Rokkantság

megvált.mképess.személyek: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátásbiztosítás alapján

2011. évi CXCI. törvénya megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

rokkantsági járadék: alanyi. 25É alatt

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/megvaltozott-munkakepesseguek-ellatasai/rokkantsagi-jaradek-es-rokkantsagi-ellatas

Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás  Nagyon sokan keverik a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás fogalmát. Ebben az összefoglalómban tisztázom a kettő közötti különbséget és elemzem a 2018-ban érvényes szabályokat.

Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás (1) Jogosultsági feltételek Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül. (Vagyis a rokkantsági járadék NEM folyósítható együtt a rokkantsági ellátással.)2016. január 1. napjától módosultak a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet (Rendelet) előírásai. 2016. január 1-től a rokkantsági járadékra való jogosultság megállapításához nem 80 százalékos mértékű egészségkárosodás, vagy teljes munkaképtelenség, hanem a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodás fennállása szükséges.A Rendelet változása folytán az a személy is jogosultságot szerezhet rokkantsági járadékra, akinek 2012. január 1-je és 2015. december 31-e között a rokkantsági járadék iránti igényét azért utasították el, illetve a járadékra való jogosultságát azért szüntették meg, mert az egészségkárosodása nem érte el a 80 százalékos mértéket, vagy nem minősült teljes munkaképtelennek, feltéve, hogy a 25. életév betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű. A jogosultság megállapításához újabb orvosi vizsgálatra nincs szükség, ha a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodását igazoló - a rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított – szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás érvényes.A rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás a soron következő felülvizsgálat időpontjáig minősül érvényesnek.A 70 %-ot elérő egészségkárosodás esetén új rokkantsági járadék megállapítására legkorábban 2016. január 1-jétől kerülhet sor.Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.A rokkantsági ellátásnak viszont feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő.A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény  (Mmtv.) szerint:2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és akia) a kérelem benyújtását megelőzőaa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagyac) 15 éven belül legalább 3650 napon áta Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (a Tbj. 5.§ sorolja fel a munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusait a munkaviszonytól a közszolgálati jogviszonyokon át a vállalkozási és hasonló tevékenységekig);b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. (A fogyatékossági támogatást nem sorolja fel az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja a rendszeres pénzellátások között, így annak folyósítását a rokkantsági ellátásra tekintettel nem kell megszüntetni. A rokkantsági járadék folyósítását viszont meg kell szüntetni, ha az érintett rokkantsági ellátást kíván igénybe venni.)(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagyb) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.Rokkantsági ellátásra jogosult: 1) akinek egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), és sem a foglalkozási rehabilitációja,  sem a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, továbbá akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,2) akinek egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória) és foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,3) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),4) akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória). (2) A rokkantsági járadék, valamint a rokkantsági ellátás összege A rokkantsági járadék összege meghatározott összegű, amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik. (2018. január 1-jétől 36.365 Ft/hó). A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.A  rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást az alapösszeg  alapján állapítják meg.Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.A rokkantsági ellátás összege eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában volt meghatározva, 2016. május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek. A 2017. december 31-e?t ko?veto? kezdo? ido?pontto?l mega?llapi?tott rokkantsa?gi vagy rehabilita?cio?s ella?ta?sra valo? jogosultsa?g esete?naz alapo?sszeg me?rte?ke 98.890 Ft.A már megállapított ellátásokat a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell.2018. január 1-jétől a kötelező emelés mértéke 3%. Ha az ellátott 2017 novemberében jogosult volt az emelési különbözetre (inflációs egyösszegű korrekció), akkor a januári emelés végrehajtása előtt meg kell emelni az ellátása összegét 0,8%-kal is.Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni (2016. május 1-jétől e feltételek vonatkoznak a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkára is).A rokkantsa?gi ella?ta?s o?sszege

 (a jogszabályi hivatkozások a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény, az Mmtv. rendelkezéseire utalnak):a) a 3. § (2) bekezde?s b) pont ba) alpontja e?s az 5. § (2) bekezde?s a) pontja szerinti esetben a havi a?tlagjo?vedelem 40 sza?zale?ka, de legala?bb az alapo?sszeg 30 sza?zale?ka e?s legfeljebb az alapo?sszeg 45 sza?zale?ka,(vagyis akinek az egészségi állapota 51–60% között van és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján sem javasolt a rehabilitációja (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka (2018-ban 29.667,- Ft)és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (44.500,- Ft)b) a 3. § (2) bekezde?s b) pont bb) alpontja e?s az 5. § (2) bekezde?s b) pontja szerinti esetben a havi a?tlagjo?vedelem 60 sza?zale?ka, de legala?bb az alapo?sszeg 45 sza?zale?ka e?s legfeljebb az alapo?sszeg 150 sza?zale?ka,(vagyis aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (44.500,- Ft) és legfeljebb az alapöszeg 150 százaléka (148.335,- Ft)c) a 3. § (2) bekezde?s b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi a?tlagjo?vedelem 65 sza?zale?ka, de legala?bb az alapo?sszeg 50 sza?zale?ka e?s legfeljebb az alapo?sszeg 150 sza?zale?ka,(vagyis aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),  a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (49.445,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (148.335 Ft) d) a 3. § (2) bekezde?s b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi a?tlagjo?vedelem 70 sza?zale?ka, de legala?bb az alapo?sszeg 55 sza?zale?ka e?s legfeljebb az alapo?sszeg 150 sza?zale?ka.(vagyis akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória),  a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (54.389,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (148.335,- Ft).Ha a rokkantsa?gi ella?ta?sban re?szesu?lo? szeme?ly havi a?tlagjo?vedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsa?gi ella?ta?s o?sszegea) a 3. § (2) bekezde?s b) pont ba) alpontja e?s az 5. § (2) bekezde?s a) pontja szerinti esetben (B2) az alapo?sszeg 30 sza?zale?ka (29.667 Ft),b) a 3. § (2) bekezde?s b) pont bb) alpontja e?s az 5. § (2) bekezde?s b) pontja szerinti esetben (C2) az alapo?sszeg 45 sza?zale?ka (44.500 Ft),c) a 3. § (2) bekezde?s b) pont bc) alpontja szerinti esetben (D) az alapo?sszeg 50 sza?zale?ka (49.445 Ft)d) a 3. § (2) bekezde?s b) pont bd) alpontja szerinti esetben (E) az alapo?sszeg 55 sza?zale?ka (54.389 Ft) A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség. (3) Megszűnés, megszüntetés A rokkantsági járadékra jogosultság megszűnik akkor, ha- a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy- ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el. A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy- kérte,- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 191.250 Ft-ot, 2018-ban a 207.000 Ft-ot, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén 2017-ben a 241.500 Ft-ot, 2018-ban a 270.750 Ft-ot),- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti (figyelem! 15 napról 10 napra csökkent az értesítési kötelezettség határideje), vagy- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. (4) A rokkantsági járadék, illetőleg a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül  nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (az összegeket 2017-re és 2018-ra lásd az előző pontban!). A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem.A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek.A rokkantsági járadék folyósítási idejével sem szerezhető szolgálati idő.A rokkantsági járadék mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a  munkavégzés tartamával természetesen szerezhető szolgálati idő.A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő, viszont nyugdíjnövelésre lehetett jogot szerezni a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munkával szerzett kereset alapján). (5) Folyósítás A rokkantsági járadékot és a rokkantsági ellátást egyaránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján a Magyar Államkincstár  Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. (6) Utazási kedvezmény A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre (Ellátottak utazási utalványa).A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre az jogosult, aki- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.Utolsó frissítés: 2017. december 8.Jogszabályi forrás a frissítéshez: A nyugella?ta?sok e?s egyes ma?s ella?ta?sok 2018. janua?r havi emele?se?ro?l szóló 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet

családi pótlék tanulmányok befejezése után

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/csaladi-potlek-es-adokedvezmeny-igy-valtozik-a-tovabbtanulasnal/5187/

Családi pótlék és adókedvezmény: így változik a továbbtanulásnál

2018. szeptember 4. A középiskola befejezésével már nem jár a családi pótlék, és a családi adókedvezmény akkor sem, ha továbbtanul a gyerek. Ugyanakkor, ha van kisebb testvér, az egyetemistát is figyelembe lehet venni, így magasabb családi pótlék és családi adókedvezmény jár a kisebb után. Ehhez viszont a szülőknek kell lépniük. Minél előbb, annál jobb.

Jelentős anyagi terheket ró a családokra a továbbtanulás.Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentése szerint a hallgatók tandíjon felüli költségeinek felét nagyrészt családjuk fedezi, miközben erre a legtöbben nincsenek felkészülve. A kiadások a továbbtanulással megugranak, ugyanakkor a bevételek csökkennek. A család ugyanis az érettségivel elbúcsúzhat a családi pótléktól és a családi adókedvezménytől is.

Érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20.  - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét. Magasabb lesz a kistestvér utáni családi pótlékA családi pótlék tehát nem jár tovább, ugyanakkor a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlék jár. 

Például egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után. (A családi pótlékról, annak összegéről itt írunk részletesen.) Háromgyerekeseknél egy továbbtanuló és két kisebb testvér esetén 13300 forint gyermekenkénti összeg, összesen 26600 forint helyett tehát 32000 forint (a három- és többgyermekesek gyermekenkénti 16 ezer forintja) jár. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.Más a helyzet a szakképzésnélHa szeptembertől nem egyetemen, hanem ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán tanul tovább az érettségizett gyermek (OKJ-s képzés, de csakis közoktatási intézetben, szakképzés), akkor annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. Azonban nem jár automatikusan, érettségi után igényelni kell. Ha elmúlik 20 éves, akkor ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább, vagyis nem jár a családi pótlék, de ha kéri a szülő, a gyermekszámba (eltartottként) beleszámíthat. Például, ha valakinek három gyermeke van, 12, 19 és 22 évesek, és a két idősebb OKJ-s képzésen tanul, akkor a legkisebb és a 19 éves után jár a családi pótlék, a 22 éves után már nem, de a háromgyerekeseknek gyermekenként járó 16 ezer forintos családi pótlékot kérvényezhetik gyerekenként, így 32 ezer forintot kaphat a család. (A kétgyerekeseknek járó összesen 26600 forint helyett.)  Nem jár automatikusan, érdemes sietniAz érettségiző gyerek után utoljára júniusra adtak családi pótlékot. Ha továbbtanul, akkor külön kell kérvényezni, hogy vegyék figyelembe az eltartottak számánál. Szükség van az érvényes hallgatói jogviszony igazolásának eredeti példányára is, ami a beiratkozás után már beszerezhető.

Már júliustól jár a többi gyerek után a magasabb családi pótlék, viszont csak két hónapra visszamenőleg lehet igényelni. Ezért kell igyekezni. Ha valaki szeptemberben benyújtja a kérvényt az igazolással, és azt jelöli be, hogy júliustól kéri a beszámítást, akkor visszamenőleg meg is kapja. Ha azonban csak októberben nyújtja be, akkor csak augusztustól jár a testvérek után a magasabb összeg. Változik a családi adókedvezmény is Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár utána. Viszont továbbtanulóként a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében. Vagyis, ha OKJ-s képzésen vesz részt, és még kaphat a szülő családi pótlékot, akkor a családi adókedvezménybe is ugyanúgy veszik számba, mint korábban. Ha viszont elmúlt 20 éves az OKJ-s képzésen résztvevő, vagy egyetemre, főiskolára megy tovább, akkor júliustól már nem jár utána a családi adókedvezmény sem. De beleszámít az eltartottak számába, így a magasabb összegű kedvezményt lehet a fiatalabb testvérre igénybe venni.

Vagyis, ha egy háromgyerekes család legidősebb gyermeke egyetemre megy, akkor júniusig az összevont adóalapból gyerekenként minden hónapban 220 ezer forintot lehetett levonni (ha kevés volt ehhez az adóalap, akkor az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonható). Tehát minden hónapban gyerekenként 33 ezer forinttal, összesen havi 99 ezer forinttal több pénz maradt a kasszában, mint a gyermekteleneknek. Júliustól viszont már csak két gyerek után jár a családi pótlék. Ha a legidősebb dolgozni menne, a két fiatalabb gyerekre

fejenként 116670 forintot lehetne levonni az adóalapból, azaz összesen nettó 35 ezer forint lenne már csak a többlet, ami a zsebben marad a kedvezménnyel. De ha továbbtanul az egyetemen, akkor az eltartottak közé számít, így a háromgyerekesek kedvezményével lehet számolni, viszont csak két főre. Tehát a kétszer 33 ezer forint, azaz 66 ezer forint lesz a zsebben maradó adókedvezmény.A munkáltatónak is szólni kellÉv elején kell a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nyilatkozni a munkáltatónak, így a mi felelősségünk, hogy év közben jelezzük: a gyerek után már nem jár családi adókedvezmény, viszont a számításnál figyelembe kell venni.

Az egyetemista vagy 20 évesnél idősebb OKJ-s képzésen résztvevő gyereket egyébként akkor is figyelembe lehet venni eltartottként a családi adókedvezmény számításakor, ha valaki a családi pótlék beszámításánál nem kérte, hogy számításba vegyék a gyermeket. Szükség van azonban a tanulói vagy a hallgatói jogviszony igazolására.Mi a helyzet a diákmunkával?Ha a továbbtanuló diáknak rendszeres jövedelme lesz, már nem számít eltartottnak, vagyis nem vehető figyelembe a családi pótlék számításánál. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni, ha három egymást követő hónapban a mindenkori legkisebb munkabér összegét meghaladja a jövedelme. A minimálbér összege 2018-ban bruttó 138 ezer forint, vagyis nettó 91770 forint. Ha a diák három hónapon keresztül ennél több jövedelemhez jut, akkor ezt 15 napon belül jelezni kell az államkincstárnak, és a negyedik hónaptól már nem számít az eltartottak közé. Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet vele számolni. 

Erre azért is érdemes odafigyelni, mert a fenti példában bemutatott háromgyerekes család esetében családi pótlékból 5400 forinttal kaphatnak kevesebbet, a családi adókedvezmény pedig 31 ezer forinttal csökken, azaz összesen havi 36400 forinttal lesz kevesebb a családi bevétel, ha az egyetemista keresete 3 hónapon át átlépi ezt a küszöböt. Eltitkolni nem érdemes, az adóhivatalnál összefutnak a szálak, és az Államkincstár visszaszedi a jogtalan kiutalást. A családi adókedvezmény 2018-ban1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT.Vagyis az adókedvezmény (ennyivel lesz magasabb a nettó bér) 1 gyermek esetén havonta 10 000 forint gyermekenként és havonta2 gyermek esetén havonta 17 500 forint gyermekenként és havonta3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.

A családi pótlék havi összege itt található. Mutatjuk a részleteket, hogyan kell kérvényezni a továbbtanuló gyerek beszámítását.Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit Címkék:   családi pótlék, családi adókedvezmény, továbbtanulás, OKJ-s képzés, egyetemista, diák, érettségi, felsőoktatás

tanév rendje2018/19

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800013.EMM

13/2018. (VI. 14.) EMMI rendeleta 2018/2019. tanév rendjéről

tankötelezettség

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV

2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről

éven áthúzódó betegszabadság

https://agrarkozosseg.hu/minden-amit-betegszabadsagrol-tudni-kell/

Minden, amit a betegszabadságról tudni kell2017. október 11., szerda A munkavállalót az adott naptári évben betegsége miatti keresőképtelensége idejére   –  ide nem értve az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget  –   tizenöt nap betegszabadság illeti meg, melyre az ellátást a munkáltató fizeti. A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére   –  kivéve üzemi baleset és foglalkozási betegség   – naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának 70 százaléka jár. A betegszabadság csak arra a napokra jár, amikor gyakorlati képzésen kellene részt venni.Betegszabadság a beosztás szerinti munkanapokra jár. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. A munkavállaló táppénzre csak a betegszabadságot követő naptól kezdődően jogosult.Ha a munkaviszony az adott munkáltatónál nem áll fenn teljes évben, úgy a betegszabadság arányos része jár. A munkáltatónak nem kell vizsgálnia, hogy az előző munkahelyén hány nap betegszabadságot vett már igénybe a munkavállaló.A betegszabadság a munkavállalót illeti meg, ebből következik, aki tagként, egyéni vállalkozóként lesz keresőképtelen az első naptól kezdődően táppénzre jogosult.A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár. .Amikor az orvos a magánszemély keresőképtelenségét megállapítja, az „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” nyomtatványon kódszámmal közli, hogy a megbetegedés milyen jellegű, ebből megállapítható, hogy a munkavállalót betegszabadság vagy azonnal táppénz illeti e meg. Tehát a betegszabadság igénybevételéhez a munkáltatónál le kell adni az orvostól kapott táppénzes papírokat.Ha a munkaszüneti napok körüli pihenőnapok áthelyezésre kerülnek, a betegszabadság kiadásánál ezt figyelembe kell venni, és az áthelyezés miatti pihenőnapra nem, a helyette munkanapnak nyilvánított napra viszont betegszabadságot kell elszámolni.Munkaszüneti napra díjazás csak az órabéres, vagy teljesítménybéres munkavállalónak jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.Amennyiben azonban ez a munkavállaló keresőképtelen, és nem jogosult táppénzre, akkor a távolléti díjának a 70%-a illeti meg.Havibéres munkavállalóra ez nem vonatkozik, számára nincs „fizetett ünnep”, így keresőképtelenség esetén annak „pótlása” sem szükséges.Ha a dolgozó év végén lesz keresőképtelen számára, pl. december 29-től – 31-ig 3 nap betegszabadságot kell kiadni az év terhére. A többi nap azonban nem vihető át a következő évre. Ha a biztosított folyamatosan továbbra is keresőképtelen, akkor a következő év január 1-jétől ismét betegszabadságra jogosult, de már a következő év terhére (15 munkanap). Táppénzre csak a betegszabadság lejártát követő naptól lesz jogosult.Ha az előző esetben december 31-én már táppénzt kap (december 30-ig az évi 15 napot kimerítette), akkor a következő év táppénzzel folytatódik, és csak az esetleges újbóli megbetegedése első napjától megy betegszabadságra, összesen 15 napig.Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a dolgozó alkalmazása (munkaszerződése) szeptember 1-jétől határozatlan időre szólt, a betegszabadság részarányos elszámolásánál a szeptembertől decemberig terjedő időtartamot kell figyelembe venni, hiszen a betegállomány ideje alatt a munkáltató még nem tudhatja, hogy a munkavállaló ki fog-e lépni. Így kell eljárni akkor is, ha határozott időre szólt az alkalmazása -a munkaszerződése-, tehát ebben az esetben is december 31-ig kell számolni a betegszabadság napjait.

