ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYALold.tok.elte.hu/nyelv/dokuk/szerb_ovo.pdf · A tantárgyelem neve Kontakt-óraszám Kredit Zárási forma Státus Ajánlott

ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL

A tantárgyelem neve Kontakt-óraszám

Kredit Zárási forma

Státus Ajánlott félév

Előfeltételek

Nemzetiségi ismeret – néprajz I.

0+2 2 gyj K V. Nemzetiségi nyelv és módszertana I.-II.

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A két tantárgyelemre bontott stúdium első részében összevontan tárgyalja a szerb nemzet földrajzi elhelyezkedését, rövid történelmét és a szerb kultúra fő vonásait, míg a második a magyarországi szerbek történelmét, kultúráját, szokásait tekinti át. Előbbieknek megfelelően a fő célkitűzések:

• a hallgatók megismerik a mai szerb állam földrajzát, gazdasági jellemzőit;• áttekintik a szerb nemzet történelmét a szláv őshazából a Balkánra történt áttelepülést

követően, különös tekintettel a szerb állam virágzására a középkorban, a török hódoltság öt évszázadára és a szerb állam újjászületésére a 19. században;

• megismerik a tágabb értelemben vett szerb kultúrát, történetét, fejlődését, főbb jellemzőit.

TANANYAG:• a mai szerb állam földrajza• a mai szerb állam gazdasága.• a szerb nemzet történelme

o a szláv őshazao a népvándorláso letelepedés a balkán félszigeteno törzsi berendezkedéso a szerb feudális állam kialakulásao a kereszténység felvételeo az ország fejlődése a nmanjic dinasztia uralma alatto a középkori szerb állam hanyatlásao a rigómezei csatao a középkori szerb álam bukása, török hódoltság évszázadaio a szerb állam újjászületéseo az első világháború, Jugoszlávia létrejötteo a második világháborúo Jugoszlávia széthullása

• A szerb kultúra.o a szerb mitológia.o a bizánci kereszténység felvételeo a szerb írásbeliség, az első nyelvemlékeko a középkori Szerbia kultúrája (nyelv, irodalom, építészet, művészetek)o az önálló szerb egyház és fontos szerepe a kultúrában és a nemzet életében o kolostorok a török uralom alatt

o a szerb kultúra megújhodása a XVIII.-XIX. századbano az egységes szerb nemzettudat kialakulásao a szerb kulturális élet központja visszatér Szerbiábao jugoszláviai kultúra a két világháború közötto a szerb kultúra a második világháború utáno a szocialista realizmusból való gyors kilábolás, nyugati hatások érvényesülése,o a mai helyzet

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatóknak a magyar történelem és kultúra mellett megfelelő szintű ismeretekkel kell rendelkezniük az anyaországról is. A hallgatók ismerjék az anyaország földrajzát és nagy vonalakban az ország jelenlegi gazdasági helyzetét;

• a hallgatóknak főbb vonalaiban ismerniük kell a szláv őstörténetet, a letelepedést a Balkánon, a kereszténység felvételét;

• ismerniük kell az önálló szerb pravoszláv egyház kialakulásának fontosságát és szerepét a szerb kultúrában és történelemben;

• tájékozottnak kell lenniük a középkori szerb állam eredményeiről, kolostor- építészetéről;

• ismerniük kell az öt évszázados török uralom következményeit;• tájékozottaknak kell lenniük a szerb kultúra megújhodásáról és ebben a magyarországi

szerbség szerepéről;• figyelemmel kell kísérniük a legutóbbi, Jugoszlávia felbomlását, követő eseményeket.

KÖTELEZŐ IRODALOM

1. Jirecek, Konstantin (1984): Istorija Srba II ( Kulturna istorija), Beograd.

2. Ivic, Pavle (1971): Srpski narod I njegov jezik. Beograd.

3. Cajkanovic, Veselin (1974): Mit i religija u Srba. Beograd.

4. Kulisic, Spiro (1970): Iz stare srpske religije, Beograd.

5. Skerlic, Jovan (1910): Istorija srpskoga naroda. Beograd.

6. Corovic, Vladimir (1993): Istorija Srba: Beogradskiizdavacko-graficki zavod. Beograd.

7. Petrovic, Branko (1988): Istorija Jugoslavije 1918-1978 I-III. Nolit, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM

1. Kasanin, Milan (1975): Srpska knjizevnost u srednjem veku. Beograd.

2. Stefanovic, Dimitrijee (1975): Stara srpska muzika. Beograd.




Előfeltételek

Nemzetiségiismeret-Néprajz II.

0+2* 2 k K VI. Nemzetiségi ismeret – néprajz I.

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:

A tantárgyelem ezen második része a magyarországi szerbek történelmével, kultúrájával foglalkozik. Ehhez kapcsolódnak a fő célkitűzések.A tárgyelem keretében a hallgatók megismerik a magyarországi szerbek

• letelepedésének több évszázados történetét• a földrajzi elhelyezkedését• státuszát• múltbéli és jelenlegi politikai helyzetét• egyházi életét, néprajzát, népszokásait• nyelvjárásait• kultúráját• közéletét• hagyományait• műemlékeit• nyelvjárásait,

megismerik azt a tényt, hogy a magyarországi szerbség jelentős szerepet játszott • az ország történelmében• évszázados védelmében• gazdasági és kulturális életében

TANANYAG:

A magyarországi szerbek története• szerb népcsoportok a honfoglalás kori Magyarország déli részein• magyar –szerb kapcsolatok a XI-XII. században• a szerbek tömegesebb betelepülése a rigómezei csata után.• Stefan Lazarevics szerb uralkodó Zsigmond király hűbérese• az utolsó szerb despoták Magyarországra teszik át székhelyüket• Magyarország felszabadulása a törökök alól• tömeges szerb betelepülés Szerbia újbóli török uralom alá kerülése után• Lipót császár privilégiumokat adományoz a szerb görögkeleti egyháznak és a

szerbeknek• a határőrvidék• szerb polgárság kialakulása Magyarországon• magyar –szerb ellentétek 1848/49-ben• a szerbek tömeges kitelepülése Jugoszláviába az 1920-as években• Trianon után• a mai helyzet

Magyarországi szerb kultúra• a szerb egyház Magyarországon, szerb egyházi emlékek• Budapest az egyetemes szerb kultúra központja• szerb irodalom, iskolarendszer, színház, sajtó• a Budapesti egyetemi nyomda a legnagyobb szerb nyelvű kiadó• a Matica srpska megalakulása• a szerb kultúra központja újra Belgrádba kerül• szerb kulturális élet a mai Magyarországon

Népművészet, népszokások, vallás*népi-vallási szokások (házi védőszent, karácsonyi, húsvéti stb. népszokások)*egyéb népszokások* népviselet, népi zene

KÖVETELMÉNYEK:

Az identitás megőrzése, a hagyományok ápolása szükségessé teszi hogy a hallgatók• ismerjék a magyarországi szerbek történetét• tudatában legyenek annak a szerepnek a fontosságával, amelyet a magyarországi

szerbség játszott Magyarország történelmében és a szerb kultúrában• ismerjék a magyarországi szerb műemlékeket• ismerjék a szerb népi és vallási hagyományokat

