Az ózonpajzsTanári útmutató

Az ózonpajzs című tanári segédanyag hét feladat megoldásával dolgozza fel a témát. Mindegyik feladat az ismeretátadáson túl valamely kompetencia fejlesztésére törekszik. Ezek a következők:

1. Az elektromágneses színkép – szövegértés, ábraelemzés2. Az ultraibolya sugárzás – összehasonlítás3. A Föld légköre és az ózonpajzs – szövegértés, kritikus gondolkodás4. Az ózonciklus – szövegértés, logikus gondolkodás5. Hasznos vagy káros az ózon a légkörben? – összehasonlítás 6. Az ózonpajzs sérülése, az ózonlyuk – szövegalkotás 7. Az ózonpajzs védelme – IKT-használat, információgyűjtés

+1 ellenőrző feladatlap megoldásokkal

Időkeret: 1-2 óra a feladatokra és az ellenőrző feladatlapraTeremigény: internethasználatra és csoportmunkára alkalmas tanteremMunkaforma: kiscsoportos munka (3-4 fős csoportban)Ideális létszám. 18-20 fő (de nagyobb is lehet)

Előkészítések:1. Nyomtassuk ki (mindenképpen színes nyomtatóval) a lapokat kétoldalasan, majd érdemes laminálni azokat a többszöri felhasználás érdekében.2. Ha nagyobb létszámú az osztály, akkor egy-egy feladatlapból több példányt is készítsünk (2-3 db-ot).3. A 4. feladathoz nyomtassuk ki, lamináljuk, majd vágjuk fel a mellékletben szereplő, ózonciklust szemléltető ábrát. Tegyük borítékba!4. A 7. feladathoz 2-3 db különböző márkájú fényvédő krém, naptej flakonja szükséges, amelyen olvashatók az összetevők.5. A 7. feladathoz internet-elérésére alkalmas számítógép szükséges, de a tanulóknál lévő okostelefonok (ha minden csoportban legalább egy diáknál van) is teljesen alkalmasak a feladat megoldásához.

Az óra menete:

1. Ismertessük a feladatot: a csoportalakítás után minden csoport forgószínpadszerűen vagy tetszőleges sorrendben feladatokat fog megoldani az ózonpajzs témaköréből. A feladatok megoldása során készítsenek jegyzeteket, majd ellenőrizzék a megoldásaikat a kiadott lap hátoldaláról. Egy feladatra max. 8-10 percet szánjanak!2. Alakítsuk ki a csoportokat (az igények szerint).3. Indítsuk el a munkát a feladatok csoportokhoz rendelésével. Közben folyamatosan ellenőrizzük a tanulók munkáját. A 6. feladat nyílt végű szövegalkotás, így érdemes az elkészült szövegeket a tanárnak is átolvasni.4. Törekedjünk arra, hogy a tanulók többsége 5-6 feladatot megoldjon!5. Az időkereteket igazítsuk az osztály és a saját igényeinkhez, lehetőségeinkhez. Lehetőség van egy óra alatt feldolgozni a témát, de akkor 4-5 feladatnál többet nem tudnak a diákok megoldani. Ha mind a hét feladatot meg akarjuk oldatni, szükség van két tanítási órára.

Melléklet a 4. feladathoz

1. feladat: Az elektromágneses színkép

Az elektromágneses sugárzás fotonokból áll. A teljes elektromágneses spektrumot a fotonjaik hullámhossz-tartománya alapján több részre bonthatjuk. Számunkra legismertebb a látható fény tartománya, amit „fénysugárzásnak” nevezünk, ugyanis a szemünk ennek érzékelésére alkalmazkodott. A Nap kb. 300-1200 nm hullámhossz-tartományban sugároz, azaz a látható fényen kívül más sugárzásfajtákat is kibocsát. A fény hullámhossza és energiája fordítottan arányos egymással. Ennek megfelelően a rövid hullámhosszú, nagy frekvenciájú sugárzás nagyobb energiát képvisel, míg a nagy hullámhosszú, kisebb frekvenciájú sugárzás kisebbet. Ha a Nap fényét (ún. fehér fényt) prizmával alkotórészeire bontjuk, akkor a szivárvány színei tárulnak elénk. Ezek kb. 400-800 nm-es hullámhossz-tartományt fednek le. Az ennél rövidebb hullámhosszakat ibolyán túli (ultraviolet, UV), a hosszabbakat hősugárzásnak (infravörös, infrared, IR) nevezzük.

