PÁLYÁZATAZ IZSÁK IMRE ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

INTÉZMÉNYVEZETŐI (MAGASABB VEZETŐI) ÁLLÁSÁRA

Herkliné Ebedli Gyöngyi

2012.

2

„Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát

gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és

rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az

olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.”

/Antoine de Saint-Exupéry/

3

Tartalomjegyzék

I. Önéletrajz…………...……………………………………....5. oldal

II. Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ………....8. oldalII.1. Az intézmény környezete, a csácsbozsoki városrész……......8. oldal

II.2. Az ÁMK mint intézmény……………………………………..9. oldalII.2.1. Az intézmény története……………………………………………..9. oldal

II.2.2. Az épület…………………………………………………………….9. oldal

II.2.3. Az intézmény körzete……………………………………………..10. oldal

II.3. Óvoda………………………………………………………...10. oldalII.3.1. Helyzetelemzés…………………………………………………….10. oldal

II.3.2. Szakmai munka…………………………………………………...11. oldal

II.4. Iskola…………………………………………………………12. oldalII.4.1. Személyi feltételek………………………………………………...12. oldal

II.4.2. Alsó tagozat………………………………………………………..13. oldal

II.4.3. Felső tagozat……………………………………………………….14. oldal

II.4.4. Sajátosságok……………………………………………………….15. oldal

II.4.4.1. Az ép értelmű, de mozgásában korlátozott gyermekek befogadó

iskolája…………………………………………………...15. oldal

II.4.4.2. Személyes pedagógia……………………………………...16. oldal

II.4.4.3. Két idegen nyelv oktatása…………………………………16. oldal

II.4.4.4. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)-5.2.5.B-10/2

pályázat

„Itt kiköthetsz” Diák- sziget ifjúsági információs és tanácsadó

iroda működése, közösségépítő és közösségteremtő programja

Zalaegerszegen…………………………….……………..17. oldal

II.5. Közművelődés………………………………………………..18. oldalII.5.1. A művelődési központ…………………………………………….18. oldal

II.5.2. Könyvtár…………………………………………………………...20. oldal

III. Vezetői program………………………………………...21. oldalIII.1. Óvoda………………………………………………………..21. oldal

III.2. Iskola………………………………………………………...22. oldal

4

III.2.1. Állagmegóvás…………………………………………………...22. oldal

III.2.2. Tehetséggondozás………………………………………………22. oldal

III.2.3. A tantestület mint közösség……………………………………22. oldal

III.2.4. Az ép értelmű, de mozgásukban korlátozott tanulók befogadó

intézménye…………………………………………………….22. oldal

III.2.5. Az „Ugródeszka program”…………………………………….23. oldal

III.2.6. Természet közeli iskola………………………………………...24. oldal

III.2.7. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)-5.2.5.B-10/2

pályázat

„Itt kiköthetsz” Diák- sziget ifjúsági információs és tanácsadó

iroda működése, közösségépítő és közösségteremtő programja

Zalaegerszegen………………………………………………..24. oldal

III.2.8. „TÁMOP 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése”………….25. oldal

III.2.9. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program-1.2.3-11/1…..25. oldal

III.2.10. Nyelvi képzés………………………………………………….25. oldal

III.2.11. Más intézményekkel való kapcsolat…………………………26. oldal

III.2.12. „20 éves az iskola”…………………………………………….27. oldal

III.2.13. Marketing……………………………………………………..28. oldal

III.2.14. Továbbképzések………………………………………………28. oldal

III.2.15. A szülő munkaközösséggel való kapcsolat…………………..29. oldal

III.3. Közművelődés……………………………………………..29. oldal

IV. Konklúzió………………………………………………..30. oldal

MELLÉKLETEK…………………………………………...31. oldal

5

I. Önéletrajz

HERKLINÉ EBEDLI GYÖNGYI

Személyes adatok:

Születési hely és idő Zalaegerszeg, 1961. 09. 28.Családi állapot: férjezettGyermekek: Herkli Mátyás Barnabás, 1987

Herkli Kata Lilla,1990Munkahely: Izsák Imre ÁMK, Zalaegerszeg

Cím: H-8900 Zalaegerszeg, Válicka u. 1.Tel: 06 30 237-4844Email: herkli.gyongyi@gmail.com

Szakmai életrajz:

2010-2012 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözoktatási vezető képzés - szakvizsgázott pedagógus,közoktatási vezetőBudapest – Zalaegerszeg

2003-2004 Nemzeti Szakképzési IntézetSzámítógép kezelői informatikai képzés

1985-1989 Berzsenyi Dániel Tanárképző FőiskolaÁltalános iskolai tanító szaknépművelési - kiegészítő képzésSzombathely

1976-1980 Deák Ferenc SzakközépiskolaEgészségügyi szakZalaegerszeg

1968-1976 Csácsi Utcai Általános IskolaZalaegerszeg

mailto:gyongyi@gmail.com

6

Egyéb képzettségek (tanfolyamok)

2010 „Az olvasás, szövegértési kompetencia fejlesztését segítőkorszerű tanítási- tanulási módszerek, eljárások, technikák”tanfolyam

2003 „Ember és környezet” továbbképzés

2001 „Környezetvédelmi napok”, Környezetbiológia 30 órásakkreditált továbbképzés

1999 „Országos konferencia a beilleszkedési, magatartási, tanulásizavarokról”

1992-1993 Pedagógusok Intenzív TovábbképzéseSzombathely

Szakmai gyakorlat:

2012- tagintézmény vezetőIzsák Imre ÁMKZalaegerszeg

1984- pedagógusCsácsi Utcai Általános IskolaIzsák Imre ÁMKZalaegerszeg

Egyéb tevékenységek:1998- Zalaegerszeg MJV Önkormányzati képviselő

Csácsbozsok városrész

1998- Zalaegerszeg MJV Önkormányzat, Oktatási Bizottsági tag2010- Zalaegerszeg MJV Önkormányzat, Pénzügyi Bizottsági tag1996- Szent-Györgyi Albert DSE Természetjáró Szakosztály vezető

Idegen nyelvek Angol alapszint

7

Személyes hitvallás:

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen

tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

megtanulja szeretni, amit csinál,és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Dr. Szentgyörgyi Albert

A pedagógus elhivatottság számomra azt jelenti, hogy valóban megtaláltam azt a

hivatást, amit egy életen át szívvel- lélekkel csinálni tudok.

Az elmúlt közel 30 esztendőben az iskola számomra soha nem volt „csak egy

munkahely”, hanem életem szerves része, ahol a kötelező feladatok elvégzésén túl, kiélhettem

a gyermekek iránti szeretetemet, a nevelés terén bennem szunnyadó kreativitást is.

A kollégáimmal, az iskola valamennyi dolgozójával, a szülőkkel és a város más

intézményeivel igyekeztem mindig jó, közvetlen és konstruktív kapcsolatot kialakítani.

Úgy munkámban mint magánéletemben az optimista hozzáállás és a

kompromisszumkészség meghatározó szerepet tölt be. Érdeklődésem szerteágazó, fogékony

vagyok az új dolgokra.

Szabadidőmben szívesen sportolok (kerékpározás, túrázás, síelés, torna), kertészkedek,

olvasok és zenét hallgatok.

8

III. Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ

II.1. Az intézmény környezete, a csácsbozsoki városrész• A városrész szívében van

• Családias, kertvárosi, zöld, ideális környezet

• Személyes kötődés (itt élek, képviselő vagyok)

Az 1980-as években Csácsbozsok jelentős változásokon ment keresztül.

Az újonnan kialakított településrészen nagyarányú építkezések folytak, melyek nyomán

a lakosság létszáma is ugrásszerűen megnövekedett. Ennek kapcsán vált indokolttá egy új,

korszerű iskolaépület megépítése. Ez 1992-ben került átadásra. A 1993-ban sportcsarnokkal

kibővült intézmény 1995-től lát el közművelődési feladatokat. Az ÁMK-ban 2006-tól

közkönyvtár is működik, kielégítve a többcélú intézményekkel szemben támasztott

követelményeket is.

Az épület a városrész szívében van, központi elhelyezkedése különösen alkalmassá teszi

a helyi lakosság oktatási, művelődési és sportolási igényeinek kielégítésére.

Kiemelten fontos tehát, hogy ezeket az adottságokat, az intézményt érintő átalakítások során

ne érjék kedvezőtlen változások.

A magam részéről születésemtől kezdve szorosan kötődöm Csácsbozsokhoz,

Csácsbozsok életéhez és a helyi oktatáshoz, közművelődéshez.

Képviselőként fokozott hangsúlyt fektettem a helyi értékek, a jellegzetes kertvárosi

környezet megtartására. Az intézmény a környezetében létesült parkkal együtt szépen

illeszkedik bele ebbe a zöldövezeti környezetbe.

9

II.2. Az ÁMK mint intézmény

II.2.1. Az intézmény története

Az intézmény elődje a Csácsi Utcai Általános Iskola volt.

A városrész - infrastrukturális és földrajzi- fejlődésével igény mutatkozott új iskolaépület

megépítésére.

