Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
EGRY JÓZSEF HALÁSZAIEgry századunk m agyar festé
szetének egyik legnagyobb, im m ár klasszikussá nő tt alakja. Életét a Balatonnál töltötte, ott alkotott évtizedekig, Badacsonyban. Sebesült katonaként vitték oda. O ttm aradt. P au ler Juliska lett a felesége, — kórházi ápolónője. Víz- kelety Ferenc ezredes egykori h itves tá rsa. Juliska rejtve, rejtőzöt- ten, asszonyi szerénységének, fá radhatatlan figyelmének állandóságával sokat te tt azért, hogy a tüdőbeteg Egry József nagy festő legyen, lehessen. Lem ondott a családi örökségről, k itagadták —, de m indvégig k ita rto tt Egry m ellett, igazi asszonyként, hűséggel szolgálva, ápolva, k ibontakoztatva tehetségét. „Juliska jól van és em berien ápol” — jegyezte' meg Egry József utolsó naplóbejegyzésében — 1951. m ájus 21-én. 1916 és 1951 között azonban Juliska a biztos anyagi, erkölcsi, em beri h á tte re t jelentette a festőnek, így és ezért is torzó helyett teljes é le tm űvet hagyott ránk.
Farkas Zoltán helyesen jegyzi meg Egryről ír t m onográfiájában, hogy művészetében a „sors jobbágyai. Balatoni halászai”. Vajon m iért? Egry szülei zsellérek voltak, a városban, Budapesten viceházmesterek lettek, legalább olyan mélyről em elkedett, m int József A ttila a magasba. így és ezért vette észre oly ham ar és ettől kezdve folyam atosan a Balaton dolgozó em bereit, a halászokat, a tó parasztjait, s nem a fürdőzőket. üdülőket, ö a hétköznapok ünnepeit figyelte, ez a varázs ragadta meg e pompás fényözönben, s nem az em beri vasárnapok hétköznapjai. Keresztúry Dezső — egykori barátja, később monográfusa is így jellemzi: „A paraszti valósággal is igazában a Balaton partján ta lá lkozott: halászokkal, szőlőművelőkkel, pásztorokkal”. Ezért jegyzi meg maga Egry is naplójában: A Balatont a szegény halászok és a vincellérek tették szentté”.
Jellem ző Egry Balaton-intenzi- tására, halfogó szenvedélyére és áhítatára, mely egyszerre je len te tte a ponty, a fény, a v ilágm indenség csodáló halászatát, hogy am ikor az állam i nagy aranyérm et vitték neki illusztris személyek, élén a m iniszterrel 1945-ben. a fel- szabadulás első hónapjaiban, ak kor is a parton foglalatoskodott, így ír ja le az eseményt K eresztúry Dezső: „A vízen találták. Ism ervén s tisztelvén szokásait, egy ideig csendben várták, hogy észrevegye őket. Aztán az egyikük beszólt: Jóska, i t t a bizottság az aranyérem m el! Csak a harm adik, m ár hangos kiáltásra fordult h á tra, dühösen, hallgatást intve: (Pszt! H arap.)”. Fontosabb volt
neki a hal. a természet, mint az aranyérem . Majos Ottó is ezt a lényegre összpontosító m agatartását emeli ki egy kiállításáról írt méltatásában: „Végtelenbe táguló csodálatos balatoni tájaiban az em beralak jelképessé növekszik. De a jelkép továbbra is munkálkodó kisemberek, halászok, pásztorok és földművelők arcát viseli”. Ezt egészíti ki Farkas Zoltán azon finom és igaz megfigyelése, mely szerint a m űveiben „szereplő em beri a la kok legtöbbje Egry szikár sziluettjé t ölti m agára, benne testesül az ember, aki eggyé válik a te rm észeti lé tte l”. így pontos az a m egállapítás, mely szerint Egiy halászai idézetek önarcképéből a külső form át és a gondolati ta rtalm at illetően.
A „Balatoni halászok”-at 1923- ban festette és ez a m esterm ű a M agyar Nemzeti Galéria tu la jdona. Két halász gyűri, győzi, küzdi evezőjükkel a hullámos vizet. Ezúttal a Balaton nem sík föld, h a nem buckás, dombos tá j: vízből. Ők mennek, haladnak, siklanak előre, átlós lendülettel és a hul- lám ringás sok különös halform át tá r fel, pedig csak víz. Mégis, e hatalm as vízföld gyümölcse a hal, azér t indulnak, fogás elő tt van nak, ők ketten — a tó igazi b irtokosai. Fokozatosan ism erkedett Egry a Balaton világával — ennek a birtokba vételnek egyik közbülső állomása az 1936-ban készült „Halászok a fonyódi heggyel” című o la jpasztellje. I tt a távoli dombok körvonalai látszanak csupán és a víz is a két halászcsónak között feszülő halászháló révén testesül. Belül, a tudata mélyén csak a szegényekhez vonzódott Egry, ifjúkori önélményei révén. Szegény volt, puritán m aradt, belső élményei állandó gazdagsága nyomán azonban király. Király, alattvalók nélkül, — születő m űvek pom pájával. A „Szegény halászok” kincse is elegendő, halm e
zőként em elkedik a Balaton. H alászok a parton, halászok a csónakban, s a víz halak ra rajzolódik. halaratás a táj. K ifogyhatatlan ez a kifogható zsákmány, élet. Ady és a nép életnek nevezi, nevezte a gabonát a valóságban és a költészetben. Egry ezt a halas vízföldet festi Életnek. A halászat ősi eszközei és m unkafogásai is éltek még 1941-ben a Balaton partján, ezt igazolja Egry József szigonyt vető „Halász”-a. — A következő p illanat is 1941-ben született. — „H azatérő” halász nagy halat visz a vállán. Földön jár, m ellette a nagy víz utolsó fodra, halászkunyhó és egy fa. Ez a fa csomópont víz és föld átszállóhelyén, üdvözli az érkezőt. H agyatékában sok halászat-tem atikájú rajz m aradt fenn, m elyet Keresztúry Dezső közöl az Egry-breviá- rium ban. Ezen sorozatból em eljük ki a két halász logikus m unkamegosztását, az egyik készülődik, a másik a csónakot irányítja a partszakaszhoz. Másik rajzon m egörökített halásza nagy halat visz a parton, m intha zsák lenne, oly súlyos, mégis szinte szállnak léptei, oly örömmel lendíti előre a halzsákmányt. I tt a halász a győztes, Hemingway regényének balatoni ellenpontjaként. Egyik csak rajzon rögzített csendéletén üres a tányér és a pohár is, de a tálon sü lt hal — az étkezés előtti szertartás áh ítata öblösödik a rajzvonalakban. Ism ert Egry azon, 1946. novem ber 18-án kelt levele, m elyet a Szépművészeti Múzeum m iniszteri biztosának küldött. Ebben beszámol a második v ilágháborúban. a budapesti József A ttila u. 18-ban elpusztult képeiről, többek között a „Csodálatos h a lá sz a tiró l , egy halászfejről és egy „H alászo k éró l festett olajpasztellrol. Egy m ajdan, rem éljük ham arosan létesítendő m agyar halászati m úzeum képzőművészeti részlegének tárából nem hiányozhatnak Egry József alkotásai, hiszen a balatoni halászat m últját örökítik meg a re mekművek színvonalán.
Losonci Miklós
Egry József:Balatoni halászok, 1923
XXX. évfolyam 2. szám 1984. március—április
S z e r k e s z t ő s é g : 1055 Budapest, Kossuth Lajos té r 11. K i a d ó h i v a t a l : 1959 Budapest VIII., B laha Lujza tér 3. Telefon: 343-100
Emlékezések — tanulságokkalA m inap egyik fia ta l kollégám
némi értetlenséggel kérdezte meg tőlem, hogy miire jóik a Halászat ban az olyan cikkek, am elyek Valakinek a személyes élm ényeit ism ertetik valakiről, valakikről. A kérdés u tán az én arcom on je len t m eg jó adag érte tlen ség ...
„Á rta tlan” kérdéseket te ttem föl m ásoknak is szakm ánk közeli m ú ltjáról, az egykori halászati szakem berekről, olyanokról, ak ik m unká lkodásukkal a m agyar tógazdasági haltenyésztést az európai élvonalba emelték, ak ik olyan sikeresen fe jlesztették az ágazatot, hogy ta lán még m a is az ő babérkoszorúik leveleit csípdessük le, m utogatjuk föl— önigazolásul... Csak éppen elfele jtjük a nevüket, feledésbe m erül a szakm ai tevékenységük. Ezért fo rdul elő egyre gyakrabban, hogy új ism eretként tálalnak elénk olyanokat is, am elyeket m ár korábban, sokszor évtizedekkel ezelőtt a „régi nagyok” felfedeztek, a gyakorlati m unka részévé tettek.
Rohanó világban élünk, m ondogatják elég sokan. A jövőnek élő em ber nem tek in tgethet a m últba, a jelen m egértéséhez sincs elég ideje. És így tovább, és így tovább. Csakhogy e visszaem lékezésekben sokkal többről van szó! Engedtessék meg, hogy ezt röviden kifejtsem .
Rim anóczy Endre, m indannyiónk Bandi bácsija —, m ert hiszen az ő em lékezéseiről van szó — sajátos m űfaj ja l lepett m eg bennünket. Nem életrajzokat közöl, am iből k iszűrődik a kor, am iben a bem utato tt személy élt, hanem — m ondhatni— teljesen egyedi stílussal je len tkezett. Emlékezéseiben a tógazdasági haltenyésztés hétköznapjait e le veníti föl szám unkra, alapos k o rra jzot varázsolva ezzel elénk. A b em uta to tt személy, jeles halászm este r vagy kiváló halászati szakem ber, szinte csak ürügy a kor felidézésére. A konkrétum ok a m últban játszódtak, de tanulságaik a jelen- nek/jövőnek szólnak.
MÉLTÓ MEGEMLÉKEZÉS
Sajnos egyre kevesebben vannak közöttünk a régiek közül, akik még m egem lékezhetnének szakm ánk 30 —40 évéről, a hajdan i jeles szakem berekről és a term elés egykori form ájáról. Bandi bácsi nagy adós
A lehalászást könnyíti a halkiem elő csiga (Tóth A. felvétele.)
ságot törleszt: m éltóképpen em lékez ik meg róluk, körülm ényeikről, szakm ai életvitelükről. A dolgos hétköznapokba, a fáradtságot nem ism erő áldozatos m unkába helyezi egykori m unkatársait, elődeit, főnökeit. Nem dicsőít fellengzősen és feleslegesen, hanem azt ír ja le, ami akkor történ t. Talán a jelenből visszapillantva nem is nagy dolgok a t em leget, de aki sokat koptatta a halastavak töltéseit, jó l tudja, hogy az ilyen ki s dolgok em elték a miagyar halászato t olyan m agasra.
Vajon fe ltűn t-e a mai halászm es- teieknek, hogy az egykori halászm estereknek m ilyen kom oly szerepük volt a gazdaságirányításban, m ilyen nagy szakm ai tudás b irtokában voltak? összevetik-e a je len legi helyzetüket, szakm ai m unkájukat elődeiknél? Bizony nem ártana, ha m egtennék!
Vajon a m ai fia ta l halászati szakem bereknek feltűnt-e , hogy nem is olyan régen egy-egy országos vezető m ennyit bum lizott a vonaton, ázott-fózott a töltéseken, éjszaka pedig az üzemegység irodájának k inevezett füstös odúban szundikált a kecskelábú asztal m ellett (amelyik azzal vált íróasztallá, hogy Jiókot
szereltek a lap ja alá, és polcot fö lé a falra, m ellé petró leum lám pát akasztottak), m ajd m ásnap m ás irányba m entek ellenőrizni, o rszágos halászati ügyeket egyeztetni, szállításokat szervezni? A zután egy újabb éjszakai vonatozás u tán visz- sza a m in isztérium ba... De nem ez a lényeg! Ezzel csak azt érnénk el, hogy a „hősi k o rt” egy kézlegyintéssel intéznénk el.
A lényeg a m ának szól, a je len ben élőknek és a jövőbe tekintők- nek m u ta t példát em beri m agata rtásból, szakm aszeretetből. O lyan em beri tulajdonságok ezek, am elyeket m a sem nélkülözhetünk, am ikre ma is nagy szükség van, vagy lenne.
A SZAKMAI PRESZTÍZSBandi bácsi cikkeiből m egtudhat
juk, hogy egy-egy nagy tudású szakem ber m ilyen úton-m ódon ad ta á t ism ereteit a távoliban dolgozó m u n katársainak. A m ai „tekintély tisztelő” világunkban rádöbbenhetünk, hogy egykoron valaki nem a m agas beosztása á lta l szerzett országos hírnevet, hanem a tudása és áldozatvállalása által vált „ tek intélyessé”. A szs km ai tudásnak volt presztízse!
3 3
A m últban a szakm ai tudás igazi közkincs volt! — am iből m inden valam irevaló szakem ber ki akart sa játítan i m agának valam it. K ialaku lt a szakm ai közösségnek és a m agatartásnak egy sajátos rendje, „életközege”, am elyik nem engedte meg, hogy akár csak egy m orzsányi tudás és ism eret veszendőbe m enjen. Jó l tud tak gazdálkodni a szellemi értékekkel! Nagy szükség volt e r re (lenne m a is!), m ert a hajdani u radalm i tógazdaságok szerteszét épültek, és nem m indegyikbe ju tha to tt m agasan kvalifikált szakember. Igaz, h iányukat pótolták a kiváló halászm esterek, akik egy- egy megbeszélés, „eligazítás” u tán félévig is tudták, m i a teendőjük.
(A tógazdasági haltenyésztés m esterségbeli tudása apáró l fiú ra szállt; m egbecsült foglalkozás volt halász- m esternek lenni!
TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK
G azdaságtörténészek bizonyították, hogy a jelen számos gondjának m egoldása sokkal nehezebb feladat partnerek nélkül, m in t p a rtn e rk ap csolatokkal. Ennek számos szép példájá t sorolja fel Bandi bácsi, sőt az is kitűnik, hogy a jelennek is kellenek a m últban gyökerező part- ner kapcsola to k .
H a a gazdasági önállóság háború előtti évtizedeiben az egykori, 1927- ben fúzióval létrehozott M agyar Tógazdaságok RT. nem fogja össze az uradalm i tógazdaságokat, nem gazdálkodtak volna olyan célirányosan a szakem berekkel, aligha képzelhető el, hogy a II. világháború u tán a hazai tógazdasági haltenyésztés olyan gyorsan ta lp ra áll. Pénz nem volt, volt helyette alapos szakism eret, lelkes és áldozatokat v á llalni tudó szakem bergárda, és m egtö rtén t a „csoda” ! Ugyanazok a szakem berek, akik m egterem tették és felv irágoztatták haltenyésztésünket, lerakták a tógazdasági haltenyésztés szocialista alapjait! Pedig nem volt könnyű a dolguk, nehéz helyzetüket az akkori káderpolitikai elvek is alaposan terhelték. Ám olyan kiváló neveltetésben részesültek, olyan szakm ai elkötelezettséget vállaltak egy é le tre (!),- hogy tú lte tték m agukat a nehézségeken, sikeresen m egoldották feladataikat, máiig m aradandót alkottak. így v á ltak a m ai tógazdaságok m egalapozóivá. M unkájuk igazi ko llektív alkotás, szép és követendő példája a jelenben élőknek is.
E rről a korról szólnak Bandi b á csi írásai. Hősi ko ra volt ez h a lte nyésztésünknek, am elyet elfe lejtenünk nem szabad. Az egykori „hősök” nélkül je lenünk sem lehetne olyan, am ilyennek ism erjük, és jövőnk sem lehet olyan, am ilyennek szeretnénk.
A cikkek olvasásakor gondoljunk az egykori halászokra, halászm esterekre, haltenyésztőkre m éltó tisz telettel, és példájukból m erítsünk szakm ai m agatartási form át, szakmai öntudatot.
Tasnádi Róbert
Az EXPOCENTR szovjet kü lkereskedelm i egyesülés m eghirdette az 1985. évi leningrádi H alászati Világ- k iállítást. Negyedik alkalom m al ren dezik Leningrádban.
1985. augusztus 6—45. között ta r tják „A term elés korszerű eszközei és a vizek biológiai tartalékainak hasznosítása” elnevezésű nem zetközi seregszemlét.
A ikiállítás fő tem atikája a kö v e tkező:— halállom ányok növelése és vé
delm e;— áruhalterm elés;— halszaporítás, gerinctelenek és
algák tengervízben és félsós vízben történő tenyésztése;
— halászati flotta, hajó javítás eszközei ;
— hajóberendezések és rádióelektronikai felszerelések;
— hálóanyagok, halfogóeszközök és gyártási berendezéseik;
— h a lak és tengeri term ékek k ite rm elési és feldolgozási eszközei;
— adagoló és csomagoló berendezések, csomagolóanyagok term elése;
— kiskereskedelm i halszaküzletek berendezései;
— rakodó- és szállítóberendezések;— hűtőberendezések;— kisállattenyésztő gazdaságok be
rendezései ;— autom atizált irányítási rendsze
rek ;— m unkavédelem a halászati ip a r
ban;— nem zetközi együttm űködések a
halgazdálkodás te rü le té n ;— tudom ányos-m űszaki szakiroda-
lom.A kiállítás ideje a la tt nem zetközi
tudományos konferenciát szerveznek, a kiállítási tem atikába tartozó szakterületekről film bem utatók lesznek.
Az INRÜBPROM—85 v ilágkiállításon tervezzük színvonalas m agyar bem utatóval részvételünket. A MÉM EEH V adászati és H alászati Főosztályán elkészült a m agyar bem utató előzetes forgatókönyve is.
Rem éljük, hogy az előző, 1980. évi kiállításhoz hasonlóan a h a lászati szakem bereknek lehetőségük nyílik, hogy szem élyesen is m egism erkedjenek a kiállítás anyagával.
T. Á.
H elytakarékos, hatékony szovjet keltetőberendezés az előző leningrádi V ilágkiállításon (Tóth A. felvétele)
3 4
A Fertő tavi angolnák növekedéséről
Fertő tavi halászok (Tahy B. felvétele)
PAULOVITS GÁBOR,BÍRÓ PÉTERMTA B ala ton i L im nológiai K u ta tó in tézete T ihany
Az angolna (Anguilla anguilla L.) a század közepén m ég ritka vendégnek szám ított a Fertő tóban, az azóta tartó rendszeres telepítések eredm ényeként azonban állom ánya egyre sűrűbbé válik, miközben a visszafogott példányok átlagos tö mege csökkenést m utat. Jelen vizsgálatainkkal a rra p róbáltunk v álaszt adni, hogy a telepítések során hogyan változhatott, és m ilyen m a a fertői angolnák növekedési üteme.
TELEPÍTÉS, VISSZAFOGÁS
Osztrák részről 1958-ban, m ajd e ttől kezdve 1966-ig, évente kb. 130— 420 ezer üvegangolnát helyeztek ki a tóba. 1972 és 1975 között ez a m ennyiség 1,25—4 millió d arab ra em elkedett, s ekkor állandósult az 1975-ben lé tre jö tt M agyar—Osztrák H alászati Egyezménynek m egfelelően. M agyar részről a telepítés csak 1966-ban kezdődött (200 ezer db), m ajd 1972-ig a kihelyezett m ennyiség 1,6 m illióra nőtt. 1973-ban e lm arad t ugyan a telepítés, de 1974— 75-ben újabb 700—700 ezer példányt helyeztek ki a tóba.
A halak visszafogása 1961-ben kezdődött, 25—30 dkg-os egyedi á tlagos tömeggel; 1965-ig az összfo- gás mennyisége — m elynek becsült adatok alap ján 1/4 része ju t m agyar te rü le tre — az adott idő a la tt 425 kg-ról 2,8 tonnára növekedett. Ezután némi visszaesés következett (604 kg), m ajd 1971-ig ism ét növekedés (11 tonna). Ú jabb visszaesés u tán (1972-ben 3,2 tonna), fokozatos növekedést követően (1979-ben 36,5 tonna) a visszafogott m ennyiség állandósulni lá tszott (1980—82: 25—29 t), de a visszafogott példányok átlagos töm ege alacsonyabb volt, ezért egy részük visszakerült a tóba.
Az 1970-es évek közepén a F ertő tóba — m egfontoltan — amiúr (Ctenopharyngodon idella) és fehér busa (Hypophthailrnichfthys moUtrix) telepítést hajto ttak végre (Hacker M eisriemler, 1978). Az 1976-ban 30 tonnára becsült növényevőhal-pro- dukcióíhoz m integy 300 tonna m akrói ita állom ányra volt szükség (Schiemer és Prosser 1976, Schie- m er 1979), így a következő években a makroífita állom ány csökkenését várták , s ezen keresztül a fenékfauna jelentős károsodását, m in t közvetett hatást. Az osztrák ku ta tók tehát időben felh ív ták a figyelm et
arra , hogy a telepítések káros következm ényekkel is járhatnak .
Tekintve, hogy a telepítések h atásait csak szórványosan vizsgálták, fö lm erült a te lep íte tt halak tá p lálkozás-biológiájának (konkiurren- cia), növekedésének és a tó élővilágára k ife jte tt hatásainak mélyebb m egism erését segítő kutatások irá n ti igény. A fertői angolna növekedésére eddig csak Hacker és M eisriem ler (1978), valam int Hacker (1979) közölt adatokat, am elyek szer in t az angolna a Fertő tóban 1975- ig az E urópa-szerte leggyorsabb te r
mészetesvizi növekedési sebességet m utatta .
Az időközben fokozott telepítések során a halászati hasznosítók az egyensúly folyam atos csökkenését tapasztalták , am elynek okozati k ivizsgálására — és az esetleges tú l- telepítés tényének m egállapítására — a győri Előre Htsz ado tt ré szünkre megbízást, s vizsgálati anyagot. Ennek megfelelően m unkánk célja a Fertő tóba te lep íte tt angolnák korának és növekedésének vizsgálata volt a hallócsontok (otolit) alapján.
3 5
1. táblázatA vizsgált Fertő tavi angolnák kor- és m éretm egoszlása 1983-ban
Édesvizi korcsoport Egyedszám(db)
M ért testhossz (mm)
M ért testsúly (g)
6+ (valójában: 9+ ) 7 390—425 80—1307 + (valójában: 10+) 14 410—465 115—21148+ (valójában: 11+ ) 22 420—590 120—3459 + (valójában: 12+) 11 515—630 240—470
10+ (valójában: 13+) 11 520—680 255—60511+ (valójában: 14+) 3 565—655 252—49512+ (valójában: 15+) 2 620—675 425—55515+ (valójában: 18+) 1 1000 195016+ (valójában: 19+) 1 869 1375
A testm éretek felvételét követően az angolnák hallócsontjait az intézetünkben kifejlesztett e ljá rással dolgoztuk fel. A vizsgálatra a lkalm as otolitokát (sagitta) egyenként, hőre lágyuló m űgyantával tárgylem ezekre ragasztottuk, ezu tán három, különböző típusú f inomszemcsés csiszolópapírral e llá tott, nagy pontosággal beállítható csiszológéppel a k íván t síkban és mélységig, vizesen csiszoltuk és políroztuk a preparátum okat. A halló- csont középpontjának (nucleus) sík jában megcsiszolt és finom an fényezett p reparátum okat 1/2 percig 1% -os sósavoldatba m ártva d eríte ttük, m ajd desztillált vizes öblítés u tán m egszárítottuk. Egyes esetekben 2%-os ezüstn itrá t-o ldatta l tö rténő festésit is kipróbáltunk, am ely preparátum ok „előhívása” napfényen tö rtén t 15—45 percig, s am elyet desztillált vizes öblítés u tán 2—3 órás szárítás követett.
A halak édesvízben eltö ltö tt é le tkorát a hallócsonton ta lá lt éves növekedési gyűrűk szám a alap ján h a tároztuk meg, tek in te tbe véve azt, hogy a nucleus körül k ia lakult kom pakt — a későbbi növekedési szakaszoktól elkülönülő — zóna a tengeri növekedési szakaszban képződött, am ely a harm adik éves korig terjed. Az otolitokon a nucleus- tól a legnagyobb sugárirányban k ia laku lt évgyűrűtávolságokat 83-szo- ros nagyítás m ellett, mikroszkóp alatt, okulár m ikrom éterrel m értük meg, m ajd m m -re szám ítottuk át.
Az azonos korcsoportokhoz ta r tozó példányok összetartozó rádiusztávolságait és a teljes rád iusz é r tékeket (R) átlagoltuk, s a korábbi években e lé rt testm éreteiket — f igyelembe véve az édesvízbe kihelyezettek átlagm éretét — a m in tavételkor m ért testhosszak arányában Fras er (1916) m ódszerével szám ítottuk vissza.
A nem ek biztonságos elkü lön ítését az esetenként tapasz talt ivari fejletlenség m ia tt nem végezhettük el, így a növekedési ada tokat m indkét nem re összevontan érvényesnek kell tekintenünk.
