FELELŐS-E A MUNKÁLTATÓ KÉPVISELŐJE A TARTÓSAN FESZÜLT

MUNKAHELYI LÉGKÖRÉRT?Dudás Katalin

2019. Október

Visegrád

1

MOBBING – MUNKAHELYI PSZIHOTERROR

Dudás Katalin2016.

2014-15

Mobbing vagy munkahelyi pszichoterror?

Vizsgált kérdések

Milyen kifejezéseket ismerünk a jelenségre ?

Ismerjük-e egyáltalán magát a jelenséget?

Hogyan kapcsolódik a pszihoszociális kockázatokhoz?

Mi kell ahhoz, hogy a konfliktusból zaklatás legyen?

Milyen fázisai vannak a folyamatnak?

Milyen gyakori ez a jelenség a szervezetekben?

Mi a teendő, ha felismerjük a jelenséget?

Mire terjed ki a munkáltató feladata és felelőssége?

Mit tehet és mit kell tennie a jogi szabályozásnak?

4

Hipotézisek

A köztudatban nem igazán ismert jelenségről beszélünk.

Az áldozat hibáztatása általános jelenség.

Arról nincs biztos tudásunk, hogy milyen gyakran fordul elő a szervezetben.

A munkavédelem a munkáltató fő kötelezettsége, de mégsem létezik erre megelőzési stratégia.

A megelőzés, az okozott károk felszámolása, a felelősségre vonás más és más jogi eszközt igényelne.

5

2019. 10. 10. Szervezeti viselkedés 6

Ismert kifejezések a jelenségre

• Mobbing, Bossing, Staffing,….

• Munkahelyi pszihoterror

• Zaklatás az Ebktv. szerint

• Lélektani hadviselés a munkahelyen (Hegedűs Eszter)

(1999. május 28. péntek, napi.hu)

• Tartós és rendszere támadás a munkahelyen

• Ellenséges vagy etikátlan kommunikáció

• Konfliktussal terhelt munkahelyi kommunikáció

• Ésszerűtlen magatartások konfliktusa

7

A mobbing és a munkahelyi stressz kapcsolata

A stressz olyan sajátosan egyéni lelki állapot, amelynek során az ember túlterhelést érez, és úgy érzi: ezzel a terheléssel szemben erőtlen, tehetetlen. A stressz az egyén és környezete közötti nagy feszültség következménye.

• Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményekkel megbirkózzon vagy ellenőrzése alatt tartsa azokat. (OSHA)

Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén

érő azon hatások (konfliktusok,

munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony

bizonytalansága stb.) összessége, amelyek

befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz,

munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus)

megbetegedés következhet be.

A munkahellyel összefüggő stressz (MÖS) általánosan

magas szintje növeli a pszichoterror valószínűségét.

/European Agency for Safety and Health at Work/

8

Munkavédelem

• 2008. évtől hatályban a munkahelyi stressz kötelező vizsgálata a munkáltatók számára.

• A munkáltatóknak fokozott figyelmet kell fordítani a stressz előidézésére is alkalmas munkahelyi kockázatok értékelése során a munkavégzés pszichoszociális kockázatainak felmérésére, megelőzésére, csökkentésére, vagy kiküszöbölésére.

• Munkavédelmi hatósági hatáskör / módszertan

• 2008.04.11. Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban - az OMMF tájékoztatása

9

A munkahelyi stressz okai

Pszicho-szociális kóroki tényezők

• ésszerűtlen konfliktusok

• túlkapás, visszaélés

• megfélemlítés

• erőszakoskodás

• diszkrimináció

Fokozott pszichés megterhelés kockázata

• a munka jellege,

• fokozott tempó, bizonytalanság, időhiány, lelki teher stb.

• információhiány

• felelősség – döntés - hatáskör diszharmóniája

Fizikai kockázatok

• zaj, rossz megvilágítás, nem komfortos klíma

• célszerűtlen munkahely kialakítás , nem komfortos, vagy szűk tér

Mobbing fogalma

• Kaucsek-Simon

Mikortól számít a konfliktus mobbingnak?

