XV. GYÔRI KÖNYVSZALON – 2015. NOVEMBER 6–8.A költô, regényíró, novellista és mûfordító Tóth Krisztinaa Londoni mackókés az Állatságok címû köteteivel azon költôink

Fotó

: Sz

abó

J. J

udit

XV. GYÔRI KÖNYVSZALON – 2015. NOVEMBER 6–8.WWW.KONYV7.HU K U L T Ú R AXIX. ÉVFOLYAM 2015. 3. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ft

Gyôri Könyvszalonalkotói díjJankovics Marcell

Darvasi LászlóIsten. Haza. Csal.

Cserna-Szabó AndrásSömmi.

Tamás MenyhértElfelé utak

Mesehallgatással az elhallgatás ellen

TÓTH KRISZTINAMesehallgatással az elhallgatás ellen

TÓTH KRISZTINA

|tartalom|

impresszum

KÖNYVHÉT A MAGYAR KÖNYVBARÁTOK LAPJA

Megjelenik egy évben 4 alkalommal • Ára elôfizetôknek 350 Ft • Elôfizetési díj 1400 Ft egy évre • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. • Az 1795-benalapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja • SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL, ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31.Telefon: 209 9140, 209 9141. E-mail: [email protected] • Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József • Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit •Marketingvezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó • NYOMÁS: Oláh Nyomdaipari Kft. • Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató •ISSN 1418-4915 • A hirdetésekbenközöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

4 Mesehallgatással az elhallgatásellenInterjú Tóth Krisztinával

(Csokonai Attila)

6 Látlelet a mai MagyarországrólDarvasi László új novelláskötetérôl

(Jolsvai Júlia)

9 Romokból is tudok építkezniJankovics Marcell, a Gyôri Könyvszalon

idei díjazottja

10 A minimalista maximalistaHazai Attila: A maximalista

(Laik Eszter)

11 Rózsa Sándor újabb történeteiBeszélgetés Cserna-Szabó Andrással

(Mátraházi Zsuzsa)

12 GYERMEK, IFJÚSÁGI

Szórakozás és tanulás többkorosztálynak(Csokonai Attila)

17 Elfelé utak, belsô sövényekInterjú Tamás Menyhérttel

(Szepesi Dóra)

18 Húsz éves a Saxum kiadó (Szabó Erzsébet)

18 A Millenniumot meg kellmenteniDavid Lagercrantz: Ami nem öl meg

(Kovács Antal)

19 „Ne másnak feleljek meg,csak önmagamnak”Beszélgetés P. Sebôk Annával

(Csokonai Attila)

21 „A smaragd és az üveg isfénylik”, illetve „A szaké kiderítiaz igazságot”Interjú Paczolay Gyulával, a magyar

közmondáskutatók doyenjével

(Kiss Gábor)

22 Mesék a Bolygó HollandiszülôhelyérôlNémetalföldi regék és mondák

(Sz. Zs.)

22 HajónaplóBryan Doyle: Ne hagyd el a hajót

(Laik Esztrer)

23 Egy igaz szerelem történeteMolnár Miklós: Filmszakadás

(Jolsvai Júlia)

24 KÖNYVSZEMLE

Anne Lise Marstrand-Jørgensen:

Hildegard I.

Boris Johnson: A Churchill tényezô

25 Szeretetnyelv újratöltveGary Chapman: Az 5 szeretet-nyelv

(Pompor Zoltán)

26 A szellemi ember nem azonosa klikkelô emberrelSzilágyi Ákos az új kultúráról

(Harangozó István)

27 Emlékek ajándékbaCecilie Enger: Anyám ajándékai

(Laik Eszter)

29 „Ajánlom az emlékeimet afiatalságnak…” – Molnár Edit(Kurcz Orsi)

30 TARJÁN TAMÁS

Gyurka bácsi, Attila, Désiré

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét megtalálható budapesti könyves-boltokban, vendéglátóhelyeken és vidéki könyves-boltokban, valamint a Líra Könyv Zrt., és azAlexandra bolthálózatokhoz tartozó boltokban. A tel-jes lista a Könyvhét honlapján olvasható a „Könyvhétmegtalálható” menüpontban.

E számunk megjelent 2015. október 13-án 7000 példányban.

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

6

9

11

|www.könyvhét.hu|3|

A költô, regényíró, novellista és mûfordító

Tóth Krisztina a Londoni mackók és az

Állatságok címû köteteivel azon költôink

sorába lépett, akik megfelelnek az olvasók

megnövekedett igényeinek, és sikeresek is.

– Ahogy a versírás után bôvült munkássága különbözô prózai mûfa-jokkal, úgy a gyerekeknek írt könyveit tekintve is a vers után követke-zett a próza, a mese.– Igen, ezzel párhuzamosan elkezdtem meséket is írni. Az, hogy azembernek kisgyereke van, fölébreszti a kedvet erre a mûfajra. Úgysokkal könnyebb gyerekirodalmat csinálni, hogy ott van a környeze-temben egy kisgyerek. A gyerekkönyvvel úgy vagyok, hogy az vala-kinek készül, a felnôtt irodalomnál soha sincs egy elképzelt közön-ség vagy olvasóréteg elôttem.– Az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Anyát megoperálták címû kötetekülönleges, szokatlan, vagy ahogy Ön nevezte: problémafelvetô könyv.– Amikor Marci fiam óvodába járt, volt a csoportjában egy kislány, aki-nek az anyukája mellrákos lett. Mivel a mama egyedül nevelte a gyere-

ket, a kórházi idôszakokban sokat volt nálunk a kislány.Vigyáztunk rá, meg elvittük magunkkal nyaralni. Aztgondoltam, egy ilyen háttér-történettel biztosan na-gyon szorong. Meglepve láttam, hogy egyáltalán nem.Kiderült, hogy amikor az anyja hazajött a kórházból,mindig elmagyarázta, mi történt odabent, mi zajlott. Éngyerekkoromban mindig azt hallottam, hogy ilyesmirôla gyerek elôtt nem beszélünk, nehogy megijesszük,ezért fiatal szülôként nem igazán tudtam volna, mit kellcsinálni. Ez a kislány pontosan tudta, hogy az anyukájá-val mi történik. És azt látta, hogy az anyukája uralja ezt ahelyzetet, szépen elmagyarázza, mi a következô lépés.Az fogalmazódott bennem, hogy ha a szülô azt közvetí-ti, hogy nehéz dolgok történnek ugyan, de megoldjuk,

akkor a gyerek nem fog megbillenni. Belekerült a kötetbe egy olyanmondat, amit ez a kislány mondott. Lementünk a Balatonra nyaralni,amikor az anyukája kórházban feküdt, és azt mondta: Nem is értem,hogy mehetett bele anyába a rák, amikor nem is voltunk a tengernél.Nekünk, felnôtteknek, akik értjük, hogy mi zajlik, majdnem hogy köte-lességünk a gyerek szintjén elmondani, világossá tenni, hogy mi zajlik.Inkább ne fantáziáljon, mert az néha sokkal félelmetesebb.– Hamarosan a boltokba kerül egy újabb meseregénye, a sajátosszerkezetû, összetett tartalmú A lány, aki nem beszélt. Mi inspiráltaennek a megírására? Talán az, hogy örökbe fogadtak egy kislányt?– Alapvetôen az identitás-keresésrôl van szó: ki vagyok én, kik a szüle-im, hogyan kerültem ebbe a családba. És a kapcsolat vajon biológiaivagy inkább lelki kötelék? Én innen közelítenék, mert ha azt mondom,hogy az örökbefogadásról szól, akkor nagyon leszûkítjük a tárgyát. Én

|címlap|

Mesehallgatássalaz elhallgatás ellenBeszélgetésTóth Krisztinával

|4|www.könyvhét.hu||4|www.könyvhét.hu|

|címlap|

egyébként ezt fontosnak tartottam: anyukám is örökbe fogadott gye-rek volt. És én is azt gondoltam, hogy szeretnék valamikor örökbe fo-gadni egy gyereket. Mert úgy gondolom, hogy az ember nemcsak azirodalomban építkezik, hanem valamilyen módon a saját életét is épí-tenie kell. Azt gondoltam, hogy az enyém akkor lesz teljes, ha valamitvisszaforgatok a saját sorsomba abból, amit közvetve kaptam. Szerin-tem egyébként hajlamosak vagyunk túlbecsülni a vérségi kötelékek je-lentôségét, merthogy ennek nagy hagyománya van. Az a gyerekem,akibe „beleteszem” a szeretetemet, és aki ezt visszasugározza. Közbenmeg azt is tudom, hogy minden kiskamaszban megfogalmazódik: ho-gyan kerültem én ebbe a családba, olyanok, mintha nem is az én szü-leim lennének. Én egy ûrlény vagyok, engem ide lepottyantottak, lehet,hogy nem is az igazi szüleim, annyira nem is hasonlítok rájuk. Valamiolyasmit is akartam írni, hogy az ember elindul egy belsô úton, amikorformálódik a személyisége, és fölteszi magának a kérdést: ki vagyok én,hogy kerültem erre a világra, mi a szerepe ebben azoknak az emberek-nek, akik felneveltek, akik a szüleimnek mondják magukat. A könyvbe-li kislánnyal mindenféle csodálatos események történnek. És mindenfé-le próbatételek, amelyek közben segítôi akadnak. Ilyen értelemben kö-veti a varázsmese logikáját és dramaturgiáját.– Ebben a könyvben a csodás, varázsmesei elemek a nehéz sorsú embe-rek különös, költôien megformált világával alkotnak sajátos egységet.Merôben más az ugyancsak hamarosan megjelenô Orrfújós mese címûkötete, ez már a címébôl kiderül…– Az Orrfújós mesének két fika a fôszereplôje, akik egy orr jobb ésbal felében laknak. Fikkelstein úr egy nap megismerkedik a szom-szédasszonnyal, akivel aztán gyerekeket nemzenek egy hatalmas inf-luenza ideje alatt. Ebben is van szerintem egy fantázia rész, hogy azember mindenfélét képzel gyerekként a saját testüregeirôl. Ez a be-lül hemzsegô mikrokozmosz épp olyan titokzatos és pont olyan fan-táziavilág, mint a külvilág rejtett zugai. És azt gondoltam, ha leírjuk agyereknek, hogy ki mindenki lakik az orrában, és azok mi mindentcsinálnak, hogyha nem fújja ki az orrát, vagy nem mos fogat, az min-denesetre elgondolkodtató. A fogrontó manók is sokkal félelmete-sebbek, mintha csak ha azt mondjuk, hogy a baktériumok szuvassáteszik a fogat. De ez nem programmese, nem nevelô célzattal írtam,hogy onnantól kezdve a gyerek rendesen fújja az orrát, inkább vala-mi vicceset akartam írni. Annak, hogy fújd már ki az orrodat, körül-belül annyi foganatja van, mint annak, hogy vegyél papucsot vagyhogy jó legyél. Nem jelent semmit, szimpla hülyeség, mégis minden-ki mondogatja. Na de ha az ember orrába Fikkelstein úr költözött be,és ôt kell kilakoltatni, az azért egész más, nem?

– Zárjuk ezt a rövid beszélgetést elôször isaz illusztrátorok felsorolásával. Akik nagy-szerûen illeszkedô képi világgal gazdagítot-ták az itt csak röpke ismertetést kapott köte-teket: az Anyát megoperáltákat Hitka Viktó-ria illusztrálta, A lány, aki nem beszéltnekMakhult Gabi az illusztrátora, és Timkó Biborillusztrálta az Orrfújós mesét. Másrészt azzala kívánsággal, hogy talán legfôképpen amost három és fél éves Lili úgy fogja inspirál-ni írásra anyját, ahogy Marci annak idején.

Csokonai AttilaFotó: Szabó J. Judit

Tóth Krisztina: A LÁNY, AKI NEM BESZÉLT

Illusztrálta: Makhult Gabriella

Móra Könyvkiadó, 32 oldal, 2499 Ft

könyvrôl


– Mikor utoljára, a 3 emeletesmesekönyv megjelenésekorbeszélgettünk, már akkor ismondta, nagyregényt ír.– Talán két éve lehetett, nem?A regény készülôben van.Szóval nem nagyregény. De ezalatt a két év alatt pontosanannyi novella született, ami ki-tett egy könyvet.– Akkor a regény még mindigkészül. – Ma is készült, tegnap is ké-szült. Holnap is fog. Boszor-kányégetés Szegeden 1728-ban – mondjuk, ez a témája. – S ahogy írta ôket, a novellákmáris ciklusokká álltak össze?

– Nem. Ez a három szó, ami akötet címében szerepe, rejtet-ten volt jelen. De azért jelenvolt. Tologatja, rendezi a szö-vegeket az ember, és egyszerreföléjük kerül a cikluscím, mintvalami fedél. Vagy tetô. Más eza novelláskötet, mint az eddigi-ek. Kopog, egyszerû fogalma-zással, tômondatokban vanmegírva. Viszonylag kevés stilá-ris eszközzel akartam bemutat-ni súlyos drámákat. S ha koráb-ban díszítettem, dús kertet csi-náltam, most inkább köveket,kavicsokat ütögettem egymás-hoz. Kamaradarabok, három-négy-öt szereplôs írások.

– Nagyon szikár, nagyon lecsu-paszított nyelv, már-már he-mingway-i.– Nincs kísérletezés, egy han-gon szól az egész. A háromciklus úgyis olvasható, mint-ha politikát akarna belevinnia dologba, vagy ideológiát,mert ezt a hármas jelszót: Is-ten, haza, család mindenfélepártok elôszeretettel tûzik azideológiájuk zászlajára, denem volt ez célom. Azt hi-szem, direkt politizálás nem isnagyon található a könyvben.Persze manapság az is politi-zálás, ha egyszerûen elmon-dod, amit látsz, és azt erôtel-

jesen, határozottan teszed.Egy erôs díszítési kísérlet kel-lôs közepén élünk. – Úgy érti, feltupírozási?– Nagyon, egyre jobban jól tel-jesítünk, nem?! Hogy aztánehhez képest mi van vidéken,mekkora a szegénység Ma-gyarországon – az meglehetô-sen másfajta képet mutat. Énsokat jártam, a családom miattés iskolák miatt is, vidéken,ahol szembesültem azzal, mi-lyen elképesztô helyzetekbenélnek, próbálnak meg élni, azemberek. Például, hogy anagy, most már teljesen legáliskeretek között mûködô uzso-

|interjú|

Darvasi László új novelláskötetérôl

Darvasi László az Élet és

Irodalom és a Délmagyarország

munkatársa, többek között A

könnymutatványosok legendája,

a Virágzabálók, illetve a

3 emeletes mesekönyv szerzôje

új novelláskötettel jelentkezett,

Isten. Haza. Csal. címmel.

Látlelet a mai Magyarországról

|6|www.könyvhét.hu|

|interjú|

rás cégek hogy hálózzák be azelesett öregeket. Hogy szerez-nek meg gyakorlatilag falva-kat. Ez csak az egyik inspiráci-ója volt a történeteknek, való-jában, ami a családon belültörténik, azok a legnagyobbtragédiák. Hogy hogyan rom-lik el egy apa-fiú kapcsolat,egy anya-lány kapcsolat. – Például?– Például amikor a haldoklóanyát kifesti a lánya, és nemlehet eldönteni, a halálnakfesti ki, vagy az odaát várako-zó, korábban meghalt apá-nak. Egy másik fiúnál kérdésmarad, miért verte ôt az apja.Nem kapja meg a választ,vagy nem is biztos, hogy fon-tos megkapnia. Egy fiú napmint nap hazahozza a kocs-mából a részeg apját, és ezértsoha nem látja a sorozat vé-gét. Egy kis purdé megtanulsegget törölni. Hogyan jön elôa gyerekkori trauma idôs kor-ban. Ezekbôl a látszólag jelen-téktelen, de legalábbis nemszembetûnô ügyekbôl próbál-tam meg drámasorozatot írni.– A lojangi kutyavadászok vagya Vándorló sírok után annyirameglepô ez a hang, ez a téma-választás, minden, ami ebbena novelláskötetben van. Minthanem is ugyanaz a szerzô írtavolna a két könyvet.– Mert mást láttam. Másholvoltam. Nem Kínában, nem aSzentföldön vagy a barokk Ka-talóniában, hanem a vidéki,mai Magyarországon. Vagyéppen valame-lyik budapestibérházban, pa-nelben. Ezeketa történeteketcsak ezzel a le-csupaszított,már-már esz-k ö z t e l e nnyelvvel tud-tam elmon-dani. És igen,néha Szív Er-nôként publi-káltam ôketaz ÉS-ben. Ernô segített. Tárcanem volt, novella volt, ô megkölcsön kapta, és hálásan pub-likálta. De ez nem Szív hangja.

– Tehát nem tárcák.– Novellák.– Mert nem mindegy.– Nagyon nem. A tárca rande-vú marad, a novella után fölkell ébredni a lucskos ágyból,és meg kell próbálni megérte-ni, mi történt velünk. Nemmindig sikerül. – A 3 emeletes mesekönyvnekmilyen volt a fogadtatása?Mennyire lett, vagy tudott aztényleg gyerekkönyvvé válni?Próbáltam a lányommal elol-vastatni, az elejét el tudta, deutána túl sok volt neki.– Én is érzem, hogy jobb lettvolna egybefûzni a története-ket, és az egészet regényesíte-ni. Utólag ezt gondolom. – Ennek ellenére megkapta aÉv gyerekkönyve díjat.– Bizonyos fejezeteket ki kel-lett volna venni, ma már más-képp írnám meg, felsô tago-zatos szintre emelném. De hátsok könyvvel vagyok így. – Hogy újraírná ôket?– Nem, inkább kijavítanám. – Mert mi a különbség?– Az újraírás a szobák alaposújrarendezése. Talán a házatis le kell dönteni. A javítás azkis festés, meg talán ledôl né-hány közbülsô fal. – Van még gyerekkönyv-terve?– Két gyerekkönyv biztosanlesz, egy új Trapiti könyv, aharmadik, mert Trapitibôl tri-lógiát szeretnék csinálni. APálcika következô részének ismegvan a fele. Az már re-gényszerû történet lesz. Re-

gény, alsós ne-veletleneknek.De hol van azmég. EgyelôreSzegedre me-gyek vissza,1728-ba, éselég meleg van.Lobognak amáglyák.

