Embed Size (px)
Citation preview
8. KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLÓ SZÖVEGFELDOLGOZÁS
Olvassa el a környezeti problémával foglalkozó cikket, majd válaszoljon a kérdésekre
„Hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna–Tisza közét a FAO. Hazai szakértők szerint sivatagról még túlzás beszélni, de a sztyeppesedés jelei már mutatkoznak. Tény az évtizedek óta tartó szárazság és a talajvíz nagyfokú csökkenése. A Kiskunsági Nemzeti Park tavai kiszáradtak, és megváltozott a táj jellege…. A csaknem harminc éve tartó szárazság miatt egyértelműen megváltozott a puszta jellege. A szikes élőhelyek pusztulásnak indultak, egyes tavakban évtizedek óta nincsen víz. Felmerül a kérdés, hogy mi okozza ezt a folyamatot? A válasz eléggé összetett: egyrészt idesorolható a globális felmelegedéssel járó megváltozott időjárás, másrészt a helytelen agrárgazdálkodás és a szomszédos országok felelőtlen környezetpolitikája. Az Alföldön abbamaradt az erdősítési program és a Tisza vízgyűjtő rendszerének rendbehozatala, ami ráadásul nemzetközi összefogást igényelne. A gondok egy részét orvosolni lehetne azzal, ha visszatérnénk a Kárpát-medencei hagyományos, tájjellegű ártéri gazdálkodáshoz. A mezőgazdasági területeken a táj ökológiai adottságait messzemenően figyelembe kell venni, azokon olyan változatos növényi kultúrákat kell termeszteni, amik képesek rugalmasan alkalmazkodni a kedvezőtlen klímaváltozáshoz. Az is enyhítene a vízhiányon, ha kiépülne egy csatornahálózatból és tározókból álló vízvisszatartó rendszer. ”(forrás: sulinet)
a) Nevezze meg, hogy melyik nemzetközi szervezet része a FAO! ...........................
Mivel foglalkozik a FAO?......................................................................................
b) Milyen éghajlati változások következtek be az utóbbi évtizedekben a Duna–Tisza közén? Nevezzen meg a szöveg alapján kettőt!
– .................................................................................................................................
– .................................................................................................................................
c) Mely társadalmi okok vezettek a „sztyeppesedéshez?” Nevezzen meg közülük a szöveg alapján kettőt!
– .................................................................................................................................
– .................................................................................................................................
2. Olvassa el a szövegrészletet, majd ennek alapján válaszoljon a kérdésekre!
Mark Twain utazásai során már 1860-as években "dark and bloody mystery"1-ként említette a Sierra Nevada keleti lejtőjénél elterülő, Nevada és Kalifornia állam határához közel fekvő Mono Lake-t, felismerte, hogy közel fél tucat patak folyik bele a tóba, de egyetlen folyó vagy patak sem szállít belőle vizet…A tó természetes állapotában klimatikus kontroll alatt állt, azaz a tavat tápláló vízfolyások és a felszín alóli hozzáfolyás egyensúlyt tartott a tó vizét fogyasztó evaporációval2. Az 1860-as években a tó vízszintje 1925 m tengerszint feletti magasságon volt. A természetes vízszintingadozás ± 4 m.
Az 1930-as évektől kezdve Los Angeles vízellátását a tavat tápláló vízfolyások vizének elvezetésével kívánták megoldani. Tárolók, csatornák építésébe kezdtek. 1941-től a Mono
Lake-be vezető vízfolyások közül négyet eltérítettek Los Angeles vízvezetékébe. Míg 1949-ben a vízszint 1923 m tengerszint feletti magasságon volt, és a tófelszín 24 610 ha-t tett ki 5,2 %-os sótartalom mellett, addig 1981-re a vízszint 11 m-t süllyedt, és a tófelület közel harmadával összezsugorodott (18 400 ha). Ekkora a tó sótartalma 9,5%-ra növekedett. …
A káros hidrológiai folyamatok a tókörnyék élővilágát is befolyásolták. A tó rák-és szúnyogállománya csökkent. Ennek következtében a Mono-medence táplálék-láncának egy fontos része megsérült, mert ezek az élőlények sok fészkelő vándormadár táplálékául szolgáltak.”
