12. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri

Konferencia

Késői koraszülöttek kétéves kori utánvizsgálata

Gráf Rózsa Kalmár Andrea

ELTE-BGGYK

gyógypedagógia szak,

pszichopedagógiai szakirány

1

TartalomjegyzékTartalomjegyzék................................................................................................................2

Bevezető............................................................................................................................3

Életkori sajátosságok és fejlődési szakaszok.................................................................4

A méhen belüli fejlődés.................................................................................................5

Az embrió növekedése és fejlődése...............................................................................5

A magzat fejlődése és aktivitása a méhen belül............................................................6

A születés.......................................................................................................................7

A méhen kívüli fejlődés.................................................................................................7

A koraszülés......................................................................................................................8

A koraszülés okai és befolyásoló tényezői....................................................................8

A koraszülés helyzete....................................................................................................9

A koraszülöttség veszélyei..............................................................................................11

A korai anya – gyermek kapcsolat és a kötődés jelentősége...................................11

A fejlődés rendellenességei, zavarai........................................................................13

A késői koraszülöttek......................................................................................................14

Előzetes kutatások........................................................................................................15

A késői koraszülöttek veszélyeztetettsége...............................................................15

A kutatás..........................................................................................................................18

Helyszín.......................................................................................................................18

Vizsgálati csoport........................................................................................................19

Módszer.......................................................................................................................19

A Brunet-Lézine teszt..............................................................................................20

A vizsgálat menete.......................................................................................................22

Hipotézisek..................................................................................................................23

Eredmények.....................................................................................................................24

2

Konklúzió.....................................................................................................................27

Kitekintés.....................................................................................................................30

Összefoglaló....................................................................................................................31

Felhasznált irodalom.......................................................................................................32

Képjegyzék......................................................................................................................34

Ábrajegyzék.....................................................................................................................34

Mellékletek......................................................................................................................35

3

BevezetőNapjainkban nem kell hozzá gyógypedagógusnak lennünk, hogy észrevegyük

azt, hogy egyes gyerekek másképp reagálnak a mindennapi dolgokra, mint azt hasonló

korú társaik tennék. Ez az eltérő megnyilvánulás legyen a viselkedés, az érzelmek, a

teljesítmények, vagy akár a magatartás területén, mindenképpen megkülönböztetetté

teszi a gyermeket környezetében. Ők általában „kilógnak” a korosztályi csoportjukból.

A szülők azt gondolják, hogy az ő gyermeküket nem lehet megnevelni. A nagyszülők

csak rossz unokaként emlegetik őket. A szomszédok, a szülőket okolják, hogy nem jók

a nevelési módszereik. Az óvónénik úgy érzik, hogy nekik nincs erre a rossz gyerekre

energiájuk. A tanító nénik problémás gyerekeknek nevezik, a szaktanárok pedig arra

próbálják fogni, hogy nem érdekli az adott tantárgy őket. Bármilyen környezetbe is

kerüljenek ezek a gyerekek, mindenhol marginális helyzetbe kerülnek.

Gyógypedagógusként felmerül bennem a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka?

Hova vezethető vissza ez a – feltételezhetően - érzelmi, beilleszkedési, viselkedési,

magatartási zavar? Mi váltotta ki? Mi befolyásolja a gyermek viselkedését? Mi történik

ezzel a gyermekkel valójában a mindennapokban? Mi történt vele az előző években?

Esetleg mi történt vele a születést követően? S ha még teljeskörűbben szeretnénk látni a

gyermek helyzetét, azt is kell tudnunk, hogy mi történt vele, mielőtt megszületett,

illetve miközben született?

Kutatási témám a különböző fejlődési zavarok témaköréből indult ki, de ezúttal

nem a történet végéről visszafelé lapozva közelít, hanem mindennek ez elejére ugrik

vissza és az előzményeket vizsgálja. Vizsgálatommal egy olyan csoportot céloztam

meg, akik „csak” enyhe hátránnyal indulnak korcsoportjukhoz képest. (Munkám végére

kiderül, hogy ebben az esetben tényleg enyhe hátrány-e ez.) Ők a késői koraszülöttek,

akik nem tudni, hogy miért, de egy elfelejtett többség a koraszülöttek között, ugyanis

eddig kevés kutatás foglalkozott még velük.

Munkám során arra voltam kíváncsi, hogy a késői koraszülöttek, két éves

korukban mutatnak-e bármilyen fejlődésbeli elmaradást korcsoportjukhoz képest, és ha

igen, az milyen területen nyilvánul meg.

Ahhoz, hogy egészében érthető és átlátható legyen kutatásom miértje és

hogyanja, először néhány fogalmat, és elméleti hátteret kell összegeznem a témában.

4

Életkori sajátosságok és fejlődési szakaszok

Az életünk előrehaladtával folyamatosan változunk, átalakulunk. Ez a változás

külső és belső, pszichés tulajdonságainkban egyaránt megnyilvánul. A fejlődés

törvényszerűségeiből kifolyólag az azonos életkorban lévő emberek hasonló

tulajdonságokat, viselkedést, gondolkodást, érzelmi átélést mutatnak. (Ez a hasonlóság a

kor előrehaladtával csökken.) Az életkorokhoz köthető közös tulajdonságokat életkori

sajátosságoknak nevezzük. Ezeknek jelenléte vagy hiánya fejlettségi és érettségi szintet

is kifejez. Az életkori sajátosságok átalakulása, és egymástól való eltérősége fejlődési

szakaszokat képeznek, melyekhez hasonló testi, idegrendszeri, megismerési, érzelmi,

viselkedési és érési fokozatok tartoznak. Ez a tagolódás megkönnyíti a fejlődési

jelenségekben való tájékozódást. (József, 2009.)

Az életkori periodicitás két legfontosabb összetevője a biológiai érés és a

szocializáció folyamata. Az életkori szakaszokat intrauterin (méhen belüli) és

extrauterin (méhen kívüli) fejlődésre oszthatjuk.

A méhen belüli fejlődés csíraszakaszból (8-10 nap - fogamzástól a szervezet

méhfalához tapadásáig tart), embrionális szakaszból (8/10 nap – 8. hét vége – ekkor

veszik fel alakjukat a fontosabb szervek) és magzati szakaszból (9. hét – születésig –

átlagosan 30 hét az ideje) áll. (József, 2009.)

A méhen kívüli fejlődést nyolc szakaszra oszthatjuk: újszülöttkor (születéstől –

6/8 hét), csecsemőkor (6/8 hét – 12 hónap vége), kisgyermekkor (1 – 3 év), óvodáskor

(3 – 6/7 év), kisiskoláskor (6/7 -10 év). A serdülőkor (10 – 18 év), a prepubertás (10 –

12 év), a pubertás (12 – 16/17 év) és a posztpubertás (16/17 – 18 év) korral, ifjúkor (18

– 25 év), felnőttkor (25 év felett) és kései felnőttkor (65 felett). (József, 2009.)

A méhen belüli fejlődésAz élet a fogamzással kezdődik, és első szakasza a méhen belül zajlik, mely

szorosan összefügg az anya életmódjával és szervezete állapotával. Időtartama 9 hónap,

vagyis 40 hét, ami 280 napnak felel meg. Ez idő alatt fejlődnek ki az ember azon

5

szervei, szervrendszerei és szabályozási folyamatai, amelyek feltétlenül szükségesek

ahhoz, hogy a gyermek a születés után képes legyen környezetével önálló kapcsolat

kialakítására. Ezt a kilenc hónapot három kisebb szakaszra oszthatjuk – csíraszakasz,

embrionális- és magzati szakasz. A csíraszakasz folyamán a megtermékenyített petesejt

a petevezetékbe vándorol. A szakasz végére megtörténik a beágyazódás. A méhen belüli

fejlődés legkritikusabb időszaka az embrionális szakasz. A szervezet ekkor a

legsebezhetőbb. A magzati szakasz végére a magzat eléri azt a fejlődési szintet, hogy az

újszülött az anya testén kívül is életképes. (József, 2009.)