Heinz Leymann pszichológus - LIPT-kérdőívek szerint 45 különböző aktivitás létezik, és ezeket az alábbiak szerint kategorizálhatjuk…..

A kutatások szerint akkor beszélhetünk mobbingról, ha egy személyt az eddig feltárt inzultus közül eggyel vagy többel legalább egy héten és legalább féléven keresztül folyamatosan zaklatnak.

Ésszerűtlen magatartások konfliktusa OSHA

A munkahelyi megfélemlítés - egy munkavállaló vagy munkavállalók

csoportja iránt tanúsított - olyan ismételt, ésszerűtlen magatartás, amely egészségi

és biztonsági kockázatot kelt.

‘ésszerűtlen magatartás’ olyan magatartást jelent, amelyet egy normális személy, minden körülményt figyelembe véve,

gyötrésnek, megalázásnak, egészség- és erkölcsrombolónak vagy fenyegetőnek

tekinthet”

Eredettörténet

• Selma Lagerlöf: Nils Holgerson lúdjai

• Konrad Lorenz csókái

• Heinemann 1972 islolában

• Heinz Leymann 1997

• http://www.leymann.se/English/frame.html

MILYEN GYAKORI JELENSÉGMANAPSÁG?

Külföldi Kutatások

• Mobbingstratégiák Zapf 2004.

• Woolmerath és Esser (2012) kézikönyv a mobbingról – német gyárak és irodák empirikus kutatás és aktuális jogi alapjait is bemutatják (Ausztria Svéd, Japán)

• Josef Schwickerath és Moritz Holz két német pszichoterapeuta: Mobbing, a munkahelyi pszihoterror (Z-Press Kiadó)

( Pszichoszomatikus Orvoslás és Magatartásgyógyászat Európai Központjában )

Josef Schwickerath • Moritz HolzMOBBING

• Gyakorlati kézikönyv a munkatársak közötti problémák felismeréséhez és kezeléséhez

• Nem szokás róla beszélni, ám létfontosságú kezelni!

• Josef Schwickerath és Moritz Wood pszichoterapeuták

• Ez a munka a berusi AHG klinikán - a Pszichoszomatikus Orvoslás és Magatartásgyógyászat Európai Központjában - a munkahelyi zaklatás áldozataival folytatott terápiás tapasztalatok alapján született meg, több mint 15 év alatt. Az un. terápiás koncepció a klinikai munkából alakult ki a mobbingkutatáshozzájárulásával,

• melyből a szerzők Zapf (1999) és Leymann (1993a, 1996a, stb.) munkáit emelték ki.

2018.

Hazánkban

• Hazánkban a munkahelyi erőszak, zaklatás, mobbing és a Kaucsek, Simon (1996a, 2009) kutatópáros

• alkalmazták 407 fő részvételével banki ügyintézők, banki revizorok és fegyveres testületben dolgozók körében.

• Csepelyi Magdolna 2000. Mobbing a grafológia tükrében

• Virág László (2001) a határőrség körében végzett vizsgálatokat a témában, három különböző évben 1994-ben, 1999-ben és 2000-ben

• Plette Richárd (2006) a munkahelyi stresszel kapcsolatos 1000 fős mintán végzett reprezentatív kutatását is fontos megemlítenünk, bár ez nem kizárólag a mobbingra irányult, de arra vonatkozó eredményeket is tartalmazott.

• Szelezsánné (2016) szintén nemcsak a pszichoterrort vizsgálta a pedagógusok körében, hanem a stressz és a kiégés jelenségét is.

• Perger Mónika Munkahelyi pszichoterror vizsgálata pedagógusok körében

• Juhász Tímea (2018) Miképpen érintettek, és hogyan reagálnak a nők és a férfiak a munkahelyi lelki terrorra?