(Forrás: Mádlné Dr. Szőnyi Judit-Prof. Dr. Tóth József: Bevezetés a hidrogeológiába (ELTE TTKAlkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, jegyzet, 2003.)
1 sötét és véres misztérium 2 párolgás
a) Állapítsa meg a szemelvény alapján, mely tényezők biztosítják a klimatikus kontrollt (szabályozást)? Húzza alá a két tényezőt!
a tóból kifolyó víz mennyisége,
a tóba befolyó vízmennyiség,
a szelek iránya,
a területen mért legalacsonyabb hőmérséklet,
a párolgás.
b) Mi volt az alapvető oka a vízszint csökkenésének? Húzza alá a megfelelő megállapítást! Egynél több tényező bejelölése hibának minősül.
a globális felmelegedés,
a tektonikus mozgások,
a tóba vezető vízfolyások egy részét ivóvízként használják fel,
nőtt a párolgás mértéke.
c) Milyen következményei vannak a szöveg alapján a káros vízrajzi folyamatoknak? Húzza alá a két helyes megállapítást!
nő a sótartalom,
hajózhatatlanná válik a tó,
sérül a tápláléklánc,
növekszik a tó felülete.
3. A következő idézet a világtenger szintjének emelkedéséről szól. Olvassa el figyelmesen, értelmezze, és válaszoljon a kérdésekre!
„A NASA műholdas mérései azt bizonyítják, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben évi három milliméterrel emelkedett a világtengerek szintje. Negyven éve a hasonló emelkedés még csak két milliméter volt. A három milliméter első hallásra nem tűnik soknak, viszont hosszabb távon számos sűrűn lakott partvidéket veszélyeztethet világszerte a tengerszint emelkedése. Ha a víztükör egy méterrel növekedne, 100 millió embert érintene közvetlenül. A kutatók a tengerek vízállását műholdakkal mérték meg, és így kiderült, hogy az elmúlt ötven évben átlagosan évi 1,8 milliméterrel emelkedett a világtengerek szintje – ez egybeesik a korábbi számításokkal. Ugyanakkor az utóbbi tizenkét évben a szintemelkedés gyorsulni látszik, ezt mutatja a már említett 3 mm-es mérték.
A Coloradói Egyetem szakértője szerint az emelkedés fele annak köszönhető, hogy bolygónk víztömege a globális felmelegedés következtében egyszerűen hőtáguláson „esik át”. Ahogyan a vasúti sínek is hosszabbak nyáron, mint télen, úgy a tengerek is kitágulnak a hő hatására. A vízszint növekedésének másik oka az olvadó szárazföldi jégtakaró. Műholdak segítségével lehetségessé vált a jégtakaró összehúzódásának megfigyelése is. A potsdami klímakutató-intézet azonban úgy véli, hogy nemcsak az említett két faktor játszik szerepet a vízszint változásában, hanem az óceáni áramlások módosulása is. Egy modellszámítás során megvizsgálták, hogy mi történne az óceáni cirkuláció összeomlásakor, és e számítás szerint az észak-atlanti partvidéken egy méterrel emelkedne a vízszint, miközben az Atlanti-óceán déli felén csökkenne a víztükör magassága. Drasztikus esetben az észak-atlanti emelkedés elérhetné az évi 25 millimétert is!”: Forrás: National Geographic Online
a) Mely világméretű folyamat részét képezik a fenti jelenségek? ...............................................
b) Húzza alá annak az országnak a nevét, amelyiket a cikk szerint fokozottan veszélyeztet a tenger szintjének emelkedése!
Amerikai Egyesült Államok Brazilia
Indokolja választását a cikk alapján: .....................................................................................
c) Hány cm-rel lesz magasabb a világtenger szintje 50 év múlva, ha a növekedés üteme nem változik?
A számítást itt végezze!