Az embrió növekedése és fejlődéseA megtermékenyítés utáni második hét végére a sejtek rétegekbe különülnek el.

Ezek az ektoderma, endoderma és a mezoderma. Az idegi lemez, amelyből később az

agy és a gerincvelő keletkezik, az ektodermából alakul ki. A harmadik hét vége felé

kezd differenciálódni az agy három fő része, az előagy, a középagy és az utóagy. Ekkor

már a primitív vérsejtek is jelen vannak, a szív megjelenik, és a harmadik hét végére

már ver.(1. Kép) A negyedik héten láthatóvá válnak a végtagkezdemények. A szemek, a

fülek és az emésztőrendszer kezd kialakulni. Megjelennek a csigolyák és az idegek

kezdenek primitív alakot ölteni. A köldökzsinór az ötödik héten alakul ki. Ugyanekkor

formálódnak a hörgőkezdemények, amelyekből végül a tüdő lesz. A fejben, a törzsben

és a végtagokban megjelennek az előizom csomói. Kialakul a kézlemez. A hatodik

héten a fej mérete dominánssá válik. Az alsó állkapocs összenő, és a felső állkapocs

alkotórészei is jelen vannak. Látható a külső fül is. Az agy három fő része különválik. A

következő héten kezd kiformálódni az arc és a nyak. Kialakul a szemhéj. A gyomor

felveszi végleges alakját és helyzetét. A test minden részén differenciálódnak az izmok,

kialakul végső formájuk és kapcsolataik. Az agyban percenként több ezer idegsejt

fejlődik ki. A nyolcadik hét folyamán a belek növekedése a testet egyenletesen kerekké

teszi. A fej kiemelkedik, és a nyak elkülönül. A külső, a közép- és belsőfül felveszi

végső alakját. Ennek a hétnek a végére a magzat képes bizonyos mozgásokra, és

válaszol a száj körüli ingerlésre. (Cole & Cole, 2006.)

6

A magzat fejlődése és aktivitása a méhen belül

1. Kép A méhen belüli fejlődés

A magzati szakasz (1. Kép) a terhesség nyolcadik-kilencedik hetétől a születésig

tart. Ez idő alatt a magzat 3 centiméterről kb. 50 centiméter hosszúságúra növekszik,

súlya pedig 8 grammról kb. 3250 grammra nő. Ebben a szakaszban minden egyes

szervrendszer összetettebbé válik. A tízedik héten a belek felveszik a testen belüli

jellegzetes helyzetüket. A tizenkettedik héten a külső nemi jellegei is látszanak és

kivehető a nyak. A tizenhatodik hét végére a fej felemelkedik, az alsó végtagok jól

fejlettek, és a fül a nyakról a fej oldalára vándorol. Az ötödik hónapra a magzatnak

annyi idegsejtje van, mint amennyit egész életében fog birtokolni. A hetedik hónapban a

tüdő képessé válik a légzésre és a szem reagál a fényre. Az utolsó két hónapban az agy

7

egyre barázdáltabbá válik. Az utolsó hetekben pedig a magzat megduplázza a súlyát.

(Cole & Cole, 2006.)

A születésA születés a legnagyobb változás a magzat életében. Mindeddig nedves, meleg

környezetben volt a magzatvíznek köszönhetően. Folyamatos oxigén- és

tápanyagellátást kapott a köldökzsinóron keresztül. Születéskor a tüdő kitágul, oxigént

vesz fel, és szén-dioxidot ad le. A csecsemőnek mostantól a tüdején át kell lélegeznie,

szopással kell megdolgoznia a táplálékért, és ezután már méhlepény (2. Kép) sincs, ami

megvédené a kórokozóktól. A születés egyben az emberi fejlődés első bio-szocio-

pszichológiai átmenete. Az újszülött először találkozik más emberi lényekkel

közvetlenül. Az újszülöttek és a szülők a születés pillanatától társas kapcsolatok

építésébe kezdenek.

2. Kép Méhlepény és a magzat az anyagméhben

A méhen kívüli fejlődésA születés nagy minőségi változás az ember életében. Az újszülött egy

biztonságot adó biológiai környezetből a külvilágba, a társadalmi környezetbe kerül.

„Az emlősök világában az ember az egyetlen olyan faj, amelyik születés után ilyen kis

mértékben képes csak alkalmazkodni a környezetéhez, és viszonylag hosszú idő kell

8

ahhoz, hogy az idegrendszere, a további érés folyamán képessé válik megfelelően

alkalmazkodni a külvilághoz.” (József, 2009.)

A koraszülésA koraszülést a fogamzás és a szülés közötti eltelt idővel, vagyis a gyermek

kihordási idejével mérik. Ennek normális ideje 37-43 hét. A 37. hét előtt született

csecsemők koraszülöttek. A koraszülésekhez kapcsolódó zavarok alkotják a

csecsemőhalandóság negyedik vezető okát, melyben a tüdő éretlensége játszik

főszerepet. A koraszülöttek (3. Kép) további fő akadálya az életben maradáshoz az

emésztő- és immunrendszerük fejletlensége. A szopás, a nyelés és a légzés koordinálása

nem csak nekik, hanem az időre született babáknak is nagy feladatot jelent az első

néhány napban. (Cole & Cole, 2006.)

3. Kép Koraszülött csecsemő

A koraszülés okai és befolyásoló tényezői

A koraszülésnek sok potenciális oka lehet, de ezek közül csak néhányat

ismerünk. Az ikrek általában néhány héttel korábban születnek, mint társaik. A nagyon

fiatal nőknek ivarszerveik éretlenebb, ami szintén egy ok lehet. Azok a nők, akiknek

közvetlenül egymás után több terhességük volt, szintén hajlamosabbak. Ugyanígy a

dohányzó, a rossz egészségügyi állapotban lévő, ill. a méhen belüli fertőzést szenvedő

nők is. Az abortuszt követő szüléseknél nagyobb a spontán vetélések, a koraszülések és

9

csecsemőhalálozások esélye. Az eredmények alapján a korábbi abortuszok

szignifikánsan befolyásolják a koraszülések gyakoriságát, és a megelőző abortuszok

számának emelkedésével a koraszülések kockázata is nő. A népegészségügyi jelentés

arra is felhívja a figyelmet, hogy a várandós anya korábbi munkavállalásának jellege,

terhességtörténete, társadalmi-szociális helyzete, iskolai végzettsége, vagy a korábbi

abortusz(ok) végrehajtásának módja, mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a

koraszülések gyakoriságát. (Kamarás, 2004) A koraszülést kapcsolatba hozták már a

szociális helyzettel is. Ezt az alultápláltsággal, a krónikus betegségekkel, a

fertőzésekkel, a hiányos egészségügyi ellátással magyarázzák. Ezenkívül különböző

gyógyszerek, pl. meddőség elleni gyógyszerek, vagy a böjtölés is közrejátszhat. (Cole &

Cole, 2006.) Mivel a koraszülöttség ténye szoros kapcsolatban áll a perinatális

halálozással és a csecsemőhalandósággal, az anyák korábbi terhességtörténete

lényegesen befolyásolhatja ezeknek a szomorú eseményeknek a kockázatát is – írja

Kamarás a demográfiai összefoglalóban. Fontos tényező az anya életkora, ugyanis mind

a koraszülöttek, mind a csecsemőhalottak aránya hirtelen és jelentősen megemelkedik a

35 év felett szülő nőknél, de az átlagosnál magasabb a tizenévesen gyermeket

vállalóknál is, írja a népegészségügyi jelentés. (Kamarás, 2004)

A legtöbb koraszülött viszont teljesen egészséges, normális környezeti háttérrel

rendelkező szülőktől születik, akik jó orvosi ellátásban részesülnek. Így nagyon sok

koraszülés valódi okára nem derül fény.

A koraszülés helyzeteA koraszülések száma világszerte emelkedik. Ma már tíz gyerekből egy biztosan

a betöltött 37. hét előtt jön a világra (4. Kép). Ez az újszülöttek halálozásának vezető

oka világszerte, és a második leggyakoribb halálok az ötévesnél fiatalabb gyermekek

körében. (Weisz, 2011.)