1992-ben indult el a tanítás a jelenlegi épületben, ami 1993-ban tornacsarnokkal bővült.

Többcélú intézményként 1995-től kibővített funkcióval közművelődési feladatokat is ellátott

az intézmény.

1997-től kétcsoportos óvodával bővült az addigi iskola, majd 1998- ban Izsák Imre Általános

Művelődési Központ lett a hivatalos elnevezés.

2001- től az iskolai kereteken belül felnőttképzés is indult, mely azóta is tart.

Az Általános Művelődési Központ 2006-ban –a közművelődési könyvtárral- vált nevének

megfelelően többcélú intézménnyé.

II.2.2. Az épület

Az épület a többcélú intézmény igényeinek megfelelően lett kialakítva.

Többszintes, szinteltolásos. Az alagsorban kondicionáló terem kapott helyet az iskola

diákjai és a városrész sportolni vágyó lakosai számára.

A földszinten az óvoda, az ebédlő és az aula található. Az óvoda bejárata elkülönített,

de szerves egységként része az épületnek. Az aula a közösségi rendezvények színtere. Az

ebédlőhöz kapcsolódó konyha melegítőkonyha, az előírásoknak megfelelően működik.

A félemeleten találhatók az alsós tantermek, mozgássérült mosdó- és illemhelyiség, az

ének- zene szaktanterem, technika szaktanterem, és innen közelíthető meg a tornacsarnok. Két

alsós tanterem és az ének- zene szaktanterem digitális táblával felszerelt. Ezen a szinten

működik a stúdió, melynek technikai eszközei igénylik a kor elvárásainak megfelelő

fejlesztést. A tornacsarnok felújítása 2003-ban megtörtént, az öltözők és a vizesblokk

felújítására azonban a jövőben kell sort keríteni. A csarnok nemcsak a városrész-, hanem a

város lakossága körében is népszerű, ez bevételi forrást jelent az ÁMK-nak.

Az első emeleten vannak az informatika- és a nyelvi szaktantermek (digitális táblával),

a fejlesztő termek (mozgásfejlesztő terem, a konduktív terápia szaktanterme, gyógypedagógiai

fejlesztő terem), valamint az irodák. Ezen emelet ad helyet a Dús László Galériának, mely

10

számtalan külső művész kiállításának és az intézményi képzőművészeti és kézműves munkák

bemutatásának színtere.

A további félemeleten a felsős osztálytermek és a digitális táblával felszerelt

szaktantermek, továbbá a könyvtár és a közművelődés irodái kaptak helyet. Ezen az emeleten

került elhelyezésre a térfigyelő rendszer központi állomása is, mely további bővítést igényel.

A padlástér jelenleg raktárként funkcionál, de beépítése a jövőben, anyagi és szakmai

lehetőségek függvényében szükségessé válhat.

Az épület udvarrésze megosztott. A játszótér program első lépéseként épült meg az

óvoda elkülönített játszórésze, amit igény esetén egybe lehet nyitni az udvarral. Az

iskolásoknak egy évvel később újult meg az udvari játszóterük. Ekkor nyílt lehetőség arra,

hogy a városrész gyermekei felé is nyitottá válhasson a hátsó udvari komplexum.

Az intézmény a Gyökmadár szoborral és azt körülvevő hívogató, virágos parkkal várja

az ide érkezőket, az itt tanulókat.

II.2.3. Az intézmény körzete

Az intézmény körzete Csácsbozsok városrész, valamint Kisbucsa a Zalaegerszeg

Megyei Jogú Város közoktatási megállapodása alapján. Ezen kívül az ép értelmű, de

mozgásában korlátozott gyermekek kijelölt fogadóiskolája.

II.3. Óvoda

II.3.1. Helyzetelemzés

1997-ben a modern iskolaépületen felül, belső átépítéssel került kialakításra a két

csoportos, 60 fő befogadására alkalmas óvoda.

A gyermekek nevelését, gondozását 4 óvodapedagógus és 2 dajka néni látja el. Az

óvoda a lelkes dolgozóknak és segítőiknek köszönhetően mára modern, a kor igényeit,

elvárásait és az oktatási-nevelési módszerek korszerű alkalmazását megvalósító intézmény

lett. A csácsbozsoki településrészi önkormányzattal karöltve elkészült a már régóta áhított

óvodai játszótér, amely azóta további eszközökkel és parkkal bővült.

A 100-117%-os kihasználtsággal működő óvoda iránt nyitás óta nagy az érdeklődés,

hisz a városrész óvodás korú gyermekeinek több mint 90%-a ide jár. Tizenöt éve a város

egyik legzsúfoltabb óvodája.

11

Az óvoda a nevelési program megvalósításához szükséges eszközrendszerrel

rendelkezik. A korszerű szakmai eszközök beszerzése és az elhasználódottak pótlása

folyamatos.

II.3.2. Szakmai munka

Az óvodai élet során fontos a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a gyermekek

érzelmi biztonságának megteremtése, fejlődésük és fejlesztésük során az egyéni és életkori

sajátosságaik, másságuk, fejlődési ütemük figyelembe vétele. Minden gyermek egyedi és

megismételhetetlen, a kiteljesedéséhez az alapok lerakása és a boldog, sikeres, alkotó élethez

szükséges kompetenciák megerősítése a feladat.

Az óvodának és a nevelőtestületnek együttműködő, egymást segítő, jó kapcsolata van.

Az óvodások változatos családi háttérrel érkeznek. Egyre több a csonka család, amely

súlyos anyagi és egzisztenciális problémákkal küzd. A munkahely megtartására törekvés, az

óvoda jelentőségét, nevelő-segítői és kompenzáló hatását egyre fontosabbá teszi. Növekszik a

család és az óvoda egymásra épülő, egyaránt erősítő nevelő hatása. A változatos családi háttér

és a gazdasági nehézségek ellenére a szülői közösségek számottevő része nagyban hozzájárul

az óvoda sikeres működtetéséhez.

Az óvodai nevelés gondoskodik az életkornak és egyéni képességeknek megfelelő

műveltségtartalom (anyanyelvi-, irodalmi-, ének-zenei, vizuális-, testi nevelés, és a külső

világ tevékeny megismeréséről) közvetítéséről. A gyermeki személyiség egészének

kibontakoztatása sokszínű, játékra alapozott komplex tevékenységek során valósul meg.

Már kiscsoporttól kezdve gyermek és szülője a sok-sok közös ÁMK programon

keresztül kapcsolatba kerül az intézmény teljes személyzetével. Ez rendkívüli előny, hisz

iskolakezdéskor nincs szorongás, izgalom a személyes kapcsolatnak köszönhetően.

12

II.4. Iskola Szorosan együttműködve a családdal biztosítja a 6-14 éves korosztály korszerű

oktatását, nevelését, képzését, művelődését.

Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda

felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók

képességeinek maximális kibontakoztatásáról, a középiskolai átmenet zökkenőmentes

előkészítéséről.

Sokoldalú együttműködéssel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi

demokrácia formáinak felhasználásával.

Munkájában épít az ÁMK közművelődési funkciójából eredő lehetőségekre.

Kezdetben a közvetlen lakókörnyezetben élő családok gyermekeinek kínált hatékony

és eredményes nevelést és oktatást, de már a lakókörnyezeten kívül élő családok is

szívesen választják.

II.4.1. Személyi feltételek

Az intézmény dolgozóinak létszáma 40 fő. Ebből óvodapedagógus 4 fő, pedagógus

17fő, konduktor 1fő, gyermekfelügyelő 1fő, könyvtáros- közművelődés-szervező 3fő,

ügyviteli dolgozó 3fő, egyéb szakalkalmazott (oktatás technikus) 1fő, fizikai dolgozó 10fő.

A nevelőtestület főbb erényei:

• családias légkör, baráti hangulat

• szakmai elhivatottság és alázat

• gyermekszeretet

• belső igény a szakmai fejlődésre

• kreativitás, nyitottság az új ismeretekre

• az új módszerek megismerése iránti igény

• dinamizmus, fiatalos lendület

• mások munkájának elismerése, megbecsülése

• a szülői munkaközösséggel és a szülőkkel való jó kapcsolat

• a városrész iránti hűség.

13

II.4.2. Alsó tagozat

A 2012-13-as tanévben 70 fős létszámmal, minden évfolyamon egy osztállyal

működik.

Guruló rendszerben, egysoros évfolyamon tantárgycsoportos felosztásban egy- egy osztály

délelőtti oktatását és délutáni nevelését párban két tanítónő látja el. Ők gondoskodnak

nemcsak a NAT-ra épülő kerettantervben megfogalmazott tananyag átadásáról, hanem a

tanulási problémával és nehézséggel küzdő gyermekek egyénre szabott fejlesztéséről és a

tehetségek kibontakoztatásáról is. Négy esztendőn keresztül ugyanazon pedagógusok

oktatják-nevelik a gyermekeket, ezzel kialakítva a személyes kötődést és azzal együttjáró

biztonságérzetet.

A BTM-es tanulók egyéni fejlesztése kizárólag a tanítók, tanárok feladata, az SNI-s

gyermekekkel az intézmény fejlesztő pedagógusa, külsőleg foglalkoztatott gyógypedagógus

iránymutatásával dolgozik.

