kozadatwebtar.kozadat.hu/.../-j-Microsoft-Word-dokumentum.doc · Web view3 800 000 200 000 Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 189 fő 2.612 493 668 184 fő 2 612 480 608

Tevékenységre működésre vonatkozó adatok

Döntéshozatal, ülések 2.6.32. 2011. nov.29-i ülés

Kömpöc Község Polgármesterétől.

M E G H Í V Ó

Kömpöc Község Önkormányzatának Képviselő – testülete 2011. november 29-én (kedd) du. 15 órakor a polgármesteri hivatal tanácskozó termében ülést tart, melyre ezúton meghívom.

N A P I R E N D:

1.)Tájékoztató a körjegyzőség 2011.évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről. Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző

2.)Tájékoztató az önkormányzat költségvetésének III. negyedéves helyzetéről. Előadó: Szanka Péter polgármester

3.) Költségvetési rendelet módosítása Előadó: Szanka Péter polgármester

4.) Az önkormányzat 2012.évi költségvetési koncepciója Előadó: Szanka Péter polgármester

5.)”Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT., üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika elfogadása Előadó: Szanka Péter polgármester

6.)Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás

módosítása. Előadó: Szanka Péter polgármester

7.)BURSA Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző

8.) BURSA Hungarica „B” típusú pályázatok felülvizsgálata Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző

9.) Egyebek

Kömpöc,2011-11-24.Szanka Péter

polgármester

Napirendhez meghívottak:

Képviselő-testületi tagok, országgyűlési képviselő, dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző, Korom Pálné gazd. főmunkatárs, H.Tóth Sándorné jegyzőkönyvvezető.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő – testületének 2011. november 29-i üléséről. Jelen vannak: Szanka Péter polgármester, Szanka Péterné , Pálinkó Jánosné, Tisoczki László, Czombos Ferenc testületi tagok, dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző, Korom Pálné gazd. főmunkatárs, H. Tóth Sándorné jegyzőkönyvvezető.Szanka Péter polgármester üdvözli a megjelenteket. Megállapítja, hogy a testület 5 tagja jelen van, az ülés határozatképes. A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőkre Tisoczki László és Czombos Ferenc testületi tagok személyben, mellyel a testület egyetért.A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, mellyel a testület egyetért és azt az alábbiak szerint határozzák meg.

N A P I R E N D:

1.)Tájékoztató a körjegyzőség 2011.évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről.

Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző

2.)Tájékoztató az önkormányzat költségvetésének III. negyedéves helyzetéről. Előadó: Szanka Péter polgármester

3.) Költségvetési rendelet módosítása Előadó: Szanka Péter polgármester

4.) Az önkormányzat 2012.évi költségvetési koncepciója Előadó: Szanka Péter polgármester

5.)”Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT., üzemeltetési

koncepció, díjképzési elv és díjpolitika elfogadása Előadó: Szanka Péter polgármester

6.)Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás

módosítása. Előadó: Szanka Péter polgármester

7.)BURSA Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző

8.) BURSA Hungarica „B” típusú pályázatok felülvizsgálata Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző

9.) Egyebek

A napirend tárgyalása:

1.)Tájékoztató a körjegyzőség 2011.évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről.Előadó: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyződr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző ismerteti a Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011. évi költségvetésének III. negyedéves teljesítéséről szóló előterjesztést. (Előterjesztés mellékelve)A Képviselő – testület az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalja, 5 igen szavazattal, ellenszavat nélkül elfogadja, és a következő határozatot hozza:

Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő – testületének 55/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: Körjegyzőség 2011. évi költségvetésének III. negyedéves teljesítése

Határozat:

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületemegtárgyalta és megvitatta Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011. évi költségvetésének III. negyedéves teljesítését.

A beszámolót 39.456.000 Ft főösszeggel állapítja meg, melyből az III. n. évi teljesítés bevétele 27.540.000 Ft, kiadása pedig 26.940.000 Ft.

személyi juttatások 17.245.000 Ftmunkaadót terhelő járulékok 4.587.000 Ftdologi kiadások 5.108.000 Ft

Határidő:Felelős:Á. Fúrús János polgármester

Szanka Péter polgármesterdr. Szöginé dr. Lajkó Erika

2.) Tájékoztató az önkormányzat gazdálkodásának 2011. évi III. negyedéves helyzetéről. Előadó: Szanka Péter polgármester Szanka Péter polgármester ismerteti az önkormányzat gazdálkodásának 2011. III. negyedéves helyzetéről szóló tájékoztatót (Előterjesztés mellékelve)

Az előterjesztéshez hozzászólás nem volt. A polgármester az előterjesztésben foglaltakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozza.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 56/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: A z önkormányzat gazdálkodásának 2011. III. negyedéves helyzete

Határozat

Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő – testülete az önkormányzat gazdálkodásának 2011. I. félévi

helyzetéről szóló tájékoztatót elfogadja.

3.) Költségvetési rendelet módosítása Előadó: Szanka Péter polgármester Szanka Péter polgármester ismerteti a költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztést. (Előterjesztés mellékelve)

Pálinkó Jánosné: Az előterjesztésben foglaltakat elfogadásra javasolja.

A polgármester az előterjesztésben foglaltakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadja és megalkotja az önkormányzat 20/2011.(XI.30.) számú rendeletét az önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló többször módosított 3/2011.(III.12) rendeletének módosításáról, mely jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (XI.30.) számú rendelete a 2011. évi költségvetésről szóló többször módosított

3/2011.(III.12.) rendelet módosításáról

4.) Az önkormányzat 2012.évi költségvetési koncepciója Előadó: Szanka Péter polgármesterSzanka Péter polgármester ismerteti a 2012. évi költségvetés koncepcióját. (Előterjesztés mellékelve.)Kéri a testületi tagokat tárgyalják meg az elhangzottakat. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek Korom Pálné főmunkatárshoz.

Czombos Ferenc: kérdésem nincs, így az előterjesztésben foglaltakat elfogadásra javaslom.

A polgármester az előterjesztésben foglaltakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozza.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 57/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: Az önkormányzat 2012.évi költségvetési koncepciója

Határozat:

Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő Testülete megtárgyalta az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést és módosítást, a tervezés további menetére vonatkozóan az alábbi elveket rögzíti.

A 2010.évi költségvetés fő célkitűzései a következők:

- közfeladatok zavartalan működésének biztosítása, - az önkormányzat valamennyi területén továbbra is a racionális és takarékos gazdálkodás megvalósítását tartjuk célszerűnek,- az esetleges önkormányzati hitelfelvétel csak olyan célt szolgálhat,melynél szem előtt kell tartani az önkormányzat teherbíró illetve hitelképességét,- törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére,- a pályázati lehetőségeket maximális ki kell használni,- az önkormányzatnál elsősorban a működési-, másodsorban a felhalmozási kiadások finanszírozása állhat.

Határidő: 2012.évi költségvetés elkészítésére: 2012. február 15.Felelős : Szanka Péter polgármester

5.)”Település szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT., üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika elfogadásaElőadó: Szanka Péter polgármesterSzanka Péter polgármester ismerteti a „KEOP-1.1.1/2F/09-11 „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT, üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika” című előterjesztést. (Előterjesztés mellékelve.)

Az előterjesztéshez hozzászólás nem volt. A polgármester az előterjesztésben foglaltakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozza.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 58/ 2011.( XI.29.) számú határozata

Tárgy: Település szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT., üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika elfogadása.

Határozat:

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a „KEOP-1.1.1/2F/09-11 „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT, üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika” című előterjesztést és az alábbi döntést hozta:

1./ Kömpöc Község Önkormányzat képviselő-testülete igazolja, hogy a KEOP-1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció keretében benyújtott „Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” című pályázati anyaghoz készített, az előterjesztés 2. számú mellékletét képező Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányban (RMT) feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek. Az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, megismerte, elfogadta, és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja a projekt befejezését követő minimum 5 évig.

2./ Kömpöc Község Önkormányzat képviselő-testülete ezen Képviselő testületi határozatával nyilatkozatot tesz, hogy a KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAMBAN kiírásra került KEOP-1.1.1/2F/09-11 kódszámú, „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázati felhívásra a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által beadott „Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” nevű II. fordulós pályázaton kívül az adott projekthez, projektelemhez kapcsolódóan (hulladékgazdálkodás fejlesztése) Kömpöc település Önkormányzata a fenntartási időszak végéig nem vesz részt más pályázatban, támogatási konstrukcióban.

6.)Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás módosítása.Előadó: Szanka Péter polgármesterSzanka Péter polgármester ismerteti a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás módosításával kapcsolatos előterjesztést.(Előterjesztés mellékelve.)

A polgármester az előterjesztésben foglaltakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozza.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 59/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás módosítása

Határozat:

Kömpöc Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítását az előterjesztés mellékletében foglalt tartalommal minősített többséggel, egységes szerkezetben elfogadja.Megbízza a polgármestert a megállapodás aláírásával.Felelős: Szanka Péter polgármester

Határidő :2012. december 31.

A polgármester bejelenti, hogy az ülés a továbbiakban zárt ülés keretében folytatódik.

Zárt ülés után.

9.) Egyebeka.) Szanka Péter polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Kömpöc belterület 356-357-358 hrsz-ú, portákat Jójárt Zsolt Kömpöc József A. u. 37. szám alatti lakos haszonbérleti szerződésben rögzített feltételekkel művelni szeretné. (Szerződéstervezet mellékelve)Szanka Péterné: javaslom, hogy a szerződésben lévő feltételekkel adjuk bérbe a portát Jójárt Zsoltnak.

A polgármester az elhangzottakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozza.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 78/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: Jójárt Zsolt haszonbérleti szerződése

Határozat:

Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő – testületea haszonbérleti szerződésben foglalt feltételek szerintbérbe adja Kömpöc belterületi 356-357-358 hrsz-ú portákat Jójárt Zsoltnak.

b.) Dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző elmondja, hogy a 3/2006.(II.14.)K.T.-i határozattal döntés született arról, hogy az önkormányzati pályázatok készítéséért és gondozásáért anyagi elismerés jár a készítésben és gondozásban résztvevő dolgozóknak. Kömpöc Község az ÖNHIKI és EU.ÖNERŐ pályázatokon nyert. Javasolja, hogy a képviselő-testületi határozat alapján és az abban foglalt mértéken ismerjék el a dolgozók munkáját.

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – Testületének 79/2011. (XI.29.) számú határozata.Tárgy: ÖNHIKI és EU.ÖNERŐ pályázatok készítésének és gondozásának anyagi elismerése.

H a t á r o z a t:

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – Testületeaz ÖNHIKI és a EU.ÖNERŐ pályázat készí-tésében és gondozásában résztvevő dolgozók részére,a végzett munka arányában a 3/2006.(II.14.)K.T.számú határozatban meghatározott összeg kifizetésétrendeli el.

c.) Szanka Péter polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a település Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata időszerűvé vált. Ismerteti a program leglényegesebb elemeit, illetve a változásokat. ( Előterjesztés mellékelve)

Tisoczki László: a környezetvédelem napjainkban nagyon lényeges kérdés. Az elhangzottakat elfogadásra javaslom.


Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 80/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: A Környezetvédelmi Program elfogadása

Határozat:

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – Testülete Környezetvédelmi Programot elfogadja.

Határidő: folyamatosFelelős: Szanka Péter polgármester

d.)Dr. Szöginé dr. Lajkó Erika tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy a 28/2009. (IX.14.) számú határozattal megállapított szakfeladatrendet módosítani kell. Ismerteti a megszűnő illetve új szakfeladatokat . (előterjesztés mellékelve) Javasolja az új szakfeladatrend elfogadását.


Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – testületének 81/ 2011.( XI.29.) számú határozataTárgy: Kömpöc Községi Önkormányzat szakfeladatrendjének módosítása.

Határozat:

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő – Testülete módosítások átvezetése után elfogadja a

szakfeladatrendet. Felhatalmazza körjegyzőt a szükséges intézkedés megtételére.

Felelős: dr. Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyző Határidő: 2011. december 5.

e.)Dr. Szöginé dr. Lajkó Erika tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy a 249/2000. (XII.24.) Kormány rendelt 37. §-ában foglaltak indokolják a vagyonrendelet módosítását.

Röviden, a lényeget kiemelve ismerteti a kormány rendeltben foglaltakat és javasolja a vagyonrendelet módosítását.(előterjesztés mellékelve)

A polgármester az előterjesztésben foglaltakat szavazásra bocsátja, a képviselő – testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadja és megalkotja az önkormányzat 21/2011.(XI.30.) számú rendeletét az önkormányzat vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 9/2001.(XI.3. )Kt. sz. rendelete rendeletének módosításáról, mely jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Kömpöc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2011. ( XI.30. ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás

szabályairól szóló többször módosított9/2001.(XI.3. )Kt. sz. rendelete

módosításáról

f.) Szanka Péter tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy az önkormányzat a Startmunka keretében pályázatot nyújtott be a 2012-es évre, melynek keretében lehetőség nyílna a kül-és belterületi csatornák és árkok tisztítására, a mezőgazdasági földutakat szegélyező fasorok felnyesésére az utak járhatóvá tétele érdekében , valamint az idős, egyedül élő emberek segítésére.

g.) Szanka Péter elmondja a képviselő-testületnek, hogy 2012. január 01-től az önkormányzatnak nem lehet olyan, a „nem kötelező feladatellátás körébe tartozó „tevékenysége, amely veszteséget termel. Kömpöcön a mázsaház fenntartása ilyen. A mázsaházat vagy be kell zárni, vagy bérbe kell kiadni. Felkéri Tisoczki László urat, hogy a következő testületi ülésig beszéljen azokkal, akik itt felvásárlói tevékenységet folytatnak, a bérbeadás lehetőségéről.

h.) Czombos Ferenc felhívja a figyelmet arra, hogy a faluházban nem ég minden gázkonvektor.Szanka Péter köszöni az észrevételt, és megígéri, hogy intézkedik a javíttatásról.

Több tárgy nem lévén a polgármester az ülést bezárja.

Kmf

Szanka Péter dr. Szöginé dr. Lajkó Erika polgármester körjegyző

…………………………………….Tisoczki László

…………………………………….Czombos Ferenc

Hitelesítők

Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőjétől

ElőterjesztésA községi önkormányzat 2011. november 28-i ülésére

Tárgy: Tájékoztató a Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011. évi költségvetésének III.n.évi teljesítéséről.

Tisztelt Képviselő-testület!

Az önkormányzat Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011. évi költségvetését Csólyospálos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011.(II.15.) számú határozatával fogadta el.

Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.79.§.(1) bekezdése értelmében a Körjegyzőség gazdálkodásának III.n.évi helyzetéről tájékoztatást kell adni a testület részére.

Csólyospálos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és megvitatta Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011.III.n.évi gazdálkodásáról szóló beszámolót.

A mellékelten megküldött anyag Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011. évi költségvetésének eredeti és módosított előirányzatait, valamint teljesítésének összegeit tartalmazza.

A kiküldött anyagban az 1. számú melléklet a Körjegyzőség mérlegét, a 2. számú melléklet az összes kiadását, a 3. számú melléklet a Körjegyzőség összes bevételét tartalmazza.

A személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok tartalmazzák Csólyospáloson (6 fő + körjegyző) és Kömpöcön (3 fő) dolgozó köztisztviselők bérét és egyéb juttatásait, költségtérítéseit.

A bevételek között megjelenő jelentős összeg a 2011. évi népszámláláshoz folyósított támogatás, amely 1.173.000 forint.

A beszámolót 39.456.000 Ft főösszeggel állapítja meg, melyből az III.n.évi teljesítés bevétele 27.540.000 Ft, kiadása pedig 26.940.000 Ft.

személyi juttatások 17.245.000 Ft

munkaadót terhelő járulékok 4.587.000 Ftdologi kiadások 5.108.000 Ft

A Körjegyzőség közös finanszírozású kiadásai normatív állami hozzájárulással nem fedezett részének finanszírozásához a települések 70% (Csólyospálos) – 30% (Kömpöc) arányában járulnak hozzá. A dologi kiadások a Körjegyzőség működésével kapcsolatban közvetlenül felmerült költségeket tartalmazza.

Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzősége saját vagyonnal és hitelállománnyal nem rendelkezik, így sem követelés, sem kötelezettség állománya nem volt.

A Körjegyzőség engedélyezett létszámkerete 2011. évben 10 fő, ebből betöltött álláshelyek száma 10 fő.


Kérem, szíveskedjenek megtárgyalni az előterjesztésben foglaltakat, valamint Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőségének 2011. III. n.évi költségvetéséről szóló beszámolót elfogadni.

Csólyospálos, 2011. november,16.

dr.Szöginé dr. Lajkó Erika sk.körjegyző

1.számú mellékletCsólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzősége2011. III. n.évi beszámolóösszevont mérlege (ezer forintban)

Bevételek Terv Módosított Tény Kiadások Terv Módosított Tény

Saját intézményi bevételek 131 131 222 Működési jellegű kiadások 39.456 39.456 26.940

-Csólyospálos 100 100 -Csólyospálos 28.637 28.637 18.259

-Kömpöc 31 31 -Kömpöc 10.819 10.819 8.681

Müködési célra átvett p.eszk. 1.173Támogatás, Felügyelet alá tart. költségvetési szervnek foly. támogatás 39.325 39.325 26.145 -Felhalm. kiadás:

-Csólyospálos 28.330 28.330 -Pénzeszköz visszav.:

-Kömpöc 10.995 10.995

Bevételek összesen: 39.456 39.456 27.540 Kiadások összesen: 39.456 39.456 26.940

2.számú mellékletCsólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzősége2011. III.n. évi beszámoló

Működési jellegű kiadásai(ezer Ft)

Terv Módosított Tény Személyi jellegű Munkaadót terhelő Dologi kiadás

Önkormányzati jogalkotás - Csólyospálos - Kömpöc

4.2402.384

4.2402.384

3.1741.785

2.5051.409

669376

Önkorm. és többc. ig. tev. –Csólyospálos -Kömpöc

20.0988.519

20.0898.519

13.6895.442

8.1522.951

2.306614

3.2311.877

Adó, ill. kiszab. besz. -Csólyosplos -Kömpöc

1.9152.300

1.9152.300

1.3961.454

1.1071.121

289333

Összesen: Csólyospálos Kömpöc

26.25313.203

26.25313.203

18.2598.681

11.7645.481

3.2641.323

3.2311.877

Összesen: 39.456 39.456 26.940 17.245 4.587 5.108

3.számú mellékletCsólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzősége2011. III. n.évi beszámolóBEVÉTELEI(ezer Ft)

Terv Módosított Tény

Saját intézményi bevétel 131 131 222

-Csólyospálos 100 100 135

-Kömpöc 31 31 87

Működési célú p.eszk. átv.: -Csólyospálos 821 -Kömpöc 352

1.173

TámogatásFelügyelet alá tartozó költségvetési szervnek foly. támogatás 39.325 39.325 26.145

-Csólyospálos 28.330 28.330 17.488

-Kömpöc 10.995 10.995 8.657

Összesen 39.456 39.456 27.540

Kömpöc Község ÖnkormányzatánakPolgármestereKömpöc

Előterjesztés

Kömpöc Községi Önkormányzat 2011. november 29-i ülésére

Tárgy : Tájékoztató az önkormányzat 2011. háromnegyedéves helyzetéről.

Tisztelt Képviselő Testület!

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.tv. 79.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő Testületet.E kötelezettségemnek eleget téve Kömpöc Községi Önkormányzat 2011. háromnegyedévi gazdálkodásáról az alábbi tájékoztatást adom.:

Az önkormányzat gazdálkodása az időszak végéig kedvezően alakult, hitel felvételére nem kényszerültünk. Az 5.000 e Ft-os kölcsöntartozásunk Zsana Község Önkormányzatánál továbbra is fennáll.

A költségvetési bevételek teljesítése 62%-os volt az éves módosított előirányzathoz viszonyítva.

A normatív támogatások és az SZJA bevételek időarányosan érkeztek.Az egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása az igénylések alapján került finanszírozásra. Az eredeti előirányzat 20e Ft óvodáztatási támogatással nőtt.A nyári gyermekétkezés elszámolás utáni egyenlege 270 e Ft. 6.996 e Ft ÖNHIKI támogatás növelte a költségvetési kapcsolatokból származó bevételeinket. Bérkompenzáció címén 78 e Ft realizálódott.A helyi iparűzési adóbevétel 106%-os teljesítést mutat az időszak végén. A gépjárműadó befizetések 91%-os mértékben teljesültek.Pótlék és bírság bevételeink évi 50e Ft-os előirányzatából az időszak végéig 20 e Ft került befizetésre. Lakbérbevételünk teljesítése időarányosan alakult.A koncessziós díjbevétel 50 %-os teljesítést mutat az éves előirányzathoz képest. A földterület értékesítésből származó bevétel 100%-os mértékben realizálódott.Intézményi működési bevételeink teljesítése 53 %-os szinten áll. A bérleti díjbevételeknél tapasztalható nagyobb lemaradás. Kamat bevételünk 63%-ra realizálódott.A támogatásértékű működési célú pénzeszközátvétel teljesítése 55%-os, ezen belül a közfoglalkoztatásra átvett pénzeszközöké 39%-os teljesítésű. Ennek oka, hogy nagyobb volumenű közfoglalkoztatási lehetőséggel számoltunk a költségvetés tervezésekor, mint ahogyan az ténylegesen alakult. A közfoglalkoztatási pályázatok pénzügyi finanszírozása a foglalkoztatás arányában térült meg.

A működési célú pénzeszközátvételek esetében a külterületi utak kártalanítására a MOL 765 e Ft kártérítési összeget ajánlott fel, melyet meg is fizetett. A kár helyreállítására szeptember végéig még

nem került sor. Az Allianz Hungária Biztosító 16 e Ft CASCO visszatérítést írt jóvá bankszámlánkon. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására 7e Ft realizálódott. Köztemetést bonyolítottunk le, melynek fedezetét Kiskunmajsa város önkormányzata megtérítette 125e Ft értékben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára 348 e Ft pénzbeli támogatást igényeltünk és kaptunk.Az önkormányzat helyi lakásépítési- és vásárlási kölcsönét 36%-os mértékben fizették vissza.

A kiadások teljesítése 54%-os szintet ért el.

A személyi juttatások 57%-os, a munkaadókat terhelő járulékok 58%-os teljesítést mutatnak. Ennek oka főként az, hogy közfoglalkozatásra nagyobb összeget terveztünk be, mint amennyire pályázhattunk, valamint a szociális étkezés szakfeladaton alkalmazott közalkalmazottak bér és járulék kiadásai még csak előirányzat szinten jelennek meg. A dologi kiadások 22%-kal maradtak alul az időarányos teljesítés mértékén. Likviditási gondjaink miatt még nagyobb figyelmet fordítottunk a takarékos gazdálkodásra, illetve vannak olyan kiadások, amelyek a IV. negyedévben teljesülnek.A speciális célú támogatásokon belül -A támogatásértékű működési célú pénzeszközátadások esetében a körjegyzőség finanszírozása időarányos volt.-A közoktatási társulás részére 869e Ft időarányos pénzeszközátadás nem valósult meg.-Nem került még sor a többcélú kistérségi társulás és a polgárvédelmi irodának betervezett támogatás folyósítására.- A működési célú pénzeszközátadásokon belül a háziorvosi szolgálat és az ügyelet támogatása időarányos, a polgárőrség támogatására nem került sor.- a szociális ellátások 58%-a került igénylésre és kifizetésre az éves módosított előirányzathoz képest.

A felhalmozási kiadásokon belül került sor a játszótéri építmények és számítógép beszerzésére 600e és 135e Ft értékben. A belterületi csapadék-és belvízelvezető rendszer kiépítésével kapcsolatosan 2011. szeptember 30-ig felmerült számlák kifizetése megtörtént.

Az önkormányzat tartaléka 2 759 e Ft, amely felhalmozási célú céltartalék.