10

4. Kép Újszülött osztály

A koraszülések az összes szülés 13 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban.

1990 óta, amikor a késői koraszülések aránya 7–9 százalék volt, 25 százalékkal nőtt ez

az arány. Emellett ma a szülések 5–40 százaléka korai programozott szülés, ami azt

jelenti, hogy minden egészségügyi ok nélkül a 40. hét előtt indítják meg a szülést.

(Fogarasi-Grenczer & Balázs, 2012)

Magyarországon az elmúlt évtizedekben fél százalékkal nőtt a koraszülések

száma. Mára ez az érték 8,5-9%-ot érte el, ami az európai átlagot meghaladja, így nem

hiába emlegetik népbetegségként a koraszülöttséget. Az Európai Unió tagállamainak

átlaga 6% körül ingadozik, a skandináv országokban pedig ez az érték mindössze 3-4%.

(Fogarasi-Grenczer & Balázs, 2012)

„A magyarországi koraszülött arány mintegy kétszerese a Skandináv

országokénak, és másfélszerese az Európai Unió átlagnak. Ez magasnak tekinthető. A

hetvenes években az akkor kiugróan magas koraszülöttségi arányt komplex

szociálpolitikai intézkedésekkel jelentősen sikerült csökkenteni, de a javulás az utóbbi

években megállt, a koraszülöttek aránya az összes élveszülésen belül évek óta közel

állandó. Ismert tény, hogy a koraszülöttségi arányt nagyban befolyásolja az anya

társadalmi-gazdasági helyzete, terhesség alatti életmódja, együttműködési készsége a

terhesgondozás során az egészségügyi ellátókkal. Így a magas koraszülöttségi arányban

feltételezhetően jelentős a szerepe az elszegényedésnek, egyes társadalmi rétegek

leszakadásának.” (Páll, 2004)

11

A koraszülöttség veszélyei

5. Kép Koraszülött csecsemő vizsgálat közben

A korai anya – gyermek kapcsolat és a kötődés jelentősége

Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja, vagy az őt

pótló személy. A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását

alapvetően meghatározza az anyával való kapcsolata. Konrad Lorenz (1903-

1989) (imprinting) kutatásai óta tudjuk, hogy létezik a születés után egy szenzitív

periódus, ahol az idegrendszerben mély lenyomatok képződnek. A születés utáni

szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötődés kialakulásában, illetve az anyai

viselkedés „beépített programjának” előhívásában. Ez utóbbi különösen fontos az

először szülő anyáknál, ezért lényeges, hogy az anyának a szülés után azonnal legyen

lehetősége gyermekével fizikai kapcsolatba lépni. Ha ez valamely okból nem jöhet létre,

az anya-gyermek kapcsolat sérülékenyebb lesz, mely az elsődleges

szocializációs folyamatban gyakran „kommunikációs zavarokban” nyilvánul meg.

(József, 2009.)

12

6. Kép Anya az inkubátor mellett

A kötődéselmélet egyik kulcsmotívuma szerint a biztonság élményének korai

megtapasztalása – illetve ennek elmaradása – mentén kiépül a gyermekben egy modell,

mely későbbi kapcsolatainak is alapjául szolgál. A biztonságosan kötődő gyermek

magabiztosabb, társaságban jobban feltalálja magát, együtt érzőbb társaival és közeli

kapcsolatait valódi érzelmi mélység jellemzi.

Az anya és a gyermeke közötti kapcsolat nagyon fontos a gyermek

személyiségfejlődése szempontjából. Az újszülött gyermekkel fenntartott gyakori testi

kapcsolat pedig a gyermek idegrendszerének fejlődésére van rendkívül pozitív hatással.

Az anya testének melege, légzésének és szívműködésének állandó érzékelése a méhen

belüli állapotot idézi, „emlékeztetve” a gyermeket, a biztonságot nyújtó méhen belüli

életre, emiatt a testi kapcsolat jelentős hatással van a gyermek érzelmi életének és

biztonságérzetének kialakulására. Születése után a gyermek nincs tudatában az

individuumának, szimbiózisban, duálunióban él az anyjával. Ebben az együttélési és

együttlétezési formában mindkét félnek egyformán szüksége van a másikra. Mivel

kapcsolatuk kölcsönös és dinamikus, mindketten képesek befolyásolni a másik

viselkedését. Az anya-gyermek kapcsolatnak a minősége hozzájárul a gyermek saját

testének az anya testétől való leválásához, mely az anya érintésén, simogatásán,

ringatásán és az anya hangján keresztül valósul meg. Az egész test kontakt percepciós

élménye, az anya által a gyermek testére gyakorolt nyomás, az anya arcának vizuális

13

percepciójával kapcsolódik össze, innentől kezdődik a gyermek szociális-emocionális

aktivitása. (József, 2009.)

A korai anya-gyermek kapcsolat során a gyermek megtanulja, hogyan kell jelet

adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon. Ez a kommunikációs séma

lesz az alapja a későbbi információcserének és tanulási folyamatnak

A fejlődés rendellenességei, zavaraiAz eltérés, lemaradás általában több évre tehető és visszafordíthatatlan

(irreverzibilis), azaz maradandó. Több típusát különböztethetjük meg.

Érzékszervi eltéréseket az érzékszervek fejlődésében vagy működésében

kialakuló hiányosságok, és a normális fejlődéstől, működéstől eltérő sajátosságok

képezik. Az érzékszervi eltérések közül elsősorban a látás és hallás problémái a

legjelentősebbek, mivel ezek inadekvát működése esetén a szocializációs folyamatok és

az iskolai tanulás eredményessége jelentősen sérülhet, mint a többi érzékszervi

probléma esetében. Kiemelt feladat tehát ezen érzékszervi eltérések mielőbbi

felismerése és a lehetőségekhez mérten a megfelelő korrekciója.

A testi és/vagy mozgásszervi eltérések hátterében testi-, vagy idegrendszeri

sérülés állhat. Csoportosíthatjuk őket súlyossági fokuk szerint, keletkezésük időpontja

szerint, illetve kialakulásuk oka szerint. A leggyakoribb okok organikus, vagy

funkcionális eredetűek, lehetnek agyi sérülés-, betegség-, baleset-, fejlődési

rendellenesség-, vagy egyéb károsító tényező okozta probléma következményei. A testi

elváltozások lehetnek csupán esztétikai eltérések, amelyek a normális működést nem

gátolják, és lehetnek olyanok, amelyek akadályozzák, nehezebbé teszik a működést. Az

első kategóriába tartozók is okozhatnak pszichés problémákat, attól függően, hogy az

egyén hogyan képes elfogadni, feldolgozni ezt az állapotot. A mozgásszervi eltéréseknél

a mozgásban tapasztalható, a normálistól eltérő specialitás, amelyek általában

irreverzibilis változások. A mozgás minőségében tér el a megszokottól.

Az értelmi fejlődés zavara a központi idegrendszer fejlődési károsodásának

következményeként alakul ki. Az állapot meghatározó jegye az általános értelmi

képesség fejlődésének széles körű és számottevő lelassulása, ami kihathat a

személyiségfejlődésre, a társadalmi alkalmazkodásra és a tanulásra. Okozhatja genetikai

14

átörökítés, praenatális (születés előtti), perinatális (szülés alatt, születés közben) és

posztnatális (születés utáni) agyi működést károsító hatások, fejlődést gátló környezeti

hatások. (József, 2009.)

A magyar gyógypedagógia jelenleg a tanulási akadályozottság (tanulásban

akadályozottak – enyhe értelmi fogyatékosság), és az értelmi akadályozottság

(mérsékelt értelmi fogyatékosság alsó határ nélkül) kifejezéseket használja. Az értelmi

fogyatékosság nem azonos a környezeti ártalmakból adódó másodlagos értelmi

elmaradottsággal, sem az elmebetegségekkel, a demenciával, valamint a pszichózis

különböző fajtáival.