KÖTELEZŐ IRODALOM:

1. Ivic, Aleksa (1914): Istorija Srba Ugarskoj- od pada Smederevado seobe pod Carnojevicem ( 1959-1690). Zagreb.

2. Ivic, Aleksa (1929): Istorija Srba u Vojvodini. Novi Sad. 3. Popovic, Dusan J. (1958-1963): Srbi u Vojvodini I-III. Novi Sad. 4. Popovic, Dusan J. (1954): Velika seobaSrba 1690. Beograd. 5. Daidov, Dinko (1990): Spomenici Budimske eparhije. Beograd. 6. Davidov, Dinko (é. n.): Ikona srpskih crkava u Madjarskoj. Novi Sad.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Geografija Jugoslavije. Tankönyv (é. n.)2. Iz nase proslosti c. almanach kötetei (é. n.)3. Etnografija Juznih Slovena u Madjarskoj c. sosozat kötetei (é. n.)4. Novacsek Vojnics Kornél-Lásztity Nikola (2000): Szerbek Magyarországon.Budapest. 5. Vujicsics, Stojan (1998): Srbi u Budimu I Pesti, Budapest.

A tantárgyelem neve Kontakt-

óraszámKredit Zárási

formaStátus Ajánlott

félévElőfeltételek

NemzetiségiNyelv és módszertana I.

0+3* 3 gyj K I.


A tantárgyelem célja, hogy járuljon hozzá olyan óvodapedagógus szakemberek képzéséhez, akik• a nemzetiségi nyelv felsőfokú szintű gyakorlati elsajátítása során megalapozott

nyelvtani ismereteik birtokában képesek a megszerzett nyelvtani ismereteiket óvodai szakmai munkájukba beépíteni és hatékonyan alkalmazni az óvodai nevelés folyamatában;

• ismerik a kisebbségi irodalmi és társalgási nyelv fonetikai alapjait, grammatikai struktúráját, jellemzőit, normáit;

• képesek a kisebbség nyelvén a felsőfokú szintű, szó- és írásbeli kommunikációra;• nyelvtudásuk, általános nyelvi szintjük folyamatos szinten tartása és bővítése céljából

is, figyelemmel kísérik a legújabb az anyanyelvi nyelvterületen bekövetkező nyelvészeti folyamatokat, helyesírási változásokat;

• felhasználják számítógépes, internetes ismereteiket nemzetiségi nyelvi ismereteik pontosítására, bővítésére;

• képesek összefüggő szakmai szövegek a kisebbségi nyelven történő lényegi magyar nyelvre fordítására, tömörítésére, tartalmuk rövid szó- és írásbeli összefoglalására a kisebbség nyelvén;

• rendszeresen nyomon követik, hallgatják a sajtóban, Interneten, Tv-ben, rádióban a kisebbséget érintő lényegi híreket, eseményeket, bővítik kifejező készségüket, passzív szókincsüket, hangsúlyt fektetnek a hallás utáni megértés fejlesztésére;

• igénylik nyelvtani ismereteik folyamatos gyarapítását és megújítását.

TARTALOM:

A hallgatók• megismerik a kisebbségi nyelv nyelvtani szabályait és összefüggéseit• készség szintjén tudják alkalmazni nyelvi ismereteiket;• megismerik a nemzetiségi nyelvterület óvodáiban, a gyakorlatban használatos

szakszókincsét, a témákhoz tartozó szófordulatokat, beszédszándékokat;• megismerik a nemzetiségi nyelvterület kutatásához, a tudományos munkához,

záródolgozati témák kidolgozásához szükséges elméleti és gyakorlati szakszókincset;• felsőfokú kommunikációs szinten sajátítják el a hétköznapi élet általános témaköreit• elsajátítják az autonóm nyelvtanulás technikáját, esetleges óvodai szintű használatát;• elsajátítják a kisebbségi nyelv foglalkozások keretében történő módszertanilag játékos

továbbadásának technikáját.

Témakörök: Interkulturális találkozások:

Élet az óvodában régen és ma

Az effektív nyelvi foglalkozások módszerei

Egy személy leírása és jellemzése

Egy bűnügyi történet vagy egy rövid elbeszélés elolvasása

• az ige:• az igemódok;• a ragozás, • az ige típusok, • az igeidők képzése; • az igevonzatok, • a modális igék.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatók • rendelkezzenek a nyelvtan, a szaknyelv, szó- és írásbeli feldolgozásához szükséges

nemzetiségi nyelvismerettel;• rendelkezzenek az óvodapedagógiát érintő szakirodalmi, pl. sajtón keresztüli,

szaknyelvi művelődés igényével és képességével;• rendelkezzenek, az elsajátított nyelvtani ismeretek, a megszerzett tudás, információ

módszertanilag kommunikatív, szelektív, játékos, élményszerű átadó kompetenciával, figyelemmel a kisgyermekkori életkori sajátosságokra, tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is;

• ismerjék a nemzetiségi nyelvterület óvodai életre jellemző alapvető szókincsét, kifejezéstárát, rendelkezzenek a kisgyermekkori életkornak megfelelős kommunikációs képességgel;

• készség szintjén tudják alkalmazni az alapvető nyelvtani ismereteket a mindennapi életszituációkban;

• nagyfokú biztonsággal beszéljék a kisebbségi nyelvet, • tudatosan, a nyelvi szabályok és összefüggések ismeretében legyenek képesek a

nemzetiségi nyelv magas szintű továbbadására;• a köznyelvi normáknak és a beszédetika követelményeinek megfelelően tudják

használni nyelvtudásukat.


1. Stanojcic, Zivojin – Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za udzsbenike I nastavna sredstva, Beograd.

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzat. Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Népmesék2. Hadrovics L.-Nyomárkai I. (2000 és 2002): Szerb-magyar és Magyar-szerb kisszótár.

Akadémiai Kiadó, Budapest.




Előfeltételek

NemzetiségiNyelv és módszertana II.

0+3* 4 gyj K II. NemzetiségiNyelv és módszertana I.


A tantárgyelem célja, hogy járuljon hozzá olyan óvodapedagógus szakemberek képzéséhez, akik folyamatosan bővítve ismereteiket • a nemzetiségi nyelv felsőfokú szintű gyakorlati elsajátítása során megalapozott








• igénylik nyelvtani ismereteik folyamatos gyarapítását és megújítását.• hogy a napi témák szövegei elmélyítsék a hallgatók elméleti nyelvtani,

fonetikai/fonológiai ismereteit és fejlesszék ezen ismeretek gyakorlati alkalmazását.• a 3 féléves tantárgy tanulása során alkalma van a hallgatóknak elmélyülni a szerb

nyelv érdekes, bonyolult szerkezeteinek tanulmányozásában.

