Városunk2009. július 3 Városunk – Budapesti Honismereti Híradó gyõzelme után – 1866-ig – Pest több közintézmé-nye is helyet adott az országgyûlésnek, a felsõ ház

XII. évfolyam 3. szám 2009. július

VárosunkBudapesti Honismereti Híradó

Ingyenes

Egy tekintélyes ékszerészfiaként, 170 éve, 1839. ok-tóber 20-án, Budapestenszületett a magyar építõmû-vészet egyik legjelentõsebbalakja, Steindl Imre. Elemi ésközépiskoláit az akkori Pes-ten, a mûegyetemet Budánvégezte. Húsz éves korábana bécsi képzõmûvészeti aka-démiára megy. 1869-benhelyettes tanára, majd 1870-tõl nyilvános rendes tanára amûegyetemnek. Építõmûvé-szi munkájának csúcsa azOrszágház épülete volt.

Szerény, de szókimondó,példás munkabírású ember-ként ismerték. A nyilvános-ságot nem szerette, a dicsé-reteket elhárította. Kevesetírtak róla életében, annáltöbbet halála után, ki érde-meirõl, ki alkotásainak hi-báiról.

Vörösmarty Mihály pa-naszként így „énekelt” már1846-ban: „A hazának nin-csen háza!” A magyar or-szággyûlés helye 1848-ig Po-zsonyban volt. A forradalom

Április 15-én tartotta azAquincumi Múzeum a ha-gyományos szezonnyitóját.Ezzel egy idõben nyílt megúj idõszaki kiállítása „Van úja föld alatt...” címmel,amely válogatást adott a2008. év legszebb budapes-ti ásatási leleteibõl.

Az elmúlt évben csaknemfélszáz régészeti ásatást éstöbb mint száz régészetimegfigyelést végeztek a fõ-város területén, különféleberuházásokhoz kapcsoló-dóan. A most bemutatotttárgyak a fõváros történeté-

nek az õskortól kezdõdõ, arómai foglalás idõszakánkeresztül egészen a népván-dorlás korig tartó, több minthétezer évét ölelik fel. Közel180 000 újonnan elõkerülttárgyból válogatták a bemu-tató anyagát a múzeum ré-gészei. Kiállításuk rendezõ-je, Láng Orsolya kronológi-ai sorrendbe állította éskonkrét helyszínekhez kap-csolta a bemutatott lelet-anyagot: õskori épületma-radványok (III. kerület,Nánási út), késõ bronzkori

A Ferencvárosi Helytörté-neti Gyûjteményben június12-én nyitotta meg az Örök-imádás templom igazgatója,Szeidel Péter a Remény ésbizalom az Oltáriszentség-ben címû kiállítást. A de-cember közepéig látogatha-tó tárlat kettõs jubileumrólemlékezett meg: az Örök-imádás templomot 1908-ban szentelték fel, a Köz-ponti Oltáregyesületet1859-ben hozták létre. ABelgiumban, 1848-ban ala-kult Oltáregyesület hazaiszervezetének célja az Oltá-

riszentség tiszteletének tá-mogatása és a szegénytemplomok oltárainak díszí-tése, egyházi felszerelésükgyarapítása volt. Az Oltár-egyesület „szárnyai” alatthozták létre 1912-ben azEucharisztikus Szövetséget.1942-ben Magyarországbanközel ezer Oltáregyesületmûködött, mintegy százezertaggal. Az Üllõi út 75–77.szám alatt Aigner Sándorterve alapján neogót stílus-ban felépített Örökimádástemplom, valamint a két ol-

Az Országház és tervezõjeEmléktábla és utca õrzi nevét

Van új a föld alattAz Aquincumi Múzeum szezonnyitója

Remény és bizalom Egyháztörténeti kiállítás a Ferencvárosban

Korabeli képeslap (1902)

Jobb oldalt a Nánási útnál talált festett és karcolt fémtálka

A terem közepén katolikus kegytárgyakat helyeztek el

(Folytatása a 3. oldalon.)



Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2009. július2

Egy érdekes területrõl, ahazai vízjelekrõl kaptunkrészletes tájékoztatást Buda-pest Fõváros Levéltára elsõemeleti kiállítótermébe láto-gatva. Május 8-án PelbártJenõ filigranológus, festõ-és grafikusmûvész gyûjte-ményébõl Fedezzük fel avízjelek világát címmel nyíltmeg itt kiállítás. A levéltárvezetõje, Á. Varga László fõ-igazgató a magyarországipapírok vízjeleit bemutatótárlat megnyitásán hangsú-lyozta is, hogy ez a kiállításkivételesen nem a levéltá-rosok munkáját dicséri.Egyben utalt a vízjelkutatásalapjára, a papírokkal fog-

lalkozó történeti segédtudo-mányra (papírológia).

Kérdésként vethetõ fel,hogy miért fontos számunk-ra a vízjelek ismerete. Ezekmindenkor az információthordozó papír elsõdlegesmeghatározói. Segítségévelmeg lehet állapítani, azono-sítani és határozni a papírkorát, készítõjét (papír- ésvízjelkészítõ mester), a készí-tés helyét (papírmalom vagygyár), típusát és technikáját(merített vagy gépi), fajtáját(író, nyomó, egyéb), mére-tét, rajzolatát és eredetiségét.

A Magyar Papír- és Vízjel-történeti Társaság elnöke,Pelbárt Jenõ a papírkészítéstörténetét vázolva – az ie.1400-as évek Kínájától nap-jainkig – utalt az elsõ euró-pai vízjel (1282, görögke-reszt) megjelenésére, az is-mert elsõ magyar vízjel (lõ-csei mancsos kettõs kereszt)felbukkanására. Harmincéve foglalkozik a vízjelek ku-

tatásával. Elmondása alap-ján a 190 egykori magyarpapírmalom mintegy 1,2millió vízjelet használt, ebbõl12 ezer van összegyûjtve. Arendszerváltáskor 16 papír-gyár mûködött, ma csupánkettõ van az országban.

A magyar papírhasználat700 éves jubileuma 2010-ben lesz. Ekkorra tervezik amagyar digitális vízjelbankelkészítését, internetes köz-zétételét – így közkinccséválik „vízjeltáruk”. A fõvá-

rosi levéltár kiállítása au-gusztus 7-ig látogatható.

gábriel

Magyarország építettörökségének és mûkincsei-nek gazdagsága közismertés elismert. A múltba vissza-pillantva ennek megterem-tésében jelentõs szerepetjátszott az a bevándorló gö-rög népcsoport is, melyet azutókor az ún. elsõ görög di-aszpóraként ismer.

A 17. század végén, a 18.század elején nagyobb szám-ban betelepülõ görögök a tö-rök hódoltság utáni újjáépí-tésben, újjáéledésben meg-határozó szerephez jutottak.A vállalkozó szellemû és akockázattól sem visszariadógörögség a reformkori fellen-dülés meghatározó mecéná-sává vált: támogatták – töb-bek között – a Lánchíd meg-

építését, a Ludovica és aMagyar Tudományos Aka-démia létrehozását. Egyházi,képzõmûvészeti és irodalmihagyatékuk ma is egyedülál-ló a régióban.

A Budapesti TörténetiMúzeum Vármúzeumábanmegrendezésre kerülõ nagy-szabású kiállítás háromszáznégyzetméteren több mintkétszázötven értékes mû-tárgy felvonultatásával azelsõ magyarországi görögdiaszpóra kulturális, szelle-mi, egyházi és tárgyi emlé-

keit mutatja be. Olyan köz-ismert épületekkel, mûem-lékekkel és mûkincsekkel ta-lálkozhat a látogató, ame-lyekrõl korábban talán nemis sejtette, hogy a hazai gö-rögség neves vagy névtelenszemélyeihez fûzõdik. Agazdag emlékanyagban – aközgyûjteményeknek, egy-házi gyûjteményeknek ésnagyvonalú magángyûjtõk-nek köszönhetõen – sokolyan féltve õrzött mûtárgyis megjelenik, amely mind-eddig nem került a nagykö-zönség elé.

A görögök máig élõ ha-gyatékát bemutató, július 5-ig látogatható hiánypótlótárlat nemcsak a hazai, ha-nem a külföldi múzeumba-rátokat is vonzza. A kiállítás-hoz igényes kivitelû, többnyelvû katalógus is készült.

Forrás: www.btm.hu

Belvárosi Helytörténeti Klub

Az Aranytízben (V. kerület, Arany János u. 10.) mûkö-dõ Belvárosi Helytörténeti Klub néhai elnökérõl, a 100évvel ezelõtt született Gerõ László (1909–1995) építész-rõl emlékeztek meg május 28-án a közmûvelõdési cent-rum Leonardo termében. A megemlékezést bevezetteegykori pályatársa, Dragonits Tamás Ybl-díjas építész.Ugyanitt, és szintén a helytörténeti klub szervezésébenvalósult meg június 25-én Gáll Imre kultúrmérnököt, abudapesti hidak kutatóját és munkásságát bemutatóelõadás

A vízjelek világaKiállítás a fõvárosi levéltárban

Székesfõvárosi vízjel(Péterfalvai Papírgyár, 1911)

Pelbárt Jenõ a papírkészítéstörténetét vázolta fel

A vízjelek, a papír legjobb meghatározói

Görög ÖrökségGörög Ortodox diaszpóra Magyarországon

2009. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

gyõzelme után –1866-ig – Pesttöbb közintézmé-nye is helyet adottaz országgyûlésnek,a felsõ ház üléseinek,pl. a pesti Vigadó (Re-dout), a Nemzeti Múzeum,stb. Épült közben a Sándorutcában az „országház”. Amai Bródy Sándor utca 8.szám alatti mai Olasz Intézet,mint az Országház épülete,1866 és 1906 közötti idõbenbiztosította az országgyûlé-sek „ideiglenes” helyét.

Az 1880. évi LVIII. tör-vény rendelte el egy „or-szágháza” építését. A pályá-zat benyújtási határidejéig,1883. februárjáig 19 pályá-zat érkezett. Közülük négypályamû tervezõ építésze(i)

kapott – egyenlõ – el-sõ díjat: Steindl Im-re; HauszmannAlajos; Schicke-danz Albert ésFreund Vilmos;

Wagner Ottó, Kalli-na Mór és Bernd Re-

zsõ. Megbízást mégegyikük sem kapott. Végül amódosított végleges tervekalapján Steindl Imrét bíztákmeg az Országház építésé-vel. A pesti Duna-parton, azelsõ „kapavágást” 1885.október 15-én tették meg.