Értelmi fogyatékosság esetén az értelemnek csak egyes területei sérülnek, azaz a

fogyatékos ember nem mindenre alkalmatlan személy. Amennyiben toleráns,

támogatásra törekvő álláspontot képviselünk, és a segítő folyamat megtervezéséhez

szükségleteiket vesszük figyelembe, akkor sokat segíthetünk a meglévő képességeik

kibontakoztatásában. Nem a hiányzó képességeik felől kell tehát megközelíteni őket,

hanem észre kell venni, milyen segítségre van szükségük abban a környezetben,

amelyben élnek, iskolába járnak, vagy dolgoznak. Mivel a meglévő képességekből lehet

kialakítani a hiányzókat, nem azt kell elsősorban felmérni, hogy mire kellene képesnek

lennie, hanem ténylegesen mire képes. (József, 2009.)

A késői koraszülöttekMagyarországon évente kb. 90.000 gyermek születik. Ebből megközelítőleg 7-

8000 újszülött koraszülött (közel 10%), vagyis a betöltött 37. hét előtt jön a világra.

Azok az újszülöttek, akik a 32. és 37. hét között születtek képezik a késői koraszülöttek

csoportját. Ez, az előbb említett csoport 80%-át jelenti, vagyis 8000 újszülöttből kb.

6000 késői koraszülött. (Kónyi, és mtsai., 2013.)

15

7. Kép Koraszülött csecsemő inkubátorban

Előzetes kutatásokA késői koraszülöttek veszélyeztetettsége

Az közismert, hogy 32. terhességi hét előtt született gyermekek körében

gyakoribbak a pszichés problémák a végig kihordott gyermekekhez képest, de azt nem

tudták korábban, hogy az ennél később, de még mindig túl korán világra jövő kicsik

milyen kilátásokra számíthatnak. Bár a nagyon korán születő csecsemők száma egy

ideje stabilizálódott, holland kutatók megállapították, hogy a 32-35. hét közötti

koraszülések száma emelkedett.

8. Kép Koraszülött csecsemő - ápolás

16

Habár legtöbb vizsgálat a 1000g alatti koraszülöttekkel foglalkozik, az utóbbi

néhány évben egyre több kutatást indítanak a késői koraszülöttek fejlődésvizsgálatával

kapcsolatban. Egy újabb vizsgálat azt írja le, hogy a késői koraszülöttek esetében

gyakoribbak a fejlődészavarok, mint a 40. héten születetteknél, ami a teljesítményükre

is hatással lehet. Bostoni kutatók (USA) egy matematikai modell segítségével

határozták meg, hogy mekkora az esélye annak, hogy a korábban születettek 2 éves

korukban a mentális és a fizikai fejlődés elmaradását fogják tapasztalni. (a kutatásban

6300 időre született és 1200 késői koraszülött vett részt) A késői koraszülött csoportban

(34.-37. hét között születettek) a súlyos mentális elmaradás 52%-os, az enyhe mentális

elmaradás pedig 43%-kal nagyobb valószínűséget mutatott. A mozgási képességeknél

súlyos elmaradás 56%-kal, enyhe elmaradás pedig 58%-al magasabb valószínűséggel

fordulhat elő, mint az időre születetteknél. Két éves korukra a gyerekek mentális

teljesítményét elsősorban a szociális tényezők és nemük befolyásolta (a fiúknál

gyakoribbak voltak a súlyos fejlődésbeli elmaradások). A fizikai fejlődésre ezzel

szemben leginkább a születéskori gesztációs kor hatott. (Woythaler, McCormick, &

Smith, 2011.)

A groningeni Egyetemen (Hollandia) Marieke Potijk és munkatársai 1500

gyermek adatait elemezték négy éves korukban. A tesztekkel a gyermekek viselkedési

és érzelmi fejlődésüket mérték fel egy hosszú távú megfigyelés során, amikor is

felmérték a gyermekek növekedését, fejlődését és általános egészségi állapotát. (A

vizsgálati csoportban 1000 32.-35. hét között született koraszülött és 600 időre született

szerepelt.) A vizsgált viselkedési és érzelmi komponensek közt szerepelt a

szorongás/depresszió, agresszió, figyelemzavarok és szomatikus panaszok (nyilvánvaló

testi ok nélkül megjelenő tünetek). A koraszülöttek minden téren magasabb pontszámot

értek el. Ezenkívül említésre méltó, hogy itt is megjelenik a nemek közötti különbség. A

fiúk gyakrabban jelentkeztek érzelmi kitörések, a lányok pedig magukba fojtották az

érzéseiket. Az időre születettekhez képest két és félszer többen fordultak befelé és

csaknem 70%-al magasabb volt a problémáikat kimutatók aránya. Közel kétszer többen

szenvedtek szomatikus panaszoktól, viselkedési és érzelmi zavaroktól. (Potijk, Winter,

Bos, Kerstjens, & Reijneveld, 2011.)

A gyermekek IQ szintjét már az is nagymértékben befolyásolhatja, ha csak

néhány héttel születnek korábban a vártnál. Ha egy újszülött 34.-36. hét között születik,

17

akkor kétszeresére nő az esélye annak, hogy az intelligenciahányadosa 85 alatti lesz.

Egy kutatásban időre született és késői koraszülötteket hasonlítottak össze.

Megállapították, hogy ez utóbbi csoportba tartozók kétszer nagyobb eséllyel

szenvednek majd valamilyen figyelemhiányos problémától, és nő a kockázata annak,

hogy az IQ szintjük alacsonyabb lesz 6 éves korukra. Tény, hogy nem minden kicsinek

lesznek ilyen problémái, de az sem tagadható, hogy jóval nagyobb lesz a kockázata,

állítja Nicole Talge, a Michigani Egyetem (USA) kutatója. A rendellenességek között

említik az interakciós problémákat, a figyelemzavart is. A magyarázat erre a jelenségre

az, hogy a 34-36. hét között az agy még nem elég fejlett, ezért nem elég felkészült

azokra a magasabb rendű folyamatokra, amelyeket a születés után kezelnie kell. (Talge,

és mtsai., 2010.)

9. Kép Koraszülött és hozzátartozója

Egy finn kutatás szerint a négy-hat héttel korábban született csecsemők életét

nagyobb eséllyel kísérik társadalmi és gazdasági hátrányok, mint azokét, akik teljesen

kifejlődtek az anyaméhben. Heinonen, a Helsinki Egyetemen 9000 finn nő és férfi

életútját vizsgálta meg gazdasági és társadalmi helyzetükkel együtt két időpontban:

születésükkor és az ötvenes éveik végén, hatvanas éveik elején. Eredményeikből

kiderült, hogy a kései koraszülöttek közül többen lettek kétkezi munkások és kerültek

alsóbb társadalmi rétegbe, valamint jövedelmük alapján a társadalom alsó harmadához

tartoztak. (Heinonen, et al., 2013.) (A kutatást több vélemény is támadta, ugyanis a

vizsgált személyek 70-80 évvel ezelőtt születtek)

18

A kutatásSzakdolgozati kutatásom a késői koraszülöttek csoportját célozta meg. Ez egy

kevéssé kutatott csoport a koraszülöttek körében. Legtöbb kutatás a nagyon alacsony

súllyal született gyermekeket vizsgálja. A koraszülöttek többségéről, mintegy 80%-ról

viszont valamiért nem olyan sokkal ezelőttig megfeledkeztek a kutatók. Pedig nem

véletlenül születünk a 40. héten. A késői koraszülöttek ezzel a néhány hét hátrányukkal

már születéskor veszélyeztetettekké vál(hat)nak, még ha végül nem is mindegyiküknek

lesz fejlődés és viselkedésbeli zavara. (William, Kay, & Carol, 2008.)

