A VETŐMAG ÉS A VETÉS

A vetőmag fogalma

• A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük.

• A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határoz za meg.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai I.

• Tisztaság és idegenmag-tartalom. – Fajtaazonos tiszta magnak az ugyanazon fajtához tartozó érett

és sértetlen magvakat számítjuk. – A tisztasági vizsgálat során az előírt mennyiségű vizsgálati

mintát három részre bontjuk: fajtaazonos tiszta magvak, idegen magvak, hulladék.

– A tisztaságvizsgálat eredményét a minta töme gének %-ában fejezzük ki.

• A csírázóképesség: – a csíráztatás célja annak megállapítása, hogy a tisztasági

vizsgálatkor nyert fajtaazonos tiszta magból hány képes ép, egészséges csírát nevelni.

– Csíráztathatunk papír tetején, papír között; homokban vagy homok tetején.

– A csírázóképességet %-ban fejezzük ki.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai II.

• Életképesség: a csíráztatási próbánál gyorsabban meggyőződhetünk arról, hogy a magvak valóban élő szövetet tartalmaznak-e.

• Az egészségi állapot. A vetőmag egészségi állapota jelentősen befolyásolja értékét. Az egészségi vizsgálat a kártevőkre, a kórokozókra és egyéb (élettani) betegségekre terjed ki. A legegyszerűbb az érzékszervi vizsgálat. A mag színe és szaga önmagában is utal az egészségi állapotra.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai III.

• Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. – Minimum 4x 100 magot használunk. – Az eredményt %-ban fejezzük ki.

• A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai IV.

• Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000 magnak grammokban kifeje zett teljes tömege. – Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból

válogatás nél kül kiválasztunk 4x 500 magot.• Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a

mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m3-ben vagy g/cm3-ben fejezzük ki.

• Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki fejezett tömege.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai V.

• Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. – Rostasorral végezzük a vizsgálatot. – Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban

adjuk meg.

• A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van

A vetőmagszükséglet kiszámítása I.

A vetőmagszükséglet kiszámítása II.

A vetőmag előkészítése vetésre I.• Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk.

– Természetes : pl.: napon átforgatás mellett– Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék lete nem emelkedhet 40 °C

fölé, mert a csíra károsodhat.• Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat.

– Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. • Szelelés• Rostálással • mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól).

• Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por-, nedves, permetezéses vagy kombinált.

• A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást.

• Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.

A vetés ideje, módja, végrehajtása

• A vetés időpontját a növény igénye határozza meg.

• A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk.

• A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag vak vetését sima hengerrel zárjuk le.

A vetés módjai I.• A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott

vetési mód. Pl.: gyep• Sorbavetés:

– Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület1. A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). 2. Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászo sokat, repcét, lucernát,

csalamádét.3. A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a

vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen 4. szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés módja.

Szemenkénti vetési mód a fellazított és a helyrevetés. 1. A fellazított vetést (40-70 cm) széles sortávolságra vetett

kapásnövények esetén alkalmazzuk. 2. Helyrevetésnél a tőtávolság is azonos

A vetés módjai II.5. Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok

váltják egymást. (pázsitfüvek)6. A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős.

Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója).

7. A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk

8. A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk

Egyéb vetési módok

• Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot.

• A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata.• A keverékvetésre a tavaszi és őszi

takarmánykeverékek vetése.• Rávetéskor a már kikelt növényállományra

vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).

A vetés agrotechnikai követelményei

• A jól előkészített magágy:– növényi maradványoktól mentes,– egyenletes mélységű,– a vetés mélységéig aprómorzsás és laza,– a vetésmélység alatt kissé tömődött,– egyenletes felületű.

• A vetőgépek pontos beállítása:– magmennyiségre,– vetésmélységre,– sortávolságra,– csatlakozósorra.

• Gondos vetés: – a sorok egyenesen tartása, – a mag utántöltése– forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.