A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1794, 1804–15, 1830, 1848, 1853–56, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907.

Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx, III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln.

Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.

Topográfia: Vendée, Waterloo, Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia.

A francia forradalom és Napóleon kora

http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/francia-forradalom-es-napoleon#

Előzmények

XV. Lajos (1715-1774) - erkölcstelen, apolitikus, kegyencnőkkel veszi körül magát (Pompadour, Dubarry), az élet minél kellemesebbé tétele a fontos: balett, színház, fényűző pazarló ünnepségek, önkényessége miatt közgyűlölet övezi.

XVI. Lajos - gazdasági, politikai válság, az abszolutizmus meggyengülése: Hollandia elfoglalására tett kísérlet kudarca, merkantilizmus kifulladása, spanyol örökösödési háború kudarca, pazarlás.

A gazdaság helyzete: Feudalizmus erős jelenléte, kötöttségek a mezőgazdaságban akadályt

jelentenek, élelmiszerárak nőnek.

A merkantilizmus válságára a fiziokratizmus lenne a válasz - Turgot: az egyetlen értéket képező ág a mezőgazdaság, az ipar csak a meglevő értékeket csoportosítja át - megbuktatják.

Turgot helyére Necker: polgári származású bankár kerül - megbuktatják. A rendi gyűlést nem hívják össze, a király rendeletileg adóztat, "törvényen

kívül". Elmélyülő válság: adósság fizetése nem halad, fizetésképtelenség. 1770-89. között felkelések, éhséglázadások, sztrájkok - parasztság,

plebejusok. 1788. rossz gazdasági év, polgárság előretörése - Siéyes abbé: "Mi a 3.

rend?" c. munkája, panaszfüzetek megjelenése: abszolutizmus bírálata, alkotmány követelése.

A forradalom menete

1789. máj. 5. Versailles - összehívja a király a rendi gyűlést - a 3. rend követelése: alsóháznak nyilvánítják magukat, 1 szavazat helyett 2-t követelnek, együttes ülést.

HÁROM KÜLÖN ÉPÜLETBEN ÜLÉSEZNEK

KIVÁLTSÁGOS RENDEK

HARMADIK REND

(kb. 25 millió fő képviseletében)

600 KÉPVISELŐ

1 SZAVAZAT

NEMESSÉG

(kb. 350 ezer fő képviseletében)

300 KÉPVISELŐ

1 SZAVAZAT

PAPSÁG

(kb. 120 ezer fő képviseletében)

300 KÉPVISELŐ

1 SZAVAZAT

NEMZETGYŰLÉS

1200 KÉPVISELŐ EGYÜTT ÜLÉSEZIK, FEJENKÉNT SZAVAZ

Rendi gyűlésből nemzetgyűlés

A papságot és a nemességet a hátán cipelő harmadik rend - francia politikai karikatúra az 1790-es évekből

Labdaházba átvonulás - eskü: nem oszlanak szét, amíg nincs új alkotmány, rendi gyűlésből alkotmányozó nemzetgyűlés (1789. júl. 9 -1791. szept. 30.)

Király: megfélemlítés, csapatösszevonás, idegen zsoldosok hozatala. Párizsban polgárőrség szervezés, egyes csapatok átállnak, fegyveres

nemzetőrség szervezése, parancsnoka La Fayette márki.

1789. Júl. 14. a Bastille elfoglalása.

A Bastille börtönének bevétele és lerombolása 1789. július 14-én

Létbizonytalanság, fosztogatás, félelem, vidéki felkelések. 1789. aug. 4. a kiváltságosok lemondanak előjogaikról - de: a megváltás

lassan halad, a szegényparasztok nem kapnak földet - elégedetlenség. 1789. aug. 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata - alapelvek egy majdani alkotmányhoz, közhangulat megnyugtatására, a feudalizmus felbomlása:

egyenlőnek születés, különbség a hasznosság; polgárjogok: szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással való szembenállás; népszuverenitás; szabadság - ami másnak nem árt, csak a törvény korlátozza; választójog cenzus alapján, polgár az, akinek tulajdona van; vallásszabadság; szólás- és sajtószabadság; tulajdonjog szent és sérthetetlen.

  Radikalizálódás, balra tolódás, XVI. Lajos vétójoga marad, nem írja alá a

törvényeket, taktikázik - flamand zsoldosokkal körülzárják Párizst, éhezés. Tüntető tömeg, felfegyverkezve, irreguláris hadsereg, "asszonyok menete". Gazdasági csőd 

1790. okt. törvények - 1791. szept. a király szentesíti (az aláírás elől megszökik, visszahozzák): 1791-es polgári liberális alkotmány:

alkotmányos királyság - Montesquieu eszménye; törvény előtti egyenlőség; közteherviselés; szólás- és sajtószabadság; választójog vagyoni cenzus alapján; Rómától független francia egyház; király vétójoga; alkotmányozó nemzetgyűlés helyett a törvényhozó nemzetgyűlés hozza a

törvényeket.