Magyar kutatások

• http://semmelweis.hu/magtud/kutatas/kutatasi-teruletek/munkahelyi-stressz-es-stresszkezeles-kutatocsoport/

• A kutatócsoport a munkahelyi stressz testi és lelki egészségre gyakorolthatásait és a negatív hatások megelőzésének lehetőségeit vizsgálja. Fentiekmegvalósítása érdekében a munkahelyi stressz mérésre alkalmas kérdőíveketvalidál, epidemiológiai vizsgálatokat végez és munkahelyi stresszcsökkentőbeavatkozásokat tervez és valósít meg, illetve azok hatásait vizsgálja. Többdoktori munka kapcsolódik a témához: Ádám Szilvia (2009), SalaveczGyöngyvér (védés 2011), Cserháti Zoltán (fokozatszerző), Nistor Katalin(fokozatszerző), Nistor Anikó (III. éves PhD hallgató).

• A munkacsoportunk által létrehozott információs honlapa www.munkahelyistresszinfo.hu, szabadon kitölthető, munkahelyipszichosziciális kockázatot mérő kérdőívünk, melyre a Nemzeti MunkaügyiHivatal szakmai ajánlása is hivatkozik,a www.munkahelyistresszkerdoiv.hu honlapon érhető el.

• A stresszcsökkentő beavatkozásokról a www.eletkeszsegek.hu honlapontalálható bővebb információ

• Prof. Dr. Kopf Mária: A stressz szerepe az egészségromlásban

A MOBBING FOLYAMATA

Miért kell ismerni a folyamatot?

• .., azért, hogy időben be lehessen avatkozni.

• .., azért mert nem csak az egyén tragédiája, de a szervezet válságtünete is.

• .., hogy felszámoljuk a hagyományos „áldozat a felelős” paradigmát.

• .., hogy megelőzés érdekében stratégiát dolgozzunk ki.

• .., azért, hogy a megelőzés érdekében megfelelő módszert válasszunk.

• .., azért, hogy a jogalkotás irányát helyesen tudjuk meghatározni…

A támadások iránya

kommunikációs korlátozás (nem szólhat, félbeszakítják, állandóan kritizálják, bírálják, üvöltöznek vele, ténylegesen megfenyegetik)

a szociális kapcsolatok akadályozása (nem beszélnek valakihez, nem fogadják közeledését, levegőnek nézik, „sarokba” ültetik)

a jó hírnév elleni támadás (háta mögött kibeszélik, valótlant terjesztenek róla, nevetségessé teszik, támadják valamilyen másságát – külsejét, vallását, nézeteit, megkérdőjelezik munkáját és döntéseit, beszólnak neki)

támadások a napi munkában (nem kap feladatot, elöntik feladatokkal, értelmetlen feladatokat kap, messze tudása alatti feladatokra állítják rá vagy magasan a tőle elvárhatón túlmutató feladatok által lehetetlenítik el)

az egészség vagy a tulajdon ellen irányuló támadások (az egészségére káros munkát osztanak rá, fizikai erőszakkal fenyegetik vagy ténylegesen bántják, munkahelyében vagy otthonában kárt tesznek).

A támadás érintettjei

Kollégák közötti támadások

Beilleszkedésre kényszerítés

Személyes ellenszenv

Szórakozásból való kipécézés

Tolerancia hiánya

Vezető - beosztott elleni támadása

A vezető agresszív, lekezelő, önállóságot csorbít

Vezetési, irányítási hiányosságok

Vezető elleni támadások

Közös vélemény: alkalmatlan a vezető

Általában sikeres a mobbing e fajtája

A mobbing folyamata – 1.

1. Konfliktusok▪ Személyes sérelemből válik konfliktus▪ Megnyilvánulásai: szemtelenkedés, pletyka, kritizálás,

feladatok gyakori változtatása▪ Ellenséges légkör kialakítása▪ Pszichoterror eszközök kiválasztása

Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések

Kilépés a

munka

világából

A mobbing folyamata – 2.

2. Pszichoterror▪ A munkatársak „elnézik” a cselekményt▪ A vezető feladatvégzésében csődöt mond▪ A védekezés egyre kevésbé hatékony▪ Eü-i következmények: stresszbetegségek,

depresszió▪ A mobbing elsősorban nem a személy

magatartásától, hanem a vezetői kompetencia hiányából ered

Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések

Kilépés a

munka

világából

A mobbing folyamata – 3.

