Városunk · 2019. 2. 11. · Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2 2012. január land és Végh András rende- zésében, a NEFMI Alfa-programjának segítségével létrehozta

XV. évfolyam 1. szám 2012. január

VárosunkBudapesti Honismereti Híradó

Ingyenes

A BTM elõzõ állandó, Bu-dapest történetét bemutatókiállításai közül 1993-ban aföldszinten, majd 1998-ban a fõlépcsõházi aulábannyílt meg az új állandó kö-zépkori kiállítás. Fõváro-sunk újkori történetét be-mutató kiállítás 1995-benszületett. Megért az idõ egy

új, korszerû, új budapestivárostörténeti kiállítás létre-hozására, ahol a középkorés az újkor korszaka együt-tesen kerül bemutatás-ra. Hosszas elõkészítés után,a Középkori Osztály és azÚjkori Várostörténeti Osz-tály kollektívája Perényi Ro-

Az Újpestet alapító grófKárolyi István halálának130., fia, Károlyi Sándorszületésének 180., és a maélõ leszármazottjuk KárolyiLászló 80. születésnapjahármas évfordulót jelentett,mely alkalmat adott a csa-

lád tevékenységének mé-lyebb megismerésére, meg-ismertetésére.

Az emlékév ötlete Fótonszületett 2011 februárjában,a Károlyi László gróf 80.születésnapjára készült film

1956 telén sorra érkezteka segélyszállítmányok Bu-dapestre. Emlékezetes voltszámomra a kitûnõ minõsé-gû dán vaj. Hogyan volt le-hetséges, hogy egy Alföldnagyságú kis ország ilyensegítséget tudott nyújtani aforradalom utáni Magyaror-szágnak?

Édesapám könyvtárábólelõkerült a kis riportkönyv,1940-bõl, „a gazdag parasz-tok országáról”. A magyarHangya szövetkezeti moz-galom szinte egyidejû azzal,ami Dániában történt. Aszövetkezeti (egyesülési)

mozgalom mintapéldájaEurópában. Nyersanyag éstermészeti kincsek hiányá-ban a Dán Királyság mégisaz egyéni szövetkezés szer-vezett mozgalmának révéna kontinens egyik éléskam-rája lett, exportálva termé-keit Németországba és askandináv országokba.

A szabadelvû pártban te-vékenykedõ gróf KárolyiSándor javaslatára 1870után fogyasztási és hitelszö-vetkezetek alakultak. Az1881. évi választásokat kö-vetõen, mivel pártja az ag-rárkérdésben nem tett lépé-

seket, az Apponyi-féle ellen-zékhez pártolt. 1898-benmegalapította ismertebb rö-vid nevén a Hangya Szövet-kezetet, amely gróf KárolyiSándort elnökévé is válasz-totta.

A Hangya szövetkezetimozgalom megerõsödésefolytán épült Darányi Ignácföldmûvelésügyi miniszter –1904-tõl egyben az Orszá-gos Magyar Gazdaszövet-ség (OMGSZ) elnöke – ide-jén budapesti központjuk,amely hamar kicsinek bizo-nyult. Az új székház1921–22-ben épült a régiépületük mellett, amelynekszinte „toldalékát” képezte aKözraktár utca 30-ban. A„Hangya” Termelõ-Értéke-

sítõ, és Fogyasztási Szövet-kezet, a Magyar Gazdaszö-vetség Szövetkezeti Köz-pontja új székháza a szerve-

Budapest – Fény és árnyékA fõváros 1000 éves története

Károlyi EmlékévFilmbemutatótól a konferenciáig

Hangya SzövetkezetSzékháza a Duna-parton állt

(Folytatása az 2. oldalon.)

(Folytatása a 9. oldalon.)

(Folytatása a 8. oldalon.)

A látogatók „átúszhatják” a várostörténet idõfolyamát

Az újpesti Városháza dísztermében tartott konferencia egyikelõadója Ritoók Pál, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója volt

A Hangya-székház felsõövpárkány feletti egyikdombormûve a „H” betûvel

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2012. január2

land és Végh András rende-zésében, a NEFMI Alfa-programjának segítségévellétrehozta az új kiállítást,amelynek I. része, szeptem-ber 30-án délután 3 órakornyílt meg a Vármúzeum-ban. A remélhetõleg elnyertmásodik pályázati támoga-tással pedig idén tavaszratervezik a kiállítás II. részé-nek elkészítését.

Elõttünk egy város, amelya Duna két partján, az Al-föld és a hegyek gyûrûjébenfekszik. Hogyan alakult ki a

római tartományi központ,Aquincum romjain a közép-kori Magyar Királyság fé-nyes székhelye, majd pusz-tult el a török kori háborúkés ostromok során? Hogyanjutott el Pest, Buda, Óbudaaz egyesülésig és vált Kö-zép-Európa egyik leggyor-sabban fejlõdõ metropoli-szává a 19–20. század for-dulójára? Hogyan döntötteromba a második világhá-ború a békeidõk nagyváro-sát, és hogyan formálódottNagy-Budapest?

A kiállítás az idõrendet kö-vetve, a múzeum legfonto-sabb mûtárgyait felsorakoz-tatva mutatja be Budapesttörténetét az antik elõzmé-nyektõl a rendszerváltoz-(tat)ásig.

A kiállítás gerincét egy, akronologikus rész vezérmo-tívumához, a Dunához ha-sonlóan kanyargó folyosóadja, ahol a látogatók „át-úszhatják” a várostörténet

idõfolyamát. Alapkoncepci-óját az évszázadok során új-ra meg újra lerombolt, majdismét újjáépülõ város képehatározza meg. A címbenszereplõ „fény és árnyék” afõváros épülõ, virágzó idõ-szakaira, az ezt megszakítóháborúk, természeti kataszt-rófák, majd a rombolást kö-vetõ újjáépítések egymásrarétegzõdésére utal. Az ittmegjelenõ történelmi ese-ményeken keresztül válnakérthetõvé a látogató számá-ra mindazon társadalom-,építészet- vagy gazdaságtör-téneti sajátosságok, ame-lyek Közép-Európa egyiklegizgalmasabb fõvárosáváteszik Budapestet. A mûtár-gyak mellett „megszólal-nak” az adott történelmieseményeket átélõ egyszerûemberek is, akik naplóik-ban, útleírásaikban jegyez-ték fel élményeiket.

A kiállítás interaktívvá téte-lében fontos szerep jut a

technikai eszközök adta le-hetõségeknek. Így a múzeu-mokban már megszokottképernyõk, digitális képkere-tek és fülhallgatók mellettolyan érintõképernyõs mo-nitorok is szerepelnek a kiál-lításban, amelyek segítségé-vel a látogatók kikereshetneklakóhelyükhöz közeli ásatásihelyszíneket, vagy megte-kinthetnek néhány fotót azegykor ott állt épületekrõl.

BTM

A Budapesti TörténetiMúzeum Tanulmányok Bu-dapest Múltjából sorozata35. kötete tanulmányaikomplex módon tárgyaljákváros- és építészettörténetitárgyukat, legyen akár egy-egy épületrõl, építészrõlvagy társadalmi jelenségrõlszó.

Dubniczky Zsolt A születõnagyváros: Jan Neruda(1834–1891) cseh író pestilevelei 1869-bõl címû ta-nulmánya többet nyújt,amit alcíme ígér: átfogó,több forráson alapuló ké-pet ad Pest városának arrólaz idõszakáról, amikor ép-pen elhagyva a kisvárosilétet elindul az európainagyvárossá válás útján.Nem csak magát a folya-matot mutatja be, kitérve a

szerkezeti, építészeti válto-zásokra, az életkörülmé-nyekre, hanem az itt élõnépesség összetételének,karakterológiájá-nak, identitásánakszerepére is rávilá-gít.

Másik, hasonló-an jó tollú szerzõGábriel Tibor, Aszékesfõváros Bu-dai Vigadója címûírása rendkívül in-formáció-gazdag mû, amelya redutok/vigadók kialaku-lását segítõ 1786-os helytar-tótanácsi utasítástól kezdvea fõvárosi közgyûlés 1894-es határozatán keresztül,amely döntött az építésrõl,mutatja be a Budai Vigadólétrejöttét és történetét, min-den körülményt feltárva. Az

1900-ban megnyílt épülethasznosításának nehézsége-it és részleteit is megismer-hetjük, a gazdasági adato-

kat és kulturálisprogramokat egy-aránt.

Pálinkás Edit aNépopera (maiErkel Színház) épí-téstörténetét tekin-ti át, kitérve a nép-színházi elõzmé-nyekre, illetve ma-

gára a népopera mûfajárais. Megismerhetjük a terve-zõk, Komor Marcell mellettJakab Dezsõ és Márkus Gé-za munkásságát, továbbá azelkészült Népopera mûkö-dését, további sorsát.

Hézagpótló Süle ÁgnesKatalinnak Jánszky Bélaépítész korai mûveirõl és

budapesti épületeirõl szólótanulmánya. Valló Juditkülönféle források – egyesépületek tervrajzai és nép-számlálási adatok – össze-vetésével tûnik ki Belbudaimodern bérházak és lakóikaz 1930-as években címûmunkájában. Benda Juditegy fésûskagyló elõkerülé-se kapcsán izgalmas és át-fogó képet ad a zarándok-jelvényekrõl, a Szt. Jakabkultuszról, és a középkoricompostelai zarándoklatokmagyar vonatkozásáról.

A többi kitûnõ tanul-mányra ezúttal nincs lehetõ-ségünk kitérni, reméljük,hogy felkeltettük az érdeklõ-dök kíváncsiságát, s kézbeveszik a fõváros múzeumá-nak 35. kötetét.

Gali Ágnes

Budapest – Fény és árnyékA fõváros 1000 éves története

folytatás az elsõoldalról

Tanulmányok Budapest múltjából XXXV.

Buda város címere a Fehérvári kapuról

Bodó Sándor fõigazgató a Barokk Udvarban tartottmegnyitón

2012. január Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

Budapest Fõváros Levél-tára Teve utcai épületébentartotta meg november14–15-én az Állandóság ésváltozás a Kárpát-medencevárosfejlõdésében a 18. szá-zad végéig témakörû tudo-mányos konferenciáját. Azelsõ nap programjában a14–18. századi uralkodói,fõúri rezidenciák és városoktörténetét tárgyalták, „Ud-var – Város – Fõváros”megnevezéssel, a legújabbkutatási eredmények alap-ján. Délelõtti elõadásaik akirályi székhellyel, Budávalkiemelten foglalkoztak.

A második nap referátu-maihoz méltó keretet adottHargita Megye Tanácsavándorkiállítása, amelyet afõvárosi levéltár aulájában,

szeptember 16-án Címer,pecsét és zászló Székelyföl-dön címmel nyitottak meg.