A szintnövekedés: ................. cm
d) Nevezze meg azt az európai országot, amelyet leginkább veszélyeztetne az Atlanti-óceán vízszintjének jelentős emelkedése! ....................................................................
Indokolja válaszát! .................................................................................................................
e) Milyen eljárást (eszközt) alkalmaztak a változások mérésére? ...............................................
4. Olvassa el figyelmesen az alábbi szemelvényt, majd válaszoljon a kérdésekre!
„Az állam jogcímet biztosított a feltöretlen földhöz bárkinek, aki megtisztította az erdőtől. A népesség növekedésével egyenes arányban pusztultak az […] erdőségek. Az irtás már régen elkezdődött.... Az i. e. IV. században Platón szemléletesen írja le a folyamat előrehaladását: „Az egykor-volthoz képest a maradék most olyan, mint a beteg ember csontváza, a zsíros, lágy föld mind lesorvadt, és nem maradt, csak a táj pőre szerkezete.”
A következmények a déli és a keleti partvidéket sújtották legirgalmatlanabbul, ahol kevés volt a csapadék. Itt ugyanis az erdők kulcstényezőt jelentettek a táj egészségének megóvásában. A télen lehulló esőt felszívták és megőrizték a talajban gyökérzetük körül. Nyáron pedig lassan kiengedték, így az árnyékos föld soha nem száradt ki teljesen, és egész évben csobogtak a források. Az erdők eltávolítása valóságos istencsapása volt. Évről évre fogyatkozott a termőtalaj a szántókról. Nyáron a Nap tüze szikkasztotta és elhordták a forró szelek. Télen a viharos esők mosták a folyókba, amelyek magukkal ragadták, majd leülepítették deltáikban.” (Forrás: David Attenborough: Az első édenkert, Park Kiadó, 1987)
a) Melyik éghajlatot ismeri fel a szövegrészlet alapján?
b) Az éghajlat neve: ....................................................................................
Indokolja meg választását földrajzi tartalmú szövegrészlet alapján!
...............................................................................................................................................
Melyik földrajzi (éghajlati) övbe tartozik ez az éghajlat? ....................................................
b) Nevezze meg az ilyen éghajlatú tájak fő, olajat adó növényét! ...........................................
c) Nevezze meg az ilyen éghajlatú tájak jellegzetes talaját! ...............................................
Jellemzően mely alapkőzeten alakul ki ez a talaj? .............................................................
d) Mely jelenségre utal, mit fejez ki az alábbi, Platóntól származó idézet?
„Az egykor-volthoz képest a maradék most olyan, mint a beteg ember csontváza, a zsíros, lágy föld mind lesorvadt, és nem maradt, csak a táj pőre szerkezete.”
.............................................................................................................................................
e) Mi az oka annak, hogy a népesség számának növekedésével egyenes arányban csökkentek az erdőségek? Fogalmazzon meg egy okot!
.............................................................................................................................................
f) Mi az erdők ökológiai jelentősége? Következtessen a szövegrészlet alapján!
.............................................................................................................................................
g) Karikázza be az alábbiak közül azoknak a képeknek a betűjelét, amelyek jellemzőek a szövegrészletben bemutatott éghajlat területére! A lehetséges helyes válasz számánál több bekarikázása pontlevonással jár.
