Embed Size (px)
Citation preview
Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, és
Szakiskola és Kollégium4080 Hajdúnánás, Bocskai út 29.
HÁZIRENDJEGimnáziumi Intézményegység
Csiha Győző Szakképző IntézményegységKollégiumi Intézményegység
Hajdúnánás, 2013.
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A HÁZIRENDRŐL..............................................................3
A HÁZIREND ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA.................................................................................................3A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA..........................................................................................................................3A HÁZIREND HATÁLYA........................................................................................................................................4
II. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK, ÉS AZOK....................................................4
GYAKORLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...................................................................................4
III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE (A TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS)....................................13
CSENGETÉSI REND...............................................................................................................................................14KOLLÉGIUMI MUNKAREND...............................................................................................................................15
IV. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ..............................15
TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE...................................................................15
V. GYERMEKVÉDELEM, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJAK..................17
VI. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSA, AZ IGAZOLÁSOK RENDJE..............................17
VII. A JUTALMAZÁSOK FORMÁI ÉS ELVEI......................................................................20
VIII. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK RENDJE ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI. . .21
IX. HETESI KÖTELESSÉGEK.................................................................................................22
AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA..........................................................................................................23
X. AZ ISKOLAI SZINTŰ DIÁKCSOPORTOK MŰKÖDÉSI RENDJE...............................23
XI. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI...................26
XII. A DIÁKOKNAK ADHATÓ SZABADNAPOK.................................................................27
XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..............................................................................................28
MELLÉKLETEK.........................................................................................................................29
TŰZRIADÓ29BOMBARIADÓ30A KOLLÉGIUMI TAGSÁG31
2
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A HÁZIRENDRŐL
A Házirend a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium belső iskolai életét szabályozza. Tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, az iskolai élet rendjét meghatározó szabályokat.
A Házirendben lefektetett szabályok megszegése jogkövetkezményt von maga után. A Házirend megismerése valamennyi pedagógus és nem pedagógus dolgozó, tanuló és
szülő számára ajánlott, mert az attól való eltérés jogkövetkezményei alól annak hiánya vagy hiányossága nem mentesít.
A HÁZIREND ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. § (4) d) alapján a diákönkormányzat, szülői választmány és az iskola szék véleményét ki kell kérni a házirend elfogadása előtt.
A HÁZIREND A KÖVETKEZŐ JOGSZABÁLYOKRA ÉPÜL:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. évi törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény
módosításáról 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,
valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A kollégiumi nevelés országos alapprogramja 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet. 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek
fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról
A Házirendben nem szabályozott iskolai ügyekben az iskolai SZMSZ-be, a helyi Pedagógiai Programban illetve a hatályos törvények és jogszabályok előírásai kell alkalmaznia.
A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése szerint az iskola házirendje nyilvános.
3
A HÁZIREND HATÁLYA
Személyi hatálya : vonatkozik az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő tanulóra, pedagógusra, nem pedagógus dolgozóra, szülőre vagy törvényes gondviselőre.
Területi hatálya: csak az iskola és kollégium területére, az iskolában vagy az iskolán kívül szervezett tanításon kívüli programokra, szabadidős rendezvényekre, kirándulásokra, versenyek és a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: sportkör, szakkör) vonatkozik.
Időbeni hatálya: a Házirendben megfogalmazott szabályok és előírások kizárólag arra az időtartamra vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. Ez az oktatási intézménybe való belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig, illetve a Pedagógiai Programban meghatározott intézményen kívüli foglalkozások időtartamára terjed ki.A tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik. Minden egyéb jog az első tanítási naptól érvényes.
II. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK, ÉS AZOK GYAKORLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A tanuló jogait és kötelességeit a:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2.§, 46.§, 25.§,27.§ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
és a köznevelési intézmények névhasználatáról 14.§, 46.§, 48.§, 49.§, 61.§, 65 §, 73§, 75.§,141.§, 168.§, 170.§,
valamint a 46/2001. (XII 22.) a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló OM rendelet tartalmazza.
A személyes adatokat az intézmény erre jogosult dolgozója a 2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján kezeli.
1. A tanulónak joga, hogy az intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
2. Az intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.
3. A házirend előírásai a kollégium által szervezett szabadidős és tanulmányi időszakra-, a kollégiumi pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényekre, valamint a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott magatartásra is kiterjed.
4
4. A véleménynyilvánítás lehetőségét meg kell adni. Így például a tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez.
5. Iskolán kívüli rendezvények (kirándulás, színházlátogatás, stb.) előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
A pedagógus, valamint az ügyeletet ellátók, ha észlelik, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megteszik a szükséges intézkedéseket.
Amennyiben a tanuló rosszul érzi magát ezt jelzi, és a tanuló osztályfőnöke felveszi a kapcsolatot a szülővel, s egyeztetik a teendőket.
A kollégium lakóinak joga van az egészségügyi ellátáshoz. Betegség, rosszullét esetén a kollégium-, iskola orvosa látja el a betegeket. Szolgálati időn kívül a körzeti ügyeleteshez kell a panaszokkal fordulni.
Csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók a tornacsarnokban, a tornateremben, a mérőlaborokban, műhelyekben, számítástechnikai termekben, nyelvi laborban, a fizika és a kémia szertárban.
A tanév elején minden osztály átveszi a tantermét és felelősséggel tartozik annak állapotáért a tanév folyamán.
A balesetek elkerülése érdekében tilos az iskola területére és a kollégiumba sporteszközt bevinni.
Tilos minden egyéb olyan tevékenység, amellyel a tanuló saját vagy mások testi épségét veszélyezteti.
Tilos testnevelés órákon olyan ékszereket viselni, amelyek balesetet okozhatnak. A kollégium minden lakójának joga van részt venni a kollégiumban szerveződő
bármely szakkör tevékenységében és a sport rendezvényeken.
6. A tanuló kötelessége, hogy az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
7. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.
8. A kollégium lakójának elsőrendű joga a tanuláshoz való jog!
9. A kollégium minden lakójának joga van az egységes, nyugodt és megfelelő időtartamú pihenéshez.
10. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
11. Az iskola segíti a tanév rendjében meghirdetett versenyekre történő felkészülést, biztosítja a versenyeken résztvevő tanulók számára a felkészülési időt, hozzájárul a nevezési díj vagy útiköltség, vagy mindkettő finanszírozásához, az iskola anyagi lehetőségétől függően, amit a tanév rendjében szabályoz.
5
12. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre középfokú iskolában: a tanórai foglalkozás és felzárkóztató foglalkozás, az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez
biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,
a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,
a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,
az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,
a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független bizottság előtti vizsgát, a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt
létesített vendégtanulói jogviszony, az intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes
szolgáltatás igénybevételekor, sajátos nevelési igényű gyermek (enyhe értelmi fogyatékos tanuló) esetén az
állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás.
13. A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha: a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás ingyenes,
a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, 19 éven aluli és az iskolai szolgáltatást ingyenesen veszi igénybe.
14. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem
teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után
az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
6
A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével.
15. Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a köznevelésről szóló törvény lehetővé tesz szigorúan őrizve csak az irodában, s az adatokat a jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, az osztályozó naplóban, a törzskönyvben és a tanuló-nyilvántartásban rögzíti. A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti. Nevét egyetlen hivatalos dokumentumon sem változtathatja meg.A pénzjutalomban, elismerésben vagy díjazásban részesülő tanuló adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni
16. A tanulónak joga, hogy részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.
17. A tanulónak joga, hogy az intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt és erre az időpontra a tanuló számára más foglalkozás nem szervezhető. A tanuló joga különösen, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Az iskola köteles erre a célra a helyet biztosítani.
18. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét.
19. A tanuló joga, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
20. A tanuló joga, hogy térítésmentesen kollégiumi, napköziotthoni ellátásban részesüljön, részt vegyen a kötelező és választott kollégiumi foglalkozásokon. A helyben lakó, szociálisan rászorult gyermek férőhely függvényében
térítésmentes kollégiumi ellátást kaphat. A napközis foglalkozások a főépületben 1240 és 1630 óra között vannak. A napközis
foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével.
Az ellátás megszüntetésére a szülő írásbeli kérvénye alapján kerül sor a következő hónapban.
21. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.
7
22. Az iskola a 11. évfolyamtól választható érettségire felkészítő tantárgyak jegyzékét minden tanév decemberében írásban átadja a 10. évfolyam osztályfőnökeinek, akik ismertetik a diákokkal és a szülőkkel. A szülő és a tanuló február 15-éig írásban nyilatkozik, amelyet május 20-áig módosíthat. Ha az iskolának lehetősége van, akkor az emelt szintű érettségi felkészítő (fakultáció) tantárgyat tanító pedagógust a tanuló szabadon megválaszthatja. A döntés igazgatói hatáskörbe tartozik. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás,
továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.
Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, valamint melyik egyház által szervezett hit és erkölcstan órán kíván részt venni.
23. Az iskola a 10. évfolyamtól választható szakmák jegyzékét minden tanév decemberében írásban átadja a 10. szakiskolai évfolyam osztályfőnökeinek, akik ismertetik a diákokkal és a szülőkkel, s elhelyezik a faliújságon. A szülő és a tanuló február 15-éig írásban nyilatkozik szándékáról (erre a célra kiadott nyomtatványon), amelyet május 20-áig módosíthat.
24. A tanuló joga különösen, hogy igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást. Az intézmény tanulói automatikusan könyvtári tagok. Az igénybevétel ingyenes.
25. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
26. A kollégiumban, ha betegségre utaló jelek vannak, illetve ha a tanuló orvosi kivizsgálása szükséges, azt köteles jelezni a reggeles nevelőtanárának, a szilencium kezdete előtt az orvosi igazolást köteles bemutatni.
27. A baleset- és munkavédelmi előírásokat, amelyeket a tanév elején az érintett órákon megismernek a tanulók, s a szükséges helyiségekben is kifüggesztésre kerülnek, mindenki köteles betartani. A balesetet, a veszélyhelyzetet haladéktalanul jelezni kell a legközelebb lévő pedagógusnak vagy az iskolatitkárnak.
28. Ha diákkal baleset történik az iskola területén az osztályfőnöknek vagy az órát tartó szaktanárnak, akinek az óráján a baleset történik, haladéktalanul jeleznie kell az iskola vezetésének és a munka- és balesetvédelmi felelősnek az esetről.
29. A tanuló kötelessége, hogy megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlásában. Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
8
30. A sportcsarnok, a kollégium megközelítése során a diákok kötelesek a közlekedési szabályokat betartani. A 7-8. osztály tanulói az említett létesítmények és a főépület között tanítási időben csak tanári kísérettel közlekedhetnek.
31. Az iskola és a kollégium nem avatkozhat bele szülő és tanuló közötti vitába abban az esetben, ha a tanuló tiltakozik a drog vagy alkoholteszt ellen. Az intézmény nem kényszerítheti a kivizsgálásra a tanulót.
32. Az egészségügyi vizsgálat időpontját és formáját az osztályfőnök az ellenőrzőbe beíratja, kollégium esetében telefonon értesítjük a szülőt. A beteg tanuló felügyeletére és elkülönítésére nincs lehetőség az intézményegységekben.
33. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson az őt érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola és a kollégium vezetőjéhez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon.
34. Az iskola tiszteletben tartja a tanulók levelezéshez való jogát, a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át. A tanulótól elvett leveleket a pedagógus nem ismertetheti a nyilvánosság előtt és a
pedagógus sem ismerheti meg annak tartalmát.
35. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
36. A tanuló joga különösen, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. Az intézmény igazgatója dönt arról, hogy a vendégtanulói jogviszonyt kinek engedélyezi.
37. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.
38. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe.
39. Az iskola igazgatója felmentést csak kérelemre adhat abban az esetben, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete indokolttá teszi.
40. A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.41. A szakközépiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati
képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
9
42. A szakképzésben részt vevő tanuló jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani (pl. munkaruha).
43. Ha a szakközépiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
44. A tanuló joga és kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és a szakmai gyakorlatokon.
45. Legkésőbb öt perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt a tanuló köteles megérkezni az iskolába, s becsöngetés után a teremben, vagy a kijelölt terem előtt tartózkodni (labor, tanműhely, stb.).
46. Köteles a szükséges felszereléseket és ellenőrző könyvét minden órára magával hozni.
47. Testnevelés órán diákjainknak iskolai emblémával ellátott fehér pólót, rövid vagy hosszú sötét nadrágot, kényelmes sportcipőt kell viselni.
48. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra:
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
d) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.
49. A felmentett tanulók kötelesek a testnevelés órán tartózkodni, ellenkező esetben az óra igazolatlan.
50. Az óralátogatási kötelezettségét a tanuló testnevelésből az iskola által szervezett testnevelésórán vagy gyógytestnevelés keretében (szakorvosi vélemény alapján) teljesíti.
10
51. A hiányzás első napján a szülő vagy a diák értesítse az osztályfőnököt vagy az iskolatitkárt. Ha a betegség több napot vagy hetet vesz igénybe, akkor 10 naponként az osztályfőnököt tájékoztatni köteles a szülő a tanuló állapotáról, és hogy mikor várható vissza az iskolába.
52. Külső egyesületben versenyző, vagy kulturális csoportban résztvevő tanuló tanítási időben történő szereplését az intézmény vezetője engedélyezheti az adott szervezet csak előre megküldött kikérője alapján.
53. A tanulók hetesi és ügyeletesi feladatot látnak el.
54. Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.
55. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére.
56. A házirend előírhatja az iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja.
57. A tanulók kerékpárjukat vagy kismotorukat csak az iskola által kijelölt kerékpártárolóban helyezhetik el. A tanulók az iskola közelében lévő házak előtt (pl.: gyógyszertár) és az önkormányzat kezelésében lévő telephelyeken nem parkolhatnak.
58. A tanuló nem hozhat az iskolába nagy értéket képviselő tárgyakat (ékszerek, audiovizuális eszközök, személyi számítógép, stb.) és a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükségtelen dolgokat.