Elégedetlenség: vagyoni cenzus magas Mars-mezőn tüntetés: La Fayette közéjük lövet.

1789 óta jakobinus klub - kiválnak a konzervatívok, a klub radikalizálódik, a polgárság plebejus része szembefordul a királlyal, a liberális arisztokráciával - elválnak az alkotmányos monarchia és a köztársaság hívei.

A radikalizálódás okai: - a király szentsége megszűnik a szökéssel, - 1791. aug. 25. Pillnitzi nyilatkozat: Ausztria és Poroszország nyíltan szembefordultak a forradalmi Franciaországgal, amikor szavatolták XVI. Lajos sérthetetlenségét.

1792. márc. gironde-párti (a középpolgárság érdekeit képviselők) kormány alakul

1792. április 20-án Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, ezzel elkezdődött az első koalíciós háború (1797-ig tart). A porosz hadsereg előretör.

1792. aug. 10. a felkelők elfogják a királyt, új állam: köztársaság, a törvényhozó nemzetgyűlés feloszlatása, nemzeti konvent.

Baloldal győzelme: végrehajtó tanács az új kormány, élén: Danton. Sans-culotte-ok megjelenése - vagyonuk nincs, radikális elvek, párizsi

plebejus réteg. 1792. szept. 20. Valmynál győznek a porosz hadsereg ellen. A girondiak a forr. végét akarják, a konszolidációt, a jakobinusok még további

radikális intézkedéseket. A jakobinusok sem egységesek: szélsőbal (Marat, Hébert), közép

(Robespierre), mérsékelt (Danton). A királyt 1793. január 21-én kivégzik, 1793. okt. a királyné kivégzése, a

trónörökös inas lesz, gyenge, meghal. Élelmiszer nincs, katonai sikerek vége - girondisták felelőssége.

1793. jún. 2. a konventet fegyveresek veszik körül - megszavazzák a girondiak letartóztatását, jakobinus radikalizálódás.

1793. jún. 2. - 1794. júl. 27. jakobinus diktatúra Végletes központosítás: új forradalmi kormány: Közjóléti Bizottság; hadsereghez kormánybiztosok küldése; ellenforradalmárok kivégzése; agrártörvény: állami földek felosztása, földesúri jogok kártérítés nélküli

eltörlése, a cél a parasztok megnyerése, toborzás. 1793. júl. 10. Marat merénylet áldozata lesz, júl.-aug. Robespierre-t

megválasztják a Közjóléti Bizottság élére, befolyása nő - Danton azonban útjában van.

1794. ápr. 5. Danton és társai kivégzése - a terror erősödik: csak a végrehajtó hatalom működése számít, centralizáció.

A naptárat megreformálták, a hónapoknak új neveket adtak. A régi egyházakat betiltották, Robespierre kezdeményezte az ész kultuszát,

és a Legfelsőbb Lény tiszteletét. Gazdasági élet állami ellenőrzése - hadsereg ellátása a cél A jakobinus diktatúra elveszti bázisát - leszámolások, vallásüldözés,

Robespierre háborúellenessége ellentétben áll a katonai sikerekkel.

Nemsokára Robespierre és támogatóinak hatalma is megdőlt: a Konvent 1794. július 27-én (thermidor 9.) megbuktatta és hamarosan kivégeztette őket („thermidori fordulat”). Főleg a jakobinus diktatúra nyomán a forradalom legtöbb vezetője halott volt addigra és tömegek kezdték követelni, hogy vessenek véget az erőszaknak. Visszafogták a terrort, új alkotmány kidolgozásába kezdtek.

A Konvent ítélete nyomán a jakobinus diktatúra vezetőjének, Robespierre-nek és 20 támogatójának kivégzése 1794. július 28-án délután Párizsban

1795-ben ennek alapján megalakult a girondi szellemiségű Direktórium (végrehajtó szerv: 5 tagú), ami a hódításokat megtartva békét kötött Poroszországgal és Spanyolországgal, Hollandiában pedig vazallus királyságot hozott létre. 1797-ben az osztrákok is vereséget szenvedtek Itáliában, ezzel az első koalíció felbomlott.

A forradalom vége, Napóleon uralma

Az 1799. brumaire 18-án (1799. november 9.) elkövetett államcsínnyel végül Bonaparte Napóleon tábornok ragadta magához a hatalmat, és a Köztársaság Első Konzuljává kiáltatta ki magát.