A fõrendi házé az északi, aképviselõházé a déli szárny.

A 4–4 toronnyal díszítettépületrészeket mûvészi szin-tû impozáns kupolás csar-nok fogja össze – felhasznál-va a gótika, a neogótika, azeklektika, a barokk és a re-neszánsz stílusjegyeit. Az

egész épület egy összefüggõbetonalapon áll.

Az Országházhoz 1000ember munkáját, 40 milliótéglát, félmillió díszkövet, 40kiló aranyat használtak fel.Az épület 268 m hosszú,123 m széles és 96 m ma-gas. 27 kapuja, 29 lépcsõ-háza van, több mint 240szobor díszíti.

Az épület megnyitását az1896-os millenniumi évretervezték, ami pénzügyi és

kivitelezési gondok miattnem valósult meg. SteindlImre fõ mûvét teljes szépsé-gében nem is láthatta,1902-ben meghalt, az Or-szágházat „csak” 1904-benavatták fel.

A neves építész munkájátsaját korában is több rangoskitüntetéssel ismerték el.Napjainkban az V. kerület-ben utcanév és emléktáblais õrzi emlékét.

Gavlik István

Hét fõvárosi kerületi köz-gyûjteményünk színes prog-rammal vett részt a június20-i Múzeumok Éjszakáján.A több mint egy évszázada

mûködõ óbudai mozik tör-ténetét és hangulatát mutat-ta be a megújult ÓbudaiMúzeum ekkor megnyitottelsõ idõszaki tárlata, 105éves a mozi Óbudán cím-mel. Az Angyalföldi Helytör-téneti Gyûjteményben szin-tén a Múzeumok Éjszakájánnyílt meg a Mit takar a falvé-dõ? – A feliratos falvédõk

múltja és jelene címû, au-gusztus 20-ig látogathatóidõszaki kiállítás. Ezen az es-tén nyitotta meg ajtaját aRenée Cafée, az ErdõsRenée Ház Múzeális Gyûjte-mény és Kiállítóterem múze-umi kávézója. A HegyvidékiHelytörténeti Gyûjteményprogramján résztvevõk régiarchív fotóval díszített ké-peslapot küldhettek baráta-iknak a kerületi gyûjteménymúzeumi éjszakájáról. APesterzsébeti Múzeumbanremneszánsz táncest, olaszdalest, tûzzsonglõr bemuta-

tó... várta a látogatókat.Népzenére (X. Tabáni Nem-zetközi Népzenei Fesztivál)és Virág Benedek emlékérealapozta programját a Tabá-ni Helytörténeti Gyûjte-mény és DokumentációsKözpont. A XVIII. kerületiPedagógiai és HelytörténetiGyûjtemény Egy nyári estea 19. század végi villatele-pen címû programsorozatakeretében az egykori Hof-herr villa hátsó verandájánFedák Sári, a primadonnaPestszentlõrincen címû idõ-szaki kiállítását mutatta be.

Az Országház és tervezõjefolytatás az elsõoldalról

Múzeumok éjszakája a kerületekben

Kiállítások megnyitása, változatos programok

A képviselõház terme (Képeslap, 1910 körül)

A lépcsõház (Képeslap, 1910 körül)

Országházi tárgyaló (Képeslap, 1910 körül)


Az egyesületet az1990-es évek elejéna Herminamezõn la-kó lokálpatrióták ala-pították lakóhelyükkulturális értékeinekmegismertetése ésmegvédése érdeké-ben. Felléptek a villanegye-det beépítésekkel túlzsúfolniakaró emberekkel és cégek-kel szemben. Feladatuknaktekintették a városrész törté-netének feldolgozását, jele-sebb házainak fényképenvaló megörökítését, a város-

részt érintõ doku-mentumok, köny-vek, iratok gyûjtését,feldolgozását és pub-likálását.

A Herminamezõ150 éves jubileu-mán, 1992-ben egy

emléktábla avatásával, aMezõgazdasági Múzeum-ban egy fotó és dokumen-tumkiállítással, egy reprintés egy helytörténeti kiad-vány (Herminamezõ) meg-jelentetésével hívták fel ma-gukra a figyelmet.

Minden évben számoselõadás, a városligeti „Fuit”sírkõ helyreállítása – a Mar-tinovics-per védõügyvédje,T. Horváth Jakab síremléke– megkoszorúzása, a Her-mina kápolna orgonájánakrekonstrukciója, alkalman-ként emléktábla avatása,helytörténeti füzetek (Zuglóifüzetek) megjelentetése, ké-sõbb évente négy alkalom-mal a Zuglói HelytörténetiMûhely füzetsorozat kiadá-sa, a Zuglói lexikon... jelzikeredményes munkájukat.

2004 októberétõl a néhaiKassák Klub tetõterébenmûködõ Zuglói Helytörté-neti Mûhelyben van szék-

helyük. Új helyükön egybe-fonódott tevékenységük akerület helytörténeti intéz-ményével – közös elõadóes-tek, kiállítások jelzik az ered-ményes együttmûködést, azönkormányzati intézményés a civil egyesület példa-mutató összefogását. 2005-tõl Herminamezõ PolgáriKöre Szabó Bendegúz hely-történeti csoportja névenmûködve folytatják éventeismétlõdõ programjaikat(Városligeti szezonnyitó,Bartl-emléktábla koszorúzá-sa), emléktábla avatásaikat(pl. Latinovits Emléktábla),helytörténeti kiadványozásitevékenységüket.

Hild József tervei alapján1842 és 1854 között a Vá-rosliget keleti oldalán, a Her-mina sétányon (HerminenWeg – ma Hermina út) épí-tett Hermina kápolna Józsefnádor második házasságá-ból született lánya, az 1842-ben elhunyt, karitatív tevé-kenysége miatt közszeretet-nek örvendõ Hermina Amá-lia Mária fõhercegnõ emlé-két õrzi. A közadakozásbóllétesült, neogótikus (és neo-reneszánsz) stílusú kápolnakörnyéke a késõbb apácákközé vonult fõhercegnõegyik kedvelt sétahelye volt.

Felszentelésén, 1856 szep-temberében Liszt Ferenc ve-zényelte az erre az alkalom-ra írt Vocál-miséjét. Ezen azünnepélyen a Habsburg di-nasztia egyetlen tagja semvett részt, ezáltal is üzenve a„lázadó” magyarság felé. Akápolna az 1930-as évekvégéig – a Kassai téri temp-lom felszenteléséig – plébá-niatemplom volt.

Késõbb tönkrement orgo-náját a Herminamezõ Pol-gári Köre restauráltatta. En-nek köszönhetõen a vasár-naponként, 11 órakor kez-

dõdõ szentmiséken nemcsupán a kis templomocskavarázslatos belsejét lehetmegcsodálni, de orgonájá-nak hangját is hallhatjuk akiváló akusztikájú térben, aJeruzsálemi Szent Sír Lo-vagrend magyarországiszékhelyén.

Oltárképérõl mai is Her-mina fõhercegnõ arca tekintle a kápolnába látogatókra.Róla kapta nevét a Városli-get, a Thököly út, a NagyLajos király útja és a vasút-vonal által körülhatárolt te-rület, a Herminamezõ.

Herminamezõ Polgári KöreSzabó Bendegúz Helytörténeti Csoport

urnatemetõ (III. kerület, Ki-rályok útja), Árpád-kori te-lepülés a Hajógyári-szigetdéli részén, albertfalvi rómaikatonai tábor védmûvei, ké-sõ római épületegyüttes aCsúcshegy lejtõjén...

Tárlatuk idei szenzációjaaz aquincumi polgárvárosterületén, a Szentendrei útés a Keled utca sarkán találtszínes mozaikpadló-részletvolt, amelyhez hasonlót afõvárosban 25 éve nem ta-láltak kutatók. Emellett fris-sen elõkerült és már restau-rált falfestmények, kerámia-edények, ékszerek, egyébhasználati tárgyak ismét bi-zonyítják, hogy „van új aföld alatt”. A régészeti feltá-rások minden évben tarto-gatnak meglepetéseket aszakma és a nagyközönségszámára egyaránt. Tárlatukoktóber 31-ig látogatható.

• folytatás az elsõoldalról

Van új a föld alatt

Hermina kápolnaZugló legöregebb mûemlék temploma

Felszentelésén Liszt Ferenc vezényelte Vocál-miséjét

Korabeli metszet részletea kápolnáról (1854)

Mozaikpadló részlet


Az Országos SzéchenyiKönyvtár VI. emeleti Corvi-na kiállítótermeiben május8-án nyitották meg a Fiumemagyar emlékezete címû ki-állítást – a tárlat anyagátSkultéty Csaba gyûjtemé-nye alkotja. A gyûjtõ publi-cista, korábban külpolitikaiszerkesztõ a Szabad EurópaRádióban. A rendszerváltás-kor hazatelepedve elsõ kiál-lításán – 1998 májusában –Nyugaton gyûjtött hungari-cum-anyagát mutatta beugyanitt: Pest, Buda és Óbu-

da egyesítésének 125.évfordulóján 125 met-szetet és más városképeta könyvnyomtatás kez-detétõl 1848-ig, ez voltkiállítási tárgyainak egyikfele. A másikat kódex,történelmi kézirat, könyv,röpirat, újság és másnyomtatvány alkotta. Azta tárlatot is Sólyom Lász-ló, akkor a magyar alkot-mánybíróság elnöke,nyitotta meg.

A most bemutatásra kerülõanyag Fiume magyar korsza-kát öleli fel, a legrégebbi met-szettõl és az elsõ fiumei rész-vénytõl kezdve a többnyelvûváros minden vonatkozásáig.A kiállításról készült rangoskatalógus bevezetõ szövege –a köztársasági elnök, Fiumeváros polgármestere, a gyûj-tõ bemutatkozó sorai és atörténelmi háttér-kronológia– háromnyelvû (magyar,horvát, olasz).

Tárgyai között érdekes re-likviák vannak: a magyar

tengerészeti akadémia tiszt-jei és altisztjei egy-egy ava-tásukkor kapott dísztõre, azangol flotta látogatásakorFiume városának adott dísz-kard, további díszkard az ál-lomásfõnök kitüntetéséhezkapcsolódva.