Ábra forrása: Wikipédia

Feladatok:

A fenti ábra segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre!1. Egy nanométer 10-9 méter. Tudjuk, hogy a Nap 300-1200 nm hullámhossz-tartományban sugároz. Hogy fejezhető ki ez az érték méterben, és ennek megfelelően milyen sugárzásfajták érkeznek a Napból?

2. Olvasd le az ábráról, hogy mely sugárzásfajtákat nem engedi át a Föld légköre!

3. Állítsd növekvő energia szerint sorrendbe a következő sugárzástartományokat:

fénysugárzás, mikrohullámú sugárzás, ultraibolya sugárzás, röntgensugárzás, hősugárzás

Megoldások:

A fenti ábra segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre!1. Egy nanométer 10-9 méter. Tudjuk, hogy a Nap 300-1200 nm hullámhossz-tartományban sugároz. Hogy fejezhető ki ez az érték méterben, és ennek megfelelően milyen sugárzásfajták érkeznek a Napból?

1 nm = 10-9 m, azaz 300 nm = 300.10-9 m = 3.10-7 m → ultraibolyába nyúlikazaz 1200 nm = 1200.10-9 m = 1,2.10-6 m → fénysugárzás

Ha tudjuk, hogy a látható fény 400-800 nm, így a 300 nm infravörös, azaz hő, a 800 feletti tartomány ultraibolya, azaz a Nap hő-, fény- és ultraibolya sugárzást bocsát ki.

2. Olvasd le az ábráról, hogy mely sugárzásfajtákat nem engedi át a Föld légköre?

Az ultraibolya sugárzás és a mikrohullámú sugárzás nagy részét.

3. Állítsd növekvő energia szerint sorrendbe a következő sugárzástartományokat:

mikrohullámú sugárzás, hősugárzás, fénysugárzás, ultraibolya sugárzás, röntgensugárzás,

2. feladat: Az ultraibolya sugárzás fajtái

Az ultraibolya sugárzás olyan elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossz-tartománya a látható fényé és a röntgensugárzásé közé esik.

Az ultraibolya sugárzást további három tartományra bonthatjuk, UV-A, UV-B és UV-C sugárzásra. Ugyanebben a sorrendben haladva az UV-fény hullámhossza csökken, energiája azonban nő. Mindhárom tartománynak vannak az emberi szervezetre káros hatásai.Az UV-A a legkisebb energiájú ultraibolya sugárzás. Az ózonréteg gyakorlatilag nem nyeli el, így Föld légköre szinte szabadon átengedi. Igen kis mértékben járul hozzá a bőrünk barnulásához, jellemzően a bőr öregedését idézi elő.Az UV-B sugárzás nagyobb energiájú, roncsolóbb hatású. A bőr melanin-képzése révén segíti a barnulást, azonban közvetlenül károsítja a sejtek örökítő anyagát (DNS-t), így a leégésen túl bőrrák kialakulását is okozhatja. Mivel azonban a magaslégköri ózon a nagy részét kiszűri, ép ózonpajzs esetén csak csekély mennyisége jut át a légkörön. Ez a kevés UV-B sugárzás fontos a szervezetünk D-vitamin képzése, így a normális csontosodás szempontjából.Az UV-C a legnagyobb energiájú, legkisebb hullámhosszú ultraibolya sugárzásfajta. A légkör teljesen elnyeli, így nem kell védekeznünk ellene.

Feladatok:

1. Írd az állítás mellé a hozzá tartozó fogalom betűjelét!

A) UV-AB) UV-BC) UV-CD) mindháromE) egyik sem

1. A napsugárzás része.2. A legnagyobb energiatartalmú ultraibolya sugárzás.3. A legnagyobb hullámhosszú ultraibolya sugárzás.

4. A Föld légköre gyakorlatilag teljesen elnyeli.5. A Föld légköre gyakorlatilag teljesen átengedi.6. Az ózonpajzs megszűri a nagy részét, kis részét átengedi.7. Leégést okoz, és bőrrák kialakulásához vezethet.8. Alapvetően a bőr öregedését idézi elő.9. Fontos a D-vitamin termelésünk szempontjából.10. A látható fény tartományába esik.