Gyakorlatilag két párhu-zamos szekció programjánvehettek részt a konferenciamásodik napján a fõvárosiLevéltári Napok résztvevõi:Az aulából nyíló földszintielõadóteremben az erdélyiuralkodói, fejedelmi udva-rokkal és az erdélyi városok-kal foglalkozó elõadásokhangzottak el – erdélyi ésmagyarországi kutatóktól. Amásodik emeleti kutatóte-remben a felszabaduló hó-doltsági területek városfejlõ-dését ismertették.

A kétnapos konferenciánharmadik alkalommal tar-tották meg kutatási ered-ményeik ismertetését a kö-

zép- és újkor magyar város-fejlõdésének kutatói, mely-nek összefoglalóit a http://

bfl.archivportal.hu-n olvas-hatjuk.

g. t.

A Magyar TudományosAkadémia Könyvtáránakmásodik emeleti elõadóter-mében tartotta meg decem-ber 12-én a Magyar Levél-tárosok Egyesülete és azÖnkormányzati LevéltárakTanácsa a Levéltárak a

nemzeti kultúra és tudo-mány szolgálatában címûkonferenciáját.

Neves muzeológusok, tör-ténészek, levéltárosok is-mertették a levéltárak szere-pét, hangsúlyozták jelentõ-ségét egyedi példákon ke-

resztül (Csorba László – aMagyar Nemzeti Múzeumfõigazgatója, Romsics Ignác– akadémikus, Ujváry Gá-bor – fõiskolai igazgató,Solymosi László – akadémi-kus, Pálffy Géza – történész,Hermann Róbert – törté-nész, Szakály Sándor –egyetemi tanár).

A Magyar Televízió szer-kesztõje, Nagy György azújonnan feltárt levéltárianyagok közzétételének tu-datformáló hatására hívtafel a figyelmet.

A kormányzat képviselõiközül (Hammerstein Judithelyettes államtitkár, L. Si-mon László, az NKA és azországgyûlés kulturális bi-

zottsága elnöke, DomokosLászló, az Állami Számvevõ-szék elnöke) Domokos ele-gáns és összefogott elõadásakeltett leginkább osztatlan fi-gyelmet: Az elhangzottakalapján a közgyûjtemények-kel szemben az állam haté-konysági követelményeketfog támasztani. Társadalom-formáló szerepet várnak eltõlük, értékelni fogják, hogya kisebb-nagyobb közössé-gek számára mennyire hasz-nosak, mennyi értéket to-vábbítanak a köz számára.

A konferenciát kísérõ kiál-lításon a hazai levéltárakkönyveit és az Arcanum Ki-adó CD- és DVD-kiadvá-nyait is bemutatták.

A tehetség kötelezYbl Egyesület

Visszatérõ vendégként Budapest Fõváros Levéltára föld-szinti elõadótermében, október 13-án rendezte meg az YblEgyesület az Építészeti Világnap alkalmából konferenciáját– Ybl mellett Lisztre is (bicentenárium) emlékezve.

Egy kamarakoncert után Izinger Katalin (Ybl Gyûjte-mény – Ybl hagyaték), Kovács Júlia (Ybl szülõvárosa –Ybl család szellemi hagyatéka), Szabó Ferenc János (Liszt– a magyar zongoravirtuóz világpolgár és zeneújító peda-gógus), Dávid Ferenc (Fõúri birtokok kialakulása a 19.században), Lapis Bernadett (Kismarton – Esterházy kas-tély), Varga Kálmán (A Mûemlékek Nemzeti Gondnoksá-ga – mint kulturális projektgazda) tartott elõadást.

Konferenciájukat Szmodits Júlia, az egyesület elnökenyitotta meg, a rendezvény címe Genie oblige (vallottaLiszt – a szerk.), azaz a tehetség kötelez volt.

Magyar Levéltárosok Egyesülete

Kutatástól a köz szolgálatáig

Kárpát-medencei városfejlõdés

Levéltári Napok Budapesten

Székelyföldi zászlók, címerek, pecsétek a fõvárosi levéltárban

A hazai levéltárak kiadványai az elõadóterem elõterében


A 19. század derekán Né-metországban élõ munkásfi-atalok között élt az iparosta-noncból lett katolikus pap,Kolping Adolf. Látva a fiata-lok kiszolgáltatottságát, vé-delemül számukra 1849-ben, Kölnben közösséget,Legényegyletet hozott létre.A hét fiatallal indult mozga-

lom hamarosan elterjedt avilágban. Az Újpesti Katoli-kus Legényegylet 1891-benjött létre. A társadalom jobbátételét Kolping az egyén érté-kesebbé nevelésében látta –ellentétben az ugyanakkorMarx által indított osztály-harcos szemlélettel. Olyanhasznos munkásokat, polgá-rokat akart nevelni, akik ké-pesek keresztény alapokon amunkában és a hivatásban,

a házasságban és családban,az egyházban és a társada-lomban felelõsen helytállni.

A Károlyi grófok – látva alegényegylet társadalomépí-tõ hatását – a Csokonai ut-ca 38 sz. alatt egy emeletesházat vettek a munkásfiata-lok számára. Az itt töltöttnegyven év alatt az elnökök

komoly gondot fordítottakarra, hogy a tagokat köze-lebbrõl megismerve segítsékszemélyes tulajdonságaik ki-bontakoztatását. Zenekar,dalárda, mûkedvelõ gárda,sport és túra szakosztálymûködött. Az épületbenkönyvtár, tornaterem, játék-szoba, színházterem szolgál-ta a szakosztályokba tömö-rült fiatalokat. Késõbb aNapsugár Leányklub is itt

tevékenykedett. A baráti, vi-dám, családias légkör, ahangulatos esték vonzottáka fiatalokat. Szívesen tanul-tak, szórakoztak, kirándul-tak együtt. Az azonos érték-rend kialakítását segítették arendszeres hitbuzgalmi elõ-adások, beszélgetések, azévenkénti lelkigyakorlatok.A lélekápolás elengedhetet-len volt, mert a közösen el-fogadott „alaphang” nélkül

a közösségben nehezen jö-het létre harmónia.

Takarékpénztár létrehozá-sa is segítette a tagokat, hi-telfelvételt és segélyeket biz-tosítva. Jelentõsen növelte abevételt az országos hírûmûkedvelõ gárda, melyszínvonalas, értékes színmû-vek bemutatásával a jellem-nevelést szolgálta.

A legényegylet jelentõsé-gét, társadalmi népszerû-ségét mutatja a negyvenesévekben tevékenykedõ ta-gok létszáma, a különbözõszakokban mûködõk száma650 fõ volt. A tagok család-tagjai és az elõadásokat lá-togató vendégek számaévente 2500-ra tehetõ.

A mozgalom a rendszer-váltás után újjá éledt Ma-

gyar Kolping Szövetség né-ven. 2002-ben az újpestiPáli Szent Vince KatolikusSzakképzõ Iskola tanáraival,tanulóival és egy baráti kör-rel megalakítottuk a szövet-ség keretében mûködõ szá-zadik Kolping Család Egye-sületet. Az egyesület válasz-tott egyházi elnöke UrbánGábor esperes-plébános, vi-lági elnöke dr. Gerber Ala-jos hitoktató lett, akinek fel-

menõi kezdettõl aktív tagjaiés irányítói voltak a hajdani,sikeres egyesületnek.

Gerber Alajos

Corvin Helytörténeti KlubIsmerõs címmel találkozhattunk a Corvin Helytörténeti

Klubnak november 9-re, az Erzsébetligeti Színházba invi-táló meghívójában. Kerületünk épített világa – a XVI. ke-rületi lokálpatrióták által jól ismert cím ezúttal is egy kiál-lítás megnyitására, és azzal azonos címû kötet bemutató-jára invitál.

Lantos Antal, Tóth Miklós, Széman Richárd hat évvelkorábban megjelent részletekben gazdag, vaskos mûvemásodik kiadását szerzõi az elsõ kötet sikerével, összespéldánya több évvel korábbi elfogyásával indokolják.Nagy szó ez manapság, igazi sikertörténetet rejt. A másod-kiadás egyben lehetõvé tette a szerzõtrió számára, hogy azelsõ kiadás óta eltelt idõszak kutatási eredményeivel fris-sítsék kötetüket.

GratulálunkA Budapest Fõváros Ön-

kormányzata Budapestegyesítésének 138. évfor-dulóján „Budapestért” díj-jal tüntette ki GarbóciLászló helytörténészt,Budafok-Tétény díszpolgá-rát, a Budafok Barlangla-kás Emlékmúzeum vezetõ-jét. Az Újvárosháza dísz-termében november 17-én átadott kitüntetéssel az1983-tól végzett dél-budaihelytörténeti tevékenysé-gét ismerték el.

Újpesti Katolikus Legényegylet

120 éve alakult meg

A legényegylet zászlajának két oldala (A fotók a szerzõ tulajdonai)

A legényegylet színházterme (1940)

Ötvenéves jubileumukon készült tablókép


Áprily Lajos 1887. no-vember 14-én, a messzi Er-dély földjén, Brassóban szü-letett. Életének elsõ négy év-tizedét Parajdon, a hegyekkoszorúzta sóbányák világá-ban, majd Nagyenyeden,Kolozsvárott töltötte, ahol is-kolásévei után nagyhírû kol-légiumok tanáraként dolgo-zott. Költõi pályája is ott kez-dõdött, verseiben központihelyet kapott a természeti él-mény, amely a kultúra em-berségmegtartó erejével pá-rosult. Ragaszkodott a ha-gyományos versformákhoz,ezen a téren nem volt for-mabontó, nyelve, jelzõi, ki-fejezései azonban a 20. szá-zad elsõ évtizedeinek zakla-tott hangját jellemezték; sze-mélyes érzéseit a történe-lem, az elsõ világháborútkövetõ, megváltozott viszo-nyok is befolyásolták. Be-kapcsolódott ugyan a magá-ra találó Erdély irodalmi éle-tébe, köteteinek jó volt avisszhangja, 1929-ben csa-ládjával együtt mégis áttele-pült Magyarországra. Elõ-ször a Lónyay utcai, majd aBaár-Madas reformátusgimnáziumban tanított, azutóbbinak 1934-tõl egy évti-zeden keresztül az igazgatójais volt. A két iskola a fõvárosellenkezõ helyein található,az elõbbi a Ferencváros bel-sõ részén, közel a kiskörút-hoz, a másik pedig a Rózsa-domb nyugati oldalán, elõ-kelõ környezetben. A húszasévek végén mindkettõ márhosszabb ideje mûködött, azutóbbi ma is használt, új

épületét éppen Áprily áttele-pülésének évében adták át,Medgyaszay István terveialapján, szecessziós stílus-ban.

