-
XIII. évfolyam, 2006/3
Szerkeszti a szerkesztôbizottságElnök: Ruthner Szabolcs
Felelôs szerkesztô: Hajtun György
A
folyóirata
-
◆ Engedje meg, hogy igazgató úrként tituláljambeszélgetésünkben.
Ha valaki csaknem fél évszáza-dot tölt el egy szakmában, annak
nehéz újat mon-dani az adott szakterületrôl. De hogyan tudottennyi
aktív év után beleszokni a nyugdíjas évekbe?
– Talán furcsa, amit mondok, de régó-ta vártam erre az
idôszakra. Most a 72.évemben vagyok, s egy idô óta úgy érzem,hogy –
egyrészt – a képességeim korláto-zódnak, ami elsôsorban abban
jelentkezik,hogy arcokat, neveket felejtek el. Ez pedigtragikus
ebben a munkakörben. Másrésztpedig úgy érzem, hogy itt az ideje,
hogy azember váltson, s a helyébe lépjenek azutódok. Volt egy
nyugdíjas barátom, akiazt mondta, hogy azonnal menj nyugdíjba,amint
lehet és kezdjél új életet. Na ebbôlén kiestem, hiszen az én
koromban márnem tudok új életet kezdeni, életformátváltani.
◆ Ön is hangsúlyozza a váltás fontosságát.Azzal talán egyetért,
hogy az elmúlt évtizedekbenÖn is váltott jó néhány alkalommal. Már
csakazért is, mert egy szakmát az ember az élete
soránötször-hétszer tanul újra ahhoz, hogy profi marad-jon benne,
hiszen annyi az új információ. S Ön –ha szabad ezt mondanom – profi
maradt mindvé-gig a munkája során.
– Köszönöm ezt a megjegyzését, bármagam is úgy gondolom, hogy a
profizmusa legfontosabb a munkavégzésben. Talán,én is az voltam,
sok kérdôjellel… A pályafu-tásomat az Országos Vetômag
Felügyelô-ségnél kezdtem, s a Megyei, akkor ÁllamiVetômag
Felügyelôségnél voltam egyete-mistaként gyakornok. Szántóföldi
szemlék,fémzárolások során gyûjtöttem a tapaszta-latokat. Késôbb
átkerültem a monori fajta-kitermesztô telepre, ahol a legtöbb
növény-faj agrotechnikai kísérleti vizsgálata volt afeladatom. A
fajtabonitást, vagyis a fajta-tisztaságot egy másik csapat végezte,
deebbe a munkába is bekapcsolódtam. Igaz,csak néhány szántóföldi
növénynél, mintpéldául a borsó, amelynél nem gyôzték azemberek a
munkát. De ez az idôszak igenhasznos volt számomra, mert
egyrésztmegtanultam a vetômag elôállítás csínját-bínját azoknál a
gazdaságoknál, ahová el-lenôrizni jártam. Oda kellett figyelni
rájuk, slátni kellett a hibákat is. Másodszor, a fajta-kitermesztô
telepen megtanultam az agro-technikáját az ôszirózsától a porcsin
ró-zsáig, a kukoricától a borsóig. S ez egy ag-ráregyetemet végzett
ember számára hihe-tetlen elônyt jelent. Innen kerültem
Buda-pestre, a központba, ahol a növénytermesz-tési terület
igazgatójának neveztek ki. Hoz-zám tartozott a szántóföldi növény-,
a vetô-magtermesztés, s esetenként a zöldség is.A terméktanácshoz
is ebbôl a székbôl ke-rültem. A 47 év alatt végig tanultam. Ha
azemberben van kritikai érzék önmaga irántis, akkor képes tanulni,
és lépést váltanibármikor. Senki ne értse félre, nem a
sajátzsenialitásomnak köszönhettem mindezt,hanem abban az
idôszakban kerültem a pá-lyára, amikor kiváló képességû,
gyakorlatúszakemberek dolgoztak ezen a területen.
◆ Ahogy itt elhallgatom, gyorsan átrohantegy félévszázadon.
Menjünk vissza a kezdetekig.Ha jól tudom, agráregyetemet végzett.
Miért éppena vetômag területét választotta?
– Már említettem, hogy kitûnô tanító-mestereim voltak. Abban az
idôszakban aszakma krémje, akik igazán profik voltak,azok vagy
nagybirtokok intézôi, vagy azúgynevezett gazdasági felügyelô
társada-lomból kerültek ki. Az ötvenes évek soránezek számára
jóformán minden kapu bezá-rult a mezôgazdaságban, és
második-har-madik vonalba kerültek az állami gazdasá-gokban,
termelôszövetkezetekben, illetve aközigazgatásban. Így a vetômag
felügyelô-ségnél is kiváló tanítómesterekre akadtam,s abban az
állami gazdaságban, ahová gya-kornokként kerültem – ez volt a
Felsônyo-mási ÁG – volt egy Hajdú László nevû fôag-ronómus, aki
gyakorlatilag vitte az egész
gazdaságot, ez 4 ezer hektárnyi területet je-lentett. Volt
felette két-három politikai ve-zetô, a legfôbb igazgatónak egyetlen
mun-kaköri leírása volt: ô osztotta el a munkaru-hákat. Ennek
következtében én december-ben kaptam tôle egy pár gumicsizmát,
pe-dig március óta dolgoztam ott. Aki ismeri aBékés-megyének ezt a
részét, az tudja,hogy ott szinte egész évben nem lehetmegélni
csizma nélkül. A kérdésére vála-szolva azt mondhatom, hogy
tulajdonkép-pen a körülmények hozták, hogy a vetô-magnál maradtam.
A Felsônyomási ÁG ve-tômagot termesztett. Talán mindenki tud-ja,
hogy Magyarország a két világháborúközött Európába kiszállító
vetômaghata-lom volt. A II. világháború, s különösen1956 után,
amikor egy kicsit nyitottabbávált a világ a maga korlátozott
formájában,Magyarországot megkeresték azok a külföl-di cégek,
amelyeknek hagyományai voltaka magyar vetômagtermesztésben. Így
ke-rült ide a hibrid kukorica, s Felsônyomásonmár nagyüzemi szinten
folyt a termesztése.Itt kezdtem a kukorica-ellenôrzést, mintüzemi
ember. Lóháton jártuk a határt ésellenôriztük a folyamatos
címerezést. Ittindult a pályám, elvégeztem az egyetemet,a
gyomnövényekbôl írtam a diplomamun-kámat. Amikor államvizsgáztam,
az akkorifajtaminôsítô titkárság vezetôje megkér-dezte, hogy van-e
állásom. Én mondtam,hogy nincs, amire azt mondta, hogy
hétfônjelentkezzem a Keleti Károly utcában. Ak-kor pestinek pesti
állást szerezni szinte le-hetetlen volt. Bekerültem az
intézetbe,ahol csupán három hónapot dolgoztam,de itt is kiváló
embereket ismertem meg.Többek között Sváb Jánost, akinek az
eredetifoglalkozása falazó kômûves, de elvégezteaz agráregyetemet,
s harminc valahányévesen már biometrikus volt. Ma a kísérle-ti
metodika egyik megalapítójaként isme-rik, számos szakkönyveket
írt.
◆ Magyarország az elmúlt rendszerben elve-szítette a vetômag
nagyhatalmi pozícióit. Sikerült-e valamit ebbôl visszaállítani az
elmúlt másfél évti-zedben?
– Onnan kezdeném, hogy 1957–58-igvisszaépült az a rendszer, ami
a két világ-háború között mûködött Magyarországon.Elsôsorban
Angliába szállítottunk borsóvetômagot, Németországba szintén. Ma
vi-szont semmit sem viszünk ki ezekbe az or-szágokba. Az
adottságaink alkalmassá tet-tek minket a hibrid kukorica
elôállítására,megváltozott a fajösszetétel, s kukorica ve-tômag
elôállító nagyhatalommá váltunk,hiszen ennek a mennyisége
meghaladta aháború elôttiét. A hetvenes évek végétôltehát ismét
visszaszereztük a nagyhatalmi
2 Vetômag • 2006/3
II NN TT EE RR JJ ÚÚ
A minôségben nincs pardon!Beszélgetés közben hosszasanfigyelem
partnerem,Dr. Hullán Tibor arcát.Lassan másfél évtizede
ismerjükegymást, de mégis az az érzésemtámad, hogy ezen az emberen
nemfog az idô vas foga. Alig hiszem el,amikor azt mondja, hogy nem
42,hanem 47 éve dolgozik a vetômagszakmában, és most, hogy a
72.életévét tapossa, nyugdíjba vonul,s átadja a helyét a
fiataloknak.Ezt diktálja az önkontrollja,a bensô parancs.
Tudását,tapasztalatát, kapcsolatrendszeréttermészetesen továbbra
isaz utódok rendelkezésérebocsátja, amennyiben igénylik azt.A
beszélgetés során kiderül, hogyez nem valamiféle álszerénységa
nyugdíjba vonult ügyvezetôigazgató részérôl: sokkal inkábba
bölcsesség mondatja ki ezt vele.Hiába, változnak az idôk…
-
pozíciónkat, hiszen mind Nyugat-, mindKelet-Európába
szállítottuk a vetômagot.Érdekes volt a politikai helyzet, mert
aSzovjetunió nem ismerte el a nyugati or-szágok vetômagtermelését.
Neki viszontszüksége volt a hibridekre, amelyek terme-lése náluk
csak papíron létezett. Magyaror-szág azt a szerepkört vállalta fel,
hogyelôállította a nyugati fajtákat nyugati vo-nalakból, s ezek egy
kódjel-zéssel mentek ki a Szov-jetunióba. Az orosz vevô tud-ta,
hogy ez nyugati fajta, de avevô már nem volt ennek azinformációnak
a birtokában.Ez a folyamat tehát beindult,s kettéválasztotta a
hazai ter-melést. Egy rész ment nyugat-ra, a másik keletre, ami azt
isjelentette, hogy a magyar ve-tômagnak meg kellett felelniea
nyugati minôségnek. Egyhibridüzem nem tud kétféleminôséget
elôállítani. Elsô-sorban hibrid kukoricát, hib-rid napraforgót,
borsót, lucer-nát és egyes zöldségfajtát ex-portáltunk.
◆ Tulajdonképpen az Ön ve-zetésével alakult meg a
VetômagTerméktanács, 1993-ban. Akkorolyan új szerepkört kellett
felvállal-niuk, amely azelôtt nem volt Ma-gyarországon.
– 1993-ban volt egy átszervezési elkép-zelése az FM-nek a
vetômag felügyelôsé-get, akkor már az OMMI-t illetôen. Ezzeltöbben
vezetôk egyetértettünk, ám a meg-valósítása politikai okokba
ütközött. A ter-vek tehát meghiúsultak, én pedig nem kí-vánatos
személlyé váltam az OMMI-ban.Ekkor már azon gondolkodtam 57
évesen,hogy nyugdíjba megyek, de megkerestek avetômag szakmából, és
kérték, hogy hoz-zuk létre a szövetséget, aminek a neve
ter-méktanács. Így alakult meg 1993-ban a Ve-tômag Szövetség,
amelynek az elsô elnökePerczel Mihály volt. ô volt az, aki igen
tevéke-nyen segítette a szövetség létrejöttét. Amásodik elnökük
Turi János, aki ma is meg-határozó személye a szakmának. Én,
mintigazgató sokat tanultam, és sokat változotta szemléletem. Az
OMMI-ban csaknem 25évet töltöttem, s akkor „rendôrként” dol-goztam,
hiszen hatósági személyként lép-tem fel. De az volt az elvem, hogy
úgy lehe-tek eredményes rendôr, hogy amit képvise-lek, mint
követelményt, azt nem én képvi-selem, hanem az, akit ellenôrzök. A
segítôszándék soha nem hiányzott a részemrôl, stalán ennek is
köszönhettem, hogy áthív-tak a másik oldalra. Fejlôdés
szempontjá-ból úgy érzem, hogy ez a jövô útja.
◆ Mennyiben?– Az államigazgatási ellenôrzésnek
mindenképpen csökkennie kell. Ha meg-nézzük Franciaországot,
Hollandiát, ott
már réges-régen a társadalmi ellenôrzés-nek van a nagyobb súlya.