2. Figyeld meg 2-3 napvédő krém csomagolásán, hogy mi azok fő hatóanyaga, és az UV-sugárzásnak mely komponenseit szűrik ki!

Megoldások:

1. Írd az állítás mellé a hozzá tartozó fogalom betűjelét!

A) UV-AB) UV-BC) UV-CD) mindháromE) egyik sem

D 1. A napsugárzás része.C 2. A legnagyobb energiatartalmú ultraibolya sugárzás.A 3. A legnagyobb hullámhosszú ultraibolya sugárzás.

C 4. A Föld légköre gyakorlatilag teljesen elnyeli.A 5. A Föld légköre gyakorlatilag teljesen átengedi.B 6. Az ózonpajzs megszűri a nagy részét, kis részét átengedi.B 7. Leégést okoz, és bőrrák kialakulásához vezethet.A 8. Alapvetően a bőr öregedését idézi elő.B 9. Fontos a D-vitamin termelésünk szempontjából.E 10. A látható fény tartományába esik.

2. Figyeld meg 2-3 napvédő krém csomagolásán, hogy mi azok fő hatóanyaga, és az UV-sugárzásnak mely komponenseit szűrik ki!

Leggyakrabban ásványi eredetű (titán-dioxid, cink-oxid) tartalmúak. A hatóanyag vagy elnyeli, vagy visszaveri az ultraibolya sugarakat.

Általában az UV-A és az UV-B sugárzást is kiszűrik.

(A faktorszám azt jelzi a naptejen, hogy hányszor akkora sugárzást tud elviselni a bőrünk leégés nélkül, ha be vagyunk kenve, mintha nem lennénk bekenve.)

3. feladat: A Föld légköre és az ózonpajzs

Földünket egy kb. 1000 km vastagságú gázelegy, a légkör veszi körül. Kémiai összetétele az idők során folyamatosan változott. A mai légkör az élettelen környezeti tényezők és az élőlények együttes hatására alakult ki, és jelentős védelmet nyújt bolygónknak a világűrből érkező sugárzásokkal szemben. Hőmérséklete, sűrűsége, nyomása és kémiai összetétele a földfelszíntől felfelé haladva jellegzetes változást mutat. Tagolása a hőmérséklet változása alapján történik.Sugárzásvédelmi szempontból legfontosabb rétege a kb. 20-50 km magasságban lévő sztratoszféra, amelynek különleges összetevője az ózon. Ez az elem az oxigén allotróp módosulata, és a Nap nagy energiájú ultraibolya sugárzása hatására alakul ki. Jelentősége, hogy kiszűri a káros ultraibolya sugárzás túlnyomó részét, ezzel lehetővé teszi Földünkön az élet fennmaradását.

Feladatok:

1. Sorold fel a földfelszíntől felfelé haladva a légkör rétegeit, majd húzd alá annak a nevét, amelynek Földünk UV-sugárzás elleni védelmében a legnagyobb szerepe van!

2. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

1. A troposzférára jellemzőek az időjárási jelenségek.2. A troposzférában felfelé haladva csökken a hőmérséklet, a felső határán (a repülőgépek utazó magasságában) eléri a -80 oC-ot.3. A sztratoszférában a hőmérséklet emelkedni kezd, és átlaga majdnem eléri a földfelszíni átlagot.4. A légnyomás a magassággal folyamatosan nő.5. A légkör különböző rétegeinek kémiai összetétele és az összetevők aránya megegyező.6. Az ózon és az oxigén egymás allotróp módosulatai, mert elemek, ugyanolyan atomokból állnak, csak más a molekulaszerkezetük.

magasság

Megoldások:

1. Sorold fel a földfelszíntől felfelé haladva a légkör rétegeit, majd húzd alá annak a nevét, amelynek Földünk UV-sugárzás elleni védelmében a legnagyobb szerepe van!

troposzféra – sztratoszféra – mezoszféra – termoszféra – exoszféra

2. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

1. A troposzférára jellemzőek az időjárási jelenségek. - igaz 2. A troposzférában felfelé haladva csökken a hőmérséklet, a felső határán (a repülőgépek utazó magasságában) eléri a -80 o C-ot. - igaz 3. A sztratoszférában a hőmérséklet emelkedni kezd, és átlaga majdnem eléri a földfelszíni átlagot. - igaz 4. A légnyomás a magassággal folyamatosan nő. - hamis5. A légkör különböző rétegeinek kémiai összetétele és az összetevők aránya megegyező. – hamis6. Az ózon és az oxigén egymás allotróp módosulatai, mert elemek, ugyanolyan atomokból állnak, csak más a molekulaszerkezetük. - igaz

