E önvvecske segítsé vel...

• önnvenrájöhetünk, mi iákutvánk lejében

• lelordíthatjuk,mit gondol rólunkkedvencünk

• megismerhetjük a"kutvanvelv"alapkilejezéseit

2998 FtISBN 978 963 590 326 9

Ll5903269

Trevor Warner

KUTYA· ,

TESTBESZED

Trevor Warner

KUTYA· ,TESTBESZED

100JEL ÉS ~ELE~TÉ~ÜK,HOGY ERTSUK OKET

TOTEM KIADÓ

A mű eredeti címe:

Trevor W arne r: Dog body language phrasebook (100 ways to read their signals)

Copy right © Anova Books Company Ltd.

Ali rights reserved.

Minden jog fenntartva, beleé rtve a könyv egészének vagy részletei nek

reprodukálási jogát .

Magyar ford ítás : Sinka Erika

Tö rde lés: Princz Rita

Borítóterv: Huszti Hajnalka

ISBN 978-963-590-326-9

Felelős kiadó : Tote m Plusz Könyvkiadó Kft.

1047 Budapest, Perény i Zs igmond utca 15.

www.to te mkiado.hu

Kiadóvezető: Tóth József ügyvezető igazgató

A kiadó szerkesztője: Sára Bernadett

Munkatá rsak: Gáspár Katalin. Maros Edit

Kizáró lagos terjesztő: Tóthágas Plusz Könyvkereskedő Kft.

1047 Budapest, Perény i Zs igmond utca 15-17.

Telefon: 06-1-370-9264; Fax: 06-1-399-0638

www.tothagasplusz.hu

Printed in SNP Leefung Printe rs Limited, Ch ina

Tartalom

BEVEZETŐ 6 HIDEGVÉR 138

AFALKAŐSZTÖN 10 TERÜLET KIJELÖLÉSE 144

KÖLYKÖK 20 PÁRZÁS 152

ÜDVÖZLÉS 46 KÉNYES HELYZETEK 158

AFALKAVEZÉR 58 ÁRULKODÓ JELEK 170

BEHÓDOLÁS 72 NAGYON SZEMÉLYES 178

UGATÁS 80 NEVESíTHETETLEN DOLGOK 194

ETETÉS 92 ATÁVOLI ŐSÖK 200

JÁTÉK 100 NÉVMUTATÓ 206

Bevezető

Akutya az ember legjobb barátja.Amióta

csak megjelent a Földön farkasokivadékaként, s az el ső emberek magukhozszoktatták, hasznos segítője lett a családnak.A kezdeti időkben feladata az őrzés volt,jelzett , ha támadástól lehetett tartani, vagyha tolvaj kerülgette az ér tékes nyájat. Idővel

segítette az embert a vadászatnál; tereltea nyájat, s távol tartotta a ragadozókat.

A XIX. századra a kutya már sok mindentmegtanult.Siket- és vakvezető, rendőrségi

feladatokra kiképezve kábítósze r- és akna­kereső , de mindeneke l őtt még ma is az, amimindig is volt, amiért elhódított uk a termé­szettő l : a l eghűségesebb véde lmezőnk.

Ma már a kutya őrző-védő szerepeeset leges, azért tartjuk, mert házi kedvenc:odaadó, hűséges és megbízható barát, akifeltétel nélkü l szeret és mindig örömte lifarkcsóválással fogad, ha megérkezünk.

De miért olyan, amilyen? Miért engede l­meskedik a parancsainknak, amikor a macskatávolságtartó, függet len lény, megy a sajátfeje után? Hogy megértsük a kutya

viselkedését, tudnunk kell,hogy a farkasvolt az őse. Az evolúció során aztána farkasok ivadékai vadkutyákká lettek, ezeketszoktatta a szállásához az ember.A kutya valójában a házi farkasunk, s csak­nem valamennyi tu lajdonsága még ma ismegegyezik a farkasokéval. A farkasokfalkában élnek, szigorú hierarchiában.A falkavezért munkájában a dom inánsfarkasok segít ik, akiknek cserébe hatalmukvan a többiek felett.

Házi kedvencünk ugyanígy viselkedik, azzala különbséggel, hogy az ő falkája a család,s ha minden rendbe n van, akkor elfogadja,hogy e csoporton belül övé az utolsó hely.Genetikai oka van annak, hogy a kutyatársaságra vágyik, arra van programozva,hogy falkatársakkal éljen együtt. S egyre megy,hogy ezek a társak kutyák, vagy emberek.Ez az egyik oka annak,hogy a kutya sohanem hagyja el haldokló gazdáját, hisz a falka­vezért sem hagyná soha magára.

Az első ebek háziasítása óta a tenyésztéseredményeképpen ma már számtalan

kutyafajta él velünk, a nagytestű ír farkas­

kutyátói kezdve a parányi Yorkshire terrierig.Meglepő, ha elgondoljuk, hogy a középkor­ban Európában csupán húszféle kutyafajtalétezett . Napjainkban hétszáznál is tö bbfajtát ismerünk, s mert a tenyésztők jelleg­zetesen fajtiszta vérvonalak elérésére törek­szenek, ez a szám tovább is nőhet.

Ám bármely fajta viselkedési jegyei vissza­vezethetők a farkas ősökre, s ez a könyvsegítmegérteni e kapcsolódásokat.

Azt, hogy egy kutya hogyan viselkedikmás kutyák és a saját falkatársai társaságában,

BEVEZETŐ 7

mindig a státusz dönti el: az, hogy ki a falka­vezér. A falkavezérré válás folyamata akölyökkori játékos civódásokkal, a gyöngédharapdálásokkal, a döfködéssel. a másik fölékerekedéssel kezdőd i k . Ami mókának,

játéknak indul kölyökkorban, az a felnőtt korküszöbén már komolyra fordul.A kutyákgazdái az efféle viselkedést gyakran tévesen"csupán játéknak" ítélik meg,ám a kutyákerrő l másképp vélekednek. Egy-egy "aprókis győzelem " a falkán belül mindig astátuszt erősít i, ezért fontos, hogy ki ér odaelsőnek a kapuhoz, hogy ki kaparintja és

8 BEVEZETŐ BEVEZETŐ 9

tartja meg a legfinomabb csontot, hogy kigyűri maga alá a másikat.

Az ember szemében ezek apróságok, nemúgy a kutyákéban. A bajok akkor kezdődnek,

amikor egy négylábú a gazdival kezd játsza­dozni: nem engedi ki a szájából a játékot,min­denáron be akar menni a szobába, fel akarmászni az ágyra. Ö nmagukban véve mindezeksemmiségeknek tűnhetnek, a kutya azonbanelraktározza magában a győze lme it. Ha nyer;úgy gondolja, ő a falkavezér a házban, s aviselkedése ehhez igazodik S ha falkavezérnekképzeli magát, de mégis megfosztják afalkavezérnek kijáró dom inanciátó l, akkorugatóssá, morgóssá, erőszakossá válik.

Nagyon sok gazdi gondolja úgy. hogy merő

szeretetbő l nyugodtan ráhagyhat mindent akedvencére.Állator vosi praxisom során a leg­gyakoribb viselkedés beli problémák zömeaz agresszióból fakadt, s ennek a hátterébenmindiga gazdi engedékenysége húzódik meg.

Noha e könyv célja a szórakoztatás, snem az, hogy tudományos magyarázatokkalszolgáljon a kutyák viselkedését i l l etően ,

mégis sok olyan kényes pont ra rávilágít, amitérdemes megfontolni , ha kutyát tartunk.A kutyák nagyszerűen működnek a hierarchiánbelü l, még akkoris, ha legalul vannak. ám ehhezvilágos, egyértelmű jelzésekre van szükségük.De legfőképpen következetes jelzésekre.

Az egyi k négylábú páciensem gazdájamindig ugyanazon a hangon hívta a kutyáját,akkor is, ha megdorgálta a rakoncát lankodót.

Aztán csak csodálkozott, amikor azt tapasz­talta, hogy a kutya egy idő után már nemszaladt a hívó szóra. Az ok egyszerű .

A kutya félt, hogy szidást kap, s úgy védeke­zett , hogy nem vett tudom ást a h ívój el ről.

A probléma megoldódott, mihelyt a gazdihívóhangot váltott .

Szeretném azt hinni, hogy ez a könyv csakaz e lső lépés ahhoz, hogy jobban megértsüknégylábú barátainkat. Hiszen komoly és átfogó

szakirodalom áll a rendelkezésére mind­azoknak, akik közelebbről is szeretnénekmegismerkedni a témával, amihez egyéb­ként véleményem szerint nem nagyon kellmás, mint józan ész. Ám ha valakinek mégiskomoly gondot okoz kutyája viselkedése,ne késlekedjen szakembert, állatpszicholó-

gust,vagyviselkedéskutatót fel keresni. Ámnem árt tudn i, hogy a legtöbb szakembervéleménye szerint kevés a problémás kutya,annál tö bb a problémás gazdi.

Trevor Warner; 2006

AFALKAÖSZTÖN 11

"Bevegyelek abandámba?"

KIRÁLYI KEGYELTEK

Az uralkodó osztályok kiválasztottai az afgán agarakvoltak, akrónikák már 400 körül emlftik A másik kegyelt - II.Erzsébetkedvence - a Cardigan Welsh corgi (balra), amelya legrégebbi tiszta vérvonal a briteknél. A corgik eredetétegészen az 1200-as évekig, a keltákig lehet visszavezetni

Walesbe n. (A bal szélső kölyök még félárbocon lógatja azegyik fülét, erősödnie kell.)

A kutya szeret i, ha saját falkája van, így érzi magát bizton­ságban, tudja, hogy számíthat a cimboráira, s élvezi, hogytársasága van. Ha vadon élnek, együtt vadásznak az eleségreis. Nem kell, hogy nagy falka legyen, a tendenciák úgy isérvényesülnek, ha csupán két-három tagból áll. Ha egyháznál egynél több kutya van, s valamelyikük félénken elhú­zódik a t öbbiektól. ez arra utal, hogy egymagában nőtt felés nem saját ította el a társas érintkezés formáit.

A falkaösztön csak egy a farkasősökre visszavezethető

jegyek közül. Számtalan más viselkedési formából is követ­keztethetünk rá.

•

12 AFALKAÖSZTÖN

A farkasok vonítás ukkal két dolgot tesz ne k: összehívják afalka tagjait a közös vadászat ra, s je lzik a többi farkasnak,ho l van a területük határa. De a falkából e l űzött magányosállatok is vonyítással kérnek befogadást más falkáktól.Mivel a farkaso k éjszaka vadásznak. a te lihold ragyogásapo mpás alkalmat kínál az indulásra ... és a vo nításra.

AVADONTELEFON

•

A vonítás szinte majdnem mindig a magányosság, aze lszigete ltség jele. Ezzel a kutya azt panaszolja: "Ne hagyjmagamra. gyere vissza!"Az állat elhagyatott nak érzi magát,s így kéri a gazdáját vagy a játszótársát. hogy siessen visszahozzá. Eza falka összehívásának a jele is. Ha egy farkasnaksikerül a falka néhány tagját ezzel a hívó jellel magáhozhívni, akkor együttes vonításuk végigzeng a hegyek öveztevölgyben, s valamennyi ott l évő farkashoz eljut. A kutyákesetében a vonítás mindig a magányosság jele, de ugyanazta célt szolgálja.mint a farkasoknál,társakat szeretne hívnimaga mellé. Egy egész napra egyedül hagyott, unatkozókutya állandó vonításával az egész környéket fellármázhatja.így lesznek, akikfelemel ik a telefont hogy a gazdit hazahívják.A vonftás teh át elérte a célját.

"Olyan egyedül vagyok!"

KÖLVÖKERÖ

• lefogják a többieket,• mellső lábukkal a többiek hátára kapaszkodnak,

• föléjük tornyosulnak, magasan,T-alakot formázva,

• fenyegetően köröznek körü löttük,

• játékos táma dás közben harapdálják a másikat,

• maguk alá gyűrik a többieket,• farkasszemet néznek,

• amancsaikkal ök lözik a másikat.

Az uralkodás jegyeként a kölykök

AFALKAÖSZTÖN 15

A három már falka,de már kettő is hierarchia. Ha csakkét kutya él együtt,az egyiknek helyzeti előnye van a másikkalszemben.Ő fog sétáltatáskor elöl menni, s ő lesz az, akielraktárazza a fejében az "apróbb győze lmeket" , amiket amásikfölött arat. A mindennapi hancúrozás során gyakranlátjuk, hogy az elszánt,bátrabb kiskölykök azok, akik lebir­kózzák a másikat.

,

"Ne moccani! Envagyok a főnök!"

•

l"

16 AFALKAÖSZTÖN

"Nyugton maradok,te vagy a fönök."

KUTYAÚSZÁS

A nagytestű újfundlandi remek úszó, s ezt úszóhártyáslábainak köszönheti. Ezzel szemben a Basset houndoknem boldogulnaka vízben. Súlyuk testük elülső kétharma­dára nehezedik, a lábaik nagyon rövidek, s ígyalkatuknálfogva csak arra képesek. hogy hősiesen pedálozva a víz szí­nén tartsák magukat. Ha csónakon,vagy hajón visszük ma­gunkkal, a gazdi jól teszi, ha gondoskodikmentőmellényrő l.•

Ann ál boldogabb egy kutya, minél vi lágosabb számára atársadalmi helyzete. Ha ennek legalján helyezkedik el, ezszámára azt jelent i, hogy nem kell újra meg újra megharco lniaa pozíciójáért pontosan tudja, hol van a helye. Családi kör­nyezet ben a kutya legalul helyezkedik el, s ti sztában van vele,hogy még a legapróbb gyerekek is fölötte állnak a hierarch iá­ban, ugyanúgy, ahogy egy falkában is előfordu l, hogy egykisebb testű kutya az uralkodó.

Baj akkor van, ha egy kutya abban a hitben él, hogy ő

az e lső a családban. Ez olyankor követ kezik be, ha a gazdájaállandóan kényezteti, állandóan a kedvében jár.Azért hisziezt, mert akkor viszik sétálni, amikor ő akarja,akkor kapenni, amikor ő akarja, s így megéli,hogy ő diktál. S ezt azzalis kifejezésre juttatja, hogy eldönt i, kit enged be a sze bába. shogy kit enged a kanapéra leülni.

18 AFALKAÖSZTÖN

"Gyere már, ezcsudaiól"

Az ember elviseli a magányt, de egy kutya nem. N eki

t ársaság kell, s ha már az nem lehet kutya, akkor ember;ha az sincs, akkor macskával is beéri. Ezért van az, hogy akutyák a családban nagyon hamar összebarátkoznak a többinégylábúval. Imádják, ha más állat ok t ársaságában lehetn ek,

s ugyanúgy,ahogy egy kisgyerek, ha úgy érzi, hogy nem kapelég figyelmet, egy kutya akár a legképtelenebb viselkedéssel

igyekszik odafigyelésre.ját ékra ösztökélni a vonakodót.

20 KÖLYKÖK

"Egy marad, hárommegy."

A mikor egy szuka megszüli a kicsinyeit, ösztönösen tu dja,hogyan kell elrágni a köldökzs inórt, s t isztára nyalni a köly­köket. S ez az első , szaglás utáni azonosítás nagyon font osdolo g. Ha komplikáció eseté n állat orvos segít i napvilágraa kicsiket császármet széssel, megeshet, hogy a szuka nemfogadja el a kölyköket. különösen olyankor nem, ha azokra

sok idegen szag ragadt közben. A kö lykök öt-harmincperces szünet ekkel születnek, időt hagyva a mamának a

tisztogatásra.

KEGYETLEN DÖNTÉS

Vadon szülésnél, ha a szuka úgy érzi, hogy túl sok szájatkellene táplálnia, a gyengébb kölyköket távo labbra viszi, ésa sorsukra hagyja őket. Ha meg úgy érzi, hogy az alomveszélynek van kitéve, akkor igyekszik bizton ságosabbhelyre vinni kutyusait.

•

KÖLYKÖK 23

"Szerető gondoskodás"Miután a kö lykök megszülettek és szopni kezdenek,

a kutyamama feladata t isztán t artani őket és az almot.Ez azzal jár, hogy felnyalogatja az ürüléküket, t isztára

mosdat ja valamennyi jövevényt. Gondoljunk bele. mennyitörődéssel jár mindez, ha mondjuk egyidejűleg nyolc kiskutyakö lyök csüng az emlő i n . N ehéz munka, de valakinekel kell végeznie.

KI AZ ÚR A HÁZNÁL?

Fontos, hogy egy kölyök fegyelmezésében nagyon határo­zottak legyünk. A legjobb, ha pórázon vezetjük, hogymegtanulja,arra kell mennie, amerre mi akarjuk. S ebben akorban kell mihamarabb megtanítanunk arra is. hogyleüljön, helyben maradjon, elinduljon, megálljon, vagy hamár szabad neki, akkor szaladgáljon szabadon kedvére.

•

24 KÖLYKÖK

"Ki éhes?"

KÖLYKÖTJÓLSZERETNINEHÉZ

A kölykök nevelésénél alapszabály, hogy előbb t eljesíteniükkell,azután jö het a jutalomfalat. A semmiért nem jár semmi.