Helyszín

10. Kép Péterfy Kórház - Rendelőintézet és Baleseti Központ, Neonatológia- és Csecsemő osztály (NIC2), Budapest

A kutatás a budapesti Péterfy Kórház - Rendelőintézet és Baleseti Központ,

Neonatológia- és Csecsemő osztályon (NIC2), az ott dolgozó orvosok

együttműködésével történt. A Péterfy kórház Budapest egyik legnagyobb kórháza,

melyben szinte minden egészségügyi szakma képviselője megtalálható. A koraszülött

osztály 30 ággyal működik. Kettes szintű perinatális központ, vagyis 32. hét után és

1000g felett született koraszülötteket és beteg újszülötteket ápolnak. Az osztály nyitott,

így lehetőségeikhez mérten igyekeznek felvenni az édesanyákat is gyermekük mellé. Az

orvosok munkáját gyógytornász, pszichológus, konduktor, szoptatási tanácsadók is

19

segítik. A koraszülöttek utánvizsgálatát az 1970-es évektől végzik (Magyarországon az

elsők között).

11. Kép Koraszülött osztály, Péterfy Kórház, Budapest

Vizsgálati csoportA vizsgálatban kétéves korú késői koraszülöttek, vagyis a 33.-37. között

született és időre született (38-41. hét között) gyermekek vettek részt. Mindegyik

gyermek a Péterfy Kórházban született 2011. május 1. és 2011. augusztus 31.-e között.

A kutatásban összesen 28 gyermek szerepelt. A koraszülött csoportban 15, kontroll

csoportban pedig 13 gyermek vett részt.

MódszerA kutatást egy hosszú adminisztrációs időszak előzte meg, amikor a kórházi

elektronikus kórlapokról adatokat gyűjtöttünk ki egy külön adatbázisba (Excel

táblázatba). Ezekkel az adatokkal dolgoztunk végül a munkánk hátralévő részében.

A több hetes adatrögzítés után következett a gyermekcsoportok korosztály

szerinti kiválasztása. A kiválasztott gyermekek szüleit telefonon kerestük fel,

tájékoztattuk a lehetőségről, miszerint egy kétéves kori utánviszgálaton vehetnek részt.

20

A telefonos behívás azért működött, mert így egy személyesen, direkt kommunikációs

csatornán keresztül kerültünk kapcsolatba a szülőkkel. Elmondtuk, hogy miről van szó,

és hogy miért érdemes részt venni az utánvizsgálaton. Azokkal a szülőkkel, akik pozitív

visszajelzést adtak a felkeresésünkre, egyéni időpontot egyeztettünk a vizsgálathoz.

Az utánviszgálat alkalmával a gyermekek egy rövid orvosi vizsgálatban

részesültek, majd egy pszichomotoros fejlődésvizsgálaton vettek részt. A vizsgáló

orvosok a koraszülött osztályon jelenleg is dolgozó csecsemő- és gyermekgyógyászok.

A teljes vizsgálat 20-30 percet vett igénybe. Az eredményeket utólag értékeltük ki és

postai úton küldtük meg a szülőknek.

A Brunet-Lézine tesztOdette Brunet és Irene Lézine már az 1970-es években felismerték a csecsemő-

és kisgyermekkori vizsgáló eljárások hiányosságait. Nincsenek olyan diagnosztikus

módszerek, melyek alkalmasak lennének a korai életkori (0-3 éves korig) fejlődés

nyomon követésére. Ez különösen fontos a fogyatékos gyermekek esetében, akik

gyakran óvodás korukban sem érik el a hároméves szintet. A tesztet „A csecsemő- és

kisgyermekkor pszichikai fejlődése” című könyvükben mutatták be. (Farkas & Csiky ,

1980.)

A Brunet-Lézine módszer megfelel a normálistól eltérően fejlődő gyermekek

korai szűrésére. A teszt 0-tól 30 hónapos korig vizsgál, valamint 3 éves korig további

kiegészítő próbákat tartalmaz. A fő alkotórészét képező fejlődési skála kísérleti

helyzetben elvégzendő próbákból, valamint a gyermek spontán viselkedésére vonatkozó

kérdésekből épül fel. Előbbiek a gyermekből egyértelmű reakciót váltanak ki, az utóbbi

pedig a vizsgálati környezeten túlmutatva az otthoni környezetre, a hétköznapokra

kérdez rá, értelemszerűen a szülőtől. A tesztvizsgálat rövid idő alatt elvégezhető,

egyszerű eszközök segítségével lebonyolítható. (Farkas & Csiky , 1980.)

A pszichomotorikus fejlődési skála szintenként 10, a viselkedés fő szektorait

képviselő tételt tartalmaz, melyek négy kategóriába sorolhatók: mozgás vagy

poszturális adaptáció (P), oculo-motorikus koordináció (szenzomotoros koordináció)

vagy a tárgyakkal szembeni adaptációs viselkedés, manipuláció (K), beszédképesség

(B) és szociabilitás (SZ). A skála kérdései lehetővé teszik, hogy a gyermek fejlettségét

21

ne csak a tesztvizsgálat alatt elért teljesítménye alapján bíráljuk el. (Farkas & Csiky ,

1980.)

12. Kép A Brunet-Lézine teszt eszköztára

Az eredmények egy profillapon jelölhetők, melyekről jól leolvashatók az egyes

funkcióterületek elmaradásai. Ezáltal meghatározható, hogy lemaradásról vagy

fogyatékosságról van-e szó, valamint a fogyatékosság jellege és foka, a másodlagos

fogyatékosságok. Pontozási rendszere lehetővé teszi a globális és az egyes szektorok

fejlődési kvócienseinek kiszámítását. A fejlődési kvóciens (FQ) a fiatal korra

vonatkoztatott IQ-t helyettesíti. Ez némely gyermeknél nagyon jelentékenyen

ingadozik, szemben az IQ-val, amely később közel változatlannak mutatkozik. Értéke

akkor tekinthető kórosnak, ha 70 alatti. A profilok támpontul szolgálnak a mozgás, a

szenzomotoros koordináció, a beszédkészség és a szociabilitás harmonizálására

irányuló, a gyermek fejlesztését célzó gyógypedagógiai program készítéséhez,

ugyanakkor a fejlesztési foglalkozások hatékonyságának ellenőrzését is elősegítik.

(Farkas & Csiky , 1980.)

Brunet és Lézine súlyt helyeznek arra is, hogy a tesztvizsgálat ne izoláltan,

hanem orvosi vizsgálatot, anamnézis felvételt, környezettanulmányt, valamint a

gyermekre vonatkozó megfigyeléseket is magába foglaló vizsgálat keretében

történhessen. A gyermek mentális fejlődése nem kötődik szorosan funkcióinak pszicho-

fiziológiai éréséhez, hanem függ a környezettől is, ahol a kibontakozás változatos

22

feltételeivel találkozhat. Ennek kutatását és felismerését ez az eszköz lehetővé teszi.

(Farkas & Csiky , 1980.)

A vizsgálat meneteA gyermekek és szüleik a vizsgálatra előzetes egyeztetés alapján, egyéni

időpontban érkeztek. A vizsgálatokat a Péterfy Kórház utánvizsgálójában illetve a

Koraszülött osztályon végeztük. Először minden szülővel egy rövid kérdőívet töltöttünk

ki közösen (Mellékletek - Error: Reference source not found), melyben alapvető

adatokra és jellemzőkre kérdeztünk rá. Ezután következett az orvosi vizsgálat, melyet

ennél a csoportnál Dr. Boross Gábor, osztályvezető főorvos illetve Dr. Kónyi Olga,

csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos végezte.

Az orvosi vizsgálat végén, magam, mint pszichopedagógus hallgató végeztem el

a fejlődésvizsgálatot a Brunet-Lézine módszerrel. A gyermekeket aktuális fejlettségi

szintjéhez mérten általában a 21. hónapos próbáktól indulva tettem fel. Az egyes játékos

feladatok közben a szülőknek feltett kérdések alapján tájékozódtam azokról a

tevékenységekről, melyeket az adott vizsgálati helyzetben nem tudtam volna

megfigyelni. A gyermekek általában örömmel fogadták a közös „játékot”. Tetszettek

nekik a feladatok, és szívesen teljesítették kéréseimet. Legnagyobb választóvonal azok a

gyermekek között volt érezhető, akik nem nagyon beszéltek még. Őket kicsit más

oldalról kellett megközelíteni.