A tanítók szervezik a gyermekek délutáni szabadidős tevékenységét, melynél

hangsúlyt kap a szabad levegőn tartózkodás, játék és az intézmény szakkörein való részvétel.

Ezek sport, zene, tánc, képzőművészeti és kézműves területen kínálnak minden tanuló

számára tehetsége és igénye szerinti továbbfejlődési lehetőségeket. Az iskola nyitott a

felmerülő különleges szülői igényekre is. Az úszásoktatás negyedik osztályban kezdődik, ami

talán kicsit késő.

Kiemelt feladatok:

• a tehetségek felismerése

• tehetséggondozás, versenyeztetés

• az értő olvasás és az írás tudományának elsajátíttatása

• irodalmi ismeretek, szépirodalom iránti igény felkeltése

• a logikus gondolkodás fejlesztése

• a praktikus intelligencia kialakítása, a mindennapi életre nevelés

• a matematika alapjainak lefektetése, megerősítése

• környezeti nevelés

• egészséges életmódra szoktatás

• szabálytudat, rendszeresség kialakítása

• az illemszabályok elsajátítása

• az önálló tanulás segítése

• felzárkóztatás

14

• személyes pedagógia

Az alkalmazott pedagógiai módszer tekintetében szabad kezet kapnak a pedagógusok. Ez

vonatkozik a tankönyvcsalád kiválasztására és a haladási ütem megválasztására.

Egységes értékelési rendszerrel működik az alsó tagozat, mely a pedagógiai

programban és a helyi tantervben került rögzítésre.

II.4.3. Felső tagozat

A 2012-13-as tanévben 87 fős létszámmal, minden évfolyamon egy osztállyal

működik.

Az általános iskolákra vonatkozó OM rendelet 5-8. évfolyamra ajánlott óraszám

alapján kidolgozott helyi tanterv a Kt. 52. § (7), és (11) c) bekezdései alapján felzárkóztató és

tehetséggondozó órák beiktatásával igyekszik megvalósítani a pedagógiai programjában

vállalt azon szerepét, miszerint minden tanuló személyre szabottan a neki legjobban illő

oktatásban és nevelésben részesülhessen.

Kiemelten gondoskodik a középiskolába való zökkenőmentes átmenet előkészítéséről

és az alapkészségek megszilárdításáról, mely az országos kompetenciamerések tükrében

mérve kiemelkedő. Nagyon jó a felvételi statisztika a 8. osztály után. Ellenben a hatosztályos

gimnáziumba olyan gyermekek is bekerülnek iskolánkból, akik még nem érettek erre az

intézményrendszerre és ezt későbbi eredményeik tükrözik. A szülők rálátása erre az oktatási

modellre nem mindig reális, sok esetben nem gyermekük képességbeli érését tartják szem

előtt, hanem az aktuális „trendeknek” akarnak megfelelni.

A felső tagozat első feladata az alsó-felső közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása.

Ennek érdekében néhány éve a negyedik osztályban tanító tanítók –elsősorban az

osztályfőnökök- átadják az osztályt, mely során tájékoztatják a felsős kollégákat a gyermekek

tanulmányi-, közösségi munkájáról, szorgalmáról, magatartásáról.

A felső tagozaton megváltozik a nevelés- oktatás módja, ugyan alsóban is

megjelennek felsős pedagógusok (pl.: testnevelés, idegen nyelv, stb.) mégis felsőben más

minőségű a kapcsolat. Ötödik osztálytól kiemelten fontos a tanulás megtanítása, különösen az

önálló tanulás elsajátíttatása.

Az osztályfőnökök egyik legfontosabb feladata az osztályok közösséggé kovácsolása,

az életkori sajátosságokból adódó konfliktusok helyes kezelése. A hetedik és nyolcadik

osztályos korosztályban –ahol felerősödnek a kamaszkori devianciák- meg kell találni a

helyes utat, hogy a pályaválasztás küszöbén ne gátként álljon a „nemtanulás” időszaka a

15

sikeres felvételi útjába. Talán ez jelenti a jelen kor pedagógusainak a legnagyobb kihívást, ez

az időszak, ami a tanár-diák viszonyban a legnagyobb nehézség.

A gyermekek szociális és társadalmi különbözőségeikből adódóan nem egyforma

képességekkel rendelkeznek, s ezt az egysoros osztályokon belül kell kezelniük a

pedagógusoknak. A differenciálás során ki kell emelni a tehetségeket, fel kell zárkóztatni a

lemaradottakat és az átlag képességű tanulók számára is át kell tudni adni az ismeretanyagot.

A frontális tanítás helyett/mellett hangsúlyt kap az egyéni, páros és team munka, a digitális

oktatási formák tanulókhoz való adaptálása.

A tananyag könnyebb elsajátítását segíti a délutáni tanulószoba (pedagógusi

segítséggel), emellett az elfoglalt szülők gyermekeinek biztosítja a hasznos időöltést. Ez a

lehetőség iskolánkban nagy népszerűségnek örvend és hatékonyan működik.

Kiemelt feladatok:

• a szövegértési kompetencia erősítése

• a helyesírás tökéletesítése, a nyelvtani szabályrendszer beépítése

• a szépirodalmi ismeretek kiszélesítése

• mérhető matematikai tudás elősegítése

• a matematikai gondolkodás fejlesztése

• egészséges életmódra nevelés

• számítógépes írástudás fejlesztése

• használható idegennyelv-tudás megalapozása

• hazaszeretet, magyarságtudat kialakítása

• a felvételire és a középiskolai életre való felkészítés

II.4.4. Sajátosságok

II.4.4.1. Az ép értelmű, de mozgásában korlátozott gyermekek befogadó iskolája

A mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztését nyolc évvel ezelőtt kezdte meg az

intézmény. Az első gyermek, aki mozgáskorlátozottként itt végezte el az általános iskolát

2012 szeptemberétől középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban folytatja.

Ez az intézmény Zalaegerszeg Megyei Jogú Város által kijelölt gimnázium a mozgásukban

korlátozott gyermekek számára. Ezen gyermek kapcsán is mondható, hogy a fejlesztés

rendkívül hatékony és sikeres, melyben a jövőben is nélkülözhetetlen a fejlesztő team

(konduktor, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, gyermekfelügyelő)

munkája. Jelenleg két mozgásában korlátozott gyermek tanul az iskolában.

16

II.4.4.2. Személyes pedagógia

Az iskola kis létszámából adódóan mind a felzárkóztatást igénylő gyermekek, mind pedig

a tehetségek korai felismerése és fejlődésük biztosítása adott.

Tehetséggondozás

Az iskola egyik legfőbb célja a tehetségek minél korábbi felismerése (tantárgyi, sport,

művészeti, stb.) és képességeik továbbfejlesztése, versenyeztetése. Vannak pedagógusok, akik

akár szabadidejük terhére is vállalják az ezzel járó jelentős többletmunkát.

A szülők felől is nagy az elvárás az iskola felé a tehetséggondozás irányába, de ugyanakkor a

támogatás is adott részükről.

Jelenleg is számtalan városi, megyei és országos versenyen vesznek részt sikeresen az iskola

tanulói. Ez városi szinten még nincs kellőképp a köztudatban, ezen a jövőben változtatni kell.

Felzárkóztatás

Az iskolában nagyon jól működik az arra rászorulók felzárkóztatása, köszönhetően a

jól képzett szakembereknek és a már meglévő és jól működő kapcsolatrendszernek. A

családias intézményi adottságok miatt e tanulók szüleivel biztosított a napi szintű, személyes

kapcsolat a sikeresebb fejlesztés érdekében.

II.4.4.3. Két idegen nyelv oktatása

Gyermekei tanulmányai során minden szülőnek szembe kell néznie egy jövőt

meghatározó kérdéssel: milyen nyelvet tanuljon a gyermek? Legtöbbször ez a kérdés így

vetődik fel: angol vagy német? Mindkét nyelv mellett jelentős érvek szólnak.

Az angol mára már nem egy nemzeti nyelv, hanem a nemzetközi kommunikációé.

Arra a legnagyobb az esély, hogy az angol nyelv használata során nem anyanyelvű, hanem az

angolt szintén idegen nyelvként tanult felhasználóval kerülünk szembe. Az angol nyelv

elsajátítása mára már nem jelent előnyt, csupán azt, hogy nem kerülünk hátrányba a munkaerő

piacon.

Ha közelebbi hazánk, Zala megye földrajzi adottságait nézzük, a német nyelvtudás

jelenthet nagyobb előnyt. Akár ausztriai, vagy német munkavállalásról van szó, akár német

munkapartnerek magyarországi fogadásáról, a német nyelvtudás előnyt jelent.

Felismerve a munkaerőpiac követelményeit, az intézmény diákjai mindkét idegen

nyelvet tanulhatják. A második idegen nyelv ötödik osztálytól kerül az órarendbe.

Alsó tagozatban az első idegen nyelv megalapozása folyik, már első osztálytól.