3. Jogsértések▪ Törekvés az egyén eltávolítására, mert a vezető

▪ Nem lát már megoldást▪ Fél a jelenlegi állapot romlásától

▪ Az egyén kilép a szervezetből▪ Pszichikus állapot krónikusabbá válik

▪ Az egyén küzd a bennmaradásért▪ Pszichoterror eszközei durvulnak, időben elnyúló

Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések

Kilépés a

munka

világából

A mobbing folyamata – 4.

4. Kikerülés a munka világából▪ A pszichoterror következményeként az esetek

felében az érintett teljesen kikerül a munka világából.

▪ A pszichés gyógyulást követően is valószínűtlen egy új munkahely keresése.

Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések

Kilépés a

munka

világából

Inzultusok és egészségügyi tünetek

Az inzultusok által kiváltott tünet-csoportok, és jellemző megjelenésük

Bizonytalanná válásLehangoltság, közömbösség,

ingerlékenység, nyugtalanság

Pszichoszomatikus

hatásokGyomorpanasz, rémálmok,

étvágytalanság, hányinger

Stresszhormonok hatása Izzadás, szájszárazság, szédülés

Hosszantartó stressz Hát-, nyak-, izomfájás

Különböző alvászavarokÁlmatlanság, éjszakai felriadás, korai

ébredés

Megfélemlítéssel és zaklatással kapcsolatos egészségügyi problémák

33

19

27

30,5

9

57 7,5

0

5

10

15

20

25

30

35

ingerlékenység gyomorfájás aggódás alvászavar

áldozat nem érintett

(4th EWCS data)

Pszicho-szociális kockázatok következményei

1. Pszichoszomatikus megbetegedésekA munkahelyi konfliktusok által okozott leggyakoribb tünetek, alvászavar,levertség, enyhe depresszió, gyomorhurut, fejfájás, emésztési zavarok.

2. Szellemi leépülésA huzamosabb ideig tartó állandó feszültség szorongást válthat ki. Csökken azérintett pszichés terhelhetősége, enyhébb konfliktusokat sem képes tolerálni. Abaráti, családi viszonyai is kezdenek megromlani.

3. Lelki megbetegedésÁltalában másfél-két év után a pszichés zavarok idültté válnak. Leggyakrabban társasfóbia, depressziós zavar, tartós személyiségtorzulás léphet fel.

PSZICHÉS ÉS PSZICHOSZOMATIKUSKÖVETKEZMÉNYEK

A pszichikai és szociális túlterhelések krónikus betegségeket okozhatnak

1. FÁZIS:

• Pszichés rosszullét

2. FÁZIS:

• Pszichoszomatikus tünetek

• Betegállományba kerülés (napok vagy hetek)

• Enyhe depressziók

• A fázis időtartama: 1/2 - 2 év

PSZICHÉS ÉS PSZICHOSZOMATIKUSKÖVETKEZMÉNYEK

3. FÁZIS:

• Depresszió vagy obszesszió (kényszerképzetek)

• Káros szokások: alkohol, kábítószer

• Betegállományba kerülés (hónapok vagy évek)

• Akut öngyilkossági veszély

• A fázis időtartama: 2-5 év

4. FÁZIS:

• Kirekesztés a munka világából

• Korai nyugdíjazás

A betegség

• Az egyik legnehezebb munkahelyi pszichikai megterhelés, amelynek rosszabb testi-lelki következményei vannak, mint az összes többi munkahelyi megterhelésnek együttvéve.

• A mobbing által előidézett stressz sokkal károsabb az egyénre nézve, mint az összes többi munkahelyi stressz forrás együttvéve.

• PTSD

• Posztraumatikus stressz zavara BNO 10

Érintettek és kiváltó okok

Munkáltatók, ahol inkább előfordulhat

• Szolgáltatás: egészségügyi, közlekedési, kereskedelmi, vendéglátó ipari, pénzügyi, oktatási szektorokban.

• Szakszervezetnél és egyházi intézményekben.