59. A mobiltelefont a diákok kötelesek tanítási órán táskájukban kikapcsolva tartani. Sem a padon, sem a padban órán nem tárolhatja. Számolási feladatokhoz csak számológépet használhat. A tanórán digitális kép és hangrögzítésre valamint lejátszására alkalmas eszköz nem vihető be.
60. Az iskolára, annak dolgozóira és diákjaira, vonatkozó bármilyen szöveg, kép-, videó-és hanganyag közzététele az érintettek hozzájárulása nélkül fegyelmi eljárást vonhat maga után.
61. A tanórán tilos az evés, ivás és a rágózás.
62. Tilos behozni az iskolába, illetve ünnepségekre olyan vendéget, aki igazoltan veszélyezteti a rendezvényen vagy iskolában jelenlévők biztonságát, a rendezvény
11
zavartalan lebonyolítását illetve a meghívó/vendéglátó felelősséggel tartozik a vendége viselkedéséért.
63. A közbiztonságot veszélyeztető dolgokat, eszközöket, tiltott hatalmi jelképeket is tilos behozni.
64. Az iskola területén vagy az iskola által szervezett programokon, a dohány az alkohol és kábítószer hatású szerek forgalmazása, annak elősegítése és fogyasztása TILOS!
65. A tanulók kötelesek saját értékeikre vigyázni, nem hagyhatnak értéket a folyosón és a tanteremben őrizetlenül hagyott táskájukban, valamint a padban. Ezekért az iskola nem vállal felelősséget.
66. Testnevelés órán a diákok értékeiket átadhatják megőrzésre az órát tartó szaktanárnak. Az öltözők zárásáról a testnevelő tanároknak kell gondoskodni. Az iskola csak a testnevelő tanároknál leadott tárgyakért vállal garanciát.
67. Az iskolával kapcsolatos tartozásait (tankönyvek ára, munkaruha-díj, stb.) a tanuló köteles az előírt határidőig formanyomtatványon rendezni (könyvtári tartozását a tanévzáróig, a 12., 13., 14. évfolyam tanulói április illetve január végéig).
68. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
69. Ünnepélyeken, ünnepélyes alkalmakkor –beleértve a szalagtűzőt és a ballagást is- kötelező az egyenruha (lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz és matrózgallér, fiúk: sötét szövetnadrág, fehér ing, nyakkendő) és az iskolajelvény mindkét intézményegység tanulóinak.
70. A tanulók tanítási időben - testnevelés óra kivételével – nem hagyhatják el az intézményt. Ennek megszegése fegyelmező intézkedést von maga után.
71. Mindenki köteles a kollégiumba történő beköltözést követő 8 napon belül helyi Okmányirodában ideiglenesen bejelentkezni (nevelőtanárok koordinálásával). A kollégiumból az intézmény tulajdonát képező tárgyakat, eszközöket kivinni csak
a kollégiumvezető engedélyével lehet. Az élelmiszert csak a hűtőszekrényben zárható, felcímkézett műanyag dobozban
lehet tárolni maximum 2 napig. A hálótermek dekorálása, átrendezése a kollégiumvezető külön engedélyével
lehetséges, abban az esetben, ha a kollégium berendezéseiben, bútorzatában maradandó károsodást az nem okoz.
A kollégista köteles legkésőbb a reggeli után a saját ágyát és a szekrényét a kollégiumi rendnek megfelelően elrendezni. A kollégium hálótermeit megfelelő állapotban lehet elhagyni.
Minden kollégista köteles az alapvető higiéniás követelményeknek eleget tenni (zuhanyzás, rendszeres tisztálkodás, ruházat váltás, stb.).
12
Szakképző évfolyamos (13-14.) tanulók számára, kollégium épületében a kollégium vezetője által engedélyezett, érintésvédelmileg bemért műszaki berendezések (TV, rádió, stb.) üzemeltethetők a lakótársak zavarása nélkül.
A kötelességek megszegése fegyelmező intézkedést, egyes esetekben fegyelmi eljárást von maga után, a fokozatosság elvének betartásával; figyelmeztetés, fegyelmező intézkedés, fegyelmi büntetés.
III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE(A TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK,
BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS)
1. Az első óra 715 - kor kezdődik, a nyolcadik 1425 - kor ér véget. A kötelező órákat legkésőbb 17 óráig be kell fejezni.
2. A tanítási órák 45 percesek, amelyek után 10 perces, az első óra után 5 perces, a harmadik óra után 15 perces szünet illeti meg a tanulókat.
Különleges esetekben az intézmény vezetője másként is intézkedhet.3. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető.4. Az óraközi szünet rendjét felügyelő tanárok és diákok felügyelik.5. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén.6. Összevonható továbbá a dupla órák közül az első és második, továbbá az adott
osztály órarend szerinti utolsó két órája.7. A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell
megszervezni. Amennyiben gyakorlat után órája van a tanulóknak, biztosítani kell a megfelelő időt, hogy a diák odaérjen az iskolába. A gyakorlati foglalkozás 700 órától 1900 óráig szervezhető, 2 óránként 15 perces szünettel, melyek a csengetési rend szerint részben egybeesnek az elméleti órák közötti szünetekkel.
8. A testnevelési órákat úgy kell befejezni, hogy a tanulóknak legyen elegendő idejük átöltözni, az iskola épületébe visszamenni, és a következő órára előkészülni.
9. A kollégiumi hálókban a szekrényrend, ágyazás rendjének kialakítása és megtartása a kollégisták feladata. A szobák rendben tartása szoba lakóinak is a kötelessége. Ennek elmulasztása esetén a nevelőtestület a fegyelmező, vagy a fegyelmi jogkörben feltüntetett szankciókkal sújthatja a lakókat.
10. A szobarendet minden nap a reggeles nevelőtanár ellenőrzi. 11. A közösségi helységekben elhelyezett tárgyakat a szobába vinni, bútorokat a
szobákból kivinni TILOS!12. A szobákban elhelyezett valamennyi elektromos-, TV-, stb. csatlakozót tanulóknak
szerelni és javítani TILOS! Hibák észlelésekor az ügyeletes nevelőtanárnak kell szólni, aki intézkedik a hiba elhárításáról.
13. A szobába hozott elektromos berendezéseket, illetve nagyobb értékű tárgyakat a kollégiumvezető engedélyével lehet ott tartani.
14. A lakószobában csak olyan díszítés engedhető meg, amely esztétikailag nem kifogásolható, nem szeméremsértő és nem tesz kárt a szoba falának és berendezéseinek állagában.
15. A szobák állapotának figyelemmel kísérése érdekében a nevelőtanárok, a kollégium vezetője napközben bármikor megtekintheti a szobát. Ha a szoba állapota nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, vagy a szobában olyan tárgyak találhatók,
13
amelyek nem felelnek meg a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásoknak, a szoba lakói kötelesek megszüntetni azt a fegyelmi felelősségvállalás mellett.
16. A kollégiumi szekrényekben élelmiszer (tartós élelmiszer kivételével, tehát konzerv, vitamin, pezsgőtabletta, stb.) tárolása TILOS! A szekrényrendet a kollégiumi nevelőtanárok vagy a kollégiumvezető a szekrény tulajdonosával együtt ellenőrizheti és intézkedhet a hibák kijavításáról.