A Fertő tavi angolnák hossznö- vekedését a m ért átlagos és m ini- mum -m axim um értékek alapján , korcsoportonként visszaszám ított, á t lagos értékekkel ír tu k le. A F ertő tavi állom ány növekedési ü tem ét az egyes korcsoportok összetartozó á tlagértékeit is átlagolva külön-külön tanulm ányoztuk. Végül a növekedés sebességét a kihelyezési és visszafogás! statisztika tükrében értéke ltük és egyéb európai vizekre közölt növekedési adatokkal hasonlítottuk össze.
A kihelyezésre és visszafogásra vonatkozó statisztikai ada toka t a győri Előre HTSz bocsátotta ren delkezésünkre.
KOR- ÉS MÉRETMEGOSZLÁS
A nnak előrebocsátásával, hogy a m in ta a Fertő tavi angolnaállom ányra nézve nem tek in thető reprezen-
tatívnak, így a teljes állom ány pontos kor és m éret szerinti megoszlását nem adha ttuk meg, az édesvízi növekedési szakaszt tekintve m in tánkban az 1. táblázatban közölt kor és m éret szerinti megoszlást kaptuk.
Az egyes korcsoportokban az egyedek megoszlása a 12+ korcsoporttól fölfelé — a nagy szórás m ia tt — nem értékelhető.
A 6 + - 12+ édesvizi növekedésiperiódusban a m ért átlagos testhosszakat, valam in t ezek m inim ális és m axim ális értékeit az 1. ábra m utatja , am ely a halakra általában jellemző típusokon S -alakú növekedési fo rm át ír le.
AZ OTOLI TOK ÉVENKÉNTI,ÁTLAGOS MÉRETVÁLTOZÁSA
A különböző korcsoportokba sorolt példányok otolitjain m ért á tlagos teljes rádiusz távolságokat (R)
és ezen belül az édesvizi növekedésre jellemző téli évgyűrűik távo lságait a 2. táblázat m utatja .
Tapasztalataink szerint a k ism éretű angolna otolitokban az édesvizi növekedést jelző évgyűrűk az egyes korcsoportokban meglehetősen nagy szabályossággal alaku lnak ki, a távolságok szórása elenyésző. A nyári növekedési periódusban v iszonylag kevés járulékos (fals) gyűrű fejlődött ki, az esetek többségében ezek a valódi évgyűrűktől h a tározottan m egkülönböztethetők voltak. A korcsoportonkénti átlagos testhosszak és az otolitok teljes su gártávolságai (R) közötti viszony lineáris regresszióval jól leírható.
NÖVEKEDÉSA VISSZASZÁMÍTOTTTESTHOSSZAK ALAPJÁN
A 2. ábra a különböző korcsoportú angolnák fe r tőbeli kihelyezése
6+ 7+ 8+ 9+ 10+ 11+ 12+
Édesvízi korcsoportok1. ábra. A 6+ — 12+ édesvízi növekedési periódusban m ért testhosszak átlagai
és m inim um m axim um értékei
3 6
6+ 1,29 0,48 0,67 0,85 1,03 1,187 + 1,41 0,49 0,67 0,86 1,02 1,178+ 1,56 0,49 0,68 0,86 1,03 1,179 + 1,72 0,48 0,66 0,86 1,02 1,18
10+ 1,87 0,49 0,69 0,88 1,04 1,1811 + 2,06 0,47 0,65 0,86 1,02 1,1912+ 2,17 0,49 0,67 0,89 1,04 1,20
1,28 — — — — — —
1,28 1,40 — — — — —
1,29 1,42 1,55 — — — —
1,29 1,44 1,58 1,72 — — —
1,30 1,45 1,60 1,74 1,85 — —
1,27 1,42 1,58 1,74 1,88 2,051,29 1,45 1,60 1,75 1,90 2,02 2,16
szerinti (év jára tonkén t) átlagos hossznövekedését m utatja . A z áb rán az otolit-évgyűrűk alap ján visz- szaszám ított értékek szerepelnek. A kép a lap ján m egállapítható, hogy a különböző év járatok egymáshoz képest 2—8 cm -nyit növekednek, e növekedés viszonylag egyenletes. Az1974—76 között te lep ített 7+ - 9 +korcsoportok egymáshoz viszonyított m éretgyarapodása gyorsabb növekedési szakaszra utal, de m ind ezala tt (6+ = 1977. év járat) és efölött(9+ -12+ = 1971—74. évjáratok)növekedésük viszonylag lassú. Ha a korábban, azonos korban elért átlagm éreteket hasonlítjuk össze (ld. az ábrán szaggatott vonallal összekötött értékek), m egállapítható, hogy az 1973—75-ben telepített példányok növekedése gyorsabb volt, m in t az1976—77-ben kihelyezetteké (6 + - 7 + korcsoport), am elynek környezettani okai lehetnek. Ugyanez á lla p ítható meg, hia a növekedést a korcsoportonként visszaszám ított á tlagértékek átlagai a lap ján tan u lm ányozzuk (3. ábra). Az 1975 u tán te lep íte tt halak növekedésében je len tős visszaesés tapasztalható, ha azt a megelőző években e lé rt m éretgyarapodáshoz viszonyítjuk (ld. a növekedésgörbe első felének irányitan- gensét).
A FERTŐ TAVI ANGOLNÁKNÖVEKEDÉSÉNEKÖSSZEHASONLÍTÁSAKÜLFÖLDI ADATOKKAL
A rendelkezésre álló m integy 10— 15 irodalm i forrásból — am elyek az angolna eltérő növését jelzik Európa különböző vizeiben — 4, összehasonlításra is alkalm as ada tso rral vetettük össze sa já t ada ta inkat (4. ábra). A z Elba alsó folyásánál (Als- ter) (Hohendorf, 1966), valam in t a N ordsee-ben (M ittelwert) (Penáz és Tesch, 1970) m egfigyelt növekedési ütem hez a Fartő tavi angolnák m éretgyarapodása 1983-ban közel álló (ld. 4. ábra, 2—4 görbe), noha az előző két adatsorhoz képest a növekedésgörbe 1974 u tán megtörik. K ülönösen figyelm et érdem elt a jelen vizsgálati eredm ények összehasonlítása Hacker és M eisriemler (1978) 1975-ben végzett v izsgálatainak e red ményeivel. Ez a lap ján egyértelm ű, hogy az angolnák a Fertő tóban az 1974—75. éveket megelőzően sokkal intenzívebben növekedtek, m in t je lenleg: az 1979-es év jára tú példányok m éretgyarapodása több, m int 22 cm-es m éretkülönbséget m utat, am elyhez képest igen jelentős növekedésbeli visszaesés következett be. Ennek elsődleges oka a túltelepítés m iatt előállt törpenövés lehet. A kb. 75 m m-es kihelyezési átlagm érete t is figyelem be véve, a fenti, adott időszakokban m érhető különbség a m aihoz képest 10—15 cm -re tehető, am i egyértelm űen jelzi, hogy az utóbbi 8—.10 év folyam án az a n golna évenkénti növekedése a F ertő tóban egyedsűrűségtől függővé vált. A lassú növekedés m inden b izonnyal a kelleténél sűrűbb népességnek tulajdonítható. Nem hagy-
2. ábra. Különböző korcsoportú angolnák évenkénti átlagos hossznövekedése a visszaszám ított testhosszak alapján
Angolna-tároló m edencék építése a győri Előre H alászati TSZ beruházásában N agybajcson (Tóth A. felvétele)
3 7
4. ábra. Európa különböző vizeiben m ért angolna-hossznövekedések l^ H ack er és M eisriemler, Fertő-tó, 1978.
2=H ohendorf, A lster (Elba), 1966.3=Penáz és T esch, N ordsee (M ittelwert), 1970.
4= Jelen vizsgálatok, 1983.
D évérkeszegek a Fertő tóból (Tahy B. felvétele)
ható figyelm en kívül az sem, hogy időköziben növényevő halak kihelyezésére is sor került, m ely beavatkozás — ak á r közvetlenül, ak á r á tté telesen befolyásolta a m akrofita á llom ányt és az eközött élő, valam int a fenéklakókból összetevődő haltáp - lálék készletet — fokozott konkure n c iá t , illetve a m á r k ia lakult, „ te rm észe tesétő l eltérő táplálkozási kapcsolatokat eredm ényezhetett. Ez csupán feltételezés, am elyre nézve közvetlen bizonyítékokkal nem re n delkezünk, m ivel a vizsgálatokra kapott angolnák tápcsatorna ta r ta lm a táplálékanalízisre a lk a lm atlan nak bizonyult.
A NÖVEKEDÉS ÉRTÉKELÉSE A KIHELYEZÉSI ÉS VISSZAFOGÁSI ADATOK SZERINT
A Fertő tavi angolnák növekedésére kapott adatok a lap ján te tt fen ti m egállap ításainkat a halászati statisztikai adatok egyértelm űen igazolni lá tszanak (3. táblázat).
A kapott inform ációk szerin t a m agyar fél a H ansági-főcsatorna to rkolatában (és elektrom os gépekkel) fogja vissza döntő m ennyiségben az angolnákat.
A kihelyezési és visszafogás! ad a tokat a növekedésre te tt m egfigyeléseinkkel összevetve, egyértelm ű, hogy az utóbbi kb. 10 év folyam án a Fertő tó angolna állom ánya a k kum ulálódott. E zalatt az idő a la tt a kihelyezés fokozott ütem ével p á rhuzam osan a visszafogás 1978-ig em elkedett, ettől kezdve fokozatosan csökkent, és m egközelítette az 1977. évit. Az 1976 ó ta változatlan, és a terü letekhez képest túlzott m éretű telepítés következtében az egyedek növekedési ütem e jelentősen csökkent, azok m a m ár a korábbihoz v iszonyítva nem érik el a fogásra
3 8
3. táblázatAz angolna k ihelyezés és visszafogás alakulása a Fertő tóban 1958-—1983 között
Évm agyar részről
Kihelyezés (db)osztrák részről
Visszafogás(kg)*
m agyarrészről
1958 — 200 000 —
1961 — 180 000 4521962 — 420 000 6171963 — — 7021964 — — 1 6381965 — 300 000 2 8311966 200 000 130 000 6041967 120 000 — 1 1041968 250 000** — 2 9861969 280 000 — 3 5091970 1 600 000 — 8 6591971 1 070 000 —• 11 0001972 1 600 000 1 250 000 3 1621973 — 1 410 000 8 3761974 700 000 3 000 000 5 2561975 700 000 — 10 0041976 együ ttesen : 4 000 000 17 9441977 4 000 000 25 6231978 4 000 000 37 2681979 4 000 000 36 4721980 4 000 000 29 201***1981 4 000 000 29 044***1982 4 000 000 25 375***1983 4 000 000
* = az osztrák fogási adatok b ecslésen alapulnak, m agyar területen az összfogás- nak kb. V,-része kerül k iterm elésre; a kifogott angolnák átlagsúlya 25—30 dkg között változik
** = az adott m ennyiségből 15 000 db 3,5 dkg-os átlagsúlyú előnevelt angolna volt, a többi üvegangolna
*** = alacsonyabb átlagsúly m iatt egy részük visszakerült a tóba
visszafogást szelektív és nem szelektív m ódszerekkel intenzívebbé tenni és ezt m indaddig folytatni, am íg a nagyüzemileg szokásos m ódon k ifogott példányok átlagos töm ege és testhossza ism ét növekvő trendet nem m utat. Az ezt követő te lep ítések volum enének a jelenlegi a la tt kell m aradnia, m ivel a tó angolnával való „túltelíte ttsége” — úgy tű nik — kb. 5 éven belül,, káros je lek m ellett, k ialakulhat.
A tó részbeni fe ltáratlansága m ia t t az angolna növekedésének és táplálkozásának részletesebb, folyamatos tanulm ányozását ta rtju k szükségesnek. Fontosnak véljük a h a lászati intenzitás állom ányösszetéte lre stb. k ife jte tt hatásainak vizsgálatát és az alapvető populáció- dinam ikai param éterek becslését is.
Meg kell vizsgálni, hogy a Fertő tóba te lep ített növényevő halak m ilyen környezeti elváltozást okoztak, vagy okozhatnak a tó életközösségeiben, és e halfa jok m ilyen h a tással vannak a te lep íte tt angolnaállom ányra, valam in t az „őshonos” halak populációira, illetve kölcsönhatásuk m iként befolyásolja népességük a laku lását és a haltáp lálék szervezetek mennyiségét.
(A tanulm ányhoz tartozó irodalom jegyzéket a szerzők kérésre m egküldik.)
é re tt testm éretet; a Fertő tóban visz- szam aradnak, így gazdaságilag és biológiai értelem ben egyaránt káros hatást fejtenek ki, s az állom ány kedvezőtlen összetétele m ia tt annak gazdasági értéke is csökken. Az egységnyi te rü letre kihelyezett m eny- nyiségük messze m eghaladja a B alatonba te lep ített mennyiséget, ahová összesen kb. megegyező szám ú üvegangolna vagy p igm entált (mon- tée stádiumú ivadék kerül. Ez a B alatonban — egyszeri kihelyezést véve alapul — a tó 595 km 2-nyi te rü le tére szám ítva 67 db/ha, a F ertő tóban (335 km 2) 119 db/ha k ih elyezést jelent, egymástól messze e ltérő halászati in tenzitás m elle tt is, m integy dupláját.
Noha a kihelyezés-visszafogás a d a tai a lap ján a Fertőben akkum ulálódott angolnatöm eg biztonsággal nem becsülhető, a felhalm ozódás feltehetően jelentős. E rre nézve elektrom os próbahalászatok nyú jtha tnak tám pontot.
KÖVETKEZTETÉSEK,JAVASLATOK
A Fertő tavi angolnák növekedése messze elm arad a kb. 10 évvel ezelő tt tapasztaltakhoz képest. A tö r penövésnek feltehetően a tú ltelep í- tés m iatti sűrű állom ány lehet az oka.
A kihelyezést — a m ár a tóban jelenlevő nagy biomassza m ia tt — a tó élővilágának további károsodását elkerülendő tanácsos volna szüneteltetni vagy csökkenteni. Ezzel párhuzam osan érdem es lenne a
PARADICSOMOS BUSA
1 kg hal, citromlé, 2 evőkanál olaj, 4 gerezd fokhagym a, 50 dkg p a radicsom , 1 ágacska rozm aring, 1 kis pohár fehér bor, só, diónyi zsír, 5 dkg vaj.
A halszeleteket megöntözzük citromlével, egy óra hosszáig állni hagyjuk, ma jd lecsöpögte tjük, és zsírral k iken t tűzálló tá lra rakjuk. L eöntjük a következő m ártással: a m egforrósított o lajba beletesszük a tö rt fokhagym át, a ka rik á ra vágott paradicsom ot, fűszerekkel ízesítjük és a borra l hígítva 10 percig főzzük. Az á ttö rt m ártást a h a lra öntjük, te tejére szórjuk a darabokra tö rdelt v a ja t és a sütőben 20 percig sütjük.
AMŰR, BUSA FELVIDÉKI MÓDRA
1 kg amiúr vagy busa, 1 kg burgonya, füstö lt szalonna, 4 db közepes nagyságú vöröshagyma, só, bors, m ustár, 3 d l tejfel.
Az am ú rt vagy busáit beirdaljuk, hom lokát hegyes késsel beszúrjuk, fe lhasítjuk úgy, hogy a szá já t m á r nem vágjuk át.1 kg burgonyát 1 cm vastag szeletekre' vágunk. Hagyományos tepsit erősen kizsíroziunk, előkészítünk 8 szelet u jjny i vastag füstö lt szalonnát és kockába vágunk 4 db közepes nagyságú vöröshagymát.A hala t egészben kívül és belü l is jól besózva és m egborsozva a tepsibe rak o tt ké t szalonna szeletre helyezzük. K örberak juk a burgonyaszeletekkel, m ajd a tepsi négy sarkába egy-egy szalonnadarabot teszünk. A hal esetleges ik rá já t vagy te jé t a fejbe, a kopoltyúfedő alá helyezzük. A hal gyom rába egy szelet szalonna kerül, a többi helyet a kockára vágott hagym ával tö ltjük ki. H agym át a fej üregébe is tehetünk. A m aradék hagym át a hal te tejére h in tjük és ide kerü l az utolsó szalonnaszelet is.A hal te sté re 5—6, a szalonnaszeletekre 1—1 késhegynyi m u stá rt teszünk. 3 d l vízben 1 kanál ecetet, sót, borsot és papriká t elkeverünk, s ennek felével a h a la t és a burgonyát meglocsoljuik, 3 d l te jfö lt rákanalazunk, m ajd az egészet előm elegített sütőibe tesszük. Az ízesített vízzel negyedóránként meglocsoljuk.Kb. 45 perc a la tt kész a ráchal és 3 d l te jfö llel lelocsolva, m elybe 1 k a nál pap riká t előzőleg elkevertünk, tálaljuk . (Egyesek tejföl nélkü l csak a vörösborral való locsolást ajánlják!) Tessék kipróbálni!!
3 9
A Flexibacter columnaris baktérium okozta halbetegségek
FARKAS JÓZSEF,H altcnyésztési K u ta tó In tézet, Szarvas
A Flexibacter columnah'is b ak térium, s az általa okozott kolum na- risz betegség világszerte igen gyakori. M int faku lta tív kórokozót először Davis (1923) ír ta le, később a világ m inden tá járó l, a legkülönbözőbb halfajokról jelezték a je len létét. Anderson és Conroy (1969) szerin t 1969-ig 36 halfa jró l m uta tták ki. Az első hazai izolálások Balázs és m tsai (1977) nevéhez fűződnek. Főleg m eleg vízben, a halaka t é r t különböző stresszhatások u tán gyakran léjp fel, és jelentős veszteségeket okozhat. Á ltalában halgazdaságokban fordul elő, és az okoz betegségeket, de term észetes vizekben is megjelenhet. így Pacha és Ordal (1970) szerin t erőm űvek okozta hőszennyezett te rmészetes vizekben gyakran jelentkezik. A Flexibacter columnaris a testfelü letet tám adja, de ritkábban a vérből és a paren- chimás szervekből is kim utatható. Helyi gyulladásokat okozva fekélyei általában a kopoltyún és a bőrfe lületen jelennek meg, illetve a farok és az úszó ro thadását okozhatják.
Az utóbbi években M agyarországon is több halfajon tapasztaltuk megjelenését. E m egfigyelésekről szeretnénk rövid tá jékoztató t adni. A megfigyeléseink nagy része a Tiszántú lra vonatkozik, de a ponty „ko- poltyűnekrózis” gyakoriságának felm érésekor dunántú li tavakban is végeztünk megfigyeléseket. Egy ré gebbi közlem ényünkben (Farkas és
Oláh, 1982) jeleztük, hogy a m ikroszkópos kim utatás m elle tt a bak térium m al sikeres fertőzési k ísérleteket is végeztünk. Az Anderson és Conroy (1969) á ltal közölt fajlistát, mely azóta alaposan kibővült, ú jabb fa jokkal egészíthetjük ki. így a folyami harcsa, törpeharcsa, fehér busa, pettyes busa, kecsege és az am ú r Flexibacter okozta betegségéről e jtünk néhány szót.
1. A Flexibacter columnaris igen gyakran m egjelenik a ponty „bakteriális kopoltyúnekrózisa’n során. Ez az egyik leggyakoribb hazai előfordulása. A Flexibacter columnaris szerepéről a ponty „kopoltyú- nekrózis” során m ár korábban és részletesen beszám oltunk (Farkas és Oláh, 1982).
A fenti közlem ényünket mintegy kiegészítve az 1. táblázatban 13 pontyállom ányban végzett felm érésünk eredm ényeit közöljük. A fe lm éréseket 1982 őszén és 1983 tav aszán annak eldöntésére végeztük, hogy a „bakteriális kopoltyúnekró- zis” és annak az előző közlem ényben felsorolt stádium ai (stressz okozta első stádium , Flexibacter colum naris okozta m ásodik stádium , és a harm adik, gyógyuló stádium ) milyen gyakorisággal fordulnak elő. Megjegyezzük, hogy az 1982. évi szokatlanul enyhe ősz m ia tt a tavak víz- hőm érséklete még novem ber első felében is 20 °C fele tt volt, illetve a harm adik, gyógyuló stádium ban a baktérium m ár nincs jelen a kopoltyún, s ezt a szakaszt term észetesen hideg vízben is m egtalálhat-
1. tá b lá i tFelm érések a „kopoltyúnekrózis” előfordulásáról 1982—83-ban. A „stressz okozta színváltozás” esetén a kopoltyún parazitát, vagy F lexibactert nem találtunk. Az „1—2” és „3—6” fokozatokkal jelzett kopoltyú torzulásokat b izonyítottan F lexibacter okozta. A „gyógyult torz” elváltozások esetében a kórokozót (okot) kim utatni már nem
lehetett
.Sorszám,k o ro sz tá ly
V izsgált S tressz okozta Torz kopo ltyú Torz kopo ltyú G yógyult haJtszám .színváltozás (db) (db) to rz kopoltyú
(db) (db) (1—2 fokozat) (3—6 fokozat) (db)
1982 ősze1. áruhal 100 — — — 42. kétnyaras 130 — — — —
3. áruhal 110 — — — 74. ivadék 100 3 — — —
5. kevert 95 — — — 66. kétnyaras 120 — — — 57. ivadék 150 — 16 13 —
8. ivadék 100 — — — —
9. ivadék 100 — 22 2 —
10. ivadék 100 — 14 5 —
11. ivadék 100 — 16 5 —
1983 tavasza 12. m ásod-
nyaras 100 — — — 1613. m ásod-
nyaras 50 50
juk. Az ősszel vizsgált h a t ivadék állom ányból négy esetben (7, 9, 11 számú felm érések) fordu lt elő a Flexibacter columnaris okozta „kopoltyúnekrózis”, s az állom ányok közel 20% -át károsította. A két és három nyaras állom ányokban a gyógyult torz kopoltyúk néhány százalékban fordultak elő. Ezek a példányok a fejlődésiben elm aradtak, s az átlagosnál jóval kisebb súlyúak voltak (1, 3, 5, 6 szám ú felm érések). A 12. számú tavaszi felm érés pontyai között az ősszel a F lexibacter okozta „bakteriális kopoltyúnekrózis” előfordulása 20% körül volt. Nem meglepő, hogy tavasszal „gyógyult, ism eretlen okok m ia tt to rz” kopoltyúk előfordulása 16% volt. A 13. szám ú felm érés során a kopoltyúk m árványozottak voltak, és a 12 °C-os víz pH -ja magas volt. Stressz okozta „kopoltyúnekrózist” állap íto ttunk meg. Az 5. szám ú fe lmérés holtág lehalászása során készült, a többit tavakban végeztük. A felm éréseket ru tin jelleggel végeztük, látszólag egészséges állom ányokban, kivéve a 13. szám ú felm érést, ahol kisebb elhullás is volt.
1983 nyarán 2—3 cm-es ivadékon ú jra észleltünk F lex ibacter okozta „bakteriális kopoltyúnekrózást”. A baktérium , a kopoltyú m ellett, gyakran a testfelszínen is fekélyeket okozott. Az elhullott halakon a F lex ibacter m indig jelen volt, közvetlen veszteséget tehát csak a m ásodlagos fertőzés okozott. A magas vízhőm érséklet m elle tt m ás előzetes stresszhatást nem sike rü lt egyértelm űen m egállapítani. Klórmeszezés és gyógytáp egyidejű etetése nyom án az elhullást sikerü lt m egállítani. A klórm ész a vízm inőségjavító h a tá sa m ellett közism erten fertő tlenítő hatású is. A jövőben megvizsgáljuk, hogy 5—10 kg/hektár klórmész, am ely 1 m -es vízm élységet fe lté telezve körülbelül 0,5—1 ppm rneny- nyiségnek felel meg, a F lexibacter colum naris szaporodását ténylegesen gátolja-e.
2. Igen gyakran előfordult a F lexibacter columnaris á lta l okozott fe- kélyesedés, ille tve farok és úszórothad ás harcsa ivadék nevelése során. Főleg m edencés haltartás esetén, a m axim um 10—15 cm nagyságú ivadék között jelentős elhullást okozhat. Igen gyakori m egjelenési form ája az 1. ábrán bem utato tt f a rokrothadás, m elyet a gyakorlati te nyésztők jól ism ernek. Más esetekben a bőrfelületet tám adja, és az epiderm isz felső rétegeinek elhalása során az egyébként fekete színű ivadékon szürkésfehér bevonatot hoz létre. Az elváltozásokból (m inden más esetben is) mikroszkópos v izsgálattal m u ta tha tók ki a F lexibacter columnaris fertőzések a har-
Flexibacter colum naris által okozott fa rok- és úszórothadás harcsa ivadékon. Az ivadék előnevelése haltartó m eden
cében történt
csa ivadékon néha mély, az Izomba hatoló fekélyeket is okozhatnak, s ez a ponty esetében is előfordul. A harcsa ivadékhoz hasonló, a bőr e lhalásával járó F lexibacter okozta betegségek a pisztrángterm elő országokban egyébként „sadleback disea- se” néven ism erik (Morrison és mtsai, 1981, GiorgeUi, 1982). B ár a kórokozó gyakran azonos, kü lönválasztják az úszó és farokrothadástó l („fin r ot ”). H álóketrecekben nevelt növendék harcsa állom ányban egy alkalom m al a kopoltyún észleltünk F lexibacter inváziót. A kopoltyú fe rtőzött gócain szürke lepedék jelent meg, s a hasüreg gyakran folyadékkal telt. A beteg á lla t nem táp lá lkozik és elhullott.