Bonaparte mint Első Konzul(Ingres festménye)

1799-1804 konzulátus időszaka:

- Az 1. konzult 10 évre választják, teljhatalommal rendelkezik, a hadsereg főparancsnoka, a Senatust és az állami hivatalok vezetőit

(bíró) ő nevezi ki, a Tribunátusba jelöltek közül kiválasztja a neki tetszőket.- A 2. és 3. konzul csak tanácsadó.

Demokrácia látszata - valójában kinevezések. Erős rendőrség szervezése. Sajtószabadság megszűnik. A katolikus egyház újjászervezéséhez hozzájárul. Polgári törvénykönyv - Code Napoleon kiadása. 1803. pénzreform: értékálló pénz, merkantilizmus. A pénzarisztokrácia mellé áll: nincs anarchia, nincs kényszerállamkölcsön,

stabil pénz, az új francia bank hitelét az állam szavatolja, megindul a tőkebeáramlás.

A parasztság mellé áll: elkobzott földek felosztásából szabad földtulajdon, ármaximálás eltörlése, kötelező terménybeszolgáltatás megszűnik, közlekedés javul, közbiztonság jobb.

1803. concordátum VII. Pius pápával - kiegyezés, valaki kell, aki elismeri, hogy Isten kegyelméből uralkodik.

1804. császárrá koronázás

Jacques-Louis David: Napóleon koronázása

Napóleonnal szemben 1803 és 1805 között csak az erős hadiflottával rendelkező Nagy-Britannia volt képes ellenállást kifejteni. 1805. október 21-

én Nelson a trafalgari csatában megsemmisítő vereséget mért a francia–spanyol hajóhadra, így Napóleon terve a szigetország meghódítására meghiúsult.

Napóleon megtámadta az oroszokat és az osztrákokat, és győzelmet aratott Ulmnál, majd Austerlitznél (1805).

A poroszok Jénánál és Auerstädtnál (1806) szenvedtek vereséget, az oroszok pedig Friedlandnál (1807).A tilsiti béke után Napóleon lett Európa irányítója.

Angliát a Berlinben 1806-ban kiadott kontinentális zárlattal próbálta térdre kényszeríteni.

A Birodalom 1811-ben.Sötétlila: Franciaországhoz tartozó terület; Világoslila: Franciaország szövetségesei.

o 1809 Ausztria Wagramnál ismét vereséget szenvedett, így Napóleon Bécset is elfoglalhatta. A wagrami csatát megelőzően Napóleon Magyarországra is betört. A győri ütközetben (1809) legyőzte János főherceg osztrák és József nádor magyar nemesi felkelő seregét. (Ez volt a magyar nemesi felkelés (inszurrekció) utolsó fegyveres bevetése.)

1812 oroszországi hadjárat - megleckéztetés a cél, későn indul, gyors sikerre számít - korai hideg, Borogyinonál döntetlen, az oroszok kiürítik, felégetik a terepet - eljut az égő, kiürített Moszkvába, várja Sándort a békeajánlattal, de az nem jön - utánpótlás nincs, állandó összecsapások, hideg, járvány - a sereg töredéke tér haza, otthon a fiatalokat kell besorozni.

Napóleon visszavonul Moszkvából (1812)

1813. Lipcse "népek csatája" - legyőzik, ellenfelei bevonulnak 1814-ben Párizsba, a trónról lemond, de a császári címről nem - Elba szigetére kerül angol őrizetbe.

XVIII. Lajos visszatér - a parasztok jogait megszüntetik, üldözések.

Elégedetlenség - 1815. március partra száll Napóleon Cannes-ban, harc nélkül, diadalmenetben jut el Párizsig, 100 napos uralom - Anglia-Oroszország-Poroszország-Ausztria koalíciója, jún. óriási túlerővel harcol Waterloo-nál, teljes vereség, lemond - Szt. Ilona szigetére kerül.

1814. okt. bécsi kongresszus - Európa visszarendezése, koronás fők részvétele:

- 1789-es határok visszaállítása.

- Svájc függetlenségét szavatolják.- Itália széttagoltsága megmarad.- Osztrák császárság kialakulása.

1815. Szent Szövetség megalakulása: orosz (I. Sándor) - osztrák (I. Ferenc) - porosz (III. Frigyes Vilmos).

Keresztény uralkodók a felvilágosodás ellen. Napóleon és a polgári állam tagadása. Feudális állameszmény. Polgári forradalommal szembeni segítségnyújtás. "szent" szóhasználattal a vallási fogalom visszaültetése a polgári államba.