• A munkafeladat jellege okán: egyedül végzett munka, ellenőrzési funkció.

A mobbing kiváltó okai

A szervezeti tényezőknek nagyobb szerepe van, mint a rosszindulatú munkatársaknak.

A leépítések, a munkanélküliségtől való félelem, a túlterheltség, a kollégák közöttiversengések vezethetnek a pszichoterror kialakulásához.

A vezetők éppen ezért kulcsszerepet játszanak a folyamatban, hiszen egy alkalmazottat csak úgy lehet módszeresen kikészíteni, ha közvetlen felettese is benne van a "játékban".

További kiváltó ok lehet a túl vagy alulterhelés, a rosszul definiált munkafeladatok, atisztázatlan célok, a vezetői utasítások nehezen érthetősége vagy ellentmondásai, amunkaszervezés hiányosságai, a hatáskörök és a kompetencia határok definiálatlansága.

Az áldozat

Mobbing áldozata gyakorlatilag bárki lehet.

Az áldozat a folyamatos mobbing hatására, egy komplex lélektani folyamat következtében fokozatosan tehetetlenné, és egyre kiszolgáltatottabbá válik.

Egyéni szinten gyakorlatilag a pszichoterror kialakulásának elején van lehetőség a beavatkozásra.

Nem „kényelmes” áldozat: kellő önbecsülése van, vissza tud vágni, tudja ignorálni a sértéseket.

38

A „leginkább kiszolgáltatottak”.

döntéshozók: humán menedzserek, ellenőrző tevékenységet végzők, felvételt, elbocsátást, kérvényeket stb. elbírálók

nők : a gyermeknevelés (pl. betegség miatti távollét) miatti nagyobb munkahelyi kiszolgáltatottság, a gyermekszülés miatti szakmai, előmeneteli lehetőségek korlátozása

fiatalok: sokszor az előmenetel, teljesítmény kényszer miatt gyakran válnak kiszolgáltatott helyzetbe. Nem ritka a napi 10-12 órás munkaidő sem. Sokszor hétvégén is hazaviszik a munkát, felborul a munka-magánélet egyensúlya.

rendezetlen kapcsolattal” rendelkezők: egyedül él, nőtlen, hajadon élettárssal él, elvált, élettárssal él.középkorú- és idősebb korosztály: növeli az igénybevételüket az új technológia megtanulása, szaktudásuk megújítása, mindig fittnek kell mutatkozni, hamarabb elfáradnak.

akik „nem veszik fel a kesztyűt”: akik némán tűrik a vezetői túlkapásokat, zaklatásokat nagyobb mértékben válnak kiszolgáltatottá.

Fokozottan veszélyeztettek

Mobbing az áldozat szemszögéből

Az első fázisban mindennapi konfliktusok formájában támadják a bőr- színe, vallási-, nemzeti hovatartozása, vagy más okból „kirívó” személyt.

A második fázisban bekövetkezik az átmenet a konfliktusból a pszichoterrorba. Az áldozat életét szándékosan megnehezítik, pl. a munkáját rendszeresen negatívan értékelik, a képességeinél, végzettségénél alacsonyabb igényű munkákat bíznak rá, stb.

A harmadik fázisban az áldozat személyiségének tudatos lerombolása, jogi sérelmek okozása, amelyekben nem tudatosan részt vehet a közvetlen vezetőtől kezdve a HR-en keresztül, akár a szakszervezet képviselője is.

A negyedik fázisban bekövetkezik az áldozat kirekesztése a munkából, egészen addig míg „önszántából” felmond, vagy elküldik.

Mobbing„a többiek szemével”

• A szervezetben rengeteg erő pazarlódik el a terméketlen konfliktusokban. (Charles Perrow)

• Aronson féle konformitás

• A közösségi lény vagy alkalmazkodik, vagy szembekerül (vélt vagy valós nyomás hatására)

• Engedelmesség okai (előnyös besimulás, mérhető veszteség, alacsony önértékelés, szankcióval számol, erőszaktól fél)

• Behódoló, azonosulás internalizáció

• „Nem akarok belekveredni”

• Önigazolások (azokat a tényeket gyűjtjük, amelyek…)

• Megbontja a csoportkohéziót.