Az önkormányzat 2011. III. negyedévi bevételeinek és kiadásainak mérlegét az 1. számú, bevételeinek részletezését a 2-es, kiadásait kiemelt előirányzatonként és céltartalékait a 3 számú, pénzforgalom egyeztetését a 4-es, létszámát pedig az 5-ös számú mellékletek mutatják be.

Kérem a T. Képviselő Testületet, hogy tájékoztatómat szíveskedjen megtárgyalni, majd azt követően elfogadni.

Kömpöc, 201l. november 7.

Szanka Péterpolgármester

Kömpöc Község ÖnkormányzatánakPolgármestereKömpöc

ELŐTERJESZTÉS

Kömpöc Község Önkormányzatának 2011. november 29-i ülésére

Tárgy: Kömpöc Község Önkormányzata 2011. évi költségvetési rendeletének módosítása.


A 2011. évi költségvetési rendeletünket az alábbiak szerint javaslom módosításra.:

A temető kamera elhelyezésének 80e Ft-os előirányzata a felhalmozási kiadásokból kerüljön átcsoportosításra a dologi kiadások közé.

A szociális ellátásokon belül az átmeneti segély előirányzatából kerüljön átcsoportosításra 67e Ft az általános iskolások tízórai kedvezményéhez.

Az EU Önerő Alapból a csapadék-és belvízelvezető csatornák önrésze kiegészítéseként mindeddig a 3.271.800,-Ft-os keretösszegből 1.092.284,-Ft-ot tudtunk lehívni. Ennek a felhalmozási célú előirányzatnak egy részét az autóbuszváró 375.000,- Ft-os fedezetére, 14.720,-Ft-ot a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2011.évi vagyoni hozzájárulásának megfizetésére, a fennmaradó 702.564,-Ft-ot pedig helyezzünk felhalmozási céltartalékba a beruházás befejezésével kapcsolatosan felmerülő előre nem látható kiadások finanszírozására.

A Kiskunmajsai kistérség részére a 2010.évi jelzőrendszeres segítségnyújtáshoz való még meg nem fizetett 394.450,-Ft-os hozzájárulását, valamint a feladat 2010.évi elszámolásából eredő Kömpöcre jutó 33.300,-Ft visszafizetési kötelezettségét a működési célú hitelkeret terhére javaslom a költségvetésbe beépíteni.

Kérem a Tisztelt Képviselő Testületet, hogy előterjesztésemet szíveskedjen megvitatni, majd azt követően elfogadni!

Kömpöc, 2011. november 21.


Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

….…….(……..) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló

3/2011. (III.12.) számú rendelet módosításáról

Az Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 65.§-a, és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény alapján Kömpöc Községi Önkormányzat 2011. évi költségvetésről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

A rendelet hatálya a Képviselő-testületre és annak bizottságára /továbbiakban önkormányzat/ terjed ki.

2. §

A költségvetés címrendje és fő összegei

(1) Az államháztartási törvény 67. § (3) bekezdés alapján a Képviselő Testület az önkormányzat címrendjét /nem intézményi keretek közt ellátott feladatok/ az 1. sz melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) Kömpöc Község Önkormányzatának Képviselő Testülete az önkormányzat 2011.évi költségvetését

140 444 e Ft költségvetési bevétellel

145 245 e Ft költségvetési kiadássalés

4 801 e Ft költségvetési hiánnyal

fogadja el.

A költségvetési hiány belső finanszírozására

2 721 e Ft összeggel az előző évek pénzmaradványa,

a költségvetési hiány külső finanszírozására

2 080 e Ft összeggel a működési célú hitel

szolgál.

Az önkormányzat 2011.évi bevételi és kiadási mérlegét a 2. sz. melléklet rögzíti.

(3) A megállapított bevételi főösszeg bevételi jogcímenkénti részletezésének összegeit a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 3/a számú melléklet mutatja be az önkormányzat 2011. évi normatív hozzájárulásait, támogatásait, és SZJA részesedését. A 3/b melléklet címenként részletezi a bevételi forrásokat. A költségvetési

hiány összegének kimutatását a 3/c, a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának kimutatását a 3/d, a költségvetési hiány

külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú műveletek kimutatását a 3/e melléklet részletezi.

(4) A megállapított kiadási főösszeget címenként és kiemelt előirányzatonként a 4. számú mellékletek mutatják be.

(5) Az önkormányzat létszámkeretét címenként az 5/a és 5/b. számú mellékletek tartalmazzák.

(6) Az önkormányzat többéves kihatással járó feladatát a 6-os számú melléklet szemlélteti.

(7) Az önkormányzat helyi rendelete alapján nyújtott kölcsönöket lejárat szerinti bontásban a 7-es számú melléklet részletezi.

(8) Az önkormányzatnak hitelállománya 2011. január 1-én nincs.

(9) Közvetett támogatások mindazok a bevételek, amelyeknek megfizetését az önkormányzat elengedi, vagy mérsékeli. A 8-as számú melléklet tartalmazza a közvetett támogatásokat szöveges indoklással együtt.

(10) Az önkormányzat várható bevételi és kiadási előirányzat felhasználási ütemtervét a 9. számú melléklet rögzíti.

(11) Az önkormányzatnak európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjának, projektjének kimutatását a 10. számú melléklet tartalmazza.

(12) ) A képviselő testület felhatalmazza a Polgármester urat, hogy az illetmények illetőleg munkabérek határidőben történő kifizetését hitel felvételével biztosítsa. Minden egyéb más esetben csak a képviselő testület jóváhagyásával vállalhat kötelezettséget hitel felvételére.

3.§

A 2011. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

(1)A költségvetési évben létrejött bevételi többlet felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

A tervezett hiány finanszírozása működési célú hitellel történik.

(2) A Képviselő-testület az államháztartási törvény 74. § (2) bekezdése alapján a jóváhagyott kiadási előirányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát nem ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a 2010. évi költségvetési beszámolóval kapcsolatos visszafizetési kötelezettségek, valamint a csapadék- és vízelvezető csatornák előre nem látható kiadásai fedezetére elkülönített felhalmozási célú céltartalék kivételével nem ruházza át.

(4) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a testület dönt a polgármester előterjesztésében, a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(5) A (4) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok miatti költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő-testület negyedévente a negyedévet követő első testületi ülésen dönt.

(6) Az (4) és (5) bekezdésben nem szereplő előirányzat módosítást igénylő döntések miatti költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő Testület negyedévente, a negyedévet követő testületi ülésen dönt.

(7) Önkormányzati biztos kirendelésének szabályiról a Képviselő Testület nem rendelkezik, mivel költségvetési szervet nem tart fenn.

Záró rendelkezések

4.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2011. év január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Szanka Péter dr. Szöginé dr. Lajkó Erika

polgármester körjegyző

Kömpöc Községi ÖnkormányzatPolgármestereKömpöc

ElőterjesztésKömpöc Községi Önkormányzat

2011. november 29-i ülésére

Tárgy: Kömpöc Községi Önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepciója.

Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 70 §-a előírása értelmében az önkormányzat polgármestere november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell, hogy a képviselő testület elé terjessze a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót.

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2012. ÉVBEN

1. A kormányzat gazdaságpolitikája

Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az EurópaiUnió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezetlesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresneklennie.Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság–zónától. Ezen országcélmegvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve.Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését.Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát és aközeljövőben is tesz lépéseket az államadósság további csökkentése érdekében. Azeuróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország tartja aköltségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt. A 2012. évi költségvetésmegalkotásakor ezért a kiadási oldalon a bürokrácia további csökkentését éstakarékossági intézkedések bevezetését határozta el a Kormány, másrészt az arányosadórendszer kiteljesítésével, valamint az adócsalási kiskapuk bezárásával együtt aköltségvetés bevételi oldali többletével is finanszírozza a hiánycsökkentést.Az államadósság tartós csökkentése, valamint újratermelődésének megakadályozásanövekedésorientált, munkahelyeket teremtő gazdaságpolitikával lehetséges. Ezért akormányzati munka kezdetén megörökölt válsághelyzetet kezelő intézkedések ésakciótervek után a Kormány 2011-ben a Széll Kálmán Tervvel nekilátott az országátszervezésének.A növekedés beindítása érdekében a Széll Kálmán Terv keretében sor kerül azonrendszerek újjászervezésére, amelyek a leginkább felelősek az államadósságújratermelődéséért. Az országcél – vagyis az euróválság-zónától való elrugaszkodás –teljesüléséhez a jövő évi költségvetésnek öt célt kell teljesítenie: ki kell teljesíteni azarányos adórendszert, be kell zárni az adócsalási kiskapukat, legalább 200 ezerembernek munkát kell adni a Start-munka program keretében, lábra kell állítani anyugdíjkasszát és lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza helyzetének rendezéseérdekében. 2012-ben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma, így a megelőzőévhez képest már kétszeres ütemben, 1,5%-kal bővül, miközben az aktivitási ráta isemelkedik, közel 1 százalékponttal.A Kormány gazdaságpolitikai célja a hosszú távú kilátások alapján egy ambiciózusgazdasági növekedés megalapozása, de az euróválság tartóssága miatti kockázatokfigyelembevétele nyomán a költségvetés sarokszámainak tervezéséhez 1,5%-os GDPnövekedést vett alapul. A Kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetőenugyanakkor a növekedés szerkezete a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakul, és

egyre inkább belföldi forrásokra támaszkodik. A belföldi gazdaság javuló szerkezetiegyensúlyát továbbra is pozitív fejlemények kísérik a gazdaság külső egyensúlyában.A nyersanyagárak és a világpiaci olajár 2011. évi tetőzését követően az infláció2012-ben 4,2% mértékben várható, amiben az ÁFA-emelés egyszeri növelő hatása isjelentkezik.

2. Az államháztartás céljai és keretei

A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és aköltségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség.A 2012. évi költségvetés kidolgozásánál ehhez a főbb követelményhez igazodóan,alapvető prioritásként kell kezelni a következőket:– Az államháztartási hiány tekintetében a Konvergencia programban meghatározott2,5%-os GDP-arányos hiánycél nem növelhető.– A nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, csak így érhető el,hogy az állami pillérbe visszalépők garantáltan hozzájussanak a nekik járó öregséginyugdíjhoz.– Az egészségügyi ellátások biztosítása céljából lépéseket kell tenni az egészségügyikassza zárttá tétele irányába.– A Kormány elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakításamellett.– Az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket,csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási „kiskapukat”. Ezzelpárhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzésitevékenységét.– A foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kellindítani a Start-munka programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelnikell a foglalkoztatottak létszámát. Ennek a költségvetési hátterét meg kellteremteni.E követelmények megalapozását szolgálta már a Kormány 2011 tavaszán elfogadottSzéll Kálmán Terve. A Terv mélyreható intézkedései az ország megújítását, az államiműködés egészének (oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer, közösségiközlekedés) átszervezését, a munka becsületének visszaállítását célozzák.Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszerA 2012. évi költségvetési kiadási előirányzatok már számos reformelemettartalmaznak, de a kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékosköltségvetési tervezést igényel. Ennek megfelelően:A közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetűmunkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozóbérkompenzáció.A központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltésiszabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek.A költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisratervezték a kiadási előirányzataikat.A Kormány újabb lépéseket tesz a munkajövedelemből élők számának továbbinövelése érdekében, megteremti az aktív korú, munkaképes, az elsődlegesmunkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét és aszociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy az jobban ösztönözzön amunkavállalásra.Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdembenmérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadásokmérséklődnek. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartásitámogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével.A közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása

lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon.Megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy)rendszerszintű átalakítása.Elindul az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása, aKormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékűlétszámleépítést foganatosít.

3. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések

A Kormány a 2012. évben folytatja a hazai adórendszer 2010 II. félévében megkezdettérdemi átalakítását.A következő évre vonatkozó szabályozási változásokat hármas szándék vezérli. Akedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel, az államadósságcsökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva, biztosítani kell a kitűzött hiánycéleléréséhez szükséges költségvetési bevételeket. A Nyugdíjbiztosítási Alapkiegyensúlyozását segítő korábbi lépések mellett az Egészségbiztosítási Alapegyenlegét is javítani szükséges, így a Kormány az Alap bevételeinek növelésére teszjavaslatot. Harmadrészt az adópolitikai lépéseket az arányos és egységes adórendszermegteremtésére, az adózási kiskapuk bezárására való törekvés jellemzi, amely akormányprogram kiemelt célja.A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és azadójóváírás megszüntetésével a Kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos,16%-os adórendszer megteremtése felé. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-raemelkedik. A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontosemelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint újadónemként baleseti adó bevezetésére, melyek az Egészségbiztosítási Alapegyenlegének javítása érdekében szükségesek.

4. Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai

Magyarország és az Európai Unió 2012. évi költségvetési kapcsolatát a 2007-2013közötti uniós középtávú költségvetés keretében rendelkezésre álló forrásokfelhasználása és a közösségi költségvetéshez történő hazai hozzájárulás összegehatározzák meg. A támogatási források felhasználása – nagyságrendjénél fogva –alapvetően befolyásolja a makrogazdasági paraméterek teljesülését és így akonvergencia program végrehajtását.Az Unió költségvetése részére teljesítendő nemzeti hozzájárulások összegét a tervezésiidőszakban elsősorban a közösségi költségvetés várható kiadási főösszege, illetve aforint euróhoz viszonyított árfolyama határozza meg.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI KONDÍCIÓI

A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó források – az állami hozzájárulások és támogatások, valamint a helyben maradó személyi jövedelemadó – együttesen határozzák meg.A helyi önkormányzatok – beleértve a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben hitelforrások nélkül több mint 3 200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén – mintegy 1 140,6 milliárd forintot biztosít, amely a 2011. évi korrigált bázis irányszám 100,7%-a.

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeiegyüttesen a 2012. évi bázis előirányzathoz viszonyítva 0,7%-kal (mintegy 7,9 milliárdforinttal) növekednek. Ezen belül a helyben maradó személyi jövedelemadó 2012-re 10,5%-kal (13,3 milliárd forinttal) csökken. Mivel az önkormányzatokat mindig a két évvel korábbi –2012-ben a 2010. évi – településekre bevallott SZJA illeti meg, a válság hatása erősenjelentkezik e bevételekben.A tervezési és a beszámolási folyamatok egyszerűsítése érdekében 2012-től – az államitámogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett – a helyi önkormányzatokátengedett személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik, a helyben maradószemélyi jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor változatlan formában ésmértékben fennmarad. Tekintettel arra, hogy a megszűnő személyi jövedelemadó részesedéstkiváltó támogatás a 2011. évivel azonos célokat szolgál, e változás nem érinti tartalmilag ésösszegszerűségében az egyes önkormányzatok forrásait.A lakhelyen maradó SZJA összegének csökkenését a települési önkormányzatok üzemeltetési,igazgatási, sport- és kulturális feladatai támogatásának növekedése kompenzálja.

A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési támogatásaA helyben maradó személyi jövedelemadó és a helyi iparűzési adóbevétel miatt a településiönkormányzatok közötti jövedelem-differenciálódás tompítására 2012-ben – a normatívanelosztott személyi jövedelemadóból – 93,8 milliárd forint szolgál.A jövedelemkülönbség mérséklés 2011-ben átalakult rendszere a 2012. évben változatlanmarad. A számítás alapja mindig a két évvel korábbi bevallásokban szereplő adóalapbólszámított, fix iparűzési adóerőképesség. Ugyanúgy, ahogyan a másik tényező, a helybenmaradó személyi jövedelemadó is mindig a két évvel korábban bevallott, és településrekimutatott összeggel szerepel a számításban. Így az önkormányzat egész évben előremeghatározott jövedelemkülönbség mérséklési támogatási összeggel tud kalkulálni.Ennek megfelelően a 2012. évi jövedelemkülönbség mérséklés alapja a helyi önkormányzatokáltal a 2011. évi féléves beszámolóban – a 2010. évi iparűzési adóbevallások adóalapjaalapján – közölt, 2011. június 30-ai iparűzési adóerőképesség.2012. évtől teljesen megszűnik a jövedelemkülönbség mérséklés rendszerében az évközilemondás és pótigénylés, valamint az adóerőképességgel való év végi elszámolás. Csupán anormatívák jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával kell számot adni, ami akorábbi évek gyakorlatának megfelelőn kamatmentes.A 2012. évi költségvetési törvény arra is kitér, hogy a települési önkormányzatok a 2012. éviféléves beszámoló keretében adatot szolgáltatnak a 2012. június 30-ai adóerőképességükről.

Szociális és gyermekvédelmi ellátás

Közfoglalkoztatás, segélyezés2011-ben a korábbi „közcélú munka – közhasznú foglalkoztatás – közmunka” hármasátfelváltotta az egységes rendszerű Nemzeti Közfoglalkoztatási Program, amelyben azönkormányzatok (és intézményeik), mint pályázók jelentek meg, és a korábbiakkalmegegyező arányú bértámogatás mellett dologi kiadásaikhoz is támogatást kaphattak.2012-ben a Kormány még erőteljesebben ösztönzi a foglalkoztatást: az alapvetőgazdaságpolitikai célkitűzés – vagyis az euróválság-zónától való elrugaszkodás –teljesüléséhez legalább 200 ezer embernek munkát kíván a kormányzat biztosítani a Startmunka program keretében. E célkitűzés megvalósításában az önkormányzatoknak is jelentős szerepe lesz: az egyik legnagyobb foglalkoztatóként – a Start-munka program célkitűzéseinek megfelelően – számos önkormányzati feladat megvalósításába be kell vonniuk a munkaképes személyeket.A program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett az aktív korú, de munkával nemrendelkezők foglalkoztatást helyettesítő támogatást (FHT) kapnak. Az ellátásra valójogosultság megállapítása és a járandóság folyósítása továbbra is az önkormányzatok feladatalesz, azonban fontos változások lépnek életbe: a pénzügyi szabályozásban határozottabbanmegjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik a szociális ellátórendszerben kapható

jövedelempótló támogatások munkavállalással szembeni ellenösztönző hatása.E célt szolgálja az FHT összegének mérséklése, valamint a rendszeres szociális segélyösszegének maximálása is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy:- ha egy családban csak rendszeres szociális segélyre jogosult személy él, ennek összegenem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a,- ha a családban FHT-ra és rendszeres szociális segélyre jogosult személy is él, akkor ekét ellátás együttes összege nem lehet magasabb a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ánál.Az FHT-hoz, a rendszeres szociális segélyhez és az egyéb önkormányzati ellátásokhozszükséges hozzájárulásokat a korábbiakhoz hasonlóan, „kétcsatornásan” biztosítja aköltségvetés:- az ún. pénzbeli szociális juttatások előirányzata – a települések szociális kiadásaiarányában elosztva – az egyes normatív segélyek kifizetésének „önrészéhez”, aközfoglalkoztatás keretében biztosítandó saját erőhöz, valamint az önkormányzatok sajáthatáskörű segélyezéséhez járul hozzá,- az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése előirányzat a ténylegesen kifizetett„normatív” segélyek után a költségvetésből visszaigényelhető meghatározott támogatáshányadotbiztosítja.E két forrás együttes összege 2012-ben 198,1 milliárd forint, amely 48,9 milliárd forinttalhaladja meg a 2011. évi előirányzatot. A jövő évet jellemző fontosabb változások:- az álláskeresési támogatások átalakításával összhangban a költségvetés biztosítja azegyes pénzbeli ellátásokra jogosultak létszámnövekedéséhez szükséges forrásokat (azFHT fentiekben jelzett mérséklésének, valamint a segélyek maximálásának hatását isfigyelembe véve ez összesen 32,4 milliárd forintos növekedést jelent),- 2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzatilakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősenmegemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedőönkormányzati kiadásokhoz a jövő évi költségvetés 26,5 milliárd forintot biztosít,- a fentiekkel összhangban jövőre megszűnik az önkormányzati döntés alapján járó, ún.helyi lakásfenntartási támogatás (hiszen ezen ellátás normatív típusa a rászorulók szinteteljes körének érdemi segítséget tud nyújtani),- elvárásként jelenik meg az önkormányzatokkal szemben, hogy a saját hatáskörben,méltányossági alapon nyújtott ellátásoknál nagyobb körültekintéssel járjanak el. Ennekmegfelelően – a helyi lakásfenntartási támogatás megszűnésével is számolva – összesen10,0 milliárd forinttal mérséklődik az ilyen, helyi hatáskörben megállapítottsegélyezéshez biztosított hozzájárulás összege,- a fenti célt szolgálja az is, hogy az ún. „pénzbeli szociális juttatások” előirányzat ajelenleginél célzottabban kerül elosztásra: 2012-ben valamennyi településen biztosítjamajd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de hatékonyabban fogja segíteni a valósgondokkal (magasabb segélyezetti létszámmal, ezáltal több kiadással) sújtottönkormányzatokat.

Nyári gyermekétkeztetésA gyermekszegénység elleni program keretében 2012. évben is 2,4 milliárd forintközpontosított előirányzat biztosítja a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésénekmegszervezését. Ez a keretösszeg 2 hónapra teszi lehetővé az ellátást. Az előirányzatbóltámogatásra azok a települési önkormányzatok jogosultak, akik vállalják, hogy a nyáriidőszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számáraétkeztetést biztosítanak.

A települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai jogcímkeretében 2011. évhez képest 12,4 milliárd forinttal több, 44,6 milliárd forint segíti afeladatok ellátását 2012-ben. A lakhelyen maradó személyi jövedelemadó csökkenésébőlkövetkezően – mintegy „forráscsereként” – nő ez az előirányzat 38,4%-kal. E növekmény

nemcsak egyszerűen helyettesíti az elmaradt személyi jövedelemadó bevételt, hanemlakosságszám arányosan elosztottan egyfajta jövedelemkiegyenlítő funkciót is ellát. Emelletta 2011. évi 3,6 millió forint minimum összeg 3,8 millió forintra emelése a kistelepülésekfeladatellátását segíti.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁRHATÓ BEVÉTELEI

1.)Működési bevételek

A normatív állami támogatás és hozzájárulás a jövő évben is a legjelentősebb bevételi forrása lesz az önkormányzatnak. A konkrét támogatási összeg kiszámításához szükséges mutatószám felmérés november 9-ig elkészült.

A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája jelenleg is folyik, a törvény végleges elfogadásának időpontja még nem ismert.A koncepció 1. számú melléklete tartalmazza az önkormányzat 2011.évi költségvetés szerinti állami támogatások és hozzájárulások valamint a 2012. évi törvényjavaslat alapján várható támogatások összegét. Amint a táblázat is szemlélteti a jövő évben kevesebb állami forrásból gazdálkodhatunk. Ez egyrészt az állandó lakosságszám, másrészt a személyi jövedelemadó jövedelemkülönbség mérséklésénél a településnagyság szerint figyelembe vehető lakosonkénti fajlagos összeg csökkenésének következménye. Az állandó lakosságszám a 2010. évihez képest 16 fővel csökkent.A 2011.évi lakhelyen maradó személyi jövedelemadó összege 2.155.680,-Ft, a 2011.évi számított adó erőképesség 3.523.899,-Ft, amely a 2011. június 30-i önkormányzati iparűzési adóalap szerint került figyelembevételre. Az egy főre jutó jövedelemkülönbségi értékhatár a tervezet szerint 36.000-Ft/fő, így a jövedelemkülönbség mérséklés várható összege 20.240.421-Ft. Az iparűzési adó várható bevétele 4.600.000,-Ft . Gépjárműadó bevételünk várható előirányzata 4.000 e Ft körüli összegben várható.Működési bevételeink jelentős emelkedésére nincs kilátás. A szociális étkezők intézményi térítési díja mértékéről nincs információnk, de a változó körülményeket figyelembe véve emelkedés várható. A mérlegdíjból származó bevételek összege elenyésző , a fénymásolás, a számítógép használat esetében az ez évi tényadat lesz irányadó.A következő évben az alábbi bérleti díjbevételekkel számolhatunk.:A T Mobiltól évi 684.998, - Ft növelve a fogyasztói árindexszel, a Beregszászi István Ifjúsági és Nyugdíjas Egyesülettől évi 2.400,- Ft, a Vertigoweb Kft-től 81.480,- Ft a glóbusz évi bérleti díjaként várható. Számolhatunk még telek és földterület bérleti díjjal, a VOLÁN havi 15.000,- Ft-ért veszi bérbe az autóbuszgarázst. Az önkormányzati szolgálati lakások díja lakásonként havi 8.000,- Ft. A magáncélú mobiltelefon használat díja mint közvetített szolgáltatás bevétele jelenik meg, amely teljesen az igénybevétel függvénye Bízom benne, hogy a 2011. költségvetési év pénzügyileg kedvezően zárul, hitel felvételére nem kerül sor. A 2012-es évben fontos pénzügyi tranzakció lesz a Zsana Község Önkormányzatától kapott kölcsön és annak kamatának törlesztése.