17. Kiköltözésnél a szobákat, a kollégista által felvett eszközöket, berendezéseket az ügyeletes nevelőtanárnak rendezetten kell átadni. Ennek elmulasztóit felelősségre vonás terheli, illetve következő tanévre szóló kollégiumi igényük besorolása a váró lista végére kerül.
18. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozások) órák megtartása után szervezhetők 1430 órától, s azokat a hét első négy munkanapján 17 óráig be kell fejezni.
19. A tanulók a tanterembe lépő és a teremből távozó tanárt, látogatót felállással üdvözlik. A hetes jelentését állva hallgatják végig.
20. Tanulót óráról kihívni csak igazgatói vagy intézményegység-vezetői engedéllyel szabad.
21. Az információközlés eszköze a hirdetőtábla. Az itt elhelyezett jelzéseket, véleményeket figyelemmel kell kísérni. Külső hirdetéseket csak igazgatói és intézményegység vezetői engedéllyel lehet kifüggeszteni. A hirdetmény feleljen meg az esztétikum követelményeinek. Hirdetés hangozhat el, az intézmény vezetőjének engedélyével vagy utasítására, az iskolarádióban.
22. A gazdasági irodában, az iskolatitkár irodájában az ügyintézés a második szünetben (945 -1000 óra között) történik, a szakképző centrumban 1000 és 1200 óra között.
23. A tanulmányok alatti vizsgák rendje a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben található.
CSENGETÉSI REND
1. óra 715 – 800
2. óra 805 – 850
3. óra 900 – 945
4. óra 1000 – 1045
5. óra 1055 – 1140
6. óra 1150 – 1235
7. óra 1245 – 1330
8. óra 1340 – 1425
9. óra: 1435 – 1520
10. óra: 1530 – 1615
11. óra: 1625 – 1710
12. óra: 1720 – 1805
13. óra: 1815 – 1900
KOLLÉGIUMI MUNKARENDIdő Tevékenység
615-700 Általános ébresztő630-730 Reggeli
14
800 Szobarend ellenőrzés
800-1200
A kollégium hálótermei az anyagi javak védelme és a szakszerű takarítás miatt zárva vannak. A hálótermekbe csak a kollégiumvezető által megbízott személy engedélyével lehet feljutni ezen időintervallumon belül.
1200-1500 Ebéd1200 A kollégium épületének nyitása1600-1645 Kötelező szilencium I. (13-14. évfolyam számára is kötelező)1645-1700 Egészségügyi szünet1700-1730 Kötelező szilencium II.1730-1800 Vacsora
1800-1900 Kötelező- és szabadon választható csoportfoglalkozások, korrepetálások, szilencium III.
1900-2000 Kimenő (a 13-14.évfolyamos hallgatóknak a kedvezményes kimenő időpontja 2100-ig tart. Ezen időn belül 2030-kor és 2100-kor van kapunyitás)
2000 A kimenő vége, kapuzárás2000-2100 Szabad foglalkozás, csoportfoglalkozások2100-2130 Létszámellenőrzés! Lefekvéshez való készülődés, tisztálkodás2130-2200 Villanyoltás, takarodó!
Kimenő meghosszabbítást csak a nevelőtanár vagy a kollégiumvezető adhat.
Kollégiumból való hazautazás: A hét utolsó tanítási napján a tanulók számára 1600
óráig biztosít a kollégium nevelőtanári felügyeletet. Ezt követően a kollégium zárva tart a visszaérkezés időpontjáig.
Kollégiumba való visszaérkezés: Minden munkanapot megelőző nap a kollégium 1800
órától biztosítja a visszaérkezés lehetőségét a tanulók számára. Ezen a napon a kimenő végéig (2000), de legkésőbb a hét első tanítási napján kell visszaérkezni a tanulóknak. A visszaérkezéskor jelentkezni kell az ügyeletes nevelőtanárnál.
IV. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓTERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE
A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint
tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.
A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen:a) a villamos köszörűgép,b) a barkácsgép faesztergálásra,c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép,d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint
15
e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett
használható eszköz, gép:a) a villamos fúrógép,b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló,
dekopírfűrész, polírkorong,c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”-
forrasztópáka,e) a villamos háztartási gép,f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort
nem kezelheti a tanuló),g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti
a tanuló). (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 66. fejezet 170. § (1)-(3)).
1. A tanulóknak tilos belépni: a karbantartó műhely(ek)be, a kazánházba, a villamoskapcsoló helyiségbe, a rendszergazdai (szerver) terembe, a raktárba, a pénztárba.
A könyvtár helyiségeibe a tanuló csak a szükséges taneszközöket viheti magával, táskáját, kabátját a könyvtárhasználat idejére a portán le kell adnia.
Az intézményből kilépő tanulóknak a könyvtári tartozásaikat rendezniük kell. (A megfelelő űrlap segítségével ezt igazolniuk is kell.)
A könyvtár a csak helyben használható (kézikönyvtár, valamint a külön gyűjtemények) egységek kivételével állományát kölcsönzi. A kölcsönzés időtartama 2 hét, ennek lejártával a kölcsönzés meghosszabbítható. Egyszerre 3-4 dokumentum kölcsönözhető. Felnőtt tagok esetében időbeli s mennyiségi korlátozás nincs.
A könyvtár minden tagját anyagi felelősség terheli a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatban.
Az elveszett, megrongált könyv egy másik példányát kell az olvasótól kérni. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a könyvtárnak joga van az általa meghatározott technikával készült másolatot vagy a másolat előállítási költségének megtérítését kérni.
Ha az elveszett mű a könyvtár gyűjteményében nem okoz pótolhatatlan hiányt, illetve ha nem tételezhető fel az olvasó rosszhiszeműsége, a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum egy hasonlóval is pótolható.
A nagyobb mértékben megrongált ingyen tankönyvet a szülő új példánnyal pótolja. A befejezett tanulmányok után (pl.: 10. évfolyam földrajz, kémia) köteles az ingyen
tankönyvet a tanuló leadni. Az ingyen tankönyvek elidegenítése szigorúan TILOS! Magán célból az iskola informatikai hálózatára csatlakozni TILOS!
16
V. GYERMEKVÉDELEM, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJAK
1. Az iskolában a gyermekvédelem minden pedagógus munkájának része, kiemelt feladat a gyermekvédelmi felelősnek és az osztályfőnöknek.
2. Iskolai szinten a gyermekvédelem irányítója az ifjúságvédelmi felelős. Ő hangolja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát, valamint kapcsolatban áll az iskolát segítő intézményekkel. Heti rendszerességgel fogadóórát tart.
3. A gyermekvédelem terén a legfontosabb szerepe az osztályfőnöknek van. Elsősorban az ő feladata, hogy földerítse az esetleges problémákat, szükség szerint tájékoztassa az osztályban tanító pedagógusokat, az iskola vezetőségét és az ifjúságvédelmi felelőst.
4. A gyermek, tanuló joga, hogy családja szociális, anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez, tankönyvellátáshoz jusson. Ezek elérhetőségéről a tanuló az osztályfőnököktől, a diákképviselőktől és az igazgatótól értesülhetnek.