A feltétel nélküli szeretet és kényeztetés nem a leghaté­konyabb módszer.Éppen ezért a kölyökkutyát a legeredm é­nyesebben akkor tudjuk megtanítani arra, hogy szófogadóanleüljön , ha az etetést mege lőző időszakban próbálkozunk.És a jutalmazással nem csak engedelmességre tanítjuk a köly­köt, de azt is belevéssük az elméjébe, hogy mi parancsolunk,

és nem ford ítva.•

Az újszülött kiskutyák magatehetetlenek. Nem látnak, nemhallanak,de állandóan éhesek.A kölyökcicákkal ellentétben,akik kiválasztanak egyemlőt maguknak,s attó l nem tágítanak,a kutyakölykök nem ilyen finnyásak.Náluk az "aki előbb jön,előbb kap enni" elv működik. S mivel a mama nem mindigúgy fekszik le, hogy könnyű lehessen valamennyi mellbimbó­jához hozzáférni, a kölykök között már nagyon korán meg­kezdődik a versengés, a harc a túlélésért.

KÖLYKÖK 27

"Vakk! Ó, ezt énmondtam volna?"

SZOCIALlZÁLÓOÁS

A kölyökkutyák a szocializálódás folyamatában tanuljákmeg, hogyan viselkedjenek mások,elsősorban a kutyák, aztán

az emberek, majd esetleg a macskák társaságában. S ha már

tudják, hogyan közeledjenek ezekhez a tere mt ményekhez, aszocializálódott ebek tudatos. kom munikatív lényekké vál­nak.A szocializáció segíti őket abban.hogy felismerj ék,mikor

fenyegeti őket veszély. s hogy hogyan reagáljanak másokviselkedésére.

A kutyakölykök gyorsan fejlődnek. Háromhet es korukkörül már csóválják a fark ukat, s aprókat vakkantanak.Ekkor kezdenek az alomtól eltávo lodva üríte ni, hogy aszukának ne legyen gondja az eltakarítással. N égyheteskoruk körül ismerke dnek az együtté lés szabályaival,s lassan ráébrednek, hogy hol is van a helyük a falkában.Piszkálgatják a többieket s őket is piszkálják, próbálgatják,miközben valamennyien igyekszenek mindenben utánoznia szü lőket. Ily módon nagyon valószínű , hogy egy nyugodtbarátságos szukának nyugodt, barátságos kö lykei lesznek.

•

28 KÖLYKÖK

"Pfui, ez barátságtalan,hideg és nagyon vizes!"

A kölyköket általában héthetes koruk körül választják elaz alomtól, a szukának ekkorra fogy el a teje, s a kicsiketilyenkor adják, vagy ajándékozzák e l. Ugyanakkor fontosfej l ődés i szakaszaz életükben a nyolcadik, kilencedik hét is.

Ez a játékos,visszafogott harapdálások i dőszaka, ilyenkortanulják meg, hogyan jelezzenek a falkatöbb i tagjának,ekkor kezdődik a huzakodás, a hancúrozás, a birkózás kora,amikor a szü lők utánzásával elsajátítják a kutyaviselkedésmikéntjét. Amit egy kutya a fejlődésének ebben a korai sza­kaszában nem tanul meg, az örö kre elvész,s az így felnőtt

négylábú csak nehezen tud majd .sz ót érteni" másokkal.A felnőtté érés kora azonban kutyafajtánként változó.

Azzal, hogy ez a kölyök (jobbra) óvatlanul elkóborolt, keserűtapasztalatot szerzett magának, ám ez is része a tanulási folya­matnak Apró négylábúnk egyéletre megtanulta, hogy butaságtovább üldözni a pillangót, ha az már a tó fölött repül.

KUTYAHIDEG,KUTYAMELEG

Jó lleh et az át lagos kutyatartók, s azo k között, akik kutya­újságok lapjait is forgatják,jelentős külö nbség lehet , még is,egy közelmú ltbeli felmérés alkalmáva l a kutyások 60%-abe vallottan kötött, t éli-, vagyesőkabátban sétáltat jakedvencét hideg időben .

III

30 KÖLYKÖK KÖLYKÖK 31

J • f ' •• '," UI, ez al.A kö lykök játékának fontos eleme megtan ulni a "puha

hara pást", Az első hetekben, amikor a kö lykök felfedezik,

hogy te stvéreik jelenléte mennyi érdekes élmény forrása,nyomban a harapdáláshoz fo lyamodn ak. Amire aztán a válaszegy fájdalmas, döbb ent nyüszítés,vagy épp heves ellen­támadás,s már vége is a ját éknak, ráadásul ilyenkor méga mama is haraggal lép közbe. Ebbő l aztán a kö lykök hamarmegtanulják , hogy ha csak puhán harapdál nak, a mókafolytatódhat hisz nem okoznak fájdalmat a másiknak, s így ő

is csak óvatosan harap vissza.Az a kutya, akit korán elválasztottak az alomtól, s így nem

maradt ideje elsajátítania ezt a t echnikát játé k közbenfájdalmasan haraphat am i bő l komo ly harc is kialakulhat.

"Lebirkóztalak."A kutyáknak öth et es korukra fej lődik ki a látásuk, ilyenkor

kezdik kíváncsian felfedezni, megtapasztalni maguk körü la világot (akár úgy is, hogy a szájukba vesznek mindent ).Eddig a mamájuk volt rájuk a legnagyobb hatással, most ezta szerepet a t estvérek veszik át. Most kezdik megtanulnia társas ér intkezés szabályait s azt, hogyan gyűrhetik magukalá legalább a társaikat.

KÖLYKÖK 33

"Sokáig kell még ittmaradnom?"

A CSOKOLÁDÉ MÉREG

N em mendemonda, való igaz, a csokoládé meg is ölheti akutyát. A kakaóban th eobrom in található, amely koncent­ráltabb mennyiségben a kutyákra mérgező. Meglehetősen

nagy dózis az, ami toxikus reakciót vált ki, de nem árttudni, hogy a tejcsokoládéban unciánként 44 mg, a süte­ményekben még ennél is több, unciánként akár 390 mgtheobromin- koncentráció is lehet.

Noha hét- és t ízhetes kora körül már sok kiskutyát elvá­lasztanak az alomtól, ha mégsem, ilyenkor finomítják továbbmindazt, amit a társas éri ntkezésrő l megtanultak, s márhatározott elképzeléseik vannak a fa/kában betöltött pozíció­jukról. Egy kölyök számára nagyon fontos, hogy ötheteskorát követően pozitív tapasztalatai legyenek az emberekkelkapcsolatosan, mert ezek az első impressziók egy életenát elkísérik. Ebben az i dőszakban a kölykök még merészebbfelfedező utakra indulnak, s megismerik világuk korlátait.A figyelmük most már az ember felé fordul,kezdődheta tanítás.

•

34 KÖLYKÖK

"Ezt órákig tudnámcsinálni."

Tény,ami t ény,egy kutya életé ben eljön a rágókorszak.S ezt cip ő, kesztyű , újság, gyerekjáték bánja, ha fogközelbekerül.S hogy miért épp a bőrcipő, a bőrkesztyű a legfinomabbrágcsa? Mert szaga van, s mert annyira bőrszerű; a ház körü lez emlékeztet leginkább az igazi zsákmányra. A kölyköknekmuszáj rágniuk, ez segíti a fogváltást négyhón apos korukkörül, s ha nincs a közelben bőr rágnivaló, vagy gumijáték ,akkor bizony kerít enek maguknak valami mást. A pedánsgazdik a rend és a t isztaság nevében könnyűszerrel kihaji­gálják a megrágott holmikat, így hát a hoppon maradt kölyökkényte len pótlékró l gondosko dni.

A FIGYELEMMEGVONÁS MÓDSZERE

A kutya engedetlenségének megfékezésére a leghatásosabbmódszer az, ha nem veszünk tudomást róla. Példánakokáért, ha házi kedvencünk hangos ugatással fogadja, amikormegér kezünk, a legegyszerűbb megoldás az, ha mihelytrákezd, mi sarkon fordulunk. Egy kutya, ha szocializálódott,szívesebben van társaság ban, mint egyedül. Pár perc elégahhoz, hogy ebünk megtanulja a leckét, de azért nem árt azismét lés.•

KÖLYKÖK 37

"Nekem tei kell,• •s nini,

el is érem."A kölyökkutyákat fokozatosan szoktat ják le a szopásró l,

a 3-4. héttől kezdődően . A természetben a szuka ilyenkormár elmegy vadászni, s visszatérve felöklendezi a féligmegemésztett t áplálékot. Dom esztikált környezetben úgyhelyezkedik a szoptatásnál, hogy egyre nehezebb legyen akölyköknek elérn iük az emlő it. Vagyegyszerűen megrövidítia szoptatási id őt, feláll és t ovább sétál, akár úgy is, hogy akölykök még a mellbimbóin csüngenek.

A mikor a kölykök betöltik az 5. het et, már nincs alkalmukkedvük szerint szopni, s a mama ilyenkor rá is mordulhataz emlő i körül lábatlankodó kicsikre. S ha a kölykökmégsem tágítanak, miközben az anyakutya mozdu lat lanuláll, nem sok jób an remén ykedhetnek, a szuka hangulatátólfügg, megszánja-e a kicsinyeit. A kölykök öt - és héthet eskora körü l a szukának apadni kezd a tej e, s a gazdik,feltételezve, hogy a kicsik hamar megtanulnak lefetyelni,gyorsan

póto lják a t áplálékot.

AZ ALOM

A százegy kiskutyáb an látottakkal szem ben, amibenPongónak és Perd itának tizen öt dalmata (születéskor mindfehér) kölyke született, egyel léskor a szuka általában ötkicsinek ad é letet. De születhet húszas alom is. A legtöbbkiskutyának egy nápol yi masztiff adott élet, egyidejűleg

huszonnégy kölyköt hozott a világra.

III

KÖLYKÖK 39

"Nem akadna ittegy kis harapnivaló?"

N éhány kölyökko r i jelzés megmarad felnőttkorban is.Ha egy kutya megnyalja az ember száját,akkor ezzel aztakarja mondani: "Te vagy a mamám , te vagy a főnök."

A kölyök ezzel a jelzéssel szeretné rávenni az anyját, hogyfelök lendezze a félig emésztett táplálékot, amit a vadászatalkalmával szerzett. A háziasít ott kutyáknak már nem kellvadászniuk, amikor a kicsinyeiket nevelik, de a kölykök még

mindig a száj nyalogatásával jelzik, ha éhesek.

KÖLYKÖK 41

n" Ez az enyém!• Nem, az enyém!- Én láHam meg előbb."

A versengés kora kö lyökkorban kezdődik, s mindenki részt

akar venni benne. Amikor a kicsinyek elkapják az elhajítottbotot, ezzel nagyon font os dolgokat tanulnak meg. Azt, hogyhogyan viszonyuljanak a többiekhez az alomban. Al kalmuknyílik megmutatni, hogy ki a vezér közt ük, azzal, hogy ők

érnek oda elsőnek, ugyanakkor egyre ügyesebb vadászokkáválnak. A t erm észetbe n a kö lykök ti zenkét hetes koruk körülkezdenek vadászni. Az elhajít ott bot megszerzése és vissza­hozása remek játék képességeik fejlesztésére, s men nyivelkönnyebb, mint fülön csípni egy fürge nyuszit ! Ha ezt a játékotidejekorán megtanulták, fe lnőttkorban is élvezettel ugranak

a bot után.

42 KÖLYKÖK

"Háromnak márnevet is adtam."

A szukák, még a steri lizáltak is, o lykor álvemhesek lesznek,elleni készülnek. Ilyenkor nem ta lálják a helyüket, kerü lik

a t ársaságat, sötét, háborítat lan helyet keresnek maguknak.Ez az álvemhesség olyan int enzitású lehet, hogy még a te j­te rme lés is beindul.

Az álvemhesség másik jele, ha játékokat vagy egyébtárgyakat gyűjtenek be, aimo inak, s úgy bánnak ezekkel atárgyakkal, mintha kö lykök vo lnának. A viselkedéskutatókilyenkor azt tanácsolják, hogy legyünk kemények, s vegyükel ezeket a "ké pzelt kiskutyákat", s minden olyan tárgyat,amivel fenntarth ató a tévké pzet. Ez segíthet abban, hogya szuka .fe lébredien", ami egy idő után általában mindig

be is következik.

KUTYAÉSZ

Az afgán agaraknak van a testükhöz viszonyítva a legkisebbagytérfogatuk. A legintelligensebb fajták az uszkárok, abord er co llie-k és a golde n ret rieverek.

•

II

KÖLYKÖK 45

"Fincsi dolog a te],de miért osszam megmásokkal?"

Ha egy kutya a farkát csóválja, az nem mindig az örömés az elégedettség jele, ahogy azt sokan hiszik. Amikor akölykök egymás hegyén-hát án fekve az anyjuk emlőjébő l

szopnak, akkor is hevesen csóválják a farkukat. Ez azt jelenti:"Hurrá, ehetek végre!" Mindazonáltal több hétne k kelleltennie, mire a kölykök csóválni képesek a farkukat, és azesetek többségében ez inkább az idegesség, mint az örömjele. Ez azért van, mert fejlődésük során a kiskuty ák a közösjáték révén az almon belül felállítják a maguk hierarchiáját.Á m ha eljön a szopás ideje, akkor valamennyien mohónés egyszerre igyekeznek rávet ni magukat egy-egyemlőre,

s ilyenkor bosszúsak is, ha épp egy olyan te stvér szuszogaz orrukb a,aki percekkel korábban még nyaggatta, bántottaőket. A farkcsóválás bizonytalanságot is jelenthet, de evés­kor mind ig érzelmi konfliktusról árulkodik. A kölyök nagyonszeret ne enni, örül a lehetőségnek, de fö löttébb zavarja a

t öbbiek jelenléte .

46 ÜDVÖZLÉS

"Üdv, haver!"A kutyák nem csak akkor csóválják a farkukat, ha táplál­

koznak, hanem akkor is,ha a gazdájukat, vagy egymástüdvözlik, ha játszani akarnak, ha párzanak, de ezt teszik akkoris, ha harciasak. A legtöbb ember ezt a jelzést akkor látja,amikor egy szocializált négylábú barátságosan, örö mmelköszönt i, ezér t hisszük azt, hogy csak erre szolgál. Pedigbizony az örömhöz o lykor szoro ngás is t ársul. Például akkor,ha az eb közeledik a kiválasztottjához. Ö rü l, hogy ott vanelőtte egy e l lenkező nemű, tüze lő szuka, de soha nem t ud­hatja, pontosan mi fog következ ni. Hason ló a helyzet akkor

is,amikor a gazdi végre hazat ér.A négylábú bo ldog, hogyújra együtt lehet a falkavezér rel, de aggódik is, hátha az ügyetsem vet majd rá, leül a tévé elé, vagy a falka más tagjainak,mondju k a gyerekeknek szente li a figyeimét.

A FARKCSÓVA KLUB

A farkcsóválással a kutya a saját szagát is útjára boc sátjaa levegőben . Minél élénkeb ben mozgatja, a bűzm i rigy

annál intenzívebben tud atja az arra érdemes közön séggela négyláb ú jelenlét ét.I

II

ÜDVÖZLÉS 49

"Ma nagyon, nagyonsokáig dolgozik."

A vadon élő állatok között nem találunk elhízott farkastvagy kutyát. De a mo zgáshiánynak, t úletet ésnek ez lesz azeredménye. Becsült adat ok szerint minden harmadik házikedvenc túlsúlyproblémákkal küzd, mindeneke lőtt a labra­dorok és a spánielek. Ennek egyik feltételezett oka az,hogykölyökkorukban vesznek magukhoz a kelleté nél t öbb táp­lálékot , s a tú lzott mennyiség igénye örökre rögzül bennük,később már nem lehet leszoktatni őket errő l.

SÚLYPROBLÉMÁK

Rossz a kutyának, ha egész napra egyedül bezárják a házba,lakásba,de ennél is rosszabb, ha közben nem látja, hogy mitörténik odakint a világban. A gazdi ugyan nyugodt mertkulcsra zárta az ajtót mielőtt elment, ám a négylábúszámára ez a kulcshistória semmit sem jelent. Az ő hiteszer int egy idegen bármi kor besétálhat azon az ajtón. Ezértha kénytelenek vagyunk bezárni a kutyát fontos, hogy minélnagyobb területen mozoghasson, s még jobb, ha valahon­nan azt is megfigyelheti , mi történik a falakon kívül. A leg­t öbb kutya megtanulja, hogya ház jelenti a bizto nságot idecsak barátok jöhetnek be, az idegenek csak a küszöbigjutnak, de azt már nem értik, hogy egyesek miért jutnak beolyko r mégis...

•

so ÜDVÖZLÉS

"De ió, hogymegiöttél."

Jóllehet a farkcsóválás alapvetően izgalmi állapotrólárulkodik, ez az izgalom lehet kellemes vagy kellemet len.A mikor a kutya egyik oldalró l a másikra, magasan íveltállapotban csóválja a farkát, az egyérte l műen az üdvözlésjele. A mikor a csóválás heves, s a kutyán látszik, hogyalegszívesebben felugrana, hogy megnyalja a gazdáját, ezzelvalóban azt hozza a tud om ásunkra, hogy "annyira boldogvagyok, hogy megjöttél."