2.) Felhalmozási bevételek

A Dél-Alföldi Regionális Operatív program keretében megvalósításra kerülő csapadék- és belvízelvezető csatorna projekt befejezésének pénzügyi feladatai előreláthatóan áthúzódnak a jövő évre, így többek között a 3. kifizetési kérelem finanszírozása, majd az ezt követ EU önerő alap támogatásának igénylése.Telek értékesítésből szinte valószínű, hogy bevétel nem realizálódik. A koncessziós díj a településen felhasznált vízmennyiség függvénye, amely 172 e Ft körüli összegben várható. A helyi önkormányzatok lakásépítési- és vásárlási támogatásából az önkormányzat részére visszafizetett összeg a 2012. évben esedékes, valamint az előző évi hátralékokból tevődik össze.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁRHATÓ KIADÁSAI

1.) Működési célú kiadások

A személyi juttatások összege az aktuális KJT és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó, valamint egyéb megbízási díjas álláshely alapján kerül megállapításra. A közfoglalkoztatás a 2012-es évben is pályázat útján valósul meg. A fentiek figyelembevételével 1 fő társadalmi megbízású polgármester, 2 fő teljes munkaidős és 1 fő 4 órában foglalkoztatott közalkalmazott, 1-1 fő 6 órás munka törvénykönyve hatálya alá tartozó ügyintéző és karbantartó, és 1 fő megbízási díjas foglalkoztatott munkabérével számolhatunk a tervezésnél. Számolnunk kell a jövő évben a személyi juttatásoknál 2 fő konyhai közalkalmazott 2012-es évre áthúzódó munkabérével és végkielégítésével is. Amennyiben az idén a létszámcsökkentési pályázatunk kedvező elbírálásra kerül, úgy annak egy része ebben az évben, másik része a következő évben kerül folyósításra.A munkaadói járulékok az aktuális tb. jogszabályok szerint kerülnek kiszámításra.

Az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt létszám leépítést nem tervezünk.

Mivel a dologi kiadások emelésére a központi költségvetés nem igazán biztosít fedezetet, ez takarékosabb gazdálkodásra int bennünket minden területen. Mindezek ellenére az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását maximálisan biztosítani kell.Számolnunk kell az óvoda, a konyha, valamint általános iskola esetében felmerülhető dologi kiadásokkal is.

A pénzeszközátadások esetében a legnagyobb volumenű a Körjegyzőség támogatása maradt, mivel a közoktatási feladatellátás átszervezése ez év őszén sikeresen megtörtént. Még nem egyeztettünk a Katolikus Egyházzal az esetlegesen várható pénzeszközátadásról. A hétközbeni és a hétvégi ügyeletet a kisteleki Járóbeteg Szakellátó KFT látja el állandó lakosonként 28,-Ft/fő összegért. Az összeg emelését illetően nincs információnk. A 2012-es évben is a Kiskunmajsai Járóbeteg Szakellátó látja el a Kömpöci betegeket.

A házi-és jelzőrendszeres- és a házi segítségnyújtás kistérségi szinten történő feladatellátáshoz történő hozzájárulásról nincs információnk.

A háziorvosi szolgálat működésének támogatását 2012. évre a Képviselő Testület a 2012. évi költségvetési rendelete megalkotásakor határozza meg. A támogatás 2011. évi összege 144.967,-Ft/hó.

A 2010-es évben támogatni kívánunk egyéb szervezeteket, így a- helyi Polgárőrséget és a- a Kiskunmajsai Polgárvédelmi Irodát.

A szociális segélyezés körében folyósítható rendszeres és eseti pénzellátások továbbra is a kötött felhasználású támogatási formák igénybevételi lehetősége, valamint az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint kerülnek elbírálásra. Amennyiben anyagi lehetőségeink engedik továbbra is biztosítani szeretnénk a továbbtanulók kollégiumi-és étkezési térítési díj átvállalását, a tankönyv- és BURSA támogatást.

2.) Felhalmozás kiadások

A felhalmozási célú pénzeszköz átadások Jelenleg nincs információnk ilyen jellegű pénzeszközátadásokról.

Beruházás

Már a bevételeknél utaltam a csapadék vízelvezető csatorna pénzügyi lebonyolításának jövő évre történő áthúzódásáról. Azt, hogy mennyi lesz ez az összeg, majd csak az év végén, vagy a jövő év elején fog kiderülni. Számolnunk kell még fénymásoló beszerzésével is.

Felújítás

A Faluháznál lévő klubhelyiség mennyezete teljes javításra szorul, az aljzatát pedig járólappal kellene befedni. Ennek költsége várhatóan 500 e Ft körüli összeg.

Céltartalékok

Felhalmozási célú céltartalékot kell képeznünk az eddigi koncesszióból származó bevételek mértékéig, esetleges ivóvízellátással kapcsolatos beruházás megvalósítására.Működési célú céltartalékot pedig a körjegyzőséggel történő 2011.évi elszámolással kapcsolatos esetleges fizetési kötelezettség teljesítésére.


A költségvetési tervező munka és a rendelet-tervezet előkészítése során az alábbi alapelvek érvényesítését tartjuk szükségesnek:

- a közfeladatok zavartalan működésének biztosítása, - az önkormányzat valamennyi területén továbbra is a racionális és takarékos gazdálkodás megvalósítását tartjuk célszerűnek,- az esetleges önkormányzati hitelfelvétel csak olyan célt szolgálhat,melynél szem előtt kell tartani az önkormányzat teherbíró illetve hitelképességét,- törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére,- a pályázati lehetőségeket maximális ki kell használni,- az önkormányzatnál elsősorban a működési kiadások, másodsorban a felhalmozási kiadások finanszírozása állhat.

Kérem Önöket, hogy előterjesztésemet szíveskedjenek megtárgyalni, és véleményükkel javaslataikkal járuljanak hozzá a jövő évi költségvetés megalapozott, és felelősségteljes előkészítéséhez.



Határozati javaslat:

Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő Testülete megtárgyalta az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést és módosítást, a tervezés további menetére vonatkozóan az alábbi elveket rögzíti.

A 2010.évi költségvetés fő célkitűzései a következők:

- közfeladatok zavartalan működésének biztosítása, - az önkormányzat valamennyi területén továbbra is a racionális és takarékos gazdálkodás megvalósítását tartjuk célszerűnek,- az esetleges önkormányzati hitelfelvétel csak olyan célt szolgálhat,melynél szem előtt kell tartani az önkormányzat teherbíró illetve hitelképességét,- törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére,- a pályázati lehetőségeket maximális ki kell használni,- az önkormányzatnál elsősorban a működési-, másodsorban a felhalmozási kiadások finanszírozása állhat.

Határidő: 2012.évi költségvetés elkészítésére: 2012. február 15.Felelős: polgármester

Kömpöc Községi Önkormányzat Költségvetési Kapcsolatokból Származó Forrásai

1.sz.mell.

Jogcímek megnevezése 2011. évi költségvetési törvény szerint 2011.évi költségvetési törvényjavaslat szerint Eltérés2012.-2011.

Muta-tószám

Mennyiségiegység

Fajlagosösszeg

Ft.

ElőirányzatFt-ban

Muta-tószám

Mennyiségiegység

Fajlagosösszeg

Ft

ElőirányzatFt-ban Ft

Település-üzemeltetési.igazgatási sport- és kulturális feladatok

736 fő 2 769 de legalább 3.600.000

720 fő 4 074 de legalább3 800 000

200 000

Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok

189 fő 2.612 493 668 184 fő 2 612 480 608 -13 060

Társadalmi-gazdasági és inf-rastrukturális sz.elm.telep.tám

736 fő 2.280 1 678 080 720 fő 2 280 1 641 600 -36 480

Pénzbeli szociális juttatások 4 594 848 *4 594 848Szociális étkezés 23 fő 55.360 1 273 280 25 fő 55 360 1 384 000 110 720Tanyagondnoki szolgáltatás 12 működ.hó 1 996 550 12 működ.hó 1 996 550

SZJA helyben maradó 10% 2.283.760 2 155 680 -128 080Jövedelemkülönbs. mérséklése 21 259 750 20 240 421 -1 019 329Mindösszesen: 37 179 936 36 293 707 -886 229Magyarázat: *-gal jelölt összegek a 2011.évi tényleges költségvetési adatok, melyek majd a központi számítások eredményeként válnak ismertté 2012. évre vonatkozóan.

ELŐTERJESZTÉSKömpöc Község Önkormányzata Képviselő-testületének


Tárgy: KEOP 1.1.1./2F/09-11 ,,Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT, üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika elfogadása


A Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium 2008. október 28-ai Közgyűlésén döntött a KEOP 7.1.1.1/09-2009-0004 azonosító jelű „Települési szilárdhulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” tárgyú projekt I. fordulóban való részvételéről.A tagok előzetes kötelezettséget vállaltak arra, hogy sikeres pályázat esetén jogi személyiséggel bíró Társulást hoznak létre, mely a II. fordulóban történő részvétel alapvető feltétele, a Társulási Szerződésben részletesen meghatározottak szerint.A 2011. augusztus 24-én aláírt Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás törzskönyvi nyilvántartásába történő bejegyzése a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságánál 2011. 09. 27-i nappal megtörtént.

A Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2011. október 21-i Társulási Tanács ülésén a Tanács Tagok az 5/2011.(10.21.) TT. sz. határozatával elfogadták az üzemeltetési koncepciót, díjképzési elvet, díjpolitikát, továbbá döntöttek a pályázat beadásáról, összköltségéről, és az önerő finanszírozásáról. (1. sz. melléklet)

A pályázati határidő betartása miatt szükséges, hogy a képviselő-testület jelen előterjesztés határozati javaslatát a legrövidebb időn belül fogadja el, és azt legkésőbb 2011. 12. 15-ig küldje meg a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás részére.

Az előterjesztés mellékletét képezi a KEOP-1.1.1./2F/09-11 azonosító számú projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmánya (RMT), mely CD formátumban kerül csatolásra. (2. sz. melléklet)

A pályázathoz szükséges üzemeltetési koncepciót, díjképzési elvet és díjpolitikát az alábbiak szerint részletezzük az RMT alapján:

Az üzemeltetési koncepció

A Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást (továbbiakban Társulás), mint önálló jogi személyt a társult önkormányzatok azért hozták létre, hogy jelenleg is működő hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztéséről gondoskodni tudjanak, figyelembe véve a hazai és Európai Uniós jogszabályi előírásokat, elvárásokat.A KEOP projekt második fordulójában induló újonnan létrehozott jogi személyiségű önkormányzati Társulás nem egyezik meg a korábban, az ISPA pályázat során létrehozott Konzorciummal.

Tehát az üzemeltetési koncepció kialakításánál figyelembe kellett azt venni, hogy a korábban létrehozott Konzorcium és az újonnan létrehozott Társulás eltérő jogi személy, így a KEOP pályázat

1

megvalósítását követően a Társulásnak gondoskodnia kell az új művek üzemeltetéséről, a projektben lefektetett célok gyakorlati megvalósíthatóságáról.A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Rendszer jelenlegi üzemeltetője a ZP Homokhátság Konzorcium, melynek 3 közszolgáltató és egy vagyonkezelő cég a tagja. Az eltérő pályázó személye miatt az újonnan létrejövő művek tekintetében szükséges egy új üzemeltetési koncepció kialakítása, és az üzemeltetők kiválasztása. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos önkormányzati törvény előírásai szerint csak képviselő-testület létesíthet vagyonkezelői jogot, társulás nem, ezért az üzemeltetési koncepcióban szereplő javaslat szerint, amennyiben a Társulás a KEOP támogatásból szerzett eszközöket, létesítményeket vagyonkezelésbe kívánja adni, úgy ezen cél elérésére tulajdonközösségi megállapodás létrehozása szükséges a társulási megállapodás módosításával. Ebben az esetben a pályázó a jogi személyiségű társulás marad, de a támogatásból beszerzett eszközök, létesítmények a társulást alkotó tagönkormányzatok tulajdonába kerülnek, így a vonatkozó jogszabályoknak megfelelve, vagyonkezelésbe adásuk lehetségessé válik.

A jelenleg hatályos közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A §.-a rendelkezik az ún. „in house” beszerzésekről, mely feltételeknek a jelenlegi vagyonkezelő megfelel, de jelenleg hatályos szerződés alapján a vele konzorciumban közszolgáltató cégek nem.A megvalósuló beruházás üzemeltetése a következő évben hatályos jogszabályok alapján fog történni (lásd 2011. évi CVII. tv., Kbt.).

A projekt nettó finanszírozású, tehát az ÁFA visszaigénylés szempontjából is fontos, hogy milyen jogcímen történik a vagyon átadása.Figyelembe kell venni azt is, hogy a Társulás a pályázathoz szükséges önrészt részben hitelből kívánja fedezni, amennyiben ez így történik, akkor ingyenesen nem adhatja át a tag önkormányzatok közös tulajdonába a KEOP támogatásból szerzett eszközöket, létesítményeket. Az átadásra ekkor – a Közreműködő Szervezet és a finanszírozó hozzájárulásával – ellenérték fejében kerülne sor, ekkor a kölcsön és a KEOP projekt kapcsán vállalt, fennálló kötelezettségek átvállalása lehetne a visszterhes jogügylet jogcíme. Az önrészhez szükséges hitel felvételéhez előre láthatólag szükséges lesz a Társulásban részes tagönkormányzatok kezességvállalása, ebben az esetben a kölcsön átvállalása a tagönkormányzatok számára egy függő, de létező kötelezettség végleges kötelezettséggé válását eredményezi.

A társult tagönkormányzatok a közös tulajdonukban álló Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Zrt. vagyonkezelésébe adnák a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 80/A §. előírásainak figyelembe vétele mellett a KEOP támogatásból szerzett eszközöket, létesítményeket.

A vagyonkezelői jog átadását követően a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Zrt. indítana a tagönkormányzatok, mint a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására kötelezettek megbízásából közbeszerzési eljárást a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004 (VII.22.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével.

Díjpolitika

Az RMT alapján meghatározásra került az a díjmérték, amely a projekt fenntarthatóságát biztosítani tudja és a lakosság által megfizethető.A Társulás a működési területére egységes díjpolitikát és díjmértéket kíván meghatározni az új létesítmények üzemeltetésére is.

2

A Társulási Megállapodás aláírásával a tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezt a díjmértéket rendeleteikben elfogadják, ha ezt nem tudják biztosítani, akkor az önkormányzatok vállalják, hogy az emiatt kieső bevételt a Társulásnak megtérítik. Ez alapján a projekt fenntarthatósága biztosított. Az éves javasolt díjmértékeket a Társulási Tanács állapítja meg és közli a tagokkal.

A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába

A fejlesztés finanszírozásába a közszolgáltatók, üzemeltetők bevonásra kerülnek, a saját forrás fedezetét az üzemeltető által biztosított koncessziós díj fogja jelenteni.

A jövőbeli közszolgáltatók és üzemeltetők bevonása az önerő finanszírozásába (forrás: RMT)

Sor-szám

Önerő finanszírozott összege

JogcímeVisszafizetés módja (amennyiben releváns)

Visszafizetés időpontja (amennyiben releváns)

1. 927 223 645 Ft koncessziós díj nem releváns nem releváns

A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során az a szükséges díjtöbblet, ill. díj kerül meghatározásra, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, az értékesítési bevételek levonása után, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is.A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – az első működési évben (2014-ben) kismértékű – 0,023 Ft/l-es, azaz kb. 0,8%-os – díjemelés szükséges. A működési költségek fedezése nem igényel további díjemelést. A később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete azonban csak további díjemeléssel biztosítható, tehát 2014. évben beépítésre került további 0,007 Ft/l díjemelés (amivel a teljes díjemelés 2014-ben 0,03 Ft/l, azaz kb. 1%), a 2015-2019. évek közötti időszakban pedig évi 0,03-0,03 Ft/l, azaz kb. 1-1% díjemelés. A díjemelések után a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó 3,07 Ft/l lesz.

A díjak meghatározása során a fentiek alapján tehát a pénzügyi fenntarthatóságra került nagy hangsúly, ezáltal olyan mértékű díjemelések kerülnének alkalmazásra, melyekkel a fenntarthatóság biztosítható.

A fenti üzemeltetési koncepciót és díjpolitikát az RMT részletesen tartalmazza.Az üzemeltetési koncepcióval kapcsolatos jogszabályi hivatkozásokat a 3. számú melléklet tartalmazza

A pályázati kiírásban feltételként került rögzítésre az, hogy az érintett önkormányzatoknak nyilatkozniuk kell a tekintetben, hogy a Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” nevű II. fordulós pályázaton kívül az adott projekthez, projektelemhez kapcsolódóan a fenntartási időszak végéig nem vesznek részt más pályázatban, támogatási konstrukcióban.Ezen nyilatkozatot a határozati javaslat 2./pontja tartalmazza.

Kérem a Tisztelt képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a határozati javaslat elfogadására.

3

HATÁROZATI JAVASLAT

Kömpöc Képviselő-testülete megtárgyalta a „KEOP-1.1.1/2F/09-11 „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott pályázathoz szükséges RMT, üzemeltetési koncepció, díjképzési elv és díjpolitika” című előterjesztést és az alábbi döntést hozta:

1./ Kömpöc Közsg Önkormányzat képviselő-testülete igazolja, hogy a KEOP-1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció keretében benyújtott „Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” című pályázati anyaghoz készített, az előterjesztés 2. számú mellékletét képező Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányban (RMT) feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek. Az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, megismerte, elfogadta, és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja a projekt befejezését követő minimum 5 évig.

2./ Kömpöc Község Önkormányzat képviselő-testülete ezen Képviselő testületi határozatával nyilatkozatot tesz, hogy a KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAMBAN kiírásra került KEOP-1.1.1/2F/09-11 kódszámú, „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázati felhívásra a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által beadott „Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” nevű II. fordulós pályázaton kívül az adott projekthez, projektelemhez kapcsolódóan (hulladékgazdálkodás fejlesztése) Kömpöc település Önkormányzata a fenntartási időszak végéig nem vesz részt más pályázatban, támogatási konstrukcióban.


(: Szanka Péter :) polgármester

Kömpöc Polgármesterétől

4

E l ő t e r j e s z t é sKömpöc Képviselő-testület

2011. november 29-i ülésére a Társulási megállapodás módosítása tárgyában

(minősített többséget igénylő döntés)


A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás - a községi tagönkormányzatok előzetes döntése alapján - a Társulási Megállapodás módosításával 2012. január 1-jétől vállalja a mozgókönyvtári feladatellátást, amelyhez kiegészítő normatív támogatásra jogosult. A 2011-es évben ez a normatíva könyvtári szolgáltató helyenként 1.000.000 Ft volt, a 2012-es költségvetési törvényjavaslatban 800.000 Ft összegű támogatás szerepel.A normatív támogatás igénylésének feltétele, hogy legalább négy település önkormányzata döntsön úgy, hogy a könyvtári feladatok ellátását nem intézmény fenntartásával, hanem könyvtári szolgáltatás megrendelésével, szolgáltatási szerződés megkötésével teljesíti.

A kistérség települései közül Csólyospálos, Kömpöc, Jászszentlászló, Móricgát és Szank községi önkormányzatok képviselőtestületei döntöttek arról, hogy a lakosság könyvtári ellátását a továbbiakban mozgókönyvtári keretek között, könyvtári szolgáltatás megrendelésével oldják meg és erre szolgáltatási szerződést kötnek a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtárával.

Az önkormányzatnak továbbra is feladata a szolgáltató hely és a szolgáltató személyzet biztosítása, a szolgáltatás feltételeinek megteremtése.

A Társulási megállapodásban vállalt feladatok köre 2012. január 1-től a mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátásával bővülni fog.

Fentiekre tekintettel a Társulási Tanács a 2011. november 8-i ülésén a Társulási megállapodást a 73/2011. (XI.8.) sz. határozatával az alábbiak szerint módosította:

II. fejezet 3. cím az alábbi ponttal egészül ki: G.) Mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok

Az 1. sz. melléklet kiegészül: A Mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok ellátásával, amely:- Megállapodás alapján a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár útján - Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc, Móricgát és Szank közigazgatási területére - 2012. január 1-jétől határozatlan időre.


Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjenek.

5

Határozat-tervezet

Kömpöc Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítását az előterjesztés mellékletében foglalt tartalommal minősített többséggel, egységes szerkezetben elfogadja.Megbízza a polgármestert a megállapodás aláírásával.


(: Szanka Péter :) polgármester

6

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi TársulásTársulási Megállapodása

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a 2004. június 25. napján megalkotott és elfogadott Társulási Megállapodását az alábbiak szerint módosítják, és egységes szerkezetbe foglalják:Önkéntes és szabad elhatározásukból a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdés h./ pontja, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 10. § (1) bekezdése, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján:

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (Csólyospálos, Kossuth u. 62.),Jászszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 8.),Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (Kiskunmajsa, Fő u. 82.),Kömpöc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (Kömpöc, Petőfi Sándor u. 10.),Móricgát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (Móricgát, Deák F. u. 26/B.),Szank Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (Szank, Béke u. 33.)

egyes önkormányzati feladataik ellátására, azaz a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megalkotása, a fejlesztések megvalósítása,

a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere szervezeti keretének biztosítására,

térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, működtetésére, fejlesztésére,

a térség intézményrendszerének integrálására, feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére,

a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére,

a közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátására, a közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján ezen megállapodással létrehozzák a

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulást 2004. június 26. napjától.

A tagönkormányzatok a társulást 2004. június 26. napjától határozatlan időre hozzák létre azzal, hogy a megállapodás II. fejezetének pontjaiban, illetve a mellékletekben vállalt közfeladatok ellátását határozatlan ideig vállalják.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) A társulás neve: Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: többcélútársulás)

Székhelye: Kiskunmajsa, Fő u. 82. (továbbiakban: térségközpont)Lakosságszáma: 20.032 fő (2010. január 1-jei állapot szerint)

A társulás tagjai és székhelyük:

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testületeCsólyospálos, Kossuth u. 62.Jászszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testületeJászszentlászló, Dózsa Gy. u. 8.Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testületeKiskunmajsa, Fő u. 82.Kömpöc Község Önkormányzatának Képviselő-testületeKömpöc, Petőfi Sándor u. 10.Móricgát Község Önkormányzatának Képviselő-testületeMóricgát, Deák F. u. 26/B.Szank Község Önkormányzatának Képviselő-testületeSzank, Béke u. 33.

5.) A társulás tagjainak lakosságszáma: (2010. január 1-jei állapot szerint)

1. Csólyospálos 1.713 fő 2. Jászszentlászló 2.586 fő 3. Kiskunmajsa 11.904 fő 4. Kömpöc 736 fő 5. Móricgát 504 fő 6. Szank 2.589 fő

6.) Működési területe a tagtelepülések közigazgatási területére terjed ki.

7.) A társulás jogállása:

A társulás önálló jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint saját bankszámlával rendelkezik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogát tekintve: teljes jogkörű.

A társulás gazdasági tevékenységet folytathat, gazdasági társaságban tulajdont szerezhet. A társulás pénzügyi-gazdasági feladatait, és a jelen társulási megállapodás II. fejezetében írt feladatokat a Társulási Tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezet látja el.

8.) A társulás által fenntartott intézmény: - Kistérségi Szociális Intézmény (székhely: Kiskunmajsa, Fő u. 2.): a megszüntető

okiratban meghatározott időpontig - Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény (székhely: Kiskunmajsa,

Bajcsy-Zs. u. 10.) a kincstári bejegyzés időpontjától

I. FEJEZETA TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS CÉLJA, FUNKCIÓJA ÉS FELADATRENDSZERE

1.) A többcélú társulás célja:

A kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása, a kistérségi önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése.

2.) A többcélú társulás funkciói:

2

önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése,

államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása, térségfejlesztés, területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése, (fejlesztési tervek,

programok, pályázatok készítése, megvalósítása) településfejlesztés összehangolása. A többcélú társulás területfejlesztési feladatkörében ellátja a külön törvényben

meghatározott feladat- és hatásköröket, e feladatkörben a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szabályait kell alkalmaznia.

3.) A többcélú társulás feladat- és hatáskör ellátása:A Többcélú Társuláshoz tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes feladataikat a társulás útján látják el, egyes hatásköreiket a társulásra ruházhatják, a társulás által ellátott feladatok megvalósításához hozzájárulnak. A feladattelepítés elve: a szakmai színvonal, a minőség, az eredményesség, a

hatékonyság az, hogy kiegyenlített, azonos közszolgáltatásokhoz juttassa, és emberközeli közigazgatással szolgálja ki a térség lakosságát.

A többcélú társulás ellátja jelen társulási megállapodásban rögzített feladat- és hatásköröket.

A többcélú társulás ellátja a hozzátartozó települési önkormányzat képviselő-testülete által átruházott feladat- és hatásköröket.

A többcélú társulás köteles ellátni a törvény által közvetlenül hozzá telepített önkormányzati feladat- és hatásköröket.

4.) A többcélú társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőit. Az alapítói jogokat a Társulási Tanács gyakorolja. A kinevezési jogkört a Tanács, az egyéb munkáltatói jogkört a Tanács elnöke gyakorolja. A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkör tartalmára az Ötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.Amennyiben a társulás intézményt vagy más közös szervezetet alapít, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket az alapításkor állapítja meg.

5.) A többcélú társulás egyes feladatainak ellátását a térségközpont önkormányzat, vagy a társulás más tagja, intézménye, egyéb költségvetési szerv, vagy vállalkozói, ill. megbízási szerződés útján látja el. A feladatellátásról az érintettek megállapodást, ill. szerződést kötnek.

6.) A többcélú társulás feladatait többféle módon láthatja el.

A feladatellátás módjai:

társulás útján (többcélú társulási megállapodás keretében, külön társulási megállapodás keretében (intézményfenntartó társulás),

saját intézmény, térségközpont (városi) intézmény útján, tagközség intézménye, feladat-ellátási szerződés, közszolgáltatási szerződés, vállalkozási szerződés, térségközpont polgármesteri hivatala, egyéb módon.

3

II. FEJEZETÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOK

1. CímTerületfejlesztéssel összefüggő feladatok

A társulási tanács a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el:1) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; 2) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve annak

figyelembe vételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; 3) a kistérségi területfejlesztési program figyelembe vételével előzetesen véleményt nyilvánít

a meghirdetett központi regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel;

4) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei és a regionális területfejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására;

5) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;

6) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;

7) vállalja, hogy a 3., 5., 6., és 7., pontokban meghatározott ügyekben egyhangúlag dönt, ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Társulás szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt;

8) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

9)koordinálja a kistérségben, a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;

10)a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre, alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;

11) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;

12) véleményt nyilvánít megyei és a regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseket illetően;

13) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; 14) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; 15) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;16) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatosan;17) szakmai munkaszervezetet működtet; 18) a jogszabály szerinti források felett rendelkezik;

4

2. CímKistérségi Fejlesztési Tanács

Kistérségi Fejlesztési Tanács: Kiskunmajsa Fő u. 82.

Az 1996. évi XXI. tv. 10/G. § (1) bekezdése értelmében a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás látja el a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait 100 %-os lefedettséggel.

3. Cím

Meglévő közszolgáltatások

A.) Közoktatási feladatok:

1. Közoktatási intézményi feladatok

2. Közoktatási szakszolgálati feladatok

v Gyógytestnevelésv Logopédiav Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

B.) Egészségügyi feladatok:

v Orvosi ügyelet- és ügyeleti gépjármű biztosítása.

C.) Szociális-gyermekjóléti intézményi és alapszolgáltatási feladatok:

v Szakosított szociális intézményi ellátás v Szociális alapszolgáltatási feladatellátás v Gyermekjóléti alapellátás

D.) Állati hulladék gyűjtése és ártalmatlanításának feladatai:Pályázat benyújtása beruházás támogatására.

E.) Belső ellenőrzési feladat

F.) Állat-és növény-egészségügyi feladat

A közszolgáltatások ellátására vonatkozó részleteket a megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza.

G.) Mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok

4. Cím

Tervezett közszolgáltatások

1.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 20.§ (1) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti intézmény esetében a zeneiskolai oktatás lehetőségét Kiskunmajsa város biztosítja a kistérség részére Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által az érintett településekkel kötött külön megállapodás szerint.

2.) A társulás tagjai a nyilvános könyvtári feladatok kistérségi szinten történő magasabb színvonalú ellátásával kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálásával Kiskunmajsa

5

Város Képviselő-testületét bízza meg határozatlan időre. Megbízott a megbízást a Városi Könyvtár önkormányzati intézménye útján látja el.

3.) A társulás tagjai környezetvédelmi feladatok kistérségi szinten történő ellátása érdekében térségi környezetvédelmi programot készít, a települési környezetvédelmi programokat összehangolja, közös pályázatokat nyújt be, pályázatokhoz közösen forrásgyűjtést végez.

4.) A társulás tagjai az állategészségügyi feladatok közös ellátásának megszervezésével Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületét bízzák meg határozatlan időre, anyagi feltételek meglétét követően.

5. CímA személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra, azok igénybevételére

vonatkozó szabályok

1.) A társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat 2011. június 30-tól ellátási szerződés megkötése útján, a Magyarországi Református Egyházzal láttatja el.

2.) A társulás felhatalmazza Kiskunmajsa Város Önkormányzatát, hogy a feladatellátásban résztvevő önkormányzatok közigazgatási területére megállapítsa a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit.

III. FEJEZET A TÁRSULÁS SZERVEZETI RENDSZERE

1. Cím

A társulás döntéshozó szerve 1.) A társulás vezető döntéshozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja e

megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. 2.) A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester

helyettesítésének rendjéről a saját képviselő-testülete rendelkezik.3.) A társulási tanács alakuló ülését Kiskunmajsa Város Polgármestere hívja össze. A

társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását. 4.) A társulási tanács ülésén, titkos szavazással tagjai sorából 2 éves időtartamra elnököt

választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a társulási tanács bármely tagja javaslatot tehet. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot.

5.) A társulási tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.6.) A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-

testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről, évente legalább egyszer a területfejlesztési tanácsban végzett munkájáról.

7.) A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson, falugyűlésen tájékoztatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről, valamint a saját településeik hírközlő szervén a Társulás honlapján keresztül folyamatos tájékoztatást adnak az ülésen hozott fontos döntésekről.

2. Cím A Társulási Tanács működése

1.)A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

6

2.) A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.

3.) A társulási tanács ülését össze kell hívni: a.) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal; b.) a társulási tagok bármelyikének – napirendet tartalmazó – indítványára annak

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül; c.) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére annak

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül; 4.)A társulási tanács ülése nyilvános. 5.)A társulási tanács

a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor;

b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázattárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

6.) A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a Társulás SZMSZ IX. fejezetében rögzített szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke tizenöt napon belül megküldi a megyei kormányhivatal vezetőjének és a társulás tagjainak.

7.) A társulási tanács akkor határozatképes, ha az ülésén a tanács tagjainak több mint fele jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához a jelenlévő tagok szavazatainak többsége kell, de legalább annyi tag igen szavazat szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.

8.) Minden tag egyhangú szavazata szükséges:-Társulási megállapodás, valamint a Társulás SZMSZ-ének elfogadása, módosítása-a társulási tanács hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás

adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kérdésekben

- költségvetés megállapítása, módosítása, a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához- a tagdíj mértékének meghatározása, - intézmény vagy más szervezet közös alapítása, alapítói jogok gyakorlása.

9.) Minősített többség szükséges:a.) az 5.) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez és b.) abban az ügyben, amit a szervezeti és működési szabályzat meghatároz.

10.) Minősített többséghez a társulási tanácstagok több mint felének szavazata szükséges, de legalább annyi tag igen szavazata, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

7

3. CímBizottság

1.) A társulási tanács a többcélú kistérségi társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából 3 tagú pénzügyi bizottságot hoz létre. A pénzügyi bizottság többségében a társulási tanács tagjaiból tevődik össze.

4. Cím

A Társulás munkaszervezete

1.) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a Társulási Tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezete közreműködésével látja el, (továbbiakban munkaszervezet) a II. fejezet 1. Cím 17. pontjában írt szakmai, munkaszervezeti feladatokat is végzi.

2.) A költségvetési intézmény alapításáról, alapító okiratban a Társulási Tanács rendelkezik és ellátja a költségvetési szerv felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

3.) A munkaszervezet vezetőjének kinevezése, vezetői megbízása, felmentése, vezetői megbízás visszavonása, összeférhetetlenségi megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása a Társulási Tanács hatásköre. A munkaszervezet vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja.

4.) A munkaszervezet dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a munkaszervezet vezetője gyakorolja.

5.) A munkaszervezet részletes feladatait és a munkaszervezet létszámára vonatkozó előírásokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

5. CímJegyzői Kollégium

1.) A kollégium tagjai a Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok jegyzői,

körjegyzői. 2.) A kollégium tevékenységét a térségközpont jegyzője koordinálja, szervezi.3.) A Társulási Tanács a döntés-előkészítés, végrehajtás szervezésének folyamatába

esetenként bevonja a kollégiumot.4.) A Tanács egyes napirendjeinek megtárgyalása során együttes ülést tart a kollégiummal.5.) A Kollégium a Tanács felkérésére közreműködik az ülés- és döntés-előkészítésben, a

döntések végrehajtásában.

IV. FEJEZETA TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA

1.) A Társulási Tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezet feladatai: - ellátja az adminisztrációs feladatokat (gépírás, adatrögzítés, információgyűjtés,

ügykezelés),- nyilvántartja a társulásnak az OTP Kiskunmajsa Fiókjánál vezetett elkülönített

számlájának pénzforgalmát,- intézkedik a megyei területfejlesztési tanács – illetve más szervezetekben való részvétel

esetén - az éves tagdíjak átutalásáról- gondoskodik a társulás és szervei ülésének előkészítéséről, eljuttatja az ülések tárgyalási

anyagát és egyéb tájékoztató anyagokat az érintetteknek,- vezeti a társulás üléseinek jegyzőkönyveit, és megküldi azokat a kormányhivatalnak,

8

- nyilvántartja a Tanács és a bizottság határozatait, gondoskodik hozzáférhetőségükről, végrehajtásukról,

- gondoskodik a kistérségi szintű feladat- és hatáskör, a közszolgáltatások szervezéséről,- előkészíti, koordinálja a kistérségi feladatellátással kapcsolatos megállapodásokat,

szerződéseket,- kezeli a társulás dokumentumait (társulási megállapodást, alapító okiratot, külön

megállapodásokat, SZMSz-t)- figyelemmel kíséri a kistérségi feladatokkal, közszolgáltatásokkal, területfejlesztéssel

kapcsolatos pályázatokat, a társulás ösztönzési, támogatási rendszereket,- intézi a társulás által elnyert pályázatok adminisztrációs ügyeit, - részt vesz a térségi programok megvalósítási folyamataiban, tervezői, hatósági

bejárásokat hív össze, vezeti a jegyzőkönyveket, információt szerez és szolgáltat a résztvevők számára,

- intézi a kollaudált számlák könyvelését, pályázati támogatások lehívását, stb.,- elkészíti a társulás költségvetését, féléves és éves beszámolóját, időközi költségvetési és

mérlegjelentést,- ellátja az intézmény fenntartáshoz kapcsolódó feladatokat,- ellát minden olyan tevékenységet, amelyet a társulási tanács feladatkörébe utal.

2.) A feladatok ellátását a társulási tanács elnöke felügyeli.

V. FEJEZETA TÁRSULÁS VAGYONA, MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGE

1.)A társulás pénzügyi forrása:

A Többcélú Társulás működésének és feladatai ellátásának fedezetét Állami hozzájárulások és támogatások települési önkormányzatok feladatellátáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásai saját bevételek (települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásai), egyéb bevételek biztosítják.

2.) A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás működtetésének tagdíját 2005. évtől minden évben a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig állapítják meg a társult önkormányzatok. - A társulás költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban

állapítja meg.- A tagok által befizetett tagdíj, valamint a tagok egyéb vagyoni hozzájárulásai a társulás

vagyonát képezi, amelyből az igazolt működési költségek kifizetése után fennmaradó rész a pályázatok előkészítésére, valamint a pályázatok eljárási díjainak befizetésére fordítható.

- A Társulási Tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezete útján gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról.

- A tagönkormányzatok a vállalt pénzügyi hozzájárulásaik nem teljesítése esetén az irányadó eljárás a jogszabályon alapuló azonnali beszedés (inkasszó) alkalmazása.

3.) A tagönkormányzatok vállalják, hogy a társulás által ellátott közszolgáltatások normatív működési támogatását – szükség esetén a szolgáltatás biztosítása érdekében saját bevételből – a többcélú társulásnak kiegészítik az általuk igénybe vett ellátás arányában.

4.) A jelen társulási megállapodás szerint megállapított önkormányzati hozzájárulást átutalással havonta - a külön támogatási megállapodásban meghatározottak szerint - kell

9

teljesíteni, a Társulás OTP Kiskunmajsai Fiókjánál vezetett számlájára. 5.)A Társulási Tanács a társulás költségvetését, valamint zárszámadását határozattal fogadja el.

VI. FEJEZETA TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

1.) A társulás tagjai a féléves és éves beszámolók útján – célszerűségi és gazdaságossági szempontból – ellenőrzik a társulás működését.

2.) A társulás éves ellenőrzésének tapasztalatairól szóló előterjesztést a társulási tanács köteles megvitatni, és arról határozatot hozni.

VII. FEJEZETKIADMÁNYOZÁS, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS RENDJE

1.) A társulás I. Fejezetében foglalt feladatok végrehajtása során készítendő iratokat a társulási tanács elnöke, vagy az általa külön utasításban kiadmányozási joggal felruházott személy írja alá.

2.)A társulás nevében, a társulás költségvetésében meghatározott feladatokra és összegben a társulási tanács elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy vállal kötelezettséget a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló szabályzat szerint.

VIII. FEJEZETA TÁRSULÁSHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS, A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

MÓDOSÍTÁSA, FELMONDÁSA ÉS A TÁRSULÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI

1.)A társuláshoz csak települési önkormányzat képviselő-testülete csatlakozhat.A csatlakozási szándékot a társulási tanács elnökének írásban kell bejelenteni.Az új tag felvételi kérelmét a társulási tanács ülésén meg kell vitatni.A tagfelvételi kérelemhez az új tagnak csatolnia kell a csatlakozás szándékáról hozott képviselő-testületi határozatot, valamint a testület azon nyilatkozatát, hogy a társulási megállapodásban leírt követelményeket elfogadja.

2.) A társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a.) a megállapodás jóváhagyásához,b.) a megállapodás módosításához,c.) a társulás megszüntetéséhez,d.) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.

3.) A társulásból kiválni törvényben, vagy a kistérségek megállapodásáról, lehatárolásáról és megváltoztatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben, valamint a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül lehet.A kiválásról szóló minősített többséggel hozott döntést a társulási megállapodást felmondani kívánó képviselő-testület legalább 6 hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

4.)A társulás tagjai egységesen hozott határozattal – az érintett kivételével – a naptári év utolsó napjával, kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely társulási

10

megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra, határidőben nem tett eleget, vagy pedig tevékenységével a társulási többségi döntés végrehajtásának meghiúsítására törekszik.

5.) A társulási megállapodást a felek határozatlan időre kötik meg. Amennyiben a társulás által felvállalt feladat a jelen társulási megállapodás hatálya alatt megszűnik – kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre –, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.

Amennyiben jelen társulásból történő kiválás eredményeként a társulás nem felel meg a többcélú társulások támogatásáról szóló jogszabályban rögzített feltételeknek, úgy kilépő önkormányzat(ok) köteles(ek) a kilépő önkormányzat(ok)ra – lakosságszám szerint – jutó támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten a központi költségvetésnek megfizetni.

6.)A társulás megszűnik, ha valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését.

7.) A társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni. A társulás megszűnése esetén a meglévő vagyon és annak szaporulata a társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.A vagyon megosztása során az önkormányzatok által az alábbi elvek figyelembevételével járnak el:

- a követelések és kötelezettségek kifizetése után fennmaradó pénzösszeg a költségvetési hozzájárulások arányában kerül felosztásra a tagok között,

- használatba adott ingatlanokat, s a meglévő ingóságok birtokát vissza kell bocsátani,- a meglévő, tulajdonba adott ingóságokat természetben kell kiadni,- a tulajdonba adott ingatlanok esetében – amennyiben vagyonmegosztás során a

képviselőtestületeket megillető vagyonrész arra elegendő – az eredeti tulajdonost illeti meg.

A Társulásból a tag általi kiválás, illetőleg kizárás esetén a taggal a fentiekkel azonos eljárási rend szerint el kell számolni azon megkötéssel, hogy a Társulás tagja a vagyon kiadására csak az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.

IX. FEJEZETVEGYES RENDELKEZÉSEK

1.)A társulás a jelen megállapodás aláírásával határozatlan időre jön létre.2.) A társulás működése során felmerülő esetleges vitás kérdéseket a felek kötelesek egymás

között tárgyalásos formában egyeztetni. Kétszeri eredménytelen egyeztetést követően a tagok a bírósághoz fordulhatnak. A tagok e társulási megállapodásban eredő vitáik esetére kikötik a Kiskunhalasi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét.

3.)A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Tv., a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. Tv., az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. Tv., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet, a többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

4.) A jelen megállapodást a társulás tagjai, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták.

11

Kiskunmajsa, 2011. .......................

Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének nevében:

Á. FÚRÚS JÁNOSpolgármester

Jászszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének nevében:

Kiss Melindapolgármester

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének nevében:

FALUDI TAMÁSpolgármester

Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületének nevében:


Móricgát Község Önkormányzat Képviselő-testületének nevében:

Csontos Mátépolgármester

Szank Község Önkormányzat Képviselő-testületének nevében:

PATKÓS ZSOLTpolgármester

12

13

1. sz. melléklet Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás MegállapodásáhozTÉRSÉGRE KITERJEDŐ FELADATELLÁTÁS

Közszolgáltatási feladat Feladatellátás módja Társult települési önkormányzatok

Működési terület, ellátási/szolgáltatási körzet

Feladatellátás időpontja

KÖZOKTATÁSI FELADATKÖRBENPedagógiai szakszolgálati feladat- gyógytestnevelés

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi társulás megbízási

szerződés alapján külső szakember foglalkoztatásával

Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc, Szank

Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc, Szank közigazgatási

területére

2005. július 1-jétőlhatározatlan időre

Megállapodás alapján helyi önkormányzat intézménye útján

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társuláshoz

tartozó települési önkormányzatok

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás

önkormányzatainak közigazgatási területére

2008. január 1-jétőlhatározatlan időre

Pedagógiai szakszolgálati feladat- logopédia ellátás





területére

Határozott időre –2007. július 1-jétől 2008. június 30-ig.







Határozott időre2008. január 1-jétől2008. június 30-ig

Megállapodás alapján megyei önkormányzat intézménye

útján





Határozott időre2008. július 1-jétől2009. június 30-ig

14


útján





2009. július 1-től határozatlan időre

Pedagógiai szakszolgálati feladat- továbbtanulási,

pályaválasztási tanácsadás


útján





2008. július 1-jétől határozatlan időre

EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOKOrvosi ügyelet- és ügyeleti gépjármű biztosítása

IntézményfenntartásKistérségi Szociális Intézmény

Kiskunmajsa



Csólyospálos, Kiskunmajsa közigazgatási területe

működési engedély jogerőre

emelkedésétől


szerződés alapján külső vállalkozással



Csólyospálos, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Móricgát, Szank

közigazgatási területe

2008. február 1-jétől, 1+3 év időtartamra

Védőnői feladatok IntézményfenntartásKistérségi Szociális Intézmény

Kiskunmajsa



Kiskunmajsa, Kömpöc közigazgatási területére


emelkedésétől

Mikrotársulási megállapodásJászszentlászló Község

Önkormányzat intézménye útján (Ttv. 8. §)

Jászszentlászló, Móricgát Jászszentlászló, Móricgát közigazgatási területére



Kiskunmajsa



Kiskunmajsa, Kömpöc közigazgatási területére

Megszüntető okiratban megjelölt

időpontig

15

SZOCIÁLIS-GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNYI ÉS ALAPSZOLGÁLTATÁSI FELADATOK

Bölcsődei ellátás Megbízási szerződésArany János Általános Iskola,

Óvoda és BölcsődeKiskunmajsa, Fő u. 69-71.



területére

2007. augusztus 1-jétől határozatlan

időre


Önkormányzat intézménye útján

(Ttv.. 8. §)



Ápolást, gondozást nyújtó szakosított ellátás

Kiskunmajsa város Önkormányzata és Szank Önkormányzata feladatot ellátó intézménye útján




területére

Határozott időre –2005. január 1-jétől2006. január 31-ig


Kiskunmajsa



Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc közigazgatási területére

2006. január 31-tőlhatározatlan időre


Kiskunmajsa




területére







Kiskunmajsa




területére

Megszüntető okiratban megjelölt időpontig

16

Magyarországi Református Egyházzal kötött ellátási

szerződés útján



területére

2011. június 30-tól 10 évig

Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- családsegítés- házi segítségnyújtás- nappali ellátás- támogató szolgálat


Kiskunmajsa




2006. január 31-tőlhatározatlan időre


Kiskunmajsa





időpontig

Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- házi segítségnyújtás


szerződés útján

Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc



Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- családsegítés- nappali ellátás


Kiskunmajsa




területére



Kiskunmajsa




területére


időpontig

17

Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- családsegítés

IntézményfenntartásKistérségi Gyermekjóléti és

Szociális Szolgáltató Intézmény




területére

Működési engedély jogerőre

emelkedésének időpontjától

határozatlan időreSzociális alapszolgáltatási feladatellátás:- nappali ellátás


szerződés útján



területére


Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- támogató szolgálat


Kiskunmajsa




területére

2010. január 1-jétől határozatlan időre


Kiskunmajsa




területére


időpontig


szerződés útján



területére


Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- szociális étkeztetés- tanyagondnoki szolgálat


Kiskunmajsa



Kiskunmajsa közigazgatási területére

2007. május 1-jétől (működési engedély

kérelem)határozatlan időre


Kiskunmajsa



Kiskunmajsa közigazgatási területére


időpontig


szerződés útján

Kiskunmajsa Kiskunmajsa közigazgatási területére


18

Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- családsegítés- házi segítségnyújtás- nappali ellátás- szociális étkeztetés


Önkormányzat intézménye útján

(Ttv. 8. §)



Szociális alapszolgáltatási feladatellátás:- jelzőrendszeres házi

segítségnyújtás


Kiskunmajsa



Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, közigazgatási

területére


emelkedésétől


Kiskunmajsa



Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Jászszentlászló,

Móricgát közigazgatási területére



Kiskunmajsa



Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Jászszentlászló,

Móricgát közigazgatási területére

Technikai feltételek megteremtésétől

határozatlan időre


Kiskunmajsa



Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos Kömpöc közigazgatási területére

2009. május 1-től határozatlan időre


Kiskunmajsa





időpontig


szerződés útján

Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Kömpöc



19

Gyermekjóléti alapellátás:- helyettes szülői hálózat


Kiskunmajsa



Szank közigazgatási területére 2008. július 1-jétőlhatározatlan időre

Gyermekjóléti alapellátás:- helyettes szülői hálózat


Kiskunmajsa




területére



Kiskunmajsa




területére


időpontig

Gyermekjóléti alapellátás:- gyermekjóléti szolgálta-tás

Külön megállapodás alapján Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata

Szank, Kossuth u. 18.



területére



Kiskunmajsa




területére



Kiskunmajsa




területére


időpontig

Gyermekjóléti alapellátás:- gyermekjóléti

szolgáltatás- helyettes szülői

hálózat

IntézményfenntartásKistérségi Gyermekjóléti és

Szociális Szolgáltató Intézmény




területére

Működési engedély jogerőre

emelkedésének időpontjától

határozatlan időre

20

Gyermekjóléti alapellátás:- gyermekjóléti szolgálta-tás





EGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOKNyilvános könyvtári feladatok

Egyszeri eszközbeszerzés Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc, Szank


területére

Határozott időre –3 év 2005. január 1-

jétőlÁllati hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása

Megbízási szerződés Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társuláshoz


Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás önkormányzatainak

közigazgatási területére

Határozott időre –5 év 2005. január 1-

jétől az építési beruházást követően

pályázati eljárás eredményétől

függően

Belső ellenőrzési feladat

Külön megállapodás alapjánKiskunmajsa Város

ÖnkormányzatPolgármesteri Hivatal

Kiskunmajsa, Fő u. 82.



területére

2005. szeptember 1-jétől határozatlan

időre

Külön megállapodás alapjánKiskunmajsa Város

ÖnkormányzatPolgármesteri Hivatal

Kiskunmajsa, Fő u. 82., továbbá megbízás alapján

külső szakember foglalkoztatásával






21

Szerződés alapján külső szakemberek

foglalkoztatásával





A Társulási Megállapodás 8. módosításának

időpontjátólÁllat- és növény-egészségügyi feladat

Egyszeri eszközbeszerzés Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társuláshoz


Csólyospálos, Kömpöc települések közigazgatási területére

2007. augusztus 1-jétől határozatlan

időre

Mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok

Megállapodás alapján a Bács-Kiskun Megyei Katona József

Könyvtár útján

Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc,

Móricgát, Szank

Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc, Móricgát és Szank


2012. január 1-jétől határozatlan időre

22

Mezőgazdasági haszonbérleti szerződés „ tervezet”

Mely létrejött egyrészről Kömpöc Község Önkormányzata / Kömpöc Petőfi u 10. képv. Szanka Péter polgármester/ mint haszonbérbe adó / a továbbiakban: haszonbérbe adó/, másrészről Jójárt Zsolt név. /an.: Rácz Ilona Éva/ 6134. Kömpöc József A. u. 37. sz. a. lakos haszonbérlő / a továbbiakban: haszonbérlő/ között a mai napon, az alábbi feltételekkel.