5. A tanuló joga, hogy kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. Az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felhívja a figyelmet a
szociálisan hátrányos helyzetű családok által igénybe vehető kedvezményekre, s javasolja a kedvezmények igénybevételét.
VI. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSA, AZ IGAZOLÁSOK RENDJE20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és
a köznevelési intézmények névhasználatáról 50. §-51. §
1. Hiányzását a tanuló iskolába érkezése után, az osztályfőnöke által tartott legelső órán, de legkésőbb 5 napon belül az ellenőrzőben igazolja osztályfőnökének. Az orvosi igazolást a szülő is köteles aláírni.
a) A fent meghatározottak szerint, ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
b) A kollégiumot is értesíteni kell a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
c) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
17
gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
d) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.
e) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 250 tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő
szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, 50 %-ban folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó
elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át,
a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban, szakképzési tv. meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át,
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30% meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
f) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
g) A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
18
10. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolatlan órának minősül.
11. A „perces” késéseket nem lehet beváltani a 3 napos szülői igazolásra.12. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.13. A szülő tanévenként 3 napot igazolhat, amit előre kell kérnie. Három napot
meghaladó távolmaradásra az intézmény vezetője adhat engedélyt a szülő írásbeli kérelme alapján, előírva az ismeretek pótlását s a beszámolási kötelezettséget.
14. A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül van, valamint aki nem tudja igazolni miért, van távol az iskolától az intézmény vezetőjéhez kísérhetik. A hitelt érdemlő igazoláson az oktatási intézmény, az orvos, valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolást kell érteni. (1994.XXXIV. 34/A. §)
15. Huzamosabb hiányzás (egy hetet meghaladó) esetén a tanuló a szaktanárokkal egyezteti az ismeretek s az elmaradt számonkérések pótlását.
16. Igazolatlan hiányzás esetén a tanuló figyelmeztetésben részesül: 3 igazolatlan óra - osztályfőnöki figyelmeztetést, 6 igazolatlan óra - osztályfőnöki intőt, 10 igazolatlan óra - igazgatói figyelmeztetést, 20 igazolatlan óra - igazgatói intőt von maga után.
17. A nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, ha egy tanítási éven belül igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt.
18. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat
20. A gépjárművezetői vizsga vizsganapjait (tanévenként legfeljebb 4 napot) igazoltnak kell tekinteni, amennyiben az oktató hivatalosan igazolja.
21. A nyelvvizsgák miatti hiányzást a vizsgáról szóló értesítéssel igazolhatja a tanuló.
22. A tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokon a távolmaradás csak igazoltan lehetséges.
19
VII. A JUTALMAZÁSOK FORMÁI ÉS ELVEI
1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.
versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és
növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári dicséret adható kiemelkedő szaktárgyi munkáért:
szóbeli, írásbeli (ellenőrzőbe és osztálynaplóba beírással), bizonyítványba beírással a tanév végén.
Osztályfőnöki dicséret adható: jó tanulmányi és közösségi munkáért, vállalt feladatok példamutató elvégzésért.
Igazgatói dicséret adható: kiemelkedő tanulmányi munkáért, az iskola hírnevét öregbítő teljesítményért, példamutatóan teljesített társadalmi munkáért.
Nevelőtestületi dicséret adható: kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért, országos tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért.
3. A Soós Gábor Alapítvány, a Nánási Diákok Baráti Köre a kuratórium döntése alapján jutalmazza a diákokat, illetve támogatja a szociális helyzetük miatt rászorulókat.
4 Az a végzős szakközepes illetve szakiskolai tanuló, aki négy, ill. öt éven át kitűnő tanulmányi eredményt, SZKTV, OSZTV versenyen kiváló eredményt (mentesség a szakképesítő vizsga alól, felvételi mentesség, stb.) ért el, példamutató közösségi munkát végzett felterjesztés esetén „Csiha-díj” kitüntetést kaphat, melynek odaítéléséről kuratórium dönt.
5. Év végén a tantestület, ill. a szakmai munkaközösségek adományozhatnak: évfolyam első címet, szaktárgyi első címet, „Jó tanuló – jó sportoló” címet. Művészeti tevékenységért
6. Ballagási ünnepségen a kiváló tanuló jelvény átvételére az a végzős diák jogosult, aki a 9-12. évfolyamokon év végén legalább 4,71-os tanulmányi átlagot ért el.
7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
20
8. Kollégiumi dicséretben részesülnek azok a tanulók, akik az intézmény nevét tevékenységük által képviselik, elért eredményeikkel azt öregbítik, valamint a közösségi munkába kiemelkedő példát mutatnak a kollégista társaik számára. Ezen kívül a naponta ellenőrzött hálórendben, tisztaságban rendszeresen kiemelkedő tanulókat dicséret illet meg.
Dicséretek: a. Kollégiumi nevelői dicséretb. Nevelőtestületi dicséretc. Kollégiumvezetői dicséret
VIII. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK RENDJE ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI
A fegyelmi eljárás részletes szabályait a:20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 53-61. § határozza meg.
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt,
büntetésben lehet részesíteni.
Fegyelmező intézkedések1. Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező
intézkedésben részesítendő.2. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:
Szaktanári, ill. szakoktatói figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés.
3. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni.
Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás
alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a
kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.
Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a
21
kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
3. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.
Kollégiumi fegyelmezési eszközök:A kollégium nevelőtestülete által a házirend megsértéséért kiszabható fegyelmező intézkedések:
a. Kedvezmények megvonásab. Nevelőtanári figyelmeztetésc. Nevelőtestületi figyelmeztetésd. Kollégiumvezetői figyelmeztetés
A súlyos fegyelemsértés esetén, illetve az utolsó fegyelmező intézkedést követően a mindenkor hatályos törvény értelmében:
a. Megrovásb. Szigorú megrovásc. Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonásad. Áthelyezés másik szobába, tanulócsoportbae. Kizárás
IX. HETESI KÖTELESSÉGEK
1. A hetesi szolgálat a csoport vagy az osztály első tanítási órájával kezdődik és a tanítás befejezéséig tart. A tanítás végén a termet az osztályoknak, csoportnak rendben kell elhagyni. A hetes feladata a villany leoltása, a tábla letörlése, ablakok bezárása.
2. A szaktanárnak jelenteni kell a távollévőket, a létszámot. (A tanár félrevezetése fegyelmező intézkedést von maga után!)
3. Ha a tanár becsengetés után 10 perccel nem érkezik meg a terembe, azt az egyik hetes köteles jelenteni az igazgatói irodában.
22
4. A termet a hetesek a tanítás befejezésekor vizsgálják át, és a talált tárgyakat adják le a székhelyintézménybe a portán, A Csiha intézményegységben a titkárságon, ahol az átvételt bejegyzik az erre szolgáló füzetbe. A talált tárgyak megtekinthetők és átvehetők a 730 és 1400 között
5. A hetesi kötelesség ellátása az osztály érdekében kifejtett tevékenység, elmulasztása fegyelmező intézkedést von maga után. A munkát az ODB minősíti és a magatartási jegy megállapításánál figyelembe veszi.