5. Olvassa el a szövegrészletet, majd az alapján válaszoljon a kérdésekre!
„Magyarországon a nemzetközi gyakorlathoz képest rendkívül sok földgázt használnak:a statisztikák szerint a gáz a teljes energiafelhasználás 39 százalékát adja. Ennél nagyobb arány Európában csak a hollandoknál van, ami az ottani saját termelésű gáz előnyeiből adódik. A sorban Nagy-Britannia a harmadik, de a britek is megtehetik, mert ugyancsak sok földgázuk van. Az európai országok többségében 25 százalék alatti a gáz részaránya, sőt még alacsonyabb, Lengyelországban például csak 11 százalék. Országonként eltérőek az okok. A lengyeleknél igen magas a szén szerepe, a franciáknál az atomerőműveké, Norvégiában pedig, amely ugyancsak nagy gázkészletekkel rendelkezik, a vízerőművek adta olcsó energia csökkenti a gáz részesedését. Magyarországon évtizedeken át viszonylag olcsó volt a földgáz. A korábbi évtizedekben még jóval magasabb volt a hazai kitermelésű földgáz részaránya a felhasználásban. A hetvenes évek táján még körülbelül 50 százalék származott hazai forrásból, a másik 50 százalék szovjet import volt. Akkoriban az import gáz meglehetősen jó pénzügyi feltételekkel érkezett, nem dollárral, hanem rubellel vagy gyakran áruval lehetett fizetni érte. Így nem volt különösebben nehéz viszonylag alacsony szinten tartani a gáz árát. Ebből az időből eredeztethető, hogy a gáztüzelést egyre szélesebb körben vezették be a háztartásokban. Forrás: Népszabadság 2003. január 15. szerző: Peredi Ágnes
a) Melyik országban nagyobb a földgáz részesedése az energiafelhasználásban, mint hazánkban?
....................................................................
b) Soroljon fel két okot, amely hozzájárult a földgáz felhasználásának növekedéséhez hazánkban!
− .............................................................................................................................................
− .............................................................................................................................................
c) Miért jelentős a földgázfelhasználás Hollandiában és Nagy-Britanniában? ...........................
d) Melyik országban jelentős az atomenergia aránya az energiafelhasználásban? ..............
6. Olvassa el a szövegrészletet, majd oldja meg a feladatokat!
Elkészült az üvegházhatású gázok legfrissebb magyarországi leltára, amely szerint a hazai kibocsátás 2006-ban 78,6 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt. Noha az emisszió* 2005-höz képest 2 százalékkal csökkent, a közlekedésből származó kibocsátások erőteljes növekedést mutatnak. A legfontosabb üvegházhatású gáz továbbra is a szén-dioxid, amely az összes üvegházhatásért felelős kibocsátás 77 százaléka. A szén-dioxid emisszió döntő részben az energiaszektorban keletkezik a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén. A metán 10 százalékos arányt képvisel a teljes kibocsátáson belül. Elsősorban az állattenyésztés és a hulladékgazdálkodás során keletkezik, de a földgáz szállításakor is illan el belőle. A 12 százalékos részarányú dinitrogén-oxid elsősorban a mezőgazdasági tevékenység során, illetve a vegyipari termelés következtében kerül a levegőbe. A fluor tartalmú gázok összesen 1 százalékot képviselnek, de tendenciájuk növekvő, főleg a hűtő- és klímaberendezések alkalmazása miatt. A teljes kibocsátás több mint háromnegyede az energiaszektor számlájára írható. A mezőgazdaság 11 százalékkal, az ipari folyamatok további 8 százalékkal járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a hulladékszektor 5 százalékot képvisel a leltárban. Az erdők (és a földhasználati változások) kiemelt figyelmünkre érdemesek, mivel
általában elnyelőként viselkednek, vagyis kivonják a szén-dioxidot a levegőből: 2006-ban csaknem 6 millió tonnát. Forrás:National Geographic Online 2008. április 16.
* szennyezőanyag kibocsátása
a) Karikázza be az alábbi kérdésekre adható egyetlen helyes válasz betűjelét!
1. Mely gazdasági tevékenységben növekedett a legnagyobb mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátása?
a) Az energiagazdaságban.b) A közlekedésben.c) A mezőgazdaságban.
2. Mely tevékenység bocsátja ki a legtöbb szén-dioxidot?
a) Az energiatermelés.b) A hulladékgazdálkodás.c) Az erdőgazdálkodás.
3. Mely jelenségért felelősek elsősorban az üvegházhatást fokozó gázok?
a) Az ózonréteg ritkulásáért.b) A globális felmelegedésért.c) A talaj elsavanyodásáért.4. Mivel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását?
a) A klímaberendezések használatának visszaszorításával.b) A szelektív hulladékgyűjtéssel.c) Energiatakarékossággal.
5. Melyik erőművünk bocsátja ki a legtöbb szén-dioxidot a felsoroltak közül?
a) A paksi.b) A visontai.c) A tiszalöki.
b) Állítsa részesedésük alapján növekvő sorrendbe a cikkben szereplő üvegházhatású gázokat!
7. Olvassa el az alábbi szöveget, és tanulmányozza az ábrákat, majd oldja meg ezek alapján a feladatokat!
A TISZA FOLYÓ – jelenkori változások, emberi beavatkozások „A XIX. század közepén kezdődtek meg a szabályozási munkálatok: elsősorban az árvízvédelmi töltések építése, valamint a kanyarulatok átvágása az árhullám minél gyorsabb levezetése érdekében. A munkálatokat Széchenyi vezetésével, Vásárhelyi tervei alapján végezték. Meg kell jegyezni, hogy már akkor több szakember azon a véleményen volt, hogy a folyó kiöntéseit nem szükséges megakadályozni, csak korlátozni kell. A folyószabályozás minden fázisa egy-egy
nagyobb árvízhez köthető. A Tisza mellett megkezdődtek a mellékfolyók szabályozásai is. A szabályozások során 36 kanyarulatot vágtak át, valamint egy 1300 méteres átvágással új, kedvezőbb irányú torkolatot alakítottak ki a régi alatt mintegy 2,5 km-rel. A kor vízgazdálkodásának következtében az ármentesített területeken megindult alföldi szárazodás, illetve belvizesedés hívta életre azt az öntöző- és belvíz levezető csatornahálózatot, amelynek munkálatai a 30-as években indultak és nagyjából az 50-es években fejeződtek be, de aminek karbantartása, fejlesztése napjainkban is folyamatosan zajlik.” Forrás: www.terra.hu
a) Mely
képződmény kialakulását mutatja be az 1. ábra? Használjon szakkifejezést! ..........................
b) 1. Nevezze meg, hogy a Tisza melyik egykori árterén építették meg a Nyugati-főcsatornát!
..............................................................
2. Miért vált szükségessé a csatorna megépítése? Nevezzen meg két okot!
- ........................................................................................................................................
- ........................................................................................................................................
c) Hogyan változott meg a folyó sebessége az árvízvédelmi munkálatok következtében? ......................
d) Javítsa ki az alábbi, két hibát is tartalmazó mondatot a térképmelléklet felhasználásával! Karikázza be, és számozza meg a két hibás kifejezést, majd írja a helyes szavakat a pontozott vonalra!
A Tisza szabályozásának következtében a legnagyobb összefüggő ármentesített terület a folyó jobb oldali vízgyűjtő területén, ezen belül is a Szamos folyó árterén található.
1. .......................................................... 2. ..............................................................
8. Olvassa el az alábbi szemelvényt, majd válaszoljon a kérdésekre!
„… a csendes-óceáni partvidék közelében, Washington állam területén fekvő Mount St. Helenst a XX. század derekára már minden komoly szakkönyvben régen kihúzták a még aktív, működő vulkánok listájáról. A francia származású Saint Helens grófokról elnevezett hegy 1857-ben működött utoljára. A vulkáni eredetre már csak a szabályos kúpforma emlékeztetett. A nyár derekán is hó- és jégpalástba burkolózó, 2950 m magas kúp lejtőin gyönyörű fenyvesek magasodtak, a táj végtelen nyugalmat sugárzott… Aztán 1980. márciusában földrengések sorozata jelezte, hogy a …vulkán újból életre kelt. Március végén már kisebb gőz- és hamukitörésekre is sor került… 1980. május 18-ának reggelén bekövetkezett a nagy kitörés. Az északi lejtő magmapúpja fülsiketítő dörejjel kirobbant, és a robbanás ereje a levegőbe röpítette az eredeti kúp 400 m-nyi tetejét. A heves robbanásos kitörés ugyan kevés lávát szolgáltatott, viszont a robbanás hamufelhője 23 kilométernyi magasságba lövellt fel.”
a) Milyen típusú vulkánra ismer a szövegrészlet alapján? .................................................................
b) Melyek voltak a kitörés előjelei? Nevezzen meg kettőt!