Negyediktől a gyerekek heti 3 órában tanulják az első nyelvet, majd ötödikben a második

17

idegen nyelv is bevezetésre kerül heti 2 órában. Ennek célja egy új nyelv alapjainak lerakása a

kommunikációra helyezve a hangsúlyt.

II.4.4.4. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)-5.2.5.B-10/2 pályázat

„Itt kiköthetsz” Diák- sziget ifjúsági információs és tanácsadó iroda működése,

közösségépítő és közösségteremtő programja Zalaegerszegen

2011 nyarán közel 80 millió Ft nagyságú pályázatot nyert az Izsák Imre ÁMK. A

pályázat a Zalaegerszegen működő ifjúságot összefogó szervezetek összefogására,

koordinálására irányul, mind a közoktatási, mind pedig az egészségügyi ágazatokban.

Kiemelten kezeli a fiatalkori szociális és egészségügyi problémák primer prevencióját.

A pályázat által még szorosabb kapcsolatba került az intézmény, a város és a

városrész, lehetőséget kínálva az általános iskolás korosztály számára mozgásalapú

fejlesztésre, tanulást segítő mozgásterápiára, zeneterápiára, személyes konzultációs

lehetőségekre. Ennek a módszernek az iskolai keretekben való alkalmazása egyedülálló

kezdeményezés az országban, ami a legújabb szakmai kutatásokra épül, átgondolt és

megtervezett.

A pályázat a sikeres első év után második évébe lép, amely alatt ez a kapcsolat még

szorosabbá válhat, még inkább ki kell használni a pályázat ez irányú lehetőségeit.

18

II.5. Közművelődés1998 óta az lett volna az ÁMK célja, illetve feladata, hogy széleskörű kapcsolatot

teremtsen az intézmény és a városrész lakossága között. Jelenleg a közművelődés leginkább

az iskolásokra és a szülői körre épít, ennek megfelelően alakítja programjait.

Az egyéb, a helyi lakosságot szélesebb körben bevonó programok és rendezvények a

Csács és Bozsok Településrészi Önkormányzattal, illetve a Szent-Györgyi Albert DSE

Természetjáró szakosztályával karöltve valósulnak meg. Az intézmény tevékenységében ez az

a terület, amely leginkább fejlesztést igényel.

Sokkal több önálló civil szerveződésre is lenne lehetőség, illetve szükség.

II.5.1. A művelődési központ

Az ÁMK saját szervezésében megvalósuló közművelődési programok:

• farsangolás

• Izsák-napi megemlékezés

• Nőnap

• húsvéti készülődés programjai (kézműves foglalkozássorozat, stb.)

• májusfaállítás

• májusfa kitáncolás

• Party-nap (szülők, nevelők, diákok találkozója)

• nyári táborok (kézműves-, nyelvi-, természetjáró- és Izsák tábor)

• egészséghét, ingyenes lakossági szűrővizsgálatok

• adventi készülődés

• Mikulás ünnepség

• karácsonyi koncert

• Szilveszteri vigasságok

Nem rendszeres programok:

• bábszínházi előadás-látogatások

• színházi előadás-látogatások

• helyi koncertek

• képzőművészeti kiállítások (Dús Galéria)

• tudományos előadások

19

Az ÁMK a Csács és Bozsok Településrészi Önkormányzattal, illetve a Szent-Györgyi Albert

DSE Természetjáró Szakosztályával közös programjai:

• március 15-ei megemlékezés

• medvehagyma napok

• csácsbozsoki borverseny

• környezetvédelmi hónap

• Nyuszi-túra

• Augusztus 20-i ünnepség

• Csácsbozsoki Fesztivál

• Mikulás- túra

• Szilveszteri túra

Ezeken a programokon a lakosság változó létszámban vesz részt.

Vannak kiemelt programok (pl.: karácsonyi koncert, ünnepi megemlékezések, túrák), melyek

évről-évre egyre nagyobb lakossági érdeklődés mellett zajlanak

Jelenleg aktívan működő klubok:

• Évgyűrűk Nyugdíjas Klub - a helyi nyugdíjasok önálló kezdeményezésére alakult klub

– rendszeresen tart összejöveteleket, saját rendezvényeket szervez (pl. májusfa állítás,

betlehem állítás) és aktívan társul az egyéb közösségi rendezvényekhez

• Természetjáró Klub - nyílt, gyalogos illetve kerékpáros túrák és kirándulások havi

rendszerességgel a városrész - illetve a város felnőtt lakosságának bevonásával

• Lányok, asszonyok klubja - tavaly ősszel indult új klub

Az ÁMK egyéb szolgáltatásai:

• aerobik

• gyógytorna

• kézműves foglalkozások

• játszóházak

20

II.5.2. Könyvtár

2006 októberétől az addigi iskolai fiókkönyvtár önálló közművelődési könyvtárrá vált,

melynek 9500 db körüli a kötetállománya. Lehetőség van könyvkölcsönzésre és

internethasználatra.

A könyvtár szolgáltatásait leginkább az iskola diákjai és tanárai veszik igénybe.

Ahhoz, hogy a könyvtár a városrész lakosságát is ki tudja szolgálni, vagy a könyvtárban

rendezvényeket lehessen tartani jelentős modernizálásra és fejlesztésre van szükség. Ehhez

anyagi fedezetet tud nyújtani a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program-1.2.3-11/1

pályázata, melyet az intézmény elnyert, de forráshiány miatt tartaléklistára került.

21

III. Vezetői program

III.1. ÓvodaEgyre nagyobb szülői igény mutatkozik arra, hogy intézményünk két éves kortól tudja

fogadni a városrész gyermekeit. Ez átalakítással és új vizesblokk építésével lenne megoldható.

Óvodánkban különös szerepe van a prevenciós nevelésnek. Fontosnak tartjuk a mindennapok

helyesen szervezett életritmusát, táplálkozást, testápolást, megfelelő öltözködést, mozgást,

edzést, kirándulást, pihenést, amelyek a gyermekek megfelelő fejlődését segítik elő.

Nevelési célok:

• a személyiség szabad kibontakoztatása

• érzelmek kifejezésére való képesség kialakítása

• a felnőttek tiszteletének megalapozása

• a lakóhely megismertetése

• egészséges életmód kialakítása

• együttműködési készség fejlesztése

• az érzelmi nevelés és szocializáció, másság elfogadtatása

• értelmi fejlesztés

• az iskolai ismeretek befogadására való felkészítés

Az óvoda aktívan részt vesz a városi rendezvényeken, továbbra is számítok erre mint

intézményünk menedzselési lehetőségére.

22

III.2. Iskola

III.2.1. Állagmegóvás

Az épület kisebb karbantartási munkái folyamatosak, ugyanakkor a leendő első

osztályban már nem tudtunk műanyag padlót cserélni, holott nagyon indokolt lett volna.

Célom a szülőkkel való jó kapcsolat ápolása és erősítése, hiszen eddig is támaszkodhattunk a

felújítások során rájuk, de ezután az anyagi források csökkenése miatt ez még fontosabb.

Szükséges a térfigyelő kamerarendszer bővítése.

Az ezen felüli felújítási munkákat igény és anyagi lehetőség szerint tervezem.

III.2.2. Tehetséggondozás

Szeretném, ha iskolánk továbbra is a város azon intézményei közé tartozna, ahol

kiemelt fontossággal kezelik a tehetségek felismerését, gondozását, versenyeztetését. Ebben

szeretném azokat a pedagógusokat motiválni és elismerni, akik vállalják az ezzel járó

többletmunkát. Szükség van olyan motivációs rendszer kidolgozására az anyagi feltételek

függvényében, amivel jutalmazni lehet azokat a pedagógusokat, akik iskolánknak jó hírnevet

szereznek. Szeretnék azzal a hagyománnyal szakítani, hogy kis iskola révén befogadó-

intézménye legyünk a máshonnan elutasított tanulóknak.

III.2.3. A tantestület mint közösség

Tudni kell magasra tenni a mércét, de mindenáron nem kell megugrani azt. A gyermek

is akkor tud teljesíteni, ha a segítő háttér megvan.

A pedagógusi munkám során is mindig fontos volt számomra a jó hangulat és baráti

légkör. Ezt az alapelvet igazgatóként is szeretném erősíteni közösségkovácsoló programokkal,

a tantestületi kirándulások, közös színházlátogatások, túrák, stb. A mindennapokban egy

megértő mosoly, egy baráti kézfogás, vagy beszélgetés, egy jó hangulatú munkahely, ahova

szívesen jönnek a kollégák dolgozni mindennél többet jelent és nem kerül pénzbe.

III.2.4. Az ép értelmű, de mozgásukban korlátozott tanulók befogadó intézménye

Az intézmény ezen feladatkörének ellátásához a személyi és tárgyi feltételek teljesek,

de az alapvető és talán a legfontosabb kritérium jelenleg még nem adott. Ez az intézmény

teljes akadálymentesítése. Elkészültek a tervek a lifthez, ám ezek oly mértékben bontják meg

az épület aulájának egységét, hogy egy ÁMK esetében nem megvalósíthatóak. Mindenképp

23

törekedni kell olyan építészeti megoldás megtalálására, ami lehetővé teszi a kerekes székes

közlekedést az épületen belül, anélkül hogy az épület központi egységét megtörné. Az anyagi

fedezet az átalakításra jelenleg még nem biztosított, de célom a mihamarabbi megoldás

megtalálása, hiszen további mozgássérült tanulók beiratkozását várjuk az előzetes felmérések

alapján.

