1

WELLNESS GENERÁCIÓK – GENERÁCIÓK A WELLNESSBEN

IVANCSÓNÉ HORVÁTH ZSUZSANNA1 − PRINTZ-MARKÓ ERZSÉBET

2 − DARABOS

FERENC3

Összefoglalás

Jelen kutatómunkában az Ardell-féle ötdimenziós wellness modellre, valamint a Lee-féle európai egészségügyi

és wellness modellre épülő kérdőíves megkérdezés eredményei hozzájárulhatnak a magyarországi belföldi

turisták generációnkénti wellness igényeinek mélyebb megismeréséhez, és a célcsoport specifikus

marketingkommunikáció kialakításához. A kutatómunka rávilágít arra, hogy a különböző generációk (a

tanulmány a McCrindle szerinti generáció elnevezéseket használja) wellnesshez, mint életfilozófiához való

viszonyából hiányzik a holisztikus szemléletmód. Tehát a wellness életfilozófiának jellemzően csak egyes

részelemeit élik meg sajátjukként. A wellness szolgáltatók egyik jövőbeni sikertényezőjének tekinthető a

generációk közötti jelentős eltérések figyelembe vétele.

Kulcsszavak

generációk, wellness modellek, wellness turizmus

Summary

In the present research the results of the questionnaire survey based on Ardell’s five-dimension wellness model

and Lee’s European health and wellness model may contribute to the deeper knowledge about the Hungarian

inland tourists’ wellness demands per generations and to establish a target group specific marketing

communication. The research points out that the relation to the wellness as a philosophy of life for different

generations (the study uses the generation descriptions according to McCrindle) lacks the holistic view. Thus it is

only one or other components of the wellness philosophy that they typically live as their own. It may be regarded

a future success factor of the wellness providers to consider the significant differences between the generations.

Keywords

generations, wellness models, model, wellness tourism

1 egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Tanszék; e-

mail: ivancso.zsuzsa@sze.hu 2 tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Tanszék; e-mail:

printz-marko.erzsebet@sze.hu 3 egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Tanszék; e-

mail: darabos.ferenc@sze.hu

2

Bevezetés

A „wellness-ipar” robbanásszerű fejlődését jól mutatja, hogy napjainkra mintegy 3,4 milliárd

dolláros globális üzletté nőtte ki magát az ágazat, melyből Európában 29,8 millió dollár

eredmény keletkezett 2013-ban (Reaney 2014).

A vezető wellness szolgáltatók számára folyamatos kihívást jelentenek a nagyon

különböző igényekkel rendelkező célcsoportok. Közülük egyre többen felismerik, hogy csak

akkor lehetnek igazán sikeresek, ha ezen a nagyon szerteágazó piacon a lehető legjobb

kínálattal tudják kielégíteni a wellness iránt érdekelődő turistákat. A szegmentálás sok

szempont szerint történhet. Leggyakrabban a turizmusban is demográfiai és földrajzi

jellemzők alapján szegmentálják az utazókat. Napjainkban azonban egyre nagyobb szerepe

van a pszichográfiai jellemzőkkel való megkülönböztetésnek. A wellness turizmus esetén

egyre gyakrabban használt vizsgálat az életstílus elemzés, mivel a korábbi kutatások azt

mutatták, hogy szoros összefüggés van aközött, hogy az emberek hogyan viselkednek a

minden napjaikban és aközött, hogyan döntenek a szabadidejük eltöltéséről (Sandy et al.

2013; Nalobina 2015). A hazai és nemzetközi kutatások a wellness kapcsán nagy jelentőséget

tulajdonítanak valamely generációhoz való tartozásnak.

Jelen kutatómunkánkban a különböző generációk közötti eltéréseket vizsgáltuk az

alapvető ardelli wellness filozófia mentén, mely nagyban gyökerezik az egyének

életstílusában. A tanulmány a későbbiekben alapját képezheti a hazai wellness igények

generációk mentén való feltérképezésének, és a célcsoportokhoz alkalmazkodó kínálat és

marketing kommunikáció kialakításának.

Elméleti háttér

A wellness turizmus és a gyógyturizmus az egészségturizmus két alkotórészét jelenti (Müller–

Kaufmann 2000; Rátz 2004; Albel–Tokaji 2006; Ruszinkó 2006; Aquaprofit 2007; Smith–

Puczkó 2010; Molnár 2011; Resiak-Urbanowicz–Printz-Markó 2011; Michalkó 2012;

Darabos 2015). Jelen kutatómunkánk a wellness turizmusra terjed ki.