A betegség közvetlen k iváltó ja fe ltételezhetően it t is valam ilyen, nem identifikált stresszhatás lehetett. A fertőzést 50 m g/testsúly kilogram m Chlorocid injekcióval sikerü lt m egállítani.
A harcsa F lexibacter colum naris okozta betegségei érzékeny veszteségeket okozhatnak. Szükség van ezért a védekezésre, de főleg a megelőzésre. A medencés előnevelés viszonyai között a m edencék és csővezetékek rendszeres takarításával és fertő tlenítésével, a megelőző fürdetések tr i- paflavinnal, vagy antib io tikum m al viszonylag könnyen m egoldhatók. A m ár beteg állom ány kezelése gyak- ran negatív, vagy csak m érsékelt eredm ényre vezet.
3. A Flexibacter columnaris a pontyon egyes esetekben nem a kopoltyún, hanem csak a testfelületen telepszik meg. Nem ism eretes m iért okozza egyszer a kopoltyú betegségét, m áskor a bőrfelü let elhalását, vagy fekélyeket. Mivel másodlagos kórokozóról van szó, az invázió helye esetleg csak attó l függ, hol ta
lálhatók a testfelü let (kopoltyú) ap ró m ikrosérülései, m elyek Anderson és Conroy (1969) szerin t a Flexibacter columnaris tapadási helyei. Főleg ivadék, vagy egynyaras ponty akvárium i, vagy m edencés ta rtása esetén gyakori, hogy a bőrfelület felső rétege elhal, színe opálos lesz és lehám lik. Mivel a pontytest nem olyan sötét, m in t a harcsáé, ez néha nehezen vehető észre, s csak a k kor tűn ik fel az elváltozás, ha fekélyek is k ialakulnak. A fekély színe vörös, hasonlít a ponty erith roder- m atitisre, de nem veszi körül be- vérzéses udvar, m in t ez az erith ro- denm atitisre jellemző. Az izomba hatoló fekélyek k ia laku lására sokszor nincs lehetőség, m ert az á llat még előzőleg elpusztul. A kvárium i, vagy m edencés ta rtás esetén gyakran az is előfordul, hogy a bak térium invázió a testfelü letrő l a ko- poltyúra is átterjed , s o tt az 1. po n tban em líte tt „bakteriá lis kopoltyú- nekrózis” tüneteit idézi elő, illetve, m in t az 1. pontban em lítettük, a kopoltyúról a testfelü letre is á tm ehet a fertőzése.
4. Előnevelés a la tt levő kecsege ivadék Flexibacter columnaris okozta kopoltyú betegségét egy alkalom mal észleltük. A medencés előnevelés során 3—6 cm-es halakon több ezres állom ányban lépett fel a betegség, m elynek képe igen hasonló volt a ponty „bakteriális kopoltyú- nekrózisához”. Az érzékeny ivadék az egyik kopoltyú kb. 50%-os elhalása u tán elpusztult. Spontán gyógyulást, illetve az azt követő hiányos, torz kopoltyúkat nem. lá ttunk, a beteg egyedek (még a kezelés u tán is) m ind elpusztultak. A betegiség fellépése u tán antibiotikum fü rdetést alkalm aztunk, s ennek h a tásaként a nagyobb veszteséget s ik erü lt m egakadályozni.
5. M ásodnyaras am úr Flexibacter columnaris okozta kopoltyú betegségét egy alkalom m al vizsgáltuk. A halak tóból szárm aztak, ahol a betegség előfordulása nem volt je lentős. Csupán néhány beteg példányt sikerü lt kifogni. A betegség tavasz- szal a gyors felm elegedés u tán tű n t fel. E lhullásról nincsenek adataink.
6. 1982 során a Haltenyésztési K utató In tézetben nagyszabású h a lászatbiológiai m unka kezdődött. Ennek során a Körös holtágakból k ifogott halak vizsgálatára is sor került. A véletlenszerűen begyűjtött halak egészségi állapo tát is figyelem m el kísértük. így m ájusban a gyorsan felm elegedett vízből több beteg tö rpeharcsa kerü lt elő. Az esetek többségében a testen fekélyek voltak, m elyekből mikroszkópos vizsgálattal k im u ta ttuk a F lexibactert. Olyan esettel is ta lálkoztunk, am ikor a bak térium törpeharcsa kopolty ú já t is tám adta, a „ponty bak teriá lis kopoltyúnekrózisához” igen hasonló képet idézve elő. A F lex ibacter fertőzések valószínűleg nem okoztak jelentős elhullást, a halak valószínűleg tú lé lték a fertőzést, m ert a je lzett időpontban a holtágakon törpeharcsa pusztulás nem volt. A je lzett időben a holtágakból szár
mazó más halfajokon F lexibacter fertőzést nem észleltünk. A decem ber közepéig ta rtó m intavételezés során m ás alkalom m al a kifogott törpeharcsák F lex ibacter fertőzöttsé- gét nem tapasztaltuk.
7. 5 cm-es fehér busa ivadék Flexibacter columnaris fertőzését is m egfigyeltük egy alkalom m al. A halak előnevelése m edencékben folyt, s egy áthelyezés u tán a te s tfelszínen lépett fel, a F lexibacter invázió. Ennek során a pikkelyek lehullottak, m ajd az ivadék elpusztult. Néhány esetben a kopoltyúra is á tte rjed t a fertőzés, s o tt fehér lepedék je len t meg, hasonlóan a 4. pontban le írt kecsege betegséghez.
8. 1983. júniusában a Tiszából k ifogott m integy 150 vegyes hal ko poltyúját vizsgáltuk meg. K ét pety- tyes busán észleltünk elváltozásokat, és a F lex ibactert m ikroszkóppal is k im utattuk . Úgy tűn ik tehát, hogy a Flexibacter columnaris a te rm észetes vizek halállom ányán is előfordul, legalábbis a m eleg nyári időszakban.
ÖSSZEFOGLALÁS
A fen t le írt esetek álta lánosítása végett le írhatjuk , hogy a F lexibacter columnaris bak térium által okozott halfertőzések igen gyakoriak. Leggyakrabban intenzív m edencés-, vagy akvárium os ha lta rtás során lepnek fel, de főleg ponty esetében halastavi viszonyok között is gyakoriak. A term észetes vizekből kevesebb ad a t áll rendelkezésre, de úgy tűn ik it t is e lőfordulhatnak a bak térium által előidézett betegségek. Hasonlóan az irodalm i adatokhoz a Flexibacter columnaris a kopoltyún, vagy a testfelü leten okoz stresszhatások u tán m ásodlagos fertőzéseket. Meleg vízben, á lta lában 20 °C feletti vízhőm érsékleten jelentkezik. Mivel a h a lte nyésztés során a stresszhatások egy része, m in t például bizonyos törődés, vagy az időjárással kapcsolatos gyors vízhőmérséklet-váltoizások hatása nem küszöbölhető ki teljesen, a Flexibacter columnaris kisebb- nagyobb m éretű m egjelenésével ezu tán is szám olnunk kell.
(A tanulm ányhoz tartozó irodalom jegyzéket a szerző kérésre m egküldi.)
Fizessen
elő
a
HALÁSZATRA
4 1
Mikrokapszulázott tojástáp harcsa lárvának
O. TÓTH ERZSÉBET,H altenyésztési K u ta tó In tézet, Szarvas
A halterm elés in tenzifikálása szükségessé teszi a lárva m esterséges, jól kiegyensúlyozott, teljes é r tékű táplálékkal történő tak arm ányozását. Egyik megoldás a te rm észetes táp lálék folyam atos töm egtenyésztése, a m ásik a jól tá ro lh ató, az ado tt halfaj igényének m egfelelő száraz tápok kifejlesztése. A m esterséges táp lá lék „m egtervezésénél” nagyon sok szem pontot kell figyelembe venni, m in t pl. a táp lálék m éretét, színét, a trak tiv itásá t, rehidratálhatósági jellemzőit, úszóképességét, a táp részecskék vízben való eloszlási sa játságait, és hozzáférhetőségét. Továbbá m eghatározó tényező a hallárvák egyedi m érete, a ta rta lék táplálék felszívódásának időtartam a. M inthogy a haltenyésztés világszerte jelentős fejlődésnek indult, úgy m egnövekedett a sóféreg (Artemia) irán ti kereslet, hogy az igények kielégítése nem zökkenő- m entes, és főként nem olcsó. A to jás felhasználása halaknál első tá p k én t nem új ötlet. W oynárovich professzor ism ertette ugyancsak e lap hasábjain K. W. Chow „M icro- capsulated egg diets fó r fish la rva e ” (M ikrokapszulázott to jástáp hallár- váknak) címmel m egjelent közlem ényét és u ta lt rá, hogy ő m aga is e m unkában le írt tápot M adagaszkáron ponty és fehér busa lárvák etetésére alkalm asnak ta lálta.
K. W. Chow FAO -szakértő 1983- ban in tézetünkben dolgozva iavasol- ta e táp ném i technológiai m ódosítá sá t és harcsával való tesztelését,
m iután Thaiföldön a rohu-val (La- heo rohita) és a Clarias hastrachus- szál etetve azt, biztató eredm ényeket kapott. M unkánk eredm ényeit az Aquacultura Hungarica IV. szám ában (előkészületben) K. W. Chow ,O. Tóth E. and Gy. Papp Zsuzsanna: „M icrocapsulated egg, d ie t fór S ilurus glanis L.” címmel angolul közöltük, de feltételezve, a ha lte nyésztők e tárgykör irán ti érdeklődését, lényegét m agyarul is össze szeretném foglalni.
Az a körülm ény, hogy a főzés a la tt a tojás sárgá ja és a fehérje szeparált m aradhat, valam in t a főtt tojás sá rgá jának finom szemcsés tex tú rája , tu lajdonképpen elsőbb- séget biztosít a többi m esterséges s ta rte r táppal szemben. A to jássárga kiváló táplálék, b á r energ ia ta rta lm a m eghaladja, fehérjeszin tje v iszont alacsonyabb a tojás fehérjé jénél. A nyers tojásban ta lálható növekedésgátló avidin a tápkészítés folyam án főzéssel hatástalanítható . H ődenaturáláskor az album in vízben oldhatatlanná, és a m ikrobiális tevékenységgel szemben a nyers a lbum innál reziszten sebbé válik. Az in ta k t fő tt tojás napokig friss m arad és liofilizált á llapotban hosszú időn á t tárolható. Lényegében a m ixelt, hőkezelt tojás, a m ikrokapszulázott táp egy form ájának te kinthető, am elyben a viszonylag in stab il to jássárgát a sokkal ellenál- lóbb fehérje burkolja, azaz ebben a m akrokolloidális diszperz rendszerben a to jássárga a diszperzált fá zis, m íg a fehérje a diszpergáló közeg, m elynek koagulálásával e lérhető, hogy a fehérje ta rtósan burkolja
Iparszerű körülm ények között nevelt adagos harcsa (Tóth Á. felvétele)
be a zsírgömböcskéket. Ez a rend szer teh á t olyan em ulziónak m inősíthető, m elyben a to jássárga cseppecskéik fehérje m ikrokapszulákban helyezkednek el. A teljes to jás a legtöbb halfaj szám ára az élet első 10 nap jában m inden életfontosságú tápanyagot tartalm az, stab ilitása a vízben elég jó, biológiai O2-igénye alacsony és m ind em ellett könnyen elkészíthető. A m ikrokapszulák opá- los fehérjeburka elég jó fényvisszaverő ahhoz, hogy a halak észrevegyék, és így a viszonylag kis e te té si veszteség m ellett a víz minősége is kielégítő m aradjon. Je len m unkánk célja volt:a) a m ikrokapszulált s ta r te r to jástáp
tesztelése harcsával;b) harcsalárvák am m ónia és k arba-
m id ürítésének kim érése sim a és arg in innel k iegészített tojás tápok, valam in t term észetes etetése m ellett.
ANYAG ÉS MÓDSZER
Tartási körü lm ények , tápok készítése __
Még nem táplálkozó, 8 mg átlag- súlyú harcsalárvák 6 csoportját (250 db) laboratórium ban 4—4 dm 3 am m óniam entes vízben kétféle to jástáppal és ap ró ra vágott Tubifex fé reggel 14 napon á t ad lib itum e te ttünk. Az akvárium okat levegőztettük, a vizet naponta cseréltük. A vízhőm érséklet a laborhőm érséklet- tel 25—30 °C között változott. Az elpusztult lá rvákat naponta kiszedtük és lem értük. A 14. napon m inden halcsoportot lem értünk és 10 —10 halból am inósav összetételének m eghatározására testhom ogeni- zátum ot készítettünk.
A tojás táp készítéséhez 4 egész tojást, halak szám ára készült v ita - m inprem ix-szel és csukam ájolajjal 2 percig Biom ixben alaposan hom ogenizáltunk, m ajd 15 percig vízifürdőn gőzöltünk. A hőkezelés u tán ezt még C -vitam innal gazdagítottuk és iiofilizáltuk. A szárazanyagot 10— 100 u m m éretű szem csékre d a rá ltuk. Az egyik tápo t 100 g-onként 1 g L -A rgininnel egészítettük ki.
Tubifex
UREA ÉS AMMÓNIA MÉRÉSE
K ísérletünk 8. nap ján az ak v á riu mok vizéből 2 óránként, összesen 7 alkalom m al vett vízm intából a h a lak á ltal k iválaszto tt am m ónia- és karbam id m ennyiséget kim értük. E lső m intavétel közvetlenül az e te tés elő tt és a vízcsere u tán de. 9 órakor, az utolsó m in tavétel pedig közvetlenül a vízcsere előtt történt.
4 2
1. táblázatTojástáppal (1), A rgininnel dúsított tojástáppal (2) és T ub ifex féreggel (3) etetett halak
átlagos NH4-N és urea-N kiválasztása 24 óra alatt
Idő (órák) 1NH 4-N /ig hal—1
2 3•urea-N (Mg hal -1
1 2 3
0 0,86 0,43 2,25 — — —
2 4,27 5,02 9,41 — — —4 2,13 2,72 14,79 — — —6 0,42 3,07 17,74 — — nyomok
10 — 1,26 26,49 nyomok — 6,1813 2,10 2,68 74,22 0,50 nyomok 7,0224 9,20 10,23 87,39 1,17 1,60 32,33
2. táblázatN itrogén hasznosítás a különböző k ísérleti csoportokban
24 óra a la tt Tojástáp (1) T o jás+ A rg (2) Tubifex (3)Táplálékfelvétel, (M g 1583 1541 4151Nitrogénfelvétel, (Mg, 137 133 ,265U rea-N kiválasztás, (Mg 0,46 '0,7 15,16Am m ónia-N kiválasztás, /Mg 9,0 10,0 90,0Látszólagos
|9.2,0táplálék-N retenció, % 93,1 60,5
3. táblázatN övekedés és m egm aradás a különböző k ísér leti csoportokban
Az am m ónia m eghatározását Ber- the lit módszerrel, az uream é rést p e dig ureáz enzim m el 15 percig 37 °C- on történő inkubálás u tá n végeztük. M inthogy az ureáz a karbam idot (urei) am m óniára bontja , először m inden esetben k im értük a víz am m ónia koncentrációját, m ajd a z ure- ázzal kezelt vízm intában ism ét am m óniam eghatározás következett. Az urea-N koncentráció változásának követéséihez a 10 m g dm.- 3 koncentrációjú Reanal S tandardból 25— 1200 /Mg dm —3 hígítási so rt készíte ttünk és a VSU—2 spektrofotom éte rre l m ért, vakpróbákkal korrigált extinkcióértékeket a koncentráció függvényében ábrázolva készítettük el a standard görbét. Ezután a v ak próbával korrigált m in ta extinkció- jából a standard görbe a lap ján szám íto ttuk az urea-N koncentrációértékeket.
EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉSÜK
A fehérjéik norm ál katabolizm usá- ban keletkező am m ónia toxikus végterm ék, am elyet az állatok egy része kevésbé mérgező anyagokká, pl. ureává alakít. A vizi gerincesek általában am m ónia form ában ü rítik környezetükbe az anyagcsere végterm ék nitrogént, a csontos h a
lak pedig m ind a tengeri, m ind az édes vizi fajok, elsődlegesen kopol- tyú jukon á t választják ki az am m óniát (Forster és Goldstein, 1970; Fromm, 1968; Wood, 1958). Míg az ivaré re tt halaknál bőséges in form ációt ta lá lunk a végterm ék nitrogén elim inálásának m ódjára vonatkozóan, ennek vizsgálata az em brionális és lárvális stád ium ban elég szórványos. Sm ith (1957) le írta, hogy a p isztráng em brionális fejlődése során nem észlelt NH3-kiválasztást, ha viszont a végtenmék-N vissza - tartódik, szerin te valószínű a de- toxikáló ureaképződés. Ennek v iszont ellene szól a k im utatható u rea végterm ék igen pici mennyisége, és ez azt is sugallhatja, hogy ez esetleg a purinbázis (Goldstein és Fos- ter, 1965) vagy táplálók Arg enzi- m atikus bom lásterm éke lehet.
Rice és Stockes a „The Early Life H istory of F ish” (A hal korai élet- története) c. kötetben közölték a szivár ványos pisztráng em brió am m ónia és karbam idkiválasztására és akkum ulációjára vonatkozó m egfigyeléseiket. M egállapították, hogy a fejlődő pisztrángem brió jelentős mennyiségű HN4-N -et választo tt ki, am iből pedig a rra következtettek, hogy az NH3 kevésbé toxikus fo rm ába való alak ításának kicsi a szükségessége, hiszen a 10 nap a la tt akkum ulálódott anyagcsere végter
m ék nitrogén kb. egy tizede volt a 10 nap a la tt kiválaszto tt m ennyiségnek.
K ísérletekben igazolták, hogy a szivárványos pisztráng lá rva a szik anyag teljes felszívódásáig nem é r zékeny az NH3-ra, egész 100 mg dm- 3 koncentrációig. Viszont am ikor a szakanyag m ár m ajdnem felszívódott, a 24 órás közepes tolerain- ciahatár a lá rváknál is 2—4 mg dm—3, hasonló az ivarérettekéhez.
Más feltevések szerin t az u rea- szintézis következm énye lehet a p u rinbázis katabolizm usának, vagy k eletkezhet az arg in in enzim atikus bontásával. Az utóbbi hipotézist lá tszik alátám asztani, hogy a szabad Arg változást az em brionális fejlő dés folyam án hasonlónak ta lá lták az ureáéhoz, bár az Arg koncentrációk m agasabbak voltak annál. Az em brionális fejlődés során s ikerü lt ugyan ném i arg inázak tiv itást is k im utatni, b á r a rendk ívü l kis kon centrációja ennek az arg in in t u reá- ra és o rn itin re bontó enzimnek, csak részben m agyarázhatná a kelés elő tti u rea em elkedést. U gyanakkor a kikelés u tán m ért m egem elkedett arg inázaktiv itást nem követte m egnövekedett u rea kiválasztás. H arm adik hipotézis, hogy az u rea fo rm ában detox ikált NH3 ú jra felhasználódik az em brionális fejlődés sorá n oly szükségszerűen felfokozott AS- és fehérje szintézisben. A csontos halakban eddig nem írták le az urea ú jrahasznosításának m echanizm usát, b á r Brookban és W hite ly 1954-ben közölték, hogy a starfish em brióban ureáz enzim ak tiv itást m értek, mely feltételezésük szerint felelős az urea-N hasznosításáért (reciklizálásáért) azaz vélem ényünk szerin t az ureából felszabadíto tt am m ónia inkább beépül a p irim idin- bázis és AS szintézisbe, m in t k iválasztódik. E szerzők elképzelhetőnek ta rtják az ureáz enzim bakteriális eredetét, bár W ood (1958) valam in t K aushik és m tsai (1983) iv a ré re tt szivárványos pisztrángnál je len ték telennek ta lá lták a bakteriális u rea- bontást. Idézett szerzők vélem ényét összefoglalva a szivárványos p isz tráng em brió és lá rv a kizárólag csak am m óniát választ ki, az em brionális fejlődése so rán keletkezett kis m eny- nyiségű urea valószínűleg a szikanyag erg in in jének enzim es bontásából szárm azik, merít a te ljes em brió összfehérjéjének csökkenésével egyidejűleg szabad arg in in növekedést észleltek. H arcsafélék am m ónia vagy u reak iválasztására sem m ilyen adatot nem találtunk. K ísérle tünkben a 12 napos leső harcsalárva am m ónia és u rea k iválasztását a rg in innel dúsíto tt és sim a to jástáppal valam int term észetes táp lálékkal (gyűrűs féreg) történő etetéssel 24 órás in tervallum ban nyomon követtük.
A v ízm in tákat az etetés u tán i 0., 2., 4., 6., 10., 13. és 24. órában v e ttük. A m érés eredm ényeit az 1. és2. táblázatiban foglaltuk össze. A m ért értékek bizonyítják, hogy a le ső harcsa lárvánál a szivárványos pisztráng lárvátó l eltérően m érhető
4 3
m ennyiségű ureakiválasztást észleltünk.
A kiválaszto tt urea-N m ennyisége a term észetes táp lálékot fogyasztó csoportoknál szignifikánsan n a gyobb, m in t a kétféle tojástápnál, és m ár az etetést követő hatodik ó rá ban m egjelenik a vízben, nyom okban. Az arg in innen dúsíto tt to jástáp etetésénél csak a tizenharm adik órában, viszont az argininkiegé- szítés nélküli tápnál valam ivel korábban, a tizedik órában észleltünk urea-N nyomokat.
A Tulbifex féreggel táp lá lt halak urea-N kiválasztása több m in t húszszorosa a mesterséges tápon ta rto tt halakénak, ugyanakkor a felvett a r- gininm ennyiség kevesebb, m in t k é t
szerese a to jástáppal bev itt arginin- nek (2. táblázat). Továbbá az argi- ninnel dúsíto tt to jástápon ta rto tt halak urea-N kiválasztása nem k ü lönbözött szignifikánsan a sim a to jástápot fogyasztókétól. Következtetésképpen ezek az eredm ények ellentm ondanak azon feltevésnek, hogy a csontos halaknál ü ríte tt u rea k izárólagos vagy fő forrása a táplá- lék-arginin lenne. A term észetes táp lálékkal e te te tt halak lényegesen nagyobb m értékű N -kiválasztása v a lószínűleg a to jástápokon ta rto tt h a lakénál intenzívebb anyagcseréről tanúskodik. Ez az intenzitás m ásfelől tükröződött a csoportok eltérő testtöm eg gyarapodásában is (2. táblázat). E gyarapodásbeli e ltérésnek feltételezésünk szerin t fő oka
lehetett, hogy a teljes tojásból k é szült táp ja ink fehérje/összes energia aránya nem volt olyan kedvező a harcsa szám ára, m in t a Tubifex tápláléké, hiszen a m esterséges tá pokon ta rto tt harcsák jobb nitrogén retenciója ellenére lényegesen k isebb gyarapodási értékeket m értünk a féreggel táp lá lt halakhoz képest. E feltevésünk igazolására a tojástáp m ódosított fo rm ájával további k ísérleteket k ívánunk folytatni.
A lárvális halnevelés eredm ényességének m ásik lényeges fokm érője a m egm aradási százalék, jelen k ísérletben m indhárom táp etetésénél elég jónak ítélhető (3. táblázat).
(A h iva tkozo tt közlem ények jegyzé ké t a szerző kérésre m egküldi.)
FELVILÁGOSÍTÁST ADNAK FIÓKJAINK:
fá j j É tr .
BAJA, B éke tér 7.Tel.: 11-009.T elex: 28 1249
BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság útja 33.Tel.: (66) 23-745.T e le x : 08 3368.
DEBRECEN, Som anffy u. 1/c.T el.: (5i2) 11-508.
GYÖNGYÖS, Zöldfa u. 2.T el.: (37) 11-538.
GYŐR, Jedlik Á nyos u. 2.Tel.: (96) 18-346.
KAPOSVÁR, N oszlopy Gáspár u. 10.T el.: (82) 12-422.
KECSKEMÉT, Budai U. 6.T el.: (76) 11-795.
MISKOLC, B ajcsy-Z silinszky u. 1. Tel.: (46) 36-546.T elex: 06 2297.
NAGYKANIZSA, Piac tér.T el.: (93) 11-444.
NYÍREGYHÁZA, Hímes u. 52.Tel.: (42) 11-406.T elex: 07 3359.
PÉCS, Ybl M iklós u. 7.Tel.: (72) 15-808.T elex: 01 2296.
SIÖFOK, Zsilip sor 2.Tel.: (84) 10-013.T elex: 22 5219.
SZEGED, Marx tér 1—3.Tel.: (62) 14-312.T elex: 08 2443.
SZEKSZARD, Széchenyi üt 21. Tel.: (74) 11-321.
SZÉKESFEHÉRVÁR, Piac tér 37.Tel.: (22) 11-299.