A vizsgálat körülbelül húsz percet vett igénybe. Ez alatt a gyermekek a

vizsgálatvezetővel szemben, egy asztalnál ültek, általában édesanyjuk ölében. A

gyerekekkel háromféle feladatot végeztünk el, miközben egyéb képességeit is

megfigyeltem.

Kockákból tornyot építettünk, majd kígyót. Az érettebb gyerekeknél a híd

megépítését is megpróbáltuk. Ez már legtöbb gyermeknek nehézséget okozott. A

kockák fém edénybe pakolása után következhetett a formatábla. A formatáblán egy

háromszög, egy négyzet és egy téglalap helyét kellett megtalálni, és belehelyezni a

formát. A feladat sikeres elvégzése után a formatáblát 180 fokkal elfordítva ugyanarra

feladatra kértem a gyermeket, vagyis, hogy keressék meg a formák helyét. A harmadik

23

feladathoz egy papírlapra és egy ceruzára volt szükségünk. A gyermeknek vízszintes és

függőleges vonalakat kellett utánoznia.

A feladatok közben, illetve, előtte és utána a szülőhöz is intéztem néhány kérdést

felderítve a gyermek, otthoni viselkedését, szokásait. A vizsgálat során rákérdeztem a

gyermek mozgásfejlődésére, hogy hogyan használja a lépcsőt, segítséggel, vagy

önállóan megy-e fel-le a lépcsőn, próbál-e már fél lábon állni. Kér-e enni, vagy inni,

illetve szükségletét előre jelzi-e. Felnőtt tevékenységet utánoz-e, segít-e holmijának

elpakolásában, illetve aktívan részt vesz-e az öltözködésben. Ezenkívül zárkózottabb,

esetleg alig beszélő gyerekeknél kérdéseket tettem fel még a beszéddel kapcsolatosan is.

Valamint a beszédre vonatkozó kérdések helyett, egy képen kértem, hogy mutassa meg

nekem az általam megnevezett testrészeket.

A vizsgálat eredményeit egy profillapon rögzítettem. A vizsgálat végére minden

gyermekről volt egy Utánvizsgálati adatlap (lásd a mellékletekben), egy Profillap, és ha

indokolt, akkor egy orvosi vélemény. Az eredményekről a szülőknek utólag minden

esetben egy összegzést küldtünk postai úton. Azon gyermekek számára, akik a

teljesítményük alapján alacsonyabb értékeket értek el, mint ami életkorukhoz képest

elvárt lett volna, fejlesztési javaslatot is tettünk az eredmény megküldésével

párhuzamosan.

HipotézisekA szakirodalmi kutatás és előzetes tanulmányaim alapján a következő

feltételezéseket állítottam fel a kutatási eredményeimmel szemben.

A vizsgálat során felvett, kikérdezett adatok alapján a gyermekek általános

adataik alapján különbséget fogok találni a két csoport között. Vagyis a gyermekek

különbözni fognak az általános fejlettségük szintjén. A késői koraszülöttek nem csak

néhány héttel korábban, de alacsonyabb súllyal is születtek. A születést követően

kevesebb ideig szoptak, több betegség érte őket, ezáltal újabb kórházi bentfekvésre

kényszerültek. A vizsgálat idejében pedig a kontroll csoporthoz képest alacsonyabbak, a

fej- és mellkörfogatuk kisebb és kisebb a súlyuk is.

A következő hipotézisem a vizsgálati eredményekre vonatkozott.

Előfeltételezéseim alapján a késői koraszülöttek eredményei alacsonyabbak lesznek,

24

mint időre született társaiké. Mely meglátszik nem csak a fejlődési kvóciensen, hanem

egyes rész kvócienseken is.

Eredmények A késői koraszülöttek (15 fő) közül a vizsgálat idejében a legfiatalabb 24

hónapos és 9 napos volt, a legidősebb pedig 28 hónapos és 10 napos. Az átlagos

életkoruk 25 hónap és 17 nap. Gesztációs idejüket tekintve 1 fő a 33. hétre, 2 fő 34.

hétre, 8 fő 35. hétre, 4 fő pedig a 36. gesztációs hétre született. A legalacsonyabb

születési súly 1730 g, a legmagasabb pedig 3090 g volt. Átlagosan 11 hónapig

szoptatták a babákat. Szomatikus jellemzőik alapján átlagos súlyuk a vizsgálat idejében

11,8 kg (10, 14,9), magasságuk 89 cm (82, 99), fejkörfogatuk 48 cm (46, 52),

mellkörfogatuk pedig 50 cm (48, 54). Az első két évben a vizsgálatban részvevő

gyermekek mindegyikének volt valamilyen egészségügyi problémája, közülük 6-an

emiatt bentfekvéses kórházi ellátásra is kényszerültek. Fejlesztésre 4 gyermek járt.

A kontroll csoportban (13 fő) a vizsgálat idején a legfiatalabb 27 hónapos és 11

napos volt, a legidősebb pedig 28 hónapos és 20 napos. Átlagos életkoruk 28 hónap és 2

nap. Gesztációs idejüket tekintve 2 fő született 37 hétre, 7 fő született 38. hétre, 1 fő 39.

hétre, és 4 fő 41. hétre. A legalacsonyabb születési súly 2400 g, a legmagasabb pedig

4007 g. Átlagosan 14 hónapig szoptatták a kisbabákat. A vizsgálat idejében átlagosan

12,9 kg (11,5, 15) volt a súlyuk. Átlagos magasságuk 90 cm (88, 95), fejkörfogatuk 49

cm (46, 51), mellkörfogatuk pedig 52 cm (47, 55). Az első két évben 11 gyermeknek

volt valamilyen megbetegedése. Ebből 5 gyermek kórházi bentfekvéses ellátásra is

kényszerült. A vizsgálatot megelőzően ketten jártak valamilyen fejlesztésre.

25

0 2 4 6 8 10 120.0

2.0

4.0

6.0

8.0

10.0

12.0

Súly (kg)

Vizsgálati csoport Kontroll csoport

1. ábra A vizsgálatban résztvevők súlya (kg) a vizsgálat időpontjában

0 2 4 6 8 10 1260

70

80

90

100

110

120

Magasság (cm)

Vizsgálati Csoport Kontroll csoport

2. ábra A vizsgálatban résztvevők magassága (cm) a vizsgálat idejében

A két csoport összehasonlítása többnyire alátámasztja az első hipotézisemet,

miszerint a késői koraszülöttek és az időre születettek szomatikus fejlettsége eltérő. A

késői koraszülöttek nemcsak születési súlya (2. ábra), hanem testsúlya (1. ábra), fej- és

mellkörfogata is kisebb a vizsgálat időpontjában, mint a kontroll csoportban levőké.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a koraszülötteket több betegség érte már

az első két évben, és ebből kifolyólag többször kényszerültek kórházi bentfekvéses

ellátásra. (3. ábra, 4. ábra)

26

kora

kontroll

02468

10121416

15

11

0 2

Betegségek

igen nem

3. ábra Betegségek előfordulása

kora

kontroll

0123456789

65

98

Kórházi ellátás

igen nem

4. ábra Kórházi ellátásban részesültek száma

Következő hipotézisem a Brunet-Lézine teszt eredényeire vonatkozott.

Előfeltételezésem szerint a két csoport eredménye között lényeges különbséget fogok

találni. Ez a hipotézisem nem teljesült, ugyanis a csoportok között nincs lényeges

különbség. Ráadásul, ahogy azt az ábrán is láthatjuk, meglepő módon a késői

koraszülöttek minden esetben jobban teljesítettek, mint időre született társaik. Az FQ a

fejlődési kvócienst jelöli, melyben a vizsgálati csoport résztvevői 103,4 pontot ért el,

27

amíg a kontroll csoport 99,1-et. A részeredmények (BQ, SZQ, PQ, KQ) esetében

hasonló a helyzet. A PQ a mozgásra illetve a poszturális adaptációra vonatkozik. Ebben

a kategóriában a koraszülöttek átlagosan 110,9 pontot értek, míg másik csoportban

ugyanez az adat csak 99,7-es átlagot ért el. A KQ a tárgyakkal szembeni adaptációs

viselkedésre, a manipulációra vonatkozó érték, melyben az előző különbséghez képest

kisebb az eltérés. A vizsgálati csoport 104,7-es átlagos, a kontroll pedig 100,7-est ért el.