Bár sokan úgy gondolják,hogy a kutyák képesek a telepa­tikus érzékelésre, valójában csak arról van szó, hogy sokkaltávolabbi hangokat is meghallanak, mint az ember. akárnégyszer távolabbit is. A kutyák mindenki másnál előbb

meghalljáka gazdiautójánaka hangját,vagya közelgő lépteit,s már rohannak is a bejárathoz, hogy üdvözöljék És képeseka magasabb frekvenciájú hangokérzékelésére is, így hallják apatkányokat vagymás rágcsálókat. Nagyon sok olyan esetetis feljegyeztek, amikor a kutyáka földrengéseket megelőző

percekben izgatottan viselkedte k.

VAN A KUTVÁKNAKHATODIK ÉRZÉKÜK?

•

ÜDVÖZLÉS 53

"Hm, érdekesez a szag!"

A gazdik - és valójában a tö bbi állatüdvözlésének is - egymásik módja a szimato lás. S noha ez a képesség fajtánkéntváltozik, egy kutya orra negyvenszer olyan érzékeny is lehetmint az emberé , és lényegesen töb b szagot és illatot képesmegkülönböztetni.

A vadászkutyák és a szimatkutyák, mint amilyen a springerspániel, mindig az ember lába közét szimatolják,mert a szagitt a legintenzívebb, itt nem közömbösítik dezodorok, vagya szappan. Ezek a kutyafajok, ha arra képzik ki őket menneka szag után, követik a nyomot mit sem törődve azzal, hogymit fognak találni.

HA CSíPNEK, ORRON CSíPNEK

A szimatkutyákat nemcsak aknakeresésre vagy illegálisdrogok felkutatására képzik ki. Mivel a szaglásuk hihetet­lenül érzékeny, kiszagolják még a poszméhkasokat is.Skóciában springer spánielekkel kutatták fel a Hebr idákonkihalófélben l évő vad poszméheket. Csak a kiszimatolásraképezték ki őket, azt már nem engedték, hogy túl közelmerészkedjenek akashoz.•

54 ÜDVÖZLÉS

"Úgy rémlik, minthamár szagoltuk volnaegymást valahol."

A kutyák, ha ta lálkoznak, üdvözlésképpen megszimat oljákegymást. Míg az emberek mások felismerésében elsősorban

a látásukra hagyatkozn ak, addig a négylábúaknak ehhezszükségük van az orrukra is. Ilyenkor az esetek többségébenmindketten mozdulatlanul állnak, csak az orruk jelzéseirefigyelnek. Mivel pontosan ismeri k egymás szagát t udják, ki,hol és mit jelö lt meg. Amikor sétára indulnak, ezeket azismerős szagokat ott érzik a levegőben, így csalhatatlanultu dják, hogy merre járnak a többiek, s mióta vannak már

odakint.Az utcákon a szél, az eső, vagy az idő múlása eloszlathatja

az ismerős szagokat de közelebbrő l vizsgálódva még lehetinformációkat szerezni. A képen az angol agár messze nemolyan kíváncsi fiatalabb társára, aki azonban nyomban a

lényegnél kutakodik.

ÜDVÖZLÉS 57

"Különös.Máskor sosincsbezárva."

Egy angolszász mondás szerint: "Késő az agg ebet táncratanítani", s ez így is van.Ennek részben az az oka,hogyahogyegy eb öregszik, az agya egyre kevesebbet nyom. Egy öregkutyaagyahuszonöt százalékkalkönnyebb,mint egyfiatalé,ésazért nem képesek már új dolgokat megtanulni, mert azidegi kapcsolatok az idegsejtek sorvadásával meglazulnak,saz idegpályákon az információ sokkal lassabban jut el akívánt helyre. Öreg négylábúak esetében négyszer annyi idő

kell ahhoz,hogy egy parancs az agytól eljusson a megfelelő

izmokig.

TANULÁS ÖREGKORBAN...

A kutyák megfigyelnek, így tanulnak. Rá vannak kénysze­rítve, a mamájuknak fontos dolgokat kell megértetniükvelük. A kö lykök figyelik minden mozdul atát és utánozzák.Vannak persze do lgok, amit ösztönösen tudnak. A borderco liie-k a t erelés mesterségét az öregebbektő l lesik el.Ahhoz, hogy képesek legyenek megfigyelés révén tanulni,megfelelő agyi kapacitással kell rendelkezniük, de még így iscsak feleannyira képesek tanulni, mint a ragadozók. Ez a kutya

a képen eleget látt a, hogy gazdája a kilincs elfo rgatásávaljut be a házba. Csak azzal nem számolt, hogy m ie l őtt elment,

a kulcsot is ráfordította.

•

Farkasszemet nézni a riválissal,kulcsfontosságú egykutyának, ha a falkavezér címre pályázik. Ezek a kutyákismer ik egymást, a konfrontáció ezért nem o lyan vérmes,mint várható lenne idegen négylábúak esetébe n, fő leg, hailyen közelségbe kerü lnének egymással.Aháromszínű

border coll ie olyan magasra emeli a fejét és a farkát, amilyenmagasra csak tudja, azért, hogy megfélemlítse a másikat.A te kintete átható, így a homokszínű kutya a végén elkapjaa te kintet ét. amit a collie győzelemnek könyvelhet el.A collie jobbján l évő kutya nem igazán biztos abban, mi islesz ennek a találkozásnak a vége, ezért moccanás nélkül áll,jelezve, hogy nincs nagy baj, ezek ketten meg fognak egyezni.

•

DOMINÁNS VISELKEDÉS

Igazán komoly probléma akkor van egy kutyával, haagresszívan viselkedik, s ha ez az agresszió a dominanciaérdekében nyilvánul meg. Ilyenkor az állat abban a hit benleledzik, hogy ő a háznál a falkavez ér mindenk i más, még azemberek is csak utána következnek. Ilyen esetben ádázulvédelmez bizonyos te rületeket, s megválogatja, kinek engeda házban szabad mozgást és kinek nem. Ilyen viselkedésakkor alakul ki, ha a kutya gazdái tú lságosan engedékenyek,mindent ráhagynak a kedvencükre . Meggyőződésük, hogyjóságosak és igazi kutyabarátok, a valóságban azonban ők

teremtik meg a problematikus viselkedést. A kutyáknaktudn iuk kell, hol van a helyük a házi hierarchiában.

Juszt sempislogok!Én sem fogok!"

AFALKAVEZÉR

•

II·

58

60 A FALKAVEZÉR

"Jól van, lehet, hogyte vagy az erősebb."

A harc akkor fordu l ko mo lyra. ha van kockázat. Az élelem­szerzés már nem ok a csatározásra . De egy kényelmeshe ly megtart ása vagy annak e ldö ntése . hogy me lyikük pá­rosodhat egy tüzelő szukával,bizony már elegendő indítékarra, hogy a kutyák egymásnak ugorjanak S bár manap sága kutyáknak egyre kevesebb o kuk van összemérni azerejüket, a hajlam mégis bennük él amiatt, hogy egyretöbb fajtát tartanak az emberek házőrzésre .

NEM VOLNA OKOS DOLOG

•

A kutyák soha nem kockáztatják, hogy komoly sebeketkapjanak egy olyan harcban, amelyben nem győzhetnek.

Az ebek e kérdésben sokkal pragmatikusabbak mint azemberek. Hasonló méretű négylábúak gyakran próbálgatjákegymást játékból, hogy lássák, ki kerekedhetne felül, ha arrakerülne a sor.A mindennapi csete paték, hancúrozásokközben. amit többn yire csoportosan játszanak.előfordul,hogy megpróbálják legyűrn i a másikat. De azért a másiknaknem ajánlatos megism ételnie. mert lehet hogy félreértettea jelzést. Az efféle játék alkalom a gyakorlásra, s arra,hogy jelezzék a társaiknak,mire lehet számítani.A szukák is hasonló játékokat űznek a többiszukával, hogy megmutassák. ki a főnök.

62 A FALKAVEZÉR

"Nem megmondtam,hogy fogd be?"

A kutyák világában, csakúgy. mint a farkasokéban, kétfélepofaharapás létezik. Az egyik.amikor az erősebb kutyagyöngéden ráharap a gyengébb pofájára. A képen egyanyakutya demo nstrálja, ki a főnök, azzal, hogy összeszorítjaa kicsinye állkapcsát, amiért az felbosszantotta valamivel.Hatalmi harc ez, s láthatóan nem a kölyök került ki be l őle

győztesen . A 30. oldalon látható kölykök is a pofaharapástpróbálgatják. Az övék olyan, mint amikor két kardpengecsattan,de egyik vívó sem képes bevinni a szúrást.

Ha egy pofaharapás fájdalmasra sikeredik, a kutya erő­

szakosan akarja a másiktudomására hozni, hogy hol a helye.

MAsszív MASZTIFF

A világ legnagyobb (és leghosszabb) ismert kutyájaegy Zorba nevű angol masztiff volt. Zorba 1989-ben55 kg-ot nyomott, s a fejétő l a farkáig 94 cmhosszú volt.A legnagyobb kort megért négylábú pedig egy

Bluey névre hallgató ausztrál pásztorkutya. I939-ben,huszonkilenc éves és öt hónapos korában altattákel.•

A FALKAVEZÉR 65

"Vedd tudomásul,hogy én vagyok anagyobb."

A legkönnyebben úgyvehetjük elejétannak, hogykedvencünkdominanciára törekvő, agresszív eb legyen, ha idejekorán meg­fékezzük Akkor kell megtanftani neki, hogy ki az úr a háznál,amikor még kölyök Ez azt jelenti, hogy akkor kapjon enni,amikor mi akarjuk,snem fordítva.Segft azis, ha demonstráljuk.hogyönkényesen bármikor megváh:oztathatjukazengedetlen­kedő kömyezetét, elvehetjük majd visszaadhatjuk a kedvencjátékait. Nagyon fontos még, hogy soha ne engedjükérvényesülni egy kölyök agresszív megnyilvánulásait, azt, hogyodakapjon, vagy fölénk kerekedjen. Sok gazdi nem szívesenokoz csalódásta kedvencénekde olykor ez elengedhetetlen.

KERÜLNI AZ AGRESSZiÓT

A kutyák gyakorta azzal jelzik elsőbbségüket hogy amásiknak elállják az útját. A képen lát hat á helyzet nemez, ott a bal oldali négylábú csupán rátámaszkodik amásikra,aki mehet ne tovább, ha akarna. E lőbb i megelégszikannyival, hogy fö lé tornyosul a másiknak, remélve, hogyelég meggyőző a jelzése. D e mert mindketten ugyanahhozaz alom hoz t artoznak, a jobb oldali négylábú nem nagyonijedt meg, s inkább szaglászni kezdi a társát. Ugyanakkormindketten magasra tartják a farkukat minden eshetőségre

készen, ami azt jelenti, hogy a helyzet akár el is durvulhat.

•

AFALKAVEZÉR 67

"Idesüss! Látod, milyenfélelmetes, hatalmasvadász vagyok?"

Egy másik véresen komo ly dolog, amit mi emberekhajlamosak vagyunk játéknak tekinteni, az,amikor egy kutyatámadóállásba görnyed. Mi azt hisszük, hogy csak ját szanak,m iközben a kutya, aki így viselkedik, valójában azt mondjaa másiknak: " Ez vár rád, ha nem vigyázol!" A z erősebb kutyaebből az állásból kön nyen rá t ud ugrani a másikra, de nemteszi meg mindjárt, ez csupán figyelmezteté s.Az üzenetegyérte l mű, készen áll a harcra, tudj a is, hogyan vívja meg,s meg is t eszi, ha a másik kiprovo kálja. Egy kutyafalka sokt ekint et ben alig különbözik egy kölyökbandától.

SRÁCOK, VIGyÁZAT!

Egy kutya félelmében is lehet agresszív. Ha egy négylábúkölyökkorában nem szokott hozzá a gyerekek ésa feln őttek t ársaságához, félelem támadhat benne, amikorelőször találkozik efféle különös lényekkel. Az ok, amiértolyan sok gyereket harapnak meg a kutyák, az, hogya srácok nem értik a félénk, ijedt kutyák jelzéseit. senki semtanítja meg nekik. Úgy gondo lják, ugyanolyan játékosak,mint akikkel korábban találkoztak.•

68 A FALKAVEZÉR

"Helló! ÉS tetszik aszagom?"

BAJKEVERŐ APRÓSÁGOK

Egy másik ok, amiért a kutyák tartanak a gyerekektő l az,hogy a kisemberek mindig felajzottak, s kiszámíthatat lanulrohangálnak, mozdulnak erre-arra. A kutyák meg is hara­gudhatnak a gyerekekre, ha volt, hogy miattuk szidták megőket. Ilyen élmény után a gyerkőcökke l azonosítják aszidást, a gyerekek félelmet ébresztenek bennük. apró kisbaj keverőknek tartják őket.•

A magasra tartott farok egy kutyánál magabiztosságot éspotenc iális agressziót jelez. És így tudat ja mindenkivel, hogymilyen a szaga. Éber; ugrásra kész, kihívó. Nagyon szokatlan,ha egy kutya nem azzal a szándékkal tartja magasra a farkát,hogy mély benyomást tegyen a másikra. Ezzel a jelzésselgyakorta együtt jár az is, hogy a kutya ki húzza magát,amilyen magasra csak tudja. ahogy azt az 59. oldalon is látt uk.Még erőteljesebb a jelzés, ha az állat felborzolja hozzá anyakán a szőrt. Ezt azért teszi, hogy minél te rmete sebbneklátsszék.

Ezen a képen mindkét kutya magasra tartja a farkát,s mint egyen lők találkoznak. Bár farkasszemet néznek egy­mással, ez csak pillanatokig fog tar tani, s már mozdulnak is,hogy tovább szaglásszák az érdemesebb területeketegymáson.

70 AFALKAVEZÉR AFALKAVEZÉR 71

"Én vagyok az első,én vagyok az első,

én vagyok az első!"A kutyák is szeretnek elsők lenni, mint a civakodó ikrek,

ha arró l van szó, hogy ki kapja meg előbb a fagylaltot .ki üljön fel elsőként a hintára.A státuszra áhftozó négylábúakis szeretnek apró győze l meket aratni a falka több i tagjafölött, legyenek azok akár emberek, akár kutyák. Ám afejébe is szállhat a négylábúnak, ha mindig mehet az orraután. Séta közben, amikor nyakukat feszítve igyekszenek

mindent "leolvasni" egy "teleírt" tűzcsapról vagy fáról,tanácsos megmutatni, ki a főnök, s rábírni, hogy továbbmenjen. A vadonban a farkas azzal is kimutatja vez érséget.hogy nem engedi, hogy a többiek akármerre menjene k.A háznál egy kutya játszhatja azt, hogy nem enged embertvagy kutyát szabadon közlekedni. S noha a szemünkbenminden ártalmatlan játéknak tetszik csupán, mégis arról vanszó, hogy négylábú kedvencünk igyekszik megnyerni ezeketa játszmákat, hogy ezzel is erősítse státuszát. Apró kis győze l ­

mekkel stát uszt szerezni a falkán belül sokkal könnyebb,mint megkockáztatni egy vérre menő nyilt konfrontációt,vagy megaláztatást elszenvedni a többiek előtt. A gazdikugyan­akkor hajlamosak lebecsülni ezeknek a piciny sikereknekaz értékét.

•

BARIK, KOSOK ÉS ANYAJUHOK

Ha nem szeretnénk, hogy a kutyánk rátámadjon a tö bbiállatunkra, az a leghelyesebb, ha már pici korában össze­barátkoztatjuk azokkal. Azok a négylábúak, amelyekmacskák, nyulak társaságában nőnek fel, nagy valószínűségge l

nem fogják kergetni, megtámadni egyiket sem. A juhászokugyanezt a módszert alkalmazzák tere lőkutyáikka l . Ugyanmegtanftják őket arra,hogyalkalmanként határozottan utasft­sák rendre a konokabb kosokatvagyanyajuhokat, de azt nemszeretnék, ha a kutyájuk rátámadna a nyájra.

72 BEHÓDOLÁS

"Olyan puha és lágyvagyok, mint egy pihe."

A kicsik már kölyökkorban megtanulják a megadás vala­mennyi form áját: behúzzák a farkukat .elfordít ják a tekinte­tüket, a hátukra vagy az oldalukra forduln ak, vizeinek vagymozdulatlanul állnak, miközben egy másik négylábútámadóan cirkál körülöttük, vagy épp föléjük magasodik.

KÖLVÖKKORI LECKÉK

•

Ez a kiskölyök önfeledte n a hátára gur ult. tud atva, hogynagyon jó l esne egy kis csiklandozás. Ám ez csak a látszat.Valójában azért fekszik a hátán, hogy hasát feltárva jelezze,sebezhető , és nem akar harcot. A megadás l egj ell emzőbb

jele ez, amit már az alomban jó l megtanult. A kutyák akkorfo lyamo dnak ehhez a jelzéshez, ha fenyegetve érezvénmagukat elejét akarják venni egy esetleges t ámadásnak.Jelen esetben a kö lyök a mamájának engedelmeskedik, akikihasználva az alkalmat megszaglássza, hogy mindenrendben van-e a vele.

Egy gazdi soha nem akarja bántani a kutyáját, de meg­

szidja, ha az rakoncát lan. Ilyenkor a kö lyök sietve a hátára

gördül, jelezve, hogy ő csak egy gyönge, védt elen kis jószág,aki szó nélkül aláveti magát gazdája akaratának.

74 BEHÓDOLÁS

"Nagyszerű,

egész egyszerűen

nagyszerű vagy!"Igen, egy fenyegető közeledés leszerelhető egy hanyatt­

fekvéssei, de mi történik akkor, ha egy alacsonyabb státuszúkutya közelít egy fö lötte állóhoz? Valahogy tudatnia kellaz erősebbe l, hogy nem kérdőjelez i meg a fensőbbségét.

A zzal, ha odamegy hozzá, jelenth et fenyegetést is, ezértegyérte l műen a tu dtára kell hozn ia a másiknak, hogyminden a legnagyobb rendben, t iszteli benne a főnököt.

Ennek a gondolatnak a köziésére egy másik, ugyancsak akölyökkorban megtanult jelzés látszik alkalmasnak. A kölykök

felugrálva és a mamájuk száját megnyalva jelzik, hogyéhesek. A z alacsonyabb stát uszú kutya ehhez a jelzéshezfo lyamodik ebben a kényes helyzetbe n is, először össze­görn yed, mintha ugrani készülne, majd igyekszik megnyalnia másik száját, jelezve, hogy szándéka barátságos és elfogadá.

BEHÓDOLÁS 77

"Tudom, hogynem vagyokerősebb nálad."

ROSSZ KUTYA!

Egy kutya nevelésénél semmi szükség fizikai fenyítésre ,hisze n a gazdi számta lan pszicho lógia eszköz közü lválogathat. Hatásos a fenyítés, ha a gazdája kemé nyenrászegezi a tekintetét a kutyára és verbálisan is közli vele,hogy rosszat tett. A kutya képes az ember i testbeszédérte lme zésé re, s megért i az üzenet et. És ha e lfordítja at ekintet ét . az nem azt jelent i, hogy nem érde kli, am itmo ndunk neki.

A megadás egy másik jele, amit az emberek gyakranfélreértenek: a felemelt mancs.

Amikor egy kutya ösztönösen felemeli az egyik mancsát,ezzel nem azt mondja, hogy:- .Szia, örülök, hogy látlak." ­(Erre ott a szimato lás a kényes helyen!). A felemelt mancsaz engedelmesség jele amit a kutyák egymás közt is használ­nak,tehát nemcsak a gazdiknak vagya család tagjainak szólójelzés. S ha a felemelt mancshoz még szemlesütés és lehaj­tott fej is társul, az még beszédesebb.

•

78 BEHÓDOLÁS

"Kérlek, ne bánts,f ' , , I kl"e·e·e· e .Mindenki ismeri a mondást hogy "fülét-farkát behúzvatávozott", s ez azt jelent i, hogy az il lető nemcsak simánalulmaradt hanem csúfosan elbántak vele. Kutyáknál abehúzott farok alázat ra utal, jelzi a falkának, hogy az i l letőt

nem vezér li ártó szándék, hogy elfogadja státuszát. A farokleengedésével a kutya azt is megakadályozza, hogy abűzmirigye erőteljes jeleket küldjön a környezetének,felfedve, ki Ő. Az embe rek világában hasonló jelenetneklehetün k tanui, amikor valaki megsemmisülve hagyja el

a bíróság épületét ha elítélté k, s kabátjával vagy egyújsággal igyekszik eltakarni az arcát a kíváncsi kamerák elől .

FAROK TABU

A faro k magasba tartása és leengedése a farkasfalkákbanis fo ntos. A falka tagjai valame nnyien szigorúa n leenged ika farkukat . ha a falkavezér jelen van. Ha magasba ta rtanák,az a nyilt konfrontáció jele vo lna.

•

UGATÁS 81

"Ez nagyon nemtetszik, ez nagyonszokatlan."

Egy kutya az ugatásával azt jelzi, hogy valami nagyon nincsrendben , vagy hogy - "jó lesz vigyázni, valami rosszatsejtek." Számos oka lehet annak, ha egy kutya ugatni kezd.Ha idegent lát, az ugatással erősítést kér; s ugyanakkorigyekszik elijeszteni a hívat lan látogatót apró, hangos ésfenyegető hangokkal,miközben előre szalad.S természetesen, ha az e lső sorozat nem hozza mega kívánt eredményt,akkor hátrálnak, majd újra nekifutnak.S közben az egész csak blöff. Ha ugat, a kutyának eszébesincs támadnia, ha támad, azt némán teszi.

NEM, EZ NEM VICSORGÁS. MOSOL~

Ha egy kutya kitátja a száját , s megmut atja a fogait, az nem

feltétlenül azt jelenti , hogy meg akarja kóst o lni a bokánkat.

A kut yamo soly o lyan, mint az emberné l a kapato s vigyor;

de mert a kutyák képtelenek csukott pofával vigyorogni, hakivillannak a fogaik, azt mi hajlamosak vagyunk fenyegetés­

nek venni.Hogy eldönthessük,mikor mo solyog a kutyánk,ésmikor vicsorog, látnunk kell az egész t artását és a tekintetét

is.A kutyamosoly néma, a test laza. Tulajdo nképpen olyan,

mint amikor zihál a kutya, csak nem jár hangos, intenzív

levegővéte l le l.•

82 UGATÁS

"Na és én?"A kistermetű kutyák általában magas hangon, "kölyök­

vakkantásokkai" ugatnak. S mivel ők sokkal inkább ragasz­kodnak az emberek társaságához, mint a nagytestű őrző-védő,

vadász- és munkakutyák, igénylik az állandó odafigyelést ,törődést. Éppen ezért a kiskutyák a gyakor i ugatással afigye lmet akarjákfelhívni magukra, ugyanúgy, ahogy egyelkényeztetett gyerek toporzékol, ha nem kap meg valamit.Tehát az üzenet ugyanaz - "valami nagyon nincs rendben", ­de esetükben a mel l őzöttséget fájlalják.

A képen látható kiskutya a két hátsó lábára támaszkodvapróbál szemkontaktust te remni a nagyokkal,ami egy erő­

teljesebb formája a figyelemfelkeltésnek. Hisz megtanulta,ha így "esdekel", arra a gazdik rendszerint meleg,szeretette ljescirógatással reagálnak.

•

HÚSZ FAJTÁTÓL HÉTSZÁZIG

A feljegyzések tanúsága szerint a középkorban csupánhúszféle kutyafajta élt Európában. Hogy számuk ilyenjelentősen megemelkedett, annak az az oka, hogy impor­táini kezdték őket a világ minden tájáról, s a tenyésztőkigyekeztek kitenyészteni azokat a kutyafajtákat,amelyek bi­zonyos célokra és feladatokr a a legtökéletesebbeknekígérkeztek.

UGATÁS 85

"Mit is mondott,merre meniek?"

A terelőkutyáknak remek érzékük van az állatok terelé­séhez, mialatt a juhász távolból érkező jelzéseire is reagálnitudnak. A legtöbb kutyafajta sokkal gyorsabban tanulja mega parancsszavakat, ha azokat erőte ljes gesztusok kísérik,vagy ha igyekszünk a négylábút a megfele l ő testhelyzetbekényszeríteni. Az olyan parancsszavak, hogy "ÜI!", "Fekszik!","Lábhoz!", minden kutyakiképzés jellegzetes szavai. A kutyáka gyakor lás révén egy idő után már csak a szavaknak enge­delmeskednek, a gesztusok elmaradhatnak. A kölyökkutyáknyolchete s kor uktól fogva taníthatók erre, ám a gazdiknakmindig határozott , következetes parancsokat kell adniuk,hogy a kölyök ponto san értse, mit várnak tőle .

Magyarországon a legked veltebb kutyafajtá k a go lde nret riever: a vizslák és a juhászkutyák, a nagytestűek közül abullmasztiff és a be rni pásztorkutya, az apróság ok közöttpedig a tacskó , a yorkshire terrier és a pek ingi palotapincsi.

A MENŐK

I-

86 UGATÁS

"Félelmetesvagyokl"

A kutyák inkább elijeszteni igyekszenek a több i kutyát,semhogy vesztes harcba bocsátkozzanak. Éppen ezért azádáz morgás, ugatás azt je lzi: "Jó lesz vigyáznod!". Két figyel­meztető fázis előzi meg a kutyatámadást:először jön a mérgesugatás:- "Nem tetsze l nekem!", - "Ez nagyon furcsa!"­"Hol van már a gazdim?", - "Húzz el innen, a barátaim, akiknagyon erősek, mindjárt itt lesznek."

Ha ez nem válik be, jön a morgás. Rájönne k, hogy azagresszor nem ijedt meg az ugatástó l, sőt, vészesen közele­dik. Ilyenkor a morgással azt üzenik: - "Neked fogok ugrani.jobb, ha szépen elhordod az irhádat". A kutyák az emberfelé azt is üzenhet ik a morgással, hogy elunták a simogatást,hogy érzékeny pontra tapintottak,vagy hogy a kutya nemállhatja az i llető ér intését vagy közelségét.

A KUTyÁK KIRÁLYA

Ame rikában az elnök kutyái legalább olyan híresek, mintmaguk a híres gazdik. Magyaro rszágon Mátyás királyróltudjuk, hogy mindig körülvették magyar agarak, Sissyrő l,

FerencJózsef feleségérő l pedig,hogy corgijavolt. De ki hittevolna. hogy Greta Garbo kedvenc kutyája egy komondorvolt, és hogy szerinte a komondor a kutyák királya...?

•

UGATÁS 89

"Élesek a fogaim,látod, s habozásnélkül használomis azokat!lI.

A szemek mereven néznek, a tekintet szigorú. A szájszé­

lek felhúzva, hogy jól látsszanak a fogak. amelyek bármelyikpillanat ban belemélyedhetn ek a másik húsába. Ez már nemblöff, ez már igazi fenyegetés. A kutya harcra kész, demonst ­ráita erejét s errő l a pont ról már nehéz visszakozni.

Az acsarkodó kutyák a végén, ha tehetik, egymásnakugranak. Az emb er még ilyen helyzetben is el tud ja vinnia kutyáját. Á m ha ezt teszi, avisszavonulásnak egyértelmű­

nek kell lennie, külön ben a kutya ravasz támadási manőver­

nek érzékeli. Lassan, de határozottan kell elvinnünk

négylábúnkat.

90 UGATÁS

"Az enyém!"A kutyák, ha azt akarjak közö lni velünk, hogy "e l a kezekkel,

ez az enyém", akkor mélyen az ember szemébe néznek .Ez a jelzés nem olyan elszánt, mint amikor megmorognak,

ha a csontjukat akarjuk elvenni. Ha a kutya önfeledten

játszik egy szép formájú bottal , vagy egy becses ját ékszerrel,

s mi közelítünk, megmerevednek, s a szemünkbe nézve közlik:

- "Az enyém!"

A FÉLELEM CSILLAPíTÁSA

A t artós félelem egy kutyánál fóbiává is válhat, s ilyenkorcélszerű szakemberhez fordulni . Bárm i, ami rendre meg­ijeszti őket, fóbiát válthat ki belőlük. Az egyik nehezengyógyítható fóbia, ha állatorvoshoz kell vinni négylábúnkat.Ennek oka, hogy az orvoshoz társítják a fájdalmat, az erős

fényt, s azt, hogy kellemet len pozitúrába kényszerítik őket,

nem is beszélve a furcsa szagokró l és hangokról, amik azépületben tapasztalhatók. Ha úgy kezdjük, hogy először

csak könnyebb vizsgálat ra megyünk, s olykor beiktat unkbeavatkozástól mentes látogatás t is, azzal nagybancsökkentjük a négylábú szorongását.•

ETETÉS 93

"Ez érdekesebbannál, semhogyveszni hagyiam."

A kutyák a természetben falkában indulnak nagyvadra,a kisebbeket egymaguk ejtik el, de az is előford u/, hogyegész egyszerűen csak eltakarítják a maradékot, amit másokmeghagytak. A háznál a kutyák naponta egyszer vagykétszer is kapnak enni, s az elhízás nagyobb prob léma, mintaz alultápláltság. Ennek ellenére a négylábúak szeretnekvadászni, vagyguberálni. Az a kutya, amelyik igyekszikmegszerezni magának valamit a szemétbő l , ősi ösztönne kengedelmeskedik.Ugyanazért, amiért a "szagos" játékok alegérde kesebbe k a számukra, a kutyák (és a macskák) semképesek ellenállni a szemétbe hajított aromás illatokcsábításának.

NINCS FINNYÁSKODÁS

Az egyik ok, amiért a kutyák hajlandók elfogyasztani azízet lenebb falatokat is az, hogy az ízl el őbimbóik nemannyira kényesek. Míg az embernél az ízlelőbimbók számakilencezer körü l van, addig ugyanez a kutyáknál kétezerkörül mozog.•

94 ETETÉS

"Hát enni mikorkapok megint?"

HABZSOLÁS

Egy kutya, ha egyedül van is, gyorsan eszik, de még gyor­

sabban nyeli az éte lt , ha többen esznek. Ez velük született

ösztö n,versengenek, hogy elegyék a másik elől az éte lt. Ha

egyszerre több kutyát etetünk, ez arra is ösztö kéli őket,

hogy a kelleténél többet fogyasszanak. Az állat orvosok ezta mó dszert arra is felhasználják, hogya rossz evőket fala­

tozás ra késztessék.Hasonlóképp en,ha új aranyhal kerü l azakváriu mba, és azt akarjuk, hogy rákapjon az evésre , akkor

kell lennie köztük egy falánkabbnak is.•

Az egyik ok,amiért a kutyák szükségét érzik a guberálásnak,az étkezések időzítése . Még az olyan apró élő lények is, mintaz aranyhalak, hozzászoknak ahhoz, hogy rendszeres i dőkö­

zönként etetik őket. Azonban az állattart ók többségénekszigorú időbeosztása nem mindig teszi l e hetővé , hogyugyanabban az időpontban adjanak enni házi kedvencüknek.S ha a négylábú soha nem tudhatja biztosan, hogy mikorkap enni, akkor bizony rákap a guberálásra. Rendszeresenkotorászik a szemétben,vagy elcseni a többi kutya maradé­kát, s ezzel azt üzeni: "Nem kapok eleget enni", vagy hogy"Nem biztos, hogy lesz ma vacsorám."

96 ETETÉS

"Ez az éncsontom, érted?!"

A kutyák féltékenyen őriznek egy-egy csontot, vagyfi nomabb cupákot, ha az övék lett. Még a legjobbtermészetű négylábúak is feldühödnek, ha valaki el akarjaorozni tő l ük a jutalomhusit vagy a szaftos csontit.Ez megint csak a farkas viselkedésével magyarázható.Ha a falkában egy gyengébb,alacsonyabb státuszúállatnak sikerült hozzájutnia egy-egy ízletesebb falathoz,se a fölötte állók, se a falkavezér el nem vehette tőle .

Ez törvény volt. Hasonlóképpen a kutyák,ha valamiaz övék lett, dühödte n ragaszkodnak hozzá,s megvédik még azokkal a kutyákkal szembenis, akiktő l más körülmények között tartanak.

ETETÉS 99

"Egy kis eleségkésőbbre."

Ahogya macskáknál, úgy a kutyáknál sem tudni pon tosan,miért rágnak időnként füvet. Ném e lyikük azért fogyasztja,hogy hányni t udjo n, igaz, a kutyák messze nem o lyanérzékenyek a lenye lt szőrcsomókra, mint macska barátaik.Más kutya meg csak azért rágja, mert rágni jó, és mert ottvan az orra előtt. Bár ha választani lehet fű vagy egyé brágnivaló között , ne m kérdéses. melyik a nyerő.

FŰRÁGÁS

A kutyáknak nem okoz problémát, ha bomlásnak indultéte lt fogyasztanak. Ironikus, hogy egynémely elkényeztet ettkutyát gazdája e l ső osztályú hússal et et, jóllehet a négylábúbo ldog volna akár roml ásnak indult bármivel is.(Természetesen a szájhigiénia is font os,egyikünk semszeretné, ha kedvenc négylábúja egy félig oszladozónyúlte tem bekebelezése után pár perccel üdvözlésképpen

képen nyalná.)A tú letetett kutyák egy idő után rászokhatn ak arra, hogy

az éte l egy részét elássák ugyanúgy, ahogy farkas őse i k

tették a vadonban.

•

100 JÁTÉK

J ' t ' k·d"I IIII a e I o.

A kutyák remek távollátók, közelre ugyanez nemmondható el róluk, viszont pontosan érzékelnek mindenmozdulatot és kitűnő a periférikus látásuk. Ez a magyará­zata annak, hogy pillanatok alatt észrevesznek valamita távolban, ám az orru k előtt mozdulatlanul álló labdamellett egyszerűen elmennek.

LÁTOM, NEM LÁTOM

•

A játékra hívó jelet nagyon könnyű felismern i. Ez az úgy­nevezett "meghajlás" . A négylábú a mel l ső mancsaira eresz­kedik, a könyökét megtámasztja a t alajon, felső testét isleengedi hozzá, miközben a hát sója a magasba emelkedik.Tényleg olyan, mint ha meghajo lna. Ezt a pozitúrát használjáka kutyák egymás között, s akkor is, ha gazdijukat kérik felegy játékra. Bemut at kozáskor is élhetnek vele, mutatva,

mennyire ját ékos kedvűek.

JÁTÉK 103

"Elkapom, nem gond."Egy másik könnyen felismerhető, játékra hívó jel, ha

a kutyánk odahoz nekünk egy botot vagy valami más játékotmondjuk labdát. Ilyenkor azt szeretné, ha eldobnánk, hogyutána futhasson és elkaphassa. Miután letette elénk a tár­gyat hátrál három lépést miközben a te kintetét merevena tárgyra szegezi. Ez klasszikus, tanult viselkedés. De megesik,hogy a kutyánk másfajta játékra hív,csak mi nem értj ük.6 huzakodni szeretne, nem azt akarja, hogy a tárgyatelhajítsuk. Ilyenkor a kutya nem engedi, hogy a gazdája fel­vegye a földről a tárgyat mert azt szeretné, ha megküzde­nének érte , ahogy kölyökkorban csinálták, s ő kerülhetneki győztesen a csatából azzal, hogy a végén övé a bot vagya labda. Felnőtt korban ez játékos harc, a móka kedvéért.Ám ha egy kutya túlzottan ragaszkodik az adott tárgyhoz, éssemmiképp sem hagyja, hogy a gazdinál legyen egyszer is,akkor ez arra utalhat hogya négylábú saját magát tartja afalkavezérne k.

104 JÁTÉK

"Hadd kapiam eU"A falkaösztön, hogy valamit űzni kell, nem áll t ávol a

kutyáktól. Míg a macskák, ha nem muszáj, nem törik magukat.

addig a kutyák alig várják, hogy űzőbe vehessenek valamit.

Baj ezzel akkor van, ha a négylábúak leküzdhetetlen vágyatéreznek arra, hogy üldözőbe vegyenek egy-egy kerékpárost

vagy futót. Bonyolítja a problémát. ha más háziállatok is vannak

a közelben. A gazdi ilyenkor jól te szi, ha pórázon vezet i akedvencét. Ha két kutya együtt van, felbátorodnak, s olyasmit

is megengednek maguknak, amit egy négylábú egymaga soha

nem merészelne . így,ha egy profi kutyasétáltató öt kutyát

sétáltat egyszerre, könnyen meggyűlhet a baja valamelyik vé­déne ével ha annak hirtelen . , .hm .. . hajszolni t ámad kedve.

JÁTÉK 107

"Hát ez meg a mi acsuda itt mögöttem?"

Ha egy kutya a saját farkát kergeti, bizonyosra vehetjük,hogy ingerszegény környezet ben él, vagyis unatkozik. A mitmi mulatságosnak t alálunk, az valójában i ntő jel. Kutyánk nemazt akarja közölni velünk, hogy: "Hát ez meg mi a csuda ittmögöttem? N ahát, megint itt van! És még mind ig. A farkátkergető négylábú azt panaszolja a gazdájának, hogy "Úgyunatkozom, nézd, mire kárhoztattá l!"

N éhány gazdi ezt látva hajlamos azt hinni, hogy a kutyájamegőrü lt, s ez így is van:megőrü l az unalomtó l, attó l, hogynincs mit csinálnia. A kutyákat st imulálni, foglalkoztatn i,mozgat ni kell.

A POÉTA KEDVENCE

Shakespeare, a nagy költő és színda rabíró imádt a a kutyá­kat, a basset hound vo lt a kedvence. Egyik darabjában,a Velencei kolmórban szere pel is egy Crab nevű kutya.

•

lOS JÁTÉK

"Gyerünk, passzold már,itt állok szabadon!"

Sok hasonlóság van a gyerekek és a kutyák között, azegyik, hogy tele vannak energiával. így magától értetődő,

hogy a házi kedvenc a parkban és a ház mögött ki nemmaradna egyet len ját ékból sem. De nem szabad elfelejteni,hogy vannak olyan gyerekek, akik félnek a kutyáktól, s nemárt, ha négylábúnkkal megért etjük, hogy idegen srácok nembiztos, hogy ugyanolyan lelkesedéssel fogadják, ha velükakarja kerget ni a labdát, mint az otthon iak. Hogy elkerüljükaz efféle helyzetekbő l fakadó problémákat, l ehető l eg minélkevesebb olyan játékban engedjük részt venni kedvencünket,amely valamely eldobott tárgy űzőbe vét elével jár. Igaz, tú lnagy a csábítás, nem mindig lehet megakadályozni, hogy anégylábúnk a levegőben repülő frizbi után vesse magát.

KUTYA-SZTIKA

Az Egyesült Államokban hatvannyolc mill ió kutya él,évente mintegy öt millió kiskutya születik, s a háztartások36%-áb an tartanak kutyát. Magyarországo n hozzá­vető legesen egymillió hétszázezer kutya é l;a háztartások

45%-ában van eb .

•

JÁTÉK 111

"Úgysem te fogsznyernil"

A kutyák egymással is szívesen kergetőznek. S míg a.falkán kívüli" gyerekek után nem szabad futniuk, azt magukis meg tudják ítélni , hogy a többi kutya közül ki kapható egykis játékra, különösen, ha az meg is hajol hozzá. Becsült adatokszerint a kutyák kilencvennyolc százaléka nem vezeti le

naponta az energiáját.

KUTYALÁTÁS

A kutyák másképp látnak, mint az ember. Mi éleskörvonalakat látunk, a kutyák inkább a mozgást észlelik. smíg mi lát juk a színeket, a négylábúak elmosódottabbanlátnak. A kutyák látószöge 250, az emberé I80 fokos.

•

112 JÁTÉK

"Most megöliek."A kalóriatároló hlacskák és a kalóri aégető kutyák közti

másik lényeges különbség az, amit a zsákmány elejtése utántesznek. A macskák maximálisan kihasználják az élvezetminden cseppjét míg a kutyák könyörületesebbek, s hamarvégeznek áldozatukkal. A kutyák a nyakuknál ragadják meggumi áldozataikat aztán megtekerik és megrázzák őket

s ez pontos mása annak, ahogy az élő prédával, egy madár­ral vagy egy nyúllal is elbánnának. Európában a rókára ésnyúlra vadászók ma is tanúi lehetnek ezeknek a végső

mozdulatoknak, amikor a vadászkutyák felveszik és meg­rázzákaz elejtett állatot. A vadászok ezért is adnak a vadász­kutyáknak ál prédát, hogy az ösztöne iket ébren tartsák .Míg a XXI. században egyre többen ellenzik a vadászatot ,a te rriereket amelyek elpusztítják a kártéko ny rágcsálókatnagy becsben tar tják.A négylábú kedvenceknek adottcsipogó játékállatkák megölése erősíti a kölykök nyakizmaités állkapcsát arra az esetre, ha a valóságban is ölniük kell.

114 JÁTÉK

"Nem bai, hogy ez asipákoló pöcök se nemfinom, se nem szaftos,a fogaimnak iól"

Miután a kutyusunk végzett a csipogó játékkal, a követ­kező logikus lépés az, hogy darabjaira szedi. A természetbena farkasok és a kutyafalkák is mind ig elfogyasztják az elejtettprédát. Mivel a házaknál a négylábúak bőséges t áplálékhozjut nak, "áldozatuk" szét marcangolása élvezetes hobbi vá lett.S ezzel ösztönö sen erősítik az izmaikat és élesítik a fogaikatis. S miközben kedvencünk ugyan érezhet némi bűntudatot,

amiért szétszed egy, a házban vagy odakint t alált t árgyat,végső soro n a saját jának t ekinti, o lyasvalaminek, amit meg­nyert. A felnőttek szeretik kipukkantgat ni a légbuborékokat,a kutyák pedig a rágásnak nem tudnak ellenállni. Mire valókaz erős állkapcsok, amelyek, ha kell, képesek az izmot levá­lasztani a húsról , ha nem a marcango lásra? N em lehet egyélete n át kekszet majszoln i.

Egy valamire azonban oda kell figyelni. Soha ne adjunkolyan játékot a kutyának, amit egyben lenyelhet.

116 JÁTÉK

"Hűha! Ez iiesztő

volt!"A kö lyökko r i civódásnak nem mindi g az a célja, hogy

kiválasztódjo n a falkavezér;hanem az is, hogy megtanuljanakfutni, ugrálni, hogy koordinálják a mozgásukat, s megtanuljákaz alapvető viselkedési szabályokat. Játék közben kiderül,ki a l egerősebb, a legmakacsabb, ki az, akit a legkönnyebbpiszkálni, kik a legállhatatosabbak, s kik azok, akik az

JÁTÉK 117

erőszakos fellépés első je lére meghunyászkodnak. A birkó ­zás, hempergőzés önmagában is élvezetes játék, amelykésőbb aztán már komolyra fordulh at. Egy farkas- vagy vad­kutyafalkában idővel megváltozik a hierarchia azzal, hogy avezérek megöregszenek, s újak veszik át az uralmat, ám egyházi kutyafalkában egy kutya helyzete lefelé és fölfelé iselmozdulhat, még akkor is, ha nem törekszik az első helyre.

118 JÁTÉK

"Tovább!Most te támadsz."

Gondunk lehet az olyan kutyával,aki nem tanult meg játszani.Az ilyen fi atalabb kutyák bátortalanok, nem mernek beszállnia többiek játékába. Ilyenkor az idősebbek, hasonlóan a ta­pasztalt gyerekgondozókhoz, mindenféle st ratég iákat kita lál­nak, hogy bevonják őket a mókába. Ha egy tekintélynekörvendő kutya önszántábó l megadja magát, s az oldaláravagy a hátára gördül, azzal nagyon megnyugtatja félénkebbtársát. Hasonlóképpen, a kistermetű kutyák is félnek nagy­testű kutyákkal játszani, soha nem tudhatják, nem értettek-efélre valamelyjelzést. Ha játszani akar; anagykutyának egyér­telműen jeleznie kell , hogy most játékidő van. A hatalmas írfarkaskutyának bizony sokszor kell a hátára gurulnia, hajátszótársakat szeretne.

KUTYA ÖRÖKÖSÖK

Egy amerikai állatkó rház közvéleménykutatása meghök­kentő eredményt hozott. Az emberek hetven százalékaannyira ragaszkodik házi kedvencéhez, hogy az üdvözlő­

lapokra odaúja kutyája nevét is,s harminchárom százalékuktelefonon is beszél a négylábújával. Becsült adatok szerintaz Egyesült Á llamokban egymillió kutya az első számúörökös a végrendelet hagyóknál.•

JÁTÉK 121

"Bolondozzunk egyell"Egy kutya úgy is játszani hívhatja a többieket, hogy mint

egy dervis, féktelen körtáncba kezd. Pattog a füvön, magasraugrik,megpördül, vagyis úgy viselkedik, mintha megbolon­dult volna. De azért az örömte li apró vakkantások, a féktelenjókedv egyérte lművé teszik, hogy szó sincs errő l , egyszerűen

csak nagyon élvezi a szabad l evegőt, a szaladgálást. Ez a má­moros viselkedés azoknak az energikus kutyáknak a jellem­zője , akiket bezártságra kárhoztatnak. Vannak, akikazt hiszik,akkor viselkedik így egy négylábú, ha legyek, vagy másparaziták bosszantják. csípik meg. De ez nem így van.Valamikor a vadászok a "táncoló kutyákat"felhasználták avadászatnál, az ebek a mutatványukkal csalták elő a kíváncsivadkacsákat, s aztán a vadászok l e lőtték őket.

Mármint akacsákat.

Ironikus, de így van, a t ehenek is hasonló, bár valamivelvisszafogotta bb táncot lejtenek, amikor a hosszú té l utánelőször engedik ki őket a szabadba, a friss legelőre .

MÚÚÚ-TÁNC

III

122 JÁTÉK

B- , k IIII Izony, aso -

KANOK ÉS SZUKÁK

Gazdáikkal ellentétben a kan kutyák sokkal többsúlyfölösleget szednek fel, mint a szukák. Nincs ebbensemmi meglepő, tekintve, hogy a kanak többet is esznek,mint a szukák.

I•

A kutyák négy okból ásnak: hogy elraktározzák az ételt,hogy kiássáka zsákmányt, hogy elszökjenek, vagy pusztánaz ásás öröméért.

A kutyáknak semmi bajuk sem lesz attó l, ha hom okot,vagy fö ldet esznek az étel lel, int enzív gyom orne dveikmegbirkóznak velük. Azért ássák el az eleséget, hogy legyenmit előhúzni a rossz napokon , ha az élet úgy hozza. De ahogya mókusok, ugyanúgy a kutyák sem feltét lenül ássák ki mindig,

amit elrejtettek.Semmi megl epő sincs abban, hogy egy négylábú csak

akkor ássa el az ételt, ha egyedül van. És ha tevékenységébenmegzavarják. azonnal abbahagyja, hogy később másho lt emesse be, olyan helyen, ahol ti szta a levegő. Abba márnem gondo l bele, hogy a gyönyörűen nyírt pázsit púpjaelég árulkodó jel. Ol ykor játékok és labdák is könnyen afö ld alá kerülhetnek.

A képen látható kutyus az ásás örö méért ás,no megazért, hogy hűsöljön . A mancsán a bőr nagyon érzékeny, ígykitapint otta, hogy az alsóbb rétegekben a nedves kavics

sokkal hidegebb.

"Csak gyakorlok."Az egyik l egnépszerűbb kutyafajta a tacskó, amit borz­

vadászatra tenyésztettek ki. Rajtuk kívül még sok más fajtakotorja ki a prédát, például a nyulat, vagy más rágcsálókat,hogy aztán az ember elpusztíthassa.

A terrierek gazdái olykor meglepve tapasztalják, hogykedvenc négylábúik ásó mozdulatokba kezdenek,s a képzeltföldet szaglásszák a nappaliban.

JÁTÉK 125

Feljegyezték, hogy 19I2-ben a Titanic fedé lzetén utazottkét kutya is, s mindketten élve úszták meg a katasztrófát.Henry Harper pekingi Su Yan Set-je Margaret Hays ésElizabet h Rothsc hild pincsije gazdáikkal együtt tú lélték akatasztrófát. EgyGamin de Pycombe névre hallgató franciabulldog és a gazdája, Robert Danie l a vízbe fúltak JohnJacob Astor ezredesnek és két airedale terrierjének

nyoma veszett.

HAJÓTÖRÖTT KUTyÁK

•

126 ALVÁS

"Csak lesimítom ittezt a füvet."

Senki sem szeret girbegurba ágyban szunyókálni, miért

vo lnának a kuty ák kivét elek?M ie lőtt egy négylábú befekszik

a kosarába vagy az ágyába, szerta rtásosan eligazgat ja a

hepehupákat. Ezt a szokásukat is a természetbő l hozták

magukkal, aho l mindig gondo san eligazgatták a fúszalakat.kiegyengették a földet. mielőtt nyugovóra tért ek. A vadon ­

ban alakult ki az a szokásuk is (ami a macskáknál is tapasz­

talható), hogy kedvelik a nyugodt zugokat . azt , ha hálóhelyükbizton ságos, igazi menedék, mondjuk például az asztal alatt,

egy félreeső sarokban, vagy épp az ágy mögött van.

KUTYAFÁRADTSÁG

A kutyák alvásidejüknek mintegy nyolcvan százalékábanmélyalvók.A fennmaradó időben a REM fázisban vannak(gyors szemmozgásokkal kísért alvás), ami visszaál lítja azagyban az idegpályák működését. A kölyökkutyáknak napitizenöt, húsz órai alvásra van szükségük, s ez az állapoteltart hat tizenkéthetes korukig is.•

128 ALVÁS

"Na ió, akkor maida iátékkal később

csatázom."Egy át lagos kutya többet alszik, mint az ember, tíz-tizennégy

órát naponta, de nem mindi g ugyanabban az időben,

Miut án egy kö lyök hozzászokott, hogy egyhuzamban alegtöbbet akkor aludja, amikor az .emberfa lka". akkorbeköszönt a nyugalom , de azért nem árt, ha kap valamicsöndes hálótársat éjszakára,valami játékot, amive lelszórakoztatha tja magát, ha mégis felébredne az éjszakafo lyamán. Különben megzavarhatja a nyugalmunkat.

A kölykök általában egyvégtében négy-öt órátalszanak, így bölcsen te sszük, ha a saját pihenésünkérde kében ravaszul előre gondoskodunk valami

unaloműzőrő l.

ALVÁS 131

" Tulaidonképpennem is alszom."

Nyolc- és t ízhetes koruk között jön e l a kölykök számáraaz az időszak, amiko r e lőször vésőd i k be a félelem, ekkorválik számukra a világ fenyegetőbbé. Éppen ezé rt nagyonfont os, hogy ez alatt az i dő alatt ne szerezzenek félelmetesvagy fájdalmas tapasztalatokat, mert ha igen, akkor azokegy é letre bevésődnek a kicsik emlékezetébe . Nem jó, haa kölyköt ilyenkor új otthonb a visszük, ez felzaklatja,összezavarja.

A FÉLELEMFAKTOR

A kutyaszendergés - t izenöt perc alvás minden másodikórában - több fázisú alvás. Szemben az egyfázisú alvással,amikor minden huszonnégy órában egyszer alszunk egyhuzamosabbat a többfázisú alvás révén tö bb időhöz jutunkegy-egy nap során. Sok híres ember; mint amilyen Leonardoda Vinci és Thomas Edison volt maga is a többfázisú alváshíve volt. Eza vizsla annyira nem zavartatta magát amikorfényképezték, hogy még néhány gyors szemmozgást isrögzíte ni lehetett.