SZOLNOK, Ságvári krt. 38.T el.: (56) 11-904.T elex: 02 3379.
SZOMBATHELY, B ajcsy-Z silinszky u. 25.Tel.: (94) 11-357.
TATABANYA, Ifjúm unkás út Tel.: (34) 13-519.
VESZPRÉM, G yertyánkút u. 2. T el.: (80) 12-574.
Felvásárlás:H A L É R T É K E S Í T Ő V Á L L A L A TBeszerzési osztálya
Budapest V., Münnich Ferenc utca 26.Telefon: 117-232 Telex: 22 5466
4 4
A halak növekedésének v iz s g á la taA növekedési adatok a fa jtan e
mesítéssel és a halgazdálkodással foglalkozó szakem berek szám ára egyaránt fontosak. Lényeges szem pont ugyanis, hogy az egyes fajok, fajták , illetve populációk m ilyen gyors ütem ben alak ítják á t a ren delkezésükre álló táplálékkészletet em beri fogyasztásra alkalm as h a lhússá.
A növekedési sebesség a h alastavakban tenyésztett és a term észetes vizekben élő populációknak egya rá n t az egyik legfontosabb é rté k m érő tulajdonsága, m eghatározása azonban nem m indig könnyű feladat.
Tenyésztett halak esetén egyszerű a helyzet, hiszen életkoruk ism ert, így a próbahalászatok a lk a lm ával végzett súly- vagy hosszm érések közvetlenül tá jékozta tnak az adott időszakra eső átlagos növekedésről. Természetes populációk esetén azonban — m ivel a koreloszlás, illetve a kifogott halak életkora, nem e ism ert — nem elegendő csupán a m éretek felvétele, hanem em ellett valam ennyi vizsgált pé ldány életkorát külön-külön m eg kell határozni.
A KORMEGHATÁROZÁS
Az egyik legrégebben ism ert, Pe- tersen nevéhez fűződő m ódszer azon alapul, hogy a halak szaporodása töbnyire az évnek egyetlen, m eghatározott időszakához kö tőd ik és ennek következtében a korosztályok tes tm éretei többé-kevésbé elkülönülnek egymástól. Az azonos időpontban kifogott halak testhossz- gyakoriságát ábrázolva olyan görbét kapunk, am ely az egyes korosztályoknak megfelelő átlagos testhossz- értékeknél helyi m axim um okkal ren delkezik (1. ábra), segítségével te há t m ind az életkor, m ind az á tla gos testhosszúság m eghatározható. A m ódszer azonban nagy szám ú k ifogott hal hosszadatának feldolgozása esetén is csak akkor használhat, ha a m in tában a legfiatalabb ko rosztály is képviselve van, de a k ü lönböző év járatok átfedése m ia tt — m elyet az ábrán szaggatott vonalak jeleznek —, az idősebb példányok korának m eghatározása m ég így is bizonytalan.
Az eljárások m ásik csoportja azon alapul, hogy a m érsékelt égövi h a lak anyagcseréjének sebessége — az évszakoknak, illetve a hőm érsékletnek megfelelően — periodikusan változik. Ennek következtében a kem ényebb állom ányú szerveiken (pikkelyek, csontok, hallókövek) a fák évgyűrűihez hasonló növekedési zónák képződnek, am elyeknek szám ából a példányok életkora m egállapítható.
Legegyszerűbb a pikkelyekből m in tá t venni, így többnyire ezeket
használják korm eghatározásra. A megfelelő testtá jró l ve tt és m egtisztíto tt pikkelyek vizsgálata tö rténhet sztereom ikroszkóppal, profilprojek- torral, vagy egyszerűen diavetítővel kivetítve. Az évgyűrűk a p ikkelyek átvilágításával készített fényképeken is jól lá thatók (2. ábra), így azonos nagyítás m elle tt a növekedés- vizsgálatokhoz szükséges m éréssorozatok elvégzésére is alkalm asak.
résszel — vékony szeletet kell k é szíteni. Ügyelni kell arra , hogy a m etszetet a csont tövéről kapjuk, ugyanis az újabb csontállom ány k ép szerűen rakódik rá a meglévőre, s ennek következtében a csont tövétől távolodva az évgyűrűk szám a csökken. Az így elkészített és xilol- lal á tita to tt m etszetek évgyűrűi szte- reomákroszkóppal jól kivehetők, és— a pikkelyeikhez hasonló módon— fényképfelvételek készítésére is alkalm asak (3. ábra).
A pikkelyek és a csontm etszetek nem csupán az életkor m egállapítására használhatók fel, segítségükkel m eghatározhatók a halak korábbi években e lért testhosszai is, ugyanis a pikkelyek vagy csontm et-
2. ábra. Egy negyedik életévét betöltött csuka p ikkelye
A pikkely nélküli harcsák életkorá t általában a csontok növekedési zónái a lap ján határozzák meg. A kereskedelm i forgalom ba kerülő h a laknál a mellúszó első, elcsontosodott sugarának használata te rjed t el leginkább, m ivel ennek kioperálása csupán jelentéktelen sérüléssel jár, így lényegében nem csökkenti a hal értékét.
A kioperált csontból — finom fű-
szetek sugarai és a testhosszak között összefüggés, és pedig többnyire lineáris összefüggés m uta tha tó ki.
A TESTHOSSZ VIISSZASZÁMÍTÁSA
Az összefüggés m egállapítására ábrázoljuk pontokkal koord ináta- rendszerben az egyes példányok pikkely- vagy csontsugaraihoz (s) tartozó te sth osszértékeket (L)! H a a pontok megközelítőleg egy egyenes m entén helyezkednek el (4. ábra), akkor az összefüggés lineáris, teh á t a legkisebb négyzeték m ódszerével (ld.: Sváb, 1973) m eghatározhatjuk a pontokhoz illeszthető egyenes
3. ábra. A harcsa úszósugárcsontjának xilo lla l átitatott m etszésén jól k ivehetők
a növekedési zónák
4 5
4. ábra. A pikkelyrádiusz (s) és a testhossz (L) összefüggése a tiszai csukánál
egyenletét. Az összefüggés általános form ája:
L. = a + b • s,am elyben „a” az egyenes m etszéspontja az Y-tengelyen, „b” pedig az egyenes meredekségéit m utató irány- tangens.
(Ha egyenesünk az origón megy át (a = 0) vagy ettől csak kevéssé té r el, az egyenes évgyűrűk sugarának megfelelő testihossz egy egyszerű a ránypárra l kiszám ítható. Lea fo rm ulájával :
SnL n — ------- L j
S
ahol Ln az n -ed ik évgyűrűnek m egfelelő testhossz, sn az n-ed ik év gyűrű sugara, ,,s” a p ikkely vagy csontm etszet teljes sugara, L pedig a hal testhossza a m in tavétel idején.
Gyakoribb azonban — a példak én t fölhozott tiszai csukák esetében is ezt lá th a tju k a 4. ábrán —, hogy az összefüggés ugyan lineáris, de az egyenes nem az origón megy át. Ilyen esetben — Fráter és Lee a lap ján — a következő összefüggéssel szám ítható ki a korábbi te s thossz:
SnLn — a -j---- 1— (L—a)
s(Az „a” korrekciós tagot úgy é r
telm ezhetjük, m in t a pikkelyzet k ialakulásakor, illetve az úszósugár elcsontosodásakor meglevő te s thosszt.)
A megfelelő összefüggés segítségével a m in ta valam ennyi példányá
nak m eghatározhatjuk az egyes é le tévekben elért testhosszát, és ha az azonos korosztályokra vonatkozó adatok középértékeit vesszük, va lam elyest m ár tá jékozódhatunk a po
pulációra jellemző átlagos növekedésről.
E lőfordulhat azonban, hogy az idősebb korosztályokra kapo tt é r té kek — a vizsgált példányok kisebb szám a következtében — nem tü k rö zik a tényleges átlagot. A tiszai csukák pikkelyek a lap já n m eghatározott testhosszadataiból (1. táblázat, a) pl. az olvasható ki, hogy a 8 éves példányok kisebbek, m in t a 7 évesek, am i nyilvánvaló kép telenség. A m atem atikai m odellek k ikü szöbölik az ilyen h ib ák at — a lk a lm azásuk m á r csak ezért is k ívánatos —, az igazi jelentőségük azonban abban m utatkozik meg, hogy a növekedés fo lyam atának egzaktabb le írásá t is lehetővé teszik, ezért a tudom ányos igényű vizsgálatokban m a m ár nélkülözhetetlenek. E m ódszerek m eghonosítása és elterjesztése hazánkban dr. Bíró Péter nevéhez fűződik.
A NÖVEKEDÉS MATEMATIKAIMODELLEZÉSE
Az egyik legrégebben alkalm azott modell kidolgozása W alford nevéhez fűződik.
Tapasztalatból ism ert, hogy a halak évenkénti testhossznövekedése a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, ezért ha a testhosszaka t az idő függvényében ábrázoljuk, egy kezdetben gyorsan, m ajd egyre lassabban em elkedő görbét kapunk. W alford úgy k erü lte ki a görbe m atem atikai le írásának nehézségét, hogy az egyes életévek (növekedési periódusok) végére e lért testhosszt (Lt + i) nem az idő, ha-
4 6
6. ábra. A telítetlenség (a m axim ális testhossz és az elért testhossz különbsége) term észetes alapú logaritm usának
ábrázolása az idő függvényében
nem a növekedési periódus kezdetén meglevő (tehát az 1 évvel korábbi) testhossz függvényében áb rázolta, és ily módon a növekedési görbét lineáris összefüggéssé a la k íto tta (5. ábra).
A tiszai csukákra vonatkozó W al- ford-egyenes egyenlete:
L t + 1 = 163,73+0,8376 L t,
am elyben Lt a „t” éves korban e lé rt hossz, L t+ i pedig az egy évvel későbbi testihossz.
lA m odell használhatóságát számos vizsgálat erősítette meg, de ezek során az is bebizonyosodott, hogy nem tek in thető általános é r vényűnek. A tiszai csukák növekedésének le írására például nem a legmegfelelőbb, m ert — m iként az1. táblázat „a” és „b” rovata inak összehasonlításából k iderü l — elég jelentős eltérések vannak a p ikkelyek alapján m eghatározott és a W alford-egyenlettel szám ított m éretek között.
A növekedés pontosabb m egközelítésre ad lehetőséget a B ertalanffy- -féle modell, m elyet Beverton és Holt alkalm azott először a halak növekedésének leírására. Ez a modell
lényegében egy telítődési függvény, am elyben a növekedés sebessége az elért testhossznak az elm életileg le hetséges m axim ális testhossztól való távolságával, azaz a telítetlenséggel arán y o s:
dL------ = K (Loo — L)
dtEnnek a lap ján a halak „it” éves k o rban e lé rt testhossza a következő egyenlettel fejezhető ki:Lt = Jjoo [1 — e -K (t - tO )]5
ahol L a m axim ális (asszimptótikus) testhossz, K a növekedés sebességét jellem ző állandó, t 0 az a hipotetikus időpont, am elynél a testhossz n u llá val egyenlő, „e” pedig a term észetes logaritm us alapszám a (=2,718).
A m axim ális testhosszt (L) a W alford-egyenletből határozhatjukmeg, ugyanis azt a hosszúságot je lenti, am elynél a növekedés megáll. Ez pedig annak a pontnak az ordiná ta- vagy abszcisszaértéke, am elynél az Lt és az L t + i é rtéke egyenlő, vagyis ahol a növekedési egyenes metszi az origóból 45°-os szög a la tt m eghúzott egyenest (5. ábra). P éld án k b an :
aLoo = —— = 1008,5 mm.
1—b
|7. ábra. A T isza csukáinak növekedése j!a B ertaianffy-m odell szerint (L: testhossz, t: életkor). A pontok a pikkelyek alapján m eghatározott testhosszadatokat
jelzik .
4 7
A K és a t 0 m eghatározásához ábrázoljuk a telítetlenség (Loo — Lt) term észetes alapú logaritm usát az idő függvényében (6. ábra)! A pontok i t t is egyenest határoznak meg, am elynek m eredekségéből m egkaphatjuk a B ertalanffy-egyenlet K á llandóját. Ugyanis am ilyen gyorsan közelít a telíte tlenség a nullához, olyan gyorsan közelít a testhossz is a m axim ális m érethez. Az előjel azonban ellentétes, m ert am íg az idő előrehaladtával a telítetlenség csökken, addig a testm éret növekszik.
(Példánkban az egyenes egyenlete:In (Loo — L t) = 6,7898—0,1695 t,
am elybőlK = —b = 0,1695.
Végül pedig: a t 0 az az abszcisz- szaérték, am elynél a telítetlenség m axim ális, tehát Loo-nel egyenlő. Az előbbi egyenes egyenletéből:
a—lnLoot 0 = ------------= —0,75.
KA m eghatározott állandókkal m ost
m ár fe lírha tjuk a példánkban szereplő csukaállom ány növekedését kifejező összefüggést:
L t = 1008,5 [1—e—0,lG95(t + 0,75)].Az egyenlet a lap ján k iszám ított
testhosszadatokkal (1. táblázat, c) m egrajzolhatjuk a növekedési görbét, am ely a 7. ábra tanúsága szer in t jól illeszkedik a pikkelyvizsgála tta l kapott értékekhez.
1. \táblázat
É le tko r(év)
T esthossz (mm)-a)
P ik k e ly eka lap ján
b)W alforda lap ján
c)B e rta lan ffy
a lap ján
1 249,5 300,9 258,82 367,4 415,7 875,73 474,5 512,0 474,54 563,3 592,6 557,75 643,2 660,0 62(8,06 695,7 716,6 1687,38 741,7 764,0 737,48 737,0 803,6 779,79 833,0 836,8 815,4
A p ikkelyek alapján m eghatározott, a W alford-m ódszerrel és a B ertalanffy-
egyen lette l szám ított testhossz összehasonlítása a tiszai csukánál
Más elgondolások a növekedést — a kém iából ism ert autokatalízishez hasonlóan — olyan folyam atként é r telmezik, am elynek sebessége a m ár e lé rt testhossztól és a m axim um tól való távolságtól egyaránt függ. Az ilyen, úgynevezett logisztikus függvény képe jellegzetes S-alakot m utat, am elyben a sebesség egy kezdeti lassabb szakasz u tán gyorsan, m ajd ism ét lassabban növekszik. Logisztikus függvénnyel az egészen fiatal példányok növekedése is jellem ezhető, am i a B ertalanffy-m odellről
nem m ondható el. (A 7. ábra pontozott szakasza ugyanis nem a növekedést tükrözi — hiszen negatív életkor a valóságban nem létezik —, hanem csupán a görbe lefu tását m utatja.) A gyakorlatban azonban általában a halak növekedésének nem a korai, hanem a középső, legintenzívebb szakasza képezi a vizsgálat tárgyát, és ennek le írásá ra — m iként m in tapéldánk is m u ta tja — az összefüggés jól megfelel.
A B ertalanffy-egyenlet állandói a növekedés jellem zése m elle tt a populációk biom asszájának és p rodukciójának szám ítására is felhasználhatók, így tehát az IBP (Nemzetközi Biológiai Program ) újabb kiadású kézikönyve is joggal a ján lja a v ilág szakem bereinek figyelmébe. A téma iránt érdeklődőknek egyébkén t a következő m unkáka t a jánlom:Bíró P.: The growth of bleak (Al-
burnus alburnus L.) . . . Annál. B ioi. Tihany, 1975. 42. 139-156.
H arka Á .: G row th of pike (Esox lu- cius L.) . . . Tiscia (Szeged), 1983. 18. 105—114.
Ricker, W. E. (ed.): M ethods fór As- sesm ent of Fish Production in (Fresh W aters. Ovford and Edinburgh, 1971. (IBP H andbook No 3.)
Sváb J.: B iom etriai m ódszerek a k u tatásban. Budapest, 1973.
Dr. Harka Ákos
HÁLÓKÉSZÍTÉSHúzóhálók és tartóhálók készítését vállaljuk
BHRBIKALI HALTERMELÉSI RENDSZER
Dombóvár. Szabadság u. 10, 7200.Telefon: Dombóvár, 11-48.
4 8
Természetes zeolitásvány ammóniaszűrésének vizsgálata
KOZÁK BALÁZS,HAL—INNO, S zigetszentm iklós
KOZÁK TERESA,MGSZV, B udapest
M agyarország nagym ennyiségű geoterm ikus forrással rendelkezik, valam int sok hővel szennyezett v izünk is van. Az energiaválság h a tására egyre több helyen hasznosítják a m eleg vizet az é let legkülönbözőbb területein. A hasznosításból a halászat is egyre nagyobb szerepet vállal.
A geotermikus forrásvízzel tá p lált iparszerű halászati telepek ó riási előnye, hogy az egész évben azonos intenzitással fo lyhat a h a lte rmelés, így a hal tenyészideje je len tősen csökken m inim ális, re la tív energiaigény m ellett. A forrásv ízben sem m ilyen halparazita nem él, s így a tenyészanyaggal bekerü lt parazitás betegségek könnyen leküzdhetők. A m eleg- és hidegvíz megfelelő arányú keverésével a h a lakat egész évben optim ális hőm érsékleten lehet nevelni. A hőforrások hasznosításának még számos előnyével szemben, a vízm inőség viszont akadály t tám aszt. Ezért szám talan esetben a v izet közvetlen halászati célokra felhasználni nem lehet.
A vízminőség leggyakoribb lim itáló tényezői a m agas kénhidrogén, m etán-, széndioxid-, vas-, m angán-, am m ónia- és n itritszin tje. A kénhidrogént, m etán t és széndioxidot könnyen el lehet távolítani a víz előlevegőztetésével. A vas-, m an gántartalom csökkentése m ár bonyolultabb e ljá rás t is igényel. Az előlevegőztetés során vas- és m an- gánhidroxid keletkezik, am i csapadék form ájában k iválik a vízből. M echanikai szűréssel a csapadék a vízből kiszűrhető. A csapadék k iszűrésének szükségességét, a ra jta megtelepülő baktérium ok, egysejtűek jelentős m ennyiségű oxigén elvonása indokolja.
Az előlevegőztetés h atásá ra csökken a víz szabad szénd iox id -tartalma, azonban m egem elkedik a víz pH -értéke. Ez, az ún. W oker-görbe szerint, döntő módon befolyásolja az am m ónium -ion á ta laku lását am m óniává. Ez az ún. disszociálatlan am m ónia a világon üzemelő, ipa r- szerűen term elő halászati telepen a term elés leglényegesebb lim itáló tényezőjévé vált. Az iparszerű te lepeken az am m ónia a vízbe három forrásból kerü l bele. A hőforrások vize általában ta rta lm az valam eny- nyi am m óniát. A m ásodik forrás a halból első sorban a kopoltyún á t eltávozó am mónia, m íg a harm adik, az ürülék és a takarm ánym aradványokból felszabaduló am m ónia. Is
m eretes, hogy a disszociálatlan am m ónia 0,025 mg/1 töm énységben nem káros sem m ilyen halra (EIFAC, 1970, 1971). A m agasabb disszociála tlan am m ónia m ennyisége azonban k iha t a növekedésre. Az egyes fajok disszociálatlan am m ónia tű ré se különböző. Az angolna növekedése például 0,5 mg-N/1 disszociálatlan am m óniaszinten teljesen leáll (K. Sadler, 1980).
A v íz am m óniatarta lm át azonban igen d rága eljárásokkal lehet csak csökkenteni. Ez okból megvizsgáltunk egy olcsónak tűnő am m óniaszűrési eljárást, am elyet alkalm aznak m ár az akvarisztikában is. A szűrőanyagot akvaszorb 2—4 néven forgalm azzák.
V izsgálataink célja nagy vízhozamú, 2000—10 000 1/m in, halászati telepek vizének am m óniam entesítése ill. am m óniaszint csökkentése volt.
M agyar és külföldi ku tatók vizsgálatai szerin t a Tokaj-hegységben ta lálható zeolitásvány, a klinoptilo- lit (CaNa2Al2SÍ70i8 • 6 HoO) am m ónium -ion szűrő tulajdonságokkal rendelkezik. Irodalm i adatok a lap ján a zeolitok víztisztításra való a lkalm azását három tényező határozza meg:
— A vizet először m echanikai ú ton meg kell tisztítani a lebegő anyagoktól.
— Nem ism ert a zeolitok am m óniaszűrésének a sebessége.
— A zeolitot bizonyos idő elteltével regeneráln i kell (Üveges, 1981)
ANYAG ÉS MÓDSZER
Vizsgálatainkhoz az OrszágosÉrc- és Á sványbányák HegyaljaiMűveiből kaptunk Zeofilter RCL 2—4 ásványt, öntözőcsőből készítettünk három „töltetet”, am elyek két oldalról be voltak fenekelve. Egy fél colos csövön keresztül a víz fe lülről, gravitációsan folyt át a tö lteten, s alu l az elfolyó nyíláson tá vozott. Az elfolyt vizet egy-egy tú lnyomóval elláto tt term elő m edencébe vezettük. Ezek a vizsgálatok során nem voltak halasitva. A negyedik term elő m edencébe a vizet szűrés nélkül engedtük bele. Innen v e ttük a kontroll m intát. A vízm inták a t h a t ó rán keresztül óránként, s a továbbiakban négy ó ránkén t v e ttük. A víz am m ónia tarta lm át Ra- delkás op 109 m értük. A vizsgálatokat m inden alkalom m al azonos időben á llíto ttuk be. A tö ltetek 2,5— 5 kg voltak. A 2,5 kg tö ltetlen 1,64 1/min vízfolyást, az 5 kg tölteteken 6,66 1/min és 8,33 1/min v ízátfolyást biztosítottunk. Egy-egy tö ltetben a zeolitot 1 m m agasságban, több ré tegben, 2 m m átm érőjű szűrőkre helyeztük. Tudniillik a bevezető vizsgálódások alkalm ával, az t tapasz ta ltuk, hogy az á lta lunk készített tö ltetben a zeolit rövid időn belül erő sen tömörödik, s az átfolyó víz hozama roham osan csökken.
M éréseinkkel az alábbi kérdésekre kerestünk választ:
— Milyen összefüggések vannak a
4 9
vízhozam, a zeolittöLtet tömege és a szűrés ideje között?
— M ennyi zeolit szükséges 2000— 10 000 1/m in vízátfolyású rendszerek am m ónia m entesítésére?
— Milyen időközönként kell r e generálni a tö ltetet?
EREDMÉNYEK
A kontroll vízm inta am m ónium - ioin ta rta lm á t 100%-osnak vettük. Ez az egész vizsgálati idő a la tt állandó volt. A két vízm inta, a szű rt és a kontroll, százalékos am m ó n u m -io n ta rtalm ának a különbségét a szűrés hatékonyságának tek in te ttük . .
A szűrés hatékonysága és a szűrési idő között az 1. ábrán látható görbéket kap tuk a különböző súlyú tölteteken átfolyó eltérő vízhozam okra. Az így k iszám ított eredm ényeket analizáltuk, s észrevettük a hatékonyság és a vízhozam közötti összefüggést, am i a 2. ábrán lá tható. A vízhozam logaritm izált
2. ábra. A zeolitszűrő hatékonysága az átszűrt vízhozam függvényében, ahol t] — hatékonyság, Q — vízhozam logaritm izált értékei
1. táblázat
24 órás regenerálás esetén szükséges zeolitásvány m ennyisége különböző v ízátfolyásm ellett
Vízátfolyás(1/min) 2000 4000 6000 8000 10 000
Töltetsúly(kg) 2200 4500 6800 9100 11 300
mennyisége és az am m ónium -ion szűrésének hatékonysága között egyenessel leírható korrelációs összefüggést találtunk.
AZ EREDMÉNYEKMEGVITATÁSA
A zeolitásványok am m ónium -ion szűrésének hatékonysága nem egyenesen arányos a szűrési idővel. Az első percek igen kedvező 26—30%- os hatékonysága k é t ó ra a la tt 20% alá süllyed. A következő 25—40 ó rá ban a szűrés hatékonysága 10—20% között mozog. A szűrés további folyta tásának a gyakorlatban nincsen jelentősége, m ert az am m ónium -ion megkötése az elkövetkező 24 ó rá ban 10% a la tt van. Az am m ónium - ionnal feltöltődött tö lteteket regeneráln i kell. A regenerálás gyakorisága a tölteteken átfolyó vízhozam tól függ. Látható, hogy az azonos tölteten a nagyobb vízhozam nál 5 óránként, a kisebb vízhozam nál 50 óránként kell regenerálni a zeolit- ásványt.
A m ikor a zeolit tö ltet sú lyát a felére csökkentettük az átfolyó vízhozam ot a negyedére kellett csökkenteni, hogy hasonló regenerálási időt kapjunk.
M odell k ísérleteink segítségével kiszám ítottuk, hogy m ekkora tö lteteket kell alkalm azni 2000—10 000 1/m in átfolyó vizes rendszerek am m ónium -ion 10—30% -kal való csökkentéséhez (1. táblázat).
A feltöltődött töltetek regenerálása három m ódszerrel tö rténhet (Ü veges 1981).
— 100% -os regenerálási hatásfokot csak áram lásos regenerálási eljárással lehet elérni (200 kg NaOH/ /m3 zeolit a vegyszerigény).