IX. 1. AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA
1. Az ellenőrző a tanuló személyi okmánya, kötelező magával hozni az iskolába.2. Rendkívüli esetektől eltekintve, csak ebben történhet a mulasztások igazolása,
ellenkező esetben a hiányzást igazolatlannak kell tekinteni.
3. Az ellenőrző könyv tartalmazza az osztályzatokat, s ennek segítségével tarthatja a kapcsolatot az iskola és a szülői ház.
4. Az iskola közleményeit – tehát az osztályzatokat is – a tanulók a szülővel, gondviselővel, a kollégisták a nevelőtanárukkal, hazautazáskor a szülővel is haladéktalanul kötelesek aláíratni, az igazolásokat pedig az osztályfőnöki órán az osztályfőnöknek bemutatni. Az ellenőrzőt a tanuló a szülővel havonta, 7-8. évfolyamon hetente, köteles aláíratni.
5. A szaktanár tanévközben köteles értesíteni a szülőt, ha a tanuló tanulmányi munkája látványosan romlik, valamint az elégtelen teljesítményt nyújtó tanuló szüleit a félév ill. az év vége előtt legalább 1 hónappal. Az elhagyott ellenőrző pótlásáról a tanuló kérésére csak az osztályfőnök gondoskodhat, aki az új ellenőrző kiadásának tényét bevezeti az ellenőrző könyvbe.
6. Az ellenőrzőben adatokat csak az osztályfőnök vagy a szaktanár javíthat, akik a javítás tényét aláírásukkal és az iskola pecsétjével igazolják.
X. AZ ISKOLAI SZINTŰ DIÁKCSOPORTOK MŰKÖDÉSI RENDJE
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§, 48.§ 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 120.§
A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.
A tanuló joga különösen, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai és kollégiumi, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek.
23
Az iskolai diákönkormányzatok élén az iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli.
A diákönkormányzatok tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. A diákönkormányzatok az említett pedagógusokon keresztül is érvényesíthetik jogaikat, és fordulhatnak az iskola vezetőségéhez is.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása
előtt,b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,d) a házirend elfogadása előtt.
Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint 50% képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat)
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönta) saját működéséről,b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,c) hatáskörei gyakorlásáról,d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének
létrehozásáról és működtetéséről, valamintf) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül
működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola és a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza működését.
A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
24
A diákok megfelelő tanulói érdeklődés és tanári irányítás mellett, ha adottak a lehetőségek létrehozhatnak iskolaújságot, iskolarádiót, Kőrösi tv-t, honlapot és maguk láthatják el a szerkesztői feladatokat.
A kollégiumi diákönkormányzata (KDÖK) 3 tagú testület, melyet a diákság közvetlenül választ meg. Tanácskozását hetenként tartja, szükség esetén többször is.
A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének területei:a) A tanulók véleményének, igényeinek megfogalmazása, kifejezésre juttatása,b) a kollégiumi szállásigények elbírálásánál a nevelőtestülettel való együttműködés,c) érdekképviselet (képviselet a kollégiumi tanulmányi, kulturális és fegyelmi
bizottságban, véleményezési jogkör gyakorlása, stb.),d) kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása,e) közösségi hagyományápolás (kollégiumi hagyományok, színházlátogatás, házi
bajnokságok, stb.),f) honismereti kirándulások szervezése (városnézés, múzeumlátogatás, kiállítás
látogatás, kirándulás, stb.),g) külső kapcsolatok (fővárosi és vidéki kollégiumok önkormányzata),h) városi szintű rendezvényekbe való bekapcsolódás (kollégiumok közötti sport- és
kulturális találkozások, stb.)az iskolai éves közgyűlésen képviselik a kollégista tanulók érdekeit.
Az iskolai diákközgyűlés
1. Tanévenként legalább egy alkalommal intézményi diákközgyűlést kell összehívni.2. A diákközgyűlés összehívását minden tanév áprilisában vagy májusában a
diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.3. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az
iskola igazgatója vagy tagintézmény vezetője kezdeményezheti. 4. Az iskolai diákközgyűlés küldöttgyűlésként ülésezik, de minden tanulónak joga van részt
venni rajta.5. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, és a diákönkormányzat
gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
MEGÁLLAPODÁS A DÖK-SEGÍTŐ TANÁR ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK KÖZÖTT:
25
Az osztályfőnökök vállalják:1. Minden tanévben szeptember 25-ig megszervezik és lebonyolítják a DÖK
osztályképviselők választását.2. A megválasztott tisztségviselők adatait eljuttatják a DÖK-segítő tanárnak.3. A DÖK-segítő tanártól kapott információkat, felhívásokat (pl. DÖK ülések,
rendezvények, pályázatok) osztályfőnöki órán ismertetik, az írásos anyagokat közzé teszik.
4. A DÖK tisztségviselőinek lehetőséget adnak, hogy osztályfőnöki órán a DÖK vezetőség döntéseiről, eseményeiről beszámolhassanak.
5. Szükség esetén közvetítik az osztály problémáit a DÖK-segítő tanárnak.6. Minden diákközgyűlésen megjelennek
A DÖK-segítő tanár vállalja:1. A diákönkormányzati üléseket, diákközgyűléseket, diákfórumokat a program napja
előtt 8 munkanappal megszervezi, meghirdeti. Erről szóban vagy írásban tájékoztatót ad az osztályfőnöknek.
2. A diákönkormányzat által hozott, az osztályfőnököket is érintő döntésekről szóban vagy írásban tájékoztatást ad.
3. A diákok által feltett kérdésekre (képviselők, osztályfőnök útján vagy személyesen) minden esetbe írásos választ ad. Ha a kérdést továbbítani kell, ő is írásban választ kér.
4. A diákönkormányzati üléseken biztosítja a nyilvánosságot az osztályfőnökök számára.5. A DÖK üléseiről készült jegyzőkönyveket és emlékeztetőket a tanáriban a faliújságra
elhelyezi.
XI. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI
Magatartás:1. Példás (5) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli viselkedésével,
munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. A társaival és a felnőttekkel segítőkész.Nem lehet példás akinek: 1-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 2-nél több igazolatlan órája van, viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel, magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel.
2. Jó (4) a tanuló magatartása, ha viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias.Nem lehet jó magatartása, akinek: 2-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 5-nél több igazolatlan órája van, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel.
3. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősség érzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására.Nem lehet változó a magatartása annak, akinek:
26
15-nél több igazolatlan órája van, több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van.
4. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszív.
Szorgalom:1. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkája igényes, rendszeresen
megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülés otthoni munkájában törekvést, tanúsít.
2. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti.
3. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen pontatlan.
4. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja.