1.Haszonbérbe adó az Önkormányzat 78/2011.(XI.29. sz. határozatára figyelemmel haszonbérbe adja, a haszonbérlő haszonbérbe veszi a 356 hrsz-ú, üres telek szántó ,művelési ágú,1576 m2. területű357 hrsz-ú, üres telek szántó ,művelési ágú,1470 m2. területű358 hrsz-ú, üres telek szántó ,művelési ágú,1470 m2. területű önkormányzati tulajdonban levő földingatlant.

2.A haszonbérleti díj összege évi 10 000 Ft, azaz Tízezer Ft., mely összeget minden év október 31. napjáig kell befizetni.A haszonbérleti díjat készpénzben , egy összegben a Polgármesteri Hivatal házipénztárába kell befizetni.

3.A haszonbérlő jogosult és köteles az 1.pontban meghatározott ingatlant a haszonbérleti szerződés időtartama alatt rendeltetésének megfelelően, a rendes gazdálkodás szabályai szerint megművelni, használni és hasznait szedni, valamint ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.A haszonbérleti ingatlan fenntartásához szükséges javítás és felújítás, valamint az esetleges egyéb közterhek viselése a haszonbérlőt terheli

4.A haszonbérleti föld művelési ágát megváltoztatni vagy a haszonbérleti fökdön építkezni, meglévő építményt átalakítani, lebontani csak a haszonbérbe adó írásbeli hozzájárulásával szabad.

5.A haszonbérleti szerződés határozott időre,5 évre szól.

6.A haszonbérleti szerződést közös megegyezéssel, a a haszonbérbe adó és a haszonbérlő bármikor megszüntetheti.

7.3 hónapi felmondással, a gazdasági év végére / 10.31./ mind a haszonbérbe adó, mind a haszonbérlő felmondhatja a haszonbérleti szerződést.

8.A haszonbérbe adó azonnali hatállyal írásban felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő a figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a földet, vagy általában olyan

23

gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a földtermőképességét, vagy a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére, a kitűzött, megfelelő határidőben sem fizeti meg, vagy ha a haszonbérelt föld használatát másnak átengedte, illetve az építési szabályokat megszegi.

9.A haszonbérlő írásban azonnali hatállyal akkor mondhatja fel a haszonbérletet, ha egészségi állapota olyan mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítésében akadályozza. Haszonbérlő haszonbérbeadó kívánságára az azonnali felmondás indokát igazolni köteles.

10.Az elhunyt haszonbérlő örökösei – a hagyatéki eljárás jogerős befejezésétől számított 30 napon belül- a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére felmondhatják.

11.A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnésével a haszonbérelt ingatlant olyan állapotban kell visszaadni, hogy ott a termelés megfelelő módon, azonnal folytatható legyen.

12.A haszonbérlet megszűnésekor a haszonbérlő elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat. A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén, kártalanítás nélkül köteles lebontani illetve eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontási illetve eltávolítási munkálatokat a haszonbérbe adó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.A haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a haszonbérlet megszűnésekor semmilyen követeléssel nem élhet a haszonbérbeadó felé.

13.A haszonbérlőt a haszonbérelt területre előhaszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg.

14.Felek a szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit tekintik irányadónak.

Kömpöc, 2011.12.01.

……………………………………….. ………………………………………… Szanka Péter Jójárt Zsolt haszonbérbe adó haszonbérlő

Előttünk mint tanúk előtt:.

………………………………………… ………………………………………….………………………………………… ………………………………………… név, lakcím név, lakcím

24

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

KÖMPÖC

25

2011

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ...............................................................................................................................4

A PROGRAM FŐBB CÉLKITŰZÉSEI, KÖVETENDŐ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK.5

A KÖRNYEZETVÉDELEM HELYI FELADATAI............................................................6

A TERMÉSZETI KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA................................................7

LEVEGŐ.................................................................................................................................7VÍZ…………...........................................................................................................................8

Felszíni vizek.......................................................................................................................8Felszín alatti vizek...............................................................................................................9

FÖLD (TALAJ).........................................................................................................................9ÉLŐVILÁG ÉS TERMÉSZETVÉDELEM..........................................................................11

Élővilág.............................................................................................................................11EMBER (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY)..................................................................................12

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MŰVI ELEMEINEK ÉS INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZERÉNEK ÁLLAPOTA..........................................................................................13

ÉPÍTETT KÖRNYEZETI ELEMEK....................................................................................13INFRASTZRUTÚRA KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI.................................................14ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS.............................................................................................16HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...........................................................................................17

A LAKOSSÁG TUDATFORMÁLÁSA................................................................................19

PROBLÉMAKATASZTER...................................................................................................20

A KÖRNYEZETI ELEMEK PROBLÉMÁI.........................................................................20

AZ EGYES KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS HELYI TEENDŐK.................................................................................22

1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA..........................................................................222. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS.............................................................................................223. KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, GYŰJTÉS, ELVEZETÉS, TISZTÍTÁS..........................224. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS................................................................................235. LAKOSSÁGI ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI (VENDÉGLÁTÁS, TELEPÜLÉS-ÜZEMELTETÉS,

KISKERESKEDELEM) EREDETŰ ZAJ-, REZGÉS ÉS LÉGSZENNYEZÉS ELLENI VÉDELEM....245.1.Zaj és rezgés elleni védelem........................................................................................245.2.Levegőtisztaság-védelem.............................................................................................25

6. HELYI KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS.....................................................................................277. IVÓVÍZ ELLÁTÁS............................................................................................................278. ENERGIAGAZDÁLKODÁS................................................................................................289. ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS......................................................................................2910. TALAJ ÉS FÖLDVÉDELEM..............................................................................................3011. A FELTÉTELEZETT RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS (VESZÉLYEZTETÉS)

ELHÁRÍTÁSA ÉS KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE..............................................3212. TERMÉSZETVÉDELEM KERETÉN BELÜL ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVÉDELEM, TERMÉSZETI

ÉRTÉKEINK MEGŐRZÉSE, MEGÓVÁSA............................................................................32

26

13. A LAKOSSÁG ÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ IFJÚSÁG KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TUDATFORMÁLÁSA......................................34

14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME..................................................................................34

A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSI PROGRAM.........................35

I. SZERVEZÉSSEL, INTÉZKEDÉSSEL MEGOLDHATÓ FELADATOK.............................................35II. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI TÖBBLETKÖLTSÉGGEL JÁRÓ FELADATOK...............................36III. BERUHÁZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKAT IGÉNYLŐ FELADATOK..................................37IV. NAGYBERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁT IGÉNYLŐ FELADATOK......................................37

A KÖRNYEZETVÉDELMET SZOLGÁLÓ EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK, TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG..............................................38

Prioritások felállítása................................................................................................................39

27

BEVEZETŐ

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. A környezetszennyezés a helyben élők életkörülményeit, életminőségét, sőt sok esetben életesélyeit is meghatározó tényező. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszútávon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezőanyagok növekvő mennyissége.Mindezek eredményeképpen gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott és ez már a használatuk egyértelmű korlátozásaival is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A legtöbb környezeti probléma általában többféle eredő okra, hatótényezőre vezethető vissza, és a következmények általában szintén szerteágazóak.A problémák e jellegzetessége teszi szükségessé a környezetvédelmi programban történő rendszerezését, melyek helyben ismerhetőek leginkább. Ennek kiváló módszere az úgynevezett problémafa bemutatása.

A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani, ezért széleskörű nyilvánosság mellett folyó környezetvédelmi munka megvalósítása érdekében egy átgondolt, szakszerű, a

28

környezetvédelmi törvényben szabályozott módon környezetvédelmi programot kell kidolgozni. A program végső célja és fő indítéka a településen jelentkező környezeti problémák megoldása.

A program megvalósítása közösségi ügy, ezért annak végrehajtását, megvalósítását a helyi társadalom különböző szereplőivel történő folyamatos együttműködésre kell alapozni.A környezetvédelmi feladatok eredményes megoldásának feltétele a kitűzött célok és a lehetőségek integrációjának biztosítása.

A területileg illetékes eljáró természetvédelmi hatósággal – Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – a jelen környezetvédelmi programot a környezetvédelmi törvény értelmében véleményeztetni kell.

A PROGRAM FŐBB CÉLKITŰZÉSEI, KÖVETENDŐ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK1. A fenntarthatóság elve: a településnek a fenntartható fejlődés elvét kell alkalmazni és

az életszínvonalat a természet, környezet teherbíró kapacitására alapozottan kell kialakítani

2. A környezeti ügyintézés elve: a legfontosabb szempontok, a község és a települési környezet védelmében:Megelőzés (a helyreállítás mindig költségesebb, mint a károsítás megelőzése) az emberi egészség védelme, az életminőség javítása a helyi környezeti állapot fejlesztési feltételeinek megteremtése, mindez az állampolgárok széleskörű részvételével.Óvatosság: a tervezés, engedélyezés, megvalósítás folyamatában meg kell vizsgálni milyen következményei lesznek a település környezetében bekövetkezett változásoknak (új épületek, ipari létesítmények)Felelősség: aki felelős a szennyeződés keletkezéséért az legyen felelős a probléma helyrehozataláért, viselve annak költségeit isSzennyezés: értelmezhető az eredeti állapot elrontásának pl. engedély nélküli fakivágás nem minősül közvetlen szennyezésnek, de alapvetően megváltoztatja a helyi környezetet, csökkenti annak természetes tisztító, szennyezés feldolgozó kapacitását. Az önkormányzat feladata és felelőssége a helyreállítás és a környezettudatos tevékenység megkövetelése a fenntarthatóság elérése érdekében.Együttműködés: a környezetvédelmi problémák rendszerint nem közigazgatási és országhatárokhoz kötöttek, így megoldásuk általában széles körű együttműködést kíván meg. A helyi környezetvédelmi és az egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével célszerű a pozitív eredmények elérése miatt. A helyi civil szerveződések, intézmények és a lakosság minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában.

3. Az ökológiai (természet közeli) szemlélet elve: a települési ökoszisztéma a mesterséges környezetet, épített környezetet a természeti ökoszisztémákhoz hasonlóan, vizsgálja és elemzi folyamatait.

Az ökológiai szemléletű probléma megközelítés a következő szempontok érvényesítését jelenti:

29

- a természetes önfenntartó rendszerek zártak és egymásra épülnek; az anyagok,

energiák ciklusonként újra felhasználásra kerülnek. A települési rendszerek ezzel

szemben nyitottak: sok külső forrásból származó nyersanyagot, energiát fogadnak és

használnak fel, emellett sok hulladékot termelnek, ezért arra kell törekedni, hogy a

rendszer minél zártabb legyen (hulladékok újra hasznosítása, ivóvízkészletek

utánpótlásának biztosítása).

- a természeti és települési rendszerek fenntarthatósága azt jelenti, hogy a fejlődésnek/fejlesztéseknek a természeti rendszerek teherviselési kapacitásán belül kell maradniuk

- a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével

összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült

környezet rehabilitálása

4. A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos – az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntartható – gazdálkodásszabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése.

A KÖRNYEZETVÉDELEM HELYI FELADATAI

Az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény írja elő.

A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében:

a) Biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat,

b) A programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet Képviselő-testülete hagy jóvá,

c) A környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz,

d) Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel,

e) Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot,

30

f) A fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem következményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:

a) A települési környezet tisztasága,b) A csapadékvíz elvezetés,c) A kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás,d) Kommunális hulladékkezelés,e) A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem)

eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem,f) A helyi közlekedésszervezés,g) Az ivóvíz ellátás,h) Az energiagazdálkodás,i) Zöldterület-gazdálkodás,j) Talaj és Földvédelem,k) A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás

csökkentése,l) Természetvédelem keretén belül állat- és növényvédelem, természeti értékeink

megőrzése, megóvása,m) A lakosság és különös tekintettel az ifjúság környezet- és természetvédelemmel

kapcsolatos tudatformálásának, településre vonatkozó feladatait és előírásait.

A fentiekből kitűnik, hogy az évek során felgyülemlett környezetvédelmet érintő feladathalmaz megvalósítása tisztán önkormányzati forrásból nem finanszírozható, megvalósítását csak középtávon lehet érdemben kezelni.

A helyi környezetvédelmi program megalkotásakor a törvényben kapott felhatalmazás alapján helyi környezetvédelmi alapot kell létrehozni, mely pénzalapot szolgáltathat a környezeti állapotok javítását szolgáló pályázatainknak.

A TERMÉSZETI KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

LEVEGŐ

Magyarország levegőminőségi helyzete – az utóbbi évtizedekben, a nagy mennyiségben kibocsátott „hagyományos” légszennyező anyagok emissziójának csökkenése ellenére – sok területen még mindig nem kielégítő.

Kömpöc közigazgatási területén hagyományos módon védetté nyilvánított természeti ( nemzeti park, táj védelmi körzet , természetvédelmi terület , illetve helyi védett ) terület(ek) nem található. A Kiskunsági Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő természeti területeket (vízfolyások, vízjárta területek összefüggő természetes gyepekkel), melyeket az ökológiai

31

hálózat elemeiként a levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába tartozóként kell nyilvántartani, a KNP területrendezési terve alapján.

A település egyéb – a kiemelt övezeten kívüli – területei általános szabályozás szerint a védett I. levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolandók.A térségben az uralkodó szélirány É-ÉNy-i. A település – levegőjének minőségét tekintve – a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegőjű részéhez tartozik. Ez köszönhető a település és környéke adottságainak: kevés és nem jelentős légszennyező ipari üzem, kis forgalmú utak, viszonylag kevés nagy táblás mezőgazdasági művelésre alkalmas terület.

A távolabbról érkező légszennyezés mértéke sem számottevő. A kémiai komponensek tekintetében a település levegője tisztának mondható, az ülepedő- és szálló por mennyisége száraz időszakban azonban időnként jelentős.

A település területén a gázfűtés térnyerése kedvező hatású. A fűtéskorszerűsítés után már csak a kerti hulladékok időszakos égetéséből származó szennyező anyagok (CO, NO, korom és egyéb bűzös anyagok) csökkentése, megszüntetése vár megoldásra. Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. A háztartási fűtőeszközökben a tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot - különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb. - nem tartalmazhat. Bejelentés kötelezett légszennyező forrás a településen nincs. Engedélyköteles a levegőterhelést okozó helyhez kötött légszennyező pontforrás, ha névleges hő-teljesítménye >- 140 kW.Mindezen adottságokat együttvéve tarthatók és tartandók is a kistérségi és Nemzeti Parki területrendezési programban javasolt levegőtisztaság-védelmi kategória.

Légszennyezőanyag kibocsátás szempontjából jelentős ipari üzemek Kömpöc közigazgatási területén belül nem találhatók.

A meglévő üzemek a térség mezőgazdasági adottságaira és hagyományaira alapozva jellemzően a majorokban található mezőgazdasági üzemek állattartó telepek.

Kömpöc térségében nagyobb mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek a külterületei lakóterületeken kívül találhatóak, jelentősen zavaró bűzterhelés nélkül.

A szilárd hulladéklerakó telep a településtől 1 km-re DNy-ra van, mely 2009-ben rekultiválásra került., míg a folyékony hulladékleürítő befogadója Kistelek és Kiskunmajsa településeken levő befogadó. A folyékony hulladék beszállítását a lakosság egyedi aknájából, az önkormányzat által megbízott vállalkozók végzik.

A közúti forgalomból adódó légszennyezés a település térségében nem jelentős, ugyanis az igazgatási területet Ny-K-i irányba átszelő, kedvező átszellőzésű 5411 jelű út forgalma ezen a szakaszon nem haladja meg a napi 600 járművet. Az igazgatási területen az 5411 jelű útból ágazik ki a belterületi lakóterületen, a Csólyospálosra vezető 5442 jelű út. Az út belterületen halad át, napi forgalma 100-150 jármű.

32

VÍZ

Kömpöc térségi talajok vízgazdálkodási szempontból az igen nagy vízelnyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó, gyengén víztartó, szélsőséges vízháztartású, áteresztő típusú talajok. A mély fekvésű, vízállásos területeken a gyenge vízelnyelésű, gyenge vízelvezetésű, kedvezőtlen vízgazdálkodású lápos réti talajok a jellemzőek.Vízföldtani szempontból a rétegvíztároló kőzet jó vízvezető képességű, fekümélysége 300 m.

A település érzékenységi besorolás szerint „B” érzékeny területi kategóriába tartozik. A 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet 2. számú melléklete alapján a terület felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. A térség felszín és felszín alatti vizei a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet szerint nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé, ezért a rendeletben meghatározott előírások alkalmazása csak javasolható a térségben.

Felszíni vizekA terület felszíni vizeinek mennyiségét döntően a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg.

A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve települési hulladékgazdálkodás.

Kömpöc és térsége a talajvízszint süllyedések által kevésbé veszélyeztetett Kiskunsági hátság keleti térségéhez tartozik, ennek ellenére fontos – különös tekintettel a természeti területekre – a felszíni vizek visszatartása a belvízcsatornákban.

A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet intézkedik.

Felszín alatti vizekA község közigazgatási területén hidrogeológiai szempontból kétféle víztípust lehet elkülöníteni.

Talajvíz:A talajvízszintek Kömpöc térségében is 1,0-1,5 m-t süllyedtek az utóbbi évtizedekben a Kiskunsági homokhátság egyéb területeihez hasonlóan, a nyugalmi vízszint a felszín alatt 1-2 m-s mélységben található.

A térségben a talajvíz áramlási iránya nyugatról - keletre mutató.Az elérhető talajvizek minősége legtöbbször főleg vas-mangán tartalma, de gyakran magas szerves anyag-, ammónia-, nitrát-tartalma miatt is kifogásolható. A talajvíz nitráttartalma és friss ammónia szennyezettsége egyre jobban növekszik. Ennek okozói a mezőgazdaság kemizációja, a hulladék nem megfelelő elhelyezése, valamint a szennyvíz-csatornázottság hiánya.A közműves vízellátás magas- és a megfelelő szennyvízelhelyezés alacsony múltbeli foka következtében a talajvíz a belterület legnagyobb részén elszennyeződött. Regionális

33

vízzáró fedőréteg hiányában a legfelső víztartók, a felszínközeli vízbázisok ma is folyamatosan szennyeződnek.

A területen szennyező ipar nem volt, melynek következtében ilyen korábbi hasznosításból adódóan valószínűleg örökölt talaj- és talajvízszennyezéssel nem kell a területen számolni.

Rétegvíz:A rétegvizek minősége általában a szabványnak megfelelő, a vas és metántartalom helyenkénti nagyobb mennyisége rétegeredetű. A legjobb vízadó réteg 205-225 m közötti homokréteg rendelkezik. Ebben az esetben a rétegvíz vastartalma 0,61 mg/l, metántartalma 1,44 Nl/m2.

FÖLD (talaj)

A kisebb mennyiségű kőolajat és nagyobb mennyiségű földgázt rejtő pannóniai üledékekre negyedidőszaki ős-dunai hordalékkúp települt. A würm végén, ill. a későglaciálisban ezt az anyagot a szél átmozgatta, áttelepítette és lösszel összekeverve futóhomok-formába rendezte. Az utolsó homokmozgások a formák nagyobb részét elsimították, s a felszín kb. 75 %-át jelenleg kis relatív reliefű homokformák jellemzik, melyek olykor a holocén mélyedésekre is ráfutnak („lepelhomok”). A futóhomok gyakran löszös homokkal fogazódik össze. A holocén mésziszapos, szikes laposok általában rossz lefolyásúak, időszakos vízzel borítottak.

Termőföld

Tipikus alföldi síktáj, ahol helyenként csak a mélyebb talajfoltokat, semlyékeket észlelhetjük, sem mint a magaslatokat, ennek megfelelően korábban mocsár és szikes tavak váltakoznak a területen, ma erdőkkel és más növénykultúrával megkötött mezőgazdasági terület jellemzi. A táj arculatát három tájtípus határozza meg:

1. Kötött homokvidék – telepített erdőkkel és homokpuszta-rét maradványokkal.2. Humuszos homoksíkság – kertészeti és szántóföldi hasznosítással.3. Semlyék, mélyterületek –rétekkel, szikes legelőkkel.

A felszínt borító talajtakaró kialakulásában meghatározó szerepe volt a többi tényező mellett a térség földtani és vízrajzi viszonyainak. Kömpöc területén a Duna-Tisza közi hátságra jellemző talajféleségek találhatók. Genetikai szempontból a futóhomok illetve a humuszos homok a meghatározó, foltszerűen a süllyedékekben pedig a szikesedés nyomai vehetők észre. A gyenge termőképességű és a szél által könnyen mozgatható talajok védelmére, megkötésére, hasznosítására erdőt telepítettek a község területén. Az erdőknek, erdősávoknak, továbbá a gyepterületeknek ma is nagy szerepük van a szél által okozható károk elhárításában, azonban törekedni kell az őshonos fák telepítésére. Nagyon fontos a felső humuszos réteg védelme, a felszínt megbolygató beavatkozások veszélyt jelentenek, valamint a feltöltések megakadályozása tájromboló hatása és talajvíz befolyásoló hatása miatt.