A MEGKÜZDÉS FORMÁIÉS TÁMOGATÓK

A sikeres megküzdés: egyéni módszerek

az agresszió korai jeleinek felismerése

a nehéz helyzetek kezelése

az érzelmi-indulati önszabályozás fejlesztése

asszertív viselkedés, kommunikáció fejlesztése

konfliktuskezelés és problémamegoldás fejlesztése

egyéb kognitív- proaktív és reaktív stressz kezelő technikák elsajátítása

A munkavállaló képzése és informálása

kockázatértékelés

A pszichoterror kockázati modellje

Kaucsek

A sikeres megküzdés: szervezeti módszerek

munkaszervezés: pl. kapcsolattartás az egyedül dolgozókkal

nyílt és őszinte kommunikáció

a terjedő pletykák megelőzésére

az érzelmek kifejezésének támogatására

a munkahelyen belül fellépő pszichoterror fellépésének megelőzése

mentálhigiénés gondozás

Hatósági segítség

• https://www.av.se/halsa-och-sakerhet/psykisk-ohalsa-stress-hot-och-vald/mobbning/

• https://www.mobbing-zentrale.ch/

• https://www.fachstelle-mobbing.ch/home.html

• Er hat im weitern die erforderlichen Massnahmen zum Schutze der persönlichen Integrität der Arbeitnehmer zu gewährleisten.

Munkáltatói érdekképviselet

Kutatás munkahelyi pszichoterrorralkapcsolatban

• KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAKSZAKSZERVEZETE·2019. ÁPRILIS 23., KEDD

• Szakszervezetünk egy tudományos kutatásban segít,amelynek vezetője Dr. Budavári-Takács Ildikó, a SZIE GTKmunkatársa. A kutatás során a munkahelyi pszichoterror(mobbing) jelenségét vizsgálják. A vizsgálat alkalmával egykérdőív 20-25 percet igénylő kitöltésére kérnek fel. Kérjükamennyiben időt tudtok rá szakítani töltsétek ki a kérdőívet.

• http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/202/339

Szabad Vasutas 1996.

2007. Keretmegállapodás a munkahelyi zaklatással és erőszakkal szembeni fellépésről

Mások méltóságának kölcsönös tiszteletben tartása a munkahely minden szintjén a sikeres szervezetek egyik alapvető kritériuma. Ez az, amiért a zaklatás és az erőszak elfogadhatatlan. A BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP, az ETUC (és az EUROCADRES/CEC összekötő bizottság) minden formájában elítéli a zaklatást és az erőszakot. Úgy vélik, a munkaadók és a munkavállalók közös érdeke, hogy e kérdéssel foglalkozzanak, amelynek komoly társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.

• Az európai törvények és az egyes országok törvényei megszabják a munkaadók kötelezettségét, hogy megvédjék a munkavállalókat a munkahelyi zaklatástól és erőszaktól.

A zaklatás és az erőszak különböző formái fordulhatnak elő a munkahelyeken.

• Ezek

- lehetnek fizikaiak, pszichológiaiak és/vagy szexuálisak- lehetnek egyszeri incidensek vagy következetes viselkedésformák- lehetnek kollégák között, vezetők és beosztottak között, vagy jöhetnek külső felektől, például ügyfelek, vevők, betegek, diákok stb.,- a tiszteletlenség kisebb megnyilvánulásaitól a komolyabb cselekedetekig terjedhetnek, köztük az olyan bűncselekményekig, melyek hatósági intézkedést vonnak maguk után.

Az európai szociális partnerek felismerik, hogy a zaklatás és erőszak bármely munkahelyet és bármely munkavállalót érintheti, függetlenül a vállalat méretétől, a tevékenységi területtől vagy a munkaszerződés, illetve munkaviszony típusától. Bizonyos csoportok és ágazatok azonban nagyobb veszélynek lehetnek kitéve. A gyakorlatban nem minden munkahely és nem minden munkavállaló érintett ebben a kérdésben.