A piac kikénysze-ríti az önszabályozást, önellenôrzést, mertezzel
válik hitelessé a termelés. A legfonto-sabb ugyanis a fogyasztó
bizalma, amitkönnyen el lehet veszíteni, ha nem minô-ségi terméket
állítunk elô. Magyarországexportôrnek számít a vetômagban,
ezértszámunkra a piac megszerzése és megtar-
tása sokkal bonyolultabb feladat, mintha ahatárokon belül
gondolkodnánk. Ezért ve-zettük be a terméktanácsnál azt, hogy
atagság kötelezô, és van etikai bizottságunkis, amely bármiféle
ügyet felülvizsgálhat.Ha a bizottság úgy látja, hogy súlyos a
vét-ség, akkor a tagot kizárhatja a termékta-nácsból, ehhez persze,
közgyûlési határo-zat is szükséges, s az illetô cég többet ve-tômag
elôállításával nem foglalkozhat.Szerencsére, erre még nem került
sor. Pe-dig vannak ellentétes érdekek a piacon,egy terület azonban
szent és sérthetetlen.S ez a minôség, az áru megbízhatóságánaka
kérdése. A hibrid kukorica termesztésbena világ legnagyobb cégei
itt vannak Ma-gyarországon, s a verseny öldöklô. Az adottáru
minôségében azonban nincs pardon,mert az piacvesztéssel jár.
◆ Mit sikerült elérnie a terméktanácsi regná-lása idején?
– Nagyon leegyszerûsítve azt mondha-tom, hogy nem tudtuk
beváltani azokat acélokat, amiket magunk elé tûztünk, s amita
tagság tôlünk elvárt. Eredményeket per-sze, felsorolhatnék,
elmondhatnám, hogymilyen sok eredményt értünk el, hiszen új-ságunk,
hírportálunk van, információkatzúdítunk a tagságra, de mégsem
lehetünkelégedettek. Ellenben a VT munkája csakaz egyik oldal,
fogadókészségre is szükségvan, mégpedig a kormányoldal részérôl.
AzEurópai Unióban sokkal inkább érvénye-sülnek a szakmai
szövetségek véleményei,
mint idehaza. Nekünk tehát ezt az utat kellválasztanunk.
Kudarcként éltem meg pél-dául a következôt. Nekünk a fô növényünka
búza. Az intervenciós lehetôség biztos ér-tékesítési alapot
teremtett. Csak hogy ez azalap elfedte a búza minôségének
biztosítá-sára való törekvést. Márpedig a magyar klí-ma
tömegtermelésre ugyan alkalmas, de kikellene használnunk minôségi
termelés le-
hetôségeit. A tömegtermelés-ben leköröznek bennünket arománok,
az ukránok, s akkormi nem leszünk a piacon. Amagyar
búzatermesztésnekminôséget kell produkálnia.Ezért léptünk, hogy a
minôsé-gi termelés elôtérbe kerüljön,de nem sok eredményt értünkel
a minisztériumnál.
◆ Nyugodt-e az utódlás szem-pontjából?
– Amikor végeztem az egye-temet, nyugati nyelvet tanulninem volt
ildomos. Nem va-gyok nyelvtehetség, az ener-giámat is kíméltem, így
nemtudok nyelvet. Ez az egyetlen,amit a pályafutásom alatt ko-moly
hibának érzek. Az utód-lás szempontjából az volt azelsôdleges, hogy
a jelöltek aszakmában felkészültek legye-nek és legyen
nyelvtudásuk.
Két fiatal kollégám van, az utódom,Ruthner Szabolcs, aki egy
évig Amerikábandolgozott, angolul kiválóan beszél és nyi-tott a
problémákra. A másik Horváth Zsolt,aki Franciaországban dolgozott
egy évig, sa francia nyelvtudás Európában, az agrárterületen
meghatározó fontosságú. Úgyérzem, hogy a terméktanácsnál a
végre-hajtó szerepkör biztos, jó kezekben van, smegbízhatóan
dolgoznak. Én felajánlot-tam a segítségemet, ha igénylik, de ezt
énszigorúan az igényekhez kötöm, mert ne-kik is megvan a saját
elképzelésük, végez-zék a munkájukat, s ha akarják, akkor
be-leszólok. Eljárt az én idôm az éveim szá-mával.
◆ Vannak-e kudarcélményei?– Erre nehezen tudok válaszolni, mert
a
pályámat nem osztottam sikerre és kudarc-ra. De kudarcnak azt
érzem, hogy nem le-hetett az állami felügyeleti
rendszerbenerôteljesen érvényesíteni egy közösségiszemléletet.
Nagyon fontos volna, hogy amagyar állami minôsítési
rendszerbenszakmai, szövetségi szemlélet is érvénye-süljön. Én
próbáltam ezt elérni, de nem si-került. Azt is feladatnak látom,
hogy az ál-lamigazgatási szervekkel kialakítsunk egyjobb
kapcsolatot. Ehhez az kell, hogy a ha-talom bízzon a szakmai
háttérben.
◆ És a legnagyobb sikerélménye?– Talán az, hogy úgy érzem, hogy
72
éves koromig szükség volt rám.H. Gy.
32006/3 • Vetômag
II NN TT EE RR JJ ÚÚ
-
Az elnökség és a maga nevében is megkö-szönte Hullán Tibornak a
VT megalakulásávalkezdôdô, több mint 13 éves
eredményes,felelôsségteljes munkáját és kívánt mind-annyiuk nevében
további jó egészséget. Atovábbiakban az elnök az elnökségnek
java-solta és ezúttal a küldöttgyûlés elé terjesz-ti, hogy az
ügyvezetô igazgatói feladatok el-látására Ruthner Szabolcs kapjon
megbízást.
Új ügyvezetô igazgató
Ruthner Szabolcs 2003. augusztus 15-énlépett be a
Terméktanácshoz. Az elmúltidôszak alatt bizonyította szakmai
felké-szültségét és kapcsolatteremtô képessé-gét, amit jól szolgál
nyelvtudása is. Eddigelvégzett munkáját értékelve az elnök
úrhatározott véleménye, hogy a feladatokatjól és eredményesen fogja
ellátni.
Az elnöki beszámoló után dr. Balla Lász-ló kért szót. Elôadta,
hogy az elnöki beszá-moló nem foglalkozott a
növénynemesítôkellehetetlenült helyzetével. A Növényne-mesítôk
Egyesülete rendezni szeretnéhelyzetét Magyarországon és az
EurópaiUnióban is. Tervei szerint átalakul egy Ma-
gyar Vetômag Egyesülés névvel (Hunga-rian Seed Association) és
be kíván lépni azESA tagjai közé. A GM növényekkel kap-csolatban
Balla úr felhívja a Magyar Mezô-gazdaság c. szaklap 17. számában
megje-lent írására a küldöttgyûlés figyelmét. Vé-leménye szerint
Magyarországnak nem ér-deke a GMO bevezetése. Biztosítani kell aGM
mentes termelést és itt szükségesnektartja a GM mentes régió
bejelentését.Hozzáfûzte, ha az EU engedi a GM terjesz-tést, akkor
az még nem jelenti annak ma-gyarországi kötelezô bevezetését. A
licenc-díj vonatkozásában a magyar és külföldifajták arányára hívja
fel a figyelmet. Javas-lata szerint fel kellene mérni, hogy
mennyilicencdíjat fizetünk ki külföldre, a külföldifajták után.
Ajánlati fajtalista létrehozásátjavasolja, melyben szintén kéri a
társszer-vezetek segítségét. Hangot ad azon véle-ményének is, amely
szerint a Növényne-mesítôk Egyesülete hajlandó a
VSZT-velegyüttmûködni, de amennyiben nem törté-nik elôrelépés,
abban az esetben kilép ésönálló tagként az ESA-hoz csatlakozik.
Be-jelenti, hogy az Egyesület új székhelye:1073 Budapest, Dob u.
90.
Nyitott az együttmûködésre
Kolop László elmondta, hogy a Vetômag-ke-reskedôk Szövetsége az
érdekképviselethatékony változásában érdekelt. Érdekeltabban, hogy
a szakmaiság kerüljön túlsúly-ba, a licencdíj kapcsán a globális
érdekeketkell figyelembe venni. A vetômag-kereske-dôket is sérti a
túlzott, saját vetômagvisszafogás. dr. Murányi István
véleményeszerint az érdekérvényesítés 2005 évbennem volt megfelelô,
melynek okait abbanlátja, hogy a VSZT nem elég hatékony, illet-ve a
politika nem elég befogadó. Vélemé-nye szerint a Vetômag-kereskedôk
Szövet-ségének és a Nemesítôk Egyesületének isbe kellene olvadni a
VSZT-be és egységeserôként hatékonyabb szervezetet alakítani.
Az elhangzott hozzászólásokra Turi Já-nos elnök Balla Lászlónak
kijelentette,hogy a VSZT nyitott az együttmûködésre, alicencdíj
kapcsán a cseh példát emeli ki kö-vetendôként. A GMO-val
kapcsolatban el-mondta, hogy az EU-hoz tartozva nem
he-lyezkedhetünk szélsôséges álláspontra. AVSZT szívesen részt vesz
a licencdíj kérdés-sel kapcsolatos felmérés elkészítésében, deitt
elsôsorban a fajtatulajdonosok körénekkellene lépnie. Az ajánlott
fajtalistáról el-mondja, hogy a VSZT korábban a megvaló-sítási
módjáról, valamint a vizsgálatok szak-mai megbízhatóságáról nem
volt meggyô-
zôdve és ezért a VSZT alternatívát terjesztettelô. Hullán Tibor
kiegészítésként hozzátet-te, hogy a VSZT angol neve: Hungarian
SeedAssociation. Így ez a név az ESA-nál márfoglalt. Emlékeztet
továbbá arra, hogy aVSZT az Alapszabálya szerint cégeket képvi-sel
és nem személyeket (növénynemesítô-ket), ez utóbbi a
Növénynemesítôk Egyesü-letének feladata lehet. Az ajánlati
fajtalistá-ra a VSZT az Agrárkamarával közösen meto-dikát dolgozott
ki. A végrehajtás nehézségeijelenleg anyagi jellegûek. Az FVM nem
fi-nanszírozza az ajánlati fajtalistát, mert véle-ményük szerint
ezt a haszonélvezôknek, agazdálkodóknak kell fedeznie.
A továbbiakban két elôadás hangzott ela jelenleg legfontosabbnak
tartott témák-kal kapcsolatban (az elhangzottakat
különismertetjük):
– Kalászos vetômaghelyzet, szükségesintézkedések. Elôadó: dr.
Láng László
– GMO kérdés, koegzisztencia jogsza-bály, és jelenlegi helyzete.
Elôadó:dr. Hullán Tibor
Következô napirendi pontként RuthnerSzabolcs ismertette a 2005.
évi pénzügyihelyzetet, a 2006. évi pénzügyi tervet, to-vábbá a
2005. évi tagdíjhátralékos tagok lis-táját. Ez utóbbiakat kizárásra
terjesztetteelô a küldöttgyûlésnek azzal, hogy a több-szöri
felszólítás ellenére még 30 napos fize-tési határidôt kapjanak.
Tájékoztatót kapotta küldöttgyûlés a tagság által
önbesorolásalapján elkészült 2006. évi tagdíjbesorolás-ról. Jánky
László felolvasta az Ellenôrzô Bi-zottság jelentését, amely a
pénzügyi gaz-dálkodást és az elôterjesztett beszámolótmegfelelônek
ítélte, és elfogadásra javasol-ta. dr. Csizmadia László ismertette
az EtikaiBizottság elnökének beszámolóját.
A napirendi pontok elhangzása után ajövôre nézve javaslatok,
észrevételek hang-zottak el. Az elsô hozzászóló, Pavelka
Árpádszerint az ügyvezetô igazgatói székben tör-tént változás kellô
lehetôséget ad a szerve-zeti megújuláshoz. Javasolja, hogy hozzona
küldöttgyûlés határozatot egy ad.hoc bi-zottság létrejöttérôl,
amely a megújultVSZT mûködését kidolgozza. Szövetségsze-rû mûködést
és hatékony képviseletet ja-vasol. A bizottság tagjaiként elnököt,
alel-nököket, szekció bizottságok elnökeit és atársszervezetek
vezetôit javasolja.
Határozatok
A küldöttgyûlés elfogadta az elnöki beszá-molót, továbbá a
pénzügyi értékelést. En-nek megfelelôen jóváhagyta a 2005.
évipénzügyi beszámolót is, mégpedig:
4 Vetômag • 2006/3
TT EE RR MM ÉÉ KK TT AA NN ÁÁ CC SS II EE SS EE MM ÉÉ NN YY EE
KK
Hatékony változás elôttA VSZT 2006. május 9-én megtar-totta évi
rendes küldöttközgyûlé-sét. Elsô napirendi pontként TuriJános elnök
beszámolója hangzottel, amelyet teljes terjedelmébenleközlünk. Az
elnök bejelentette,hogy dr. Hullán Tibor ügyvezetôigazgató az
elmúlt év másodikfelében jelezte, hogy felmentésétkéri.
Indoklásként korát, illetvemegfelelô utánpótlás bevezetésé-nek
megtörténtét hozta fel. HullánTibor 1993 óta a Terméktanácsalapító
ügyvezetôje. A napokbantöltötte be 71. évét és kérte,
hogyvéglegesen nyugdíjba vonulhasson.Az elnök a kérést elfogadta és
aztaz elnökségnek, majd a küldött-gyûlésnek is elfogadásra
javasolta.Javasolta továbbá, hogy a tényle-ges munkavégzés alól
2006. június1-jével mentsék fel az ügyvezetôt,és 2006. december
1-jével szûnjönmeg a munkaviszonya.
-
43.675.568.- Ft összes költséggel,54.480.347.- Ft összes
bevétellel,12.419.634.- Ft pénzügyi tartalékkal,és a 2006. évi
gazdálkodási tervet:46.350.000.- Ft összes költséggel,46.960.000.-
Ft összes bevétellel,13.029.634.- Ft pénzügyi tartalékkal.A
küldöttgyûlés – a többszöri felszólí-
tás ellenére nem fizetô – 2005. évi tagdíj-hátralékos 48 tag
kizárását elrendeli (akiosztott névsor szerint), összes
tagdíjhát-ralék 1.310.540,- Ft. A küldöttgyûlés a fentitagságot
2006. június 1-jével (utolsó lehe-tôséget adva a tagdíjbefizetésre)
szüntetimeg. Elfogadták az Ellenôrzô Bizottság ésaz Etikai
Bizottság beszámolóját.
A küldöttgyûlés helyt adott Pavelka Ár-pád által felvetett ad
hoc bizottság felállí-tásáról szóló javaslatának. Elfogadta, hogya
bizottság az elnökség tagjaiból álljon ésegy stratégiai tervet
készítsen el, a VSZT el-következendô feladatairól azzal, hogy
astratégiai tervet szeptember 1-jére kell tár-gyalható szinten
elôterjeszteni.
A hozzászólást több kiegészítô észrevé-tel követte. Ezek részben
szükségtelennekérezték egy bizottság létrehozását, hiszen afeladat
az elnökség hatáskörébe tartozik,részben különbözô megoldásokkal
gondo-latokkal egészítették ki a tennivalókat. Aküldöttgyûlés az
elhangzottakat megvitattaés kialakította álláspontját.
E beszámoló szerzôjének magánvéle-ménye szerint nehéz idôszak
elôtt áll a Ve-tômag Szövetség. Egyrészt a költségtakaré-kossági
szempontok, másrészt a létszámtakarékossági és ezzel együtt járó
átszerve-zések olyan kényszer megoldásokat kezde-ményezhetnek, ahol
nem a szakmaiság lesza meghatározó.
dr. Hullán Tibor
Turi János elnökibeszámolója
Tisztelt Küldöttközgyûlés
A 2005-ös esztendô a mezôgazdaság sike-res éve volt.
Emlékezhetünk, hogy az év mi-lyen viharosan indult, mennyi jogos
fe-szültség robbant ki a gazdatüntetésen ésmilyen békésen zárult.
Az FVM felgyorsítot-ta az elszámolásokat, teljesítette az elma-radt
kifizetéseket és a 2006. évet is meg-nyugtatóan indította azzal,
hogy kifizetésrekerültek az egyszerûsített területalapú
tá-mogatások és a vidékfejlesztési támogatá-sok nemzeti kiegészítô
része. Szembetûnôvolt, hogy az FVM a legfontosabb, a legna-gyobb és
legégetôbb feladatok megoldásá-ra koncentrált.
A mezôgazdaság viszont egy olyanösszetett tevékenység, ahol
minden elma-radt, minden pontatlanul elvégzett munká-nak és minden,
nem az optimális idôpont-ban meghozott döntésnek
következményeivannak. Különösen így van ez, ha a bioló-giai alapok
sérülnek, mert akkor a jövô le-hetôségei is sérülnek. A kalászos
gabonákfémzárolt vetômaghasználat drasztikusvisszaesésének várható
következményeirea VSZT már 2004 ôszén is felhívta a figyel-met.
2004-ben a búza esetében a felhasz-nált fémzárolt vetômag
mennyisége 32 %volt, és ez 2005-ben tovább, 28 %-ra csök-kent. A
búzavetômag szemlére bejelentettvetômag-szaporító terület
drasztikusanvisszaesett 32.000 ha-ra, melyre az elmúltfél
évszázadban nem volt példa. Sajnálat-tal kell megállapítanom, hogy
2004 és2005-ös években a VSZT szakmai elôrejel-zései a gyakorlatban
visszaigazolódtak: abúza fémzárolt vetômag-használat csök-kent és a
búza vetômag-szaporítások nagy-mértékben visszaestek. A leépülés
drámai,a következményei is azok lehetnek. Felerô-södik a saját, a
nem szemlézett, nem fém-zárolt, jó esetben is az elsô évben
utánter-mesztett vetômag használata (az un. har-madfok), a fekete
vetômag-kereskedelem,a jól felépített vetômag-elôállítási
rend-szerünk és a nemesítô intézeteink sérül-nek, a végtermék, az
árubúza minôsége fo-lyamatosan csökken és az EU-ban a búza-piac
perifériájára sodródtunk. A helyzettarthatatlanságát az FVM is
felismerte éshatározati javaslatokat készített a minôsí-tett
kalászos vetômaghasználat ösztönzôrendszerérôl, amelyet
visszatükrözött aVSZT által 2004 és 2005-ben
elôterjesztettjavaslatok. Ezek a határozati javaslatok akövetkezôk
voltak:
• készüljön közép és hosszú távú stra-tégia (2007–2008) a
vetômagágazatversenyképességérôl és fejlesztésé-rôl;
• kerüljön visszaállítására a vetômagszemle és fémzárolási díj
50 %-osvissza nem térítendô támogatása;
• kapjon újra támogatást a biológiaialapok fenntartása és
fejlesztése;
• épüljön be a területalapú támogatá-sok és vidékfejlesztési
támogatásoknemzeti kiegészítô részének elnyeré-séhez a „Helyes
Mezôgazdasági ésKörnyezeti Állapot” és a „Helyes Gaz-dálkodási
Gyakorlat” feltételrendsze-rébe a kalászos gabona vetômag ese-tében
a 35 %-os fémzárolt vetômag-használat;
• kerüljön kidolgozásra az oltalmazottfajták esetében a saját
vetômag-sza-porítás utáni licencdíj befizetésénekrendszere.
Szükségesnek tartom megjegyezni,hogy a csehek már 2000-ben
törvényt hoz-tak az oltalomban részesített önbeporzónövények
esetében az utántermesztett ve-
tômag (FSS) licencdíj beszedésének mód-járól, megalakították az
operatív feladatokmegoldására vállalati formában a
Fajtatu-lajdonosok Szövetségét. A németek, a fran-ciák, a svédek, a
hollandok az angolok ismegalkották a maguk licencdíj
beszedésirendszerüket. Mi sajnos ebben is lemara-dásban vagyunk és
sürgôsen cselekednünkkell. Úgy gondolom a megoldásban a
fajta-tulajdonosoknak, a VSZT-nek, az Agrárka-marának, a gazda
szervezeteknek és az ál-lamnak is részt kell venni. Az eddigi
euró-pai példák azt mutatják, hogy a megoldásta civil szervezetek
generálták, de a megol-dásban valamilyen mértékben az állam isrészt
vett. Sürgeti a licencdíj beszedésproblematikájának a megoldását az
Euró-pai Vetômag Szövetség, az ESA is, amegoldásra ajánlást készít.
A VSZT titkár-sága széles körû információt adott az érde-kelteknek,
hogy az EU-ban hol, milyen for-mában oldották meg a licencdíj
beszedé-sének rendszerét. Az is gondolom, hogy alicencdíj
beszedésének megoldása önma-gában nem elegendô, csupán az elsô,
denagyon fontos lépés az önbeporzó növé-nyek termelésének a
stabilizálásához. Vál-tozatlanul idôszerû az a tétel, hogy
ered-ményes fajta-elôállítást és vetômag-ter-mesztést csak egy jól
felépített marketingstratégia mentén lehet folytatni. Az
EU-batörténô belépésünk után 2 évvel bebizo-nyosodott az, amire a
szakértôk már a be-lépés elôtt és a belépéskor is felhívták a
fi-gyelmet, hogy az intervenció nem helyette-síti a piacot, az
intervenció egy biztonságihálót, egy szükségszerû, átmeneti
megol-dást jelent a piaci helyzet megoldására. AzEU-ban az
intervenciós készlet 2006. már-cius 20-ai állapot szerint 8,5
millió tonnavolt, amelynek 51 %-át, közel 4,3 milliótonnát
Magyarország adja. Az intervencióolyan tárolt készlet, amelyet a
tagok az EUáltal elfogadott tárolókban tárolnak be ésEU elôírásai
szerint minôsítenek, a betá-rolt készlet árát a magyar költségvetés
fi-nanszírozza, a kitároláskor ezt fizeti ki tény-legesen az EU és
ebben a betárolt áru érté-kén túlmenôen a tárolási,
finanszírozásiköltségek elôre meghatározott módon iselszámolásra
kerülnek. Nem lehet cél in-tervencióra termelni. Az intervenció
nemhelyettesíti a marketing munkát. A gabo-nafélék közöspiaci
szervezetének a CMO-nak olvasom az 1995/1996–2003/2004-esidôszakot
felölelô értékelését és a jövôre –2008-2009-re – vonatkozó
reformjavasla-tát. Világosan kitûnik, hogy most már az in-tervenció
nem az aminek a megalakításkorszánták, és szükséges a változtatás
igénye.Mi is megtapasztalhattuk, hogy hiába voltés van kukoricából
jelentôs intervencióskészletünk, és a rendkívüli aszályok
miatthiába alakultak ki jelentôs hiányok Spa-nyolországban és
Portugáliában, a készle-tek lassan és csak kismértékben
áramoltakoda. Ennek oka, hogy az intervenciós ár és
52006/3 • Vetômag
TT EE RR MM ÉÉ KK TT AA NN ÁÁ CC SS II EE SS EE MM ÉÉ NN YY EE
KK
-
a szállítási költségek együtt lényegesenmeghaladják a világpiaci
árat. Megtapasz-talhattuk azt is, hogy az EU a tagok számá-ra
biztonságot, kiszámíthatóságot jelentazzal, hogy 7 éves ciklusban
születnek adöntések, de ez nem jelenti az önállónemzeti marketing
tevékenységünkfeladását, sôt annak az erôsítését
tesziszükségessé.
Tisztelt Küldöttközgyûlés!A 2005. év másik nagy feladata a
koegzisz-tencia törvény megalkotása volt. A tör-vénytervezet
elkészült (nem tudom miért,de nem publikus), notifikációra
elküldtékBrüsszelbe, ahol az észrevételeket megtet-ték. Az
észrevételekre a számunkra elfo-gadható észrevételeket a
törvény-tervezet-be beépítették, az el nem fogadható
észre-vételekre pedig körültekintôen, érdekeinkfigyelembe vételével
válaszoltunk. A VSZTálláspontja nem változott a GMO kérdés-ben, a
GM növények termesztéséhez a gaz-dasági, a piaci viszonyok alapján
viszonyu-lunk, azaz a GM növények termését az EUpiacokon el lehet-e
adni, vagy sem. Az EU-ban a GM növények helyzetét jól jellemzi
a2006. évi bécsi koegzisztencia kongresszu-son két EU fôbiztos
elôadása. EgyfelôlMariann Fischer Boel Mezôgazdasági Fô-biztos
magabiztosan jelenti ki, hogy a kér-dés nem egészségügyi, vagy
környezetvé-delmi jellegû, mert az EU-ban csak telje-sen
biztonságos termékek termesztése ésfogyasztása engedélyezett, és
biztosítanikell a választás lehetôségét, mind a fo-gyasztók, mind a
farmerek számára az elté-rô termékek és gazdálkodási formák
kö-zött. Hangsúlyozza, hogy a tagállamoknaka koegzisztencia
törvényeket mihamarabbmeg kell alkotni, hogy a GMO, a hagyomá-nyos
és a biotermékek véletlenszerû keve-redése az EU által
meghatározott szigorúhatárértékek alatt maradjon. MásfelôlStavros
Dimas Környezetvédelmi Fôbiztosarra hívja fel a figyelmet, hogy a
bizottsá-goknak a tagokkal együttmûködve a GMnövények termesztésére
olyan törvényeketkell alkotniuk, amelyek a természetes kör-nyezetet
megvédik, a társadalom elvárá-sainak megfelelnek, és a belsô piaci
köve-telményeknek is eleget tesznek. Nagyon fi-gyelemre méltó volt
az Európai VetômagSzövetség Fôtitkárának Garlich Von Essenúrnak a
hozzászólása is, aki szorgalmazta,hogy a vetômagban is megfelelô
határér-ték kerüljön kialakításra, mint ahogy az azélelmiszerek, a
takarmányok esetében márkorábban megtörtént. Véleménye szerint
avetômagtételekben a zéró tolerancia fenn-tartása nem valósítható
meg a GM növé-nyek és hagyományos nemesített növé-nyek
együtt-termesztése esetén. Minél szi-gorúbban kerülnek
megállapításra a ha-tárértéke, annál nagyobbak lesznek a
kon-vencionális, vagy biomag elôállításánakköltségei.