Futóhomok

34

Ide soroljuk mindazokat a képződményeket, amelyekben még nem ismerhetők fel határozottan a talajképződés bélyegei, a humuszosodás, a szervetlen anyagok átalakulása, vándorlása, felhalmozódása, stb. Állandó növénytakaró nem tud megtelepedni rajtuk, a gyér növényzet csak kevés szerves anyagot szolgáltat, így igen gyenge a szerves anyagtermelés, és képződött kevés humuszanyag is gyorsan ásványosodik. A vizet gyorsan elnyelik. Kiszáradva az egyes homokszemcsék felszabadulnak és mozgékonnyá válnak. Mivel kevés kolloidot tartalmaznak könnyen kiszáradnak, és ilyenkor a szél elgörgeti a homokszemeket a helyükről, vagy felragadva továbbszállítja. Az állandóan változó felszín lehetetlenné teszi, hogy a növénytakaró ugyanarra a talajrészre huzamosabb ideig kifejtse hatását. Tápanyag-szolgáltató képességük rossz.

Humuszos homokIde soroljuk azokat a talajokat, amelyekben a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de a talajképző folyamatoknak egyéb jele nem mutatkozik. Általában a humusztartalom 1%-nál nem kevesebb, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cm-nél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége jobb a futóhomokénál. Nagyobb a víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki, így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának. Tápanyag-szolgáltató képességük gyenge.

Szikes talajok

A szikes talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek kialakulásában és tulajdonságaiban a vízben oldható sók döntő szerepet játszanak. Elsősorban a nátriumsók szerepe nagy a talaj tulajdonságainak alakításában. Ezek részben a talajoldatban oldott állapotban, részben pedig a szilárd fázisban, kristályos sók alakjában vannak jelen, vagy a nátrium ionos formában a kolloidok felületén adszorbeálva található.A nátrium e három formájának mennyisége, minősége és aránya szabja meg a szikes folyamatok jellegét és a szikes talaj tulajdonságait. A szikesség mértékének növekedésével párhuzamosan csökken a talajok termékenysége, mert romlanak a fizikai és kémiai tulajdonságok és a növények termesztésének feltételei. A területen szikes talajjal elsősorban a mélyedésekben kell számolni, ezen területek nagy részén minimális a művelés mértéke.

Az emberi tevékenységi hatása a kialakult talajminőségreA terület talajainak többsége a hidrológiai viszonyokkal szoros összefüggésben alakult ki, ebből kifolyólag az emberi tevékenység vizsgálatánál főképp ezekre a szempontokra kell összpontosítani.

- Az általános vízrendezés következtében a talajok szárazabbá váltak, a hidromorf hatások csökkentek. Ez sok esetben a talajtípusok változásával jelentkezik.

- Az öntözés megemeli a talajvízszintet, ezáltal erősíti a hidromorf hatást a talajképződésre, másrészt a megemelkedett talajvízszint oldható sókat is felhoz a talajba, és kismértékű szikesedést eredményezhet (másodlagos szikesedés). Tekintettel a térség talajainak mechanikai összetételére, a mélyedésekben, illetve a lefolyástalan területeken a szikesedési hajlam az átlagostól lényegesen erősebb.

35

- A mezőgazdasági vegyszer felhasználás diffúz szennyeződésként éri a területet. A túlzott műtrágya felhasználás – különösen a humuszban szegény, rossz adszorbciós kapacitású területeken – a talajvíz elszennyeződését okozhatja. Országos viszonylatban is ezt bizonyítja a talajvíz ammónia, nitrit, nitrát tartalma, mely lényegesen magasabb a mezőgazdasági művelésű területeken, mint az erdőterületeken.

ÉLŐVILÁG ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Napjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értékei használatának igénye, a természetes élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége, természet-közeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Egyszerre kell a hasznosítás és a megőrzés – egyszóval a környezetgazdálkodás – szempontjait úgy ütköztetni, összehangolni, hogy a természeti adottságok és értékek, mint a közösség tulajdona, hosszú távon megmaradhasson, megújulhasson és szolgálhassa utódaink örömét és érdekeit. A fenntartható fejlődés elvét kell szem előtt tartani, tehát a jelenben meglévő erőforrásokat oly módon kell hasznosítani, hogy a jövő generáció számára is biztosított legyen az ezzel való gazdálkodás lehetősége.

ÉlővilágA térség döntő része mezőgazdasági hasznosítású terület, amelyek közt helyezkednek el a gazdag élővilágú természeti és természetközeli területek.A mezőgazdasági területek flórája természetesen nagyon szegény, sok esetben teljesen hiányzik, csak ruderális, gyomjellegű fajok fordulnak elő. Az állatvilág is általában a tömegfajok jellemzik: erdő- és mezőgazdasági rovarkártevők, amelyek táplálékbázisát képezik az énekes madárfajoknak. A védett ragadozó madarak előfordulása egyre ritkább. A kisemlősök közül a pocokfélék előfordulása gyakoribb. A ragadozó emlősfajok közül a róka előfordulása számottevő. A vadászható vadfajok közül a fácán és a mezei nyúl fordul elő, csakúgy, mint a nagyvadak közül az őz.A térségben jellemző élőhelyek:

Füves élőhely:- Homokpuszták- Nedves rétek- Mezőgazdasági hasznosítású gyepek

Erdők – természetközeli erdők – homoki barókás nyárasok

Védett állatfajok: Kecskebéka Mocsári teknős Molnárfecske Füsti fecske Mezei veréb Sárgarigó Egerészölyv Kis őrgébics

Védett növényfajok: Homoki vértő

36

Homoki varjúháj Szalmagyopár Báránypirosító

Védett természeti értékek

Kömpöc közigazgatási területén hagyományos módon védetté nyilvánított természeti

( nemzeti park, táj védelmi körzet, természetvédelmi terület, illetve helyi védett ) terület nem található. A község nyugati részén a kiskunmajsai határon országos védettségű a természetvédelmi törvényből eredően „ex lege” védett területek találhatók.

Kömpöc község a kiemelten fontos ÉTT-ek térségébe tartozó település. Az érzékenytermészeti területekre vonatkozó szabályokról a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet intézkedik.

EMBER (környezet-egészségügy) A település állandó lakosainak száma 720 fő. A településen 360 lakás található.Bár a falu határában egyre több az elhagyott, romos tanya, a külterületeken élők száma is jelentős, eléri a 25%-ot. Népsűrűsége: 24 fő/km2. A lakosság korösszetétele alapján elöregedő.

Geográfiai adatok alapján a terület mezőgazdasági tevékenységre alkalmas, aminek eredményeként a helyi magántulajdonra épülő vállalkozások mezőgazdasághoz kötődnek.

A földtulajdonra jellemző az elaprózott birtok szerkezet. A lakosság több mint fele mezőgazdaságból él. Jelentős a kukorica- gabona- és zöldségtermesztés, a víziszárnyas, a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. Állatfelvásárló telep segíti a gazdákat.

Kömpöcön 16 egyéni vállalkozót és 9 Kft., Bt. tartanak nyilván. Jelentős a családi gazdaságok száma is.

Kömpöc turisztikai szempontból kihasználatlan adottságú település, bár turisztikailag érdekes építészeti (pl.: műemlék) látnivaló nincs a településen, azonban ezt a község természeti környezete kárpótolja.

A település Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Kisteleken át Szegedre vezető műút mentén fekszik.

A településen a 70-es évektől elkezdődő nagyobb arányú építkezéseknek köszönhetően a lakóházak száma 400 körül volt, de a külterületi tanyák közül lakatlanság miatt lebontásra került ill. összedőlt kb. 30-40, így jelenleg 360 körüli számú lakóház található.

Műszaki infrastruktúra

- Elektromos ellátottság: gyakorlatilag teljes körű az ellátottság, a villanyhálózat kiépítése 1958-ban kezdődött. A külterület villamosítása 1972-ben indult el, 1980-ra csaknem 100 tanyában égett a villany.

37

- Vezetékes ivóvízellátás: belterületen 90% feletti, külterületen általában kútból történik az ivóvíz kivétele.

- Gázellátásba kapcsolt lakások aránya: az 1999-ben üzembe helyezett gázhálózatba már a lakások 50 %-a kapcsolódott be.

- Szennyvíz-csatornázottsággal jelenleg nem rendelkezik a település, de a közeljövőben ezt a problémát megkívánják oldani más településekkel összefogva.

- Szennyvízszikkasztás: minden lakás szikkasztja a szennyvizet, amely jelenleg potenciális szennyezőforrás. Az önkormányzat a település területén keletkező szennyvíz elszállítására Márton János kisteleki, ill. Patyi Jenő kiskunmajsai vállalkozóval kötött szerződést, aki a szippantott szennyvizet a kiskunmajsai ill. kisteleki szennyvíztisztító telepre szállítják.

- A község minden utcája szilárd útburkolattal ellátott.- A lakások 30 %-ában működik vezetékes telefon.

A települést az 5411-es és az 5442-es számú közutak szelik ketté. Kömpöc közigazgatási területén vasút, vízúthálózat nincs. A távolsági közlekedést autóbuszok biztosítják.

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MŰVI ELEMEINEK ÉS INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZERÉNEK ÁLLAPOTA

ÉPÍTETT KÖRNYEZETI ELEMEK

A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése.

A község polgárainak, a településre érkező vendégek, az átutazók közérzetét alapvetően befolyásolja a település közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége.Rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák jellemzik a települést. Összességében megfelelő a falukép.

A települési környezet állapotát jellemző tényezők: az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete az iparból és közlekedésből adódó légszennyezés a közterületek állapotának elhanyagolása pénz hiányában, a települési zöldfelület aránya

Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései:Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje,valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg: 1) lakónépesség, 2) élveszületés, 3)halálozás,

38

A település levegőtisztasági állapotát az ipar, a közlekedés, a lakossági tüzelési technikája és abiológiai eredetű légszennyező anyagok befolyásolják.A földutak szilárd burkolattal történő lefedése hozzájárul az ülepedő por mennyiségénekcsökkenéséhez.A szilárd tüzelőanyag felhasználása, a földgáz program megvalósulása kapcsán, lényegesencsökkent illetve további csökkenéssel lehet számolni, ami szintén javíthatja a községlevegőjének tisztaságát.A biológiai eredetű légszennyezők közül legjelentősebb a parlagfű allergizáló hatása, de anyír, kőris, mogyoró pollenek hatását is figyelembe kell venni. Gondoskodni kell a parlagfű szervezett és hatékony irtásáról.A lakosság jó minőségű, tiszta vízzel való ellátása alapvető fontosságú.A közlekedésből, üzemek működéséből eredő magas zaj szintek káros hatással vannak azemberi egészségre.

Épített környezet:A "belterületi" épített környezet védelméről a Helyi Szabályozási Terv, szabályozási, tilalmi előírásokkal, továbbá a védettségek rögzítésével koordinálható.

Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák:a, a lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány)b, a középületek, közterek (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák, viselkedéskultúra) (közlekedés)c, Helyi művi védelem alatt áll a római katolikus templom. ( Kömpöc 198.hrsz. Petőfi u

3. ) Az épített örökség védelméről szóló 13/208.(X.8.) számú rendelet alapján

A belterület rendelkezik vezetékes ivóvíz-, villany-, gáz- és telefonhálózattal. Utcáit aszfalt utak, járdák és virágágyások övezik. Napi több helyi és távolsági buszjárat érinti a falut. A lakosság ellátását Posta, vegyes élelmiszerbolt,, vendéglátó helyiségek végzik.

INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI

Vízellátás jellemzők:A település belterületének vízellátása a községi önálló vízműről történik, a 204. hrsz-ú területen. A kutak körül jelenleg a 10 m sugarú belső védőterület biztosított.

A község vízellátását 2 db mélyfúrású kútból biztosítják. A két kút a belterület, és a tervezett bővítések ellátását biztosítja, kapacitása 560 m3/nap. A fogyasztásingadozás kiegyenlítésére szolgál az 50 m3-es hidroglóbusz. Az üzemeltető a Kisteleki Közüzemi Szolgáltató Kft.A külterületen élő lakosok vezetékes vízellátását ahol csak lehet biztosítani kell, ahol ez nem lehetséges, ott egyedi kutas ellátást kell kialakítani.

Csatornázási mutatók:Kömpöc egyelőre nem rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna hálózattal, illetve annak megépítésére kiadott vízjogi létesítési engedéllyel sem. A településen egyedi szennyvízgyűjtés folyik. A keletkező kommunális szennyvizet elvileg telken belüli (az építéskori előírásoknak megfelelő) ülepítő-szikkasztó aknában helyezik, illetve szikkasztják el, vagy zárt gyűjtőaknákba gyűjtik.A zárt szennyvízgyűjtők vízzáróságát üzembe helyezés előtt víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést pedig dokumentálni szükséges. A szakszerűtlen

39

közműpótlók ugyanis hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, amit sajnos a lakosság közvetlenül évtizedeken át nem, vagy csak közvetve és kevéssé érzékel. Ezért nagyon helyes, ha az Önkormányzat ezt a problémát nemcsak jól ismeri, hanem mielőbb kezelni is tudja/akarja.Kömpöcöt, mint 2000 LE alatti szennyvízelvezetési agglomerációt az országos szennyvízelvezetési agglomerációs jegyzéke (25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 3. melléklet) szerint, a közműves szennyvízelvezetésére és a szennyvizek biológiai tisztítására a jogszabály határidőt nem jelöl meg.Az olyan 2000 lakos-egyenérték alatti kistelepüléseken, amelyek célszerű társulási lehetőség hiányában egyelőre anyagi okokból nem láthatók el szennyvízcsatorna hálózattal és -tisztítóval, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó, szakszerű közműpótlókat kell alkalmazni. Amíg szennyvízgyűjtő- és tisztító mű kiépítésére nem kerül sor, addig a kommunális szennyvíz (esetleg szakszerű közműpótlókkal történő előkezelés után) a kijelölt leürítő helyre szállítandó.

A településen keletkező szennyvíz mennyisége kb 85 m3/nap..A szippantott szennyvizet a kisteleki, vagy a kiskunmajsai szennyvíztisztító telepre szállítják.

Bács-Kiskun Megye szennyvízelvezetési koncepciója Kömpöc vonatkozásában Csólyospálossal együtt a kiskunmajsai szennyvíztisztítóba történő szennyvízelvezetést tartja reálisnak.A településre hulló csapadékvíz a szükség szerinti sűrűségben kiépített nyílt beton ill. földmedrű medrű árkokban folyik el a külterületi csatornahálózat befogadói felé, illetve szikkasztóárkos rendszerben elszikkad. A jó vízáteresztő képességű talaj adott körülmények között alkalmas a csapadék gyors elszikkasztására. A csatornák nyomvonalai követik a rendszer vízgyűjtőinek irányát.

Kömpöc a 37. számú Algyői belvízrendszerben, ezen belül a 37/3. számú Fehértó-Majsai, valamint a 37/5. számú Dorozsma-Majsai főcsatornák öblözetében helyezkedik el. Kömpöc közigazgatási területén a Fehértó-Majsai főcsatorna található.

Fehértó-Majsai főcsatorna:A főcsatorna teljes hossza a település területén: 6271 m. A belvízcsatornák műszaki állapota, belvízelvezető képessége alapvetően megfelelő, helyenként és időnként növényzettel benőtt.

Energiaellátás, energiagazdálkodás:Kömpöc kül- és belterületének villamos energia ellátása a község ÉK-i és DNy-i oldalán és a belterület közepén áthaladó 20 Kv-os középfeszültségű elosztó hálózatról történik. A szabadvezetékes hálózat oszloptranszformátorokat lát el.A távlati igények, a tervezett bővítés némi többlet elektromos teljesítményt igényel a jelenlegi csúcsfogyasztáshoz viszonyítva, mely a transzformátorok kapacitás bővítésével a megfelelő középfeszültségű hálózatról biztosítható. A tervezett új beépítés villamos energia igénye nem jelentős, valószínűleg a meglevő középfeszültségű hálózat továbbépítésével és új transzformátorok telepítésével nem jár.A rendszer üzemelési biztonsága, üzemszerű és üzemzavaros terhelhetősége gyűrűs hálózatkép kialakításával, vonalak indításával, fejlesztésével, átkötésével növelhető.

40

Kömpöc település belterülete és a külterület néhány lakóháza vezetékes gázzal ellátott, területén kiépített emelt nyomású (kis/középnyomású (3 bar) elosztóhálózat van. A települési gázhálózat üzemeltetője a GDF-SVEZ Gázszolgáltató Szeged. Intézményenként és lakásonként házi nyomásszabályozók találhatóak.A tervezett belterületi és külterületi fejlesztések ellátására a szükséges kapacitás rendelkezésre áll.

Hírközlés:A községben a telefonhálózat kiépült, részben légkábel, részben földkábel hálózattal. A tervezett bővítések biztosíthatóak.A T-Home rendszernek bázisállomása van a körzetben. Ezek a rendszer biztonsági övezetet nem igényelnek.

Közlekedés, szállítás:Kömpöc az országos közúthálózathoz az 5411 jelű Kiskunmajsa-Kistelek és az 5442 jelű Csólyospálos felé vivő összekötőúton keresztül csatlakozik, melyek két nyomvonalon biztosítják a kapcsolatot a szomszédos településekkel és körzetközpontokkal.

Kömpöc úthálózata a beépítés jellegének megfelelően szabályozott vonalvezetésű, és változó szabályozási szélességű utcákból áll. A település fejlődése során az új lakóterületeken szabályozott úthálózati rendszer alakult ki.

A közutakat használó tömegközlekedést a VOLÁN vállalatok helyközi és távolsági járatai bonyolítják le. A község helyi autóbusz járatokkal nem rendelkezik, jelenleg csak az átmenő forgalmú autóbuszok biztosítják az ellátottságot.

ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a terület beépítésével, használatával és az ott alkalmazható technológiák üzemeltetésével kapcsolatban a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásai veendők figyelembe. A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértékeket.Egyének és vállalkozások - működésük során - csak a védendő létesítményekre előírt határértéket meg nem haladó zaj- és rezgésterhelést okozhatnak. A már meglevő üzemi zaj- és rezgésforrások környezetében beépítésre kerülő területek esetében a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet határértékei kell teljesüljenek.

A lakóterületeket, a beépítetlen külterületi mezőgazdasági területeket zajvédelmi szempontból a „Lakóterület falusias, kertvárosias beépítéssel" területi osztályba sorolhatjuk.

Az ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató- és gazdasági területek zajvédelmi szempontból generálisan a „Gazdasági terület és különleges terület" területi kategóriába sorolandók.

Belterületen, lakóterülettel határos kereskedelmi és szolgáltató terület céljára a szigorúbb „Lakóterület, vegyes terület" kategóriába sorolást célszerű alkalmazni.

41

A településen előforduló zajhatások közül az alábbi zajforrások jelentkezhetnek: üzemi létesítményektől, közlekedésből származó, építési zajkibocsátás, valamint szórakoztató, kulturális és sportlétesítmények eseti zajkibocsátása. Utóbbiak nem okoznak tartós zajszennyezést, de az időszakos és lokális terhelést figyelni kell. Az önkormányzat képviselője szerint kifogásolható intenzitásban a felsoroltak egyike sem fordul elő, eddig érdemi lakossági panasz nem volt. Panasz vagy közérdekű bejelentés esetén az okozott zajforrás ellenőrzése érdekében műszeres zajszint mérés, zajvizsgálat rendelhető el, amelyet a vonatkozó MSZ 18150/1 előírásai szerint kell végezni. Ha a határérték túllépés megállapítható a zajvizsgálat költségeit az okozó viseli és határérték betartását biztosító műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni.

Üzemi zaj:Az üzemi létesítményekből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a rendelet 1. számú melléklete alapján határozhatók meg.

Zajterhelés szempontjából jelentős ipari és mezőgazdasági üzemek Kömpöc közigazgatási területén belül nem találhatók, így a terület üzemektől származó zaj szempontjából nem terhelt.A lakókörnyezetben települt üzemi létesítmények (boltok) kisebb, és lokális jellegű problémák forrásai. Az ATIKÖFE adatszolgáltatása szerint lakossági panasz nem érkezett.

A település egész területén és a területi funkciók határain az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységekből származó zaj- és rezgésterhelési határérték túllépés nem várható.

Közlekedési zaj:A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a rendelet 3. számú melléklete alapján 65/55 dB (nappal/éjjel).

A település forgalmát, elsősorban a helyi lakosok forgalma adja. A belterületei meglévő és tervezett önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a jövőben sem várható.

Kömpöc belterületét vasútvonal nem érinti, így ebből adódó zajterheléssel nem kell számolni.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Szilárd hulladék elhelyezése:A települési szilárd hulladék összegyűjtését, szállítását, elhelyezését, valamint a szilárdhulladéklerakó kezelését a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. végzi.A helyi hulladéklerakó rekultivációjára 2009. évben került sor.

Folyékony hulladék elhelyezés:Az önkormányzat a település területén keletkezett szennyvíz elszállítására Márton János kisteleki és Patyi Jenő kiskunmajsai vállalkozóval kötött szerződést, aki a szippantott szennyvizet a kiskunmajsai ill. kisteleki szennyvíztisztító telepre szállítja.

42

A település belterületén, három helyen került sor hulladékgyűjtő sziget kialakítására, melyek három frakciósak. A hulladékgyűjtő szigetek segítségével, a lakosság szelektíven tudja gyűjteni a papírt, műanyagot és üveget.

Ipari termelési hulladékok a településen jelenleg elhanyagolható mennyiségben keletkeznek. A tervezett kereskedelmi és szolgáltató területekre ennek megtartása érdekében a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák telepítését, illetve esetleg az újrahasznosítás, újrafeldolgozás arányának növelését kell szorgalmazni.Ipari veszélyes hulladék a térségben nem keletkezik.

A mezőgazdasági üzemek ellenére a mezőgazdasági hulladékok mennyisége sem jelentős a területen.

A közigazgatási területen dögkút, dögtér nincs, az állati hullák eliminálása üzemi szinten történik. A tetemek megsemmisítő helyre történő szállítását egyedi megrendelésre, vagy időszakos rendszerességgel az ATEV végzi.

Közösségi dögkonténer kijelölésének szükségessége egyenlőre nem merült fel. Jelentkező igény esetén a konténeres dögtároló területet a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani.

Építési-bontási törmelék lerakó kijelölésének szükségessége felmerült, de a megfelelő hely keresése még folyamatban van.Inert hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése, majd lezárása és utógondozása a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásainak betartásával történhet.

43

A LAKOSSÁG TUDATFORMÁLÁSAA helyi lakosság környezethez való viszonya nem csupán a társadalmi és családi háttérfüggvénye, de befolyásolja a közösségi lét, illetve a települési és megyei önkormányzatkörnyezeti stratégiája. Érdemes tehát részletesen megvizsgálni a lakossági véleményeket,illetve a társadalmi kezdeményezések célját és folyamatát. Ezzel képet kaphatunk arról,hogyan érdemes egy adott közösségben tájékoztató-tudatformáló stratégiánkat alakítani. Ebbenem csupán a gyerek- és fiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnőttekre hatótudatformáló tevékenység is. Ez utóbbinak része a környezetvédelem területén kifejtett civilaktivitás indirekt hatása is. Az átalakuló igényekre válaszképpen fontossá vált, hogy nemcsakaz egyén vagy a család szintjén, hanem a társadalom magasabb szintjein is megfogalmazódjona mindennapi, rövid és hosszú távon tapasztalható környezeti gondokra való odafigyelésgondolata. Erre nem csupán környezetvédelmi szabályok, intézkedések bevezetésével vanszükség, hanem folyamatos, tudatos szemléletformáló tevékenységgel is.A község kiemelten figyelmet szentel a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére,nemcsak a gyermekek estében, hanem a lakosság környezeti tudatosság széleskörű elsajátítása érdekében is.