A XIX. század eszméi

Politikai irányzatok:Konzervativizmus ►Az emberi létezést olyan feszültségek jellemzik, amelyek politikai úton mérsékelhetőek, de nem küszöbölhetőek ki (politikai lényege a kompromisszumkeresés). ►Nem a társadalom szerkezetében látják a szenvedés forrását. ►Népszuverenitásba vetett hitet naivnak tartják. ►Hagyománynak, önkéntes társadalmi köteléknek nagy szerepet tulajdonítottak. ►Állam, jog, kultúra szerves fejlődés eredménye, amely mesterségesen (értsd forradalommal) nem változtatható meg. ►Képviselője: Edmund Burke (Töprengések a francia forradalomról).

Liberalizmus ►Politika és politikai tekintély megkérdőjelezése. ►Ember természetes állapota a szabadság és nincs olyan csoport, aki valamilyen jogon uralkodhatna. ►Kormányzat joga az életfeltételek biztosítása. ►Egyéni szabadság megvalósítása a cél: emberi jogok (vallás-,sajtó- és véleményszabadság, jogegyenlőség, alkotmányos állam). ►Parlamentáris demokrácia. ►Gazdasági szabadság. ►Képviselők: Alexis de Tocqueville (A demokrácia Amerikában), John Stuart Mill (A szabadságról).

Nacionalizmus ►Gazdasági integráció, birodalomba kényszerítettség hozza létre.

►Polgári nemzetfogalom kialakulása (nyelvi és történelmi összetartozás az alapja). ►Egységes, szabad állam megteremtése a cél (államok térképének újrarajzolását követeli).

Marxizmus ►A marxizmus Karl Marx német közgazdász és filozófus tanításainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese. Osztályharcok története a történelem.

Gazdasági elméletek Adam Smith: A nemzetek gazdasága ►Merkantilizmus bírálata. ►Állam feladata a gazdasági növekedés elősegítése (csak a közjó javításával). ►Munka-érték elmélet (az áru értékét a belé fektetett munka határozza meg). ►Gazdasági tevékenység szabadságának követelése (laissez faire elv). ►Szabad verseny

Thomas Malthus: Tanulmány a népesedés törvényéről ►Népesség tudományos vizsgálata. ►A Föld népessége gyorsabb ütemben növekszik, mint a mezőgazdasági termelés, ezért egy idő után az erőforrások elégtelenné válnak. ►Csak a születés szabályozásával és a halálozási arány fenntartásával lehet e problémát megoldani. ►Ellenezte a kormány szegények megsegítésére irányuló programját, mivel az felboríthatja az egyensúlyt. ►A gazdasági növekedés másik hátráltatójának a túltermelésttekintette (vásárlóerő nem nő a termelés ütemében).

D. Ricardo: Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei ►Stacionárius állapot (már nem érhető el növekedés) alapján bírálta az angol mezőgazdaságot és a szabadkereskedelem bevezetésére és az ipari termelés növelésére ösztönözte.

J. S. Mill: A politikai gazdaságtan alapelvei ►Termelés és elosztás szétválasztása: termelést a természeti törvények, az elosztást a társadalmi intézmények határozzák meg. ►Morális reformokra inspirálta a kormányokat, szakszervezeti mozgalom támogatása.

Karl Marx: A tőke

►Értéktöbblet elmélet: termelési folyamatot vizsgálja, kiemeli a munkaerőt, amely speciális új értéket termel, amely a tőkés hasznává lesz, mivel munkabérként kevesebbet fizet ki mint, amennyivel több haszonra tesz szert a munka által (kizsákmányolás).

A kapitalizmus jellemzői

I. Kapitalizmus1.) Fogalma

˗ Olyan társadalmi forma, ahol a hatalom alapja a befektethető tőke nagysága. Nevét a pénzről kapta (capital = tőke, pénz)

2.) Jellemzői:-A termelési tényezők magántulajdonban vannak, -tulajdonosaik részt kérnek a haszonból-cél: minél nagyobb haszon elérése-az árakat a piaci kereslet-és kínálat szabályozza

3.) Termelési tényezők:-munkaerő-tőke (anyagi és szellemi)-föld-energiaforrások-technológia-információk

4.) Meghatározó elemei:-Tőke: hosszabb időre befektethető pénz; illetve anyagi és szellemi javak-A vállalkozások növekedése (újabb és újabb befektetések)-Piaci mechanizmus működése: a termelési tényezők és a megtermelt javakcseréje

5.) A kapitalista társadalom csoportjai:-Tőkések (burzsoázia)

olyan emberek, akik pénzüket vállalkozások alapítására és fejlesztésére

fordítják (gyárak, kereskedelmi társaságok, bankok)-Bérmunkások (proletárok)

a gyárakban dolgoznakII. Szabad versenyes kapitalizmus1.) A kapitalizmus első fejlődési foka a feudalizmus felbomlása után2.) A feudalizmus felbomlása

-céhes szabályok megszűnése-politikai szabadságjogok kivívása-nem nemesek is vásárolhatnak földet

-mindenki szabadon költözhet, tanulhat, vállalkozhat3.) A szabad versenyes kapitalizmus kialakulása

-Bárki alapíthat gyárakat, vállalkozásokat-Szabadon vezethet be új találmányokat-Saját maga szabja meg a munkások bérét, munkaidejét, munkafeltételeit-Az áruk árát a kereslet és kínálat szabályozza-A tőkések között verseny alakul ki a vevőkért, a haszonért.