— 79%-os hatásfok érhető el e l
árasztásos regenerálással (20 kg NaOH/m3 zeolit a vegyszerigénye).
— Az NH4+ ionok egy részét el lehet távolítani vizes öblítéssel ill*. vizes-levegős visszam osatással. Míg az előbbi hatásfoka 17,6%, az u tóbbié 37,9%. A halászatban a legalkalm asabbnak a vizes-levegős öblítés tűnik, am ennyiben ezt a szűrési e ljá rás t alkalm azzák.
V élem ényünk szerin t az am m ónium -ion csökkentését az átfolyó v izes rendszerekben ez az e ljárás o tt nem oldja meg, ahol a geoterm ikus források vize m agas am m ónium tar- talm ú. A jánlatos használni viszont olyan rendszerekben, ahol a 10—30 % -os NH4+ csökkentés a term elést biztonságosabbá teszi, illetve ennek megfelelő m ennyiségű halla l növelni lehet a halhozam ot, term észetesen a gazdaságossági szem pontok figyelem - bevételével. #
Horgászcikk-készítő Vállalatának első szervizboltja a fővárosban
1984. ja n u ár végén Budapesten a VI. Rudas László u. 57. szám a la tt m egnyílt a MOHQSZ—HOKÉV első szerví zboltja. M int azt Ágh Károly a v álla la t igazgatója m egnyitóbeszédében ism ertette, vállalatuk eddig a Rozsnyai u tcai telepen foglalkozott ugyan javítással, de az ügyfelek és a javítási m unka viszonylag tá vol voltak egymástól, így c sa k hosz- szabb idő u tán tu d ták a válla lt m unkát a m egrendelőnek átadni. A ja vítási tevékenység volum ene m in tegy 300 000 Ft, ehhez körülbelül ugyanennyi garanciális javítás já rult.
Az új bolt sokkal jobb helyen fekszik, m in t a régi telep — a Nyugati pályaudvartó l gyalog, vagy tro lival megközelíthető, de nincs mesz- sze innen a Horgászbolt sem, ahol nagyobb vásárlásaikat in tézhetik a horgászok. Az új szerviz 35 m^-es helyiségben k erü lt k ialakításra. A
jobb helykihasználás érdekében galé riát a lak íto ttak ki, így a te rü le t 75% rkal m egnőtt. Az em eleten k erü lt elhelyezésre az a lkatrészrak tár, valam int a szociális létesítm ények. A szerviziben egyenlőre 4 régi szakem ber dolgozik, ak ik rem élik, hogy annyi m egrendelésük lesz, hogy az üzem et ren táb ilisan tu d já k m űködtetni. A jó alkatrészellátás lehetővé teszi, hogy a javítások zöm ét cserével azonnal m egoldhassák. Az új szerviz létesítését azért is üdvözöljük örömmel, m ert a sok nyugati eredetű, drága horgászfelszerelés szakszerű jav ítása végső soron dollárim port-csökkenést eredm ényez, így népgazdasági hasznot jelent. A MOHOfSZ és a HOKÉV vezetői eb ből kiindulva nem a m inden áron való nyereségességet ta r t já k szem előtt, hanem a horgászok jobb k iszolgálását.
T. B.
5 0
A szövetkezeti halászat történetéből
/FORDULAT ÉVE A HALÁSZATI SZÖVETKEZÉSBEN
1948 a politikai hatalom átvétel éve. Ebiben az évben egyesül a két m unkáspárt, m egterem tik a pro letá rd ik ta tú rá t, ezzel lehetővé válik a népi dem okratikus viszonyok gyökeres átalakítása és a szocialista te rmelési viszonyok létrehozása, h a lászszövetkezetek m egalakítása. Ezt a folyam atot segíti elő a 2150/1946 (III. 6.) M. E. szám ú rendelet m ódosítása tárgyában kiadott, 8580/1948 (VIII. 17.) K orm ányszám ú rendelet.
A szocialista átalakulás közben számos fontos kérdésben is segíteni kellett a halászati szövetkezés fe jlődését, a halászok életszínvonalproblém áitól kezdve a korszerűbb halászszövetkezetek m egalakítását g.
A halászat további korszerűsítésére szükség van. Pontosan m u ta tja ezt a B aja a la tti Szeremle halászati szövetkezetének alapvető gondja 1948-ban. A legfontosabb problém ájuk, halászatból nehezen tudnak megélni, holott a víz nem is kevés. „Óriási terület, hatalm as vízi la tifundium , m ert k iterjedése 5600 hold. Alig van e szövetkezetnél nagyobb az országban. Csupán csak a váci halászszövetkezet á ll előtte 7932 holdjával, és a paksi szövetkezet, ahol a vízi nagybirtok 5817 ho ldra megy.
E hatalm as vízi terü letek m elle tt mégis tengődés a halász élete, m in t a magános, vizenjáró em beré, aki halász, de üres tarisznyájában ko torász.
A szövetkezet elnöke m agyaráz: — H át kérem , tennünk kell v a
lam it, m ert a term észetes vizek hal- tenyésztéséből nem tudunk megélni.
A term észetes vizek haltenyészté- séből! A nnyit je len t ez, hogy a Duna főágya és folyam i ágyai nem term elnek annyi halat, am ennyi megélhetést tudna nyújtan i és biztosítan i a körülbelül 100 tagból álló ha-
É 1
lász-szövetkezetnek. A 100 tag az 100 család. A szövetkezet tavalyi évi halterm elése 650 m ázsa volt. Egy családra, vagy egy halászra tehát pontosan 5,6 m ázsa hal esett egy esztendőben. Ha a budapesti fogyasztói á ra t veszem alapul, akkor á tlagban 14 forintos ha lá ra t lehet szám ítani kilogram m onként, m ert a ponty kilója 29 forint, a harcsáé
A győri Előre Htsz nagybajcsi haltároló rendszere
Halárusítás a paksi Vörös Csillag Htsz népszerű bárkáján
m ég drágább, 35 forint, a halászok azonban nem csak nem es ha la t fognak. No m ár m ost 14 fo rin tjáva l számolva, egy család évi keresete 9100 fo rin t volna, am iből esetleg m eg is lehetne élni.
A m ikor ezt így számolgatom, az egyik szövetkezeti tag hatalm asa t csap az asztalra és szinte k iá ltva m ondja:
— H iba van a szám ítás körül.— M iért?1— H át azért, m ert m i átlagban 4
forin to t kapunk a hal k iló jáért, az pedig családonként 2600 forin tnál nem tesz ki többet.
így ju tunk oda, hogy egy-egy család m unkájából 6500 fo rin t szétm állik, elemésztődik azon az úton, am íg a hal a hálóból a városi fogyasztóhoz jut.
— H át máért nem értékesítenek m aguk közvetlenül?
E rre válaszként a rró l panaszkodnak, hogy akkor meg az adók v in nék el a halász keresetét. K im ondom, bár nem tudom , hogy m eg-
5 1
1983 őszén Császárszállásról lengyel kam ionok szállították a busát
(Tóth A. felvételei)
győzlöm-e őket, hogy a kereskedő is adózik, és mégis megél a halászok m unkájából.
A halászok azonban a rra gondolnak, hogy fokozni kell a term elést, hogy megélhessenek. A term elés fokozását pedig úgy képzelik el, hogy a Duna holtágait tavakká a lak ítják á t és rá té rnek a haltenyésztésre, így akarják elérni, hogy évi te rm elésük 1500 m éterm ázsa legyen.
Ezt a tenyésztő m unkát m ár m egkezdték ebben az esztendőben, a tavakká alak íto tt ágakban elég szépszám ú ivart te lepítettek és az őszön m ár élvezni is fogják a kezdem ényezés előnyeit. Szép és dicséretes dolog, de ugyanakkor a sa já t é r té kesítés megoldása nélkül ez a szövetkezeti vállalkozás tulajdonképpen a kapitalizm ust szüli ú jjá . A kap italizm ust úgy, hogy a kereskedői é r tékesítés m ellett a halászok m unkájának a haszna nem a szövetkezeti gazdálkodásban, nem is a tagok gyarapodásában fog m egm utatkozni, hanem a kereskedő egyéni tollasodá- sában. Termelés, éspedig korszerű termelés' és értékesítés, ez a következő évek feladata. 1952-ben m ár az egyes szövetkezetek fuzionálásával 26 bérlő szövetkezet dolgozott a term észetes vizeken. E rre az időre ú jra elérték a m ostoha körülm ények között gazdálkodó szövetkezetek a II. v ilágháború előtti term éseredményt. A továbbfejlődés szükségszerűsége hozta m agával, hogy te rm előszövetkezetekké alaku ljanak át.
1952 nyarátó l az esztendő végéig alakultak á t a mezőgazdasági tsz- ek m in tá já ra halászati term előszövetkezetekké, az akkori gyakorlat szerinti legm agasabb fokú közös gazdaságokká. A szervezeti változásokat elismerő, az új, a szocialista viszonyoknak megfelelő szövetkezeti halászat m egterem téséhez m ajd a 27/1953 (VI. 4.) M. T. szám ú rendelet ado tt kibontakozási lehetőséget,
m ely az önálló halászati szövetkezetek m egalakításáról intézkedik.
Ez szerin t:1. § 1) M inden halász-szövetkezet a földm űvelésügyi m iniszter engedélyével önálló III. típusú halász-szövetkezetté a laku lha t át.2) Dolgozó halászok a f. m iniszter engedélyével a jelen rendeletben m eghatározott feltételek m ellett újonnan is a lak ítha tnak halász-szövetkezeteket.2. § Halász-szövetkezetté való á ta la kuláshoz szükséges, hogy a szövetkezet m űködésében legalább tíz dolgozó halász tagként vegyen részt és a szövetkezet gazdálkodásába legalább 500 ka t. hold halászatra a lkalm as v ízterület legyen.3. § 1) A halászati gazdálkodáshoz szükséges v íz terü le t halászati jogát az állam határozatlan időre ad ja a szövetkezet használatára.A vízterület k iterjedését és fö ld ra jzi fekvését, az á talakulást illetve ú jonnan a lakulást engedélyező h atározatában a FM állap ítja meg.4. § 1) A szövetkezet feladata:—a halászati gazdálkodáshoz szükséges v ízterületek gondozása, jó karban tartása , állandó javítása és bővítése;— a v íz terü le tek halállom ányának állandó fejlesztése;— a halállom ány gazdaságos k ite rm elése az ide vonatkozó törvényes rendelkezések be ta rtásáv a l;— a kifogott hal közös értékesítése.3) A szövetkezet a halászati gazdálkodás érdekéiben feldolgozó konzer- válót, árusító (halcsar n ok), fogyasztási (halászcsárda) és halászati tevékenységgel összefüggő m ás m elléküzem ágakat (halászháló', halszállító kosarak készítése sfb.) is lé tesíthet és ta r th a t fenn, de csak olyan m értékben, hogy a főüzemág halászati jellege m egm aradjon. A szövetkezet a tagok á ltal bev itt fö ld területen melléküzemágiként mezőgazdasági term elést is folytathat.5. § 1) A szövetkezet csak alapszabályzat (alapszabály) szerin t m űködhet.6. § 1) Á talakulás e se té n ...3) Az átalaku lást illetőleg újonnan a laku lt szövetkezetek 1953. évi janu á r 1. nap játó l kezdve a fennálló
1. A HAKI halegészségügyi laboratórium ában m ódszereket dolgoztak ki halpatogén baktérium ok vízből való izolálására, és az elterjedésük felm érésére számos vizsgálatot végeztek. Az Aeromonas hydrophila, Ae. pun ctata baktérium ok a halas vizekben m indig jelen vannak, s szám uk néha meglepően magas. Egyes közlem ények az Aerom onas bak térium okat bizonyos vízszennyeződések indikátor szervezetének ta rtják . Szá-
rendelkezéseknek megfelelően jövedelem adót és forgalm i adót kötelesek fizetni, viszont tagodnak a m unkaegységek a lap ján k ifizetett részesedése a jövedelemadó alól mentes.7. § A szövetkezet a halászati jog használatánál köteles az alapszabályzat elő írásait m aradék ta lanu l b e ta rtani, s így köteles gondoskodni azoknak a korszerű fe jle tt technikai e ljárásoknak és m unkam ódszereknek bevezetéséről, am elyek biztosítják a folyókon, holtágakon és tavakon a nagyüzemi, társas m unkaszervezet keretei között történő tervszerű és eredm ényes halászati gazdálkodást. Köteles továbbá gondoskodni a víz- terü letek megfelelő halasításáról, s a halivadék állandó utánpótlásáról, tudom ányos eszközök és eredm ények alkalm azásáról, a szakm ai felkészültség fejlesztésével a halállom ány növeléséről és m inőségének ja v ítá sáról. Köteles végül a rábízott v a gyont m in t társadalm i tu la jdon t k ü lönös gonddal őrizni, gyarapítani és a népgazdaság érdekeinek m egfelelő módon hasznosítani.11. § A halászatra vonatkozó jogszabályok m ódosítása és kiegészítése tárgyában k iadott 6700/1945 (VIII. 25.) M. E. sz. rendeletnek a halászszövetkezetekre vonatkozó rendelkezései és jelen rendelettel e llen tétes m inden m ás jogszabály ha tá lyá t veszti.”
E rendelkezés érvényesítése, gyakorlati alkalm azása általában a m agyar halászat és az önálló szövetkezetek gazdasági m egerősödéséhez vezetett.
A 27/1953-as szám ú MT rendelet k iadása u tán bebizonyosodott, hogy a halászati tudom ány eredm ényeinek közös hasznosítása, a korszerű eljárások bevezetése érdekében szükség van egym ás kölcsönös segítésére. így e felism erés ú tján a laku lt m eg 1957. feb ruár 19-én érdekvédelm i szervük a „H alászati Szövetkezeti Központ.” S ezzel a m agyar szövetkezeti halászatban egy újabb és felfelé ívelő korszak kezdődik, am ely az előző évek eredm ényeire épülve további erőteljes! fejlődést te tt lehetővé.
Varga László
m űk néha több tízezres nagyságot é rhe t el egy m illiliter vízben.
A Flexábacter colum naris bak térium ok a halas vizeinkben ugyancsak jelen vannak, de szám uk lé nyegesen kisebb, esetleg nem is m u ta thatók ki. Az eddig m é rt m axim ális szám uk 200 sejt/m l volt. E számok nem biztos, hogy a tényleges helyzetet jelzik, m ert a F lex ibacter fe ltételezhetően bomló szerves anyagok felületén, jellegzetes kolóniákban
Kutatásunk hírei
5 2
koncentrálódik. A m érések fo ly tatódnak és eredm ényeinkről részletesen beszámoló készül.
2. A HAKI halegészségügyi osztáL lyán dr. Farkas József tudományos osztályvezető vezetésével több, ed dig ism eretlen halpatogén bak tériu m ot vizsgálnak. Az egyik kéthetes harcsaivadék tömeges elhullását okozta. Legjellegzetesebb tünete, a beteg ivadék fejének pirossá v á lása, ezért az eddig ism eretlen betegséget a harcsaivadék „piros fe j” betegségének nevezték el. A beteg á lla t elpusztul. A kórokozó egy Vib- rio baktérium , de valószínűleg nem azonos a tengeri halakról ism ert Vib- rio anguillarummial.
Az utóbbi időkben több alkalom m al is izoláltak téli halelhullások során, hazánkban eddig ism eretlen baktérium okat. Ezek közül a legérdekesebb egy Flavibacterium , mely telelő harcsa és fehér busa e lhu llásá t okozta. A fenti bak térium ot ed dig csak lazacfélékrői izolálták, s az első közlemény e bak térium létezéséről 1978-ban jelent meg. Hazai fe ltűnésének érdekes vonzása, hogy te lelő melegvizi halakon je len ik meg egy olyan kórokozó, m elyet eddig csak hidegvizi fajokon ism ertek. A két baktérium ról a közeljövőben részletes beszámoló készül.
3. H azánk term észetes vizeinek egyre fokozódó szennyezettsége sú lyos problém ákat, gondokat okoz a haltenyésztésben. Egyre sürgetőbb feladat ezért a vízrendszerek őshonos halfaunájának megóvása, fenntartása.
A HAKI m unkatársa i több éves ku ta tási program keretén belül 1982- ben a Körös és vízrendszerének h a lászatbiológiai felm érését kezdték el. Az általános felm érő jellegű m unka m ellett, amely a halállom ány szerkezetének m egállapítására és a tá p lálékbázis v izsgálatára te rjed ki, k u ta tják a gazdaságilag fontos halaink (ponty, süllő, harcsa, angolna) növekedés1 in tenzitását, az eltérő vízminőségű holtágakban.
A halak fogási helyét pontosan topografálják egy ún. élőhely m unkalápon. A halak környezetét is vizsgálták, m inden alkalom m al bak- terdo-, fito- és zooplankton, zooben- tosz, zoonekton minőségi és m eny- nyiségi összetételének, valam in t az éves foszfor és nitrogén m ennyiségének m eghatározását elvégezték. A két év a la tt eddig évesen kb. 5— 6000 balegyedet vizsgáltak meg. K ét gazdaságilag fontos halfaj, a süllő és a fehér busa esetében a b é lta rta lm at is vizsgálták. A fehér busa béltartalom ban ta lá lha tó zooplankton szervezetek arán y a nagym értékben függ a környezet fito- és zooplankton tag jainak arányától. A Körös vízrendszerében a fehér bu sa m axim ális elérhető testhossza 1153 mm, testtöm ege pedig 28 380 g. A süllő növekedése a Körös ho ltágakban jó, testm éreteiknek jól m egfelel tömeggyarapodásuk.
A program beindításakor a külföldi halászatbiológiai m ódszerek hazai adaptálására is figyelem m el voltunk.
A ku ta tási program jelenleg az adatok m ind nagyobb szám ú gyűjtésének stádium ában van..
4. Az elm últ évben a balatoni h a lászati ku ta tási program keretében egy hónapot tö ltö tt a H A K I-ban A. G. Poddubnij, a biológiai tudom ányok doktora, a Szovjetunió Tudományos A kadém iája Belvízi Biológiai K utató Intézete Ichtiológiai O sztályának vezetője. Segítségével M agyarországon elsőnek beindíto ttuk a b iotelem etriai kutatásokat. Ezen belül az egyik legfontosabb m ódszer az u ltrahangos halkövetési eljárás. A kism éretű u ltrahangos adóval m egjelölt hal mozgása a Szovjetunióban k ifejleszte tt berendezéssel egy hónapig nyom on követhető. A kapott eredm ények lehetővé te szik, hogy az egyes halfajok és halpopulációk m ozgásának törvény- szerűségeit m egism erjük. Ez a h a lászati gyakorlatban a fogástechnika továbbfejlesztését teszi lehetővé. Az eddigiekben értékes inform ációkat kap tunk a fehér busa m ozgásáról és tartózkodási helyeiről, am ely eredm ények a visszafogási hatékonyság növelését segíthetik elő. A szovjet kutató segítségével m egterem tettük a c lehetőséget a halkövető m űszer hiazai előállításának.
A biotelem etriai kutatások m ásik m ódszere az echográfos h a lra j- keresés, illetve halm ennyiség meghatározás. A m ódszer alkalm azási lehetőségeit 1983-ban in tézetünk m unkatársai Z. Hadzsijszkij, bolgár k u ta tó segítségével vizsgálták a B alatonon. A kapott eredm ények a lap ján m egállapították, hogy a m ódszer a hazai sekély tavainkban, ho ltágainkban csak a speciálisan sekély vizekre k ifejlesztett japán FE—450- es echográf alkalm azásával lehet eredményes.
5,. A Haltenyésztési K utató In tézetben közel egy évtizede kezdődtek el a sekély tavak nitrogénforgalm ának m egism erésére irányuló k u ta tá sok, m elyek keretében több szakte rü le te t képviselő m unkacsoport k idolgozta a különböző halhústerm elő rendszerek nitrogén kom partm entjei- nek és főbb áram lási ú tja inak egységes elvek alap ján történő vizsgálati módszereit. F eltá rták az eltérő halashasznosítású ökoszisztémákban a nitrogénkötés, nitrifikáció, am m óniafelvétel, üledék-víz határfe lü le ti diffúzió folyam atait, m elyek ism eretében lehetővé vált egy-egy rendszer nitrogénmérlegének, felállítása, a halastavak term őképességének és m űtrágyázásának optim alizálása. A nitrogénforgalm i ku ta tással segítették a kopoltyúnekrózis kóroktaná- nak fe ltárásában is Hortobágyon.
A tém ában ezideig számos tudom ányos közlemény m elle tt három kandidátusi és két egyetemi doktori értekezés készült el és kerü lt m egvédésre.
K andidátusi értekezések:— M ohamed Ibrah im El Samira:
Nitrogénkötés, am m ónia- és n it- rátfelvéte l sekély tavakban.
— M ahm ud Ahmed Abdelm oneim : N itrogénkötés és denitrifikáció
m agyarországi sekélyvizi üledékben.
— W agdy Mohamed M ahm oud El- S arraf: A m inósavak és m ikrobiá- lis ak tiv itás m agyarországi sekély tavakban.
6. 1983-b,an a Haltenyésztési K utató In tézet Táplálkozás élettani és Takarm ányozási O sztályának h á rom m unkatársa készítette el és védte m eg egyetemi doktori é rtek ezését. Szabó György tudom ányos ügyintéző, dr. Tóth Erzsébet tém avezetésével készítette el „H ulladékfehérjék alkalm azása harcsatápokban” című doktori m unkáját. É rte kezését „sum m a cum laude” m inősítéssel védte 1983. feb ruárjában a Keszthelyi A grártudom ányi Egyetemen. Csengeri István tudom ányos m unkatárs, dr. Oláh János tém avezetésével készítette e l „Belső és k ü lső tényezők h atása a ponty (Cypri- nus carpio L.) lip id je inek zsírsavösszetételére” című doktori m unkáját. Értekezését „summa cum laude” minősítéssel 1983. decem berében védte m eg a Kossuth Lajos Tudom ány- egyetemen. Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna tudom ányos ügyintéző, dr. Oláh János tém avezetésével készíte tte el „Sekély tavak és holtágak am inosavainak minőségi és m ennyiségi elemzése” című doktori m u n k ájá t. ;
7. Ryszard Klik, a Szczecini M ezőgazdasági A kadém ia (Lengyelország) Tenger-biológiai In tézetének m unkatársa m egkezdte kéthónapos tanu lm ányú tjá t a HAKI Táplálkozásélettani és Takarm ányozási Osztályán. R. K lik Lengyelországban a Szczecin m elle tti „Dolna O dra” hőerőm ű hűtővizére te lep ített ketreces halgazdaságban végez takarm ányozási • kutatásokat. Az ösztöndíjas a HAKI-ban a zsíroknak a ponty ta karm ányozásában betöltö tt szerepét tanulm ányozza az intézet recirku lá- ciós rendszerében beá llíto tt nevelési kísérletekben. K lik kolléga len gyel m unkatársa J. F ilipak korábban 6 hónapig dolgozott m ár ezen a tém án szintén dr. Csengeri István tudom ányos m unkatárs és dr. Tóth Erzsébet tudományos osztályvezető irányításával.
8. Dr. Michel P etitjean , a Párizsi VII. Egyetem Rendszerbiológiai In tézetének professzora ötödször é r kezett egyhónapos tanu lm ányú tra a HAKI Táplálkozásélettani és T akarm ányozási Osztályára. T anulm ányú tja többéves együttm űködési program hoz kapcsolódik, am elynek során különféle indító és előnevelő tápok előállítására és alkalm azására végeznek vizsgálatokat. Az idei vizsgálatok különféle m ikrokapszulázott laboratórium i tápok e lőállításával kezdődnek, m ajd a tápokat elő- nevelési k ísérletekben tesztelik, évszaktól független szaporítással előá llíto tt ponty lárvákkal az in tézet recirkulációs üzemében. E s ta rte r ku ta tási program ot dr. Csengeri Is tván tudom ányos m unkatárs irán y ítja.
Dr. Oláh János
i 5 3
TILÁPIÁK JAPÁNBAN, a Felkelő Nap országában egyre nagyobb é r deklődés nyilvánul meg a k itűnő húsú, A frikában őshonos tiláp ia h a lak iránt. Jó llehet több m in t 100 tilápia faj ism ert, a tógazdák — szerte a nagyvilágban — csak 5 fa jt t a r tanak, szaporítanak, ezek a következők: Sarotherodon mossambicus,S. niloticus, S. hom orúm , S. aureus és a Tilapia zillii. Japánban, főleg K yushu térségében foglalkoznak az újdonságnak számító halakkal. Egy- egy h a lta rtó m edence 300 m2-es mélysége 40—45 centi, naponta l 1/^ alkalom m al szűrik, cserélik a nyáron 28, télen 25 °C hőm érsékletű v izet, m ely legtöbbnyire geoterm ikus (termál) eredetű. Az előnevelt ivadék 45, az egynyarasnál idősebb hal 35% fehérjé t tartalm azó tápot kap. AQUACULTURE MAGAZINÉ, Vol.9. (1983) N° 5.