A második világháborúelõtt, de még azt követõen isszokásban volt, hogy az ok-tatási intézmények a tanítástlehetõvé tevõ belsõ terekenkívül egy, esetleg két szolgá-lati lakást is magukban fog-laltak; ezek megszüntetéséttöbbnyire a múlt század hat-vanas éveitõl kezdve, aRatkó-korszak iskoláskort el-

érõ nagy létszámú évfolya-mai kényszerítették ki. ÁprilyLajos és családja 1932-ig a

Kinizsi utca 5. szá-mú ház elsõ emele-tén, majd a Kapyutcában lakott.Munkahelyváltásaután a Baár-Madasépületében lévõigazgatói lakásbaköltöztek, amielõnyt és hátránytis jelentett: többideje jutott a diákokmeg i smerésé re ,pártfogolására, dejobban ránehezedett az is-kolavezetéssel járó hivatali

munka sok-sok terhe is. AKinizsi utca, bár a reformko-ri Pest egyik frekventált he-lyén található, mégiscsak azsúfolt nagyváros zaját ésegyéb civilizációs terheit je-

lentette, egyetlen elõnyétcsupán a gimnázium közel-sége adta. A Pasaréti térbetorkolló Kapy utca azonbanmár egy egészen más világvolt: a kert, a dombos kör-nyezet sokkal több lehetõsé-get adott a kikapcsolódásra,emlékeztetett az elhagyottszülõföldre, s megelõlegezteSzentgyörgypusztát, életevégének lakóhelyét. Hazaiviszonyaink között a fõvárostölti be az olvasztótégely sze-repét: sok-sok betelepülõéletét, felfogását, világképét,céljait, környezetét változtat-ta/változtatja meg, kiteljesítiéletüket vagy ellentétes érzé-sek között tartja õket. Ameglett korban életmódotváltó Áprily haláláig nem fe-ledte Parajdot és Nagyenye-det: vendégként szemlélte ametropolisz számtalan jelen-ségét, (vissza)vágyódva atermészettel szorosabb kap-csolatban álló létre. Idegen-kedésének oldódását anegyvenes-ötvenes évekbelpolitikai viszonyai semsegítették elõ. Pesten és Bu-dán töltött évei, itt keletke-zett maradandó munkái, aversek és a mûfordításokmégis különleges élménytjelentenek a versszeretõ ol-vasóknak, s méltón repre-zentálják a szülõföldjérevisszavágyó, de életét és köl-tészetét a fõvárosban kitelje-sítõ alkotót.

Buda Attila

Költõi alapítvány2007-ben jött létre a Hargitai-Haitsch Gyula Alapítvány

az elsõ kötetes költõk támogatására nevû alapítvány,amelynek két fõ célja van: Hargitai Gyula életmûvénekmegismertetése, valamint fiatal költõk pályájának segítése.Az alapítvány névadója, Hargitai (Haitsch) Gyula 1956.február 16-án született Budapesten. Az irodalom, a költé-szet iránti érdeklõdése már középiskolás korában megmu-tatkozott, verseit különbözõ lapok közölték. Kiteljesedésreazonban már nem volt ideje, 1982 januárjában, nem sok-kal 26. születésnapja elõtt, tragikus körülmények közöttmeghalt. Halála után több válogatás jelent meg verseibõl:Fehér lobogás, Pogány rekviem, Válogatott versek és gye-rekversek címmel. Az alapítványt szülei hozták létre, mûkö-dését 2009-ben kezdte meg, befejezõ éve 2018 lesz.

Az alapító okiratnak megfelelõen a kuratórium éventeegy elsõ és egy második díjat oszt ki a pályázó, fiatal köl-tõk között. A felhívás minden év október 22-én a MagyarNemzet és a Metropolis napilapok hirdetési rovatában je-lenik meg. Itt minden, a pályázattal kapcsolatos feltételmegtalálható. Beadási határidõ a következõ naptári év ja-nuárjának vége. Az eredményhirdetés évente május elsõpéntekjén van.

DísztelenülNem versenyeztem

s nem nyertem soha,hagytam, hogy a díszt

más futók keressék.Síromnak is elég

a föld moha.Az én díszem a teljes

dísztelenség.

ImádságAdj, Istenem, bölcsességet,vágyaimnak csendességet,illedelmes öregségets könnyû véget,

könnyû véget.

Havasokból a nagyvárosbaÁprily Lajos és Budapest

A Baár-Madas bejárata


Újabb érdekes kötettelgyarapodott egy egyesület-nek, a kiadást vállaló Lánc-híd Körnek köszönhetõen afõvárosi közösségi terek tör-ténetét feltáró kiadványoksora, amelynek értékét aközölt illusztrációk, valaminta gazdag forrásjegyzékemeli. Felütése széles körûáttekintés, amelyben a szer-zõ, Gábriel Tibor sorra vesziBudapest egyesítéstõl kezd-ve a Budai Vigadó létesíté-séig a fõvárosban épült ha-sonló funkciójú épületeket,sõt kitekint a Kárpát-me-dence egészére is.

Az építés elõzményeinekismeretei nem nélkülözik azolvasó deja vu-érzéseit, fõ-ként Preyer Hugó, vagy Da-rányi Ignác véleményére

gondolva, illetve a tervezetthelyen volt magánépületek-nek felajánlott vételi és a ki-sajátítási ár közötti különb-séget mérlegelve, esetleg azépítési tervpályázat esemé-nyeit nyomon követve.

A kötet fontos fejezeteitárgyalják az építkezés tény-leges folyamatát, a befeje-zett vigadó homlokzati dí-szítéseit és belsõ tereit.Részletes, korabeli fényké-pekkel illusztrált leírásátkapja az olvasó például azelõcsarnoknak, úgyszinténaz elsõ emeleti díszterem-nek – aki a hatvanas–nyolc-vanas évek NépmûvelésiIntézeteként emlékezikminderre, igencsak elcso-dálkozhat. Utóbbiról, a kül-sõ és belsõ átalakításról is bõismereteket nyújt egy késõb-bi fejezet. Gábriel Tibormegállapításait minden al-kalommal alátámasztja a ko-rabeli sajtóból, valamint fõ-ként a Fõvárosi Levéltárbólszerzett, kikutatott adataival,és természetesen támaszko-dik a témával kapcsolatosszakirodalomra és kisnyom-tatványokra is; mindezmunkájának megbízhatósá-gát növeli. Ezek segítségé-

vel tárja fel például azt akörülményt is, hogy a má-sodik emeletre eredetilegbérlakásokat terveztek, mi-vel azonban nem volt elégjelentkezõ, ezen a szintenegy nyilvános könyvtár ésegy anyakönyvi hivatal iselhelyezést nyert.

Azt lehetne gondolni kü-lönben, hogy egy ilyen, kü-lönféle mûvészi elõadások-ra, társas együttlétre alapí-tott intézmény üzletei –amelyek bérleti díja jelentõ-sen hozzájárulhat az épületfenntartásához – rentábili-san mûködhetnek, ám ezt avigadóban létesült étter-mek, kávéházak mûködésenem erõsíti meg. Ez már ön-magában is furcsa tényezõ,ahogyan az is, hogy vállal-kozó híján maga a II. kerü-leti elöljáróság mûködtette avigalmi célú tereket.

A további fejezetek a bér-lõk mûködését foglalják ösz-sze igen adatgazdagon, a

Budai Polgári Körét és a Bu-dai Könyvtár Egyesületét,bõven merítve a sajtóvissz-hangokból, feltárva a békésés kevésbé békés rendezvé-nyeket. Nosztalgiát hoz az ittfellépõ elõadómûvészeknévsorát olvasni, s kínos apolitika megjelenését végig-követni a második világhá-borút követõ években.

A Budai Vigadó ugyanis acivil kezdeményezésekegyik fõvárosi helyszínekénta nem kívánt fennállású ésmûködésû intézmények so-rát gyarapította, egy ideigháborús sérüléseinek rend-behozatala is kétséges volt.Megmentése sikerrel jártugyan, fenntartásához újfunkciót is találtak, de a ko-rábbi értékeket nem sikerültazokat meghaladókkal fel-váltani vagy helyettesíteni.Mindez a jelenre, de még in-kább a közeljövõre várhat.Gábriel Tibor kötete min-denesetre egy lépés ezen azúton.

B. A.

Jelentõs befolyást gyako-roltak az 1870-es évektõlkezdve a díszítõmûvészet ésépítészet kapcsolatára a pé-

csi Zsolnay-gyár kerámiái.Vízy László építész fõvárosimûemlékvédelmi munkájarévén kerülhetett mélyebbismeretségbe a védendõ,vagy már védett épületekkerámiadíszeivel. E találko-zásnak köszönheti születéséta Pártázatok káprázata – AZsolnay-kerámia a század-forduló építészetében címetviselõ kötete.

Vízy könyve nemcsak bu-dapesti vonzatú, de a Tria-non elõtti Magyarország te-rületére is kitekint. Részbenaz építészek megvalósult

munkáival, részben a Zsol-nay-gyár kerámia mûreme-keivel találkozhatunk lapja-in. De micsoda kivitelben! A120 oldalas, matt mûnyo-mó papírt alkalmazó, színeskötet oldalain 21. századiszínvonalú tipográfia adméltó keretet a magyar épí-tõmûvészet és szobrászat ki-magasló alkotásainak. A Fa-sori Református Templom,a régi Mûegyetem, a PalaceHotel, az Állatkert pavilon-

jai, az Iparmûvészeti Múze-um, a Nagyvásárcsarnok...kerámia díszei, vonulnak felsorra – de bemutatja egy-ben a tervezõ építészt, ésmegadja az épület szakszerûleírását is. Könyvének végefelé a Zsolnay-kerámiákathasználó szobrászokkal ésalkotásaikkal is találkozha-tunk, legvégén névmutatóés képjegyzék segíti az eliga-zodást.

gt

Az ANNOKözel két éve, a 2010. áprilisi számunkban a Múlandó

idõ míves emlékei címû írásunkban ajánlottuk olvasóinkfigyelmébe a Tandem Grafikai Stúdió által tervezett, szer-kesztett és kiadott ANNO könyvsorozatot. Faragó István ésLászló Zsuzsa – a stúdió vezetõi – január 3-án vehették át„civilország” egyik társadalmi elismerését a SimplicissimusHõse 2011-díjat, melynek indoklása szerint „...az ANNOkönyvsorozat kiadásával bebizonyították, hogy a régi épü-letek és tárgyak igenis élhetnek a mai korral értelmesszimbiózisban. Eképpen látványosan hozzájárultak a mo-dern budapesti lokálpatriotizmushoz.”

A Budai Vigadó története

Pártázatok káprázataZsolnay-kerámiák


November 12-én a Tungs-ram Sport Club egykori ésmai tagjai idézték fel a százesztendeje alakult AmpereSport Egylet történetét.

Az egylet alapszabálya1912-ben kapott hatóságijóváhagyást. Ekkor teremtikmeg az alkalmazottak éscsaládtagjaik rendszerestestedzésének feltételeit. Agyár, ami lehetõvé tette asportélet felvirágzását, azEgyesült Izzólámpa és Villa-mossági Rt. volt. Ekkor azországban az elsõk közé tar-tozott az Ampere SE, ahol adolgozók részvételével zárt-körû sportegyesület mûkö-dött.