AZ ÁLLAM NEM AVATKOZIK BELE SEMMIFÉLE TERMELÉSI, GYÁRTÁSI KÉRDÉSBE

Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban

I. Az ipar forradalma1.) Kiindulási helye: Anglia, a 18. század második fele2.) Jellemzői:

- Kettős forradalom: ipari termelés új korszaka és a polgári átalakulás megszilárdulása. - Komplex változás:

o ipar- és agrárszektor arányának változása,o demográfiai robbanás,o társadalmi struktúraváltás

Az európai régióban különböző időpontokban bontakozik ki az ipari forradalom. 3.) Feltétele:

- szabad munkaerő (bekerítések következményeke),- tömegcikkek utáni kereslet, - eredeti tőkefelhalmozás (gyarmatokról érkező áruk tömeges feldolgozása új

technológiát igényel és az ottani kereslet is tömeges feldolgozást tesz szükségessé).

4.) Előzmények, feltételek – miért Anglia? - Agrárforradalom (egyre több terményt képes azonos számú mezőgazdasági dolgozó előállítani javul az élelmezés + munkaerő szabadul fel a mezőgazdaságból) - Rendelkezésre álló nagy mennyiségű nyersanyag - Középkori eredetű vámok nem akadályozzák a belső kereskedelmet - Az angol közvélemény nem ítéli el (éppen ellenkezőleg) a profitorientált tevékenységet - Tőkés bérleti rendszer kialakulása. Húzóágazatok ►A XVIII-XIX. század fordulóján a textilipar ►Az 1830-as évektől a nehézipar (vasútépítés)

5.)Textilipar-John Kay: gyorsvetélő, repülő vetélő-szövetek gyors előállítása →több fonalra van szükség-James Hargreaves: fonógép→sok a fonal, gyorsabban kell szőni-Edmund Cartwright: szövőgép-Joseph Jacquard: mintás szövetet előállító szövőszék

6.)A gőzgépek-James Watt: gőzgép

újítása: az a szerkezet, amely a dugattyú fel-le mozgását forgómozgássá

alakítottaa gőzzel sokféle munkagépet lehetett működtetni

II. A közlekedés forradalma1.)Gőzgépek

-Fulton: gőzhajó-Stephenson: gőzmozdony (Rocket)

2.)Infrastruktúra-Morse: elektromos távíró + a jelrendszer megalkotása-Vasútvonalak építése

nyersanyagok és késztermékek szállítása nagy tömegben és olcsón-Makadám út (McAdam mérnök tervei alapján)

III. A mezőgazdaság forradalma 1.)Vetésforgó

-Új termelési eljárás:-Nincs bevetetlen terület (ugar)-A talaj termőerejét a takarmánynövények gyökerén található nitrogén,

vagy az istállókból a földekre kihordott trágya pótolja-A szántóföldet négy részre osztják –minden részbe más növényt

vetnek –minden évben másik növény kerül ugyanabba a részbe (négyévenként kerül oda ugyanaz a növény) = vetésforgó

-Növények: őszi búza, tavaszi búza, kukorica, lucerna2.)Istállózó állattartás

-Az állatok egész évben védett helyen vannak3.)Mezőgazdasági gőzgépek

-vetőgép-cséplőgép-aratógép-gőzeke

Változások a társadalombanI. A gyáripar

-Jellemzői:minden munkafolyamatot gépek végeznek → tömegesen és gyorsan állítják elő a termékeket →a termékek ára olcsóúj energiaforrások alkalmazása (gőz, faszén, szén)

II. Nehézipar fejlődése-A gépek előállításához egész sor iparág kialakítására, fejlődésére szükség van = nehézipar

bányászat vasérc: nyersanyag a gépekhezszén: energiaforrás a vasérc feldolgozásához

vaskohászat: a vasércből kinyerik a tiszta fémetgépgyártás: (vasút, mozdonyok, vonatok, hajók, gyárakba gépsorok)

III. Iparvidékek, iparvárosok kialakulása-Iparvidék: egy területen összpontosulnak a bányák, kohók, gépgyárakIpari körzetek Anglia: Manchester, Liverpool, Birmingham környéke Franciaország: Normandia, Marne-völgye Német területek: Szilézia, Szászország Flandria Usa: Porthsmouth (hajógyártás), Boston (bőripar), Appalache-hegység (nehézipar), Chicago (élelmiszeripar), Pennsylvania (olaj telepek)

-Iparvárosok kialakulásának helye és módja:bányák, gyárak alapításaa szállításhoz odaépítettek vasutat, utat, hidat stb.munkalehetőség → a munkások odaköltözneklakótelepek épülnekbankok települnek be , tőzsde megjelenése (érték, áru), pénzforgalom

átalakulása.szolgáltató egységek alakulnak (üzletek, fodrász, mozi, étterem stb.)