4. feladat: Az ózonciklus

A Föld légkörének kb. 25 km-es magasságában, a sztratoszférában egy olyan különleges elem található meg, amely a légkör többi részére nem jellemző. Ez az ózon, amely az oxigén allotróp módosulata. A Nap nagy energiájú ultraibolya (UV) sugarainak hatására alakul ki oxigénmolekulákból és jelentős szerepe, hogy elnyeli a Napból érkező, az élőlények szempontjából veszélyes ultraibolya sugarak jelentős részét. Az oxigén ózonná, és az ózon oxigénné való alakulásában kialakult egy viszonylagos egyensúly, amely folyamatosan lehetővé tette az élőlények UV-sugárzás elleni védelmét.

Feladatok:

Az alábbi szöveg az ózon kialakulásának és bomlásának a folyamatát és az ultraibolya sugárzás elnyelésében való szerepét írja le. A mellékelt borítékban 5 db körcikket találsz. A szöveg alapján állítsd megfelelő sorrendbe a körcikkeket, és rakd ki a folyamatot szimbolizáló teljes kört!

A sztratoszférában egyes oxigénmolekulák a nagyenergiájú ultraibolya sugarak hatására oxigénatomokra esnek szét (disszociálnak). Az így kialakult reakcióképes oxigénatomok oxigénmolekulákkal ütközve ózonmolekulákat hoznak létre. Az ózonmolekulák jellemző tulajdonsága, hogy ultraibolya sugarak elnyelésével gerjesztett állapotba kerülnek, majd a felvett energiát hő formájában adják le. Ennek az lesz a következménye, hogy a sztratoszférában a hőmérséklet emelkedik. Bizonyos körülmények között az ózonmolekulák oxigénmolekulára és atomos oxigénre esnek szét. A teljes folyamat során tehát az ultraibolya sugárzás hősugárzássá alakul, az ózonréteg pedig „megszűri” a Földre érkező ultraibolya sugárzás nagy részét.

Melléklet: 5 db körcikket tartalmazó boríték.

Megoldások:

napsugárzás

ózonpajzs

földfelszín

UV-sugárzás

(Az ábra Albert V.–Hetzl A. Környezeti kémia (Panem Kiadó) c. könyve alapján készült.)

5. feladat: Hasznos vagy káros az ózon a légkörben?

Az ózonról alapvetően a Föld légkörének körülbelül 25 km-es magasságában, a sztratoszférában lévő ózonpajzs révén hallunk, a teljes légkör ózontartalmának 90%-a ugyanis itt található. Ennek az ún. magaslégköri ózonnak fontos feladata, hogy elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás túlnyomó részét, így a földfelszínre nem jut a legveszélyesebb energiatartományú, erősen sejtkárosító ultraibolya (azaz UV) fénytartományból. Bizonyos UV-tartományokból azonban mégis átenged, aminek fontos szerepe van az egészségünk szempontjából. A bőrben ugyanis a D-vitamin előanyagából ultraibolya sugárzás hatására képződik aktív D-vitamin, amely a csontok normális képződéséhez és számos más életfolyamathoz szükséges. A mértéktartó napozás tehát egészségmegőrző hatású. Meleg, napsütéses nyári napokon az erős ultraibolya sugárzás hatására a közvetlen

környezetünkben, a troposzférában is képződik ózon, ezt alacsonylégköri ózonnak nevezzük. Veszélyes, mérgező

gáz, erősen oxidáló hatású, és irritálja a nyálkahártyákat, károsítja a tüdőt. A nyári szmognak a jellemző alkotórésze.

Feladatok:

Hasonlítsd össze a magaslégköri és az alacsonylégköri ózont a szöveg alapján! Töltsd ki a táblázat hiányzó helyeit!

magaslégköri ózon alacsonylégköri ózonA légkör mely rétegében

(szférájában) található meg?

A légkör teljes ózontartalmának hány %-át alkotja?

Léte alapvetően előnyös vagy hátrányos?

Melyek a tulajdonságai?