• a szerb nyelvtan magyartól lényegesen eltérő szabályainak automatizálása során, olyan szövegek olvasására és elemzésére nyílik alkalom, melyek a nyelvi/nyelvtani jelenségek elmélyítését, tudatos alkalmazását célozzák.

• a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók oly mértékben automatizálják, hogy nemcsak maguk tudják alkalmazni, hanem későbbi óvodai nevelési gyakorlatukban a kisgyermekekkel is képesek elsajátíttatni játékos foglalkozások keretében.

TARTALOM:

A hallgatók• megismerik a kisebbségi nyelv nyelvtani szabályait és összefüggéseit• készség szintjén tudják alkalmazni nyelvi ismereteiket;

• megismerik a nemzetiségi nyelvterület óvodáiban a gyakorlatban használatos szakszókincsét, a témákhoz tartozó szófordulatokat, beszédszándékokat;

• megismerik a nemzetiségi nyelvterület kutatásához, a tudományos munkához, záródolgozati témák kidolgozásához szükséges elméleti és gyakorlati szakszókincset;

• felsőfokú kommunikációs szinten sajátítják el a hétköznapi élet általános témaköreit• elsajátítják az autonóm nyelvtanulás technikáját, esetleges óvodai szintű használatát;• elsajátítják a kisebbségi nyelv foglalkozások keretében történő módszertanilag játékos

továbbadásának technikáját.

Témakörök:• Környezetvédelem• Szociális munka• Óvodai rendezvények – szereplés, drukk; hogyan lépjünk túl félelmeinken, hogyan

segítsük a kisgyermeket ebben a folyamatban?• A média szerepe óvodáskorban: előnyök, ártalmak.• Európai Unió – kitekintés, tapasztalatszerzés pályázási lehetőségek révén az óvodai

nevelésben.• Az Internet kínálta lehetőségek az óvodapedagógusok számára: előnyök,

foglalkozásokhoz ötletek.• Élet az S. O. S. gyermekfaluban.• a főnév • a főnév ragozása,• a főnevek többes száma;• az eltérésekkel: a rövidítések neme; az összetett főnevek, az idegen szavak, stb.• továbbá a melléknév funkciója a mondatban és használata;• a melléknév ragozása: az eltérések;• a melléknevek fokozása; • a névmások és fajtái, használatuk,• a számnevek és használatuk;• az adverbiumok (a határozószók) funkciója és fajtái. • az elöljárószók;• fokozatosan áttérnek a szöveghasználattal a mondatelemzésre (már nemcsak a

szófajokat, annak jellemzőit kell felismerni, hanem a szófajokat mint mondatrészeket is);

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatók rendelkeznek a nyelvtan, a szaknyelv, szó- és írásbeli feldolgozásához szükséges nemzetiségi nyelvismerettel;

• rendelkezzenek az óvodapedagógiát érintő szakirodalmi, pl. sajtón keresztüli, szaknyelvi művelődés igényével és képességével;

• rendelkezzenek, az elsajátított nyelvtani ismeretek, a megszerzett tudás, információ módszertanilag kommunikatív, szelektív, játékos, élményszerű átadó képességével, figyelemmel a kisgyermekkori életkori sajátosságokra, tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is;

• ismerjék a nemzetiségi nyelvterület óvodai életre jellemző alapvető szókincsét, kifejezéstárát, rendelkezzenek a kisgyermekkori életkornak megfelelő kommunikációs képességgel;


• nagy biztonsággal beszéljék a kisebbségi nyelvet, • tudatosan, a nyelvi szabályok és összefüggések ismeretében legyenek képesek a




1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji.(Szerb anyanyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap „Srpske narodne novine” keretében. Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest.

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.

3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska,

Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd. 6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najboljeIP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei.(é. n.)8. Milosevic, Petar (szerk. é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven.9. Stanojcic, Zivojin – Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika.Zavod za

udzsbenike I nastavna sredstva, Beograd. 10. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Szerb Országos Kisebbségi

Önkormányzat, Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Népmesék (é. n.)2. Hadrovics L.-Nyomárkai I. (2000 és 2002): Szerb-magyar és Magyar-szerb kisszótár.

Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Srpski Kalendar (é. n.). Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb

közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról.

4. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, 2001.5. Baric, Ernest – Bölcs, Matilda Stepanovic, Predrag – Stevanovic, Milutin (é. n.):

Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti, Tankönyvkiadó, Budapest.

A tantárgy neve Kontakt-óraszám



Előfeltételek

Nyelvi alapvizsga (szerb nyelv)

0 0 NAV K II.-IV. Nemzetiségi nyelv és módszertana I.-II. !

A TANTÁRGY CÉLJA:

• a hallgató hozott nyelvi kompetenciájának fejlelődési vizsgálata ill. ellenőrzése;• a hallgató írásbeli és szóbeli kifejezőkészség szintjének vizsgálata/ellenőrzése;• a kommunikatív kompetencia ellenőrzése: a négy alapkészség fejlettségi szintjének

mérése: az értés, a beszéd, az olvasás és íráskészségé;• képes legyen a hallgató óvodapedagógusi munkáját nyelvi kommunikációs

nehézségek nélkül végezni.•

TANANYAG

• kommunikatív kompetencia vizsgálata a két félév Nemzetiségi nyelv és módszertana kurzusain elsajátított szókincs aktív használata alapján;

• az automatizált nyelvi jelenségek helyes alkalmazása a kommunikáció folyamán;• a hallgató kialakult nyelvátadó kompetenciájának vizsgálata írásbeli és szóbeli

feladatok alapján.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató tudja alkalmazni az elsajátított szókincset, mely a mindennapi témákon kívül magában foglalja a színvonalas monológikus beszédet (referátumok tartása), a szituatív kommunikációt, a fejlett írásbeli kifejezőkészséget.

• A sikertelen nyelvi alapvizsgát a hallgató nem ismételheti meg ugyanabban a félévben!

• A NYELVI ALAPVIZSGA SIKERES LETÉTELE ELŐFELTÉTELE A SZIGORLAT LETÉTELÉNEK.

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ÓRASZÁM: 0ZÁRÁSI FORMA: nyelvi alapvizsgaAJÁNLOTT FÉLÉV: II. félév, de legkésőbb a IV.ELŐFELTÉTEL: A nemzetiségi nyelv és módszertana I.-II.


1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji (Szerb anyanyelvünk ). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap „Srpske narodne novine” keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest.

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj ( Szerb nyelvjárások Magyarországon), Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.


Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd.6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.)8. Milosevic, Petar (szerk. é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven.

AJÁNLOTT IRODALOM:-

1. Srpski Kalendar (é. n.): Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról.

2. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, 2001.3. Baric, Ernest – Bölcs, Matilda – Stepanovic, Predrag – Stevanovic, Milutin (é. n.):


Tantárgyelem neve

Kontakt-óraszám

Kredit Lezárásiforma

Státusz Ajánlottfélév

Előfeltételek

Nemzetiséginyelv és módszertana III.

0+2* 3 gyj K III. NemzetiségiNyelv és módszer-tana II.

