VÖRÖSMARTY MIHÁLYGIMNÁZIUM

IV. IGAZGATÓK, TANÁROKMÉLTATÁSAIK

BUDAPEST2006

IGAZGATÓK

FELSMANN JÓZSEF 1871 – 1903 32 év

BERKES IMRE 1903 – 1911 8 év

HORVÁTH CYRILL Dr. 1911 – 1931 20 év

LENKEI LEHEL 1931 – 1941 10 év

HITTRICH JÓZSEF dr. 1941 – 1946 5 ÉV

PÉCH ZOLTÁN 1946 február – augusztus

HITTRICH JÓZSEF dr. 1946 – 1947 1 év

JANOVSZKY ANTAL dr. 1947 – 1949 2 év

SZILAS LÁSZLÓ 1949 szeptember – október

PÁLMAI KÁLMÁN 1949 – 1951 2 év

ASZÓDI LÁSZLÓ dr. 1951 április – május

WINDISCH ISTVÁN 1951 – 1959 8 év

FISCHER VILMOS dr. 1959 – 1967 8 év

CSÁTI JÓZSEF 1967 – 1970 3 év

KEMPELEN IMRE 1970 március – szeptember

PÁKOZDI ENDRE 1970 – 1977 7 év

FEHÉR MÁRTA 1977 – 1979 2 év

FENYVESI BALÁZSNÉ 1979 – 1990 11 év

SZEBEHLECZKY JUDIT 1990 – 1995 5 év

KERNER ISTVÁNNÉ 1995 – 2006 11 év GÁLLOS ERZSÉBET

KOROMNÉ BECK ZSUZSANNA 2006 –

TANÁROK

NÉV METTŐL- ÉVEK SZAKTÁRGYAI MEDDIG

Orbán Antal 1871 - 1907 36 matematika, fizikaBene Alfréd 1871 - 1872 1 német, rajzJablonszky János 1871 - 1875 4 magyar, történelem, földrajzLanger János 1871 - 1876 5 ének, zeneLengyel Géza 1871 - 1872 1 magyar, földrajz, történelemSacher Gusztáv 1871 - 1897 26 mennyiségtan, ábrázoló mértanSajóhegyi Frigyes 1871 - 1905 34 vegytan, természetrajz, földrajzBenyha Ágoston 1872 - 1873 1 mértanBockelberg Ernő 1872 - 1874 2 testnevelésErődi-Harrach Béla dr. 1872 - 1882 10 magyar, németKeresztesy Sándor 1872 - 1873 1 testnevelésTankó János 1872 - 1902 10 magyar, német,

földrajz, történelemVidéky János 1872 - 1878 6 rajz, szépírásWittinghoff Gyula 1872 - 1873 1 matematikaMaure János 1873 - 1878 5 testnevelésPugin Leó 1873 - 1875 2 franciaVasváry Benő 1874 - 1901 27 történelem, földrajzBánóczy József dr. 1875 - 1878 3 magyarÉber (Éberling) József 1875 - 1911 36 matematika, fizikaLojka Hugó 1875 - 1876 1 matematika, természetrajzNémeth József 1875 - 1876 1 magyar, németPósa Lajos 1875 - 1876 1 magyar, németSebestyén Gyula 1875 - 1876 1 földrajz, történelemSzikla Gábor 1875 - 1876 1 matematika, geometria Tölgyi Gyula 1875 - 1905 30 magyar, franciaTurcsányi János 1875 - 1891 16 matematika, geometriaJónás K. Ödön 1876 - 1881 5 mértan, mértani rajzKaszap Antal 1876 - 1878 2 természetrajz, földrajzPéterfy Jenő dr. 1876 - 1899 23 magyar, németSonnenschein Gáspár 1876 - 1877 1 szabadkézi és művészi rajzTeschler György 1876 - 1877 1 matematika, fizikaGribovszky Jenő 1877 - 1878 1 földrajz, franciaHoitsy Pál 1877 - 1880 3 matematikaRing Ármin dr. 1877 - 1888 11 vegytan, természetrajz

Ságh József 1877 - 1880 3 ének, zene

Tóbel Ágost 1877 - 1879 2 magyar, német, földrajz, történelemAsbóth Oszkár 1878 - 1880 2 magyar, német, franciaBayer József 1878 - 1879 1 földrajz, történelemGerhardt Alajos 1878 - 1882 4 szabadkézi rajz, mértanLechner Gyula 1878 - 1879 1 szabadkézi rajzMendlik Alajos 1878 - 1881 3 magyar, német, franciaZák R. Rudolf 1878 - 1879 1 testnevelésBeksits Ignác 1879 - 1881 2 testnevelésFeszl László 1879 - 1890 11 szabadkézi rajz, mértan,

mértani rajzMike Imre 1879 - 1880 1 földrajz, természetrajzSchneider János 1879 - 1911 32 földrajz, történelemSzathmáry György 1879 - 1880 1 magyar, német, franciaKiss Ernő János 1880 - 1890 10 matematika, mértanKönnye Nándor 1880 - 1888 8 magyar, német, franciaPatthy Károly 1880 - 1911 31 magyar, németChovancsák István dr. 1881 - 1913 32 francia, földrajzCsizik Gyula 1881 - 1883 2 mértan, mértani rajzSzenessy Mihály 1881 - 1883 2 testnevelésSzilasi Móric 1881 - 1882 1 latinBöhm János 1882 - 1905 23 művészi és mértani rajzTergina Gyula 1882 - 1883 1 földrajz, történelemHartberger Gusztáv 1883 - 1885 2 testnevelésVermes (Wutz) 1883 - 1905 22 magyar, német

Albert dr.Leimeter Sebestyén 1885 - 1901 16 testnevelésSchmidt Antal 1887 - 1888 1 matematika, fizikaToborffy Béla 1887 - 1911 24 természettan, kémiaWeninger László 1888 - 1914 26 magyar, németGerlóczy Zsigmond dr. 1889 - 1904 15 egészségtanHegedűs Béla 1889 - 1904 15 latinKuzsinszky Bálint dr. 1889 - 1899 10 latinKleiszner Rezső 1890 - 1911 21 matematika, mértanKopp Lajos 1890 - 1909 19 matematikaLukács László 1891 - 1892 1 matematika, mértanNovák Sándor 1891 - 1894 3 magyar, németMeiszner Imre 1893 - 1908 15 ének, zeneBaróti Lajos dr. 1894 - 1897 3 magyar, német, történelemHofrichter József 1896 - 1900 4 geometriaMihály József dr. 1897 - 1899 magyar, német

1900 - 1904 6Balásy Dénes 1899 - 1900 1 magyar, németBellaagh László 1899 - 1908 9 magyar, történelemFinálly Gábor dr. 1899 - 1902 3 latinÁgh Géza 1900 - 1901 1 földrajzLukács Ödön 1900 - 1901 1 magyar, német, történelemSoós Lajos 1900 - 1901 1 természetrajz, földrajzSzerényi Géza 1900 - 1927 27 matematika, geometriaSzilády Zoltán 1900 - 1901 1 természetrajz, kémiaBorosnyai Károly 1901 - 1902 1 földrajzGerő János 1901 - 1902 1 magyar, németKubacska András 1901 - 1902 1 természetrajz, földrajzÚjhelyi Sándor 1901 - 1912 testnevelés

1914 - 1916 13Berkes Imre 1902 - 1903 1 latin, matematika, fizikaPruzsinszky Pál dr. 1902 - 1903 1 latinRapcsányi István 1902 - 1916 14 magyar, németSomogyi Aladár István 1902 - 1923 21 földrajz, történelemTímár Izidor 1902 - 1903 1 magyar, németOfenbeck Frigyes 1903 - 1904 1 magyar, németSomogyi Béla 1903 - 1904 1 franciaWolf Ágoston 1903 - 1908 5 latinBirkás Géza dr. 1904 - 1923 19 francia, magyarJuba Adolf dr. 1904 - 1912 8 egészségtanSchafer Illés 1904 - 1905 1 magyar, németSzabó Viktor dr. 1904 - 1917 13 magyar, németTattay Ferenc 1904 - 1915 11 szabadkézi és művészi rajzGlatz Károly dr. 1905 - 1930 26 magyar, németSimai Ödön dr. 1905 - 1907 2 magyar, németPriváry József 1906 - 1923 17 matematika, fizikaTóth András 1906 - 1907 1 franciaNyilasi Lajos dr. 1907 - 1932 25 magyar, német, latinBognár János 1908 - 1924 16 történelem, földrajzErődi Ernő 1908 - 1910 2 ének, zeneToborffy Zoltán dr. 1908 - 1927 19 természettan, kémiaDéri Zsigmond 1909 - 1912 3 matematika, fizikaGragger Róbert dr. 1909 - 1912 2 magyar, német, franciaKerényi (Koren) 1909 - 1943 34 matematika, fizika

Dénes dr.Velledits Lajos 1909 - 1918 9 magyar, német, franciaDinics Ödön 1910 - 1912 2 testnevelésSebesta Ottó 1910 - 1912 2 matematika, fizikaFillinger Ferenc dr. 1911 - 1913 2 egészségtan

Holics Ödön 1912 - 1913 1 testnevelésKrauter Ferenc 1912 - 1918 6 magyar, németLenkei Lehel 1912 - 1920 18 matematika, geometria

testnevelésTárkányi Jenő 1912 - 1916 matematika, geometria

1929 - 1936 11Záborszky Sándor 1912 - 1945 33 testnevelésPalásti Gyula 1913 - 1916 3 magyar, latin, történelemPekár Mihály dr. 1913 - 1914 1 egészségtanRadványi Ferenc dr. 1913 - 1939 26 latin, németRévész Andor 1913 - 1914 1 német, franciaThienemann Tivadar dr. 1913 - 1918 5 magyar, németBély Mihály 1914 - 1915 1 testnevelésGarzó Bertalan 1914 - 1933 19 szabadkézi és művészi rajzBajor Károly 1915 - 1918 3 testnevelésCseh Lajos 1915 - 1931 16 földrajz, történelemOsváth Jenő dr. 1915 - 1916 1 egészségtanGlück Károly 1916 - 1936 20 szabadkézi és művészi rajzSzőcs Elek dr. 1916 - 1921 5 egészségtanTöttösy Béla dr. 1916 - 1936 20 magyar, német, történelemPédery Gyula 1917 - 1918 1 testnevelésPéntek Ferenc 1817 - 1918 1 testnevelésHorváth Ernő 1918 - 1940 22 matematika, fizikaBoros Tibor 1919 - 1920 1 német, franciaCzeizler Richard 1919 - 1920 1 magyar, németFriedrich Alajos 1919 - 1920 1 francia, németHarmath Artur 1919 - 1921 2 ének, zeneHonti Rezső 1919 - 1923 4 német, francia, olaszKaiblinger Fülöp dr. 1919 - 1921 2 német, franciaKocsisovszky Pál 1919 - 1920 1 természetrajz, földrajzMakray Pál 1919 - 1920 1 testnevelésTari Ferenc Imre dr. 1919 - 1933 14 francia, németVörös Lajos dr. 1919 - 1921 2 földrajz, történelemSzabó Ignác 1920 - 1921 1 latinVasskó Béla 1920 - 1921 magyar, német

1925 - 1944 20Horváth Endre dr. 1921 - 1922 1 latin, görögKereszty Jenő 1921 - 1949 28 ének, zeneNagy Sándor 1921 - 1924 3 magyar, német

Kálmán dr.Párdányi Emil dr. 1921 - 1928 7 egészségtanZalányi Béla 1921 - 1924 3 természetrajz, földrajzBezzegh Antal 1922 - 1923 1 matematika, fizika

Farkas János 1922 - 1924 matematika, fizika1926 - 1944 20

Vargha Viktor 1922 - 1939 17 ének, zeneNémeth Sándor dr. 1923 - 1936 13 görög, latin, német, franciaSchuster József 1923 - 1932 9 ének, zeneGolda János 1924 - 1925 1 történelem, földrajzHaury István 1924 - 1928 4 történelem, földrajzHorváth Károly 1924 - 1925 1 földrajz, természetrajzSereghy Lajos 1924 - 1926 2 matematika, fizikaZolnai Béla dr. 1924 - 1925 1 magyar, német, franciaTokaji Nagy Béla dr. 1925 - 1939 14 természetrajz, földrajzGáspár Albert 1927 - 1928 1 matematika, fizikaHojnos Rezső dr. 1927 - 1951 24 természetrajz, kémiaNemes Árpád dr. 1929 - 1936 7 történelem, földrajzPéch Zoltán 1929 - 1930

1932 - 1963 32 magyar, németPéter Dénes 1929 - 1951 22 testnevelésSallay Imre dr. 1929 - 1936 7 egészségtanBauer Jakab 1930 - 1931 1 matematika, fizikaJankó Antal 1930 - 1931 1 matematika, fizikaPálmay Béla 1930 - 1932 2 történelem, földrajzVigassy Lajos 1930 - 1953 23 matematika, ábrázoló geometriaZigány Ferenc 1930 - 1931 1 matematika, fizikaSzékely Károly 1931 - 1934 3 magyar, németFarkas László dr. 1932 - 1940 8 történelem, földrajzTakács Árpád dr. 1932 - 1933 történelem, földrajz, gyorsírás

1936 - 1953 18Bajári Jákó 1933 - 1934 matematika, fizika

1937 - 1938 2Farkasfalvi Imre 1933 - 1939 6 szabadkézi és művészi rajzTurányi (Turkovich) 1933 - 1941 német, latin, francia

Ferenc dr. 1942 - 1953 19Ardó József 1934 - 1935 1 franciaHorváth Imre dr. 1934 - 1948 14 magyar, németKis Lajos 1934 - 1958 24 magyar, németKrampol Károly 1934 - 1935 1 német, latinWiesner Frigyes 1934 - 1938 4 szabadkézi és művészi rajzBodó Sándor dr. 1936 - 1952 16 egészségtanKisbán Emil dr. 1936 - 1940 4 magyar, latinLévai József 1936 - 1945 9 latin, görög, franciaWágner Róbert 1936 - 1937 1 testnevelésMendlik Lajos 1937 - 1967 30 szabadkézi és műszaki rajz,

biológia, ábrázoló mértanTakács Andor 1937 - 1939 2 testnevelésVárszegi József 1937 - 1938 1 testnevelésLőrincz Pál 1938 - 1950 12 matematika, fizika,Mátay Gábor 1938 - 1954 16 latin, történelemSzőts János 1938 - 1939 1 franciaKozák Lajos 1939 - 1940 1 testnevelésMiklós János 1939 - 1941 2 természetrajz, földrajz, kémiaKempelen Imre 1940 - 1974 34 történelem, földrajzKérey (Szedlák) 1940 - 1950 10 latin, történelem, orosz Rezső dr.Szaiber József 1940 - 1941 1 latin, német, franciaUszkay Árpád 1940 - 1941 1 német, olasz, franciaKollár József 1941 - 1942 1 magyar, történelemPallós Ferenc dr. 1941 - 1953 német, olasz, orosz

1963 - 1968 17Pénzes Antal dr. 1941 - 1946 5 természetrajz, földrajzKovács Emil dr. 1942 - 1943 1 egészségtanSzarvas Jenő dr. 1942 - 1943 egészségtan

1947 - 1948 2Virág János 1942 - 1943 1 latinHalmágyi László dr. 1943 - 1945 matematika, fizika