Megoldások:

Hasonlítsd össze a magaslégköri és az alacsonylégköri ózont a szöveg alapján! Töltsd ki a táblázat hiányzó helyeit!

magaslégköri ózon alacsonylégköri ózonsztratoszférában A légkör mely rétegében

(szférájában) található meg?troposzférában

90 % A légkör teljes ózontartalmának hány %-át alkotja?

10 %

előnyös Léte alapvetően előnyös vagy hátrányos?

hátrányos

1. Elnyeli a Nap legveszélyesebb UV-sugarait.

2. Átengedi az UV-sugarak egy részét, amely a D-vitamin kialakításához szükséges.

Melyek a tulajdonságai?Erősen oxidáló hatású, mérgező gáz, irritálja a nyálkahártyákat, károsítja a tüdőt.

UV-fény

6. feladat: Az ózonpajzs sérülése, az ózonlyuk

A magaslégkörben található ózonnak jelentős szerepe van a Napból érkező, káros ultraibolya sugarak elnyelésében. Az 1980-as évek elején észrevették, hogy az Antarktisz felett az év egy időszakában jelentősen megritkul ennek a védőpajzsnak az ózonkoncentrációja, és egy ózonban szegényebb terület, ún. ózonlyuk alakul ki. Ezek az ózonhiányos foltok minden kontinens felett megjelentek, méretük pedig egyre nőtt, így erősödött a leégést vagy akár bőrrákot okozó ultraibolya sugárzás.A tudósok kiderítették, hogy az ózon bontásáért alapvetően halogéntartalmú légköri szennyező gázok, a dezodorokból és hűtőgépekből, légkondicionálókból származó freonok és halonok a felelősek.

Ózonhiányos folt az Antarktisz felett

Ábra forrása: Wikipédia

Feladatok:

Az ábra a freonok egyik képviselőjének (CFCl3) az ózon bontásában betöltött szerepét, azaz az ózonbontás mechanizmusát mutatja. Az ábrán feketével a szén, sárgával a fluor, zölddel a klór, vörössel pedig az oxigén atomjait jelöltük.

Kémiai ismereteid alapján írj magyarázó szöveget az ábrához! A szövegben használd fel az alábbi szakkifejezéseket, és adj választ az alábbi kérdésekre: Honnan származnak az ózon bontásában résztvevő molekulák, mi a bontás mechanizmusa és miért tekinthető katalitikusnak a folyamat?

freonmolekula, klóratom, ózonmolekula, klór-monoxid molekula, oxigénmolekula, katalizátor, disszociál (szétesik), bomlik, reakcióba lép

(Az ábra Albert V.–Hetzl A. Környezeti kémia (Panem Kiadó) c. könyve alapján készült.)

Megoldások:

Egy lehetséges megoldás:

- A dezodorokból, hűtőgépekből, légkondicionáló berendezésekből freonmolekulák juthatnak a légkörbe.

- A freonmolekulák a Nap ultraibolya sugárzása hatására disszociálnak, ekkor klóratomok keletkeznek.

- A klóratomok reakcióba lépnek az ózonmolekulákkal, miközben oxigénmolekula és klór-monoxid molekula keletkezik.

- A klór-monoxid molekulák is reakcióba léphetnek ózonmolekulával, ekkor két oxigénmolekula jön létre, és ismét kialakul a klóratom.

- A klóratom így ismét részt vehet az ózonmolekula bontásában.- A klóratomok a folyamatban katalizátorok, mert az ózon bontása során újra képződnek.

kibocsátás(1000 tonna)

1200

800

400

t (év)1980 1990 2000

7. feladat: Az ózonpajzs védelme

Az 1970-es évektől a fejlett országaiban olyan nagymértékben elterjedtek az ózonpajzsot károsító halogénezett szénhidrogének (freonok, halonok), hogy az ózonlyukak mérete és gyakorisága jelentősen nőtt. Az ezeken áthatoló ultraibolya sugárzás gyors leégést, bőrrákot immunrendszer-gyengülést, és szembetegségeket is eredményezhetnek. Ugyanígy károsítja a növény- és állatvilágot is. Sürgetővé vált egy nemzetközi egyezmény, amely korlátozza az ózont bontó freonok és halonok kibocsátását. Az 1980-as évek közepétől több is született, legjelentősebb a Montreali Jegyzőkönyv (1987), melynek értelmében több halogénezett szénvegyület kibocsátását korlátozták. A nemzetközi összefogás eredményeképpen

az ózonpajzs fogyása napjainkra megállt, és bíztató jelek vannak a regenerációjára is.

Az ózonkárosító vegyületek kibocsátása a világon az 1980-as évektől 2000-ig

(Az ábra Albert V.–Hetzl A. Környezeti kémia (Panem Kiadó) c. könyve alapján készült.)

Feladatok:

Kutass az interneten!

Az ózon előfordulásának mértékét a magaslégkörben egy jellemző mennyiségben adják meg. Ennek egységnyi mennyisége annyi ózon, amely a földfelszín nyomás- és hőmérsékletviszonyai között 0,01 mm vastag réteget alkotna. A sztratoszférában az ózon koncentrációja átlagosan 300 egységnyi. A rejtvényből megtudhatod ennek az egységnek a nevét.

1. Ebben a termékben a korábban használt hajtógázokat PB-gázra vagy levegőre cserélték le.2. A CF2Cl2 összegképletű vegyület márkaneve.3. Az országhatárokat nem ismerő, gyakran egész Földre kiterjedő hatások jelzője.4. Ennek a hónapnak a 16. napja az Ózonvédelmi Világnap.5. A Montreali Jegyzőkönyv angol nevének a második szava: Montréal ……………6. Ennyi ország írta alá kezdetben a Montreali Jegyzőkönyvet.

12 -3456

Megoldások:

1 d e z o D o r2 f r e O n - 1 23 g l o B á l i s4 S z e p t e m b e r5 p r o t O c o l6 N e g y v e n h a t

Ellenőrző feladatlap az ózonpajzs témakörhöz

1. Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelő (szak)kifejezéssel!

Az ózon az oxigén ………………… módosulata. Világoskék, szúrós szagú, belélegezve, az emberi szervezetre

…………………….. hatású gáz. A légkörben legnagyobb mennyiségben a ……………………-ban található meg,

ahol azonban hasznos, mert elnyeli a káros …………………. sugárzás túlnyomó részét. Az élőlények védelmére

gyakorolt hatása révén …………………….-nak is nevezik. Egyes halogéntartalmú vegyületek, mint pl. a

……………….. és a halonok az ózon bontása során ózonhiányos foltokat, azaz …………………. alakítottak ki.

Ezeken a káros sugarak átjutnak, és a bőr leégését, súlyos esetben ………………….. okoznak. Az ózonréteg

elvékonyodása nem helyi jelentőségű, hanem az egész Földet érintő, ún. ………………….. környezeti probléma.

Az ózonbontó anyagok kibocsátásának korlátozását, majd teljes leállítását célzó környezetvédelmi egyezmények

közül legfontosabb a …………………………………… A környezetvédelmi egyezményeknek köszönhetően az

ózonréteg …………………….. megindult, azaz az emberiség összefogása sikeres volt.

2. Oldd meg a tesztfeladatot, karikázd be az egyetlen helyes válasz betűjelét!

1. Az ultraibolya sugárzás a látható fénynél…A) nagyobb hullámhosszú és nagyobb energiájúB) kisebb hullámhosszú és kisebb energiájúC) nagyobb hullámhosszú és kisebb energiájúD) kisebb hullámhosszú és nagyobb energiájúE) a látható fénnyel azonos a hullámhossza és az energiája

2. Milyen magasságban alakult ki a védő ózonréteg?A) 1-10 kmB) 10-20 kmC) 20-50 kmD) 50-150 kmE) 150-250 km

3. Melyik állítás hibás?A) A troposzférikus ózont alacsonylégköri ózonnak is nevezik.B) Az alacsonylégköri ózon jellemzően káros az emberi egészségre.C) A magaslégköri ózon jelenléte nélkül a mai életformák nem maradnának fenn.D) Az ózon bontásában a halogénatomok katalitikus hatása jelentős.E) Az ózonlyuk azt jelenti, hogy a magaslégkörből egy foltban teljesen eltűnik az ózon.

4. Melyik forrásból nem származik ózonkárosító gáz?A) a háztartási földgázbólB) egyes légkondicionálókbólC) egyes hűtőgépek hűtőrendszerébőlD) dezodorok hajtógázaibólE) egyes tűzoltópalackok halogénezett tűzoltóanyagából

5. Az ultraibolya sugárzás melyik komponense okozza leginkább a leégést és a bőrrákot?A) a fénysugárzásB) a hősugárzásC) az UV-A sugárzásD) az UV-B sugárzásE) az UV-C sugárzás

6. Először e földrész felett észlelték az ózonréteg nagymértékű elvékonyodását.A) EurópaB) AfrikaC) É-AmerikaD) AntarktiszE) Ázsia

3. Egy dobsonnyi ózon közönséges körülmények között 0,01 mm vastag réteget alkot a földfelszínen. A magaslégkörben az ózon koncentrációja átlagosan 300 dobson. Mekkora lenne ennek a földfelszínen mért rétegvastagsága?

Ellenőrző feladatlap az ózonpajzs témakörhöz - megoldások

1. Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelő (szak)kifejezéssel!

Az ózon az oxigén ………allotróp…… módosulata. Világoskék, szúrós szagú, belélegezve, az emberi szervezetre

…………mérgező…….. hatású gáz. A légkörben legnagyobb mennyiségben a …sztratoszférá…-ban található

meg, ahol azonban hasznos, mert elnyeli a káros …ultraibolya…. sugárzás túlnyomó részét. Az élőlények

védelmére gyakorolt hatása révén …ózonpajzs….-nak is nevezik. Egyes halogéntartalmú vegyületek, mint pl. a

……freonok….. és a halonok az ózon bontása során ózonhiányos foltokat, azaz …ózonlyukakat…. alakítottak ki.

Ezeken a káros sugarak átjutnak, és a bőr leégését, súlyos esetben ……bőrrákot…. okoznak. Az ózonréteg

elvékonyodása nem helyi jelentőségű, hanem az egész Földet érintő, ún. ……globális….... környezeti probléma.

Az ózonbontó anyagok kibocsátásának korlátozását, majd teljes leállítását célzó környezetvédelmi egyezmények

közül legfontosabb a …Montreali Jegyzőkönyv… A környezetvédelmi egyezményeknek köszönhetően az

ózonréteg …regenerálódása….. megindult, azaz az emberiség összefogása sikeres volt.

2. Oldd meg a tesztfeladatot, karikázd be az egyetlen helyes válasz betűjelét!

1. Az ultraibolya sugárzás a látható fénynél…A) nagyobb hullámhosszú és nagyobb energiájúB) kisebb hullámhosszú és kisebb energiájúC) nagyobb hullámhosszú és kisebb energiájúD) kisebb hullámhosszú és nagyobb energiájúE) a látható fénnyel azonos a hullámhossza és az energiája

2. Milyen magasságban alakult ki a védő ózonréteg?A) 1-10 kmB) 10-20 kmC) 20 - 50 km D) 50-150 kmE) 150-250 km

3. Melyik állítás hibás?A) A troposzférikus ózont alacsonylégköri ózonnak is nevezik.B) Az alacsonylégköri ózon jellemzően káros az emberi egészségre.C) A magaslégköri ózon jelenléte nélkül a mai életformák nem maradnának fenn.D) Az ózon bontásában a halogénatomok katalitikus hatása jelentős.E) Az ózonlyuk azt jelenti, hogy a magaslégkörből egy foltban teljesen eltűnik az ózon.

4. Melyik forrásból nem származik ózonkárosító gáz?A) a háztartási földgázbólB) egyes légkondicionálókbólC) egyes hűtőgépek hűtőrendszerébőlD) dezodorok hajtógázaibólE) egyes tűzoltópalackok halogénezett tűzoltóanyagából

5. Az ultraibolya sugárzás melyik komponense okozza leginkább a leégést és a bőrrákot?A) a fénysugárzásB) a hősugárzásC) az UV-A sugárzásD) az UV-B sugárzásE) az UV-C sugárzás

6. Először e földrész felett észlelték az ózonréteg nagymértékű elvékonyodását.A) EurópaB) AfrikaC) É-AmerikaD) AntarktiszE) Ázsia

3. Egy dobsonnyi ózon közönséges körülmények között 0,01 mm vastag réteget alkot a földfelszínen. A magaslégkörben az ózon koncentrációja átlagosan 300 dobson. Mekkora lenne ennek a földfelszínen mért rétegvastagsága?

3 milliméter (3 mm)