Jolsvai JúliaFotó: Szabó J. Judit

Darvasi László

ISTEN. HAZA. CSAL.

Magvetõ Kiadó, 264 oldal, 3290 Ft

könyvrôl


|interjú|

Alkotókedve töretlen, bár mostanábannem rajzfilmeket készít, hanem ismeret-terjesztô tévéfilmeket és a számítógépbillentyûit veri. Mint mondja, azért, hogykarban tartsa az agyát és elterelje a gon-dolatait az öregedésrôl. Nem keseregazon, ami elmúlt. Kísérlete igen termé-keny, ebben az esztendôben is háromkönyv került ki a keze alól: egy félbema-radt bibliai témájú film képeskönyve, egykötet a kisszebeni templomról, és év vé-gére várható egy újabb kötet a vizuálisnevelésrôl. Az idén 15. alkalommal meg-rendezett Gyôri Könyvszalon JankovicsMarcellnek ítélte oda az alkotói díjat. Elô-ször esetleges gyôri kötôdéseirôl kérdez-tem a rajzfilmrendezôt.

– Bár Pannonhalmán jártam iskolába a bencé-sek gimnáziumába, ott is érettségiztem, csalá-di kapcsolatok nem kötnek Gyôr városához.Igaz, az átlagnál gyakrabban jártam talán avárosban, sûrûn tartottam elôadást könyvtár-ban, mûvelôdési házban már „az átkosban”is, még színházi elôadásra is leautóztam.– Idén tavasszal Képes bibliai történetek cím-mel megjelent egy könyve, amely egy töredék-ben maradt film képeskönyve. – Olyasféle alkotói szenvedéstörténet ez, mintamilyent Az ember tragédiájával is végigjártam.A 70-es évek végén kaptam egy felkérést egybibliai televíziós sorozatra a Magyar Televíziótól,az elutasító fanyalgás után a terv egy kana-dai–magyar producer révén Amerikát is megjár-ta. Az amerikai befektetôk nálunk, a lakásunk-ban tartották a kihelyezett munkareggeliket,amihez grapefruitot és libamájat rendeltek és ri-asztó szerzôdéstervezettel álltak elô. A részlete-ket hosszasan leírtam könyvem elôszavában. Tízévig dolgoztam a sorozaton, de miután a pro-ducer elállt a támogatástól, a 26x26 részre ter-vezett rajzfilmbôl végül egy epizód és két elôze-tes készült el. Amikor az Akadémiai Kiadó szer-kesztôje, Kácsor Lóránt – aki Az ember tragédi-ájáról szóló könyv kiagyalója is volt – felajánlot-ta a filmszövegek , rajzok és az elkészült részekmegjelentetését, örömmel belevágtam. Min-denbôl ki lehet jönni jól, csak nem háttal kell ül-ni a lovon, és nem hátranézni, mert annak csakkeserûség a vége. Nem panaszkodom, mert vé-gül minden munkám megjelent valamilyen mó-don. A könyvbe végül hét epizód képes forga-tókönyve (A Teremtéstôl a Királyok Könyvéig) ésfiguratervei kerültek bele, valamint az elkészültepizód DVD formában, amit teljes egészébenmég sohasem láthatott a közönség.

– A könyv egyik fejezete a kulisszatitkokba nyújtbetekintést, azt meséli el, hogyan készült régenaz animációs film. Ez ma már történelem.– A könyv megjelentetése leletmentés is, a ha-gyományos eszközökkel készített rajzfilm csak-nem kihalt. Az egykori Pannónia Filmstúdiómai tulajdonosa nyitottnak mutatkozik arra,hogy a területen létrehozzon egy animációsmúzeumot. Az elhagyatott épületben nemrégnövények és állatok tanyáztak, az elvadultkertben nem tudtam megkeresni kedvenc birs-almafámat. A közelmúltban beindult az épít-kezés. A rajzfilmkészítés egykori technikai esz-közei oly mértékben muzeálisak ma már, hogyfelkutatásuk is nehézséget jelent. A maiaknem is láttak ilyesféle eszközöket, nekem vi-szont ez nem történelem, csak egy karnyújtás-nyira van. A technikától való függés bizonyosmûvészeti ágakban komoly cezúrát jelent. Adigitális világ ugyanakkor nem mindenható, alaikus csak hiszi, hogy a mai technikával min-den esetben jobb minôséget lehet elôállítani. – A Méry Ratio Kiadó minden évben megjelen-tet a könyvhétre egy felvidéki templomot és an-nak szárnyas oltárát bemutató al-bumot, amelyben Méry Gábor ké-szíti a fotókat, Ön írja a szöveget.– Minden évben kiválasztunk egyszép templomot, a klasszikus na-gyok, Lôcse, Bártfa, Kassa utánmost már a kisebb templomokkerülnek sorra. Gabi felvidéki, jólismeri a helyszíneket, én is sokatjártam oda forgatni. Mégis, néhaolyan felfedezésre váró kincsekettalálunk, mint a készülô Nagyôr, vagy Héthárstemploma. Kisszeben azért volt különleges,mert a fôoltár és két mellékoltár a 19. századvégén került a Nemzeti Galériába restaurálás

céljából, a fôoltáron még most is dolgoznak.Kisszebenben még három gótikus oltár áll atemplomban, a könyvben tulajdonképpen vir-tuálisan egyesítettem az összes létezô oltárt.– Hogyan közelít harmadik, idei könyvében avizuális neveléshez?– Amikor megszûnt az NKA-ban a pozícióm,megkérdezték tôlem, lenne-e kedvem minisz-teri biztosként a vizuális nevelés témáját kezel-ni. Azonnal igent mondtam, a megbízásbólmégsem lett semmi. A téma viszont megraga-dott, elkezdtem dolgozni rajta, megírtam egykönyvet, és az Akadémiai Kiadó végül meg isjelenteti. Az ember gyakran a romokból építke-zik, legalábbis nálam ez gyakran elôfordul. Akönyvet – mely mûfaját tekintve leginkábbhosszúra sikerült pamfletnek mondható, elsô-sorban pedagógusoknak és oktatással foglal-kozó szakembereknek, politikusoknak szánom.A könyv egyik része a NAT és a kerettanterv kri-tikája. Elképesztô káosz uralkodik például anyelvhasználatban az oktatás területén. Túl sokidegen szót használnak, a magyar megfelelôhelyett, ráadásul nem helyes jelentéssel. Nemmellékes, hogy idegen szavak mellé nem társulkép, ezért nehéz ôket megjegyezni és helyesenhasználni. A könyv fô fejezete a jobb és balagyfélteke funkcióit járja körbe és ennek alkal-mazását a nevelésben. Az oktatásban szintecsak a bal agyfélteke érvényesül a tartalomra,szövegértésre és elvonatkoztatásra összponto-sítva. A forma, kreativitás és vizualitás, amit ajobb agyfélteke irányít, 5. osztálytól nem jutszóhoz. A mûvészeti neveléssel is baj van. So-ha nem felejtem el, amikor az alföldi (!) iskolá-ban egy téli tájat kellett megfesteni barázdáltföldekkel és madarakkal. Hármast kaptam,mert a tanító néni figyelmeztetése ellenéreegyenes horizontot rajzoltam görbe helyett.Nem érdekelte, hogy felfelé lógtam ki a sorból.Pannonhalmán viszont én lettem az ügyeletes

plakátfelelôs, számtalan kreatív feladat-tal bíztak meg, nem hogy tisz-telték volna, ki is aknázták a„másságomat”. Arra az iskolá-ra maximális tisztelettel emlék-szem vissza.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

Jankovics Marcell

KÉPES BIBLIAI TÖRTÉNETEK

Akadémiai Kiadó, 332 oldal, 7500 Ft

könyvrôl

Romokból is tudok építkezniJankovics Marcell, a Gyôri Könyvszalon idei díjazottja


1992-ben, a Magyar Napló fiatal pró-zaíróknak meghirdetett pályázatánegy különös mû rázta fel a kedélye-ket. Hazai Attila A pulóver címû no-vellájában a fôhôs meghág egy disz-nót, aztán még tovább is fokozódik arémség… Hazai egy csapásra beírtamagát a köztudatba, mert a novellanem az öncélú megbotránkoztatásrólés gusztustalankodásról szólt, hanema nyolcvanas évek posztmodern hegy-csúcsait ostromolva lázadt. Hangjátnem lehetett más hangokkal társítani.

E kalandos indulás történetét is megírja Né-meth Gábor, az egyik legközelebbi barát éskolléga a frissen megjelent Hazai-novellás-kötet, A maximalista bevezetôjében. Posztu-musz novellagyûjteményhez méltó, alaposképet kaphat az olvasó a 2012-ben, mind-össze negyvenöt évesen elhunyt író félbesza-kadt pályájáról, amely talán nem is szakadtmeg: így tekintette késznek Hazai. A halálmítoszt teremt, különösen, ha valaki magadönt mellette. Hazai Attila „önpusztító” éle-tet élt, de ez szövegei fényében csupán anyárspolgári szóhasználat lózungja.

Már elsô kötete, a Feri: Cukor kékség isplasztikusan ábrázolja a pesti ténfergô, dro-gos fiú mindennapjait - a külföldi bolyongás-ból visszatért Feri hallucinációk és képzelgé-sek között keresi helyét az utcák forgatagá-ban. A megfilmesített kisregény után a Buda-pesti skizo tette széles körben ismertté Hazainevét, amely az Amerikai psyscho címét allu-dálva ismét „egy” Ferit vonultat fel, a kalló-dó drogos zenészt, aki partitól partiig sodró-dik, belsô monológok és valóságos dialógu-sok szövevényében. A regény megosztotta aszakmát: egyesek semmitmondásként érté-kelték, mások az ôszinte és keresetlen be-szédmódot ünnepelték benne.

A „Feri-oeuvre” kiteljesedése, A világ leg-jobb regénye álneves szerzôje egy ókori filo-zófus bôrébe bújva etikai kérdéseket boncol-gat az euklideszi geometria alapján szerkesz-tett tartalomjegyzék alapján.

Hazai két novelláskötetet publikált még, aSzilvia szüzességét és a Szex a nappaliban cí-mût; ezeket is átjárja a most megjelentösszeállítás hangulata, noha a posztumuszkötet a pálya teljes idôszakából válogat a ki-adatlan mûvekbôl.

A címadó novella, A maximalista eredetilegaz Élet és Irodalomban jelent meg, a kötet ta-lán legkiemelkedôbb darabja, és a legkevés-bé zavarba ejtô is. Hazai novelláinál sosemtudhatjuk ugyanis, vajon az író tréfát ûz-e ve-

lünk, mint Dalí a szamár farkárakötött ecsettel, és csupán mi képzelünk mélyüzenetet az írások mögé, vagy valóban kö-zölni akar velük valami fontosat. Ahol egyér-telmûen igen a válasz, ott húsbavágó dilem-mákkal szembesülnek a hôsök: érdemes-egyûlölve házasságban élni (Ahogy Ági a fér-jét kicsinálta); nem alapjában értelmetlen-eaz öncélú pénzhajkurászás (Nárcisz erkölcsei,avagy egy csekk becsülete); vagy hol érnekvéget a Másik iránti felelôsség határai (Négynap). Hazai ábrázolásmódja abszurd ésnyers, ami hol tragikus groteszkbe, hol hu-moreszkbe hajlik. Az utóbbi példája a máremlített címadó novella, ahol a „maximalis-ta” villanyszerelô, Imre, mániákusan fejébeveszi, hogy helyre kell hoznia a nénikéjénélkorábban trehányul összegányolt villanysze-relést, de már az elsô mondatoknál tudjuk,hogy ebbôl nem sok jó fog kisülni, és a ka-tasztrófa persze meg is történik. A bohózat-szerû történet természetesen többrôl szól,mint a balfácán villanyszerelôrôl: az életünkhelyrehozatalára tett erôfeszítések reményte-lenségérôl.

A cím mellé tanulságos odagondolni a Ha-zai-stílus leggyakoribb jelzôjeként emlegetettminimalizmust: a szerzô végsôkig lecsupaszí-tott, banálisan egyszerû, érzelemmentes, ri-porthangulatú mondatokkal írja le a hôsöklelkiállapotát. Nem egyszer véget nem érôvárosi sétáknak vagyunk tanúi: az elbeszélô akameramozgás precizitásával térképezi felGyuri mozgását a pesti utcák és kirakatok

között, mígnem az betér egy jósnôhöz, akiközli vele, hogy hamarosan meg fog halni(Gyuri találata). A Nagyi a szekrényben hô-se egy látszólag komikus helyzet fôszerep-lôje: az unokáktól körbevett, ebédet fôzô,múlton merengô, „prototípus-nagymama”egyszer csak beveszi magát a szekrénybe,és elbújik családja szeme elôl. A karikatúramögött azonban megjelenik a múlt és je-len közötti szakadék áthidalhatatlanságá-nak sokkja.

A kötet némely novellája szabad teretenged az asszociációknak: az autóbuszá-val különféle látomások mellett elszágul-dó Laci bácsi belerongyol a lángossütôbódéba, ahol már régóta vágyik falatozni,és végül feleségül veszi a lángosos Erzsi-két. A novella gyaníthatóan a „Milyen jó,hogy senki nem sérült meg, amikor be-léd mentem” zárómondat poénjára vankihegyezve, amely kizárólag az elbeszélttörténet kontextusában nyeri el értel-mét. Hasonló fogással él a Lepottyantteknôsbéka, amelyben egy feleség em-

legeti fel gyakran az „ó, csak nem mármegint egy teknôsbéka esett a fejedre?”mondatot, mely a sztori ismeretében válik ér-telmezhetôvé.

Felsorakoznak még látomásos, szürreális-abszurd, „hallucinogén” novellák, amelyek,ha megfejtéssel nem is szolgálnak, de meg-kapó, szokatlan hasonlataikkal, asszociáció-ikkal, logikai bakugrásaikkal, a brutális és ahumoros keverékével befészkelik magukataz olvasó elméjébe.

Nehéz a Hazai-prózát bárkiével is rokoníta-ni, de minduntalan felderengenek a lelki-te-matikai rokonság okán Hajnóczy Péter mû-vei; az amerikai próza fenegyerekei: Ellis ésBukowski; a jelenkori folytatásból pedig Ga-raczi László szövegei.

„Volt egy nagyon gusztustalan, úgymondbrutális korszakom, ami szerintem humorralés humanizmussal is keveredik, nem voltazért az egészen olyan, mint amilyennek né-hányan beállítják” – nyilatkozta egy '97-esinterjújában az író, életmûve két kulcsszavátis megemlítve. Legyenek ugyanis bármilyennyersek a Hazai-történetek, mindegyik mé-lyén ott csillog a humor és a humanizmus.

Laik Eszter

Hazai Attila

A MAXIMALISTA

Magvetô Kiadó, 144 oldal, 2690 Ft

könyvrôl

|irodalom|

A minimalista maximalista


|interjú|

Kacskaringós pálya áll eddig isa szentesi származású szerzômögött, aki szülôvárosában1989-ben megalapította a Fi-desz helyi csoportját, és alig-hogy megjelent az elsô elbe-széléskötete, gasztronómiaiújságíró lett, késôbb társszer-zôvel macskajajszakértôkénttûnt föl, írt már westernt ésgasztrotörténeti szakácsköny-vet, most pedig, legújabb re-gényében, a „Sömmi.” címû-ben Rózsa Sándor történeté-hez kanyarodik vissza.

– Melyik ezek közül az igazi, a leg-bensô énje?– Mindegyik a sajátom. Ez a Fi-desz-ügy eszembe sem jutott aközelmúltig, amikor egy portré-film-forgatás alkalmával Szente-sen jártam, és kamaszkori emlé-keket is felidéztettek velem. Arendszerváltás idején tizenöt évesvoltam, akkoriban alakultak apártok, és mi heten, mint a gono-szok, noha egyikünk sem voltmég nagykorú, létrehoztuk a he-lyi Fidesz-csoportot. Mivel pártlettünk, kiutalták nekünk a szen-tesi tanácselnök korábbi irodáját,ahová szülôk, tanárok be sem te-hették a lábukat. Úgynevezett„Fidesz-bulikat” szerveztünk,ahol aztán azt csináltuk, amit akamaszok szoktak a bulikon. Ami kamaszkorunk, felnôtté válá-sunk, ifjúkori lázadásunk egybe-fonódott a rendszerváltással: óri-ási hittel ragasztottuk a szovjetemlékmûre a plakátot, amin Le-nin arcába csapódik a narancs,de aztán elég hamar jött a kiáb-rándulás, a felismerés, hogy ittnem fognak a dolgok egyik perc-rôl másikra megváltozni, és nemlesz varázsütésre a Kádár-rend-szerbôl tejjel-mézzel folyó Kána-án. Ez a kiábrándulás tulajdon-képpen a mai napig tart.– Ez a kiábrándulás az oka, hogyszámos pályatársával ellentétbentávol tartja magát a politikai meg-nyilatkozásoktól?