Szociális Párbeszédbizottság jelentése 2011

• 3 év az átvételre

• 7 ország ültette át ágazatközi kollektív megállapodással

(Dánia, Franciaország, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország)

• 4 regionális és ágazati kollektív szerződéssel

(Csehország, Hollandia, Portugália, Spanyolország)

• Erős kulturális beágyazottság

• Eltérő erőszakfelfogás

2019. 10. 10. Szervezeti viselkedés 55

KI A FELELŐS A MEGFELELŐ MUNKAHELYI LÉGKÖRÉRT?

Ésszerűtlen konfliktus, visszaélés a hatalommal

Az a főnök, aki nem ura a helyzetnek,vagy idegeskedik a cég jövője miatt,többnyire parancsoló, katonás fellépésű,éles hang, és feszült beszéd kíséretében.

A legrosszabb az, hogy ez ragályos, afőnök neurotikus, kiegyensúlyozatlanviselkedése a beosztottakra is átragad, éshasonló módon kezdik gyötörnikörnyezetüket.

A kiegyensúlyozatlan viselkedés nem magánügy.

(forrás: Plette Richárd: ppt 2018)

Ki a felelős a munkahelyi megfélemlítés esetekért?

40 százalékáért a főnök a felelős

10 százalékáért a főnök és a kollégák a felelősek

20 százalékáért egy kolléga a

felelős

20 százalékáért a kollégák csoportja

felelős

10 százalékáért egyéb okok a

felelősek

Jogi megközelítésben

Minden munkavállalónak joga van az egészségét,

biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó

munkafeltételekhez. (Alaptv.)

Mt. - Általános magatartási

követelmények

A munkáltató kötelezettségei közé

tartozik az „egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés

körülményeinek” megvalósítása. [ Mvt. 2.§

(2) bekezdés ]

Az Mvt. 54 § (1) értelmében a munkáltató köteles figyelembe venni

a következő követelményeket:

2003. CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek meghatározott tulajdonságával függ össze és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy támadó környezet kialakítása”.

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné -elkülönít.

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget

EBH esetek

• „nem kívánt közeledés”

• „célzott érintések”- időnként félreérthető

• női biztonsági őr „alkalmatlansága”

• meddőségről tudomásszerzés

• arab zenetanár

Szóbeli vagy tettleges megnyilvánulás,

amely az alárendelt munkavállaló rendelkezési jogát , ezen keresztül az emberi méltóságát sérti vagy veszélyezteti.

Morál és légkör általános megromlása

61

JogesetekBerki Gabriella

Munkahelyi stressz munkajogi megítélése

Egy munkavédelmi ügy

• Daruzási baleset, melynek kivizsgálása során a munkavállaló szabálytalan munkavégzését állapították meg.

• munkavállaló soron kívüli munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatának kérése

• Képes-e anyagmozgatási feladatok ellátásra, szabad-e rábízni nagy felelősséggel járó, magas kockázatú munkát? Esetleg befolyásolta-e valami a balesettel kapcsolatban?

Mfv.I.10.345./2014./4.

• Jogellenes munkaviszonymegszüntetés

• Bevett munkahelyi gyakorlat: „piszkálódás”

• A régi motoros rendszeresen „beszól”

• A munkavállalók üzennek a főnöknek

• Azonnali hatályú munkáltatói felmondás: „munkatársaival megalázó provokatív viselkedés tanúsítása”

• Magatartása nem változott régóta – konfliktus forrása: új belépők

• I. provokatív a viselkedés, de nem olyan súlyú

• II. a kölcsönös tisztelet, emberi méltóság

• III. az együttműködési kötelezettség megsértése jelentős mértékű kötelezettségszegés

Mfv.I.10.349/2010./4

• Jogellenes közalkalmazotti jogviszony megszüntetés és kártérítés

• Menedzserasszisztens, közbeszerzési referens határozott idő

• Megromlott a viszony a gazdasági igazgatóval

• zaklatás: munkahely megváltoztatása, színpadmesteri szoba, szabadság kérelem elutasítása, parkolás visszavonása

• Egészségkárosodás / emberi méltóság sérelme?