*
„C A IR O X ” A CSODASZER? A z A m erika i Egyesült Á llam okban fo rgalomba hoztak egy új, vízregeneráló anyagot „C A IR O X ” néven. A gyártó szerin t a „C A IR O X ” nagyhatású oxidálószer, m ely bevethető oxigénhiány esetén, kénhidrogén mérgezésnél, különféle szennyező anyagok m egsem m isítésénél, roteno- ne és antim ycin semlegesítésénél. AQUACULTURE M AG AZIN É, Vol. 9. (1983) N° 5.
*
MAGÁTÓL FELSZÍVJA. A világhírű „Hach Company” megkezdte gyártását a TenSette TM márkajelű automata pipettáknak. Kétféle típust készítenek: 0,1—1,0 ml-est és 1,0— 10,0 ml-est. Az újonság lényege: a
beállításnak megfelelően szívja fel az oldatban levő vegyületeket, reagenseket, gyógyszereket stb. anélkül, hogy tévedne. Vízkémikusoknak, halegészségügyi szakembereknek és természetesen tógazdáknak ajánlják az újdonságot. AQUCULTURE MAGAZINÉ, Vol. 9. (1983) N° 5.
*
KRILLFELDOLGOZÁS — KORSZERŰEN. A Szovjetunióban új technológiát dolgoztak ki és helyeztek üzembe a k rill-rákok (főleg a Déli- Sarkot övező tengerekben, sok millió tonna m ennyiségben jelenlevő, kis- testű rákok) feldolgozásánál. A k rill- rákok mindössze néhány centi test- hossziúságúak. Egyszerre több százezer példányt tisztítanak, így h ú
súk em beri fogyasztásra hozzáférhető lesz. A z új technológia szerin t a rá kok kem ény k itinpáncélját lézersugárral roncsolják, m ajd a puha húst vízzel kiöblítik. Ez a folyam at m indössze 10 percig ta rt. U tána a k r il l- húst fagyasztják vagy konzerválják. A kem ény kitinpáncélt sem dobják ki — porrá őrlik és takarm ányba keverik —, m ert sok foszfort és m eszelt tartalm az. TASZSZ/NSZ (1984) N° 1.
*
CÁPALELET. K aliforniától (USA) délre, néhány őscápa m aradványra bukkantak. M egállapították, hogy
a réges-rég k ipusztu lt cápák valóságos óriások voltak, hiszen testhosszuk m eghaladta a 30 m étert, fo gaik fé r fi ökölnél is nagyobbak voltak. DEUTSCHER ANG ELSPO RT , Jahrg. 35. (1983) N° 12.
INDIA CSELEKSZIK. Ind ia egyre több tengeri halászhajót épít, hogy fokozza halzsákm ányát. K orszerűen felszerelt kutatóhajók já rják — főleg az Indiai-óceán térségét, hogy m inél kedvezőbb h a ljá r ta helyeket ta láljanak , ahol jelentős zsákm ányra lehet szám ítani. DEUTSCHER ANGELSPORT, Jahrg. 35. (1983) N° 12.
*
KAGYLÓS AKVAKULTÚRA. Bulgáriában, a Fekete-tenger partján immár évek óta működnek akvakul - túrák, ahol többek között feketekagylót és osztrigát termelnek. Egy- egy ilyen egység évente 20—30 tonna ehető kagylót termel. 1983-ban már lehetett „aratni” a teljesen kifejtett kagylókból. DEUTSCHER ANGELSPORT, Jahrg. 35. (1983) N° 12.
*
SZŰR IS, TEMPERÁL IS! A világh írű EHEIM cég (D—7301 Deizisau) új rendszerű vízszűrőket hozott fo rgalomba. A 2013', 2015 és 2017 jelű filterek 250, 350, és 500 liter ű r ta r talm ú akvárium okhoz rendszeresít- hetők. A m ellett, hogy nagy hatásfokkal tisztítják , szűrik a vizet — egyúttal a k íván t hőfokra — kom pu ter technikával — is felm elegítik és azonos hőm érsékleten ta rtják . Egy m ásik filterú jdonság — a 2007 je lű — 30—60 literes m edencékhez
Miről
a külföldi
rendszeresíthető, ó ránként összesen 180 liter vizet szűr és m indössze 3 w att áram ot fogyaszt! PÉT (1983) N° 12.
*
ATOM TEM ETŐ ÉS A H A LA K . Szakhatósági fe lügyele t m ellett, radioaktív hu lladékot sü llyeszte ttek el az A tlanti-óceán északkeleti részén. A N ém et Szövetségi Köztársaság Halászati In tézete ellenőrző vizsgálatokat végze tt a m egadott térségben azzal kapcsolatban, hogy a terület halaiban nem .halmozódott-e fe l a sugárzó anyag? A hulladék elhelye
zés nem okozott szám ottevő sugár- terhelésit \a környezetben, a kifogott ún. hosszúfarkú halak (Macrouridae családba tartozók) nem voltak radioaktív anyaigokkal szennyezettek. FRANKFU RTER ALLG EM EINE ZTG. (W83) X. 12.
*
A HIDEGBEN JOBB! Főleg a mélytengerekben élő, nem ritkán 20 méterre is megnövő óriás kalmárok (= lábasfejű állatok) többnyire halakat zsákmányolnak, esznek. A kalmárok pedig az ámbrás ceteknek esnek áldozatul... A több száz méter mélységekben élő kalmárok csak nagy ritkán kerülnek a felszíni vizekbe és még ritkábban a halászok hálójába. A közelmúltban egy norvég kutatónak sikerült elejteni egy óriási kalmárt, méghozzá egy olyan példányt, ami még élt! Nyomban beható vizsgálat alá vonta — megállapította, hogy a kopoltyúval lélegző állat vérében nem hemoglobin, hanem réztartalmú hemocianin (= oxidáltan kék, oxigénmentesen színtelen vérfesték, melyben a rézionok
5 4
számol be
sajtó?
kötik meg a felvett oxigént) van, méghozzá meglehetősen csekély mennyiségben. Ez a hemocianin csak alacsony hőmérsékleten képes az állat számára elegendő oxigént tárolni, szállítani és leadni. A hemocianin oxigéntmegkötő képessége 15
°C hőmérsékleten négyszer kisebb, mint 3 °C hőfokon. Ebből a tényből kiindulva a norvég kutató arra a következtetésre jutott, hogy az óriás kalmárok — többek között — azért élnek a tengerek mély részein, mert ott alacsony a hőmérséklet, ami megfelelő élettani sajátságaiknak, mindenkori anyagcseréjüknek. KOSMOS (1983) N° 12.
*
LAZACTENYÉSZTÉS. K anadában is— az intenzív halászat és horgászat m ia tt — szükségessé vá lt a la zac mesterséges szaporítása. Csupán B ritish Colum biában 17 állam i h a lkeltető állom ás m űködik. A leg7 ú jabbat m integy 360 millió fo rin tnak megfelelő összegért létesítették— üzeme autom atizált és kom puter vezérlésű. BLINKER, (1983) N° 3.
★
BORSOS KEDVTELÉS. A kanadai British Columbiában, heti 1500 dollárért (= vagyis kb. 60— 70 000 fo rintért) bárki horgászhat lazacra. A borsos árajánlatban a szállás és a teljes ellátás benne foglaltatik. (E x - lusive Fishmg Ltd.). BLIN K E R (1983) N° 3.
★
MODERN HALGAZDASÁG (= Moderné Fischwirtschaft — eredeti cím) címmel írt 376 oldalas szak
könyvet a nálunk is jól ismert német szakember, Dr. Werner Stef- fens. A 17X24 cm méretű, 212 ábrával ellátott könyvet a Neumann- Neudamm Yerlag (NSZK) jelentette
meg, ára 24,— W DM. A könyv a hagyományos tógazdálkodási módszerek mellett ismerteti napjaink legmodernebb haltenyésztési és tartási módszereit, az akvakultúrák jelentőségét.
★
ÚTMUTATÓ — HALSZÖVETTANHOZ. T. H ibiya japán szerzőtől m egje len t egy halszövettani atlasz (eredeti címe: An A tlas of Fish Histo- logy). A 147 oldalas könyvet a s tu ttgarti Gusfav Fischer Verlag je len tette meg.
★
BAK TÉRIU M O K ELLENSZERE. T. K irum a és társai összehasonlító v izsgálatokat végeztek a „sulphadiazine,> és a „ trim ethoprim ” készítm ényekkel kapcsolatban (— gyártó juk K yo - ritsu Shoji Co. Ltd, Tokyo). A szereket halak baktérium os betegségei
vel kapcsolatban próbálták ki. A kórokozók a következők vo ltak: Aeromonais salminicida, Aerom onas hydrophila és a V ibrio anguillarum. A ku ta tók m egállapították, hogy a je lze tt szerek — fő lek kom bináltan — kiválóan ^alkalmazhatók az em líte tt baktérium ok ellen. A kívánatos arányokat és m ennyiségeket táblázatosam kÖzlik dolgozatukban. JOURN A L OF FISH DISEASES, Vol. 6. N° 6. (1983).
★
IZOLÁLT VÍRUSOK. E. S. Berry, T. B. Shea és J. Gabiik amerikai kutatóknak sikerült két különböző vírust (ideiglenes nevük GFV—1, GFV—2) kitenyészteniük az aranyhalak úszóhólyagjából. A szerzők szövettani képekkel is bemutatják a most felfedezett kórokozókat. JOURNAL OF FISH DISEASES, Vol. 6. N° 6. (1983).
25 ÉVES JUBILEUM. Im m ár negyed százada annak, hogy először jelent meg társlapunk — a rovatunkban sokszor idézett — Rübo- vodsztcvo i rübolovsztvo. A rangos jubileum alkalm ából szerkesztőségi cikk je len t meg az 1983. decem beri szám ban.
★
H ALH O N O SlTÁS H ISTÓ R IÁ JA . Jóllehet m ár a Nagy O któberi Szocialista Forradalom u tán is foglalkoztak különféle halfajok á ttelepítésével, honosításával, akkilm atizálá- sával a Szovjetunióban — a szervezett m unka 1948 után, a Központi A kk lim a tizá c ió s In téze t létrehozásával egyidőben indult. E. Kosszov történelm i visszapillantást készíte tt
a szov je t hal-akklím atizációs m u n káról. C ikkét egy szem léletes térkép is kiegészíti, m elyen jól látható, hogy az egyes betelepítésre kerü lt halfajok honnan érkeztek? RÜ BO -VODSZTVO I RÜ BO LO VSZTVO (1983) N° 12.
★
HOL FEJLŐDIK GYORSABBAN? J. V. Shireman és társai összehasonlító vizsgálatokat végeztek az amúr és a pettyes busa hibridjének fejlődésével kapcsolatban. A főleg zoo- planktont » fogyasztó halakat 100— 100 m2-es tavakban tartották sűrített levegő utánpótlással ill. anélkül. Megállapították, hogy a halak lényegesen gyorsabban fejlődnek (és megmaradási százalékuk is nagyobb) a szellőztetett tavakban, mint a szellőztetés nélküliekben! J. FISH BIO- LOGY, Vol. 23. (1983) N° 5.
★
EURÓPAI HORGÁSZOK. E urópában — az EFTTEX (European F i- shiing Tackle T rade Exhibition) ny ilván tartása szerin t — m integy 18 m illió em ber hódol a horgászatnak. Ugyancsak az EFTTEX felm érése szerint kontinensünkön m integy 20 000 horgászcikk kiskereskedés) m űködik, am elyeknek évi forgalm át 2 m illiárd m árkára (vagyis hozzávetőlegesen 30—35 m illiárd forin tra) becsülik! FISCH UND FANG, Jahrg . 24, (1983) N° 9.
Dr. Pénzes Bethen
5 5
Szennyvízhasznosítás BikaionAz élelm iszeripari üzem ek egyik
égető problém ája a keletkező nagy m ennyiségű szennyvíz elhelyezése, tisztítása, a környezet- és vízm inő- ségvédelm i előírások betartása. A 70-es évek végén a halászatban is m egindult a feldolgozó építése és Gyoma, valam in t a Balatoni Halgazdaság m ellett Bikaion is m egépítettük a halfeldolgozó üzemet, am elyik a három közül a legnagyobb kapacitással rendelkezik.
A szennyvíz elhelyezése nálunk is komoly gondot okozott, a m egoldására az adottságainknak leginkább megfelelő halastavi hasznosítást v á lasztottuk.
Ennek a hasznosítási form ának egyes technológiai elemei m ár ism ertek voltak, bizonyos tapasz talatokkal — elsősorban a fonyódi k ísérleti tavak eredm ényei alap ján — m ár rendelkeztek, ezért a tervezés során a szakvélem ény elkészítésére a Szarvasi Haltenyésztési K utató In tézetet kértük meg, m ajd a vizsgálatok elvégzésében a D él-D unántúli Vízügyi Igazgatóság szakem berei segítettek.
relm et ad tunk be a MÉM Vadászati és H alászati Főosztályára, am it
„A halfeldolgozó üzem technológiai folyam atai során keletkező szennyvíz k ísérleti hasznosítása” — címmel m eg is kaptunk.
A beruházás elkészült, a feldolgozó üzembe helyezése 1981-ben m egtör
tént. Vele párhuzam osan a szenny- vízhasznosító létesítm ényeket is e lkészítettük és beindultak a k ísérleti m érések is.
A MÜFA szerződésben válla lt 1983. év végi határidő elő tt 1983 jú niusában m ár m eg tartha ttuk a re a lizáló megbeszélést.
1. táblázatA halfeldolgozó szennyvízének m ennyisége és m inősége
Megnevezés T erveze tt
M inim um
M ére tM ax im um
M érték- iadó
Szennyvíz mennyisége (em3)A mosószer és fertőtlenítőszer
121,77 — — 53
m ennyisége (to/év) 94,8 — — 5,0BOI5 (mg/1) 420 60 400 250KOIk (mg/1) 1500 350 950 750összes N (mg/1) — 22 60 35összes P (mg/1) — 1,6 5,0 2,5összes o ldott anyag (mg/1) 950 400 900 600Ainioaktív detergens (mg/1) — 0,3 1,1 0,8CCU-es ex trak t (mg/1) 225 10 20 15
Télen is fo ly ik angolnanevelés a Hortobágyi Halgazdaság tukai telepén
Voltak kedvező adottságaink, am elyek ezt a hasznosítási fo rm át lehee- tővé tették, így rendelkezésünkre állt olyan terü let, ahol az előkezelő tavakat m egépíthettük, ehhez pedig egy 66 ha-os tó csatlakozott, ahol a szennyvíz konkrét hasznosítása m egtörtént.
A kiviteli terveket a Pécsi AG- ROBER készítette a Szarvasi H altenyésztési K utató In tézet szakvéleménye alapján, beépítve a sa já t ta paszta latainkat is.
Az így k ia laku lt elképzelésre MÜFA tám ogatás elnyerésére ké-
Úgy gondoljuk, hogy a halászati szakem berek részére is érdekesek lehetnek a k ísérlet adatai, de b á rm elyik üzem részére nagyon szívesen rendelkezésre bocsátjuk a részletes inform ációkat is, m ert a h a lfeldolgozás során keletkező szennyvízről korábban kevés ada tta l re n delkeztünk.
A keletkező szennyvizek több csopo rtra oszthatók:— A halszállító kádak és haltároló
m edencék vize,— A feldolgozás technológiai szenny
vize.
— A komlmunális szennyvíz,— A gépjárm űvek m osásakor és
fertő tlen ítésekor keletkező szennyvizek,
— A hulladék hőkezelésére szolgáló berendezés tisztításakor keletkező szennyvíz.
A konkrétan vizsgált időszakban— 1981,. augusztustól 1982. augusztusáig — összesen 53 000 m 3 szennyvíz keletkezett. A kezdeti időszakban elsősorban a halterm ékek gyártása folyt — halfiié, szálkam entes halkészítm ény, halszelet, stb. — 1982 áprilisáig. Ezután elkezdődött a B aranya megyei H úsipari V állala tta l közösen k ia lak íto tt „Pannónia te rm ékcsalád” gyártása, am i a szennyvíz m ennyiségét egyenletesebbé te tte, de a m inőséget is m egváltoztatta.
A keletkező technológiai szennyvíz előkezelésen megy át, szétválasztjuk a szilárd és a híg fázist, m ajd a híg fázis zsírleválasztón megy keresztül, m ajd gyűjtőaknába kertül, onnan pedig ©gy zárt csővezetéken az oxidációs tavakba ju tta tjuk .
H árom darab előkezelő tava t ép ítettünk, am inek a teljes befogadóképessége 70 504 m.3. Eredetileg120 000 m3 szennyvízre szám ítottunk éves viszonylatban, ezért ép ítettük ki a tározó kapacitást 70 000 m^-re, hogy a téli időszak a la tt a keletkező teljes m ennyiséget táro ln i tu d juk.
Az I. szám ú előkezelő tóban rendszeres levegőztetés történik, a to vábbi kettőben erre m ár nem volt szükség. Az előkezelő tavakból szi-
5 6
2. táblázat
A szennyvízkezelő egységek terhelése és tisztítási hatásfoka
K aszkád r Tiszti tó-
vattyú segítségével, esőztető öntözéssel ju tta tju k tovább a vizet a 66 ha-ois norm ál üzemelésű halastóba — a kísérlet során e rre csak a nyári időszakban volt szükség.
A legfontosabb adatokat; a keletkezett szennyvíz minőségéről a táb lázatokban közöljük.
Az adatokból jól látható, hogy a halastó szervesanyag-terhelése KOIk-
ban kifejezve nem érte el az 1 kg/ha d-t. A m űszaki irányelvek szerin t ez az érték elérheti a 25—30 kg ha d értéket.
Az előkezelő tórendszerben a szennyvíz szervesanyag-tartalm a 93 —94% -ban lebomlott. A teljesszennyvízkezelési technológia KOIk és BOI5 tek intetében 95%-os hatásfokkal üzemel.
Az elfolyó víz minősége m egfelelt a 28/1978. MT. rendelet á ltal előírt határértékeknek, m ert a KOI értéke 64 m g l volt a szabványban előírt 100-as határértékkel szemben. Ezzel elértük, hogy az üzem a k ia lak íto tt technológiával m entesül a szennyvízbírság alól.
A 66 ha-os halastó nópesítési szerkezete az alábbi volt:Ponty kétnyaras 2000 db haFehér busa kétnyaras 250 db IhaPettyes busa kétnyaras 250 db haA m úr 200 db ha
A korábban le írt szennyvízterhelésnek ez a népesítési szerkezet m egfelel, am ennyiben a szennyvízterhelés növekszik, úgy népesítési szerkezetben term észetesen növelni szükséges a fehér és pettyes busa a rá nyát, ezen belül is elsősorban a fe hér busáét.
Az alkalm azott szennyvízkezeléssel sikeresen oldottuk meg a feldolgozó üzem szennyvízelhelyezését, m ajd pedig annak a halastavi hasznosítását. Ha csak a szennyvíz elhelyezését nézzük, a felm érések szerin t az eddig alkalm azott m egoldásokkal m integy 15 m Ft bekerülési értékkel tud tunk volna hasonló hatásfokkal m űködő kezelő berendezést m egépíteni. így m integy 5 m F t beruházással nagy üzembiztonságú és jó h a tásfokkal m űködő rendszert ép íte ttü n k , ki, am ibe az előkezelő tavak építési költsége 2,5 m Ft volt.
Rem éljük, hogy a rendszeresen végzett vízvizsgálatok, az így szerzett tapasztalatok, m ás hasonló üzem ek szám ára is jól hasznosíthatók és a kapott 1 m Ft-os MÜFA tám ogatás felhasználása hasznos és eredm ényes volt.
Kovács Józsefte rm . ig. h.
B ikali Á llam i G azdaság
KGST
ön etetők az ivadéknevelési szezon előtt (Tóth A. felvéttlei)
kitüntetésA KGST Élelm iszeripari Együtt
működési Á llandó Bizottság m egalakulásának 20. évfordulója a lkalmából a KGST tagállam ok élelm i- szeripari együttm űködésében k ife jte tt tevékenységéért A. Petkov a bizottság elnöke em léklappal tü n te tte ki dr. Dobrai Lajos MÉM főosztályvezető-helyettest, dr. M üller Ferenc HAKI igazgatót, dr. Nagy László NGKT főosztályvezetőt és Tóth Árpád MÉM főelőadót.
A K orm ánybizottság elnöke köszönetét fejezte ki a végzett m unkáért, am elyet a k itün te te ttek az élelm iszeripari együttm űködés e lmélyítése terén kifejtettek .
A halászati ágazat nemzetközi m egbecsülését jelentő kitüntetéshez a Szerkesztőség gratulál.
5 7
HAZAI LAPSZEMLE
F e la v a ttá k a B a la to n új k u ta tó h a jó já t. — A M agyar T udom ányos A k ad ém ia T ihany i L im nológ ia i K u ta tó In té zetében dr. T ep lán Is tv á n , az MTA te r m észettudom ány i főosztályvezető je ' ü n nepélyesen fe lav a tta a B a la to n ú j k u ta tó h a jó já t. — A „B io lóg ia” elnevezésű hajó nevével is fém jelz i re n d e lte té sé t: fon tos bázisa lesz a k o rm á n y p ro g ra m ban e lő írt, fokozo tt ü tem ű vízm inőség- védelm i tudo m án y o s k u ta tá so k n a k . —
A 19 m éte r hosszú és 5 m é te r széles, sekély m erü lésű és v ih a rb a n is jó s ta b ilitású h a jó t — am ely a b a la to n fü re d i h a jó g y á rb a n k észü lt — 200 lóerősR ába-M ann d ie se lm o to rra l és egy e le k trom os sz o lg á lta tá sra a lk a lm as ja p á n g y á rtm án y ú k iseg ítő m o to rra l lá t tá k el. A h a jó t a h a lá sz a ti m in tav é te lek h ez szükséges csö rlő k k e l és h a ltá ro ló k á d ak k a l is fe lszere lték . A k ö zpon ti fű téssel, légkondicionálóval, 5 fekhe ly es h á ló k a jü tte i, k észü lék és m ű szertá ro ló sz ek ré n y so rra l, v a la m in t k o rsz e rű lab o ra tó riu m m a l e llá to tt h a jó a lk a lm as lesz h osszabb id ő ta rta m ú v íz iexped íc iók ra is.
★
A N épszabadság k ö z le m é n y e : M agyar görög gazdasági tá rgya lások , — A pörög fe jle sz té s i p ro g ra m o k to vá b b i eg y ü ttm ű k ö d é s i lehetőséget n y ú jta n a k M agyarország szám ára . E zt állapította^ m eg e g yeb e k k ö zö tt a m a g ya r—görög gazdasági, ipari és m ű sza k i e g y ü ttm ű ködési veg ye s b izo ttság . A b izo ttság p o
z itíva n ér téke lte — az A th é n b e n ta r to tt m á so d ik ü lésen — a tartósabb eg y ü tt m ű k ö d é s i fo rm á k létrehozása te ré n e lért e red m én yeke t, íg y tö b b e k k ö zö tt m ag ya r re n d szerű éd esv ízi haltenyés'z- tő állom ás lé te s íté sé t G örögországban.
★
örvendetesen folytatódott az új tavak építése. — A Magyar M ezőgazdaság adta hírül, hogy a győri Előre HTSZ 300 tonna hal raktározására alkalmas tórendszert építtetett m integy 15 m illió forintos költséggel a szigetközi N agybajcs község határában. A nyolc m edencére osztott tárolót két csőkút látja el folyam atosan friss vízzel. A utom ata berendezéssel friss levegőt is tudnak a vízbe juttatni, s így a legnagyobb m elegben is biztonságosan tárolhatják a halakat. — A m ezőhéki Táncsics horgászegyesület 18 hektárnyi saját vize m ellé „sok-sok társadalm i m unkával” előbb egy 2, majd újabb 1 hektáros ivadéknevelő tavat létesített. (Szolnok Me
gyei Néplap) — Nyírjákó alatt tőzegbánya helyén „szenvedélyes horgászok” szakcsoportot alakítanak Puskás Péter elnökletével, aki egyébként a Ver tikál Ipari Szövetkezet főkönyvelője. OTP-se- gítséggel hal- és víziszárnyas ten yészetet terveznek a m ezőgazdasági m űvelésre alkalm atlan területen. A K elet-M a- gyarország nem em líti a hasznosítandó terület nagyságát. — A Dunántúli N aplóból: kilenc hektáros, völgyzárógátashorgásztavat épít a Borza-patak vö lgyében — a szajki téglagyár és M üller- puszta között — a B ólyi M ezőgazdasági Kombinát m egrendelésére a K eletbaranyai V ízgazdálkodási Társulat. — U gyancsak a Dunántúli Napló közli, hogy a szentlászlói tsz a Bikali ÁG javaslatára áttért a növényevő halak nevelésére. Két évvel ezelőtt gazdasági elem zést tartottak a tsz-nél az országos szervek. Ennek eredm ényeként kezdtek hozzá az újabb halastavak építéséhez. A lm am ellék m ellett elkészült 3 tó, GO hektár terü let
tel. Ezzel egyidejűleg a szentlászlói tó m ellé is egy újabb került, am elynek területe 30 hektáros. Nem régiben készült el a lovászpatonai tsz új, 27 hektáros halastava. A szép term észeti környezetben fekvő tó építésében a K özépdunántúli V ízügyi Igazgatóság szakem berei vettek részt. (Veszprémi Napló)
★
Jő ered m é n y e k , exp o r t szá llítá sok . — A S ü lysá p i T áp ióvö lgye Tsz 90 h e k tá ro s h a la s ta v á n az őszi lehalászás fo ly am án közel 1100 m ázsa h a la t fo g tak ki, am ely n ek 70 sz áza lék á t A u sz triáb a és az N S Z K -ba e x p o rtá ljá k . (Békés m egyei N épújság) A v eszp ré m v a rsán y i tsz Ro- m án d h a tá rá b a n levő 35 h ek tá ro s ta v á ból 700 m ázsa p o n ty ra és 150 m ázsa b u sá ra sz ám íta n ak , am i h e k tá ro n k é n t 24 m ázsá t m eghaladó re k o rd e redm ény . (V eszprém i N apló) — S za tm á ri Jenő Is tv á n r ip o r tja a M agyar H írek b en a h tsz -ek rő l. B encze F erenc a H alászati T erm előszövetkezetek t i tk á ra így m u ta t ja b e a szövetség é le té t: A nyug a ti „v ég ek tő l” kezdem , aho l a F ertő tavon és a Szigetközben a győri E lőre H tsz m űköd ik . A F e r tő -tó ró l leh a lászo tt a n g o ln áé rt a n ém et, o sz trák h a lk e re sk e d ők helybe jö n n ek . „O tt v a g y u n k ” v é gig a D u n án : E sztergom k ö rü l az Üsző F a lu nevű szöv e tk eze t ha lászai, le jjeb b az e rcsiek , p ak s iak , to ln a iak , b a ja iak , m oh ácsiak dolgoznak. A p ak s iak n á l kezd tem h a lá sz k é n t jóm agam is, sokáig a szövetkezet e ln ö k e is v o ltam . A p a k si, to ln a i h a la k é r t is so k szo r jö n n ek el k am io n o k k a l kü lfö ld i h a lk eresk ed ő k , n ö vényevő h a la in k pedig a K özel-K eletre is e lju tn a k . A h o ltá g a k ró l h a lá szo tt pon ty , keszegfélék , tö rp eh a rc sák , olcsóbb h a la k pedig a m a g y a r h áziasszo nyo k kedvence i. A T iszán is dolgoznak h a lászok a N y írség tő l Szegedig. A T isza ro m an tik u s h o ltág a ib an n éh o l m ég a régi. ha lbő időkre em lékeztető szák- m á n y u k is van , de i t t is te r e t h ó d íta n a k a növényevő h alak . A H ajd ú ság b an a h a jdúszoboszló i B ocskai Szövetkezet h a la s ta v a k o n dolgozik. — Az in tenzív tógazdaság i vag y h o ltág i m u n k a m ind több szövetkezetre jellem ző. — És jó tu d n i, hogy szerte az o rszágban huszo n
három h a lá sz c sá rd á ju k je len ték en y en h o zzá já ru l a h a lh ú sfo g y asz tás növeléséhez.
★
A M agyar M ezőgazdaság hosszabb c ik k b e n m élta tja a szeged i T isza H TSZ m u n k á já t, a m ely cé ltuda tos m ű kö d ése e lism erésekén t 1976 óta h á rom szor n y e r te el a MÉM m in isz te r i e lism erő o k le ve lé t és n ég yszer a K ivá ló T erm elő szö v e tk e ze t c ím et. — C songrád m eg ye há rom h tsz -é n e k eg yesü lésébő l 1975-ben a la ku lt a T isza H tsz. A z egyesü lésse l gyors ü te m ű és n a g y m é re tű fe jlő d és in d u lt m eg . A z árbevé te l az 1975. év i29.6 m illió fo r in tró l 1982. évre 109,1 m illióra, a te rm e lési é r té k 19,6 m illióró l 88,1 m illióra , a n yereség 2,2 m illióró l11.6 m illió fo rin tra n ö v e k e d e tt, a ha lterm elés ped ig 230 to nnáró l 1022 to n n á ra nő tt. A tógazdasági ágazat k e re té n belül m ű k ö d ik az 1980-ban m eg ép ü lt 222 h ek tá ro s c sa n y te le k i halastó, a m ely m agas sz ín vo n a lú te c h n ik a i b eren d ezésével, ko rszerű v íze llá tá s i re n d szeréve l h a zá n k e g y ik legm odernebb tógazdasága. — A z 1982. év i h e k tá ro n k é n ti 2019 kg-os n e ttó h o za m k iem e lke d ő , az országos á tlagnak több m in t ké tszerese . A z élve b e g y ű jtö tt harcsából, c su ká b ó l tő kés exp o rtra is kerü l, ta v a ly 9,8 m illió fo r in t á rb evé te lt é r te k el a tő k é s k i v ite lbő l. — K e resked e lm i h a lfo rga lm azással a m eg yé b en m ű k ö d ő ö t ha lcsarnokb a n fo g la lko zn a k . E zekb en és k ö z p o n ti te le p ü k ö n éven te 300—350 tonnct halat fo rg a lm a zn a k .
★
Szegedi halászlé. — A Szegedi K onzervgyár országszerte kedvelt, m árkás term éke a dobozos halászlé. És m i volna, ha nem jó ered m én y , hogy ez idén is több m int egym illió dobozzal gyártanak. (Magyar Hírlap)
★
H írek, k itű n ő s ik e re k a TEH A G -ból. — O któberben k é t a lk a lo m m al re p ü lő géppel 50—50 ezer eg y n y aras növényevő a m ú r t szá llíto ttak I ra k b a . — N ovem ber közepén 6 vagon p iac i b u sá t h ird e tte k kedvezm ényes, 24 fo rin to s k iló n k én ti á ron . — D ecem ber közepén 610 d a ra b 5—10 kilós p on tyo t, fe h é r b u sá t és am ú r
ten y észh a la t sz á llíto ttak a MALÉV k é t k ü lö n já ra tú rep ü lő g ép én , speciális csom ago lásban , oxigéngáz tö ltésű , vizes m ű an y ag zsák o k b an K airóba , m a jd o n n a n tovább , a m in teg y 300 k ilo m é te rre fe lé p ü lt h a lszap o rító gazdaságokba. E zek közü l négyben a TEH A G -tól v á sá ro lt te n y é sz h a la k a t h e ly ez ik e l ; az irá n y ítá s t m ag y ar sz a k em b erek végzik . — E g y ip tom ban — az A g ro in v est közvetítésév e l — ö t k isebb , év i 50—60 m illió iv ad ék o t e lőállító te le p e t lé tes íten e k . A
5 8
h íres asszu án i tó u tán p ó tlá sa is az így e lőá llíto tt hailivad é k k a l tö r té n ik . — A gazdaság k é t szak em b ere h a m a ro sa n B raz íliáb a indul, ah o l az A m azonas v izeinek tógazdaság i h aszn o sítá sá t ta n u lm ányozza. — Dr. D obrai L a jos, a MÉM fő o sztá lyveze tő -helyettese a k ö v etkező k e t h angsú lyozza: „S o k a t k ö sz ö n h e tü n k a százh a lo m b atta i g azdaságnak . H a nem lé tesü l, ak k o r az u tóbb i év tizedben nem fe jlő d h e te tt vo lna oly b iz tonságosan a m ag y ar halternyésztés. A h ason ló elvek sz e rin t m űködő ho rtobágy i, d in n y ési és szeged i te lep ek k e l eg y ü tt íg y m agas színvonalon g o n d o sk o d h a tu n k az iv a dék - u tá n p ó tlá s ró l. ’ ’
★
A jó e r e d m é n y e k e t pedig a legjobb bal zá r ju k . A P est m e g y e i H írlap kö z li Dancs Sándor, a rá c keve i D una hal- gazdasági b izo ttság titk á rá n a k nyH atkor za tá t: „ . . . e r ed m én ye in k m essze m e g j
ha lad ják az országos á tla g o t! M a kádon példáu l eg y h ek tá rró l több m in t 3 to n na halat h a lá sz tu n k le. A z in te n z ív fé- n yész té s fe lté te le it m e g te re m te ttü k , s en n ek kö szö n h e tő a jó e re d m é n y .”
★
A H altenyésztési Kutató Intézet több mint 20 éve foglalkozik kacsatenyésztési kutatásokkal, összhangban a halastavak, holtágak kom plex hasznosítására irányuló k ísérletekkel. Az idén csaknem 42 ezer tenyészkacsát állítottak elő és forgalm aztak a Szarvason nem esített fajtákból. Jelentős a p ecsenyekacsa-ter
m elés is, több m int kétszázezer darabot értékesítettek, átlagosan 2,86 kilogram mos élősúllyal. — Az intézet k acsafajtái az elm últ években eljutottak N epálba, N igériába, Vietnam ba és Zambiába is, ahol trópusi körülm ények között bizonyították kedvező tulajdonságaikat. (Békés M egyei N épújság).
★
A H ortobágy i Á llam i G azdaság h a lá szati ágaza tán ak , p o n to sa b b an a fo ly á si ü zem eg ység e red m én y eirő l szám ol be a H ajd ú -B ih a ri N apló. — F o ly áso n m á r n em csak a h a lte rm elés, h an em a h a lfe ldolgozás, m in t ú j tev ék en y ség h o noso d o tt m eg: a h a lpáco lás. Ez a H o rto b á gyi ÁG, a HALIÉRT és a D ebrecen i K onzerv g y ár te rm e lés i eg y ü ttm ű k ö d ése k e re téb en lé tesü lt. P ö té n y i L u ká cs üzem vezető m o n d ja : nem tu d n a k a n n y i p á co lt h e rin g e t készíten i, hogy a p iacn ak több n e kellene. — Az ü zem egységnek 12 nag y ta v a van , F o lyáson 450, B iv a ly halm on 3300 h e k tá r , m elyek évi hozam a 60 vagon tenyész- és á ru h a l. A gazd aság á t té r t a m este rséges h a lszap o rítá s ra , az előnevelésre, a tápetetésre, röviden szólva az ip a rsze rű te rm e lésre . — Az O rszágos Á llategészségügyi In téze tte l fen n á ll az együ ttm ű k ö d és, a h a legészségügyi h e lyzet m eg nyug ta tó . — Svéda M iklós, az üzem egység vezető je m eg á l
lap ítá sa : eg y re ered m én y eseb b m u n k a fo ly ik itt, m eg an n y i ésszerű k ísé rle tte l, tö rek v ésse l. — A fo lyási üzem egységbe v ezetik a p o lg ári se rtésh iz la ld a h íg trá g y á já t. A ta v a ly i k ísé rle te k jó ta p a sz ta la to k a t hoztak , a szóban fo rgó k é t h a la s tó közü l az egyik, am e ly e t m ár leh a lá sz tak , 25 sz áza lék k a l (!) több h a la t ado tt.
★
P ergelőd ik a m en yh a l. — U gye, fu r csa a c ím b en levő szó? Pedig ősi m a gyar h a lá szsza kk ife je zés . A m e n y h a l ívását, ivásra vo n u lá sá t je lz i. U gyanis csillagos ő szvég i té le le ji é js za k á k o n so k szo r f ig y e lté k m eg átlá tszó , csendes v ízb e n a h a lászok a m e n y h a la k v íz s z ín i h e m p erg ésé t , kerg e tő zésé t és erre alk o ttá k e z t a k ife je zé s t. (So m o g yi N é p lap)
★
A halhúsfogyasztás növeléséről. — Az Idegenforgalom cím ű lap cikkéből. — A hal gyakran nem csak az étterm ek asztaláról, hanem az üzletekből is h iányzik, ami — tudtuk m eg a MÉM-ben — a kereskedelem és vendéglátás terhére írható. „Bárm elyik halból van elegendő, és a halpiacra a nagy kínálat jellem ző— m ondotta dr. Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezető-helyettese — csak éppen nem nagyon akarják rendelni. Jómagam több neves szálloda és étterem vezetőit ism ertettem össze halgazdaságok igazgatóival, m ert úgy gondoltam , a közvetlen kapcsolat m egjavítja az áruelllátást. A halak azóta is vígan úszkálnak a vízben, m ert m egrendelés nem érkezett.” — A MÉM a B elkereskedelm i M inisztérium m al közösen a közeljövőben speciális halreceptgyűjtem ényt ad ki, továbbá k ü lönféle módon próbálják majd ösztönözni a halfogyasztást, illetve a k e reskedelm i kínálat növelését, bővítését,— Tervben egy halközpont létrehozása. Az elképzelések szerint az ÁGKER, a Skála és a HALÉRT, valam int néhány gazdaság, a kelenföld i Skála Áruház m ellett egy speciális kereskedelm i központot hozna létre, am ely három eg y ségből állna. A bisztróban gyors és o lcsó halételeket kínálnak, az étterm ekben igen gazdag választék bizonyítaná, m i m indent lehet halból sütni-főzni. v é gül a harm adik egységben, az üzletben felvonultatnák a M agyarországon létező teljes halkínálatot, a szardíniától a fa gyasztott halakon át az élő halakig. A terveket m ost készítik , s ha m inden az elképzelések szerint halad, 1984 végén már nyitnak is.
★
H alászati M ú zeu m o t lé tes íten e k a vör- si S a llé r-h ázb an . A R ip l-R ó n a i M úzeum m u n k a tá rsa i rend ezéséb en a h a lá szat, a sp o r th o rg á sz a t tö rté n e té t, a m ódsz e re k e t és az eszközöket m u ta tjá k be. (Som ogyi N éplap)
R ec e p tk ö n y v . — H azai v iz e in k e n eg y re in ká b b e lte r je d n ek az ig én y te len , gyorsan növő halak, az am ur, a fe h é r és p e tty e s busák . E zek a h a lfa jo k k e vésbé n é p sze rű e k a fo g y a sz tó k k ö ré ben, pedig k itű n ő csem eg ék k é s z íth e
tő k belő lük . E zt igazolja a szo ln o k i H tsz sza kem b ere i á ltal m o s t k é s z íte tt re cep tkö n yv , m e ly b e n a szö v e tk e ze tie k sa já t k o n y h a m ű v é sze ti e ljárása ik m e lle tt az ország 23 h a lászcsárdá jának a kü lön legességeit, sza ká csrece p tje it is kö zrea d já k . (B ékés m e g y e i N épújság)
★
H arm incegykilós busa. — Ritka szerencse érite Molnár Zoltánt, a tatabányai Józserencsét HE versenycsapatának tagját. Edzést tartott a Bánhidai Erőmű hűtőtaván, am ikor horgára akadt egy kapitális pettyes busa. (Magyar Hírlap)
★
Tartósítás rön tgensugárra l. — Az NSZK H alászati k u ta tó in té z e té n e k izotóp lab o ra tó riu m áb an a h a la k ta r tó s í tá s á ra új e l já rá s t do lgoztak ki, a m e ly e t m ár k i is p ró b á lta k a g y ak o rla tb an . K özvetlenü l a fogás u tá n a h a la k a t rö n tg e n su g a ra k k a l b esu gározzák . A su g a rak
90 százalék b an e lp u sz títjá k a zo k a t a m ik ró b á k a t, am ely ek e g y éb k én t röv id időn b elü l é lvezhete tlenné te n n é k a h a la t. A jeg e lt h a l leg fe ljebb k é t hé tig tá ro lh a tó anélkü l, hogy a m ik ró b á k okozta bom lási fo lyam atok ' je len tő se n elő re h a la d n á n a k . A rö n tg e n su g a ra k h a tá s á ra a h a l tíz n a p p a l tovább ta r th a tó el. A szükséges sugá rzás a d ag ja o ly csekély , hogy a h a l fo g y asz tó já ra v eszély te len . (D él-M agyarország)
Pöschl Nándor
SAVANYU HALLEVES BUSÁBÓL VAGY AMÚRBÓL
1 kg hal, 20 dkg vöröshagyma, 15 dkg! sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 3 db babérlevél, 5 gr fekete bors, 5 dkg zsír, 6 dkg liszt, 2 d l tejföl, 2 tojássárgája, ecet, 1 db citrom leve, só, és zsemlekocka.
A m egtisztított ha la t feldaraboljuk, irdaljuk , sóval bedörzsöljük és állni hagyjuk. A m egtisztított sárgarépát, petrezselyem gyökeret,, babérlevelet borsot 3 liternyi vízben főzni kezdjük és megsózzuk. A m ikor a zöldség m ár puhulni kezd, beletesszük a m egtisztított és feldarabolt halat. 20 p e rcig ta rtó lassú főzés u tán leszűrjük a levét és kiszedjük a hal csontjait. A fő tt zöldséget paszírozógépen átnyoimjuk. Az így nyert pépet a hal h ú sával együtt visszatesszük a levesbe. Egy kis serpenyőben zsíron barna m ártást készítünk, a leveshez ön tjük és ú jra felforraljuk, m ajd a to jás- sá rgá já t — tejföllel elkeverve — a levesbe habarjuk . Ecettel vagy citrom m al ízesítjük, vajon p iríto tt zsem lekockákkal tálaljuk.
5 9
A magyar halnevek eredete IV.
vezés váltogatta egym ást a szakirodalom ban.
A nehézkes, m agyartalan név- használat azonban a szakem bereket is zavarta, ezért egy halas kutató új név javasla tta l fordult a H alászat olvasóihoz. Javasolta, hogy a fehér am urt zöldpontynak, a fehér vastaghom lokú hala t ezüstpontynak, a pettyes vastaghom lokú ha la t pedig pettyespontynak nevezzék el. A szakem berek egy része ezt a javasla to t elfogadta, m ás része viszont tiltakozott ellene. Tiltakozásuk alap ja az volt, hogy bár az em líte tt növényevő halak valóban a pontyfé- léikihez tartoznak, csak igen távoli rokonai a pontynak, így rendszertani képtelenség ponty névvel ille tni őket.
A halak egyre inkább akklim ati- zálódtak, a velük kapcsolatos k u ta tások is m egindultak, s így a névhasználatbeli káosz gondot okozott a publikálásban is. Ekkor határozta el a H alászat Szerkesztősége, hogy pályázatot ír ki a három halfaj e lnevezésére. A pályázati k iírás a következő feltételeket szabta az új nevek megalkotói szám ára: „Az ősi m agyar halnevek rövidek, többségükben egy szóból állnak és ta láló- ak. Ezek közé kell beilleszkedniük az új elnevezéseknek, am elyek ak kor lehetnek jók, ha magyarosak, jellem zők és alkalm asak az egyértelm ű szóhasználatra.” Ezek a feltételek olyannyira találók, hogy akár nyelvész tollából is szárm azhattak volna.
A pályázat eredm ényhirdetésére a H alászat 1966. évi 2. szám ában kerü lt sor. Az eredm ény: a fehér am ur neve amur lett, m ivel „megőrzi az eredeti, oroszból á tvett és a szaknyelvben m ár e lterjed t elnevezés lényegét, u ta l a szárm azási helyre”, és nyelvészeti szempontból is helyes.
Az am ur szavunk teh á t orosz e re detű.
M egjegyzésre érdemes, hogy a pályázat eredm ényeként az amiúr szó rövid u hanggal kerü lt elfogadásra. U gyanakkor m ind a szakirodalom ban, m ind a szaknyelvi szóhasználatban igen gyakori a hosszú ú-s forma.
A fehér széleshomlokú hal a fehér busa, a pettyes széleshomlokú hal a pettyes busa nevet kapta.
A nevek elfogadásának indoklása a következő volt: „A fehér busa és a pettyes busa neveknél indokolt a két szóból álló és jelzővel m egkülönböztetett kifejezés, m ivel két közeli, de m eglehetősen hasonló fo rm ájú ha lfa jt jellemeznek. A busa szó a népnyelvben vastag, széles hom lokot jelent, . . . értelm e azonos a halfajok orosz nevével”, jellemzi
új halaink szokatlan hom lokalakulását. Az em lített három név gyorsan és rövid idő a la tt elterjedt, a Halászat a pályázatot követően következetesen csak ezeket a neveket használta. Az 1974. évi „M agyar hal- nevek” szabványban is ezen a néven szerepelnek, és a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére m ár átm entek a köznyelvbe is.
A gyöngyös razbora név szintén a legújabb halneveink közül való, ugyanúgy, m in t m aga a hal, Gazdaságilag jelentéktelen, kism éretű halfaj. Ő shazája Kína, hozzánk a Körösök vízrendszereén á t Rom ániá- ból kerü lt be, valószínűleg az 1965- ös árvíz idején. Latin neve: Pseudo- rasbora.
A mai szaknyelvi szó a latin ren d szertani elnevezésből való elvonás, magyaros írásm óddal.
Népies neve nincs.
/A CSÍKFÉLÉK CSALÁDJA(COBITIDAE)
A csíkfélék életterük szűkülése következtében m a m ár igen ritkán előforduló tagjai halfaunánknak. A csíkfélék családjának tagjai a kövi csík, a vágócsík, a balkáni csík, a kőfúró csík és a réti csík.
A nem elnevezése: csík. A csík szavunk eredete ism eretlen. Je len tése: hengeres testű, mocsárban, láp ban élő halfajta . A m agyar nyelvből k e rü lt á t a környező szláv nyelvekbe. Bárczi Géza M agyar szófejtő szótárában a csík szó eredetére vonatkozóan két feltételezéssel él. Az egyik feltételezése az, hogy a szó ugor eredetű tőből szárm azik. Ezt véli felfedezni a vogul sy — „gadócflajta” jelentésű szóban. M ásik feltételezése, hogy a szó elvonás a síkhal = síkos hal csíkhal változatából. Feltevéseit azonban nem tu d ja bizonyítani és m aga is valószínűtlennek tartja..
H erm án Ottó négy csíkot különböztetett meg: a kövi csíkot, a réti csíkot, a békacsíkot, és a vágócsíkot. A csíkfélék népies nevei a következők:
A kövi csík népies nevei: ha ja tlan kövihal, héjatlan kövihal, kavicshal, kövihal, konyhai.
A vágó csík népies nevei: fövenyvágó, halbába, jégfúróhal, kőfúró, kővágó.
A réticsík népies n ev e i: halcsík, barna csík, csíkkirály (Felső-Tisza, Szamos), csíkdáma.
A kőfúró csíknak és a balkáni csíknak népies nevét nem találtam . Ennek két oka lehet: vagy az, hogy a balkáni csík és a kőfúrócsík igen hasonlók valam ely m ás csíkfajhoz, így a népnyelv nem tesz különbséget közöttük, vagy pedig, m ivel csak korlátozott szám ban é lnek vizeinkben, nem alaku lt ki népies elnevezésük.
A csík szavunk első m egjelenése: 1138.
M a m ár csak a szaknyelvben élő szavunk.
0 0
A HARCSA FÉLÉK(SILURIDAE) CSALÁDJA
A harcsaféléknek hazánkban egyetlen, de gazdaságilag is igen jelentős tag ja él: a harcsa. A harcsa h alnevünk A m agyar nyelv tö rténeti etimológiai szótára szerin t ism eretlen eredetű, s a környező országok nyelvében meglevő hárca (román), h rca (szlovák), zcipn (ukrán) a m agyar szóból szárm azik.
Bárczi Szófejtő szótárában bizonyta lan eredetű szónak tekinti, szerin te is összefügg a szlovák hrca szóval. U gyanakkor közli, hogy a szó a szlovákban is családtalan, így nem állapítható meg, hogy m elyik nyelv az átadó.
N. Sebestyén Irén feltevése, m iszerint a harcsa szavunk ugor eredetű volna, valószínűleg téves, m ivel eddig nem sikerü lt rokonát ta lálni egyetlen szóbajöhető ugor nyelvben sem.
H erm án elnevezése: lesőharcsa.
Népies nevei: pozsárharcsa, pum aharcsa, sárga harcsa.
Első előfordulása: 1355.
A TÖRPEHARCSA FÉLÉK(ICTALURIDAE) CSALÁDJA
A törpeharcsa a század elején kerü lt a m agyar vizekbe osztrák közvetítéssel. A M onarchia Am erikából im portá lta a halat, nagyon term elékenynek ta rtv a azt. Később azonban kiderült, hogy halfaunánkat csak károsítja, növekedése gyenge, de ekkor m ár olyan m értékig elszaporodott, hogy a folyam at visszaford ítha ta tlanná vált.
Elnevezését névátvitel ú tján kapta, a harcsától (Siluridae), mivel külső testi jegyeiben hasonló ah hoz. Mivel pedig csak jóval k isebbre nő meg, azért le tt „törpe”.
Népies neve: törpe.M ásik két, az 1974. évi szabvány
ban még nem szereplő, Ictaluridae faj, a hazánkban alig néhány éves m últra visszatekintő csatornaharcsa
és kékharcsa. A két faj vizeinkben még nem te rjed t el, honosítása m ost van folyam atban.
/Esetünkben az angolszász e lnevezés (channel catfish, blue catfish) fo rdítása eredm ényezte a m agyar nevet. I tt azonban a fordítás szerencsésebb volt, m in t a busák esetében. A kékharcsa név m agában foglalja a hal iellegzetes tu la jdonságait, em ellett töm ör és illeszkedik a m agyar szóanyagba.