Ha a munkavállaló a munkába állást megelőzően munkanélküli-járadékban részesült, tehát semmiképpen nem volt jogosult betegszabadságra és az év közben kezdődik a munkaviszonya, betegszabadságát a munkaviszony kezdőnapjától az év utolsó napjáig kell időarányosan számolni.Ha a dolgozó a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon volt, a munkába állás napjától csak az arányos betegszabadságra jogosult.Ha a dolgozó fizetett szabadsága alatt megbetegszik, a szabadság kiadását meg kell szakítani és részére az éves keret figyelembe vételével betegszabadságot (ha már nincs, akkor táppénzt) kell elszámolni.Többes jogviszonyban (több munkáltatónál) dolgozó munkavállalónak minden jogviszonyában jár a betegszabadság (ha mindegyik jogviszonyában keresőképtelen), táppénzre csak ennek lejárta után jogosult, és csak abban a jogviszonyában, amelyben az egészségbiztosítási járulék pénzbeli részét is megfizette. Így pl. a nyugdíjas munkavállaló bár betegszabadságra jogosult, de táppénzre már nem.Ha a dolgozó felmondási ideje alatt lesz keresőképtelen, a felmondási időtartam ledolgozandó részére is, ha átnyúlik a felmentési időszakára, akkor a felmentési időszakra is betegszabadságra (és nem átlagkeresetre) jogosult.A betegszabadság elszámolásával kapcsolatos tudnivalókat nem csak a munkáltatónak kell ismernie, fontos, hogy munkavállalóként is legyünk tisztában ezekkel az ismeretekkel.Törökné Rácz Erzsébet                                                                                                                                            adószakértő

költségvetési szervek cafetéria 2019

http://www.vezinfoblog.hu/adozasi-tudnivalok-koltsegvetesi-szervek-intezmenyek-onkormanyzatok-szamara/

Adózási tudnivalók költségvetési szervek, intézmények, önkormányzatok számára Horváthné Szabó Beáta  2019-03-18  adózás Pályám kezdetén költségvetési intézményeknél dolgoztam, és már akkor megtapasztaltam, hogy a mindenkire irányadó szabályok számos esetben csak korlátozottan érvényesek a költségvetési forrásokból gazdálkodó szervezetekre. A költségvetési szerveknél, intézményeknél, önkormányzatoknál dolgozó, adóügyekkel foglalkozó szakemberek néha olyan előadásokat is kénytelenek végighallgatni, amelyek egy része a költségvetési gyakorlatban nem fordul elő. Ennek elkerülése végett a mindenkit érintő témák mellett igyekeztem olyan juttatásokat is válogatni, melyek elszámolására és adózására nem biztos, hogy csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) előírásait kell figyelembe venni. Ezek közül említenék néhányat.Idén az egyik legizgalmasabb kérdés a cafeteria újragondolása. De mit is jelent az a szó, hogy cafeteria, és mit is jelent a nettó vagy bruttó juttatás értéke? Ennek tisztázása a költségvetési szervek vonatkozásában különösen fontos kérdés. Az éves cafeteriajuttatás kerete az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott előírás alapján úgy tűnhet, hogy 200 000 forint. Azonban, ha figyelmesen olvassuk a 2019. évi költségvetésről szóló törvényt, akkor megállapítható, hogy a keret magában foglalja az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatásban dolgozók nettó juttatása legfeljebb a következő lehet:Adók és járulékokBéren kívüliAdóalap148 699Személyi jövedelemadó (15%)22 305Szociális hozzájárulási adó (19,5%)28 996Teljes munkaadói költség200 000 A reprezentációs kiadásokra sem minden esetben az általános szabályok az irányadók. Az Szja tv. alkalmazásában egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. Milyen juttatás lehet az, amely adómentes? Például ide tartozhat a minimálbér összegéig a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet mellett a kulturális szolgáltatás igénybevételére [muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz-

vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére] szóló belépőjegy, bérlet díja is.Sőt ezen felül van egy speciális rendelkezés az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.35. pontjában, mely a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatások, és a helyi fogyasztásra juttatott étel, ital és a résztvevőnként azonos értékű ajándék adómentességére vonatkozik. Ez a mentes rész nem haladhatja meg a rendezvény összes költségének 10 százalékát. De hogyan adózik, ha meghaladja, vagy abban az esetben, ha a rendezvény zártkörű? Szerencsére van erre is megoldás, ugyanis ez esetben a rendezvény adózására a szabadidős rendezvényekre irányadó szabályok szerint a juttatónak 1,18-as adóalapra vetítve 15% szja-t és 19,5 szocho-t kell fizetni.Persze nem minden ajándék esik ebbe a kategóriába. Akár a nőnapi virág, akár egy vetélkedőn, pályázaton nyert juttatás adózása már más rendelkezés alapján vezethető le. Míg a nőnapi virág lehet csekély értékű ajándék, addig a vetélkedőn nyert ajándék után csak szja-t kell fizetni, igaz itt is érvényesül az 1,18-as adóalap-növelés. De mi a teendő, ha egyik kategória sem alkalmazandó? Marad a juttatás jövedelemként történő számfejtése, mely lehet jogviszonyra tekintettel adott jövedelem, és jogviszony hiányában egyéb összevonás alá eső jövedelem.

munkába járás költségtérítés külföld

https://ado.hu/ado/ujraszabalyozzak-az-utazasi-koltsegteritest/

Újraszabályozzák az utazási költségtérítéstSzerző: Adó Online Dátum: 2009. november 12.Rovat: Adó Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.Tizenhat éve van érvényben a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítését szabályzó kormányrendelet. Életviszonyaink változása mára szükségessé tette a jogszabály előírásainak felülvizsgálatát. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a napokban tette közzé a tárcaegyeztetés alatt álló rendelet tervezetét.A rendelettervezet szerint az eddigiekben megszokott alapelv nem változna. Munkába járás címén tehát továbbra is csak akkor kell utazási költségtérítést fizetni, ha a dolgozó lakóhelye (tartózkodási helye), illetve munkahelye más-más településen van. Munkába járásnak minősül tehát a közigazgatási határon kívülről történő, napi beutazás, és a hétvégi hazautazás. Újdonság ugyanakkor, hogy bekerül a térítésköteles körbe az országhatáron kívülről történő bejárás és a hétvégi hazautazás is (például, ha egy Dunaszerdahelyen lakó munkavállaló Budapesten vállal munkát). Hétvégi hazautazásról akkor beszélhetünk – olvasható a szakmai indokolásban -, ha a munkavállaló munkahelye könnyebb megközelíthetősége érdekében választja ki tartózkodási helyét, ahonnan aztán hetente egyszer hazautazik. Ha valaki olyan tartózkodási helyet választ, ami egy másik településen található (például a Szegeden lakó dolgozó Budapesten vállal munkát, hét közben pedig egy érdi albérletben lakik), akkor nemcsak a hétvégi hazautazás, de a napi munkába járás címén is költségtérítés illeti meg. Éppen ezért, a munkavállalónak a rendelet januári hatályba lépését követően, első utazási költségtérítése igénylésének során nyilatkoznia kell arról, hogy napi munkába járását lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről oldja-e meg.A munkáltatónak jelenleg – és a tervek szerint a jövőben is – a bérlet vagy menetjegy leadása fejében, annak csupán meghatározott árhányadát kell kifizetnie. Ez a költséghányad januártól minden közlekedési eszköz esetén egységesen 86 százalék lesz. (Most a vasútnál kell ennyit téríteni, autóbusznál és elővárosi közlekedés esetén ellenben csak nyolcvan százalékot köteles átvállalni a munkáltató.) A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a költségtérítés a HÉV-re, a menetrend szerint közlekedő hajóra, kompra és révre is vonatkozik. Újdonság lesz a kedvezményes jegyek és bérletek (nyugdíjas, tanuló) elszámolási előírása is.Külföldre utazás, átmenő közlekedés

A határokon átnyúló kapcsolatok mindennapossá válása miatt szükséges lett a külföldi hazautazás illetve visszautazás költségtérítésének szabályozása is. A rendelettervezet ennek érdekében a külföldön lakó munkavállaló hazautazását is munkába járásnak minősíti. Így a foglalkoztató köteles lesz megtéríteni mind a napi beutazást, mind pedig a hétvégi hazautazás magyarországi költségeinek 86 százalékát is, feltéve, hogy ez utóbbi költségrész az utazás teljes költségén belül elkülöníthető. Ezen felül egyébként a munkáltató külön megállapodással, kollektív szerződésben vagy más belső szabályzatban úgy is rendezheti a kérdést, hogy az útiköltség megtérítését a teljes útszakaszra vállalja.Az új szabályozás szerint elszámolható lenne az átmenő utazás költsége is. Ilyen eset például – mutat rá a szakmai előterjesztés -, ha valaki Szentendréről Budaörsre jár dolgozni. Ekkor ugyanis háromféle bérletet kell vásárolnia, a Szentendre és Budapest közötti szakaszra távolsági buszbérletet vagy HÉV-bérletet, a Budapesten belüli utazáshoz BKV-bérletet, míg a Budapest és Budaörs közötti útra vasúti vagy távolsági autóbusz-bérletet (vagy BKV-kiegészítő bérletet – a szerk.). Szentendre-Budaörs viszonylatában tehát a budapesti közlekedést helyközinek – és nem helyinek – tekinti a tervezet, hiszen sem a lakóhely (tartózkodási hely), sem a munkahely nem azonos Budapesttel.Az autó után még mindig kilenc forintot kell fizetniHa a munkába járás tömegközlekedéssel nem oldható meg, mert az adott viszonylatban nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy a munkarend miatt a tömegközlekedést nem vagy csak hosszú várakozással lehet igénybe venni, továbbá, ha a dolgozó mozgáskorlátozottsága, illetve egyéb egészségkárosodása miatt nem képes tömegközlekedéssel bejárni, akkor az autóval történő munkába járás költségét kell elszámolni, a megtett kilométer alapján. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a külföldi repülővel jár haza. Egyéb esetekben is sor kerülhet kilométerpénz megfizetésére, ez azonban csak lehetőség; magyarul: nem kötelező a munkáltató számára. A kilométer díjat a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, évek óta változatlanul kilenc forintban.A rendelet lehetővé teszi, hogy a munkáltató mozgáskorlátozottsága vagy egyéb egészségkárosodása miatt tömegközlekedési eszközzel közlekedni nem képes dolgozó esetében a közigazgatási határon belüli munkába járást is megtérítse, sőt nincs akadálya annak sem, hogy ennek a szabálynak az alkalmazását más munkavállalói körre is kiterjesszék. Míg a jogszabály szerinti, munkába járást szolgáló utazási költségek bizonyos hányadát a munkáltató köteles megtéríteni, addig az ezen kívül eső költségek megtérítésére már nem köteles. Kollektív szerződésben, vagy a dolgozóval kötött megállapodásban azonban akár ezt is vállalhatjaForrás: origo vállalkozói negyed

munkába járás költségtérítés

http://acton.hu/hu/adozas/utmutatok/foglalkoztatas/munkaba-jaras-koltsegteritese

Munkába járás utazási költségtérítéseUtolsó módosítás: 2019. február 04.Megjelenítve: 68099 alkalommal

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló új kormányrendelet 2010. január 1-jén lépett hatályba, amely időponttól kezdődően a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a munkába járásra vonatkozó előírásokat az új kormányrendeletben foglalt szabályok figyelembevételével kell értelmezni.A kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkáltató köteles a munkába járással kapcsolatos kiadásokat a kormányrendeletben előírt módon és legalább az előírt mértékben a munkavállaló részére megtéríteni, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a magánszemély adómentes bevételének minősül. ?A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezések kizárólag a közigazgatási határon kívülről történő helyközi (távolsági) utazással megvalósuló napi munkába járás és hazautazás esetén érvényesek, továbbá az utazás távolságától függetlenül egyes olyan különleges helyzetekben is, amikor a munkavállaló a munkavégzés helyére sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tud eljutni.A kormányrendelet 2016. december 1-jétől hatályos módosítása szerint a munkába járásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás esetén is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították. [335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés]A kormányrendelet 2015. augusztus 1-jétől hatályos módosítása lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítse, ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy a

munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 5. §]A kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségtérítésének adómentességére vonatkozó rendelkezések nemcsak a közösségi közlekedés igénybevétele esetén érvényesek, hanem például személygépkocsi használata vagy bármilyen más módon megvalósított utazás esetén is, azonban az adómentesen adható költségtérítés mértéke a választott utazási mód függvényében különböző lehet, továbbá a kormányrendeletben meghatározott közösségi közlekedési módoktól eltérő utazások esetében a munkáltató a költségtérítés fizetésére csak a kormányrendeletben felsorolt kivételes esetekben köteles.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2017. január 1-jétől hatályos módosítása alapján a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével adómentesen juttatható költségtérítés mértéke kilométerenként 9 forintról kilométerenként 15 forintra emelkedett. [2016. évi LXVI. törvény 26. § 5. pont]A munkáltató a kormányrendeletben meghatározott esetekben köteles a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkavállaló részére legalább kilométerenként 9 forint költségtérítést fizetni, továbbá a munkáltató ezekben az esetekben a saját belátása szerint akár kilométerenként 15 forint összegű költségtérítést is nyújthat adómentesen. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §]A munkába járás utazási költségeinek kötelező megtérítéseA munkába járás utazási költségeihez való hozzájárulás elsősorban a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy a tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás esetén kötelező. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont]A munkavállalónak napi munkába járás címén kell költségtérítést fizetni, ha a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére és vissza naponta, vagy a munkarendjétől függően (rendszeresen vagy esetenként), és az utazás a kormányrendeletben meghatározott közösségi közlekedési módok igénybevételével történik.A munkavállalónak hazautazás címén kell utazási költségtérítést fizetni, ha a munkahelyéről a közigazgatási határon kívülre hazautazik, majd a munkahelyére visszautazik, ennek megtérítése azonban legfeljebb hetente egyszer, illetve az általánostól eltérő munkarend esetén legfeljebb havonta négyszer kötelező és adómentes, amennyiben az utazás a kormányrendeletben meghatározott közlekedési módok igénybevételével történik.? A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezések értelmezésében napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § b) pont]? A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezések értelmezésében hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer, illetve az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § c) pont]A munkáltató abban az esetben köteles hozzájárulni a fenti rendelkezések szerinti munkába járás és hazautazás utazási költségeihez, ha a munkavállaló belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális vagy elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en), menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, kizárólag hazautazás esetén akkor is, ha a hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a)-d) pont]? A kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségeihez való hozzájárulás nemcsak a közigazgatási határig történő utazás költségeinek megtérítésére vonatkozik, hanem a munkavégzés helyére történő utazás teljes hosszára, azonban az utazási bérlettel vagy jeggyel történő elszámolás esetén kizárólag az előző bekezdésben meghatározott közösségi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet vagy jegy árának megtérítése lehetséges adómentesen, vagyis a kizárólag helyi közösségi közlekedési eszköz igénybevételére szóló bérlet vagy jegy árának megtérítése adómentesen általában nem lehetséges.A kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az előzőek szerinti utazási költségtérítés elszámolása történhet egyszerűen az utazási bérletnek, az utazási jegynek a munkáltató részére történő átadásával, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében egyaránt, azonban a költségtérítés adómentes mértéke ebben az esetben legfeljebb a munkavállaló által megvásárolt bérlet, illetve jegy árának megfelelő összegű lehet, továbbá figyelemmel kell lenni a költségtérítés mértékére vonatkozó alábbi rendelkezésekre is.A munkába járás költségtérítésére vonatkozó kötelezettségék a legegyszerűbben úgy teljesíthetőek, ha a munkáltató vásárolja meg az utazásra jogosító bérleteket, illetve jegyeket, és azokat a munkavállalók részére átadja, ez jellemzően a nagyobb vállalatoknál szokásos, ahol az összes bérletet egyszerre vásárolják meg.A munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. §]

A kormányrendelet 2016. december 1-jétől hatályos módosítása alapján a munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás szerint nem téríti meg a fenti rendelkezések szerinti munkába járás és hazautazás költségeit, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés]A munkába járás utazási költségtérítésének kötelező mértékeA munkáltató által a napi munkába járással kapcsolatban fizetendő költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás esetén legalább azok árának 86%-a. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés]A munkáltató által a hazautazással kapcsolatban fizetendő költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás esetén legalább azok árának 86%-a, azonban ebben az esetben adómentes költségtérítésként 2017-ben havonta legfeljebb 35 340 forint. ? [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés]A hazautazásra tekintettel fizetendő költségtérítés havi felső korlátja minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével emelkedik. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pont]? A hazautazásra tekintettel fizetendő költségtérítés havi felső korlátja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden évben január 25-éig kiadott közleménye alapján 2016-ban 35 200 forint ? , 2015-ben és 2014-ben 35 200 forint, 2013-ban 34 600 forint, 2012-ben 32 700 forint, 2011-ben 31 470 forint, valamint 2010-ben 30 000 forint összegű volt.A munkáltató a kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségtérítését a munkában töltött napokra és a hazautazás(ok)ra számítva a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével legfeljebb kilométerenként 15 forint értékben is adómentesen biztosíthatja, illetve a kormányrendeletben meghatározott egyes esetekben legalább kilométerenként 9 forint mértékben köteles a munkavállaló utazási költségeihez hozzájárulni. ?A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítésA személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jétől hatályos módosító rendelkezése alapján a munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy a kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás esetén a költségtérítést a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra és a hazautazásokra számítva legfeljebb kilométerenként már 15 forint értékű adómentes juttatás keretében biztosítsa, különösen, amennyiben a munkavállaló a bérlettel vagy jeggyel történő adómentes utazási költségtérítés nyújtásához meghatározott közlekedési eszközök igénybevétele helyett valamilyen más utazási módot választ, ideértve a gépjárművel történő munkába járást is. [Szja. tv. 25. § (2) bekezdés b) pont]A gépjárművel történő munkába járás esetén a gépjárműnek nem kell a munkavállaló saját gépjárművének lennie, lehetőség van arra is, hogy több munkavállaló akár együtt utazzon egyetlen gépjárműben, és ebben az esetben is mindegyik munkavállalónál adómentes a kilométer-távolság szerinti utazási költségtérítés, ha az utazás a kormányrendelet szerinti napi munkába járás vagy hazautazás feltételeinek megfelel.? A munkáltatónak az utazási költségtérítés módjának kiválasztásánál figyelembe kell vennie a munkavállaló utazási szokásait, vagyis amennyiben a munkába járás közösségi közlekedés igénybevételével történik és a munkavállaló a bérlettel való elszámolást részesíti előnyben, abban az esetben nem adhatja a kilométerenkénti 15 forintos értékben meghatározott költségtérítést.A kormányrendelet meghatároz olyan eseteket, amikor a munkáltató köteles a munkavállaló részére kilométerenként legalább 9 forint értékű költségtérítést fizetni, ilyen esetnek minősül többek között, ha a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye) és a munkavégzés helye között egyáltalán nincs közösségi közlekedés, továbbá amikor a munkavállaló a munkarendje miatt egyáltalán nem tud vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni közösségi közlekedést, illetve ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §]? Az előző bekezdésben szereplő rendelkezés alkalmazásában hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § g) pont]A munkába járás utazási költségeihez való hozzájárulás a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás esetén is kötelező a munkáltató számára, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, ebben az esetben természetesen kizárólag a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása lehetséges adómentesen. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) pont ab) alpont]? A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása a kormányrendeletben nem szerepelő esetekben a munkáltató számára nem kötelező, hanem arra csak lehetősége van, azonban amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére kilométerenként legfeljebb 15 forint értékű költségtérítést biztosít és az utazás megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járásnak vagy hazautazásnak, abban az esetben az előírt mértékű utazási költségtérítés adómentesnek minősül.