A tantárgyelem célja, hogy járuljon hozzá olyan óvodapedagógus szakemberek képzéséhez, akik törekednek a mind szélesebb látókör elérésére, a nyelvi, nyelvhelyességi és módszertani ismereteik bővítésére, így • a nemzetiségi nyelv felsőfokú szintű gyakorlati elsajátítása során megalapozott








• igénylik nyelvtani ismereteik folyamatos gyarapítását és megújítását;• a szerb nyelvtan magyartól lényegesen eltérő szabályainak automatizálása során, olyan

szövegek olvasására és elemzésére nyílik alkalom, melyek a nyelvi/nyelvtani jelenségek elmélyítését, tudatos alkalmazását célozzák;

• a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók oly mértékben automatizálják, hogy nemcsak maguk tudják alkalmazni, hanem későbbi óvodai nevelési gyakorlatukban a kisgyermekekkel is képesek elsajátíttatni játékos foglalkozások keretében.

TANANYAG:

A hallgatók• megismerik a kisebbségi nyelv nyelvtani szabályait és összefüggéseit• készség szintjén tudják alkalmazni nyelvi ismereteiket;• megismerik a nemzetiségi nyelvterület óvodáiban, a gyakorlatban használatos

szakszókincsét, a témákhoz tartozó szófordulatokat, beszédszándékokat;• megismerik a nemzetiségi nyelvterület kutatásához, a tudományos munkához,

záródolgozati témák kidolgozásához szükséges elméleti és gyakorlati szakszókincset;• felsőfokú kommunikációs szinten sajátítják el a hétköznapi élet általános témaköreit• elsajátítják az autonóm nyelvtanulás technikáját, esetleges óvodai szintű használatát;

• elsajátítják a kisebbségi nyelv foglalkozások keretében történő módszertanilag játékos továbbadásának technikáját.

A hallgató megismeri/elsajátítja• a folyamatos foglalkozás-tervezetek készítésének technikáját a megadott témákhoz;• ismereteinek tudatos alkalmazását a nyelvi foglalkozások globális és részcéljainak

meghatározásánál;• azt a kompetenciát, mellyel fejleszti az óvodás korú gyermekek kiejtés, a hallás utáni

értés tanításának készségét;• kompetensen dönteni tudás kompetenciáját a nyelvtanilag helyes kommunikáció

kialakításának módjáról;• a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteinek tudatos alkalmazását;• a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeinek helyes megválasztását;• tudatosan használja az óvodai foglalkozások anyagának megfelelő médiumokat;• törekszik a gyermeki tudás rendszeres felelevenítésére, ellenőrzésére.• a mondattípusokkal és jellemzőikkel,• a kötőszókkal és használatukkal;• az egyszerű, a bővített és az összetett mondatokkal;• a szórend szabályaival;• a mellékmondatok jellemzőivel;• a mellékmondatok fajtáival;• mondatelemzéssel;

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató • rendelkezzenek a nyelvtan, a szaknyelv, szó- és írásbeli feldolgozásához szükséges

nemzetiségi nyelvismerettel;• rendelkezzenek az óvodapedagógiát érintő szakirodalmi, pl. sajtón keresztüli,

szaknyelvi művelődés igényével és képességével;• rendelkezzenek, az elsajátított nyelvtani ismeretek, a megszerzett tudás, információ

módszertanilag kommunikatív, szelektív, játékos, élményszerű átadó kompetenciájával, figyelemmel a kisgyermekkori életkori sajátosságokra, tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is;

• ismerjék a nemzetiségi nyelvterület óvodai életre jellemző alapvető szókincsét, kifejezéstárát, rendelkezzenek a kisgyermekkori életkornak megfelelő kommunikációs képességgel;


• nagyfokú biztonsággal beszéljék a kisebbségi nyelvet, • tudatosan, a nyelvi szabályok és összefüggések ismeretében legyenek képesek a




1. Vlasic, Nadezda- Tomic, Ljiljana –Vojinovic, Radosavljevic-Dragoslav, Miodrag

(1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku

delatnost, ”Beograd”, Beograd.

2. Stevanovic, Mihailo (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP „Zavetno

slovo”, Beograd.

3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH „Aktuel”, Beograd.

4. Simic Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH „Aktuel”, Beograd.

5. Stanojcic, Zivojin – Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za

udzbenike I nastavna sredstva, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb – magyar kisszótár,


2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár.


3. Stepanovic, Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad.

4. Milanovac, Gornji – Pesikan, Mitar – Jerkovic, Jovan - Pizurica Mato (1997):

Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva,

Beograd.

A tantárgy neve Kontakt-

óraszámKredit Zárási

formaStátus Ajánlott

félévElőfeltételek

SZIGORLAT (komplex)

0 0 SZ K V. Nyelvi alapvizsga;Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana III.Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata I. II.

A TANTÁRGY CÉLJA:

A tantárgy célja, hogy komplex módon, írásban és szóban számon kéri és ellenőrzi a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvi, nyelvtani és alapvető módszertani ismereteit, továbbá a nyelvi és nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált alkalmazására az óvodai foglalkozásokon. Reprodukálják • a tanulmányok során megszerzett nyelvi szókincset, nyelvtani struktúrákat és alapvető

módszertani ismereteket;• hogy elsajátították a kétnyelvű óvodai foglalkozások vezetéséhez szükséges szókincset és

nyelvtani struktúrákat;• hogy az elsajátított ismeretanyag oly mértékben vált automatikussá, hogy nehézség nélkül

képesek az óvodai foglalkozásokon mind az egynyelvű foglalkozások tartására, mind a szükségszerű nyelvi váltásra;

• bizonyítják, hogy a kétnyelvűség elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában és az automatizált nyelvi/nyelvtani struktúrák segítségével képesek óvodai foglalkozásaikat már önállóan is megtervezni, egy-egy foglalkozást megtartani és nyelvismeretüket folyamatosan továbbfejleszteni, elsősorban az óvodai foglalkozások tartásához szükséges ismeretanyag használata érdekében;

• olyan szövegek értő olvasását és elemezését, melyek a nyelvi/nyelvtani jelenségek elmélyítését szolgálják és azok tudatos alkalmazását teszik lehetővé az óvodai foglalkozások során;

• hogy az elsajátított nyelvi/nyelvtani jelenségeket, az egy, ill. kétnyelvű foglalkozás vezetésének ismereteit nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a szerb nyelven átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a szerb nyelv szókincsének bővítése, a korábban elsajátított nyelvtani jelenségek

felelevenítése, újak elsajátítása, automatizálása;• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése;• a szerb nyelvű, ill. a kétnyelvű (nyelvi váltással történő) foglalkozások vezetésének

elmélete és gyakorlata;

• a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;

• elősegíti magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését;• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelven és

nyelvi váltással tartott foglalkozásokhoz szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató rendelkezzen az összefüggéseket felismerő kompetenciával;• az összefüggések felismerése révén ismernie kell a nyelvi transzfer és interferencia

jelenség szerepét a nyelvi váltással és a nyelven tartott foglalkozásokon;• legyen az automatikus standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja

érthető legyen beszélgető partnere és az óvodás korú gyermekek számára;• A szigorlat két részből áll: írásbeliből és szóbeliből. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a

hallgató nem kezdheti meg a szóbeli vizsgát. Csak a részvizsgákat kell megismételni a hallgatónak.