A csatornaharcsa ta lán kissé nehézkes és m agyartalan is, em ellett nem találó elnevezés. A csatornaharcsára az utóbbi időben a foltos harcsa elnevezést is alkalm azzák. Ez m ár sokkal találóbb az előzőnél.
A név esetleges m ódosítására te r mészetesen csak akkor lesz szükség, ha a hal valóban honossá válik tógazdaságainkban és term észetes vizeinkben.
Medvegyné Skorka AnnaH altenyésztési K u ta tó In tézet
S zarv as
A halárak változásaAz ár- és szabályozó rendszer
változtatásával összefüggően sor kerü lt a mezőgazdasági és élelm iszeripari term ékek term elői árának változására.
Változtak a m ezőgazdaságban felhasznált term ékek ára i és m érséklődtek a költségvetési tám ogatások. Az e term ékek körében végbem ent term elői árváltozásokat részben központi fogyasztói á r in tézkedésekkel, résziben a keresletk ínálat függvényében, a piaci á r változásokkal érzékeltetjük a fogyasztókkal. Szerepet játszik a fel- vásárlási árem elésben az is, hogy a mezőgazdasági term elés növekedése nem párosul megfelelően a h a té konyság javulásával.
A mezőgazdasági felvásárlási árak köréiben a mezőigazdasági jövedelem szám ításánál átlagosan 4%-os h a lfelvásárlási árem eléssel szám oltunk. Az adás-vétel során k ia laku ló halfelvásárlási ára t, tek in te tte l arra, hogy a hal felvásárlási á ra szabad, a m indenkori keresle t-k ínálati viszonyok, a szezonális helyzet alak ítja. A fogyasztói á ra k á t lagosan 10% -os m értékű változásával egyidejűleg lehetőség k ínálkozik azonban arra, hogy a mezőgazdasági term elők felé a hal felvásárlási á ra változzék, a term elők érdekeltsége ne csökkenjen. A fel- vásárlási árváltozást jelentős d ifferenciálással célszerű végrehajtani.
A ponty és busa halfa joknál közel a 4° o-os felvásárlási árem elés körül, de a term elés ösztönzése é r dekéiben a harcsa, süllő, csuka esetében jelentős, 15% körü li felvásárlási árem elésre is sor kerülhet.
A hal fogyasztói árának változta tásá t a költségvetési kapcsolat csökkentése, illetve a költségvetési kapcsolatban jelenleg meglevő aránytalanságok m egszüntetéseindokolta. Ugyanis az élőhal fogyasztói árkiegészítése 13% volt, a feldolgozott halak közül a gyorsfagyasztott halaké 27%. a h a lkonzerveké 18 % Az új fogyasztói á r k ia lak ításánál egységesen 8%-os fogyasztói árkiegészítés kerü lt elfogadásra. Az egységes költségvetési kapcsolat k ia lak ításával az átlagos 10%-os fogyasztói árem elésen belül jelentős szóródással lehet számolni. Az élőhal esetében a hazai ponty á rá t 7 %-kal, a tőkés im port gyors- fagyasztott h a lárak a t 20%-kai em eltük. A hazai halkonzervek á rá t 12° o-kal, az im port halkonzervek á rá t 12—20 % közötti szóródással em eltük meg. E lőfordult azonban m ind a hazai, m ind az im port te rm ék esetében, hogy a fogyasztói á r nem változott. Az étkezési halcsoportból az I. osztályú ponty ária 56 F t kg-ról 60 F t kg-ra, az i. osz
A Gödöllői A grártudom ányi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki K arán K uli Barnabás 1983-ban.megvédte a „Halastavi vízlevegőztető berendezések laborszerű v izsgálatának eredm ényei és tapasztalata i” c. doktori értekezését.
A jelölt összehasonlította a fo rgalom ban levő levegőztető berendezéseket, és m érései alapján a halastavak nyári levegőztetésére elsősorban a lapátkerekes levegőztetőket, valam in t a légfúvóból és porózus-
tályú busa fogyasztói á ra 25 F t/kg- ró l 30 F t kg-ra, az I. osztályúi am ur ára 45 F t/kg-ról 48 F t kg -ra em elkedett. Az élő- és fagyasztott h a lak esetében a kis- és nagykereskedelmi árrés m értéke nem válto zott, a halkonzerveknél azonban 1 %-kal nő tt a kiskereskedelm i á r rés.
Az exportból visszaszám ított te r melői, illetve felvásárlási á r m in denkor igazodik az eladási lehetőségekhez, 1984. évre lehetőség nyílik az export eladási á rak növelésére, mely ösztönzőleg h a t a te rm előknél a jobb m inőségű hal á tad á sára.
Az előzőekben elm ondottak a lap ján azonban hangsúlyozzuk, hogy az élő és a gyorsfagyasztott belföldi, illetve im port halak esetében m ind a felvásárlási, m ind a fogyasztói á rak k ia lak ításában a k e resle t-k ínálati viszonyok változtatha tják a m eghirdetett, illetve k ia lak íto tt á ra k a t és továbbra is a szezonnak megfelelően, havonta kerü l konkrét szerződésekre, á ta lak ítások ra sor.
betöm elemekből álló rendszereket javasolja. A tele ltetők levegőztetésére csak a kisebb vízmozgást előidéző légbefiúvásos rendszerek jöhetnek szám ításba.
A tém a kidolgozására a MÉM V adászati és H alászati Főosztálya 1981 —84 között tám ogatást biztosított a központi M űszaki Fejlesztési A lapból.
Kuli B arnabásnak mezőgazdasági m űszaki doktori címéhez g ra tu lálunk.
Dr. Polgár OlivérnéO rszágos A nyag- és Á rh iv a ta l
Doktori értekezés
6 1
A szabálysértésekről szóló jogszabályok egységes szerkezetbe foglalva tavaly jelentek m eg újólag. (1968. évi I. törvénynek az 1971. évi 28. sz., 1974. évi 23. sz., 1979. évi 10. sz. és 1983. évi 10. sz. tv r-re l m ódosított egységes szövege, és az é r telmezéssel kapcsolatos hatályos á llásfoglalások, Tanácsok Közlönye 1983. okt 28.) Ebből idézzük a h a lászatra és horgászatra vonatkozó, vagy azokat érintő előírásokat.
Az általános érvényű • alapvető rendelkezések között a 7. § ‘ (1) szerin t: „Szabálysértés m ia tt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem tö ltö tte b e . . . ” G yerm ekkorú személy á lta l e lkövetett szabálysértés esetén vizsgálni kell a szülő (gondozó) felelősségét. A m agyarázó szövegrész ehhez az alábbiakat fűzi: „A gyermekkor, am ely a 14. életév betöltéséig tart, 'kizárja a személy beszám ítási képességét. Ha tehát gyermek valósítja meg a szabálysértést, őt nem lehet felelősségre vonni. Egyes szabálysértések esetében azonban nem kizárt, hogy a szülő, vagy gondozó feleljen a gyerm ek cselekményéért, ha a gyermek a szabálysértést a szülő, gondozó tud tával és beleegyezésével követte el.”
A halászati-horgászati szabálysértések legtöbbjéről feltételezhető, hogy ha gyerm ekkorú az elkövető, a cselekmény a szülő tud tával tö rténik ui. az elkövetéshez használt eszközök többnyire a közös lakásban tárolódnak, ugyanide kerü l a kifogott hal is. A gyerm ekkorúak horgászati-halászati szabálysértéséért súlyosabb esetekben a szülők.' ellen lehet, illetőleg kell e ljá rn i. ' Célszerű lenne vizsgálni, hogy esetenként nem valósul-e meg felbúj tás is. („A szabálysértés elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki m ást a szabálysértés elkövetésére szándékosan r á b ír . . . ” (13. §). Ennök bizonyítása a gyakorlatban igen nehéz. H a a cselekmény kisebb súlyú, főként ha a jogsértő cselekm ényt még a k ísérle t szakaszában leleplezték, helye lehet a 20. § szerin t a figyelm eztetésnek. „Az eljáró hatóság büntetés helyett figyelm eztetést alkalm az, ha ettől az elkövetett szabálysértés sú lyára és jellegére, az elkövetés körülményedre, valam in t az elkövető szem élyére tek in te tte l kellő nevelő hatás várható .”
10. § (1) „Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetésétől ha t hónap e lte lt (elévülés). Ehhez nem szükséges kom m en tá r: — a halőrök zsebében felejtődött, kitöltött, de nem továbbíto tt fel- jelentési nyom tatványok h a t hónap után m ár nem használhatók fel e ljá rás indítására.
Sok v itá ra ad okot az elkobzás jelenlegi gyakorlata. Nézzük, m it mond a jogszabály!
21. § (1) „El kell kobozni azt a dolgot,a) am elyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy am ely a szabálysértés ú tján jö tt lé tre, feltéve m indkét esetben, hogy annak birtokban ta rtásá t a jogszabály tiltja, illetőleg annak az elkövető részéről való birtokban ta rtása a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyes;”
A gyakorlatban ez a kérdés úgy m erü l fel, hogy elkobozhatja-e a halőr az orvhorgásztól a horgászbotot és a jogtalanul kifogott halat, illetőleg szabálysértés esetén elve- heti-e állam i horgászjegyét és te rü leti engedélyét,
A horgászbot birtokban ta rtá sá t jogszabály nem tiltja , feltételhez nem köti, tehát az elkobzás első feltétele nem áll fenn.
Azt, hogy a horgászbot a szabálysértő kezében a közrendre, vagy a közbiztonságra veszélyes-e, m in dig a körülm ény m érlegelése a lap ján kell elbírálni. Ezzel kapcsolatban különösen k i kell em elni azokat a személyeket, ak ik tu la jdon e lleni bűncselekm ény elkövetése m ia tt jogerős íté le t hatálya a la tt á llnak, vagy ism ételten — tehát h a t hónapon belül — a horgászattal ösz- szeftüggő szabálysértést követtek el. Ezek a körülm ények döntően valószínűsítik, hogy a horgászbolt az elkövető kezében veszélyt je len t a közrendre.
M inden esetben el kell kobozni a szabálysértéssel kifogott halat. A jelenlegi gyakorlat szerin t a halőr, a rendőr és a társadalm i ellenőr nem kobozhatja el és nem veheti el az állam i horgászjegyet és a terü leti engedélyt, m ert éhhez előzetesen e lm arasztaló szabálysértési hatósági ha tároza tra van szükség. A szabálysértési hatóság ugyanakkor lefoglalh a tja az t a dolgot, am ely bizonyítékul szolgál, vagy elkobzás alá esik (45. § 1.) B ár ez az ellenőrzés h a tékonyságában nehézségeket okoz, a változtatáshoz a fenti jogszabály m ódosítására lenne szükség, hogy helyszíni bírsághoz hasonlóan, helyszíni jegybevonást is lehessen eszközölni a halászati ellenőrzés során. E rre egyenlőre nem sok rem ény van!
Sokan nem tudják, hogy „Pénzbírság vagy elzárás alkalm azása esetén el lehet rendelni a jogerős h a tá rozatnak m eghatározott körben (munkahely, lakóház,, kisebb te le pülés közössége előtt) való közzétételét, ha — aiz elkövetett szabály- sértés sú lyára és jellegére, valam int az elkövető szem élyére tek in te tte l — alaposan lehet következtetni a r
ra, hogy a nyilvános közzététel fokozott nevelő és visszatartó hatást vált k i” (2Q. §).
A MOHOSZ e tek in te tben jó pé ldával já r elől, am ikor a kirívóan súlyos ügyeket a „M agyar H o rg á sz ban is közzéteszi, de ta lán még jobb hatást lehetne elérni, h a a helyi horgászközösségek az egyesületi horgásztanyákon, vagy közösen használt klubhelyiségek h irdető táb láin is elhelyeznék ezeket a h a táro zatokat.
Fontos szabály, am it jelenleg nem nagyon alkalm aznak a halászati szabálysértések elb írálásának gyakorlásában a kártérítés m egállapítása. Az 50. § (1) szerin t: „Ha ezt a k á rosult az első fokú határoza t m eghozatala elő tt k érte és a k á r nem több három ezer forin tnál, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott k á r m egtérítésére kötelezheti, illetőleg az a lap ta lan kárigényt elu tasítja . (2) K ár térítés m egállapítása esetén a szabálysértési hatóság az elkövetőt a r ra is kötelezi, hogy fizesse m eg ̂ a károsultnak és az érdekében eljáró törvényes képviselőnek . . . készkiadását, illetőleg a károsu lt jogi képviselőjének készkiadását és m unkad íjá t.”
Ezzel kapcsolatban szeretnék em lékeztetni egy korábbi Legfelsőbb Bírósági állásfoglalásra, m iszerin t az állam ot é r t halászati jellegű károk érvényesítósét a halászati jog hasznosítója jogosan kérheti. Vízszeny- nyezés, illetőleg halto lvajlási fe lje lentéseknél tehát a beadványban a kár m értékét is célszerű m egjelölni és kérn i annak, megítélését. A p roblém át az okozza, hogy a hal szabadáras term ék, ezért lehet, hogy a szabálysértést elbíráló hatóságnak szakértőt kell e tek in te tben m eghallgatnia. Talán m egkönnyíti _ a helyzetet, ha e helyen is m egadjuk az 1983 őszén k ia laku lt körü lbelüli haláraka t:
keszeg, kárász 20 Ft/kg.ponty piaci 50—60 Ft/kg,
ponty tenyész 60—80 Ft/kg,
süllő, harcsa piaci 120 Ft/kg,
pisztráng piaci 100 Ft/kg,
A (2) bekezdés értelm ében a fe ljelentő halőr költségeit is m eg kell igényelni legalábbis a szabálysértési tárgyalás ta rtam ára .
A részletes szabályok között ta lá ljuk a h ivatalos szem ély akadályozásának esetét (98. §), m ely cselekm ény három ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A tulajdonképpeni halgazdálkodási szabálysértés a különös rész 92.
6 2
§-a a korábbiakhoz képest nem v á ltozott. E szeriint: „Aki engedély né lkül, vagy tilto tt helyen, időben, m ódon, vagy eszközzel halászik vagy horgászik, három ezer forin tig te r jedő pénzbirsággal sú jtható .” A horgászás során az erre jogosító . okm ányokat a jogosult köteles m agánál tartan i. Ha a jogosulatlan h a lászat, vagy horgászat során k ifogott halat a szabálysértés elkövetője eltu la jdon ítja — feltéve, hogy a kifogott hal értéke a 2000 F t-o t nem halad ja meg — a cselekm ényt tu
lajdon elleni (lopás) szabálysértésnek kell m inősíteni. (Az elb íráláshoz a tá jékozta tásu l szolgáló h a lá ra ka t fentebb m egadtuk.) Ha a lopott hal értéke m eghaladja a 2000 Ft-os é rtékhatá rt, az ügyet, m in t bűncselekm ényt kell á tadn i a terü letileg illetékes ügyészségnek. A halászati szabálysértéseket az illetékes m egyei tanácsok szakigazgatási szervének (halászati felügyelő) jogosulatlan horgászat esetén pedig a MO- HO:SZ részére m eg kell küldeni.
V áltozatlan a „Halgazdálkodási é r dek veszélyeztetése” című előírás is,
e szerint „Aki a haltelep ítést nem a m egállapított szabályok szerin t végzi, három ezer forin tig terjedő pénzbírsággal sú jtha tó”. Örömmel á llap íthatjuk meg, hogy ezen előírás m egsértőiről az elm últ években nincs tudom ásunk, am i a te lepítési fegyelem erősödését jelzi.
F en tiek csak a halászat-horgászat tót érintő kiragadások a jogszabály- gyűjteményből. Rem éljük, hogy az ezzel foglalkozók eredm ényesen fogják tudni alkalm azni azokat.
Tahy Béla
A Rübovodsztvo i Rübolovsztvo c. szovjet lap negyedszázados fenn állását ünnepli. A nap jainkban m ár 275 ezer példányban megjelenő folyóirat a haltenyésztők, sporthorgászok és akvaristák népszerű ism eretterjesztő újsága, am ely az u tóbbi években term észetvédelm i té m ákkal is foglalkozik.
A folyóirat az érdeklődési kö rnek megfelelően tagolt. A „H altenyésztés elm élete és gyakorla ta” címmel rendszeresen közöl korszerű eljárásokat, műszaki, technológiai megoldásokat. M ár m egjelenésének első évében, 1959-ben ism ertette olvasóinak széles táborával a növényevő halak akklim atizációjá- nak jelentőségét. Az utóbbi évek
ben a tógazdasági és term észetes tavi halgazdálkodás m elle tt nagy figyelm et fo rd ít a ketreces és a m edencés haltenyésztésre.
A lap nagy figyelm et szentel a külföldi t apaszt alatoknak is. M agyarország haltenyésztéséről több ism ertető je len t meg, legutóbb az 1983. évfolyam, 1. szám ában.
A Szovjetunióban rendkívül nép szerű horgászat kérdései m ellett, a horgász dobósport eredm ényeiről, eseményeiről, is rendszeresen közöl cikkeket. Az „A kvarisztika” rovatban a haltenyésztők m elle tt az á lla tkertek m unkatársai is rendszeresen publikálnak.
M ilyen tém áka t ölel fel a jub ileumi szám ? Több cikk foglalkozik
a m arénafélékkel, szaporításukkal, ism ertetve a tém ához kapcsolódó szakirodalm at is. Érdekes k ísérletekről ad szám ot a tiláp ia tenyésztésével kapcsolatosan. Három fa jja l m edencés kísérletek folynak 1980-tól a Besszergenyevszkij H alszaporító Gazdaságban és a Lenin- grádi Állam i Egyetem biológiai tanszékén.
Átfogó cikket ír t 1959-ben Kosz- szov a Szovjetunióban 1953-tól végzett akklim atizációs m unkákról. A cikket megism étli a jubileum i szám, hiszen az akkori javasla t m a m ár valóság, komoly gazdasági eredm ények bizonyítják helyességét.
A H alászat m egjelenésétől fogva rendszeresen ad tá jékozta tást o lvasóinak a „Rübovodsztvo i Rübolovsztvo” híranyagáról, term észetesen elsősorban a haltenyésztéssel kapcsolatos újdonságokról.
T árslapunknak ezúton is g ra tu lálunk a halászati ism eretterjesztésben eddig e lért sikereihez,
Tóth Árpád
Pisztrángtermelési gondok az NSZK-ban
A pisztrángterm elés helyzetével foglalkozik az AFZ Fischw aid nyugatném et horgászújság 1983. decemberi szám a a felső-bajorországi pisztrángfenyésztők éves közgyűlése alkalm ából. Az elnöki beszámoló kiemeli, hogy a tenyészanyiag-ellá- tás kielégítő volt, helyenként egynyaras pisztrángból értékesítési n e hézségek és tú lk ín á la t m utatkozott. Ezen az sem változtatott, hogy egyes tenyésztőknek sikerü lt kisebb m ennyiségeket exportálniuk. Az e lnöki beszámoló kiem eli a tenyész- anyagim port visszaszorításánakszükségességét, a hazai term elés elősegítése érdekében.
A piaci p isztráng értékesítés n a gyon eltérő. Azok, akik élve, vagy füstölten a körzetükben fekvő fo
gyasztókat elégítették ki, lényegesen előnyösebb helyzetben voltak, m in t azok, ak ik nagyobb tételben adták! á t á ru ju k a t a kereskedőknek. Előnyös helyzetben vannak azok a tenyésztők, akiknek gazdasága üdülőhely,, vagy forgalm asabb ú t m elle tt fekszik, m in t azok, akiknek ta vai valam ilyen eldugott helyen v an nak. Ez a m egállapítás az általánosan elterjed t kis családi vállalkozásokra érvényes. Azok, akik 50 tonna fe le tt term elnek, m inden esetben a közvetítő kereskedelem re vannak utalva.
A pisztráng ára a többi hallal összehasonlítva nem kielégítő. 1939 elő tt a pisztráng vezetett az á rlistán — m a a csuka, süllő, m aréna m ögött foglal helyet —, az angol
náról nem is beszélve. A cikkíró k ijelenti: „Sajnos, a ném et pisztrángárakat D ániában csinálják!”. Ezt az á ra t különösen kedvező h elyi értékesítéssel lehet tú lszárnyalni, illetőleg az áru „nem esítésével”, azaz füstöléssel és idézéssel. Szerencsére a füstö lt pisztráng ára to vábbra is kedvező, m ivel állandó kereslet nyilvánul m eg a frissen füstölt p isztráng iránt. Egyre gyakrabban á llap ítják azonban m eg a pisztrángfogyasztásról, hogy a gazdasági válság1 következtében a trend csökkenővé vált. Ez a m egállapítás helyenként beigazolódott, azonban általánossá még nem vált.
A nyugatném et pisztrángtenyésztők problém áit m indazonáltal é rdemes nyomon követnünk, m iután pisztrángexportunk elsősorban az NSZK-ba irányul és az exportárak tükrözik azokat a gondokat, m elyekkel a nyugatném et tenyésztők küzdenek.
Tahy Béla
6 3
К Р А Т К О Е С О Д Е Р Ж А Н И Е
Рост угря в оз. Фертё ( Г . П а у л о в и ч , П . Б и р о ) .................................. 35
Заболевание рыб, вызванное бактерией Flexibacter columnaris( Я . Ф а р к а ш ) .................................................................................................. 40
Микрокапсулированные корма из яиц для личинок сома ( Е . О.Т о т ) .................................................................................................................. 42
Методы исследования роста рыб ( А . Х а р к а ) .............................................. 45
Исследование фильтрации аммоний естественного зеолита ( Б . К о з а к , Т . К о з а к ) ................................................................................................ 49
Из истории венгерского кооперативного рыболовства (1948 1957)( Л . В а р г а ) ....................................................................................................... 51
Использование сточных вод в Бнкале ( Й . К о в а ч ) ..................................... 56
Происхождение венгерских названий рыб (часть IV), ( А . П . Ш к о р -к а ) ...................................................................................................................... 60
F R O M T H E C O N T E N T S
Growth of eel in Lake F ertő (Neusiedler-see) ( G. Paulovits, P. B író) . . . 35
Fish diseases caused by F lex ibacter colum naris ( J . Farkas) .................. 40
M icrocapsulated egg die t for weis larvae (E . 0 . T ó th ) ................................ 42
M ethods of fish grow th investigations ( Á . B a rka ) .................................. 45
Investigations on am m onia fixation of zeolits ( B. K ozák , T. Kozák) . . 49
H isto ry of cooperative fisheries in H ungary (1948— 1957) (L . Varga) 51
Sewage u tilization in the S ta te F arm of B ikái ( J . Kovács) ....................... 56
Origin of H ungarian fish nam es. P a r t IV . ( A . M . S k o r k a ) ....................... 60
Felelős szerkesztő:DOBRAI .LAJOS DR.
A szerkesztő b izo ttság e ln ö k e : NAGY LÁSZLÓ DR. ta g o k :
BALOGH JÓ ZSEF BENCZE FERENC BÚZA LÁSZLÓ DR.ELEK LÁSZLÓ NÁNIK SÁNDOR OLÁH JÁNOS DR.PÉK H GYULA PIN TÉR KÁROLY TARN AI ISTVÁN TÖRÖK ISTVÁN
A SZERKESZTŐ BIZO TTSÁG
H A L Á S Z A T
Szerkesz tőség : 1055 B u d a p est V .s K ossu th L. té r 11.
T elefon : 119-870 K iad ja : H írlap k iad ó V álla la t
B u d ap est VIII., B laha L u jza té r 3.P o sta i irá n y ító sz á m : 1959
F elelős k iad ó :TILL IMRE
T erje sz ti a M agyar P o sta . E lőfizethető b árm ely p o sta h iv a ta ln á l, a k ézb esítő k nél, a P o sta h írla p ü z le te ib en és a P o sta K özponti H írlap I ro d án á l (KHI, P o s ta c ím : 1900 B u d ap est V., József n ád o r té r 1.), közvetlenü l, v agy p o s ta u ta lv á nyon, v a lam in t á tu ta lá s sa l a K H I 215— 96 162 p énzfo rgalm i je lzőszám ra. E lőfizeté s i díj 1 évre 84,— F t. M egjelen ik
éven te hatszo r.
84. 10G7. — R évai N yom da E gri G yáregység
|H U ISSN 0133—1922 |
In d e x : 25 372
G I j y iK É P Ü N K : Bencze F erenc a HTSZ Szövetség ti tk á ra a dinnyési ivadék term ést ellenőrzi ( Gönczy János felvétele)
A B O RÍT Ó H Á T S Ó O L D A L Á N : T akarm ány előkészítése a szigetszentm iklósi k e treces halterm elő üzem ben (Kerekes Tamás felvétele )
L A PU N K K Ö V ETK EZŐ SZÁMÁNAK TARTALM ÁBÓL
— H alterm elési eredm ényeink 1983-ban— Az 1983-as hal egészségügyi helyzet ta p a sz ta
la ta i■—■ Fehér busa — - pettyes busa és a hibridek - —A pon ty am m óniatűrése— M agyar anyahalak E gy ip tom ban— A m agyar halnevek eredete (V. rész)— - H azai és nem zetközi sajtószem le
6 4