................................................................. ............................................................
c) Milyen típusú kőzetlemezmozgás játszott szerepet a vulkán kialakulásában? Húzza alá a megfelelőt!
1. távolodó 2. közeledő 3. elcsúszó
d) Szerkezetük, felépítésük alapján milyen típusú kőzetlemezek vettek részt a folyamatban?
1. ....................................................... 2. ........................................................
e) Mely vulkáni kiömléses kőzet keletkezhet az ilyen típusú vulkáni működés során? Nevezze meg a két lehetséges kőzetet!
................................................................. ............................................................
f) Nevezzen meg még egy, a Mount St. Helens-hez hasonló típusú vulkánt!
.................................................................
9. Olvassa el az alábbi szöveget, majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!
A legfejlettebb kelet-afrikai országban, Kenyában milliókat fenyeget az éhínség. Az egykor virágzó állam a működésképtelenség határán egyensúlyoz: vize és árama egyre kevesebb embernek, fegyvere egyre többnek van. Az ország közepén legutóbb 9 hónapja esett eső, pedig ez a terület nem is tartozik az ország legszárazabb területei közé. A válság nem csak a mezőgazdaságból élőket sújtja. Veszélyben vannak a létfontosságú idegenforgalmi bevételek is. A jól táplált oroszlánok jobban vonzzák a szafari-turistákat, mint a véznák, az orvvadászok is
újra elszaporodtak, és a pásztorok is mind gyakrabban terelik be a nemzeti parkokba állataikat, ha zöldet látnak. Az áramot is jórészt vízerőművek állítják elő, így a városban élők is megszenvedik az aszályt. A szárazság ugyan természeti csapás, de a kenyaiak nem sokat tettek azért, hogy elkerüljék. Az ország lakossága húsz év alatt kétszeresére nőtt, az erdőterület 9/10-e a függetlenség kikiáltása óta eltűnt. A mezőgazdaságban alkalmazott kezdetleges technológia miatt a termésátlagok alacsonyak, a parasztok (magas ára miatt) kukoricát vetnek oda is, ahol más jobban megteremne. Forrás: HVG, 2009. szeptember 19. A más rétje című cikke
a) Nevezzen meg az emberiséget sújtó, a cikkben is megjelenő globális problémák közül hármat!
⎯ .........................................................................................................................................
⎯ .........................................................................................................................................
⎯ .........................................................................................................................................
b) Milyen gazdasági érdekek fűződhetnek az erdőirtáshoz Kenyában? Nevezzen meg két lehetséges okot!
⎯ .........................................................................................................................................
⎯ .........................................................................................................................................
c) Tegyük fel, hogy Kenyában hamarosan beköszönt az esős évszak hatalmas esőzésekkel, heves záporokkal! Milyen környezeti következménye lehet ekkor az erdők nagymértékű kiirtásának?
...............................................................................................................................................
10. Olvassa el a szövegrészletet, majd válaszoljon a kérdésekre!
„ A klímaváltozás miatt előtérbe kerülnek azok az energiatermelési módok, melyek nem járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás növeléséhez. Az egyik ilyen az atomenergia felhasználása. Az energiabiztonság is fontos ok. Miután az orosz-ukrán gázháborúk miatt többször is előfordult, hogy nem érkezett földgáz Oroszországból Európába, a nyugat-európai államok sokkot kaptak, és alternatívát kerestek.”Forrás: HVG 2010. október 2.
a) Mivel indokolja a cikk az atomenergia hasznosításának lehetséges előretörését az energiatermelésben? Fogalmazzon meg két indokot!
- ..............................................................................................................................................
................................................................................................................................................
- ..............................................................................................................................................
b) Miért tiltakoznak mégis sokan az atomenergia nagyobb mértékű hasznosítása ellen? Fogalmazzon meg két okot!