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ÓRASZÁM: -ZÁRÁSI FORMA: szigorlatAJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL:

Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana III.Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata I. II.Nyelvi alapvizsga.

IRODALOM:

1. Stanojcic, Zivojin – Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika.Zavod za udzsbenike I nastavna sredstva, Beograd.

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.

3. Predrag, Stepanovic (é. n.): Jezik nas maternji.( Szerb anynyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap „Srpske narodne novine” keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest.

4. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon). Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.


Novi Sad. 7. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd.8. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 9. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.)10. Milosevic, Petar (szerk. é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven.11. Stanojcic, Zivojin – Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za

udzsbenike I nastavna sredstva, Beograd. 12. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Szerb Országos Kisebbségi

Önkormányzat, Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Népmesék (é. n.)2. Hadrovics L.-Nyomárkai I. (2000 és 2002): Szerb-magyar és Magyar-szerb kisszótár.

Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Srpski Kalendar (é. n.): Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb

közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról.

4. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, 2001.5. Baric Ernest – Bölcs, Matilda- Stepanovic, Predrag – Stevanovic, Milutin (é. n.):


A tantárgyelem neve

Kontakt-óraszám


Státus Javasoltszemeszter

Előfeltételek

Kétnyelvűségelmélete és gyakorlata I.

0+2* 3 gyj K III. Nemzetiségi nyelv és módszertana II. !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:A tantárgyelem célja, hogy járuljon hozzá olyan óvodapedagógus szakemberek képzéséhez, akik• képesek a szerb kisebbségi óvodákban folyó kétnyelvű foglalkozások tervezésére,

szervezésére, gyakorlati megvalósítására.• képesek feladataikat a kisebbségi környezettel, a szülői házzal együttműködve

elvégezni;• képesek a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére, elősegíteni a kisebbségi

hagyományok felé ható pozitív beállítódását;• ismerkedjenek meg a hallgatók a kétnyelvűség pszicholingvisztikai tényezőivel;

• véleményekkel a kétnyelvűség gyermeki fejlődésre - és nyelvi fejlődésére - gyakorolt hatásáról,

• a szerb mint anyanyelv és mint kisebbségi nyelv tanítás óvodai módszertanának didaktikai eszköztárával;

• képesek a kiejtéstanulással, beszédkészség megalapozásával, szókincsbővítéssel, a válaszadó szerepének gyakorlásával és a kisebbségi kultúra közvetítésével történő - kisebbségi nyelvi fejlesztésre;

• természetes légkörben képesek biztosítani a spontán és irányított tanulás és a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket;

• képesek biztosítani a nyelvi fejlesztés lehetőségeit, utóbbihoz flexibilis tartalmat, tevékenységbe ágyazni nyelvi helyzeteket, teret adni a mozgáskultúrának;

• képesek a nyelvi helyzetek megszervezésére, az utánzáson alapuló nyelvtanulás rendszerének biztosítására;

• nyelvtudásuk, általános műveltségük bővítése céljából is, figyelemmel kísérik a módszertani téma legújabb kisebbségi nyelvű, hazai és külföldi módszertani eredményeit;

• felhasználják számítógépes, internetes ismereteiket a legfrissebb, a kisebbség nyelvén megjelenő, óvodai módszertant érintő szakirodalom, szakcikkek eléréséhez;

• képesek a módszertan területén szakirodalmi művek kisebbségi nyelven történő lényegi elemzésére, tartalmának rövid összefoglalására;

• rendszeresen nyomon követik a sajtóban, Interneten, TV-ben, rádióban az óvodai módszertant érintő lényegi eseményeket, rendezvényeket;

• igénylik e módszertani témában szakirodalmi ismereteik folyamatos gyarapítását és megújítását.

TARTALOM:

A hallgatók• ismerik a kisebbségi nyelvi nevelés cél - és feladatrendszerét• ismerik a nyelvelsajátítás folyamatát, módszereit, a nyelvoktatási modelleket;

• a témában nemzetiségi nyelven megjelent hazai és külföldi jellemző, lényegi szakirodalmat;

• ismerik „A nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve” 32/1977. (X 1.5.) MKM rendeletben előírt nyelvi fejlesztési célokat;

• ismerik a kétnyelvű identitástudat alapozásával összefüggő hagyományőrzési és nyelvelsajátítási célokat;

• ismerik a nemzetiségi óvónő kisebbségi nyelvátadó, anyanyelvre nevelő, nyelvi példát nyújtó szerepét;

• ismerik a nyelvelsajátításra ösztönző óvodai csoportlégkör megteremtésének feltételrendszerét, módszertanát, tisztában vannak annak fontosságával;

• ismerik a nemzetiségi óvodapedagógustól elvárható megfelelő magatartásmódot és a kétnyelvű környezetben. elvárható módszertani ismeretekkel rendelkeznek;

• ismerik a megfelelő, módszertani tevékenységformákat, a játék és nyelvelsajátítás összefüggéseit;

• ismerik és a gyakorlatban tudják alkalmazni a nyelvi nevelésben a spontán és az irányított játék módszertani összefüggéseit;

• tanulmányozzák a magyar kétnyelvű óvodák foglalkozásairól szerzett tapasztalataikat,

• a nyelvelsajátítás különböző fázisaiban felmerülő konkrét, problémás és sikeres eseteket;

• a gyermekek kisebbségi/célnyelvű megnyilvánulásokra motiválásának játékos lehetőségeit;

• a nyelvi váltások időzítésének ideális megoldásait;

• felkészülnek konkrét óvodai nyelvi foglalkozások megtartására.

KÖVETELMÉNYEK: A hallgatók

• a nyelvi fejlesztés érdekében rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy a gyermekekkel szoros érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki;

• tudják kielégíteni az óvodás gyermekek elemi szükségleteit, igényeiket a biztonságra, védelemre és könnyen tudjanak kapcsolatot teremteni velük a kisebbség nyelvén is;

• rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy a két nyelvet elkülönítve, lezárt egységekben tudják közvetíteni;

• modellnyújtó magatartásukkal, viselkedésmódjukkal el tudják érni, hogy a gyermek a nyelvi helyzetekre figyeljen;

• rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy a kisebbség nyelvén játék-, és kommunikációs helyzeteket tudnak teremteni;

• rendelkezzenek a téma szakirodalmán, sajtón keresztüli művelődés igényével és képességével;

• rendelkezzenek a gyermekek aktív és passzív szókincse összeállításához szükséges módszertani ismeretekkel, komplex módon tudják feldolgozni az évszakokhoz, ünnepekhez tartozó szókincset;

• a nyelvelsajátítási folyamatban tudják jól alkalmazni a két nyelv arányát;• rendelkezzenek az elsajátított ismeretek, a megszerzett tudás, információ módszertani,

szelektív, játékos, élményszerű átadó képességével, figyelemmel a kisgyermekkor életkori sajátosságaira, tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is;

• rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy multikulturális környezetben be tudnak illeszkedni, megalapozott nyelvtudásukat aktívan tudják alkalmazni, közvetíteni;

• rendelkezzenek a nyelvelsajátítással foglalkozó szakirodalomból ismeretek gyakorlati felhasználásának képességével.