XII. A DIÁKOKNAK ADHATÓ SZABADNAPOK
1. Iskolai szervezésű házi verseny – nincs szabadnap, 6., 7. órákról igazoltan hiányozhatnak.
2. Megyei, területi versenyek (nem előzi meg házi verseny) – 1 szabadnap + a verseny napja.
3. A kulturális műsorokra, sportversenyekre való felkészülés délutánonként történjen. Itt a verseny napja a szabadnap.A nyolc évfolyamos gimnáziumok területi versenyén szintén csak a verseny napja adható.Az országos döntőbe kerülés esetén 1 szabadnap + a verseny napjai + az utazások napjai.A Művelődési Közlöny által meghirdetett országos tanulmányi versenyek: az első (iskolai) forduló: a verseny napja a szabadnap, a második (megyei, területi) forduló: 3 szabadnap + a verseny napjai + az utazás napjai (ha a verseny a megye határán kívül van), a harmadik (országos) forduló: 5 szabadnap + a verseny napja + utazási
napok. (Pl. OKTV, OSZTV, Arany Dániel, Irinyi János, Zrínyi Ilona, Kazinczy, Édes Anyanyelvünk, Nemes Tihamér, Mikola Sándor verseny.)
4. Nyelvvizsgák:középfokú nyelvvizsga: 5 nap + a vizsgák napjaifelsőfokú nyelvvizsga: 10 nap + a vizsgák napjai.
Ezeket vizsgafokozatonként csak egyszer veheti igénybe a tanuló.XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Ez a házirend 2013. -án, a köznevelésről…………………. lépett
hatályba.27
2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülői szervezet és az iskolai
diákönkormányzat.
Kelt: Hajdúnánás, 2013. ………...
…………………………… …………………………… Skopkó Istvánné Pappné Lelesz Gabriella
intézményvezető az iskolaszék elnöke
…………………………… ……………………………. az IDB vezetője az IDB vezetője
Hajdúnánás, 2013. ……………hó…….nap
MellékletekI. Tűzriadó terv
Az iskola és a kollégium tűzveszélyességi osztályba való sorolása:
28
A felmérések alapján „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak.
Az intézmény tűzrendészeti hálózata: Intézmény vezetője:
Skopkó Istvánné, Hajdúnánás József a. u. 1/b.Telefon: 30/495-3446
Kollégiumi intézményegység-vezető-igazgatóhelyettes: Csorvásiné Kapusi Aliz, Hajdúnánás Lorántffy út 4.Telefon: 351-231, 70/331-5049
Tűzrendészeti előadó: Skaliczki Imre, Hajdúnánás. Reviczky u. 2 Telefon: 06-52-383-280
Tűzoltóságra vonatkozó adatok: Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
4026 Debrecen, Böszörményi út 46-56.Telefon: 105
Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdúnánási Kirendeltsége, 4080 Hajdúnánás Bocskai u. 25.Telefon: 52/570-583
Rendőrkapitányság: 4080 Hajdúnánás, Bocskai u. 26-28.Telefon: 52/570-050
Mentők: 4080 Hajdúnánás, Iskola u.hívószám: 104
Tűzjelzés módja a tüzet az a személy köteles azonnal jelenteni, aki azt észlelte hangos kiabálás, kongató eszköz működtetése, folyamatos csengő telefonon történő bejelentés küldönc útján történő értesítés
A tűzesetet jelenteni kell Állami és helyi tűzoltóságnak Városi Rendőrkapitányságnak Az iskola és a kollégium vezetőjének Az intézet tűzrendészeti előadójának
A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: (kárjelzésnek is) a tűzet, káreset pontos helyét (címét) mi ég, milyen káreset történt emberélet veszélyben van-e? a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát
Az iskolában és a kollégiumban rendelkezésre álló tűzoltó felszerelésekA létesítmények helyiségeiben vagy a bejárati ajtóknál jól látható helyen kézi tűzoltó készülékek.
Rendfenntartás:29
aki a tüzet észleli köteles riasztani hangos kiabálással, csengetéssel kongatással, csengetéssel értesíteni a pedagógusokat, ügyeletes nevelőt, diákokat riasztás esetén a tanulók haladéktalanul elhagyják a tantermeket, hálószobákat, a
helyiségeket a menekülési tervnek megfelelően, lehetőség szerint értéktárgyakat, megfelelő ruházatot kimentve
Az iskola tanulói a belső udvara menekülnek, a kollégium tanulói a bejáraton keresztül az udvara mennek.
A további intézkedés: értesíteni a tűzoltóságot, rendőrséget és a mentőszolgálatot, valamint az
intézményvezetőket felel a tanulók fegyelméért kisebb sérülések esetén elsősegélynyújtásban részesíti a sérültet súlyosabb esetben a mentőket értesíti a mentési munkálatokban a kollégiumban, egy-egy szoba lakói egy-egy csapatot
alkotnak
További intézkedések a tűzriadó tervet ismernie kell az iskolai és kollégiumi nevelőtestületnek
és tanulóknak a mindenkori ügyeletet teljesítő személyeknek a kollégiumban a technikai dogozóknak a tűzesetről a további intézkedéseket az intézmény igazgatója teszi meg.A fentieken túl
tűz esetén valamennyi dolgozó köteles közreműködni munkahelyén a személyek, anyagok mentésén és a tűz eloltásban
tűz esetén azokat a helyiségeket, területeket, amelyen robbanás bekövetkezése fordulhat elő, azonnal el kell hagyni. E területen beavatkozni, munkát végezni csak az oltást irányító rendelkezése szerint szabad.
A tűzriadó tervben foglaltak végre nem hajtása, illetve alkalmazásának elmulasztása fegyelmi-, szabálysértési-, súlyosabb esetben büntetőeljárást vonhat maga után
II. Bombariadó1. A telefonhívást átvevő feladata:
Kérdéseivel kipuhatolni a telefonáló szándékait. Robbantással fenyegető telefonbejelentés esetén a következő kérdéseket meg kell kísérelni, feltenni:
Mikorra időzítette a bombát? Hol van a bomba elrejtve? Miért helyezték el a bombát? Kérem szépen, leírná nekem a robbanószerkezet fajtáját? Miért akarná megölni vagy megsebesíteni az épületben tartózkodó ártatlan
embereket. Tudja, hogy nagyon sok olyan ember tartózkodik az épületben, aki sohasem
bántotta Önt? Miért gondolja, hogy szükséges volt bombát elhelyezni? Mi az indíték? Mit remél, mit érhet el a robbantással? Miért ezt az épületet választotta ki? Biztos benne, hogy a bomba az Ön várakozásainak megfelelően működik? Van Önnek családja? Mit gondolna a családja, ha ezt tudná?
30
A telefonhívás átvevőjének a hívás során a hívó szavait pontosan kell rögzíteni. Fontos, hogy igyekezzen a hívó nemének, életkorának és hangvételének pontos regisztrálása. Ne értelmezze a hívó válaszait, csak rögzítse azokat. Próbálja beazonosítani a hangot, a kifejezéseket, ha az ismerősnek tűnik.
Figyeljen oda a háttérben hallható zajokra, amelyek segíthetik a hívás helyszínének a beazonosítását. Ha lehetséges technikailag, akkor vonjon be egy másik személyt is a hívás meghallgatására, rögzítésére. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a hívást időben addig nyújtani, hogy lehetőség legyen a hívás lenyomozására.
2. A hívás befejezése utáni intézkedések: a. Az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kellb. Az intézményvezető utasítása alapján értesíteni kell a Városi Rendőrkapitányságot a 107-
es telefonszámon vagy személyesen értesítvec. Ha az intézmény vezetője(i ) nem érhető(k) el, akkor a hívás fogadója értesíti a Városi
Rendőrkapitányságot.d. Intézkedni kell az épület minél hamarabbi, biztonságos elhagyásáról (lásd tűriadó terv)e. A rendőrség kiérkezése után a további intézkedéseket ők teszik meg (mennyi időre kell
elhagyni az épületet, értékek biztosítása, a tanulók a felszereléseiket elvihetik-e, stb.)f. A rendőri intézkedéseket minden tanulónak, dolgozónak, nevelőtanárnak (minden
érintettnek) figyelembe kell venni, és végre kell hajtani.g. A riadó ideje alatt, ha az időjárási viszonyok kedvezőtlenek az intézményvezetőjének
rendelkeznie kell átmeneti szállásról a kollégistáknak.
III. Kollégiumi tagság
1. A kollégiumi felvételi rendjeA kollégiumi tagság egy évre érvényes! A tagságot minden tanévben újra meg kell igényelni a kollégiumi adatlap kitöltésével.
A jelentkezés ideje, módja: a kilencedik osztályos tanulók az iskolába történő jelentkezéssel egy időben, az iskola útján, vagy személyesen jelentkezhetnek a kollégiumba.
A felvételben a kollégiumvezető tájékoztatása alapján a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója dönt a kollégiumi nevelőtestület véleményének meghallgatásával.
Elsős tanulók kollégiumi felvételének szempontjai: az iskolába felvett állami gondozott tanulóknak férőhelyet kell biztosítani a többi tanulónál túljelentkezés esetén a felvételt elsősorban meghatározó
tényezők a család szociális helyzete, anyagi körülményei, a tanuló tanulmányi eredménye (pl. azonos helyről, hasonló szociális háttérrel jelentkező két tanuló esetében a jobb tanulmányi előmenetelűt részesítjük előnyben), a bejárási lehetősége
a jelentkezési lap kitöltése még nem jelenti a kollégiumi felvételit, hiszen azt augusztus elején megtartott szóbeli elbeszélgetés eredménye azt befolyásolja
a döntést követő 3 napon belül, a kollégium írásos határozatban értesíti a szülőket a felvételről vagy az elutasításról
Az elutasító határozatot indokolni kell, amely ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az intézményhez kell beadni.
31
2. A kollégiumi tagság megújításaA kollégiumi felvétel egy évre szól, így a kollégista tanulóknak, illetve szüleiknek minden tanév májusában a kollégium részéről megadott időpontig írásban újrafelvételi kérelmet kell benyújtani kollégiumi tagságuk megújítására vonatkozóan.
Az újrafelvételi kérelmek elbírálásában a KDÖK, és a nevelőtanárok javaslatát meghallgatva a kollégiumvezető és az intézmény igazgatója dönt.
A felvételi bizottság tagjai: kollégiumvezető nevelőtestület kollégiumi KDÖK tagjai.
Az elbírálást, döntést megelőzően KDÖK a nevelőtanárral egyénileg értékeli a tanulókat, és javaslatot tesz az újrafelvételre vagy elutasításra.
A kollégiumi tagság meghosszabbításának elvi feltételei: kiemelt szempont a képességek szerinti, rendszeres tanulás, a lehetőségek
maximális kihasználása - ennek alapján a képességeknek megfelelő tanulmányi eredmény
kitartó munkafegyelem a tanulásban, önkiszolgáló a munkában képességeknek, egyéniségnek megfelelő kezdeményezés, öntevékeny részvétel a
közösségi munkába. Rábízott, vagy vállalt feladatok pontos teljesítése házirend, napirend pontos betartása a társakhoz való közvetlen, segítőkész, humánus közösségi magatartás a szabadidő tartalmas, tevékeny eltöltése törekvés a szakmai és általános műveltség gyarapítására tanárokkal, felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás, mások munkájának
megbecsülése kulturált stílus, hangnem őszinte véleménynyilvánítás a csoport és kollégiumi közösség fejlődéséért átérzett felelősség.
A fenti szempontok folyamatos teljesítését mindig az egyén képességei és egyénisége alapján értékeljük. Ezek a feltételek minden tanuló számára teljesíthetők.
Csak a fenti szempontok teljesítése mellett vesszük figyelembe: a szociális helyzetet, a bejárási nehézségeket.
A kollégiumi tagságát a fentiek alapján nem hosszabbítjuk meg azoknak a tanulóknak, akik: rossz tanulmányi eredményüket hanyagságuk miatt érik el a segítés lehetőségeit nem veszik igénybe közösségi munkát nem végeznek társaikhoz való viszonyuk, stílusuk kifogásolható magatartásuk közösségromboló nem teljesítik felelősséggel az önkiszolgáló munkát, az önkormányzati
feladatokat (napos, ügyeletes, stb.) munkafegyelmük kifogásolható.
A fenti indokok nem mindegyikének kell fennállni ahhoz, hogy elutasító döntést hozzon a bizottság, különösen abban az esetben, ha a tanuló bejárása is megoldható, vagy a szülők szociális helyzete alapján a tanuló albérleti elhelyezése is biztosítható.
32
Az újrafelvételről vagy elutasításról a felvételi bizottság nevében a kollégiumvezető írásos határozatban értesíti a szülőket. Az elutasítást indokolja. Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet az intézmény igazgatójához kell beadni az elutasító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A kollégiumba való beiratkozás módja:A kollégiumba az iskolakezdés előtti napon lehet beköltözni 12 órától. A tanuló
beiratkozás is ekkor történik. A Kollégiumi Törzskönyvbe való bejegyzésével megkezdődik a kollégiumi jogviszonya.
Az adatlapokat a kollégiumi felvétel megtörténtjéről való postai kiértesítő alkalmával a borítékban postázzuk a szülőknek, akik megszabott határidőre a kitöltött adatokat a kollégiumba visszajuttatják.
A nem jelentkezők helyére a „várakozási listánk” következő diákjai kerülnek, akiket folyamatosan értesítünk az üresedő helyekről. Mivel, főleg tanév elején többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek a kollégiumból, mert iskolát változtatnak, vagy nem szeretnek itt lenni, nehezen szokják a szülőktől levő távollétet, stb., folyamatosan történik be- és kiiratkozás.
3. A kollégiumi jogviszony megszüntetéseA tanulmányok befejezése előtt:
ha a szülő személyesen valamilyen okból, írásban kéri ha a felvételi bizottság a következő tanévre a jelentkezést nem fogadja el ha fegyelmi eljárás határozata alapján a kollégistát kénytelenek vagyunk a
kollégiumból kizárni
A tanulmányok befejezése után: egyéni kérés alapján az utolsó vizsga napján
A kiköltöző kollégista kijelentkező-leszámoló lapot köteles kitölteni, melyet nevelőtanára vagy a kollégiumvezető aláír.
IV. A szülő kötelessége különösen, hogy1. gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
feltételekről.2. Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését.3. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék
arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget.
4. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.5. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a kollégium rendjének,
a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.6. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.7. Tiszteletben tartsa a kollégiumvezető, pedagógusai és a kollégium alkalmazottainak
emberi méltóságát és jogait.
33