• Átmeneti egészségkárosodás nincs okozati összefüggésben

MI A FELADATUNK?

Szabályozási lehetőségek

A FELEK egymás között

a munkaszerződésben

Ennek alapja a munkáltató felismerése (erre vonatkozó „szabályzata”, „kódexe”)

Munkavédelmi aspektusú kezelése (kockázatértékelés)

Hangsúly a probléma beazonosítása, illetve megelőzése, felmerülése esetén a következménykor kilátásba helyezése

68

Elkötelezett munkáltatók

• https://magyarorszag.raben-group.com/fileadmin/user_upload/global/MediaCenter/PUBLIKACJE/ETHICS_CODE/Code_Employees_HU_low.pdf

Etika bizottsághoz névtelen kérelem lelki erőszak

• https://www.gyar.mercedes-benz.hu/doc/Iranyelv_a_feddhetetlen_magatartasrol.pdf

• https://www.kozbeszerzes.hu/ertesito/2018/0/targy/portal_403/megtekint/portal_23013_2018/

• szolgáltatási csomag szociális szakértői feladatokra

Burn-out és mobbing elhárítása az Intézmény által meghatározott célcsoport számára

Kollektív megállapodások

A munkáltató köteles egyértelműen kinyilvánítani a kollektív megállapodásokban, hogy a pszichoterror semmilyen formáját nem hajlandó eltűrni, mert

• az a munkahelyi attitűd részévé válhat,

• az intrikus viselkedés rögzült viselkedési normává emelkedhet. • (2007. keretmegállapodás)

Bányai Gábor / Berki Gabriella:

Acta Universitatis Szegediensis 2009

Ha törvény szabályozza:

A nemzetközi gyakorlatban több fajta megoldás is a mobbingáldozatainak jogi védelmére, káraik enyhítésére.

• Svéd szabályozás 1993

A jelenségre vonatkozó törvényben megtalálható definíció a következő: egy munkavállaló ellen irányuló olyan ismétlődő sértő, bántó, kellemetlen megnyilvánulás, mely elítélendő és eredményeként a munkavállaló kikerülhet a munkahelyi közösségből

Franciaországban törvény a pszichoterror ellen.

Németországban BGB) lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a munkáltatótól mobbing miatt kártérítés mellett fájdalomdíjat is követeljen.

…

Kaucsek ergonómiai szempontú megközelítése

A jog szerepe

A jelenség társadalmi jelentősége indokolhatja a jog beavatkozását

legitimálja a problémát

szerepe a megelőzésben

az igényérvényesítés megkönnyítése

Mvt, Mt, Btk

Családon belüli erőszak aspektusai

Bányai-Boruzs- Bíró A munkahelyi mobbing kezelésének vetületei IJMS 2016Hungler Fundamentum

2017

Mvt. módosítás

• Az osztrák Mvt. módosításának indoka 2013

• Erősebb hangsúly esik a megelőzésre

• A munkapszichológusok nevesítése, mert szakmai kérdés

• Fogalommeghatározás, veszélyek azonosítása, munkavállalók tájékoztatása

• Hatóság feladata

• Kockázatértékelés, Megelőzési stratégia

És büntetőjogi szempontból?

• moral harrassment = erkölcsi zaklatás/ pszichikai zaklatás ez a vád a szöveg alapján, a francia lapban "intézményesített" pszichikai zaklatás

• Un délit qui, dans le Code pénal, est défini comme «desagissements répétés ayant pour objet ou pour effet unedégradation des conditions de travail». ----ismétlődő cselekmények amik hatással voltak a munkakörülmények romlására

•https://index.hu/kulfold/2019/07/18/france_telecom_ongyilkossag_sorozat_cegvezetok_birosag_elott_orange_per/

• https://www.bbc.com/news/world-europe-48948776

• https://www.theguardian.com/world/2009/sep/09/france-telecom-staff-suicides-phone

Szakszervezeti képviselők Párizsban a bíróság előtt 2019.

Köszönöm a figyelmet!