A Kömpöci Polgárőrség és Tanyavédő Egyesület az általános iskola tanulóinak bevonásával rendszeresen szervez szemétgyűjtési akciókat a település útjainak (elsősorban a Kistelek-Kiskunmajsai, Kömpöc - Csólyospálosi utak) mentén. Az állami közútkezelő által szervezett szemétgyűjtési akcióhoz is csatlakozik az önkormányzat, közmunkások és az iskolások bevonásával.

Óvodások környezet-tudatosságra nevelése:Az óvoda a környezetismereti foglalkozások keretében neveli a gyermekeket a környezet védelmére. A hulladékhasznosításra, a szelektív hulladékgyűjtésre való ismereteket társasjáték formájában sajátítják el. Az udvaron, a játszótéren ügyelnek a tisztaságra, a füves, virágos részek védelmére. Az ismeretek megvalósítása során egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre.

Iskolások környezet-tudatosságra nevelése: .A napi foglalkozások anyagába a pedagógusok beépítik a környezettudatos nevelést. Mesélnek a gyerekeknek a szemétgyűjtés fontosságáról, a környezetvédelmi szempontból neves napok megtartása.A Föld napja alkalmából rendezett hulladékgyűjtési akcióban részt vesznek. Ősszel szelektív hulladékgyűjtést ( pl. papír és műanyag palackok,) szerveznekAz iskola udvarán és környékén rendszeresen hulladékgyűjtést szerveznek, ügyelnek lakóterületük körzetének tisztántartására.

44

PROBLÉMAKATASZTER

A KÖRNYEZETI ELEMEK PROBLÉMÁI

A levegő állapota: közlekedés okozta légszennyezés szántóföldi kiporlásból eredő porszennyezés az allergén gyomfélék elterjedése a fosszilis energiahordozók égéstermékei

Vízgazdálkodás: belvízi elöntések (mezőgazdasági és lakóterületeken) a felszíni és felszín alatti vizek minőségének romlása a homokháti területek vízpótlása a rendelkezésre álló vízkészlet pazarló használata a települések talajvízbázisának elszennyeződése

Talaj és Földvédelem: a földhasználat strukturális problémái (tulajdonviszonyok, hasznosíthatósági

kérdések) defláció (terméscsökkenés, porszennyezés a talajok tápanyag-ellátási anomáliái a helytelen művelésből adódó vízgazdálkodási gondok ismert és felderítetlen felszínkárosodások

A természeti értékek védelme: a biodiverzitás csökkenése a természetközeli erdő- és gyepterületek visszaszorulása, kedvezőtlen állapota a természeti értékek védelmének állandó konfliktushelyzetei vadgazdálkodási nehézségek a táji diverzitás csökkenése a zöldfolyosó-hálózat integrációjának hiánya az egyedi tájértékek kataszterezésének hiánya

Települési és épített környezet: települési környezetvédelmi programok hiánya az alföldi települések hagyományos városképének megváltozása az úthálózat fejlesztési és karbantartási problémái a környezetkímélő infrastruktúra hiányosságai a tanyák, tájra jellemző szórvány épületek pusztulása a műemlékek állagának romlása a települési zöldterületi ellátottság alacsony volta a helyi értékek védelmének kialakulatlansága átmenő forgalom által okozott zajártalom a hatóságok erénytelensége, a helyi szabályozás bizonytalanságai

45

Hulladék, szennyvíz: a szennyvíz elhelyezésének környezetterhelése

Társadalmi tudatformálás: a környezeti tudat formálásának megkésettsége az oktatásban a környezettudatosság hiányosságai a környezeti párbeszéd, tájékozottság alacsony színvonala a környezetmarketing hiánya a környezeti problémákhoz értő szakemberek hiánya a döntés-előkészítésben

Sajátos problémák: a szénhidrogén kutatásának, kitermelésének és feldolgozásának környezeti

kockázatai korábbi gazdasági tevékenységek eltitkolt vagy nem ismert káros környezeti

hatásai

Integrált területi környezeti információs rendszer: a területi környezeti információs rendszer hiánya a területi környezeti értékelés hiánya

46

AZ EGYES KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS HELYI TEENDŐK

1. Települési környezet tisztasága

A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A településiközterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelőnövényzet – elsősorban őshonos, tájba illő fafajok felhasználásával - nagymértékbenjavíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növeli azingatlanok értékét is.A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gázállapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében.

Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkelrendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása.

Feladat:

Önkormányzatnak felül kell vizsgálni a rendeletben szabályozott közterületek tisztántartásának rendjét, rögzíteni mind a lakók, mind az önkormányzat kötelezettségét.

A téli hónapokban, a hó eltakarítást, és síktalanítást mind a közutakon, mind járdákon minél szélesebb körben ki kell bővíteni a település külterületeit is figyelembe véve. A környezetünk védelme érdekében ahol lehet minimalizálni kell a sózást. Sózás helyett más környezettel szemben inert anyagokat kell alkalmazni (homok, fűrészpor stb.).

2. Csapadékvíz elvezetés

A településen a csapadékvíz elvezetése szikkasztóárkokba történik. Az árkok karbantartásáról és tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell.

A csapadékvíz elvezető rendszer burkolása a belterületen 2011.ben befejeződött.

Az újonnan létesítendő, illetve a felújítandó utak tervezésekor ki kell térni a csapadékvíz elvezetésére is, és a kivitelezés során csak olyan útépítést hajthatnak végre, amelyben a csapadékvíz elvezető rendszert megnyugtatóan tudják kiépíteni.

Csapadékvíz elvezető árokba szennyvizet, vagy állattartás hulladékait tartalmazó szennyvizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.

3. Kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás

47

A településen jelenleg keletkező szippantott szennyvizet Márton János kisteleki és Patyi Jenő kiskunmajsai vállalkozó szállítja el a kisteleki ill. kiskunmajsai szennyvíztisztító telepre.

A kommunális folyékony hulladék megfelelő kezelésének érdekében a település szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése szükséges, melyet a területrendezési tervvel összhangban a kiskunmajsai szennyvíztisztító telepre szükséges elvezetni.

A vízműkutak védőterületein belül indokolt a 123/1997 (VII.18.) Kormányrendelet előírásai alapján a házi kommunális szennyvizek gyűjtését zárt gyűjtéssel megoldani.

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépüléséig a szikkasztásos szennyvízelhelyezés fokozatos kiváltása vízzáró gyűjtőmedencékre.

A külterületi tanyás térségekben, ahol a csatornázottsággal nagy távlatokban sem lehet számolni a zárt szennyvízgyűjtő, illetve már létező házi szennyvízkezelés elősegítése jöhet számításba.

A szikkasztórendszerű tárolók új építésű épületek esetén nem engedélyezhető, helyette zárt tároló építése szükséges, melyek vízzáróságát a jövőben szigorúan meg kell követelni.

4. Kommunális hulladékkezelés

Alapvető cél a hulladékok mennyiségének csökkentése, azok általa okozott szennyezések kiküszöbölése. Adatszerzés a lakossági, ipari, mezőgazdasági veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkező mennyiségéről. Hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott feladatok elvégzése. Szemléletformálás.

A hulladékgazdálkodás nem képzelhető el megfelelő műszaki védettséggel rendelkező, megfelelő környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövő településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak. Egy ilyen rendszer jelentősen növeli a munka hatékonyságát, javítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. Ennek megvalósítása érdekében ISPA pályázat került kidolgozásra, amely 84 település hulladékgazdálkodását hivatott megoldani. A Kiskunhalason üzemelő Regionális Hulladékkezelő Központ indulásával a települési hulladéklerakó üzemeltetése megszűnt, rekultivációja 2009.-ben megtörtént.Közterületen három helyen hoztak létre hulladékgyűjtő szigetet, amelyek a szelektív gyűjtéssel a lerakandó hulladékok mennyiségét csökkentik, ezáltal a lerakó élettartamát növelik.

Feladat:

Az illegális szemétlerakó-, és szennyező anyag ürítési helyek felszámolása, a tevékenység tiltásának táblával jelölése. A tevékenység gyors és hatékony végrehajtása érdekében igénybe kell venni a közhasznú munkásokat – megfelelő szerszámokkal, szállító járművel ellátva – a szükséges irányítás mellett. Ezt a tevékenységet nem kampányszerűen, hanem folyamatosan szükséges végezni, mert az illegálisan lerakott

48

kisebb mennyiségű hulladék az esetek jelentős számában nagyobb hulladéklerakások megjelenését generálja.

A termékdíjas hulladékok teljes körére kiterjedő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kidolgozása és megvalósítása, csatlakozás a dél-alföldi rendszergazdához.

A háztartási hulladékban lévő veszélyes hulladékok szelektív gyűjtési rendszerének teljes körű kiterjesztése. Jelenleg akkumulátor, gumiabroncs, háztartási gépek gyűjtése évente egy alkalommal történik az önkormányzat szervezésében.

Az építési és bontási hulladékok illegális lerakásának megelőzése, legálisan működő lerakó kijelölése.

A lakosságnál komposztálásra alkalmas edényzet kihelyezése a háztartási hulladékban jelenlévő szerves anyag mennyiség csökkentése céljából.

Felvilágosító-tudatformáló tevékenység a lakosság körében a hulladékmennyiség csökkentése, a szelektív gyűjtés szabályainak közös kialakítása és betartása érdekében.

5. Lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés és légszennyezés elleni védelem

5.1. Zaj és rezgés elleni védelemA környezet általános védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény 31. § szerint a zaj – és rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét, valamint, a passzív akusztikai védelmet (intézkedési terv kidolgozása során) a tervezett

fejlesztések és terület felhasználások zajvédelmi szempontú vizsgálata során.

Cél: A lakosság egészségvédelme, a településen pihenést, kikapcsolódást kereső vendégek nyugalma érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése.

Feladat: A meglévő zaj és rezgés források feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási

határérték megállapítása, a meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása, település zajtérképének elkészítése.

Zaj- és rezgés elleni védelem bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

Zajkibocsátással járó tevékenység (üzemlétesítés, felújítás, üzembe helyezés, építés) megkezdése előtt a területileg illetékes felügyelőségtől zajkibocsátási

49

(emissziós) határérték megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell.

A közút zajcsökkentése passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhető el (növénytelepítés, az út felöli védendő épületek nyílászáróinak zajvédő üvegezése).

5.2. Levegőtisztaság-védelemAz utóbbi két évszázadban a földön a levegő összetétele jelentősen megváltozott, ugyanis egyes légköri nyomgázok és aeroszol részecskék légköri mennyisége világszerte rohamosan emelkedik. Az emberiség létfeltételeit is veszélyeztető következmények elkerülése csak nemzetközi összefogással lehetséges, amelyben Magyarországnak és a településnek is az arányos felelősség elve alapján kell szerepet vállalnia.

Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végső soron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti.

A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegházhatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés – tehát antropogén eredetűek. Olykor a természet maga is nagymértékben hozzájárul a légszennyezéshez (vulkán kitörés, aszály, hévízforrások, stb.). A légszennyezők e csoportjának hatása általában jóval gyorsabban érzékelhető (napok, hetek, súlyos esetekben percek alatt), mint az üvegház hatású gázok esetében.

A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz (üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd légszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m – néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat.

A települési környezetvédelmi programban nagy figyelmet kell fordítani a légszennyezők e csoportjába tartozó anyagok csökkentésére is, mivel ezek lokálisan és rövidtávon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az épített környezetre.

A településen az ipar relatíve kisebb jelentőségű, így környezetterhelő tevékenység a közlekedés. A forgalom jelenleg rendszerint műszaki védelem nélkül érkezik a településre, s gyakorlatilag a járművezetők belátásán múlik a sebességcsökkentés. A közúti közlekedési kibocsátások alakulásában három tényező játszik fontos szerepet: az üzemanyag és a gépjármű-állomány minősége, valamint a gépjárműhasználat mennyisége.

50

Cél: A jó levegőminőség fenntartása, a település környezeti levegőminőségének javítása, különösen a NOx, SO2, és az ülepedő porszennyezés vonatkozásában.

A falu állandó növényborítottsággal nem bíró homokos textúrájú területein tervszerűen telepített erdősávokkal mérsékelni kell a szél okozta talajpusztulást (defláció) mértékét és a tulajdonosok művelési kötelezettségének fokozott mértékű ellenőrzésével a parlagterületek részarányát csökkenteni szükséges.

A település belterületén lévő rendszeresen kezelt zöldfelület, park, virágágyás talaja megfelelő morzsás szerkezetű, de szerves anyagpótlásuk a változékony időjárás miatt folyamatosan szükséges.

Játszótér vagy parkoló céljára használt zöldfelületek kitaposott növényzetét pótolni kell és az eredeti funkcióját helyreállítani, vagy valós igény esetén kiépített pormentesített utat, parkolót kell létesíteni.

Jelentős porszennyező források a faluban a burkolt úttestek és a járdák, illetve kerítés közötti növényzet nélküli területek, tisztítatlan járdák. Ezek rendben tartása érdekében érvényt kell szerezni az ingatlantulajdonosok, használók ez irányú kötelezettségeire vonatkozó előírásainak, és kezdeményezni kell a növényzet nélküli felületek gyepesítését.

A közterületen tárolt építési- és bontási anyagokat (homok, folyami sóder, bontási törmelék, stb.) takarással kell ellátni a porszóródás megakadályozása érdekében. A takarás alkalmazását a közterület-használati engedélyben kell előírni.

A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást a virágzás előtt minden esetben el kell végezni. A közterületek fásítása és a fafajta váltás során a légszennyezés szempontjából kedvezőtlen hatású fafajok (nyárfa, nyírfa, platán) telepítését kerülni kell.

A települési zöldfelületek mennyiségét és minőségi állapotát továbbra is fejleszteni szükséges.

Rendeletben kell szabályozni, hogy a fűtési idény alatt a lakosság mely anyagokat használhatja fel fűtési célokra és melyeket nem. Ezzel a veszélyes anyagok égetését (pl. gumi, műanyag, stb.) kívánjuk meggátolni, és visszaszorítani.

Megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzése.

Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyag-kibocsátású, korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása).

A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése (passzív napenergia hasznosítás, hőszigetelés).

Az avarégetés káros hatásának, a komposztálás hasznosságának propagálása, illetve az avarégetés rendjének, tiltásának szabályozása önkormányzati rendelettel.

51

6. Helyi közlekedésszervezés

Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatokon, a meglévő feltételek javításával, környezetkímélő módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét. Az utak vonatkozásában a szélességnél figyelembe kell venni a távlati közművesítést (vízvezeték, földkábel) a csapadékvíz-elvezetést.

Feladat:

Meglévő útszakaszok, belterületi utak korszerűsítése, biztonságossá tétele és karbantartása.

Új útszakaszok tervezése és építése a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével.

A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése és feltételeinek javítása.

Az előírt sebesség betartását elősegítő műszaki megoldások kialakítása .

A biztonságos gyalogosközlekedés elősegítése (járdák, gyalogátkelőhelyek létesítése).

A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklő növényzet telepítése.

7. Ivóvíz ellátás

A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszínalatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban a 3. Víz Világ Konferencián (Kiotó, 2003. március) is megfogalmazásra került az utóbbi évtizedek azon jelentős felismerése, hogy nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növelés kényszerével párosulva) következtében az egészséges édesvíz hiánytól szenvedő lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mitöbb, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program.

Cél: Ivóvízbázis védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése.

52

Feladat:

Azokat a lakosokat, akik nem csatlakoztak még rá a hálózatra, meg kell győzni a rendszer előnyeiről.

A vízminőségi előírások betartása miatt a vízműben további vízkezelés, technológiai-korszerűsítés szükséges, ugyanis az újszabványoknak megfelelő vízminőség javítást a vízműnek 2009. végéig nem sikerült megoldani.

Kömpöc csatlakozott a „Tiszta Víz” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társuláshoz. A társulás célja, hogy:

- a tagok a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjának II., beruházási szakaszát megvalósítsák,

- ehhez a Magyar Köztársaság költségvetése és az Európai Unió által biztosított vissza nem térítendő támogatás lehívására jogosultságot szerezzenek,

- majd a beruházást követő üzemeltetéssel egészséges ivóvizet biztosítsanak a résztvevő településeken.

- A megvalósuló környezetvédelmi beruházás eredménye összességében:- az európai Unió 98/83-as számú EK irányelvben foglaltaknak megfelelő minőségű

egészségesebb ivóvíz biztosítása a Társulás hatáskörébe tartozó lakosság számára;- az előkészítő szakaszban felmért állapotnál lényegesen jobb állapotú ivóvízhálózat.

A kutak területén védőterületek kijelölése szükséges a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet alapján.

8. Energiagazdálkodás

Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaexport függőség csökkentése érdekében. A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkező 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni.

Kömpöc villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Rt biztosítja. A rendszer üzemelését, fenntartását, karbantartását az Rt végzi az Önkormányzat közreműködésével.

A közvilágítás céljából működtetett hálózat rekonstrukciójakor vagy új hálózatok kiépítésekor, a hagyományos izzók, lámpák lecserélésekor törekedni kell az energiatakarékos nátrium lámpák és kompakt fénycsövek alkalmazására, illetve ezzel egyidejűleg a lámpatestek egységesítésére.

53

A gázenergia ellátás kapacitási és infrastrukturális oldalról megoldott. Ez által a településen mind a szilárd, mind a folyékony energiahordozók iránti igény minimális.

A belterület gázenergia szempontjából ellátott. A külterületen élőket ösztönözni kell megújuló energiaforrások használatára.

Fenntartható fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen az alternatív energiaforrások előtérbe kerülése a hagyományos energiahordozókkal szemben. Az alternatív energiák közül elsősorban a geotermikus energia, vagyis a termálvíz jöhet szóba. Másodsorban számításba jöhet még a mezőgazdaságból származó biomassza, illetve a hulladék kezelés során hasznosítható biogáz energia nyerés céljából.

Energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggő ismeretek népszerűsítése, terjesztése, az iskolai oktatásba történő beillesztése, kampányok, tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése.

9. Zöldterület gazdálkodás

Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezetegészségügyi és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Természetvédelmi kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan illeszkedik az ökoszisztémába, mekkora térrészt foglal el és mekkorát használ fel. Tájvédelmi, tájesztétikai kérdés, hogy beleilleszkedik-e a tájszerkezetbe, vagy inkább további megbontását, feldarabolódását okozza. A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntően befolyásolja az életminőséget.A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat.

Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása.

Feladat:

A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontból is domináns a szerepük.

A fajösszetétel a Dél-alföldi klimatikus viszonyoknak többnyire megfelel. Problémát okoz az öregedő fák, az utcai gyümölcsfák magas aránya, valamint az elmúlt évtizedekben vezeték alá ültetett erős növésű fák. Ez tervszerű és folyamatos fasorleváltásokat tesz szükségessé a következő 20 évben, illetve ez a munka soha nem is ér véget.

A település jól fásítottnak számít, azonban a fajok összetételét, arányát a következő években folyamatos munkával módosítani kell a megfelelő irányba (Egyes fajok

54

arányának csökkentése, mások növelése, betegségre érzékeny fajok elhagyása, gyümölcsfák tiltása).

Fasor leváltásokhoz ős-, és tájhonos fafajok telepítése szükséges, melyek az alábbiak lehetnek:

Kocsányos tölgy Molyhos tölgy Gyertyán Mezei juhar Tatár juhar Magyar kőris Madárcseresznye Fehér nyár Szürke nyár Rezgő nyár Fehér fűz Törékeny fűz Egyéb füzek Kislevelű hárs Közönséges nyír Hamvas éger

Megjegyzés: a telepítendő fafajok kiválasztását célszerű egyeztetni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékes szakemberével.

A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legveszélyeztetettebb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétől.

Kertek, más ingatlanok tulajdonosainak kötelezése a gyommentesítésre.

Az eltávolított biomassza szelektív gyűjtése, komposztálása.

A fejlesztések során a fában szegény területeket kell előnyben részesíteni.

A zöldfelület fejlesztésében fokozott hangsúllyal szerepelnek a települési kis terek, amelyek potenciálisan a településképre jellemző, csendes pihenőparkok kialakítását, fejlesztését teszik lehetővé.

A lakosság bevonásával, a környezeti tudat erősítésével sikerülhet színvonalas fenntartást megvalósítani. Magánházak előtti terület gyepesítése és védelme, szabályozni az ok nélküli gyep kiirtást.

Fagazdálkodás, fakivágásokat szigorúbban ellenőrizni. A fakipusztulásokat meg kell vizsgálni.

10. Talaj és Földvédelem

A természeti erőforrások között, a környezetben sajátos helyet foglal el a termőföld, mert feltételesen megújuló, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, amelyen alapul a

55

mezőgazdaság, az élelmiszertermelés. A talaj összetétele, fizikai szerkezete biztosítja a növények tápanyag és vízellátását. Az intenzív mezőgazdasági termelés megváltoztatja a talajok termékenységét-, befolyásolja a szerkezetet, talajképződés és pusztulás folyamatát. A szántó- és más területeken, ahol talajművelést alkalmaznak, nincsen állandó növényborítás. A gyomnövények elterjedésének megakadályozására szóba jöhető egyetlen környezetbarát lehetőség a folyamatos művelés. A gyomos területek mindinkább jellemző növényei az allergén hatásukról ismert parlagfű és a vadkender.

Cél: A talaj termőképességének helyreállítása a földvédelmet elősegítő területhasználat megvalósításával.

Feladat:

A privatizációs lehetőségek megnövelték a területen a tulajdonosok és a gazdálkodók számát. Egy korszerű szaktanácsadói rendszer kiépítésével, a gazdálkodók és az intézmények közötti gyors információcsere feltételrendszerének kialakításával (szakanyagok, pályázati lehetőségek, kedvezmények) mérsékelhetők a nem megfelelő talajhasználatból adódó környezetkárosodás lehetőségei.

Törekedni kell a talaj- és termőföld megfelelő hasznosítására, művelésére, különös tekintettel az FVM támogatásokban szereplő célok megvalósítására.

Területfejlesztés eszközeivel is elő kell segíteni, hogy a másodlagosan szikesedett, savanyodásra hajlamos, valamint a szél- és vízerózió által veszélyeztetett területek megfelelő védelmet kapjanak. A defláció sújtott területek csökkenthetők mezővédő erdősávok telepítésével, s megfelelő táblásítási gyakorlat kidolgozásával.

A talaj tápanyagtartalmának védelmében ki kell dolgozni és népszerűsíteni a terület talajaira adaptálható, a fenntartható, környezetkímélő tápanyag gazdálkodás elveit figyelembe vevő tápanyag gazdálkodási rendszert. Ismeretterjesztő anyagokkal elő kell segíteni a környezetkímélő termelési módok elterjedését.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek, műtrágyák alkalmazása során a megfelelő biztonsági előírások betartására (megfelelő tárolással, átrakodással a pontszerű szennyezések elkerülése)

Támogatni kell a korszerű, környezetbarát biogazdálkodási formák elterjedését.

Az elhagyott üzemi gyümölcs-szőlő ültetvényeken és a magántulajdonba került, de meg nem művelt földeken nagy gond a gyomosodás (parlagfű). Ezek megszüntetése, legalább az időnkénti kaszálás elrendelése és ellenőrzése, szankcionálása sürgető feladat.

A talaj és termőföld védelmi érdekéből is támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek megoldanák a települések hulladék elhelyezési, valamint szennyvíz-elhelyezési, tisztítási gondjait, csökkentve ezzel a talajszennyezettség mértékét.

Az olaj és gázkitermelés során hátrahagyott iszapgödrök veszélyes anyagokat is tartalmaznak (három iszapgödörből kettő veszélyes anyagokat tartalmaz), ezért ezek felszámolása feltétlen szükséges.

56

A települési önkormányzatnak a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a jelen program keretében alprogramot kell kidolgozni, amelyet saját beruházással, szabályozással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő.

11. A feltételezett rendkívüli környezetszennyezés (veszélyeztetés) elhárítása és környezetkárosodás csökkentése

Az 1999. évi LXXIV. törvény (un. „katasztrófa-törvény”) pontosan meghatározta a különböző szervezeteknek, a felelősöknek és az állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben rájuk háruló feladatokat. Az ipari termelés, tevékenység különböző formában és mértékben veszélyezteti a környezetet. A lakosság komfortérzetének, biztonságának megteremtése, az információ, tájékoztatási lehetőségek korszerűsítésével valósítható meg.