IV. Demográfiai változások-élettartam növekedése, -népességnövekedés (jobb életkörülmények, járványok visszaszorulása, gyorsabb élelmiszerszállítás), -migráció (faluról a városba áramlás, kivándorlás Észak-Amerikába, Ausztráliába).

- Urbanizáció új problémákat vet fel (ellátási és infrastrukturális problémák). - Nyomornegyedek kialakulása a városokban. - Pauperizáció (elszegényedés). - Elidegenedés (közösségtől és munkától).

- Bűnözés, prostitúció megnövekedése (megszűnik a falusi közösség kontrollja).

-A munkások helyzete:jogilag szabadok ↔ gazdaságilag kiszolgáltatottakrossz munkafeltételek, alacsony munkabérek14-16 órás munkaidőgyermekmunka alkalmazásarossz lakáskörülmények

-A társadalom makrostruktúrája változik meg (középosztály kialakulása, munkásság differenciálódása).

V. Az első munkásmegmozdulások1.)Munkásmozgalom: a munkások küzdelme a gyárosokkal szemben.2.)A mozgalmak célja: a munkakörülmények javítása:

-több fizetés-gyermekmunka eltörlése-küzdelem az általános és titkos választójog bevezetéséért

3.)A munkásmozgalom formái:-géprombolás-munkabeszüntetés (sztrájk)-segélyegyletek az öregek, betegek, özvegyek és munkanélküliek részére-szakszervezeti mozgalom:

választott képviselők útján tárgyalnak a gyárosokkal-fegyveres felkelés

A Szent Szövetség évtizedei (A XIX. század első fele)

I. Szabadságharcok és forradalmak1.)Görögország

-török elnyomás ellen tört ki felkelés-görög nemzetgyűlés alakult, alkotmányt adtak ki-Görögország független lett

2.)Lengyelország-a 18-19. században megszűnt létezni-három nagyhatalom osztotta fel egymás között a területét (Oroszország, Poroszország, Ausztria)-1830. lengyel szabadságharc, az oroszok leverték

3.)Franciaország-Napóleon bukása után a francia uralkodó család újra elfoglalta a trónt

-újra az önkényuralmat akarták bevezetni-1830. forradalom kirobbanása -a király elmenekült-új uralkodó: Lajos Fülöp –alkotmányos királyságot vezetett be

II. A dél-amerikai gyarmatok felszabadulása-spanyol és portugál gyarmatok voltak-szabadságharcok kezdődnek -nemzetközi helyzet kedvezően változott számukra

a napóleoni háborúk miatt meggyengült Spanyolország és Portugália1820-as évek: a dél-amerikai gyarmatok kivívták függetlenségüketönálló köztársaságok alakultak

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Nemzetállamok kialakulása 1848-as forradalmak bukása megdönti azt az elképzelést, hogy liberális eszközökkel egységes nemzetállam létrehozható (a liberálisok eszményvilága helyett a reálpolitika világa jött el, amely az állam politikai hatalmának növelése érdekében figyelmen kívül hagyta az erkölcsi megfontolást, és egy dinasztia vezetésével hozta létre az egységes nemzetállamot).

Az Egyesült Államok a XIX. század második felében ►Dél:

- félgyarmati rendszer (rabszolgaság megléte), -kizárólag gyapotipar fejlődése, -ültetvényes gazdálkodás, -oligarchikus uralom,-szövetségi kormány megerősítése.

►Észak: -farmergazdálkodás, -dinamikusan fejlődő kapitalista gazdálkodás, -rabszolgaság elítélése,-államok függetlenségének erősítése.

►1854. Republikánus Párt megalakulása (iparfejlesztés, rabszolgaság korlátozása, nyugati farmerek ingyenes földhöz juttatása a programja). ►1860. Lincoln republikánus lesz az elnök.

Abraham Lincoln

►1860. déli államok kivonulása az Unióból (Amerikai Konföderációs Államok megalakulása).

A szemben álló államok. Vörös: Konföderáció, kék: Unió, világoslila: az Unió által megszállt határállamok, amelyekben a rabszolgaság engedélyezett volt

►1861. déli államok megtámadják északiakat (kezdetben a déliek jobb katonai vezetőik - Lee tábornok - miatt győzelmeket aratnak, ám az északi reguláris csapatokból tömeghadsereg fejlődik ki, melynek vezetője: Grant tábornok) 1861-65 amerikai polgárháború►Anglia és Franciaország nem avatkozik be a konfliktusba. ►1862. Homestead Act kiadása (10 dollár illeték ellenében 115 hold földet biztosít a farmereknek, ha 5 évig földjükön maradnak). ►1863. rabszolgaság eltörlése. ►1863. gettysburgi csata (északi győzelem). Ez az ütközet lett a polgárháború legvéresebb összecsapása, és a fordulópont. ►1865. Lee megadta magát, a déliek letették a fegyvert. Az északiak győztek. Lincolnt megölte egy merénylő. ►A polgárháború befejeztével a két országrész ismét egyesült.

►Megszűnt a rabszolgaság az egész USA-ban, növekedett az északi polgárság befolyása a politikai életben. ►Dél rekonstrukciós programja (Ku-Klux-Klan megalakítása: fajgyűlölő szervezet, amely rendszeresen zaklatta a színes bőrű embereket), fennmarad a nagybirtok, újjáépítésben számos északi gazdagodik meg (korrupció útján is). ►Indián háborúk utolsó szakasza (az ingyen kiosztott földeket az indiánoktólvették el nyugaton). ►Rezervátumokba szorítják vissza az indiánokat.

A német egység megszületése ►Kérdés: "Nagynémet" egység (Ausztriát is bennefoglaló, sőt annak vezető szerepet adó) vagy "Kisnémet" (Ausztria nélküli, porosz vezetésű) egység jöjjön létre.

Európa térképe 1848 idején

►Német Nemzeti Szövetség megalakulása (1859) Poroszország vezetőszerepe mellett foglalt állást.►Poroszország rohamos fejlődés 1850-60-as években. ►A politikai folyamat vezéralakja: Otto von Bismarck (1862-től porosz kancellár).

Otto von Bismarck

►Bismarck véghezviszi a reformot: nagy létszámú, modern hadsereget hoz létre

(3 éves szolgálati idő, a fejlett tüzérség és a vasútfejlesztés segítségével). ►1864. schleswig-holsteini konfliktus: a dán király elrendelte a két szomszédos német hercegség Schleswig és Holstein megszállását. Az osztrák hadsereg a poroszokkal karöltve győzelmet arattak. A porosz király Ausztriának engedte át Holsteint, megtartotta Schleswig tartományt (Bismarck tudta nélkül).►1866. porosz-osztrák háború (königgratzi [Sadowa] csata, Moltke német vezérkari főnök hadsereg-szervezési és mozgatási érdemei). Prágai béke:Poroszország Ausztriától nem, csak szövetséges német államaitól nyer területeket, Német Szövetség megszüntetése, helyette Észak- Német Szövetség létrehozása porosz vezetéssel.►1870. emsi távirat (és a Hohenzoller-család sikertelen jelölése a spanyol trónra miatt) kitör a porosz-francia háború. A spanyol válság 1868 –ban robbant ki, ugyanis II. Isabella spanyol királynőt a Cortes, a spanyol nemzetgyűlés megfosztotta trónjától. A spanyol trónhoz az európai uralkodóházak többségét rokoni kapcsolat kötötte. A Bourbon házi rokonság okán a trónra a franciák igényt tartottak, de Bismarck nyomására a poroszok Lipót porosz trónörökös igényét is bejelentették. A porosz térnyeréstől tartó III. Napóleon válaszul felszólította Poroszországot, hogy a

herceg lépjen vissza. A herceg ekkor ugyan visszavonta trónkövetelését, de Franciaország ezután azt is kikötötte, hogy I. Vilmos nyilvánosan jelentse ki, a herceg a jövőben sem lesz spanyol trónkövetelő. A francia követeléseket Bismarck - aki éppen Bad Emsben töltötte szabadságát - az emsi táviratban 1870. július 13-án durván - és tudatosan provokatívan - visszautasította. Franciaország erre 1870 július 19-én hadat üzent, azonban a német államok egységesen összefogtak, és a dél-német államok - Ausztria kivételével - az Észak-Német Szövetség katonai támogatása mellett döntöttek.

►Sedani és metzi német győzelmek (a frankfurti békében Németország megszerezte Elzász-Lotharingiát és jelentős hadisarc megfizetésére kényszeríttette Franciaországot).Bismarck megnyeri a dél-német államokat a poroszok támogatására. ►Bismarck kidolgozza az új Németország alkotmányát: szövetségiszerkezet, régi államok megtartották államformáikat, létrejött a Reichstag a közös országgyűlés, amelyet általános választójog alapján választottak és a Bundesrat, amelyben minden állam területe alapján képviseltette magát, a birodalom vezetője a porosz király lett császári címmel (ő irányítja a birodalmi hadsereget és közigazgatást, minisztereket császár választja, akik neki felelősek). ►1871. versailles-i tükörteremben kiáltják ki hivatalosan a Német Birodalmat, I. Vilmost választják császárrá.

A szövetségi rendszerek kialakulása és a keleti kérdés Az Oszmán Birodalom meggyengüléséből eredő külpolitikai problémák összességét nevezzük keleti kérdésnek. ►Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország birtokolja e területet. ►Etnikailag, vallásilag tagolt birodalmak (etnikumok és vallások közötti keveredés). ►Gazdasági és társadalmi viszonyok elmaradottsága. ►Aktív nemzeti ébredési hullám (pánszlávizmus eszméje). ►1877. ápr. orosz beavatkozás a balkáni harcokba (Románián keresztül

vonulnak az orosz csapatok, ekkor nyeri el Románia teljes függetlenségét), orosz és bolgár csapatok együttes győzelme (Sipka-szoros). ►1878. januárra megszűnik török ellenállás a Balkánon, Anglia jegyzékben és hadiflottája felvonultatásával tiltakozik a további orosz előrenyomulás ellen. 1878. san stefanoi béke(orosz-török béke) Kizárólag orosz érdekek érvényesülnek: Oroszország számos kaukázusi területet szerez és Besszarábiát; Románia, Montenegró, Szerbia teljes függetlensége és területekkel bővülnek; Nagy-Bulgária létrehozása (2 év orosz megszállás); Törökország csak Albániában és Boszniában tarthat meg területeket, elvágva az anyaországtól.►A nagyhatalmak nem fogadják el a békepontokat. 1878. júl. berlini kongresszusBismarck elnökletével döntenek balkáni kérdésekről. Dinasztikus érdekek érvényesülése (állandó a nagyhatalmak közötti ellentét). Érintett népekről megkérdezésük és részvételük nélkül döntenek. Nagy-Bulgária felosztása (Macedónia török kézen, Kelet-Rumélia elvileg török kézen, de katonák kivonása, fennmaradó rész autonóm fejedelemség). Kaukázusi terülteket megtarthatja Oroszország, Besszarábia is megmarad orosz kézen (Romániát Dobrudzsával kompenzálják). Szerbia, Románia, Montenegró végleg elnyeri függetlenségét és területeket szereznek. Monarchia megszállhatja Bosznia-Hercegovinát és a Novi Bazari szandzsákot. Kimondják a Török Birodalom sérthetetlenségét. ►Konfliktusok: Török fennhatóság alatt maradt dél-szláv területek. Bosznia-Hercegovina birtoklása is ellentétek forrása. Új délszláv államokban semmiféle kisebbségi politikát nem dolgoztak ki a területükön belül lévőetnikumok részére (ld. 300 000 török kivándorlása Bulgáriából). A szövetségi rendszerek kialakulása ►1879. Németország és a Monarchia oroszellenes éllel köt szövetséget "kettős szövetség". ►1881. három császár szövetségének felújítása (orosz-osztrák-német, balkáni kérdések nagyhatalmi rendezése miatt). ►1882. Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez › "hármas szövetség" (Olaszország előbbre valónak tartja afrikai gyarmati követelésit a balkáni területszerzésnél). ►1883. Románia csatlakozás a hármas szövetséghez. ►1890. II. Vilmos kerül a német trónra, új német külpolitika: gyarmatszerzés. ►1891.II. Vilmos nem újítja meg a német-orosz szerződést; francia-orosz szövetség.

►Nemzeti presztízs megszerzése és fenntartása megköveteli az állandó fegyverkezést. ►Gyarmatbirodalom kiépítése az új nemzeti/hatalmi cél. ►A küldetéstudat megfogalmazásában az alacsonyabb fajok (színesbőrűek) európaizálása a cél, ezért kell a gyarmatokat fegyveres erővel megszállni. ►Német-osztrák-olasz szövetséges blokk már megalakult (hármas szövetség 1882.) ►1894. francia-orosz egyezmény ►1904.angol-francia megegyezés (entente cordiale): kezdetben az afrikai területekre szól, később kovácsolódik európai szövetséggé ►1907.angol-orosz megállapodás (Perzsia-megállapodás) ►Háborús láz Európában: rövid, gyors háborúval számolnak, amely nemzeti dicsőséget hoz és az Európa feletti uralmat (nemzetállam létezésének nélkülözhetetlen elemévé válik a folytonos küzdelem) ►Egyenlőtlen gazdasági fejlődés: