Zalatáj 2011/4

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Ára: Ft190

XXIII. évfolyam715. szám

2011. április 21.

megyei közéleti havilap

„Ha pedig Krisztus nemtámadt fel, akkor hiábavaló ami igehirdetésünk, de hiábava-ló a ti hitetek is.” Pál apostolkinyilatkoztatása ez a korint-husiakhoz írt elsõ levelében.

S valóban. A keresztény hitfelépítményének talpköve afeltámadás misztériuma.

Ha Krisztus nem támadtvolna fel a halottak közül, sem-mit sem érnének a prédiká-ciók, semmit sem érne a hi-tünk, mert a keresztény hit azélet halál feletti gyõzelmét hir-deti. Jézus egész életmûve, akereszthalál és a feltámadás eztaz isteni igazságot testesítimeg, teljesíti be.

Nagypéntek délutánjánakharmadik órájában az EmberFia kilehelte lelkét, teste élet-telenül függött a kereszten,csakúgy, mint a vele együttmegfeszített latrok porhüve-lye. De jött a harmadik nap,húsvétvasárnap reggele, ami-kor a sírhoz sietõ asszonyoküresen találták a sziklabarlan-

got, ahová Jézust temették. AzIsten Fián beteljesültek azok apróféciák, melyeket háromesztendõn át hirdetett tanítvá-nyainak. Krisztus feltámadt!

Ez a kétezer év elõtti tör-ténelmi esemény az alapja akeresztény hitvallásnak. „Hi-szem a holtak feltámadását ésaz örök életet” – mondjuk Hi-szekegy imádságunk záró so-raiban. Krisztus tanításánakvezérfonala az élet halál felettigyõzelme. S ez a tanítás a leg-fõbb hitbéli támasza a keresz-tény embernek. A Jézus taní-tása szerint élõk szilárdan hisz-nek abban, hogy ezzel a sem-mi földi élettel nem ér véget alétezésük. A Megváltó isteniígéretet tett, hogy mindazok,akik hisznek õbenne, számuk-ra is eljõ a feltámadás az utolsónapon. Krisztus követõi része-sei lehetnek annak a miszté-riumnak, amelynek csak azIsten Fia a birtokosa az idõkvégezetéig.

Húsvét van. A templomok-ban zeng a gyõzedelmes ének:„Feltámadt Krisztus e napon,alleluja…” Fák és szívek virágotbontanak. Éled az élet.

Rómában a Szentatya ál-dást mond. Urbi et Orbi. A vá-rosnak és a világnak. „Krisztusfeltámadt! Valóban feltámadt!”

f.l.

Valóban feltámadt!

A szerzõ illusztrációjaA szerzõ illusztrációja

TV- és híradástechnikai

Szerviz- TV javítás- DIGI TV zalaegerszegiforgalmazója

- Mindig TV - 7 digitáliscsatorna havidíj nélkül!

- Távirányítók forgalmazása- Digitális mûholdastelevíziózás

Zalaegerszeg, Ady u. 31.Tel.: 92/510-865, 30/318-9631 30/692-3599E-mail: [email protected]

- TV javítás- DIGI TV zalaegerszegi

forgalmazója- Mindig TV - 7 digitáliscsatorna havidíj nélkül!

- Távirányítók forgalmazása- Digitális mûholdas

televíziózás

Zalaegerszeg, Ady u. 31.Tel.: 92/510-865, 30/318-9631 30/692-3599E-mail: [email protected]

TV- és Híradástechnikai

Szerviz

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 51711

2 2011. április 21.ZALATÁJ

Húsvét

nyúl

Ószövetségben

ünnepénekszimbólumai, a tojás, abárány és a nyúl közüllegnehezebb feltárni alegutóbbi, a tojást hozó

megjelenését. Ha atermékenység vonatko-zásából indulunk ki, fel-merülhet, hogy az állatrendkívüli szaporaságamiatt került húsvéti sze-repbe.

Az antik mitológia sze-rint a nyúl ugyan a ter-mékenység szimbóluma,de még azis mint tisztátalan állatszerepel. Éjjeli állat voltamiatt a holddal is kap-

Húsvéti szimbólum: a tojást hozó nyúl

csolatba hozták. Ez az égitestis a termékenység jelképe akeresztény mitológiában. Így amegjelenése a húsvéti ünnep-körben részben polgárjogotnyerhet.

A nyúl évente többször isbundát vált. E tulajdonságamiatt a feltáma-dás szimbólumaként is értel-mezte. Ez a párhuzam némilegközelebb vihet bennünket akérdés megoldásához.

Mégis, hogyan került a nyúla húsvéti tojáshozók közé, mi-lyen változásokon kellett alak-jának átmennie, hogy a maialakját, szerepét elnyerje?

Angol kutatók a nyúl és atojás kapcsolatát vélik felfedez-ni germán hagyományok alvi-lági istennõjének legendájá-ban. Eszerint a nyúl eredetilegmadár volt, de az istennõ ha-ragjában négylábú állattá vál-toztatta.

Szent Ambrus

E különös tulajdonságok-kal rendelkezõ állat németközvetítéssel került hozzánk.De kialakulása mindmáig ho-mályban maradt, csak felte-vésekre szorítkozhatunk.

néprajz-kutató szerint egyszerû félre-értéssel van dolgunk. Régenegyes német vidékeken szokásvolt húsvétkor gyöngytyúkotajándékozni a tojásaival együtt.A gyöngytyúk németül Hasel-huhn, sok helyen röviden csakHaselnek hívták. Szokás volt aHaselrõl és a tojásairól beszél-ni. A nyúl német neve viszontHase, ami nagyon hasonlít azelõbbire. Solymossy szerint ta-lán itt történhetett félreértés.Így volt, nem így volt? Ré-gen volt.

Mindenesetre hosszú idõkellett ahhoz, hogy a tojáshozónyúl olyan népszerûségre te-gyen szert, mint amilyennek

Solymossy Sándor

napjainkban örvend. Felívelõkorszaka igazából a múlt szá-zad végén, a képeslapok elter-jedésével következett be, s va-lószínûleg hozzánk is ezútonjutott el.

Azóta az ipar jóvoltábólhúsvét táján plüss- és csoki-

nyulak árasztanak el mindent,s a korábban még bájjal keve-redõ giccsbõl mára jobbáracsak a giccs maradt.

S maradt a kissé kiforgatotttalány: mi volt elõbb? A tojásvagy a nyúl?...

F.L.

A húsvéti ünnepkörhözszámos népszokás kapcsoló-dik. Ezek közül leginkább élõ ahúsvéthétfõi locsolkodás. Ma-gyarország egyes tájegységeinszokásban volt, hogy húsvéthétfõjén a lányokat a kúthozvonszolták a legények, s egyvödör vízzel leöntötték. Másesetben a patakhoz vitték ahajadonokat, s alaposan meg-fürdették õket. Ezért a húsvét-hétfõt vízbevetõ hétfõnek isnevezték.

A húsvéti locsolkodás egyõsi termékenységvarázsló ésmegtisztító rítusban gyökere-

zõ népszokás. Az eredeti jelen-téstartalommal (víz tisztítóereje és termékenység) rendel-kezõ szokást a keresztény egy-ház a keresztelés rítusáhozkapcsolta. A kereszténység ko-rai idején a húsvét volt akeresztelés ideje is.

Mára a locsolkodás szokásalényegesen megszelídült. A haj-dani bõséges öntözés helyettkölnivízzel locsolkodnak a le-gények. A vödör vizes válto-zat inkább már csak hagyo-mányõrzõ csoportoknál vanszokásban.

f.l.

Vízbevetõ hétfõ

Albrecht Dürer híres rajza: A nyúl

Ünnepi népviseletbe öltözött kislány várja a locsolókat.

Egy elrettentõ példány napjaink giccsözönébõl.

32011. április 21. ZALATÁJ

Napok hordaléka…

Rajz

:F

ark

as

László

Rajz

:F

ark

as

László

Néma csend

Ötször kevesebb

A sánta kutya esete

Egyperces néma csenddeladóztak XY emlékének – hall-juk, olvassuk naponta.

A csend alapvetõen néma.Persze lehetnek hangjai is, deez már mûvészeti, filozófiaikategória.

A csend a hétköznapi meg-ítélés szerint hangtalanságotjelent. Ami alapvetõen egyen-értékû a némasággal.

A néma csend buta kifejezés.Túlbonyolított. Adózzunk tehátcsak néma fõhajtással az áldo-zat(ok) emléke elõtt. Csendben…

Az idióta reklámok nemsokat foglalkoznak a logikávalés a nyelvhelyességgel. Az ener-giatakarékos mosógépet ígyreklámozzák: ötször kevesebbvizet használ!…

Számtan és matematika ta-nárok jelentkezését várom: öt-ször kevesebb, vagy ötödannyivízrõl van szó?!

A szakvélemények után ki-osszuk a bizonyítványt a rek-lám készítõinek.

Ismerik a tanmesét a hazugemberrõl és a sánta kutyáról?Az elõbbit hamarabb utolérik,mint az utóbbit. Ezért is ta-nulságos az alábbi eset:

„Õrizetbe vettek egy férfités egy nõt, akik 36 Suzukittörtek fel Pesterzsébeten. A 20

éves P. Zsolt és a 29 éves Sz.Diána nem tudott nagyobbértéket elvinni a kocsikból, dea rongálással okozott kár meg-haladja az egymillió forintot –hangzott el a Budapesti Rend-õr-fõkapitányság sajtótájékoz-tatóján. Makádi Katalin, a XX-XXIII. kerületi kapitányság ve-zetõje elmondta, hogy a tér-figyelõ kamerák rögzítették apárost a parkolókban, s velükvolt egy fekete kutya is, amelyláthatóan sántított. A nyomo-zók segítséget kértek egy állat-orvostól, aki azonosította az ebfajtáját. A gyanúsítottak más-nap újra a közelben sétáltattáka kutyát, amikor egy járõr fel-figyelt rájuk. Õrizetbe vételükután házkutatást tartottak ná-luk, a lakásból a Suzukikból el-lopott telefonok, illetve ap-róbb értékek kerültek elõ. Apáros vélhetõleg drogozott arongálás elõtt, a nyomozókerre utaló jelekre bukkantakaz ingatlanban.”

Módosult kissé a tanmese:a sánta kutya elõbb lebuktatjaa bódult gépkocsirongálókat,mint azt azok hinnék.

Nemrég a közszolgálatitelevízió reggeli mûsorábanBetlen János riporter kiakadt abankok magatartásán. A szak-értõ stúdióvendég szerintugyanis a nem, vagy a rosszulfizetõ ügyfelek miatti kockáza-tát a bank a rendesen fizetõügyfelekkel fizetteti meg.

Dézsmaadó

S még ezek a sarcoló inté-zetek tiltakoznak a dézsmaadómiatt! Nyugodtan lehet emelnia tarifájukat!

Az egyik kereskedelmi tv-csatorna internetes mûsoraélõben közvetítette Stohl And-rás magyar állampolgár bíró-sági tárgyalását.

Megadták a módját. Minthaa Holdra szállt volna a jóem-ber. Pedig csak a Földön gá-zolt… Ittasan, kábítószer hatá-sa alatt. Másra adta a fele-lõsséget, miközben cserbenhagyta az áldozatot. Ráadásulvisszaesõ.

Egyes hírforrások szerint aHit Gyülekezete is bekerülheta történelmi egyházak közé.

Ha ez megtörténhet, ak-kor… De ez már a jelenlegi ha-talom felelõssége…

Stohlra-szállás

Hit nélkül

Ég a tûz

Szúnyogszezon

Bizonyos Terry Jones lelki-pásztor az Egyesült Államok-ban – nem tudom, hogy mi-lyen felekezethez tartozik –elégette a Koránt.

Nem kellene ezt csinálni.Nem kellene az iszlámothergelni.

Én sem szeretném, ha egyarab a Bibliával gyújtana be akályhába.

Olvasónk bemegy a „min-denre van megoldásba”, s szú-nyoghálót kér.

– Még nincs itt a szezonja –mondja a termékmenedzser,mert ebben a zalaegerszegihodályban csak elvétve találnieladót.

– Tessék ezt közölni a szú-nyogokkal is! – zárja le a pár-beszédet dolgavégezetlenül tá-vozó olvasónk.

E.E.

– Emlékszel, Arankám? A lánykérés elõtti locsoláskorbele akartál fojtani a viszkibe, most meg egy sörért isvered a palávert!...

Szak(i) vélemény

– Emlékszel? Kukoricaföld volt itt a cukorgyár helyén.Most vissza kellene térni az eredeti profilhoz!...


A húsvétvárásnak, a keresz-ténység nagy ünnepének kul-túröröksége a tojásfestés, amelyma is élõ népmûvészet hatá-ron innen és túl egyaránt. Akülönbözõ tájegységek számosmódját jegyzik a tojásdíszítéshagyományának, ami a termé-szet ébredését, és a termékeny-séget hozza el. E szép õsiszokás ápolója ,aki szülõhazájában,

sajátítottael a tojásírás gazdag motívu-mainak titkait.

– 2002-ben költöztünk csa-ládommal, Söjtörre, ahol idénis, mint az elmúlt esztendõk-ben mindig, nagy lelkesedés-sel készülünk a húsvétra,amely Erdélyben a nagyhétminden napján ad tennivalót.Édesanyám, nagymamám és adédanyám is festett tojást,

Sepsei CsillaErdélyben,

Gyimesközéplokon

Tóth '95Kft.

Tóth '95Kft.

Mezõgazdasági

érdekeltségû,

számviteli

és jogi

szolgáltatásokat

nyújtó iroda.

Zalaegerszeg,

Platán sor 18.

Telefon:

(92) 549-831

házhoz szállítással

eladók: 550 Ft/db.

Zalaboldogfán

50 Ft .kedvezmény

Vörös tojótyúkok

További információ: 06-30/8510452

Az élõ húsvéti népmûvészet

ami az ottani jel-legzetes mintákatéppúgy magán vi-selte, mint a díszí-tõ egyéniségét –kezdte Sepsei Csil-la e különlegestevékenység ere-detének ismer-tetését.

A húsvéthozkapcsolódó nép-szokás a piros to-jás, jelképhordo-zó a családnak, ba-rátoknak, kicsik-nek, nagyoknak,függetlenül az eltérõ vidéke-ken használt gazdag motívum-világtól és a festés módjától.

– Amíg Erdélyben éltem,nagypénteken díszítettük a to-jást a családunkban és a kör-nyezetünkben élõ asszonyok-kal, lányokkal együtt. A nép-hagyomány úgy tartja, hogy aze napon hímzett tojás mara-dandóbb, nem reped meg, és aszínét is tovább õrzi. Gyimes-ben a fõtt tojást díszítik, nemszokás kifújni, mint itt, Ma-gyarországon. Régen gyapjú-festéket használtak, ma már a

boltokban beszerezhetõ az apiros színû, por alakú festék,ami egyedüli színe az ott ké-szülõ húsvéti tojásnak – hallot-tuk a néprajzi áttekintést.

Amíg bepillantást nyertünkErdély ünnepi szokásaiba, Csil-la szakszerûen hozzákészült atojásíráshoz, ami gondos mun-kát igényel, mind az eszközök,mind pedig a tojásnak a meg-választásával.

– A tojást mosószeres víz-zel megmosom, majd hagyommegszáradni, és ezt követõentörténik a viaszolás. A megol-vasztott viaszba tett koromerõteljesebbé teszi a pirosszínt. A tojásfestés egyik módjaaz irókázás (megírás), melynekeszköze a kesice, vagy ahogyitt mondják, az íróka. Saját

magam készítem, lószõr kom-binálásával, aminek az a célja,hogy több ideig adagolva afestéket az egyik pöttyözésre,a másik írásra lesz alkalma-sabb. A festés fontos mozza-nata, hogy a tojás ne hûljön ki,így élénkebb színt érünk el. Akesicét az olvasztott viaszbamártom, majd a választott min-tát ráírókázom a tojásra – tud-tuk meg a húsvéti jelképekkitûnõ mûvelõjétõl.

A gyimesi tojáshímzés mes-tersége mûvészet, hiszen meg-elevenednek az égtájak, a tava-

szodás számos mozzanata, ígya növényi, állati formák, vala-mint a kereszténység jelei is,melyekre a mértéktartás és egazdag mintakincshez való ra-gaszkodás a jellemzõ.

– A motívumok elnevezéseErdély különbözõ tájain másés más. Gyimesben a húsvétitojás ritkább rajzolatú. Az álta-lam használt utavesztett, fehérkabala, bojtágas cserelapi, cif-ra kantáros, bütüs brassai, cif-ra kupa, bütüs töltött rózsa,medvetalp elemeket egyen-ként, vagy a tojást nyolc részreosztva írókázom rá a viaszt,amely azonnal megdermed.Ezt követõen a tojást a pirosfestékbe, majd a tûzhely rácsá-ra helyezem, hogy leolvadjon aviasz, melyet ruhával letörlök.Erdélyben a disznó bûrkéjével,illetve zsírral átkenve fénye-sítettük a piros színt, így mégjobban kiemelte a választottdíszítést is – ismertük meg emûvészi munka menetét.

Az elkészült hímes tojássorsa húsvét hétfõn dõl el. Alegények, akik locsolkodnimennek a lányos házakhoz,saját maguk választják ki akosárból azt a remekmûvet,amely a legjobban tetszik ne-kik. Csilla már az év elsõ hó-napjában elkezdte a piros tojásdíszítését, számos kérésnekeleget téve így. Gyermekkor-ban és késõbb felnõttként ismegélt értékes és szép ha-gyományápolás eredménye-ként több munkája kerültzsûrizésre azzal a céllal, hogyidõvel elnyerje a népi ipar-mûvész címet.

– Az évek során megfestetttojásokat kiállítások keretébenmutattam be az érdeklõdõk-nek. A húsvét közeledtévelidén is, mint minden eszten-dõben, itt Söjtörön tanítom aközség asszonyait és gyerme-keit a tojásfestés módjára, ek-kor fõként gyimesi motívumo-kat használok, de próbálok újí-tani is olyan elemekkel, ame-lyek közel állnak a szívemhez.A vallás nagy hangsúllyal bír azéletemben, így a templom-díszítésre is szeretettel ké-szülök a tojásírás hagyomány-õrzõ, szép feladatával – mond-ta lelkesedéssel a hangjá-ban Csilla.

Ily módon kerül rá a termé-kenység szimbóluma, a gazda-gon hímzett piros tojás azünnepi asztalra, jelezve, hogya természet újjáéledésénekidõszakában a lelkek meg-telnek a húsvéti készülõdésörömével.

Török Irén

Sepsei Csilla hittel és szeretettel várja az ünnepet.

A gyimesi motívumokkal díszített tojások.


Épp hogy megnyílt, s márissorjáznak a vevõk

a Dísz tér sarkán – a voltöltönyház helyén – létesítettboltban. Sonka, zöldség, ke-nyerek, italfélék, lekvárok… Sokminden kapható, az árucikkekközös ismertetõjegye: a termé-kek helybeli és környékbelikistermelõktõl származnak.

– Minden, ami itt kapható,50 kilométeres körön belültermett, illetve készült! – is-merteti tulaj-donos, aki 25 évet, vezetõkéntis dolgozott a kereskedelem-ben. – Nemeshetésbõl példáula házi füstölt hentesárut kap-juk, Hottóról a házitésztát. Õs-termelõ gazdálkodóktól érkez-nek a Göcseji védjegyes ter-mékek: Becsvölgyérõl az aszaltszilva, a méz Bukics úrtól ésZsuzsi lekvárjai, amelyeket mársokan ismernek… Magam és acsaládom is ezeket a termé-keket fogyasztjuk, amelyekrõltudjuk, hogy finomak és egész-ségesek. Még évek óta tervez-tük, hogy nyitunk egy ilyen kisboltot, hogy megismertessük aváros és környéke lakóivalezeket a finom élelmiszereket.Kaphatók tejtermékek – köz-tük kecskesajt –, s a tej nálunkvalóban tejbõl van…, a zöldsé-

Zalaegersze-gen,

Doszpoth Ibolya

Megnyílt a Göcsej Éléskamra!Hazai ízek a Dísz téri üzletbõl

get pedig Németfaluban ter-meli egy fiatal házaspár. A Ko-rona pékség magyar tradíciókszerinti, kovásszal készült pék-áruját kínáljuk és a zalabaksaiCzupi pékségbõl kapjuk a ha-muban sült kenyeret. Nagyka-nizsáról érkezik a rostos gyü-mölcsszörp, Szigligetrõl a Pu-pos pince borai. Árusítjuk aMajor-Árva Borház borait éssaját gyümölcsösének termé-sébõl készült gyümölcsleveités igazi zalai kuriózumként,Zalaegerszegen egyedül ná-lunk kapható a nagylengyeli

Farkas pálinka. A vállalkozást agyermekeimmel indítottam,akik szintén õstermelõk.

– Igen, és még bõvíteni isszeretnénk! Épp ma beszél-tünk egy mangalica-terméke-ket készítõ gazdával... Csoko-ládé és cukorkakészítõkkel is

– Kis bolt, mégis széles aválaszték…

keressük a kapcsolatot és vár-juk további kistermelõk jelent-kezését, akiknek a termékeivelbõvíthetjük a skálát. Keressüka kapcsolatot a környékbeligazdákkal, s mindegyik beszál-lítónknál meggyõzõdtünk róla,hogy hol, mibõl és hogyankészülnek a termékeik. Bízombenne, hogy lesz rá kereslet,hiszen már elsõ naptól meg-mutatkozott az érdeklõdés, ésezt is örömmel mondhatom,hogy az áraink is versenyké-pesek, hiszen kiesik a láncbóla nagykereskedelem. Szerencsé-re olyan rendeleteket alkototta kormány, hogy lehetõvé vált,hogy közvelenül a termelõktõlkapjuk az árut és ez jó a ter-melõknek is, fõként pedig avásárlóinknak!

Korszerû technológiával és képzett munkaerõvel állunk rendelkezésére!

Ez a globális olajmaffia lassan lehetetlenné teszi életünket.Nincs kiút ebbõl a zsákutcából?

Nézzük csak, hogy mit is tehetnénk! Elõször vegyükszemügyre a tényeket!

Az élelmiszer és más termékek árának jelentõs összetevõjea magas szállítási költség. Az a helyzet, hogy sok alapvetõélelmiszer (tej, tojás, cukor, gabonafélék, hús stb.) több száz(ezer) kilométerrõl kerül Zala megyébe. Abba a megyébe,amely évtizedekkel ezelõtt Magyarország egyik regionáliséléskamrája volt.

Bizonytalan eredetû, értéktelen külföldi „élelmiszerekkel”árasztanak el bennünket. Ráadásul csillagászati szállításiköltséggel terhelve.

Változtatni kellene! Termeljünk helyben jó minõségûélelmiszereket! S hogy eladási gondjaik se legyenek, szer-kesztõségünk segít az értékesítésben. Rendkívüli hirdetésikedvezménnyel segítjük a zalai õstermelõket.

Segítsük egymást! Segítsünk magunkon! Hívja szerkesz-tõségünket, s mi segítünk az értékesítésben!

Elérhetõségeink: telefon 92/596-936, fax: 92/596-937,e-mail: [email protected]”

Zalaiak a zalaiakért!

Elõzõ számunkban fogal-maztuk meg az alább idézettsorokat, s lám máris eredmény-rõl tudunk beszámolni a

megnyitásával.Gö-

csej Éléskamra

Reméljük, a példát egy-re többen követik, s szá-mos hasonló, örömteli ese-ményrõl tudunk majd be-számolni.

Zalaegerszeg, Dísz tér(az órával átellenes sarkon)Nyitva: H-P: 6.00 - 18.30

Szo: 6.30 - 14.00

Így is lehet!

„Elég volt!Zalaiak a zalaiakért

Göcsej Éléskamra

MOTORKERÉKPÁROKMÛSZAKI

VIZSGÁZTATÁSÁRA

A példa követendõ.

Új szolgáltatással bõvült tevékenységikörünk!

Elérhetõségeink:

A meglévõ jármûkategóriák (személygépkocsi,tehergépkocsi, autóbusz,

utánfutó, mezõgazdasági vontató és pótkocsija, lassú jármûés pótkocsija) típus független mûszaki vizsgáztatása mellett

2010. év végétõl jogosultsággal rendelkezünk

Zalaegerszeg, Zrínyi út 99/A. Tel.: 92/ 503-675

Nagykanizsa, Virág B. u. 4. Tel.: 93/ 537-937

Lenti, Petõfi S. u. 32. Tel.: 92/ 551-882

Zalaszentgrót, Szõlõ u. 17. Tel.: 83/ 562-990


Aven-

dége volt március 25-énnéprajzkutató

. A magyar nép-lélek formái – A magyar nép-mûvészet kincsei – Égi vezér-lés: néprajzkutatás más útoncímmel tartott elõadást. Az estházigazdája,fafaragó népi iparmûvész ésbarátai voltak.

Az elõadó több száz diátvetített, elsõdlegesen a dunán-túli tárgyi néprajz szépségesremekmûveibõl.

Április 8-ántanár látogatott

Nagykanizsára, s az Élet ésiskola - A padban ülõs iskolátóla cselekvõ gyermekélet felé:iránymutató teljesség-törvé-nyek címmel tartott vetítettké-pes elõadást.

Magyar Mûveltség Kin-csestára Szabadegyetem

Sze-lestey LászlóNagykanizsán

Jerausek Gyula

Hintalan Já-nos László

Az elõadás sok tanulságosgondolatot vetett fel a jelen-legi pedagógia elméletével ésgyakorlatával kapcsolatosan aszabadegyetem hallgatóinak.

Magyar Mûveltség Kincsestára

Kering egy rövid idõ alattmeglehetõsen nagy népszerû-ségnek örvendõ videó az in-terneten. A szóban forgó tarta-lomhordozó azzal ismerteti mega linkre kattogó netezõket, hogymiképp tesz magáévá a köztár-sasági elnök egy töltõtollat.

cseh elnök anapokban „melegebb éghajlat-

Václav Klaus

ra” ment. néhányországában tett látogatást. Azegzotikus túra egyik stációjánkészült az a felvétel, amelymost derûre fakasztja vagy fel-háborítja a weblapra látogatókat.

Klaus és a chilei elnök,közös sajtótájé-

koztatóján esett meg az eset. Acseh elnök addig-addig játsza-dozott az értékes tollal, amígaz valahogy az asztal alá kérez-kedett, aztán eltûnt a kabát-zsebében.

Felrémlik egy kis sztori arendszerváltás utáni elsõ sza-bad választás idejébõl.

A választópolgár megérke-zik a választókörzet helyiségé-be. A szokásos közjogi forma-ságok után bevonul a szavazó-fülkébe. Kis idei matatást kö-vetõen kiszól, hogy nincs a fül-kében toll, aminek segítségé-vel hivatalossá tehetné szava-zati szándékát.

A bizottság elnöke szemé-lyesen ellenõrizte a szavazáskezdetekor a szavazófülkékelõírás szerinti felszereltségét.Reggel volt toll. Sõt. A reklamá-ló elõtti szavazó is gond nélkülikszelhetett még. Így a bizott-ság számára nyilvánvaló lett,hogy a filléres tollat csak azeggyel elõbb voksolt szavazócsente el.

Kicsik és nagyok…

Dél-Amerika

Se-bastian Pinera

f.l.

Kicsik és nagyok

Spanyolozott tükrös (Király Zsiga, 1840).Szelestey László

Hintalan János László elõadása tanulságos gondolatokatvetett fel.


Adakozni jó dolog. Jó, mertrészint van mibõl adni, mégakkor is, ha szûkösen élünk.Másrészt azért, mert örömötszerezhetünk valakiknek, akikmég nagyobb szükséget szen-vednek. Jó dolog tudni, hogykivel tettünk jót, így sokkalszemélyesebb az emberi él-mény, mint amikor egy nagy,feneketlen zsákba töltjük a jó-tékony adományunkat. Ezértaztán – mint általában aján-dékozás esetén – feltételhezköthetjük az adomány juttatá-sát. Például, szeretnénk tudni,hogy kihez jutott el az ajándék.

Nem mindig mennek adolgok ilyen szépen, rendben.Erre az élet adott példát nem-régiben. lakosságaés önkormányzata – maga isszûkös helyzetben lévén –százezer forint támogatást nyúj-tott a vörösiszap-katasztrófávalsújtott, s tegyük hozzá, kisséméltatlanul mellõzött

lakóinak. Ebben afaluban tizenkét ház sérültmeg a katasztrófa következ-tében. Közülük kettõt le is kel-lett bontani. Az adomány sor-sáról azonban máig sincs hír…

Pethõhenye lakói egyéb-ként máskor is az elsõk köztnyúltak a zsebükbe. Mint pél-dául anagy árvíz idején.

– Ezer kilométert autóz-tunk, hogy átadhassuk a se-gélycsomagokat, amelyeketNagypáli és Pethõhenye közö-sen adományozott. Máig ben-nem él, amilyen szeretetteljesfogadtatásban részesültünkazoknak az embereknek a kö-rében… A köszönetük, az ön-kormányzat hivatalos köszönõ-levele… Tudtuk, hogy jó helyrekerült a segély! Ám most nemérezhetjük ugyanezt – meséli

, Pethõhenye pol-gármestere.

– Ezt mi is szeretnénk tud-ni… Amikor tudomást szerez-tünk a katasztrófáról, Somló-vásárhely önkormányzatáhozfordultunk, hogy rajta keresz-

Pethõhenye

Somló-vásárhely

Felsõzsolca-környéki

Deák István

– Elkallódott talán a pénz?Mit lett az adomány sorsa?

Hova jutott a pethõhenyei adomány?Somlóvásárhelyi furcsaságok

tül juttassuk el az adományun-kat a rászorulóknak – idézi fela történteket Deák István. –Azzal a kéréssel adtuk át atelepülésünk ajándékát, száz-ezer forintot – amelyrõl átvéte-li-bevételi pénztárbizonylatotkaptunk –, hogy az összeget ötegyenlõ részben juttassák azarra rászoruló, lehetõleg kis-gyermekes családoknak, kará-csonyi ajándékra. Viszont amai napig nem értesültünkróla, hogy kik részesültek Pet-hõhenye adományából.

Utánajártunk a történtek-nek. Kiknek szerzett örömöt akatasztrófahelyzetben ez azadomány? Még mielõtt valakiaz összeg nagyságrendjérõl al-kotna véleményt, végezzünkegy kis fejszámolást! Ez a száz-ezer forint a négyszázharminclakosú Pethõhenyén fejenkéntkettõszázharminc forint körüliösszeget jelent. A csecsemõketis beleszámítva. Nos ez a „fej-kvóta az ország kerekített né-pességére vetítve bizony többmint ötmilliárd forint volna…Azaz ennyit jelentene, ha min-denki ilyen mértében adakoz-na. Annak pedig, akinek úszika háza, akinek nincs mit adniaa gyermekének, annak bizonya néhány tíz, sõt, a néhányezerforint is nagy pénz. Az bizony!

”

Somlóvásárhelyen ennyiidõ után is lehangoló látványaz alvég, az Aradi utca. A kétlebontott ház romjaival, a kõ-kerítésen a vörös ár szintjéneka vérszínû mementójával, alúgmarta, részben kicseréltföld reménytelenül terméket-len göröngyeivel. Pár száz mé-terrel odébb földmunkagépek,teherautók serege és az össze-dózerolt föld reménytelen lát-ványa… a hatalmas fák még alábukon õrzik az áradat nyo-mát. Az utca lakói a történtekellenére sem csüggedtek. Vantartásuk.

– Amott volt a legnagyobbkár – mutat az utca vége felé

. –és a nyugdíjasházát bontották

le… Az megháza, az nem sérült annyira…meséli az összegyûlt szomszé-dok körében. Szóba kerülnek akapott segélyek is. A MAL-tólkapott százezer forint, a köz-ponti káralapból juttatott 50ezer forint és egy takarékszö-vetkezet felajánlásában a vá-sárlási utalványok.

özvegy Kõröshegyi BélánéTörök CsabaFazekas János

Smalba Feriék

– Ezen kívül pénzt nemkaptak? Karácsony elõtt vala-mikor… faggatja õket Deák Ist-ván. Ezen a délutánon e kérdéssokszor elhangzik. S a válaszlényegében mindig ugyanaz.

– Azt nem kaptunk. Ruhá-zat az volt, de mire mi hozzá-fértünk, addigra mások márkiválogatták a javát! – meséli azidõs néni Török Sándornéval,akinek idõközben a fia is elõ-kerül a lebontott háza omla-dékai közül.

– Nem csak a ház, a hátsókertek is mind tönkrementek!– panaszolja. A pénzbeni se-gélyrõl õ sem tud, hogy kapottvolna bárki az ismerõsei közül,a már említett források kivéte-lével. Az adományok közt állí-tólag bútorok is voltak, de úgytudja, valahogy felkerültek ahegyre.

– A ruhaadományok mara-dékából a kultúrban és a plé-bániánál már csak munkásru-hákat turkálhattunk, mire hoz-zájutottunk – kesereg az idõ-közben hozzánk csatlakozó

. Nekikmost kéthetes a pici gyerme-kük… õk is rászorultak volna akarácsonyi segítségre, hiszensok minden szükséges ott,ahol babát várnak. De nem, õksem tudnak a pethõhenyeiadományról. A szomszédban

és felesége,ötödikes kislá-

nyukat nevelik. Õk négyezer-kettõszáz forintot kaptak, bárazt nem tudják, milyen for-rásból.

A szomszéd utcábanis csak a kár-

mentõ alapból juttatott és a MAL-os pénzrõl számolhatnak be.

– Kaptunk még két táská-nyi segélycsomagot is, ám az-zal a kikötéssel, hogy majd akárrendezés során ezért húsz-ezer forintot levonnak a kár-térítés összegébõl! – mondja a

Csegöldi Csabáékkal

Török József Ju-hász Katalin

Mogyo-róvári Csabáék

A somlóvásárhelyi károsultak a reménytelenségben sem esnekkétségbe. A kõfalon még ott a vörös ár nyoma.

Németh FogtechnikaKerámia koronák, mûanyag leplezésû koronák, fogvédõ sínek,

ideiglenes koronák, fémlemezes kivehetõ pótlások, kivehetõ fogsorok,

fogsor törés-repedés javítások, fogsorba fogbepótlások.

Németh Szabolcs,Zalaszentiván, Petõfi S. út 15.,

tel.: 92/317-512, 00-36-30/204-2766

KIVEHETÕ FOGSOR AKÁR EGY NAP ALATT!Minden fogpótlással kapcsolatos kérdésük esetén

állok rendelkezésükre!

(Folytatás a 8. oldalon)


Tizennégy késszúrás

Milyen gondolatok ébred-nek a hozzátartozókban a kétévtizeddel ezelõtti, máig felde-rítetlen ügyre emlékezve? Eztlatolgatom, miközben fe-lé gurulok. Ebben a kis zsákfa-luban él a megölt

, a sokat emlegetett Sárinéni testvére, akihez tartok.Sári néni saját leszármazottaihíján õ, özvegy

, Teréz néni a nyugdíjas bö-dei tanítónõ a legközelebbihozzátartozó, no és a fia, akitszintén hív-nak. Az idõs hölgy az iméntéppen lepihent – ezzel foga-dott a fia. Alkalmatlan az idõ-pont, de örömmel tölt el a hír,hogy korához képest jó egész-ségnek örvend a tanító néni.Egy elõre megbeszélt idõpont-ban a rendelkezésemre állnakés beszélgetünk a történtekrõlés azok visszhangjáról – hang-zik el az ígéret, miközben párszót viszont váltunk egymással.

– Érdemes ennyi idõ utánfelmelegíteni az ügyet, érde-

Böde

Szõke Jó-zsefné

Császár János-né

Császár Jánosnak

Felderítetlen bûntények ZalábanSorozatunkban az eddig felderítetlen súlyos zalai

bûncselekményekkel – fõleg gyilkosságokkal – foglalko-zik lapunk. Célunk elsõsorban az, hogy sok-sok esztendõmúltával - az akkori tragikus történések felelevenítésével– talán akad valaki, akinek végre megoldódik a nyelve,felfrissül az emlékezete…, s a többi már a nyomozók fel-adata és kötelessége.

Nem lehet, hogy egy emberi élet kioltása büntetlenülmaradjon. A gyilkosoknak bûnhõdniük kell!

Elõzõ számunkban egy 20 évvel ezelõtti zalaszent-györgyi gyilkosságot idéztünk fel. Munkatársunk kétévized elteltével ismét a helyszínen járt.

mes-e sebeket felszaggatni? –kérdez vissza János. Nos, ezutóbbi semmiképpen nem állszándékunkban. Ellenben, haakár ennyi idõ múltával sike-rülne találni valakit, akinekeszébe jut valami, egy akkorkifelejtett, netán jelentéktelen-nek vélt körülmény, talán csakegy olyan apróság, ami elke-rülte mindenkinek a figyel-mét, ám mégis közelebb vezet-het az elkövetõ személyéhez –aki azóta is szabadon éli vilá-gát – akkor, már érdemes volt.Az egykori eseményekrõl nemtud igazán sokat mondani, hi-szen elsõsorban az édesanyjatartotta a kapcsolatot Sári né-nivel. De annyi tud, hogy anagynénje sok mindenkivel jóviszonyban volt a faluban, tánazon kívül is. Összejárt T.Józsefékkel is, mint sok min-denkivel.

– Egy évvel korábban tör-tént a faluban egy betörés… Afiatalabb került gya-núba. Hasonló volt az elkö-

T. József

vetési mód… Így õ is bekerült alehetséges elkövetõi körbe. El-képzelhetõ, hogy õ tette?

– Ismerem T. Józsefet.Nemrégiben is beszéltem ve-le. Ha nem is lehet kizárnisenkit, azt nem tudom elkép-zelni, hogy õ tette – állítjaJános.

*Sári néni megölését meg-

elõzõ éven, 1990. december15-én fogorvostólvittek el betöréses lopás-sal néhány értéket, többekközt egy fényképezõgépet. Arendõrök eleinte hiába nyo-moztak egy ideig az ismeret-len tettes ellen, az akkori eljá-

dr. V. Miklós

rás során nem sikerült kézrekeríteni. A gyilkosságot követõnyomozás idején azonban –valószínûleg azzal összefüggés-ben – egy foganatosított ház-kutatás során került elõ a fény-képezõgép T.-nél. Az ügy ér-dekessége, hogy a „talált tárgy”hátlapjáról valaki idõközbenlekaparta a gyári azonosí-tószámot, de mivel a zala-szentgyörgyi betörés sértettje,dr. V. Miklós fogorvos azo-nos típus ellopását jelentettebe, metallográfiai (fémszerke-zettani) vizsgálatot végeztek, se szakvéleményre támaszko-dott a rendõrség. Eszerint be-bizonyosodott, hogy az orvos-lakásból származó lopott hol-mira leltek rá, amelyet elõzõ-leg a fogorvoslakásból vitt elT. József. A fogorvoshoz ishasonlóképpen jutott be alakásba a tettes, mint a gyilkos-ság helyszínére. Az ablakon át.A fogorvoshoz a kamra kisab-lakán mászott be a tolvaj. Sárinénihez a fürdõszoba abla-kán jutott be a tettes. Ígykeveredett gyanúba ifjabb T.József. De ha sokan olyan em-bernek tartják, aki valószínû-leg nem követ el súlyos bûn-cselekményeket, akkor ki te-hette? Nos, a kérdés ma isnyitott. Teljesen más iránybankell keresni a tettest? Vagy azirány helyes, csak az elkövetõlehet valaki más? Bevállalta T.József, hogy õ csente el afényképezõgépet, vagy ténylegõ tette? S ha továbblépünk,felmerül a kérdés: teljesen újszálon kell-e keresgélni, ha agyilkosság elkövetõjét keres-sük… Vagy jó a szál, csak aszemély lehet más valaki?

*Az idõs tanító néni, Sári

néni testvére és fia, János be-váltották ígéretüket, szót vált-hattunk velük. Teréz néni

Hova jutott a pethõhenyei adomány?Somlóvásárhelyi furcsaságok

fiatalember. – Nevetséges azegész, ahogy itt mennek a dol-gok! – Nem tudom mi leszvelünk, hiszen elvesztettem amunkámat, egy elárasztott de-vecseri autószervizben dolgoz-tam. Talán majd visszamehetekdolgozni. De a kertemben, aföldünkön mit termelhetek?Egy éves múlt februárban akisfiunk. Biztosan nem adjukneki azt, ami a vörösiszap-föld-ben terem… ha terem. A föld-munkák miatt hét szép gyü-mölcsfámat is ki kellett vágni!Két éve kék volt az udvar a sokszilvától, az idén kopár lesz…És úgy látszik, az önkormány-zat szerint most már mindenrendben van. Azt ígérték, hogyfebruár végéig rendezik akárunkat. De még semmi hírróla… Hogy pénzsegély? Neeem.Úgy tudjuk, az iskolás gyer-

mekek családjai kaptak valamikis pénzt… De mi nem kap-tunk, mert nem iskolás a gyer-mekünk! Az is vicces, hogy egykatasztrófavédõ azt mondta,rosszul tettük, hogy hamar el-zsákoltuk a házunk bejáratát,így nem tört be az iszap, kü-lönben lehetne új házunk! –sorolja a furcsaságokat. Aszomszéd házban élõ édesapja,idõsebb Mogyoróvári úr a ru-házat osztását kifogásolja. Mond-ja, olyanok válogatták ki a javát,akik nem is ezen a falurészenlaknak. Ha tisztességesen akar-ták volna lebonyolítani, akkorbehívták volna a károsultakat…És ha marad, akkor jusson atöbbieknek is!

De nem így történt… Ezt, egyházközségi

elöljáró is igazolja.– Kordészám hordták el a

ruhákat! Aztán utána azzal tü-

Kises Vince

zeltek! Hát ezért nem jutottmásoknak! – emlékezik az osz-tás furcsa körülményeire. Hogymiért nem parancsoltak meg-álljt a dolgok ilyetén folyásá-nak, csak annyit tud hozzáfûz-ni, hogy késõbb már nem en-gedték…

A károsultak körében tehátcsupán párezer forint olyanpénznek bukkantunk a nyomá-ra, ami elvben származhatottadományból, de másrészt való-színûsíthetõ, hogy egyszerûenolyan összeg, amivel év végénmás falvakban is támogatják acsaládokat. A természetbeniadományok körüli furcsaságokis tovább erõsítik a gyanút: ittbizony más bugyorba került ajó szívvel összegyûjtött pénz-adomány, mint ahova nagylel-kû emberek adni szándé-koztak!

Farsang Lajos

(Folytatás a 7. oldalról)

Sári néni házának a hátsó ablaka, ahol a gyanú szerintbemászott a tettes.


ennyi idõ után még mindignem beszélhet érzelmektõlmentesen.

– Az a legborzasztóbb, hogySári egész életében szinte so-sem volt beteg… és így kel-lett végezni! Nagyon szeret-ném tudni… Igaza lehet-e an-nak a rendõrnek, aki egyszermegfogta a két karomat ésezt mondta: Teréz néni, nemlehet az más, mint aki a fog-orvoshoz betört, annyi az azo-nos nyom!

Szóba kerül T. Józsefneka gyilkosság reggeli különösjövés-menése. Hogy Egerszeg-re kellett mennie kora reggelkozmetikumokért, Hogy az-tán Egerszegrõl taxival mentvissza a faluba… Hogy nemtudta kifizetni a taxist, mertcsak nagy pénze volt, és válta-nia kellett. Lehetnek ezek akárjelentéktelen kis furcsaságok…Mert egy formálódó kapcsolat-ban ugyebár fittnek és üdénekkell lenni… Aznap délutáni sár-melléki repülõnapi programramentek a baráti körrel. Taláncsak egyszerû férfiúi hiúságvolt ez az értelmetlennek tûnõcécó, jövés-menés egy kis bo-rotvacucc miatt.

– Gyanúba került ott máslehetséges elkövetõ is – foly-tatja a fia, János. – Tudomásomszerint a rendõrség több vona-lat is végigjárt, eredményte-lenül. Amikor késõbb, egy nem-

zetközi együttmûködés kereté-ben itt jártak az FBI-tól, õk isdolgoztak az ügyön… Szemé-lyiségelemzõk, profilkészítõk.De úgy tudom, õk sem jutottaksokkal elõbbre. Még egy – ál-talam ismeretlen nevû – vasu-tas is képbe került. A vasútmellett, az õrházban lakott egyházaspár… Vasutas volt a férj. Afelesége feljárogatott Sárihoz…Tudomásom szerint az a vasu-tas idõközben elköltözött vagytalán meg is halt… Ezidõtájt az-tán tudomásom szerint a rend-õrség le is zárta az ügyet… Vala-hogy mindig azt éreztem, hogyvalamiféle falakba ütközünk,ahogy a tettes kilétét próbáljukmeg kikövetkeztetni. Azt egyál-talán nem tartom valószínû-nek, hogy T. József követteel. A nyomkeresõ kutya pél-dául a vasútállomás felé indultel Sári házától… Tegyük fel,elméletben, ha T. József lettvolna az elkövetõ… Valószínûhátulról és nem az utca felõlmegy be!

– És ifjabb T. József sógora?Vele mi a helyzet? Úgy hírlik,megfenyegette akkor az ügy-nek utánajáró szerkesztõt, hanem áll le… Kalandos az élete.Az egyik társasági oldalon ígyír magáról: „A kihivasokat sze-retem. De csak azokat amelyi-kekhez tenyleg kell egy kis ku-rázsi . Kérdés, hogy ez valójá-ban mit jelent. Most Malaysiát,

”

Kuala Lumpurt jelöli ott-honául…

– Ami azt illeti, vakmerõember, azt el lehet róla hinni,hogy többet bevállal, mint egyátlagember. Talán könnyebbenintézte el a dolgait, mint má-sok. Kuala Lumpurban ténylegjárt. Tereprali versenyen, aminem kis költséggel jár. Aztándolgozhatott is odakint. Talánnem szokványosak a dolgai, denem… ebben az ügyben nemgondolom, hogy egyáltalánszóba kerülhet. Hiszen nagyonkezdeti szakaszban volt mégakkor T. József kapcsolata…Még a menyasszonya sem hi-szem, hogy járt volna T.Józsefék otthonában. A leendõsógora pedig – hiszen akkormég csak alakuló kapcsolatvolt T. József és a menyasszo-nya között – szerintem nem istudott Sáriékról semmit és hely-ismerete sem lehetett. Talánnem is járt ott sohasem.

– Talán. Az az arrogancia,amellyel megfenyegette az új-ságírót, mindenesetre felkeltiaz ember figyelmét. Más dol-gokra mire emlékszik?

– Nagyon élénken él ben-nem az a nap! Rendszeresenmentünk Sárihoz segíteni, ésüzent is rendszerint, ha vala-mire szüksége volt… Mi akkorépítettük ezt a házat itt Bödénés az iskolánál aludtunk aznap.Reggel bementem az OTP-be,aztán haza, s indultuk volnadolgozni – emlékezik János.Teréz néni folytatja: – Én megkrumplit szedtem a kertben.Amikor indultunk volna a hegy-re, akkor ért ide Árpi a hírrel,hogy baj van a Sárival, ott fek-szik az elõszobában… Mire miodaértünk a Trabanttal, akkormár ott volt a rendõrség. Meg-tudtuk a szörnyû hírt.

– Valahogy úgy tûnt, hogylazán kezelték az ügyet. Le semzárták a területet. A falubeliekis ott jártak, keltek az udvar-ban, mindent összetapostak…Tele volt az udvar szentgyör-gyiekkel! Valaki még azt is

mondta, hogy így jár mindenbögrecsárdás… Hát a Sári nemvolt bögrecsárdás! Adott az in-ni jó szívvel a vendégeinek, havolt otthon bora, és azoknak,akik segítettek neki. Így az idõ-sebb T. Józsefnek is... – emlé-kezik János.

– Vele nagyon jóban voltSári! – veszi át a szót Teréznéni. A 74 éves tanítónõ nagyidõk tanúja. Nyugdíjas koráigmindvégig Bödén tanított, 1955-tõl. A Parlamentben vehette áta Kiváló Tanító kitüntetést.

– Jól emlékszem! – folytat-ja. – Pedig hat ével ezelõtt félévig voltam kórházban, ebbõlöt hétig az intenzíven., élet-halál között! De felgyógyul-tam! A memóriám is visszatért!Talán, hogy egyszer még meg-tudhassam, ki volt az… Az a kétpohár? Ami ott volt az aszta-lon, amit a rendõrök is emle-gettek? Hát, a testvérem is fo-gyasztott egy keveset, ha meg-kívánta. Az idõsebb T. Józsefott volt Sárinál volt elõzõ este.Hiszen összejártak. Sokat se-gített Sárinak. A nagyanyánkés T. József is keménfai volt…Ilyen régi keletû a családibarátság! Õ biztosan nemlehetett!

Más kérdés, hogy a kapcso-lat miatt nem neheztelt-e azifjabb T. József az öregre. Mertahogy ma, már akkor is kicsitkirítt a falu többi háza közül alepukkant a kis otthonuk afogorvosrendelõ mellett. Eb-bõl a körbõl biztosan szerettekvolna kitörni a T. gyerekek. Akét generáció közt korántsemvolt felhõtlen a viszony. Leg-alábbis úgy hírlik. De nehez-telhet-e azért a fiú az apjáraazért, mert nem úgy állnakanyagilag, mint más családok?S ha így is érzett, vezethetett-eez szélsõséges tettekhez?

Nos, ez pusztán egy feltéte-lezés a sok közül. Amelyek iga-zolásához, vagy cáfolatáhozkeressük a tényeket. Innenfolytatjuk.

z.t.

Kiváló minõségû

várunk

ajánlatot eladóktól

.

Érdeklõdni:

92/596-936,

hétköznap 8-15 óráig,

illetve a

[email protected]

e-mailon.

vadkörtére

idei felvásárlásra

Kiváló minõségû

várunk

ajánlatot eladóktól

.

Érdeklõdni:

92/596-936,

hétköznap 8-15 óráig,

illetve a

[email protected]

e-mailon.

vadkörtére

idei felvásárlásra

Vadkörte-felvásárlás

Bontott házakból származó,régi, mûködõképes

zsalugátereket keresünk!

92/596-936,hétköznap 8 - 15 óráig,

illetve [email protected]

e-mail címen

Érdeklõdni:

Zsalugátertkeresünk!

„Európában egyedülállóan megugrott a cukor ára. Ez aszabad pálinkafõzés lehetõségének köszönhetõ. Azaz ésszel,ész nélkül elkezdett mindenki pálinkát fõzni, amihez ésszel,ész nélkül vette a cukrot. Naná, hogy fölhajtotta az árát. Abefõttet fõzõ nagymamák lettek az elsõ áldozatai a piás kedvûzugpálinkafõzõknek.”

Fenti idézet nem a befõttet fõzõ Mari néni siráma. Nem isegy más piára szakosodott szesztestvér böfögte fel a söntés-pult jótékony stabilitására támaszkodva.

A citált bölcsesség szocialista politikustól szár-mazik. Szanyi nem a margó közelében hányolódó embere aszociknak. Õ 1998-tól tagja a szocialista képviselõcsoportnak,jelenleg is frakcióvezetõ-helyettes, elnökségi tag, s nem melles-leg a fenti dátumtól fogva polgármester a fõváros 19. kerüle-tében. Szóval nem akárki. A szocialisták között semmiképpen.

S lám. Szanyi mégis, bugris módjára kiáll a sajtó képviselõielé, s mond valami bõdületes marhaságot. Nem elõször. Te-kintettel arra, hogy Szanyi kitüntetett építõköve az MSZPparlamenti frakciójának, joggal gondolhatja a halandó, hogy atárgykörben ez a szocialisták véleménye.

Ésszel, ész nélkül – mondta Szanyi. Aki valamennyirejáratos a kereskedelem útvesztõiben, tökéletesen tisztábanvan azzal, hogy a cukor árát nem a „piás kedvû zugpálin-kafõzõk” hajtották föl. (Mellesleg a liszt ára is alaposan felszö-kött, abból viszont nem lehet pálinkát nyerni…) A szocialistapolitikus definíciójával szemben, pálinkát ész nélkül sem le-het fõzni. A „tüzes víz” elõállítása komoly szakértelmet, gon-dos munkát, sok türelmet igényel. Szóval nem úgy mûködik,hogy felvásárolom a cukrot, nekimegyek ész nélkül, és pikk-pakk, kész!

Summázatként megállapíthatjuk, hogy Szanyi Tibor valamiérthetetlen késztetésnek behódolva, megint kiállt, hogy vala-mi nagy baromsággal hülyítse a blõdségeire fogékonyakat.

A kevésbé fogékonyaknak felrémlik egy emlékkép SzanyiTibor 2010. november 2-i parlamenti felszólalásáról. A szocia-listák erõs embere akkor (is) alighanem piás kedvében volt…

Szanyi Tibor

f.l.

Szanyi cuki

2011. április 21.10 ZALATÁJ

Szebb magyar jövendõA kommunizmus áldozatainak emléknapjára (2.)

Rózsás János, a Nagy-kanizsán élõ egykori Gu-lag-rab (a Gulag Lexikonszerkesztõje, s több regényszerzõje, lapunk rendsze-res külsõ munkatársa) akommunizmus áldozatainakfõvárosi emlékmûvénél el-mondott beszédét idézzükfel két részben. Az elsõrészt márciusi számunkbanolvashatták. Most a máso-dik, befejezõ részt közöljük.

A PÁRT korlátlan hatalom-ra jutásának újabb gátlástalanintézkedése volt az 1949-benmegkezdett, majd az ötvenesévek elején folytatódó akció, a„megbízhatatlan elemeknek”családtagjaikkal együtt a fõvá-rosból történõ kitelepítése,teljes vagyonvesztéssel, kény-szerlakhely kijelölésével, bar-moknál is embertelenebb kö-rülmények közé. Így köszön-tött be a fokozódó félelem, a„csengõfrász” korszaka.

Ezt követte a földmûvelõparasztság megtizedelése, a

, amikor a Hor-tobágy vidékére, birkahodály-ból, pajtákból kialakított mun-katáborokba deportálták a déliés nyugati határsávból a mó-dosabb családokat, a mezõgaz-daság kollektivizálásának elõ-készítéséül.

Erõszakkal, fenyegetésseligyekeztek – szovjet mintára –

kuláktalanítás

rávenni az önállóan gazdálko-dó parasztokat arra, hogy tö-mörüljenek szövetkezetekbe,állatállományuk, mezõgazdasá-gi felszerelésük közösbe adá-sával. Terménybeszolgáltatásikötelezettséget írtak elõ, nemteljesítés esetén jött a

az utolsó szem gabo-náig. A fiatalság városokba me-nekült, az otthon maradt idõ-sebb korosztály pedig küszkö-dött a közösben a semmiheznem értõ, városból odairányí-tott pártkáderek józan ésszel,évszázados tapasztalatokkal el-lenkezõ utasításainak csapdá-

padlás-söprés

jában. Máig ható következ-ményképpen a valamikor

él. Amost mögöttünk hagyott

még tovább rontott afalu túlélési, az ország önel-látási lehetõségein.

A párt ideológiája szerint amunkásosztály volt hatalmon,miközben a munkás éhbérértdolgozott, magas munkanor-ma mellett, de a fizetésébõlmég békekölcsönt is kellettfizetnie, az állami költségvetéstámogatására. Az ország pedigfizette a sarcot szüntelenül agyõztes Szovjetuniónak, és köz-ben

És ekkor következett be1956 eseménysorozata. Az elsõjel különös módon éppen

jött. A februáriismerte

el aa társadalomra,

bevallotta a hatalmi visszaélé-seket a korábbi idõkbõl. For-rongásba jött a magyar közvé-lemény is, párton belül és pár-ton kívül. A Moszkvát feltét-lenül kiszolgáló, mindenbentúlteljesítõ

, de ez márnem volt elég,

(Ezerkilencszázöt-venhatról nem akarok beszél-ni, mert azt méltóképpen meg-tesszük október 23-án, ha csakaz elvtársak továbbra is át nempolitizálják, mint eddig tették.)Azonban a levert forradalomkövetkezményeirõl, az 1945-reemlékeztetõ véres megtorlás-

vi-lághírû és egyedien kiválómagyar mezõgazdaság azótais kilátástalanságban

nyolcesztendõ

tanulni kellett a marxiz-mus-leninizmus világmegvál-tó eszméjének ideológiáját.