•

132 ALVÁS

"Ez azért maidnemolyan, azt hiszem."

A kutyák követelődzők is lehetnek, sokan közülük nagyonszeretnének a gazdi ágyában aludni. Visszavágynak a korakölyökko rba, amikor még valamennyien egyalomban össze­gömbö lyödve aludtak a mamával. Ha háznál élnek, ahol lekell mondaniuk a vadászat ró l és a p árzásról. s aho l"örökbe fogadó szü leiktő l " kapják az éte lt, érthető , hogyalegteljesebb közelségre vágynak. Mégis, veszélyes dolog azágyunkba engedni őket, mert még ha o lyan picik is,mintegy yorkie vagy egy chihuahua, eljön az idő, amikor márnem cé l szerű együtt aludni velük, s ha megt iltjuk, méltatlan­kodásuknak, amiért elutasítjuk őket, vonítással, panaszos

vakkantásokkal adnak hangot.Az agresszivitás mellett egy másik komoly probléma

a kutyáknál a tanult, tudatos figyelemfelkeltés. Ha kölyök­korában megosztottuk az ágyunkat kedvencünkkel, akkor

errő l később már nagyon nehéz leszoktatni.

MENTŐKUTVÁK

Magyarország leghíresebb mentőebe i , Mancs, a ném etjuhászkutya, és Viking, az aireda le terri e r számos mentő­

akció ban nyújtottak segítséget a tú lélők és eltűntek utánikutatásban külföldö n és itthon egyaránt.I

II

ALVÁS 135

"Nagyon úgy fest,hogy számkivetettlettem."

RÉGES RÉGI KUTyÁK

A legkorá bbi írásos feljegyzések 1200 körülemlítenek háziasított kutyát. Egy Izraelben feltártsírban egy asszony csontvázát t alálták meg, amely akarjaiban egy kölyökkutyát tartott. Magyarors zágonI544-ben nevezték először akomondort pásztor­kutyának.

Mivel a kutyák falkában élnek, a háznál családtagnak érzikmagukat, s természetesnek veszik, hogy ha az ágyban nemis,de a hálószobában alhat nak. Vagy ha nem is a hálószobá­ban, de legalább az előszobában , de mindenképp a házban,aho l a falka többi t agja is pihen. Ugyan megtanulhatják, hogykinti kennelben éljenek, számukra mégis az a legkellemesebbérzés, ha odabent lehetnek biztonságban a többi falkataggal.Ha nem így van, fel nem foghatják, miért kell elkülö nülniüka családjuktól. A kint alvás félelmetes is lehet a kisebb testű

négylábúak számára, ilyenkor egyre csak azon morfondíroz­nak, vajon milyen veszély leselkedik a kerítés túl oldalán.

•

136 ALVÁS ALVÁS 137

Z II-" zzz.A kutyáknak alvás közben időnként meg-megrándul a

mancsuk, a t estük, nyökdö snek, nyöszörögnek, sőt, olykormorognak is. Ilyenko r álmodnak. Éjszaka ők is, mint az em­berek, kü lönböző alvásfázisokon mennek át , felszínesen,vagy mélyen alszanak. A REM fázisban álmodnak. De hogymeg nem kerget ett macskáról, kihagyott frizbi kről vagy sohameg nem kapott csontokról álmodnak-e, azt nem lehet tudni.Mindenesetre jobb nem felébreszteni az alvó oroszlánt . ..bocsánat, kutyát.

•

BASSET KINCS

Angliában tenyésztették ki a bassetet apróvad, többnyirenyúl felhajtására. Hosszú fúleik felkavarjak és megtartják aszagokat, amit aztán érzékeny orrukkal könnyedén követnitudnak. A pofájuk alatti hurkás bőrlebeny ugyanezt a céltszolgálja. De megtartják a szagot a fején és a szája körülredőződő szövetek is. Rövid lábaikkal és egyenletes tem­pójukkal ideá lis felhajtó k, mert a vadászok gyalog is kép eseklép ést t artani velük.

138 HIDEGVÉR

KUTYAMELEG

Ügyeljünk arra. hogy kutyánk táljában mindig friss vízlegyen! Különösen fontos ez nagy melegben. Emellettbiztosftani kell kedvencünknek egy árnyékos zugot, ésilyenkor nem tanácsos sokat futtatni sem. A tompa. rövidorrú kutyak, mint a boxer és a bulldog rosszabbul viselik ameleget. mint hosszabb orrú társaik. ezért ezt vegyükfigyelembe. ha hosszabb nyári sétára indulunk.•

Az emb erek izzadnak. ám a kutyák csak azzal tudjákhűteni magukat. ha árnyékba vonulnak vagy zihálnak.A négylábúaknak csak a lábaikon vannak izzadtságmir igyeik.A víz a nyelven keresztül párol og el. ily módon hűtve az állatvérét. A kutya minél nagyobb felületét lógatja ki a nyelvének.annál több víztő l szabadul meg.s annál könnyebben érzi magát.Ez az egyik oka annak. hogy a kutyák meleg nyár i napokonro sszul tűrik az utazást. s főleg azt. ha a kocsiban hagyjukőket levegő nélkül. Ugyan egy darabig a zihálással hűteniképesek magukat. ám az autó ban a levegő ettő l csak egyre

párásabb lesz.

"Micsoda megkönnyeb­bülés, hogy rátaláltamerre a ió kis helyre."

HIDEGVÉR 141

"Tudom, hogy útbanvagyok, de..."

Amíg a macskák mindig megtalálják a napos helyeket.a kutyák szívesebben vonulnak el huzatos helyekre . Ezért

ha kedvencünk a kijárat közepén ül le, nem láb alatt akar

lenni, hanem igyekszik hűten i magát. Igaz, más oka is lehet

ennek. A kutyák szeretik nyomon követni a falkatagok mozgá­

sát,beszívni a szagukat. S ami még ennél is fontosabb, így urai

lehetnek a helyzetnek, szemmel tarth atják a ki-be járkálást.

142 HIDEGVÉR

"Hú! Micsodaszagorgia!"

A kutyák szeret nek autózni. Új dolgokat látnak, új szagokatéreznek, s rend szer int mindig van egy park az út végén.Szereti k kidugni a fejüket az ablakon, hogy ezzel is hűtsék

magukat. Meg hogy tobzódj anak az új, izgalmas szagokélvezet ében. De mert ezek állandóan és gyorsan vált oznak,nehéz megmondani, hogy melyik micsod a. A kutyák szaglásanegyvenszer érzékenyebb, mint az emberé, számunkra el­képzelhet et len, mit élnek át ilyenkor. Utazásnál gyakran ta­pasztaljuk, hogy az ablakon kihajo ló kedvencünk figyeimétt eljesen leköt i, amit lát, amit érzékel. Ol yan ez számukra, mintmikor az emberek egy videofi lmet pörgetnek gyorsan előre .

SEBESSÉGBEN

A legtöbb háziasított kutya köze l 32 km/ó ra sebességgelszalad. Ám a kutyák világában a vadászkutyák a legfür­géb bek, az ő teljesítményük e lérheti akár a 65 km/ó rát.

•

TERÜLET KIJELÖLÉSE 145

"Akár tudathatom is,hogy erre iártam."

A vize/ette l történő megjelölés a kutyákná/ nemcsakkellemes szórakozás,de üzenet is a többieknek, hogy errejártak, ám a kanoknál a hat árvonalak kijelölése kötelező.

A kanok bizonyos időközönként gyakran felemelik a lábukat,különösen, ha érzik, hogy egy másik kan korábban mármegjelölte valamelyik fatörzset vagy lámpaoszlopot. Ahogyrni, emberek felülragasztjuk a hirdetéseket a póznákon, úgyírják felül a kutyák a másik jeiét a saját üzenetükkel. Némelyiknégylábú ezt olyan gyakran csinálja,hogy hamar kifogy avi ze l etbő l, ám még akkor is megáll jelölni, ha már nincs mit"üzennie" . A szukák is jelölnek séta közben, bár nem olyangyakran, mint a kanok.

SEHOL SEMMI SZAGLÁSZNIVALÓ

A kan kutyák szaglása érzékenyebb, mint a szukáké, őkgenet ikailag vannak programozva a terü letkijelölés ésvédelem érdekében.I-

146 TERÜLET KIJELÖLÉSE

"Ezt könnyű leszmegfeiteni."

A jelölés motivációi nem mindig ugyanazok egy kutyaéletében . Ha kedvencünk elszánt jelölő, ez nem feltétlenüljelent i azt, hogy a domin anciáját akarja t udatni vele. A szo­rongó, ideges kutyák előszeretettel jelölik felül mások szag­mintáit ahogy a falragaszok is egymásra kerülnek. "Eztolvasd el, ne az alatta l evőt! " , üzenik ilyenkor, s oldódik aszorongásuk azzal, hogy felülírhatták a másik üzenetét.

A JELÖLÉS ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

•

A kutyák szeretik a jeleiket függőleges tárgyakon,fatör­zseken, villanypóznákon vagy saroképületeken ott hagyni.Ennek számos oka van. Ezek a főbb tájékozódási ponto k.Ha nem így tennének, s a földet jelölnék meg,akkor akutyák a járdát szimato lva kellene haladjanak. S ami mégrosszabb,az emberek és más állatok eltaposnák,az eső

meg könnyen elmosná a szagokat. Azzal, hogy a négylábúakfelemelt lábbal függőlegesen jelölnek, épp orrmagasságbanhagyják ott a szagukat az errejáróknak. S ami még ennél isfontosabb, más inger ebben a magasságban nem nagyonérezhető , az övék viszont tartósan, tisztán megmarad, saz eső sem mossa el olyan könnyen.

TERÜLET KIJELÖLÉSE 149

"Hm, micsodapazar illat!"

Ahogy a jó bo rászok kifinomult ízlésse l kósto lgatják a bo­rokat, a kutyáknak bámu latos képe sségük van ahhoz , hogykielemezzék egy másik kutya szagát. Ami azt il let i, egy kutyaso kkal pontosabb an azo nos ít valakit vagy valamit, mint mi,emberek. A vizelet összetétele, frissessége sok mindenről

árulkodik. Ponto san me g t udják mondani belőle, hogy amásik milyen nemű, s hogy mi a státusza. És ha egy adottszag már csak gyö ngén érezhető, remek módszerük vanarra , hogy felerősítsék. Ilyenkor az érzékeny íz l e lőbimbóikat

használják, s a fogukat szo rosa n összeszorítva mé lyeketlélegeznek Ezt a három kutyát egy nagyon csáb ító szagállította meg : egy állat rothadó teteme, innen nem me ssze.

III

SZAGELEMZÉS

Am íg tudományos műszereink és módszereink még nemvoltak olyan kifinomultak, mint a xx. században, kutyákkalszimatoltattak ki olyan csekély mennyiségű anyagokat,amelyek jelenléte másképp nem volt m érhet ó,

150 TERÜLET KIJELÖLÉSE

"Erre aztán igazánbüszke vagyok."

Tudom, úgy hangzik ez, mintha valamely avantgardeművész állít aná, mégis, ha egy kutya otthagyja az ürülékéta parkb an vagy az utcán, szeret i felhívni rá a figyelmet.A szagok t árháza, saját művész i kreációja, amit mindenkineklátnia kell, aki mellette elhalad. A figyelemfelhívás érdekébenmég fel is karistolhat ják körülötte a földet, mutatva, van ittvalami fontos szagolnivaló a többieknek. Megszokott dologez, s nem ritka, hogya kutyák igyekszenek mancsnyomokathagyni az aszfalton, a puha földben és a fűben . A farkasokmég ennél is messzebb menne k.Ők akár száz méterestávolságra is figyelemfe l keltő jeleket hagyhatnak, amivelmintegy megpecsétel ik .jogosultságukat'' az adott te rületre.

Ily módon nem nehéz kita lálnunk, micsoda rettenet egykutyának azt látni, hogy művészi produktumát a gazdi sietvenejlonzacskóba gyűjti , s belehajítja a legközelebbi parki

szemetesedénybe.

PÁRZÁS 153

"És ha most el tudomhúzni ezt a palánkota fogammal •••"

A kanok akár öt kilométeres távolságból is megérzika szukák ferom onját. Nem nehéz elképzelni, hogy ez hánykutyát tart izgalomban a környéken. Egy gazdi, ha nemszere tné, hogy a kutyája elszökjö n okosabban teszi. haivartalaníttatja kedvencét. A hím hormonok működésének

hiánya a kanok agresszivitását is csökkent i. Az emberek ésmás kutyák felé megnyilvánuló agresszió az egyetlenkomo ly prob léma a kutyáknál.

ELLENÁLLHATATLANOK

A szaporodás vágya a nem ivartalanított állatokbannagyon nagy, s arra késztet i a gazdikat, hogy egy helybentartsák kedvenceiket. Nem vádo lhatjuk négylábúinkat érte.A szukák évente kétszer tüzelnek. míg egy kan bármikorkész a párzásra. S míg egy kan semmi fáradtságot nemsajnál, hosszú utat is képes megtenni, ha megérzi a mássalösszetéveszthetetlen hívójelet, addig a szuka is nagyon várjap árját,Tanácsos hagyni, hogy a szukánk legalább egyszertüzeljen, mielőtt ivartalanítanánk. A tüzelés ideje alatt a szukákis elszökhetnek a fiúkhoz.

•

154 PÁRZÁs

"Ezt a ieletnem lehetettfélreérteni."

HATÁROZOTTSÁG

Hatásos büntetés egy kutya számára, ha magára hagyjuk.Abban a pillanatban, ha re ndetlenkedni kezd, az a leg­okosabb, ha a gazdi kivonul a helyiségbő l. Mivel a kutyafalkában él, fontos neki, hogy együtt legyen a gazdájával.Fontos, hogy a büntetésre akkor kerü ljön sor, am ikor arosszalt viselkedés bekövetkezett, mert így kedvencünkmegtanulja,mi az oka a gazdi hirtelen távozásának.•

Ha egy szuka tüze l, nyughatatlanná válik, jö n-megy, sokat

iszik, és gyakrabban vizel. A kanok veszik a je leket, s a köze­

lébe akarnak jutni . A szuka ugyanakkor kiszámít hatat lan lesz,

akár agresszív is,egészen a pet eérésig. Ha még nem kész abefogadásra, nem eme li fel a farkát, s tü relmetlenül elkergeti

a felajzott jelentkezőket. Gyakran leül, vagy kö rbe forog,hogy ne lehessen hozzáférni.Azon ban ha készen áll a párzásra,

magasba emeli a farkát, szilárdan áll a lábán, kétséget sem

hagyva afelől, hogy jöhet, aminek jön nie kell.

Ugyan a kutyák sok mindent örökölt ek farkas őseiktő l,

idővel ők lett ek szaporábbak Egy nőstény farkas csakegyszer tüzel egy évben, míg a kutyák,a basenji kivételével,kétszer.

156 PÁRZÁs

"Na, milyen volt?"Párzás után a kutyák még egymásban maradnak,s ez

az i dő tíz perctől egy óráig is terjedhet. Képtelenek testilegszétválni, s ha erőszakka l megpróbáljuk szétválasztani őket,az azonnali fáj dalommal jár. Ennek oka a genet ikai zár.A kutyáknál három fázisa van a megtermékenyítésnek. mígaz ember egy ejakulációval is megtermékenyfthet. A természetezért rendezte úgy, hogy a kutyák ne csak félmunkátvégezzenek, és összetapadva maradjanak még egy ideig.

KÉTSZER EGY ÉVBEN

•

KÉNYES HELYZETEK 159

"ÉS most mikövetkezikil"A kutyák időnként pontos an úgy viselkednek, mint az em­berek. Ilyen az, amikor szoro nganak, s ettől ásít ozni kezdenek.Feszült helyzet ekben, amikor túl sok izgalom halmozódik fel- például vi zsga i dőszakban , bizonyos találkozásokkor; vagyha színpadra kell kiállnunk, mi emberek is ásítozunk. Vannak,akik ezt úgy értelmezik, hogy az il lető rendíthetetlennyugalommal rendelkezik, s képes még ilyenkor is álombaszenderülni. De ez egyáltalán nem így van, s nem igaz akuty ákra sem. A kuty ák feszült helyzetben ásít oznak, mertnem tu dják, hogy mit is kellene tenniük. Mint tud juk, ha egykutya a farkát csóválja, azt nem feltétlenül örömében teszi,

ugyanígy, ha ásít, akkor sem feltét lenül fáradt és álmos,hanem izgat ott, s ezt szeret né a tudomásunkra hozni. S míga képen láth at ó két collie egyike boldogan fekszik és pózol,

a másik izgalmában ásít ozik.

FESZÜLT VÁRAKOZÁS

Nagyon sok kutya aggódik amiatt, hogy magára hagyják.Leginkább azok, akik mindig kitörő örömmel fogadjákgazd áikat. ha megjönnek, s utána árnyékként követik,bármerre mozduljon is.Vagyis, ezek a négylábúak nem túlönállóak.•

160 KÉNYES HELYZETEK

"Ez meg miért bámulígy rám?"