6 Vetômag • 2006/3
TT EE RR MM ÉÉ KK TT AA NN ÁÁ CC SS II EE SS EE MM ÉÉ NN YY EE
KK
Mivel az általunk szervezett program 2.napján a csoport
Keszthelyre utazott to-vább, célszerûnek találtuk felkérni a
lep-sényi MEZÔMAG Kft.-t a vendégek foga-dására, valamint
vállalatuk bemutatásá-ra. Itt került sor a VSZT mûködésérôl és
amagyar vetômaghelyzetrôl szóló tájékoz-tató elôadásra is.
A diákoknak a vetômagüzemet JuhászZoltán mutatta be. A csoport
megismer-kedhetett a Mezômag Kft. múltjával, je-lenével. Az egykori
Vetômag Vállalatmûködését ismertetô elôadásban pedigképet kaphattak
a régi, országos hálóza-ti vetômag-szervezet helyzetérôl
ésfelépítésérôl is, mely szemmel látható-lag nagy érdeklôdést
váltott ki. Az üzemiséta keretében a diákok megismerhettékaz üzem
berendezéseit és mûködésirendjét.
Mind a VSZT, mind a Mezômag Kft.által tartott elôadások
hangsúlyozták amagyarországi vetômagtermesztés jelen-tôs európai
szerepét, de természetesenrávilágítottak a szektort érintô
nehézsé-gekre is.
A szakmai út a Pannon EgyetemGeorgikon
Mezôgazdaság-tudományiKarán (PE-GMK) Keszthelyen folytató-dott. A
látogatásnak kettôs oka volt. Egy-részt szerettek volna
megismerkedni egymagyarországi agrár-felsôoktatási intéz-ménnyel és
annak mûködésével, más-részt a hazai zöldséghajtatással. A
cso-portot dr. Kovács János a Kar KertészetiTanszékének egyetemi
docense fogadta,aki röviden bemutatta az intézményt, amagyarországi
zöldséghajtatás múltját,jelenét, valamint a
hajtató-berendezé-sekrôl tartott ismertetôt. Ezt követôen aPE-GMK
szervezésében Illés Ernô magán-gazda hajtató-berendezéseit
tekintettékmeg, ahol egy régi, ám gazdaságos gya-korlat, a
„kanális” fûtés váltott ki osztat-lan sikert a látogatók
körében.
A csoport elégedett volt a látottakkalés hallottakkal, így
nyugodt szívvelmondhatjuk, hogy nemcsak Franciaor-szágba, hanem – a
csoport egyéb nemze-tiségû tagjai révén – Algériába, Gabonbaés a
Mauritiusz-szigetekre is elviszik aVSZT jó hírét.
Ezúton is köszönetünket fejezzük ki aközremûködésért és
segítségért KulcsárIldikónak, Szikszné Koó Klárának,
JuhászZoltánnak (Mezômag Kft.) és dr. KovácsJánosnak (PE-GMK).
H. Zs.
Francia egyetemistáka VSZT-nélAgrármérnök szakos
hallgatókbólálló diákküldöttség látogatott ela Vetômag Szövetségés
Terméktanácshoza franciaországi Clermont-Ferrand-ból. A 23 fôbôl
állócsoport egy hetes magyarországilátogatása során 2 napot
töltöttel a VSZT által szervezettprogramokon. A francia
csoportkérése volt egy vetômagüzemmeglátogatása, valamint
egyzöldséghajtatás megtekintése.
JAVASLATII. fokú ôszi kalászos vetômag irányárra
Tájékoztatjuk a Vetômag Szövetség és Terméktanács érintett
tagjait,hogy a Kalászos Szekció Bizottság irányárra tesz javaslatot
az FVM felé.
A javasolt irányár fémzárolt, csávázott, II. fokú vetômagra
vonatkozikaz eladó telephelyén (az ár az ÁFA-t nem
tartalmazza).
A javasolt irányár:59.800 Ft/tonna,
amely az összes ôszi kalászos fajra értendô.
Budapest, 2006. augusztus 1.
Ruthner Szabolcsügyvezetô igazgató
-
Az adott tagállam ideiglenesen, úgyneve-zett védzáradékkal
eltilthatja a GMO faj, il-letve azok fajtáinak termesztését, ha
arramegfelelô okot talál. Az EU Bizottság, hanem látja
megalapozottnak a védzáradé-kot, megszüntetheti. Éppen azért fontos
akoegzisztencia jogszabály, mert annak hiá-nyában – ha nincsen
védzáradék – minden-ki azt csinál, amit akar, mert a termesztés –ha
van EU engedély – nem tiltható meg.
Az EU Bizottság irányelveket adott ki atagállamoknak a
koegzisztencia rendele-tek elkészítésére (2003/556 EK). Az
irányel-vek kimondják, hogy alkalmazkodni az újatbevezetô, GMO
termesztésre vállalkozógazdáknak kell. Regisztráció (engedélye-zés)
szükséges, biztonságos szigetelôtá-volsággal kell az elkülönítést
és a nyomonkövethetôséget biztosítani, az esetlegeskárok fedezetére
biztosítás, vagy kártéríté-si alap szükséges. Az irányelv, ajánlás
nemkötelezô.
A magyar koegzisztencia rendelet-ter-vezet elkészült és ma már
megjárta az EUengedélyeztetési rendszerét is.
Melyek a rendelet-tervezet legfontosabbelôírásai?
♦ A GMO szervezetekkel összefüggô kü-lönleges követelmények
miatt a termesz-tésre vállalkozóknak az FVM által szerve-
zett tanfolyamot kell elvé-gezni.
• A termesztést enge-délyeztetni (regisztráltatni)kell a GMO
hatóságnál.
• Az engedélyeztetés-hez be kell nyújtani az izo-lációs
távolságon belülitermelôkkel kötött megál-lapodást, melyben
tudo-másul veszik a GMO ter-mesztési szándékot és vál-lalják, hogy
az elôírt izolá-ciós távolságon belül kuko-ricát nem termelnek.
• Az izolációs távolságminimális mérete 400 m,de ökotermesztés
eseténennél nagyobb és nincsenmegoldva a méhek ellenimegfelelô
védelem.
• Az egész engedélyez-tetési eljárásra vetés elôtt120 nap állhat
rendelke-zésre.
• A termesztés, táro-lás, stb. teljes folyamataalatt gondoskodni
kell atökéletes elkülönítésrôl,keveredés mentességrôlés a nyomon
követhetôségmiatt elôírt jelölésekrôl isbeleértve a vetésforgót
ésárvakelést.
• A magyarországi koegzisztencia ter-vezet nem tartalmaz
kártérítési alapot an-nak ellenére, hogy a GMO termesztésre
je-lenleg nem lehet biztosítást kötni. Ha te-hát az elvetés, –
megállapodástól függetle-nül – valaki az idegenbeporzás miatt
kártszenved, azt bírósági úton érvényesítheti.
A tervezet másik hiányossága – véle-ményem szerint –, hogy
bizonytalan azökotermesztéssel kapcsolatos szigetelôtá-volság.
Egyértelmûnek kellene legyen,hogy ökoterületen is csak a
genetikailagveszélyeztetett faj, fajta számára kell akiemelt
szigetelôtávolságot meghatározni.Nehéz kérdés a méhészet ügye. A
méhektöbb km-rôl is behordják a GMO pollent akaptárakba, ami a
bioméz fogalmát zavar-hatja.
Az EU a magyar tervezettel szemben el-sô olvasatban szigorúnak
tûnô kritikátmondott. Véleménye a magyarországi vi-szonyok –
kukorica elterjedtsége, birtok-szerkezet, birtokméret, stb. –
ismereténekrészbeni hiányából adódhat.
Konkrét kifogásként merült fel pl: • Az engedélyeztetési eljárás
nem von-
hatja kétségbe az EU már kiadott engedé-lyének érvényességét,
így a magyar terve-zet csak a termesztés elôírt
feltételeinekmegvalósítását vizsgálhatja. És ez
alapjánengedélyezhet.
• Soknak tatja a 120 nap regisztrációseljárást és azt 90 napra
csökkenti.
• Túlzottnak tartja a 400 m-es izolációtés nem tartja
elfogadhatónak, hogy az öko-termesztésnél nincsen konkrét
távolság,hanem az késôbb kerül határozatbanmegadva.
A civil szervezetek véleményezték és ja-vaslatokat készítettek a
rendelet-tervezetmódosítására. Az EU számára a válaszlevélmost
készül és remélem olyan kompro-misszumot tartalmaz, ami egyrészt
védenifogja a hazai kukoricatermesztôket és fo-gyasztókat, másrészt
megfelel az EU elôírá-sainak is.
H. T.
72006/3 • Vetômag
GG EE NN EE TT II KK AA II LL AA GG MM ÓÓ DD OO SS ÍÍ TT OO TT
TT SS ZZ EE RR VV EE ZZ EE TT EE KK
Néhány mondat a koegzisztenciarendelet-tervezetrôlA
koegzisztencia rendelet célja,hogy megfelelô
együtt-termesztésilehetôséget adjon a GMO(jelenleg csak a kukorica)
és GMOmentes fajták termesztéséhez.Elôljáróban: az EU a
tagállamokeltérô helyzetébôl kiindulva azegész Szövetségre
vonatkozóan adki termesztési engedélyt GMOfajtákra. A tagállamoknak
kellaz adott körülményekreegyütt-termesztési
(koegzisztencia)rendeleteket kidolgozni.A rendelet-tervezeteket az
adotttagországnak saját fórumain(proment, stb.) kell elfogadni,de
be kell nyújtani elismertetés(notifikáció) céljábólaz EU
Bizottsághoz is.
-
Az irányelv célja az egységes belsô piac za-vartalan mûködése
érdekében az iparjog-védelmi és a szerzôi jogok megsértése elle-ni
fellépés hatékonyabbá tétele a jogérvé-nyesítésre vonatkozó
tagállami jogszabá-lyok közelítése útján. Az irányelv a
TRIPSEgyezmény1 szabályaihoz képest többlet-követelményt jelentô
rendelkezéseket istartalmaz.
Magyarországon ez év áprilisában lép-tek hatályba a
jogérvényesítésre vonatkozóúj, az irányelv szerinti szigorúbb
szabályok.Az új rendelkezések megismerése egyúttaljó alkalom a
mezôgazdasági termelésszempontjából jelentôs
iparjogvédelmikérdések, és közöttük a növényfajta-olta-lom
helyzetének tudatos áttekintésére is.
I. A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM HAZAISZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI
ALAKULÁSA
Növényfajta-szabadalomA hazai szabadalmi jog korszerûségérôl
ta-núskodott az a tény, hogy Magyarországon
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló1969. évi II. törvény
hatályba lépésétôl kez-dôdôen, 1970 óta valamennyi
növényfajtaszabadalmaztatható volt. A törvény a nö-vényfajták
szabadalmi oltalmának feltéte-leit, az oltalom tartalmát és
idôtartamát –a növényfajták sajátosságaihoz igazodóan– az ipari
találmányokra vonatkozó szabá-lyoktól eltérôen határozta meg.
Így amikor Magyarország 1983-bancsatlakozott az új növényfajták
oltalmáralétesült Nemzetközi Egyezményhez, azUPOV Egyezményhez az
1969. évi II. tör-vény rendelkezéseit csak pontosítani kel-lett az
Egyezmény rendelkezéseinek meg-felelôen.
A találmányok szabadalmi oltalmát az1995. évi XXXIII. törvény
újra szabályozta.A növényfajták szabadalmi oltalmára vo-natkozó –
az UPOV Egyezménynek megfe-lelô – speciális szabályozás az új
törvény-ben is érvényesült.
Sui generis növényfajta-oltalomA Magyar Köztársaság 2002.
december 1.napján csatlakozott az UPOV Egyezmény1991. évi
szövegéhez, amely 2003. január 1-jén lépett hatályba hazánk
tekintetében.