Az Egyesült Izzó történeteszorosan összefügg a befo-gadó település, Újpest törté-netével. A város híre a vi-lágban annak köszönhetõ,hogy 1900-ban, amikor agyár Újpestre költözött, nemcsak egy világhírû termék, aszénszálas izzólámpa gyár-tását telepítette ide, hanemaz országban addig nem is-mert szakmák mestereit,nagy tudású mûszakiakat is.Vegyészmérnök, gépész-mérnök, fizikus korábbanÚjpesten nem dolgozott! Az

új iparág megjelenésévelegyütt járt a többnyire kül-földrõl származó szakembe-rek és családjaik letelepedé-se. Nekik színvonalas laká-sokra, iskolára és sportolásilehetõségre volt szükségük.Õk hangoztatták elsõként,hogy a szabadidõ hasznoseltöltése megmutatkozikgyári teljesítményükön.

A cég vezetõi belátták, haez igaz a külföldiekre, igazminden izzós dolgozóra is.A ránk maradt dokumentu-mokból tudjuk, hogy asportegyesület kezdetbenevezésben, teniszezésben,

gyalogtúrák szervezésébentette érdekeltté a dolgozó-kat, késõbb az úszósport isbekerült a „választékba”.

Az Ampere SE tagjai nemversenyszerûen sportoltak,erre az Újpesti Tornaegylet-ben volt lehetõség. Nemvettek részt olimpiákon, baj-nokságokban. Az egyletetanyagi szempontból a tagoktartották fenn, az anyaválla-lat a technikai feltételek(csónakház, sporthajók, te-niszpályák) biztosításával já-rult hozzá mûködéséhez.

Meg kell említeni, hogy agyár vezetése a sportélet

mellett a dolgozók kezde-ményezte kulturális tevé-kenységet is mindig támo-gatta: A Dal- és Önképzõkör1903-ban alakult meg, rö-vid megszakítást követõenma is mûködik, és Tungs-ram Kodály Zoltán Férfikó-rus néven arat sikereket. ATungsram Szimfonikus Ze-nekar 1921-ben kezdte megmûködését, az Amatõr Szín-játszó Csoport két évvel ké-sõbb jött létre.

Az 1927-ben átadott gyáriKultúrház emeletén fedettteniszcsarnok, földszintjénszínpad – napközben üzemiétterem – volt. A Kultúrház-ban kapott helyet atöbbezer kötetes közkönyv-tár és a teniszpályai öltözõ.Az egylet utolsó nagy vállal-kozása a Tungsram vízi-sporttelep építése lett,1937-ben. 1938-ban azegylet taglétszáma 259 fõvolt. A háború súlyosanérintette a sportszervezetet,1945-ben egy tagja semvolt. 1947. március 14-én abelügyminiszterhez írott le-velében az egylet közli,hogy gyakorlatilag meg-szûnt az Ampere SE.

Kadlecovits Géza

Fõvárosunkban az embe-rek mindenkor érdeklõdvekapják fel fejüket, amikor azifjúkoruk mozijairól esik szó.A kerületek állandó tárlattal,a gyûjteményben korabelivetítõterem kialakításával,vagy idõszaki kiállítással ésazt megörökítõ könyv ki-adásával emlékeztek megezekrõl.

A Rákospalotai Múzeumúj vezetõje, Kiss Emília elsõidõszaki kiállítása – Régiidõk mozija(i) Rákospalotánés Pestújhelyen címmel – isehhez a hálás témáhoznyúlt vissza. A tárlatot no-vember 22-én Vékás Mag-

dolna fotómûvész nyitottameg.

Aki már járt a Rákospalo-tai Múzeum idõszaki kiállí-tásoknak helyet adó termé-ben, az most csak csudál-kozhat, hogy ebben a piri-nyó térben mennyi érdekesinformációval, képi lát-vánnyal találkozik. A tehet-séges fiatal gyûjteményve-zetõ jó esztétikai érzékkelhelyezte el a szobácskaegyik falán fekete fotópapírháttérrel, különbözõ nagy-ságú üveglapok alá a kétegykor önálló településfilmszínházait bemutató ké-peket, archív hirdetéseket –

minden képhez szakszerûleírást is mellékelve.

A kronológiai sorrendre istörekvõ mozi-mozaikok aközelmúlt – helytörténetrõllévén szó utóbbi 50–60évet értve ezalatt – felé ha-ladva a FÕMO-hoz kapcso-lódó tárgyi anyagokkal,

plakátokkal, újságokkal,térképpel egészültek ki.Csak sajnálni lehet, hogy asok ember miatt a vetítésremár nem jutott „lehetõség”,de aki a megnyitó után tértbe ide, az bizton érdeklõd-ve nézhette az elmúlt idõkképsorait.

Ampere Sport EgyletÚjpesten, száz éve született meg

Régi idõk mozija(i)Rákospalotán és Pestújhelyen

(Fotó: Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény)

Mozi-mozaikok a Rákospalotai Múzeumban


zet jelentõségét is hangsú-lyozta.

Györgyi Dénes építész1917–1920 között tervezettépülete a Hangya-székház,a világörökségként elismertpesti Duna-parton áll. Min-taként a tervezett irodaház-hoz a német téglaépítészetmodern neobarokk példáiszolgáltak. A rusztikus falpil-léreket a vízszintes elemekkiegyenlítik, a homlokzatsíkerõteljes építészeti hatását afelsõ övpárkány feletti há-romfigurás dombormûvek

zárják le, amelyet a tetõab-lak-sor koronáz. Az „igenjellegzetes alkotás jól fejezi kirendeltetését” – írta Ku-binszky Mihály 1974-benmegjelent monográfiájában.

Dániában a mindössze179 tagot számláló egyka-marás parlament törvényal-kotásában a földtulajdontkizárólag a földmûvelõ csa-ládoknak juttatta – ötéves fi-zetési moratórium után évi1%-os részlet befizetés elle-nében roppant kedvezõ fel-tételekkel és a kisebb gazda-ságokat támogatásban ré-szesíti. Mindezek a feltételek

az Európai Unióhoz valócsatlakozás után is megma-radtak. A közel 130 éves tö-retlen fejlõdés eredményepéldamutató. BoldizsárIván: A gazdag parasztokországa címû riportkönyvé-ben a Dán Királyság példá-ját idézi, 1940-ben, leszûrvea tanulságot: „Paraszt-szö-vetkezet, népfõiskola ésföldreform együtt kell”

A két világháború köztiidõszakban ismét megerõsö-dött hazánkban a Hangyaparaszt-szövetkezeti mozgal-ma. Jelentõs árutermeléstfolytatva, a német és olasz pi-acon is értékesítették áruikat.1945 után még tovább élt emozgalom, termelõ és érté-kesítõ szövetkezeti formá-ban. Majd 1950-ben felszá-molták. Ennek „eredménye-it” napjainkig érzékelhetjük.

Egykori székházuk utcaiszárnyának homlokzata,elõcsarnoka, lépcsõháza, avezérigazgatói iroda és a ta-nácsterme helyi (fõvárosi)védettség alatt áll. Volt ezÁFOR, majd MOL székházis, napjainkban a RiverParkirodaház része.

Károlyi Sándor 1831. nov.10-én született Pesten,Mentonban hunyt el 1906.április 24-én. A pesti piaristagimnáziumban érett-ségizett, a szabadság-harc idején KlapkaGyörgy alatt harcolt,Komáromban a forra-dalom huszárfõhad-nagya, az édesapja,gróf Károlyi István ál-tal alapított huszárez-redben. Ötéves emig-ráció és a kiegyezésután belsõ titkos taná-csos, az Aranygyapjasrend lovagja, felsõháziországgyûlési képvise-lõ, a Szent István Társulat el-nöke, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia igazgatóságitagja, Újpest mecénása –

egyben a Hangya Szövetke-zet alapítója és elnöke.

Károlyi Sándor márványportréját, halotti maszkja

alapján Strobl Alajos készí-tette el. A szobrot a fóti kas-télyban helyezték el. 1907-ben gyûjtés indult a szövet-

kezet-alapító szobrának fel-állítására. A gyûjtés utánStroblt kérték fel az egész-alakos ülõ szobor megmin-

tázására, amelyet avárosligeti Vajdahu-nyad vára gótikusudvarán avatták fel1908. október 21-én.A szobor fényesre csi-szolt tátrai gránit pa-don ül, amely AlpárIgnác tervei szerintkészült. Avatóbeszé-dén Darányi Ignácméltatta: „...ami ha-ladásunk és fejlõdé-sünk az újabb kor-ban mutatkozott, ab-

ból a maga részét Isten ésember elõtt becsületesen ki-vette.”

V. L.

Sajnálatos tény, hogy mûemlék-jegyzékünkben nem szerepelt azirodaház, és az 1990-ben újjáéledõHangya-mozgalomnak immárnem építészetileg megformált jel-

Az Újpesti Közmûvelõdési Kör-ben, az Újpesti Polgárcentrumbantartott összejöveteleinek látogatóia városrész, a fõváros és az országjelentõs személyiségeit ismerhetikmeg. Szeptember 16-án Winter-mantel Zsolt, Újpest polgármeste-re az egyesület rendezvényénnyújtotta át Nagykárolyi KárolyiLászlónak, az Újpestet alapító, és1945-ig a város legjelentõsebbmecénásának számító Károlyigrófi család leszármazottjának Új-pest díszpolgári kitüntetését.

Az átadást követõen az ÚjpestiHelytörténeti Gyûjtemény veze-tõje, Szöllõsy Marianne beszél-getett Újpest új díszpolgárával, fel-elevenítve gyermek- és ifjúkora,

Megjelent a kétsõ száma Görögöös formátumú kiadegúz munkája, Önkormányzat vágû, fotókkal is illuországi történetéTungsram, sporté

Hangya SzövetkezetSzékháza a Duna-parton állt


Gróf Károlyi Sándor (1830–1906)

Újpesti KözmûNagykárolyi Károlyi Lás

Görö

Györgyi Dénes (1886–1961)A Giergl (Györgyi) mûvész-család jeles építész tagja, az

Iparmûvészeti Iskola tanára, a torinói, párizsi és brüsszelivilágkiállítás magyar pavilonjainak tervezõje. Számos is-mert középület jeles alkotója (Déry Múzeum Debrecen-ben, Balatoni Múzeum Keszthelyen), a Városmajor utcaiiskolát Kós Károllyal közösen tervezte.

Mûvészetét az eklektikus formatörekvések mellett a ma-gyaros formák jellemezik, késõbb a modern pavilon-építé-szeti alkotásaiban a festõiséget kereste.

Szobra a városligeti Vajdahunyad várában

A Duna-parton a Hangya Szövetkezet egy

ÚjpátadNag


bemutatóján. Az eseménysorozathoz WintermantelZsolt polgármester kezde-ményezésére Újpest is csat-lakozott. A két város közöttaz eddigieknél szorosabbegyüttmûködés jött létre ezalkalomból.

Az újpesti diákok és a fótitanulók tavasszal és õsszelcserelátogatáson vettek résztegymás településein, veze-téssel tekintették meg a helyinevezetességeket. A telepü-léseken szervezett helytörté-neti vetélkedõkön külön té-makör foglakozott az évfor-dulókkal. Az Újpesti Város-védõ Egyesület Füzérrad-ványban látogatta meg aKárolyi emlékeket, az Újpes-ti Közmûvelõdési Kör estibeszélgetésen látta vendégülKárolyi Lászlót és feleségétErzsébet asszonyt. Fót már-cius 15-én, Újpest augusztus26-án avatta díszpolgáráváa család tevékenysége ésszemélye iránti tisztelet jeléülKárolyi Lászlót.

Az újpesti események le-zárásaként november 18-ánKárolyi István születésnap-

ján az Újpesti Önkormány-zat és az Újpesti Helytörté-neti Gyûjtemény emléküléstszervezett az újpesti Város-háza dísztermében. A meg-

hívottak köre Újpest hely-története iránt érdeklõdõ ci-vil szervezetek képviselõi,pedagógusok, történelem-tanárok voltak. A konferen-cián vendégül láttuk Fót vá-

ros küldöttségét is. Winter-mantel Zsolt Újpest polgár-mestere házigazdaként üd-vözölte megjelenteket, fel-elevenítve az év eseménye-it, Cselõtei Erzsébet fóti pol-gármester reményét fejezteki, hogy az emlékév alatt ki-alakult szorosabb kapcsolathagyománnyá válik telepü-léseik életében.

A rangos elõadók részvé-telével lezajlott konferenci-

án nyolc, többségében vetí-téssel illusztrált elõadásthallhattak a részvevõk.Ritoók Pál mûvészettörté-nész, a Magyar Építészeti

Múzeum igazgatója a fótikastély és templom építé-szettörténetérõl, Pintér Ale-xandra tájépítész a kastélyparkjáról szolgált érdekesrészletekkel. Buda AttilaKárolyi-kutató, Károlyi Ist-ván és a kortárs sajtó kap-csolatáról számolt be, dr.Estók János, a Mezõgazda-

sági Múzeum fõigazgató-he-lyettese Károlyi Sándor éskora gazdaságpolitikai sajá-tosságairól tartott sikereselõadást.

A rövid szünet után szû-kebb pátriánk, Újpest Káro-lyiakkal kapcsolatos emlékeikerültek sorra. Dr. HollósAntal a Károlyi Sándor Kór-ház orvosigazgatója a kór-ház történetérõl, legendásorvosairól tartott személyeshangú beszámolót, KrizsánSándor helytörténész, aMûszaki és Közlekedési Mú-zeum munkatársa az elsõújpesti lóvasutat építõ, köz-lekedésszervezõ KárolyiSándort mutatta be, majdIványi János építõmérnök aKárolyi család támogatásá-val Újpesten épült középüle-tek történetérõl mesélt.

A Fóton élõ Károlyi Lász-ló sajnos betegsége miattnem tudott részt venni akonferencián, hozzászólásátSzöllõsy Marianne gyûjte-ményvezetõ olvasta fel. Azérdekes, új ismereteket ishozó elõadások méltó befe-jezését jelentették a KárolyiEmlékévnek.

sz. m.

képes székháza – ugyanis a privati-záció során sem eredeti tulajdono-sát, sem rendeltetését nem kaphat-ta vissza.

Vízy László

majd felnõttkora számunkra is je-lentõs emlékeit.

tnyelvû Görög Helytörténeti Füzetek el-ök Újpesten címmel. A 44 oldalas, A/5-advány Diószegi György és Agárdi Ben-kiadását az Újpesti Görög Kisebbségi

állalta magára. Az ismeretterjesztõ jelle-usztrált füzet a görög diaszpóra magyar-t, és Újpest város életében (hajógyár,

élet...) betöltött szerepét ismerteti.

Károlyi EmlékévFilmbemutatótól a konferenciáig


ûvelõdési Körszló, Újpest díszpolgára

ögök Újpesten

ykori székháza (Közraktár utca 30.)

A helytörténeti vetélkedõn külön témakör foglalkozott a Károlyi-családdal (Fotó: Kovács Ivánné)

A konferencia szervezõje, Szöllõsy Marianne köszönti a résztvevõket

est polgármestere Wintermantel Zsoltdja a díszpolgári oklevelet gykárolyi Károlyi Lászlónak


Elnöksé-günk múlt évi

utolsó ülését december 2-án, Budapest Fõváros Le-véltára tárgyalójában tartot-ta, ahol a résztvevõketBreinich Gábor elnök üdvö-zölte, majd fõvárosi helytör-téneti tevékenységéért dr.Horváth Péternének ünne-pélyes keretek között átadtaa Honismereti Szövetségemléklapját.

Az elõzõ ülés óta elteltidõszak eseményeirõl be-számolva Gábriel Tibor tit-kár a Budapesti Históriákhavi megrendezését, a Bu-dapesti Helytörténeti Portálfolyamatos mûködését, aVárosunk 2011. évi 3. és 4.száma kiadását, és a júliuseleji nagykörösi Honismere-ti Akadémián a fõváros kép-viseletének hangsúlyos rész-vételét – 16 tagunk révén –ismertette. Bejelentette,hogy a kiadásra elõkészítettBudapesti HelytörténetiEmlékkönyv VIII. kötetérebenyújtott pályázatok egyi-

ke sem nyert támogatást,ezért 2012-ben újra megkí-sérlik anyagi háttere megte-remtését, írásait végsõ eset-ben a helytörténeti portálonteszik közzé. Hangsúlyozta,hogy a pályázati forrásoktapasztalt beszûkülése máraz egyesület alapszabálybanrögzített céljainak elérésétveszélyeztetik.

A Területi Bizottság no-vember 29-én, a Ferencvá-rosi Helytörténeti Gyûjte-ményben tartott ülésérõl dr.Róbert Péter, a Területi Bi-zottság elnöke számolt be.Itt ismertetésre kerültek a fe-rencvárosi, újpesti, pester-zsébeti 2012. évi kerületitervek, majd a bizottság tag-jai konkrét javaslatokat tet-tek a Társaság 2012. évi kü-lönféle tevékenységeire, ki-tüntetéseire.

Ezt követõen a Váro-sunk–Budapesti Honisme-reti Híradó szerkesztõje,Gábriel Tibor adott tájékoz-tatást a szerkesztõbizottságlaptervi javaslatainak vég-rehajtásáról, a lap 2011. évi

kiadásáról, anyagi hátteré-rõl. Felhívta a figyelmet,hogy az egyesület anyagihelyzete miatt a 2012. éviszámok folyamatos kiadásaa térítés nélküli önkéntesmunkák növelése mellett iskétségessé, a késõbbi pá-lyázati támogatások függvé-nyévé vált. Ismertetését kö-vetõen a szerkesztõbizott-ság tagjainak javaslataihangzottak el a periodika2012. évi 1–4. száma lap-terveihez.

Az Egyebeken belül a2012. évi egri HonismeretiAkadémiáról (július 2. és 6.között; témaköre: a szõ-lõ/borkultúra és a honisme-ret), az Újpesti Önkormány-zat jótékonysági szervezeté-nek (Újpesti Cseriti) támo-gatásáról esett szó, és az El-nökség megvitatta a fõváro-si helytörténeti oktatás hely-zetével foglalkozó szimpózi-um megrendezésének ja-vaslatát. Utóbbiról a követ-kezõ ülésén dönt.

RRÓÓLLUUNNKK –– RRÖÖVVIIDDEENNBudapesti Honismereti Társaság

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon

találom meg:• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudományi,levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténetifolyóiratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, ma-gyar elektronikus újságokhoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytör-ténettel foglalkozó civil szervezetekrõl, közgyûjte-ményekrõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertó-riumait;

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért!

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák

címû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdainapján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltáraföldszinti konferenciatermében tartjuk (Budapest, XIII. ker.,Teve u. 3–5.). Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek,minden érdeklõdõt szeretettel várunk.Február 1. (szerda) 17 óra– A megigényelt világváros

– Elõadó: Horváth J. András fõlevéltáros– Évforduló: Károlyi Emlékév Újpesten

– Elõadó: Szöllõsy Marianne gyûjteményvezetõMárcius 7. (szerda) 17 óra– Mozaikok a magyar cserkészet történetébõl

– Elõadó: dr. Tóth József ny. tanár– Évforduló: Teleki Blanka, a magyar nõnevelés úttörõje

(1806–1862) – Elõadó: Karacs Zsigmond történészÁprilis 4. (szerda) 17 óra– A magyarországi szervezett mentés története

– Elõadó: Debrõdi Gábor, a Kresz Géza Mentõmúzeum igazgatója

– Évforduló: Színházi jubileumok (Német Színház – 1812, Pesti Magyar Színház – 1837)– Elõadó: Vízy László ny. mûemléki felügyelõ

Horváth Péterné és Breinich Gábor az emléklap átadásakor


A Budapesti HonismeretiTársaság õszi-téli elõadó-estjein – a Budapesti Histó-riákon – Budapest FõvárosLevéltára földszinti elõadó-termében vehettünk részt.Október 5-én az óbudaitéglagyártás történetét a té-makör szakavatott ismerõ-je, Kádár József helytörté-nész tolmácsolásában is-merhettük meg. Az elõadóa korai címeres téglák készí-tésétõl napjainkig bezáróanvázolta fel nagy érdeklõdés-sel kísért beszámolója soránÓbuda téglagyárainak sor-sát. Ezt követõen az Óbu-da-Hegyvidékiek Egyesüle-te (rövidítve Óhegy Egye-sület) tevékenységérõl Be-nyóné dr. Mojzsis Dóra, azegyesület ügyvezetõ elnökeadott tájékoztatást. A hegy-vidéki elõdök tevékenysé-gét folytatva az egyesületpéldamutató közösségte-remtõ, helytörténeti tevé-kenysége mellett 16. éveadja ki az Óhegy-Hírek cí-mû újságját, és egyfajta kö-zösségi teret tart fenn a To-ronya utcai TáborhegyiNépházat mûködtetve.

A Százados úti mûvészte-lep száz évérõl november 2-án – Szabó Gábor szobrász-mûvészt helyettesítve –Feledy Balázs mûvészettör-ténész számolt be. A ma-gyarországi mûvésztelepeklétrehozását ismertetve a

20. század eleji hazai képzõ-mûvészek helyzetébe is be-tekintést adott. A Századosúti mûvésztelep létrehozásá-nak, mûködtetésének törté-netét, a mûtermek bérlõi-nek sorát bemutatva kalau-zolta el hallgatóit napjain-kig, a mûvésztelep jelenlegihelyzetéig. Elõadását a te-lep egyik mai lakója, BudaIstván szobrászmûvész egé-szítette ki személyes élmé-nyeivel. A Kispesti Társas-kör elõzményei kapcsán azegyesület elnöke, Arany-Tóth Zoltán, az elõzõ szá-zadforduló civil szervezetei,a kispesti Casino, a PolgáriKör és a Munkásotthon em-lékét idézte fel. 1945 utáncsak az 1969-es TV-s vetél-kedõ adott újra lehetõségetKispesten is a lokálpatriotiz-mus ápolására. Társaskörük

húsz éve segíti a KispestiHelytörténeti Gyûjteménymunkáját, „motorja” GaálKárolyné Varjú Vilma, elõttea testvére volt. Ma a kispes-ti Casinóban, a polgárságáltal egykor közadakozásbóllétrehozott épületben, 19 ci-vil szervezet mûködik.

December 7-én SiposAndrás fõlevéltáros ismer-tette az 1930 és 1960 közöt-ti budapesti rendezési terve-ket, bemutatva azok terve-zõit, ismertetve a szinte évti-zedenként változó „kihívá-sokra” adott várostervezésielképzeléseket. (Elõadása Ajövõ Budapestje 1930–1960 címû könyvére épült,melyet mostani számunk-ban ismertetünk – a szerk.)A Kertvárosunk 18 Egyesü-let tevékenységérõl a szer-vezet elnöke, Melegh And-

rás adott tájékoztatást. AGanz-kertvárosban 2007-ben, 14 ember által alapítottszervezet célja a helyi érté-kek megõrzése, lakóterükotthonosabbá tétele. Kiad-ták a városrész történeténekismertetését (Téglás Tiva-dar: Ganztelep – Ganzkert-város története), lakosságifórumokat hívnak össze,eredményesen részt veszneka telep közlekedési rendjé-nek alakításában, kertvárosisétákat szerveznek.

gábriel

Tabáni Advent

A Tabán Társaság Egye-sület és a Tabán Múzeumszokásos adventi rendezvé-nye ezúttal a budapesti Tö-rök Nagykövetség bevoná-sával zajlott le. December 3-án a Tabán MúzeumbanJankóné Pajor Ildikó mutat-ta be a Tabáni Füzetek 8. ki-adványát, amely az elõzõszámunkban Világok ván-dora címmel közölt, EvliaCselebirõl megemlékezõelõadásaik magyar és angolnyelvû szerkesztett változa-tát tartalmazza. Rendezvé-nyüket Budavár díszpolgá-ra, az UNESCO-díjas Se-bestyén Márta népdaléne-kes elõadása zárta.

Budapesten élõ, többgenerációsorvoscsalád gyermekeként születettBogárdi Mihály. Gyermekgyógyász-ként dolgozott az Állami Gyermekvé-dõben, a késõbbi Heim Pál Kórház-ban, majd a Madarász utcai Gyer-mekkórház igazgatóhelyettese, végülmásfél évtizedig az újpesti ÁrpádKórház gyermekosztályát vezette. AGyermekgyógyász Társaságban vég-zett munkáját két alkalommal ismer-ték el Bókay-éremmel, szakmai tevé-

kenységét Flesch Ármin-díjjal érté-kelték.

XIII. kerületi, Pozsonyi úti lakásá-ból jelentõs helytörténeti tevékeny-séget végzett, építészettel, helytörté-nettel foglalkozó írásaival gyakran ta-lálkozhattunk – ezekért Podmanicz-

ky-díjat kapott. A Budapesti Honis-mereti Társaság tagjaként 2005-bena Budapesti Históriákon az ostromutáni Budapest képét vázolta fel, írá-sát közöltük a Budapesti Helytörté-neti Emlékkönyv III. kötetében, 10éves törzstagsági emlékérméjét2010-ben vehette át. 2011. május24-én, életének 86. évében hunyt el,június 11-én a Fiumei úti sírkertszóróparcellájában lelt végsõ nyuga-lomra. Emlékét kegyelettel õrizzük.

Sipos András a Budapesti Históriák elõadóestjén

In memoriamDr. Bogárdi Mihály

(1925–2011)

Az óbudai téglagyártástól a budapesti fejlesztési tervekigA Budapesti Históriák elõadásai a fõváros levéltárában


Bán Dávid (1975-): Utazás apályaudvar körül : az elsõ in-dóháztól a plázaudvarokig. –[Budapest] : Matura TN :L’Harmattan, cop. 2011. –287 p. : ill. ; 25 cm

Kapronczay Károly (1941-):Gyógyító Budapest. – Buda-pest : Holnap, 2011. – 145,[2] p. : ill. ; 23 cm. – (Meséla város, 1788-1617)

Szerbusz trolibusz / JakabLászló, Nagy Zsolt Levente.– Budapest : Jószöveg Mû-hely, cop. 2011. – 272 p. : ill.; 21x21 cm

Tanulmányok Budapestmúltjából 35. / szerk.Szvoboda Dománszky Gab-riella. – Budapest : BTM,2011. – 318 p. : ill. ; 24 cm

Albrecht Gyula (1940-): Ba-rangolás a nádfödeles Rá-koskeresztúron. – Budapest :Rákoshegyért Alapítvány :Vigyázó Ferenc Mûvelõdési

Társaság, 2011. – 55 p. : ill. ;21 cm

A mi kerületünk : száz éve-sen... = Our district : onehundred years old... / [szerk.Kodrucz Gergõ]. – Budapest :Pedagógiai Intézet és Helytör-téneti Gyûjtemény, 2011. –102 p. : ill., színes ; 21x21 cm.– [a 18. kerületrõl]

Gábriel Tibor (1950-): A Bu-dai Vigadó története /; [köz-read. a] Lánchíd Kör. – Bu-dapest : Lánchíd Kör, 2011.– 204 p., [32] t. : ill. ; 26 cm

Kispest képekben = Pic-turesque Kispest = Kispest inBildern / [fotók KoleszárAdél] ; [szöveg Siklós Zsu-zsa]. – Budapest : BudapestFõváros XIX. kerület KispestÖnkormányzata, 2011. –112 p. : ill., színes ; 33 cm

Kún István: A rajzmûvészetSzindbádja : emlékezés a100 éve született Zórád Er-

nõre / [írta és összeáll. KúnIstván]. – Budapest : LiteaKönyvesbolt és Teázó,2011. – 64 p. : ill., fõként szí-nes ; 21 cm

„Nagypapához utazunk” :Az I. kerület régi képeslap-okon = “We’re off to visitGrandpapa...” : District I.onold picture postcards / A ké-peket vál. és a kötetet szerk.Fehér Ferenc, Saly Noémi ;szöveg: Saly Noémi. – Buda-pest : Márai Sándor Kulturá-lis Közalapítvány, 2011. –139 p. : ill. ; 20 cm

Rojkó Annamária: Aki a ko-rát megelõzte : Aschner Lipótélete. – [Budapest] : Kossuth,cop. 2011. – 223 p. : ill. ; 21cm

Seregi György (1927-): AMargit híd, 1871-2010 : feje-zetek egy Széchenyi-díjasmérnök naplójából / [kiad.az Építésügyi Tájékoztató

Központ Kft.]. – Budapest :ÉTK, 2010. – 137 p. : ill.,részben színes ; 22x23 cm

Skaper Brigitta: Fiam, mozitfogunk csinálni : A Pflummcsalád a mozgókép bûvöleté-ben. – Budapest : Pesterzsé-beti Múzeum, 2011. – 148 p.: ill. ; 21 cm.

Tabáni Énekkar Egyesületmegalakulásának törté-nete a dokumentumoktükrében (1920–1926) /szerk. és elõszavát, bevezeté-sét írta Völgyesi Levente –Budapest : Rejtjel Kiadó,2011. – 124 p. : ill. ; 24 cm.

Verrasztó Gábor (1964-):Széll Kálmán és a Moszkvatér : budai históriák / [fotók:Ács Irén et al.] ; [közread. aBudavári Önkormányzat]. –Budapest : Napkút K. : Bu-davári Önkorm., 2011. –107 p. : ill. ; 19 cm

Gali Ágnes

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XL.

Tabáni Múzeum(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó,tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze, Szo, V: 14–18 óra,

Óbudai Múzeum és KönyvtárVezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–17 óra.

Újpesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Szöllõsy Marianne,tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra.

Ferencvárosi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Gönczi Ambrus,tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

Kõbányai HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Bihari József, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14,

Cs: 14–18 óra.

Alberfalvi Helytörténeti Gyûjteményés IskolamúzeumVezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635,

cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K és Cs: 16–18 óra.

Etele XI. kerületi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Osvai Katalin, tel.: 06-30-644-9309, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra.

Hegyvidéki HelytörténetiGyûjtemény és GalériaVezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b.,nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra.

Angyalföldi HelytörténetiGyûjteményMunkatárs: Maczó Balázs, tel.: 349-1501, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.

Rákospalotai MúzeumVezetõ: Kiss Emília, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K, Cs,Szo: 10–14, Sze: 14–18 óra

Kertvárosi Helytörténeti Gyûjtemény(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Széman Richárdtel: 401-0866, cím: 1165 Bp., Veres Péter út 157.,nyitva: H–Cs: 10–16 óra.

Erdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és KiállítóteremVezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526,

cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Kispesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,Nyitva: K–P: 14–18 óra,

Szo: 10–14 óra.

XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézetés Helytörténeti Gyûjtemény– MúzeumsarokVezetõ: Frank Gabriella, tel.: 295-0877, 06-20/258-0667cím: 1183 Bp., Szent Lõrinc sétány 2.,nyitva: K–Szo: 14–18 óra.

Pesterzsébeti MúzeumVezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–V: 10–18 óra.

Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményecím: 1213 Bp., Szent István út 230. Zárva

Budafok BarlanglakásEmlékmúzeumVezetõ: Garbóci László,cím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt,Lakatos családnál)

Soroksári HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra


A Pesterzsébeti Múzeum60. születésnapját a GaálImre Galériában november3-án egy igazán különlegeskiállítással nyitásával ünne-peltük meg. Galler Péter,Pesterzsébet AranykezûMesterének helytörténetigyûjteményébõl válogat-tunk. A „civilben” kárpitosGaller Péter gyermekkoraóta gyûjti a Pesterzsébetrevonatkozó helytörténeti em-lékeket. Anyaági felmenõi,a Holczhauserek a településalapítói közé tartoztak, s acsalád majd’ 150 éve él ahelységben. A pesterzsébetiSebestyén utca éppen azüknagyapáról, HolczhauserSebestyénrõl kapta a nevét;az ükunoka is itt lakik.

A kiállítás alsó szintjét el-sõsorban a vallásosság, s akarácsony szelleme hatjaát. A háromkirályok imádá-sát ábrázoló falikárpit és anagy méretû szentkép(amely valószínûleg az1920-as évekbõl, a helyiKatolikus Kör irodájábólszármazik) a kiállítás kétkülönösen impozáns da-rabja. Kicsik és nagyokegyik kedvence a sok apró

figurából álló betlehem,amelyet belülrõl egy rejtettfényforrás világít meg. So-kakat vonzanak a bemuta-

tott régi gyermekjátékok akis gõzgéptõl a kétökrösszekéren át a különféle ba-bákig. A retro díszekkel ékí-tett karácsonyfát mindenkimegcsodálja, mint aho-gyan azokat a két világhá-ború közötti idõszakbólszármazó díszeket is, ame-lyek az elcsatolt felvidékinagyvárosokat ábrázolják.

A földszinten két enteriõrtalakítottunk ki. Az egyik egy

dolgozószobát jelenít meg,olyan tárgyakkal, amelyek atelepülés régmúltjának fon-tos közéleti szereplõihez kö-

tõdnek. Ilyen például NagyGyõry István (Erzsébetfalvafõjegyzõje 1923-ig, majdPesterzsébet polgármesterhelyettese) Royal írógépe éstintatartója, vagy dr. ChikánBéla (a helység polgármes-tere az 1920-as és 1930-asévek egy részében) iratcsip-tetõje és iratnehezéke.

A másik enteriõrben egyvegyesbolti sarkot rendez-tünk be, amelyben több év-

tized termékei, dobozkáikaptak helyet. Igazi különle-gesség az 1960-as évekbõlszármazó pénztárgép, amelya helyi Kiskulacs vendéglõ-bõl származik.

Az emeleten folytatódó ki-állítás – ahol helyet kaptak amúzeum születésnapi gyer-mekrajzpályázatára készültmûvek – részben órabemu-tatónak is tekinthetõ. Szá-mos – nagyrészt helytörté-neti vonatkozású – fali- éskakukkos óra, különbözõvekkerek, asztali órák talál-hatóak itt. Az egykori pest-szenterzsébeti Kovács órás-tól több terméket mutatha-tunk be: zseb- és karórákat,ékszereket és szemüvegeket,cvekkereket.

Természetesen e keretekközött csak szemezgethet-tünk a bemutatott anyag-ból, de reméljük, így is sike-rült felcsigáznunk az olvasókérdeklõdését. A látogatókeddigi visszajelzései alapjánbizton állíthatjuk, hogy egyjó hangulatú kiállítást hoz-tunk létre, amely meleg ésotthonos – mint amilyen aPesterzsébeti Múzeum.

Skaper Brigitta

2011 utolsó napjaiban,karácsony elõtt jelent megaz Újpesti Helytörténeti Ala-pítvány gondozásában és azÚjpesti Önkormányzat tá-mogatásával Lõrincz Ró-bert Újpest a térképek tük-rében címû albuma. Az al-bum térképei esztétikailaggyönyörû látványt produ-kálnak az olvasó számára,melyet tovább erõsít a meg-jelenített térképek bemuta-tását szolgáló tudományosigényességgel megfogalma-zott leírások sora. Ezek a ré-gi kartográfiai dokumentu-mok „grafikus nyelvükkel”áthidalják azt az idõt, amelya készítésük és napjaink kö-zött eltelt. Az Újpesten élõkszámára felemelõ érzés lesz

lapozgatni ezt az albumot,amely a település „formáló-dását” az elsõ térképi ábrá-zolástól napjainkig követi.

A térképeken az I. katonaifelvételezéstõl (1785) napja-inkig folyamato-san végigkísér-hetjük Újpest te-rületének válto-zását, az ürespusztától a nagy-városig való ki-alakulását. Így azelsõ térképenmár megtalálhat-juk a Határcsár-dát, és a Megyericsárdát. A következõ 1820körül készült felvételen mármegjelenik a Károlyi urada-lom majorsága. Az 1836-os

térképen a pesti határcsárda(Pester Hotter W.H.) mellettmár áll az 1831-ben Milden-berger Márton sörfõzõmes-ter által a Gyáli-patak torko-latánál épített sörfõzde(Brauhaus), mely a késõbbiÚjpest elsõ háza lett. Ezt kö-

vetõen a térképe-ken figyelemmelkísérhetjük a köz-ség, majd a városbõvülését, ter-jeszkedését. Egynagyot ugorva,az 1903-ban ké-szült és a század-forduló hangula-tát közvetítõ tér-képen már ott so-

rakoznak a gyárak. S bárÚjpestet 1950-ben a fõvá-roshoz csatolták, és ezt kö-vetõen a budapesti térképe-

ken a IV. kerület jelenítettemeg a hajdani önálló vá-rost, továbbra is a mai na-pig találkozhatunk Újpesttérképekkel.

Véleményem szerint e tér-képtörténeti album jelentõshiányt pótol. Újpest múltjá-ról már nagyon sokat tu-dunk, de most a régi térké-peken keresztül is láthatjuklakóhelyünk korabeli termé-szeti és településtörténeti vi-szonyait, állapotait.

Az album szépsége mel-lett, hasznos információkatnyújt az olvasónak Újpest-rõl, és remélem egyben pél-daként is szolgál a többi bu-dapesti kerületnek, fõlegazoknak, amelyek 1950elõtt hasonlóan önállóakvoltak.

Sallai János

Kincs, ami van

Az asztalon polgármesteri munkaeszközök

Nekem térkép e táj!


Amikor 1911. október 26-án ünnepélyesen felavattáka báró Eötvös József Colle-gium Ménesi úti épületét,még senki nem sejtette,hogy a kollégisták száz évmúltán emlékév keretében,a Budapesti Történeti Mú-zeum a Lustrum. Százévesaz Eötvös Collegium Méne-si úti palotája címû kiállításanapra azonos megnyitásá-

val emlékezik meg a magyarelitképzés bölcsõjérõl.

2011. október 26-án aVármúzeum Barokk Ter-mében mutatták be aLustrum. Sollemnia aedifi-cii a. D. MCMXI. Inauguraticímû jubileumi kötetet ésnyitották meg a múzeum ésaz ELTE Eötvös JózsefCollegium (EJC) közös ki-állítását.

A magyar tanár- és tudós-képzésben páratlan szere-pet betöltõ intézmény alapí-tását elõdeink bölcs elõrelá-tásának minõsítette Kiss Je-nõ akadémikus. 1895-benhozták létre a báró EötvösJózsef által kidolgozott1868-as oktatásügyi reformrészeként a kollégiumot.Alapításától 1949-ig százférõhelyébõl harminc a te-hetséges szegény hallgatókingyenes bentlakását tettelehetõvé. A kommunistadiktatúra 1949-ben meg-szüntette az intézményt,szellemisége azonban fenn-maradt, Keresztury Dezsõ –1936-tól a kollégium taná-ra, 1945–48 között igazga-tója – máig élõ jelmondatá-hoz igazodva: „Szabadon éla szellem.” Az ECJ 1990-ben ismét a párizsi ÉcoleNormale Supérieure képzé-si rendszerét vette át oktatá-si- és önmûvelési rendsze-rének újjáalkotásakor.

A jubileumi kötetet azEJC Történész mûhelyénektitkára, ifj. Arató Györgymutatta be – az 1219 olda-las kötet és a mellé csatoltnégy CD hû képet ad az in-tézmény történetérõl, veze-tõirõl, egykori és mai diák-jairól és tudományos mun-kásságuk eredményeirõl.

A tárlatot Dux László, aNEFMI felsõoktatásért fele-lõs helyettes államtitkáranyitotta meg. A kiállítottmûtárgyak, dokumentumoka falon, oszlopokon és tár-lókban nyertek elhelyezést,mintegy végigvezetve a tár-lat látogatóját az ECJ és amagyar tudománytörténetutolsó száz évén. Az utolsó,hatodik tárló a közelmúlt ésa jelen kollégistáinak köny-veire, elismerést keltõ ered-ményeire hívja fel a figyel-met, igazolva, hogy a mos-tani századforduló neveltjeiméltóak neves elõdjeikhez.

G. T.

Újpest Önkormányzatatámogatásával adta ki aKossuth Kiadó Rojkó Anna-mária: Aki a korát megelõz-te Aschner Lipót élete címûkönyvét. Írója egyben az Új-pesti Helytörténeti Értesítõszerkesztõje. A periodiká-ban megjelent 15 részescikksorozata – EpizódokAschner Lipót életébõl – lé-nyegében lefedi könyvénektartalmát. Esztétikus külle-mû, tartalmas kötete lehetõ-vé teszi, hogy a kerülethatá-ron kívül is közkinccsé vál-hasson országunk egyik leg-jelentõsebb vállalkozása ve-zetõjének élete.

A kötetrõl több ismertetésjelent meg, a Bookhouse(http://bookhouse.hu) re-cenzióját mi sem tudnánksokkal kiegészíteni: „Az Új-pest Önkormányzata általindított helytörténeti könyv-sorozat keretében megjele-nõ biográfia Aschner Lipót,a hajdani Egyesült Izzó le-gendás hírû vezérigazgató-

jának életútját foglalja ösz-sze. A Tungsram néven is is-mert nemzetközi hírû nagy-vállalat a két világháborúközött, Aschner vezetésealatt élte virágkorát. A levél-tári és egyéb - sajnálatosankis számban fennmaradt -dokumentumokra alapozottmûbõl egy kiváló és eredetivállalatvezetõ portréja, egyhuszadik századi magyarpolgár tanulságos életútjabontakozik ki.

Az apró nyitrai faluban,Assakürtön született Asch-ner Lipót igazi self-mademan volt: a zsidó kocsmárosfia 1892-ben, alig húsz éve-sen került gyakornokként –az akkor még Egger Bernátés Társa nevet viselõ –elektronikai céghez, amely-hez élete végéig hû maradt.A teljes szamárlétrát végigjárva 1921-tõl már a vezér-

igazgatói posztot töltötte be,1931-tõl pedig a cég alelnö-ke is lett.

1944-ben a német meg-szállás után az elsõk közötttartóztatják le, megjárjaMauthausent, ahonnan film-be illõ nemzetközi konspirá-ció keretében kiszabadulvajut el Svájcba. 1947-ben térhaza, újra a gyárban dolgo-zik, ahol azonban már csakmegtûrt személy 1952-benbekövetkezõ haláláig.

Az olvasmányos kötet be-mutatja a legújabb módsze-rekre és szemléletre nyitottvállalatvezetõt (statisztikaiadatokra alapozott termelés-szervezés, világhírû kutatóla-boratórium alapítása, stb.), aklasszikus nagyvállalkozót(szociális beruházások, azÚjpesti Torna Egylet elnöke).Különösen érdekesek a csa-lád magánlevelezésébõl is

bõven merítõ passzusok,amelyek érzékletes képet fes-tenek személyiségérõl, csa-ládja mindennapjairól.

A felhasznált irodalomjegyzékével záruló, tipográ-fiailag igényes és tetszetõskiadványt fekete-fehér fotókillusztrálják.”

A vázlatos vállalattörté-netként is olvasható kötetolvasói hazánk egyik legje-lentõsebb, egykor világszín-vonalú ipari üzeménekmúltját, és vezetõjének em-beri, humánus voltát egy-aránt megismerhetik.

Szabadon él a szellemEötvös Collegium – Ménesi út

Aki a korát megelõzteAschner Lipót élete

A kiállítótérben az Eötvös Collegium relikviái láthatók


Budapest városfejleszté-sének terve az egyesítés ótaa városrendezési programokcélja és az építészeti megúju-lás eszköze volt. A világvá-rossá fejlõdött Budapest kö-zel másfél évszázados múlt-jának három évtizedét dol-gozza fel a tartalmas város-történeti könyv, amely aNapvilág Kiadó jóvoltábóljelenhetett meg A jövõ Bu-dapestje 1930–1960 Város-fejlesztési programok és ren-dezési tervek címmel.

Szerzõje Sipos András, Bu-dapest Fõváros Levéltárafõlevéltárosa, egyben fõosz-tályvezetõje, a FONS Forrás-kutatás és Történeti Segédtu-dományok folyóirat szerkesz-tõje. Kötetét a Politikatörté-neti Intézet Budapest-törté-neti mûhelyének támogatá-sával készítette el. Ez könyvé-nek elõnyére is szolgált, mi-vel abban nem csupán a vá-rosfejlesztési és -rendezésitervek kronológiai sorrendetkövetõ szakszerû ismerteté-sével szembesülünk, de meg-ismerjük elkészítõit, elbírálóités a „szakmai” döntések po-litikai hátterét – egyszóval ur-banisztikai, szociológiai éstörténettudományi szem-pontból egyaránt értékes mûjött létre.

A 30-as évek nagyra-törõelképzeléseit a II. világhá-

ború megakadályozta („maúgyszólván semmit semépíthetünk, de annál in-kább kell terveznünk”).Majd az ostrom utáni hely-reállítást követték újabb vá-rosrendezési tervek, mégszakmai alapon az FKT aFõvárosi Közmunkák Taná-csának elképzeléseit vettefigyelembe.

A politikai döntések – ésez a könyv tanulsága – térí-tették el a fõvárost a tervekáltal kijelölt természetes fej-lõdéstõl, amint ezt Nagy-Budapest létrehozása és a60-as évek közepén megin-dult panelos lakásépítésekjelzik. Az elõbbit a lakosságpártorientációja motiválta,a másik a rosszul értelme-zett tömeges lakásépítésnyugati és szovjet példáinaktorz követése volt.

A városfejlesztési progra-moknak mindig egyik köz-ponti témája volt a belvárosmegújítása (Fórum terv,Nemzeti Színház, buszpálya-udvar ügye). A Budai Vár ésa Belvárosi Rekonstrukciójakormány által jóváhagyottprogramjai csak az 1960-asévekben indultak meg.

Az esztétikus megjelenésû,puhafedelû kötet szövegétmintegy hatvan fotó és terv-rajz teszi szemléletessé. Tudo-mányos szempontból hasz-nosítását a könyv közel hat-száz lábjegyzete, személy- éshelynévmutatója garantálja.Ismerete a Budapest fejlesz-tése iránt elkötelezettek szá-mára a következõ évtizedek-ben kikerülhetetlen lesz.

Vízy

Budapest Fõváros Levél-tára kiadásában megjelenõBudapesti Negyed folyóirat68. számához érkezett. Akötetben Horváth J. Andrásfõlevéltáros szerkesztõ válo-gat a levéltár magánokirata-iból. Az intézmény aktíviratmentõ munkája eredmé-nyeként a 2003-as összesí-tés szerint a személyes ada-tokat tartalmazó köziratokés személyes magán- illetvecsaládi iratok számát több-szörösére növelte.

A szerkesztõ bevezetõ ta-nulmányában olvashatjuk,hogy gyûjtõ tevékenységü-ket nem csak a „jelentõsszemélyiségek irathagyaté-ka” jellemzi, így ma már a20. századi budapesti kis-ember, egyébként bizonyo-san nyom nélkül eltûnõ, le-velezési forrásbázisa is a ku-tatók rendelkezésére áll. Az

állomány jellemzését is adjae kötet. Az egyes tanulmá-nyok szerzõi – többségében

a levéltár munkatársai – kö-rültekintõ alapossággal dol-gozzák fel a 19–20. századpolgárainak egyéni történe-tét.

A tizenhárom tanulmányszerzõi a századforduló, amásodik világháború és azazt követõ évek, majd a kö-

zelmúlt példáit elemzik ahétköznapokban keletkezettlevelek, naplók, háztartásikönyvek alapján. E doku-mentumok szereplõi valla-nak arról, hogy a háborúsévek hogyan befolyásoltákneveltetésüket, fogyasztásiviszonyaikat, szerelmeiket.Egy polgárista leány leveleia háborús évek tinédzserperspektíváját adják. „Hõs-nõnk” barátnõi és a frontonlévõ vagy oda készülõ fiatal-emberek érzelmeik segítsé-gével kísérelnek meg mene-külni napi megpróbáltatá-soktól. Hogyan lehet túlélnia hadifogolytábort, milyenmegrázkódtatást jelent a ki-telepítés, az otthon elveszté-se, a kényszerlakóhelyreköltözés? Mit jelentenek abizonytalan megélhetés két-ségei vagy az otthoni segít-ség. Képet kapunk egy pe-remkerületi házaspár és kö-zeli rokonaik viszonyrend-szerérõl, összehasonlítva a„disszidens” és honi kiseg-

zisztenciák életmódját. Aziratelemzések a pesti iparosgeneráció egy tagjának kar-rierútjától, a háború utánikétségbeesett politikai alkal-mazkodás kényszerén átegy igazi bûnügyi történetfiktív rekonstruálásával áb-rázolják a kivételezett hely-zetet élvezõ munkásõrök vi-lágát.

A Fõvárosi magántörté-nelem alcímet viselõ kötetmindazok érdeklõdéséreszámot tarthat, akik a törté-nelem alulnézeti képére iskíváncsiak. Figyelemmel kí-sérik a kisember szerepét isa „világtörténelem nagy ol-vasztótégelyében”.

Szöllõsy

A jövõ BudapestjeFõvárosi városfejlesztési modellek és készítõik

Fõvárosi magántörténelemTizenhárom tanulmány – tizenhárom történet

MementóA GULAG-okban Elpusz-tultak Emlékének Megõr-zésére Alapítvány október8-án az V. kerületi Honvédtéri GULAG Rabok Em-lékmûvénél koszorúzástszervezett. A GULAG tá-boraiból való hazatérés58. évfordulójáról StarkTamás történész, a kurató-rium elnöke, és Rózsás Já-nos író, volt GULAG-rabemlékezett meg.


Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül,megtalálható a budapesti kerületek múzeumaiban, hely-történeti gyûjteményeiben, Budapest Fõváros Levéltá-rában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókja-iban és a Budapesti Históriák elõadóestjein. ÚjpestÖnkormányzata és a Hargitai–Haitsch Gyula Alapítvány

támogatásával készült kiadványunk.

Felelõs szerkesztõ: Gábriel TiborSzerkesztõbizottság:

Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András.Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság(1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652,

e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu)Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

A Ferencvárosi Helytörté-neti Gyûjtemény adott he-lyet a BTM Kiscelli MúzeumaFFC Ferencvárosi Freecikli –A kerékpár kultúrtörténetecímû vándortárlatának. Eztszeptember 23-án GöncziAmbrus gyûjteményvezetõköszöntõje után Kócziánnédr. Szentpéteri Erzsébettechnikatörténész nyitottameg, majd László János, aMagyar Kerékpáros Klub el-

nöke hangsúlyozta, hogy akerékpározás egyre inkábbkultúránk része.

Tárlatuk célja, hogy a ve-locipédtõl modern kerékpár-ig mintegy harminc kétkere-kûn szemléltessék e közleke-dési eszköz fejlõdését – a 19.század második felétõl napja-inkig. A tárgyi anyag mögöttifalakon grafikák, fotók, út-mutatókönyvek, plakátok,kisnyomtatványok, szabály-rendeletek, sporttrikók, a ve-títõteremben 20. század elejifilmhíradó-részletek felhasz-nálásával mutatják be a ke-rékpározás napjainkban ke-vésbé ismert hazai történetét.

Budapesten a 19. századvégére nagyon népszerûvévált a kerékpározás. Sza-

badidõs, túra- és sportcélo-kon túlmenõen a napi mun-kába járás olcsó eszköze isvolt. Használatát az 1898-ban kiadott és 1911-ig fenn-álló fõvárosi adórendelet –kerékpáronként évi 5 forint– idõlegesen visszafogta,megszûnése után azonbanújra közkedveltté vált.1928-ban Budapest kaptameg a kerékpáros világbaj-nokság rendezésének jogát.Erre az eseményre a Mille-náris Sporttelepet HajósAlfréd tervei alapján átépí-tették, így az Európa akkoregyik legjobb fekvésû éslegmodernebb kerékpárosversenypályájává vált.

A tárlat november 12-igvolt megtekinthetõ.

Az újpesti civil szervezeteka Magyar Tudomány Napjaalkalmából november 17-én megkoszorúzták az Új-pesti Két Tanítási Nyelvû

Szakközépiskola, Szakiskolaés Gimnázium falán elhe-lyezett emléktáblát (ÚjpestiVárosvédõ Egyesület, Új-pesti Közmûvelõdési Kör,

Újpesti Helytörténeti Ala-pítvány, az önkormány-zatot képviselõ ÚjpestiVagyonkezelõ Zrt., vala-mint az iskola), mely avárosukhoz kötõdõ, a fej-lõdését segítõ akadémi-kusoknak állított emléket.Az iskola bejáratának kétoldalán elhelyezett már-vány emléktáblákat azÚjpesti Városvédõ Egye-sület a Magyar Tudomá-nyos Akadémia alapítá-sának 175. évfordulójánállította.

A Magyar TudományNapjáról tartott megem-lékezésen nem csupán aszervezõk vettek részt, demeghívást kaptak rá a vá-rosrész vezetõi, díszpol-gárai, díjazottjai, a kultu-rális és gazdasági élet je-lentõs személyiségei.

GratulálunkBudapest Fõváros XXI. kerület

Csepel Önkormányzata díszpolgárá-vá választotta Bolla Dezsõ nyugal-mazott tanárt, a Csepeli Helytörténe-ti Gyûjtemény egykori vezetõjét, aCsepeli Helytörténeti és Városszépí-tõ Egyesület elnökét, a Budapesti

Honismereti Társaság tagját. Az 1956-os forradalom és sza-badságharc évfordulóján átadott kitüntetését ötvenévescsepeli helytörténeti tevékenységével érdemelte ki.

A budapesti kerékpározás történeteHarminc kétkerekû és sok fotó, plakát a Ferencvárosban

Magyar Tudomány NapjaCivil szervezetek koszorúzása

Plakát az újpesti UTE pályántartott versenyrõl (1926)

Az Újpesti Városvédõ Egyesületkoszorúzása (Kovács Ivánné, Iványi János)

Velocipédtõl a napjaink kerékpárjáig

Documents

Városunk · 2019. 2. 11. · Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2 2012. január land és Végh András rende- zésében, a NEFMI Alfa-programjának segítségével létrehozta