- ..............................................................................................................................................
................................................................................................................................................
- ..............................................................................................................................................
................................................................................................................................................
c) Melyik országban a legnagyobb az atomerőművek szerepe a villamos energia előállításában? Karikázza be a megfelelő ország betűjelét!
A. NorvégiaB. Franciaország
C. NémetországD. Oroszország
11. Olvassa el az alábbi szöveget, majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!
Az addig mintegy 500 méter széles Jangce a Három-szorosnál 100–150 méterre szűkül össze, és az áradatot 500–600 (helyenként akár 1500) méter magas szikla-falak szegélyezik. Itt épült meg a szorosról elnevezett rekorder duzzasztómű, ahol mintegy 185 méter magas vízoszlop magasodik. A generátorok évente Magyarország villamos energia fogyasztásának 2,4-szeresét képesek megtermelni. A létesítmény teljes mértékben betölti vízgazdálkodási, árvízvédelmi és hajózási funkcióit is. Az építkezés miatt több mint 1,4 millió embert költöztettek el a régióból. Ez a világ legnagyobb kapacitású vízi-, sőt bármilyen, elektromos áramot termelő erőműve. A projekt bírálói régóta figyelmeztetnek súlyos környezetkárosító hatásokra, földrengések és földcsuszamlások veszélyére, és arra, hogy a gát miatt nem tud természetes módon tisztulni a folyó: az esőzések következtében hatalmas mennyiségű szemét és törmelék mosódik a folyóba, és a hordalékból egyes helyeken olyan vastag réteg keletkezik, hogy az emberek száraz lábbal tudnak közlekedni rajta. http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1rom-szurdok, Sulinet alapján
1.Fogalmazzon meg ismeretei és a szövegrészlet alapján két célt, amiért a folyókon duzzasztógátakat építenek!
− ................................................................................................................................
− ................................................................................................................................
2. Nevezze meg a cikkben szereplő építkezés két negatív következményét!
− ................................................................................................................................
− ................................................................................................................................
3. Milyen felszínformáló tevékenység jellemezte a folyót az említett szakaszon az erőmű megépítése előtt? Következtessen a szöveg alapján!
.....................................................................................................................................
4. Milyen felszínformáló folyamatok erősödtek fel a gát megépítése után?
.....................................................................................................................................
12. Oldja meg a levegő szennyeződésével kapcsolatos feladatokat!
a) Tanulmányozza a diagramot! Mi okozhatja a levegő SO2-tartalmának növekedését?
.................................................................................................................................
Miből következtetett erre?
.................................................................................................................................
b) Mely környezeti probléma kialakulásáért felelős a légkörbe kerülő kén-dioxid?
.......................................................
Nevezze meg a jelenség két káros következményét!
− ............................................
− .............................................
13. Tanulmányozza a karikatúrát, és oldja meg a feladatokat!
1. Mely globális környezeti problémára ismer a kép alapján?...........................
2. Karikázza be a felsoroltak közül annak a három tényezőnek a betűjelét, amelyek, hozzájárulnak ennek a környezeti problémának a kialakulásához!
a) a levegőbe kerülő porszennyeződésb) a levegő kén-dioxid tartalmának növekedésec) a fosszilis energiahordozók elégetésed) a levegő szén-dioxid tartalmának növekedésee) a levegőbe kerülő radioaktív anyagokf) az esőerdők felégetése
3. Nevezze meg azt az európai országot, amelyet a karikatúrán ábrázolt jelenség következménye leginkább veszélyeztet! ..............................................................
14. Oldja meg a nagyvárosokra jellemző környezeti problémákkal kapcsolatos feladatokat!
a) Nevezze meg a képek segítségével, mely környezeti problémák kapcsolódnak a nagyvárosok életéhez! Fogalmazzon meg egy-egy lehetőséget az adott probléma
1. Környezeti probléma:
..................................................................
Mérséklésének lehetséges módja:
..................................................................
2. Környezeti probléma:
..................................................................
Mérséklésének lehetséges módja:
..................................................................