A veszélyeztetések a keletkezés oka alapján három fő csoportra oszthatók: technikai (technológiában bekövetkező zavar, veszélyes anyag tárolása, kezelése) természeti (földrengés, tűz, vízbázisok elszennyeződése - ez utóbbi jellemzően inkább

emberi hatásokra következik be) egyéb (terrorcselekmény, nukleáris veszélyeztetés, háborús veszélyeztetés).

Cél: Az állampolgárok és a környezet biztonságát garantáló gazdálkodás és termelés.

Feladat:

Fel kell tárni a meglévő kutakat, ezek utólagos engedélyeztetését le kell folytatni.

Ellenőrizni, illetve figyelni kell a trágyaszarvas mezőgazdasági területen történő elhelyezését, annak figyelembe vételével, hogy ideiglenes trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig helyezhető el, illetve hogy a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között tilos.

A önkormányzatnak tájékozódnia kell és leltárt kell készítenie a település közigazgatási területén működő veszélyes technológiákról és a tárolt, szállított veszélyes anyagokról, csak olyan tevékenységet engedélyezhet, amely megfelelő környezetbiztonsági garanciákkal rendelkezik.

12. Természetvédelem keretén belül állat- és növényvédelem, természeti értékeink megőrzése, megóvása

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján elkészített Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban a természet megőrzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. Az Alapterv részletesen meghatározza az elérendő természetvédelmi célokat,

57

célállapotokat és feladatokat a talajjal, a földtani-felszínalaktani értékekkel, a vizes élőhelyekkel, a növényvilággal, az állatvilággal és a tájakkal összefüggésben, amelyek e fejezetbe is beépítésre kerültek.

Cél: A település természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. A település biológiailag gazdag élőhelyei mozaikosságuk, sokrétűségük miatt igen sérülékenyek, ezért megőrzésük érdekében speciális intézkedések sorozata szükséges. Fontos továbbá a település és környezete tájainak fenntartható használata, a táj esztétikai értékének megőrzése.

Feladat:

A település környékén még meglévő helyi értékek és veszélyeztetet ökoszisztémák számbavétele, védetté nyilvánítása fontos feladat az önkormányzat számára, ugyanis ezek a természeti értékek egyedülállóak, valamint pótolhatatlanok Kömpöc és az ország számára egyaránt.

Helyi védelemre érdemes egyedek feltérképezése és védetté nyilvánítása.

A védett fák és fasorok egyedeinek lombja által fedett területen csak a legszükségesebb földmunkát szabad végezni, csak kézi földmunka alkalmazható.

A védett egyedek lombját érintő légvezeték nem létesíthető.

A védett egyedek csak gyógyíthatatlan megbetegedésük miatt vághatók ki, ekkor megegyező fajtájú előnevelt egyeddel pótolni kell őket.

A tájvédelmi körzeteken átmenő utak mindegyik bejáratánál jelölni, hogy tájvédelmi körzet kezdődik. Megelőző hatását abban fejti ki, hogy a szabálysértés elkövetője, nem hivatkozhat arra, hogy nem tudta, tájvédelmi körzetbe érkezett.

Környezet védelméről és a természet védelméről szóló törvények, mint keretszabályok alapján a Képviselő-testület – a település egész területére vonatkozó – általános rendezési tervében szabályozza a környezet-gazdálkodással összefüggő valamennyi területet.

Biztosítani kell a természetes élőhelyek, különösen a veszélyeztetett növény- és állatfajok természetes élőhelyeinek védelmét.

A természetes területeket károsan érintő tevékenységeket fel kell tárni, meg kell szüntetni.

A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekkialakítása, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.

Biztosítani kell a jellegzetes (élő és élettelen) tájképi elemek fennmaradását.

Az előforduló megbontott felszínek (az illegális lerakott hulladékok, erodált termőhelyek) rehabilitációjának, revitalizációjának - megvalósítása.

58

13. A lakosság és különös tekintettel az ifjúság környezet és természetvédelemmel kapcsolatos tudatformálása

Jelenleg a környezeti nevelés döntő színterei az oktatási intézmények, ám ahhoz, hogy sikeres legyen a program, a további színtereket kell kiterjeszteni az élet szinte minden területére, de különösen a családra, az oktatási és művelődési intézményekre, a civil szervezetekre, a hatóságokra, az önkormányzatra és a gazdaság szereplőire is.

Cél: A társadalom jelenlegi környezeti értékrendjének megváltoztatása, javítása.

Feladat:

A település oktatási intézményeiben a Nemzeti Alaptantervvel összhangban sort kell keríteni a tudatformálásra, továbbá ösztönözze a város a legjobb eredményeket elérő intézményeket és ezen belül a gyermekeket. Ennek érdekében a város minden évben rendezzen az oktatási intézményei számára környezet- és természetvédelmi versenyt, illetve külön hirdessen versenyt hulladékgyűjtési akciókra.

A település indítson helyi mozgalmakat és vegyen részt országos mozgalmakban (pl.: „Virágos Magyarországért” mozgalom, „Madarak és fák napja” stb.).

A gazdálkodó szervezetek környezetkímélő tevékenységének elterjesztése, ösztönzése, kényszerítése a környezetkímélő termelésre.

Óvodás, iskoláskorúak oktatása és a szülők bevonása (közös növényültetés, gondozás).

Az önkormányzat, a lakosság és a civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének, együttműködésének elősegítése. Környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek folyamatos felülvizsgálata, azok betartatása. Települési környezetvédelmi információs rendszer kialakítása.

A program megvalósításában nagy szerep hárul a társadalom különböző szereplőire, kiemelten az önkormányzatra és a helyi közösségekre. A társadalom szempontjából alapvető eljárás az információhoz való jog biztosítása, javítani kell az információhoz jutás lehetőségét (környezeti információs rendszer kiépítése). A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. Értelmes célokért az emberek öntevékenyen is fel tudnak lépni, ugyanakkor hátér vagy más támogatás hiányában ezek a kezdeményezések általában elhalnak.

59

14. Az épített környezet védelme

A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntően befolyásolja az életminőséget.

A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat.

Cél: A településkép harmóniájának fokozott védelme.

Feladat:

A veszélyeztetett lakások, lakóépületek állapotát fel kell mérni, és rendbehozatalához megfelelő stratégiát kell kidolgozni.

Az esztétikai, történeti és hagyományos, faluközpontú szempontokat figyelembe vevő felújítási módszerek és programok megvalósítása a településkép kedvező befolyásolására.

Térségi összefogással a turisztikai erőforrásainkat és vonzerőnket hasznosítani kell.

A község teherbíró képességét (fizikai, gazdasági, ökológiai, pszichológiai) teljes mértékben ki kell használni, de nem szabad túllépni.

A közcélú létesítmények és környezetük fenntartását, kultúrált kialakítását az üzemeltetőkkel közös programban kell összefoglalni, elkészíteni és megvalósítani.

A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSI PROGRAM

I. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok

1. A község jelentős nagyságú homokos területein tervszerűen telepített erdősávokkal mérsékelni kell a szél okozta talajpusztulás (defláció) mértékét és a tulajdonosok művelési kötelezettségének fokozott ellenőrzésével és hatósági intézkedéssel a parlagterületek részarányát csökkenteni szükséges.

2. A közterületen tárolt építési-bontási anyagokat takarással kell ellátni a porszóródás megakadályozása érdekében.

3. Figyelemmel kell kísérni, hogy az állattartó gazdaságok a környezetvédelem szempontjából megfelelően kezelik a termelés során keletkezett mellékanyagok elhelyezését, hasznosítását.

60

4. Az artézi kút vizének – a lakossági fogyasztáson túl – hasznosítási lehetőségét vizsgálni kell.

5. Az artézi kút vizének akkreditált laboratórium általi vizsgálatát rendszeresen kell végeztetni és a lakosságot az eredményről értesíteni kell.

6. A közcélú létesítmények és környezetük fenntartására és kulturált kialakítására programot kell kidolgozni, és megvalósítani.

7. El kell készíteni a helyi védelemre méltó természeti értékeink állapot-felvételét, ennek alapján ki kell munkálni a területek kezelési és fenntartási szabályait.

8. A településre jellemző, még fennmaradt táji értékek védelmét, a településrendezési tervben érvényesíteni kell.

9. Az építési és bontási hulladékok illegális lerakásának megelőzésére a település törmeléklerakó helyét ki kell jelölni, közölni és ellenőrizni kell.

10. A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében az iskolai képzés segítésére ismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére.Jeles környezetvédelmi akciók (Föld Napja, stb.) keretében szervezett iskolai programok támogatása. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése.

11. A Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok végrehajtásához egységes környezetvédelmi rendeletet kell alkotni, zöldfelület gazdálkodási tervet kell készíteni.

Határidő: folyamatos

Felelős: polgármester

II. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok

1. A község belterületén lévő számos, rendszeresen kezelt zöldfelület, virágágyás talajának felújítása, szerves anyag pótlása.

2. Szilárd burkolatú utak, terek, parkolók rendszere takarítása, locsolása, az útszegély melletti földanyag eseti eltávolítása – a község teljes területén – a porszennyezés csökkentése érdekében.

3. A településen a csapadékvíz elvezetése szikkasztóárkokba történik, mely árkok karbantartásáról és tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell.

4. A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást a növényzet virágzása előtt minden esetben el kell végezni. A közterületek fásítása során légszennyezés szempontjából kerülni kell a kedvezőtlen hatású fafajok telepítését.

61

5. Felmérés készítése annak érdekében, hogy szükséges-e hulladékgyűjtő edényzet kihelyezése a nagyobb forgalmú, frekventált helyeken.

6. Az illegális szemétlerakó-, és szennyező anyag ürítési helyek felszámolása, a tevékenység tiltásának táblával jelölése.

7. A termékdíjas hulladékok teljes körére kiterjedő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kidolgozása és megvalósítása.

8. A háztartási hulladékban lévő veszélyes hulladékok szelektív gyűjtési rendszerének teljes körű kiterjesztése.

9. Játszótér vagy parkoló céljára használt zöldfelületek kitaposott növényzetét pótolni kell és az eredeti funkcióját helyreállítani.


Megvalósítás: Az éves költségvetési lehetőségek függvényében.


III. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok

1. Település szennyvízcsatorna-rendszerének tervezése, engedélyeztetése.

2. A lakosságnál komposztálásra alkalmas edényzet kihelyezése a háztartási hulladékban jelenlévő szerves anyag mennyiség csökkentése céljából.

3. A települési utak burkolatának felújítása.

4. Önkormányzati intézmények épületeinek felújítása.

5. Közterületi parkolók kialakítása, kiépítése.

6. Az ivóvíz minőségének felülvizsgálata, megfelelő kezelő rendszer tervezése.


Megvalósítás: költségvetési lehetőségek mértékében


IV. Nagyberuházások megvalósítását igénylő feladatok

1. Települési szennyvízcsatorna-rendszer megvalósítása.

62

2. Az ivóvíz minőségének javítására megfelelő kezelő rendszer kiépítése.

Határidő: folyamatosan vizsgálni kell a megvalósítás pályázati lehetőségeit és az egyéb külső forrásbiztosítás lehetséges módozatait


A program pénzügyi igényei és a forrásbiztosítás lehetőségei:

A program megvalósításának pénzügyi igényei messze meghaladják az önkormányzat lehetőségeit. A legjelentősebbnek tekinthető fejlesztési igények több százmilliós beruházási eszközt igényelnek. Mindezek megvalósítása központi források igénybevétele nélkül lehetetlen. A központi források igénybevételének előfeltétele, hogy a beruházások előkészítése saját erőből történjen, és ezzel megteremtődjön a pályázatok beadásának feltétele. A központi alapoknál erősödő gyakorlat, hogy egyre inkább csak a megvalósulás fázisában támogatnak beruházásokat.

Az Európai Unióban a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság fejlesztése jelentős prioritásokat élvez, így viszonylag magas központi támogatottság mellett valósíthatók meg a település hosszú távú igényeit kielégítő alapvető környezetvédelmi beruházások.

A KÖRNYEZETVÉDELMET SZOLGÁLÓ EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK, TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG

1. A képviselő testület fontos feladatának tekinti a környezeti ismeretek terjesztését és fejlesztését (óvodai, iskolai nevelés, képzés, könyvkiadás). E célkitűzések megvalósulását elsősorban szakmai tanácsadással, pályázat figyeléssel, sokszorosító kapacitással támogatja. Lehetőségeihez mérten, anyagi támogatást nyújt a környezetvédelmi tárgyú helyi kiállítások megrendezéséhez, illetőleg pályázatok díjazásához.

2. Az önkormányzat a környezete védelme érdekében – a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában – együttműködik a területi állami szervekkel, a természetes személyekkel és civil szervezetekkel, valamint mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, helyi és területi intézményekkel.

3. Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét , hogy mely feladatokra hozhatók létre gazdaságosan – más önkormányzattal társulásban – közös környezetvédelmi beruházások, illetve a meglévő beruházások közös üzemeltetése, használatára együttműködés.

4. Az önkormányzat által a rendelkezésre álló tájékoztatási eszközökkel mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy megismerhesse a környezet állapotára vonatkozó tényeket,

63

adatokat, így különösen a környezet állapotát, a környezet-szennyezettség mértékét, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatását.

5. Felülvizsgálja a környezetvédelmi rendeleteit, kezdeményezi azok módosításait, szükség szerint indítványozza a programban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében egyes testületi határozatok, rendeletek meghozatalát.

6. Biztosítja a környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtését, folyamatos működését.

7. A képviselő-testület a programot szükség szerint–de legalább kétévente felülvizsgálja.

PRIORITÁSOK FELÁLLÍTÁSA

A község környezetvédelmi helyzete a mutatkozó negatívumok ellenére is az országos átlagnak megfelel. A település előtt álló tennivalók közül ki kell emelni az alábbiakat, melyek sarokkövei a község környezetvédelmi programjának:

1. Fontos feladat a lakosság, ezen belül kiemelten a tanuló ifjúság környezet- és természetvédelmi ismereteinek fejlesztése.

2. Ivóvízbázis védelme érdekében a szennyvízszikkasztással történő elhelyezésének felszámolása, helyette zárt rendszerű szennyvíztárolók kiépítése.

3. A községi szennyvízelvezető-hálózat megépítése.

4. A csatornázási projekttel egy nagyobb ütemű út-, járdaépítési, illetve felújítási programot lehet elindítani, mellyel párhuzamosan biztosítani szükséges a csapadékvíz elvezetést is.

5. A község belterületén lévő számos, rendszeresen kezelt zöldfelület, virágágyás talajának felújítása, szerves anyag pótlása.

6. Természeti értékek számbavétele, megóvása, fenntartása, helyreállítása.

7. A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást rendszeresen el kell végezni, illetve a környező parlagon hagyott területek gyommentesítését meg kell oldani.

64

Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőjétól

E L Ő T E R J E S Z T É SKömpöc Község Önkormányzata Képviselő Testületének


Tárgy: Kömpöc Községi Önkormányzat szakfeladat rendjének módosítása.Tisztelt Képviselő Testület!Kömpöc Község Önkormányzatának 28/2009. (IX.14.) számú határozatával megállapított szakfeladatrendjét, hivatkozva az 1992.évi XXXVII. törvény 92.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, az alábbiak szerint javaslom módosítani.:Megszűnő szakfeladatok:841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai841902 Központi költségvetési befizetések

Új szakfeladatok: 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása889923 Jelzőrendszeres házi segítséggyújtás890443 Egyéb közfoglalkoztatás

Megszűnik a „kiegészítő tevékenysége” elnevezés és az ott szereplő522130 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartásaaz alaptevékenység szakfeladataihoz kerül át.

A módosítások átvezetése után Kömpöc Község Önkormányzatának szakfeladatredje az alábbi. Alaptevékenysége: (2011. december 1-jétől)360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása522130 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása681000 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése812100 Általános épülettakarítás812900 Egyéb takarítás 813000 Zöldterület kezelés841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége841402 Közvilágítás841403 Város-, községgazdálkodás m.n.s. szolgáltatások842532 A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás842541 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása854234 Szociális ösztöndíjak862000 Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás komplex fejlesztési támogatása862101 Háziorvosi alapellátás882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása882111 Rendszeres szociális segély

65

882112 Időskorúak járadéka882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás882115 Ápolási díj alanyi jogon882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás882122 Átmeneti segély882123 Temetési segély882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások882202 Közgyógyellátás889921 Szociális étkeztetés889923 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatások890301 Civil szervezetek működési támogatása890441 Közcélú foglalkoztatás890442 Közhasznú foglalkoztatás890443 Egyéb közfoglalkoztatás910123 Könyvtári szolgáltatások910502 Közmővelődési intézmények, közösségi színterek mőködtetése960302 Köztemető-fenntartás és működtetés

A Képviselő-testület felhatalmazza körjegyzőt a szükséges intézkedés megtételére.Felelős: dr.Szöginé dr. Lajkó Erika körjegyzőHatáridő: 2011. december 5.

66

Csólyospálos és Kömpöc Községek Körjegyzőjétől

E L Ő T E R J E S Z T É SKömpöc Község Önkormányzata Képviselő Testületének


Tárgy: Mérlegtételek alátámasztása leltárral.


A 249/2000. (XII.24.) Kormány rendelt 37. §-a értelmében a (1) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben

kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell.

(2) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(3) Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket az államháztartás szervezete az üzemeltetést, kezelést végző szerv által a december 31-ei fordulónapra vonatkozó évenkénti leltározása alapján elkészített, hitelesített és a megállapodásban meghatározott időpontig megküldött leltárral köteles alátámasztani.

(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg.

(6) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.

(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-h), k) pontja szerinti szervezetek esetében az irányító szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.

Mivel az Önkormányzat és a Körjegyzőség esetében is a tulajdon védelme megfelelően biztosított, így a jogszabály adta lehetőséggel élni kívánunk.

Ezért Tisztelettel kérem a Képviselő Testületet, hogy a rendelet tervezettel módosítani szíveskedjen a vagyon rendeletet.

67

Mindaddig míg a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - leltározást két évenként végzi el, 2012. év december 31-vel kezdődően.


dr. Szöginé dr. Lajkó Erikakörjegyző

68

„Tervezet”Kömpöc Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……../2011. ( XI.30. )

önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított

9/2001.(XI.3. )Kt. sz. rendelete módosításáról

Kömpöc Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 9/2001.(XI.3. )Kt. sz. rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. §

A R. 2/B.§-al egészül ki.

2/B.§. A mérlegtételek leltárral történő alátámasztásának szabályait a 249/2000.(XII.24.) Kormány rendelet 37.§. tartalmazza.A leltározást 2012. december 31-el kezdődően két évente kell elvégezni.

2. §.

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Kömpöc, 2011. november



69

Kömpöc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

20/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló

3/2011. (III.12.) számú rendelet módosításáról

Az Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 65.§-a, és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény alapján Kömpöc Községi Önkormányzat 2011. évi költségvetésről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

A rendelet hatálya a Képviselő-testületre és annak bizottságára /továbbiakban önkormányzat/ terjed ki.

2. §

A költségvetés címrendje és fő összegei

(1) Az államháztartási törvény 67. § (3) bekezdés alapján a Képviselő Testület az önkormányzat címrendjét /nem intézményi keretek közt ellátott feladatok/ az 1. sz melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) Kömpöc Község Önkormányzatának Képviselő Testülete az önkormányzat 2011.évi költségvetését

140 444 e Ft költségvetési bevétellel

145 245 e Ft költségvetési kiadássalés

4 801 e Ft költségvetési hiánnyal

fogadja el.

A költségvetési hiány belső finanszírozására

2 721 e Ft összeggel az előző évek pénzmaradványa,

a költségvetési hiány külső finanszírozására

2 080 e Ft összeggel a működési célú hitel

szolgál.

Az önkormányzat 2011.évi bevételi és kiadási mérlegét a 2. sz. melléklet rögzíti.

70

(3) A megállapított bevételi főösszeg bevételi jogcímenkénti részletezésének összegeit a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 3/a számú melléklet mutatja be az önkormányzat 2011. évi normatív hozzájárulásait, támogatásait, és SZJA részesedését. A 3/b melléklet címenként részletezi a bevételi forrásokat. A költségvetési hiány összegének kimutatását a 3/c, a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának kimutatását a 3/d, a költségvetési hiány

külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú műveletek kimutatását a 3/e melléklet részletezi.

(4) A megállapított kiadási főösszeget címenként és kiemelt előirányzatonként a 4. számú mellékletek mutatják be.

(5) Az önkormányzat létszámkeretét címenként az 5/a és 5/b. számú mellékletek tartalmazzák.

(6) Az önkormányzat többéves kihatással járó feladatát a 6-os számú melléklet szemlélteti.

(7) Az önkormányzat helyi rendelete alapján nyújtott kölcsönöket lejárat szerinti bontásban a 7-es számú melléklet részletezi.

(8) Az önkormányzatnak hitelállománya 2011. január 1-én nincs.

(9) Közvetett támogatások mindazok a bevételek, amelyeknek megfizetését az önkormányzat elengedi, vagy mérsékeli. A 8-as számú melléklet tartalmazza a közvetett támogatásokat szöveges indoklással együtt.

(10) Az önkormányzat várható bevételi és kiadási előirányzat felhasználási ütemtervét a 9. számú melléklet rögzíti.

(11) Az önkormányzatnak európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjának, projektjének kimutatását a 10. számú melléklet tartalmazza.

(12) ) A képviselő testület felhatalmazza a Polgármester urat, hogy az illetmények illetőleg munkabérek határidőben történő kifizetését hitel felvételével biztosítsa. Minden egyéb más esetben csak a képviselő testület jóváhagyásával vállalhat kötelezettséget hitel felvételére.

3.§

A 2011. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

(1)A költségvetési évben létrejött bevételi többlet felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

A tervezett hiány finanszírozása működési célú hitellel történik.

(2) A Képviselő-testület az államháztartási törvény 74. § (2) bekezdése alapján a jóváhagyott kiadási előirányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát nem ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a 2010. évi költségvetési beszámolóval kapcsolatos visszafizetési kötelezettségek, valamint a csapadék- és vízelvezető csatornák előre nem látható kiadásai fedezetére elkülönített felhalmozási célú céltartalék kivételével nem ruházza át.

(4) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a testület dönt a polgármester előterjesztésében, a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(5) A (4) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok miatti költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő-testület negyedévente a negyedévet követő első testületi ülésen dönt.

71

(6) Az (4) és (5) bekezdésben nem szereplő előirányzat módosítást igénylő döntések miatti költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő Testület negyedévente, a negyedévet követő testületi ülésen dönt.

(7) Önkormányzati biztos kirendelésének szabályiról a Képviselő Testület nem rendelkezik, mivel költségvetési szervet nem tart fenn.

Záró rendelkezések

4.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2011. év január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


polgármester sk. körjegyző sk.

72

Kömpöc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2011. ( XI.30. ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás

szabályairól szóló többször módosított 9/2001.(XI.3. )Kt. sz. rendelete

módosításáról

Kömpöc Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 9/2001.(XI.3. )Kt. sz. rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. §

A R. 2/B.§-al egészül ki.

2/B.§. A mérlegtételek leltárral történő alátámasztásának szabályait a 249/2000.(XII.24.) Kormány rendelet 37.§. tartalmazza.A leltározást 2012. december 31-el kezdődően két évente kell elvégezni.

2. §.

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Kömpöc, 2011. november



Kihirdetve: 2011 nov. 30.

Dr. Szöginé dr. Lajkó Erika

körjegyző

73

Documents

kozadatwebtar.kozadat.hu/.../-j-Microsoft-Word-dokumentum.doc · Web view3 800 000 200 000 Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 189 fő 2.612 493 668 184 fő 2 612 480 608