Az UPOV Egyezmény 1991. évi szövegé-hez való csatlakozással
egyidejûleg a talál-mányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995.évi
XXXIII. törvényt módosító 2002. éviXXXIX. törvény alapvetô
változást hozott anövényfajták oltalma területén. Ez a mó-dosítás
ugyanis bevezette a sui generis nö-vényfajta-oltalmat. Az új
szabályozás az UPOVEgyezmény 1991. évi szövegének szabályai-val és
a közösségi növényfajta-oltalomrólszóló 2100/94/EK rendelet
szabályaivalösszhangban meghosszabbítja az olta-lom idôtartamát,
bôvíti az oltalom tartal-mát, bevezeti az oltalomból eredô
jo-goknak a termény, illetve a terménybôlelôállított termék után
való érvényesít-hetôségének a lehetôségét, valamint alényegében
származtatott fajta után járójogokat.
A növényfajta-oltalom hazai szabályo-zásának területén a
következô nagy válto-zást az Európai Unióhoz való
csatlakozásjelentette. A 2002. évi XXXIX. törvény többrendelkezését
ettôl a naptól kezdve kell al-kalmazni (pl. a saját felhasználású
vetô-mag esetén a nemzeti oltalmak tekinteté-ben is a közösségi
szabályok irányadóak).
További lényeges változás, hogy ha-zánk európai integrációjával
valamennyiközösségi oltalmi formában – így a közössé-
gi növényfajta-oltalom esetében is – a koráb-ban lajstromozott
közösségi oltalmak ki-terjednek az új tagállamok, így Magyaror-szág
területére is. Ez a tény a közösségi ol-talom igénylésének
lehetôsége mellett aztis jelenti, hogy a közösségi oltalom
jogo-sultja felléphet mindazokkal szemben, akikmegsértik az adott
oltalmi formából eredôkizárólagos jogait.
Állami elismerésA hazai szabályozás történeti áttekintésesorán
említést kell tenni az új növényfajtákállami elismerésérôl. Az 1990
elôtti évek-ben az állami elismerésre vonatkozó szabá-lyozás egy
érdekes jogfejlôdésen ment ke-resztül. A szabályok 1980 elôtt még
csak anemesítôt életében megilletô jutalékot tet-tek lehetôvé, majd
az 1981. évi szabályozásmár fajtajutalékról rendelkezett,
amelyneknemesítôi hányada örökölhetôvé vált, a faj-tafenntartót
pedig fajtafenntartói hányadillette meg. Érdekes módon hazánk
1983.évi UPOV csatlakozását követôen egészültki a szabályozás
szinte oltalom tartalmúrendelkezésekkel, amelynek egy lényegeseleme
a fajtahasználati díj bevezetése volt.Ezek a rendelkezések ugyan
több módosí-tással, de lényegében érvényben voltak anövényfajták
állami elismerésérôl, vala-mint a szaporítóanyagok elôállításáról
ésforgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII.törvény
hatálybalépéséig.
Az 1990. évi rendszerváltozást megelô-zô gazdasági viszonyokat
tükrözô szabályo-zás eredményezte, hogy a köztudatban azállami
elismerés szinte „fajtaoltalomként”élt. Az állami elismeréshez
kapcsolódó jo-gosítványokat azonban nem lehet a
nö-vényfajta-oltalom tartalmával azonosítani,különösen a
növényfajta-oltalom jogosult-jának jogérvényesítési lehetôségei
szem-pontjából.
II. NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM2003. január 1. napjától lehetséges
Ma-gyarországon önálló oltalmi formaként,növényfajta-oltalmat
igényelni az új nö-vényfajtákra2. A törvény értelmében a ha-tályba
lépést megelôzôen megadott nö-vényfajta szabadalmakat is
növényfajta-ol-talomnak kell tekinteni.
Az oltalom tartalmaA módosítás lényegesen bôvíti a
növény-fajta-oltalom tartalmát az UPOV Egyez-mény 1991. évi
szövegének, valamint a kö-
8 Vetômag • 2006/3
NN ÖÖ VV ÉÉ NN YY NN EE MM EE SS ÍÍ TT ÉÉ SS
A növényfajták-oltalmának egyes kérdései,figyelemmel a
jogérvényesítés új szabályairaA Közösségi Fajtaoltalmi
Hivatal(CPVO) 2005. októberébenBrüsszelben, majd 2006. májusá-ban
Varsóban szemináriumotrendezett a közösségi növényfajta-oltalom
jogérvényesítésérôl.A szemináriumok aktualitásáta szellemi
tulajdonjogok érvényesí-tésérôl szóló 2004/48/EK európaiparlamenti
és tanácsi irányelvátültetésével kapcsolatosfeladatok adták. Az
irányelvugyanis 2006. április 29-i határidôtírt elô az irányelvnek
megfelelôtagállami szabályozás hatálybaléptetésére.
1 Az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, az Általános Vám-és
Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakítottKereskedelmi
Világszervezet (WTO) által létrehozottMarrakesh-i Egyezmény 1/C
mellékletében foglalt, a szel-lemi tulajdonjogok kereskedelmi
vonatkozásairól szólóEgyezmény ( Agreement on Trade-Related Aspects
onIntellectual Property Rights), az ún. TRIPS – Egyezmény
2 A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. éviXXXIII.
törvénynek a 2002. évi XXXIX. törvénnyel módo-sított XIII.
Fejezetének szabályai szerint.
-
zösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendeletnek
megfelelôen.
Az 1995. évi XXXIII. törvénynek (Szt.) a2002. évi XXXIX.
törvénnyel módosított 109.§-a szerint a növényfajta-oltalom
jogosult-jának kizárólagos joga van a növényfajtahasznosítására. A
növényfajta-oltalom tar-talmát a mellékelt táblázat részletezi.
Az új szabályok alkalmazása során te-kintettel kell lenni az
egyes rendelkezésekhatályba lépésének idôpontjára.
A korábban szabadalmi oltalomban részesítettnövényfajták
vonatkozásában a növényfajta-oltalomra vonatkozó új szabályok 2003.
ja-nuár 1-jei hatálybalépése elôtt megkezdetthasznosításra az
oltalom tartalma, korlát-jai és a bitorlás tekintetében – a
hasznosí-tás mértékéig – a korábban hatályos ren-delkezéseket kell
alkalmazni.
A növényfajta-oltalom szélesebb körû tartal-mából adódó jogok
csak a 2003. január 1-jét kö-vetôen megkezdett hasznosítások
esetében érvénye-síthetôek.
Az oltalom idôtartama 2003. január 1. elôtt lajstromozott
növény-fajta szabadalmak esetében az oltalomidôtartama:
A végleges szabadalmi oltalom a meg-adástól számítva
– 18 év szôlôk és fák esetében,– 5 év egyéb növényfajták
esetében.2003. január 1-jét követôen az új önál-
ló oltalmi formaként szabályozott növény-fajta-oltalom
idôtartama:
A végleges növényfajta-oltalom a meg-adás napjától számított
– 30 év szôlôk és fák esetében,– 25 év egyéb növényfajták
esetében.A növényfajta-oltalom idôtartama a
2003. január 1. napja elôtt megadott oltal-mak esetében a
törvény erejénél fogvameghosszabbodott3 a törvényben megha-tározott
feltételek szerint.
Saját célú felhasználásA növény-fajtaoltalom területén a
vetô-mag-elôállítás, illetve a növénytermelésszempontjából egyik
lényeges kérdés a sa-ját felhasználású vetômag az ún. „farm
saveseed” megítélése.
A növényfajta-oltalomra vonatkozó újhazai szabályok4 a közösségi
növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelet 14.cikke szerinti
szabályok alkalmazását írjákelô a növényfajta-oltalom alatt álló
nö-
vényfajta szaporítóanyagának a saját gaz-daságban való
felhasználására. Ezt a sza-bályt, valamint a közösségi
fajtaoltalomrólszóló 2100/94/EK 14. cikkének (3) bekezdé-se
szerinti különös szabályokról szóló1768/95/EK rendeletet csak 2004.
május 1.napjától, az EU-hoz való csatlakozás idô-pontjától lehet
alkalmazni.
A közösségi szabályok alkalmazásánakelôírása a nemzeti
növényfajta-oltalombanrészesíttet fajták vonatkozásában azt
jelen-ti, hogy a saját célú felhasználás csak a2100/94/EK rendelet
14. cikkében megha-tározott növényfajok
(takarmánynövények,gabonafélék, burgonya, olaj és rostnövé-nyek
felsorolt növényfajai) esetében le-hetséges.
A saját célú felhasználásra vonatkozószabályok szerint – a
hibrid és a szintetikusfajták kivételével – a gazdák a saját
üze-mükben elszaporított, fajtaoltalommal vé-dett
takarmánynövények, gabonafélék,burgonya, valamint olaj- és
rostnövényekvetômagját felhasználhatják utántermesz-tésre. A
közösségi növényfajta-oltalmi sza-bályok a licencdíj fizetés
nélküli felhaszná-lás, illetve a licencdíj kedvezôbb számítá-sával
való felhasználás lehetôségétmennyiségi, illetve az adott gazdaság
mé-retéhez igazodó további feltételekhez kö-tik. Ezek a szabályok
csak a nemesítô jogosérdekeit nem sértô mértékig teszik lehetô-vé a
saját célú felhasználást.
Mind a Brüsszelben, mind a Varsóbanmegtartott szemináriumon
elhangzott
elôadások a jogérvényesítés szempontjá-ból meghatározó
kérdésként elemezték asaját célú felhasználás szabályozását
ésgyakorlatát az egyes tagállamokban. Azelôadásokban utalás
hangzott el a közös-ségi szabályozás várható
módosításánakszükségességérôl, különösen a GMO
fajtákvonatkozásában.
A növényfajta nemesítôjének díjazásaA módosított szabályok
szerint5 a növény-fajta nemesítôjét nemesítôi díj illeti meg.A
nemesítôi díjra a találmányi díjra vonat-kozó szabályokat kell
alkalmazni. A rendel-kezések értelmében különbséget kell tenniaz
alkalmazotti és a szolgálati találmányközött.
Szolgálati találmány esetében a neme-sítô munkaviszonyból folyó
kötelessége,hogy az oltalom tárgykörébe esô fajtákatnemesítsen. Az
alkalmazotti találmányesetén a munkaviszonyból eredô köteles-ség
nélkül hoz létre valaki olyan találmánytvagy növényfajtát, amelynek
hasznosításaa munkáltató tevékenységi körébe tartozik.A szolgálati,
illetve alkalmazotti jellegmegállapítása szempontjából a nemesítôés
a munkáltatója között létrejött szerzô-dés tartalma az
irányadó.
A díjazás mértékét a munkáltatóval, ahasznosító
szabadalmastárssal, illetve ajogszerzôvel kötött találmányi
díjszerzôdéshatározza meg.
(Folytatjuk)Dr. Szabó Ágnes
92006/3 • Vetômag
NN ÖÖ VV ÉÉ NN YY NN EE MM EE SS ÍÍ TT ÉÉ SS
Növényfajta-oltalom tartalma
1. A növényfajta-oltalom jogosultja a kizárólagos hasznosítási
joga alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedé-lye nélkül az
oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagáta) elôállítja, vagy
újból elôállítja (többszörözi),b) szaporítás céljából elôkészíti,c)
forgalomba hozatalra ajánlja, d) forgalomba hozza,e) az országból
kiviszi,f) az országba behozza,g) az a)–f) pontokban említett
bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja [Szt. 109.§.(2)].
2. Az 1. pontban felsorolt rendelkezéseket kell alkalmaznia) az
oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan
felhasználásából származó terményre, illetve,b) az ilyen terménybôl
közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával elôállított
termékre is,ha a jogosultnak nem volt megfelelô lehetôsége arra,
hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel
kap-csolatban jogait gyakorolja [Szt. 109.§ (3)].
3. Az 1. és a 2. pontban felsorolt rendelkezéseket alkalmazni
kell az olyan fajtákra is, amelyeka) lényegében az oltalom alatt
álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában
nem lényegé-
ben származtatott fajta,b) határozottan nem megkülönböztethetô –
a Szt. 106.§ (3) bekezdésében foglalt követelmények szerint – az
olta-
lom alatt álló fajtától,c) elôállítása az oltalom alatt,az
oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználást igényli [Szt. 109.§
(4)].
4. A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a) a
magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység
körén kívül esô cselekményekre,b) a növényfajtával kapcsolatos
kísérleti cselekményekre,c) további fajták nemesítése céljából
végzett cselekményekre (nemesítôi privilégium) – kivéve a
lényegében szár-
maztatott fajtákat, valamint az oltalom alatt álló fajtától
határozottan nem megkülönböztethetô fajtákat és az ol-talom alatt
álló fajta ismételt felhasználását igénylô fajtákat – [Szt. 109. §
(6)].