3. Környezeti probléma:
..................................................................
Mérséklésének lehetséges módja:
..................................................................
b) A képen London zajtérképét látja. A sötétebb árnyalat nagyobb zajszintet jelöl.
A térkép alapján mely városi tevékenység lehet a zaj forrás
………………………………………….
15. Tanulmányozza a grafikont és a szövegrészleteket, majd válaszoljon a kérdésekre!
Nyolcszáz embert telepítettek ki szerdán reggel Izland déli részén még mielőtt az Eyjafjallajökull jégmezőn kitört a vulkán. A környező folyók vízszintje három méterrel megemelkedett, így a gyéren lakott környéket víz árasztotta el. A kráterből több mint hatezer méter magasságig füst gomolygott. Számos földmozgást is észleltek a térségben. 1823 óta a múlt hónapban tört ki az első vulkán az Eyjafjallajökull jégmezőn: akkor is ugyanez a vulkán kezdett működni, és akkor hatszáz embernek kellett rövid időre kiköltöznie lakóhelyéről. Az izlandi vulkán kitörés okozta roppant méretű hamu- és gázfelhő egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy akár csak késleltesse is a globális fölmelegedést, mint ahogy azt 1991-ben a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése tette, állítják szakértők.”
Forrás: http://index.hu/kulfold/2010/04/15/fel_europa_legi_forgalma_leallt/
„Ma nagy esés bontakozott ki a világ tőzsdéin, a lejtmenetet a légitársaságok részvényei vezették, a hétvégén pedig újabb hamufellegeket eregetett magából az izlandi vulkán. Ha a légtérzár sokáig elhúzódna, a múlt héten még ártalmatlannak tűnt szigetországi vulkán romba dönthetné a végre magára találni kezdő európai gazdaságot, de a ma reggeli borongós pénzpiaci hangulatért csak részben felelős. A Malév egymilliárd forintot bukott, a turizmus veszteségeiről még nincsenek hazai becslések.”
Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/i/c-tobb_milliard_dollaros_kart_okozott_az_izlandi_vulkankitores-menu-cimlap-submenu-onearticle-news id-408305-red-latest.html
a) Miért emelkedett meg a kitörés hatására a folyók vízszintje?
..........................................................................................................................................
b) Milyen gazdasági hatásai voltak a vulkánkitörésnek? Nevezzen meg hármat!
-.........................................................................................................................
-.........................................................................................................................
-......................................................................................................................... .
c) Hány százalékkal csökkent a légi járatok száma április 17-én április 14-éhez viszonyítva? Kerekítsen egy tizedesjegyre!
A számítást itt végezze!
A csökkenés ……………%
d) Miért okozhat hőmérsékletcsökkenést a vulkánkitörés? .................................................
16. Mely globális problémákra ismer a meghatározások alapján? Írja az állítások alá a megfelelő fogalmat!
1. A fejlett országok népességét érintő probléma, melynek lényege, hogy a mozgásszegény, kényelmes életmód és a kedvező megélhetési feltételek miatt a lakosság több élelmet fogyaszt el, mint amennyi a szervezet energiaszükségletének fedezéséhez kell. ....................................
2. Főleg a fejlődő országokat érintő folyamat, amely során a lakosság száma meghaladja az adott terület (ország) eltartóképességét, a helyi természeti erőforrások már nem tudják biztosítani az ott élők megélhetését. .....................................................................................................
3. E jelenség legismertebb előfordulása a Száhel-öv, ahol a túllegeltetés a gyér növényzet pusztulásához vezetett. A folyamat kialakulásában a hosszantartó aszályos időszakoknak is szerepe volt. .....................................................................................................
4. Ez a globális probléma rávilágít arra, hogy a rendelkezésre álló nem megújuló energiaforrások a mértéktelen, pazarló felhasználás következtében csak véges ideig elégíthetik ki a Föld energiaigényét. .....................................................................................................
5. Elsősorban a légkör megnövekedő CO2 tartalma által előidézett globális légköri folyamat.............