1. Stepanovic, Predrag (2003): In Memoriam Stojan Vujicsics. 2. Srpski Kalendar (é. n.). Budapest. 3. Vujicsics, Sztoján (é. n.): Vitkovics Mihály, két nemzet költöje. Budapest.4. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Samouprava Srba u

Madjarskoj. Budapest. 5. Radovanovic, M. (1986): Sociolingvistika, KZNS-Dnevnik, Novi Sad. 6. Stevanovic, M. (1980): Gramatika srpsko hrvatskog jezika za skole sredneg

obrazovana, Obod, Cetine.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Stepanovic, Predrág (é. n.): Jezik nas maternji. Állandó rovat a Srpske Narodne Novine szerb nyelvű hetilapban.

2. Drustvene nauke o Srbima u Madjarskoj. Tanulmánykötet, 2003. Budapest.


Kontakt-óraszám


Státus Javasoltfélév

Előfeltételek

Kétnyelvűségelmélete és gyakorlata II.

0+2* 3 k K IV. Kétnyelvűségelmélete és gyakorlata I.


A tantárgyelem célja, hogy járuljon hozzá olyan óvodapedagógus szakemberek képzéséhez, akik folyamatosan fejlesztve és bővítve ismereteiket• képesek a szerb kisebbségi óvodákban folyó kétnyelvű foglalkozások tervezésére,

szervezésére, gyakorlati megvalósítására.• képesek feladataikat a kisebbségi környezettel, a szülői házzal együttműködve

elvégezni• képesek a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére, elősegíteni a kisebbségi

hagyományok felé ható pozitív beállítódását• Ismerkedjenek meg a hallgatók a kétnyelvűség pszicholingvisztikai tényezőivel;

• véleményekkel a kétnyelvűség gyermeki fejlődésre - és nyelvi fejlődésére - gyakorolt hatásáról,

• a szerb, mint anyanyelv és mint kisebbségi nyelv tanítás óvodai módszertanának didaktikai eszköztárával;

• képesek a kiejtéstanulással, beszédkészség megalapozásával, szókincsbővítéssel, a válaszadó szerepének gyakorlásával és a kisebbségi kultúra közvetítésével történő - kisebbségi nyelvi fejlesztésre;

• természetes légkörben képesek biztosítani a spontán és irányított tanulás és a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket;

• képesek biztosítani a nyelvi fejlesztés lehetőségeit, utóbbihoz flexibilis tartalmat biztosítani, tevékenységbe ágyazni nyelvi helyzeteket, teret adni a mozgáskultúrának

• képesek a nyelvi helyzetek megszervezésére, az utánzáson alapuló nyelvtanulás rendszerének biztosítására

• nyelvtudásuk, általános műveltségük bővítése céljából is, figyelemmel kísérik a módszertani téma legújabb kisebbségi nyelvű, hazai és külföldi módszertani eredményeit;

• felhasználják számítógépes, internetes ismereteiket a legfrissebb, a kisebbség nyelvén megjelenő, óvodai módszertant érintő szakirodalom, szakcikkek eléréséhez;

• képesek a módszertan területén szakirodalmi művek kisebbségi nyelven történő lényegi elemzésére, tartalmának rövid összefoglalására;

• rendszeresen nyomon követik a sajtóban, Interneten, Tv-ben, rádióban az óvodai módszertant érintő lényegi eseményeket, rendezvényeket

• igénylik e módszertani témában szakirodalmi ismereteik folyamatos gyarapítását és megújítását

TARTALOM:

A Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata tantárgy a következő ismeretek elsajátítását biztosítja. A hallgatók

• ismerik a kisebbségi nyelvi nevelés cél - és feladatrendszerét• ismerik a nyelvelsajátítás folyamatát, módszereit, a nyelvoktatási modelleket;• a témában nemzetiségi nyelven megjelent hazai és külföldi jellemző, lényegi

szakirodalmat;• ismerik a kétnyelvű identitástudat alapozásával összefüggő hagyományőrzési és

nyelvelsajátítási célokat;• ismerik a nemzetiségi óvónő kisebbségi nyelvátadó, anyanyelvre nevelő, nyelvi példát

nyújtó szerepét;• ismerik a nyelvelsajátításra ösztönző óvodai csoportlégkör megteremtésének

feltételrendszerét, módszertanát, tisztában vannak annak fontosságával;• ismerik a nemzetiségi óvodapedagógustól elvárható megfelelő magatartásmódot és a

kétnyelvű környezetben. elvárható módszertani ismeretekkel rendelkeznek;• ismerik a megfelelő, módszertani tevékenységformákat, a játék és nyelvelsajátítás

összefüggéseit;• ismerik és a gyakorlatban tudják alkalmazni a nyelvi nevelésben a spontán és az

irányított játék módszertani összefüggéseit;• tanulmányozzák szerbiai és magyar kétnyelvű óvodák foglalkozásairól szerzett

tapasztalataikat,

• a nyelvelsajátítás különböző fázisaiban felmerülő konkrét, problémás és sikeres eseteket;

• a gyermekek kisebbségi/célnyelvű megnyilvánulásokra motiválásának játékos lehetőségeit;

• a nyelvi váltások időzítésének ideális megoldásait;

• felkészülnek konkrét óvodai nyelvi foglalkozások megtartására

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatók • a nyelvi fejlesztés érdekében rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy a

gyermekekkel szoros érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki;• tudják kielégíteni az óvodás gyermekek elemi szükségleteit, igényeiket a biztonságra,

védelemre és könnyen tudjanak kapcsolatot teremteni velük a kisebbség nyelvén is;• rendelkezzenek azzal a képességgel. hogy a két nyelvet elkülönítve, lezárt

egységekben tudják közvetíteni;• modellnyújtó magatartásukkal, viselkedésmódjukkal tudják elérni, hogy a gyermek a

nyelvi helyzetekre figyeljen;• rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy a kisebbség nyelvén játék-, és

kommunikációs helyzeteket tudnak teremteni;• rendelkezzenek a téma szakirodalmán, sajtón keresztüli művelődés igényével és

képességével;

• rendelkezzenek a gyermekek aktív és passzív szókincse összeállításához szükséges módszertani ismeretekkel, komplex módon tudják feldolgozni az évszakokhoz, ünnepekhez tartozó szókincset;

• a nyelvelsajátítási folyamatban tudják helyesen alkalmazni a két nyelv arányát;• rendelkezzenek, az elsajátított ismeretek, a megszerzett tudás, információ módszertani,

szelektív, játékos, élményszerű átadó képességével, figyelemmel a kisgyermekkor életkori sajátosságaira, tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is;

• rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy bikulturális/multikulturális környezetben be tudnak illeszkedni, megalapozott nyelvtudásukat aktívan tudják alkalmazni, közvetíteni;

• rendelkezzenek a nyelvelsajátítással foglalkozó lényegi szakirodalomból elsajátított ismereteik gyakorlati felhasználásának képességével.


1. Stepanovic, Predrag (2003): In Memoriam Stojan Vujicsics. Srpski Kalendar, Budapest.

2. Vujicsics, Sztoján: Vitkovics Mihály, két nemzet költője. Budapest.3. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Samouprava Srba u

Madjarskoj. Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Stepanovic, Predrág (é. n.): Jezik nas maternji. Állandó rovat a Srpske Narodne Novine szerb nyelvű hetilapban.

2. Drustvene nauke o Srbima u Madjarskoj. Tanulmánykötet, 2003. Budapest.


Kontakt-óraszám



Előfeltételek

Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata I. (Gyermekirodalom)

0+2 3 gyj K III. Nemzetiségi nyelv és módszertana I.-II.


• hogy a hallgatók megismerkedjenek a magyarországi szerbség sajátos irodalmával és gyermekirodalmával;

• valamint, hogy olyan ismereteket közvetítsen, melyeket az óvodapedagógus későbbi óvodapedagógusi munkájában a magyarországi kisebbség óvodáiban az anyanyelvi nevelésben fel tud használni;

• a hallgató megismeri a magyarországi nemzetiségi gyermekirodalom főbb képviselőités legjelentősebb köteteit;

• a félév végén rálátása lesz a magyarországi szerb nemzetiség irodalmi életére;• tudni fogja, hova forduljon, ha szerb nemzetiségi gyermekirodalmi alkotásokkal kíván

foglalkozni,• képes lesz tudását folyamatosan továbbfejleszteni,• óvodai rendezvényeken műsorokat összeállítani,• erősödik a nemzetiségi identitása,• nyelvjárási szövegek és kisebbségi tematikák megismerése által elfogadóbb lesz a

mássággal szemben.

TARTALOM:

A hallgatók• ismerik a kisebbségi nyelvi nevelés cél - és feladatrendszerét;• ismerik a nyelvelsajátítás folyamatát, módszereit, a nyelvoktatási modelleket;• ismerik a kétnyelvű identitástudat alapozásával összefüggő hagyományőrzési és

nyelvelsajátítási célokat;• ismerik a nemzetiségi óvónő kisebbségi nyelvátadó, anyanyelvre nevelő, nyelvi példát

nyújtó szerepét;• ismerik a nyelvelsajátításra ösztönző óvodai csoportlégkör megteremtésének

feltételrendszerét, módszertanát, tisztában vannak annak fontosságával;• ismerik a megfelelő, módszertani tevékenységformákat, a játék és nyelvelsajátítás

összefüggéseit;• ismerik és a gyakorlatban tudják alkalmazni a nyelvi nevelésben a spontán és az

irányított játék módszertani összefüggéseit.

A hallgatók rövid áttekintést kapnak• a szerb nemzetiségi gyermekirodalomról, mint jelenségről,• korszakairól,• témáiról,• műfajairól,• lehetőségeiről,

• az irodalmi szövegek feldolgozásának módjairól,

• betekintést nyernek a magyarországi szerbek népköltésébe• és vallásos irodalmába.• a szakirodalom és a szépirodalmi alkotások közös elemzése,• szépirodalmi alkotások esetleges dramatizálása, előadása: pl. Branislav Nusic, Petar

Kocic, Milan Stepanov egyes darabjai.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatók megismerkednek a szerb népköltészet legfontosabb gyermekirodalmi alkotásaival (népmesék, népi gyermekjátékok ...) és didaktizált, valamint modern megzenésített változataival, a hagyományos családi ünnepekhez kapcsolódó rövid gyermekirodalmi szövegekkel, valamint ezek felhasználási lehetőségeivel az óvodai életben és a hagyományteremtésben.

Megismerkednek továbbá a kortárs gyermekirodalom néhány művével: képeskönyvekkel, képversekkel, bábjátékokkal, gyermekkönyvekkel.

Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon.

Ilyen módon a gyermekirodalom felhasználása az óvodapedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárul.

A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére és ennek alkalmazására.

A legfontosabb szövegeket, (dalokat, mondókákat, nyelvtörőket, kiszámolókat, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is.

Sajátítsa el a szerb nyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes szerb nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni.


1. Crnjanski, Milos (é. n.): Seobe I-II.2. Ignjatovic, Jakov (é. n.): Vasa Respekt3. Ignjatovic, Jakov (é. n.): Memoari4. Szemelvények a mai magyarországi szerb irodalomból (Vujicsics Sztoján, Stepanovic

Predrág, Milosevics, Petar, Dujmov, Dragomir, Stepanov, Milan).

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Srpski kalendar (é. n.) irodalmi mellékletei2. Zmaj, Jovan Jovanovic (é. n.) válogatott gyermekmeséi.


Kontakt-óraszám



Előfeltételek

Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata II. (Ének-zene)

0+2* 3 gyj K IV. Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata I.


• az óvodások zenei szocializációját színvonalasan segíteni képes óvodapedagógusok képzése, akik a későbbiekben nevelési céljuknak tekintik, hogy a gyerekek személyiségük és életük szerves részeként tekintsék a muzsikát;

• az óvodások érdeklődését felkeltő dalok és elsajátíttatási módszerük megismerése;• a dalszövegeken keresztül a hallgató szerb nyelvi szókincsének bővítése; • betekintést adni a célnyelvű énektanítás módszertani eszköztárába; • a hallgatót a nemzetiségi ének-zene foglalkozások tartásához szükséges kompetenciák

birtokába juttatni; • a hallgatót megismertetni a magyarországi szerbség néhány dalával, hogy ezeket majd

a kisgyermekekkel megszerettessék, nemzeti identitástudatukat megalapozzák, fejlesszék;

• a hallgató felkészítése a szerb kisebbség ünnepeink alkalmából tartandó műsorok, előadások felépítésére, szervezésére.

TANANYAG:

• Ismerkedés a gyermekközpontú nyelvtanítás kreatív módszereivel;• Az óvodai énekfoglalkozások felépítésével; • Az óvodás korosztály érdeklődési körébe tartozó dalok tanulása.• A dalok mozgásformákkal, táncokkal, játékokkal, ritmikus- és hangszerkísérettel való

kombinálási lehetőségeinek bemutatása. • „Hangszerek” és ritmikus eszközök készítése.• Ismerkedés a magyarországi szerb nemzetiségiek néhány dalával, egy-egy tánccal. • A zene különösen hasznos eszköz a gyermekek pozitív hangulati befolyásolására,

elősegítheti a kiegyensúlyozottságukat. Ezért érintjük a relaxáció, meditáció módszereit is.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgatók tudják pszichológiai szempontból is átgondoltan felépíteni a zenei-nyelvi foglalkozásokat;

• a hallgatók sajátítsák el a magyarországi szerbség dalait és legalább egy táncát; • a nemzetiségi dalok megszerettetésén keresztül legyenek képesek a leendő

óvodapedagógusok a gyerekek kisebbségi identitását, öntudatát erősíteni;

• a hallgatók tanulják meg az óvodások érdeklődési körébe tartozó ismertebb szerb népdalokat, tréfás gyermekdalokat és sajátítsák el ezek szövegét;

• tegyen szert a hallgató az óvodai ének-zene foglalkozások tartásához szükséges nyelvi és módszertani kompetenciára;

• tudjon a hallgató ünnepeink és a nemzetiségi ünnepek alkalmából műsorokat, előadásokat felépíteni, szervezni;

• a kijelölt tananyagrészhez módszertani ismeretei felhasználásával készítsen részletes foglalkozás tervezetet;

• tartson kiselőadást egy témából;• legyen képes egy-egy dalt megtanítani a csoportnak;


1. Vujicsics, Tihamér (é. n.): Muzicke tradicije juznih slovena u Madjarskoj. Délszláv Dekokratikus Szövetség kiadványa. Budapest.

2. A szerbiai óvó- és tanítóképző intézményekben a zeneoktatáshoz használatos tankönyvek és segédanyagok.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Petrovic, Danica (2003): Budim I Pesta u istoriji srpske muzike. In: Drustvene nauke o Srbima u Madjarskoj. Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.


Kontakt-óraszám



Előfeltételek

Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata III. (Testnevelés)

0+2* 3 gyj K V. Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata II.


• az óvodai testi nevelés célkitűzéseinek és elvárásainak megismertetése a hallgatóval: az alapvető motoros készségek finomítása, a helyzetfelismerés és érzékelés fejlesztése, a mozgás megszerettetése;

• a célnyelvű testnevelés-foglalkozások tartásához szükséges módszertani ismeretek,• valamint a testnevelés foglalkozások célnyelven tartásához szükséges szakszókincs• és a különböző mozgásformákra felszólítás nyelvi eszközeinek elsajátíttatása;• játékos bemelegítő- és levezető gyakorlatok, feladatok, sorversenyek megismertetése;• bemutatni a gyakorlatok szerb nyelvű ismertetésének technikáját;• tudatosítani a hallgatóban, hogy a nyelvi memorizálást elősegíti a

mozgással/mozdulattal kísérés, ezért instrukcióit, tanácsait, magyarázatát a foglalkozáson mindig bemutatás kísérje;

• ösztönözni a hallgatót a testnevelés célnyelvű módszertani szakirodalmának tanulmányozására, hogy végzett óvodapedagógusként könnyen utánanézhessen a foglalkozásához szükséges szakmai-módszertani elemeknek;

• a hallgató megismertetése internetes keresőprogramokkal, óvodai honlapokkal.

TANANYAG:

• Foglalkozás-tervezetek részletes kidolgozása.• Játékos feladatok, sorversenyek és érzékelést fejlesztő feladatok bemutatása hallgatói

kiselőadások, csoport előtti foglalkozás tarás formájában.

Témakörök:• Az évszakok figyelembevétele az éves foglalkozási terv készítésekor. • Az érzékelés fejlesztésére irányuló gyakorlatok • A bemelegítés sokoldalú lehetőségei.• Mozgás zenére. • A „kalandsport” állomásai.• A természetjárás és a természetvédelem. • A tantárgyban rejlő nevelési lehetőségek: a sorversenyek keretén belül, pl.

sportszerűség, az ellenfél elfogadása, a szabályok betartásának fontossága. • Baleset-megelőzés.

KÖVETELMÉNYEK:

• legyen tisztában a hallgató az óvodai testi nevelés célkitűzéseivel és elvárásaival;• tudatosodjon a hallgatóban, hogy a nyelvi memorizálást elősegíti a

mozgással/mozdulattal kísérés;• sajátítsa el a hallgató a különböző mozgásformákra felszólítás nyelvi eszközeit; • valamint a testnevelés-foglalkozás tervezéséhez szükséges módszertani ismereteket;• ismerjen játékos bemelegítő- és levezető gyakorlatokat, feladatokat, sorversenyeket és

tudja ezeket szerb nyelven elmagyarázni;• tudjon tájékozódni a testnevelés célnyelvű módszertani szakirodalmában;• tudjon bánni az internetes keresőprogramokkal, ismerjen néhány óvodai segédanyagot

tartalmazó honlapot.• tartson kiselőadást sport- és játékelméletből; • legyen képes alkalmazni ismereteit írásban is.


1. Matic, M. (1978): Cas telesnog vaspitanja. Beograd. 2. Kragujevic, G. (1987): Metoda nastave fizickog vaspitanja. Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

Berkovic, I. (1978): Metodika fizickog vaspitanja. Beograd.

Tantárgyelem neve

Kontakt-óraszám



Előfeltételek

Nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata IV. (Környezeti nevelés)

0+2* 3 gyj K VI. Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata II.


A szerb nemzetiségi tárgyak keretében a tantárgyelem fő céljai:• a hallgatók megismerik a környezetismeret tárgy módszertanát szerb nyelven;• elsajátítják a szakkifejezéseket és azt a széleskörű szókincset, amely a tárgy sokoldalú

tematikája során használatos; • tudatosodik bennük a környezetvédelem, az egészséges életmód jelentősége.

TANANYAG:

A tananyag fő témakörei a következők:

• a közlekedés: gyalogos közlekedés, közlekedés városokban;• közlekedési eszközök: kerékpár, gépkocsi, autóbusz, villamos, vonat, hajó.• a növényvilág;• az állatvilág;• az idő (évszakok, hónapok, hetek, napi teendők, az óra, különféle naptárak);• az időjárás;• szűkebb és tágabb környezetünk (ház, udvar, utca, üzlet, orvosi rendelő, mező, erdő

stb.);• égitestek, föld, víz levegő;• környezetünk múltja, története;• testrészek, tisztálkodás, testápolás;• táplálkozás és egészség: az egészséges táplálkozás, mozgás és egészség;• nemi szerepek a táradalomban;

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató ismerje szerb nyelven is a környezetismeret tárgykör szókincsét; • legyen képes a foglalkozások anyagának egy-egy témáját kidolgozni referátum

formájában;• legyen képes foglalkozás tervezetet készíteni;• legyen képes tudatosan fejleszteni az óvodás korú gyermekek környezeti kultúráját.


1. Zderic, M. (1989): Primena didaktickih metoda za formiranje odgovornog odnosaucenika prema prirodi. (Nastava i vaspitanje, br. 5.) Beograd.

2. Stankovic, S. (1977): Okvir Zivota, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

Ignjatovic, B. (1974): Metodika radau nastavi poznavanja prirode i drustva. Sarajevo.

Documents

ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYALold.tok.elte.hu/nyelv/dokuk/szerb_ovo.pdf · A tantárgyelem neve Kontakt-óraszám Kredit Zárási forma Státus Ajánlott