5. A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a saját célú
vetômag felhasználásra (farmer privilégium) aközösségi
növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelet 14. cikke szerinti
mértékben és feltételekkel [109. §(7)–(8)].
3 Az oltalom újra érvénybe helyezését lehetett kérni azok-nak
növényfajtáknak az esetében, amelyek véglegesszabadalmi oltalma a
módosított rendelkezések 2003.január 1-jei hatályba lépését
megelôzôen lejárat miattmegszûnt. Lásd 2002. évi XXXIX. tv. 37. §
(1) c).
4 Az 1995. évi XXXIII. törvénynek a 2002. évi XXXIX. tör-vény
31. §-ával megállapított 109. §-ának (7)–(8) bekez-dései
5 Az 1995. évi XXXIII. törvénynek a 2003. évi LII. törvény29.
§-ának (5) bekezdésével módosított 112. §-a. A ren-delkezést 2004.
május 1. napjától kell alkalmazni.
-
MAGYAR VETÔMAGKERESKEDÔK SZÖVETSÉGE, GABONATERMESZTÔK ORSZÁGOS
SZÖVETSÉGE,MAGYAR GABONA ÉS TAKARMÁNY SZÖVETSÉG
Közös Állásfoglalása„A JÓ TERMÉS BIOLÓGIAI ALAPJA A FÉMZÁROLT
VETÔMAG”
Az utóbbi évek jellemzô és visszatérô problémája a
Magyarországon megtermelt kalászos gabona, különösen a búza
minôsége. Eza kérdés elôtérbe került az ország Európai Uniós
csatlakozásával, hiszen minden mértékadó vélemény szerint csak jó
minôségû, ho-mogén áruval lehetünk versenyképesek.
A búza minôségét a környezeti feltételek, a fajta és nem
utolsósorban az alkalmazott agrotechnika egyaránt befolyásolja.Az
agrotechnikai elemek egyik meghatározó tényezôje az okszerû vetômag
használat.Mit jelent ez az utántermeszthetô kalászos gabonák
esetében? A termelô területének egy részére saját fogásból
származó, maga
által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre
vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag
ellenôrzött, fém-zárolt vetômagot vásárol. Így a beszerzéssel nem
csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évrôl évre új
fajták termelésbe vo-nására is lehetôsége nyílik. Az elvetésre
került teljes mennyiségbôl a fémzárolt vetômag részesedését
nevezzük felújítási aránynak.Ennek szakmailag elfogadott minimális
mértéke 40–50 % körüli, mely hosszú idôn keresztül valósult meg a
gyakorlatban.
Régi és gyakran idézett megállapítás, hogy a jó termés biológiai
alapja az államilag ellenôrzött, fémzárolt vetômag. Ennek elle-nére
az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelôk nem újítják
fel megfelelô arányban vetômagjaikat. Mivel az Európai Unió-ba
történô belépéskor megszûnt a 40 %-os vetômag felújításhoz kötött
támogatási elôírás, a fémzárolt vetômagvásárlás és haszná-lat a
2004. évi vetéseknél mindössze 30 % volt, majd 2005-ben negatív
csúcsot elérve az ôszi búza esetében 25 %-ra csökkent. Tör-tént ez
annak ellenére, hogy a fémzárolt vetômag ára az utóbbi három évben
folyamatosan; mintegy 20 %-kal csökkent – miközbena támogatások
növekedtek.
Kétségtelen, hogy a nemesítôk a vetômag használati jogdíjakból,
az elôállítók az árugabonához viszonyított többlet jövedelem-bôl, a
forgalmazók pedig a vetômag kereskedelmébôl kívánnak megélni,
miközben magas genetikai értékû, kiváló minôségû szapo-rító
anyaggal látják el az árutermelôket. Ez azonban kiszámítható
vetômag felújítást feltételez. Ha nincs vevô, a fajta- és
vetômagelôállítás folyamatosan sorvad és elérheti azt a kritikus
mértéket, ahol a rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti. Az
utóbbi évekkedvezôtlen tapasztalatai alapján ezt a pontot
megközelítettük, sokan felhagytak a vetômag elôállítással, a
szaporító területek 60 %-ra estek vissza.
A téma csak felületes megközelítésben tûnhet a vetômaggal
foglalkozók (nemesítôk, vetômagtermelôk, valamint
kereskedôk)gondjának, a probléma ennél jóval messzebbre mutat. A
vetômag elôállítási és forgalmazási rendszer esetleges összeomlása
komolykövetkezményekkel bírhat.
A romló vetômag felújítás részben a megtermelt áru minôségére is
negatív hatással lehet, másrészt nem felel meg a nyomon
követ-hetôség szigorú elôírásainak sem, így a csökkenô fémzárolt
vetômaghasználat akár rövid távon is ronthatja az árubúza piaci
helyzetét.
10 Vetômag • 2006/3
ÁÁ LL LL ÁÁ SS FF OO GG LL AA LL ÁÁ SS
Mivel a termelôk, és a felvásárlók egyaránt érdekeltek az áru
búza stabil és megbízható minôségében, a Magyar Vetômagkeres-kedôk
Szövetsége megbeszélést kezdeményezett a termelôket képviselô
Gabonatermesztôk Országos Szövetségével és a felvásár-lókat
képviselô Magyar Gabona és Takarmányszövetséggel. A megbeszélések
eredményeként az alábbi közös állásfoglalást ala-kították ki:
➣ A téma kiemelt jelentôségû, nem egyszerûsíthetô le a vetômag
szakma problémájaként. A kialakult helyzet a magyar kalá-szos
gabona-, kiemelten a búzatermesztést veszélyezteti. A jó minôségû,
homogén áru egyik fontos záloga a fémzárolt ve-tômag
használata.
➣ A nyomon követhetôség és eredet igazolás egyre fontosabb
kérdés. Várható, hogy a felvásárlók részérôl meghatározott faj-ták
iránti igények jelennek meg a jövôben, és ennek igazolása csak a
fémzárolt vetômag dokumentálásával képzelhetô el.
➣ Javasoljuk, hogy a maximális profit érdekében a termelôk a
legjobb minôséget tûzzék ki célul, ahhoz pedig elengedhetet-len a
fémzárolt vetômag használata.
➣ Nem értünk egyet azokkal a szélsôséges, gyakran nagy fórumokon
is megjelenô véleményekkel, miszerint a vetômagot nemhasználó
termelô a saját kárán tanulja meg ennek következményeit. A
veszélyekre kötelesség felhívni a figyelmet!
➣ Támogatjuk a Vetômag Szövetség és Terméktanács azon törekvését
az FVM felé, hogy a támogatás nemzeti része (ami többEU-s országban
jól mûködik), a szakmailag elvárható 35-40 % vetômag felújításhoz
legyen kötve. Ha ez nem érhetô el és atámogatási rendszer nem
ösztönzi a fémzárolt vetômag használatot, úgy szakmai alapokon
szükséges mellette érvelni.
➣ Kinyilvánítjuk, hogy rendezvényeinken, a termelôkkel való
kapcsolattartásunkban, és minden megnyilatkozásunkban foko-zottan
irányítjuk rá a figyelmet a fémzárolt vetômag használat
jelentôségére, a felújítási arány növelésére, mely meggyô-zôdésünk
szerint a magyar mezôgazdaság érdekét szolgálja.
2006. július 26.
Magyar VetômagkereskedôkSzövetsége
Gabonatermesztôk Országos Magyar GabonaSzövetsége és
Takarmányszövetség
-
Az egyik legnagyobb területen termesztettárunövényünknek, az
ôszi búzának a vetô-mag-szaporító területe utoljára a
másodikvilágháború idején volt ilyen csekély mér-tékû. De
említhetném a tavaszi árpát is,melynek szemleterülete az utóbbi 30
évlegkisebb szaporító területének számít.Vagy az ôszi tritikále
szaporító területe har-madára esett vissza 2006 évre, annak
elle-nére, hogy már második éve meghaladja azárutermô terület a
140.000 hektárt.
Az idei fajtabemutatókon, különbözômédiákban már kiemelt helyett
kap(ott) afémzárolt vetômaghasználat jelentôsége,azonban az EU
csatlakozás óta nem történtelôrelépés. Évtizedes tapasztalatokkal
ren-delkezô vetômag-elôállítók (vetômagüze-mek) gondolkoznak
tevékenységük beszün-tetésén. Látva a szaporítási adatokat
min-denképpen szükség van a gabonaszektorszereplôinek együttes,
gyors fellépésére, aválság orvoslására.
Július 20-ára gyakorlatilag befejezôdötta kalászos növények
szántóföldi szemléje.A szántóföldi ellenôrzési
jegyzôkönyvekszámítógépes feldolgozása még folyamat-ban van, így a
bejelentett területek mellettaz alkalmatlan területek és a
bejelentés-visszavonások alapján következtethetünk avégleges
szemlélt alkalmas területre.
A tavalyi 43.478 hektáros szemlélt terü-lettel szemben 2006-ban
32.278 hektár ôszibúza vetômag-szaporítást jelentettek
beszántóföldi ellenôrzésre és minôsítésre. Alegnagyobb mértékû
csökkenést a Hajdú-Bihar, Heves, Tolna megyei
térségekbentapasztaltunk. Csongrád és Zala megyébenviszont nôtt a
terület (1. sz. táblázat). A 900
112006/3 • Vetômag
KK AA LL ÁÁ SS ZZ OO SS GG AA BB OO NN AA
Kalászos vetômag-szaporítási helyzet2006 júliusábanA Vetômag
folyóirat januárikiadványában a 2005. évi
kalászosvetômag-szaporítási és fémzárolásitapasztalatokat
tartalmazóírásomnak az „Aggasztó jeleka kalászos
vetômagágazatban”címet választottam.Ha megnézzük a 2006.
éviszaporító területeket, akkorkijelenthetjük, hogy a
kalászosvetômag-elôállítás helyzeteMagyarországon már több
mintaggasztó.
1. táblázat
A 2006. évi szántóföldi ellenõrzésre bejelentett területek
Megye Szemlélt Szemlélt Bejelentett Változásterület ha terület
ha terület ha %
2004 2005 2006 2005/2006
1 Bács - Kiskun 2.184 1.682 1.157 -31,22. Baranya 2.911 2.505,6
2.110 -15,83. Békés 7.290 5.455,8 4.091 -25,04. Borsod 3.326
3.542,5 2.712 -23,45. Csongrád 2.359 1.854,5 2.064 +11,34. Fejér
4.794 3.531,4 3.132 -11,35. Gyôr–Moson–Sopron 2.547 2.322,4 1.488
-35,96. Hajdú–Bihar 3.618 3.186,9 1.677 -47,47. Heves 666 1.070,9
568,7 -46,98.Jász–Nagykun–Szolnok 6.268 5.467,7 4.504 -17,69.
Komárom–Esztergom 2.350 1.822,5 1.651 -9,4
10. Nógrád 317 397,2 359,6 -9,511. Pest 2.551 2.020,5 1.398
-30,812. Somogy 1.426 1.513,3 463,9 -30,713. Szabolcs–Szatmár–Bereg
1.295 1.326,4 905,9 -31,714. Tolna 2.107 2.050,6 1.086 -47,015. Vas
2.152 1.602 926,6 -42,216. Veszprém 1.711 1.617,9 1.382 -14,617.
Zala 537 507,3 601,4 +18,5
Összesen 50.409 43.477,5 32.278 -25,8
-
hektáros Jász-Nagykun-Szolnok megyeivisszavonás és kizárt
területek figyelembevételével kb. 30.000 hektár kapott
alkalmasminôsítést és 1.076,9 ha (3,5 %) részesültalkalmatlan
minôsítésben. A kizárási aránya 2005. év eredményeihez képest
kismér-tékben nôtt, melynek legfôbb oka, hogy azelmúlt évek
átlagánál csapadékosabb éshûvösebb volt a tél és a tavasz. A
csapadé-kos idôjárás, valamint a helyenkénti nyárijég és viharkár
miatt kizárásra került elemikár, fejletlenség, kiegyenlítetlenség
és ál-talános kultúrállapot alapján több tábla,illetve táblarész
fôként Békés, Csongrád,Szabolcs, Borsod és
Jász-Nagykun-Szolnokmegyékben. A víznyomásos területekenjobban
szaporodtak a különbözô gyomokis (nagy széltippan, mezei acat
stb.). Felkell hívni a figyelmet arra, hogy a kizárásoknagy része
vadzab fajok (Avena spp.) túl-zott mértékû elterjedésének volt
köszönhe-tô Békés és Gyôr-Moson-Sopron megyék-ben. A jövôben
nagyobb gondot kell fordí-tani ezen fajok irtására, mert
fémzároláskornem fordulhatnak elô a vetômagtételek-ben és
engedményezésben sem részesít-hetô vadzab tartalmú tételek.