A.z egyik trükk, amit a kutyakiképzők használnak, ha elejétakarják venni egy kutya engedet lenségének - mondjukolyankor, ha séta közben ide-oda cikázik, vagy ha ennivalótakar csenni - az, hogy hirtelen zajt keltenek.Abban a pilla­natban, hogy a kutya rakoncátlankodik, gyorsan elejtenekegy gyöngyökkel teli pléhdobozt. így a négylábúak meg­tanulják, hogy a pórázt nem szabad rángatni, megfeszíteni,mert nem akarják hallani ezt a lármát.

ZAJKELTÉS

•

Egy másik jele annak,ha a kutyánk feszeng, vagy ideges,hogy felfelé kunkorított nye/wel megnyalja az orra hegyét.Gyors mozdulat ez, s azt jelzi, hogy feladja a játszmát.Olyankor láthatjuk ezt a jelzést, ha a kutya megadja magát,igyekszik jó benyomást te nni a fölött e álló négylábúra,s tudatni akarja vele, hogy elfogadja alacsonyabb státuszát,s nem akar bajt. De ugyanígy jelezhet ik az embernek is, hogyengedelmes elfogadók. A kutyák irtóznak attó l, ha merevenbámulják őket, mert a domináns kutyák általában így hozzáktudtukra elsőbbségüket. Ha akarat lanul is merőn nézünkegy kutyát, azt tapasztalhatjuk, hogy a négylábú zavarábanmegnyalja az orrát, vagy ásít egyet.

KÉNYES HELYZETEK 163

"Ühm, ühm, nemérdekel."

Míg az ásítás, a hirtelen orrnyalás vagya farkcsóválása kutyák i degességéről , szorongásáróIárulkodnak, négylábúinkkifej lesztettek olyan stratégiákat, amelyek segít ik leküzdenia kellemet len érzést. A kutyák nagyon ügyesen használjáka testbeszédet, s ha nem tartanak agresszív megnyilvánulás­tól, akkor könnyen mutathatnak hátat az il l etőnek. Olyanegyszerű mozdulat ez, mint amikor szándékosan elfordítjáka fejüket, jelezve: "Nem érdekel, amit mondasz,nem figyelekrád." Ez a kölyök is ezzel a mozdulatta l reagál akamerára,ám a kíváncsisága erőseb b nála, a fejét hátrafordítja, amikorsípoló játékhangot hall.

TÉNY

A basenjik nagyon közeli ro konaik a farkasoknak, er re utalaz is, hogy a szukák egy évben csak egyszer tüzelnek,s abban is hasonlóak, hogy nem ugatnak,bár tu dnak hangotkiadni. I 895-ben fedezték fel őket Kongóban, a t örzsekneksegítettek a vadat hajtani. A nevük azt jelent i: a rabszolgák

kutyája.•

164 KÉNYES HELYZETEK

"Talán fel sem tűnik,

ha csöndbenelsompolygok."

Egy t ámadó kutya hir telen visszavonulása azt a képzet etkelt het i a másik kutyában, vagy az emb erbe n, hogy ném ifö lényhez jutottak a támadóval szemben. Rosszabb eset ben

akár "apró győze l emnek" is teki nthető. A kutyák nemállhat ják, ha azt gondo lják róluk, hogy megfutamodnak, ígyha mégis erre kényszerülnek, azt nagyon lassan ésmegfontoltan teszik, mintha valójában nem is ezt t ennék.Ezért választják a lassú eloldalgást. Leülnek, s úgy te sznek,mintha tüzetesen esetleges sérülésnyomokat vizsgálgatnánaka hátsó lábukon, vagy épp hir te len valami nagyon izgalmasszaglásznivalót találtak volna a fö ldön, s ezt a nyomot követ ik.

A KUTYA HASONLíT A GAZDÁJÁRA

A kutatások megállapított ák,hogy egy idegesgazdi kutyájais ideges állattá lesz. Ennek az az oka, hogy következetlenvolt a nevel ésuk. s ígyállandó konfliktushelyzetekbe keve­rednek. Ezzel szemben a túlságosan engedékeny gazdiknégylábúja könnyen erőszakossá és dominánssá válhat, hiszmindig megengedtékneki,hogyazt tegye,amihez kedvevan.•

KÉNYES HELYZETEK 167

"Júi, ne ilyenhevesen, ember!"

A kutyák gyakort a úgy védekeznek egy-egy hevesebbérzelem megnyilvánulással szemben. hogy lehunyják aszemüket. Az emberek hajlamosak t úlzott testi közelségbekerü lni kedvenceikkel, s lehet. hogy ez terhes a kutyának, akinehezebben viseli a közelséget és a te sti ér intést. Ugyanolyannehezen. ahogy azt sem szeret i, ha mereven a szemébenéznek. Ezt a jelzést sokszor tévesen úgy értelmezzük. hogy

kedvencünk "imá dja". ha simogatjuk, pedig pont azellenkezője történik. Terhükre van, s úgy védekeznek ellene,ahogy tudnak.

"EZ A BOT KIMÚLT."

A kutyák, de különöse n a pit bullok, akko r is a szájukbanszoro ngatnak egy-egy botot, ha már vége az eldo básjátéknak. E lőszeretette l vesznek fel vastag ágakat. amelyektulajdonképpen alkalmatlanok az elhajításra, s ezértinkább hazaviszik. Ez számukra prédapótlék. a vad. amit

• elejtettek és megöltek, ezért ragaszkodnak hozzá.

168 KÉNYES HELYZETEK

"Akkor mostodaóvakodom."

Amikor egy kutya odamegy a másikhoz, óvatosnak kelllennie, soha nem tudhatja, mi történik a következő pillanatban.Egy parkban mindenféle fajtájú, méretű és természetű

négylábúval akadnak össze. Ha az egyik célirányosan odafuta másikhoz, az mindig támadó szándékot takar.A gazdáknaknem árt odafigyelniük erre. Ha egy kutya ismerkedni akar,akkor lépésről lépésre közelít, megfontoltan, körbejárva amásikat, hogy felmérje,milyen. S ha eközben kerüli, hogy túlsokszor nézzen farkasszemet a másikkal, ha esetleg mégmeg is hajol, akkor ezzel nem bántja meg az idegen kutyát,s akár kellemes játszótársra is lelhet.

...- -:

170 ÁRULKODÓ JELEK

F' , , , I klllII e·e·e·e· e .

Bár a kutyák füle messze nem olyan beszédes, mint amacskáké, mégis nagyon alkalmasak alapvető érzelmek kife­

jezésére, könnyen olvashatunk be l őlük. Ha lóg, akkor tud­hatjuk, hogy a kedvencünk fél vagy bizonytalan. Ha idegenkutya társaságában lógatja a fülét akkor ezt a másik a meg­hunyászkodás jeiének veszi. S ha még a farkát is behúzza

mellé, az maga a te ljes megadás.

ÁRULKODÓ JELEK 171

"Érdekel a dolog."Ha egy kutya hegyezi a fülét akkor éber és érdeklődő,

szívesen hallgatja, amit hall, s hajlandó a hallottaknak habozásnélkül engedelmeskedni. S ha ehhez még érdeklődő tekintet

is járu l, az a t eljes bizalom jele.

ÁRULKODÓ JELEK 173

KEMÉNYSÉG A VÉDELEMÉRT

"Már itt sem vagyok."Egy rém ült kutya behúzza fülét, farkát, meggörbíti a hátát,

a szemét elkerekíti, a pup illái kitágulnak, zihál és igyekszikelolda logni. A fé lős négylábúak szeret nek megbújni, s olyanpozíciót felvenni, amiben a legbiztonságosabban érzikmagukat, mondjuk egy sarokba hátrálnak, aho l hátulról nem

érhet i őket t ámadás.

Az egyik ok, amiért a németjuhászak olyan jó őrző-védő

kutyák az,hogy genet ikailag erre lettek programozva. Ez afajta könnyen tanul, s így bármire megtanítható.

•

174 ÁRULKODÓ JELEK

"Állok, mint egy szobor."Vészhelyzetbe n a kutyáknak négy választásuk van. Elfutnak,

harcba szállnak, meghunyászkodnak, vagy állnak moccanásnélkül, mint egy szobor; amíg a vész el nem múlik.

A fenyegető méretétől vagy természetétől függően to­vábbi e ltere lő manőverekhez is folyamodh atnak. Kerülhet ika szemko ntakt ust, félrefordít hat ják a fejüket, vagy úgy t éve,minth a valami nagyon izgalmas dologra figyeltek vo lna fel,lassan, de biztosan, elóvakodhatnak.

Jó taktika, ha a kutya moccanás nélkül csak áll, mert ígya másik nem tud ja, mire számíthat, csak sejtése i lehetne k.

S i dőhöz jut, hogy felbecsülje, van-e komo ly veszély,s eldöntheti , hogy meghunyászkodjon-e, erőszakhoz

fo lyamo djo n-e, vagyegyszerűen csak odébbálljo n.

ÁRULKODÓ JELEK 177

"Söprés innen,Cerberus vagyokl"

A dobermanne k a rottweilerek és a németjuhászok szeret­nivaló kedvencek. Remek őrző-védő kutyák, hisz szintesemmitő l sem félnek. Ha közt ünk élnek, nehéz megmon­dani, hogy mi jár a fejükben, hisz míg sarokba nem szorítjákőket, rettenthetet lennek tűnnek. Ha korán elválasztják akö lyköket az anyjuktól, még azelőtt, hogy szocializálódtakvo lna, akkor nehezen jönn ek ki más kutyákkal.

A z őrző-védő kutyákat arra képzik ki, hogy mind enidegent ellenségnek tekintsenek, így nagyon bizalmatlanok.Csak óvatosan közelítsünk hozzájuk, de az a legjobb, hanem próbálkozunk. Ha mégis,arra a szokásos módonfognak reagálni. Megfeszítik a testüket, rezzenet lenül farkas­szemet néznek, s a legszívesebben ránk vet nék magukat

(s hogy még jobb an összezavarjanak, még csóválják is afarkukat hozzá). Ha szabado n vannak és ugatnak is,az jó jel,mert utóbbi mégiscsak bizonyos fokú fé l e lem rő l árulkodik,még akkor is, ha a következő pillanat ban nekünk támadhatnak.

Cerberus Hádésznak, az alvi lág őrének volt a hatalmas, há­romfejű, kígyótestű kutyája a görög mitológiában. Ő gon­doskod ott ar ról, hogy a ho ltak ne hagyhassák el a poklot ,s hogy az élők oda ne merészkedjenek. Ce rberus egyszerjutott fel a napvilágra, amikor Heraklész megragadta ésmagával vitte Mükénébe .

A POKOL KUTYÁJA

I•

178 NAGYON SZEMÉLYES

"Ez egy labda,ugye?"

Egy ember-kutya kapcsolatban a kutya tanul t öbb et.Kora kölyökkorban az alom ban megtanulja, hogyan kellviselkedni a többiekkel, később pedig azt, hogy az embe rekközött hogyan kell élni. A kutyák számára sokkoló, hogyaz emberek másképp üdvöz lik egymást (sehol semmiszimat o lás), ráadásul egy csomó furcsa do lgot csinálnak,s elvárják, hogy a kedvenceik helyesen reagáljanak rá.

180 NAGYON SZEMÉLYES

"Megengedtem volna,hogy megsimogass?"

Az ember oly módon üdvözli a kedvencét, amiért az jobbá­ra nem rajong. Először is fo lyton a szemébe néznek, aztánmeg a feje felé kapnak, simogat ják, megveregetik. A legtöbbnégylábú azonban hamar megtanulja, hogy az emberek márcsak ilyenek, s még kö lyökkorban hozzászoknak, elfogadják.Ám ha a kedvükben akarunk járn i, el a kezekkel! Az igaziboldogság a kutyáknak per sze az volna, ha kö lcsönösen jó lmegszimatolnánk egymást. Felfoghat atl an a számukra , hogyaz emberek szaglása erre telje sséggel alkalmat lan.

Nagyon fontos, hogy ha büntetjük a kutyát a helytelenviselkedésé ért. akkor legyünk mindíg következetesek. Azzalcsak összezavarjuk a négylábút ha egyszer elnézzük, máskormeg büntetjük a rakoncátlankodást. De zavaró az is, hadicséretnél és büntetésnél is a nevén szólftjuk. Okosabb, hailyenkor a "jó kutya, rossz kutya" fordulatnál maradunk.

A TISZTELET ELNYERÉSE

•

NAGYON SZEMÉLYES 183

"Jó, még két perc,aztán eressz."

A FALKAVEZÉRSÉG ALAPSZABÁLYAI

Néhány szabály, aminek betartásaahhoz kell,hogy valóbana gazdi legyen a falkavezér:• A kutyának ezt még kölyökkorban kell megtanulnia.• Amilyen korán csak lehet,kezdjük el tanítani négylábúnkat.• Bizonyos he lyekrő l t iltsuk ki, hogy tudja, ki a főnök.

• Ragaszkodjunk azetetési időkhöz, ne etessük mindig,amikora kedvencünk szeretné.• Ne engedjük, hogy ők nyerj éka játékokat, mondjuk hu­zakadásnál.• Sétaközben ne engedjük oda mindegyikpóznához.

Azok a kutyák, ame lyek szeret etteljes, odafigyelőkörnyezet ben nőnek fel, lassan hozzászoknak az ér int éshez.

Elviselik a simogatásokat, a cirógatásokat, azt, hogy ö lbeveszik őket, s még az ápolást is. Míg azok, akik kölyökkorbannem szocializálódtak, vagy akiknek később nemtörődöm,

durva gazdáik vo ltak , a testi ér intést nagyon rosszul viselik.Vagyis nem minden kutya egyforma, s azok a kutyák, akiketmenhelyrő l hozunk ki, elutasít hatják az ér intést . A képenlát hat ó kutya nem viseli jó l a közelséget, de megtanulta

elfogadni, mint a falka legalacsonyabb státuszú tagja.

•

184 NAGYON SZEMÉLYES

"Vigyázzunk, hovanyúlunk."

Még egy szocializálódott kutyán, aki már hozzászokottahhoz,hogy apróságok nyaggatják, is lehetnek olyan pontok,amelyek nagyon érzékenyek. Lehet a négylábúakat simo­gatni a hátukon,a mellkasukon és a fejükön,de jobb szeret ik,ha a kedveskedésnek e formájától megkíméljük a hasukats a két hátsó lábuk közti területet. Ilyenkor könnyen odakap­hatnak.A képen látható kutya hárított azzal, hogy áttérta számára kedveltebb,puhánál is puhább harapdálósdira.

AZ AZONNALI BÜNTETÉS

A sikeres fegyelmezéshez az kell, hogy a kutyánkat, ha

rendet lenkedik, nyomba n megszidjuk. Egy gazdinak erre aszó szoros értelmében csak pillanat ok állnak rendelkezé­sére. Külön ben a kutya nem fogja tudni , hogy miért harag­

szanak rá. Ennél is jobb, ha igyekszünk megelőzni a fegyel­mezetlenséget, ha kitaláljuk, mit fog te nni a következő

pillanatban, mondjuk, fel akar ugrani a számára ismeret lenlátogatóra,s már előre figyelmeztetjük. így tanul a négylábú

a leghamarabb.•

NAGYON SZEMÉLYES 187

"Ne hadonássz itt afeiem körül."

Egy kutya, ha harap, az mindig a kéz miatt van.A kutyáknem igazán értik a gyakori érintést , de megszokják. A négy­lábúak a mancsaikat arra használják. hogy a csontot fi xálják.hogy egy barátot rohangálásra,vagyjátékos harcra csábitsanak,hogy birokra keljenek, s természetesen kell a láb a futáshozés a megálláshoz is. Az emberek ennél sokkal tö bbrehasználják a kezüket. tö bbek között arra is, hogy megvere­gessék a kedvencük fejét, ami se jól nem esik a kutyáknak,se megnyugtatónak nem találják.A fül, a szem, az orr; a száj.minden,ami a kutyaintelligencia ki munkálásának eszköze, akutya fején helyezkedik el, éppen ezért egy idegen okosab­ban teszi, ha óvakodik az állat feje körül hirtelen mozdula­to kat tenni. Ha a négylábút korábban gyakran bántalmaztáka fején. akkor könnyen megkaphatja azt a kezet. A füle tö­vénél, vagya mellkasán már szeret i, ha megsimogatják. deezt is csak akkor tanácsos megtenni, ha már össze­barátkoztunk vele.

A kutya őrü lten viszkethet olyan pontokon, amiket nemtu d elérn i, s ilyenkor bizony nagyon jól esik egy segítő kéz.A legtöbb kutya szeret i, ha a mellkasán, a nyakánál, a fületövénél simogatják, vakargat ják. A gazdi tapasztalatból hamar

felfedezhet i kedvence "érzékeny pont jait " , s azt, hogy azörömszerzés meddig tartson. Ebben maguk a négylábúak issegítenek mancsfelemelé ssel, vagy úgy. hogy forgatják afejüket. Ez a husky még egy utolsó biztatást kap,mielőtt

elindulna gazdájával az alaszkai Iditarod szánhúzó versenyen.

188 NAGYON SZEMÉLYES

., "10.

A szibériai huskyk szeretik a hideget , ám a természetolykor próbára teszi őket is. 1925 telén diftériajárványtört ki az alaszkai Nome város kában. Az utak mind járha­t at lanok voltak, szánosok indultak útnak kutyáikkal. ezerkilométert tettek meg heves hóviharokban , fagyban, hogymegszerezzék a szükséges ant ibiotikumokat. Ennek a te l­jesítménynek az em lékére állítottak szobrot Baltóna k.a vezérkutyának.