A wellness szó létrejötte és annak tartalmi meghatározása Dunn nevével kapcsolódik

össze (Nahrstedt 2002). A kifejezés a well beeing (a "jól (egészségesnek) lenni, jól érezni

magunkat") és a "wholeness" (teljes körűség) szavak ötvözetéből alakult ki. Dunn kidolgozta

a „high-level-wellness”-koncepciót, az egészséges életmód magas színvonalú gyakorlatát. Így

a wellness tudatos egészségmegőrzést, kiegyensúlyozott, aktív életformát jelent (Darabos

2007).

A wellness turizmus tehát az egészségpiac részének is tekinthető, melyről Jakopánecz

és Törőcsik (2015) azt írta, hogy gazdasági és társadalmi jelentőségére rávilágít, illetve előre

is vetíti, hogy egyes szakértők szerint e terület akár olyan bázis-innovációként is jellemezhető,

amely új korszakot hoz a társadalmi és gazdasági életben. Nefiodow (1999) az egészségipart a

napjainkat is meghatározó 6. Kondratyev-ciklus egyik potenciális mozgatórugójaként tartja

számon.

Ahhoz azonban, hogy a wellness kínálati oldalának szereplői hosszú távon képesek

legyenek kiszolgálni az egészségturizmusban résztvevőket, ismernünk kell a ”wellness-

fogyasztókat”, azok magatartását, wellnesshez való viszonyulásukat.

A turisták fogyasztói magatartását számos tényező befolyásolja, pl. a kor, a nem, az

iskolai végezettség, jövedelem, stb. Bármelyik mentén vizsgálnánk a wellness turizmust,

jelentős különbséget találnánk az utazási motivációk, igénybe vett szolgáltatások és az utazás

alatti turista magatartásában. Az életkor mentén elemezve megvizsgálhatjuk az egyes

generációk fogyasztási szokásait. Törőcsik (é. n.) meghatározásában a generációkat a közös

tapasztalatok, életélmények, végső soron a közös értékek fűzik össze. „Az összekapcsolódás

laza szálú, de meghatározó. Laza szálú, mert annyi életsors, fogyasztási-vásárlási döntés

mutatkozik meg egy-egy generáció esetében, hogy ezeket rendkívül nehéz egységesnek

3

tekinteni. Mégis van egy meghatározó vonulat az értékek mentén, amely lehetőséget teremt

arra, hogy összekapcsoljuk ezeket a döntéseket, és azt állítsuk, hogy a generációk között

különbségek vannak és egyben a generációkon belül fellelhető azonosságok mozgatják az oda

tartozó emberek döntéseit” (trendinspiracio.hu/generacios-kutatas/2016).

Bizonyos életkorokban az egészséggel kapcsolatban máshova kerül a hangsúly, mint

az Törőcsik (2008) ábráján is látszik (1. ábra).

1. ábra: Az egészséghez való viszonyulás az egyes életkorokban

Forrás: Törőcsik (2008)

Ezt figyelembe véve kell kialakítani wellness programokat és szolgáltatáscsomagokat a

különböző generációk számára. Tekintettel kell lenni azonban arra is, hogy a turizmus új

trendje a többgenerációs utazás. Ez egy olyan utazás, amelyen több nemzedék vesz részt; az

utazóknak olyan csoportja, amiben van legalább egy 18 év alatti és egy 60 év feletti utazó; a

kiterjesztett (nagy-) család és barátok által tett utazás (Magyar Turizmus Zrt. 2015). A trend

jól megfigyelhető Európában, de tetten érhető hazánkban is és különösen jellemző a wellness

utazásoknál, ahol a nagyszülők unokáikkal utaznak együtt.

McCrindle és Wolfinger (2010) szerint a generációk olyanok a szociológus kutatók

számára, mint a törmelék a régészek számára, mivel a generációk jó képet adnak egy nemzet

egy azon idő intervallumban születettek értékrendjéről, életmódjáról. Ennek oka, hogy

ugyanabban a korban éltek és ugyanazok a társadalmi hatások formálták őket.

A generációk elnevezése a különböző szerzőknél eltérő. Jelen kutatásunkban mi

McCrindle megnevezéseit használjuk. E szerint megkülönböztetünk Építőket (Veteránokat)

(1946 előtt születettek), a Baby boom generációt (1946−1964), az X-eket (1965−1979),

legfőképpen az Y-okat (1980−1995) és az utánuk következő Z generációt (1996−2010). A

legfiatalabbakat, a 2010 után születetteket McCrindle alfa-generációnak nevezi.

A kutatás során öt generációra koncentráltunk, az alfa-generációt fiatal koruk miatt

nem vettük figyelembe. A kutatásba bevont generációk arányát a magyar társadalomban az 1.

táblázat mutatja.

4

1. táblázat: A különböző generációk részaránya a magyar társadalomban

Megnevezés Születési idő Arány a teljes

népességből

Építők vagy

veteránok

1930−1946 11,86%

Baby boomerek 1948−1964 24,66%

Xgeneráció 1965−1979 24,43%

Ygeneráció 1980−1995 20,33%

Z generáció 1996−2010 19,63%

Forrás: Saját szerkesztés a KSH korfa adatai alapján

Az egyes generációk szerepe a wellness turizmusban

Smith és Puczkó (2014) szerint a kor, a nem, a jövedelem, az életciklus, a lakóhely, a vallás

vagy az iskolai végzettség játszik szerepet a wellness turisták szegmentálásánál, de a wellness

ipar egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a pszichográfiai jellemzőknek úgy, mint az

életmód, az értékek, a foglalkozás, a személyiség, és a hobbi. Az életstílus alapján való

szegmentációt egyre gyakrabban használják a turizmushoz kapcsolódó kutatásokban, és a

szolgáltatás menedzsmentben, valamint egyre nő a népszerűsége a wellness fogyasztói

magatartáskutatásban is (Nalobina 2015).

Az ír Nemzeti Turisztikai Hatóság 2007-es egészség- és wellness stratégiájában hat

szegmentum került kialakításra az életstílus alapján. Ezek a szórakozni vágyók, az önmagukat

alkalmanként kényeztetők, a pihenni vágyók, a nyugalmat keresők, a szépségkirálynők és a

segítségkérők. Kelet-Finnország wellness turizmusához kapcsolódóan Kangas és Tuohino

2007-ben az alábbi nyolc fantázianévvel illette az egyes csoportokat: a holisztikus jóllét

nemtörődömjei, a munkára és az egészségre összpontosítók, a szellemi jóllétre törekvők, a

kultúrapártolók, a családközpontúak, az otthonülők, a spirituálisok, és a természetkedvelők. A

Hartman Group 2007-es Wellness Lifestyle Insights tanulmányában meghatározásra kerültek

az amerikaiaknak azon főbb életszakaszai, amikor a legnagyobb érdeklődést és motivációt

mutatják a wellness irányába. Ennek értelmében mérföldkőnek számítanak a sportolás

következtében a középiskolás évek, az egyetemi évek, majd a terhesség, illetve a

gyermekvállalás időszaka, a fontosabb fordulópontnak számító születésnapok, továbbá a

személyes vagy más helyett átélt egészségi élmény (Smith–Puczkó 2010).

A kutatások kimutatták, hogy erős kapcsolat van aközött, ahogy az emberek a

mindennapi életben, és a választott szabadidős tevékenység alatt viselkednek (Sandy et al.

2013). Ez lehetővé teszi a lehetséges wellness piacok elemzését az életmódminták alapján.

McCrindle és Wolfinger (2010) szerint az életkor meghatározza a viselkedést és a

magatartásmódot. Gyermekkorunk kultúrájának, a társadalmi markereknek, és a felnőtté válás

éveinek meghatározó eseményei nagyobb hatással vannak ránk. Ez a jelenség tükröződik

vissza abban a régi mondásban, hogy „Az emberek jobban hasonlítanak korukhoz, mint

amennyire szüleikhez.”

Jelen kutatásunkban a különböző generációk wellnesshez való viszonyulását

vizsgáltuk. Az 1950-es években a baby-boom generáció élesztette újra az egészségklubokat és

a „fitnesz-ipart” az USA-ban (Hritz et al. 2014), azonban a wellness létesítmények vezetőinek

figyelme lassan az Y generáció felé fordult. Ők ekkor még nagyon fiatalok voltak, 12–34

évesek, azonban világviszonylatban háromszor annyian voltak, mint az X generáció (Jang et

al. 2011) és a diszkrecionális jövedelmük, fiatal koruk ellenére magasabb volt, mint bármely

generációé a történelem folyamán (Morton 2002). Jang és szerző társai (2011) szerint pedig

5

ezen generáció tagjai inkább költeni szeretik a pénzt, mint megtakarítani. Farris és

munkatársai (2002) a legjelentősebb fogyasztói csoportnak tartották őket.

A kutatás módszertana

Primer kutatásunkat kérdőíves megkérdezéssel végeztük 2014. május és 2015. november

között. Papíralapú kérdőívünket, mely 22 kérdést tartalmazott, 547 fő töltötte ki. A kérdőív

lekérdezésére elsősorban több generációs fürdőkben – így Hajdúszoboszlón, Lipóton,

Kehidakustányban, Bükfürdőn és Balatonfüreden az Annagora Aquaparkban − került sor,

mivel azt feltételeztük, hogy így nagyobb számban érjük el azokat, akik részt vesznek

wellnesszel egybekötött vagy kimondottan wellness célú utazáson, utazásokon. A válaszadási

hajlandóság sajnos elég alacsony volt.

A kérdőív kérdései Ardell4 (in: E−AWR 2012) ötdimenziós wellness modelljére és

Lee európai egészségügyi és wellness modelljére5 (2004) épültek fel. Ez alapján vizsgáltuk a

különböző generációk Veteránok (70 év−), a Baby boomerek (52−70 év), az X (37−51 év), az

Y (22−36 év) és a Z generáció (6−21 év) wellnesshez, mint életfilozófiához való

viszonyulását. A kutatásban két és több kimenetelű zárt, valamint ötfokozatú Likert-skálás

kérdések segítségével vizsgáltuk a válaszadók wellness turizmusban való részvételét,

motivációját, az igénybe vett szolgáltatásokat, a tudatos táplálkozással, a környezeti

érzékenységgel, stressz kezeléssel, fizikai aktivitásával kapcsolatos felfogását, valamint az

önmaguk iránt tanúsított felelősséget.

A kérdőívet SPSS programmal elemeztük. Az adatokat gyakorisági és kereszttábla-

elemzéssel vizsgáltuk, khi-négyzet-próbát alkalmaztunk, melyeknél a szignifikanciaszintet

5%-ban határoztuk meg.

A minta jellemzése

A kérdőív kitöltésére a nők mutattak nagyobb hajlandóságot, ezért a mintában lényegesen

nagyobb az arányuk, 70%. A válaszadók életkorát nyitott kérdéssel kérdeztük meg, majd az

egyes generációk életkorának megfelelően átkódoltuk. Budai és Székács (2001) szegmentálta

elsőként az életkorok (18−35 év, 35−55 év, 55 évestől) és az igénybevett szolgáltatások

(fitnesz, élményfürdő, wellness, gyógyfürdő) alapján a hazai egészségturizmus résztvevőit.

Jelen kutatáshoz kapcsolódóan kizárólag a wellness szolgáltatáshoz illeszkedő

célcsoportok kerülnek kiemelésre. Eszerint a válaszadóink korának megoszlása a

következőképp alakult (2. táblázat).

2. táblázat: A válaszadók korának megoszlása az egyes generációknak megfelelően

Generáció megnevezése Életkor Arány a mintában

Építők/Veteránok 70 − 2,4%

Baby boomerek 51 −70 év 14,3%

X generáció 37 − 50 év 23,9%

Y generáció 21 − 36 év 23,9%

Z generáció −20 év 33,1%

Forrás: Saját szerkesztés, KSH (2016) adatai alapján

4 Ardell 1984-ben létrehozta az „Ardell Wellness Report” hírlevelet, megalkotta a seekwellness.com weboldalt

és wellness központot alapított (Berg 2008). Modellje az egyéni felelősségen alapult. A test, a lélek, és a szellem

egyensúlyát hangsúlyozta (Árpási 2014). 5 Lee (2004) a négy őselem köré építi modelljét. Az egyes elemekhez különböző szolgáltatások tartoznak, pl.

víz-termálfürdők, tűz-szauna, levegő-klimatoterápia, föld-iszap. Az egyes elemek közötti egyensúly megtalálását

jelenti a Kneipp-kúra.

6

A kérdőívben vizsgáltuk még a válaszadók jövedelmi helyzetét. A megkérdezettek

45%-a helyzetét úgy határozta meg, hogy a jövedelméből jól megél és félre is tud tenni. 40%-

uk a jövedelméből kijön ugyan, de félre nem tud tenni. A megkérdezettek 10%-a nehezen jön

ki a havi jövedelméből, 5%-uknak pedig, saját bevallása szerint, nem fedezi a jövedelme a

havi szükségleteit. Ez a tény nagyban befolyásolja a turizmus keresleti oldalát, hiszen a

szabadidő, a motiváció mellett az egyik legfontosabb tényező a diszkrecionális jövedelem.

Különösen igaz ez a wellness turizmusra, ahol meglehetősen drága szolgáltatások

igénybevétele valósul meg, és az egészséges táplálkozás is köztudottan jóval többe kerül.

Főbb kutatási eredmények

Generációk wellness látogatási gyakorisága A kérdőívek kiértékelése során megerősítést nyert, hogy bár életkoruk és elért jövedelmi

státuszuk alapján az X generáció megengedhetné magának a wellness turizmusban való

részvételt, a korábbi kutatásoknak megfelelően – Jang et al. 2011 – az Y generációra sokkal

inkább jellemző, hogy évente többször részt vesz wellness pihenésen. Összességében az X

generáció Magyarországon az Y mellett meghatározó a wellness szolgáltatók számára.

Tudatos táplálkozás

A fogyasztók wellness-magatartását, az az, hogy mennyire azonosulnak magával a wellness

filozófiával és mennyire csak egy szabadidő eltöltési lehetőségként wellnesseznek, Ardell öt

dimenziós modellje alapján vizsgáltuk. Ennek első eleme a tudatos táplálkozás.

A tudatos táplálkozás nagyon összetett dolog. Kutatásunkban több aspektusát

vizsgáltuk. Elemeztük a zöldség, gyümölcs, a táplálék kiegészítők fogyasztásának

gyakoriságát, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, és hogy milyen jellegű italokat

fogyasztanak általában.

Megállapítható a válaszok alapján, hogy a válaszadóknak csak kevesebb, mint

kétharmada (60,9%) eszik mindennap gyümölcsöt. Meglepő, hogy minél fiatalabb

generációról van szó, annál kevésbé fontos számukra a minden napi gyümölcsfogyasztás (2.

ábra). Az egészséges táplálkozással kapcsolatban tovább vizsgálódva kiderült az is, hogy a

válaszadók közel 80%-a csak néha vagy egyáltalán nem fogyaszt táplálék kiegészítőt. E téren

a generációk között egyértelmű különbség mutatható ki. Míg a Veteránok és az X generáció

kimondottan idegenkedik a táplálék kiegészítőktől, addig az Y és Z generáció esetén gyakori

a minden napos fogyasztás is.

A vizsgálat mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás esetén gyenge, de

szignifikáns összefüggést mutatott egy adott generációhoz való tartozással. A dohányzás

tekintetében az 526 fős mintában 361 fő volt, aki azt állította, hogy soha nem gyújt rá. A

rendszeresen dohányzók (63 fő) közel egy harmada a Z generációból került ki és az

alkalmanként dohányzók (102 fő) többségét is ők alkották (49%). Az alkoholfogyasztás

mellett vizsgáltuk általában a folyadékfogyasztást. A válaszadók túlnyomó többségben

ásványvizet vagy csapvizet fogyasztanak napközben, a generációk közötti különbséget az

adja, hogy míg az idősebbek elsősorban csapvizet, addig a fiatalabbak inkább ásványvizet

isznak, és nagyobb százalékban fordul elő, hogy gyümölcslével vagy szénsavas üdítővel

oltják szomjukat. Az egészséges táplálkozáshoz való viszonyulással kapcsolatban attitűd

vizsgálatot is végeztünk. Ezek alapján összességében az idősebb generációkról mondható el

inkább, hogy tudatos, egészségesebb táplálkozást folytatnak.

7

2. ábra: Gyümölcs és zöldség fogyasztás gyakorisága az egyes generációknál a válaszadók

százalékában, N=537

Forrás: Saját kutatás

Fizikai fitnesz

Másodikként a wellness filozófiával való azonosulás kapcsán a fizikai fitneszt vizsgáltuk.

Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen gyakran sportolnak a különböző generációba

tartozók, másrészt elemeztük azt is, hogy az aktivitás milyen jellegű tevékenységet jelent. A

vizsgálat gyenge, de szignifikáns kapcsolatot mutatott az egyes generációkba tartozók és azok

sportolási gyakorisága között. Tendenciaként megállapítható, hogy a fiatalabbak közül többen

sportolnak kisebb-nagyobb rendszerességgel, viszont az idősebbek közül, aki egyáltalán

végez fizikai aktivitást, az ezt viszonylag gyakran teszi (3. ábra).

A stressz kezelése

Harmadik ardelli wellness filozófia elemként a stressz kezelését vizsgáltuk. A válaszok

elemzésekor némi ellentét volt felfedezhető abban, hogy míg a válaszadók 50%-a

rendszeresen kerül stresszhelyzetbe, a válaszadók életstílusukat mégis többségük pozitívan,

inkább aktívnak, mintsem stresszesnek értékelte. Összességében azonban mindenképp a

fiatalabb generációban voltak nagyobb arányban azok, akik inkább stresszesnek tartották

életstílusukat, különösen az Y generációban, a Veteránok pedig, bár arányuk alacsony volt a

mintában, (13 fő) kivétel nélkül nyugodtnak jellemezték életstílusukat (4. ábra).

8

3. ábra: Milyen gyakran sportolnak a különböző generációba tartozók? N=533

Forrás: Saját kutatás

4. ábra: Az életkor és az életstílus megítélésének összefüggése N=531

Forrás: Saját kutatás

9

Rákérdeztünk az igénybe vett szolgáltatások között a stresszkontrollra is. Nem erősíti

a wellness filozófiával való azonosulást, hogy bár 50%-a a válaszadóknak (N=531)

rendszeresen kerül stresszes helyzetbe, ennek ellenére pusztán 14 fő vett már igénybe

stresszkontrollt.

Környezettel szembeni érzékenység

Az ép testben ép lélek filozófiának alapvető eleme az egészséges táplálkozás egészséges

élelmiszerekkel. A ténylegesen egészséges életmódra törekvő turistának azonban egyéb

környezeti hatásokra is figyelnie kell.

A környezettel szembeni érzékenységet a környezeti ártalmakkal szembeni

védekezésen keresztül vizsgáltuk. Az eredmény megdöbbentő, a megkérdezettek 19%-a

egyáltalán nem védekezik a környezeti ártalmak ellen. A különböző generációk tekintetében a

kutatás azt mutatta, hogy az idősebbek azok, akik az elektroszmog, a mobiltelefon és a

mikrohullámú sütővel szemben bizalmatlanok, míg a teljes mintából 322 fő az UV-sugárzás,

244 fő pedig a tartósítószerek ellen védekezik.

Összességében megállapítható, hogy a környezeti ártalmak kevéssé foglalkoztatják az

általunk megkérdezetteket, inkább csak azokra figyelnek, amelyekkel a média is gyakrabban

foglalkozik.

Felelősség önmagunk iránt

A wellness mozgatórugója az önmagunk iránt érzett felelősségvállalás. Ez irányítja azt a

holisztikus gondolkodásmódot és napi rutint, ami magába foglalja a tudatos táplálkozást, a

fizikai aktivitást, a stressz elkerülését és kezelését, valamint a környezettel szembeni

érzékenységet. Mindez magában hordozza az egyén saját testi-lelki-szellemi „jóllétének”,

egyensúlyának megteremtésének a lehetőségét.

Kutatási eredményeink értelmében sajnálatos módon mindez csak gondolati síkon van

jelen. A tényleges cselekvés nem párosul a megvalósításhoz. Ahogyan azt az 5. ábra is

szemlélteti, az emberek elméleti szinten tudják, hogy melyek az egészségtudatos életmód

összetevői, azonban a valóságban kevés hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezek a mindennapi

életük részévé váljanak.

Kutatási mintánkban a kapcsolódó generációk szerinti adatelemzés alapján a

legtudatosabban a Veterán és az X generáció éli életét, viszont a wellness legjelentősebb

szegmense az Y generáció (5. ábra).

A különböző generációk által igénybe vett wellness szolgáltatások

Kutatásunk ezen részében az ardelli dimenziók mellett figyelembe vettük Lee európai

egészségügyi és wellness modelljét is. Megállapítottuk, hogy a fiatalabbak a wellness

szolgáltatások közül is elsősorban a trendi, élményszerű szolgáltatásokat veszik igénybe, s

csak másodsorban a fizikai állapot karbantartásához kapcsolódóakat (6. Ábra − szauna,

szolárium, fitnesz, gőzfürdő, élménymedence), míg az idősebb generációk wellness-

fogyasztási szokásai inkább a medical-wellnesshez vannak közelebb (6. Ábra − masszázs,

terápiás kezelés, gyógytorna), a mentális egészséggel pedig gyakorlatilag nem foglalkoznak

az emberek.

10

5. ábra: A válaszadók egészséges életmódhoz kapcsolódó jellemvonásai

Forrás: Saját kutatás

6. ábra: A különböző generációk által igénybevett szolgáltatások (a válaszadók százalékában)

Forrás: Saját kutatás

11

Összegzés

Kutatásunk során arra a megállapításra jutottunk, hogy a wellness filozófia a magyar wellness

turisták egyik generációjánál sem érvényesül. Ez az alábbiakra vezethető vissza:

nincs valódi tudatos táplálkozás,

az életkor előrehaladtával eltűnik a rendszeres testmozgás,

a stressz tudatos kezelése még idegen,

a környezeti érzékenység kimerül a médiában hallott ártalmakkal szembeni

védekezésben,

a felelősség önmagunk iránt csak nyomokban jelenik meg.

A generációk között jelentős eltérések találhatók, amit a wellness szolgáltatóknak

figyelembe kell venniük a szolgáltatások kialakítása során. A több generációs wellness

létesítményekben a szolgáltatások tér- és időbeni szétválasztása ugyanolyan fontos, mint a

több generációs fürdőkben. Az alapkínálati elemeket, és a szolgáltatás csomagokat

határozottabban kell a generációs elvárásokhoz igazítani.

A wellness turizmust inkább a divat irányítja, mint sem az egészségtudatos életmód.

Tudatosítani kell az emberekben, hogy az egészséges életmód nem merül ki az egészséges

táplálkozásban. Napjainkban a wellness szolgáltatóknak olyan szerepet kell felvállalniuk,

amely túlmutat a hagyományos szolgáltató szerepen. Egyfajta életmód, vagy életfilozófia

közvetítő nagyköveti szerepet kell betölteniük. Ezáltal megvalósulhat a valódi wellness profil

kialakítása, azaz a szolgáltatók specializációja, amely révén a szolgáltatások egyedi

értékesítésű turisztikai termékké válnak (Unique Selling Product). Feltárt eredményeinket

pedig a szolgáltatók marketingkommunikációjukban, mint RTB-t (Reasontobelieve), azaz

érvet, alátámasztást is használhatják.

Irodalom

Albel A., Tokaji F. (2006) ALFÖLD SPA Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben.

Schneider Nyomda Kft., Gyula.

Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt. (2007) Országos egészségturizmus

fejlesztési stratégia. 2007. május 30. Budapest.

Árpási Z. (2014) Wellness turisztikai szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei a Dél-alföldi

régióban. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gazdálkodás- és

Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő.

Berg, W. (2008) Gesundheitstourismus und Wellnesstourismus. Oldenbourg

Wissenschaftsverlag GmbH., München.

Budai Z., Székács O. (2001) A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző

célcsoportok igényei szerint. Turizmus Bulletin, 4.

http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/01_12/Sz1.htm#_ftn2 Letöltés:

2014. 08. 01.

Darabos F. (2007) A környezeti hatások szerepe a wellness turizmusban. In: Lőrincz I.

(szerk.) Apáczai-napok Tanulmányok 2007. NYME AK Győr, 478–484. o.

Darabos F. (2015) Turisztikai termékek csoportosítása. Recreation, 4. 14. o.

E−AWR [Electronic Ardell Wellness Report] (2012) Wellness in Germany. Electronic Ardell

Wellness Report, 6/10/2012, 619, Online:

http://www.seekwellness.com/wellness/ardell_wellness_report.htm Letöltés: 2015.

nov. 10.

Farris, R., Chong, F., Dunning, D. (2002) Generation Y: Purchasing Power and Implications

for Marketing. Academy of Marketing Studies Journal, 2. pp. 89−101.

Hartman Group (2007) Wellness Lifestyle Insights 2007: Emerging Trends to Shape the

Future Marketplace. Bellevue, WA.

12

Hritz, N. M., Sidman, C. L., D’Abundo, M. (2014) Segmenting the College Educated

Generation Y Health and Wellness Traveler. Journal of Travel & Tourism Marketing,

1. pp. 132−145.

Jakopánecz E.,Törőcsik M. (2015) Az egészség megatrendje. A kardiovaszkuláris betegek mai

képe. Trendtanulmány. PTE KTK Kiadó, Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Jang, Y. J., Kim, W. G., Bonn, M. A. (2011) Generation Y Consumers’ Selection Attributes

and Behavioural Intentions Concerning Green Restaurants. International Journal of

Hospitality Management, 4. pp. 803−811.

Kangas, H., Tuohino, A. (2007) ’Lake Wellness – a new concept in lake tourism development

in Eastern Finland’. (unpublished paper, forthcoming)

KSH [Központi Statisztikai Hivatal] (2016) Korfa adatai 2016. Budapest

http://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Letöltés: 2016. 08. 31.

Lee, G. (2004) Spa Style Europe. Thames and Hudson, London

McCrindle, M., Wolfinger, E. (2010) Az XYZ ÁBÉCÉJE. A nemzedékek meghatározása.

Michalkó G. (2012) Turizmológia, Elméleti Alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Molnár Cs. (2011) Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai, különös tekintettel Kelet-

Magyarországra. Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem, Regionális- és

Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr.

Morton, M. (2002) Targeting generation Y. Public Relations Quarterly, 2. p. 46.

MTZRT [Magyar Turizmus Zrt.] (2015) Többgenerációs utazások Európában A MINTEL

„The Rise of Multigenerational Tourism in Europe” című kiadványának

összefoglalója.

http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/8272942/T%C3%B6bbgener%C3%A1ci%

C3%B3s+utaz%C3%A1sok+Eur%C3%B3p%C3%A1ban+(Mintel+2015)/cb211e1e-

758c-44d8-8d5c-8ceec18bbf1a Letöltés: 2016. 09. 2.

Müller, H., Kaufmann, E. L. (2000) Wellness Tourism: Market Analysis of a Special Health

Tourism Segment and Implications of the Hotel Industry. Journal of Vacation

Marketing, 1. pp. 5−17.

Nahrstedt W. (2002) Wellness im Brennpunkt. Wissenschaftliche Betrachtung eines jungen

Markets. Wellness+Wirtschaft-professionell und profitabel: Konzeption, Finanzierung

und Vermarktung von Spa-Projekten. pp. 10−22.

Nalobina, S. (2015) Analysis of Wellness Consumer Market of Generation Y in Estonia, Pärnu

Nefiodow, L. A. (1999) Der 6. Kondratieff. Absatzwirtschaft, 2. pp. 32−37.

Rátz T. (2004) Zennis és Lomi Lomi, avagy Új trendek az egészségturizmusban.In: Aubert

A., Csapó J. (szerk.) Egészségturizmus. Főiskolai jegyzet. PTE TTK Földrajzi Intézet,

Pécs. 46−65. o.

Reaney, P. (2014) Global Spa, Wellness Industry Estimated at $ 3.4trillion: Report. Reuters.

Retrieved Nov. 11, 2014. http://www.reuters.com/article/2014/09/30/us-life-

wellnessidUSKCN0HP2OK20140930 Letöltés: 2016. 08. 31.

Resiak-Urbanowicz, M., Printz-Markó, E. (2011) Vergleichsstudie der Gemeinsamkeiten und

Unterschiede im Gesundheitstourismus von Polen und Ungarn. In: Darabos F. (szerk.)

Kincs, ami van – Fókuszban az egészségturizmus – Tanulmányok. 2011. NYME AK,

Győr. pp. 104−120.

Ruszinkó Á. (2006) Egészségturizmus I. oktatási segédanyag a Heller Farkas Főiskola

Egészségturizmus Szakirány hallgatói részére. Budapest

Sandy, C. J., Gosling, S. D., Durant, J. (2013) Predicting Consumer Behavior and Media

Preferences: The Comparative Validity of Personality Traits and Demographic

Variables. Psychology & Marketing, 11. pp. 937−949.

Smith, M., Puczkó, L. (2010) Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai

Kiadó Zrt., Budapest

13

Smith, M., Puczkó, L. (2014) Health, Tourism and Hospitality. Routhledge, London

Törőcsik M. (2008) Paradigmaváltás az egészségügyben - egészségpiaci szemlélet a

betegségpiacban való gondolkodás helyett. LEGE ARTIS MEDICINAE, 6–7. 446–448.

o.

Törőcsik M. (é.n.) Online: http://www.trendinspiracio.hu/generacios-kutatas/ Letöltés: 2016.

09. 24.