A munkavállalónak a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg is nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. §]A munkába járással kapcsolatos terhek csökkentését célzó támogatásokA Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből a munkába járással összefüggő terhek csökkentése érdekében nyújtható támogatások közé tartozik a helyközi utazás támogatása (álláskeresők foglalkoztatása esetén), valamint a csoportos személyszállítás támogatása (tömegközlekedés hiányában). ?A helyközi utazás támogatása abban az esetben igényelhető, amennyiben a munkaadó olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, és hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül (a munkaadó működésével összefüggő okból) nem került sor, továbbá a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek is. [39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 2. § a)-c) pont]A csoportos személyszállítás támogatása adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak a lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg, feltéve, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely), valamint a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem oldható meg, vagy annak ideje naponta a két órát meghaladja (tömegközlekedési eszközzel utazva), továbbá a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek is. [39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés]A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeire vonatkozó előírásokat jelenleg az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. [Ávr. 82. §] ?A munkába járás terheinek csökkentésére igényelhető előzőekben ismertetett támogatások esetében támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható. [39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 5/A. § (6) bekezdés]A helyi utazásra szolgáló bérlet juttatásának lehetőségeA munkavállaló részére helyi utazásra szolgáló bérlet 2017. január 1-jétől az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával adható, ebben az esetben a kifizetőnek a magánszemély részére juttatott jövedelem 1,19-szeresének alapulvételével személyi jövedelemadót és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. [Szja. tv. 69. § (1)-(2) bekezdés, Eho. tv. 3. § (1) bekezdés]A kizárólag átutazás céljára igénybe vett helyi közösségi közlekedésre szolgáló bérlet és jegy árának teljes vagy részleges megtérítése azonban a munkába járás fogalmának 2010. január 1-jétől hatályos kibővítése következtében a magánszemély adómentes bevételének minősül, amelyet a magánszemély jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni, vagyis kizárólag ebben az esetben sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a helyi közösségi közlekedésre jogosító bérlet árának megtérítésével. [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont]? A munkáltató azonban nem köteles az átutazás céljára használt kizárólag helyi közösségi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító bérlet vagy jegy árának megtérítésére, hanem arra csupán lehetősége van, mivel a munkába járás utazási költségeinek megtérítése utazási jegy vagy bérlet ellenében történő elszámolással kizárólag a kormányrendeletben meghatározott közlekedési eszközök igénybevétele esetén kötelező, amelyek között csak helyi utazásra szolgáló közlekedési eszközök nem szerepelnek.A fentieken kívül továbbá a magánszemély adómentes bevételének minősül a kizárólag a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy, ezért annak juttatása esetén sem a tanulónak, sem az intézménynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. [Szja. tv. 1. számú melléklet 8.6. pont b) alpont]A munkavállaló részére helyi utazásra szolgáló bérlet 2016. december 31-éig a béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával volt adható, amelynek feltétele volt, hogy a helyi utazásra szolgáló bérlet a munkáltató nevére szóló számlával legyen megvásárolva. [Szja. tv. 71. § (1) bekezdés f) pont]? A béren kívüli juttatás keretében biztosított helyi utazásra szóló bérlet a munkavállalón kívül a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére is juttatható volt. [Szja. tv. 71. § (6) bekezdés a) és b) pont]A béren kívüli juttatás keretében biztosított helyi utazásra szolgáló bérlet után a kifizetőnek a magánszemély részére juttatott jövedelem 1,19-szeresének alapulvételével személyi jövedelemadót és szabályos juttatás esetén 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie. [Szja. tv. 69. § (2) bekezdés, Eho. 3. § (4) bekezdés]Adózási információk - Adózási útmutatók

szocho kedvezmény részmunkaidő

szocho kedvezmény 2019

https://ado.hu/ado/szocho-kedvezmenyek-2019-ben/

Szocho-kedvezmények 2019-benSzerző: Szörényi Marianna Dátum: 2019. január 21.Címkék: adóváltozások 2019, szocho, szochó-kedvezményRovat: AdóA munkahelyvédelmi akcióterv által bevezetett kedvezmények 2014-ben léptek hatályba, de azóta is folyamatosan változnak, hogy minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke továbbra is 19,5 %, 2019. július 1-től viszont várhatóan 17,5 %-ra csökken.A jogosultak körének átrendezésén kívül fontos változás, hogy a 100 000 Ft-os maximum mértéket megemelték a minimálbér erejéig, már nem kell arányosítani részmunkaidős foglalkoztatás esetén, illetve az igazolások kikérésével kapcsolatos terhet teljesen leveszik a munkavállalókról.2019. január 1-től a szociális hozzájárulási adó jelenlegi mértékével kalkulálva, annak terhére igénybe vehető kedvezmények a következőképpen alakulnak:Szocho kedvezményKedvezmény mértékeIdőkorlátEgyéb megjegyzésSzakképzési hozzájárulás kedv. érvényesíthetőSzakképzetlen, és mezőgazdasági munkakörben dolgozókMinimálbér erejéig 9,75 %nincsFEOR 9 főcsoport és FEOR 61, 7333, 8421NemMunkaerőpiacra lépő mv.Minimálbér erejéig 19,5 %első 2 évMegelőző 275 napon belül 92 napig nem dolgozott. (anyasági ellátás után/mellett ismét munkába állók is)Igen

Minimálbér erejéig 9,75 %3. évben

Nem3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő női mv.Minimálbér erejéig 19,5 %első 3 évMin. 3 gyermek után járó családi pótlékról szóló igazolás birtokábanIgen

Minimálbér erejéig 9,75 %4. és 5. évben

NemMegváltozott munkaképességű munkavállalók, egyéni- és társas vállalkozókMinimálbér kétszereséig 19,5 %feltételek fennállásáigkomplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokábanIgenKözfoglalkoztatottakKözfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 %-ig 9,75 %feltételek fennállásáigközfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás

NemVédett korban elbocsátott köztisztviselőkMinimálbér négyszereséig 19,5 %saját jogú nyugdíjigközvetlenül felmentése előtt közszolgálati-, állami szolgálati-, kormányzati szolgálati-, közalkalmazotti-, igazságügyi szolgálati jogviszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott, erről igazolással rendelkezik és a 60. életévét betöltötteIgenKutatók foglalkoztatásának kedvezményeDoktori, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező kutató, fejlesztőmunkavállaló esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer Ft-ig 19,5 %meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásigvállalkozásként működő, az Innovációs törvény szerinti kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesíthetiIgen

Doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer Ft-ig 9,75 %

NemKutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményKutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség erejéig 9,75 %feltételek fennállásáigkutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető veheti igénybe, kizárólag a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő szocho-bólNemSzakképzettséget nem igénylő- (FEOR 9) és mezőgazdasági (FEOR 61, 7333, 8421) munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezményEz az adókedvezmény változatlan feltételekkel megmaradt, a szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 9,75 %-val csökkenthető.Munkaerőpiacra lépők kedvezménye:Teljesen új kedvezmény, igénybe vehető az után a munkavállaló után, akinek a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 9 hónapban (275 napban) legalább 6 hónapig (92 napig) nem volt munkája – ide értve az anyasági ellátásban (csed, gyed, gyes, gyet) részesült ismételt munkába állását is.Szochot a foglalkoztatás kezdetétől számított 2 évig, a minimálbér erejéig egyáltalán nem kell fizetni, a 3. évben pedig 9,75 %-al csökkenthető.A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.Az igazolást a NAV a biztosítotti bejelentést követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig elektronikusan megküldi a munkáltató részére, ezzel lényegesen lecsökkentve a munkáltató adminisztrációs terheit. Másrészt viszont az igazolás megküldésének határideje megegyezik a bérfizetés időpontjával, ezért az érintettek esetén újabb bérszámfejtést vonhat maga után (feltételezve, hogy a bérkifizetés tizedike előtt megtörténik), ezáltal az utalások listáját is módosíthatja. Ennek okán 10-én még feltétlen nézzünk rá a NAV általi küldeményekre.Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményA bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 19,5 %-val csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első 3 évében, majd 9,75 % -al csökkenthető a foglalkoztatás 4. és 5. évében.A kedvezmény a NAV által hivatalból kiállított, munkaerőpiacra lépők kedvezményéről szóló, és alegalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesíthető.  Az igazolás iránti kérelmet a munkáltatónak a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtani a NAV felé, ők ezt továbbítják a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság felé, akik a kiállítást követően elektronikus kapcsolattartás útján megküldik a munkáltató részére. A kérelem a 19T1041 változásbejelentő nyomtatvány 13. pótlapjának 1. rovatában található kódkockában történő jelöléssel adható be. A 3 vagy több gyermek létéről feltétlen nyilatkoztatni kell még belépés előtt a munkavállalót, hisz a NAV ennek az információnak nincs birtokában, jelezni kell feléjük.Fenti két jogosultsági kör esetén fontos tudnivaló, hogy amennyiben egy meglévő munkavállaló jön vissza dolgozni anyasági ellátásban részesülést követően (vagy közben) minimum 6 hónap után, a munkaerőpiacra lépő kedvezményről szóló igazolást a NAV – 19T1041 nyomtatvány beadás hiányában – csak akkor tudja kiadni, ha jelzi felé a munkáltató. Ezt a 1908-as járulékbevallás M lapján tudja majd megtenni, a nyomtatványnak erre a célra, újonnan kialakított felületén.Közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

A közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére részkedvezmény illeti meg, ekkor a Szocho a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után 9,75 %-val csökkenthető.Védett korban elbocsátott köztisztviselőkA védett korban elbocsátott köztisztviselő után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a munkavállaló felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati-, állami szolgálati-, kormányzati szolgálati-, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozzon, erről igazolással rendelkezzen és a 60. éven felüli legyen. A kedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó munkabére, maximum a minimálbér négyszerese (2019-ben 596 000 Ft) után 19,5 %. Érvényesítésének határideje a munkavállaló Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá minősülése.Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményMegilleti:a foglalkoztatót megváltozott munkaképességű munkavállaló után,egyéni vállalkozót,Kkt, Bt, Kft, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, -társaság, ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói irodát és az egyéni cég tagját.Feltétele, hogy a munkavállaló, a vállalkozó vagy a tag:rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesüljön, vagyegészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 % vagy kisebb mértékű legyen.A kedvezmény mértéke megegyezik az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298 000 Ft) után számított 19,5 % szocho mértékével, tehát eddig az összegig egyáltalán nem kell szochot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményAdófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban:doktori, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező kutató, fejlesztő esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer Ft 19,5 %-val csökkenthető a szociális hozzájárulási adódoktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt után a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer Ft 9,75 %-a az adókedvezmény.Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység után érvényesíthető adókedvezményA munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.Az adókedvezmény összege a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után 9,75 %.A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szochoval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e tevékenységre tekintettel kedvezményt érvényesít.Átmeneti rendelkezéseka legfeljebb 180 napi munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető 2 éves időtartamú,az anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után igénybe vehető 2+1, illetve 3+2 éves kedvezmény,a tartósan álláskereső után érvényesíthető 2+1 éves időtartamú kedvezmény, illetvea szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményeazok hátralévő időtartamáig igénybe vehetők, amennyiben érvényesítésük 2018. december 31-én már folyamatban volt.Azt gondolom, hogy szocho kedvezmény szempontjából nagy átrendezés történt, ami hozott ugyan néhány negatív változást, hisz elvettek meglévő kedvezményeket, de akadnak olyanok is, amik pozitívan hatnak a munkáltatóra mind adminisztrációs, mind pedig anyagi szempontból.

béren kívüli juttatások adózási határideje2018-19 évváltás

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/cafeteria.html

2018.12.17. Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2019-től jelentősen leszűkítette a béren kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások körét. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) további módosításokat tartalmaz a cafeteria keretében adható juttatási elemekre vonatkozóan.Béren kívüli juttatásokA munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.Amennyiben a munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja az Szja tv. 26. § (1) bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.A módosítás az egyes SZÉP-kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől [2018. évi LII. törvény]. Az összes közteher 34,5 százalék [Szja tv. 69. § (2) bekezdés a) pont].Az egyes meghatározott juttatásokA Módtv. értelmében 2019-től kizárólag az Szja tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,a cégtelefon magáncélú használata,az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg,a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valaminta rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli [2018. évi LII. törvény]. Az összes közteher 40,71 százalék.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.2019. január 1-jétől hatályát veszti az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány, vagy az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek.Adómentes juttatásokA Módtv. értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:lakáscélú munkáltatói támogatás,mobilitási célú lakhatási támogatás,kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.A Módtv2. értelmében továbbra is adómentes juttatásnak minősül:a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy,a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díjaz adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28.].Nemzeti Adó- és Vámhivatal

https://perfekt.blog.hu/2018/12/12/juttatasok_2019-ben

Juttatások 2019-benírta: Dr. Magyar ZsuzsannaÚjragondolt cafeteria2018. nyarán elfogadott saláta törvény számos eddig kedvező adózású cafeteria elemet változtat meg, számos juttatás adómentessége szűnik meg a módosítás okán.Ezen változásokat foglaljuk össze ebben a cikkben.

A jogszabály 2019-től hatályos kívül helyezi az évi 100.000,- Ft összegben meghatározott pénzösszeg cafeteriát, amely igen nagy ösztönző erővel bírt a munkaerő megtartásnál, toborozásnál, hiszen számos vállalkozás a munkabéren felül az ún. cafeteria elemekkel tud megtartásra ösztönözni.Mivel a pénzösszeg cafeteria 2019-től megszűnik, érdemes odafigyelni néhány fontos szabályra:pénzcafeteria kifizetése jellemzően a munkabérrel együtt történik, azonban a jogszabály módosítás miatt szükséges, hogy a decemberre vonatkozó pénzösszeget a juttató cég még decemberben fizesse ki a dolgozóinaka közteher megállapítása, az adóteher ugyanis arra a hónapra kell meghatározni, amelyik hónapban a munkavállaló az összeget kézhez vagy bankszámlára kapja.Idén – ha ez 2019. januárra esik - már nem lehet a 2018-as közterhekkel számolni.A béren kívüli juttatások 2019-es adóztatásában apróbb csiszolás várható. Mivel megszűnik a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás és helyette a 19,5% mértékű szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni, ezért - hogy az adóterhelés jelentősen ne változzon - megszűnik az 1,18-as adóalap-kiegészítés. A béren kívüli juttatások után így csupán 15% szja és 19,5% szocho kötelezettség keletkezik majd, amely így összességében 34,5%-os adóterhelést jelent, szemben a jelenlegi 34,22 %-kal.Egy fontos lehetőségre szeretném felhívni az olvasó figyelmét:A helyi utazási bérlet esetében, ha a dolgozó részére a kifizető/juttató a 2018-ban megvásárolja a 2019. évre szóló egész éves bérletet, és ezt még 2018. december 31-ig a dolgozójának át is adja, úgy ezen juttatás esetében lehet még a 2018. évi adóterheléssel számolni, azaz a 2018. december havi 08-as járulékbevallásban meg kell állapítani ezen juttatás adóterhelését, és azt a költségvetés részére befizetni.Ha ugyanezt a bérletet már 2019-ben adjuk át a dolgozónak, természetesen a fenti szabály már nem érvényesülhet.Kockázat azonban, hogy amennyiben a dolgozó utóbb felmond, a juttatást visszakövetelni nem tudja a cég.Az alábbi táblázatban foglaltam össze a 2019. évi juttatások változásait:Juttatások adóvonzata

JuttatásAdóteher 2018Adóteher 2019Kockázati biztosítás (egészségbiztosítás)AdómentesJövedelemként adózikErzsébet-utalvány40,71Jövedelemként adózikPénzfizetés cafetériában34,22 évente 100 ezer forintigJövedelemként adózikSzép-kártya34,22 a három zsebre összesen évente 450 ezer forintig34,5 a három zsebre összesen évente 450 ezer forintigÖnkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás40,71Jövedelemként adózikMunkahelyi étkeztetés40,71Jövedelemként adózikHelyi bérlet40,71 a bérlet értékéigJövedelemként adózikIskolakezdési támogatás40,71Jövedelemként adózikAjándékutalvány40,7140,71 évente egyszer a minimálbér 10 százalékáigÓvoda, bölcsődeAdómentes a költségek mértékéigAdómentes a költségek mértékéigLakhatási támogatásAdómentes a minimálbér 20-40-60 százalékáigJövedelemként adózikLakáscélú támogatásAdómentes 5 millió forintig 5 évreJövedelemként adózikDiákhitel törlesztés támogatásaAdómentes a havi törlesztőrészletig, legfeljebb a minimálbér 20 százalékáigJövedelemként adózik

gazdasági társaság tagjának személyes közreműködésekötelező személyes közreműködésszemélyes közreműködés

https://nav.gov.hu/nav/archiv/adoinfo/szja/szemelyes_udulesi.html

ARCHÍV 2008régi Gt. szerint

http://acton.hu/hu/adozas/utmutatok/foglalkoztatas/szemelyes-kozremukodes

Személyes közreműködésUtolsó módosítás: 2017. március 10.

A személyes közreműködés kizárólag abban az esetben valósulhat meg, amennyiben a társas vállalkozás magánszemély tagja ténylegesen és személyesen közreműködik a társas vállalkozás tevékenységében, azonban amennyiben a társas vállalkozás magánszemély tagja kizárólag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulást szolgáltatja, viszont személyesen nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében, abban az esetben (csendestársként) nem minősül személyesen közreműködőnek.? A személyesen közreműködő tagok esetében is figyelemmel kell lenni a hatósági engedélyhez, valamint a képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó előírásokra.A társas vállalkozásban közreműködő magánszemély tag jövedelmének megállapításához abban az esetben kell a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a személyes közreműködésre vonatkozó rendelkezéseket általánosan alkalmazni, amennyiben a személyesen közreműködő magánszemély tag nem munkaviszony és nem megbízási szerződés keretében vesz részt a társas vállalkozás tevékenységében.? A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezésében társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaságokon kívül az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az MRP szervezet is. [Szja. tv. 3. § 33. pont]A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése a magánszemély nem önálló tevékenységének minősül, így a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. [Szja. tv. 24. § (1) bekezdés c) pont]A társas vállalkozásban a magánszemély tag személyes közreműködése esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kizárólag abban az esetben keletkezhet, amennyiben a magánszemély tag a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól ténylegesen valamilyen juttatásban részesül.A társas vállalkozásban a magánszemély tag személyes közreműködése esetén, azonban, amennyiben a társaságban való közreműködés nem munkaviszony és (az ügyvezetési feladatok ellátását kivéve) nem megbízási jogviszony keretében történik, abban az esetben alapesetben akkor is járulékfizetési (és szociális hozzájárulási adó fizetési) kötelezettségeket kell teljesíteni, ha a társas vállalkozó a társas vállalkozástól a személyes közreműködésére tekintettel esetleg semmilyen juttatásban nem részesül:Az ügyvezetésen kívüli egyéb feladatok ellátásában közreműködő magánszemély tag járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a tag közreműködése nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében történik.A társaság ügyvezetésére kijelölt magánszemély tag járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a személyesen közreműködő tag a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében látja el, hanem megbízási szerződés alapján díjazás ellenében vagy esetleg külön díjazás nélkül, kivéve abban az esetben, ha a társaságban az ügyvezetésen kívüli más személyes közreműködésére tekintettel egyébként már társas vállalkozónak minősül.? A gazdasági társaság ügyvezetésének ellátása a vezető tisztségviselőnek a társasággal kötött megállapodása alapján megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében valósulhat meg. [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés]Amennyiben a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy közkereti társaság, illetve az egyéni cég a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalany és a személyesen közreműködő tagját kisadózóként az állami adóhatósághoz szabályosan bejelentette, abban az esetben a személyesen közreműködő tag jövedelmének megállapítására és az adófizetési kötelezettségek teljesítésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. ?A személyesen közreműködő magánszemély jövedelmeA társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag által a személyes közreműködése ellenében kapott bevétel egésze a magánszemély jövedelmének minősül, beleértve a költségtérítés címen kapott bevételeket is, azonban a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott számlával igazolt, illetve az előírt feltételek teljesítése esetén igazolás nélkül elszámolható elismert költségek összegével.