1960 - 1962 4Makkos Gábor dr. 1943 - 1944 1 egészségtanVirányi István dr. 1943 - 1944 1 egészségtanJanovszky Antal dr. 1944 - 1947 3 magyar, történelem, latinKokits Zsigmond 1944 - 1950 6 matematika, fizikaKun Kuti Márton dr. 1944 - 1953 9 matematika, fizikaPaál Ákos 1944 - 1945 1 szabadkézi és művészi rajzBartha László 1945 - 1951 6 testnevelésCsányi Zoltán 1945 - 1946 1 testnevelésCsatlós János 1945 - 1950 5 latin, franciaKozma Emil 1945 - 1946 természetrajz, földrajz,

1951 - 1955 5 kémiaKurdics József 1945 - 1946 1 magyar, németPálmai Kálmán 1945 - 1949 4 magyar, németPéter József 1945 - 1946 1 ének, zeneStephanides Károlyné 1945 - 1947 2 angol, franciaTörök Tivadar 1945 - 1946 1 szabadkézi és művészi rajzZsolnay Ágoston 1945 - 1956 11 ének, zeneAmbrózy Gusztáv dr. 1946 - 1951 5 természetrajz, földrajzStern Frigyesné 1946 - 1947 1 természetrajz, földrajzSugár Rezső 1946 - 1947 1 ének, zene

Gáspár László 1947 - 1948 1 angol, németGrexa Gyula dr. 1947 - 1948 1 földrajz, történelemMárki János dr. 1947 - 1953 6 magyar, angolRossa Ernő dr. 1947 - 1948 1 ének, zeneÓhegyi Ernő 1948 - 1952 matematika, fizika

1956 - 1969 17Wágner Lajos 1948 - 1962 14 német, angolBellér Béla dr. 1949 - 1952 történelem, magyar

1956 - 1957 4Bossányi Franciska 1949 - 1950 1 német, francia, angolHittrich Józsefné 1949 - 1958 9 matematika, fizikaLange Nándorné 1949 - 1950 1 oroszRákóczy János 1949 - 1952 3 történelem, latinSződy Szilárd 1949 - 1951 2 ének, zeneAnder Gabriella 1950 - 1956 6 román, francia, történelem, oroszAszódi László dr. 1950 - 1965 15 kémia, biológia, földrajzBereznai Ferencné 1950 - 1951 1 orosz, németDettrich Oszkárné 1950 - 1951 1 alkotmánytanHamza Irén 1950 - 1952 2 magyar, franciaMihály István 1950 - 1964 14 matematika, fizikaMiklóssy Sándorné 1950 - 1951 1 történelem, földrajzTichy Aliz 1950 - 1951 1 matematika, fizikaHorányi Károly 1951 - 1953 2 magyar, latin, oroszPápaí István dr. 1951 - 1962 11 történelem, latinPapp János dr. 1951 - 1968 17 magyar, latin, görögVörös József 1951 - 1964 13 francia, német, oroszBorbély Györgyné 1952 - 1968 16 matematika, fizikaGötz Gusztávné 1952 - 1953 1 biológia, földrajzGyulai Károlyné 1952 - 1977 21 történelem, földrajzMihály Istvánné 1952 - 1970 18 matematika, fizikaNémedi József 1952 - 1961 9 testnevelésPóth Istvánné 1952 - 1964 12 német, orosz, franciaRadnai Sámuelné 1952 - 1972 20 történelem, német, francia

Gábor MagdolnaBárány Mihály 1953 - 1962 9 kémia, fizikaCsikay Miklós 1953 - 1956 3 földrajz, biológiaFekete Józsefné 1953 - 1970 17 kémia, fizika

Tenk ErzsébetFiala Antal 1953 - 1976 23 matematika, fizikaLukács Imréné dr. 1953 - 1957 4 magyar, történelemPoppé Béla 1953 - 1967 14 olasz, francia, spanyolSzabó János 1953 - 1955 2 testnevelés

Tóth Tiborné 1953 - 1959 6 matematika, fizikaZsille Kálmán 1953 - 1967 14 matematika, fizikaCsus Mirkóné 1954 - 1956 2 orosz

Bihari JolánPeskó Zoltán 1954 - 1961 7 ének, zene, biológiaSimonkovics Sándorné 1954 - 1957 3 biológia, kémiaSupek Ottóné 1954 - 1956 2 biológia, földrajzSzakály Károly 1954 - 1958 4 magyarKaszás Ferencné 1955 - 1963 8 történelem, földrajzMokuler Iván 1955 - 1956 1 oroszSolcz Gyula 1955 - 1957 2 történelemMitrovics Gabriella 1956 - 1976 20 magyar, oroszRussay Györgyné dr. 1956 - 1968 12 történelem, földrajz,

Szokol Klára művészettörténetRaffel Zoltán 1956 - 1977 21 testnevelésZagyva Imre 1956 - 1957 1 ének, zeneBékés Tiborné 1957 - 1959 2 biológia, földrajzDraskovits Pál dr. 1957 - 1959 2 történelem, magyar, filozófiaForró Györgyné dr. 1957 - 1973 16 matematika, fizika

Hetényi KatalinFüzér Károly 1957 - 1979 22 magyar, latinGyörgy Endre 1957 - 1959 2 latin, magyarKaszás Ferenc 1957 - 1974 17 matematika, ábrázoló geometriaMagyar Béla 1957 - 1969 12 magyar, történelemMihályi Bálint 1957 - 1958 1 magyar, történelemMillisits Sándor 1957 - 1974 17 földrajzPadányi Alajosné 1957 - 1958 1 magyar, oroszSárközy Ilona 1957 - 2006 49 magyar, történelemZékány Gyula 1957 - 1959 2 matematika, fizikaEperjessy Géza dr. 1958 - 1961 3 történelem, latinHorányi János 1958 - 1964 6 latin, magyarKoltai Géza 1958 - 1966 8 magyar, latin, oroszMarton Béla 1958 - 1959 1 oroszMitnyán Mihályné 1958 - 1969 11 Fleischer MargitNagy Ágnes 1958 - 1975 17 francia, latinOszkó Gyuláné 1958 - 1959 1 filozófiaPuszta György 1958 - 1970 12 magyar, német, filozófiaSárosi Józsefné dr. 1958 - 1977 19 orosz, olasz Markovits ZsuzsannaSulán Béláné dr. 1958 - 1976 18 latin, német, orosz Luzsicza Margit

Turi Károly dr. 1958 - 1968 10 magyar, latinAdonyi Zoltánné dr. 1959 - 1981 22 magyar, történelemBarra György dr. 1959 - 1960 1 matematika, fizikaBodnár Istvánné 1959 - 1980 21 matematika, fizikaBornemissza Nándorné 1959 - 1968 9 német, franciaBuday Györgyné dr. 1959 - 1962 3 biológia, földrajzCsuka Józsefné dr. 1959 - 1989 30 magyar

Birkás VeronikaCsekeő István 1959 - 1970 11 matematika, fizikaFehér Tiborné 1959 - 1991 32 magyar, oroszGörgényi Oszkárné dr. 1959 - 1972 13 kémia, biológia Hathy ErzsébetHorváth Jolán 1959 - 1975 16 matematika, fizikaBolla Kálmánné 1960 - 1981 21 történelemEckhardt István 1960 - 1961 1 magyar, német, francia, angolGál Mihályné 1960 - 1970 10 matematika, fizika Juhász IrénKiss Istvánné 1960 - 1969 9 testnevelés Mohás LíviaMendly Lajos 1960 - 1997 37 magyar, történelemSattler Tamásné dr. 1960 - 1975 15 matematika, fizika Bokor ÁgnesSzabó Egonné dr. 1960 - 1973 13 testnevelés Szabics FranciskaCziráky József 1961 - 1982 21 testnevelésGáspár Béla 1961 - 1962 1 oroszLóga Béláné 1961 - 1962 1 magyar, oroszSzékely Zoltánné 1961 - 1986 25 kémiaFekete László 1962 - 1965 3 biológia, kémiaParniczky András 1962 - 1964 2 történelemVarga György 1962 - 1976 14 oroszHorváth Józsefné 1963 - 1972 9 matematika, Albrecht ÉvaSík Csabáné 1963 – 1993 30 dráma, magyar, angol Kinszky JuditTuray Istvánné dr. 1963 - 1977 14 biológia, kémiaGulyás Ernőné 1964 - 1985 21 matematika, fizika, Németh Anna ábrázoló geometriaJuhász József 1964 - 1967 3 matematika, fizikaLegény János dr. 1964 - 1965 1 német, francia, latinVáradi László 1964 – 1965 1 spanyol, oroszMerkely Béláné 1964 - 1975 11 spanyol, olaszMikler Edit 1964 - 1965 1 matematika, fizika

Mucsányi Viktorné 1964 - 1966 2 oroszSándor Györgyné 1964 - 1967 3 történelemSzirmai Jenő 1964 - 1993 29 biológia , kémiaFazekas Lászlóné 1964 - 2007 43 testnevelés

Juhász ÉvaSimkó Miklós 1964 - 1981 17 oroszPalócz Imréné 1965 - 1997 32 matematika, fizika Könyves Tóth EleonóraFogarasi László dr. 1965 -1969 4 földrajz, biológiaZeöld Istvánné 1965 - 1979 14 német, francia Markó IlonaKovács Zoltán 1966 - 1973 7 oroszNagy József 1966 - 1967 1 spanyolSárosi Józsefné dr. 1966 - 1977 11 orosz, olaszViniczei Gáborné 1966 - 1968 2 ének, zene Géczi OlgaBánki Péterné 1967 - 1992 25 magyar, orosz Bácskai ZitaBécsy Lászlóné 1967 - 1994 27 földrajz Módos IlonaGábos Ildikó 1967 - 1990 23 matematika, fizikaKozocsa Sándor 1967 - 1972 5Nagy Előd 1967 - 1969 2 szabadkézi és művészi rajzNógrádi Dezső 1967 - 1968 1Radványi Lászlóné 1967 - 2008 39 matematika, fizika Iványi ÉvaSzabó Zsolt 1967 - 1968 1Balogh Ferenc 1968 - 1977 9 földrajz, történelemCsics Gyula 1968 - 1969 1 történelem, oroszJónás Zoltán 1968 - 1975 7 ének, zeneKökényesi Jenőné 1968 - 1970 magyar, történelem

1977 - 1980 5Pál Aladár 1968 - 1980 12 kémiaPaltesz Mihály 1968 - 1971 3 orosz, angolRombay István 1968 - 1978 10 latin, németSzegedi Eszter 1968 - 1976 8 angol, oroszTarpay L-né történelem, spanyol Burró Erzsébet 1968 - 1999 31Ulrich György 1968 - 1973 5 történelem,Litkei Józsefné 1969 - 1982 13 rajz, művészettörténetSzaszovszky József 1969 - 1976 7 magyar, németBogdán Péter 1969 - 1970 1 spanyolElekes András 1969 - 1970 1 olasz

Kerner Istvánné 1969 - 2007 38 matematika, fizika, Gállos Erzsébet technikaKulcsár András 1969 - 1974 5 matematika, fizikaMohos Sándor 1969 - magyar, történelemSági Gyuláné 1969 - 1970 1 magyar, német Gerczer IrénSárközy Péterné 1969 - 1975 6 Tóth MáriaTakács Györgyné 1969 - 1970 1 oroszTrócsányi Zsoltné 1969 - magyar, könyvtár Mészöly MagdaVirág Cecilia 1969 - 2007 38 orosz, magyar, angolBakó Mária 1970 - 1971 1Jókai Anna 1970 - 1976 6 magyarKökényesi Jenőné 1970 - 1983 13 magyar, történelem Molnár Ferencné dr. 1970 - 1974 4 Bátonyi ErzsébetOrbán Józsefné 1970 - 1975 7 magyar, latin Botfalussi MagdolnaSzini Istvánné 1970 - 1982 12 biológia, kémia Bakonyi HajnalkaHulai Ferenc 1971 - 1978 7 fizika, matematikaKertész István 1971 - 1977 6 rajz, művészettörténetKovács Pál 1971 - 1973 2 fizikaMuszka Erzsébet dr. 1971 - 1984 13 könyvtárNémeth Klára 1971 - 2007 36 angolFeles Pál 1972 - 1976 4 matematikaMiklóssy László 1972 - 1976 4 biológia, kémiaRácz Mihályné 1972 - 1974 2 matematika Lakatos ZsuzsannaVantsó Erzsébet 1972 - 2004 32 matematikaSzirmai Jenő 1972 - 1993 21 kémia, biológiaFekete Józsefné 1973 - 1992 19 földrajz, biológiaMester Ágnes 1973 - 1978 5 énekPignitzkyné 1973 - 2004 31 testnevelés Lugos IlonaSzalma Béláné 1973 - 1977 4 biológia, földrajzSzűcs Margit 1973 - 1977Dobák Mária 1974 - 1975Fodor Éva 1974 - 1978 4 énekKálmán József 1974 - fizika, matematikaKőmíves György 1974 - 1975 1 testnevelésKalovits István 1975 - testnevelés

Musitz Klára 1975 - 1990 15 testnevelésNagy Emőke 1976 - 1977 1Vodila Éva 1976 - 1977 1 orosz, latinZentai Magdolna 1976 - 1980 4 fizika, matematikaAdonyi Zoltánné dr. 1977 - 1983 6 történelem, magyarAlmási Jánosné dr. 1977 - 1981 4 fizika, kémiaBodnár Istvánné dr. 1977 - 1980 3 matematikaCsuka Józsefné dr. 1977 - 1989 12 bolgár, magyarFábián Zoltán 1977 - 2000 23 fizika, matematikaFodor Lajosné dr. 1977 - 1980 3 történelemGáti Péter 1977 - 1980 3 latinMerza Márta 1977 - 1981 4 angolSzokolszky Ágnes 1977 - 1980 3 történelemÓhegyi Ernő 1977 - 1987 10 fizika, matematikaVarga Andrásné 1977 - 1992 15 oroszVarga Lajosné dr. 1977 - 1987 10 fizikaWallner Tamásné 1977 - 1988 11 francia, történelem Zsurka ÁgnesZobóki Mihályné 1977 – 1984 7 történelem, németPechan Kornél 1978 - 1987 9 ének-karvezetőFenyvesi Balázsné dr. 1979 - 1990 11 történelemJán Edit 1979 - 1990 11 népművelés, angolLengyel András 1979 - ?Szebehleczky Judit 1979 - 2007 28 latin, történelem, görögDálnoki Gabriella 1980 - 1982 2 olaszPál Tiborné 1980 - 1983 3 oroszValló Péter 1980 - 1981 1 angolAngi Péter 1981 - fizika, matematikaMajor Pál dr. 1981 - 1992 11 matematikaNagy Nándor 1981 - 1987 6 művészettörténet, rajzFekésházi Márta 1981 - 1984 3 angolSczigel József 1981 - 2007 26 testnevelésSörés Anna dr. 1981 - 1986 5 német, franciaSugár Rózsa 1981 - 1994 13 filozófia, magyar, drámaSuri Károly 1981 - 1982 1 fizika, kémiaSzokolszky Ágnes 1981 - 1983 2 történelemGelleyné 1982 - 2005 23 gyógytestnevelés Dereskei GyörgyiKissné Temesi Viola 1982 - 1993 11 olasz, magyarKollárné 1982 - 1990 8 francia, angol Michelberger ÁgnesPető Jánosné 1982 - 1997 15 latin, magyarSuri Károly 1982 - 1985 3 kémia, fizika

Vajda Katalin 1982 - spanyol, magyarBártfai Ödön 1983 - 1984 1 történelem, magyarGurin Katalin 1983 - 1988 5 oroszJung Péterné 1983 - 2007 24 orosz, németKároly Ildikó 1983 - 2000 17 fizika, matematikaKoren Pálné 1983 - 1990 7 olasz, történelemSzilágyi Péterné 1983 - 1991 8 francia, magyar, románTörök Julianna 1983 - 1984 1 magyar, spanyolZilahi Istvánné 1983 - 2001 18 fizika, matematikaBabus Antal 1984 - 1986 2 magyar, oroszGyéressy Balázs 1984 – 2002 18 biológia, földrajzJakabb Oszkár 1984 - 1988 4 földrajz, angolJán Edit 1984 - 1990 6 népművészet, angolKoczina Ilona 1984 - könyvtár, magyarKövendy Katalin dr. 1984 - 1987 3 olasz, történelemMolnár Gyuláné 1984 - 2001 17 angol, magyarSimon Erzsébet 1984 - 1994 10 történelem, magyarSzékely Károly Ákos 1984 - 1987 3 földrajz, biológiaTurjányi Katalin 1984 - 1988 4 kémia, biológiaBóna Zoltánné 1985 - történelem, németBorbély Mária 1985 - 2001 16 kémia, fizikaHeizler Ferenc 1985 - 1987 2 matematika, fizika, technikaKiss Klára Ilona 1985 - biológia, kémiaMajor Pál dr. 1985 - 1992 7 ábrázoló geometria, matematikaMátyás Andrea 1985 - fizika, matematika, informatikaSapsál Júlia 1985 - 1989 4 biológia, kémiaSzabó Eszter 1985 - 1987 2 magyar, angolVarga Emilia 1985 - 1992 7 német, történelemBalázs Eszter 1986 - 1993 7 beszédBüti Lajosné 1986 - 1996 10 énekFarkas Bede Katalin 1986 - 1989 3 angol, spanyolUtassy Ferenc 1986 - 1988 2 énekVetési Edit 1986 - 2006 20 kémia, biológiaBerkó György 1987 - 1994 7 technika, fizikaGondi János 1987 - 1993 6 technika, matematikaKoromné 1987 - matematika, fizika Beck ZsuzsannaPalkovics Margit 1987 - földrajz, biológiaSztrapkovics Ildikó 1987 - 1988 1 magyar, franciaVéri Éva dr. 1987 - 1989 2 magyarAdorján Györgyné 1988 - 2008 20 könyvtár

Bábics Andrea 1988 - 1991 3 magyarBalázs Tibor 1988 – 199? román, franciaBérczessyné B. Mária 1989 – 2008 19 művészettörténet, rajzEgedi Sándorné 1989 - 1991 2 technika, matematikaEgyed Istvánné dr. 1989 - 1994 5 német, franciaHolló Ilona Dalma 1989 - 1990 1 angolKeresztúri József 1989 - történelem, magyar, drámaLaczik Emma Katalin 1989 - 1991 2 olasz, magyarPáli Judit 1989 - 1996 7 történelem, magyarSzékely István 1989 - 1997 8 drámaBalázs Tibor 1990 - 1997 7 franciaDonáthné Fazekas Judit 1990 - 2003 13 testnevelésFung Emília 1990 - 1993 3 logopédusGalambosné 1990 - olasz Sift BeatrixHorváth András 1990 - 1996 6 latin, magyarKocsárdi Lászlóné 1990 - 1991 1 angol Balló ÉvaNagyné 1990 - 1994 4 fizika, matematika Pálmai PiroskaNemesné 1990 - 1994 4 kémia, biológia Vastag ÁgnesNémeth László dr. 1990 - 1994 4 filozófia, történelemValkai Borbála 1990 - 1991 1 biológia, földrajzSzabó Borbála 1990 - 1991 1 biológia, földrajzVarga Emília 1990 - 1991 1Galasi Zsuzsa 1991 - olaszGembik A. Lidija 1991 - 1993 2 angolGyéressy Balázs 1991 - 2002 11 biológia, földrajzNeubauer József 1991 - technika, matematika,

számítástechnikaSkara László 1991 - 1992 1 fizika, matematikaTegyey Ágnes 1991 - franciaFehér Tiborné 1992 - 1993 1 magyar, orosz Gyebnár MáriaHorváthné Imre Ilona 1992 - 2002 10 spanyolJara Martinezné 1992 – 1996 4 orosz, spanyol Imre IlonaKiss Edit Éva dr. 1992 - 1996 4 földrajzNovák Géza 1992 - 1993 1 dráma, magyarRiba Anikó 1992 - magyarSzlatényi Magdolna 1992 - 2008 16 történelem

Zelcsényi Béláné dr. 1992 - 1994 2 idegenvezetésBenyő Hedvig 1993 – 1995 2 magyar, angolBíró Mihály Dávidné 1993 - 1994 1 magyar, angolPataki Henriette 1993 - technika, matematika,

számítástechnikaSzathmári Tibor 1993 - 1994 1Uhriné 1993 - 1999 6 magyar Babics Ágota dr.Vidovszky György 1993 - dráma, magyar, filmesztétikaBelley Kinga 1994 - ? orosz, angolBerényi Éva 1994 - 1996 2 beszédBernáth Andrea 1994 - 1995 1 matematika, technikaFerenci Vera 1994 - 1995 1 drámaGolecz György 1994 - 1995 1 németHorváth Gábor 1994 - 1995 1 biológia, kémiaHorváthné 1994 - 1995 1 filozófia, történelem Garai KatalinHorváth Ildikó 1994 - 1995 1Kamody Ágnes 1994 - ? énekKovács György 1994 - 1997 3 technika, fizika, számítástechnikaNagy Miklós 1994 - 1995 1 drámaTímár Mátyás 1994 - ? drámaTurnai Tímea 1994 - 1995 1 drámaVarga Éva Katalin 1994 - 1999 5 francia, orosz, latinZ-né Mezei Erzsébet 1994 - 1996 2 dráma, magyarVeronika Thony Voss 1994 - 1995 1 angolAntal Krisztina 1995 - 1996 1 technika, matematikaHalmi Zsófia 1995 - ?Lőrincz Ildikó 1995 - ?Mezey Judit dr. 1995 - 2004 9 filozófia, magyarNagy Tibor Ferenc 1995 - 1996 1 fizika, matematikaPap Gábor 1995 - dráma, énekPápai Aranka 1995 - 1997 2 biológia, kémiaSzabó Balázs 1995 - ? biológia, kémiaTóth Éva 1995 - 1997 2 német, történelemVarga Károly dr. 1995 - 1997 2 filozófiaBelley Kinga 1996 - 2000 4 angolForró István 1996 - 1998 2 magyar, történelemGalli Károly 1996 - 1997 1 biológia, földrajzGálffy Kolos 1996 - 1997 1 franciaHalkovics Ágnes 1996 - ? énekJarosievitz Beáta dr. 1996 - 1998 2 fizika

Keresztes Ildikó 1996 - németRoszinszky Éva 1996 - 1997 1 énekSchiller István dr. 1996 - 1997 1 technika, Varga Antalné 1996 - 1999 3 magyarCzeglédi L. Zsoltné 1997 - 1998 1 franciaFecske Viktória 1997 - 1999 2 angolIstenes László 1997 - ? énekKocsis Gábor 1997 - 2004 7 énekKörtvélyesi Oszkár 1997 - ? énekMészáros Ida 1997 - 1998 1 németNagy Ágnes 1997 - matematika, fizika, informatikaWeglárz Bálint 1997 - 1998 1 testnevelésBalázs Éva 1998 - 1999 1 matematika, fizikaBlénessy Gabriella 1998 - 1999 1 technikaGolden Dániel 1998 - magyar, drámaHonti Istvánné 1998 - 1999 1 magyar, történelemKocsis László Levente 1998 - 2000 2 filozófiaKolláth László 1998 - történelemMezey Gábor 1998 - testnevelésZimonyi Zoltán dr. 1998 - 2007 9 történelem, filozófiaArnold Gabriella Edit 1999 - ? számítástechnikaDeák Szabolcs Csaba 1999 - 2000 1 számítástechnikaMészáros Zsolt 1999 - magyar, drámaMészáros Gabriella 2000 - 2001 1 franciaGyöngyi Gabriella 2000 - ? angolIzsák Réka 2000 - 2006 6 angolFábián Katalin 2000 - angolFehérné Barcs Ágnes 2000 - matematika, fizika, informatikaHegedűs Zsófia 2000 - testnevelés, angolSzlaukó Tibor 2000 - angolTamás Klára 2000 - kémiaVarga Péter 2000 - 2001 1 matematikaBálintné 2001 - angol dr.Varga ZsuzsannaDeutsch Zoltán 2001 - dráma, filozófiaKöllő Zoltán 2001 - 2002 1 matematikaNagy Richárd 2001 - 2002 1 számítástechnikaNagy Sándor 2001 - matematikaSió Györgyné 2001 - 2007 6 matematikaBlazsóné 2002 - angol Ráth Emese

Bonyhádi Zsuzsanna 2002 - 2003 1 informatikaKerekes Tamás 2002 - 2002 informatikaMezey László 2002 - 2004 2 testnevelésTamás Beáta 2002 – 2008 6 matematika, fizika, Turi László 2002 - földrajzFaragó A. Csaba 2003 - magyar, drámaHolovits Adrienn 2003 - 2006 3 magyarSütő Tünde 2003 - 2006 3 angolFodor Katalin 2004 - 2008 4 angolGeierné Peredy Rita 2004 - informatikaKeleti Katalin 2004 - testnevelésMedvecki Szilvia 2004 - 2006 2 magyarPribay Borbála 2004 - magyarBálint Xénia 2005 - 2006 1 ifjúság és gyermekvédelemBenkő Anita 2006 - 2007 1 ifjúság és gyermekvédelemEgyüd Szilvia 2006 - angolFürstingerné J. Márta 2006 - 2007 1 magyarGyuricza Kata 2006 - angolKotekné Szieber Mária 2006 - matematika, fizika, informatikaPappné G. Judit 2006 - történelem, németPásztor Balázs 2006 - magyarVass Zoltán 2006 - testnevelésVid Zsuzsanna 2006 - angolOdlerné K. Ildikó 2007 - angolSári Zsuzsanna 2007 - ifjúság és gyermekvédelemSzőnyi L. Gyula 2007 - magyar, történelemVörös Adél 2008 - médiaismeret

A névsor összeállítói:

Kempelen Imre –. Kovács Sándor – Péch Zoltán(VMG évkönyve az 1970/71 . tanévről)

Musztáné Hermán Kata – Mendly Lajos Tóthné László Csilla – Neubauer József(VMG évkönyve az 1995/96. tanévben)

Zana Lászlóné(az 1996. utáni változások a személyi adatlapok alapján)

TUDÓS TANÁROK - TANÁRTUDÓSOK(Az iskola tanárainak irodalmi munkássága a tankönyvírás és a társadalom-

tudományok területén, 1871-1971)

A magyar tudományosság alapja és nevelőiskolája a középiskola volt és marad. Az itt folyó oktató-nevelő munka ugyanis annyira harmonikusan illeszkedik az absztrakt tudomány műveléséhez, hogy e szimbiózis logikusan vezet az alapelv felismerésé-hez: az taníthat csak mindenkor korszerűen, aki szaktárgyának aktív művelője is. Bizonyára e régen felismert igazság ösztönözte iskolánk egykori tanárait is arra, hogy az átlagosnál nagyobb szakmai. műveltségre törekedjenek és ne csak lépést tartsanak a fejlődéssel, de ók maguk is hozzájáruljanak valamely tudományág továbbfejlesztéséhez. A tankönyvírás a gyakorlati pedagógia és az elvont tudományosság összhangjának próbaköveként tekinthető, és mivel a jó tankönyv sokat elárul szerzőjéről, közvetve iskolájáról is, önként adódik a következtetés: ahol sok a tankönyvíró tanár, az az intézet méltán vindikálhat magának rangot és tiszteletet a tudományos világban is. Iskolánk százéves fennállása alatt számos tankönyvíró pedagógust mondhatott ma-gáénak és egyáltalán nem volt ritka olyan eset sem, amikor egy-egy tanár nemzedé-keket ,taníthatott saját könyvéből A természettudományi szaktárgyak közül a mértani és matematikai tankönyvek ké-szültek legnagyobb számban. A sort Kiss E. János "Geometriai alaktan"-a nyitja meg a múlt század nyolcvanas éveiből, ezt követi sorrendben Éber (Éberling) József átdol-gozása, aki a kor népszerű Lutter Nándor-féle "Geometriá"-ját modernizálta. Kiss tankönyve négy, Éberé nyolc kiadást ért meg. Századunk elején Lenkei Lehel foly-tatta ezt a hagyományt. Valamennyiük közül az elmúlt évtizedekben működő Vigassy Lajos tekinthető a legkiválóbbnak. Vigassy középiskolai tanári éveiben mű-egyetemi tanársegéd is volt, így közleményeiben és önálló munkáiban egyszerre tudta érvényesíteni pedagógiai érzékét és tudományos ismereteit. Újabban meg-jelent könyvei közül említendők a következők: "Síkmértani szerkesztések."(1957), "Geometriai transzformációk." (1963) és legfrissebben: "Projektív geometria." (1970). A kémia "tankönyvek írói között ott találjuk az 1880-as évekből Ring Armint és Toborffy Bélát, valamint századunk első évtizedeiből iskolánk büszkeségét, Toborffy Zoltán egyetemi magántanárt ("Kémia." 1926.). Külön hely illeti meg Saj6helyi Frigyes kétkötetes "Geológiá"-ját, mely egyszerre volt tankönyv és tudo-mányos kézikönyv (1902). Két földrajzíró is volt az egykori tanárok között, Kaszap Antal ("Politikai földrajz." 1878.) és Schneider János, aki Hunfalvy Pál munkatársa volt (1890.). Az irodalmi és nyelvtani tankönyvek nagy száma azt mutatja, hogy ez iskolánk tanárai számára igen kedvelt területnek számított. Erődi-Harrach Béla magyar irodalomtörténetet, verstant és költészettant állított össze, majd olvasókönyvet is adott ki az 1870-es évek végén. Pálmai Kálmán napjainkban szintén számos magyar irodalmi olvasókönyv és segédkönyv szerzője. Gimnáziumi olvasókönyvei 1954-

től 1964-ig összesen tizenhárom kiadást értek meg. Ezenkívül több kötetet állított össze a Diákkönyvtár c. sorozat részére is, így többek közt a világirodalom épo-szaiból (1966), német irodalomból (1961) és válogatott kiadást Cervantes "Don Quijote"-jából (1965-1966-ban két kiadás).

2

Az idegen nyelvek területén főleg németből volt gazdag a termés, ez szorosan összefüggött azzal a körülménnyel, hogy iskolánk reáliskola volt. Felsmann József tankönyveiből nemzedékek; hosszú sora tanult. Háromszor átdolgozott német nyelvtana összesen tizenkét kiadást, négykötetes olvasókönyve összesen har-minchét kiadást ért meg 1871-1898 között. írt ezeken kívül német verstant (1877), valamint kétkötetes stilisztikát és poétikát is (1877-1878.). Rajta kívül Weninger László adott ki kereskedelmi német levelező tankönyvet (1901.). Itt említjük meg Szabó Viktor nevét is, aki Heinrich Gusztáv német nyelvtanát dolgozta át 1907-ben. Az újabb időkben két tankönyvíró tanár öregbítette a Vörösmarty Gimnázium jó-hírnevét. Radványi Ferenc "Kis német nyelvtan"-t írt, mely 1924-1943 között ki-lencszer jelent meg, utóbb "Rövid német irodalomtörténet"-et is kiadott, ez 1927-1938 között két kiadást ért meg. Turányi Ferenc "Rövid német nyelvtan"-ával je-lentkezett 1940-ben. Tankönyve nem hivatalos, hanem segédkönyv volt, népszerű-sége mégis felülmúlta a kötelezően előírt nyelvtanokét: más iskolák tanfolyamain is szívesen használták. A francia tankönyvek írói közül Tölgyi Gyula (18í7.) a legelső, nagyobb sikerrel követi őt Chovancsák István még a századforduló előtt kiad ott nyelvtanával, mely 1891-tól sokáig használatban volt és összesen tizenegy kiadása jelent meg. Rajtuk. kívül tudományos felkészültséggel írott nyelvtanok szerzői Honti Rezső (1921.) és Németh Sándor (1924). Legnagyobb hírre Birkás Géza francia tankönyvei jutottak: irodalmi olvas6könyvei, stilisztikája és nyelvtana úgyszólván napjainkig haszná-latban voltak. Itt kell megemlíteni, hogy Honti Rezső spanyol nyelvtant is írt 1920-ban. Mivel a Vörösmarty Gimnázium 1871-tól fogva szinte hetven éven át reál-iskola volt, kevés hagyománya volt a latin nyelv oktatásának. Amikor azonban megindult az oktatás ezen a téren is, nyomban kiváló szaktudós hívta fel magára a figyelmet Turányi Ferenc személyében. Turányi nem a felesleges teljesség, hanem a gyakorlati igények által megszabott ésszerű válogatás híve volt, több kiadást megért könyveit ezért nem bővítette, hanem ellenkezőleg, igyekezett még jobban tömöríteni. "Kis latin nyelvtan"-ját 1940-1942 között kétszer adta ki, "Latin érett-ségi össze-foglaló" c. kötetét, mely legérettebb munkája, azonban csak egyszer (1944), bár több mint fél évtizedig volt használatban. Más tankönyvek közül a történelmieket említjük első helyen. Az iskola tanárai hagyományosan jó történészek voltak s ez a ritka hagyomány máig sem szakadt meg. A XIX. sz. utolsó harmadában Tankó János tűnt ki termékeny munáságával. Előbb magyar (1873-1875), utóbb világtörténelmet irt (1874-1877.). Az általános tanodai színvonalat utolsó tankönyvében szárnyalta túl, amely "Magyarország pragmatikai története" címmel jelent meg (1876.). Tankó mellett Schneider János a századforduló történész tankönyvírója (1885), ezzel eljutunk az 1930-as évekig, ugyanis Farkas László munkássága nem Schneiderhez, hanem in-kább Tankóhoz kapcsolódik. Farkas gazdasági közép-iskolák, "felsőkereskedelmi és kereskedő tanonciskoIák" számára írta nagy erudicióval készült tankönyveit.

A felszabadulás után Bellér Béla és Kempelen. Imre taníthatta saját munkáját kötelező tankönyv gyanánt (1957), jeléül annak, hogy a marxista történelemtanítás élvona-lában ott vannak a Vörösmarty Gimnázium tanárai is. Bellér különösen termékeny szerző: több kötet magyar történelmet írt a gimnáziumok, mezőgazdasági szak-iskolák, a levelező oktatás és a hazai nemzetiségi iskolák számára, melyek 1950-1958 között összesen harminc kiadást értek meg. Egyetemes történelem-

3

könyve (Hanák Péterrel együtt) 1951-1956 között tizenegy kiadásban jelent meg, részben magyar, részben román nyelven. Az iskola tanárainak tankönyvírói termését két egészségtan is gyarapítja. Mindkettő Gerlóczy Zsigmond, az egykori névtelen iskolaorvos, hamarosan hírne-ves orvos-tanár tollából született meg, 1898-tól tizenhárom kiadást érve meg. Érdekességként említhető, hogy iskolánk tanára, Bódogh János volt a szerzője an-nak az 1898-ban megjelent gyorsírási tankönyvnek, mely mintegy ötven éven át maradt használatban. A tudományos munka fogalma az elmúlt száz év folyamán erős változáson ment át. Eleinte tudományos értékűnek minősült a tanárvizsgálati dolgozat (ami a mai szakdolgozatnak felelt meg), vagy a bölcsészdoktori disszertáció is, ezért rendsze-rint ezeket nyújtották be az akkor kötelezően előírt tanári székfoglaló gyanánt, úgynevezett programértekezésként. A századforduló táján már megcsappant e népszerű összefoglalások tudományos becse, a hivatalos szakkritika egyre keve-sebbet ítélt közülük tudományos értékűnek. Lassan uralkodóvá vált az a nézet, hogy amely dolgozat "csak" iskolai értesítőben jelenik meg, aligha tartalmaz újat, forrásértékűt. Éppen ezért, mert ez a közfelfogás nagyjában-egészében helyesen bírálta a rohamosan ellaposodó értesítőbeli tanulmányokat, indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy iskolánk tudósítványai és értesítői eme általános hanyatlási tendencia ellenére is tartalmaztak tudományos értékű közleményeket mind a régebbi, mind pedig az újabb időkből. Ebben a fejezetben nemcsak arra leszünk tekintettel, hogy ki mit közölt az iskola kiadványában, hanem azt is számbavesszük, hogy ki mi-lyen szakterületen fejtett ki tudományos munkásságot, miközben iskolánk tanára volt. A pedagógia résztudományai állnak legközelebb a mindennapi gyakorlathoz, érthető, miért éppen a módszertani és didaktikai írások száma a legnagyobb az egész száz év folyamán. Péterfy Jenő két ízben is jelentkezett nevelésügyi problé-mákkal, előbb a fegyelmezési kérdésekről, utóbb a művészi oktatásról értekezett. Bár írásai elsősorban az iskolai Tudósítvány számára készültek, kivétel nélkül megjelentek később a napisajtóban is. Glatz Károly Péterfy gondolatait folytatta az esztétikai nevelésről írott dolgozatában (1906), egészen új eszméket vet azonban fel egy 1929-es tanulmányában. Itt rámutatva a középiskolai oktatás tananyaga és az ipari munka által támasztott igények mély ellentmondására, határozottan a politechnikai oktatás bevezetését jelöli meg egyedül helyes távlati programnak. A nyelvtanítás módszertani problémáiról Szab6 Viktor és Birkás Géza cikkei érde-melnek említést az 1900-35 évekből, Horvát Cyrill a régi magyar irodalom tanítá-sából mutat be egy módszeres kísérletet 1927-ben. A 30-as, 40-es években Tokaji Nagy Béla és Farkas Lászl6 vetik fel a biológia, illetve a történelemtanítás különbö-ző kérdéseit (1931-1932), Hojnos Rezső a fiatalok serdülőkori problémáival, Bodó Sándor gyermek-pszichológiai vonatkozásokkal foglalkozik (1939-1940). A tanítás

problémáinak pedagógiaelméleti kérdéseihez Szabó Györgyné szólt hozzá az 1960-as években. A magyar irodalomtörténet élvonalbeli munkásainak egy része – akadémikusok, egyetemi tanárok, jónevű szakírók vagy iskolánk tanári testületéből indultak magasba ívelő pályájukra, vagy továbbra is megmaradtak a gimnázium szolgálatá-ban, mint Horváth Cyrill. Bár közülük egyre kevesebben publikáltak az iskola érte-sítőjében – a már bevezetőben elmondott okok miatt –, összefoglalásunk szempont-

4

jából ez közömbös. A régi magyar irodalom. melynek felső határát a múlt században még a XVII. sz. végén vonták meg, népes tábort vonzott. Ez teljesen érthető, hiszen Toldy Ferenc és Gyulai Pál előadásai elsősorban ezeknek az évszázadoknak problémáit igyekez-tek· tisztázni. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott természetesen a szakirodalom nagy része is. Aki ebből az időszakból választott magának témát, többé-kevésbé kitaposott úton járhatott. Tematikai időrendben haladva, elsőként Horváth Cyrill filológiai kutatásait kell említeni. Igazgatói évei alatt dolgozott a Régi Magyar Költők Tára I. kötetének új kiadásán, mely 1921-ben Középkori magyar verseink címen jelent meg az Akadémia kiadásában. Horváth ennek a munkájának előmunkálataiból közölt rend-kívül fontos cikket az értesítőben "Három középkori magyar versezet" címmel (1915). A nagy visszhangot kiváltó dolgozat kimutatja, hogy az RMKT 1. köteté-nek szerkesztője, Szilády Áron, tévesen tartotta középkorinak Csáti Demeter "Pannóniai Ének"-ét, a Kis Károly megöléséről szóló fragmentumot és Benczédi Székely István "Világkrónikájá"-ban fennmaradt Mátyás-éneket (valamennyi sze-repelt az akkori tankönyvekben). Bár a viták ez utóbbi tárgyában épp napjainkban lángoltak fel ismét, az 1964-es akadémiai Irodalomtörténeti Kézikönyv Horváth Cyrill véleményét fogadja el perdöntőnek. Rendkívül nehéz kérdés megoldását kísérelte meg Horváth, amikor az iskola 1915/16-os, majd később az 1928/29-es értesítőjében a Krisztina-legenda forrásai-ról értekezett. Három latin alapszövegre vezette vissza a magyar fordítást, tetszetős megoldásának mégis megmaradt az a sebezhető pontja, hogy a magyar legenda 194 esetben még így is eltért az általa adott három alapszövegtől. A bonyolult probléma csak a legújabb időkben mozdult el a megoldás felé, amikor e sorok író-ja 1970-ben Bánfi Florio római hagyatékából kiadta a firenzei Laurenziana egyik latin kódexének legendaszövegét, mely csekély eltérésekkel azonos a magyar for-dítással. Horváth Cyrill irodalomtörténeti tanulmányainak zöme, valamint élete fő műve ("Középkori magyar verseink.") akkor jelent meg, amikor iskolánk igazgatója volt. Ezekben az években érték a legmagasabb kitüntetések is: előbb címzetes egyetemi nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, utóbb a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A magyar középkorkutatás és kodikológia jelentős eredménye fűződik az iskola másik tanárának, Thienemann Tivadar germanista filológusnak nevéhez. Az 1913/14-es értesítőben mindmáig forrásértékűnek maradt közleményben ismertet-te a Margit-legenda egy nagyon fontos tanulságokat rejtő szentgalleni középfel-német kéziratát. A reneszánsz- és barokk-kori irodalomnak is megvoltak a szakemberei is-kolánk tanári karában. Itt a részletkérdések boncolgatásán túl összefoglaló mű is született,

Kohn Sámuel máig elismert nagyszerű szintézise a magyarországi antitrinitáriu-sokról, Ballasiról orosz nyelvű füzetben irt méltatást Pálmai Kálmán (1954), Zrínyiről pedig a neves orientalista, Erődi-Harrach Béla közölt forrásfeltáró dolgo-zatot. A magyar irodalom török elemei azonban nemcsak a Zrínyiászban, hanem Mikes Kelemen leveleskönyvében is érdekelték Erődit, így jött létre 1881-ben magyarázatos iskolai kiadása. Az ellenreformáció íróit Incze Gábor tanár sorozat-ban jelentette meg, II. Rákóczi Ferenc könyvtárából és a magyar janzenistákról

5

Zolnai Béla irt alapvető fontosságú dolgozatokat(1924-1925), végül a barokk próza nagy mesteréről, Bethlen Miklósról Vermes (Wutz) Albert értekezett, elsőként vál-lalkozva az Önéletírás prózastílusának elemzésére. Érdekes írás Kopp Lajos dolgo-zata az 1892-es értesítőben a régi magyar arithmetikáról. A kor szokásos műfaját művelte Novák Sándor, amikor egybevetette a Szigeti Veszedelmet a Zalán futásá-val, s hozzá hasonlóan tett Simai Ödön is, aki időszerű könyvecskét adott ki 1906-ban Mohács a magyar költészetben címmel. A felvilágosodás és reformkor irodalmának kutatása és népszerűsítése is tekinté-lyes tért kapott a tanárok szakirodalmi munkásságában. Könnye Nándor azóta is kidolgozatlanul, parlagon heverő témát választott, amikor a francia hatást vizs-gálta néhány XVIII. századi íróknál. Pedig a téma fontos, Könnye munkája – mivel alapos – épp ezért jelentős is. Itteni tanári éveiben dolgozott Révai Miklósról írott monográfiáján Bánóczi József, első fejezete akadémiai jutalmat is kapott 1878). Ez idő tájt jelent meg Péterfy Jenő magyarázatos Bánk bán-kiadása is, mely értékes szövegkiadás, főleg a megvilágosító komentárok miatt. Virág Benedekről Kisbán Emil értekezett (1937), Vörösmarty Mihályról pedig Nyilasi Lajos. Eredetileg középkori irodalomtörténésznek indult Nyilasi, utóbb a XIX. sz. nagy költői Vörösmarty és Petőfi érdekelték leginkább. Az esztétikum, a műelemzés vonzotta, ehhez valóban kétségtelen kvalitásokkal rendelkezett. Mély irodalmi műveltsége, csiszolt értekező stílusa, megbízható kritikai ízlése többre predestinál-ták, mint amennyire vitte: harminc évi szolgálat után egyszerű gimnáziumi tanár-ként halt meg 1932-ben. Mellőzésében része lehetett annak az egyébként jelenték-telen epizódnak is, hogy későbbi tankerületi főigazgatójáról korábban szigorú (bár teljes mértékig igazságos) bírálatot mondott az Egyetemes Philológiai Köz!önyben. A felvilágosodás korának jellegzetes témakörét legújabban Pallós Ferenc dolgozta ki bölcsész doktori disszertációjában, az átlagosnál lényegesen alaposabban, szín-vonalasabban tárgyalva a német nyelvoktatás helyzetét II. József idejében. A XIX. sz. kevés irodalomtörténész szakemberrel, de igen magas színvonalon van képviselve. Péterfy Jenő ezen a téren nemcsak az iskolában, hanem az egész magyar irodalomtudományban utolérhetetlen mester. Kemény Zsigmond regényhőseinek lélektani elemzése a klasszikus értékű esztétikai írások között is a legjobbakhoz tartozik, de méltán sorakozik melléjük a többi tanulmány is Jókai regényeiről, Petőfi verseiről, Bajza, Józsefről és Arany Jánosról. Az irodalom népszerűsítése érdekében vállalt feladatot Nyilasi Lajos, amikor Petőfi-előadást tartott a MÁVAG munkásai előtt (1923). A szövegkiadás és szövegkutatás terén is voltak eredményei iskolánk tanárainak. Baróti Lajos ismeretlen Petőfi verseket tett közzé a Vasárnapi Újságban (1896), Horváth Imre pedig Reviczky Gyula prózai dolgozatai címmel válogatást adott közre a Vajthó-féle Magyar Irodalmi Ritkaságok c. sorozatban (1940).

A világirodalom széles skálája átfogja Kelet és Nyugat tarka nyelvterületeit. Erdődi-Harrach Béla perzsából fordított (1872-1881), Péterfy Jenő görög filozófu-sokat tanulmányozott, bevezetővel, külön kötetben adta közre Platón- és Ariszto-telész fordításait, az Egyetemes Irodalomtörténet részére ő írta a görög irodalom-történetet, mely azonban halála miatt félbemaradt. Finály Gábor Vergiliusból készí-tett szemelvényes kiadást, közben tevékeny munkatársa volt az Ókori Lexikonnak. Tankó János a római társadalom viszonyairól értekezett az értesítőben, Vermes (Wutz) Albert pedig a római oktatásügy vázlatát írta meg néhány frissen megjelent külföldi szakmunka nyomán (1872: -1885). Rövid ideig iskolánk tanára volt a neves

6

klasszika-filológus Platón-kutató, Szilasi Vilmos is. A római-kori Magyarország leg-jelesebb szakértője, Kuzsinszky Bálint régész szintén a tanári testület tagjaként taní-tott néhány évig, ekkor publikált. számos cikket Pannóniáról, Dáciáról és Aquin-cumróL (1890-1898). A latin-magyar irodalmi kapcsolatok legélénkebben kutatott területét vette számba Janóvszky Antal, összegezve Horatius hatását a magyar költé-szetre. A modern filológusok közül több szakemberrel képviseli magát a ruszisztika. Tanított iskolánkban az orosz klasszikusok érdemes műfordítója, Szabó Endre, valamint Asbóth Oszkár szlavista nyelvész, aki "Rövid gyakorlati orosz nyelvtan"-t is írt (1888). Tolsztoj műveit két irodalomtörténész is segített megismertetni a ma-gyar olvasóközönséggel: Péterfy Jenő, aki kritikai munkássága során méltatta az orosz regényírás mesterét, és Honti Rezső, kinek monográfja jelent meg Tolsztojról 1922-ben. Jelenleg iskolánkban tanít Kovács Zoltán, több értékes szaktanulmány szerzője. A germanistákat is ismert irodalomtörténészek nevei fémjelzik. Felsmann József középfelnémet kódexkutatásokat végzett, ismertette a Kalocsai-kódexet és több tanulmányban foglalkozott az Országos Széchenyi Könytár középkori német kéz-irataival is. Gragger Róbert, a zay-ugróci német verses kódexről közölt forrásértékű dolgozatot az iskola 1909/10-es értesítőjében, Thienemann Tivadar a magyar-német medievisztika egyik legismertebb kutatója több évig szintén az iskola tanára volt. Végül itt említjük meg, hogy Radványi Ferenc Lessingről és Schillerről adott ki könyveket az 1900-as évek elején. A romantisztika valójában csak egy jelentős tudóssal büszkélkedhet iskolánk tanári karából, ő azonban vezető egyéniséggé emelkedett: Birkás Géza. Az értesítő lapjain a legfrissebb Racine-kutatásokról számolt be (1913), de iskolán kívüli munkássá-gával hamarosan elnyerte a budapesti tudományegyetem francia tanszékét. A magyar nyelvészet és nyelvművelés területén Baróti Lajos dolgozata vonja magára a figyelmet a századfordulón. Ebben a sokat vitatott, kétes hitelű pannonhalmi alapító oklevél hitelességéhez szólt hozzá. Rajta kívül Bánóczi József foglalkozott régi magyar írók nyelvével. A nyelvemlékek feldolgozásában Könnye Nándor végzett nagy munkát: csaknem száz szöveget dolgozott fel a Nyelvtörténeti Szótár számára. Ezt a szótárt Simonyi Zsigmond szerkesztette (Szarvas Gábor jelképes részvétele mellett), aki szintén iskolánk tanára volt rövid ideig. Az összehasonlító nyelvtudo-mány modern alapjait népszerűsítette Erődi-Harrach Béla, amikor az 1873/74-es Tudósítványban terjedelmes cikkében - Vámbéry Árminnal szemben - a Gyarmati-Sajnovics-Budenz által képviselt finnugor rokonság mellett. A nyelvművelés programja is hódított magának híveket a tanári testületben. Ez könnyen érthető, hiszen a nyelvművelés programja szorosan kapcsolódik az iskolai magyar nyelvi oktatás célkitűzéseihez. Különösen Péeh Zoltán munkássága érdemel

ebben a vonatkozásban említést a Magyarosan-ban, a Magyar Középiskolában és az Irodalomtörténeti Közleményekben közölt cikkei alapján (1924-1971). A töb-biek, Horváth Imre, Kis Lajos és mások inkább élőszóval, tanfolyamokon küzdöt-tek a magyar nyelv tisztaságáért. A történetírás értékes részletkutatásokkal és néhány összefoglaló művel szerepel a tanárok tudományos munkásságának listáján. Ez az egyetlen szakterület, ahol a döntő változás szembeszökő a felszabadulás előtti és utáni produktumokban. A marxizmus-leninizmus eszmei útmutatása felfedte a történelmi események igazi mozgató rugóit és lendületet, kedvet adott újabb és újabb munkára. A régi törté-

7

nésznemzedékből Baróti Lajos két kötete jelentős a Szilágyi Sándor által szerkesz-tett reprezentatív milleniumi Magyar Történelem sorozatban (1895 -1896), továbbá Kisbán Emil szintén kétkötetes monográfiája a magyar alapítású Pálos-rendről (1937-1939). Cseh Lajos négy füzetre terjedő világtörténelménél (1927-ig négy kia-dás) tartalmasabbak voltak: Farkas László Széchenyi- és Kossuth-kutatásai, gazda-ságtörténeti dolgozatai és Vedres Istvánról szóló kismonográfiája (1937). Farkas jó problémaérzékű, nagy munkabírású történész volt, sokoldalú érdeklődése azonban szétforgácsolta energiáját, gimnáziumi igazgatóvá történt kinevezése, majd korán bekövetkezett halála meggátolta őt munkája folytatásában és befejezésében. Imponálóan nagyértékű szakirodalmi munkásságot fejtett ki már eddig is Bellér Béla, akit "a Tanácsköztársaság korának egyik legjobb ismerője"-ként tartanak számon. Valóban, "A Magyar Népköztársaság és Tanácsköztársaság nemzetiségi kultúrpolitikája" és "A Tanácsköztársaság történelemszemléletéről" c. tanulmá-mányai a téma legjobb feldolgozásai közé tartoznak. De érdemei vannak: Bellérnek régebbi korok kutatása terén is. Mint társszerző nagy terjede1mű fejezetet írt (Ravasz Jánossal és Felkai Lászlóval közösen) a magyar neveléstörténet feudális és kapitalista periódusainak tárgyköréből is (1960). Összefoglalás helyett - befejezésül - csak jelezzük: az itt közölt rövid áttekintés csupán érzékeltetni akarta a Vörösmarty Gimnázium tanárainak szerepét a tan-könyvírás és a társadalomtudományok területén, arra már vállalkozni sem mert, hogy ugyanezt a műszaki tudományok relációjában is elvégezze. Pedig csak mind-ezek után alkothatunk helyes képet magunknak iskolánk igazi szerepéről hazánk kulturális életében. V. Kovács Sándor (1951)

PÉTERFY JENŐ EMLÉKEZETE (1850-1899)részletek

Péterfy nagyon korán kezdi az önművelést. Azok közé tartozott, kik tudomány-szomjuktól vezérelve és becsvágytól sarkalva, mint autodidakták bővítik ki s töltik meg tartalommal a közepes tanulók számára kiszabott iskolai kereteket. … Már mint gimnazista otthonos volt a német irodalomban. Összevissza olvasott, tanult mindent, de évről-évre fokozódó szenvedéllyel ragaszkodott hegedűjéhez. Az egyre szomorúbb családi élet, az anyagi zavar és nyugtalanság köréből jól esik lel-kének a zene szárnyain felemelkedni oda, ahol megszűnik minden diszharmónia. …. De lassanként eszmélni kezd; megsejti, hogy a diszharmónia nem a világban van, hanem az ő bensejében. Lelkének világa kettészakadt: az értelem és a kedély világára. ….

Az egyetemi évek alatt döntő szerep jut Péterfy fejlődésében a filozófiának. Amint a nagy német gondolkodók birodalmában tájékozódik, eszményekért rajon-gó lelkének egész buzgóságával mélyed el Hegel filozófiájában. Itt ismét magára talál. A lelkiélet dualizmusát törvényerőre emelve találja Hegel elvében: Az ellent-mondás minden létnek az alapja. …. Hegel erősítette meg idealizmusában, mellyel

8

a köznapi érdekeken felülemelkedve egész életén keresztül hű maradt az eszmé-nyek kultuszához. ….

1872-ben a belvárosi reáliskolához jut helyettes tanárnak. A következő év-ben leteszi a doktorátust s német nyelvből és filozófiából megszerzi a tanári diplo-mát. 1986. szeptember elsejétől kezdve a VIII. kerületi községi reáliskolánál mű-ködik egész haláláig, mint a német nyelv és filozófia rendes tanára. Ritkán lépett még nálunk valaki oly fiatal korában akkora általános műveltséggel középiskolai katedrára. Tanítványai az első pillanattól kezdve ellenmondás nélkül meghódoltak érdekes egyénisének. …. Akkori tanítványai most is élénken emlékeznek vissza temperamentumos, színes, ötletes előadásaira. Érdekes világításban mutatja tanítói egyéniségét az a rövid, de magvas értekezés, melyet a VIII. ker. községi reáliskola 1987/8. évi értesítőjében közölt a fegyelmezésről. …. Egy kiragadott példa: „Leg-komolyabban akkor nevel, ha tud a gyermekkel játszani”. … Tanítás közben ritkán maradt a katedrán; többnyire tanítványai között járt, mozgott, vagy a mellé ült, akivel éppen foglalkozott; néha, különösen felsőbb osztályokban a padok elé ülve lábát a padra felrakva beszélgetett tanítványaival. A tanítást és fegyelmezést nem tekintette két külön kérdésnek. Nagy tudásával s erős egyéniségével mindig kéz-ben tartotta a fegyelmet, sohasem kellett a pedagóg tekintélyét kölcsönkérnie.

A tanári szobából is ő űzte el a komolyságot jókedvével, gyermeteg kedé-lyével. …. Amennyire megszerettük és becézgettük aranyos kedvéért, épp úgy tiszteltük szellemi kiválóságáért. ….Egyáltalán Péterfyvel nem volt könnyű tisztába jönni. Akik csak futólag, egyszer-kétszer találkoztak vele, nagyon ellentétes benyomásokat nyerhettek és nagyon hamis ítéletet formálhattak róla. Nőies érzékenység és férfias határozottság, meg-nyerő szerénység és visszariasztó önérzetesség, gyermeteg naivság és metsző szar-kazmus, kitörő pátosz és mefisztói irónia egyesültek ebben a csodálatos, gazdag szellemben. ….

Ezekre az évekre esik Péterfy hírlapírói működése is. 1874-ben egy fél éven át mint a Pester Lloyd zenereferense értékesíti zenei műveltségét. ….

De érthető, hogy ezt a sokoldalú szellemet pusztán a tanítás ki nem elégí-tette. …. Folyton sokat foglalkozik filozófiával és esztétikával. ….

Ezek voltak Péterfy vándorévei. A szellemi világ jó részét bejárta, még pedig nem turista-módra. A harmincéves férfiú érzi, hogy van mondanivalója, csak legyen, aki meghallgassa. ….A következő hét-nyolc év pályájának legjelentősebb kor-szaka. Tizenkét nagyobb tanulmány s húsz-huszonöt kisebb nagyobb bírálat és könyvismertetés a gyümölcse ez időbeli munkásságának. …

1881-ben egymás után jelennek meg feltűnést keltő tanulmányai legna-gyobb regényíróinkról: Eötvös Józsefről, Jókairól és Kemény Zsigmondról. Mind-egyiknél az érdekli, hogyan fogja fel az embert. ….

Ilyen lelkiállapotban veszi kezébe Eötvös Karthauzi-ját, hogy hősének lel-két széttagolja. …. Szinte bosszúsan fakad ki az író ellen, hogy ez a puffadt egyén elkerüli esztétikai büntetését, a szatírát. …. Hangja keserűségével és élességével a saját ellágyulásának akarja elejét venni. Azok a kemény szavak nemsokára neki magának fájnak leginkább. …. Sokkal nyugodtabban szól Eötvös többi regényéről ….. Legjobban szereti A falú jegyzőjét. ….Megecetesedett érzelmeiből fejlődik ki lelkének ironikus, szatirikus eleme, mely egyik uralkodó vonása lesz egyéniségének. Fanyar kritikája másik eredménye az,

9

hogy a Karthauzi népszerűségével szemben elszigeteli magát s az író és közönség egymásra hatásának megtermékenyítő s a csüggedés óráiban fölemelő erejét nem fogja megismerni. …. Mint író Horatiussal, mint ember Ibsennel tartott. ….

Második tanulmánya a nemzet legnépszerűbb regényírójáról, Jókairól, még az elsőnél is kíméletlenebb. …. Szemére veti, hogy elhumorizálja a pszichológiát s igazság helyett ötlettel fizet. …. Péterfy jól tudta, hogy Jókaiban az adomázó, a humoros, a patetikus fabulátor hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a pszichológ. Tudja, milyen hatása volt a nemzetre a bizalom, a remény, az erő érzetéből fakadó humorával, a szomorúság napjaiban. …. De hát őt most csak egy dolog érdekli: az ember problémája.Ezért a kritikáért két oldalról is megtámadják, s a nem óhajtott népszerűség is utol-éri az élclapokban. …. És magábaszállásra késztette. … Ennek visszhangját meg-találjuk a következő két tanulmányában.

Az első Kemény Zsigmondról szól. …. A rokonérzés meleg hangján beszél Kemény alakjairól, azokról, a passzív emberekről, kiknek eredendő bűne az érzé-kenység; kiknek küzdelme a sors ellen nem is harc, hanem vergődés. Az egyénnek már az első pillanatban nincs ereje; a végzet hatalmával szemben nem szenvedélye áll, csak érzékenysége. Amilyen mérvben ernyed ellenállásuk, lelkiismeretük fé-lelme nő. ….

Szerető gonddal mélyed el a Divina Commediba, nem hogy arányait kimér-je, hanem, hogy „kicsinyke rést vágjon, melyen át Dante világának néhány sugara lelkébe tévedjen”. …. Dante-tanulmánya révén jutott be a Kisfaludy-Társaságba. A nem keresett kitüntetés közömbösen érintette. ….

Az ő ideálja: az élet és társadalom korlátainak bölcs elismerése mellett egyéniségének teljes felszabadulása és kifejlése. Vajon erény volt-e ez vagy gyengeség? ….

Péterfy életének utolsó tíz évét a görög szellem tanulmányozására fordítot-ta. …. Alaposan megtanulta nemcsak a klasszikus, hanem az újgörög nyelvet is. …. Őt a görögökhöz Homérosz derűje, a görög templomok és a görög dráma fen-séges arányai és mindenek fölött az isteni Platón világa vonzották. …

Heinrich Gusztáv felszólította, hogy írja meg a görög irodalom történetét. …. A felszólításra megdöbbent. …. Az irodalomtörténet megírása, ha nem sürgős is, de határidőhöz van kötve. Hozzá kell fognia; kedves Plátonjától egyidőre meg kell válnia. Csak mikor már benne van a munkában, akkor látja, mily nehéz s mennyire nem neki való feladatra vállalkozott. Bár egész életében tanult és dol-gozott, azt nem tudta megszokni, hogy egy tárggyal huzamosan foglalkozzék. ….

Többször vissza akart lépni, de végre is mindig engedett. Újra megfeszíti fáradt agyát s dolgozik tovább. El is készül a munkának nagyobb felével. ….

Az idei szép október minden vasárnapját a budai hegyekben töltötte bará-taival: búcsúzni járt a haldokló természettől. S talán az őszi hervadás színes pom-pája barátkoztatta meg a halál gondolatával. ….

„Lelkébe nem pillanthatunk; nem követhetjük figyelemmel azt a harcot sem melyet életében az akarat vívott a kényszerűséggel; némán, elfogódva kell elfor-dulnunk a szívfacsaró látványtól, mert érteni nem bírjuk”

De ha életére visszatekintünk, ott egy harmóniára törő és ideálokért sóvárgó lélek nemes küzdelmében gyönyörködhetünk. Róla is elmondhatjuk, amit ő mond Arany János dicséretére: „Igazán pontos sáfárja volt tehetségének, mintha csak azt

10

hitte volna, hogy majdan egy felsőbb hatalom előtt annak minden fillérjéről szá-mot kell adnia.” Patthy KárolyA teljes szöveg megjelent az iskola 1899-1900-as Tudósítványában,majd a Nyugat 1918. évfolyamában.

HORVÁTH ERNÓ (1883 -·1943)Jelenkorunk mindennapi életéhez hozzátartozik a repülőgép, az utasforgalom

légi úton történő lebonyolítása. De nem szabad megfeledkeznünk a levegő első meghódítóiról, az úttörőkről sem. Ezek között jelentős helyet foglal el Horváth Ernő, iskolánk huszonkét éven át kiváló matematikus-fizikus tanára.

Az egykori, részben a Kereskedelmi Minisztérium, részben a Magyar Aero Szövetség által kiállított működési bizonyítványok, továbbá a Magyar Életrajzi Lexikon I. kötete (Bp. 1967.) alapján a következőkben foglaljuk össze a magyar aviatika hőskorában betöltött szerepét.

1908-ban aerodinamikai tanulmányok és repülőmodelleken végzett kísérletek alapján sikló-, illetőleg vitorlázógépet tervezett, 1910 elején pedig már motoros repülőgépet épített. Ezzel a géppel 1910 június 17-én az első budapesti Nemzetközi Repülőversenyen a 7500 frankot kitevő I. nemzeti díjat nyerte el.

1910 nyarán és kora <>Szén megépítette második repülőgépét is, mint az elsőt, úgy ezt is háromhengeres motorral. Ezzel a géppel tanultak repülni 1911 tavaszán többen is, kik Horváth Ernővel együtt aviatikánk elindítói közé tartoznak.

1911 nyarán készült el a harmadik gép, vízhűtéses motorral. Ez az első magyar repülőgép, mely 1911 november 4-én körrepülést végzett Budapesten, 1911 december 10-én pedig átrepült a Quarnero fölött. A gép a második fiumei repülőnap alkalmával, 1912 tavaszán motorhiba következtében Lovranán3.l a tengerre szállt le, több napi keresés után megtalált roncsai alapján készült el a másodpéldány, s ezt a budapesti Közlekedésügyi Múzeumban helyezték el.

Horváth Ernő negyedik gépe, melybe négyhengeres, vízhűtéses Austro-Daimler motor volt beépítve, 1912 nyarán a nagybányai repülőbemutató alkalmával lezuhant és tönkrement.

Végül az ötödik gép már kétüléses, hadi célokra épült gép volt. Építéséhez anyagi támogatást nyújtott a Kereskedelmi Minisztérium. (A géppel Kvasz András

pilóta több utasrepülést végzett, majd 1912 november 10-én ötnegyedórás repülés után Budapest fölé repült, de motorhiba következtében kénytelen volt leszállni az Erzsébet-híd pesti oldalánál a Dunára, s tönkrement.)

Mindezek a kísérletsorozatok s akkor még nemzetközi vonatkozásban is figyelemreméltó sikerek sok időt és energiát s tetemes anyagi áldozatokat kívántak Horváth Ernőtől. Balesetet is okoztak, ennek következtében ó maga hosszabb ideig nem vezethette gépeit.

A korabeli magyar sajtó állandóan figyelemmel kíséri Horváth Ernő munkás-ságát s színes riportokban számol be aviatikai sikereiről. Neve időközben külföldön

11

is ismertté vált, s több külföldi repülőgépgyár és érdekeltség részéről kapott meghí-vást, többek között Angliából és Ausztriából. Itthon maradt. A világháborút követé években a Műegyetemen rendezett elméleti pilólótatanfolya-moknak volt előadója, majd 1922-ben kiadta "Repülőmotor" című könyvét. Ez hosszú éveken át mint egyetlen ilyen tárgyú magyar nyelvű tankönyv volt használat-ban az állami pilótaiskolákban. 1922 végén az újonnan megalakult Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság szerződ-teti Horváth Ernőt, mint műszaki vezetőt, de ezt a megbízást Horváth Ernő családi körülményei és iskolánkban végzett tanári munkája mellett mégsem vállalhatta el. 1936. november 19-én a hazai repülés kezdetének negyedszázados évfordulóján Horváth Ernőt aranyozott babérkoszorúval tüntették ki, de akik őt közelebbről ismerték, tudják, hogy dísznél, fénynél sokkal többet jelentettek számára zseniális, önzetlen és sok akadályt legyőző, kitartó fáradozásának emléke s eredményei. Rotter Lajos (1919)Készült 1971-ben (1970/71 évkönyv)

KERESZTY JENŐ (1887 -1949)

Orgonaművész, zeneszerző és karnagy volt. Az új Zenei Lexikon számon-tartja őt a Kodály-tanítványok között. Valóban, Kereszty művészi és pedagógiai pályájára döntő hatással voltak a mestertől kapott impulzusok; a népzenéhez való visszatérés az alkotásban, az iskolai zeneoktatás és kórusnevelés rangemelése: mind megannyi motívuma a Kodálytól kapott életcél és munkaprogram letörölhe-tetlen bélyegének.

A Zeneművészeti Főiskolán kiváló tanárok irányították tanulmányait: Koessler, Herzfeld, Siklós és Kodály (zeneelmélet, zeneszerzés, karnagyképző), valamint Antalffy-Zsíros és Zalánffy (orgona). Orgonaművészi és zeneszerzői ké-pesítése mellé képzőintézeti ének- és zenetanári oklevelet is szerzett. Ö maga sok-oldalú zenész volt, az orgona mellett hegedült, zongorázott és nagybőgőzött. Tech-nikailag is kitűnő ismerője volt hangszereinek: majd minden orgonajavításkor - a Bazilikában is - őt hívták meg szakértőnek.

Élénk tevékenységet fejtett ki a zenei közéletben mint hangversenyező mű-vész és mint zene pedagógus. Zenekari és vokális szerzeményei sokoldalú tehetsé-

géről vallanak, komponált számos orgonadarabot, négy misét, dalokat, életképe-ket, zenekari szvitteket, vonósnégyeseket. Számos magyar költő versét megzené-sítette és több füzet népdalátiratot is kiadott. Részt vett Kodály népdalgyűjtő útjain és itt felgyűjtött anyagát Jennei Kristóf néven publikálta. Mint karnagy és mint or-gonaművész számos hangversenyt adott itthon és külföldön, állandó előadó vendé-ge volt a Zeneakadémiának és a Rádiónak. 1947-ben rádiósorozat keretében mutat-ta be egy-egy nép orgonairodalmának remekeit.

Zenepedagógusi működése szintén sokirányú volt. 1918-tól a Budai Zene-akadémia tanára volt orgona, zeneelmélet, valamint zongora szakon, 1919-töl a

12

belvárosi templom főorgonistája és másod karnagy, 1920 és 1930 között az Egyetemi Énekkarok karnagya, attól kezdve örökös tiszteletbeli karigazgatója. A zenei nevelés legszélesebb értelemben vett demokratizmusa jegyében, Kodály szellemében, szívesen vállalta a zenei képzés alsóbb fokán történő közreműködést is. 1920-tól haláláig a Vörösmarty Gimnázium ének- és zenetanára volt, 1926-tól ugyancsak megszakítás nélkül a MA VAG Zeneiskola igazgatói teendőit látta el fáradhatatlan buzgalommal. Kereszty Jenő ének- és zenetanári működése iskolánk történetének legfényesebb lapjai közé tartozik. Olyan mély zenei műveltséget kaptak óráin a tanulók, amely messze túlmutatott a középiskolában megkívánható átlagszínvonalon. A szakosztá-lyi munka még ezt is felülmúlta.Az intézeti hangversenyek műsorán Johann Sebastian Bach, Johann Christian Bach, Gluck, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Liszt, Glazunov, Sibelius stb. zenekari művei és szimfóniái szerepeltek, tehetséges pianisták Schubert, Chopin és Csajkovszkij szonátáiból és versenyműveiből játszottak, vállalkozó szellemű, jó-hangú énekesek Mozart, Rossini, Erkel, Gounod és mások operáiból adtak elő rész-leteket, csellósok és hegedűsök Handel, Boccherini, valamint a romantikusok kama-raműveit és versenyműveit tűzték programjukra És nem volt hangverseny évti-zedeken át, hogy Kodály művei ne szerepeltek volna műsoron, így például meg-zenésített Ady-versek a harmincas évek elején és a Vigadóban adott nagy iskolai Kodály-hangverseny. Kereszty Jenő úgy élt és dolgozott a Vörösmarty Gimnáziumban, mint Haydn élhetett Kismartonban: az előírt ünnepségek megrendezésében sohasem látott kelle-metlen kötelezettséget, inkább jó alkalomnak érezte egy-egy új Kereszty-mű bemu-tatására. Iskolánk énekkara és zenekara talán sohasem volt nagyszerűbb együttes, mint Kereszty Jenő idejében. Nem csoda hát, ha sok tehetséges tanítványa is akadt, közülük legtöbben zeneakadémista korunkban is vállaltak fellépést az iskolai hang-versenyeken. Csak egyet említünk - bár sokat kellene -, aki világhírű lett: Kuttner Mihályt. Sokszor állt egymás mellett mester és tanítványa hangverseny-pódiumon iskolánk dísztermében, s miközben Kuttner vonója alól felhangzott Mendelssohn e-mol hegedűversenye, Kereszty dirigálta az iskola szimfonikus zenekarát. Derűs perceiben szívesen beszélgetett tanítványaival osztályteremben, folyosón vagy akár az utcán is. Ilyenkor többször elmondta, hogy kedvenc darabja A nürnbergi mesterdalnokok. A rátört súlyos betegség időszakáig, kilencvennyolcszor nézte meg. Lábadozó volt, amikor a 99. előadást is megnézhette. A 100. előadást már csak rádión hallgathatta volna meg (a partitúra is ki volt készítve), de a közvetítés elma-

radt. A jubiláris előadás későbbre maradt, reá nézve a sors azonban másképp hatá-rozott és ezzel egy alkotómunka lázában égő művészélet lángja lobbant ki örökre.

V. Kovács Sándor (1951)

Készült 1971-ben (1970/71 évkönyv)

13

TURÁNYI FERENC (1888 -1967)

Klasszika-filológus, tankönyvíró és műfordító volt. Negyven évig dolgozott a tanári pályán, nemzedékek hosszú sorába oltva az antik kultúra iránti rajongó szeretetet. Élete külső eseményekben nem volt gazdag, ellenben annál tartalmasabb volt. 1888. április 27-én született a Sopron megyei Feketevárosban. Iskolai tanulmányait Győr-ben, Sopronban, Nagyváradon és Budapesten végezte. Az egyetemen Hegedűs István volt a tanára. Néhány félévet a besanconi egyetemen is hallgatott, hogy francia tudá-sát elmélyítse. Középiskolai tanári oklevelét 1915-ben szerezte meg, 1918-ban böl-csészdoktorrá avatták. Ezután megkezdte hosszú évtizedekre nyúló tanári szolgálatát. Állomáshelyei Pozsonyszentgyörgy, Gyula, Temesvár, Zágráb és Budapest voltak. 1933-ban került a Vörösmarty Gimnáziumba s egy év megszakítással itt tanított nyugdíjazásáig. 1951ig a nappali tagozaton, 1955-ig az esti Dolgozók Gimnáziumában működött szép siker-rel. Fiatal éveiben bejárta Európát és a Közel-Keletet, ezeken az útjain különben is kitűnő nyelvérzékét magas fokra emelte: a modern nyelvek közül tökéletesen tudott franciául és németül; társalgási fokon kezelte az angolt, olaszt, svédet és a görögöt is. És ami ritka: anyanyelvi fokon, folyékonyan beszélt latinul.Turányi Ferenc élete és munkássága midig szorosan összefonódott a tanítás, neve-lés gyakorlatával. Tanulóknak és felnőtteknek nyelvtanfolyamokat vezetett, az antik-vitásban való jártassága révén tagja volt a Parthenon Egyesületnek is. A Parthenon fontos szerepet töltött be a második világháború előtti évek kulturális életében. Az emberi humanitás jegyében tömörítette össze azokat az értelmiségieket, akik ve-szélyezettnek látták minden nemes kulturális hagyomány sorsát a pusztulásba rohanó ország-vezetés vészterhes éveiben. Itt működött Babits Mihály, Révay József, a fiatal tudósok közül Borzsák István, Devecseri Gábor, Kardos Tibor, Szabó Árpád stb., valamennyien a progresszió lelkes hívei, a jövő nagyra hivatott reprezentánsai. Turányi Ferenc irodalmi munkássága – miként közéleti tevékenysége is – elválaszt-hatatlan volt a paideia nemes eszményétől. Első önálló munkájában fiatal kora el-lenére máris érett tudósként mutatkozott be, későbbi éveiben az ifjú nemzedék latinos műveltségét kívánta fokozni ifjúsági iratok és tankönyvek által.

Latin nyelvű doktori értekezése, mely "De S. Paulini Nolani Decimique Ausonii Magni pugna poetica" címen jelent meg (Gyula, 1917), a legnehezebben áttekinthető filológai problémák sűrűjébe nyúlt bele. Tagadhatatlan: alapos felkészültséggel. Mindent ismert (magyar híján) a külföldi szakirodalomból, amit Paulus Nolanus és Ausonius levélváltásár61 írtak és a tények ismeretében próbált plauzibilis ered-ményre jutni. A kronológia lehetséges megállapítását a tapasztalt tudós higgadt-ságával igyekezett elvégezni, maga is jól tudva, hogy végleges eredményre törni: nem feladata. Így is övé marad az érdem, hogy szerzője lett az első és mindmáig egyetlen, Paulus Nolanusrol szóló magyar szakmunkának. Az elmúlt években egyéb-ként "felfedezték" őt: a szegedi tudományegyetemen vizsgaanyaggá lépett elő érde-mes, szép disszertációja. Szépíróként és szerkesztőként is működött egy rövid ideig, munkatársa lévén a Juventus c. latin nyelvű iskolai lapnak. Ebben is a nevelés eszközét látta, ezért műfordítóként is szerepet vállalt a cél érdekében. Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd írónő műveiből fordított latinra két olasz eredetű népmesét, illetve népies legendát "Aqua pura" és "Veium S. Veronicae" címen. Turányi nagyszerű stílusérzékkel tol-mácsolja mindkettőben az újromantikus iskola eredetiben sem könnyű nyelvezetét,

14

újabb bizonyítékául fölényes latin tudásának. Élete legkedvesebb - és legfőbb - alkotásai azonban tankönyvei voltak. Alap-elvei akkor már negyedszázadot számláló tanári tapasztalatain nyugodtak. Ellenezte a napi gyakorlatban feleslegesnek bizonyuló ballasztokat: a ritka kivételeket, a rendhagyó szerkezetek hosszú listáját és a nagyra méretezett nyelvi szókincs oktalan bemagol-tatását. Elvei tehát a lehető legkorszerűbbek voltak. "Non multa, sed multum" akart nyújtani könyveivel azoknak, akik a kétszázoldalas nyelvtanok szabályrengetegében a sok fától nem látják az erdőt. Német nyelvtanát hangsúlyozottan gyakorlati alapon állította össze, kedveltebb is lett, mint a hivatalos, nyomtatott tankönyvek többsége. A népszerűség, a kedvező fogadtatás ellenére mégis latin tankönyvei nőttek leginkább szívéhez. Turányi Ferenc kétszer írta meg "Rövid latin nyelvtan"-át, noha formailag azonos mű két kiadásáról van szó mindössze. Bár az első változat is nagyszerűen sikerült tömörség, használhatóság és megbízhatóság szempontjából, elégedetlen volt vele. Igyekezett tovább rövidíteni a grammatikát s ez az alaktan tárgyalásánál még csak ment valahogy, a mondattan azonban ellenállt neki. Végül "Latin érettségi ösz-szefoglaló" c. könyvecskéjében kristályosodott ki tankönyvírói munkásságának és pedagógiai tapasztalatainak letisztult koncepciója A nem egészen 100 lapos kézi-könyv kiegyensúlyozottan megkomponált fejezetei .magukban foglalják a nyelvtant 30 oldalon, a legszükségesebb régiségtani ismereteket jelesebb auktorok portréjával 24 oldalon; az alapvető latin szókincs jegyzékét (etimológiai szempontok szerint) 20 oldalon és végül egy non lecta gyűjteményt, amely, nemcsak középiskolai szinten is, tartalmas chrestomathianak felel meg, rövid tájékoztató bevezetéssel, 15 oldalon. Turányi Ferencnek ez a műve ma már ritkaságszámba megy: mindenki megvette, aki hozzájuthatott és személyes tapasztalatból tudom, hogy, még az 1950-es évek vége felé is használták segédkönyv gyanánt. Turányi Ferenc melegszívű pedagógus volt, tanítványait fiaiként szerette, válogatás nélkül. Utolsó éveiben magam is sokszor megfordultam derűs légkört árasztó, ven-dégszerető budai házában. Egyszer megkérdeztem tőle, hogyan tanult meg ily tö-kéletesen latinul. Keserű tréfával ütötte el a dolgot: "amikor egyetemre kerültem, szegény gyerek voltam, özvegy édesanyám nem tudta megvenni számomra a méreg-

drága Finály szótárt, ezért, hogy könnyítsek gondjain, megtanultam az egészet könyv nélkül." V. Kovács Sándor (1951)Készült 1971-ben (1970/71 évkönyv)

HITTRICH JÓZSEF (1890-1962)

Akaraterőt, határozottságot mutató arcél, ritka intelligenciát sugárzó homlok és tiszta emberszeretetet árasztó meleg, világoskék szem: így jelent meg az 1941. tanévzáró értekezleten s így járt köztünk igazgatósága hat esztendejének minden napja, minden órájában Hittrich József. Küzdelmes időkben, a második világháború hazánkat is magával sodró hónapja-iban került iskolánk élére, miután előzőleg hosszabb ideig mint az Eötvös József Gimnázium igazgatóhelyettese, mint a fizika tanulmányi felügyelője s mint

15

több ízben érettségi vizsgaelnök szerzett sokoldalú tapasztalatokat s bizonyította be pedagógiai felkészültségét, rátermettségét a vezetésre.

Katonai szellem, sok tanítási órát lefoglaló levente-oktatás egyoldalú utakra kényszerítette az iskolát; a világháborús véráldozat, az országpusztító német meg-szállás és az ezt betetőző nyilas uralom mind gúzsba kötötte az egészséges iskolai élet feltételeit. Ilyen körülmények között Hittrich József pedagógiai elgondolásai-nak nagy részét nem valósíthatta meg, de nagy látókörével és energiájával mentette át az iskolát a legsúlyosabb megpróbáltatásokon az ismét szerencsésebb lehetősé-geket hozó új idők számára. Még a légoltalmi szünetekkel, a bombázásokkal, a téli szünetekkel, majd a főváros felszabadítását kísérő háborús eseményekkel folyto-nosan megszakított tanévekben is tudtak: a Vörösmarty Gimnáziumban a tanárok tanítani, s tudtak dolgozni és eredményt felmutatni a diákok. Ez elsősorban Hittrich József céltudatos, nagyvonalú, az adott körülményekhez mindig alkalmazkodni tudó s egyben önzetlen vezetésének volt köszönhető.

Az önfeláldozó munkában mindig elöljáró és példát mutató, tanárai, beosz-tottjai munkáját tanácsaival támogató és megértéssel, szeretettel bíráló hivatalfőnök volt. Sok minden emberi gyarlóságot meg tudott bocsátani, tudott sokak helyett csendben, eredményesen dolgozni. Ugyanakkor kitűnő érzékkel állított mindenkit a képességeinek megfelelő helyre.

Soviniszta egyoldalúságtól mentes rendületlen magyarság, mély humaniz-mus és alapos tudás jellemezte őt nemcsak tudományosan is művelt szaktárgyai, a matematika és fizika terén, hanem az irodalom, a művészet, különösen a klasszikus zene világában is.

Figyelme mindenre kiterjedt, intézkedéseiben gyors elhatározás és fáradtsá-got nem ismerő aktivitás érvényesült. A fasiszta fajüldöző törvények idején még az ilyen szellemben működő minisztériumi érettségi elnökkel szemben is megvallotta humánus, igazságszerető elveit s megvédte veszélyeztetett, kiváló növendékeinket.

A saját családi gondjain kívül magáévá tette a nagy családjának érzett tanári testület, a beosztottak és a tanulók minden gondját-baját. Ahol tudott, gyors és hasznos segítséggel sietett a nehézségek megoldására, s nem egy gazdasági termé-szetű kérdés sikeres lebonyolításával segített át valamennyiünket a megélhetés

küz-delmein. A bombatámadások által súlyosan megrongált iskolaépület rendbehozásá-nak első legnehezebb lépései, majd újjáépítése: ez a sok gondot igénylő munka elsősorban az ő nevéhez fűződik.

S alig szilárdultak meg a felszabadulást követő első hónapokban a tanítás kedvező feltételei, Hittrich József megvalósította régi álmát s az országban legel-sőként megindította iskolánkban 1945 őszén a tanulmányaikban saját hibájuk nélkül abbamaradt felnőttek részére az esti dolgozók gimnáziumát. A minisztérium által is elfogadott mintát adott ennek az egészséges intézménynek azóta az egész országra kiterjedő szervezésére, s a délelőtti gimnázium vezetésétől 1947 júliusában meg-válván, még két esztendeig, 1949 júliusáig igazgatója volt a Vörösmarty Mihály Dolgozók Gimnáziumának. Az akkori írókortársak közül a Nyugat egyik alapítója, Fenyő Miksa regényes korrajzában, az "Elsodort Ország"-ban örökítette meg Hittrich József eme korszakos jelentőségű pedagógiai alkotásának előkészületeit.

Emberi. vonásai közül hadd örökítsük meg azt, amely talán legjellemzőbben világít rá egész lényére. Késő éjszakákba nyúló igazgatói és tudományos munkál-kodás után reggelenként frissen, teljes testi-lelki kiegyensúlyozottságban lépett ki lakásából a szomszédos igazgatói irodába. S attól a perctől fogva ő volt az az em-

16

ber, akit senki és semmi sem zavart, aki mindenkinek rendelkezésre állt, aki soha-sem hivatkozott elfoglaltságára, mert mindennél fontosabbnak tartotta a rábízott emberi közösséggel való törődést ... Soha egyikünk sem látta őt, még a legnagyobb gondok között sem, akár egy pillanatig is lehangoltnak, rosszkedvűnek vagy csüg-gedőnek. A harmonikus, saját erejét biztosan érző férfilélek derűjét árasztotta ma-gából a munkában, küzdelmekben eltelt évek, napok minden órájában. Nem szó-virág, ha azt mondjuk: erős és jó ember volt, s belőle erő és nyugalom áradt mind-azokra, kik vele együtt dolgozhattunk. Az 1946. év elején az akkori fővárosi (községi) gimnáziumok általános tanul-mányi felügyeletére kapott megbízást. 1949. évi nyugdíjazása után a pedagógus tovább-képzésben és a műszaki egyetemi oktatásban vállalt feladatokat, de a szervezetét őrlő betegség következtében hamarosan vissza kellett vonulnia, s évekig már csak fáradhatatlan, nem lankadó szellemével figyelhette mélyen szántó tanári és igazgatói munkájának folytatását és gyümölcseit. Még ezekben az években is töret-len fényben láthattuk nagy lelkét: az élet ezernyi furcsaságát szelíd szarkazmussal, az emberi gyarlóságokat elnéző megbocsátással, kísérő mosoly Hittrich József sze-mében nevelt, felemelt mindannyiunkat, akik a közelébe juthattunk. A Vörösmarty Mihály Gimnázium Hittrich József példaadását követve, szellemi örökségét ápolva a továbbfejlődés egyik legértékesebb zálogát viszi magával máso-dik száz évébe. Péch Zoltán Készült 1971-ben (1970/71 évkönyv)

MENDLIK LAJOS (1903 - 1985)

Művészi adottságú családban született Székesfehérváron. Már gyermek-korában megnyilatkozott tehetsége. Így gimnáziumi érettségije után a

Képzőművészeti Főiskolára kerül. Itt folytatja tanulmányait mesterei, Bosznay István, Edvi-Illés Aladár és Lyka Károly kitűnő vezetésével. A főiskolán kitüntető aquarell-díjat kapott és 1929-ben rajz és művészet-történész tanári diplomával kezében hagyta el a főiskolát. Rövid gyakorlóévei után a Vörösmarty Gimnázium tanára lett, egészen 1967-ben történt nyugdíjazásáig. Itt szeretettel és szakértelemmel tanítja növendékeit. Számukra rajzkört szervez és vezet, sőt múzeumokat is lá-togat. Az úgynevezett "iskolareform" idején áttért a biológia tárgy taní-tására - mely tárgyban szintén diplomázott -, csakhogy szeretett gimná-ziumában és növendékei között maradhasson. Tanári működése mellett igen termékeny festő, különösen a vízfestést szereti és fejleszti magas fokra. Képein a látott világ saját impresszióin keresztül kel életre. Mendlik Lajos ama képzőművész tanár-nemzedék egyik utolsó képvi-selője volt, amely nemcsak rajzolni és festeni tanított, hanem életével és munkásságával a különféle izmusoktól mentes, a mindennapi

17

emberhez szóló, elkötelezett művészetével hiteles emberi magatartást is közvetített. Rajz és művészettörténeti tanári tevékenységét – több polgári iskolá-ban és gimnáziumban eltöltött rövid időszakok után – a Vörösmarty Gimnáziumban fejtette ki, amely 1967-ben történt nyugdíjaztatásáig mintegy második otthona lett. Diákjainak a hivatalos órarendi foglal-kozás mellett rajzköri órákat is tartott, majd amikor az ötvenes évek tiszta művészetet korlátozó "iskolareformja " következtében kénytelen volt magát biológiai tanárnak átképezni, e tevékenységét is áthatotta rajztanári-művészi karaktere, s így az élettani órákat mintegy művészi szintre tudta emelni. Később visszatérhetett eredeti szakmájához, de még nyugdíjas állapotában is – levelező tagozaton – tanított biológiát és ábrázoló geometriát, tanítványai nagy szeretetétől kísérve. Festői tevékenységét korán kezdte, már hétéves korában rajzolt és festett családja és környezete nagy örömére. Az iskolai évek alatt sok képet, vázlatot készített, sőt egy évig Hollandiában híres hollandiai tengerfestő nagybátyja, Mendlik Oszkár mellett már rutinszerűen fes-tette akvarelljeit, amelynek haláláig mestere maradt. 1926-tól rendsze-resen vett részt a Műcsarnok és Nemzeti Szalon tárlatain. Az addigi ké-peiből 1935-ben rendezték első önálló kiállítását, a "Műterem" nevű, fiatal tehetségeket bemutató helyiségben, Mintegy 10 önálló kiállítása is volt – köztük a Vörösmarty Gimnáziumban 1958-ban rendezett bemu-tatkozó kiállítás – ami a tényleges művészeti élet háborút követő pangá-sa, sőt tudatos háttérbe szorítása időszakában üde foltot képezett a ma-gyarországi művészeti események sorában. Amikor már szabadabbá lett a művészeti élet és a politikai vezérekről készített "művészeti alkotások" mellett megjelenhettek a szemet gyönyörködtető, esztétikai élményt nyújtó alkotások is, Mendlik Lajos művészete is kivirágzott. vett részt Ezernél több kisebb-nagyobb méretű víz- és

olajfestményével csoportos kiállításokon, számos tárlaton vett részt az ország több városában, egészen 1985-ben bekövetkezett haláláig. 1985 után több hazai és kül-földi emlékkiállításon kerültek bemutatásra alkotásai. Festészeti látásmódját a látott és bels6leg átélt környező világ (beleértve a hús-vér embert is) határozta meg. Az optikai élmény szépségeit saját inspirációival ütötte át, de sohasem tért el a teremtett formáktól. Műveiben a szépet, a felemelőt, a lélekbe hatót tükröztette kitű-nő technikai tudással, a színskála bámulatosan ügyes felhasználásával, a pillanatnyi benyomás fényképezés-szerű festői rögzítésével. Ennek be-szédes tanúi az ezrekre tehető, úti jegyzeteiként készült kisfestmények és vázlatok Itáliától, Németországtól Hollandián, Svájcon, Svédorszá-gon át Ausztráliáig, ami egy vérbeli festő életének maradandó emlékei. Az életművét bemutató hazai és külföldi emlékkiállítások száma is meg-haladja a tizet, közöttük utolsóként az éppen ebben a gimnáziumban 1994. december 9. és 15. között rendezett emlékkiállítás is. Tagja volt a Magyar Aquarell és Pasztellfestők. Egyesületének, a Székely Bertalan Körnek. A Rajzpedagógusok Stúdiójának 1953-ban alapító tagja.

18

Gimnáziumunk büszke lehet arra, hogy egy ilyen nagy művésznek hosszú éveken át működési teret adott.

Kiss István (egy tisztelője, többdiplomás mérnök) Készült: 1996. február

Dr. KÉREY (SZEDLÁK) REZSŐ (1901 -1971)

Ezerkilencszáznegyven szeptemberében ideiglenesen kinevezett, új tanár érkezik a Vörösmarty gimnáziumba és osztályfőnöke lesz a vele együtt érkező 10 éves kisfiúk osztályának. Az osztályfőnök úr Dr. Szedlák Rezső, latin-történelem szakos. Osztályában a latin nyelv tanításával mutatkozik be, de nemcsak tanít, elsősorban nevel, jó erkölcsre, becsületre, munkára, családunk és magyar Hazánk szeretetére; személyes példával, szavaival és atyai pofonokkal is. Abban az életkorunkban, amikor még semmit sem ad-tunk társadalmunknak, nagyon helyesen előbb ismerkedünk kötelességeink-kel mint jogainkkal. Dr. Szedlák tanár úr, körünkben „Szeca”, a latin nyelv tanításában rejlő nevelési lehetőségeket mesterien használja ki. Egy-egy közmondás nemcsak az éppen tanult nyelvtani alapvetés példája, ha-nem egyben nevelő parancs, életbölcsesség is. „Ora et labora” nemcsak igék parancsoló módjának példája, hanem az élet két alapcselekedetére ösztönző két utasítás is; „Non scolae, sed vitae discimus” nemcsak a főnevek részes-határozó esetére és egy harmadik konjugációs ige ragozására példa, hanem iskolába-járásunk értelmére világit rá; „Si videris fratrem tuum necessitatem agentem et clauseris viscera tua ab eo, quomodo habitat caritas Dei in te?” Igazi ökumenikus valláserkölcsi nevelés az 1940-es

években! … és ez így megy nyolc éven át, a legegyszerűbbtől a legösszetettebbig. 1940-ben Európa jelentős része már a második világháborúban élt, de nálunk még béke van. Osztályfőnökünk családjával budai kertes házában él, kertjét is műveli, az Iskolában a „Diákkaptár”-ban, az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesületben és a diákkönyvtárban tevékeny, az Iskolán kívül katolikus egyházközség világi elnöke és diákmiséken orgonál. Mire másodikosok lettünk, osztályfőnökünket a gimnázium rendes tanárává nevezték ki. Már harmadikba jártunk, amikor családnevét Kéreyre változ-tatta. Ezekben az években tértek vissza Hazánkhoz a Trianonban elcsatolt területeink egyes magyarlakta vidékei. Akkor lehettünk utoljára büszkék, hogy magyarok vagyunk. Az idegen eredetű családneveket is ezekben az években cserélte nagyon sok család magyar hangzásura. Osztályfőnökünk Kárpátalján született és bár tanítványai között soha nem tett észrevehető különbséget, egyes személyes beszélgetéseinkből mégis tudtuk, hogy föl-dijei előmenetelét különös örömmel és szeretettel figyelte.Negyedikes korunkban azután vége lett a gondtalan diákéveknek. A háború bennünket is elért. A front még messze volt, de a bombatámadások már keserítették életünket. Budapest ostromakor ötödikesek voltunk. Az

19

összesen nem több, mint 4 hónapos tanévet mindenféle címen kényszerű szünetek tördelték szakaszokra. Tanárok és diákok viszonya emberek baráti viszonyára egyszerűsödött. Amicus certus in re incerta cernitur. Ezt Kérey tanár úr nemcsak tanította, hanem igaz emberként igazolta is. Vele együtt a többi tanárunk is amicus certusként állt mellettünk, amikor a háborús meg-próbáltatások bennünket, 14-15 éves kamaszokat is a felnőtt ÉLETre kény-szerítettek, amely nekünk nem oly reményteljesen mutatkozott be, mint sok előttünk járó és bennünket később követő korosztályoknak. A háborús idők elmúltával különös, de nagyon jó érzés volt ismét diákgye-rekké válni. Az 1940-ben kezdő osztályból a háborús évek sok osztálytár-sunkat más lakhelyekre, más iskolába vittek, de jött helyettük innen-onnan sok új osztálytárs is. A kezdőknek alig több, mint negyede maradt a befeje-ző évre. Kérey osztályfőnök úr a újakat, a háborús évek vándorait is ugyan-olyan szeretettel fogadta és gondjaiba vette, mint régebbi tanítványait. A jövevények pedig egyik napról a másikra könnyen illeszkedtek az osztály közösségébe – amely osztályközösség volt. Kérey osztályfőnök úrra gondolva, emlékezünk a bennünket gondozó többi tanárra is, akik élettapasztalatuk alapján tanítva neveltek bennünket. Ez az oktatás alap volt ahhoz, hogy egyetemen, főiskolán majd később tudomá-nyos illetve oktatói pályán, vagy a közvetlen gyakorlati élet megannyi terü-letén megálljuk a helyünket.Kérey osztályfőnök úr a Vörösmarty gimnáziumba velünk együtt érkezett és érettségi vizsgánk után két évvel,1950-ben távozott. Sok csodálatos la-tintanár sorsában ő is osztozott. Orosztanár lett belőle és egy technikumban folytatta tanári pályáját. Ottani tanártársai és diákjai nagy tisztelettel és szeretettel emlékeztek rá. Az orosz nyelvet – egy későbbi beszélgetésünk-ben tudtuk meg – könnyen megtanulta, de hogy mit jelentett neki az, hogy a latintanítástól meg kellett válnia, arról nem beszélt.

Szívesen jött az 5. majd 10. és 15. éves érettségi találkozóinkra. A húsza-dik éves találkozónkon beszéltünk vele utoljára. Amikor 1971-ben osztály-társunk elhunytáról írtam neki, feleségétől kaptam a válaszlevelet, hogy már ő is eltávozott. Isten áldása életére és emlékére.Egykori tanítványai hálás szívvel emlékezve rá, az évek során többször is virágot helyeztek el az Óbudai temetőben levő sírján.

Fekete István (1948) Készült: 2006-ban

KUN KUTI MÁRTON

Kun Kuti székely parasztgyerek volt, eredeti szakmája kőműves. Egy mérnök fedezte fel, hogy szabadidejében felsőbb matematikával foglalkozik. Fraknóyhoz, a matematikus fői-gazgatóhoz irányították. Az ő segítségével Marci egy év alatt letette a különbözetit a polgári és a gimnázium között, újabb egy év alatt elvégezte a gimnázium felső négy osztályát, majd az egyetemen a matematika-fizika szakot és matematikából doktorált. A gyerekek szerették,

20

de ő inkább tudós volt, mint tanár. Egyszer egy magánvizsgán az ötödikesek sorra nem tudták megoldani a kitűzött problémát. Kiderült, hogy Kun Kuti a hatodik osztály anyagát tanította nekik, és ártatlanul állította, hogy ő ezt mindig is így csinálta ... Emellett nagyon szókimondó, politikailag is óvatlan ember volt. Ennek következményeként - az adott kor szokásainak meg-felelően - áthelyezték a szovjet iskolába, az Oleg Kosevojba ... Ezzel már javában az 50-es években járunk. Kempelen Imre Készült 1996-ban (1995/96 évkönyv)

Nos Kun Kuli tanár úr nem értett a filozófiához, könnyű volt őt e téren „megfogni". Érezhette a gondolat igazságát is, de Newton tételei nélkül az egész fizika összeomolna. Ezt nem engedhette. Így hát vitáztunk. Teljes órán keresztül, sőt még a következő alkalommal is. Az osztály csendben hallgatott. Figyelték az eseményeket, mert ez is szokatlan volt. Mi kinyilatkoztatásként kaptuk a tananyagot, amit be kellett vágni, apelláta nélkül, és kész. Akkor még nem tudtuk, hogy szerencsésebb nemzetek diákjai úgy tanulnak, hogy a tanár bebizonyítja nekik a tétel igazságát. S felelniök is úgy kell, hogy nem csupán az adatot vagy tételt kell felsorolják, de ennek bizonyítását is. Megtanulják ezáltal saját fejüket használni, megtanulják az alkotó kételkedést, ahelyett, hogy dogmákat bifláznának be. Ezt ugyan nem ismertem, de a vitában ez is benne volt. Ez is öregbítette hírnevemet. Kun Kuti Mártont minden bogarassága, rusztikus nehézkessége, bohósága ellenére - vagy éppen ezért - nagyon szerettük. Csúfoltuk, utánoztuk darabos beszédmódját, de belopta magát a szívünkbe. Nagyon mélyről jött fel a gimnázium katedrájára: valahol Erdélyben krampácsolt. Fizikai munkás volt a vasútnál. Önerőből törte fel magát egyetemi tanári szintig.

Szívügye volt a kozmológia és a kozmogónia. Ha jókedve volt, ha rossz, álló árán keresztül mesélt a csillagok életéről, a világmindenségről, az ezt kifejező elképzelhetetlen számszaki összefüggésekről. Nem esküszöm meg rá, de úgy tűnik. tőle hallottunk először fekete lyukról, iszonyatos sűrűségű neutron csillagokról. Várnai György (1952)Készült 2003-ban (Várnai Gy.: Kőtábla Deszkapalánk Vasfüggöny)

KOKITS ZSIGMOND

Gimnáziumi tanulmányaim kezdetétől fogva (1941. szeptember) nem szerettem, sőt kimon-dottan utáltam a "mennyiségtan és mértan" címen oktatott matematikát. Három évig kegye-lemből kaptam ,jó" osztályzatot csak azért, hogy ezzel az egy rossz jeggyel ne rontsák el a bizonyítványomat. Az egyik matematika tanárom lesújtó véleménye miatt Édesapám már azt is fontolgatta, hogy kivesz a gimnáziumból és polgári iskolába irat be. Aztán ... Negyedik gimnazista koromban berobbant az osztályba egy dinamikus fiatalember, Kokits Zsigmondnak hívták. A háború miatt a tanév csak néhány hónapig tartott, de ez az idő is bőven elegendő volt arra, hogy az utált tantárgyból kedvenc tantárgy legyen, annak ellenére, hogy az első három év hiányosságai miatt az első órákon még sok mindent nem értettem meg. Néhány hét alatt behoztam az első háromévi elmaradást és onnantól kezdve

21

ebből a tantárgyból csak „jeles" (majd az osztályozási rendszer módosítása után "kitűnő") osztályzatot kaptam. Nem álltam egyedül ezzel az élménnyel. Csak egy – hosszú sorozatban ismétlődő – ese-tet mesélek el. Abban az időben a középiskolai anyag részét képezte (a hetedik és nyolcadik osztályban) a differenciál- és integrálszámítás. Jó néhányan voltunk, akik az óraközi szünet-ben nem engedtük ki az osztályból Kokits tanár urat, körbeálltuk a katedrát és ő csak írta és magyarázta a témakör mélyebb részleteit és adta nekünk otthonra az extra házi feladatokat. Nem egyszer előfordult, hogy az óraközi szünet végét jelző csengőhangot sem realizáltuk és csak akkor rebbentünk szét, amikor megszólalt a következő órára belépő tanárunk enyhén neheztelő hangja: "de Zsigám most már én következem!". Nem lettem matematikus, hanem mérnök, de ... A Kokits tanár úrtól kapott alapok olyan jók voltak, hogy már másodéves hallgató koromban demonstrátorként dolgoztam három különböző kar (gépész, vegyész, építész) matematika tanszékein, igen magas heti óraszámmal. Harmadéves koromra ehhez járult még az általános mérnökkar - Dr. Egerváry Jenő kétszeres Kossuth díjas akadémikus vezette - matematika tanszéke is, ahol végül is tanársegédi kinevezést kaptam. Későbbiekben csak hírből tudtam követni Kokits tanár úr egyetemi oktatói tevékenységét. Gyenge középiskolai alapokkal rendelkező esti hallgatókat tanított. Szem és fültanuk állítják, hogy előadásai végét mindig dörgő taps jelezte. A titka "egyszerű" volt: érthetően tudta elmagyarázni az egyetemi tananyagot, úgy hogy közben reparálta a hallgatók középiskolai ismereteit is. A megszerzett matematikai tudás nemcsak tudományos pályámat egyengette (kandidátusi fokozat 1983-ban), hanem végig kísérte egész műszaki pályámat is: a matematikai statisztika

segít ma is eligazodni a vízfolyásokra vonatkozó vízminőségi mérési eredmények irdatlan tömegében. Köszönöm Kokits tanár úr! Hock Béla (1949)Készült 2005-ben

Első osztályfőnökünk Kokits Zsigmond, fiatal, energikus, határozott ember volt. Nem volt „szívbajos”. Nem osztogatott sok intőt, figyelmeztetőt. Maga hozta meg bűntető ítéleteit, s maga is hajtotta végre azokat. Kidolgozott erős kezeivel akkora pofonokat osztogatott a rendbontóknak, hogy kilengés nélkül csak a legerősebbek voltak képesek elviselni. Az osztály mégis rajongott érte. Matematikát tanított, ez önmagában is tiszteletet parancsoló tárgy. Fölényes tudás jellemezte. Levezetései világosak, logikusak voltak. Szakmai tudásán felül hihetetlen műveltséggel rendelkezett. Kantot idézett nekünk a Tiszta Ész Kritikájából eredeti nyelven. Más alkalommal latinul társalgott egyik tanártársával olyan könnyedén, mint-ha a Tevere partján sétálgatnának Július Caesar idejében, A Zeneakadémián orgonaszakra járt El is végezte, vasárnaponként a Bakács téri templom or-gonakíséretét Ő szolgáltatta. Mélyen hívő ember volt. Kitűnően zongorázott. Több alkalommal eljött nagyanyámhoz, miután megtudta, hogy ismeri egyes operaáriák németnyelvű szövegét. Tisztelettel vegyes félelemmel néztem és hallgattam duettjeiket, pl. a Traviatta bordalát, mely kettejük előadásában valóságos bacchanáliává változott. Olyan erő-vel verte a billentyűket, t hogy félnem kellett tőle, a hangszer szétesik. Nagyanyám l e1kes volt, évtizedeket fiatalodott, régi emlékei juthattak eszébe. Végre talált egy embert, aki méltányol-ta őt, mellőzött értékeit. Rajongása osztályfőnököm iránt határtalanná vált különösen azért, mert minden alkalommal kézcsókkal köszöntötte és azzal is búcsúzott tőle. Amit ugyan nagy-

22

anyám nagyon szelíden szabadkozva igyekezett elhárítani, de közben arca ragyogott. Szinte bakfisnak tűnt.Kokits tanár úr néhány hónapig szakállal járt be a gimnáziumba. Ő így védekezett az oroszmegszállók túlkapásai ellen. Akkoriban sok férfi járt szakállasan az utcán, feltehetően ugyan-ilyen megfontolásból, nem a borotválkozás megtakarítása miatt. Nem ismerem az okát, a sza-káll miért lett volna pajzs a megszállók ellen. Talán azért, mert az ,,ázsiai hordát" Marxra em-lékeztethette? Örök rejtély. Kokits Zsigmond is egyike azon tanárainknak, akik később egyetemi tanárokká lettek tudá-suk, és nem politikai nézeteik alapján.

Várnai György (1952)Készült: 2003-ban (Várnai Gy.: Kőtábla Deszkapalánk Vasfüggöny)