A BQ a beszédre vonatkozó fejlettséget méri. A késői koraszülöttek 102,2 átlagpontot

értek el, időre született társaik pedig 98,5-öt. Az SZQ a szociabilitást tükrözi, melyben a

legnagyobb különbség mutatkozik a csoportok között, 107,7 és 97,2 pont. (5. ábra)

FQ PQ KQ BQ SZQ90.0

95.0

100.0

105.0

110.0

115.0

103.4

110.9

104.7

102.2

107.7

99.1 99.7100.7

98.597.2

Brunet-Lézine teszt

Vizsgálati csoport Kontroll csoport

5. ábra A Brunet-Lézine teszt eredményei

KonklúzióA kutatás során 28 két éves időre született és késői koraszülött kislányt és kisfiút

vizsgáltam meg Brunet-Lézine teszttel. A vizsgálatot kísérő kikérdezésből és a tesztben

nyújtott eredményekből vegyes eredményekre jutottam. Mindkét csoportban voltak

olyan gyerekek, akik a csoport többi tagjához képest kiemelkedő eredményt nyújtottak,

illetve fordítva is. Vagyis e két kis létszámú véletlenszerűen választott kutatási csoport

28

vegyesen, mégis átlagosan jól teljesített. A szülők beszámolója alapján és a teszt

végeredményei szerint egyik gyermeknek sincs szüksége plusz fejlesztésre.

Az eredmények fényében felmerülhet a kérdés, hogy miért teljesítenek az

elvártnál, az átlagosnál jobban a késői koraszülöttek. Erre több alternatív magyarázatot

is találhatunk. Többek között azt feltételezhetjük, hogy a koraszülöttek szülei az első

néhány év folyamán sokkal tudatosabban, és körültekintőbben neveli gyermekét.

Többször elviszi vizsgálatra, utánvizsgálatra, esetleg fejlesztésre. (6. ábra) Szintén

figyelemfelkeltő tény, hogy koraszülöttek közül több szülő nyilatkozta azt, hogy már 2

éves kora előtt elvitte gyermekét közösségbe (7. ábra), melyről tudjuk, hogy szintén

fejlesztő hatású lehet, úgy a beszédre, a szociabilitásra, mint a mozgásra, vagy a

manipulációra. (lásd a teszt eredményeit 5. ábra)

kora kontroll0%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

42

1111

Fejlesztés

igen nem

6. ábra A fejlesztésben részesültek aránya

29

kora kontroll0%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

64

99

Közösség

igen nem

7. ábra A közösségbe járók aránya

A sok pozitív eredmény mellett említésre méltóak és jelentést hordozó értékű

tények lehetnek, az általános napi rutinra vonatkozó válaszok összesített eredményei. A

késői koraszülöttek csoportjában nagyobb szórás mutatkozott az evés, alvás terén.

Vagyis időre született társaikhoz képest, a késői koraszülött csoportban több példát

találtam a nem jó, vagy változó alvási és evési szokásokra. (8. ábra, 9. ábra)

kora kontroll0%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

1011

2

131

Evés

jó rossz változó

8. ábra Hogyan eszik?

30

kora kontroll0%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

10

12

1

13

0

Alvás

Alvás jó Alvás rossz Alvás változó

9. ábra Hogyan alszik?

Eredményeimre, és következtetéseim összecsengenek egy 2002-es magyar

kutatás eredményeivel. Kalmár Magda és kutatócsoportja 55 koraszülöttet, és 100 időre

született gyermeket vizsgált. Kutatásukból kiderült, hogy mindkét csoport átlagos

intelligenciája a normál övezetbe tartozott. A két csoport IQ-jának eltérő longitudinális

mintázata aláhúzza az életkor, mint változó jelentőségét. Az életkorra nem csökkent

egyenletesen a koraszülöttség negatív hatása, hanem komplex mintázatot követett.

Kalmár Magda megállapítja, hogy a koraszülöttek jelentős csoporton belüli

változatossága és a későbbi fejlemények arra utalnak, hogy a születéskori biológiai

rizikónak rejtett hosszú távú következményei lehetnek. Az otthoni körülmények

feltételei ugyanakkor bizonyíthatóan inkább alakítják a hosszú távú követkeményeket,

mint a perinatális kockázati tényezőket. (Kalmár, 2002.)

KitekintésKutatásom célja a késői koraszülöttek fejlődésvizsgálata. Ez a vizsgálat 2013

tavaszán kezdődött. Magát a tesztfelvételt hosszas adminisztrációs folyamat előzte meg.

A kutatásban a Péterfy Kórház Koraszülött Osztályának orvosai (Kónyi, és mtsai.,

2013.), és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar pszcihopedagógus hallgatói.

A vizsgált időszakban 2011. január 1. és 2012. december 31. között  2737 gyermek

született, közülük 267 született a 32. és a 37. gesztációs hét között. A kutatásban a

koraszülöttek mellett időre született életkor szerint illesztett, véletlenszerűn választott

31

kontroll csoport is szerepel. A kutatás, ahogy a születési évekből is kiderült, még az első

fázisában tart. Vagyis ebben az évben az első utánvizsgálatok történtek. A gyermekek

két éves kori teljesítményeit mértük fel, és hasonlítottuk össze. Jelen dolgozatban a

teljes kutatásból csak egy kis csoport eredményei ismertettem és hasonlítottam össze,

ugyanis ez a 28 gyermek szerepelt az általam vizsgált csoportban.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a kis létszámra való tekintettel az eredmények

nem általánosíthatóak a teljes életkori csoportra, illetve nem tekinthető

reprezentatívnak. Ez csak egy kis szeletét jellemzi, egy nagy csoportnak. Érdekes

eredményeket kaphatunk majd a teljes két éves csoport összesített eredményei során.

Viszont minden apró jel, és eredmény figyelemfelkeltő jellegű, jelentést hordozó lehet.

Nem szabad elfelejtenünk ezeket a részeredményeket sem.

A továbbiakban terveink között szerepel az eredmények globális összegzése, és

publikálása. Valamint az utánvizsgálatok évenkénti megismétlése, hisz tudjuk, hogy az

ember, főleg kisgyermekkorban nagyon gyors fejlődésen megy keresztül, és akár egy-

egy év különbséggel is teljesen eltérő eredményeket mutathat. Célszerű lenne a késői

koraszülötteket az iskolás korig végigkövetni, és ha szükséges egy-egy fejlesztési

móddal támogatni a fejlődésben.

Fontos lesz a jövőben átgondolni a szülők alaposabb kikérdezési módját. Illetve a

motiválás lehetőségeit, hogy minél több szülő térjen vissza, és vegyen részt

gyermekével az utánvizsgálatokon. Hisz nem tudhatjuk, hogy melyik gyermek esetében

és pontosan mikor lesz megfigyelhető egy-egy apró lemaradás, mely először még csak

egy halvány foltként jelenik meg, de később az iskolás korban már komoly gondokat is

okozhat.

Összefoglaló„A koraszülöttség mind a csecsemőhalálozást, mind a fogyatékossággal élő

gyermekek arányát nagyban meghatározza. Ezen belül az egyes súlycsoportok

összetételének alakulása a döntő. A születés körüli orvoslásban a neonatális intenzív

osztályok (NIC) sikeres tevékenységének köszönhetően kimagaslóan javultak az extrém

kissúlyú koraszülöttek túlélési esélyei és életkilátásai, mintegy jelezve a perinatológiai

ellátás javulását. Ezzel párhuzamosan lehet számítani a hosszú távú életkilátások, az

32

életminőség javulására is az egész koraszülött populáció vonatkozásában. A

koraszülöttséggel összefüggő késői morbiditás hazai adatai hiányosak, szükség lenne a

koraszülöttek utógondozásával és oktatásával kapcsolatos szervezett adatgyűjtésre.” –

fogalmazta meg Páll Gabriella most már egy évtizede a Népegészségügyi Jelentésben.