MoszkvábólXX. Pártkongresszus

sztálini személyi kultuszkáros hatását

Rákosit bûnbak-ként eltávolították

a nemzet gyö-keres változásokat, szabadsá-got akart.

ról, kínzásokról, akasztófákról,zsúfolt börtönökrõl említéstkell tenni. Jött a

, ami azért nem voltolyan puha, amint azt a Tra-bant vagy a Gorenje hûtõ-szekrény felejtetni akarja. Apárttitkárok a helyükön voltak,és a párt túlélve önmagát,igyekezett áltatni a társadalmata kommunizmus megreformál-hatóságával.

Ko-rábban arról tettem említést,hogy a bolsevizmus magyar-országi hatását hetven évbenkell meghatározni, 1919 és1989 közé helyezve, mert hi-szen a 25 éves Horthy-korszakidején is fekete fellegként bo-rult Európára a bolsevizmuskísértete, vésztjósló hírek ér-keztek Keletrõl, a nem távoliszomszédságból.

Sajnos ki kell mondanom avalós tényt a most mögöttünkhagyott húsz évre visszate-kintve, hogy két kormányzásiciklusban ugyan burkoltan, dekülönben a rendszerváltás el-lenére

Akommunizmus áldozataira em-lékezve sajnos ma már

A munkanélkü-liekre, a roppant nagy állam-adósságra, a hitelrabszolgaság-ra, az egészségügy, a közokta-tás tönkretételére, a mezõgaz-daság állapotára, és sok min-den másra tekintettel meg kellemlékeznünk a kommunizmusma közöttünk élõ és nyomor-ban vergõdõ áldozatairól. Azon-ban nem szabad feladnunk alassú, de biztos kibontakozástörekvéseinek végsõ sikerébevetett hitünket, a

kádári puhadiktatúra

Elérkeztünk 1989-hez.

tovább folytatódott abolsevizmus regnálása a hír-közlõszervek hamis ráhango-lásával, a neoliberalizmusnemzetrontó módszereivel.

kilenc-ven évben kell meghatároznia bolsevizmus lélekrombolókorszakát!

szebb ma-gyar jövendõ reménységével!

Rózsás János

április 29.18.00 Arányos, kiegyensúlyozott házak tervezése és

május 27. ÖRVÉNYLÉS-

A nemzetközi pénzrendszer és a demokráciaösszefüggéseidr. , közíró

–:Nagykanizsa, Kálvin tér 4.)

MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET

Ekler Károly

Drábik János

Rajnai Miklós

Halis István Városi Könyvtár(

******* Az elõadások ingyenesen látogathatók. *******MINDEN ÉRDEKLÕDÕT SZERETETTEL VÁRUNK!

- szerves építés

(P) építéseSzemélyhez, néphez és tájhoz illõ épületek

18.00(P)

építészmérnök vetítettképes elõadása

globális térnyerés és a hitelpénz

Programszervezõ és mûvészeti vezetõ:Bánffy Miklós-díjas bölcsész

monopóliuma!MAGYARORSZÁG ÉS A PÉNZÜGYI VILÁGVÁLSÁG

[email protected] [email protected]ín

MEGHÍVÓSzeretettel hívjuk Önt, kedves

családját és ismerõseita szabadegyetem elõadásaira.

agyar ûveltség incsestáraabadegyetem

Szellemi Tanácsadó TestületeNagykanizsa

2010 2011/ .M M K

Sz

*** ***

A tápláléklánc csúcsán…

Rajz: Farkas LászlóRajz: Farkas László


Pár éve megjelent néhány,,tisztességes" kereskedõ

és környékén. Felde-rítették a nagyobb összefüggõcukorrépa földeket, gazdáikatmegkeresték. Ajánlatot tettek aföldek két-három éves bérle-tére. Elõre kifizetik a bérletet,a szerzõdés lejárta után a gaz-dáé marad a föld, szólt az aján-lat. Rendeltetésszerûen hasz-nálják, nem lesz gond a talajjal.Vonzó volt az ajánlat, a bizony-talan termés helyett egy biztosbevétel, annyit hoz a bérlet,mint a jó termés esetén az át-vevõ ad. Ráadásul dolgoznisem kell, aggódni az idõjárásmiatt. A pénz is itt lenne, elõrekét-három évre. Ki tudja, milesz itt két év múlva, ez megbiztos.

Nem bíztak azonban a gaz-dák a tetûhintásokban, nincsjó hírük. Amerre járnak, kifize-tetlen számlák, becsapott gaz-dák emlegetik õket. Mit tegye-nek? Ügyvédek sora segít aszerzõdések megfogalmazásá-ban. Sikerül. Némi ajvékolásután aláírják a kereskedõk abérleti szerzõdéseket.

Jön a vetés ideje. A magyargazda kíváncsi, mit ültet a bér-lõ a földbe. Hiába adta bérbe,mégis csak az övé, az õ földje.Kimegy a határba, semmi moz-gás. Kimegy másnap is, desemmi. Nem érti a dolgot. Azelsõ évben az „új ,,gazda" nem

Sze-rencsen

Felmegy a cukrunkültetett semmit. Aztán a máso-dikban sem. Nem azért béreltea földet, hogy ültessen bele, fá-radjon vele, naponta aggódvanézzen az égre, hol esõt, holnapsütést kérve a Teremtõ-tõl. Más tervei voltak az újgazdának.

A az õsz bekö-szöntével várta a répát. Jött isegy kevés, a kicsiktõl, akiknem adták bérbe a földet, illet-ve azoktól, akik nem hittek akufároknak. Erre azonban nemlehetett alapozni a termelést.A környéken répa nincs, kül-földrõl hozatni költséges. Csök-ken a termelés a gyárban. Afeleslegessé vált dolgozóknakfelmondanak. A harmadik évreaddig jutott a dolog, hogy be-zárták a gyárat. Nem érdemescukorrépát termelni a paraszt-nak, ezért nem foglalkoznakvele, áll a hírekben. Ha nincsrépa, nincs termelés, nem kella gyár sem. Az üres gyárat õr-zik, a fémek kelendõek a kör-nyéken. Az õrzés is tetemesösszeg. Jön az ötlet, bontsukle. Egyszeri költség, nincs veletöbbet gond. A jó ötletet hama-rosan a tettek követik. Roham-munkában ledózerolják a cu-korgyárat.

Mire a régi gazda vissza-kapta a földet, lejárt a bérlet,arra már fölösleges volt répátültetni, nem volt hova, kinekleadni.

cukorgyár

A fenti minta jól mûködik,behelyettesíthetõ a répa másterményekre is. A következ-mények láthatóak. Munkanél-küliség, emelkedõ árak, elége-detlenség. Természetesen a va-lódi felelõsök a háttérbenmaradnak. Az általuk irányí-tott médiában a hír annyi ez-zel kapcsolatban, hogy aparaszt nem termel, nem érimeg neki, ezért kell nekünktöbbet fizetnünk a cukorért.Így lesz a parasztból bûn-bak, akit naponta szidunk,ha elkészül a teánk, kávénk,

vagy ha lesz még mit befõz-ni nyáron.

Zárójelben jegyezném meg,hogy az õsi, nálunk honos gyü-mölcsfák szaporítása is tilos.Csak az uniós fajtákat lehetszaporítani. Azt, amelyiket éven-te többször kell permetezni,mindenre érzékeny. Mákot iscsak olyat ültethetünk, amit õkengedélyeznek. Fogalmuk sincsróla Brüsszelben, milyen ízevan egy jó kis házi tökös-má-kos rétesnek. Vajon a mi gyere-keink, unokáink tudni fogják?

-répási-

SZINKRON-TARGGépipari és Kereskedelmi Kft.

Telefon/fax: Telefon:

Mobil:

(92) 511-146 • (92) 511-147

(06) 30-6399-061, (06) 30-9562-271

E-mail: [email protected]

ZALAEGERSZEG, GASPARICH M. U. 46.Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 258

ÚJ ÉS HASZNÁLT TARGONCÁKFORGALMAZÁSA ÉS SZERVIZEÚJ ALLEGRO TARGONCÁK KEDVEZÕ ÁRONTARGONCÁK, TARGONCA FÕDARABOK,PERKINS MOTOROK FELÚJÍTÁSAALKATRÉSZEK GYÁRTÁSAGYÁRI ÚJ ALKATRÉSZEKFORGALMAZÁSAMINDEN TÍPUSHOZ

Valamennyi partnerünknekkellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

feladhatja ahavilapban.

(92) 596-936;(92) 596-937;

[email protected]

Zalatáj

Telefon:Fax:

E-mail:

HIRDETÉSÉTHIRDETÉSÉT

Szerencs szerencsétlensége.


Elfeledett évforduló (3.)Tavaly volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-

egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeret-nénk állítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mainap még egyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állí-tani még akkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akikma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek.

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

Tavaly ünnepelte 90 évesfennállását a

. A patinás klub egy-kori szakosztályainak kiválósá-gai szerepelnek abban a kötet-ben, amely ismét kapható szer-kesztõségünkben, vagy után-véttel megrendelhetõ.

A könyv ára: 1.000 Ft.

Zalaegerszegi Tor-

na Egylet

Érdeklõdni:Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4.,

telefon:92/596-936, 30/378-4465,

fax: 92/596-937,e-mail: [email protected].

ZTE-történet

Az elõzõ két részben aszárnypróbálgatás idõszakárólírtunk a korabeli krónikát isfelelevenítve. Elsõsorban a lab-darúgás játszotta a fõszerepet,de az atléták, az asztalitenisze-zõk, a teniszezõk és az úszóksem tétlenkedtek.

Az egykori híradások márakkor is beszámolnak a helyirivalizálásról, ami késõbb isjellemzõ volt (a és a

között) amegyeszékhelyen. Vérre menõküzdelmet vívtak a csa-patával, nem volt ritka a rend-bontás, ilyenkor a rendõrség-nek kellett közbelépnie.

Az 1933/34-es bajnoki esz-tendõ meglehetõsen fontosvolt a ZTE szempontjából.Többször próbálkoztak már afeljutással az „ígéret földjére”,

ZTE Za-

laegerszegi Dózsa

MOVE

de valami mindig megakadá-lyozta azt. Az akkori esemé-nyek felidézésére ezúttal ishívjuk segítségül

, aki a klub 50 éves jubi-leumára megjelent kiadvány-ban így ír errõl:

„Jó volt ekkor a csapat, so-rozatban gyõzte le legnehe-zebb ellenfeleit is. Úgy tûnt ek-kor, hogy biztos már a bajnokicím, amikor örök riválisától, azakkori sokkal gyengébb MOVEZSE-tõl váratlan 4:1 arányú ve-reséget szenvedett. Ezt köve-tõen Pápára, a híres Perutzhozkellett utazniok, s itt gyõznikellett! És sikerült is, 2:1 volt

dr. Gondi Bé-

lát

az eredmény a ZTE javára!Ekkor kezdõdött meg az a si-kersorozat, amely a régi ZTElegnagyobb eredményéhez ve-zetett. A négy alosztály bajno-kainak osztályozót kellett ját-szania az elsõ osztályba valófelkerülésért. Komárom, a Mo-sonmagyaróvári Hubertus, aSzékesfehérvári ARAK és aZTE került egy csoportba. El-sõként jutott tovább a csapat,mely ebben az összeállításbanjátszott legtöbbször:

Feljegyzéstérdemel az osztályozók sors-döntõ mérkõzése: az ARAKmár 2:0-ra vezetett és ekkor 11-est ítélt a bíró ZTE ellen. Boro-

Boronics -

Gondi, Tomózer - Sárközi

(Stubán), Füleki, Dóczi - Sza-

bó Czirkovics, Borbély, Mar-

tinka, Szökrönyös.

nics bravúrral védte a bün-tetõt, s ez szárnyakat adva acsapatnak, Martinka és Czir-kovics góljaival kiegyenlített.Ez a pont az elsõ osztálybavaló kerülést jelentette.

A ZTE együttese az 1930-as évek közepén.

Vlaszák Flórián igazolása.

Vlaszák Flórián, a ZTE kapusaa 30-as években. Fia Nagy-kanizsán védett, unokája,Géza a ZTE jelenlegi kapusa.

Czirkovics Ferenc kiválócsatár volt.


A kupagyõzelem után abajnoki aranyérmet is elhódí-totta 2010-ben a

. A maiegyüttes fiatalabb szurkolóicsak hallomásból ismerhetik akorábbi egerszegi bajnok éskupagyõztes csapatok siker-történeteit.

Itt az ideje, hogy felidéz-zük a dicsõséges múltat is.Újra kapható acímû kötet, ami feleleveníti akezdeti sikertörténetet.

A kötet megvásárolhatószerkesztõségünkben, vagyutánvéttel megrendelhetõ.Ára: 1.500 Ft.


telefon: 92/596-936,30/378-4465,


ZTE férfikosárlabda-csapata

Nagy csapat

Kosárvarázs

2002-ben elsõ – azótaegyetlen – sze-rezte az élvonalban a

.Tavaly – fennállása során

elõször – dön-tõt játszott az egerszegiegyüttes, s noha nem sikerültlegyõznie a bajnok ,így is dicséretes a szereplése.

Hogy ne maradjunk tró-fea nélkül, idézzük fel a baj-noki aranyéremhez vezetõutat a címûkötet segítségével. A rengetegfotót, statisztikai adatot, ri-portot tartalmazó könyv is-mét megvásárolható szerkesz-tõségünkben, vagy utánvéttelmegrendelhetõ. Ára: 2.500 Ft.


telefon: 92/596-936,30/378-4465,


bajnoki címétZTE lab-

darúgócsapata

Magyar Kupa

Debrecent

Megkoronázva

Sikeridézõ

A ZTE színe az 1920-asalakuláskor fekete-fehér volt,ezt váltotta a zöld-fehér.

A mai kék-fehér szín-összeállítás a Zalaegersze-gi Építõkkel történt fúzió„öröksége”.

Címerszínek

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

Anno 1982

Nagylengyel

Hungarikum• •

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Telefon:92/380-037, 30/3358-311

Õsi zalai zamatok

Az 1934-35. évi bajnokságvolt a régi ZTE legsikeresebbéve. Az elsõ zalaegerszegi I.osztályú mérkõzésen 3:3-ravégzett a nagyhírû Tatabá-nya ellen, aztán második mér-kõzésként Szombathelyen le-gyõzte 3:1-re a SzombathelyiMÁV-ot.

A következõ mérkõzés issikeres volt: Zalaegerszegen anagyhírû Soproni FAC-ot 5:3-raverte a zöld-fehér gárda. S atovábbiakban is sok siker szü-letett még ebben a bajnokság-ban, s végered-ményben újonc-ként az igen elõ-kelõ hatodik he-lyen végzett. Hogymilyen csapatokközt? Íme a táblá-zat: 1. SoproniVSE, 2. TatabányaiSC, 3. Gyõri ETO,4. SzombathelyiMÁV, 5. Szombat-helyi SE, 6. ZTE, 7.Soproni FAC, 8. Szé-kesfehérvári MÁVElõre, 9. Tatató-városi AC, 10. Gyõ-ri DAC, 11. Hu-bertus, 12. PápaiKinizsi.”

E sikeres sze-zon után a követ-kezõ évben mérsé-

keltebben szerepelt a csapat,csupán a kilencedik helyenvégzett. Ráadásul idény köz-ben (!) megváltoztatták a ver-senykiírást, ami azt jelentette,hogy négy csapat esett kiebbõl az osztályból. A ZTE isezek közé tartozott.

1936 õszétõl ismét másod-osztályban szerepelt a ZTE. Azegyre több nehézséggel küzdõklub sikertelenül próbálkozotta visszajutással. Ráadásul 1939-ben – az országban az el-sõk között – hatósági intéz-

kedéssel megszüntették mû-ködését.

A ZTE pályáját és felszere-lését a

használta, de külö-nösebb eredményeket nem tu-dott felmutatni.

(Folytatjuk)

Zalaegerszegi Levente

Egyesület

E. E.

Boronics József, a ZTE egykori kapusa.

Szombathely - Zalaegerszeg mérkõzés 1936-ban.

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Elérhetõségeink:Elérhetõségeink:

Pályázatokhoz kapcsolódókiadványok, újságok készítése

szerkesztése megbízhatóan,gyorsan!

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]


Húsz éve a lassú és ellent-mondásos bankreform betetõ-zéseként jött létre a korábbivegyes mûködésû (kereskedel-mi és jegybank) Magyar Nem-zeti Bankból a törvényi kere-tek közé szorított jegybank. Atörvényalkotók a jegybanknakfeladatul szabták a hazai fi-zetõeszköz értékállandóságá-nak megteremtését és fenntar-tását. Ennek érdekében kerülta szabályok közé a jegybankkormánytól való függetlensé-gének deklarálása is. Korábbistátusza szerint az MNB ugyan-is része volt a kormányzatnak,ami azáltal is kifejezést nyert,hogy elnöke államtitkári ran-got viselt. Mint az államszerve-zet része indította útjára 1968-tól az inflációt, ami 1985-tõlgaloppba csapott át és a rend-szerváltást megelõzõ években(1988-89) 15 % feletti évesszintjével súlyos aggodalmak-nak lett forrása.

Húsz év tapasztalata mu-tatja, hogy sem a jegybank kor-mánytól független státusza,sem a mûködés jogi kereteinem bizonyultak hatékonynakaz alapvetõ cél, a pénzértékstabilitásának megteremtésé-re. Kormány és jegybank vi-szonylatában szoros az össz-hang az inflatorikus politikaérdekében, ha az ország veze-tését a baloldalra bízzák aválasztók. Jobboldali kormány-zatok inflációellenes törekvé-seit pedig mindig sikerrel sik-latta ki a jegybank, éppen afüggetlenségére hivatkozva. Si-kerrel vette magát körül bel- éskülföldi érdekvezérelt támoga-tó táborral, két évtizede „siker-rel” halad az 1968-ban útjáraindult inflatorikus monetárispolitika útján. Politikája a ma-gas inflációt rendre érzékelhe-tõen meghaladó vezetõ kamat-láb alkalmazásában tárgyiasul,

Nincs pénzünk, csak adósságunkHaszonélvezõk és kárvallottak

függetlenül a világpiac és a ha-zai gazdaság helyzetétõl ésjogos igényeitõl. A 2008 végénberobbanó válság mutat rá er-re a tényre leginkább. A világvezetõ jegybankjai infláció alat-ti vezetõ kamatlábakat alkal-maznak, de az MNB-ben tartjamagát a húszéves dogma. Inf-láció alatti kamatot alkalmaz-nak a nem világvalutát hasz-náló országok jegybankjai is,mint a velünk nagyságrendbenazonos Cseh Köztársaság.

Az MNB sem 1990-94 és1988-2002 között, sem ma nemvállal sorsközösséget a kor-mányzat gazdaságpolitikai cél-kitûzéseivel. Éppen ellenkezõ-en azokat sajátos eszközeivelaláásni igyekszik, azáltal, hogymonetáris politikája következ-tében hatalmas forrástömegtõlfosztja meg az országot. A kor-mányzat célja a gazdaság fel-lendítésén keresztül a népjólétnövelése. Ehhez lenne szükséga jegybanki alapszabályban rög-zített antiinflációs politikára.

Az alábbiakban azt kíván-juk bemutatni, hogy itt és mosta vezetõ jegybanki kamatlábmilyen hatást vált ki az egyespénztulajdonos rétegekre, kika rendszer haszonélvezõi éskik a kárvallottjai. Vizsgálatun-kat a háztartásokra koncentrál-juk. Ezek egy része amúgy isszorosan össze van fonódva ahazai vállalkozási szektorral, lé-vén a bejegyzett honi vállalko-zások nagy aránya éppen kor-látlan felelõséggel bíró cég(magánvállalkozók, betéti tár-saságok). A háztartás és a cégegyütt sír és nevet. Manapságinkább sír. Tekintsük át elõ-ször azok sorát, akik szabadpénzeszközeiket „kamatoztat-ni” akarják és betéteket létesí-tenek. A kereskedelemi bank-rendszer hitelezés helyett óriá-si volumenben tart rövid (két-hetes) betétállományt a jegy-bankban az alapkamat vonzá-sában. Az éves várható 4 % inf-lációt figyelembe véve szerény2 % közeli nettó gyarapodássalszámolhatnak. Mindezt koc-kázat nélkül. A bankok a folyó-számlákra 0,1-0,5 % között fi-zetnek. Ha az ügyfél mínuszbaviszi a számláját húszon vala-hány százalékokat fizet. A tar-tósnak mondott háromhavi át-lagos lekötés is átlagban 1,5 %-ot veszít majd.

Vegyük észre, hogy a ház-tartások teljes likvid pénzva-gyona és pénzmegtakarításamég az éves GDP 40 %-át seméri el, ami rendkívüli szegény-séget jelent. Fejlettebb orszá-

gokban az érték háromszor,négyszer magasabb. Ráadásula megoszlás is nagyon egye-netlen, a lakosság ötödénélvannak megtakarítások, a töb-bi napról napra él és adós-ságokkal és vagyonvesztésselküzd. A háztartások külön-bözõ okok miatt sok készpénzttartanak maguknál. Nem utol-só sorban a még mindig fej-letlen pénzügyi infrastruktúraés a büntetõen magas kész-pénz nélküli banki díjszabásokmiatt. Õk a teljes inflációt buk-ják. Pénztulajdonosi oldalrólaz éves veszteség várhatóanmintegy 320 milliárd forintlesz, beleértve a kereskedelmibankoknak fizetett jegybankikamatokat. Azok ellenértékétugyanis az adózóktól vonják el.Betéti oldalon tehát közvet-lenül a háztartásoktól a jegy-bank monetáris politikája többmint az éves nemzeti jöve-delem 1%-át vonja el.

Ennél is riasztóbb a kép, haa monetáris politikára alapo-zott banki hitelezések kama-tait vesszük alapul. Ingatlanjelzáloggal fedezett hitel ese-tében még ma is találunk33,25 %-os teljes hiteldíj mu-tatót. Olyan hitelajánlat is talál-ható, ahol a bank kész a nálaelhelyezett betétek fedezetévelannak 80 %-a erejéig hiteltnyújtani, gyors elintézést ígér-ve 15 % kamat mellett (remé-lem, a hitelért nem nagy asorállás). A céghitelezés a ha-zai tulajdonú vállalkozások ré-szére szinte megszûnt, inkábbpénzbehajtás folyik. A befolytpénzeket a kereskedelmi ban-kok az MNB-ben helyezik el.Behajtás sikertelensége eseténindul a felszámolás, merede-ken emelkedõ esetszámmal.

A háztartások és a hazai vál-lalkozások egy része a diszkri-minatív forintkamatok elõl me-nekülve kötött ki a devizahite-leknél. Csöbörbõl vödörbe poty-tyant. Egészében többet fizet,mintha a büntetõ forintkama-tokat vállalta volna, mert a kö-téskori és a jelenlegi árfolyamdifferenciát is megfizettetik. Alakossági hitelek után a 3 %-oskockázati felár azonnal elhagy-ja az országot. Ez a hazai ban-kok nyereségében nem, de azanyabankoknál jelentkezik. Abankadóval kurtított nettó ban-ki nyereségek sem képeznekmajd hazai nemzeti jövedelmet.

A vállalkozások valós hitel-kondíciói nyilvános adatkéntnem érhetõk el. Ezért a jegy-bank monetáris politikája általokozott indokolatlan forráski-

vonást becsléssel adjuk meg.Azt mondjuk, hogy ha nálunka vezetõ kamatláb csak a vár-ható infláció szintjén lenne,akkor a teljes hazai hitel ki-tettségre vetetítve 2 %-kal ol-csóbb lehetne a finanszírozás.Az ország hiteladósai évente700 milliárd forinttal kevesebbkamatterhet lennének kötele-sek viselni. A valós szám azon-ban ennél sokkal magasabb,ami a kereskedelmi bankrend-szer versenyen kívüli (oligo-polisztikus) mûködésébõl adó-dik. Sem a betéti, sem a hitel-oldalon nincsenek valós ver-senynek kitéve, ezért megte-hetik, hogy a betétesnek mégaz inflációs szintet se adjákmeg a kamatokban, a hiteleketpedig messze fölötte díjazzák,nem beszélve a rémisztõenmagas szolgáltatási díjaikról.Becsülhetõ a teljes, a monetá-ris politikának betudható for-rásvesztés is. A 700 milliárd fo-rinton felül a betétesek várha-tó vesztesége egyértelmûen amonetáris politika következmé-nye, de a kockázati felár semlenne teljesen jogos, ha a jegy-bank a vezetõ kamatlábon ke-resztül nem jelezné a hazaikockázatok szintjét túl magasan.

A jegybanki kamat bera-gadni látszik. Ennek két alap-vetõ hibás döntés az eredõje.Mindenekelõtt hibás volt a ka-mat emelése 2008 október 22-én. Sem az eredeti, sem a meg-emelt szinten senki nem adottaz államkasszának pénzt, de le-fele a menet most nehezebb.Még nagyobb hiba, egyenesenbûn volt a legutóbbi kamat-emelési ciklus. Ez ad érvet ahitelminõsítõknek, hogy a koc-kázati besorolást még hónapo-kig a bóvli feletti szinten len-gessék, és az ország idén is ga-rantáltan elvesszen a fejlesztés-hez égetõen szükséges pénz-ügyi forrásokat, összesítvemintegy 1200 milliárd forin-tot. Ez az irdatlan összeg bármegjelenik a hivatalos nemzetijövedelemben számokban, devalójában nem áll a magyargazdaság rendelkezésére el-költhetõ jövedelemként. Ezértnem élénkül a hazai vállalko-zási szektor, csak az export,ezért csökken még mindig ahazai fogyasztói kereslet, ésezért kellett végül „kellemesmeglepetésként” szembesülniea jegybanknak a ténnyel, hogya várt kívülrõl jövõ inflációsnyomás sem jött be. Hiába alegmagasabb az üzemanyagára itt a régióban és a búzáé is,de maradt a kenyér ára, mertkevesebb fogy ebbõl is. A mér-sékelt inflációs szint egyetlenoka, hogy a magyaroknak (ház-tartások és vállalkozások) nincspénzük, csak adósságuk.

közgazdászBoros Imre

Idei érésû

keresünk napi piaci áron

történõ felvásárlással.

Elõzetes ajánlatokat

hétköznapokon várunk a

-os

telefonon 8-15 óráig,

a -es faxon,

a

e-mailon.

92/596-936

92/596-937

[email protected]

tüskéskörtét

Tüskéskörtétvásárolunk!


Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:Grafikus:

Kiadja: PethõhenyeAz ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]észült:

Zalaegerszeg 2011.ISSN: 0865-1353

Terjeszti: a Kiadó és a Magyar PostaElõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.

Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Dél-Nyugat Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunk legközelebbiszáma

2011. május 19-énjelenik meg.

8900 Zalaegerszeg, Kaszaházi u. 21/E.

Tel.: 92/599-182 • Tel./Fax: 92/599-183

Mobil: 06 30/235-2482

E-mail: karmacsigumi mobilio.hu@

GUMISZERVIZ

Ha jól akar járni...Ha jól akar járni...

– Gumiköpenyek, alufelnik

kis- és nagykereskedelme

– Gumiszerelés

– Kerékkiegyensúlyozás

– Futómûbeállítás

– Felnijavítás

– Gumiköpenyek, alufelnik

kis- és nagykereskedelme

– Gumiszerelés

– Kerékkiegyensúlyozás

– Futómûbeállítás

– Felnijavítás

Valamennyi partnerünknek

kellemes húsvéti ünnepeket

kívánunk!

„A béke vagy te, Sport!...”

Komoly perpatvar tört kiNagy-Britanniában a helyiolimpiai bizottság és a jövõ évilondoni ötkarikás játékok szer-vezõbizottsága között a várha-tó nyereség elosztásáról.

Pierre de Coubertinnek, azújkori olimpiai játékok megál-modójának nyilván lenne a vi-tára megoldási javaslata. Töb-bek között az 1912-es stock-holmi olimpián elõször jelent-kezõ mûvészeti versenyre ál-néven írt díjnyertes verséneksorai illenek ide: „…A békevagy te, Sport! A népeket egy-máshoz fûzõ szép szalag:…”

Nem tudom, a fenti sorokmeghatják-e a profitéhes sport-vezetõket. Csak annyi biztos,hogy a mai olimpiai felfogás-nak semmi köze az eredeti öt-karikás eszméhez.

A dobogó elsõ fokán a nye-reség áll. Ráadásul még Pierrede Coubertinben is csalód-nunk kell. A francia báró „véd-jegyeként” közismert mondás-ról (Nem a gyõzelem, hanem arészvétel a fontos) ugyaniskiderült, hogy azt EthelbertTalbot érsek említette elõszöraz 1908-as londoni olimpiaelõestéjén a versenyzõk számá-ra rendezett misén a Szent Pálkatedrálisban. Sõt… A másik

Partvonalon kívül…neki tulajdonított mondásnak(„Gyorsabban, magasabbra, erõ-sebben!”) is más a gazdája:Didon, domonkos páter.

Érdekes hírt olvastam mi-nap. Érdemes idézni:

„A Magyar Vívószövetség hon-lapján (www.hunfencing.hu)tegnap közzétette a válogatottkerettagok jogosultságait és kö-telezettségeit, s a lista valójá-ban nem tartalmaz egyetlenmeglepõ pontot sem. Az utol-só bekezdés azonban árulko-dik arról, miért is került padló-ra a magyar vívás: »Az elnökséghatározott meggyõzõdése, hogya sportágban uralkodó megnem értés, széthúzás, az egy-más munkájának megbecsülé-sében fellelhetõ hiányosságok,ezek az egyértelmûen nega-tív folyamatok, továbbá asportág eredményeinek visz-szaesése csak úgy állíthatómeg, ha az olimpiai kvalifi-káció megkezdése összefogás-ra, fegyelmezett munkára éskölcsönös tiszteleten alapulóegyüttmûködésre sarkall mind-annyiunkat.«”

Mit lehet ehhez hozzáfûz-ni? Talán le kellene vetíteni ateljes keretnek százszor A há-rom testõr címû filmet. Talán

A három testõr

megtanulják, hogy „Egy min-denkiért, mindenki egyért!”

Ez ilyen egyszerû.

A magyar labdarúgó-válo-gatott gyors egymásután két-szer is kikapott Hollandiától.Védelmünk gólerõs volt, kapu-saink csõdöt mondtak. A szak-sajtó ezt boncolgatva azt ecse-teli, hogy majd az EB-selejtezõkután jön az õrségváltás: bizal-mat kapnak a fiatal kapusok.

A magyar mentalitást is-merve látom elõre: 10 év múl-va azt írja a sportújság, hogy atehetséges, 32 éves Gulácsikap a legközelebbi mérkõzé-sen lehetõséget a magyar csa-pat kapujában.

„Ifjú titánok harca” – írja amérvadó sportújság az FTC-Újpest meccs elõtt. Tóth Ben-ce (FTC) és Lázár Bence (Új-pest) várható párharcát jellem-zi így a Nemzeti Sport.

Fantasztikus ez a mértéktar-tás, visszafogottság, szerénység.

A Barcelona és a Real Mad-rid négyszer mérkõzik meg

Tehetségek

Titánok harca

egymással tétmérkõzésen rö-vid idõn belül. Igaz, ezek azösszecsapások nem a magyarNB I helyezéseiért zajlanak,hanem „csak” a Bajnokok Li-gája döntõjéért, a spanyolbajnoki címért és a kupáért. Akét csapat kulcsembere, Mes-si és Ronaldo pedig csak fo-ciipari tanuló a magyar ti-tánokhoz, a „kisbencékhez”képest.

A szép magyar nyelv újabb„gyöngyszeme” a Sport TV-ben: „Van egy kis szövegelés,az pipásította fel a játékveze-tõt.” (Siófok - FTC 1-1.)

Bravó, csak így tovább! Las-san labdarúgásunk színvonalá-ra süllyed nyelvünk is.

Szinkronban

E.E.

– Reumatapasz, sérvkötõ fönn van? Készülj! Kezdõ leszel.

Rajz

:F

ark

as

László


Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333

– Záloghitelek kedvezõ feltételekkel,

a kamat 1,59%/hó

– Törtarany felvásárlása

– Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt

aranyékszerét magas áron beszámítjuk az általunk

forgalmazott termékek árába

Forduljon hozzánk bizalommal!

– Záloghitelek kedvezõ feltételekkel,

a kamat 1,59%/hó

– Törtarany felvásárlása

– Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt

aranyékszerét magas áron beszámítjuk az általunk

forgalmazott termékek árába

Forduljon hozzánk bizalommal!

Horváth Óra, Ékszer és ZálogházHorváth Óra, Ékszer és Zálogház

ezüstékszerek nagy választékban!SWAROVSKI

Licsi-locsi poénok

– A volt MSZMP-s párttitkárom az idén biztos nem jönlocsolni, mert megtudta, hogy átpártoltam a Fideszhez…

– Nem tudok egyetlen locsolóverset sem. Rúgjunk beminden cécó nélkül, a detoxban úgy sem nézik, hogy miértkerültünk be!...

Rajz: Farkas László

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.

ZALAEGERSZEG

SZOLGÁLTATÓ ZRT.

’’SZORT 99’’SZOLGÁLTATÓ ZRT.

8901 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4.

• Méret utáni polgári és ortopéd

cipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt

• Munkaruha készítése nagy választékban.

Extra méret esetén egyedi gyártást is végzünk.

Tel.: 92/312-543

Tel.: 92/311-111/20

Documents

Zalatáj 2011/4