III.2.5. Az „Ugródeszka program”

45.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,

legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a

szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és

ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján

kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a

kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy

a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (Hatályos 2013.

január 1. - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

Ezen törvényi szabályozás keltette űr miatt készítette el az iskola az „Ugródeszka

program”-ot. Célom kiemelten támogatni a program elindítását, hiszen hosszútávon tudna

megoldást biztosítani a város azon óvodásai számára, akik bár tankötelesek, de részképesség-

gyengeség miatt iskolaéretlenek. Ezek azok a gyermekek, akikből akár ötös tanulók is

válhatnak, ha a tanuláshoz megfelelő érettségi szintet elérik.

Az intézmény személyi és tárgyi feltételei adottak a program elindításához és sikeres

működtetéséhez.

Egy jól átgondolt és szakmailag előkészített rendszer az, amit iskolánk tud nyújtani a

leendő tanköteles gyermekek és szüleik számára. A mai rohanó világban elvárás a „Lifelong

learning” (élethosszig tartó tanulás). Aki a kezdeti lépéseknél lemarad, egy életre

szegregálódik. Zalaegerszegen az óvodák maximális –vagy ezen felüli- létszámmal

működnek, erre is megoldást nyújt programunk, hiszen az iskoláskorú –de iskolaéretlen-

gyermekek helye felszabadulna az óvodákban, ha beiskolázásra kerülnének iskolánk

előkészítő osztályába.

24

III.2.6. Természet közeli iskola

Az iskola helyéből adódóan számomra természetes, hogy a környezettudatos nevelést,

a természet közeli oktatást kiemelten kezeljem. A „TÁMOP 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák

fejlesztése” pályázat keretében nagyobb összegre pályázott iskolánk, melyből erdei

iskolaprogramot szeretnénk megvalósítani. Hosszú távú céljaim között szerepel az udvari

komplexum területén kialakítani egy olyan tantermet, ami biztosítja tanulóink számára a

természetközelséget, a környezet megfigyelését, tanulmányozását és a természetben végzett

kísérleteket.

III.2.7. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)-5.2.5.B-10/2 pályázat

„Itt kiköthetsz” Diák- sziget ifjúsági információs és tanácsadó iroda működése,

közösségépítő és közösségteremtő programja Zalaegerszegen

A pályázat ősztől második évébe lép, s az első év tapasztalataiból tanulva

hatékonyabban szeretnénk beépíteni iskolánk programjaiba a pályázat nyújtotta lehetőségeket.

Szeretnénk még több gyermeket, még több témában bevonni.

A pályázat iskolánkat érintő lehetőségei:

• Konfliktuskezelés

• Mentálhigiénés terápiák

• Mozgásalapú fejlesztés

• Önismereti technikák elsajátítása

• Túraprogramok

• Kézműves programok

• A diákönkormányzat működésének segítése

Célom, hogy az iskola a lehető legtöbbet profitáljon hosszú távon is a pályázat adta

lehetőségekből, emellett fontosnak tartom a pályázat adta értékek beemelését az iskola

későbbi nevelési programjába.

Fel szeretném hívni a városvezetés figyelmét, hogy ez a pályázat folytatásra érdemes, a

már kiépült kapcsolatrendszerek nyújtotta előnyöket ki kell aknázni.

25

III.2.8. „TÁMOP 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése”

Kötelezően és választhatóan megvalósítandó tevékenységek- elemek alkotják, melyek

iskolánk hosszú távú nevelési céljaiba beleillenek és saját programom központi elemei

alkotják:

• Környezeti nevelés- erdei iskola

• Nyelvi oktatás fejlesztése- nyelvi tábor

• Informatikai oktatás fejlesztése- digitális tartalomfejlesztés

• Komplex közlekedési ismeretek oktatása

• Egészségfejlesztési programok- mindennapos testnevelés, egészségnap szervezése,

konfliktuskezelés, hálózati kapcsolatok kiépítése, szerfogyasztás megelőzését célzó

programok

• Pedagógus továbbképzések

• A programok megvalósításához szükséges együttműködések kialakítása

(sportegyesületek, zeneiskola, stb…)

• Nemzeti hagyomány- és helytörténeti ismeretek feldolgozása

• Az „Ugródeszka program” kidolgozása

• Tanfolyamok (pl.: elsősegély tanfolyam, manager- képzés)

III.2.9. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program-1.2.3-11/1

A könyvtár lehetőségein változtatni kell. Jelenleg a kis alapterület miatt nem tudja

betölteni a városrészi funkcióját. A pályázat célja, a csácsbozsoki település lakosságának

információkhoz történő hozzájuttatása a könyvtár információs és kommunikációs

infrastruktúrájának fejlesztésével. A könyvtárhasználóink kényelme érdekében olvasóterem

kialakítását tervezzük, ami a fogyatékkal élők számára is élvezhetővé teszi a

könyvtárhasználatot, valamint a nagyobb tér lehetővé tesz író- olvasó találkozókat.

A pályázatot intézmény elnyerte, de forráshiány miatt tartaléklistára került.

III.2.10. Nyelvi képzés

Az első évfolyamtól oktatjuk az idegen nyelveket (angol és német), tanulása a mai

világban elengedhetetlen bármelyik tanuló számára.

Célom, hogy a tanulók a képesség és tudásszintjük alapján tudjanak tanulni, ez nem

mindig könnyű, hiszen a csoportok összetétele sokszor heterogén, s meg kell találni azt az

26

utat, hogy a gyengébb képességű tanulók se forduljanak el az idegen nyelvek tanulásától, s

legyen sikerélményük.

A jobb képességű tanulók számára szakköri formában tesszük lehetővé a tehetség

szakszerű gondozását.

A második idegen nyelv tanításának középpontjába a kommunikatív képességek

fejlesztése kerül. Fontos a beszédbátorság kialakítása, fejlesztése, s megfelelő, a tanuló egyéni

adottságaihoz igazodó szintre emelése.

Céljaim között szerepel egy külföldi partneriskola-kapcsolat megvalósítása, hogy a

tanulók a való életben is gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az idegen nyelvi tanulás

hasznosságáról.

2012 szeptemberétől a nyelvtanulás fontossága miatt nyelvi munkacsoportot hozunk

létre. Célja, hogy felmenő rendszerben építse egymásra a tananyagot az adott évfolyamnak

megfelelően a játékos foglalkozásoktól a nyelvtanuláshoz szükséges érzékszervek

bekapcsolásával a készségek- képességek megalapozásán keresztül. A második idegen nyelv

esetében az ötödik évfolyamtól a kommunikációra alapozzuk a nyelvtanítást.

A nemzeti köznevelési törvény életbe lépésével a kerettantervek előírásait figyelembe

véve építjük be a pedagógiai programba.

III.2.11. Más intézményekkel való kapcsolat

Az intézmény hatékony működéséhez nélkülözhetetlen a más intézményekkel való jól

működő kapcsolattartás. Célom a már meglévő kapcsolatok ápolása, megerősítése és új

kapcsolatok kialakítása.

• Zala Megyei Rendőr-főkapitányság: az iskola rendőre program közös

szervezésben szeptembertől indul

• Pálóczi- Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: szolfézs,

hangszeres ismeretek

• Körtánc Művészeti Iskola: képzőművészeti stúdió, néptáncoktatás

• Hevesi Sándor Színház: nagyszínházi előadások felsősöknek és a

tantestületnek

• Griff Bábszínház: előadások óvodásoknak, alsósoknak

• Keresztúry Dezső ÁMK: előadások

• Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete: a szakértői vélemények

kiállítása

27

• Apáczai Csere János ÁMK Nevelési Tanácsadó: szakértői vélemények

kiállítása, iskolaérettségi vizsgálatok

• Béke ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény: gyógypedagógus és logopédus

biztosítása

• Zala Megyei Kórház: orvosi szakvélemények

• Gyermekorvosok: mozgássérült statisztika összeállítása

• Védőnői hálózat: mozgássérült statisztika összeállítása

• Bölcsődék: mozgássérült statisztika összeállítása

• Óvodák: mozgássérült statisztika összeállítása, a leendő első osztályosok

toborzása

• „Korán Érkeztem” Közhasznú Egyesület a koraszülöttekért és családjukért:

mozgássérült statisztika összeállítása

• Családsegítő Intézet és Gyermekjóléti Szolgálat: ifjúságvédelem

• Csácsbozsoki otthonház: kapcsolattartás az iskolánkban tanuló, ott nevelt

gyermekek érdekében

• Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ: a szakértői vélemények kiállítása

• Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ: a szakértői vélemények kiállítása

• Termálfürdő Zalaegerszeg: hydroterápiás központ

• Hungast Kft.: élelmiszerellátás

• EMMI Gyermekotthon Zalaegerszeg-Botfa: magántanulók

osztályozóvizsgáztatása

III.2.12. „20 éves az iskola”

Kerek évfordulóhoz érkezik intézményünk, mely kapcsán méltó módon szeretnék

emléket állítani a 20 évnek:

• Fotokiállítás,

• Vetélkedő szervezése,

• Stb.

28

III.2.13. Marketing

Kiemelten fontosnak tartom az iskola jelenlegi tanulói létszámának megtartását, sőt

növelését. Fontos a gyermeklétszám, de nem a minőség rovására. Szeretnék azzal a

hagyománnyal szakítani, hogy a felzárkóztatásra szorulók befogadó-intézménye vagyunk.

Várjuk azokat a gyermekeket is a városból, akiknek a kisebb osztálylétszám, a személyes

pedagógia szükséges a bennük szunnyadó tehetség kibontakoztatásához. Ehhez szükséges egy

olyan menedzselési program kidolgozása, amely városszerte megismerteti intézményünk

előnyeit.

A program elemei:

• Az intézmény erősségeinek, eredményeinek hatékonyabb kommunikálása

• Az intézmény bemutatása az óvodáskorú gyermekek szüleinek még a beiskolázás előtt

(óvodai szülői értekezleteken való aktív részvétel, programsorozatok indítása)

• A médiával való kapcsolattartás

• A külső partnerekkel való kapcsolattartás

• Iskolai honlap kiterjesztése az egész intézményre, internetes kommunikáció

• Az iskolai logo szélesebb körben történő megjelentetése

• Támogatók, szponzorok felkutatása

• Városi rendezvényeken, ünnepségeken (pl.: városi megemlékezések, adventi-

karácsonyi programsorozatok, karácsonyfa díszítés) való részvétel

Terveim között szerepel egy munkatárs megbízása a marketingfeladatok koordinálásával,

az ezzel járó feladatok irányításával.

III.2.14. Továbbképzések

A különböző munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek meghatározzák azokat

a továbbképzési formákat, amelyeket a kollégáknak teljesíteniük kell. A Pedagógiai Program

megvalósítandó céljainak elemzése után a vezetőségnek kell meghatároznia azt, hogy a

kitűzött célok teljesítéséhez milyen továbbképzésekre van szükség (pl. gyógypedagógus).

Tervem szerint elsődlegesen azok a továbbképzések nyernek prioritást, amelyek szorosan

összefüggnek a Pedagógiai Program célkitűzéseivel, a kulcskompetenciák fejlesztésével. A

munkatársak továbbképzési részvétele kötelező jelleggel, egyéni igényre épülve és személyes

felkéréssel történik. A vezetés támogathatja magasabb iskolai fok megszerzését, új

rendszerek, programok megismerését.

29

III.2.15. A szülő munkaközösséggel való kapcsolat

Az intézmény kapcsolata –jellegéből adódóan- a szülőkkel eddig is bizalmas és

kölcsönösen együttműködő volt. Bizonyítják ezt a közös iskolai rendezvények (farsang,

Party-nap, Pedagógus nap, stb.) sikeressége.

Célom ezen kapcsolat szorosabbá tétele, a kevésbé aktív szülők megnyerése.

A tehetséggondozáshoz fontos e kapcsolat, hiszen anyagi és családi támogatásra is

szükség van a sikerekhez. Az iskolának is még nagyobb figyelmet kell szentelnie a

tehetségekre és emellé szeretném a szülői segítséget, támogatást megerősíteni.

Számítok azon szülők segítségére, akik akár anyagilag, akár munkájukkal, vagy egyéb

módon hozzá tudnak járulni az alapítvány sikeresebb működéséhez, az iskola szebbé és

otthonosabbá tételéhez. Az előbbre lépéshez közös, tevékeny programok kellenek, akár az

osztályok szülői munkaközösség vezetői ötletei alapján.

III.3. KözművelődésA közművelődés jelenlegi legnagyobb és talán legnehezebb feladata, a helyi lakosság

megszólítása, illetve minél nagyobb számban való bevonása a közösségi életbe. Az eddigi

programok iránti érdeklődés minden esetben változó volt. Ezekből a tapasztalatokból kell

kiindulnunk és újra építkeznünk.

A lakosság bevonásának és elérésének alapvető feltétele a megfelelően széleskörű

tájékoztatás.

A tájékoztatás terén sok éves tapasztalata és gyakorlata van a helyi önkormányzatnak,

mely időszakonként saját kiadványokkal jelentkezik, illetve saját internetes megjelenésekkel,

saját honlappal rendelkezik.

A jobb tájékoztatás célkitűzései:

• helyi, információs kiadvány rendszeres megjelentetése

• az iskolai honlap továbbfejlesztése és kiterjesztése az ÁMK többi tagintézményeire

(óvoda, közművelődés, könyvtár)

• a városi információs fórumokon való rendszeres megjelenés

Önszerveződő klubok, civil kezdemények felkarolása, működésének támogatása és az ÁMK

közművelődési életébe való beillesztése:

• kertbarát kör

30

• nordic walking klub

• kerékpáros klub

• hagyományőrző és nótakör

• nyelvi stúdiumok

További célok:

• ismeretterjesztő, egészségügyi és életmód előadások szervezése

• szabadidős sportolási lehetőség biztosítása minden korosztály számára

• pályázatokon való részvétel a kitűzött célok anyagi fedezetének biztosítására

Nyári programok megvalósítása:

Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a nyári, tanéven kívüli időszakokban zárva

volt. Ezen változtatni szeretnék. Meg kell oldani, hogy az intézmény lehetőségeit, megfelelő

felügyelet mellett igénybe vehessék a diákok és a lakosság.

Terveim közt szerepel a nyári szervezett sportolás lehetőségének biztosítása:

• esti asztalitenisz

• labdarúgó kupa

• kerékpár ügyességi versenyek

IV. KonklúzióA kilencvenes évek végén és a harmadik évezred elején hazánkban elkezdődött és

jelenleg is folyó társadalmi változások, az oktatásban való elmozdulások, útkeresések, a

nevelőtestület nyitottsága, a szakirodalomban való búvárkodásának, s megújulásra

törekvésének hatására megkezdődött intézményünkben a mai napig tartó fejlesztő munka,

amit folytatni kívánok, mivel célom, hogy az intézmény minél nagyobb megelégedettséget

érjen el a külső- és belső partnerek körében.

31

MELLÉKLETEK

32

I. számú melléklet

Minőségbiztosítás

Ösztönző rendszer működtetése

Cél: Az alkalmazottak, szakalkalmazottak ösztönzése az alapértékek magas szintű teljesítése.

A vezetőség /igazgató, helyettes, gazdasági vezető/ dönt a munkaközösség vezetőkkel

egyeztetve, hogy mely szempont alapján kaphatnak a dolgozók jutalmazást, kitüntetést.

Az igények összehasonlító elemzése

A vizsgálat célja: az ÁMK közvetett partnerei elégedettségének és elégedetlenségének

valamint az erőforrások feltérképezése, a felmerülő igények azonosítása. Az elemzésnek

választ kell adnia arra, hogy a közvetett partnerek hogyan viszonyulnak az ÁMK-ban

dolgozók tevékenységéhez. Elemző munkánk során a megalapozott, több helyen jelentkező

igényekre, elvárásokra figyeltünk.

Erőforrások értékelése4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8A rendelke-zésre állópénzügyierőforrásokfelhasználása összhang-ban van azintézménydeklaráltcéljaival

A gazdál-kodásifolyamatokszabályo-zottak ésezek betar-tásávaljárnak el

Ellenőrzik apénzügyiforrásokfelhaszná-lását.

Intézkedé-seket hoz-nak azenergiafel-használásoptimali-zálására

Azinfrastruk-túra ésegyébbtechnikaieszközöküzemelte-tésebiztonsá-gos ésszabályo-zott,karbantar-tásukmegoldott

Arendelke-zésre állóinfrastruk-túrák éstechnikaieszközöket hatéko-nyan hasz-nálják ki.

Az összesdolgozótellátják amunkájahatékonyvégzéséhezszükségesinformáci-val.

A tanköny-vek kivá-lasztásieljárásabiztosítja,hogy telje-sülhessenekaz oktatási,tanulásicélkitűzések, valamintérvényrejusson azintézményértékrendje.

Vezetők

4,3 5,0 5,0 4,6 4,6 4,0 4,3 5,0

Dolgo-zók

4,6 5,0 4,8 4,5 4,7 4,6 4,4 4,7

Átlag 4,4 5,0 4,9 4,5 4,6 4,5 4,3 4,8

33

Az elemzés során megállapítható, hogy az erőforrásokkal az intézmény hatékonyangazdálkodik, mivel az ÁMK kis létszámmal működik (pedagógusok, nem pedagógiai

alkalmazottak), jutalmazási rendszerét a fent bemutatott értékelési rendszerére alapozza. Apedagógusok értékelési- és továbbképzési rendszere valamint az intézményi jövőkép és célokközött teljes lefedettség van.

012345

1 2 3 4 5 6 7 8

Erőforrások értékelése

VezetőkDolgozók

34

Az információáramlás területei az intézményen belül a vezetőség és az ÁMK dolgozói

közöttFeladat

TevékenységEszköz

MódszerFelelős Érintettek köre Elvárt

eredményMérés módja

Tantestületiértekezlet havonta

Az értekezlettémavázlatakiosztva

IgazgatóIgazgatóhelyettes

Tantestület tagjaiKözművelő-dési szervezők

Az aktuálisproblémákmegbeszélése ésmegoldásokkeresése

AktivitásHozzászólások,vélemények/szavazás eredménye/

Nagyszünetimegbeszélés

Közlés,tájékoztatás,bejelentések,aktualitások

IgazgatóIgazgató-helyettesOsztályfő-nökök

Tantestülettagjai

A közöltinformációkelfogadása,ötletek,javaslatokmegvitatása

A felmerültproblémákmegoldódnak-e?

Munkaközösségiértekezlet

Tájékoztatás,információkátadása,segédanyagokkiosztása

Koordináto-rok, munkakö-zösségveze-tő

Munkakö-zösség tagjai

A kiadottfeladatokelvégzése

A következő mk.ülésen valóértékelés

Írásos közlés ahirdetőtáblán és aszekrényeken

Írásban, tábla,papír

Igazgatóhelyettes

Akikrevonatkozik

Visszajelzés avégrehajtásról

Szóbeli és írásbelivélemények

Iskolagyűlés Parlamentárismódszerek,Kérdés-válasz

Igazgatóhelyet-tes és a DÖKvezetője

Az iskola tanulói Az iskolai életszínesebbé,hangulatosab-bá tétele

A résztvevők számaés hangu-lata az iskolairendezvényeken

Beszélgetés kez-deményezése avezetőséggel

Személyes be-szélgetés

IgazgatóIgazgató he-lyettes, vagymunkakö-zösségveze-tő

A beszélgetéstkezdeménye-zők köre

A felmerültproblémákmegoldásánakkeresése

A felmerültproblémák meg-oldódtak-e?

Tantestületikirándulás

Kirándulásszervezése

Megbízottpedagógus

A résztvevők Jobb emberikapcsolatokkialakítása

A résztvevők számaés hangu-lata

35

II. számú mellékletIzsák Imre Általános Művelődési Központ

8900 Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3: (92) 511-927 Fax: (92) 511-927

e-mail: izsakamk@gmail.comhttp://web.axelero.hu/izsakamk/

„Az iskolából – életkorilag – nem lehet elkésni.

Jobb később menni, mint korábban.

Jobb érettebben, mint éretlenül.

Az a gyermek, aki éretlenül kerül be az iskolába,

harmadik-negyedik osztályra sem hozza be

lemaradását, sőt, ameddig iskolába jár – jósolható –

saját szintje alatt fog teljesíteni.”

(VekerdyTamás )

mailto:izsakamk@gmail.comhttp://web.axelero.hu/izsakamk/

36

Az Izsák Imre ÁMK-ban 2013/14-es tanévbeninduló, nyújtott tantervű 1. osztály mozgás alapú

pedagógiai programjának alapgondolatai

„Ugródeszka program”®

1.Törvényi- és pedagógiai okok:

8.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadikéletévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodaifoglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartásúintézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető,valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, azötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben valórészvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinekkibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (Hatályos 2014.szeptember 1. –2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

45.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodikéletévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek,akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig azóvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Atankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermekaz iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal aszülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy agyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (Hatályos2013. január 1. - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

Az év vesztes, vagy bármilyen fejlődési okokból óvodába visszatartottgyermekek esetében merül fel a kérdés, hogy valóban óvodai körülményekközött kell-e töltenie az iskoláig hátralevő időszakot? Az óvoda – jogszabályszerint - a kisgyermekek nevelését látja el 3 éves kortól a tankötelessé válásig,de legkésőbb annak az évnek augusztus 31-éig, amelyben a gyermek a 7.életévét betölti. Felvetődik a kérdés, hogy a jelen iskolarendszer képes-e olyangyermekbarát körülményeket teremteni, amelyek segítő szándékkal, azesetlegesen jelenlévő hiányosságokra célzottan - egyénre szabott fejlesztésitervvel, prevenciós, vagy korrekciós céllal - támogatnák a még nem iskolaérett,de törvényileg tanköteles gyermekek sikeres iskolai beválását.

37

A legtöbb pedagógus a magas osztálylétszám és a 45 perces tanóra hosszúságamiatt nehezen kezeli, ha egy gyerek kicsit más, mint a többiek. Ennek hátterébenlehet egyszerű figyelemzavar, iskolaéretlenség vagy bármilyen más, a pszichésfejlődését lassító ok. Némely kisgyerek bár hasonló adottságokkal rendelkezik,mint a társai, de a szociális és/vagy kulturális hátteréből fakadóanlemaradásokkal küzd. A rendszer pedig nehezen alkalmazkodik az olyangyerekekhez, akik nem tudnak beilleszkedni, nem haladnak egyszerre atöbbiekkel, ezzel gátolva társaik folyamatos haladását is.

Ezeket a tanköteles, de részképesség- gyengeség miatt még iskolaéretlengyermekeket azonos „rajthelyzetbe” kell hozni társaikkal. Ha a részképességekhullámzóan érnek és diszharmonikusan működnek együtt, később gyakraniskolai kudarcokat okoznak. (Az óvodáskorban meglévő részképesség-gyengeség az iskolában már helyesírási és számolási gyengeséget,figyelemkoncentráció-zavart, magatartási problémákat, stb. okoz.)

A zalaegerszegi óvodák nagyrészt vegyes csoportokkal működnek, amely a mainapig szakmai körben vitatott miben előnyös és miben hátrányos. A legtöbbkérdés a nagycsoportos korú és „visszatartott” gyermekek fejlődési előmenetelesorán vetődik fel. A kérdés az, hogy a visszatartás éve alatt az a részképességfejlődik-e célzottan az óvodában, ami miatt a gyermek nem kezdte meg aziskolát.

Jó-e, ha a gyermek a játszószőnyegről érkezik az iskolapadba? Nagyon élesaz óvoda és az iskola között a különbség, jelen pillanatban nincs átmenet. Acél az lenne, hogy amire a gyerekek elérik az iskolás kort, képesek legyenekbefogadni és értelmezni azt a sok információt, ami az iskolában rájukzúdul, képesek legyenek 45 percen keresztül folyamatosan figyelni, tanulni.Ehhez az alapvető részképességek megfelelő szintre hozására van szükség.

Az általunk kidolgozott nyújtott tantervű 1. osztály programja során azelőkészítő fázisban, vagyis az első évben elsősorban prevenciós célú osztálybakerülnének a gyerekek. Itt az egy szintre hozás a cél, melynek megvalósításakomplex, minden területre kiterjedő iskolai játékos foglalkozások keretébentörténne. A 2. évben Meixner Ildikó dyslexia megelőző programjávalfolytatódna az oktatás.

38

2. A prevenció, mint lehetőség

A mozgás és az értelmi fejlődés egymással szorosan összefügg!

„...Aki jól mozog, tisztán beszél, és aki tisztán beszél, az erősengondolkodik….” /dr. Hámori József/

Az új környezet, a többnyire magas osztálylétszám, a 45 perces irányítotttanórák folyamatos figyelmet, gyors beilleszkedési készséget, érett önkontrolltés feladattudatot, a széles körű befogadó és kifejező nyelvi készség mellett agondolkodási folyamatok megfelelő szintjét, valamint a jól koordinált nagy- ésfinommozgások meglétét igénylik. Ezen készségek és képességek részlegesvagy kiterjedt hiányossága esetén beszélhetünk kevésbé sikeres iskolaibeválásról: tanulási zavarokról, figyelemzavarról, beilleszkedési nehézségekről,kialakulatlan feladattudatról, illetve hiperaktivitásról.

Veszélyeztetettnek számít minden olyan gyermek, akinél felismerhető azalacsony szintű/hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinteleállíthatatlan „mozgáséhség”, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, afinommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhetőfigyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és alateralitás hiányos ismerete is.

A gyerekek az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket születésüktől fogva 6-7 éves korukig építgetik a mindennapi tevékenységek során, elsősorban amozgáson és a játékon keresztül. Minden gyermek lételeme a mozgás. Atudatosan összeállított gyakorlatsorok, következetes végrehajtatásuk amozgáskoordináció fejlődését, az egyensúly stabilitását, az agyban a különbözőpercepciós funkciók kialakulását és összerendezett személyiségfejlődésteredményez.

A gyermekek születésük után a mozgáson, érzékelésen keresztül szereznekinformációkat a körülöttük lévő világról. Ha ebben a korai életkorban megfelelőmennyiségű és minőségű ingert kapnak, akkor a születés körüli probléma eseténis behozható a lemaradás. A nehézségek azonban már itt elkezdődhetnek, hiszenha egy ép idegrendszerrel születő gyermek környezete ingerszegény éskorlátozó, akkor az idegrendszeri érés lelassulhat, részben elmaradhat, és azegyes területek közötti kapcsolatok nem alakulnak ki.

0-3 év között a szülők elsősorban a gyerekorvossal és a védőnővel találkoznak,akik főleg a gyerekek fizikai fejlődésével és egészségi állapotával vannakelfoglalva. Sok szülő említ fejlődésbeli problémát, de ezek a szakemberek nemigazán tudnak segíteni. A szülők többsége ilyenkor beletörődik a helyzetbe és

39

várja a csodát, hogy majd megoldódik magától minden. Ez bizonyos esetekbenígy is van. Sokszor amiatt, hogy pl. kimarad a korai mozgásfejlődésből a kúszás,mászás - ami elengedhetetlenül szükséges az agy fiziológiás fejlődéséhez,megalapozva a későbbi sikeres tanulást - bizonyítottan kisebb-nagyobb tanulásinehezítettséget okoz.A megfelelő időben nyújtott segítséggel azonban ez a probléma megelőzhetőlenne. Ha már a probléma fennáll és a gyermek iskoláskorú, megoldást számáraa részképességek szintre hozása és a kimaradt mozgásminták újratanulásajelenti.

Érintettnek számít minden olyan 6. életévét betöltött gyermek,• akinek- rendezetlen, bizonytalan a mozgása, túl óvatos, bizonytalan a lépcsőn- csillapíthatatlan a mozgáséhsége, folyton izeg-mozog, gyakran megsérül,

folyton lever valamit, nincs veszélyérzete- éretlen az egyensúlyérzéke (nem szeret hintázni, nehezen rugaszkodik el a

talajtól, nem mászik mászókára, fél az egy lábon állástól, stb. ha kevésegyensúlyingert érzékel a gyermek, akkor forgás közben és után nemszédül)

- testtartása túlzottan feszes, görcsös, vagy éppen túlzottan petyhüdt, lógó- általános motoros ügyetlenség jellemzi- a két test fél összehangolt működése problémás (páros lábon ugrálás,

dobolás stb.)- figyelme könnyen elterelődik, nem tudja kikapcsolni a külvilág zajait- elhúzódó beszédhibája korrekciót igényel- szűk terjedelmű és pontatlan a memóriája• aki:- nehezen követi az utasításokat, nehezen fogadja el a szabályokat- nehezen csatlakozik társaihoz- szeret a középpontban lenni, vagy éppen túlságosan visszahúzódó, félénk- játékában csapongó, nem játszik kitartóan egy játékkal, nehezen

koncentrál- egyfolytában beszél, de nem a lényeges dolgokról (lényegkiemelés

hiánya)- szűkös szókincsű- nem tud fújni, cuppantani- nem szívesen szerepel, nehezen tanul verseket, mondókákat- nem szívesen rajzol, ceruzafogása görcsös, vagy éppen laza,

vonalvezetése bizonytalan- apró tárgyakkal nem szívesen manipulál- gyakran visszakérdez, bizonytalan a hallottakban- gyenge ritmusérzékű (a gyermek nem érzékeli a nyelv alapvető ritmusát,

zeneiségét, ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelenthet problémát)

40

- sorba rendezési problémákkal küzd (események, formák, mozdulatok)- bizonytalan a téri tájékozódásban• akinél:- testséma zavart, dominancia hiányzik, kereszt dominancia mutatkozik.

3. Az „Ugródeszka program”® alapelvei

3.1. Átvezető időszak

Átvezető időszakot iktatunk be az óvodából az iskolába való átlépéskor. Azátmeneti időszakban célirányos, mozgásalapú játékos gyakorlást, intenzívfejlesztést valósítunk meg, „ugródeszkaként az azonos rajthelyzet eléréseérdekében”. (Az ezt követő évben / a valós első osztályban/ Meixner Ildikódyslaxia megelőző programját használjuk.)

Az óvoda és iskola közti átmenet nem csak a pedagógiai programban, hanem amegfelelő környezet kialakításában is szerephez jut. A hagyományos tantermikörülmények helyett, gyermekbarát, felszerelésében és dekorációjában is újszerűhelyiség szükséges, amiben jelen van mind az iskolai, mind az óvodai légkör.Egy helyiségen belül kap helyet az iskolapad, mely egyszemélyes és igényszerint (pl.: csoportmunkánál) könnyen mobilizálható; a tábla és a játszósarokpihenőhellyel (a délutáni csendes pihenő biztosítására).

3.2. Komplexitás

Munkánk során arra törekszünk, hogy a foglalkozásokon a ráhatás egyidejűlegmindig több funkcióra irányuljon. Mindig igazodni és alkalmazkodni kell azéletkori sajátosságokhoz és az egyéni szükségletekhez a komplexitás elvénekfigyelembevételével.

A komplex rendszer többirányú területei:

• nagymozgások,• finommozgások,• testséma ismeret,• téri tájékozódás,• percepciófejlesztés,• verbális fejlesztés,• játékok.

41

Az egységek nem választhatóak szét, ezek kölcsönös egymásra hatása biztosítjaa fejlődést. A szenzoros és motoros alapkészségek bázisán épülnek fel az író,rajzoló mozgások, a beszéd és a kognitív funkciók.Az első évben, kezdetben 30 perces, majd fokozatosan hosszabbodó, azóvodaihoz hasonló foglalkozásokat tartunk, sok szünettel. Minden nap reggelibeszélgetéssel és mozgásterápiával kezdünk. Fontosnak tartjuk az állóképesség,kezdeményezőképesség, motoros aktivitás növelését és a szociális készségekfejlesztését is az egyes részterületek mellett, a jó közérzet, a reális önismeret ésönértékelés - az egész személyiség alakítását.A teljesítmény centrikusság helyett az ösztönző, motiváló pedagógus attitűddel aszorongás oldásával növelve a fejlesztés hatékonyságát.A délelőtt további részében kötöttebb, az iskolai viszonyokhoz hasonlófeladathelyzetekben dolgoznánk. A kötelező „órákon” kívül heti 3-4 személyreszabott egyéni foglalkozáson vennének részt a gyermekek.

3.3. A Team erejeA rendszer sikeressége a személyre adaptált fejlesztésben és bánásmódbanrejlik, hiszen az „állandó” tanító néni mellett, fejlesztőpedagógus, konduktor,gyógytornász segítségével hoznák be a gyerekek részképességbelihiányosságaikat. Az „állandó” tanító néni jelenlétére azért van szükség, hogy azerős lelki kötelék, bizalom ki tudjon alakulni és esetleges szorongások,frusztrációk ne gátolják a munkát és a fejlődést.A team folyamatos konzultációi lehetővé teszik az év során is a gyermekekegyéni fejlődésmenetének a figyelembevételével történő szintre hozást. Aképességfejlesztésben a team mindig a tudományos alapokra, folytonosságra éslegújabb kutatási eredmények felhasználására törekszik a különbözőszakterületeken.

42

4. KonklúzióA XXI. századi gyermeknek eleget kell tenni a kor követelményeinek: afelgyorsult munkatempónak, az önálló munkavégzésnek (szülők munkahelyielfoglaltságai miatt), a szülők és társadalom elvárásainak. Az oktatásirendszernek is haladni kell a korral. Megoldást kell nyújtania a fokozottelvárások teljesítéséhez. Nem butábbak a mai gyerekek, csak több információtkell ugyanannyi idő alatt befogadniuk, értelmezniük, feldolgozniuk éselraktározniuk. Az agy plaszticitása nem kérdéses, de adaptációja nemévtizedekben mérhető, mint az informatikai, adathordozási eszközeink fejlődése.Időt és teret kell hagyni arra, hogy párhuzamba kerüljön az agy érése atársadalmi követelményrendszerrel.

Készítette: Bogárné Bolla Zsuzsanna

Csőre Orsolya

Gál Edina

Némethné Pintér Mónika

43

III. számú melléklet

N Y I L A T K O Z A T

Herkliné Ebedli Gyöngyi az Izsák Imre Általános Művelődési Központ

intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat vonatkozó pontja

értelmében a következő nyilatkozatot teszem:

Hozzájárulok, hogy a pályázat elbírálásában részt vevők a pályázattartalmát megismerjék.

Zalaegerszeg, 2012. augusztus 31.

Herkliné Ebedli Gyöngyi

44

IV. számú melléklet

N Y I L A T K O Z A T

Herkliné Ebedli Gyöngyi az Izsák Imre Általános Művelődési Központ

intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat vonatkozó pontja

értelmében a következő nyilatkozatot teszem:

Önkormányzati képviselőként vagyonnyilatkozatot tettem, deamennyiben szükséges, az előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségetvállalom.

Zalaegerszeg, 2012. augusztus 31.

Herkliné Ebedli Gyöngyi

45

V. számú melléklet

N Y I L A T K O Z A T

Herkliné Ebedli Gyöngyi az Izsák Imre Általános Művelődési Központ

intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat vonatkozó pontja

értelmében a következő nyilatkozatot teszem:

Hozzájárulok személyes adataimnak a pályázattal összefüggőkezeléséhez.

Zalaegerszeg, 2012. augusztus 31.

Herkliné Ebedli Gyöngyi

46

6. számú melléklet

47

48

7. számú melléklet

49

50

8. számú melléklet

51