Az idei szemleidôszakban a Békés me-gyei térségben 19,6 ha
került kizárásramegdôlés miatt, melynek oka nemcsak akedvezô
idôjárás miatti „túl nehéz”, kiteltszemeket tartalmazó kalászokban
és a jú-niusi viharokban keresendô, hanem többjó talajadottságokkal
rendelkezô szaporítóhelyen a túlzott N ellátás mellett, az
elve-tett csíraszám megválasztása sem volt ra-cionális.
A gyakori esôk miatt a fejlett, kellô tô-számú, buja
állományokban olyan mikro-klíma keletkezett, amely kedvezett a
gom-babetegségek kialakulásának és terjedésé-nek. A lisztharmat és
levélrozsda mellett,az idei évben, szeptóriás pelyvabarnulás
ésfuzárium tüneteit láthattuk gyakrabban aszaporításokban. A
szántóföldi ellenôrzé-sek során fajtától függetlenül, kétszeri
vé-
dekezés után is tapasztaltunk fuzárium fer-tôzést,
négyzetméterenként a kalászok3–10%-a volt fertôzött. A 15 %-os
minôsíté-si határt 67,5 hektár szaporítás lépte
átGyôr-Moson-Sopron, Heves és Hajdú-Bi-har megyékben. A táblán
tapasztalt fertô-zések után mindenképpen javasolandó afémzárolás
elôtti fuzárium vizsgálat, mertaz elsôdleges fertôzés
következtébenaszott szemek rostálással ugyan eltávolít-hatóak,
azonban a szabad szemmel kevés-sé látható másodlagos fertôzést
mutatószemek benne maradnak a vetômagtéte-
lekben. Az ilyen szemek ugyan csírázhat-nak, de a csíranövény
életképességemessze elmarad az egészségestôl.
A tavaszi idôjárás miatti víznyomásos,helyenkénti gyengébben
bokrosodó állo-mányok, valamint a nagy nyári hôségben aszorult
szemek magasabb aránya követ-keztében a termésátlag elmarad a
tavalyiévi átlagtól. A becsült termésátlag 5.000kg/ha. A tavalyi
keresletet és a megmaradtókészleteket alapul véve elegendô leszezen
vetômagmennyiség a 2006. év ôszivetésre.
Az Európai Unióhoz való csatlakozá-sunk elôtt félô volt, hogy a
magyar terme-lôkre majd rázúdítják a EU Közös Fajtaka-talógusában
található több száz kalászosfajtát. Azonban szerencsére ez nem
követ-kezett be, hiszen a termesztôi tapasztalatszerint csak azon
ôszi búza fajtákat lehettöbb éven át gazdaságosan
termesztenihazánkban, melyet a Kárpát-medencében,vagy
vonzáskörzetében nemesítettek és ál-lami kísérletekben
bizonyították alkalmas-ságukat. A Nemzeti Fajtajegyzéken találha-tó
114 fajtából 96 fajta (+4 fajtajelölt) vetô-magját állították elô
2006-ban. Ezen kívül a2005. évi tízzel szemben 14 fajta az
EurópaiUnió fajtalistáján szerepel. A fajták számakettôvel csökkent
2005 évhez képest. A sza-porított fajtából 69 magyar nemesítésû,
45pedig külföldrôl honosított illetve beho-zott fajta. Az elôzô 5
évben nôtt ugyan akülföldi fajták száma a szaporításokban
12 Vetômag • 2006/3
KK AA LL ÁÁ SS ZZ OO SS GG AA BB OO NN AA
2. táblázat
A 2006. évi szántóföldi ellenôrzésre bejelentett egyéb ôszi
kalászos területek
Faj 2004 2005 2006
Szemlélt Fémzár. Szemlélt Fémzár. Bejelentett Becsült
terület összes terület összes terület termésátlag
ha tonna ha tonna ha kg/ha
Ôszi durum búza 1.315,7 2.535 1.013,3 2.172,0 822,5 4.500
Ôszi rozs 959,2 1.644 397,7 537,0 404,0 2.800
Hibrid rozs 324,0 1.456 544,0 1.612,0 396,0 5.400
Tönköly búza 391,9 396 40,0 12,6 87,5 3.200
Novum búza 6,0 – 5,0 – 11,3 3.000
Ôszi zab – – 5,0 2,5 3,0 5.000
3. táblázat
A 2006. évi szántóföldi ellenôrzésre bejelentett egyéb tavaszi
kalászos területek
Faj 2004 2004/2005 2005 2005/2006 2006 2006
Szemlélt Fémzárolt Szemlélt Fémzárolt Bejelentett Becsült
terület összes terület összes terület termésátlag
ha tonna ha tonna ha kg/ha
Tavaszi tritikálé 19,0 23,4 30,9 18,9 58,5 3.000
Tavaszi búza 440,7 888,9 342,5 733,3 336,1 4.200
Tavaszi durum búza 109,8 6,1 24,1 0,0 18,0 3.100
-
(29-ról 45-re), azonban a területirészarányuk 22–25% között
mozog,EU csatlakozásunk óta nem nôtt je-lentôs mértékben (2002:
21,3 %,2004: 21,9 %, 2005: 24,9%, 2006:24,2%).
2006-ban 4.278,6 hektárra csök-kent az ôszi árpa
vetômag-elôállítóterület nagysága a tavalyi 4.348,6hektárral
szemben. Ennek a fajnakaz elmúlt tizenöt évben csak 1999-ben volt
kisebb a vetômag-szaporí-tó területe, köszönhetôen a vetésrenem
kedvezô akkori ôszi idôjárás-nak. Az ôszi búzával szembeni
cse-kélyebb csökkenés azzal magyaráz-ható, hogy az árunövény piaci
árakedvezôen alakult a külföldi megke-resések miatt. 2005. év ôszén
a ka-lászos növények közül ezen faj vetô-magja iránt volt a
legnagyobb ke-reslet.
Alkalmatlan minôsítést 153,5ha (3,6%) kapott
fajkevertség(32,8%), elemi kár (28,6 %), fajtake-vertség (28,6%),
és fejletlenség(9,8%) miatt. A fejletlenség és elemikár miatti
kizárások az Alföldön be-következô csapadékosabb
idôjáráskövetkezménye volt. Több táblán aDrechslera teres és
Helminthospo-rium sativum fertôzéseket tapasz-taltunk, melyek
helyenként a pely-vára is átterjedtek. Az utóbbi két év-ben nagyobb
számban találtunk árpa-por-üszöggel fertôzött kalászokat, azonban
ez abetegség terjedése szakszerûen elvégzettcsávázással
megszüntethetô.
Az 53 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplôfajtából csak 335 db
államilag minôsítettárpafajtából és egy EU-s fajtából
történtvetômag-elôállítás.
Az országos termésátlag a búzánálrészletezett okok miatt
valószínûsíthetôennem haladja meg a tavalyi eredményt (be-csült
termésátlag: 4.600 kg/ha).
A kalászos növények közül az EurópaiUniós csatlakozásunk
legnagyobb vesztesea rozs mellett kétségtelenül a kilencvenesévek
és az új évezred elsô éveinek sikernö-vénye az ôszi tritikále. Míg
2004-ben törté-netének eddigi legnagyobb vetômag-elôál-lítási
területnagyságát érte el, addig 2006-ban ennek már csak kevesebb
mint 17 szá-zalékán 740,5 hektáron jelentettek be szán-tóföldi
ellenôrzésre tritikále vetômag-sza-porító területet. A GOFR
növények közülvaló kizárása hátrányosan érintette a piaci
lehetôségeit, így a termelôk költ-ségtakarékosság miatt nem
vesz-nek fémzárolt vetômagot.Idén kizárásra került 30 hektár
faj-kevertség és 10,5 ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében elemi kár
miatt.A szaporításokban 12 db fajta sze-repelt, melyekbôl 5-5 db
fajta len-gyel illetve német, 2 db pedig ma-gyar nemesítésû. A
tritikálé átlag-termését 4.600 kg/ha-ra becsüljük.Terméscsökkentô
tényezô a tritiká-lénál az utóbbi 3 évben megjelenôlisztharmat és
levélrozsda fertôzé-sek, mely fertôzések esetén
nagyfajtakülönbségek figyelhetôekmeg.
A 2002 év óta tartó tavaszi árpaszemleterület növekedés
2005-benmegállt, és idén is folytatódott acsökkenés. Mindösszesen
3.959,9hektárt jelentettek be szántóföldiellenôrzésre és
minôsítésre. A fém-zárolt vetômag-vásárlási igényvisszaesésének
döntô oka az volt,hogy az árutermô terület rég nemlátott alacsony
nagyságra zuhantvissza (126.000 ha). Az elmúlt évekkedvezôtlen
idôjárása miatt rend-kívül alacsony termésátlagok szü-lettek, és az
értékesítési pozícióksem voltak elegendôek a nyeresé-ges tavaszi
árpa termesztésre. Sú-lyosbította a helyzetet a legna-
gyobb magyarországi malátafelvásárló fi-zetôképességének
csökkenése is.
Az elôzô évekhez hasonlóan 2006 évidôjárása sem kedvezett teljes
tenyészidô-szakban a tavaszi kalászos vetômag-elôál-lításoknak. A
hosszan tartó tél miatt a ta-vaszi kalászosok vetés-elôkészítése és
ve-tése megkésett. Többen fel is hagytak a re-ménytelen
próbálkozásokkal. A megkésettvetés miatt még zöld állapotban lévô
nö-vényt pedig a nyári hôségnapok hirtelenleszárították, a
szemeknek nem volt elégidejük a kitelítôdéshez. Vas megyében
5,7ha–on általános kultúrállapot miatt lehe-tetlenült el a
minôsítés. A várható termés-átlag tavaszi árpából 4.200 kg/ha.
A tavaszi árpa vetômag-szaporítások-ban a Nemzeti Fajtajegyzéken
szereplô 52fajtából csak 21 fajtát szaporítottak. Ezenkívül 4
fajtát szaporítottak a Közösségi Faj-takatalógus fajtáiból.
2006-ban a tavaszi zab vetômag-sza-porító terület 500 hektár alá
csökkent, ami-re nem volt példa az elmúlt évtizedekben!A 435
hektáros szaporításokban 9 állami-lag elismert szerepelt, melybôl
öt magyarnemesítés. A szemlézôk átlagosan 3.300kg/ha termésátlagot
becsültek. A tavalyitólelmaradó termés egyik okozója az idén isnagy
kártételekre képes vetésfehérítô bo-gár lárvája.
Benke Zoltánkalászos témavezetô, OMMI
132006/3 • Vetômag
KK AA LL ÁÁ SS ZZ OO SS GG AA BB OO NN AA
-
A jelenlegi szabályozás értelmében orga-nikus vetômagnak számít
az a szaporító-anyag, melyet 1 éves növények esetébenlegalább 1
évig, évelô növények eseté-ben legalább 2 évig organikus
körülmé-nyek között állítottak elô, illetve szaporí-tottak. A
2092/91 rendelet eredetileg 2000.december 31-et jelölte meg az
átállás ha-táridejének, de a határidô többször is mó-dosult. Ennek
elsôdleges oka az volt, hogyszámos kis területen termesztett faj
eseté-ben az organikus szektor nem készült felmegfelelôen a
szükséges vetômagok elôál-lítására és felszaporítására, másrészt
sok-szor nem állt rendelkezésre elegendônagyságrendû választék a
legfontosabbszántóföldi fajok organikus vetômagjából.Ezért a
bevezetés határidejét elôször 2004.január 1-jére módosították, de
még mindiglétezik egy kiskapu, melynek alapján az or-ganikus
termesztôk használhatják a kon-vencionális módszerekkel elôállított
csává-zatlan vetômagot. Ez a derogáció várha-tóan 2006. december
31-ig felülvizsgálatra
kerül, de az EU Organikus Akcióterv értel-mében 2008. január
1-jétôl már nem adha-tó felmentés az organikus
szaporítóanyagkötelezô használata alól.
Gátak
Az organikus vetômagtermesztés legfôbbproblémája, ami a kötelezô
bevezetést gya-korlatilag mind a mai napig megakadályoz-ta a
következôkben foglalható össze:1. Az egy-egy növényre jutó
organikus ter-
mesztés területe relative kicsi, és ennekmegfelelôen csak kis
volumenû vetô-mag-elôállításra van szükség. Ez egy-részt drágítja
az organikus vetômag ter-mesztését, másrészt jelentôs
mértékbencsökkenti a szektor fajtaválasztékát. Azorganikus
vetômagtermesztôk ezértdöntôen az ökotermesztésben már be-vált
fajták vetômagjának elôállításárakoncentrálnak, ami az új fajták,
vagy spe-ciális értékû fajták bevezetését megne-hezíti.
2. Számos faj vetômagtermesztésekortechnikai problémák merülnek
fel a ve-tômagtermesztô gazdaságokban, melyekdöntô többségének
nincs megfelelô ta-pasztalata a vegyszermentes vetômag-szaporítás
területén.
3. Számos esetben problémák merülnek fela vetômag minôségi
követelményeivelkapcsolatosan. A konvencionális szektoresetében
szabványok határozzák meg avetômag minôségét, illetve
forgalombahozásának feltételrendszerét, melyet azorganikus szektor,
sajátosságaiból adó-dóan, sokszor nem képes teljesíteni.
Alegproblematikusabb területek közé tar-tozik a növényvédelem és a
gyommagszennyezôdés kérdésköre. Számos olyankórokozó van, melynek
kártétele vetô-magcsávázással minimálisra csökkent-hetô, de ez az
eljárás az organikus gaz-dálkodás esetén kizáró ok. Hasonló
ahelyzet a gyommagvak esetében is, ahol,fôleg az apró magvú fajok
vetômagtéte-leibôl mechanikus eljárással a fô ter-mékhez igen
hasonló magvak nehezen,vagy nem távolíthatók el. Ez utóbbiproblémák
megoldása elképzelhetô aszabványok módosításával (a
szektorraadaptálásával), vagy pedig új, ökogaz-dálkodásban
elfogadható eljárások ki-dolgozásával.
Követelmények
Az organikus vetômaggal szemben támasztott kö-vetelmények hazai
szabályozásaAz organikus vetômag-elôállítás és forgal-mazás
hazánkban érdekes helyzetet foglalel. Egyrészt meg kell felennie a
VetômagTörvényben (VT) foglaltaknak, mely szöve-gében még csak nem
is utal az ökológiaigazdálkodásra, másrészt meg kell felelnieaz
organikus termesztés Alap-feltételrend-szerének is. Az organikus
vetômagtermesz-tés így sokszor a gazdálkodók számára
túl-szabályozottnak tûnik. Még bonyolultabbáválik a helyzet, ha az
EU Organic ActionPlan (Európai Organikus Akció Terv) távla-ti
elôírásait is figyelembe vesszük. Elré-misztésül álljon itt egy kis
bemutató a je-lenleg érvényes jogszabályokról.
Az EU-ban az organikus termesztésrôl,és az organikus
vetômagtermesztésrôl kü-lön jogszabály rendelkezik, melynek
betar-tása alapvetô feltétele a termék e kategó-riában történô
forgalmazásának. Az EUjogszabály az ökológiai termesztés részle-tes
szabályozásán túl, külön fejezetbenfoglalkozik a vetômag és
szaporítóanyagelôállításáról (a Tanács 2092/91/GK rende-let 6.
Cikkely, EU 1452/2003 EU Bizottságirendelet). Uniós tagságunk
jogharmonizá-ciója értelmében gyakorlatilag ezt a szabá-lyozást
vette át a hazai elôírásrendszer is.A magyar organikus
vetômag-szaporítás ésforgalmazás szabályozására ezért a
közel-múltban a magyar elôírások is megszület-tek. A területet
elsôsorban a 2/2002. (I. 18.)FVM-KöM együttes rendelet a
mezôgazda-sági termékek és élelmiszerek ökológiaikövetelmények
szerinti elôállításának ésjelölésének részletes szabályairól és
mó-dosítása, a 82/2002. (II. 4.) FVM-KvKM ren-delet
szabályozza.
A hazai és EU rendelkezéseken túl, ha atermék az EU piacán
kívüli kereskedelem-ben is részt vesz (nem csak, mint vetômag,hanem
mint organikus termék), abban azesetben a vetômagnak meg kell
felelniemég a Codex Alimentarius Guidelines forOrganically Produced
Food 1999/2001 ésaz IFOAM Basic Standards 2002 elôírásai-nak is.
Ezek az elôírások alapvetôen meg-egyeznek az organikus gazdálkodás
Alap-feltételrendszere elôírásaival, az alapvetôkülönbségek 2008
utáni idôszakban követ-keznek. A jelenleg érvényes szabályok
ér-telmében ökológiai vetômagnak tekinthe-tô minden olyan
regisztrált fajta vetômag-
14 Vetômag • 2006/3
BB II OO VV EE TT ÔÔ MM AA GG
Az organikus vetômag-szaporításés forgalmazás helyzete és
trendje EurópábanAz Európai Unió feltételrendszereszerint (2092/91
EU TanácsiRendelet) az organikusgazdálkodói szektornak zárt,a
konvencionális mezôgazdaságitermeléstôl egyértelmûenelválasztott
termelési éskereskedelmi rendszerré kellátalakulnia, vagyis az
organikustermesztésnek mindentekintetben, a szaporítóanyagokatis
beleértve, függetlenítenie kellmagát a hagyományos
termesztésimódtól. Ezt a célt szolgálja az EUOrganikus Akcióterve
is, melyjelentôs forrásokat rendel az FP 7pályázat keretében az
ökológiaigazdálkodáshoz kapcsolódókutatásokhoz. E
forrásokelsôdleges célja, hogy az ökológiaigazdálkodás is a
konvencionálisgazdálkodáshoz hasonló, dejobb minôségû
fajtaszortimenttelrendelkezzen.
-
ja, melyet legalább egy évig az ökológiaigazdálkodás
feltételeinek megfelelôen sza-porítottak. Kizáró ok, ha a fajta
nemesítésevagy elôállítása során genetikailag módo-sított anyag
(GMO) szerepel a fajta pedig-réjében, vagy géntechnológiai
eszközökkelállították elô.
A GMO termesztése minden létezôorganikus szabályozás értelmében
szi-gorúan tilos! Mint fentebb említettük, ahazai szabályozás nem
teljesen fedi le azEU szabályozást, mivel a Vetômag törvénynem
tartalmaz elôírásokat az organikus ve-tômagokra vonatkozóan. Ez
annyibankomplikálja a helyzetet, hogy az organikusvetômagoknak, túl
azon, hogy meg kellfelenniük az organikus
vetômag-elôállításkövetelményeinek, eleget kell tennie a Ve-tômag
törvény elôírásainak is. A hazai sza-bályozás értelmében, a
forgalomképes ve-tômagnak elismert fajta minôsített vetô-magjából
kell származnia. Az erre vonatko-zó alapjogszabály a konvencionális
gazdál-kodásra vonatkozó 2002/53. EK tanácsiirányelv a szántóföldi
növényfajok közös-ségi fajtakatalógusáról. Ez a rendelkezés azEU
szabályozási rendszerében, a hazaihozhasonlóan, nem foglalkozik az
organikusvetômagok kérdésével, azt más rendelkezé-sek körébe
utalja. Ez azonban a hazai sza-bályozásból kimaradt, így az az
érdekeshelyzet állt elô, hogy, míg az EU tagorszá-gok organikus
termesztôinek csak az Alap-feltételrendszernek kell megfelelniük,
ad-dig a hazai ökológiai vetômagot elôállítógazdálkodóknak az
Alap-feltételrendszerrelpárhuzamosan a Vetômag törvény
követel-ményeit is teljesíteniük kell. Ez természe-tesen mindaddig
nem okoz komoly problé-mát, amíg a jelenlegi ökológiai
vetômag-szabályozás érvényben van, de a közéjövô-ben várható
változásoknak alapvetô gátjalehet.
Megfelelés
A jelenlegi szabályozások értelmében or-ganikus vetômagnak
elfogadható mindentermesztett (regisztrált) fajta
vetômagja,amennyiben a vetômag-elôállítást leg-alább egy évig
tanúsított organikus ter-mesztési körülmények között végezték.
Azérvényes jogszabályok értelmében a meg-termelt vetômagtételek
forgalomba hozá-sának feltétele a kettôs tanúsítás. Az
öko-termesztésben a jelenlegi szabályzás értel-mében a kereskedelmi
forgalomba hozás-hoz kötelezô a fémzárolás, ami a Vetômagtörvény
szerint az OMMI ellenôrzéséhezkötött, és meg kell felelnie a
vetômag szab-vány követelményeinek (DUS). Ezzel pár-huzamosan
tanúsíttatni kell az Alap-felté-telrendszernek megfelelô termelési
mó-dot, amit az organikus tanúsító szerveze-tek, hazánkban döntôen
a Biokontroll
Hungária Kht. végez. Bármelyik két el-lenôrzés hiányában a
vetômag organikusvetômagként történô forgalomba hozatalatilos,
vagyis az adott szaporítóanyag vagynem vetômag, vagy pedig nem
kaphatjameg az ökológiai minôsítést. Ez a gyakor-latban azt
jelenti, hogy a vetômagtételfémzárjegyén szerepelnie kell mind
azOMMI, mind pedig a Biokontroll HungáriaKht. (vagy más bejegyzett
tanúsító szerv)tanúsító védjegyének. Bármelyik hiányá-ban az
elôállított szaporítóanyag organi-kus vetômagnak nem tekinthetô. A
tanúsít-ványok megléte esetén az összes fémzároltvetômagtételt a
jelenlegi rendelkezések ér-telmében készletre kell venni
(melynek
alapja a készletrevételi jelentés a tanúsítószervezet felé).
Ezzel párhuzamosan a for-galomba hozatalra alkalmas tételeket
je-lezni kell az FVM által kijelölt szervezet - azOrszágos
Mezôgazdasági Minôsítô Intézet(OMMI) - organikus
vetômag-nyilvántartá-si adatbázisába, amely folyamatosan mu-tatja
az interneten (www.ommi.hu/vetomag/okoadat/htm) az organikus
vetô-mag kínálatot. Alaphelyzetben ökológiaivetômagkínálatnak azt
kell elfogadni, amiezen a honlapon található, kivéve ha az
or-ganikus vetômagot saját szaporításból,vagy zárt rendszerû
szerzôdéses viszonybólszerzi be a gazdálkodó, és ezt az
ellenôrzôszervezet felé a vetés elôtt meghatározottidôn belül elôre
bejelenti. Egyéb esetek-ben, amennyiben a honlapon az adott faj-ból
regisztrált organikus vetômag megfele-lô mennyiségben rendelkezésre
áll, másvetômagok felhasználása nem engedélyez-hetô. Az organikus
vetômagok esetében ál-talános és kötelezô szabály, hogy nem
en-gedélyezett anyagokkal kezelt (csávázott)vetômag nem használható
(kivéve, ha a ke-zelést hatóság rendeli el).
Az organikus vetômag kötelezô haszná-lata alól kizárólag akkor
adható eseti(egyedi kérelemre adott) felmentés (egyébesetekben a
szokványos vetômag alkalma-zása tilos), ha:1. A termeszteni kívánt
fajnak egyetlen fajtájából
sincs ökológiai eredetû vetômagkínálat (pl. adottidôpontban
nincs egyetlen búzafajta sem azOMMI által mûködtetett organikus
szaporító-anyag listán).
2. A korábbi organikus vetômagrendeléstvisszaigazolták, de a
szállítás elmaradt, és bizo-nyítottan nem szerezhetô be idôben
mástól aszükséges ökológiai szaporítóanyag.
3. A kínálati fajtalistán szereplô fajták igazolha-tóan nem
elégítik ki a termesztési célt (pl. csak
takarmány búza szerepel a listán, de kenyérga-bona elôállítása,
vagy csak takarmány árpavan az ajánlati listán, de organikus
sörárpa ter-mesztése a cél, stb.
4. Külön kategóriában kell kezelni a kisparcelláskísérleteket,
melyek kísérleti, vagy a fajtamegôr-zési cél szolgálnak. A
kísérleti kategóriában, azorganikus kutatás fellendítése érdekében
az or-ganikus kutatást felvállaló kutató intézményekaz EU Organikus
Akció Terv értelmében lénye-gesen nagyobb szabadsággal rendelkeznek
azalkalmazott vetômagok körére vonatkozóan, dea csávázott vetômag
és a GMO alkalmazásá-nak tilalma rájuk is szigorúan vonatkozik.
Új szabályozás
Látszólag ezek a feltételek igen szigorúak,ennek ellenére 2008.
január 1-jétôl mégkomolyabb szigorítások lesznek. Várha-tóan ekkor
lép életbe az IFOAM BasicStandards for Organic Seeds (IFOAM
BasicStandards 2002), mely valószínûleg dön-tôen átalakítja az
organikus vetômagpia-
152006/3 • Vetômag
BB II OO VV EE TT ÔÔ MM A