– Igen, talán az elég korai politi-kai kiábrándulás miatt is távol álltôlem a közéleti szerep: nem írokpolitikai publicisztikát, ha csak le-het, nem nyilatkozom politikai té-mában; pedig igény lenne rá. Azíró ismertségének is jót tesz, haegyik vagy másik oldalon állástfoglal, abból az egyszerû okbólkifolyólag, hogy sokkal több em-bert érdekel a politika, mint azirodalom. Számos jó író nem lát-szik eléggé, mert nem vesz részta közéleti adok-kapok játszmá-ban, néhány író meg felnagyítvalátszik, mert közéletileg aktív, pe-dig irodalmi teljesítménye sokkalszerényebb. De persze az ilyen-o-lyan szereplés nem csak elhatáro-zás kérdése, írói alkattól is függ.Biztos, hogy sok író idegenkedneattól, hogy gasztrobohóccá vál-jon, hogy a másnaposságról vagya pacalról írjon könyvet, vagy sza-kácsköténybe bújva száz fôrefôzzön egy-egy folyóirat-bemuta-tó alkalmával. Engem meg eznem zavar, ez nálam belefér; jólelvagyok a levesíró szerepében.De hiszek abban, hogy végül csaka szöveg marad, minden másidôvel lehámlik az irodalomról, éscsak az számít, jó-e egy regény,vagy nem. A többi csak kortársikomédia. – Másként áll neki egy hasnovel-lának, mint a regényírásnak?– Megélhetési gasztronómus va-gyok. Alapvetôen nem az állampénzén, nem ösztöndíjakból fe-dezem az íróságomat. Fôként fo-lyóirat-szerkesztésbôl, konyhatár-cákból és gasztronómiai újság-írásból élek. Ezek és a belôlükszerkesztett könyveim adják azanyagi hátteret ahhoz, hogy szé-pirodalommal foglalkozhassam.De szerencsére ilyenkor sem kellnagyon távol ügyködnöm az iro-dalomtól, mert ahhoz ezer szállalkapcsolódik az irodalom. Amikorkonyhatörténettel foglalkozom,mindig szembe jönnek az írók:amikor Rézi nénit (vagyis a Rézinéniket) kutattam, Tömörkénybe

ütköztem, Kövi Pálról szóló írá-somnál Vonnegut és Esterházy iselôkerült, a pacalról Zilahy Lajosírt pazar novellát. Gvadányi, Mik-száth, Móra, Jókai, Hajnóczy Pé-ter, Bächer Iván… Sokáig sorol-hatnám az írókat, akik nélkül amagyar konyha története elkép-zelhetetlen lenne. Hogy, mond-juk, a híres szakácskönyvíró írófe-leségekrôl már ne is beszéljünk:Móra Ferencné, Örkény neje, F.Nagy Angéla vagy Mészöly Mik-lós felesége, Polcz Alaine.– Rézi néni hiteles források alap-ján kéredzkedett be a Sömmi cí-mû regényébe?– Ô létezô személy volt, DoleskóTeréznek hívták. Szegeden a pi-aristák szakácsnôje volt és híresfôzôasszonyként mûködött kü-lönféle ünnepélyek alkalmával,például Ferenc József látogatá-sakor. Fontos alakja gasztronó-miánknak, valószínûleg ô írta aXIX. század elsô, nem fordításonalapuló szakácskönyvét, renge-tegen loptak tôle, mégis kevesettudunk róla. Sokat kutattamutána és írtam róla, aztán Rézinéni a regényembe is belopako-dott, a Sömmiben ô fôzi a dísz-ebédet Szegeden a Páva ven-déglôben Rózsa Sándoréknak1848-ban. Ezt én találtam ki, demég az is lehet, hogy így volt: ahely és az idô stimmel.– Hogyhogy pont az irodalombansokszor megjelenített, a televízió-ban éveken át a lovát ugrató Ró-zsa Sándorról szottyantkedve regényt írni?– Ez az egyetlen alföl-di történet, amimesszirôl is látszik.Alapsztori. Nem tud-tam mellette elmenni.Felhasználtam a le-gendák Rózsa Sándo-rát, aki kicsit RobinHoodos, szembe-megy a törvénnyel, de segíti aszegényeket, és a szabadságértharcol. A történelmi Rózsa Sán-dornak az elôzôhöz kevés köze

van, de ezt is megírták már, pél-dául Szentesi Zöldi László. Azirodalmi Rózsa meg nagyon sok-színû, a romantikus Krúdy–Mó-ricz szál nagyon eltér, mondjuk,Móra Ferenc igencsak szkepti-kus verziójától. Én mindezeketösszegyúrtam, aztán különbözôcsavarokkal a történet újabb for-dulatokat vett. Az elbeszélô Ve-szelka Imre lett, ôt is rendesenátgyúrtam, bár az alapfiguramaradt: a balástyai, szôke óriás,„a legszöbb paraszt”. A regény-beli erotomán-gasztromán bi-valy már az én mûvem.– Miért alakította át a nyilvánvalótörténelmi eseményeket is a regé-nyében?– Az tûnt adekvátnak, hogy ha aRózsa Sándor-sztori alapjaibanmódosul, akkor változzon meg akörnyezô történelmi közeg is.Kellemes, hogy amint az emberisorsokat, úgy a tényeket is a sa-ját kedvemre alakíthatom. Ta-rantinónak is nyilván jólesett,

hogy a moziban ki-nyírhatta Hitlert. Ne-kem is kedvemre volta magyar történel-met egy kicsit jobbirányba terelni. Ennyiszerintem jár nekem.

Mátraházi Zsuzsa

Cserna-Szabó András

SÖMMI.

Magvetô Kiadó, 208 oldal, 2990 Ft

könyvrôl


Rózsa Sándor újabb történeteiBeszélgetés Cserna-Szabó Andrással

|gyermek, ifjúsági|

Legendák és tarkabarkamesékSally Anne Wright Jóéjszakát c. kötetebibliai történeteket ésimádságokat tartal-maz. Mind az Ó-,mind az Újszövetség-bôl a legkedveltebb,legismertebb történe-teket kínálja ez a Kál-lai Nagy Krisztina il-lusztrálta színpompáskiadvány, amelyben mindegyik történet egyoldalpárt foglal el. A rövid, egyszerûen meg-fogalmazott mesék között találjuk a világ te-remtésérôl, a Noé bárkájáról, az Ábrahámról,a Jákób tizenkét fiáról, a csecsemô Mózesmegtalálásáról, a Dániel és az oroszlánokrólszóló történetet, stb. Az evangéliumokbólszármazó elbeszélések adják a kötet nagyob-bik hányadát (a források megjelölésével min-den esetben). A mai nyelven elôadott mesékmellett olvasható rövid imádságokkal zárhat-ják le a gyerekek (a mesét felolvasó szüleik-kel együtt) a napot. (Fordította Miklya Anna.)

Most Kárpáti Tibor játékos illusztrációivalönállóan jelent meg Lázár Ervin A fába

szorult hernyó c.meséje (amely ere-detileg A HétfejûTündér c. kötet-ben jelent meg).„Egyszer fába szo-rult egy hernyó. Jómagas fa legfelsôágába. És jajga-tott, jajongott, sírtkeservesen. Széphernyó volt. Piros

vonalakkal meg kékekkel csíkozott. És ter-mészetesen sárgákkal is” – így kezdôdik ajellegzetes, igazi Lázár Ervin-mese. Hallja ahernyó sírását a medve, a farkas, a róka, anyúl, a borz, az egér, a fecske, a hôscincérés a katicabogár. Természetesen segíteniakarnak. Vajon sikerrel jár az állatokösszefogása?

Jordi Busquets Az er-dei manók legendái c.albuma fantáziadús, vi-dám szövegével és hu-moros, színes rajzaival ki-tûnô szórakozást nyújtolvasóinak. „Ebben akönyvben varázslattal éskalandokkal teli utazásrahívnak bennünket a ma-

nók. Szájról szájra terjednek a legendákazokról a mágikus lényekrôl, akik a Varázs-

erdôben laknak, és nemcsak a szo-kásaikról számolnak be, hanem el-mesélik történeteiket és legendáikatis. Elutazhatunk velük a manók, sár-kányok, az óriások, a boszorkányok,a tündérek valamint az orkok orszá-gába…” A könyv ötletességét misem bizonyítja jobban, mint hogy ol-vashatunk a megfelelô fejezetbenHófehérke aztán meg Jancsi és Julis-ka boszorkányáról. És felbukkan eb-ben a fantasztikus Varázserdôben

Pinokkió és Hüvelyk Matyi is. (FordítottaVarga Noémi.)

A Tessloff Babilon Kiadó friss kínálatábólelsônek Rob Harrell Támadnak a vérme-nyétek! c. kötetérehívom fel a figyel-met. Zarf a nagymúltú Keleti Préri-trollok leszármazott-ja, Sehoda királyságCsakoda falucskájá-ban él. A trolloknem a borotvaéleseszükrôl híresek –mondja ki saját ma-ga. Szóval ô egy át-lagos, vagy inkábblúzer troll. BarátjaKismalac Károly, a „majréfelelôs” és Tûzrôl-pattant Botond, a sehodai udvari bolond fia,leendô királyi mulattató, aki a poént hírbôlsem ismeri. A Zarf élete sorozat bemutatko-zó kötetében meseien fantasztikus és vidámtörténetet követhet végig az olvasó, aki iz-gulhat is, hiszen Zarfék börtönbe kerülnek,ahonnan megszöknek, aztán elindulnak De-jó király kiszabadítására. Ôt a vérmenyétekrabolták el… A kötetet maga az író illuszt-rálta, a fordító Fenyvesi Orsolya.

Pöttyös, LOL, TabuA pincéjükben található tü-kör ismét beszippantotta

Abbyt és öccsét,Jonah-t. Ez már aharmadik eset. Ilymódon elôszörHófehérke (Tük-röm, tükröm), má-sodszor Hamupi-pôke (Pipôke cipô-je) mesevilágába röppentek át.Sarah Mlynowski Nem mindhal, ami úszik c. regényében a

testvérpár egy Andersen-mesébe csöppenbele, pontosabban úszik, hiszen ezúttal Akis hableány címû mesében kell egyenes-be hozni a történetet. A„Pöttyös Könyvek” soro-zatban megjelent ötletes,izgalmas kötethez az il-lusztrációkat Keszeg Ág-nes készítette, a fordításVándor Judit munkája.

Julia tanulmányi kirándu-lásra Londonba utazik tíznapra. Utál repülni, ráadásulmivel a legjobb barátnôjenincs vele, Jason Lippincott-tal állítják párba. Jason nem éppen az a srác,akirôl Julia álmodik, ôt Marknak hívják, de ôsincs itt. London csupa kultúra, mûvészet és

történelem – pont a Jason által csak Stré-berkének szólított Juliának való. Jason hír-bôl sem ismeri a szabályokat, a lányt is ar-ra biztatja, használja ki szabadon a Lon-donban töltött idôt, lazítson. Julia már azelsô este egy buliban találja magát, aholmegismerkedik valakivel, s akitôl aztánrendszeresen kap SMS-eket. A titokzatosChris-szel csak a váratlanul kalandosra si-került kirándulás végén találkozik, de ad-dig furcsán alakul a viszonya a fegyelme-zetlen, de vele segítôkész és fôleg laza, vé-gül is jópofa Jasonnel. Lauren Morrill Vak-randi a végzettel magán viseli a LOL-

könyvek minden erényét. (Fordította Chova-necz-Molnár Éva.)

A Tabu könyvek soro-zat újdonsága, Julie An-ne Peters Amikor ezt ol-vasod, én már nem le-szek c. kötete segéd-anyagot tartalmaz akönyv megvitatásához.Az ezt összeállító nevelé-si tanácsadó szakember

írja a regény-rôl: „Daelynévek óta aziskolai kegyetlenkedés céltáblája.A gonosz szavak és tettek számoslelki sérülést okoztak neki. Egy si-kertelen öngyilkossági kísérlet kö-vetkeztében nem tud beszélni,ezért a némaság magánya veszikörül, amelyet örömmel fogad, ésigyekszik fenntartani. Szeretne el-menekülni az iskolától, a szüleitôl,az élettôl… Korábbi öngyilkossági

kísérletei kudarcot vallottak, de miután rátalálaz »Át-a-fényen« elnevezésû honlapra, amelyaz öngyilkosságot tervezôk számára készült,


Szórakozás és tanulás több korosztálynak

|gyermek, ifjúsági|

már tudja: ezúttal sikerrel jár majd.” 23 napmúlva „átlép majd a fénybe”… Ennek a há-rom hétnek a történetét, a visszaszámlálástkövethetjük nyomon a tizenöt éves lány mo-nológját követve. (Fordította M. Szabó Csilla.)

Tények, funkciók felfedezéseA 3 éves kortól ajánlott „Kis felfedezôk” so-rozat jellegét három dolog adja: az ismeret-terjesztô tartalom, a foglal-koztató vizsgálódás (a fel-hajtható ablakok alatt isrengeteg információ várjaaz olvasót), valamint nemutolsó sorban a kötetek já-tékos és szórakoztató kiala-kítása. Ruth Martin–AllanSanders A csodála-tos emberi test c.kötetében az ábráksegítségével a tes-tünk kívülrôl, a többmint 50 ablak segít-ségével pedig belül-rôl is megvizsgálha-tó, megismerhetô. AMinden, ami mo-zog ugyanilyen mó-don (kívülrôl – belülrôl) a jármûveket mutat-ja be. Mindent, ami a földön, a vízen és a le-vegôben mozog. (Fordította Pataki Andrea.)

A már iskolás, olvasni tudó gyerekeknekajánlom Cath Senker Az ókori Egyiptom 30másodpercben (illusztrálta Melvyn Evans ésMarta Munoz, fordította Bartók Imre) vala-mint Jen Green Óceánok 30 másodperc-ben c. kötetét (illusztrálta Wesley Robins, for-dította Bartók Imre). Az elôbbi kötet segítsé-gével „az ókori egyiptomiak életének számta-lan részletébe” pillanthatunk bele. Mindentémát négy-hat 30 másodperces ismertetômutat be. Az oldal al-ján 3 másodpercet veszigénybe a lényeg, azösszefoglaló elolvasása.Hogy a gyönyörû és in-formatív képek megér-nek 3 percnél is többet,abban biztos vagyok. Acivilizáció általános jel-lemzése, a hétközna-pok, a szórakozás, avallás, a harc és a keres-kedés alkotja a nagy téma-köröket. Minden fejezet afontos fogalmak meghatá-rozásával kezdôdik. „30 vi-zes téma tengerbiológustanoncoknak mindössze félpercben!” – így szól a tö-mör ajánlás a másik kötet

hátsó borítóján. A könyv felépítéseazonos az elôbbiével. Mindkét kö-tetben található tárgymutató, ésajánló további olvasmányok be-szerzéséhez (fôleg Mi micsoda so-rozatbeli kötetek.) Tesztekkel ki-próbálható a tudásunk.

John Farndon és Rob BeattieHogyan mûködik? c. könyvébôlmegtudhatjuk például, hogy mi-

tôl lesz jég a hûtô bel-sejében, hogyan vág,szeletel, pépesít, dagaszt és ke-ver a konyhai robotgép, hogyankönnyíti meg a mosógép azegyik legnehezebb házi munkát,hogyan utazik a levél mondjukNew Yorkból Sydney-be, ho-gyan mûködik az okostelefon,stb. Nélkülözhetetlen hétközna-pi eszközeink (p. csengô, ke-

nyérpirító, porszívó, mikrohullámú sü-tô, televízió, éít.) titkai tárulnak fel, demegismerhetjük ebbôl a kitûnô áb-rákkal teli könyvbôl a lökhajtásos re-pülôgép, az autó, a rakéta és a búvár-hajó szerkezetét és mûködését is.(Fordította Bartók Imre.)

Jim Eldridge 50 tény, amit tudnodkell az elsô világháborúról és 50 tény,amit tudnod kell a második világháború-ról c. kötete már egyértelmûen a 10 éven fe-lülieknek szól, azoknak ajánlható, akik az isko-lában történelmet tanulnak. A szöveg és a képaránya (fele-fele) teszi különösen vonzóvá eze-ket az izgalmas kiadványokat. Az 1. tény az el-sô kötetbôl: A háború kez-dete, az 50. Az áldozatokemlékezete. Az 1. tény amásodik kötetbôl: Hitler fel-emelkedése, az 50. A hábo-rú utáni világ. Aki kézbe ve-

szi ezeket a lenyûgö-zôen érdekes kiadvá-nyokat, nem folyama-tosan fogja olvasni: el-sôként talán a kortársfotók nyûgözik le, az-tán olvassa el a hozzá-juk tartozó, rövid értelmezô, ma-gyarázó szövegeket. (Fordította

Zsuppán András.)A megújult „Mi micsoda”

sorozat legújabb köteteAnette Hackbarth Az erdô.Élet a fák között c. munkája, amelyöt fejezetével (A mi erdônk, Az erdômint ökológiai rendszer, Az erdôfunkciói, Az erdô és az ember, Kü-lönleges erdôk a világban) napra-kész tudást nyújt a tûlevelû, a lomb-hullató és a vegyes erdôkrôl. („Az

ültetett fák csoportja való-jában nem igazi erdô, ha-nem ültetvény, hiszen afák sorban állnak egymásmellett, és csak egyféle fáttermesztenek benne, máscserjét alig lehet látni.”) Afákon kívül ír a szerzô azerdôk élôvilágáról és a vízkörforgásáról is. Az embe-rek régen különös dolgo-kat tulajdonítottak az er-

dônek: mesebeli lényekkel népesítették be,vagy rablókkal. De az ember és az erdô kap-csolata sokrétû: egyre többen keresik fel az er-dôt különbözôcélokkal – koco-gók, hegyi ke-rékpárosok, lo-vasok, kirándu-lók és piknike-zôk. Nem egyfejezet szól azerdôbôl kinyertnyersanyagok-ról, mindenek-elôtt a fa hasz-nosításáról. Szóvan az esôerdôkrôl, de az alga- vagy moszat-erdôkrôl is. (Fordította Rónaszegi Éva.)

Csokonai Attila

Busquets, Jordi: Az erdei manók legendái. Nap-

raforgó Kiadó, 238 old., 4990 Ft; Eldridge, Jim:

50 tény, amit tudnod kell az elsô világháború-

ról. Móra Könyvkiadó, 80 old., 2499 Ft; 50 tény,

amit tudnod kell a második világ-

háborúról. Móra, 80 old., 2499 Ft;

Farndon, John-Beattie, Rob: Ho-

gyan mûködik? Tessloff Babilon 80

old., 3570 Ft; Green, Jen: Óceánok

30 másodpercben. Tessloff Babilon

Kiadó, 96 old., 2750 Ft; Hackbarth,

Annette: Az erdô. Élet a fák között.

Tessloff Babilon, 48 old., 2970 Ft;

Harrell, Rob: Zarf élete. Támad-

nak a vérmenyétek! Tessloff Ba-

bilon, 284 old., 2900 Ft; Lázár

Ervin: A fába szorult hernyó.

Móra, 32 old, 1999 Ft; Martin,

Ruth-Sanders, Allan: A csodála-

tos emberi test. Minden, ami

mozog. Napraforgó, köteten-

ként 18 old, 2990 Ft; Mlynows-

ki, Sarah: Nem mind hal, ami

úszik. Móra, 176 old., 1999 Ft; Morrill, Lauren:

Vakrandi a végzettel. Móra, 390 old., 2499 Ft;

Peters, Anne Julie: Amikor ezt olvasod, én már

nem leszek. Móra, 248 old., 2490 Ft; Senker,

Cath: Az ókor Egyiptom 30 másodpercben. Tess-

loff Babilon, 96 old., 2750 Ft; Wright, Sally An-

ne: Jó éjszakát. Harmat Kiadó, 62 old., 2500 Ft


|közösség|

A Kortárs Kiadó új sorozataBorozgató Magyarok

A magyar borkultúra ma fontos kulturális-etnikai „védjegy”: identi-tásképzô és a géniusz hordozója, a környezô népekkel szembeni,azoktól való gazdaságfilozófiai elkülönülést fejezi ki. Mert a boroz-gatás egyszerre ôsi és élô spiritualitás; egyszerre mindennapi és ün-nepélyes létértelmezés. A szépirodalomban is közös találkozóhelymindenki számára: ahol borozgatnak, ott közösségek sorsa, jellegeis feltárulkozik. Beszédmód, szokások, és föld és víz és levegô.

Borozgattak Pozsonytól Nagyenyedig, Szabadkától Beregszászig,Lendvától Debrecenig. És borozgatás közben dôltek el életek és sor-sok, üzletek és fogadások, helyi és országos talányok. A borozgatásörök – a téma mindig változó. Ahol borozgatnak, ott magyar közös-ségek sorsa, jellege is feltárulkozik: föld, víz, levegô, a szokás, a be-szédmód, a gasztronómia, a táj, az „üzlet”, egyszóval minden, amia tájban fontos lehet.

Ezek a „tájak” nem azonosak a közigazgatási vagy a gazdaságimegfontolások szabta határokkal. Nem megyék vagy borvidékek snem uradalmak vagy törvényi szabályozások mentén töredeztek éstaláltak maguknak arcot. A tájak embernél erôsebb és mélyebbrendjébe az is beleütközik, aki nem akar tudomást venni róluk. A tá-jak élnek, változnak, s lassan magukhoz igazítanak mindent és min-denkit. És a benne élôk közben „borozgatnak”.

A borozgatás éppen arra jó, hogy megfontoljuk, megértsük, nyi-tottá váljunk a tájra. Hogy benne legyünk. A borozgató magyarokígy nem tesznek, nem tehetnek mást, mint elméláznak, keresik ki-szögelléseit, letapogatható jeleit, a táj és önmaguk határait. Identi-tásukat. A tájét – s általa a magukét is.

E tájaknak megrajzolására vállalkozik a Borozgató Magyarok soro-zat – egy-egy neves író-borász tollával. Elsô darabja:Szörényi László: BACCHUS KOCSMÁJA

Borozgató magyar irodalom (tanulmány és antológia)

206 o., 200x200 mm, színes illusztrációkkal, 3 500 Ft

Áttekintés és értelmezés a teljes magyar bor-irodalomból.Neves és alig ismert szerzôkrôl és szerzôktôl – a középkortól napjainkig.Elôkészületben:Szigethy Gábor: CSOPAK – BALATONFÜRED

Ambrus Lajos: SOMLÓ

Benyák Zoltán: HÁROMVÁROS (Kecskemét, Cegléd, Nagykôrös)

WWW.KORTARSKIADO.HU


Ismeretlen mester: Borkóstoló, 1850 k., litográfia, MNM

|interjú|

Életmûvében a bukovinaiszékely eredet élményréte-gei egyre tágulóbb köröketfognak át. A saját sors böl-csôje a család és a Hadikfal-váról távozó kisközösségvolt. Idén megjelent két kö-tete, az egyik válogatott ésúj verseket tartalmaz, a má-sik hat regényt.

– Az „Elfelé utak” cím az írásai-ban megjelenô alapélményre utal.– Egy esztendôs voltam, amikorelôször menekültünk, másodszornégy és fél. Hét hónapig tartott,míg Bácskából Dunántúlra letele-pedhettünk. Hosszú menekülésvolt, nem érdemes már errôl be-szélni, végül is a könyvemnekmajdnem minden része valaholmenekülés. Hetvenedik eszten-dômben megkértek, írjak egy ka-lendáriumba magamról valamit.Azt írtam, hogy 1940-ben szület-tem Bukovinában, elindultunk, ésazóta se értem haza. A hosszúnyilatkozatot lezártam ezzel.Tényleg nem érkeztem haza.1945 óta Magyarországon élek,ebbôl Budapesten majdnem 60esztendeje. Eléggé jó belsô sövé-nyeim voltak, amivel meg tudtamôrizni magam. Nem veszítettemel a hozott szót, a nyelvújítás elôt-ti képi nyelvet, se a viendô igérôlnem feledkeztem meg, ez meg-határozó egy tollforgató ember-nek, és ha van elég spiritusz ben-ne, megemeli a fejét, és esetlegeurópai horizontokat is lát. – Hogyan alakult a pályája?– Éppen most jelent meg rólama második monográfia, RónayLászló tollából, az MMA Közel-képek írókról címû sorozatá-ban. Az elsôt 1994-ben BakonyiIstván írta. Abban az évbenNagy Lászlóról és Juhász Fe-rencrôl jelent meg monográfia,és az én nemzedékembôl elsô-nek írtak rólam. Elmúlt huszon-egy esztendô, itt a második.Azóta kétszer annyi mûvemszületett. Igaz, hogy akkor let-

tem szabadúszó, a Népszavahelyettes fôszerkesztôje voltam,utcára kerültem ötvenegy esz-tendôsen. De úgy látszik, a sorsmindig megkínált valami öröm-teli dologgal, elôször a Rádiókuratóriumába kerültem, majda Televízióéba. Ilyen általamnem várt felkérésekkel jutalma-zott az idô, amièrt vállaltammagam. Akkor sem roppan-tam, roppantunk össze, amikorAczélék betiltották a Szép Szómellékletünket. Szép Szó felcímnélkül szerkesztettük tovább, éselkezdtük a határon túli irodal-mat szép lassan becserkészni aNépszavába. – A két kötet anyagát hogyan vá-logatta? – Kihagytam belôle négy kisre-gényt. Nincsenek benne a drá-máim, a mûfordításaim, ahangjátékaim sem. Érdekes do-log, hogy a tegnapi eseménye-ket majdnem mindenki más-képp éli meg. Szépítôleg. Énnem tehettem arról, hogy bele-nôttem egy több nemzetiségûközösségbe. Minket idehoztak'45-ben, és 19 éves koromigköztük éltem, és néhány dolgotmegírtam. Nem tettem különb-séget, mégis az lett, hogy minda ketten haragszanak rám; aszékelyek azért, mert miért úgyírtam róluk, a svábok azért,mert mért úgy írtam róluk. Kez-detben még ünnepeltek, mostfelhorkannának, ha megpróbál-nék közéjük ülni. Sem akkor,sem utólag, senkivel nem foly-tattam, folytatok vitát. Aki arrakíváncsi, mit írtam, elérhetôk akönyveim, nézzék meg. Mindensort vállalok. Az akkori kritikákis, és ebben a könyvben RónayLászló valamennyi könyvemethelyén látja. Nekem valaholmagammal kell békében élni.Én osztott szívvel írtam meg asorsunkat. Éppúgy mellettükálltam, mint a magaméi mellett. – Költôként indult, majd úgyérezte, tágítani kell a horizontot,

akkor kezdett prózát írni. Aztánújra jöttek a versek. Hogy történta változás? – A verseim fogadtatása megle-pett. Gál István könyvtáros iro-dalomtörténész például AdyEndre indulásához mérte elsôverseskötetemet. Az olvasókközt is voltak, akik hasonló be-nyomást éreztek a verseim ol-vastán. Aztán jött egy olyan hul-lám, amikor a szép képi verseketleváltották a fogalmi nyelvre,mondhatnám azt is, hogy„négyzetgyöke, köbgyöke” ver-sekre. Azt mondtam, nem aka-rok vetélkedni senkivel, én eztnem csinálom. Viszont nyo-masztott belülrôl, hogy próbál-kozzam meg prózával, mertprózában többet el lehet mon-dani a sorsunkról. Megôriztem alíraiságomat ebben is, úgy, hogyigyekeztem mederben tartani abelsô áramlást és a külsô sorsot,arra is figyeltem, hogy egyszerretöbb mûnemet ötvözzek. A Vi-gyázó madárban, ami a mai na-pig a legnagyobb siker, a doku-mentumot, az esszét, a néprajziriportot ötvöztem, igyekeztemúgy elkötni aszálakat, hogyaz olvasó sem-mit ne vegyenészre. Saját ma-gam is csodál-kozom, hogymeg tudtamcsinálni. – Milyen volt afogadtatás? – Nagyon jó. Ha-tár Gyôzô lelkese-dett érte; nem tu-dom hányszor is-mételték a Sza-bad Európa Rádi-óban a méltatá-sát, azt mondta,ez a mû tulaj-donképpen Tolsztoj Iván Iljicshalálához méltó. Aztán lefordí-tották egy kis kötetemet franci-ára, (máig sem jelent meg) a

hozzáírt tanulmány Tahar BenJelloun arab-francia íróval roko-nított. Felfigyelt rá, hogy egy-mástól függetlenül ugyanazt akét világot, ugyanúgy az útoneltûnt emberek sorsát fogal-maztuk meg. Most akarommegnyerni a mûfordítónôt, a ta-nulmányt író Király Ibolyát, hogyaz azóta írt versekbôl egészítseki a kötetet. Hátha ...– Nagyon tetszett egy haikuja,az Életút. „Életút, pályám,/ fény-ömlésben/ a porszem emelkedé-se.” Ebben nincs egyetlen szósem, amit nem értenénk, ésminden benne van. – Az igazi haiku természet indít-tatású. Valaki meg is fogalmaztanekem, az én haikuim teljesenmagyar haikukká váltak, azzáváltoztattam. Ez rajtam múlik,hogy mit tudok belôle csinálni.

Mondták, tele van avilágirodalom hai-kuval! És szonettelnincsen tele? Ad-dig kell dolgozni,míg természetesalakját föl nem ve-szi a vers. Szóhasz-nálatban, gondo-

l a t f û z é s b e n .Hogy ki hogyoldja meg, azmás kérdés. Én ap o r s z e m b e nmegtaláltam azt,akivé válok.

Szepesi Dóra

Tamás Menyhért

ELFELÉ UTAK. 1–2. KÖTET

Nap Kiadó, 156 + 292 oldal, 9000 Ft

könyvrôl


Elfelé utak, belsô sövényekInterjú Tamás Menyhérttel

A Saxum kiadó 1995 októbe-rében alakult, most tehátmár 20 éves. A kiadó irodal-mi vezetôjét, dr. Pataki Ist-vánnét kérdeztük az évfor-duló alkalmából.

– Húsz év ebben a gyorsan válto-zó könyves világban, ahogy mon-dani szokták: „nem semmi”. Vál-tozatlanul igaz, hogy a kiadó veze-tése és munkatársai évtizedek ótadolgoznak a könyvszakmában?– Igen, korábban, a régi könyvesvilágban többen a Könyvértnéldolgoztunk. Mai munkatársainkkevés kivétellel ugyanazok, akik-kel együtt megalakítottuk a Sa-xumot. A húsz év alatt kb. hat-száz könyvet adtunk ki. Sokat kö-szönhetünk kiváló szerzôinknek,Popper Péternek és RanschburgJenônek, akiknek könyveit évtize-deken keresztül gondoztuk ésmegjelentettük. Ranschburg Je-nô életmûkiadása nyolc vaskoskötet. Tervezzük a Popper-élet-

mû kiadását is, miután a Popper-könyvekre – akárcsak Ransch-burg Jenô könyveire – kizáróla-gos joga van a kiadónak, így agazdag életmû rendszerezését ésmegjelentetését hamarosan el-kezdjük. Rajtuk kívül említenémVekerdy Tamást, akinek az okta-tásról, az alternatív iskolákrólszóló könyvei fontos társadalom-politikai témákat vizsgáltak, vagyLux Elvirát és Mohás Líviát, mû-veik a kiadó ismeretterjesztô,pszichológiai profilját gazdagí-tották, és tekintélyt jelentettek akiadói szakmában. A húsz évalatt kiváló szerzôk sorával dol-goztunk, Paulinyi Tamástól Csá-nyi Vilmosig vagy Czeizel Endré-ig. Könyveink témái az izraeli úti-könyvtôl Velencéig, a Zarándok-helyektôl a Mitológiáig, PintérBéla drámakötetétôl a Színházikalauzig terjednek.– Honnan a kiadó neve?– Korábbi munkatársunk, FeketeAndrás leleménye, hogy a latin

Saxum – támasz, szikla szót hasz-náljuk kiadói névként, támasz-ként kapcsolatainknak: szerzôk-nek, fordítóknak, nyomdáknak.– Hogyan került jubileumi kötet-ként szóba Gyarmati Andreakönyve?– Szerettünk volna rendszeresgyermekgyógyászati orvosi köny-vet, más szempontú megközelí-téssel, mint Ranschburg Jenô:Szülôk könyve vagy az olasz Tra-pani: Gyermekorvos a családban.– Miben különbözik a Gyere ve-lem gyógyítani! ezektôl a köny-vektôl?– Mint említettem, más szem-pontú könyv az övé: azt vallja,hogy a gyerek gyógyításában azorvoson kívül fontos szerepe vana szülônek, hiszen ô ismeri leg-jobban a gyereket, úgy fogal-maz: „nincs az a lexikális tudás,ami fontosabb lenne annál a sze-retetnél, amely benneteketösszeköt.”

Szabó Erzsébet

|évforduló|

Húsz éves a Saxum kiadó

A Millenniumotmeg kell menteniDavid Lagercrantz Ami nem öl meg cí-mû regényérôl szólva beszélnünk kellaz elôzményrôl is. Stieg Larsson svédújságíró, lapszerkesztô megírta a Mil-lennium-sorozat három kötetét, A te-tovált lány, A lány, aki a tûzzel játszikés A kártyavár összedôl címmel. A tri-lógia világsikert aratott, svéd és ame-rikai film is készült az elsô kötet alapján, ésnagy sikert aratott mindkét változat. Termé-szetesen a három kötet is az eladási listákélén szerepelt, voltak esztendôk, amikor a vi-lágon és Európában Stieg Larsson az adatokalapján a legnépszerûbb szerzôk közé tarto-zott. Stieg Larsson azonban a sikert nem él-vezhette ki: 2004-ben, ötven éves korábanhalt meg, néhány hónappal az elsô könyvmegjelenése elôtt. Három könyv készült el atíz kötetesre tervezett sorozatból, a negyedikkötetet Larsson elôkészítette, részleteketmegírt belôle, de az a mû már nem érte el aközölhetôség készültségi fokát. A kiadó foly-tatni akarta a sorozatot, Larsson örökösei ezt

nem akarták,ám némi szerzôijogi vita után el-dôlt, folytatód-hat a történet.

A Norstedtssvéd kiadó Da-vid Lagercran-tzot választottaki a folytatásmegírására. La-gercrantz best-seller-szerzô-

nek számít Svédországban, Zlatan Ibrahi-movicról szóló – magyarul is megjelent –kötete félmilliós példányszámban kelt elSvédországban.

A történetfolyamnak közismert a sztorija,az elsô három kötet olvasója elképzelhetinagy vonalakban, hogy a folytatásban isMikael Blomkvist, Lisbeth Salander és a so-rozat névadója, a Millennium címû folyóiratlesznek a fordulatos történet középpontjá-ban. Ez így is van, hozzá kell azonban ten-ni, hogy Lagercrantz nem Larsson eredetitervei szerint folytatta a sztorit, azaz nemhasználta a vázlatosan megmaradt negye-dik könyvet iránymutatóul.

A trilógia szereplôi sorsának fonalát saját el-képzelése szerint sodorta tovább. A krimi cse-lekményét egy mesterséges intelligencia-ku-tató tudós halála lendíti mozgásba. MikaelBlomkvistnak a Millennium problémái miattégetô szüksége van egy ütôs sztorira, ami alapot, és ôt magát kisegítené nehéz helyzeté-bôl, amikor hívást kap az Amerikából haza-tért tudóstól, hogy szeretne vele beszélni. Mi-kael nem igazán hisz a sztoriban, csak azértáll kötélnek, mert kiderül, hogy a tudós egyikkorábbi segítôje – a leírás alapján – LisbethSalander volt. A tudós az amerikai Nemzet-biztonsági Ügynökségnél figyelt fel gyanús je-lenségekre, ezekrôl beszélt volna Blomkvist-tal, de szinte csak percekkel a találkozójukelôtt meggyilkolták. A történet ettôl kezdvebontakozik ki: ipari kémkedés, nemzetközibûnözés, bûnözôkkel lepaktáló magas rangúállami hivatalnokok, Lisbeth Salander zseniálishackerkedése és nôket bántalmazó férfiak el-len indított magánháborúja alakítja a regényizgalmas világát, így elmondhatjuk, a negye-dik kötet méltó Larsson mûvéhez.

Kovács AntalDavid Lagercrantz

AMI NEM ÖL MEG

Animus Kiadó, 494 oldal, 3980 Ft


Popper Péter

Ranschburg Jenô

Vekerdy Tamás

Gyarmati Andrea

|interjú|

– Ez egy olvasmányos, ízig-vérig kelet-közép-európai könyv, a 20. század ma márfôleg a fiatalok számára szinte elképzel-hetetlen változásaival, helyzeteivel. De nemlett volna jó píár-fogás, ha föloldja a P betûta nevében, ami ugye Páskándiné?– A szakmai cikkeimet, könyveimet is P.Sebôk Anna néven írtam. Én nem vagyokíró, megmaradok kultúratörténettelfoglalkozó embernek. Leéltem PáskándiGézával 25 évet, a hagyatékával méghúszat. De nem lettem Páskándi, én SebôkAnna maradtam. Ebben a könyvbenbeszélgetek az olvasókkal: elmondtamnekik, hogy velem, velünk mi történt. A 25együtt töltött évnek a summázata: ô rámcsak bizonyos szellemi rálátással hatott,ami a világot, a társadalmat illeti. Az élet,a lélek, az emberi magatartásvonatkozásában inkább én hatottam ôrá.Hogy az életnek örülni is kell, és hogyleszokott az alkoholról, azt magában nemtudta volna végigvinni.– Mikor szánta rá magát önéletrajzi regényemegírására, és milyen megfontolásból?– Férjem halála után jó pár évvel kezdettgyarapodni, gyûlni bennem az aszomorúság és méreg, ahogy részint az ôemlékéhez viszonyultak, számtalankérdésben, amiért küzdött, például, ahatáron túli magyar írók legyenek aMagyar Írószövetség tagjai, elfeledték,mintha nem is lett volna. Másrészt Gézaszép férfi, okos ember volt, kisugárzóegyéniség, ennek megfelelôen „buktakrá” a fehérnépek erôsen. De senki nemtudta elképzelni, szereti annyira afeleségét, hogy meg sem fordul a fejében,hogy elhagyja. Miután 1995-ben meghalt,eltelt pár év, és engem borzasztókellemetlen helyzetbe hozva, ezek a –Géza pajtásai által „kis piranha-asszonyok”-nak nevezett – hölgyekmegírták az emlékeiket, és még ma is van,aki azt állítja, nem én vagyok Gézafelesége. Kínos! 2010 körül úgy éreztem,ezt a sok-sok felgyûlt dolgot tisztázni kell.– Errôl a meglehetôsen terjedelmeskötetrôl szerzôje azt hangsúlyozza, hogy azô életérôl szól. Ugyanakkor szerkesztôjehárom asszony könyvének nevezi.– Ha engem nem az Ómamám nevel, akitöbb nyelven beszélt, pomerén volt,bejárta a fél világot, beleértve Ázsiát is,hallatlanul melegszívû, szorgalmas embervolt, ha nem ezt láttam volna magam

körül, más lettem volna. Az anyám nemtudta még öreg korában sem földolgozni,a helyére tenni, hogy én „szerelem-gyerek” vagyok. Tény, hogy gyerekkéntmindig „le lettem rakva” valahova,amikor az édesanyám férjhez ment, deközben rengeteg szellemi táplálékot kap-tam tôle. Megkövetelte a jó tanulást, apontosságot, az általános kultúrát. Akultúra utáni vágyamat és igényemet azanyámnak köszönhetem.– Mik voltak a forrásai, ez fontos kérdés egyilyen terjedelmû mûnél.– Minden mondat, ami ebben a könyvbenolvasható, ellenôrzött és pontos. Erre bárkimérget vehet, persze jómagam is. Az elsôkorszak a nagymamával kapcsolatos, ô sokatmesélt nekem. De volt a nagyapámnak egyvisszaemlékezése, amit anyám és nagyanyámújratemetésekor kaptam meg azegyik távoli rokontól. Nagyapámnagyeszû parasztember volt, ésmegmaradt kommunistának életevégéig. Nyilván nem akarták seholsem kiadni az elsô világháborúsvisszaemlékezéseit. S arra való ez a12000 kötetbôl álló könyvtár, hogymindent ellenôrizzek. Ami a késôb-bi korokat illeti, édesanyám összesokirata megmaradt, és megmarad-tak a fotók is.– „Kalandos” utakon, külön jöttek,települtek át Magyarországra,egy-egy névházasság segítségével. Nem voltkönnyû eljutni a megnyugvásig, a családiboldogságig.– Géza ezt másféleképpen élte meg, mintén. Benne elszántság volt már. Azt mondta,

öngyilkos lesz, ha nem tud kijutni. Éntudtam, ô ezt be is váltja. Ilyen súlyosmondatokat csak úgy nem mondott ki.Nem csak arról volt szó, hogy a könyveimegjelentek-e vagy nem, ezt másokkal ismegcsinálták. Hanem az a folyamatos meg-figyelés, hogy mindig állt valaki a ház elôtt.Megjegyzem, itt a Nagyszalonta utcában iséveken át állt a titkosrendôrök kocsija, deez más történet. A börtön hat évét példaértékû módon csinálta végig. Csodáltam,hogy e hat év után azzá vált, amivé vált.– Ô író maradt mindvégig, a politikától távoltartotta magát.– Akkor, amikor átjött, a nonkonformizmusa– öltözködésben, viselkedésben – volt a gonda hatalom szemében. A mai napig tudomá-sul veszik, hogy átlagon felüli tudása volt,zsenialitása örökérvényû, és bárhol, NewYorktól Helsinkiig megállja a helyét. És eznem tetszett egy csomó politikusnak, vagymenô írónak. Ott tettek keresztbe neki, ahollehetett. Nem lett intendáns hatalmasfizetéssel, ami magasabb nyugdíjat jelentettvolna. Ma hány olyan ember van, aki vissza-utasít egy nagyon jól fizetô állást azzal, hogy„nem csinálom, mert nem értek hozzá”? Ôezt tette, mert tisztességes ember volt.– Mivel telnek mostanában a napjai?– 2000-tôl írtam két szakkönyvet, néhánytanulmányt, 2013-ig rendeztem, írtam 12 fil-met, sajtó alá rendeztem mindeközben 22Páskándi könyvet, ennyi szerintem még sok is.A legfontosabb, ott vannak mind a drágáimazon a fotón, amelyik a könyvben is megtalál-ható: a lányom, a vejem és a három unokám.Kemény másfél éves munka lesz még a ha-

gyaték rendezése.Látja azokat a dobo-zokat? Minimum nyol-cvan doboz. Óriásifotógyûjtemény van aszínházi elôadásokról.Ezt fel kell dolgozni. Ésmellette figyelem anagyvilágban, a hazám-ban történô dolgokat.

Csokonai Attila

P. Sebôk Anna

ROZSDÁSSZEMÛ

Emlékezôregény, dokumentumokkal

Méry Ratio Könyvkiadó, 430 oldal, 3950 Ft

könyvrôl


„Ne másnak feleljek meg, csak önmagamnak”Beszélgetés P. Sebôk Annával

TAKÁCS PÉTER (SZERK.)

AZ ÁLLAM SZUVERENITÁSAEszmény és/vagy valóság

562 oldal, keménytáblás4950 Ft

CSEHI ZOLTÁN (SZERK.)

BOYTHA GYÖRGYVÁLOGATOTT ÍRÁSAI


KASSAY, STEFAN:

VÁLLALAT ÉS VÁLLALKOZÁSIII. kötetStratégiai kommunikáció


A GONDOLAT KIADÓ ÚJDONSÁGAI

www.gondolatkiado.hu

Dr. Danima DamdindorjAZ ÉLTETÔ ÉTKEK ARANY SZUTRÁJA

Dr. Danima Damdindorj„Az éltetô étkek arany

szutrája” címû könyve egy külön-leges egészségfilozófiai írás.

Rendkívül sajátosak és tanulságosaka mongol fekete asztrológia össze-

függései a kozmoritmológiaés bioritmológia terén.

Aki tiszteletben tartja saját életét,annak tiszteletben kell tartania a

Természetet és annak törvényeit,mert az egészség boldog életalapja

a Természet teljes körû tisztelete.

Geomantika Bt. 426 oldal,ára: 3500 Ft

Telefon: 06-20-427-4220 E-mail: [email protected] Honlap: www.danima.try.hu

A könyv kapható a Líra, Libri és Alexandra könyvesboltokban.A www.bookline.hu-n meglehet rendelni postán is.

|interjú|

A napokban jelent meg Pa-czolay Gyulának, a magyarközmondáskutatók doyenjé-nek a Tinta Könyvkiadónál aTöbbnyelvû szólás- és köz-mondásgyûjtemény címûnagy gyûjteménye a Híd szó-tár sorozatban. Alcíme sze-rint a kötet 340 közmondásmagyar, angol, észt, francia,német, olasz, lengyel, portu-gál, spanyol és latin nyelven.A megjelenés alkalmábólKiss Gábor, a Tinta Könyvki-adó igazgatója beszélgetetta szerzôvel.

Kiss Gábor: A közmondásszótárszerkesztôjeként honnan gyûjtöttanyagot a szótárához?Paczolay Gyula: Részben nyom-tatásban megjelent hazai éskülföldi anyagból, szótárakbóldolgozom, ideértve a regionálisgyûjtéseket is, ezenkívül fel-használom a nyomtatott sajtó-ból és a rádióban, televízióbanelhangzott anyagból készültgyûjtésemet is. Többször kutat-tam külföldi könyvtárakban,így a bécsi Universitätsbiblio-thekben, a krakkói JagellóKönyvtárban és a londoni Bri-tish Libraryben is.

K. G.: Végül is mi a közmondás?P. Gy.: Egy olyan, adott körbenközismert, egy jellegzetes álla-potra vagy folyamatra vonatko-zó, a legtöbbször átvitt értelmûmegállapítás, amelyet gyakranidéznek, és a köztudatban nincsszerzôje. Az esetek egy részé-ben a forrást azonosítani tudja aszakember, ezért hangsúlyo-zom, hogy nem közismert aközmondás szerzôje.K. G.: Mi a most megjelent gyûjte-ménynek az újdonsága?P. Gy.: Talán az, hogy a közmon-dások összehasonlításában –anyanyelvi munkatársak segítsé-gével – észtet és portugált is tar-talmaz. Újdonságnak tartom,hogy egy adott nyelven több,azonos értelmû, de más megfo-galmazású szinonimát is közöl,valamint hogy az esetek többsé-gében, latin betûs átírásban ésmagyar fordítással a japán meg-felelôket is megadom.K. G.: Lapozgatva az új szótárt, va-lóban talán a legérdekesebbek ajapán közmondások. Például ol-vashatjuk „A nem mind arany,ami fénylik” magyar közmondásmellett, hogy Japánban ezt úgymondják: „A smaragd és az üvegis fénylik”.

P. Gy.: A távoli ország nyelvénekközmondásai az ottani valóságottükrözik. A „Borban az igazság”magyar közmondásnak pedig aza japán megfelelôje, hogy „A sza-ké kideríti az igazságot”. Tudnikell, hogy a szaké a japánok nem-zeti itala, a rizsbôl készült pálinkaneve. De az európai nyelvek böl-csességeiben is különbözô életta-pasztalatok tükrözôdnek. Példáula „Nem esik messze az alma a fá-jától” észt és finn megfelelôje úgyhangzik, hogy „Nem esik messzea fenyôtoboz a fájától.”K. G.: Hogy látja, az embert a he-lyes életvitelben mivel tudják se-gíteni a közmondások?P. Gy.: Avval, hogy hangsúlyoz-nak bizonyos, olykor elfeledettvagy figyelmen kívül hagyott ál-talános, örök érvényû elveket.Például kerülni kell a hazugsá-got („A hazugot hamarabbutolérik, mint a sánta kutyát”),ugyancsak kerülni kell a kettôsmérce alkalmazását („Más sze-mében meglátja a szálkát …”),jó a bizalom, de csak módjával(„A látszat csal.”; „Nem mindarany, ami fénylik.”), az ígére-tet be kell tartani („Ígéret szépszó, megtartják, úgy jó.”).K. G.: Mondana példát magyarírótól származóközmondásra?P. Gy.: Az „Öregember nem vénember” mondásJókai Mór 1900-ban keletkezettregényének cí-mébôl szárma-zik. Fôszereplô-je, noha megle-hetôsen idôs,többször újra-nôsül, és éli afiatalok által is megirigyelhetônagyvilági életét.K. G.: Kiket tart a múlt legnagyobbhazai közmondásgyûjtôjének, köz-mondáskutatójának?

P. Gy.: Megemlíteném Erdélyi Já-nost (1814–1868), az erdélyiKonsza Samut (1887–1971), O.Nagy Gábort (1925–1973) ésVöô Gabriella kolozsvári folkloris-tát (1937–2006), akiknek gyûjte-ményeit és elméleti írásait ma isgyakran forgatjuk. És hál' isten-nek az utóbbi évtizedben – aTinta Könyvkiadónak köszönhe-tôen – egy kiváló új magyar köz-mondáskutató nemzedék jelen-tethetett meg vaskos szótárakat.K. G.: Mik a tervei?P. Gy.: Be kell fejeznem ZrínyiMiklós közmondásainak feldol-gozását, és módot kell találni azelsô magyar közmondásgyûjte-mény, a Baranyai Decsi János ál-tal Bártfán 1598-ban kiadott

Adagiorum graeco-latino-ungaricarumchiliades quinquelényegében elké-szült feldolgozásá-nak kiadására. Siet-nem kell, mert – hamegérem – novem-ber elején betöltöma 85-öt.

Kiss Gábor

Paczolay Gyula:

TÖBBNYELVÛ SZÓLÁS- ÉS

KÖZMONDÁSGYÛJTEMÉNY

Tinta Könyvkiadó, 202 oldal, 2490 Ft

könyvrôl

„A smaragd és az üveg is fénylik”, illetve„A szaké kideríti az igazságot”Interjú Paczolay Gyulával, a magyar közmondáskutatók doyenjével

NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK.

Angol: All that glitters is not gold.All is not gold that glitters.

Észt: Kõik ei ole kuld, mis hiilgab.Francia: Tout ce qui brille/reluit n’est pas or.Német: Es ist nicht alles Gold, was glänzt.

Es sind nicht alle Freunde, die einem anlachen.Olasz: Non è tutt’ oro quel che riluce/luccica.

Non è oro tutto quel che luce.Latin: Non omne quod nitet aurum est.

Aurea ne credas, quaecunque nitescere cernis.Lengyel: Nie wszystko zloto, co sie swieci.Portugál: Nem tudo o que reluz é de ouro.

Nem tudo o que luz é ouro.Spanyol: No es oro todo lo que reluce.

No todo lo que brilla es oro.


|könyvszemle|

Mesék aBolygóHollandiszülôhelyérôlA Bolygó Hollandi, A hattyú-lovag, A suszter szerencséje(aki megtalálja a fazékban el-ásott aranyat), az Istentôlvan, jól van – talán ismerôsmesecímek, de honnan is?Csokonai Attila és CsótiMagdaléna fordításában aMóra Kiadónál nemrég meg-jelent németalföldi regék ésmesék a legismertebb né-metalföldi történeteket köz-vetítik a gyerekeknek és fel-nôtteknek. Csokonai Attilá-nak volt már a témában ko-rábban is kötete, akkor kife-jezetten felnôtteknek. Az is-meretterjesztés szándéka ve-zette, amikor hosszúra nyúlóelôszavában pontosan meg-határozza Németalföld föld-rajzi elhelyezkedését és nyel-vi viszonylatait. Ami nem isolyan egyszerû. Több országés több nyelv tartozik a né-metalföldi régióba, bonyolultés eseményekben dús törté-nelmi háttérrel. A szerzô év-századokra visszanyúlva átte-kinti a holland-magyar kap-csolatokat, legyen szó a né-

metalföldi egyetemeketmegjárt vándordiákokról a17. században, vagy a gyer-mekmentô akciókról az I. vi-lágháború után. Lajstromoz-za a németalföldi kultúrábólMagyarországon is ismertneveket, teljesítményeket anémetalföldi festôktôl kezd-ve, a humanista filozófuso-kon és tudósokon át a nevesfelfedezôkig. Ami a meséketilleti, több könyvbôl állítottaössze a válogató az anyagot.És bár majd minden mesetöbb változatban él – ahogya népmesék általában – alegismertebb mesék legis-mertebb változatait rögzíti akötet. Számos alak és témafelbukkan a mesékben, ami ahazai mesekincsben nem,vagy alig található meg, deegy tengert járó hajós népnélkihagyhatatlan: így a tengerlegendái és titokzatos lényei,koboldok, sellôk, démonikuslények, farkasemberek. Másalakok viszont – boszorká-nyok, fehér asszonyok, haza-járó lelkek – a hazai mesevi-lágból is ismerôsek lehetnek.Külön fejezetet kapnak a né-metalföldi tájjal és helytörté-nettel megismertetô történe-ti, helyi, vagy eredetmondák.Önálló csoportba gyûjtötteCs. A. a keresztény mondá-kat, köztük A csodabúza cí-

mû, meghatóan szép bibliaitörténetet a Szent családmenekülésérôl; a mindenna-pok alakjait, akik között fel-bukkan a csodadoktor, a te-jeslány, az istállófiú, a cse-lédlány, vagy a halász, illet-ve külön fejezetet szántak abûn és a bûnözôk világának.A németalföldi régióban –jóval megelôzve a magyart –1943 óta létezik a németal-földi mesék és mondák kata-lógusa és 1968 óta a fla-mand, illetve 1984 óta a frízkatalógus is hozzáférhetô.

Sz. Zs.

NÉMETALFÖLDI REGÉK

ÉS MONDÁK

Ford. Csokonai Attila és

Csóti Magdaléna

Móra Könyvkiadó,

298 oldal, 2999 Ft

Brian Doyle tengeri meséje, a Nehagyd el a hajót! annak is meg-kapó történet lehet, aki nem ahajózós kalandregények szerel-mese. Az író maga is megidézinéhány nagy elôdjét Thor Heyer-dahltól Jack Londonon át Ste-vensonig, de persze visszanyúl-hatnánk akár az ókori eposzokig.

Navigare necesse est. DeclanO’ Connort is valami hasonlóvágy hajtja-ûzi a Csendes-óce-ánra: a magányos, cinikussá ke-seredett középkorú férfi Ore-gonban bont vitorlát, hogy kü-lönösebb cél nélkül nekivágjona végtelen víznek, maga mö-

gött hagyva szárazföldi csaló-dásait, és élvezni, hogy a tenge-ren sem elvárások nincsenek,sem felelôsséggel nem tartoziksenkinek. Csupán egy különössirály szegôdik mellé útitársul,aki nemcsak hûségesen hallgat-ja a kapitány gondolatait, ha-nem maga is mesélni kezd.

Mi másról szólna egy jó ka-land- és fejlôdésregény, minthogy a fôhôs útja számításaihozképest homlokegyenest más-képp alakul: a magány helyettvégül hétfôs „legénység” tö-mörül a kicsinyke hajón; az ér-zelmektôl berzenkedô, moró-

zus férfit mély kötôdések kerí-tik hatalmukba; és az ese-ménytelen, nyugodt hajózásegy véget nem érô üldözôs-menekülôs csatába fordul.

A változások lavináját Dec-lan egy régi barátjának fel-bukkanása indítja el, aki meg-özvegyülve és balesetbenmegrokkant, hangját vesz-tett kislányával egy szigetremenekült az új élet remé-nyében. Declan felveszi ôketa hajóra, és egy váratlan ka-lóztámadással már együttküzdenek meg. Sorra ér-keznek aztán új útitársaik: egymisztikus asszony az „albatro-szok népébôl”, egy hajóról ki-vetett kormányos, egy aprócska

Hajónapló

sziget idealista miniszterelnöke,s végül maga az üldözôjük.Minden utas egy-egy önállóuniverzum megtestesítôje, álta-luk mesebeli világok tárulnakfel az óceán végtelenségében,amelyek között lassacskán Dec-lan is hazatalál a magáéba.

Brian Doyle egyedi elbeszélôihangot választ meséjéhez, úgy ismondhatnánk: a mágikus realiz-mus egy észak-amerikai változa-tát teremti meg, sokat merítve adéli elôdök örökségébôl. Törté-netében összefonódnak a szür-reális és realista szálak, sosemtudhatjuk, egy mítoszban, vagya képzeleten átszûrt valóságbanjárunk-e. E mesei atmoszférábanfeltárulnak a csendes-óceáni szi-getvilág hiedelmei, szokásai,ahogy az író beavatja olvasóját ahajósok világának írott és íratlantörvényeibe is.

És bár a történetet számoshelyen megterheli a terjengôs,kissé felszínes filozofálás, azezoterikus ködbe burkolózó lé-lektani elmélkedés, a szépelgômondatburjánzások (nem be-szélve a magyarra elég szeren-csétlenül átültetett szófordu-latszerû szitkok modorosságá-ról), valahogy mégis kötôdnikezdünk e kis tengeri kompá-niához, és kitartóan vitorlá-zunk velük történetük végki-menetele felé.

Laik Eszter

Brian Doyle

NE HAGYD EL A HAJÓT!

Tarandus Kiadó, 328 oldal, 3490 Ft


|könyvszemle|

Molnár Miklós operatôr aVideovarázs (1995), a Beszélôfotográfiák (2001) és a Rendkívüliemberek (fotóalbum, 2005) szerzô-je, Filmszakadás címmel új kötetteljelentkezett.

Molnár Miklós Balázs Béla-díjas opera-tôr, olyan filmek fûzôdnek a nevéhez,mint a Kakuk Marci szerencséje(1966), a Házassági évforduló (1970),a Pomádé király új ruhája (1979), azEgy szerelem három éjszakája (1987)a Pótvizsga (1996) és az Egy naivember bársonyszékben (2005).Sokoldalú alkotó, a filmes munkáimellett könyvillusztrációkat iskészített és hangjátékot is írt.

A Filmszakadás gyerekkori emlékalapján született. Közvetlenül a II.világháború után a szerzô Duna-vecsén lakott, ahol a járásbíróságitisztviselôtôl – aki hétvégenkéntmozigépészként dolgozott –, kértszakadt filmszalagokat, hogy kurblisfilmvetítôjével lejátszhassa ôket.Ám a gépész egy napon egyik pillanatróla másikra eltûnt. A szóbeszéd szerintelvitte az ÁVH, arról is pusmogtak, hogykémkedett az illetô.

E gyerekkori történet nyomába eredtmár felnôtt fejjel Molnár Miklós, hosszúévekig kutatott, emléktöredékeketgyûjtött csokorba, és e kutatás soránmegismerkedhetett egy különös szerelemtörténetével. A valóságot kiindulópont-nak tekintve írói szabadságával élveszületett meg ez az örvénylô, sodró,izgalmas hangvételû regény.

Ahogy a fentiekbôl is kiderül, a regényfôhôse egy járásbírósági tisztviselô,bizonyos Folyó Viktor, akit a regényfelütésében, 1951-ben a rokonainál, majda lakásán keres az ÁVÓ. Ám lakásán hiábakeresik, fényképeket, dokumentumokattalálnak, fenekestül felforgatják aszobáját, még a párnákat is feltépik, kifor-gatják a fiókokat, feldúlnak mindent,ahogy ezt már annyi, az ötvenes évekbenjátszódó filmben láthattuk. A könyv magais filmszerû, Molnár nem tagadhatja le amúltját, szinte látjuk magunk elôtt apusztítást, a jelenet nézôinek döbbenetét.Folyót nem találják, jobb híján, illetve idôhíján, magukkal viszik az iratokat, ám dol-guk végezetlenül távoznak.

Majd egy hirtelen ugrással 1946 teléntaláljuk magunkat Dunavecsén, a járás-

bírósági hivatalban, ahol – szinte mégkarnyújtásnyira a háborútól – áldatlanállapotok uralkodnak. Ez az átmenetkora, még nem vette át Rákosi a hatal-mat, még minden kialakulatlan, képlé-keny, bár az „oroszok már a spájzban”vannak. A bíróságon teljes a fejetlenség,egyesek eltûntek, nem tudni, élnek-evagy halnak, a szénhiány miatt korlá-tozni kell a bent tölthetô órák számát.Legendásan hideg volt az a tél, és ezigencsak megnehezítette az újrakezdést,az újjáépítést.

E meglehetôsen komor világot ellenpon-tozza Folyó Viktor és Rubóczki Nóraszerelme. A férfi a járásbíróságon dolgo-zik, az egyik eltûnt kollégája helyéreválasztják ki a lányt, és egy szobába kerül-nek. A harmincéves Viktor igazán külön-leges ember, a bírósági munkája mellettmozigépészkedik, feltaláló, szinte márzseninek nevezhetô. A huszonnégy évesNóra a nehézségek ellenére igyekszik amunkahelyén is jól teljesíteni, de ô semérintetlen a mûvészetektôl: titokbanverseket ír.

Szerelmük úgy lobban lángra, mint aszikrától a tûz. Már megismerkedésüknapjának délutánját együtt töltik, és attólkezdve folyamatosan együtt vannak.Amikor Viktornak a moziban kell lennie,

Nóra elkíséri a gépházba, az elsôfilm, melyet együtt látnak, erôsszimbolikát hordoz: a Casablanca.A másik kedves idôtöltésük a kor-csolyázás, a befagyott Duna jegérejárnak nap mint nap.

A filmhíradó híreibôl, a korabeliszokások bemutatásával (például ahúszpercenkénti cigiszünet avetítések közben, amikor tekercsetcserél a gépész), a korabeli nyelvrekonstruálásával hiteles képétkapjuk az ötvenes éveknek. Nagy erénye a regénynek a nyelve,

sikerül a szereplôket olyan hangonmegszólaltatni, ahogy valószínûlegabban az idôben beszéltek, nem for-dulnak elô anakronizmusok, szintevisszarepülünk általuk az idôben. (Bárelôfordul egy-két elhajlás, szerintema szeméremfrizura szó soha nemlétezett.)

Viktor és Nóra szerelmének ívetöretlen, ám szörnyû tragédia történik,az egyik környékbeli kisfiú a Duna olyszakaszán korcsolyázik, ahol nem lenneszabad, mert idônként elvékonyodik

arrafelé a jég, illetve a halászok léket isszoktak azon a tájékon vágni. Ám Árpádkivagyiságból, bátorságból? – ki tudja,milyen indíttatásból erre indul barátjával,Andrással. És Árpád egyik pillanatról amásikra eltûnik, beszakad alatta a jég, ésnéhány perccel késôbb meghal.

Halála ügyében rögtön nyomozás indul,szerencsére van két szemtanú egy anya ésa kislánya, a gyerek meglehetôsen jótanúnak bizonyul, a korhoz képest megle-hetôsen progresszív módon, rajzban adjaelô, mit látott. Az édesanyja pedig emlék-szik rá, hogy elôzô nap beszélt valakivel,akit ismer is, aki illegális, vagyis jelöletlenléket vágott a jégen. Tehát megvan abûnös. Aki felelôs a fiú haláláért.

Hogyan bontakozik ki tovább a történet,hogyan folytatódik Nóra és Viktorszerelme, és miért viszi el Viktort öt évvelkésôbb az ÁVO – mindezekre akérdésekre választ kaphatunk az igazánfilmszerû, lendületes regénybôl.

Jolsvai Júlia

Molnár Miklós

FILMSZAKADÁS

K.u.K. Kiadó, 336 oldal, 3300 Ft

könyvrôl


Egy igaz szerelem története

Hogy csinálegy embertörténelmet?Boris Johnson, London fene-gyerek fôpolgármestere, amai brit politikai elit egyikmeghatározó alakja könyvetírt Winston Churchillrôl, a 20.század egyik legjelentôsebbállamférfijáról. Churchill élete– aki mind a két világháború-ban döntô szerepet játszott, amásodikban már Nagy-Bri-tannia miniszterelnökeként –

kész regény, tele váratlan fordulatokkal és izgalmakkal, sorsfordí-tó döntésekkel. Ez nem egy újabb Churchill-életrajz a sok közül,hanem egy letehetetlen, olvasmányos, teljesen egyedi jellem- éskorrajz. A sokkönyves szerzô, Boris Johnson frissen és izgalmasannyúl a témához, és mivel otthonosan mozog a társadalmi és poli-tikai elitben, belülrôl nézi fôhôse életét. Pont ez adja a könyv leg-fontosabb erényét. A könyvbôl sokat megtudhatunk a brit biroda-lom lehanyatlásáról, a brit nagypolitika mûködésérôl és a brit po-litikai-kulturális elitrôl, meg arról is, miért alakultak úgy a mi éle-tünket is átformáló világtörténelmi folyamatok, ahogyan alakul-tak, például a második világháború. És még egy nagyon fontos do-logról: az egyéni döntések jelentôségérôl sorsdöntô helyzetekben.

A szerzô, Boris Johnson 2008 óta London fôpolgármestere, a britpolitikai élet egyik központi, és nemcsak hajviseletében excentri-kus alakja. Hôséhez hasonlóan színes és sokoldalú személyiség.Felmenôi között francia, orosz és svájci-német ôsök is vannak,dédapja pedig Ali Kemal Bey, ismert török újságíró és politikai sze-mélyiség volt. Boris Johnson középiskolába a híres Etonba járt,egyetemi tanulmányait Oxfordban végezte. Olyan neves orgánu-moknál volt újságíró, mint a The Times, The Daily Telegraph napi-lapok vagy a tekintélyes The Spectator hetilap. 2001-tôl parlamen-ti képviselô, a konzervatív árnyékkormányok tagja oktatási és mû-vészeti területen. Londoni fôpolgármestérségének legkiemelke-dôbb eseménye a 2012-es londoni olimpia megrendezése volt.Számos könyv szerzôje.

A könyv hôse, Winston Churchill (1874–1965) a 20. századi brités világtörténelem egyik legkiemelkedôbb és legszínesebb állam-férfija. 1940-45-ben és 1951-55-ben miniszterelnök volt. 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. A különféle mûfajokban írt számosmûve közül kiemelkedik négykötetes Az angol ajkú népek történe-te és a hatkötetes A második világháború. Bár az arisztokráciáhoztartozó család szülötte volt, és szinte az összes fontos kormányzatiés politikai pozíciót betöltötte sok évtizedes politikai pályafutásaalatt, volt egy idôszak az életében, amikor csak az írásból élt. Köz-vetlen élményei is voltak a háború mibenlétérôl: a sandhursti Kirá-lyi Katonai Akadémia elvégzése után részt vett a mai Pakisztán ésSzudán területén zajló hadmûveletekben, majd Dél-Afrikában amásodik búr háborúban, ahol fogságba esett, de kalandos úton si-került megszöknie. Háborús élményeit a vezetô napilapok számáraírt haditudósításaiban és több könyvben örökítette meg.

Boris Johnson

A CHURCHILL TÉNYEZÔ

Hogy csinál egy ember történelmet?

Akadémiai Kiadó, 4800 Ft

Egy szent „polihisztérika”A szenteket – legalábbishuszonegyedik századiszemmel – az emberektöbbsége egysíkú, unal-mas teremtményekkéntkönyveli el. HildegardBingen, latin nevén Hil-degard Bigensis, azazSzent Hildegard(1098–1179) életútja ésszínes egyénisége cáfol-ja ezt a hamis legendát.A Rajna-vidéki Bemers-heimben, koraszülött-ként világra jött, sok be-tegségtôl sújtottan isnyolcvanegy évet meg-élt nemes kisasszonyugyanis nem egyszerû-

en „szent” volt. Ha férfinek születik, polihisztorként emlegetnék.Így – jobb szó híján, de illô tisztelettel – nevezzük polihisztériká-nak. Mert ez a Benedek-rendi apáca az imádkozás mellett termé-szettudósként, orvosként, költôként, az ignota lingua, az isme-retlen nyelv megalkotójaként, és zeneszerzôként szolgálta Istentés embertársait. Világhírét azonban fôként látnoki képességei-nek köszönhette, amelyek miatt már életében „német próféta-nônek”, „Rajnai Szibillának” nevezték. Látomásai sorában azegyik legkorábbi az ôt gyermekkorától kísérô, Krisztust jelképe-zô Fény, amely egyben a gyermek Hildegard elsô kimondottszava. Ehhez a misztikumot és realitást váltogató világhoz nemkönnyû hitelesen közelíteni, s úgy, hogy a hôsnô ne csak széprefestett szobor, élete ne csak legenda legyen. Az 1971-ben szüle-tett dán írónônek ez sikerült. Szavai nyomán megelevenedik a ti-zenegy-tizenkettedik századi Rajna-vidék, a középkori mikrotör-ténelem, a csecsemôápolástól az étrendig, az orvostörténetig ésa kolostori regulákig. Ez a dánul 2009-ben, a rangos GlydendalKiadónál megjelent, sok díjat nyert, koppenhágai könyvfesztivá-lon sikert aratott, filmre kívánkozó regény sok szempontból ro-konítható Franz Werfel „Bernadette”-jével, s Kodolányi „BoldogMargit”-jával is, a mi bô száz évvel Hildegard után világra jött Ár-pád-házi szentünkrôl. Ami a három regényt igazán összeköti:egyik író sem kelt hamis illúziót, szent életû, látnoki képességû,s ugyanakkor különc hôsnôiket mindnyájan „nehéz”, elöljáróik-kal olykor harcban álló emberekként ábrázolják. A két huszadikszázadi alkotó azonban pasztellszínekkel, míg mai dán pályatárs-nôjük három dimenzióban, a költôi próza erejével. Íme, a négy-éves Hildegard kifinomult és éles világ-érzékelésének illusztráci-ója: „Apja kutyáinak ugatása mohazöld és fémes ízû. Anyjahangja ugyanolyan ízû, mint a híg sör; se édes, se keserû, akkorérzünk ilyen ízt, amikor szélben eltátjuk a szánkat…”

Soós Anita poétikus és pontos magyar szövege pillanatok alatt„honosít” bennünket Hildegard távoli világában. Az olvasás élmé-nye a YouTube jóvoltából fokozható a prófétanô légies himnusza-inak meghallgatásával.

Petrôczi ÉvaAnne Lise Marstrand-Jørgensen

HILDEGARD I.

Fordította Soós Anita

Typotex Kiadó, 431 oldal, 3500 Ft


|könyvszemle|

Dr. Danima Damdindorj

AZ ÖNGYÓGYÍTÁS MÛVÉSZETEAz öngyógyítás mûvészete egy magyar-országon praktizáló mongol orvosnô kutatómunkájának az összegzése.

Ôsi hun, mongol, ujgur, tibeti és kaukázusihagyományok alapján szervek, illetvebetegségek szerinti bontásban kereshetjükbenne a megfelelô gyógymódokat.

A könyv kézirat jellegû kiadványként nagypéldányszámban fogyott a betegek körében.

Ára: 2200 Ft Belsô Ösvény Kiadó

Telefon: 06-20-427-4220E-mail: [email protected]: www.danima.try.huA könyv kapható Líra, Libri és Alexandrakönyvesboltokban.A www.bookline.hu-n lehet rendelni postán is.

Szeretetnyelv újratöltveMindennapi élményünk, hogy a felgyorsult technikai civilizá-ció nem tesz jót az emberi kapcsolatoknak, annak ellenére,hogy a globális technológia számtalan lehetôséget kínál arra,hogy közelebb kerüljünk egymáshoz a virtuális térben, még-sem élünk ezzel igazán, sôt a valóságban egyre távolabb ke-rülünk – még a családtagjainktól is. Ettôl aztán zavartak,frusztráltak, tanácstalanok leszünk, segítségre szorulunk.

A segítség akkor igazán hasznos, ha kézzel fogható vá-laszokat ad kérdéseinkre. Nem jól hangzó lózungokra, ha-nem pontokra lebontott használati utasításokra, re-ceptekre vágyunk, amelyeket megvalósítva sikere-sek, boldogok, de legalábbis nyugodtabbak lehe-tünk. Nagy divatja van a lélektani könyveknek, szük-ségünk van ezekre újra meg újra, hiszen a világ, ésbenne az ember, folyamatosan változik, új kihívások-kal néz szembe – s míg korábban egy-egy generáció(és a velük kapcsolatos problémák) között évtizedekis elteltek, most hihetetlen sebességgel nôtt fel aszemünk láttára az x-, y-, z- és az alfa generáció.

Mi sem bizonyítja jobban egy lélektannal foglalkozókönyv megkerülhetetlenségét, ha az elsô kiadást köve-tôen másfél évtizeddel megújult külsôvel, de szinte vál-tozatlan tartalommal újra megjelenteti kiadója. GaryChapman bestseller-sorozata az öt szeretetnyelvrôl ilyen kortárs alap-mû, amely nemcsak a keresztyén családok számára nyújt biztos fogó-dzót párkapcsolati, gyermeknevelési kérdésekben. Az elismerô szavak,

a minôségi idô, az ajándékozás, a szíves-ségek és a testi érintés olyan alapvetôkommunikációs formák, amelyeken ke-resztül ki tudjuk fejezni házastársunk, ki-sebb és nagyobb gyermekeink iránti sze-retetünket, illetve megismerve a mi sze-retetnyelvünket mások is feltölthetik azidôrôl idôre kiürülô szeretettankunkat.

A sorozat különlegessége, hogy a ha-gyományos témák (Egymásra hangol-va, Gyerekekre hangolva, Kamaszokrahangolva) mellett külön figyelmet for-

dít két kevésbé frekventált, ám annál fontosabbterületre. A könyv férfiaknak szánt változata azt

ígéri, hogy a szerzô egyszerû, gyakorlatias és hatékony tanácsainaksegítségével könnyen megtalálhatja a kulcsot a férj felesége szívé-hez, míg a párkapcsolatban nem élôk számára a szülôkkel, testvé-rekkel, barátokkal, munkatársakkal vagy éppen egyedülálló szülô-ként a gyerekkel való szeretetkapcsolatban nyújt útmutatást.

Természetesen a könyvek elolvasása önmagában nem fogja meg-változtatni senki életét. Chapman minden esetben a változás fon-tosságára hívja fel a figyelmet, amihez nagyfokú önismeret és sok-sok munka kell. Hiszen a szeretet egy pillanat alatt fel tud lángolni,de hogy ne aludjon ki, cselekedetekkel táplálni kell.

Pompor ZoltánGary Chapman

AZ 5 SZERETETNYELV Új kiadás

Harmat Kiadó, 2015.

Feuer IstvánA CSODÁLATOS FIRENZEFirenze történelmeés mûemlékei(képmelléklettel)544 oldal, 4400 Ft

Veszelka AttilaVESZELKA IMRE

Rózsa Sándor legkedvesebbcimborája és én

(archív fotókkal illusztrálva)144 oldal, 1800 Ft

A HUNGAROVOX KIADÓ AJÁNLATA

Hungarovox Kiadó 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 11Telefon: 06-1-340-0859, 06-20-585-8212 [email protected]

www.hungarovox.hu

|könyvszemle|

A bennünket körülvevô világ,a társadalmi és technikai té-nyezôk változásai radikálisanátalakítják kultúránkat. Ho-gyan, miképpen, miért törté-nik mindez: errôl kérdeztükSzilágyi Ákost.

[…]– Ezt a forradalmi robbanást csaka gyorsaság idézi elô? Végül is arobbanás ugye nem több mintégés, nagyon gyorsan…– Mármint a médiumok gyorsa-sága, illetve gyorsulása… A kapi-talista társadalmat minden ízé-ben meghatározó kalkulatív piaciracionalitás úgy mûködik, akáregy részecskegyorsító. Nemcsaka pénztömeg mozgása gyorsulfel, hanem mindené és minden-kié, ami és aki bevonható a piaciforgalomba. Márpedig, mint tud-juk, a számítástechnika és az in-ternetes szolgáltatások a legna-gyobb üzletek közé tartoznak, ezpedig rendkívüli módon gyorsítjaa fejlesztéseket, amelyek többekközött az adatátviteli sebesség ál-landó fokozását eredményezik.Paul Virillio, francia médiafilozó-fus már a múlt század 80-as éve-

iben úgy írta le a posztmodernkapitalista társadalmat, mint dro-mokráciát, vagyis sebességural-mat. Az általános gyorsulás a tô-ke megtérülési idejének mindenhatáron túli meggyorsításábólered. De ez a történelemben ed-dig soha nem látott külsô gyorsu-lás – fejlôdés, növekedés, gyara-podás – társadalmi szintenugyancsak soha nem látott belsôkiüresedéssel, szellemi elsorva-dással fonódik össze, ami már-már valamilyen általános debilizá-lódáshoz vagy zombizálódáshozvezet. A gyorsaság valósággal is-tene a késômodern embernek:minél gyorsabban eljutni innen –oda. Gyorsírás, gyorsolvasás,gyorséttermek, gyorsszerelem,gyorsnyelvtanulás és így tovább avégtelenségig. Vagyis nem idôznisehol. Ugrani, szárnyalni. Az újmédiumban a szövegírás és aszövegolvasás úgy felgyorsult,hogy pár szóból álló, stilisztikai-lag, grammatikailag megformá-latlan üzenet, sms-szöveg, kom-mentszöveg lett belôle, sôt, aszöveg gyakran átcsap képbe, aszavak helyén ikonok jelennekmeg, és egy ilyen ikon gyakran

maga az üzenet. A kép a leggyor-sabbnak látszó információ, egyszempillantással felfogható: min-den kifejtés, reflexió, magyarázatidôrabló, idôpazarló értelmetlen-ségnek számít. Az, aki képes azidôt nem is érzékelve, linkrôl link-re ugrálva egész napokat önkívü-leti állapotban eltölteni a képer-nyô elôtt, szitkozódni kezd türel-metlenségében, ha szövegek ol-vasása vagy írása, szövegek meg-értése vagy értelmes szövegekelôállítása pár percnél több idôtkövetel tôle. Gyorsítás és a tömö-rítés – a mennyiségi idônek és amennyiségi térnek a maximáliskihasználása azonban legfeljebbkülsô keretét teremtheti meg egyúj szellemi kultúrának, de nemazonos azzal. Ahogyan a szellemiember nem azonos a klikkelôemberrel. A szellemi kultúra ottkezdôdik, ahol a mennyiségiszemlélet uralma véget ér, és agyorsulás megszállottságát fel-váltja az idôzés kontemplatívnyugalma, a szem ugrándozásáta képeket kibetûzô és a szövegekjelentésének mélyére hatoló ref-lexió türelme, a szellemi minôségés intenzitás, ahol az idô nem a

szükséges és a hasznos, nem apénz és a pénzcsinálás ideje, ha-nem a mindezektôl szabad idô.– Szükségképpen barbár, primitívaz új kultúra?– Igen, mint minden keletkezés-ben levô, kifejletlen kultúra. Tu-lajdonképpen még alig érzékeliönmagát, alig van öntudata, aligreflektál önmagára. Mintha csakgyomra lenne, agya nem. Min-den átmegy rajta, de szellemilegsemmit nem képes feldolgozni,megemészteni, magába építeni.Mennyiségi és nem minôségi ér-telemben indukál jelentôs válto-zásokat. Mondjuk, a levél mintszövegmûfaj teljesen passzé, dema átlagosan több szöveget pö-työgtetnek be sms-ek és e-mailekformájában naponta az okostele-fonokba, mobilokba, laptopokbaolyan emberek, akik korábbanévek alatt sem írtak sokkal többetnéhány üdvözlôkártyánál. Igaz, atendencia itt is e redukált szöve-gektôl a kép, mindenekelôtt aközvetlen interakció felé mutat:minek e-mailezni, ha skype-olni islehet? Persze, a szóban forgóelektronikus levelek sem a szó ré-gi értelmében vett levelek, csakvégletesen lerövidítve, hanemegészen más mûfajú levelek: üze-netváltások, információ-cserék,jópofiság-cserék, szelfi-szövegek.A tipográfiai univerzum szofiszti-kált szövegmûfajaival, kifinomultretorikájával és stilisztikájával,egész nyilvánosságával, lapjaival,folyóirataival, könyveivel szétper-gôben van. Míg a szövegközlésrégi kontrollmechanizmusai, aszerzôi és olvasói pozíciók, sôt,még a szövegidentitás is felbom-lanak, addig a szöveget, hangot,mozgóképet egyesítô totáliselektronikus univerzum a magakezdetleges, nyers, barbár mûfa-jaival, kontrollálhatatlanságával,kaotikus nyilvánosságával mégcsak most keletkezik. Csak egyet-len példa: ma mindenki egy csa-pásra írástudóvá válik, aki rendel-kezik egy okostelefonnal – gon-doljunk bele: az írástanítást, be-tûvetést ma egyes országokbanki akarják vezetni az oktatásból –,végtére két-három éves gyerekekis képesek szavakat, ikonokat pö-työgtetni a képernyôre. Ugyan-ilyen egyszerûen – szerkesztôsé-

|interjú|

Szilágyi Ákos az új kultúráról

A szellemi ember nemazonos a klikkelô emberrel


|irodalom|

gek, kiadók, nyomdák, terjesztôkszûrôje, kontrollja nélkül – bárkiszerzôvé is válhat, hiszen akadály-talanul a nyilvánosság elé vihetiszövegeit, blogját, versét, véle-ményét, saját nevén vagy álné-ven, kommentekben, facebook-oldalán vagy honlapján. A publi-káció akadálytalansága, gyorsa-sága, a közönség elérhetôsége anyomtatás korához képest elké-pesztô: este írok egy verset, egynaplóbejegyzést, egy cikket, ésha akarom, még akkor este pub-likálom is, ha pedig másnaprameggondoltam magamat, akkortörlöm, átírom és így tovább. Azelektronikus szöveg „önazonos-sága” – ellentétben a papírra ve-tett, gépelt vagy nyomtatott szö-veggel – fölöttébb viszonylagos:a kinyomtatott szövegen nem le-het többé változtatni, nem töröl-hetô, nem írható át, az elektroni-kus szöveg viszont szinte meg-foghatatlan, bárki letöltheti, aszerzô újra meg újra beleírhat, át-írhatja. Az olvasó helyére a fel-használó lép, az író helyére a tar-talomszolgáltató. Akárhonnan –jogi, esztétikai, erkölcsi vagy poli-tikai oldalról – nézzük is ezt a vil-lámgyors és az egész világra ki-terjedô változást, azt kell látnunk,hogy a szövegkultúra összes régihatára, normája, szabálya, min-den mûfaji képzôdménye, káno-na, intézménye, nyilvánossága el-tünedezôben van. Akár a halálra-ítéltek büszke méltóságtudatávaltart ki valaki a nyomtatott kultúranagy vívmányai, évszázados mû-fajai, ethosza mellett, akár lema-radási pánikban lázasan próbáljaa régi szövegalkotási és szöveg-közlési formákat az elektronikusszövegkultúra új formáihoz igazí-tani, kudarcra van ítélve.– Kialakulhat ebbôl a barbár álla-potból valamikor szellemi kultúra?– Kialakulhat és kell is, hogy ki-alakuljon, különben tényleg vé-ge a világnak. A világnak mint azember helyének és mint közöshelynek. Kedvenc Kafka-monda-taim egyike ma úgy hat, minthaüdvözlô feliratnak készült volnaa világképernyô bejárata fölé:„Kép, semmi, csak kép – teljes afeledés”. Teljes a feledés ésámulattal tapasztalom életbenés iskolákban egyaránt, hogy va-

lóban teljes. Évszázadok óta szö-vegkultúrában, szövegek közöttélünk, szövegeken keresztül lát-juk, érzékeljük, tapogatjuk le ér-telmünkkel a valóságot, szöve-geket memorizálunk, értelme-zünk, kommentálunk, szövege-ket gondozunk, és most egyszercsak ez a szöveges – szövegek-bôl szôtt és szövevényes – világkilukad a képnél. A szöveg ata-vizmus vagy a szükséges rossz akép mellett. A kép szolgálójalesz és képfelirattá zsugorodik,mert a szöveg fárasztó, idôt, ér-telmi munkát igényel. Ezért aján-latos minden szöveget a kép, le-hetôleg a zenés-hangos mozgó-kép édes ostyájába csomagolni,csak így adható be millióknak.Érdemes volna megnézni azt apályát, amelyet szinte mindenhírportál kénytelen-kelletlenvagy üzleti megfontolásból azutóbbi tíz évben befutott a szö-vegtôl – a szöveg lerövidítése,primitivizálása jegyében – a képés mindinkább a mozgókép felé.Minél kevesebb a szöveg, annáljobb. A szöveg öröme, RolandBarthes „plaisire du texte”-je fe-lett a kép, a látvány öröme ural-kodik a képernyôkön, szinte osz-tatlanul. És a hallás öröme, ter-mészetesen. A spektákulum tár-sadalmában, az élménytársada-lomban a szövegek unalmas ésundok fráterek. Az, hogy a szö-veg mint szöveg önmagában isörömforrás lehet, a neoprimití-vek szemében agyrém, a hátrálószövegkultúra bozótharcosainakvédekezô ideológiája, amely szó-ra sem érdemes. Nem állítom,hogy a szövegkultúra máramegszûnt vagy holnapra meg-szûnik, de azt állítom, hogymegszûnt a közös életvilág, atársadalmi identitás és emléke-zet legfôbb rendezô- és szerve-zôelve lenni. Lehet lelkesen üd-vözölni vagy dühödten átkozniaz új barbárságot, örvendeznivagy siránkozni a kifinomult szö-vegkultúra pusztulásán, de nemlehet megmondani, mi lesz eb-bôl, hová tart ez a mindent átfo-gó és megrázkódtató globálisváltozásfolyamat: egy új kulturá-lis virágkor felé vagy a szellemitemetôbe […]

Harangozó István

Emlékekajándékba

Mintha idejekorán meg-sejtené a rá váró végze-tet, az Anyám ajándékaicímû könyv fôhôse nagygondossággal vezeti év-tizedeken át a közeli éstávoli családtagoknak,jóbarátoknak ajándéko-zott tárgyak listáját. Eze-ket az ajándékfüzeteketis megtalálja lánya, a re-gény elbeszélôje, ami-kor nekilát felszámolnirégi házukat: édesanyja

immár az Alzheimer-kór végstádiumában, egy idôsotthonban él. Hogy miért mégis az anya ennek a történetnek a fôhôse, az ki-

bomlik Cecilie, nagyobbik lánya naplószerû elbeszélésébôl, amelyvisszavezet egészen a századfordulóig, a nagyapja gyerekkoráig.Legyen szó történelmi kulisszákról vagy tárgyak múltjáról, a re-gény kulcsszava a személyesség: minden akkor válik élôvé, ha sze-mélyes történet fûz hozzá. Ahogy lassan megbomlik az anya elmé-je, s emlékezete fonalgombolyagából már alig marad valami, úgygöngyölíti fel a múlt letekeredett szálait Cecilie.

Egy, a hatvanas években még ép család, két lánygyerek, apa ésanya széthullásában nem kis szerepet játszottak azok a politikai-társadalmi fordulatok, amelyek a magyar olvasónak különös ta-nulságokkal bírhatnak: a harmonikus élet és a gazdagság példa-képeként emlegetett ország útja egyáltalán nem volt sima, mígeljutott a „kánaánig”. Az Európai Gazdasági Közösségbe valóbelépés elleni és melletti harc, az „isten nélküli karácsony” meg-hirdetése a poroszos hitoktatásról ismert iskolában, a Dániávalvaló szolidaritás vagy elzárkózás kérdésében Norvégia polgáraiközt is ádáz ellenségeskedés dúlt. Az emberi jogokért, a gyengé-kért, a szegényekért állhatatosan küzdô, aktívan politizáló anyavörös posztó a környezete szemében, fellépése gyerekeinek isnem egyszer kínos, ám az idô végül ôt igazolja.

Olcsó, álságos tanulság volna, ha az következnék ebbôl: az éle-ten át tartó adakozás végül áldásként száll vissza az ajándékozófejére – hiszen Cecilie anyjának egész más sors jutott. „Ajándék-ba kapott élet. Egy ajándék, amely a birtoklás ellentéte lehet.Ajándék mint vezeklés. Ajándék mint a fény, az élô test, az élettulajdonképpeni feltétele” – fogalmazza meg az író a sokkal iga-zabb következtetést.

A leheletfinoman, drámai erôvel felépített jelenetekben tanúilehetünk Cecilie tapintatos próbálkozásaink, hogy egy-egy régifotóval, tárggyal hogyan tudja apró rezdülésekre bírni édesanyjaélettelen emlékezetét; átélhetjük a szülôt elvesztô felnôtt gyerekkrízisét, akinek szembesülnie kell anyja otromba elutasításával(még ha az csupán öntudatlanul, a betegségbôl fakad is) és küz-delme hiábavalóságával.

Cecilie Enger nem tartogat regénye végére megnyugtató fordu-latot, vigasztalást, beteljesedést. Hiába készülünk fel szüleink ha-lálára, sosem lehet felkészültnek lenni, mondja. A feloldozást a be-lôlünk épülô emlékek hordozzák.

Laik EszterCecilie Enger: ANYÁM AJÁNDÉKAI

Typotex Kiadó, 240 oldal, 3200 Ft


A Göncöl Kiadó ajánlja[tiboru]

KÉMEK KRÉMJESzórakoztató hírszerzéstörténetkezdôknek és haladóknakNem tudom, az olvasó hogy van ezzel, de engem kamaszkorom óta fog-lalkoztat a kérdés: hogyan lesz valakibôl mesterkém? Az alkalom, ráter-mettség, szándék triászból mindháromra szükség van-e a sikerhez, vagyezekbôl kettô is elég, netán egy? Azt már tudom, hogy nem kell feltétlenülkémoviba járnia (ahol minden bizonnyal egy kulcslyukon bekandikálószem a jele), majd spion-szakközépben érettségiznie, de a megnyugtató,minden igényt kielégítô válaszra azóta is várok, pedig az elmúlt évtizedek-ben mindent elolvastam ezzel kapcsolatban, ami a kezembe került. Vallomugyanakkor, hogy a kémmé válás folyamatának megértéséhez elsôsorbanaz alanyt kell tanulmányoznunk, márpedig ennek kézenfekvô módszere aszakmai életrajzok olvasása. Vagy írása.Ez a rendhagyó kötet vállaltan és bevallottan szubjektív portrékat tartal-maz olyan hírszerzôkrôl, akik (legalábbis szerintem) a kémtortán a tejszín-habot jelképezik. Rendhagyó, mert ahol az általam tanulmányozott forrá-sok hiányosak, esetenként egymásnak ellentmondóak voltak, ott – a szóra-koztató ismeretterjesztés mûfaja által biztosított szerzôi szabadsággal élve– a fantáziámra hagyatkoztam, és egyfajta dramaturgiai fogásként elkép-zeltem, egyik-másik szituációban életszerûen mi hogyan történhetett. Arrólazonban biztosítom a tisztelt olvasót, hogy fô vonalait és történéseit tekint-ve mindegyik írás megfelel az életrajzokkal szemben támasztott követelmé-nyeknek és az eddig nyilvánosságra került kutatási eredményeknek.A kémek egy furcsa, zárt és izgalmas halmaz elemei, akik néha félistenek-nek tûnnek ugyan, de valójában ôk is emberek. Tartson velem e kötet ol-vasásában és bebizonyítom, mennyire azok.

336 oldal, 2940 Ft

Göncöl Kiadó, 1114 Budapest, Ulászló utca 18. Telefon: (1) 3614370

w w w . g o n c o l k i a d o . h u

A JÖVENDÔ KIADÓ AJÁNLJA

A SZERETET KÉZFOGÁSAVálogatás az Uj Idôk legszebb karácsonyi írásaiból

A 20. század elsô felében a magyar polgáriközéposztály meghatározó olvasmányaként

szolgáló Uj Idôk címû hetilap ötvennégy évfolya-mának karácsonyi számaiból válogatott antológia

ismert klasszikusok mellett az irodalmiköztudatból elfeledett írók legszebb ünnepi írásait

tartalmazza.A jellegzetes grafikai és korhû képanyaggal

gazdagon illusztrált kiadványt – Herczeg Ferencnevében is – a Szeretet kézfogásával nyújtjuk átaz Olvasónak az Uj Idôk megjelenésének 120-ik

évfordulóján.

JÖVENDÔ KIADÓ – LITEA112 oldal, 3490 Ft

Az antológia megvásárolhatóa Litea Könyvesboltban:

1014 Budapest, Hess András tér 4.Telefon: (1) 375-6987

|interjú|

Molnár Edit nemrég megjelent kötetét,A kert és a mûtermeket nem könyv-ként, sokkal inkább egy elegáns kataló-gusként emlegeti. Viszont a friss kötetkapcsán nem egy emlék elevenedettmeg, régen elhunyt mûvészek, és gye-rekkori élmények keltek életre.

– Évtizedeken át fotóriporterként dolgozott.Mikor döntött amellett, hogy könyvet ad ki?– A könyveimet természetesen mind kiállí-tások elôzték meg, melyekrôl azt hiszem,szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogysikeres kiállítások voltak. Az én elsô tárla-tom például annak idején a Helikon Galéri-ában volt, íróportrékból. Az elôtt pedig egyAntal Imre által vezetett programon jelen-tek meg a képeim. És itt kezdôdött minden.Ekkor történt ugyanis, hogy Huszti Péter ésMajor Tamás is ott voltak, és hallgatták vé-gig, amiket én beszéltem. Aztán Major Ta-más odajött hozzám, a szemembe nézett,és azt mondta, hogy bár még fiatal vagyok,írjam le feltétlenül ezeket a dolgokat, azemlékeimet, amikrôl beszéltem, mert azemlékezet kopik. Ez volt életem elsô nyilvá-nos szereplése, de Major Tamás szavai bele-égtek a gondolataimba. Innentôl fogva el-kezdtem foglalkozni az emlékeimmel. Ké-sôbb, az MTI-ben kaptam egy olyan mag-nót, amit ott használtak, és rámondtam atörténeteimet. Voltak nagyon spontán ré-szek, ekkor éreztem, hogy jó irányba hala-dok, de volt sok olyan szövegrész is a mon-dandómban, amit magyartalannak talál-tam, magamnak se tetszett. Hiszen a sza-bad beszédben fontos a gesztus és a fintoris, de a szöveg ezt nem tudja ennyire pon-tosan visszaadni. Nagyon kritikus voltammagammal szemben. Aztán ha már úgyéreztem, hogy végre elfogadható a szöve-gem, akkor papírra vetettem, és megmutat-tam barátaimnak. – A barátai mit szóltak ezekhez a szövegekhez?– Nagyon érdekesnek tartották azokat azészrevételeket, és hétköznapi, emberi élmé-nyeket, amiket megírtam. Szerették, hogyaz élet minden részletére figyeltem. Tulaj-donképpen azt hiszem, minden apró jele-netben, amit leírtam, vagy fotóval megörö-kítettem, benne volt a körülöttem zajló élet.– Akkor jól értem, hogy a legújabb könyve, Akert és a mûtermek is egyfajta nosztalgia?– Ez nem könyv, csak egy nagyon elegánskatalógus, fogalmazzunk inkább így. Fontos

tudni, hogy ez a kötet is egy kiállításból in-dult ki. Emlékszem még, hogy '86 tájékánvolt a Szentendrei képtárban nekem ez a bi-zonyos nagy kiállításom, a szentendrei mû-vészetrôl. Évekig jártam oda ki, dolgoztamvelük, szép emlékek kötöttek már akkor ishozzájuk.– Milyen érzés volt összeválogatni ezeket aképeket, és újra átélni az emlékeit?– Arra gondoltam, hiába, hogy már el-ment, egytôl egyig az a mûvészgarnitúra,akikkel én ott akkor Szentendrén együttdolgoztam, és akikrôl ez a kötet szól, ami-kor kézbe vettem a fotóikat, mégis készte-tést éreztem, hogy újra kimenjek hozzájukSzentendrére. Tudom, hogy meghaltakmár, de a mindennapjaimhoz tartoztak, ésvolt, akivel baráti szívélyesség alakult ki,és függetlenül a fényképezés-tôl is ellátogathattam olykor-olykor hozzájuk. A könyvbentudniillik, én legalább húsz-harminc évvel ezelôtti emlé-keimet írtam meg. A fényké-pezés ugyanis szerencséremegállítja az adott pillanatot,annak ellenére, hogy az idômindeközben megállíthatat-lanul elszáll. – Jó, hogy egy ilyen kiállításianyag emléket tud állítani arégi idôknek…– Nekem mint fotográfusnak, kötelességemmegörökíteni mindazt, ami körülöttem tör-ténik, vagy történt. Éppen ezért csak annyitmondhatok, ha ajánlanom kellene a köte-

tet, hogy ajánlom ezeket az emlékeimet afiatalságnak. Olvassák csak el, nézzék csakmeg ezeknek az embereknek a fényképeit,és ha valamit lehet, akkor tanuljanak belôle.Mert a fotó történelem. Az is, ami ezt amostani tragikus népvándorlást rögzíti,mind-mind történelem lesz. És ezt csak a fo-tó tudja. Hiszen akár egy amatôr felvétel ismilyen érzelmeket tud kiváltani az ember-bôl. Meglátva egy-egy ilyen régi fotót, nosz-talgikusan nézünk vissza a magunk gyerek-korára, fiatalságára, és eszünkbe jut min-den… És ez jó dolog.– Ha már a fiatalkorról beszélünk… hogyanlett fotós?– Elmondhatom magamról, hogy én aztántényleg az utcáról kerültem bele ebbe azegész gépezetbe. Nem voltam ugyanis vala-mi túl jó tanuló. Meguntam hát az iskolát,és olyan helyet akartam találni, ahol nemkell, nem szükséges érettségizni. Így akar-tam elôször a matematikától a színházbamenekülni, majd mégis a fotónál kötöttemki. Egy tizenhat éves merészségével egy te-lefonfülkébôl felhívtam a fotóvállalatot,hogy fotóriporter szeretnék lenni. Megle-pôdtek, de próbaidôre felvettek. Pedig ak-kor még csak eszköznek akartam használnia fotózást, hogy bekerülhessek a színháziéletbe… aztán itt ragadtam. – Tervez esetleg hasonló kötetet a közeljö-vôben?– Nem tudom, ôszintén mondom, hogynem tudom. Én közben nyolcvan éves el-múltam, és elért engem is az öregedés és afáradékonyság. Ôszintén szólva, ezekhez atörténetekhez egyfajta lelki felkészültség iskell, és most úgy érzem, hogy nincs semmi

olyan, amirôl szívesen írnék.Persze, lehetne ezt az elkez-dett szentendrei dolgot foly-tatni, de az nem volnaugyanolyan, hiszen más volta kortársaimmal való kapcso-lat, a barátság, ami hozzájukkötött. Az már hiányozna akövetkezô könyvbôl.

Kurcz Orsi

Molnár Edit

A KERT ÉS A MÛTERMEK

Kairosz Kiadó, 96 oldal, 2900 Ft

könyvrôl


„Ajánlom az emlékeimet a fiatalságnak…”Beszélgetés Molnár Edittel

2000-ben, szeptember elején, a gyö-nyörû napsütésben még a nyarat ma-rasztalva emlékezetes többnapos túráttettünk barátommal a Balaton-partvonzásában. Ábrahámhegy, Bada-csony, Tapolca, Szigliget, Hegyesd és akörnyék szépségeit ittuk, kóstoltuk ajó borokat, igyekeztünk nem gondolniarra: párnap múlva kezdôdik a „sze-zon”: tanári, szerkesztôi, színházimunkánk szemesztere, évada. Sümeg-re sokadszorra zarándokoltunk el,hogy a hajdani polgármester, a képze-letünkben már korábban mitikus alak-ká növesztett Ramasetter Vince szob-ránál tisztelegjünk, és az életét a városkórházában oly korán befejezô költô-re, Simon Istvánra emlékezzünk.

Ekkor még nem sejthettem, hogykét nap múlva egy életében legendás-sá vált személyiség kérését lesemmajd: vörös bort kortyolna-e inkábbvagy sört kér? Felváltva kérte a kettôt,igen sûrûn, de alig emelte, tolta is el amajdnem teli poharakat. „Mindig fris-sen tölts!” – adta ki a jelszót. Faludy Györgyvolt a legendás személyiség, egy elegánshajó a magyar tenger vízén az úszó étte-rem, a Quasimodo Nemzetközi Költôver-seny és Költôtalálkozó az alkalom. A rende-zô város, Balatonfüred meghívására GergelyÁgnes lírájáról tarthattam elôadást. Naptá-ram tanúsága szerint szeptember 9-én,szombaton; s még aznap délután, szép idô-ben, de néha csepergô esôben sor került ahajókázásra is.

Az ültetés és sodródás véletlene tette le-hetôvé, hogy éppen Faludyval szembenkapjak helyet. „Pincérként” túl sok dolgomnem akadt, hiszen akkor még ott volt veleEric Johnson, titkára és testi-lelki bizalmasa,akit nem lehetett megelôzni a serénykedés-ben. Faludyval szaggatott beszélgetést foly-tattunk. Mindenki a színe elé járult, falato-zás közben is autogramot kértek, és senkisem kételkedett abban, hogy az autogra-mot a Quasimodo-fôdíj másnapi nyertesétôlkapja. Ha hinni lehetett akerengô híreknek, nemannyira Gyurka bácsi szor-galmazta a versenyen valórészvételt, hanem a rende-zôk invitálták visszautasítha-tatlanul. Bôséges verstermésébentermészetesen akadt olyan kész mû,amelyet benyújthatott, s amelyért (nemegészen két héttel kilencvenedik születés-napja elôtt) övé lett a pálma.

Futó ismeretségünk 2002-ben kamato-zott, amikor április 11-én, a költészet nap-ján (ekkor történt az azóta ismét alaposanátépített Gát utcai József Attila Emlékhelyújranyitása) Budapest egyik legpatinásabbés a József Attilára történô emlékezésbenlegilletékesebb mûvelôdési intézménye sza-bálytalan irodalomórát: Faludy Györggyelvaló találkozást hirdetett a ferencvárosi is-kolák diákjainak. Tucatszám érkeztek azosztályok, dugig volt a nagy színházterem.Faludy boldogan jött, s oly áradóan elevení-tette fel emlékeit, hogy mûsorvezetôkéntigyekeztem rövidre fogni irodalomtörténé-szi mondandómat és kérdéseimet. Bár fenn,a színpadon ültünk, megszûnt a távolság,nem volt „katedra-magasság”, nem válasz-tott el „zenekari árok” a közönségtôl. Sor-jáztak az anekdoták, versrészletek. Számo-latlanul kerültek a szellem asztalára az em-lékmorzsák, a kitûzött idôkeretet messzetúllépve formálódott egésszé az emlék- és

élménybeszámoló. Faludy el volt ragad-tatva a „gyerekek” kulturált viselkedé-sétôl, felvillanyozó figyelmétôl. Ott hely-ben, a program végén kijelentette: jövô-re örömmel megismétli, újrafogalmazzamondandóját. Jómagam egy dedikáció-val lettem gazdagabb, amelyben ugyannem minden szót tudok kiolvasni, de a„boldogan” és az „örömmel” nem két-séges, és a dátum sem.

Egy vagy két esztendô múlva történtaz újrázás? Errôl korabeli feljegyzés híjánnem mondhatok biztosat. Ám – FaludyGyörgy százötödik születési évfordulójatáján írva mindezt – kevesebb derûvelfolytathatom a krónikázást. Az újabb Jó-zsef Attila-emlékezés kora délutáni idô-pontra került. Faludy telefonált: késik.Négy óra körül érkezett. Felesége, Fannyasszony nagy csomag eladásra, dediká-lásra szánt könyvet cipelt. Csakhogy azérkezôt nem várta egyetlen tanuló sem.A költô értetlenkedve, elkeseredve fújtaki magát, de öt perc múlva kész volt aválasszal, melyet én nem mertem elda-

dogni neki: „A múltkoriban iskolai órákróllóghattak a diákok, minél tovább beszél-tem, annál többrôl. Most viszont délutánnégy van, már régen a grundon fociznak”.Nem bizonyos, hogy a szabadidô-foglala-tosságot eltalálta – de sajnos a lényegre ta-pintott. Erre az idôpontra az iskolákban márnem mûködött a „szervezés”.

Fanny szomorúbb volt, mint Faludy, akiazután hármunknak-négyünknek, akik bo-csánatkérôen körbevettük, megtartotta„irodalomóráját”. Belemelegedett ismét azemlékezésbe. Ha már eljött, kihasználta azidôt. Kosztolányival („Désirével”) ûzött tele-fontréfája volt a fô téma: egy ismeretlen,kései Kosztolányi-vers, amelyet a kagylóbancsak ô hallott, megjegyzett, s most köz-kinccsé teszi. Papírt, tollat kellett volna elô-kapnom, ha nem azon morfondírozok: ajelzett idôszakban Kosztolányi – betegségefolytán – már aligha tudhatott összefüggô-en beszélni a telefonba, s nevetve nyugtáz-ni a baráti heccet. Amit hallottam, inkábblegendázó Faludy-rögtönzésnek, mintKosztolányi-versnek hatott.Ekkor találkoztunk utoljára. Még egy

dedikált kötet jutott birtokomba. Azótatovábbajándékoztam, túl jár e könyvszárazföldön és tengeren, akárcsak egy-kor a szerzôje. A beírt sorok ebben is fé-lig kibetûzhetetlenek, de az aláírás nem:Faludy György.

Tarján Tamás

|legenda|

Gyurka bácsi, Attila, Désiré


Documents

XV. GYÔRI KÖNYVSZALON – 2015. NOVEMBER 6–8.A költô, regényíró, novellista és mûfordító Tóth Krisztinaa Londoni mackókés az Állatságok címû köteteivel azon költôink