Kéziratai közül kiemelke-dik a József nádor utasításá-ra kidolgozott négykötetesmunka, 1831-bõl a Károly-város–Fiume közötti ország-út megépítésére. Ugyancsakkéziratos díszalbum 1905-bõl az „Adria” hajózási tár-saság igazgatójának anya-ga, több oldalon vezetõ sze-mélyiségek aláírásával.

Többnyelvû könyvek, vá-rosképek, úti és hajózási ki-adványok egész sora tárulelénk, a kezdetektõl 1918-ig. Nem hiányoznak a kultu-rális élet kiadványai sem: is-kolai közlemények, kétnyel-vû, magyar-olasz bizonyít-ványok, magyar színielõ-adások hirdetményei, meg-hívók. Az iparvállalatok sze-

repét kiadványaik, részvé-nyeik, üzleti elszámolásaikjelzik. Megismerkedhetünka kikötõ szerepével, egyesévek áruforgalmával, aFiumén átmenõ magyar ki-vándorlással. A hatóságinyomtatványok között a tri-eszti kormányzó proklamá-ciója Bonaparte tábornokalpesi betörésekor a „ma-gyar tengerpart védelmére”hív. Helyi vállalatok, cégekreklámjai, számlái, számla-cédulái is feltûnnek. A kikö-tõ jelentõségét hajómenet-rend, fiumei hajójegy, kör-hajózási és egyéb turisztikaiprospektus jelzi.

A magyar korszak áttekin-tését lezárja D’Annunzioolasz szabadcsapat-pa-rancsnok mintegy 12 prok-lamációja és egy kisebbanyag a magyar Fiume utó-életébõl. A gyûjteménymintegy 350 tételbõl és kü-lön 300 képes- és levelezõ-lapból áll.

S. Cs.

Az 1848–49. évi forrada-lom és szabadságharc 160.évfordulójára emlékezveHazáért – Szabadságértcímmel jelent meg a GrundKlubhálózat kiadásábanTóth József jelvényszerzõtúrafüzete, amely egy soro-zat része. Utolsó füzetük2007-ben gróf Batthyány

Lajos Kárpát-medencei em-lékhelyeivel foglalkozott.

Túramozgalmuk céljaazoknak az emlékhelyekneka bemutatása, amelyek kö-tõdnek az egykori esemé-nyekhez. Az érintett 120 ha-zai és 88 határon túli szín-hely között országosan is-mertek és „helyi” jelentõsé-gûek, vagy már lassan fele-désbe merülõk egyarántszerepelnek.

Az emlékhelyekrõl megyeiilletve országonkénti cso-portosításban rövid ismerte-tések is olvashatók, amelye-ket a helyszínen ki lehetmajd egészíteni rajzzal, fotó-val, bélyeg, matrica, stb. il-lusztrálásával, túranaplóvá

bõvítve. A tájékozódást se-gíti a füzet közepén a Ma-gyar Királyság 1847. évi szí-nes térképe.

A túramozgalomban résztvehet minden hazai és kül-földi érdeklõdõ, a részvételnincs idõhöz kötve. Az em-lékhelyek felkeresését a jel-vényszerzõ túramozgalmakszokott módján a helyszínenigazolni kell egy intézménybélyegzõjével.

Minden emlékhely felke-reséséért 1 pont jár. A túráksorán lehetõség van újabbemlékhelyek felfedezésére,melyek a füzetben nem sze-repelnek. Az ezekrõl készí-tett rövid ismertetésekért 2pont a jutalom. Legalább

20 pont összegyûjtése utána résztvevõk elismerõ em-léklapot kapnak.

Kirándulásaink alkalmá-val hasznos segítõnk lehetez a kis zsebkönyv, melyetfel lehet használni ismeret-terjesztõ segédanyagkénthelytörténeti klubfoglalko-zásokon, tanórákon, stb.

Túravezetõknek, pedagó-gusoknak és mindazoknakajánljuk, aki érdeklõdnekviharos történelmünk e di-csõ korszaka iránt.

A túrafüzet a Grund Klub-hálózatnál szerezhetõ be(1121 Bp., Konkoly Thegeu. 21., tel.: 06-1/395-853,e-mail: [email protected]).

T. J.

Fiume magyar emlékezeteTárlat a budai Várban

Hazáért – SzabadságértTúrafüzet a ’48-as emlékhelyekrõl

Fiumei emlék


Quittner Zsigmond terve-zésében jelentõs palotáképültek az Andrássy úton ésa Belváros-Lipótvárosban(Mentõk, Újságírók Háza,Kereskedelmi Bank), de vi-déken is számos palota õrziemlékét. A budapesti Lipót-város Alkotmány utcai Új-ságírók Háza értékeirõl tud-juk, hogy „Quittner Zsig-mond építésztervezõ nevé-

hez fûzõdik… A fõhomlok-zat bejárat feletti zárókövénfáklyás puttó ül, mely at-laszban folytatódik a II-III.emeleten , és végül a kom-pozíciót a IV. emeleten pá-ros kariatidák fogják össze,melyet a napkorong motí-vum zár le.”

Munkásságát meghatároz-ta a századfordulót közvetle-nül megelõzõ, késõ-eklekti-ka (mai szakmai jellemzõje-ként: a historizmus), melyetritkán tör meg a szecesszióés a magyaros építészet fu-vallata. Ebbõl a szempont-ból kiemelkedõen fontos aGresham-palota, amelyQuittner építészeti elveitmegtestesíti. „Az építészet-nek a többi mûvészetekkelkaröltve, a modern idõknek

megfelelõ irányban szinténát kell alakulnia.” – írtaQuittner 1888-ban, amelyetHajós György bõvebbencikkében idéz.

A Gresham-palota külsõhomlokzatképzésének meg-formálásban a Quittner-iroda fiatal építészei, VágóJózsef és Vágó László jeles-kedett. Vágó László egyikkorai, kitûnõ munkájaként

értékeli az építészettörténet.Ugyanakkor szinte megfe-

ledkezünk a belsõ térképzésformavilágát meghatározóépítészeti-gyártási munká-

ról, Sikorski Tádé közremû-ködésérõl a tervezésben és

a kivitelezésben. Kovács Or-solya – a Felfedezett életmû-vek címû tanulmányában –a feledés homályába bur-kolt Sikorski Tádé munkás-ságát értékelve méltán álla-pítja meg: „Az építészeti ke-rámia gyártás vezetõjekéntelsõsorban az építészek ter-veinek a gyártás lehetõsé-geihez és igényeihez valóadaptálásával foglalkozott.Ezekben olykor önálló rész-feladatokat is végzett, minta budapesti Gresham-palo-ta esetében, amelynek föld-szinti passzázsában a sze-cessziós, gyöngyházszín má-zas falburkoló lapok az õ stí-lusérzékét dicsérik.”

A felújított színes, mázaskerámia szépsége a restau-rátorok számára is felfede-zés volt. Errõl Krup-pa Gábor építész-

A Gresham-palota és tervezõi

Zsolnay építészeti kerámiák mesterei

A Gresham (Képeslap, 1910 körül)

Quittner Zsigmond (1857–1918)Pesten, 1857. február 13-án született Quittner Zsigmond. A belvárosi Fõreáliskola je-

les tanulói között emlékét fellelhetjük az Eötvös József gimnázium jubileumi évköny-vében – A 75 éves Eötvös József reáliskola Emlékkönyve (1855–1930) Jeleseink Le-xikona 1930. Budapest, l93. old. (az Emlékkönyvben Quittner nemesi elõneve tévesenvágfalvai változatban szerepel). E megemlékezésben olvashatjuk: „Mûegyetemi tanul-mányai után hosszabb tanulmányutat tett Európában, Ázsiában és Afrikában. Építésze-ti tevékenységét 1880-ban kezdte meg Budapesten. Elnöke volt a Magyar Építõmûvé-szek Szövetségének. Mint az Országos Középítési Tanács és a Fõvárosi Közmunkatanácstagja élénken részt vett a fõváros és az ország középítésének irányításában. Számos cik-ke jelent meg szaklapokban.”

A Magyar Építõipar címû lapunk elõdje a néhai Építõ Ipar, amelynek egyik alapítójavolt Quittner Zsigmond. Neve elõtt a Vágfalvi elõnevet olvashatjuk a Gresham palotaelõcsarnokának fekete aranybetûs építési tábláján. Quittner Zsigmond késõbbi leszár-mazottai is ezt az elõnevet viselték. Hasonlóképpen Fellner Sándor építészhez, aki szin-tén nemességet kapott toronyi elõnévvel 1905-ben I. Ferenc József királytól, munkás-ságának elismeréseként.

V. L.

A Gresham környezete 1930 körül (Képeslap)


tervezõ számol be azÉTE (Építéstudomá-

nyi Egyesület) 2003. évi év-könyvében: „A restauráto-rokat igencsak meglepték akipufogógázoktól elszürkültZsolnay-csempék valódi,halványzöldtõl a mustársár-gás tónusig terjedõ színei,amelyek a felületek meg-tisztítása után váltak érzé-kelhetõvé.”

Majd a kerámia elemekrestaurálásának kérdésétígy folytatja: „Az épület bel-sõ díszei közül a pécsiZsolnay-gyár által készítettcsempék pótlása bizonyulta legnehezebb feladatnak.A csempékhez alkalmazottspeciális, reaktív máz kémi-ai összetétele ugyanis nemállt rendelkezésre. Ennek amáztechnikának az a lénye-ge, hogy a kerámiák külön-bözõ, több rétegekben fel-hordott mázrétegekbõl azégetés alatt kémiai reakciósorán nyerik el végsõ, min-den csempe esetében egye-di színüket, különös foltosrajzolatukat. A szín és rajzo-lat függ az égetés idejétõl és

hõmérsékletétõl is, eredeti-leg a szénnel fûtött kemen-ce különbözõ részein másés más minta és szín alakultki. Azok a modern kemen-cék, amelyekben beépítettrendszer gondoskodik azegyenletes hõmérsékletrõl,nyilvánvalóan alkalmatla-

nok a feladatra. Ezért a pót-landó csempéket csak kis-üzemi módszerekkel lehe-tett újragyártani, amit aKramerer cég által erre amunkára összehívott kismûhelyek együttmûködésé-vel sikerült elérni. A végle-ges, mintegy ötvenféle

alapszínárnyalat beállítás-hoz ezernél is több próba-égetésre volt szükség.”