A LEGBÁTRABB HUSKY

•

"Igen, ez ió,nagyon, nagyon

190 NAGYON SZEMÉLYES

"Illludnék ülni így, , , , "ege-e-e-e-s% nap.

ÁLKARMOK

Azok az apró körmök, amik a kutyák mellső mancsainak

oldalán nőnek, az álkarmok. Azoknak az időknek az emlékeez, amikor a kutyák még fára mászó, rohanó állatok voltak.

Az elmúlt t ízezer év során a mászás, s velük a karmok iski- és elkoptak az életükbő l. N oha a legtöb b kutyának az

álkarmok a mellső lábain nőnek, vannak olyan kutyafajták,amelyeknél ez a hátsó lábakon található. A legtöbb te­nyésztő nem találja csinosnak, s a kölykök születése utánlevágja azokat. A pireneusi hegyikutyák tenyésztő i ezzel

szemben a kutyához tartozónak gondolják, s meghagyják.•

Ha egy kutyának a mellkasát, vagy a füle tövét vakargatják,akkor tulajdonképpen azt érzi, amit .u dvarlásnál" érez.A kankutyák különösen kedvelik, hiszen a mellkasukat is dörzsölik,amikor meghágják a szukát. Mivel a valóságban a párzásöröme csak nagyritkán adatik meg nekik,hálásak,ha legalábbennyi élvezet jut nekik a gazditó l. Hasonlóképpen a fültövekgyöngéd simogatása az a pótlék,amivel be kell érjék a valódikutyagyöngédség helyett.

NAGYON SZEMÉLYES 193

"Ez biztos?"A kutyák kü lönböző szögekbe ford ítják a fejüket. ha zavar­ban vannak, vagy nem értenek valamit. A zaj, vagy a neszirányába történő fejbillent éssel igyekeznek megfejt eni a

történéseket.

SEGíTŐ KUTyÁK

Ma már Magyarországon is vannak o lyan alapítványok, me lyekvakvezető, je lző -, mozgássérült- segítő és teráp iás kutyákatképe znek az arra rászor ulók részére . Egy jó l képzett kutya nemmutath at fé le lmet , nem agresszív, hanem nyugodt és türelmes.Képzésük mögött nagyon sok munka, tü re lem, i dő és anyagiáldozat áll.

•

194 NEVESíTHETETLEN DOLGOK

H' ., --kk-"" e, ez 10 Iru .

KUTYANEVEKHogy mi lyen nevet adjunk kedvenc négylábúnknak,ízlésünktő l függ. Őse i n k pásztorkutyáikat tulajdonságaikalapján nevezték el, de nem voltak hÍján a humorn ak sem.Furcsa és fülbántó azonban, ha kutyánk kedvenc TV­hősünk nevét viseli. A következőkben álljon itt néhányigazán eredet i,különös kutyanév: Batyu,Zseton ,Acél, Uccu,Csúzli, Veddrá, Degesz, Ezaz, Pracli, Fecni, Migondjará,Guriga, Papzsák, Iddki, Kivagy, Jódli.•

Van egy fil mbejátszás, amit gyakran látn i a televízióban,amikor bohókás állatokat mutatnak. Ebben egy juhász meséla kutyáir ól, Míg ő beszél, az egyik border collie-ja tö kélete ssikló jelenetet produkál. A kutya ül egy fűcsomón, majd ahátsóján lecsúszik a l ejtőn , miközben a me l l ső mancsaivalhadonászva igyekszik megtartani az egyensúlyát. Az egészolyan, mintha a kamera kedvéér t bohóc kodna, pedig csaka higiéniájáról gondoskodik. Ha egy kutya a hátsójáratámaszkodik, azzal a bűzm i rigyét serkent i működésre , hogya bundáján felerősödjék a saját szaga. Ha a bűzmirigy

elzáródik, akkor nincs szagkibocsátás, s a kutya veszít azidentitásából. Ha más kutyákkal találkozik, azok nem fogjáktudni beazonosítani. Ezért fontos a bűzm i r igyet beindítani.

A KUTYA CSILLAGKÉP

197NEVESíTHETETLEN DOLGOK

Szíriusz,a kutya csillagképe a legragyogóbb csillagazéjszakaiégen. 1.46 magnitudo távolságból is látható,sa Canis Major­hoz tart ozik. A Szírius a kutya szeme. Az ősi egyiptomiakOziris isten után nevezték el.

A legtöbb gazdi megrö könyöd ésére, sok kutya szeretmeghemp eredni ho lmi néwel sem i ll ethető anyagban.Van olyan négylábú, amelyik perverz gyönyörűséget találabban, hogy megtalálja a legszagosabb állati ürüléket, sönfeledten, szinte mámoros extázisban meghengergőzik

benne. Számtalan t eória született ennek magyarázatára,az egyik l egva l ószín űbb az, hogy mivel a kutyák előszere­

t ettel szaglásszák egymás végbe/ét, az erőte ljes trágyaszaga saját te stükön még izgalmasabb. A kísért és, hogy szago­sabbá tegyék magukat, nagyon nagy.O lyan ez náluk, mintaz embernél a parfüm, fe lerősít i a jellegzetes alapiilatot.

"Mennyei ez a bűz!"

•

..

198 NEVESíTHETETLEN DOLGOK

"Nem tudom,mi ütött belém."

Bármely gazdi elmondhatja, hogy a kutyák ugyan szótlanok,de nem ostobák. Bármilyen bonyolult feladatra megtanfthatók.A Guinness Rekordok könyvében szerepel egy kutya, amelyik469 különböző trükköt tudott. Éppen ezért, ha egy kutyakíváncsiságában felugrál, hogy ki kukucskáljon az ablakon, sközben lever egy dísztárgyat, s már tudja, hogy ezért milyenretorzió jár, bűntudatos képet vágva várja haza a gazdáját.Minél intell igensebb egy állat, annál érzékletesebben tudjakimutatni megbánását. A legvalószínűbb, hogy a meghu­nyászkodás jeleit sorakoztatja fel, lehajtja a fejét és elfordítjaa tekintetét, behúzza a fülét, farkát. És nyomban bűntudatossá

válnak, ha azt látják, hogy a gazdi haragszik.

Egy szilveszteri partin, amin e sorok írója is részt vett, egygazdi ragaszkodott ahhoz, hogy behozza a házba a kutyáját,mert fázott volna odakint a kocsiban. Nem is volt sem mibaj, egészen addig, míg nem sokkal éjfél előtt fe l nemszolgálták a desszertet. Egy nagy adag habos, gyümölcsössütemény még a konyhában, egy alacsonyabb polconvárta, hogy behozzák. Amikor a háziasszony érte rnent , avilág legbűntudatosabb border coliie-ját látta maga előtt,

az orrán tejszínhab és morzsák ékeskedtek.

ROSSZ KUTYA, NINCS VACSORA.. .DE VAN EGY HALOM ÉDESSÉG!

•

ATÁVOLI ÖSÖK 201

"Engem akarszkóstolgatni, nagyfiú?"

Noha a kutyák (és farkasok) viselkedése egyetemesenegyforma, vannak olyan te mperamentumos fajták, amelyekethiába próbálunk rendre szoktatni. A chihuahua különösenösszeférhetet len kis jószág, nem tűr meg másfajta kutyákat,vagy kisgyerekeket a falkában. A saját fajtáját, vagy a kama­szokat már elviseli, de senki mást. S az utcán is nagyon har­ciasan viselkedik, anélkül, hogy ehhez megvolnának az izmai,vagy a támogató i. Ezért is választják sokan azt a megoldást,hogy a nagykabát zsebébe gyömöszölik.

III

ÓRÁT LEHET HOZZÁJUK ÁLLíTANI

A kutyáknak nagyon pontos a bio lógiai őráj uk, s például

másodpercnyi pontossággal eltalálják,mikor csörren meg avekker reggel a gazdinál.

202 ATÁVOLI ÖSÖK

"Pont ez a lényegbenne."

A pointereket vadászatok ra tenyészte tték ki, a feladatukfelkutatni és megmutatni a prédát. Jóllehet a kutya szeménekállásából következtetni lehetne a távolságra is, a pointermégis csak arra képes, hogy mutassa, merre van a zsákmány.Ilyenkor a vadászok megvárják, míg a rejtekből felrebben amadár; vagy megugrik a nyúl, s már lőnek is. Más kutyafajtákkevésbé alkalmasak az irány megmutatására. Eza képességükis a farkas ősöknek köszönhető. Amikor a farkas falkábólvalamelyik megérzi a vad szagat. jelzi a töb bieknek, akikmég nem vették észre. Néma, de hatékony kommunikációez. Ez a kutya egy mókust vett észre az alj növényzetben,s bár nem a megfe lel ő szögben áll, a jelzése mégis tipikus.

A LEGJOBB FARKAS

Az em berek jobb farkast tenyésztettek ki, mint am i lyenrő l

a természet gondoskodott. A legjobb farkas tulajdonságo­kat megőrizve a farkaskutyák jobb nyomkövetők, az agarakgyorsabb futó k,a huskyk tűrőképessége magasabb, a rott­weilerek harciasabbak. S a legnépszerűbb kutya, a németfarkaskutya haso nlít a leginkább az ősei re .•

204 ATÁVOLI ÖSÖK

G d• • • •" az 1-1-1-1,

hol vagy már?"

A MAGYAR VIZSLA

Az elegáns, rövid szőrű magyar vizsla őse

már honfoglaló őseinket is hűen kísért e avadászatok során.A .kajta rkodó kop ó" képefelbukkan a Képes Krónikában is. E lőször atrencséni Zay család kezdte el tenyészten iIni-ben a vizslat,de csak I935-ben jegyez-té k be hivatalosan. A magyar vizsla kiváló va­dászkutya, a család kedvence és a gyerekekjób arát ja, de házőrzőnek alkalmat lan.•

Minden kölyökkutyánál t raumati kus élmén y az anyátólés a falkatársaktól való elszakadás,amit nyüszítéssel, sírással,

ugatással nyilvánítanak ki. Természet es reakció ez, ami segítaz elveszett kö lyök megta lálásában.

Ugyanakkor, ha a kutya olyan közegbe kerül, ahol nemérzi magát kellemesen és biztonságban, szint én hangot adegyedülIétének.és segftséget vár.A gazdi, ha hosszabb-rövidebbi dő re elhagyja a házat sajnos megtapasztalhatja, hogy kutyájamilyen módon nyilvánította ki nemtetszését. Ezért mégidejében t isztázni kell, ki a falkavezér,és hogy a kölyöknek

tudnia kell elviselnie az egyedü llétet.

Név- berni pásztorkutya 85 vadászat 41, fülek I, í alvás 128-129 M pofoharapás 62-63

mulaló Bluey 62 92-93 állá 170 intelligencia 42, 57, 198 elválasztás 28 magasba emelt farok 68-69 pointer 202-203

border collie 42, 57, 58, 71 étkezés 93, 94 lágá 171 izzadás 138-139 falkoösztön 41 magyar vizsla 204 puha harapdálás 28, 30

A bot elkopása 40-41, 167 írfarkaskutya 118 forkcsáválás 44-45 Mancs 132

afgán agár 11,42 büntetés 77, 154, 180, 184 F G fegyelem 23 Mátyás király 86 R

agarak 86, 202 bűntudat 198-199 fojták 82, 160, genitális zár 156-157 helytelen viselkedés 34 megadá viselkedés rágás 34-35

agresszió 58, 65, bűzmirigy 46, 194-195 201 -205 golden retriever 42,85 játék játék 116-117 farok leengedése 78-79 rakoncátlankodás 34

66-67, 81 falkoösztön 11 Greta Garbo 86 ásás 122-123, jutalmazás 24 felemelt mancs 76-77 rottweiler 202

eiredele terrier 125, 132 C elhagyatonság 12 124-125 meghunyászkodás 72 honyonfekvés 72-73

álkarom 190 cardigan welsh corgi 11, 86 hierarchia 15, 16 H birtoklás 103 puha harapdálás 28, 30 játék 118-119 S,Sz

álterhesség 42-43 Cerberus 177 izoláció 12, hallás 50 ésogyerekek 108-109, III rágás 34-35 kölykök 72 sebesség 142

alvás chihuahua 200-201 48-49 hanyattfekvés 72-73 farok kergetése 106-107 státusz 15, 26-27, 31 szájnyalás 74-75 seg ítő kutyák 193

ágyon osztozás 132-133 kapocs 18 harc 60-61, 89 játékszerek 112-113, 114-115 szájnyalás 38-39 meghajlás 100-101 Shakespeare, William 107

álmodás 136-137 Cs státusz 15, 16 hátat fordítás 162-163 kölykök 116-117 szocializáció 27 mentőkutyák 132 Sissy 86

kennelek 134-135 csokoládé 33 vadászat 104-105 hempergés 196-197 meghajlás 100:101 szopás 24-25, 44-45 morgás 86-87 springer spániel 53

kölykök 128-129 csontok 96-97 vonítás 12-13 hierorchia 70-71 tárgyak eldobása 103 születés 20-21 státusz 70-71

kuckó 126 farkosszemet nézni 58, harc 60-61 ugrálás 120-121 tapasztalat oz emberek között N harc 60-61

megfordulás 126-127 E, É 174-175 játékos harc 60-61 vadászat 112-113 32-33,67, 178-179 német juhászkutya 85, 132, játékos harc 60-61

szendergés 130-131 elkülönítés 12, 48-49, 158 kölykök 15, 16, kölykök 15, 16,27,31 zargatás 104-105, 110-111 tisztálkodás 22-23 173, 202 lekuporodás 66

angol mosztiff 62 elválasztás 36-37 27,31 lekuporodás 66 játékos harc 60-61 könyörgés 82-83 magasba emelt farok 68·69

ásás 122-123, 124-125 érintés 184-185 farkcsóválás magasba emelt farok 68-69 játékszerek 112-113, 114-115 kötelék 18-19 Ö pofoharapdálás 62·63

ásítás 158-159 emberi érintés 182-183 cél 46-47, 50-51 pofoharapás 62-63 juhászkutyák 85 kutyák ésgyerekek 67, 68, őrző-védők 173, 176-177 útelállás 64-65

oz étel elásása 98-99, ételek kölykök 44-45 útelállás 64·65 jutalmazás 24 108-109, III szájnyalás 38-39, 74-75

122-123 birtoklás 96-97 farok kergetése 106-107 vadászat 41 , 92-93, kutya nevek 194 p szendergés 130-131

csont 96-97 fegyelem 23 112-113 K párzás szibériai husky 188

B elásás 98-99 fejfordítás 192-193 vonítás 12-13 kaparás 150-151 genitáliszár 156-157 szimatolás 52-53, 54-55

basenji 163 elbújás 98-99 félelem 90, 131, 170, hűtés kennelek 134-135 lobrader retriever 85 meghágás 154-155 szocializáció 27, 183

bossethound 137 etetés 93, 94 172-173 hűvös helyek 140-141 komondor 86, 135 látás 100, 111 párt találni 153 szopás 24-25, 44-45

beagle 85 fűrágás 99 felemelt mancs 76-77 izzadás 138-139 kölykök 15, 41 legidősebb kutya 62 pekingi palotapincsi 85 szorongás

bemutatkozás 71 lopkodás 92-93, 94 fóbiák 90, 131 kocsiablak 142-143 agresszió 65 lopkodás 92-93, 94 pitbull terrier 167 ásítás 158-159

elszigetelés 159 nyomkövetés 144-145 újfunlondi 16 Viking 132

hátat ford ítás 162-163 terület kijelölése útelállás 64-65 vizsio85, 204-205

lehunyt szem 166-167 kopo rászás 150-151

orrnyalás 160-161 tárgyválosztás 146-147 Ű y

visszavonulás 164-165 testsúly49, 62 üzés 104-105, yorkshire terrier 85

születés 20-21 Titanic 125 110-111

túlsúly 49 Z

T V zugok 126

tccská 85, 125 U, Ú vakarászás 188-189, Zorbo 62

tanítás 84-85 ugatás80-81 , 190-191

tanulás 56-57 82-83 veregetés 180

telepátia 50 ugrálás 120-121 vicsorgás 80-81

A kiadó köszönetet mond aW arren Photographicne k a könyvbenta lálható képek zömé nek re nde lkezés rebocsátásáé rt.

© W arren Photographic/Jane Burton:9, 10, 14, 17, 19,20 , 22, 25,26,29 ,30 ,31,32, 35,36,38,43,44,47, 5 1, 59,6 1,63,66,70,73,76,79,80,83,87, 9 1,9 2,95,97,98, 106, I 13, I 15, I 16, I 19, 120,123, 127, 129, 130, 134, 136, 139, 147,148, 152, 155, 157, 158, 16 1, 162, 165,166, 170, 171 , 172, 175, 176, 178, 181 ,182, 185, 186, 19 1, 192, 196, 199,200,203,205

© W arren Photographic: 7© W arren Photographic / Ki m Taylor:52,55,56, 64,69,75,84,88, 101 , 102, 109,110, 124, 133, 140, 144, 151 , 168, 195© CORBIS: 12, 40, 48, 105, 143, 189A borítón Pongó, az angol szetter láthatá.A borítófotókat készítette:© Csigó László