(Páll, 2004) Nem véletlenül merül fel ez a kérdés, hisz, ahogy a koraszülöttek

statisztikai adataiból is kiderült, ha nem is nő drasztikusan a koraszülöttség aránya, de

még véletlenül sem csökken. Egyrészt fontos lenne a megelőzése a koraszülöttségnek,

másrészt, ha már ismerjük a tényt, és a magas százalékos arányokat, nem szabad

figyelmen kívül hagynunk. Nem szabad megelégednünk az egészségügyi sikerekkel,

miszerint a koraszülöttek napjainkban egyre nagyobb túlélési, és egészségügyi

állapotokat mutatnak. Fontos a későbbi életkori időszakokban megfigyelni,

megvizsgálni őket. S ekkor már nem szabad csak az egészségügyi állapotokra

koncentrálni. Hisz néhány hetes koraszülöttség is veszélyeztetettséget jelent. Gordon és

Jens már a 90-es évek elején hangsúlyozta, hogy a kockázati tényezők által érintett

gyermekek megnyugtató fejlődése egy bizonyos időszakban nem garancia arra, hogy a

későbbiekben – bizonyos körülmények hatására, de az eredendő rizikótól függetlenül –

újra veszélyeztetetté ne váljon. Ez a „mozgó rizikó” modell, melynek fontos implikációi

lehetnek az intervenció számára, írja Kalmár és Csiky. (Kalmár & Csiky, Az intervenció

feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél, pszichológiai nézőpontból, 1999.)

33

Felhasznált irodalomCole, M., & Cole, S. R. (2006.). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.

Farkas, M., & Csiky , E. (1980.). A Brunet-Lézine féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotors fejlődés zavarainak korai felismerésében. Budapest: Művelődési Minisztérium.

Fogarasi-Grenczer, A., & Balázs, P. (2012). A dohányzás és a környezeti dohányfüstártalom kapcsolata a koraszülésekkel. Orvosi hetilap, 153.(18.), 690-694.

Heinonen, K., Eriksson, J. G., Kajatine, E., Pesonen, A.-K., Barker, D. J., Osmond, C., & Raikkonen, K. (2013.). Late-preterm birth and lifetime socioeconomic attainments: The helsinki birth cohort study. Pediatrics. doi:10.1542/peds.2013-0951

József, I. (2009.). Fejlődéspszichológia. Letöltés dátuma: 2013, forrás: http://janus.ttk.pte.hu/tampo/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/index.html

Kalmár, M. (2002.). Az intelligencia alakulása gyermekkorban: egy 10 éves longitudinális vizsgálat módszertani tanulságai. Magyar Pszichológiai Szemle, 57.(1.), 171-209.

Kalmár, M. (2002.). Az intelligencia alakulása gyermekkorban: egy 10 éves longitudinális vizsgálat módszertani tanulságai. Magyar Pszichológiai Szemle, 57.(1.), 171-209.

Kalmár, M., & Csiky, E. (1999.). Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél, pszichológiai nézőpontból. Alkalmazott Pszichológia, 1.(4.), 43-54.

Kamarás, F. (2004). Demográfia I. Népegészségügyi jelentés 2003, 30-86. (M. Bakacs, & J. Vitrai, szerk.) Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. Forrás: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/TESTNEVELES_TANSZEK/dr_ihasz_ferenc_csatolhato_dok/nepegeszsegugyi_%20jelentes_2003.pdf

Kónyi, O., Ádám , M., Kiss , E., Benkő, A., Németh, D., & Boross, G. (2013.). A késői koraszülöttek újszülöttkori morbiditása. Budapest.

Páll, G. (2004). Gyermekegészségügy. Népegészségügyi jelentés 2003, 478-517. (M. Bakacs, & J. Vitrai, szerk.) Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. Forrás: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/TESTNEVELES_TANSZEK/dr_ihasz_ferenc_csatolhato_dok/nepegeszsegugyi_%20jelentes_2003.pdf

Potijk, M. R., Winter, A. F., Bos, A. F., Kerstjens, J. M., & Reijneveld, S. A. (2011.). Higher rates of behavioural and emotional problems at preschool age in children born moderately preterm. Arch Dis Child. doi:10.1136/adc.2011.300131

Talge, N., Holzman, C., Wang, J., Lucia , V., Gardiner, J., & Breslau, N. (2010.). Late-preterm birth and its association with cognitive and socioemotional outcoes at 6 years of age. Pediatrics, 1124-1131. doi:10.1542/peds.2010-1536

Weisz, J. (2011.). A késői koraszülöttek is veszélyeztetettek lehetnek. Letöltés dátuma: 2013.. szeptember, forrás:

34

http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_kesoi_koraszulottek_is_veszelyeztetettek_lehetnek

William, A., Kay, M., & Carol, W. (2008.). Late-Preterm Infants. Obstet Gynecol, 1029-1032.

Woythaler, M. A., McCormick, M. C., & Smith, V. C. (2011.). Late Preterm Infants Have Worse 24-Month Neurodevelopmental Outcomes Than Term Infants. Pediatrics, e622-e630. doi:10.1542/peds.2009-3598

35

Képjegyzék

1. KÉP A MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS...................................................................................7

2. KÉP MÉHLEPÉNY ÉS A MAGZAT AZ ANYAGMÉHBEN.....................................................8

3. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ......................................................................................9

4. KÉP ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY............................................................................................11

5. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ VIZSGÁLAT KÖZBEN...................................................12

6. KÉP ANYA AZ INKUBÁTOR MELLETT...........................................................................13

7. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ INKUBÁTORBAN.........................................................16

8. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ - ÁPOLÁS....................................................................16

9. KÉP KORASZÜLÖTT ÉS HOZZÁTARTOZÓJA...................................................................18

10. KÉP PÉTERFY KÓRHÁZ - RENDELŐINTÉZET ÉS BALESETI KÖZPONT,

NEONATOLÓGIA- ÉS CSECSEMŐ OSZTÁLY (NIC2), BUDAPEST................................19

11. KÉP KORASZÜLÖTT OSZTÁLY, PÉTERFY KÓRHÁZ, BUDAPEST..................................20

12. KÉP A BRUNET-LÉZINE TESZT ESZKÖZTÁRA.............................................................22

Ábrajegyzék

1. ÁBRA A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK SÚLYA (KG) A VIZSGÁLAT IDŐPONTJÁBAN.....25

2. ÁBRA A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK MAGASSÁGA (CM) A VIZSGÁLAT IDEJÉBEN.. . .26

3. ÁBRA BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA............................................................................26

4. ÁBRA KÓRHÁZI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLTEK SZÁMA...................................................27

5. ÁBRA A BRUNET-LÉZINE TESZT EREDMÉNYEI.............................................................28

6. ÁBRA A FEJLESZTÉSBEN RÉSZESÜLTEK ARÁNYA.........................................................29

7. ÁBRA A KÖZÖSSÉGBE JÁRÓK ARÁNYA........................................................................29

8. ÁBRA HOGYAN ESZIK?.................................................................................................30

9. ÁBRA HOGYAN ALSZIK?...............................................................................................30

36

MellékletekUtánvizsgálati adatlap

Gyermek neveÉdesanya neveTelefonszámSzületés időGestációs időVizsgálat idejeSzületési súlyMeddig szopottFejlődési rendellenességTesttömeg a vizsgálatkorFejkörfogatMellkörfogatHossz

Korábbi betegségek

Kórházi bentfekvések számaLégzőrendszeri megbetegedésKeringési betegségEmésztőrendszeri betegségIdegrendszeri betegségFertőző betegségLátás - hallásMás megbetegedés

Történt-e korábbi fejlesztés?

Hány hónapos kortól?Meddig?Milyen módszerrel?Volt-e utánvizsgálaton?Hol?Fejlődésneurológiai vizsgálat történt-e?

37

Hogy alszik?Milyen az étvágya?

Közösségbe jár-e?Hány hónapos kortól?Gyerekekkel hogy játszik? (pl: játszótéren)

Megjegyzés:

Brunet-Lezine tesz eredménye

Vizsgáló:

38