Quittner Zsigmond élet-mûvében ritkán találunkZsolnay építészeti kerámiadíszeket, amely inkább a ké-sõbbi stílus, a magyaros-sze-cesszió elengedhetetlen kísé-rõje. A Gresham-palota ese-te azonban azt példázza,hogy egy nagyszerû építész,szervezõ életmûvében ésmunkássága során lehetõsé-get adott az új irányzat meg-jelenésének. Nemcsak egykorszak jelentõs mûvésze lettáltaluk, hanem a jövõ nem-zedékének is utat engedett.A Gresham átjárójának, afedett udvar keleti hangula-tú és mesés, pompás színeskialakítása nemcsak a kor-társak, de korunk – régiszépséget feltáró – mûvésze-inek elismerését is elnyerte.(Köszönettel tartozom HajósGyörgy barátomnak és kol-légámnak, hogy kéziratomkészítésekor saját kutatásieredményeit rendelkezé-semre bocsátotta.)

Vízy László

1997-ben alapítottukmeg a XIV. kerületben azAlsórákosi KözmûvelõdésiEgyesületet. Szervezetünkcélja a helytörténeti hagyo-mányok kutatása, bemuta-tása és újraélesztése, az is-meretterjesztés, a kulturálisértékek létrehozása, nép-tánc hagyományok ápolá-sa, a határon túli magyaroknemzettudatának erõsítése,könyvadományok gyûjté-se, egy–egy határon túli ci-vil szervezet kiemelt patro-nálása.

A határon túli magyarokszámára több ezer könyvetgyûjtöttünk és szállítottunkki saját költségünkön Er-délybe, Kárpátaljára, Vajda-ságba – sokszor „körülmé-

nyes” utazásokon. Sokankérdezik: Miért? Talán azérta néhány mondatért, amitaz egyik köszönõlevélben ír-tak Nagybégányból: „Nagyörömmel fogadták olvasóinkezt az 1076 db könyvet, me-lyet anyanyelvükön olvas-hatnak. Hálásak vagyunknektek mindazért, amit ezügy érdekében fáradoztatok.Hihetetlen számunkra, hogyvannak még emberek, akikminden ellenszolgáltatás nél-kül végzik ezt a munkát ma-gyarságunk fennmaradásaérdekében...”

Idén könyveket fogadnakNagykolcson, az iskolaikönyvtárba szánjuk. Au-gusztus elején Segesváron,a templom-dombon vallá-

sos irodalmat és imaköny-veket osztunk szét a feleke-zetek között. Ott jártunkkor,a 2005-ös húsvéti szentmi-sén, senkinek a kezébennem volt imakönyv – akkorhatároztuk el ezek gyûjtését.

Az 1980-as években nép-tánc-oktató voltam, majdfõiskolai végzettséggel Bu-dapestre kerültem és a Rá-kospalotai Múzeum vezetõ-je lettem, mely éppen zárvavolt. Vándoroltattam a mú-zeum anyagát, kiállításokatrendeztem több helyen aXV. kerületben. 1990 júliu-sában küldöttként vehettemrészt az országos szintûHonismereti Szövetség ala-pításában. Akkor már né-hány napja ügyvezetõ titká-ra voltam a NagybudapestiVárostörténeti Társaságnak,mely 1991-tõl BudapestiHonismereti Társaság né-

ven mûködik. Tagjaként mais részt veszek munkálkodá-sukban.

Közben jótékonysági bá-lokat is szerveztem az árvíz-károsultak javára, máskorvak gyerekek karácsonyá-nak elõkészítésére. Szá-momra emlékezetes és szépmunka volt 2007 tavaszán,az elsõ jótékonysági vacso-raest megszervezése a hon-ismereti mozgalom folyóira-tának (Honismeret) támo-gatására, melyet az utóbbikét évben több hasonló,emlékezetes est követett.

Amikor egy hevesvezeké-nyi fiatal párt segítettünkmeg, akinek a házát elvitteaz áradat, ezt írta a megyeilap: „...érdemes hinni ésbízni abban, hogy léteznekjó emberek, léteznek cso-dák.”

Bóta Piroska

Léteznek jó emberekAlsórákosi Közmûvelõdési Egyesület

Gresham-történetA Lánchíd pesti hídfõjével szemben álló, Hild József

tervezte Nákó-palota helyén a londoni The Greshambiztosítótársaság budapesti székházát képzelte el. Azépületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a ma-gyarországi historizmus egyik vezetõ építésze, QuittnerZsigmond nyerte el – 1905 és 1907 között tervei alap-ján épült meg a város egyik legismertebb és legpazarabbiroda- és lakóháza, a magyarországi szecesszió mûreme-keként ismert Gresham-palota. Földszintjén egykor a hí-res Gresham Kávéház mûködött, e kávéházban tartottaösszejöveteleit a Gresham-körnek nevezett mûvészetitársaság.

Az épület leromlása a második világháború, majd azállamosítás után kezdõdött meg. Az ’50-es évektõl aföldszinten irodák, az épületet átszelõ, üvegkupolás vas-szerkezettel lefedett passzázsokban elõkelõ boltok kap-tak helyet, az emeleteken elegáns lakásokat alakítottakki. Privatizálása után felújították, majd a Four SeasonsGresham Palace Hotel nevû luxusszálloda kezdte megbenne mûködését.


Társaságunk éves köz-gyûlését 2009. május 8-án,Budapest Fõváros Levéltá-ra földszinti konferenciater-mében tartotta, tagjaink afõvárosi levéltár „Fedezzükfel a vízjelek világát” címûkiállítása megnyitóján vet-tek részt.

A közgyûlésen megjelen-teket Breinich Gábor, aTársaság elnöke köszöntöt-te, majd az egyesületbentízéves tagsági munkáraemlékeztetõ emlékérmeketadta át.

A szervezet 2008. évi köz-hasznúsági jelentését és2009. évi munkatervétGábriel Tibor titkár elõter-jesztésében vitatták meg:Folytatódott a BudapestiHistóriák elõadássorozata,amelynek állandó helyszíneBudapest Fõváros Levéltárakonferenciaterme volt. Ki-adtuk a Városunk háromszámát, a 2008/3-4. számot20 oldalon. Megjelentettük

a Budapesti HelytörténetiEmlékkönyv IV. kötetét.2008 decemberében elké-szült az V. kötet is – bemuta-tóját 2009 januárjában tar-tottuk meg.

Folyamatosan mûködött aBudapesti HelytörténetiPortál (www.bpht.hu). 2008elsõ félévében önerõbõl le-bonyolítottuk a Mátyás ki-rály és öröksége címû fõvá-rosi középiskolás mûvelõ-déstörténeti vetélkedõt.

A nyári zalaegerszegiXXXVI. Országos Honisme-

reti Akadémián tagjaink kö-zül 15-en voltak. Az ÉrdyJános Honismereti Egyesü-

let meghívására Társasá-gunk tíz tagja vett részt

Kiskunlacházán, novembermásodik hétvégéjén az I.Pest megyei HonismeretiBarangoló Vándorgyûlésen.

Idén folytatjuk a Buda-pesti Históriák elõadóestje-it, kiadjuk a Városunk négyszámát. 2009 januárjábantartotta elsõ ülését TerületiBizottságunk, bemutattuk aBudapesti HelytörténetiEmlékkönyv V. kötetét. Ki-adásra elõkészítjük a VI. kö-tetet, mûködtetjük a Buda-pesti Helytörténeti Portált.A Pest megyei Érdy JánosHonismereti Egyesülettelközösen 2009 márciusábana Magyar Nemzeti MúzeumPollach-termében helytör-téneti felolvasóülést szer-veztünk – ezen a fõvárosbólnyolcan tartottak referátu-mot. Április közepén az Új-pesti Polgárcentrum tükör-termében jótékonysági es-tet szerveztünk. Tagjainkkalképviseltetjük magunkat a

Honismereti Szövetségkonferenciáin.

A szóban is kiegészítettközhasznúsági jelentés elfo-gadását követõen dr. SütõJózsefné, az Ellenõrzõ ésSzámvizsgáló Bizottság el-nöke éves ellenõrzésük ta-pasztalatairól számolt be. Abizottság áttekintette és érté-kelte az elõzõ tisztújítás ótaeltelt idõszakot is. Az évestevékenység kapcsán meg-állapította, hogy a könyvelésrendezett, elszámolási adataimegbízhatóak és a Társaság2008. évben is a jóváha-gyott Alapszabálya szerintmûködött. A kötelezõen el-végzendõ feladatokat, elszá-molási, számviteli és iratke-zelési szempontból színvo-nalasan oldották meg.

A közgyûlés tisztújításá-nak lebonyolítására leveze-tõ elnökként Boda Sándort,a Jelölõ Bizottság elnökétkérték fel. A jelöltek nevé-nek ismertetése után a köz-gyûlés titkos szavazással vá-lasztotta a következõ 3 évtisztségviselõit: elnök –Breinich Gábor, alelnök –Karacs Zsigmond, titkár –Gábriel Tibor, elnökségi ta-gok – Bihari József, Praima-jer Mária, Szöllõsy Marian-ne, dr. Tóth József; az Ellen-õrzõ és Számvizsgáló Bizott-ság elnöke dr. Sütõ Jó-zsefné, a bizottság tagjai –Erdõs Kálmánné és Kört-vélyesi Oszkár.

Budapesti Honismereti Társaság

Székhely: 1043 Budapest, Berda József u. 48.

(Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény) Tel.: 370-0652, fax: 230-5475

E-mail: [email protected] • Weblap: www.bpht.hu

RRÓÓLLUUNNKK –– RRÖÖVVIIDDEENNBudapesti Honismereti Társaság

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon

találom meg:• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudományi,levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténetifolyóiratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, ma-gyar elektronikus újságokhoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytör-ténettel foglalkozó civil szervezetekrõl, közgyûjte-ményekrõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertó-riumait;

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért!

Dr. Sütõ Józsefné beszámol az ESZB éves ellenõrzésérõl


A magyar történelem,egyben Budapest történeté-nek egyik jelentõs hadtörté-neti eseményét, Budavár1849-es visszavételét ismer-tette május 6-án a Budapes-ti Honismereti Társaság Bu-dapest Fõváros Levéltárá-ban tartott elõadóestjénCzaga Viktória ny. fõlevéltá-ros. Bevezetéseként részle-tes tájékoztatást adott a té-makörrel foglalkozó szakiro-dalomról és a fegyveres ön-védelmi harc egyes szaka-szairól. Ezt követõen részle-tesen vázolta Budavár ost-romának elõkészítését éseseménytörténetét.

Az elõadóest második fe-lében Gánóczy József, aSzéchenyista ÖregdiákokBaráti Társasága ügyvezetõtitkára ismertette szerveze-tük létrejöttét és mûködését.Ennek gyökerei a józsefvá-rosi Tisztviselõtelepen 1904-ben alapított SzéchenyiGimnáziumból erednek. Azangol „családiskolák” min-táját követõ intézményben asokoldalú szellemi és poli-technikai képzés mellettnagy hangsúlyt kapott az er-kölcsi, közösségi nevelés(havi családi ebédek, tanul-mányi kirándulások, zenés

iskolai rendezvények, stb.).Az 1938-ban létrehozottcserkészcsapatuk Kismaro-son önerõbõl saját otthontis épített, amely 1948-igmûködhetett. A diákok má-ig példaképüknek tekintiktanáraikat, akik az ötvenesévekben is õrizték az iskolanemes nevelési értékeit.Emléküket az öregdiákoktalálkozóin, kiadványaik-ban, az iskolai relikviák be-mutatásával õrzi a barátitársaság.

A nyári szünetet megelõzõutolsó elõadóesten, június3-án Szatucsek Tibor hely-történész a budai temetõk

történetérõl, és a korábbiévszázadok temetkezési szo-kásairól tartott elõadást.Részletesen ismertette a bu-dai templomok és kolosto-rok mellett lévõ egykori te-metõket, amelyek a városnövekedésével fokozatosanfelszámolásra kerültek. Sor-ra vette az egyes nemzetisé-gek, vallások, hadiesemé-nyek síremlékeit, nevezetestörténeti személyek temeté-sét. A „Mûhely” keretében aPasaréti Polgárok Köre titká-ra, Rátai Lászlóné adott tá-jékoztatást a kör létrehozá-sáról, 1990-ben történt újjá-alakulásáról. A II. kerületi

civil szervezet sokrétû kör-nyezetvédõ, hagyomány-ápoló munkája a Pasarétkörnyékén évtizedek óta élõlokálpatriótáknak köszön-hetõ. Tevékenységüket akerületi önkormányzat is el-ismeri és támogatja.

Szervezetük eredményei-nek bemutatását követõenNeogrady Judit több híresvillára, helyi természeti vé-dett értékre hívta fel a fi-gyelmet, és ezek megóvásá-ért folytatott civil „küzdel-mekrõl” számolt be: FedákSári híres libanoni cédrusa,a Szentföld-épületegyüttes,a Kochmeister villa felújítá-sa, az Apáthy szikla körülitervek...

Tóth József

Lánchíd Kör egyesületáltal szervezett gyászmi-sén 2009. május 12-én, aBatthyány téri Szent An-na templomban búcsúz-tattuk dr. Mojzes Imre egyetemi tanárt, professzort, egy-kori kormánybiztost (1999–2000), a Lánchíd Kör elnö-két. Egyesületünk – amelynek programjait rendszeresenközli a Városunk – elnöke tragikus hirtelenséggel, 61 éveskorában hunyt el.

A Tungsramnál, majd az MTA Fizikai Kutatóintézeténélfõosztályvezetõként, késõbb tudományos igazgatóhelyet-tesként dolgozott. 1991-tõl a Budapesti Mûszaki Egyete-men tanított, 1995-tõl 1999-ig a Bay Zoltán Anyagtudo-mányi és Technológiai Intézet tudományos igazgatóhe-lyettese volt. 2004-tõl egyetemi tanárként tanított a deb-receni egyetemen, az általa alapított nanotechnológia

tanszéken. 2007-ben akalocsai Haynald-obszer-vatórium történeténekkutatásával a filozófiai tu-dományok területén is

doktori fokozatot szerzett. Az MTA közgyûlési képviselõje,több bizottságának tagja, többek között a jövõkutatási bi-zottságnak elnöke és az általa életre hívott Nano Törzs-asztal vezetõje volt. Tudománytörténeti kutatásai új uta-kat nyitottak e területen.

2000 szeptemberétõl egyesületünk elnöki tisztségét iselátta. Rendszeresen tartott tagjainknak és a határon túl-ról érkezõ magyar diákoknak minden évben elõadásokat.A Budavárért Emlékéremmel kitüntetett Lánchíd Kör éle-tében aktívan részt vett. Számos tervvel, elképzeléssel ésötlettel távozott. Emlékét kegyelettel õrizzük.

Praimajer Mária

Budavár visszavételétõl a budai temetõkigA Budapesti Históriák elõadóestjei a fõváros levéltárában Jubileumi

emlékérmekátadása

A Budapesti Honisme-reti Társaság tisztújítóközgyûlésén az egyesü-letben tízéves folyamatostagsággal rendelkezõk-nek (Ádám Ferenc, BaraZsuzsanna, Felker Gyõ-zõ, Gaál Károlyné, Kad-lecovits Géza) jubileumiemlékérmet adtunk át.

In memoriamDr. Mojzes Imre (1948–2009)

Czaga Viktória Buda visszafoglalását ismertette


Jótékonysági est A Budapesti Honismereti Társaság április 18-án lapunk tá-

mogatása érdekében jótékonysági estet tartott. Rendezvé-nyük fõvédnöki tisztségét dr. Bodó Sándor, a Budapesti Tör-téneti Múzeum fõigazgatója, és Halász Péter, a HonismeretiSzövetség elnöke vállalta fel. Az Újpesti Polgárcentrum tükör-termében mintegy 110-en vacsoráztak, majd bemutatkoztakaz érsekvadkertiek (népmesével, népdalkörrel, néptánccso-porttal). Paszabi János tánccsoportja és a tokaji Nátuly pin-cészet borbemutatója színesítette a mûsort. A tombola után aNincs pardon együttes húzta éjfélig a talpalávalót. Jótékony-sági estjük kezdeményezõje és háziasszonya Bóta Piroskavolt, aki férjével, Boda Sándorral közösen látta el a szervezésés lebonyolítás nehéz feladatát – köszönet érte! Halász Péter köszönti a résztvevõket, mellette Bóta Piroska

Szöllõsy Marianne, Breinich Gáborék, Róbert Péter

Gazda Istvánék is jól érezték magukat

Nátuly László (jobbra) tokaji pincészetének borait mutatta be Éjfélig tartó tánccal zárult a jótékonysági est

Körtvélyesi Oszkár asztaltársasága

Csorba Csaba feleségétõl veszi a tombolajegyeket


Mûhelyünk ebben az év-ben is folytatta eddig márjól bevált rendszerét: az idõ-szaki kiállítás(ok) mellettegyéb helytörténeti jellegûprogramokra is sor került.

Nagy sikert aratott tavasziképes levelezõlap kiállítá-sunk – Zugló egykor és ma

–, amelyben Mûhelyünkgyûjteményébõl válogat-tunk, szem elõtt tartva a ké-pes levelezõlap divatjánakalakulását. Az érdeklõdõkaz 1890-es évektõl kezdvekövethették nyomon a ke-rület alakulását egészennapjainkig.

Az évek óta nagy népsze-rûségnek örvendõ Híreszuglóiak – Zuglói hírességeksorozatban Martinek Jánosolimpiai bajnok öttusázót és

V. Kulcsár Ildikóújságírót láttukvendégül, akikeddigi munká-jukról, sikereik-rõl és kudarca-ikról, késõbbielképzeléseikrõlés Zuglóhoz fû-zõdõ kapcsola-tukról beszél-tek. A Helytör-téneti esték so-rozaton belül

Huszár György zoope-dagógus állatkertrõl szólóképes beszámolóját hallgat-hatták meg az érdeklõdõk.

A hagyományokat folytat-va a következõ félévbenLackfi János költõt, írót lát-juk majd vendégül (novem-ber 20-án). Folytatjuk a vá-

rosligeti intézményeket be-mutató sorozatunkat, októ-berben a vidámparkról hall-hatnak érdekes elõadást azérdeklõdõk (október 9-én).A Zuglóban található ön-tött- és kovácsoltvas emlé-kekrõl Millisits Máté mûvé-szettörténész tart majd elõ-adást (október 2-án).

Az õszi félévben kiállítástekintetében kissé eltérünkmajd a megszokottól: aHerminamezõ és Istvánme-zõ villaépületeit bemutatófotókiállításunk a MagyarÁllami Földtani Intézetbenkerül bemutatásra, a Zuglóinapok rendezvénysorozategyik programjaként.

A Zuglói HelytörténetiMûhely távlati terveit tekint-ve a következõ 1–2 évbenelsõdleges célunk a mûkö-dési engedély megszerzése.

A kiállításokat illetõen to-vábbra is évi két idõszakitárlatot tervezünk: a zuglói

kisebbségek bemutatásátfolytatva az örmény kultúrá-val és hagyományokkal sze-retnénk megismertetni a lá-togatókat, de terveink köztszerepel a Hermina út 3.szám alatti épület (egykoriLipták-villa, ma Zeg-ZugZuglói Gyermekház) törté-netének bemutatása, ill. aStefánia út kialakulását, tör-ténetét bemutató tárlat is.

Folytatni szeretnénk a Hí-res zuglóiak sorozatunkat,amelynek keretein belül Né-meth Kristóf színmûvészt,Ranschburg Jenõ pszicholó-gust, Szilágyi György írót,humoristát, Vadas Zsuzsaújságírót, stb. kívánjuk majdvendégül látni. A Helytör-téneti esték sorozatban avárosligeti intézmények be-mutatását, ill. az idõszaki ki-állításainkhoz témában kap-csolódó elõadásokra szeret-nénk hangsúlyt fektetni.Mindezeken kívül gyerekek-nek szóló elõadásokkal,programokkal kívánjuk mégbõvíteni kínálatunkat.

Vörös Emese

A Budapesti VárosvédõEgyesület Kossuth Lajos ut-ca 14–16. szám alatti szék-helyén június 11-én DávidFerenc mûvészettörténésznyitotta meg „A Rumbachutcai zsinagóga története ésfelújítása” címû kiállítást.

Tárlatuk 13 tablón mutattabe a fõvárosi hagyományos(ortodox) zsidó hitközség

megbízásából készült épület-együttest – zsinagóga, rabbilakások, iskolák. Ottó Wag-ner tervei és Kallina Mór irá-nyítása alatt 1870 és 1873között kivitelezett Rombach(ma Rumbach Sebestyén)utcai zsinagóga ma mûem-lék. Wagner a historizmus el-vét követve mór stílusban, acordobai Alhambra és a

nagymecset, a kai-rói és isztambulinagymecsetek for-mavilágát felhasz-nálva készítette elterveit – haladóépítészeti megol-dásokat (vasszer-kezet) is alkalmaz-va.

MegnyitójábanDávid Ferenc is-

mertette az épülettereit és viszon-tagságos történe-tét. A zsinagógátaz ostrom után,1947-ben újra fel-szentelték. 1959-ben életveszélyes-sé vált, ekkor be-zárták.

A Magyar ZsidóHitközségek Szövetségétõl(MAZSIHISZ) 1989-benmegvásárolta az Alba RegiaÉpítõipari Vállalat, irodaházés konferenciaközpont céljá-ra kívánta hasznosítani. Ahomlokzat és a felsõ szintekfelújítását már elvégezték,amikor 1992-ben csõdbementek. Az állami kézbe ke-rült ingatlant az ÁPV Rt.2000. évi árverésén nemtudta értékesíteni. 2005-benegy ingatlancsere útján aMAZSIHISZ vált újra az épü-let tulajdonosává.

A Budapesti Zsidó Hitköz-ség nyílt pályázatát elnyerveközel húsz fõbõl álló teamkészítette el – közülük KönigTamás és Wagner Péter épí-tészek, Baliga Kornél belsõ-építész és Dávid Ferenc mû-vészettörténész nevét emel-nénk ki – rekonstrukciójánaktervdokumentációját és fel-dolgozták az épület történe-tét. A rekonstrukció után azsinagóga újra egyházi funk-ciót lát el, és ott múzeum isfog mûködni.

GT

Zuglói Helytörténeti MûhelyMúlt, jelen, jövõ „csokorba” kötve

„Zugló egykor és ma” – a megnyitásakor

Tárlatukat 13 tabló alkotja

Kiállítás a városvédõknélZsinagóga a Rumbach utcában

Ráday Mihály és Dávid Ferenc


Bodnár György (1927-2008): Párbeszéd az idõ-vel : válogatott tanulmá-nyok, esszék, kritikák. –Budapest : Argumentum,cop. 2009. – 559 p. ; 24cm

Budapest az 1960-asévekben / szerk. Feitl Ist-ván ; [kész. a Politikatörté-neti Intézet Budapest-tör-téneti Mûhelyében] . – Bu-dapest : Napvilág, 2009. –198 [1] p. : ill. ; 23 cm

Budapest szûzmáriászászlói a XVI-XXI. szá-zad között [elektronikusdok.] / szerk. és a kataló-gust összeáll. Biró Aurél. –Szöveg és képek. – [Buda-pest] : Farkasréti Minden-szentek Alapítvány,2008. – 1 CD-R ; 12 cm

A Budapesti TörténetiMúzeum plakátgyûjte-ménye [elektronikus

dok.] / [szerk. Balla Lo-ránd]. – Szöveg és ké-pek. – Budapest : Arca-num : BTM Kiscelli Múz.,2008. – 1 DVD-ROM ; 12cm

Faragó Tamás (1944-): Amúlt és a számok : PestBuda és környéke népes-sége és társadalma a 18-20. században / [közread.Budapest Fõváros Levél-tára]. – Budapest : BFL,2008. – 421 p. : ill. ; 24cm. – (Várostörténeti ta-nulmányok, ISSN 1416-4949)

A felhalmozás míve : tör-téneti tanulmányok KövérGyörgy tiszteletére /[szerk. Halmos Károly etal.] . – Budapest : Szá-zadvég, 2009. – 601, [1]p. : ill. ; 25 cm. – (Németpolgárok Pesten és hely-zetük a városi társada-

lomban: a protestáns ár-vaegylet, 1859-1914 / Ju-liane Brandt)

Kocsis János Balázs(1971-): Városfejlesztés ésvárosfejlõdés Budapesten,1930-1985. – Budapest :Gondolat, 2009. – 199 p. :ill. ; 24 cm

Nagy Imre és kora : tanul-mányok és források / [...szerk. Vészi János] ; [köz-read. a] Nagy Imre Alapít-vány. – [Budapest] : NagyImre Alapítvány, 2002- . –21 cm. – 5., A budapestiegyetemisták és fõiskolá-sok 1956-ban / szerk.Némethné Dikán Nóra,Szabó Róbert, Vida István.– 2009. – 689 p.

Palánkok mögé zárva :visszaemlékezések a get-tóra / [... szerk. HunvaldGyörgy]. – [Budapest] :Budapest Erzsébetváros

Polgármesteri Hivatal,[2008]. – 135 p. : ill. ;17x24 cm. – (Erzsébetvá-rosi örökség, ISSN 1789-6207 ; 2.)

Fejes Antal: Küzdelmesévszázad : szemelvényekaz újpesti munkásmozgal-mak történetébõl. – [kiad.az Újpesti VárosvédõEgyesület]. – [Budapest] :Újpesti Városvédõ Egyes.,2008. – 144 p. : ill. ; 25cm

Téglás Tivadar (1933-):Keresd a nõt! : életutak, hí-rek, szóbeszédek helyimúltunk nõalakjairól /Téglás Tivadar, TéglásTivadarné ; [kiad. a Nõk aXVIII. Kerületért Alapít-vány]. – Pestszentlõrinc :Nõk a XVIII. KerületértAlapítvány, 2008. – 89, [2]p. : ill. ; 20 cm

Gali Ágnes

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XXX.

Tabáni Helytörténeti Gyûjteményés Dokumentációs Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó,tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp.,Döbrentei u. 9., nyitva: Sze, P, Szo:14–18, V: 11–18 óra

Óbudai Múzeum és KönyvtárVezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–17 óra

Újpesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Szöllõsy Marianne,tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48.,nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra.

Ferencvárosi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Gönczi Ambrus,tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából,nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

Kõbányai HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Bihari József, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P:10–14, Cs: 14–18 óra.

Alberfalvi HelytörténetiGyûjtemény és IskolamúzeumVezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Penteleu. 8., nyitva: K és Cs: 16–18 óra.

Etele XI. kerületi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Dr. György Lajosné, tel.: 365-6126, cím: 1117 Bp., Erõmûu. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra.

Hegyvidéki HelytörténetiGyûjtemény és GalériaMb. vezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp.,Beethoven u. 1/b., nyitva: K, Cs, P:10–18 óra.

Angyalföldi HelytörténetiGyûjteményMb. vezetõ: Benedek Nóra, tel.: 349-1501, cím: 1132 Bp., Váci út 50.,nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.

Zuglói Helytörténeti Mûhely(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Erden-Vörös Emese, tel.: 251-1910, cím: 1145 Bp., Uzsokiu. 57.,Tetõtér, nyitva: H: 14–17, Cs:10–13 óra.

Rákospalotai MúzeumVezetõ: Mojzes Ildikó, tel.: 419-8216,cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81.,nyitva: K, Cs, Szo: 10–14, Sze: 14–18 óra.

Erdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és KiállítóteremVezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062,258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V:14–18 óra.

XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézetés Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Frank Gabriella, tel.: 295-0877, cím: 1181 Bp., Kondor Béla sétány 10., nyitva: H–Cs: 10–15 óra.

Kispesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619,cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,Költözés miatt a kiállítás zárva.

Pesterzsébeti MúzeumVezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53.,nyitva: K–Szo..: 11–17 óra.

Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti GyûjteményeVezetõ: Maár Katalin, tel.: 06-70-383-4287, 06-70-383-4288,cím: 1213 Budapest, Szent István út 230., nyitva: H–Cs: 10–15 óra.

Budafok BarlanglakásEmlékmúzeumVezetõ: Garbóci László,cím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt,Lakatos családnál)

Soroksári HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 287-3057,mobil: 06-20-226-4043cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva:Sze, P: 14–18 óra, K, Cs: 10–14 óra.


Tanulmányai folytán min-denkinek van ismerete aszáz éve született költõrõl,most azonban rövidre sza-bott életének Józsefváros-hoz kötõdõ mozzanataitmutatjuk be. Radnóti Mik-lós, eredeti nevén GlatterMiklós, Budapesten szüle-tett, 1909-ben. Születésekorédesanyja és ikertestvéremeghal, édesapját 1921-ben veszíti el. Miklós nagy-nénjéhez kerül Józsefváros-ba és az Örömvölgy (maDiószeghy Sámuel) utca 1.számú házban lakik 1919 és1922 között. Emléktáblájátaz önkormányzat 2002-benavatta fel. Az itt töltött idõreemlékezik az 1939. augusz-

tusában készült Ikrek hava(napló gyermekkoromról)szépprózai munkájával.

Az 1930-ban Pogány kö-szöntõ címmel megjelent el-sõ verseskötete miatt 1931-ben házkutatást tartanaknála. Verseskötetének ma-radék példányait elkoboz-zák, majd vallásgyalázás ésszeméremsértés vádjával el-járást indítottak ellene. Az1931. december 8-i címmelmegjelent versének elsõversszakában olvashatjuk,:„Elõttem Müller, a nyom-dász állt a mérleg elõtt,megméretett s hat hónapotkapott.”

Müller Lajos (1905–1967)nyomdász egy, a 60-asévekben készült interjúbanígy emlékezett: „Miután aszakszervezet a harmincasévek elején „baloldali maga-tartás” címén kizárt a tagoksorából, leginkább a Gyar-mati Nyomda lett a lelõhe-lyem. Innen bonyolítottam»kiadóvállaltunk« ügyeit, s ittfogadtam az »ügyfeleket« is.Ez a józsefvárosi pincemû-hely akkoriban amolyan ké-

sõi Pilvax Kávéház szerepéttöltötte be. Itt készültek a ti-szavirág-életû folyóiratok, azeleve elkobzásra ítélt fûze-tek, röpiratok és azonos sor-sú, más sajtótermékek. Rad-nóti Miklós is gyakori látoga-tónk volt.” A nyomdában

mely a Hunyadi (ma Práter)utca 10. szám alatt volt meg-fordult József Attila is.

Radnótit 1944. november9-én, 35 éves korában aGyõr közeli Abda községhatárában lõtték agyon.„Tarkólövés. – Így végzedhát te is... csak feküdj nyu-godtan. Sárral kevert vérszáradt fülemen.”

Máté András

A magyarországi zsidóságizraelita iskola és gimnázi-um építésére 1887-ben ala-pított egy társulatot. A maiXIV. kerületi Cházár Andrásutca 10. szám alatti iskolaépülete a Pesti Izraelita Hit-község fiú- és leánygimnázi-uma számára épült, a taní-tás 1923 õszén kezdõdöttmeg. A templom (zsinagó-ga) elkészülése 1927-ig vá-ratott magára és csak 1931-ben fejezték be. Építészetiterveit Lajta Béla, a nevesmûépítész készítette. Ahosszas, elhúzódó munkála-tok eredménye Budapest

egyik legszebb zsidó art-deco épülete lett.

Az épületben 1942-ig mû-ködött az Izraelita Fiú- ésLeánygimnázium, majdmunkaszolgálatos tábort,gettóházat telepítettek falaiközé. A magyar Schindler-ként számon tartott OcskayLászló százados a másodikvilágháború alatt közel 2500zsidó életét mentette meg. Ezsidó gimnázium épületében„Ruhagyûjtõ Századot” ho-zott létre, menedéket nyújt-va az üldözötteknek. (2008.áprilisi számunk 10. oldalánolvashatunk errõl – a szerk.)

A Budapesti VárosvédõEgyesület 2008 októberé-ben Ocskay Lászlóra emlé-kezve a Városligetben, azAjtósi Dürer sor és Városli-geti körút között, egy emlék-oszlopot és padot állított.

1945 után a volt zsidógimnáziumba helyeztek egynemzetiségi tanítóképzõt,valamint általános iskolát.Visszaköltözött a tanári éstanulói létszámban egyarántnagyon megfogyatkozott iz-

raelita gimnázium is. 1952-tõl gyakorló gimnázium, ta-nítóképzõ mûködött benne– utóbbi 1956-ban meg-szûnt. Gyakorló iskolája ál-talános iskola, leánygimná-zium, stb. lett. Gimnáziuma1959-ben felvette RadnótiMiklós nevét. 1961-tõl azépület Cházár András utcaiszárnyán mûködõ általánosiskolával egyesülve az ELTERadnóti Miklós Gyakorló Is-kolájává vált.

Cigányok fõztjeMuzsikusok a Belváros életében

A cigányság életébe, ponto-sabban a belvárosi zenész cigá-nyok múltjába, szokásaiba adbetekintést egy nemzetiségi sza-kácskönyv leplében Csemer Gé-za Cigányok fõztje címet, Arany-oldalak a magyar mûvelõdéstör-ténethez alcímet viselõ kötete.Bevezetésében a régi cigány mu-zsikusok és a magyar irodalmipanteon képviselõinek cigányok-kal foglalkozó mûveit villantja fel. Az egyes ételrecept-fe-jezetek között megbújva azonban az 1900 és 1945 kö-zötti Pest centrumának vendéglõi, kávéházi és színháziélete jelentõs cigány zenészeivel, magyar szereplõivel ta-lálkozhatunk. Egy fél évszázada letûnt világ képét idézifel elõttünk.

A könyv gerincét alkotó, zömében a magyar étkezésikultúra részét is képezõ, karakteresen sorolt és bemuta-tott ételrecepteket olvasva (elõételek, pástétomok, ra-guk, pörköltek, egybefõtt ételek, saláták, stb.) önkénte-lenül is összevetjük azokat saját receptjeinkkel, és talánnem is lepõdünk meg nagyon az azonosságokon.

A közel 280 oldalas könyvet gazdag illusztrációs anyagkíséri: a Belváros, a Lipótváros kávéházai, neves cigánymuzsikusokról, színészekrõl, stb. készült felvételek, kora-beli grafikák, plakátok és fotók. A kötet kiadását az V.kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat is támogatta.

Zugló gyakorló iskolájaFél évszázada a Radnótiként ismert

Járkálj csak, halálra ítélt!Száz éve született Radnóti Miklós

Radnóti-plakett


Szomorú esemény, ha egyélete delén lévõ férfiú hirte-len meghal, és még szomo-rúbb, ha gazdag életmûvefolytatását sem tudja senkiátvállalni. Gubicz Andrásgazdasági gépész feltaláló –aki nemcsak Jászjákóhal-máé volt, hanem Budapestéis – 140 éve így távozott azélõk sorából.

Vélhetõen német szárma-zású szegény földmûvescsaládban született 1820.szeptember 9-én, a Jászságközepén, Jászjákóhalmán.

Helyi kovácstól sajátította ela mesterség alapjait, majdmûhelyt nyitott a ma róla el-nevezett utcában. Már ek-kor kapcsolatba került Pest-tel, mert ott végzett gyógy-kovács tanfolyamot. Koráb-ban is fõleg az ekék érdekel-ték, s hogy ez ügyben to-vább léphessen, az 1850-esévek elején feleségével – alosonci születésû, de való-színûleg nématalföldi szár-mazású Poldermann Júliá-val – fel is költözött Pestre.Elõbb segédként Farkas Ist-ván gazdasági gépgyárábandolgozott, majd KollarichPál rostagyárossal szövetke-zett és gazdasági gépgyáratalapított ekegyártásra.

Alapítótagja lett az Orszá-gos Magyar GazdaságiEgyesületnek (OMGE). Gal-góczy Károllyal ekéket ter-vezett; 1859-ben Ercsiben,1860-ban Tótmegyerenmár országos ekeversenytnyert. Gazdasági lapokban

nagy viták résztvevõje voltaz ugyanakkor terjeszkedõVidats-ekével. Az 1860-asévekben – mikor Vidats üze-me nehézségekkel küszkö-dött, a Gubicz manufaktúrafelvirágzott.

Az üzem a belvárosi Lipót(ma Váci utca) utca 41.szám alatt volt. Mai számo-zás szerint a Váci utca 80.szám körül, a Szerb utca és aSzarka utca közé esõ szaka-szon állt. 1862-ben London-ban aranyérmet, 1867-benPárizsban bronzérmet nyertekéivel a világkiállításokon.

1869. október 16-án hir-telen meghalt és gyermekenem lévén, üzeme feloszlott,de ekéi még – halála után14 évvel – az 1883-as agár-di ekeversenyen is sikerrelszerepeltek. GubiczAndrás az 1874-ben elhunyt felesé-gével együtt a jász-jákóhalmi temetõ-ben nyugszik.

Feleségével még életébenmegegyeztek, hogy jelentõsvagyonukat közcélra hagy-ják. Jákóhalmi lakóházuk –1876 óta – ma is óvoda.Pesti felajánlásaik: ösztön-díj a Polytechnikumnál (Jó-zsef mûegyetemnél), a Rá-kospalota-istvántelki föld-mûves iskola, a magyar íróisegédegylet, a NemzetiSzínház nyugdíjintézete,egy pesti bölcsõde, a gyer-mek-menhely intézet, a va-kok intézete, a gazdaságiegyletek alapítványa, amérnök egylet, a termé-szettudományi társulat, aSzent Rókus kórház, a sze-gény-gyermekkórház és aPesti Nõiparegylet támoga-tása.

Fodor István Ferenc

Részletes krónikáját adja abornak Buza Péter BorozóBudapest címû könyve –elõállításának, kereskedel-mének, fogyasztásának fõ-városunk területén, a legré-gibb idõktõl szinte napjain-kig. Kötete a Holnap KiadóMesél a város sorozatánakharmadik tagjaként jelentmeg.

Nem kisebb szellem segít-ségével vezet be a bor mél-tatásába, mint Hamvas Bé-la, akinek A bor filozófiája

címû esszékötetébõl késõbbis gyakran idéz. Ahogy máshazai történelmi munkák,Buza Péter is a rómaiakkalkezdi, Pannónia provinciaszõlõit légionáriusok is gon-dozták.

A honfoglaló magyarok isismerték a türk „bor” szót,itták bõségesen, még Gézanagyfejedelem felesége semtartott mértéket. Nemcsak ajogalkotás, de régi család-nevek is tükrözik a borralvaló foglalatoskodást. Kétborvidék osztozott a maiBudapest területén (macsak egy van). A kötet szer-zõje kiemeli a szerb lakos-ság szerepét, nem hallgatvael az ellenük való 1705-öskuruc atrocitást sem. Megis-

merjük a kadarka históriá-ját, a filokszéra és az ingat-lankereskedelem szõlõtarlóévtizedeit. Idõvel a borozga-tás sajátos „passatizmo”,múltszeretet jellegét ölti, ahangulatos kiskocsmák láto-gatása a nosztalgia részévélesz.

Feltárul a régi borok ésborászok világa, külön feje-zet van Mayerffytõl Jókaiig,majd sorra veszi a régi bor-termõ, -mérõ vagy -árusítóhelyeket, hangsúlyozva azegykori „adóvonal” szere-pét. Családtörténetek, szak-mai múlt váltakozik a lapo-kon, megismerjük a pezsgõés a szódavíz hiteles törté-netét, hosszan foglalkozik afröccs, mint hazai specialitás

megszületésével, érdekes-ségképpen a mai szörpökelõdje, a „gazöz” is megjele-nik. Figyelmeztet az egykoriszállítási nehézségekre,amelyek sok fejfájást okoz-tak az eladóknak. A monar-chia idején a késõbb gyá-szos hírnévre szert tett szilé-ziai kisvárosban, Ausch-witzban minden másodikházban magyar bort mér-tek. Különbözõ fajta poha-rakat említ, végül nemhagyja ki a szüret leírásátsem. Sok korabeli metszet,plakát, családi fotó teszi va-lóságos albummá a kiad-ványt, varázsolja kellemes-sé lapozgatását.

„Régvolt szõlõskertek élõöröksége”. Ez a könyv alcí-me és ezt a gazdag öröksé-get sikerül átadnia az olva-sóknak.

R. P.

A falusi kovácsmûhelytõl a Váci utcáigGubicz András feltalálóra és jótékonysági tetteire emlékezve

Gubicz András (BarabásMiklós festménye – Fotó: Baráth Károly)

Borozó BudapestRégvolt szõlõskertek élõ öröksége

A Gubicz-eke korabeli reklámja


Fõvárosi letelepedésüketkészítette elõ 1832-ben afelsõ rakpart 12-es számalatt létesített Neuschloss fa-telep, amely a késõbbiWahrmann (ma Victor Hu-gó) utca északi oldalán volt,a déli részen a 10-es számalattit a család egy másikága szerezte meg 1859-ben,szintén fatelepnek. Fõvárosiés dunántúli üzleteik köz-pontja Újpesten volt, a maiÁrpád út északi részén lévõ8200 négyzetméteres sarok-telken. Lakás, raktár, mû-hely – még istálló is itt volt.1851-ben Neuschloss Si-mon lett az újpesti bíró, akimár Pestrõl telepedik visszahivatali idejére.

Szabadságharc után acsalád elhagyta Újpestet,Pest belsejébe költöztek, aLipótvárosba, a Széchenyi

utca 14. szám alatti Duna-parti házba, vállalkozásaikszerte a fõvárosban megje-lentek. Neuschloszék (a csa-lád egyes ágai már így írtáknevüket, késõbb Nyitrairamagyarosítottak) utóbbnemcsak faanyagot szállítot-tak a házakhoz, hanem épít-kezési vállalatokat is alapí-tottak. Károly, Bernát,Ödön és a többiek megbe-csült tagjai lettek a fõvárostársadalmának. Emil építet-te az 1885-ös országos kiál-lítás épületének javarészétés az ezredévi kiállításnaktöbb mint 30 épületét, avárbéli királyi palota ács-munkáit is rábízták.

Nagy szerepe van aNeuschloss (Neuschlosz) fa-míliának a hazai vasútháló-zat kifejlesztésében. Õrhá-zaktól pályaudvarokig ren-geteg vasúti épületet emel-tek, az akkor nagyon jelen-tõs Józsefvárosi (akkor Lo-sonci pályaudvart) is. Denem riadtak meg a komolyföldmunkáktól sem: ilyenvolt a ferencvárosi Elevátor„pilótázása”, azaz a hatal-mas gabonaraktár cölöpjei-nek leverése a folyam men-ti nedves talajba.

Mezõgazdasági épületek,laktanya- és erõdépítés (Pes-ten a József fõherceg hu-szárlaktanya) mellett kivite-lezték a millenniumi kiállítástörténelmi épületcsoportját,a Vajdahunyad várát is. Itttüntette ki magát NeuschloszKornél, aki késõbb az állat-kert Fõkapuját és Elefánthá-zát tervezte. Az Angyalföldipályaudvar is a cég munká-ja, õk töltötték fel a Margit-sziget déli részét, 23 hektár-ral növelve annak területét.

Társvállalataik révén mégaz elsõ világháborús – nagy-részt fából készült – re-pülõgépek gyártásában szin-tén részt vettek. Õk építet-ték Przemysl híres erõdjét is.

Részt vesznek a fõvárostársadalmi életében, tisztsé-

geket töltenek a képviselõtestületben, a zsidó hitközsé-gekben (bár a fent említettKornél már az óbudai refor-mátus közösség kurátora),mindenütt elismeréssel mû-ködve. A család mindig jóté-kony, szociális érzésû volt.Marcel a szabadkõmûvesmozgalmon keresztül sokattett a hajléktalanok menhe-lyeiért, korabeli adatok sze-rint a cég munkásai jobb kö-rülmények között, magasabbbérért dolgoztak az akkorszokásosnál. Ödön a Buda-pesti Kerületi BetegsegélyzõPénztár elnöke és villájánakárát végrendeletében 60munkás számára építendõtüdõszanatóriumra hagyta.

Mintaképe volt ez a családa kereskedelmi és vállalko-zói rátermettség és a polgárierények szerencsés találko-zásának.

Róbert Péter

dalán fekvõ apácazárda, il-letve Oltáregyesületi szárnyegyházi építészetünk jelen-tõs alkotása.

A kiállítás ezt a két jubilá-ló témakört mutatja be láto-gatóinak, szakrális térré ala-kítva a helytörténeti gyûjte-mény egyik kiállítótermét.Ötletes grafikai kivitelezéseHajdú Ágnes és ZalatnayMária érdeme. A tárlatot agyûjtemény vezetõje, Gön-

czi Ambrus rendezte, mun-katársai (Molnár Péter, Win-kelmayer Zoltán) közremû-ködésével.

Egy elegáns kivitelû dobo-gó foglalja el a terem köze-pét, melyen így körbejárha-tó formában tekinthetõkmeg a kiállított katolikuskegytárgyak (miseruhák,gyertyatartók, Krisztus-ke-reszt, egyházi irodalom,stb.). A terem falai az Örök-imádás templom belsõ vilá-gát sugallják, annak belsõ

díszítéseit és üvegablakainakformavilágát felidézve. Meg-jegyzésre érdemes, hogy atemplom üvegablakai Wal-

ther Gida és Róth Miksaüvegfestészetében készültek,pirogránit gótikus mérmû-veit a pécsi Zsolnay gyárbangyártották. Korabeli fotók, atemplom és az egyesület tör-ténetét bemutató szövegekváltakoznak a terem falainelhelyezett, digitalizált for-mában készült posztereken.

Külön is említést érdemela Budapesti Központi Oltár-egyesület 1895-ben készültelsõ zászlója, mellyel még aterem bejárata elõtt talál-kozhatunk. A selyem ala-pon arany fonallal hímzettzászló közepén az Oltári-szentséget láthatjuk.

Remény és bizalom Egyháztörténeti kiállítás a Ferencvárosban

Vajdahunyadvár kivitelezõje A Neuschlosz-cég

folytatás az elsõoldalról

Az Oltáregyesület zászlója a kiállításon(1895)

Az Elefántház 1920 körül

A millenniumi kiállítás Vajdahunyadvára (Képeslap)


Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem ke-rül, megtalálható a budapesti kerületek múzeumai-ban, helytörténeti gyûjteményeiben, Budapest Fõ-város Levéltárában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár kerületi fiókjaiban. A Nemzeti Kulturális Alap,Budapest-Lipótváros és Zugló önkormányzata

támogatásával jelent meg.

Felelõs szerkesztõ: Gábriel TiborSzerkesztõbizottság:

Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András.Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság(1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652,

e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu)Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

A hagyományos Múzeu-mok Majálisa idén is a mú-zeumi világnaphoz kapcso-lódva, május 16–17-énvárta látogatóit. A gyönyö-rû idõben sok-sok sátorbanaz ország minden tájárólközel százhúsz múzeum lát-ta vendégül az érdeklõdõ-ket.

Az országos múzeumokmellett, több szakmúzeum,tájházak, kiállítóhelyek is ki-települtek a múzeumkertbe.Szlovákiából a galántai és adunaszerdahelyi múzeum isbemutatkozott. Természete-sen a fõvárosi helytörténetigyûjtemények is képvisel-tették magukat. Közös sá-torban kiadványaikat, ké-peslapjaikat kínálták az an-gyalföldi, kispesti, ferencvá-rosi és újpesti gyûjteménydolgozói.

A közeli sátrakban önállóprogrammal, játszóházzal,

kvízjátékkal várta a kicsiketés nagyokat az ÓbudaiMúzeum, az Erdõs RenéeHáz és a Hegyvidéki Hely-történeti Gyûjtemény.

Nagy látogatottságnakörvendett a XVIII. kerületiHelytörténeti Gyûjteményés Pedagógiai Intézet ván-dornyomdászok programjaés a Fedák Sári életérõl ké-szült tárlata.

A vásári hangulatot hazaikézmûveseink termékei biz-tosították. A gyermekszín-padon bábszínház várta akisebbeket, a történelmi ját-szótéren sárkánykészítés,pajzsok, álarcok, és mástörténeti korokat idézõ mû-vek készülhettek. A nagy-színpadon koncertek mel-lett többek között mentésibemutató is szórakoztatta anagyérdemût. Itt került soraz „Év Múzeuma” díj át-adására is, melyet az idén a

Petõfi Irodalmi Múzeum ér-demelt ki, a „VendégbarátMúzeum Program” díját az

esztergomi Duna Múzeumnyerte el.

Szöllõsy

A magyar szobrászok kor-elnöke, Búza Barna közel100 évesen is vállalta az1932-ben elhunyt Klebels-berg Kuno kultuszminiszterszobrának elkészítését. Al-kotását június 21-én, Pesthi-degkúton leplezték le.

Klebelsberg az 1920-asévek meghatározó kultúrpo-litikusa, több kormány mi-nisztere, egyetemi tanár, azMTA tagja, a Magyar Törté-nelmi Társulat, az OrszágosMagyar Gyûjteményegye-sület Tanácsának és több,

tudományos és társadalmiegyesületnek elnöke és tiszt-ségviselõje volt, akit 1930-ban a Corvin-lánccal is ki-tüntetettek.

Neves szobrászunk egykorneki köszönhette a mûvésze-ti fõiskola elvégzését (meg-kezdését), mert 17 évesenengedélyezte számára azérettségi különbözeti vizsgáta fõiskolával párhuzamosan.

A hatgyerekes család sze-gény sarjából így lehetett ne-ves mûvész. Késõbb a RómaiMagyar Akadémiát is nekiköszönhette Búza Barna.

1933–1945 között Pesthi-degkút fõutcája (ma Hideg-kúti út) Klebelsberg nevétviselte. Itt volt Klebelsbergmûemlék villája, mely felújí-tásra vár.

V. L.

Üzletportálok AnnoA Magyar Kereskedelmi és

Vendéglátóipari Múzeumban má-jus 7-tõl az Üzletportálok anno cí-mû idõszaki tárlaton a magyarkereskedelem hétköznapjait idé-zik fel a 19. század középétõl1945-ig. Az idõszaki kiállításon azérdeklõdõk válogatást láthatnaka múzeum kereskedelmi gyûjte-ményének jelesebb darabjaiból.Képeslapok, számlafejlécek, ko-rabeli fényképek, árjegyzékektablói idézik fel a magyar kereskedelem hétköznapjait. Abemutatóra érkezõ látogató a képek révén felidézheti arégmúlt boltok hangulatát, megcsodálhatja a már nemlétezõ kirakatok áruit. A kiállítás július 29-ig látogatható.

Forrás: www.mkvm.hu

Múzeumok MajálisaBemutatkoztak a kerületi gyûjtemények

A XVIII. kerületiek kiállítóterei (Fotó: Szegediné, Nóri)

Pesthidegkúti szoboravatásKlebelsberg Kunora emlékezve

Klebelsberg Kuno mellszobraés alkotója (Búza Barna)

Documents

Városunk2009. július 3 Városunk – Budapesti Honismereti Híradó gyõzelme után – 1866-ig – Pest több közintézmé-nye is helyet adott az országgyûlésnek, a felsõ ház