? Amennyiben a társas vállalkozás tagja munkaviszony keretében végez munkát a társas vállalkozásban, illetve az egyéni cégben, abban az esetben nem a személyes közreműködésre előírt szabályokat, hanem a munkaviszonyra vonatkozó előírásokat, illetve amennyiben a tag megbízási szerződés alapján végez munkát a vállalkozásban, abban az esetben a megbízási szerződésnek megfelelően az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a jövedelem megállapításánál.? A társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély tag jövedelmének megállapításánál a bevételt nem lehet csökkenteni a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás szabályainak alkalmazásával, mivel azok levonásba helyezése az önálló tevékenységek esetében lehetséges, azonban a magánszemély tag személyes közreműködése a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a magánszemély nem önálló tevékenységének minősül.A személyesen közreműködő magánszemély bevételeA társas vállalkozásban nem munkaviszony keretében és nem megbízási szerződés alapján személyesen közreműködő magánszemély tag bevétele a magánszemély tag által a személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. [Szja. tv. 25. § (1) bekezdés]? A személyesen közreműködő tag bevétele minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a személyes közreműködésével összefüggésben megszerez, így a személyes közreműködés ellenértékeként kapott juttatáson kívül a személyes közreműködésre tekintettel kapott költségtérítés is a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag bevételének minősül.A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatások a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére is adhatóak a jogszabályban előírt módon, vagyis szabályos juttatás esetén ezek után a személyesen közreműködő tagnak nem keletkezik adókötelezettsége. [Szja. tv. 71. § (6) bkeezdés b) pont]? A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adható béren kívüli juttatások a külön adózó jövedelmek közé tartoznak, amelyek után az adó szabályos juttatás esetén a kifizetőt terheli, vagyis ezeket a juttatásokat nem kell figyelembe venni a magánszemély tag személyes közreműködésből származó bevételének megállapításánál. [Szja. tv. 69. § (1) bekezdés]A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítésA magánszemély személyes közreműködésből származó bevételének egésze a magánszemély jövedelme, kivéve a személyes közreműködésre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, amelyből legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig levonható a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint meghatározott elismert költség. [Szja. tv. 25. § (1) bekezdés]? A személyes közreműködéssel összefüggésben kapott költségtérítés a fentiek alapján tehát minden esetben a személyesen közreműködő tag adóköteles bevételének minősül, azonban a személyesen közreműködő tag így kiszámított bevételéből a kapott költségtérítés összegéig a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott, a személyesen közreműködő tag által számlával igazolt elismert költségek, valamint az igazolás nélkül elszámolható költségek levonhatóak.? Amennyiben a költségtérítés mértéke nem a jogszabályban meghatározott mértékű, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, abban az esetben az igazolás nélkül elszámolható költségtől eltérő, illetőleg a magánszemély által nyilatkozatban közölt költségből az elfogadott mértéket meghaladó rész az adóelőleg-levonás alapját képezi.A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés tekintetében elismert költségnek minősül többek között a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, illetve külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás. [Szja. tv. 3. számú melléklet 17. pont]? A hivatali, üzleti utazás, valamint a külföldi kiküldetés esetén az utazásra, szállás díjára fordított kiadás nem minősül elismert költségnek abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. [Szja. tv. 3. számú melléklet 17. pont]A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés esetén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg. [Szja. tv. 3. számú melléklet II. fejezet 6. pont]A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés esetén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag fogyasztási norma. [Szja. tv. 3. számú melléklet II. fejezet 4. pont]A társas vállalkozás tevékenységében nem munkaviszony keretében közreműködő magánszemély tag esetében a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti utazási költségtérítés nyújtása nem kötelező és az nem is adható adómentesen, mivel azt kzárólag a munkáltatónak minősülő foglalkoztató esetében nem kell figyelembe venni a magánszemély jövedelmének megálapításánál. [Szja. tv. 25. § (2) bekezdés]

A járulékfizetési kötelezettség személyes közreműködés eseténA járulékfizetési kötelezettségek megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja társas vállalkozónak minősül, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). [Tbj. 4. § d) pont 1. alpont]A járulékfizetési kötelezettségek meghatározásánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében is, amennyiben a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, továbbá az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja esetében is minden esetben. [Tbj. 4. § d) pont 2-4. alpontok]? A fentiek alapján tehát az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja esetében még a tényleges személyes közreműködés hiányában is, már csupán a tagi jogviszony létrejötte alapján a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések és a járulékfizetéssel összefüggő kötelezettségek megállapításánál.A járulékfizetési kötelezettség társas vállalkozónak minősülő ügyvezető eseténA gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés]A járulékfizetési kötelezettségek megállapítása tekintetében a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja társas vállalkozónak minősül, amennyiben a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében látja el, kivéve, ha a társaságban való más személyes közreműködése alapján már egyébként társas vállalkozónak minősül. [Tbj. 4. § d) pont 5. alpont]? Amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését a magánszemély tag nem munkaviszony keretében látja el, hanem megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazás ellenében vagy esetleg külön díjazás kifizetése nélkül, abban az esetben a társaság ügyvezetési feladatainak ellátásával kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségek megállapításához a jogszabály előírása alapján a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a társas vállalkozásban az ügyvezetésen kívüli más személyes közreműködése tekintetében már egyébként társas vállalkozónak minősül.? Amennyiben a társaság ügyvezetését nem a társaság valamelyik tagja látja el, hanem a társaságban tagsági jogviszonnyal nem rendelkező (külső) magánszemély, abban az esetben a biztosítási jogviszonnyal és a járulékfizetéssel kapcsolatos kötelezettségek megállapításánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, így a tagsági jogviszonnyal nem rendelkező ügyvezető megbízási szerződés alapján csak akkor lesz biztosított, ha az ügyvezetői feladatok elvégzésének ellenértékeként a minimálbér 30 százalékát elérő összegű járulékalapot képező jövedelemben részesül a társaságtól.Az egyéni cég tagja az egyéni cég ügyvezetését kizárólag az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszonya keretében láthatja el és ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. [Evt. 30. § (1) bekezdés és Tbj. 4. § d) pont 4. alpont]A főfoglalkozású társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeA kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ennek megfelelően a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a jogszabály rendelkezése alapján alapesetben természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet. [Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pont és 18. § (1) bekezdés]A biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. [Tbj. 19. § (3) bekezdés]A biztosított társas vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér összege, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér összegének másfélszerese. [Tbj. 27. § (2) bekezdés]? A társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbérnek a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell tekinteni, illetve a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét abban az esetben, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. [Tbj. 4. § s) pont]? A minimálbér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapja legalább 127 500 forint, a fizetendő nyugdíjjárulék (10%) összege legalább 12 750 forint, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja legalább 191 250 forint, a fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (8,5%) összege legalább 16 256 forint.? A garantált bérminimum alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapja legalább 161 000 forint, a fizetendő nyugdíjjárulék (10%) összege legalább 16 100 forint, továbbá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja legalább 241 500 forint, a társas vállalkozó által

fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (8,5%) összege ebben az esetben pedig ennek megfelelően legalább 20 528 forint.Amennyiben a társas vállalkozó által a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól megszerzett járulékalapot képező jövedelem a nyugdíjjárulék alapjának legkisebb összegénél magasabb, abban az esetben a nyugdíjjárulékot a tényleges járulékalap után kell megfizetni. [Tbj. 27. § (2) bekezdés]Amennyiben a társas vállalkozó által a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól megszerzett járulékalapot képező jövedelem az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának a legkisebb összegénél magasabb, abban az esetben az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a tényleges járulékalap után kell megfizetni. [Tbj. 27. § (2) bekezdés]A társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében ellátó tag esetében a személyes közreműködés díjazásának természetesen az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. [Tbj. 27. § (4) bekezdés]A társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a társas vállalkozás köteles a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. [Tbj. 52. § (4) bekezdés]Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán (a tárgyhónapig bezárólag) elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. [Tbj. 52. § (4) bekezdés]A biztosított társas vállalkozó után a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja alapesetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka, illetve egy napra számítva annak harmincad része, amennyiben a jogviszony vagy a fizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap minden napján. [Eat. 458. § (1) bekezdés] ?? A minimálbér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja legalább 143 438 forint, a fizetendő szociális hozzájárulási adó (22%) összege pedig ebben az esetben legalább 31 556 forint, illetve garantált bérminimum alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó alapja legalább 181 125 forint, a fizetendő szociális hozzájárulási adó (22%) összege pedig legalább 39 848 forint.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeA jogszabály rendelkezése alapján kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. [Tbj. 4. § e) pont]A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, valamint a a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. [Tbj. 18. § (1) bekezdés a) és c) pont]? A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint (napi összege 237 forint). [Tbj. 19. § (2) és (4) bekezdés]A nyugdíjjárulék alapja a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a társas vállalkozó részére a személyes közreműködése, illettve az ügyvezetői tevékenysége alapján ténylegesen kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. [Tbj. 36. § (1) bekezdés]? A kiegészítő tevékenységet folytató személyesen közreműködő társas vállalkozó esetében anyugdíjjárulékot a személyes közreműködésre tekintettel ténylegesen megszerzett jövedelem alapján kell meghatározni és megfizetni, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében minimum járulékfizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a tényleges személyes közreműködési kötelezettség, illetve vezető tisztségviselői jogviszony kezdete napjától annak megszűnése napjáig köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 9. §]A többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeTBAA kisadózóként bejelentett magánszemély 2014. január 1-jétől már nem minősülhet főállású kisadózónak, amennyiben a kisadózó vállalkozáson kívül valamely másik vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak is minősül egyben. [Katv. 2. § 8. pont g) alpont]? Ha a kisadózóként szabályosan bejelentkezett egyéni vállalkozó egy nem kisadózó társas vállalkozás tagjaként egyben társas vállalkozónak is minősül, például, ha a társaság ügyvezetési feladatait nem munkaviszony keretében látja el, abban az esetben az egyéni vállalkozásában kizárólag nem főállású kisadózónak minősülhet, így az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózóként már nem lesz biztosított, vagyis társas vállalkozóként alapesetben legalább a járulékfizetési alsó határ összege után keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, és a kisadózó egyéni vállalkozásában az alacsonyabb összegű tételes adó fizetésére köteles.A társas vállalkozó biztosítási jogviszonyával kapcsolatos bejelentésekA cég tevékenységében személyesen közreműködő társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések teljesítésére: ?

A jogszabály rendelkezése alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosítottnak minősül. [Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pont]A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés a) pont]? A biztosítási jogviszony kezdetének bejelentésével egy időben a jogviszony végét is be lehet jelenteni, ha annak dátuma a jogviszony kezdetének bejelentésekor már ismert és ebben az esetben a jogviszony megszűnését külön még egyszer nem kell bejelenteni, azonban ennek hiányában a jogviszony végét a későbbiekben a jogviszonyban történő változásként kell bejelenteni.A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. [Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pont]Az egyéni cég tagja esetében a biztosítási kötelezettség az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig tart. [Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pont]A társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tag biztosítási kötelezettsége a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. [Tbj. 10. § (2) bekezdés b) pont]Az adózás rendjéről szóló törvény alapján be nem jelentett alkalmazottnak minősül az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve a kifizető a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, a kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő személy jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen. [Art. 178. § 8. pont]Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. [Art. 172. § (2) bekezdés]Amennyiben az adózó a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de még az adóellenőrzés megkezdése előtt a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesíti, abban az esetben nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha a késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis a késedelem rajta kívül álló ok miatt merült fel. [Art. 172. § (2) és (6) bekezdés]Amennyiben az adózó a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de még az adóellenőrzés megkezdése előtt a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesíti, azonban késedelmét elfogadható indokkal nem menti ki, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el az adott helyzetben, majd a körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. [Art. 172. § (2) és (21) bekezdés]A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó szankciók alkalmazásának további szabályairól egy másik oldalunkon olvasható részletesebb tájékoztatás: ?A biztosítás szünetelésének kezdetét és végét a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét, illetve végét követő 8 napon belül kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]? A biztosítás szünetel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha TGYÁS, GYED, GYES, GYET kerül folyósításra vagy amennyiben 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe), az igazolatlan távollét időtartama alatt, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt (kivéve, ha annak idejére átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt), az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette). [Tbj. 8. § a)–d) pont]A biztosítási jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentést a biztosítási jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]? Amennyiben a biztosítási jogviszony vége korábban nem került bejelentésre, abban az esetben azt a biztosítási jogviszony megszűnésekor a jogviszonyban történő változásként kell bejelenteni.A kisadózó vállalkozásban személyesen közreműködő tagokA kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy közkereseti társaság, továbbá az egyéni cég, valamint az egyéni vállalkozó jelentkezhet be a jogszabályban előírt feltételek maradéktalan teljesítése esetén, azonban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és más gazdálkodó szervezetek a jelenlegi szabályok szerint nem választhatják. [Katv. 3. §] ?A kisadózó vállalkozásban személyes közreműködésre köteles tagokat, a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tagokat, valamint a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tagokat a kisadózó vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre, ennek a szabálynak a megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, valamint a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. [Katv. 9. § (1) bekezdés]Adózási információk - Adózási útmutatók

https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Kotelezhetoe_szemelyes_kozremukodesre_a_bel_C3PWHP

Kötelezhető-e személyes közreműködésre a beltag?adozona.hu2015.01.24., 17:22 Frissítve: 2018.11.06., 10:44

Betéti társaság beltag ügyvezetője kötelezethető-e személyes közreműködésre? Hogyan kerülhető el, hogy a beltag többes jogviszonyúnak minősüljön? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.

Egy Ptk. hatálya alá tartozó, újonnan alakult bt. ügyvezetője (a társaság beltagja) az alapító okiratban tett nyilatkozatnak megfelelően munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit (heti 20 órás részmunkaidőben). Máshol nincs semmilyen jogviszonya. Járulékait a minimálbér arányos része után fizeti meg. Ha ügyvezetői munkaviszonya mellett személyesen is közreműködne a társaság működésében tagi jogviszonyára tekintettel, véleményem szerint, mint "főállású" társas vállalkozás tagja is biztosított lenne, így ezen jogviszonyára tekintettel is meg kellene fizetnie járulékait. Abban az esetben, ha személyesen nem közreműködik, csak ügyvezetői munkaviszonyára tekintettel biztosított, kötelezi-e bármilyen törvény a bt. beltagját személyes közreműködésre, vagy az a tag "saját" döntésén alapul? – kérdezte olvasónk.

A személyes közreműködés a tag döntésén alapul, de ez függ egyben attól is, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatokat más el tudja-e látni – kezdte válaszát Radics Zsuzsanna.

Szakértőnk a kérdező által leírt esetre a NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatóját hozta példának:

„Egy adótanácsadói feladatokat ellátó kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködés tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.”

Mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására egy foglalkoztatón belül? A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A felek között létesített munkaviszonyon belül a felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. 

Sem a korábbi, sem jelenleg hatályos munka törvénykönyve nem zárja ki a munkaviszony keretében történő két vagy több munkakör ellátását, azaz a kapcsolt munkakört. A kapcsolt munkakörről rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1.számú végzése is. 

A fenti példáknál maradva kapcsolt munkakörben elláthatók a kft.-ben az ügyvezetői teendők és egyidejűleg a tanácsadói feladatok. Figyelni kell azonban arra, hogy a kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban.

ptk-tól eltérés

http://kamaraonline.hu/cikk/a-szabalyoktol-valo-elteres-lehetosege-az-uj-ptk-ban

A szabályoktól való eltérés lehetősége az új Ptk.-ban

JOG 2015. szeptember 11. péntek, 08:25• új Ptk., kógens szabály, diszpozitív szabály, Szekeres Diána, iLex

Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 8. részében dr. Szekeres Diána, a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Karának docense folytatja az új Polgári Törvénykönyv szabályainak ismertetését, azt vizsgálva, mennyiben van eltérési lehetőség az új jogszabályi rendelkezésektől.

A kógens szabály a jogszabálynak jogi érvényességét tekintve egyik különös fajtája. Az úgynevezett utaló (diszpozitív) szabálytól eltérően feltétlen, eltérést nem engedő érvényességet eredményez, tehát kötelező, kategorikusan irányadó rendelkezés. A diszpozitivitás elve viszont általános értelemben eltérés-engedést, hézagpótlást jelent.  Diszpozitív jogszabály érvényessége esetén – jelentősen leegyszerűsítve, általánosítva – a tényállás alanyai saját döntésüket, megállapodásukat tekintik az adott esetben jogi érvénnyel bírónak és irányadónak.

Az új Polgári Törvénykönyv a diszpozitivitás elvét

a jogi személy általános szabályai, a kötelmek közös, általános szabályai, és a szerződés általános szabályai körében szerepelteti.

Nézzük először, milyen diszpozitív, azaz eltérést megengedő szabályok találhatók a jogi személyekrevonatkozó szabályozásban.

Az új Ptk. Harmadik könyve főszabályként rögzíti a jogi személyek általános szabályai körében a diszpozitivitást. Főszabályként rögzíti a tagok egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyát, a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során, az eltérés korlátait, amelyet az új Ptk. 3:4. § (3) bekezdés a)–b) pontjai határoznak meg. Eszerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.  A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

A fent hivatkozott (3) bekezdés értelmében viszont, a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést e törvény tiltja, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy ha a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A jogi személy létrehozásának szabadsága körében érvényesülő diszpozitivitás alapvetően a szerződési szabadság elve megfogalmazásának tűnik. A tartalomszabadság tágabb mozgásteret biztosít a régi Ptk.-ban foglaltakhoz képest. A tartalomszabadság izgalmas terület, hiszen a szerződő felek egymással szembeni szerződéses jogai és kötelezettségei felek általi alakításán túl kiterjed a szervezeti kérdésekre is, így a jogi személy és a tag, tagok viszonyrendszerére, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozására is. Elsősorban a rendelkezések tehát a szerződő fél, illetve felek jogügyleti természetű eltérési lehetőségére vonatkoznak.

Az új Ptk. maga, saját diszpozitív rendelkezését megszorító kógens rendelkezést megfogalmaz, megfogalmazhat. Az új Ptk. szabályaitól eltérhet törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb jogforrási szintű jogszabály. Amely tehát speciális szabályt, így az új Ptk. diszpozitív rendelkezését megszorító kógens rendelkezést is megfogalmazhat akár.

A kötelmek közös szabályainak diszpozitivitását az új Ptk. alapelv-jelleggel mondja ki a 6:1. § (3) bekezdésében, amikor rögzíti, hogy a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségei-re vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

A fenti rendelkezésben foglalt diszpozitivitás szabályozási koncepciója leginkább a szerződési jogra alkalmazható, valamint azon túlmutató kötelmi jogi szabályokra, amelyek a kötelem alanyai számára lehetővé teszik a nem szerződéses kötelem tartalmának szerződéssel történő módosítását. Valamint azon kötelmi jogi szabályokra is vonatkozik a diszpozitivitás, amelyek esetén az eredeti címzettre a rendelkezés úgy vonatkozik, hogy a kötelem részévé váló jogalany meglévő jogát nem csorbíthatja az attól való egyoldalú eltérés.

Az új Ptk-ban, a diszpozivitás harmadik területeként a 6:59. § szerinti szerződési szabadságnevesíthető, amely szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

Az „diszpozitívitási teszt”Az új Ptk-ban tehát, a cégekre vonatkozó társasági jog vonatkozásában a Gt. alapvetően kógens szabályozása megváltozik, jellege diszpozitívvá válik. A diszpozitivitás kiindulási alapja az új Ptk. 3:4.§ (1)-(3)- bekezdés, amelynek értelmében a jogi személy szervezetrendszerét és működési szabályait szabadon állapíthatja meg létesítő okiratában.

A tagok, alapítók egymás közötti viszonyrendszerében, a jogi személyhez fűződő viszonyukban, valamint a szervezeti és a működési szabályok tekintetében is eltérhetnek az új Ptk. szabályaitól.

A jogalkotó azonban kivételeket állapít meg, amikor az ún. „diszpozitívitási” teszt az eltérést az új Ptk. alapján tiltja, vagy az új Ptk-tól való eltérés nyilvánvalóan sérti a hitelezők, a munkavállalók, vagy a tagok kisebbségi jogait, vagy akadályozza a törvényes működés feletti felügyelet érvényesülést.

A „diszpozitívitási” tesztet alapvetően a következő kérdések megválaszolásával lehet „lefuttatni”. Vizsgálni kell, hogy a szabályozás belső jogviszonyra, szervezeti-működési szabályra vonatkozik-e: amennyiben igen, akkor meg kell vizsgálni, hogy az új az Ptk. az eltérést részben vagy egészben tiltja-e. Ha a szabályozás belső jogviszonyra, valamint szervezeti-működési szabályra vonatkozik és nincsen eltérési tilalom az új Ptk-ban, akkor azt kell eldönteni, hogy az új Ptk. – fent említett – 3:4.§ (3) bekezdésének b) pontjába, azaz a diszpozitív klauzulába ütközik-e.

A diszpozitivitás elve tehát nem érvényesülhet korlátlanul, léteznek az eltérés lehetőségét megalapozó és azt kizáró feltételek, valamint a felek dönthetnek az eltéréstől való tartózkodás mellett.

dr. Szekeres Diána docensBudapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási KariLex Systems Zrt. együttműködő partnereKérdések, észrevételek: ilex@ilexsystems.com.

vállalkozói szerződés

https://ptk2013.hu/szakcikkek/bartal-geza-vallalkozasi-szerzodes-az-uj-ptk-ban-gj-20141-9-16-o/2887

Bartal Géza: Vállalkozási szerződés az új Ptk.-ban (GJ, 2014/1., 9-16. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is!A gazdasági, de a mindennapi életben is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási szerződéstípus. Az egyedi nagy értékű beruházások metró-, sztráda-, stadionépítés stb. mellett, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások előretörése is megfigyelhető. A fodrász, a kozmetikus vállalkozási szerződés keretében nyújtja szolgáltatását, és ebbe a körbe tartoznak a szállást, étkezést biztosító szolgáltatások, a kulturális, a sportrendezvények stb. megszervezése, lebonyolítása. Megfigyelhető, hogy korábban egyértelműen megbízási szerződésnek tekintett jogviszonyok is egyre gyakrabban tartalmaznak vállalkozási elemeket (pl. könyvelői feladatok ellátása során, üzleti könyvek vezetése, adóbevallások készítése).

A Ptk. a vállalkozási szerződés szabályozása során is a létező, élő jogból indult ki. Részben fenntartotta a régi Ptk. szabályait, ugyanakkor az általánosítási szándéknak megfelelően számos ponton változtatott is azokon, egyebek mellett beépítve a felsőbírósági gyakorlatot.

Bővült a vállalkozási szerződés szabályai között rendezett szerződési altípusok köre is, a Ptk. a mezőgazdasági vállalkozást szerződés és a közszolgáltatási szerződést is itt szabályozza.

A vállalkozási szerződésre irányadó szabályokat a Ptk. több szinten tartalmazza. A vállalkozási szerződésre – speciális rendelkezés hiányában – alkalmazni kell a szerződések általános szabályait, és ezek az általános szabályok irányadók a nevesített vállalkozási szerződésekre is. A szerződési jog általános szabályai közt megfogalmazásra kerültek olyan rendelkezések, amelyek korábban csak a vállalkozási szerződés különös részi szabályai között szerepeltek (pl. közreműködőért való felelősség, figyelmeztetési kötelezettség stb.). Ugyanakkor az építési szerződés korábbi szabályai közül az általános szabályok közé épültek be, a többletmunka, a pótmunka, átalányár fogalmát meghatározó rendelkezések.

A Ptk. vállalkozási szerződési altípusként nevesíti a

tervezési szerződést, kivitelezési szerződést, kutatási szerződést, utazási szerződést, a mezőgazdasági vállalkozási szerződést, és a közszolgáltatási szerződést.

A Ptk. az egyes altípusok esetében azonban csupán az adott altípus fogalmát és legfőbb szabályát határozza meg, absztrakciós szinten, míg a részletszabályokat külön jogszabályok rendezik [pl. 1991/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet, az utazási szerződésről stb.].

A vállalkozási szerződés általános szabályaiA Ptk. a vállalkozási szerződés lényegét megragadva a jogirodalomban és a jogi közbeszédben elterjedt „eredménykötelem” jelleget kiemelve határozza meg a vállalkozó főkötelezettségét. A vállalkozás tevékenységkötelem. A vállalkozó részére díj csak akkor jár, ha a szerződésben vállalt eredmény, a mű megvalósult.

Egyes jogviták elbírálása során alapvető kérdés a szerződések elhatárolása. Jelentősége van annak, hogy a kötelezett a tevékenységét vállalkozási szerződés, vagy munkaviszony keretében végzi, és a pert a járásbíróság vagy a munkaügyi bíróság előtt kell megindítani.

Gyakori feladat a vállalkozási szerződés elhatárolása a megbízási szerződéstől.

A vállalkozási szerződést alapvetően az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy a megbízási szerződés ún. gondossági kötelem, a megbízottat a megbízási díj akkor is megilleti, ha az eljárása nem vezetett eredményre. Tipikus példa erre a pervitelre vonatkozó ügyvédi megbízási szerződés. Egy ingatlan eladására irányuló adásvételi szerződésnek ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a célzott joghatás kiváltására. Ebben az esetben már az eredménykötelem jelleg dominál.

Előfordul, hogy a felek szerződése értelmében a megbízottnak kifejezetten csak akkor jár az ellenérték (a sikerdíj), ha a szerződésben kikötött eredmény megvalósult. A bírói gyakorlat az ingatlan közvetítésére irányuló szerződéseket is megbízási szerződésnek minősíti akkor is, ha a megbízott a díjra csak akkor tarthat igényt, ha szerződéskötésre került sor (EBH 2005/1333.).

A vállalkozási szerződésre a Ptk. az általános szabályok között nem ír elő írásbeli alakot, így vállalkozási szerződés létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32/A. § a) pontja szerint azonban az építészeti-műszaki tervezési szerződést írásban kell megkötni. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Étv. szerinti építési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni.

A kutatási szerződés tekintetében a Ptk. a régi Ptk. előírásaival szemben már nem követeli meg az írásbeli szerződést. Az utazási szerződést ugyanakkor továbbra is írásba kell foglalni.

A Ptk. a régi Ptk.-tól eltérően a vállalkozási szerződés szabályai között nem foglalkozik az ajánlat kérdésével. A szerződés általános szabályai között találhatók a XII. Fejezetben a szerződés létrejöttének szabályai között az ajánlattal kapcsolatos rendelkezések. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek a jövőben is a régi Ptk. 390. § (1) bekezdésének megfelelő tartalommal kössenek vállalkozási szerződést, tehát a felek megállapodása csak az ajánlat elkészítésére irányuljon.

Újként került megfogalmazásra a XIV. Fejezetben a szerződéskötés versenyeztetési eljárás során, szabálya. A Ptk. ebben a fejezetben határozza meg azokat a polgári jogi szabályokat, amelyek a versenyeztetési eljárás keretében létrehozott szerződések megkötését érintik. A közbeszerzésekről külön törvény, a 2011. CVIII. törvény (Kbt.) rendelkezik. Szabályai a hatálya alá tartozó beszerzéseket érintik. A Kbt. hatálya alá nem tartozó személyek is kiválaszthatják azonban versenyeztetéssel a szerződő partnereiket.

A szerződések megkötésére gyakran kétoldalú „alkufolyamat” nélkül kerül sor. Elterjedtek a szabványszerződések (blankettaszerződés, standardizált szerződési feltételek stb.) alkalmazása. Ezek lényege, hogy az egyedi szerződéskötési alkut az egyik fél által előre elkészített szerződési feltételek váltják fel, amelyekkel kapcsolatban a másik fél szerepe igen korlátozott. A XV. Fejezet tartalmazza az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés szabályait.

A XVIII. Fejezet rendezi a 6:102. §–6:106. §-okban a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel összefüggő szabályokat, és az ilyen feltételekkel kapcsolatos közérdekű kereset kérdéseit.

A vállalkozási szerződések egyik legfőbb sajátossága és jellemzője, hogy a vállalkozó a szerződés céljának elérése érdekében nagyfokú önállósággal rendelkezik. Ebből fakadóan ugyanakkor fokozott felelősség is terheli a mű megvalósítása körében. Ez azonban nem csupán az eredmény létrehozására vonatkozik. A Ptk. a régi Ptk. szabályozását kibővítve a vállalkozó kötelezettségeként határozza meg a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését is.

A vállalkozó az őt terhelő kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében gyakran vesz igénybe közreműködőt.

A Ptk. a régi Ptk.-val szemben nem tartalmaz külön rendelkezéseket az alvállalkozó igénybevételével kapcsolatban, és nem vette át a régi Ptk. 401. §-ában szabályozott „fővállalkozás” rendelkezéseit sem.

A szerződések általános szabályai között szerepel a közreműködő igénybevételének lehetősége. A Ptk. azt a személyt tekinti közreműködőnek, akit a szerződő fél szerződéssel a saját kötelezettsége – egészének vagy egy részének – önálló teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához vesz igénybe. A Ptk. szerint a kötelezett – a személyes eljárás kötelezettségét megfogalmazó jogszabályi előírás, vagy a felek ilyen tartalmú megállapodása ellenére – akkor jogosult közreműködő igénybevételére, ha az a jogosult károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ezekre a szerződési általános szabályokra tekintettel a Ptk. nem tartja fenn az egyes szerződéstípusoknál a közreműködőkre vonatkozó szabályokat. Ez alól kivétel a kutatási szerződés, mivel a kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Nincs szükség azonban hozzájárulásra, ha közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.

A Ptk. a 6:148. §-ban határozza meg a közreműködőért való felelősség szabályait. Ennek megfelelően aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. A kötelezett a közreműködővel szemben – annak szerződésszegése miatt – mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik.

Nincs akadálya annak sem, hogy a felek a közreműködő igénybevételének lehetőségét korlátozzák, azt előzetes bejelentési (esetleg egyetértési) kötelezettséghez kössék, az alvállalkozók közreműködésének arányát külön meghatározzák.

A közreműködő nem alanya a szerződésnek, így a jogosult nem érvényesíthet közvetlenül igényt jogviszony hiányában a kötelezett (vállalkozó) alvállalkozójával szemben. A szerződés megszegése esetén a vállalkozó a kötbér és a kártérítés fizetése alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőjének nem róható fel. Közvetlen szerződéses kapcsolat hiányában a megrendelő szavatossági igényt nem jogosult érvényesíteni az alvállalkozóval szemben, azt az igényét is a vállalkozóval szemben érvényesítheti.

A megrendelő utasítási jogaA vállalkozó a „maga ura”, és a tevékenységének feltételeit úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység balesetmentes, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A tevékenységét azonban a megrendelő érdekében végzi, annak céljait, elképzeléseit valósítja meg, esetleg valamely feladatának teljesítését segíti elő. Ennek megfelelően a vállalkozót a megrendelő utasításokkal láthatja el, és a vállalkozó köteles ezeket az utasításokat követni. Az utasítási jog azonban nem korlátlan, nem terjedhet ki a munka megszervezésére, általában inkább az eredmény tulajdonságaira vonatkozik, közel áll a minőségi kikötésekhez. Az utasítás nem teheti a teljesítést terhesebbé. A megrendelő akaratának változása esetén a felek a szerződés módosításával igazíthatják megállapodásukat az új követelményekhez.

A Ptk. 6:62. § rendelkezéseinek megfelelően a feleket a szerződés megkötésénél és fennállása során is együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli. Ezen kötelezettség megszegése kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után. A vállalkozási szerződés általános szabályai között a Ptk. a vállalkozó részére külön figyelmeztetési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. Annak ellenére, hogy a Ptk. a régi szabályozástól eltérően nem említi, az együttműködési kötelezettségből adódóan a vállalkozót akkor is terheli a figyelmeztetési kötelezettség, ha a megrendelő alkalmatlan anyagot ad.

Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint a megrendelő kockázatára elláthatja. Ezzel szemben a vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

A tevékenység végzésének helyeA Ptk. lényegében a régi Ptk. rendelkezéseivel egyezően írja elő a megrendelő részére, hogy a munkaterületet köteles a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Erről a feleknek a szerződésükben külön nem kell megállapodni, ennek költségeit értelemszerűen a megrendelő viseli. A felek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. Ennek megfelelően a Ptk. 6:241. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.

A feleknek célszerű a szerződésükben szabályozni, hogy mit tekintenek a „tevékenység végzésére alkalmas” állapotnak. Egy munkaterület átadását – különösen bonyolultabb, nagyobb volumenű beruházások megvalósítása előtt – gyakran költséges, alapos előkészítést igénylő feltárásnak kell megelőznie. Amennyiben egy korábban beépített és bontással érintett területet jelöl ki munkavégzésre a megrendelő, indokolt a szerződésben rendelkezni a munkavégzés során esetlegesen feltárásra kerülő korábbi építményekkel (pl. pincék), vezetékekkel, egyéb akadályozó körülményekkel, műtárgyakkal kapcsolatosan felmerülő költségek viseléséről. Korábbi ipari területek, katonaság által használt ingatlanok esetében gondoskodni kell a veszélyes anyagoktól történő mentesítésről.

Célszerű a szerződésben kikötni, hogy a megrendelőnek milyen munkát kell elvégezni ahhoz, hogy a munkaterület alkalmas legyen.

Miután a vállalkozó köteles biztosítani a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését, a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Előfordulhat, hogy az alkalmatlan munkaterületen a vállalkozó egyenesen köteles megtagadni a munkavégzést.

A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a feleknek a szerződésükben rögzíteni, hogy a vállalkozó mely időpontban kezdheti meg a munkavégzést.

Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Amennyiben utóbb a munkát megkezdi, a munkaterület átadási késedelme a vállalkozó befejezési késedelme alóli kimentési ok lehet. A vállalkozó azonban csak olyan részben és

mértékben tagadhatja meg a munka megkezdését, amilyen mértékben ténylegesen akadályozott a kivitelezés, mivel lehetséges, hogy más területen a munkát megkezdheti. A Ptk. nem határozza meg, hogy a felszólítás után mikor kell a munkaterületet átadni, illetve, hogy milyen határidő eltelte után jogosult elállni a vállalkozó a szerződéstől. A Ptk. a régi Ptk. 393. § (2) bekezdésében foglalt szabályozással szemben külön nem mondja ki, hogy „megfelelő” határidőn belül kell a megrendelőnek e kötelezettségét teljesíteni. Az együttműködési kötelezettségből fakadóan azonban a vállalkozónak a felszólítást követően határidőt kell biztosítania a megrendelő részére. Ennek meghatározásakor az eset összes körülményére figyelemmel kell lennie, és a felszólítást követően a másik fél lehetőségeire is tekintettel, reálisan teljesíthető és ésszerű határidő eltelte után élhet az elállás jogával. Indokolt az ebben a körben kialakult bírói gyakorlatot a továbbiakban is irányadónak tekinteni.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a munkaterület csak akkor alkalmas a munkavégzésre, ha a tevékenység megkezdésének jogi akadálya sincs (pl. ne legyen vitás a terület tulajdonjoga, a megrendelő jogszerűen tartsa birtokában az ingatlant, amennyiben bizonyos területen történő munkavégzéshez hatósági engedély vagy egyéb jogosulti hozzájárulás szükséges, ezek a nyilatkozatok is rendelkezésre álljanak stb.). Eltérő megállapodás hiányában a jogi akadályok elhárításának kötelezettsége is a megrendelőt terheli.

A megrendelő ellenőrzési jogaA vállalkozó a tevékenységét a megrendelő érdekében végzi, így érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozó tevékenységét és a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizze. Miután a feleket a szerződés teljesítése körében együttműködési kötelezettség terheli, a Ptk. nem tartja fenn a vállalkozási szerződés általános szabályai között a régi Ptk.-nak a megrendelő ellenőrzési kötelezettségére vonatkozó szabályát, és nem tartalmaz külön rendelkezéseket a beépített munkarészek ellenőrzésével kapcsolatban sem. Mellőzi a régi Ptk. azon rendelkezését is, amely szerint, ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerzett tudomást, azt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelméről szóló rendelkezésekből következik a megrendelő ezen kötelezettsége, így ennek a vállalkozási szerződés általános szabályai között történő megismétlése szükségtelen.

Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek a szerződésükben a vállalkozó részére értesítési, illetve a megrendelő terhére külön kiemelten titoktartási kötelezettséget állapítsanak meg.

Hangsúlyozni kell, hogy ez a rendelkezés a vállalkozó által beszerzett és felhasznált anyagok ellenőrzésére vonatkozik. A megrendelő által átadott anyaggal kapcsolatosan ugyanis a vállalkozót terheli az ellenőrzési kötelezettség. Ha annak nem tesz eleget, és a megrendelő által szolgáltatott alkalmatlan anyagra a megrendelő figyelmét nem hívja fel, a figyelmeztetési kötelezettségének elmulasztása miatt kártérítési felelősség is terhelheti.

A Ptk. a régi Ptk. szabályozásával egyezően kimondja, hogy a vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, mert a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Ennek a rendelkezésnek az az alapja, hogy a megrendelőnek csak joga, de nem kötelezettsége a vállalkozó ellenőrzése. A vállalkozó kizárólagos felelősséggel tartozik a vállalkozási szerződés teljesítése, a mű megvalósítása tekintetében.

A vállalkozónak szakismerete alapján fel kell ismernie a vállalkozás eredményességét veszélyeztető körülményeket, és erről a megrendelőt értesítenie kell. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése körében a megrendelő mindig laikusnak, a vállalkozó pedig szakembernek tekintendő, és nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el (EBH 2008.1770.).

A munkavégzés összehangolásaA Ptk. egyértelműen kimondja, hogy a megrendelő köteles megteremteni a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit, ha ugyanazon a területen több vállalkozó tevékenykedik. Ezen rendelkezés tekintetében is érvényesül a vállalkozó és a megrendelő közötti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapelve. Az egyes vállalkozót az általa vállalt eredmény elérése érdekében terheli a tevékenysége megszervezésével kapcsolatos feladat. A megrendelő megfelelően élhet az utasítás jogával, a vállalkozónak azonban figyelmeztetnie kell a megrendelőt a célszerűtlen, szakszerűtlen utasításra. A vállalkozó és a megrendelő által kötött vállalkozási szerződésben indokolt a munkavégzés összehangolásával kapcsolatos kérdéseket rendezni. A megrendelő a cél elérése érdekében szabadon köthet szerződéseket. A megrendelő köthet generálkivitelezési szerződést, amelynek a lényege, hogy a különböző feladatokat teljesítő alvállalkozók és más közreműködők összehangolt munkáját a generálkivitelező biztosítja, és felelősséggel tartozik a megrendelővel szemben az alvállalkozóinak és más közreműködőinek a szerződésszegése miatt. A Ptk. nem rendezi a régi Ptk. 401. §-ában szabályozott módon a fővállalkozás szabályait. Nincs azonban a megrendelő elzárva attól, hogy akár a régi szabályozással megegyező tartalommal, vagy attól szabadon eltérve kössön szerződést egy vállalkozóval a munka gazdaságos és gyors, összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében. A fővállalkozó a teljes, komplex létesítmény megtervezését, előállítását és átadását, az összes szolgáltatást

felvállalhatja eredményfelelősség mellett. Az, hogy a megrendelő köteles a munkaterületet a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, egyúttal azt is jelenti, hogy meg kell akadályoznia, hogy a vállalkozók egymás tevékenységét korlátozzák, nehezítsék, illetve egymásnak felesleges költségeket okozzanak. El kell kerülni, hogy a később tevékenykedő vállalkozó az előző munkáját megrongálja.

TöbbletmunkaA régi Ptk. 403. § (4) bekezdése alapján a vállalkozó köteles volt elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka). A bírói gyakorlat többletmunkának a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkát tekintette (EBH 2000.201.). A régi Ptk. szabályozásával szemben a Ptk. szerint a többletmunka fogalma két esetcsoportra vonatkozik. Az első rendelkezésnek megfelelően a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező valamennyi munkát, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozói díj meghatározása során figyelembe vette-e. A Ptk. azt is kimondja, hogy a vállalkozó köteles elvégezni az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Ez lényegében nem más, mint a műszaki szükségességből elvégzett munka. Ennek megfelelően a korábban a műszaki szükségességből elvégzett pótmunkának minősített munka díja a Ptk. szabályai értelmében – miután az a Ptk. 6:244. § (1) bekezdése szerint többletmunkának minősül – nem számolható el. Új szabályként kimondja ugyanakkor a Ptk. a 6:245. § (1) bekezdés második mondatában, hogy a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható.

PótmunkaA pótmunka fogalmát a régi Ptk. nem határozta meg, a bírói gyakorlat pótmunkának tekintette az utólag megrendelt, a tervmódosítás folytán felmerült, illetőleg műszaki szükségességből elvégzett munkát (EBH 2000.201.). A régi Ptk. a 403. § (3) bekezdésével ezen műszaki szükségességből felmerült munkák elvégzésére kötelezte a vállalkozót, aki azért a bírói gyakorlat alapján díjazásra tarthatott igényt. A szabályozás pontatlansága gyakran elszámolási vitára adott okot a felek között.

A Ptk. új szabályai szerint, ha a felek átalánydíjban állapodtak meg a vállalkozó köteles elvégezni az olyan munkát, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka), amiért külön díjazás nem illeti meg [6:245. § (1) bekezdés]. Ezt meghaladóan csupán az utólag megrendelt – különösen tervmódosítás miatt szükséges – munkákat köteles elvégezni, azonban csak akkor, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. Ennek ellenértékére ugyanakkor a 6:245. § (1) bekezdésének megfelelően igényt tarthat.

A Ptk. értelmében csupán utólagos megrendelés esetén igényelhető a pótmunka ellenértéke. Az egyértelmű új szabályozás megelőzheti a pótmunka ellenértékével kapcsolatos elszámolási vitákat.

A vállalkozói díjA vállalkozói díj összegének meghatározása a vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme, a díj meghatározása nélkül a vállalkozási szerződés nem jön létre. A gyakorlatban előfordul, hogy a felek a szerződésben rendezik a vállalkozói díj kérdését, a díj esedékességekor az összegszerűség tárgyában közöttük mégis vita keletkezik. Ennek oka lehet, hogy a felek a szerződésben nem kellően pontosan határozták meg a vállalkozói díj összegét, illetve nem tisztázták, hogy a kialkudott díjért a vállalkozónak milyen munkát kell elvégeznie. A szerződés teljesítése közben előre nem látott kiadások, illetve nem kalkulált munkák elvégzésének szükségessége is felmerülhet.

A Ptk. a bírói gyakorlatnak megfelelően kimondja, hogy ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. Eltér ugyanakkor a Ptk. a régi Ptk. alapján kialakult gyakorlattól azzal az új rendelkezésével, hogy a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható. A Ptk. célja, hogy olyan szabályozási környezetet teremtsen, amelyben egy kellő gondossággal eljáró vállalkozó pontosan kalkulálhat a vállalkozás során felmerülő költségeivel és a vállalkozói díjat ennek megfelelően határozhatja meg. Egy vállalkozási szerződés teljesítése során különösen, pl. komplex kivitelezési szerződések esetén, számos előre nem látható körülmény merülhet fel, amellyel egy gondosan eljáró vállalkozó sem számolhatott. A Ptk. e körülmények ellenére is kötelezi a vállalkozót a szerződés teljesítésére (hacsak a felmerült körülmény miatt a szerződés nem lehetetlenült vagy nincs helye bírói szerződésmódosításnak), de az így felmerült költségei megtérítését a vállalkozó követelheti a megrendelőtől. E szabály lényegében összhangban van a nemzetközi gyakorlattal is, amely a szerződéskötéskor előre nem látható körülmények esetén lehetővé teszi a felmerült költségek megtérítését.

A bíróság kimondta, hogy az átalányáron kötött vállalkozási szerződés jellegzetessége, hogy a vállalkozó az esetleg felmerülő többletmunkák kockázatát magára vállalja, így a többletmunkák ellenértékére utóbb sem tarthat igényt. Az átalányáron felül csak a pótmunkák ellenértéke követelhető.

A szerződésben kikötött átalányártól eltérésre egyebekben csak a szerződés eredményes megtámadása vagy semmissége esetén nyílik lehetőség (BH 2004.249.).

A Ptk. értelmében a tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.

A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint utólagos tételes elszámolású építési szerződés esetében a vállalkozó szerződésmódosítás nélkül is érvényesítheti a tényleges munkavégzésének megfelelő díjat (LB. Pfv. VII. 20.581/2007., BH 2008.15.).

Építési szerződések körében a vállalkozói díjban való megállapodás történhet úgy is, hogy a vállalkozó a munka előzetes felmérése után csupán tájékoztató irányárat közöl, és a felek utólagos tételes elszámolást rendelnek. Ilyen esetben a díj összegének meghatározása utólagos tételes felmérés alapján történik: a kivitelező a teljesítésről kiállított számlájához mellékeli a felmérést, azt a jegyzéket, amelyből a megrendelő azonosíthatja és ellenőrizheti a ténylegesen elvégzett munkák körét, jellegét, volumenét, a felhasznált anyagok mennyiségét (Csongrád Megyei Bíróság 1.Gf.40.127/2001/3., BDT 2003.903.).

A Ptk. kimondja, hogy a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A megrendelő díjfizetési kötelezettsége akkor válik esedékessé, amikor a vállalkozó teljesít, a létrehozott dolgot a megrendelőnek átadja, vagy a szolgáltatás átadását szerződésszerűen felajánlja. Amennyiben az a szolgáltatás tárgyára tekintettel nem egyértelmű, a teljesítés helyét a feleknek a szerződésben kell megállapítani. Célszerű rendezni a szerződésben a teljesítés módját is.

A szerződés teljesítésére egyébként a Ptk. IX. Cím rendelkezései az irányadók.

A gyakorlatban előfordult, hogy a megrendelő a vállalkozó szerződésszerű teljesítése ellenére arra hivatkozva nem fizette meg a vállalkozói díjat, hogy a vállalkozó elmulasztotta a számlaadási kötelezettségét.

A Legfelsőbb Bíróság GK 66. számú állásfoglalása értelmében az ellenszolgáltatás – kivéve, ha a felek külön fizetési határidőben állapodtak meg – a szolgáltatás teljesítésekor (átadásakor) válik esedékessé. Számlázási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítéskor való esedékessé válását nem érinti, jogosulti késedelemként azonban a kötelezett – késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előidéző – egyidejű fizetési késedelmét kizárja. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a jogosult soha nem a számlázással, mindig a termék átadásával, a szolgáltatás teljesítésével tesz eleget kötelezettségének és ezzel már megnyílik az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére.

A Ptk. 6:139. § (1) bekezdése alapján a szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig, vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A bírói gyakorlat szerint a jogosult a hibás teljesítés esetén a javítási költségnek, illetőleg az árleszállítás mértékének megfelelő értékű ellenszolgáltatást tarthat vissza. A kötelezett részéről a szolgáltatás „arányos részének” mértékét meghaladó vállalkozói díj visszatartása azonban jogellenes.

Előfordulhat, hogy a megrendelő díjfizetési kötelezettségének arra hivatkozva nem tesz eleget, hogy a kötelezett hibás teljesítésére figyelemmel kellékszavatossági jogait gyakorolva beszámítja a követelését a vállalkozó követelésével szemben. Ilyen ellenkövetelés lehet még a vállalkozó késedelme miatt felszámított kötbér vagy kártérítés.

Törvényes zálogjogA Ptk. a régi Ptk. szabályozását azzal kiegészítve, hogy a vállalkozói díjat meghaladóan a költségek biztosítására is megilleti a zálogjog a vállalkozót a megrendelő vagyontárgyain, önálló szakaszban szabályozza a törvényes zálogjog kérdését.

A zálogjoggal kapcsolatos rendelkezéseket a Ptk. a Harmadik Részben a korlátolt dologi jogok között VII. Cím alatt tartalmazza.

Az 5:92. § kimondja, hogy a zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illeti meg (törvényes zálogjog).

Miután a fő szabály szerint a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, a vállalkozó a költségeket megelőlegezve munkáját bizonyos anyagi kockázattal végzi. Ezzel kapcsolatban kíván a Ptk. a vállalkozó részére biztosítékot nyújtani azzal, hogy törvényes zálogjogot rendel a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében a vállalkozó birtokába kerültek. Ez a zálogjog azonban korlátozott terjedelmű, nem terheli a szerződő felek között fennálló esetleges egyéb jogviszony eredményeként a vállalkozó birtokába került dolgokat. A törvényes zálogjog ugyanakkor nemcsak azokra az anyagokra, alkatrészekre stb. terjed ki, amelyeket a vállalkozó munkája során felhasznál (feldolgoz, beépít), hanem azokra a szerszámokra,

gépekre és más eszközökre is, amelyeket a megrendelő a munkavégzéshez használatba bocsát a vállalkozó rendelkezésére, és amelyeket az a teljesítéskor köteles visszaadni.

A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az épület nyílászárói – beépítésük után – osztják az ingatlan jogi sorsát, ezért azokkal kapcsolatban az építménytől független, jogszabályon alapuló zálogjogot nem lehet érvényesíteni (BH 1993.127.).

A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a vállalkozó a szolgáltatás teljesítése folytán a vállalkozói díj megfizetésére tarthat igényt; a megrendelőtől a díjfizetés helyett a szolgáltatás részét alkotó dolog kiadását akkor sem követelheti, ha a megrendelő fizetésképtelen (LB Gf.V.31.667/1994., BH 1996.105.).

A szolgáltatás átadás–átvételeA vállalkozás általános szabályai között a Ptk. csupán arra utal, hogy az átadás–átvétel mindig az adott szakmában szokásos, ismeretes és elterjedt eljárás keretei között folytatható le. Az általános szabályok csupán azt a követelményt támasztják, hogy a szolgáltatás természetéhez igazodóan a felek elvégezzék azokat a vizsgálatokat, amelyek a minőség megnyugtató megállapításához szükségesek. A felek szerződéses akaratának előtérbe helyezésével a Ptk. a teljesítés „szerződésszerűségének” megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzését írja elő. Ez a rendelkezés összhangban áll a hibás teljesítés szabályaival, mivel a 6:157. § (1) bekezdés szerint hibásan teljesít a kötelezett, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

A Ptk. a régi Ptk. 396. §-ának rendelkezéseitől eltérően a bírói gyakorlatra támaszkodva állapította meg a szolgáltatás átadás–átvételének szabályait. Nem tartotta fenn a próba lefolytatásával, illetve a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Ptk. ugyanakkor kimondja, hogy a felek az átadás-átvételi eljárás keretében elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. E vizsgálatok a szerződés tárgyától függően rendkívül eltérőek lehetnek, a legegyszerűbb vizsgálattól (pl. az elkészült ruha megfelelő-e, a kijavított televízió jól működik-e stb.) a bonyolult próbaüzemeltetésig sokféle lehet. Amennyiben a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához próbaüzem szükséges a feleknek azt le kell folytatni.

A szolgáltatás átadás–átvétele során a feleknek az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségüknek eleget téve a Ptk.-nak a kötelem teljesítését szabályozó III. Cím VIII. Fejezetében előírt általános rendelkezéseinek, és a szerződés teljesítésére vonatkozó IX. Cím XX. Fejezetében megfogalmazott általános szabályoknak megfelelően kell eljárni. A feleknek a szerződésükben célszerű az átadás-átvételi eljárással kapcsolatos kérdéseket rendezni.

A vállalkozó a mű átadás–átvételi eljárása során köteles megadni a megrendelőnek a mű felhasználásához, fenntartásához szükséges tájékoztatásokat is. Ezek rendszerint írásos dokumentumok (gépkönyv, műszaki leírás stb.) lehetnek, ide tartozik a használati útmutató átadása, és a vállalkozót terhelheti a megrendelő vagy az általa megbízott személy betanítása annak érdekében, hogy az elkészült mű, létesítmény rendeltetésszerűen használható legyen. Ezen kötelezettségek elmulasztása szerződésszegésnek minősülhet.

Az átadás–átvételi eljárás – különösen nagy és bonyolult építkezések esetén – általában hosszabb időt vesz igénybe, ami a vállalkozó szempontjából azt a veszélyt rejti magában, hogy hiába tűzi ki az átadás–átvételt a szerződésben megjelölt teljesítési határidőn belüli időpontra, mire az ténylegesen lezajlik, a határidő lejárt, és így késedelembe esett. A vállalkozó ezt csak úgy háríthatná el, ha az átadás-átvételre olyan időpontot jelölne meg, amely biztosítaná, hogy az eljárás befejeződik a teljesítési határidő lejártáig. Ez azonban azt jelentené, hogy a munkáját nem a megállapított határidőig, hanem jóval előbb kellene befejeznie.

Ezért mondta ki a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésében, hogy határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás–átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Kimaradt azonban a régi Ptk. 405. § (3) bekezdésének azon rendelkezése, hogy „kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át”. Indokolt fenntartani a korábbi jogi szabályozás alapján kialakult bírói gyakorlatot, miszerint meg kell állapítani a kötelezett késedelmét abban az esetben, ha a megrendelő alappal tagadta meg a szolgáltatás átvételét arra hivatkozva, hogy a felajánlott teljesítés nem szerződésszerű, mert olyan jellegű, illetve volumenű hibák vannak, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályoznák.

A Ptk. lényegében a régi Ptk. 405. § (4) bekezdésének szabályozását átvéve a bírói gyakorlatnak megfelelően kimondja, hogy nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

Az átvétel megtagadása a megrendelő részéről nem lehet önkényes, ennek feltételeit a törvény előírja. Olyan kisebb hiányok miatt, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem gátolják, a megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg. A jelentéktelen kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt a megrendelő az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák, ellehetetlenítik a rendeltetésszerű használatot. A mű létrehozatala után végzett javítások természetes velejárója, hogy kényelmetlenséget, a használatban fennakadást okoznak, a teljesítés időpontját illetően azonban csak az olyan hibáknak, hiányoknak van jelentősége, amelyek a

létesítmény rendeltetésszerű használatát oly mértékben akadályozzák, hogy ezzel a mű használatát, pl. a létesítmény működését lehetetlenné teszik. Ha azonban a kisebb hibák olyan mennyiségűek, hogy azok elhárítása, kijavítása a használatba vételt megakadályozza, az átadás nem minősíthető eredményesnek. A főszabálytól a felek eltérhetnek, így megállapodhatnak abban, hogy teljesítésnek kizárólag a hibáktól és hiányoktól mentes átadás minősül.

A szolgáltatás átadás–átvételével kapcsolatban a Ptk. a vállalkozási szerződés általános szabályai közé emelte a régi Ptk.-nak az építési szerződéssel kapcsolatos egyes rendelkezéseit.

A bírói gyakorlatot átvéve kimondja, hogy ha a megrendelő az átadás–átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. A Ptk. a 6:247. § (1) bekezdésében előírja, hogy a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni. A gyakorlatban azonban előfordult, hogy a megrendelő az átadás-átvételre megjelölt időpontban a munkahelyen nem jelent meg, illetve a szabályos átadás-átvételi eljárás lefolytatása előtt a művet birtokba, használatba vette.

A Legfelsőbb Bíróság a GKT 92/1973. számú állásfoglalása szerint az építési szerelési munka teljesítésének egyes joghatásai – formális átadás–átvétel hiányában – a megrendelő által történt tényleges birtokbavétel, illetőleg használatba vétel alapján is megállapíthatók.

A szerződés lehetetlenüléseA Ptk. lényegében átvette a régi Ptk.-nak a szerződés lehetetlenülésével kapcsolatos 399. §-át, csupán az a), b), c) pont sorrendjét változtatta meg. Ki kell emelni, hogy a Ptk. ebben a szakaszban a teljesítés lehetetlenné válásának azt az esetét szabályozza, amikor az az egyik félnek sem róható fel, és így a vállalkozói díj kérdése a felelősségi szabályok szerint nem oldható meg. Ha ugyanis a lehetetlenülésért valamelyik fél felelőssé tehető, nem a 6:248. §-t, hanem a XXV. Fejezetben a szerződésszegés egyéb esetei között szabályozott, a teljesítés lehetetlenné válásának a 6:179. §–6:182. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 6:248. § (1) bekezdése szerinti lehetetlenülés következményeit a Ptk. attól teszi függővé, hogy a meghiúsulás oka és az azt előidéző körülmények melyik fél érdekkörében merültek fel.

Az a) pont a vállalkozónak csupán a díjazásra vonatkozó igényét zárja ki, így a megrendelő az esetleges gazdagodását köteles a vállalkozónak megtéríteni.

A b) pont a vállalkozó alaptalan gazdagodásának megakadályozására irányul, és őt a kárenyhítésre kívánja ösztönözni.

A c) pontnak megfelelően a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

A Ptk. a 6:248. § (2) bekezdésében új szabályként mondja ki, hogy lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Elállás, felmondásA Ptk. pontosítva veszi át a régi Ptk.-nak a megrendelőt megillető elállási jogra vonatkozó 395. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezését. Kimondja, hogy a megrendelőt ez a jog a „szerződés teljesítésének megkezdése” előtt illeti meg, és egyértelművé teszi, hogy a szerződés teljesítésének megkezdését követően elállás helyett felmondási jog illeti meg a megrendelőt.

A Ptk. 6:249. § (1) bekezdése a megrendelő – a gyakorlatban használt kifejezés szerint – általános elállási jogát rendezi. Ennek egyik jellemzője, hogy a megrendelőnek nem kell bizonyítania a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnését. Ezt az ún. általános elállási jogot el kell különíteni a szerződésszegés esetén a X. Cím alatt szabályozott elállástól. A 6:240. § (2) bekezdésének megfelelően elállási jog illeti meg a vállalkozót, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, illetve a 6:241. § (2) bekezdése szerint, ha a megrendelő a munkaterületet felszólítás ellenére nem biztosítja.

A szerződésszerű teljesítés után azonban az általános elállási jog gyakorlására már nincs lehetőség.

A Ptk. a 6:249. § (2) bekezdésében a régi Ptk. 395. § (1) bekezdése pontosításával mondja ki, hogy a megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni, és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

A Ptk. korlátozza az elállás vagy felmondás esetén a vállalkozót megillető kártalanítás mértékét: a vállalkozó annál magasabb összegre, mint amihez a szerződésszerű teljesítés eredményeként jutott volna – vagyis a vállalkozói díjat meghaladó összegre – nem tarthat igényt. A vállalkozót egyebekben a kártalanítás tekintetében is terheli a kárenyhítési kötelezettség.

A bírói gyakorlat értelmében átalányáras építési szerződés esetén, ha a munkaeredmény nem valósul meg, a felek között az elszámolást akként kell megejteni, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt, a tervben megnyilvánuló összműszaki tartalom és a ténylegesen elért készültség a megvalósított munka egymáshoz való aránya szerint jogosult az átalányár meghatározott százalékos részére (Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30.584/2004., BDT 2007.1538.).

Az írás a Gazdaság és Jog 2014. évi 1. lapszámában (9-16. o.) jelent meg

vállalkozói szerződés adózása

http://medikalauz.hu/2017/07/12/vallalkozasi-szerzodesben-dolgozok-tarsadalombiztositasa/

Vállalkozási szerződésben dolgozók társadalombiztosítása.Vállalkozási szerződésben dolgozók társadalombiztosítása.

Előadások alkalmával sokan teszik fel azt a kérdést, hogy vállalkozási szerződés alapján dolgozó biztosított ugye köteles számlát adni?A fenti kérdés hátterében a vállalkozó fogalmának kétféle értelmezése áll.Egyik értelmezésben vállalkozó az is, aki gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozás keretében dolgozik és az elvégzett munkáért számlát ad a megrendelőnek, de vállalkozónak minősül a PTK alapján a természetes személy is, aki a vállalkozási szerződés alapján megrendelővel társadalombiztosítási jogviszonyban áll. Azaz társadalombiztosítás szempontjából a vállalkozási szerződésben dolgozó nem azt jelenti, hogy az adott személy számlaadásra kötelezett vállalkozó lenne.Abban az esetben, ha a vállalkozó  számlát ad az elvégzett munkáért, akkor a megrendelő és a vállalkozó közötti szerződés biztosítási jogviszonyt nem hoz létre, azaz a megrendelőt nem terheli a járulékok és a személyi jövedelemadó levonása és befizetése, továbbá nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót sem.   Ez esetben a megrendelő a számla szerinti összeg átutalására köteles.Társadalombiztosítási jogviszonyba tartozó vállalkozási szerződésnek az a lényege, hogy a foglalkoztató – azaz a megrendelő – vállalkozási szerződés keretében alkalmazza a számlaadásra nem kötelezett vállalkozót, aki ezen vállalkozási szerződés keretében valamilyen eredményt, azaz valamilyen terméket, művet hoz létre.Az 1997. évi LXXX. törvény két helyen is rendelkezik a vállalkozási szerződésben dolgozókról.Az egyik a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

A másik a vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.Ha a vállalkozási szerződésben megszerzett jövedelem eléri minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon. A vállalkozási szerződés alapján létrejött biztosítási jogviszonyban az alábbi járulékokat kell megfizetni:–       10 százalék nyugdíjjárulék–       7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék– a foglalkoztató pedig köteles 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.Ha a jövedelem nem éri el minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre, erre tekintettel járulékokat nem kell megfizetni, de a foglalkoztatót ebben az esetben is terheli a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése.

https://ado.hu/ado/megbizasi-jogviszony-a-gyakorlatban/

Megbízási jogviszony a gyakorlatbanSzerző: Szörényi Marianna Dátum: 2018. november 20.Címkék: megbízási jogviszony, megbízási szerződésRovat: Adó

FacebookLinkedIn

Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Lehetőség van dolgozni munkaviszonyban, megbízási-, vállalkozási-, bedolgozói jogviszonyban, felhasználói szerződéses jogviszonyban (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban), tanulóként tanulói szerződéssel vagy együttműködési megállapodással, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, segítő családtagként, továbbá a társaság tagjaként társas vállalkozóként. Fentiek közül ebben a cikkben a megbízási jogviszonyt és annak legfontosabb elemeit mutatjuk be, a gyakorlati élet alkalmazhatóságában.

Az Szja törvény szerint a megbízási jogviszony alapján kapott díj önálló tevékenységbőlszármazó jövedelemnek minősül, amiről két dolgot fontos tudni:

1. a bevétel után költség elszámolási lehetőség van,

2. a bevétel költséggel csökkentett része a jövedelem.

Költségelszámolás történhet költséghányad alkalmazásával, ekkor a bevétel 10%-a költség, amelyet nyilatkozat hiányában automatikusan kell alkalmazni. Történhet még tételes költségelszámolással, legfeljebb a bevétel 50%-ig, ekkor a költségeket számlával kell igazolni. Persze hozhatunk olyan döntést is, hogy nem szeretnénk költséget elszámolni, ezt sem tiltja semmi. Bárhogy is döntünk év elején, azt a költség elszámolási módot kell alkalmaznunk az adóévben minden önálló tevékenységből származó jövedelmünk (pl. ingatlan bérbeadás) esetén.

Amennyiben év közben a 10 % költséghányad alkalmazását választottuk, az adóbevallás készítésekor dönthetünk úgy, hogy mégis tételesen szeretnénk elszámolni költségeinket. Fordítottjára viszont nincs lehetőség, ha év közben tételes elszámolást alkalmaztunk, adóbevalláskor 10 % költséghányad alkalmazására nem válthatunk.

Ahhoz, hogy a biztosítási jogviszonyt el tudjuk bírálni, megbízási jogviszony esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri e a minimálbér 30 %-át (2018-ban 41 400 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2018-ban 1 380 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után. Kiemelném, hogy ugyanazon munkáltatónál adott naptári hónapban, több megbízási jogviszony keretében szerzett jövedelmek összegét (és a napok számát is) össze kell adni.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, pl. a gazdasági társaság vezető tisztségviselője esetében is ugyanígy kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, annyi különbséggel, hogy ez esetben nincs lehetőség költségelszámolásra.

Biztosítottként megbízott díjából 15 % Szja, 10 % nyugdíj-, 4 % természetbeni- és 3% pénzbeli (kivéve ha a megbízott öregségi nyugdíjas) egészségbiztosítási járulékot kell vonni, továbbá megbízót 19,5 % szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. Amint a biztosítási kötelezettségre fény derül – ami sok esetben csak a kifizetéskor történik – NAV felé bejelentési kötelezettség keletkezik a T1041-es nyomtatványon.

Ha a megbízott nem válik biztosítottá, akkor a díjból csak 15 % Szja-t kell vonni, megbízó a 19,5 % szochot és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást ebben az esetben is köteles fizetni, viszont NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettsége a T1041-es nyomtatványon.

Harmadik eset, amire lehetőséget biztosít a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:280. §–a, hogy megbízott ingyen vállalja a megbízást. Ebben az esetben megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Nézzünk 1-1 példát, 10 % költséghányad alkalmazásával, hogy átláthatóbbá tegyem a biztosítottá válás felülvizsgálatát:

1. Egy megbízási jogviszonyban 10 napnyi időszakra rögzített feladat ellátásáért 42 000 Ft megbízási díjat kap a megbízott.

Bevétel 42 000 – 10 % költséghányad = 37 800 Ft jövedelem

37 800 Ft / 10 nap = 3 780 Ft/nap

minimálbér 30%-a 41 400 Ft / 30 = 1 380 Ft/nap

Mivel az 1 napra eső jövedelem meghaladja a törvényben előírt, 2018-ban 1 380 Ft mértékét, ezért biztosítottá válik a megbízott, és a fent leírtak szerint kell eljárni.

37 800 Ft x 15 % =5 670 Ft Szja, 37 800 x 7 % = 2 646 Ft EBJ, 37 800 x 10 % = 3 780

Bevétel 42 000 Ft – 5670 Ft Szja –  2 646 Ft EBJ – 3 780 Ft nyugdíjj. = 29 904 Ft kifizetendő összeg.

2. Ha viszont a megbízott megbízási szerződése 28 napra szól, erre az időszakra kapja a 42 000 Ft megbízási díjat, már másképp alakul a számítás.

Bevétel  42 000 – 10 % költséghányad = 37 800 Ft jövedelem

37 800 Ft / 28 nap = 1 350 Ft/nap

minimálbér 30 %-a  41 400 Ft / 30 = 1 380 Ft/nap, tehát nem haladja meg a jövedelme az előírt mértéket, így nem válik biztosítottá.

37 800 Ft x 15 % =5 670 Ft Szja

Bevétel 42 000 Ft – 5670 Ft Szja = 36 330 Ft lesz a kifizetendő összeg.

Folyamatos munkavégzés esetén főszabály szerint havonta, kifizetéstől kifizetésig nézzük az időszakot. Ha a munkát végző személy időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezésével kap díjazást, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálására a díjazás kifizetésekor történik.

A megbízási szerződésben rögzített időszakon belül nem kell vizsgálni, hogy a megbízott mely napokon, összesen milyen időtartamban teljesítette a feladatot. Ha a szerződésben nem rögzítették a megbízás időtartamát, akkor a szerződéskötéskor a díjfizetésig eltelt időszakot kell figyelembe venni. Megbízási szerződés köthető szóban és írásban egyaránt, viszont a későbbi viták elkerülése végett mégis inkább azt javaslom, hogy foglaljuk írásba.

Megbízási jogviszony és munkaviszony egyszerre:

Megbízási jogviszonyt is létesíteni ugyanazon munkavállalóval, csak akkor lehet, ha a dolgozót a munkaviszonyban ellátott munkakörétől távol eső munkakörre szeretnénk megbízni. Lényeges, hogy jól elválasztható legyen adott esetben a két munkakör, annak munkaideje és beosztása. Ha a két jogviszonyban ellátott feladatok tartalmilag azonosak, vagy akár egy munkakörben is

elvégezhetők lennének, akkor semmisnek mondhatják ki a megbízási szerződéses jogviszonyt, és a kezdő naptól munkaviszonnyá minősíthetik, annak minden adóterhével együtt.

Bemutatom a két jogviszony közti lényeges különbségeket, melyek alapján egyértelműen elkülöníthetők:

Munkaviszony Megbízási jogviszony

munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (Mt.) vonatkozik rá (pl. munkaszerződést kötnek);

megbízási szerződés az alapja, Ptk. vonatkozik rá;

a munkavállalónak személyesen, folyamatosan és rendszeresen rendelkezésre kell állnia, munkáltató utasításait követve, az ő ellenőrzése alatt;

felek függetlenek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét feladat ellátásáért vállal kötelezettséget;

munkavégzés időtartamát, helyét, és a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg;

nincs meghatározva a munkavégzés helye, sem a munkaidő. A megbízott maga osztja be idejét, kizárólag határidőket, részhatáridőket szabhat meg a megbízó (az ügy ellátásának időpontját meghatározhatja, pl. ha egy 1 napos konferencia idejére kötik a megbízási szerződést);

munkavégzésért munkabér jár, bizonyos feltételek teljesülése esetén pótlékok;

megbízó díjat fizet a megbízottnak, de akár ingyen is el lehet vállalni. Nincs plusz juttatás, sem pótlékok;

Mt. szerint meghatározott időtartamra fizetett szabadságot köteles biztosítani a munkáltató;

nem jár szabadság;

munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés.

a munkavégzés a megbízott saját eszközeivel történik.

Fontos tehát, hogy a megbízási szerződés ne foglalja magába a munkaviszony tipikus tartalmi elemeit, nehogy színlelt szerződésnek minősüljön. A munkaviszonnyá minősítéssel járó fizetési kötelezettség bizonyos esetekben igen súlyos összeget jelenthet, ezért tanácsos felülvizsgálni az ellátandó feladatokat, még a megbízási jogviszony létesítése előtt.

https://5percado.hu/jarulekfizetes-kontra-kereseti-korlat-2019/

FŐOLDAL»CIKK ARCHÍVUM»JÁRULÉKFIZETÉS KONTRA KERESETI KORLÁT – 2019

2018/2019-ES VÁLTOZÁSOK

Járulékfizetés kontra kereseti korlát – 2019A saját jogú nyugdíjasok munkavállalása járulékmentes lett

OSZD MEG MÁSOKKAL IS! SZERZŐ: SÁNDORNÉ ÚJ ÉVA KÖZZÉTÉVE: 2019. JANUÁR 4.

CÍMKÉK: EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, JÁRULÉKFIZETÉSI KORLÁT, MEGBÍZÁSI JOGVISZONY, MINIMÁLBÉR, MT., NYUGDÍJTÖRVÉNY, ÖREGSÉGI NYUGDÍJ, PTK., REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS, ROKKANT, SZERZŐI JOG, SZJA TV., TÁRSAS VÁLLALKOZÓ, TBJ.

OLVASÓI ÉRTÉKELÉS:

A 2019. január 1-jétől nemcsak az adózási, hanem a járulékfizetési szabályok is módosultak, amelyek nem kis zűrzavart okoztak a

gondolkodásban azoknál a magánszemélyeknél, akik saját jogú nyugdíjasként kereseti korláttal kell, hogy szembesüljenek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Nyugdíjtörvény) 18. §-a alapján öregségi nyugdíjat kap az a magánszemély, aki betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez a korhatár a születési év függvényében 62 évtől 65 évig terjedhet. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági (nem szolgálati) idővel rendelkezik.

A kereseti korlát

A Nyugdíjtörvény 83/B. § (1) bekezdése értelmében kereseti korlát vonatkozik arra a nyugdíjasra, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az éves keretösszeg a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa. Tekintettel arra hogy a minap kihirdetett 2019. adóév első napján érvényes legkisebb munkabér összege 149.000 forint, az éves keretösszeg 2.682.000 forint (149.000 x 18). Amennyiben az érintett magánszemély nyugdíjjárulék alapja meghaladja ezt az éves keretösszeget, akkor az érintett magánszemély nyugdíja felfüggesztésre kerül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 25. §-a alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A munka törvénykönyve alapján foglalkoztatottak

A Tbj. 25. §-a alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem fizet sem egészségbiztosítási járulékot, sem nyugdíjjárulékot. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulék nem kerül megfizetésre, ezért a munkaviszonyból származó jövedelem járulékalapja nulla forint. Ebből pedig az következik, hogy az érintett személyek esetében a kereseti korlát nem jelentkezik. A nyugdíj soha nem kerül felfüggesztésre. A Tbj. 15. § (1) bekezdése alapján 2019. január 1-jétől megszűnt a baleseti ellátásokra való jogosultságuk. Vagyis nem jár baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

A „közszféra”

A Nyugdíjtörvény 83/C. § (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati

jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának

szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A fentiek miatt kereseti korlátról ezen jogviszonyok kapcsán írni nem érdemes.

A megbízási jogviszony

A Polgári a Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. §-a szabályozza a megbízási jogviszonyokat. A Ptk. 6:272. §-a értelmében, a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízási jogviszony lehet tartós megbízás vagy egyszeri megbízás. Témánk szempontjából ez lényegtelen. A fontos az, hogy a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoktól nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni a járulékalapot (megbízási díj költségekkel csökkentett összege) képező jövedelemből. A megbízási szerződések (legyen az adószámos magánszeméllyel vagy nem adószámos magánszeméllyel kötött szerződés) esetében megjelenik a nyugdíjjárulék-alap. Ebből pedig az következik, hogy a kereseti korlát elérhető. Kivételt képez az az eset, ha az ugyanazon kifizetőtől származó jövedelem havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát vagy annak egy napra eső egyharmadát. A kisösszegű kifizetések jövedelme nem képez járulékalapot.

Szerzői jogvédelem alá tartozó kifizetések

Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a magánszemélytől (vagy adószámos magánszemélytől) olyan produktumokat (szoftver, újságcikk, jegyzet, könyv, zenemű, tanulmány stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd. A díjazás – a kivételektől eltekintve – két részre bontható:

személyes közreműködés díja (munkadíj), felhasználói jog (vagyoni értékű jog).A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni. A személyes közreműködésre eső jövedelemrészből 10 százalék nyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetendő. Saját jogú nyugdíjas esetén a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell megfizetni. A Tbj. 21. § d) pontja értelmében nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alatt álló mű, felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. A kereseti korlát figyelésénél a járulékalapot kell göngyölíteni.

Egyéni és társas vállalkozói jogviszony

A Tbj. 18. § (1) bekezdése a) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A Tbj. 19. § (2) bekezdése alapján a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A nyugdíjjárulék alapja az egyéni vállalkozói kivét összege, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, társas vállalkozó esetén a tagi jövedelem. A kereseti korlát tehát megmarad a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók esetében.

A Tbj. 18. § (1) bekezdése c) pontja a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A Tbj. 19. § (4) bekezdése alapján 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.500 forintra (napi összege 250 forintra).

A Tbj. 37/A. § f) pontja alapján nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. Ezt a szabályt óvatosan kell kezelni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék „elengedését” csak a nem Mt. alapján foglalkoztatott munkaviszonyokra kell érteni. Ezen jogviszonyokban ugyanis járulékfizetési kötelezettsége áll fenn a nyugdíjas munkavállalónak. A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti

munkaviszony esetén nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetés nincs, ezért havonta meg kell fizetni a 7.500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők

Nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese (149.000 x 1,5 = 223,500 forint). A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset.

béren kívüli juttatás megbízási jogviszonyban

https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Juttatasok_megbizasi_szerzodessel_foglalkoz_0FY3ZT

TÁROLT VÁLTOZAT

Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Juttatások megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak

Surányi Imréné okleveles közgazda2017.07.27., 12:36 Frissítve: 2017.07.28., 17:11

Sok cég foglalkoztatja a tevékenységében közreműködőket megbízási szerződéssel, ami a munkaviszonynál köztudottan kötetlenebb kapcsolatot jelent a felek között, mert nem kell a szigorú munkajogi előírásokhoz igazodniuk. Másrészt viszont adózási szempontból a megbízottnak adómentesen vagy kifizetői közteherrel adható juttatások köre jóval szűkebb, mint a munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében.

Megbízási jogviszonyban a tevékenység ellenértéke a megbízási díj, amelyből magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) és 17 százalék egyéni járulék terheli, valamint amely után a foglalkoztatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást (szakhót) kell fizetnie. A járandóság része lehet költségtérítés, amellyel szemben a magánszemély a felmerült, igazolt kiadásait elszámolhatja költségként, vagy a törvényben meghatározott igazolás nélkül érvényesíthető költséget vonhatja le, a fennmaradó rész pedig a megbízási díjjal azonosan visel közterheket.

Nincs akadálya, hogy a foglalkoztató a megbízási díj mellett egyéb juttatásokban is részesítse a megbízottat, azonban jóval szűkebb körben adhat juttatásokat adómentesen vagy kifizetői közteherrel, mint a munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mely juttatások adhatók adómentesen, illetve közteherfizetés mllett megbízásijogviszonyban foglalkozatottaknak, és melyeket nem lehet egyáltalán folyósítani számukra.A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kaphate_cafeteria_juttatast_az_ugyvezeto_It_EMI39S

TÁROLT VÁLTOZAT

Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kaphat-e cafetéria-juttatást az ügyvezető? Itt a válasz

adozona.hu2015.04.11., 06:23 Frissítve: 2015.04.10., 22:37

Az ügyvezetést megbízási szerződéssel ellátó személy, illetve társaság személyesen közreműködő tagja részére adható-e cafetéria juttatás, például étkezési jegy, ha igen, mik ennek a szabályai? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.

A választható elemekből álló juttatási csomag (cafeteria) önmagában nem adójogi fogalom, bárkinek adható, elemei közé a juttató – vállalva az adózási következményeket – bármit betehet, kezdte válaszát szakértőnk. 

A juttatók természetesen a csomagot általában olyan juttatási elemekből állítják össze, amelyek után a közterheket – elsősorban kedvezményesen – maguk fizethetik meg vagy, amelyek adómentesek és így a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

A juttató közteher-fizetése mellett adható juttatásokra vonatkozó szabályok az szja törvény 69-71. §-aiban, az adómentes juttatások az szja törvény 1. számú mellékletében találhatóak.

A juttató közteher-fizetése mellett adható juttatás lehet

– kedvezményes béren kívüli juttatás, amely értékének 1,19-szorosa után 16 százalék szja és 14 százalék eho terheli a juttatót;– egyes meghatározott juttatás, amely értékének 1,19-szorosa után 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli a juttatót.

A kifizetői közterhek mellett adható juttatás esetén jövedelemnek a juttatás értéke (szokásos piaci értéke) minősül, illetve annak az a része, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni [szja törvény 69. § (2) bekezdés]. A juttatásokat utalvány formájában is lehet adni.

Kedvezményes béren kívüli juttatást az szja törvény 71. §-ában előírt feltételekkel és keretek között munkáltató adhat a munkavállalónak, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is és munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is [szja tv. 71. § (6) bekezdés].

Az ügyvezetést megbízási szerződéssel ellátó magánszemély nem tekinthető munkavállalónak.

A társaság személyesen közreműködő tagja esetében kedvezményes béren kívüli juttatásként adható [szja törvény 71. § (1) és (6) bekezdései],

– a kedvezményes üdültetés,– az étkezési juttatás (munkahelyi, Erzsébet utalvány),– a SZÉP-kártya támogatás,– az iskolakezdési támogatás,– a helyi utazási bérlet juttatása,– az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége

jöhet szóba.

Figyelembe kell venni azonban, hogy – a SZÉP-kártya támogatás kivételével – az e körbe tartozó juttatások együttes értéke csak 200 ezer forint keretösszegben lehet kedvezményes. Ez az éves keret további 250 ezer forinttal több (tehát összesen évi 450 ezer forint) lehet a SZÉP-kártya három alszámlájára utalható támogatással. 

A keretösszegeket és/vagy az egyedi értékhatárokat meghaladóan adott juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ennek megfelelően a juttatót az értékhatárokon belüli részek 1,19-szorosa után 16 százalék szja és 14 százalék eho, a meghaladó részek 1,19-szorosa után pedig 16 százalék szja, és 27 százalék eho terheli. Ha a személyes közreműködés csak az év egy részében áll fenn, az éves keretösszegeket a közreműködés napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani [szja-törvény 70. paragrafus (4), (4a), (4b)].

Az előzőeken túlmenően az szja törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja értelmében bármely kifizető bármely magánszemélynek adhat értékhatár nélkül adhat adómentesen a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet és adóévenként 50 000 forintig kulturális belépőjegyet.

Azonban bármely juttatás esetén figyelembe kell venni, hogy az szja törvény 1. § (10) bekezdése szerint: „Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.” 

Ez szakértőnk véleménye szerint azt jelenti, hogy – ellenőrzés esetén – a cégnek esetleg bizonyítania kell, hogy a juttatást a magánszemély nem a tevékenysége ellenértékeként kapta, például mert azért egyébként is díjazásban részesült.

1% munkáltató

https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/hogyan_rendelkezhet

2019.01.04.

Hogyan rendelkezhet adója 1+1 százalékáról?

Az idén is lehetőség van arra, hogy rendelkezzen az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról. Ezt legkésőbb 2019. május 20-áig az szja-bevallástól függetlenül is megteheti.

Magánszemélyként az idén is dönthet úgy, hogy a megfizetett adójának 1%-át felajánlja egy regisztrált civil szervezetnek, további 1%-át pedig valamely technikai számmal rendelkező egyháznak vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak (2019-ban a Nemzeti Tehetség Programnak).

Az szja 1% felajánlására jogosult civil szervezetek listája itt   érhető el .

Az szja 1% felajánlására jogosult egyházak és a kiemelt előirányzat listája itt   érhető el .

Az 1+1%-os felajánlásáról – függetlenül attól, hogy a 2018-as személyi jövedelemadó-bevallását hogyan nyújtja be – a bevallással együtt vagy akár attól elkülönülten is rendelkezhet.

Amennyiben a magánszemély rendelkezik elektronikus tárhellyel, nyilatkozatát a legegyszerűbb módon, elektronikus úton nyújthatja be:

az e-SZJA webes felületen az online kitöltő segítségével vagy az ÁNYK keretprogram segítségével a bevallással együtt, annak EGYSZA lapját

kitöltve vagy attól elkülönítve a 18EGYSZA nyomtatvány kitöltésével.

 

Papíros formában postai úton vagy lezárt borítékban a NAV ügyfélszolgálatain személyesen illetve meghatalmazott útján nyújthatja be:

a személyi jövedelemadó-bevallással együtt, annak EGYSZA lapját kitöltve, az e-SZJA felületen megtalálható kitöltő program segítségével elkészített, majd

kinyomtatott nyilatkozati lapon, a 18EGYSZA jelű nyomtatványon vagy annak adattartalmával egyező nyilatkozati

lapon, továbbá amennyiben a munkáltató vállalja a nyilatkozatok összegyűjtését, 2019. május 10-

ig lezárt borítékban leadva a munkáltatónak (A borítékon a leragasztás helyén szerepelnie kell a felajánló aláírásának).

Abban az esetben, ha a nyilatkozatokat eseti meghatalmazott kívánja benyújtani, a meghatalmazottnak a nyilatkozathoz csatolnia kell a magánszemély által adott, a nyilatkozat benyújtására jogosító meghatalmazását.

Fontos, hogy a 2019. május 20-ai határidő jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy ha ezt követően rendelkezik befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról, a rendelkezése érvénytelen és késedelmét igazolási kérelemmel sem mentheti ki.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a bevett egyház technikai számára szóló, formailag érvényes 2018. évi nyilatkozatokat a 2019. évben is figyelembe veszi a NAV, újabb nyilatkozat beadásáig vagy a nyilatkozat visszavonásáig.

A civil kedvezményezettekre és a kiemelt költségvetési előirányzatra ugyanakkor továbbra is évenként kell nyilatkozni, mivel ezeket a felajánlásokat csak egy alkalommal, a rendelkezés évében veheti figyelembe a NAV.

Az 1+1%-ról rendelkező nyilatkozatán jelezheti azon döntését is, hogy nevét és elérhetőségét a megjelölt civil kedvezményezettel közölje a NAV. Az adatkezelési hozzájárulás és az adatok feltüntetése a rendelkező nyilatkozaton önkéntes, nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.

Azt, hogy az Ön által idén megjelölt kedvezményezett(ek) részesült(ek)-e a felajánlott 1(+1)%-os összeg(ek)ből, jövő év januártól a NAV honlapján megtekintheti. Amennyiben elektronikus tárhellyel rendelkezik, elektronikus úton tájékoztatjuk a felajánlott összeg kiutalásáról.

kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitelek

https://5percado.hu/munkaltatoi-lakascelu-kolcsonok-2019/

TERVEZET, nem lett végleges, l. lejjeb!

FŐOLDAL»CIKK ARCHÍVUM»A MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖKET ÉRINTŐ 2019-RE VONATKOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT

SZJA | KATA | CAFETERIA

A munkáltatói lakáscélú kölcsönöket érintő 2019-re vonatkozó törvényjavaslat

Kedvező szabályok léphetnek életbe bizonyos lakáscélú kölcsönök esetében

SZERZŐ: SÁNDORNÉ ÚJ ÉVA KÖZZÉTÉVE: 2018. OKTÓBER 29.

CÍMKÉK: ADÓMENTES, HITELCÉL, KAMATKEDVEZMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM, MÉLTÁNYOLHATÓ LAKÁSIGÉNY, MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖN, MUNKAVÁLLALÓ, SZJA TV., T/2931. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLAT

OLVASÓI ÉRTÉKELÉS: 0, 0

Jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 72. §. (4) bekezdésének f) pontja rendelkezik a lakáscélú munkáltató kölcsönök adóztatási szabályairól. A jelenleg hatályos szabályok alapján nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató alacsony kamatozású vagy éppen kamatmentes kölcsönt nyújt munkavállalójának. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján folyósítsa, továbbá a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. A feltételek teljesítéséhez szükséges fogalmak tartalmát (pl. lakáscélú felhasználás, korszerűsítés, méltányolható lakásigény, akadálymentesítés stb.) az Szja tv. 1. számú melléket 9.3. pontja határozta meg. A nyáron elfogadott adómódosítások értelmében az Szja tv. 1. számú melléket 9.3. pontja 2019. január 1-jével hatályon kívül kerül.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos szabály alkalmazhatóságának biztosítása érdekében az Szja tv. 72. §-át új bekezdéssel egészíti ki.

A törvényjavaslat értelmében – amennyiben az változatlan tartalommal elfogadásra kerül – 2019. január 1-jétől nem kell kamatkedvezményt megállapítani, sem az önkormányzat sem a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelek esetében, ha a kölcsönnel/hitellel érintett lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Az adómentesség további feltétele, hogy a kölcsönt/hitelt a Magyar Államkincstár vagy hitelintézet útján nyújtsák. Természetesen a hitelcélt előbbieknek igazolniuk kell. A hitel célja lehet:

lakásvásárlás (belföldön lévő lakás tulajdonjogának megszerzése és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is)),

építés vagy építtetés, lakásbővítés (az alapterület legalább egy lakószobával való növelése), korszerűsítés (lakás komfortfokozatának növelése beleértve a megújuló

energiaforrások létesítését is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, stb.),

akadálymentesítés (műszaki akadálymentesítési munkák), korábbi munkáltatótól felvett kölcsön visszafizetése, törlesztése, vagy korábban hitelintézettől felvett hitel visszafizetése, törlesztése.A munkáltatói és az önkormányzati kölcsönök jelentősége megnő, hiszen az Szja tv. nyári módosítása értelmében 2019. január 1-jétől a munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatások adómentessége megszűnik. A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv. 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdése értelmében a kamatkedvezmény elbírálása szempontjából a méltányolható lakásigény mértéke az alábbiak szerint alakul:

egy-két együtt költöző, együtt lakó családtagok esetében legfeljebb három lakószoba,

három-négy együtt költöző, együtt lakó családtagok esetében legfeljebb négy lakószoba,

minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.Az együtt költöző, együtt lakó családtagnak számít a munkavállaló:

(2013. évi V. tv.) szerinti közeli hozzátartozója, házastársának közeli hozzátartozója,élettársa és annak közeli hozzátartozója.

További feltétel, hogy az érintettek a hitellel érintett lakásba együtt költözzenek be vagy ott életvitelszerűen együtt lakjanak. Az együtt költöző, együtt lakó családtagok életkora és jövedelme nem releváns.

Ha egy házaspár esetén sem a férj sem a feleség nem töltötte be a 40. életévét, akkor együtt költöző, együtt lakó családtagnak azokat a gyermekeket is beszámíthatják, amelyek még nem születtek meg. Megszületendő gyermekkéntfigyelembe lehet venni:

gyermektelen házaspár esetében három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő

gyermeket.A lakószobák számának megállapítása során ügyelni kell az alapterületre is:

Nem kell lakószobaként figyelembe venni azt a helyiséget, amelynek alapterülete a 8 négyzetmétert nem haladja meg.

A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Egy lakószobának legfeljebb a 30 négyzetméter alapterületű lakóhelyiség számít. Amennyiben a lakóhelyiség alapterülete a 30 négyzetmétert meghaladja, akkor azt két lakószobaként kell figyelembe venni.

Előfordulhat, hogy a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van. Ebben az esetben ezt a helyiséget két szobaként kell számításba venni, ha a hasznos alapterület meghaladja a 60 négyzetmétert.

A „bankrendszert” érintő hitelezési szabályok szigorítsa miatt különösen érdemes megfontolni a munkáltatói kölcsönök nyújtását a jövő évben is, hiszen a kamatmentes vagy az alacsony kamatozás mellett folyósított lakáscélú munkáltatói kölcsön nagy segítséget nyújthat a munkavállalóknak.

Ha a munkáltatói kölcsönre vonatkozó adómentesség feltételei nem állnak fenn, akkor az Szja tv. 72. § (1) bekezdése alapján számítandó a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell majd fizetnie a munkáltatónak. Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A jegybanki alapkamat mértéke a cikkírás időpontjában 0,9 százalék.

Bármely munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét, vagy teljes egészét elengedi. Amennyiben a kölcsön elengedésére 2018. december 31-ét követően kerül sor, akkor már méltányolható lakásigény esetén sem lehet adómentes

támogatásként kezelni az elengedett kölcsön összegét. A jelenleg hatályos Szja tv. 4.§ (2) c) pontja értelmében a magánszemély nem pénzben szerzett bevételének minősül az elengedett tartozás összege.

https://5percado.hu/munkaltatoi-lakascelu-kolcsonok/

A munkáltatói lakáscélú kölcsönök 2019., avagy a legújabb változtatási javaslatA méltányolható lakásigény törlésre kerülne a feltételrendszerből

SZERZŐ: SÁNDORNÉ ÚJ ÉVA KÖZZÉTÉVE: 2018. NOVEMBER 16.

CÍMKÉK: CSALÁDALAPÍTÁSI TÁMOGATÁS, KAMATKEDVEZMÉNY, LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖN, MÉLTÁNYOLHATÓ LAKÁSIGÉNY, SZJA TV., T/2931, TOBORZÓPÉNZ

OLVASÓI ÉRTÉKELÉS:

Még meg sem száradt a tinta a T/2931. számú törvényjavaslat szövegén. Még ki sem hirdették a módosító törvényt és máris szembesülni kell a 2018. november 9-én benyújtott – a T/2931 törvényjavaslatot érintő – újabb „Összegző módosító javaslattal” (továbbiakban: javaslat). Figyelemre méltó a lakáscélú kölcsönöket érintő újabb változtatási javaslat.

Amikor jelentősebb törvénymódosításra (nem pontosításra) kerül sor akkor mindig nagy talány, hogy miként kell kezelni azokat a helyzeteket, jövedelmeket, amelyekről szóló döntés még az egyik, a folyamat vége pedig már egy másik személyi jövedelemadó törvény szabályai alá esnek. A munkáltatói lakáskölcsönök esetében is ez a helyzet. A munkáltatók több évvel ezelőtt is folyósíthattak lakáscélú kölcsönöket, amelyek elengedéséről talán a napokban vagy jövőre kívánnak dönteni. A javaslatot alaposan el kell olvasni, hiszen ez nem csupán pontosításokat, módosításokat, hanem összegzést is tartalmaz. Arra figyelni kell, hogy mely esetben módosítja a jelenleg hatályos a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.), miként változtatná meg a

T/2931. számú törvényjavaslat egyes pontjait, valamint azt is figyelni kell, hogy melyek az újdonságok.

Az újabb javaslat az Szja tv. 95. § (5) bekezdésén kíván változtatni. Egy egyszerűbb, könnyebben értelmezhetőbb szabályozás kerülne bevezetésre.

A T/2931. számú törvényjavaslat értelmében – amennyiben az változatlan tartalommal elfogadásra kerül – 2019. január 1-jétől nem kell kamatkedvezményt megállapítani, sem az önkormányzat sem a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelek esetében, ha a kölcsönnel/hitellel érintett lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

A jelenlegi módosító javaslat 8. §-a értelmében az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja is változna. Bevezetésre kerülne egy időbeli és egyben egy összegbeli korlátozás is. A módosítás alapján nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha 5 évet egybeszámolva a munkáltatói hitel nem haladja meg a 10 millió forintot. Az öt éves időtartam, valamint a 10 millió forint meghatározásakor a folyósítás évét és az ezt megelőző négy évet kell figyelembe venni. Az adómentességhez hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján kell a hitelt nyújtani a magánszemély részére és azok igazolása is szükséges a kedvezmény érvényesítéséhez.

A legújabb javaslat alapján a figyelembe vehető jogcímek az alábbiak:

saját lakás építése, saját lakás építtetése, lakás zártvégű lízingbevétele, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes

szerződés keretében történő megszerzése, saját lakás vásárlása, a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését

eredményező növelése, a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-,

gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-,

vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig,

a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson,

meglévő lakóépületen vagy használt lakáson korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése.

A méltányolható lakásigény meghatározását a T/2931 törvényjavaslat újradefiniálta, azonban a legújabb javaslat ezt törli a feltételek közül.

Törli továbbá az összegző módosítási javaslat az együtt költöző, együtt lakó családtagok fogalmát is.

Az újabb módosítás szerint a lakószoba fogalma a következőre módosulna: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.

Nem kell kamatkedvezményként figyelembe venni a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás. A rendvédelmi szervekről a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó 2015. évi XLII. törvény rendelkezik. Rendvédelmi szervnek minősül:

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A családalapítási támogatásról a rendvédelmi törvény 170. §-a rendelkezik.

Ugyancsak nem kell figyelembe venni kamatkedvezményként a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított:

toborzópénzt, a szerződés-hosszabbítási díjat, a visszailleszkedési támogatást, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 74/A. §-a szerinti juttatást

és családalapítási támogatást, feltéve, ha azt vissza kell fizetni.A toborzópénz visszafizetéséről a honvédek jogállásáról szóló törvény 247/E. § (1) bekezdése rendelkezik. A 32. § (5) bekezdés, a 74. § (1) – (3a) bekezdések, a 74. § (4) c) pont, 92. § (9) bekezdés, 215. § (6) bekezdés, valamint a 247/E. § (3) bekezdése szabályozzák a visszailleszkedési támogatást. Ugyanezen törvény 74/A. §-a alapján miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű juttatásra jogosult a tiszti és az altiszti állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább két év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít. A családalapítási támogatásról pedig a vonatkozó törvény 140. § (2) bekezdése rendelkezik.

megbízási jogviszony

https://ado.hu/ado/megbizasi-jogviszony-a-gyakorlatban/

Megbízási jogviszony a gyakorlatbanSzerző: Szörényi Marianna Dátum: 2018. november 20.Címkék: megbízási jogviszony, megbízási szerződésRovat: Adó

FacebookLinkedIn

Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Lehetőség van dolgozni munkaviszonyban, megbízási-, vállalkozási-, bedolgozói jogviszonyban, felhasználói szerződéses jogviszonyban (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban), tanulóként tanulói szerződéssel vagy együttműködési megállapodással, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, segítő családtagként, továbbá a társaság tagjaként társas vállalkozóként. Fentiek közül ebben a cikkben a megbízási jogviszonyt és annak legfontosabb elemeit mutatjuk be, a gyakorlati élet alkalmazhatóságában.

Az Szja törvény szerint a megbízási jogviszony alapján kapott díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amiről két dolgot fontos tudni:

1. a bevétel után költség elszámolási lehetőség van,

2. a bevétel költséggel csökkentett része a jövedelem.

Költségelszámolás történhet költséghányad alkalmazásával, ekkor a bevétel 10%-a költség, amelyet nyilatkozat hiányában automatikusan kell alkalmazni. Történhet még tételes költségelszámolással, legfeljebb a bevétel 50%-ig, ekkor a költségeket számlával kell igazolni. Persze hozhatunk olyan döntést is, hogy nem szeretnénk költséget elszámolni, ezt sem tiltja semmi. Bárhogy is döntünk év elején, azt a költség elszámolási módot kell alkalmaznunk az adóévben minden önálló tevékenységből származó jövedelmünk (pl. ingatlan bérbeadás) esetén.

Amennyiben év közben a 10 % költséghányad alkalmazását választottuk, az adóbevallás készítésekor dönthetünk úgy, hogy mégis tételesen szeretnénk elszámolni költségeinket. Fordítottjára viszont nincs lehetőség, ha év közben tételes elszámolást alkalmaztunk, adóbevalláskor 10 % költséghányad alkalmazására nem válthatunk.

Ahhoz, hogy a biztosítási jogviszonyt el tudjuk bírálni, megbízási jogviszony esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri e a minimálbér 30 %-át (2018-ban 41 400 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2018-ban 1 380 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után. Kiemelném, hogy ugyanazon munkáltatónál adott naptári hónapban, több megbízási jogviszony keretében szerzett jövedelmek összegét (és a napok számát is) össze kell adni.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, pl. a gazdasági társaság vezető tisztségviselője esetében is ugyanígy kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, annyi különbséggel, hogy ez esetben nincs lehetőség költségelszámolásra.

Biztosítottként megbízott díjából 15 % Szja, 10 % nyugdíj-, 4 % természetbeni- és 3% pénzbeli (kivéve ha a megbízott öregségi nyugdíjas) egészségbiztosítási járulékot kell vonni, továbbá

megbízót 19,5 % szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. Amint a biztosítási kötelezettségre fény derül – ami sok esetben csak a kifizetéskor történik – NAV felé bejelentési kötelezettség keletkezik a T1041-es nyomtatványon.

Ha a megbízott nem válik biztosítottá, akkor a díjból csak 15 % Szja-t kell vonni, megbízó a 19,5 % szochot és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást ebben az esetben is köteles fizetni, viszont NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettsége a T1041-es nyomtatványon.

Harmadik eset, amire lehetőséget biztosít a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:280. §–a, hogy megbízott ingyen vállalja a megbízást. Ebben az esetben megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Nézzünk 1-1 példát, 10 % költséghányad alkalmazásával, hogy átláthatóbbá tegyem a biztosítottá válás felülvizsgálatát:

1. Egy megbízási jogviszonyban 10 napnyi időszakra rögzített feladat ellátásáért 42 000 Ft megbízási díjat kap a megbízott.

Bevétel 42 000 – 10 % költséghányad = 37 800 Ft jövedelem

37 800 Ft / 10 nap = 3 780 Ft/nap

minimálbér 30%-a 41 400 Ft / 30 = 1 380 Ft/nap

Mivel az 1 napra eső jövedelem meghaladja a törvényben előírt, 2018-ban 1 380 Ft mértékét, ezért biztosítottá válik a megbízott, és a fent leírtak szerint kell eljárni.

37 800 Ft x 15 % =5 670 Ft Szja, 37 800 x 7 % = 2 646 Ft EBJ, 37 800 x 10 % = 3 780

Bevétel 42 000 Ft – 5670 Ft Szja –  2 646 Ft EBJ – 3 780 Ft nyugdíjj. = 29 904 Ft kifizetendő összeg.

2. Ha viszont a megbízott megbízási szerződése 28 napra szól, erre az időszakra kapja a 42 000 Ft megbízási díjat, már másképp alakul a számítás.

Bevétel  42 000 – 10 % költséghányad = 37 800 Ft jövedelem

37 800 Ft / 28 nap = 1 350 Ft/nap

minimálbér 30 %-a  41 400 Ft / 30 = 1 380 Ft/nap, tehát nem haladja meg a jövedelme az előírt mértéket, így nem válik biztosítottá.

37 800 Ft x 15 % =5 670 Ft Szja

Bevétel 42 000 Ft – 5670 Ft Szja = 36 330 Ft lesz a kifizetendő összeg.

Folyamatos munkavégzés esetén főszabály szerint havonta, kifizetéstől kifizetésig nézzük az időszakot. Ha a munkát végző személy időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezésével kap díjazást, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálására a díjazás kifizetésekor történik.

A megbízási szerződésben rögzített időszakon belül nem kell vizsgálni, hogy a megbízott mely napokon, összesen milyen időtartamban teljesítette a feladatot. Ha a szerződésben nem rögzítették a megbízás időtartamát, akkor a szerződéskötéskor a díjfizetésig eltelt időszakot kell figyelembe venni. Megbízási szerződés köthető szóban és írásban egyaránt, viszont a későbbi viták elkerülése végett mégis inkább azt javaslom, hogy foglaljuk írásba.

Megbízási jogviszony és munkaviszony egyszerre:

Megbízási jogviszonyt is létesíteni ugyanazon munkavállalóval, csak akkor lehet, ha a dolgozót a munkaviszonyban ellátott munkakörétől távol eső munkakörre szeretnénk megbízni. Lényeges, hogy jól elválasztható legyen adott esetben a két munkakör, annak munkaideje és beosztása. Ha a két jogviszonyban ellátott feladatok tartalmilag azonosak, vagy akár egy munkakörben is elvégezhetők lennének, akkor semmisnek mondhatják ki a megbízási szerződéses jogviszonyt, és a kezdő naptól munkaviszonnyá minősíthetik, annak minden adóterhével együtt.

Bemutatom a két jogviszony közti lényeges különbségeket, melyek alapján egyértelműen elkülöníthetők:

Munkaviszony Megbízási jogviszony

munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (Mt.) vonatkozik rá (pl. munkaszerződést kötnek);

megbízási szerződés az alapja, Ptk. vonatkozik rá;

a munkavállalónak személyesen, folyamatosan és rendszeresen rendelkezésre kell állnia, munkáltató utasításait követve, az ő ellenőrzése alatt;

felek függetlenek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét feladat ellátásáért vállal kötelezettséget;

munkavégzés időtartamát, helyét, és a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg;

nincs meghatározva a munkavégzés helye, sem a munkaidő. A megbízott maga osztja be idejét, kizárólag határidőket, részhatáridőket szabhat meg a megbízó (az ügy ellátásának időpontját meghatározhatja, pl. ha egy 1 napos konferencia idejére kötik a megbízási szerződést);

munkavégzésért munkabér jár, bizonyos feltételek teljesülése esetén pótlékok;

megbízó díjat fizet a megbízottnak, de akár ingyen is el lehet vállalni. Nincs plusz juttatás, sem pótlékok;

Mt. szerint meghatározott időtartamra fizetett szabadságot köteles biztosítani a munkáltató;

nem jár szabadság;

munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés.

a munkavégzés a megbízott saját eszközeivel történik.

Fontos tehát, hogy a megbízási szerződés ne foglalja magába a munkaviszony tipikus tartalmi elemeit, nehogy színlelt szerződésnek minősüljön. A munkaviszonnyá minősítéssel járó fizetési kötelezettség bizonyos esetekben igen súlyos összeget jelenthet, ezért tanácsos felülvizsgálni az ellátandó feladatokat, még a megbízási jogviszony létesítése előtt.

kerekítés jogszabály

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0800003.TV

2008. évi III. törvény

az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól