ZAT - SZBKG · anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bővítése a mindennapi életben ... – értsék, hogy a halmazállapot hőmérséklettől és anyagi

KÉMIA

NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT

8. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72

Heti óraszám: 2 óra

Javasolt óraterv

Témakörök Óraszám

1. Bevezetés 4

2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 33

3. Anyagszerkezeti alapismeretek 24

4. Környezetünk néhány fontos anyaga 6

Év végi ismétlés 5

Összesen 72

1. Bevezetés

(4 óra)

Célok és feladatok

– A kémia tárgya iránti érdeklődés felkeltése, a tantárgy céljainak, feladatainak megjelölése.

– A tankönyv bemutatása.

– Az iskolai könyvtár meglátogatásával néhány folyóiratra, könyvre irányítani a figyelmet.

– A kémiai ismeretek jelentőségének bemutatása a megelőző történelmi korszakokból egy-

egy választott példa alapján, majd napjainkban betöltött szerepének, jelentőségének ismer-

tetése.

A tanulók

– értsék a tantárgy célkitűzéseit,

– értsék a kémia tantárgy helyét a természet jelenségeivel foglalkozó tantárgyak között,

– tudják, hogy a kísérletezés a kémia fontos vizsgálódási módszere,

– ismerjék meg a kísérletezés elővigyázatossági rendszabályait,

– ismerjék a kémia jelentőségét a múltban és mindennapjainkban,

– ismerjék a tankönyv felépítését, jelrendszerét, tudják a tankönyvet hatékonyan használni.

Tartalom Fejlesztési feladatok

A kémia tárgya, jelentősége.

Így tanuld a kémiát!

A kísérletezés célja.

A kémiai ismeretek szerepének bemutatása, értelmezése a

társadalmi folyamatokban.

A kémia hatékony tanulási módszerének bemutatása.

A természettudomány kutatási módszerének bemutatása,

elemzése.


A laboratóriumi kísérletezés elővi-

gyázatossági rendszabályai.

Laboratóriumi edények és eszközök.

A tömegmérés.

A térfogatmérés.

A sűrűségmérés.

Az elővigyázatossági rendszabályok értelmezése.

Laboratóriumi eszközök és azok funkcióinak bemutatása.

A természetismeret és fizika tantárgyakban megismert

mérési módszerek felidézése, egy-egy mérés megvalósí-

tása.

2. Az anyagok tulajdonságai és változásai

(33 óra)


– Környezetünk néhány fontos anyagának érzékszerveinkkel, méréssel, kölcsönhatásokkal

megállapítható tulajdonságainak bemutatása. Néhány konkrét fizikai és kémiai változás és

ezek összefüggéseinek vizsgálata.

– Mindennapi életünk két nélkülözhetetlen anyaga: a levegő és a víz vizsgálata.

– Az egyik legfontosabb kémiai változás, az égés és feltételeinek ismertetése. A különféle

energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságának és

lehetőségeinek bemutatása. A tanulók ismerjék meg a tüzelőanyagokat, a gazdaságos tüze-

lés alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. Táplálékaink ismertetése abból a

szempontból, hogy azok szervezetünk energiaforrásai és építőanyagai. Az oldatokkal kap-

csolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, a szerzett is-

meretek alkalmazása. A háztartásban használt savas és lúgos kémhatású anyagok és azok

helyes kezelési módjainak megismertetése. A megfigyelőképesség fejlesztése a tárgyalt

anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bővítése a mindennapi életben

előforduló anyagok és azok sajátosságainak megfigyeltetésével. A szövegelemzési képes-

ség fejlesztése, ismeretterjesztő olvasmányok, kísérleti leírások, számítási feladatok meg-

fogalmazásainak értelmezése útján.

– A tanulók legyenek képesek arra, hogy az eddigi kémiai tanulmányaik alapján vizsgált

anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba sorolják, és legyen elképzelésük arra vonatkozó-

an, hogy a környezetükben előforduló, de eddig még nem tárgyalt anyagok mely csopor-

tokba sorolhatók. Ismerjék meg a keverékek egyszerű, fontosabb szétválasztási eljárásait.

A tanulók

– értsék, hogy a halmazállapot hőmérséklettől és anyagi minőségtől függő tulajdonság,

– értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága,

– legyenek képesek a rendelkezésükre bocsátott anyagok tulajdonságainak megállapítására

az anyagok érzékelhető tulajdonságai, és az (op., fp., sűrűség stb.) adatokat tartalmazó táb-

lázatok használatával,

– legyenek képesek az anyagok tanult kémiai tulajdonságainak megállapítására tanári de-

monstrációk, illetve tanulói kísérletek alapján,

– szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lé-

nyegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében.

– ismerjék meg, hogy az anyagok mely tulajdonságai állapíthatók meg érzékszervek útján,

melyek vizsgálatához kell mérést végezni,

– értsék meg az anyagok részecskéi között működő erők szerepét,

– értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága,

– értsék meg a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos energiaváltozásokat, és legyenek

képesek azok mindennapi életükben megfigyelhető magyarázatára,

– ismerjék meg a fizikai, kémiai és biológiai változások fogalmát,

– tanulják meg a levegő összetevőinek nevét, azok néhány tulajdonságát és százalékos ará-

nyát,

– lássák be, hogy égéskor az égő anyag oxigénnel reagál, az égéstermék oxid,

– tanulják meg, hogy a tűzoltás kémiai lényege a gyors égés bármely feltételének a megszün-

tetése,

– értsék az energiaforrások csoportosításának lényegét, használatuk környezeti hatásait,

– értsék, hogy az ásványi szenek keverékek, ismerjék a különféle kőszénfajtákat,

– értsék a száraz lepárlás művelet lényegét, ismerjék meg a keletkező termékeket,

– értsék, hogy a kőolaj szénből és hidrogénből álló anyagok keveréke, valamint a kőolaj-

feldolgozás lényegét, ismerjék meg a lepárlási termékeket, azok gyúlékonyságát, környeze-

ti hatásait,

– ismerjék a gázhalmazállapotú háztartásban használt tüzelőanyaggal működő berendezések

használatának szabályait, tűzveszélyességüket, a fűtőgáz és az égéstermékek élettani hatá-

sait,

– értsék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést,

– győződjenek meg arról, hogy a csapvíz mindig tartalmaz oldott ásványi anyagokat, a desz-

tillált víz tiszta anyag,

– értsék a vízbontás lényegét,

– tudják értelmezni az oldószer, oldott anyag, oldat kifejezéseket,

– tudják, hogy a vizes oldatok savas, lúgos és semleges kémhatásúak lehetnek,

– tudjanak az oldatok hígításával, töményítésével kapcsolatos számítási feladatokat megol-

dani,

– ismerjék néhány keverék szétválasztásának módszereit.


Az anyagok és tulajdonságaik Különféle anyagok tulajdonságainak megállapítása. A

bemutatott anyagok összehasonlítása, a különbségek

megállapítása.

Gázok, folyadékok, szilárd anyagok A halmazállapotok részecske szintű értelmezése. Értsék

az anyagok részecskéi között működő erők szerepét.

A halmazállapot-változásokat kísérő

energiaváltozások

A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti

kép alkalmazásával. A hőmérséklet és a halmazállapot-

változás közötti összefüggés tanulmányozása. Értsék meg

a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban lejátszódó

energiaváltozások szerepét mindennapi életünkben.

Az anyagok változásai A különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján

legyenek képesek a tanulók a kölcsönhatások csoportosí-

tására.

A levegő összetétele A levegő összetételének ismeretében a tanulók lássák be,

hogy ez az arány kismértékben változhat, és melyek az

arányeltolódás, illetve a különféle szennyezések követ-

kezményei.

Az égés A tanulók tudjanak példákat mondani az égésfajtákra,

ismerjék azok hasonló és eltérő sajátosságait, az energeti-

kai viszonyokat.

A tűzgyújtás A tűz szerepe az ember életében (misztikuma, haszna,

veszélyei, pusztító hatásai).

Adatok gyűjtése Irinyi János életéről és munkásságáról.


A tűzoltás A megismert éghető anyagok oltási feltételeinek ismere-

tében következtetések levonása hasonló éghető anyagokra

vonatkozóan.

Energiaforrások A tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődé-

sének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása.

Ásványi szenek Értsék meg a tanulók ezeknek az anyagoknak összetétel-

ét, szerepét a múltban és napjainkban.

A mesterséges szenek A száraz lepárlás termékei a különféle kiindulási anyagok

esetében. Adatok gyűjtése alkalmazásukra.

A földgáz és a kőolaj A fosszilis energiaforrások képződési körülményeinek

összehasonlítása. A kőolaj-lepárlás termékeinek szerepe

napjainkban.

A megújuló energiaforrások Ábrák alapján állapítsák meg a tanulók, hogy a különféle

mozgó tárgyak, járművek és építmények milyen energiát

használnak.

Táplálékaink mint energiaforrások és

szervezetünk építőanyagai

Az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteiket legyenek

képesek a tanulók egészségük megőrzése érdekében al-

kalmazni.

Az eddig megismert kémiai alapis-

meretek áttekintése

A víz A hétköznapokban ismert anyagok közül a víz és a víz-

bontás termékeinek anyagszerkezeti besorolása.

A víz a környezetünkben A kémiailag tiszta és a keverék anyagok elkülönítése. A

víz szerepe és jelentősége életünkben. A vizet szennyező

anyagok megbeszélése, a vizek védelmének feladatai.

A hidrogén A hidrogén égése segítségével értsék meg az egyesülés fo-

galmát.

Az oldatok Annak megbeszélése és tudatosítása, hogy a köznapi

életben gyakran használt anyagok közül mely anyag me-

lyik oldószerben oldódik.

Az oldatok töménysége Adatok alapján különféle összetételű oldatok készítése

(mérleg, mérőhenger használata).

A vizes oldatok kémhatása Különböző pH-jú oldatok vizsgálata természetes indiká-

torok (tea, céklalé, vöröskáposztalé) és univerzál indiká-

tor segítségével.

Az anyagok csoportosítása Az eddig megismert anyagcsoportok tulajdonságainak

összehasonlítása.

A keverékek szétválasztása alkotóré-

szeikre

A különböző összetett anyagok elválasztási módszereinek

gyakorlása.

Összefoglalás, rendszerezés

3. Anyagszerkezeti alapismeretek

(24 óra)


– A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az atomelmélet alapjainak be-

mutatása kapcsán. A tudományos modellek szerepe a tudományos fejlődésben, a kutatá-

sokban. Tudománytörténeti folyamatok bemutatása.

– A tanulók tudják, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az

atom és az elem kémiai jellemzője, a vegyjel. Ismerjék meg a periódusos rendszer első

húsz atomjának vegyjelét, a vegyjel jelentéseit.

– Ismerjék az anyagmennyiség mértékegységét.

– A tanulók szerezzenek alapvető ismereteket az atomok felépítéséről, elektronszerkezetük ki-

épüléséről, periodikusan változó tulajdonságaikról, alapismereteiket a későbbi tanulmá-

nyok során tudják alkalmazni.

– A tanulók legyenek képesek molekulákat és ionokat tartalmazó vegyületek képletének meg-

állapítására.

A tanulók

– számára váljék meggyőződéssé, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékből épülnek

fel, amelyek alapegységei az atomok,

– ismerjék az atomokat felépítő elemi részecskéket, valamint tömegüket és elhelyezkedésü-

ket az atomban, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

– ismerjék a periodikus tulajdonságokat,

– értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, miért rendelkeznek töltéssel az

ionok,

– a periódusos táblázat segítségével tudják jelölni az atomokat egyszerű jelöléssel,

– tudják, hogy minden anyagi test atomok valamilyen halmaza,

– tudják a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét,

– tudják, hogy az anyagmennyiség mértékegysége a mol, (mint darabszám bármiféle ré-

szecskére vonatkoztatható),

– tudják a vegyjel jelentéseit,

– ismerjék az elsőrendű kötéseket,

– ismerjék a különféle anyagi halmazokat, az azokat felépítő anyagi részecskéket és a közöt-

tük működő erőket,

– környezetünk néhány fontos anyagának bemutatása.


Anyagszerkezeti alapismeretek Az atomelmélet alapjainak bemutatása kapcsán a tudo-

mányos modellek szerepének értelmezése.

Az atomok és az elemek Az atomok belső szerkezetét leíró modellek kialakulásá-

nak ismertetése.

A jelölt alapfogalmak áttekintése az eddig ismert elemek

alapján, majd további példák bemutatása.

Az anyagmennyiség A fogalom szemléletes hasonlatokkal történő értelmezé-

se, alkalmazása.

Az atom felépítése Az elemi részecskék minősége, száma és elhelyezkedése

a különböző atomokban.

Az elektronfelhő szerkezete Az elektronfelhő kialakulásának értelmezése, a vegyér-

tékhéj szerepe.

Az atomszerkezet és a periódusos

rendszer

Mengyelejev munkásságának tudománytörténeti értékelé-

se. A periódusos rendszer segítségével a megismert ele-

mek tulajdonságainak értelmezése atomszerkezetük isme-

retében.

A kémiai kötés. Ionok képződése

atomokból

Ionkötés. Ionvegyületek

A kovalens kötés

Az atom-, ion-, és molekulafogalom kialakítása és hasz-

nálata a már korábban tanult anyagok továbbá a fonto-

sabb fizikai és kémiai folyamatok magyarázatában.

Modellek alkalmazása, különféle elem- és vegyületmole-


Az elemek molekulái

A vegyületek molekulái

kulák összeállításának gyakorlása (H2, Cl2, Br2, I2, O2,

N2, H2O, NH3, CO2, CH4).

Anyagi halmazok, halmazállapotok Az anyagi halmazok tulajdonságainak értelmezése az

őket felépítő anyagi részecskék és a közöttük működő

összetartó erők alapján.

A kémiai reakció A kémiai változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalita-

tív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek be-

mutatása, alkalmazása.

Az anyagszerkezeti alapismeretek

összefoglalása, rendszerezés

4. Környezetünk néhány fontos anyaga

(6 óra)


– A tanulók mindennapjaik során számos nagyipari termékkel találkoznak, ilyen pl. a papír,

az üveg és a különféle kerámiai anyagok sora.

– A fejezet célja ezeknek az anyagoknak, előállításuknak és felhasználhatóságuknak bemuta-

tása.

A tanulók

– ismerjék meg a papír fontosabb tulajdonságait, a papírgyártás lényegét,

– ismerjék meg a különféle üvegfajták tulajdonságait, a tulajdonságok és szerkezetük kap-

csolatát,

– ismerjék a kerámiai ipar legfőbb alapanyagait, terméktípusait,

– előállításuk lényegét.


A papír Az alábbi négy témakör esetében a tudományos és a

technikai fejlődés eredményei tükrében tekinthetők át a

különféle anyagfajták.

Írásra használt anyagok és azok tulajdonságainak össze-

hasonlítása.

Az üveg Az üvegfajták sokasága, különféle összetételük és szer-

kezetük alapján számos területen szolgálják mindennap-

jaink életét, a gyógyítást és a további kutatásokat.

A kerámiai anyagok A kerámiai anyagok és tulajdonságaik épületen belül és

kívül továbbá a művészetekben.

Építőanyagok és építési eljárások Az építőanyagok és eljárások alapján a különböző korok

építményeinek jellemzése.

Vegyszerek a háztartásban

Kémia a mindennapi életben

A háztartásban használt vegyszerek tulajdonságainak

olyan szintű ismerete, amellyel lehetővé válik a baleset-

mentes tevékenység az egészség és a környezet védelme.


Év végi ismétlés

(5 óra)

Követelmények

A 7. évfolyam végén a tanuló

– tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alap-

ján,

– tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat,

– a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari ter-

mékek,

– értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét,

– értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat.

– tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére

mindennapi életünkben,

– legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert anyag-

csoportokba történő besorolásra,

– a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások cso-

portosítására,

– tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege,

– ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges

táplálkozás feltételeit,

– törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának

megelőzésére,

– tudja a háztartási anyagokon szereplő pH adatokról a kémhatást megállapítani,

– legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításá-

ban feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére,

– tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait

és anyagait,

– váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,

– tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő

sajátosságait,

– tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az energia-

takarékosság szükségességét,

– tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak, tűz-

veszélyességüket, élettani hatásaikat,

– tudják a gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűz- és robbanásveszé-

lyességét, az égéstermékek élettani hatásait,

– ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést,

– tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket,

– tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelü-

ket,

– tudja használni a molekulamodelleket,

– tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani,

– tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket,

– legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére,

– tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban szóban vagy írásban megfogalmaz-

ni,

– tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismeretei-

nek kiegészítésére,

– tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben,

ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.

Értékelés

Előre megadott szempontok szerint

Formái:

– szóbeli felelet,

– feladatlapok értékelése,

– tesztek, dolgozatok osztályozása,

– rajzok készítése,

– modellek összeállítása,

– számítási feladatok megoldása,

– kísérleti tevékenység minősítése,

– kiselőadások tartása,

– munkafüzeti tevékenység megbeszélése,

– gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal tör-

ténő elismerése,

– energiafelhasználási adatok (számítások) megbeszélése,

– vízfelhasználási adatok elemzése,

– természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségek-

ről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

9. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72


Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek


gyázatossági rendszabályai

Előző ismereteik felidézése, kiegészítése.

Atommodellek Az atomok szerkezetére vonatkozó elméletek és azok to-

vábbfejlesztési lehetőségeinek megbeszélése a kutatási

eredmények tükrében.

Az atom felépítése Az elemi részecskék ismeretében a periódusos rendszer

segítségével az egyes alkotórészek számítási feladatokkal

történő gyakoroltatása.

A radioaktivitás jelentősége Példák bemutatásával elemezni a radioaktivitás szerepét

az energiaellátásban, a kutatásban (a kormeghatározás-

ban) és a gyógyászatban. Adatok gyűjtése a Curie házas-

pár és Hevesy György életével és munkásságával kapcso-

latban.

Az atomenergia A maghasadási folyamatok előnyei és veszélyei. A Paksi

Atomerőmű szerepe hazánk energiaellátásában. A nukle-

áris energia hasznosításának társadalmi kérdései.

Az elektronburok szerkezete Általánosan érvényesülő természeti törvény (az energia-

minimumra törekvés) hangsúlyozása, alkalmazása.

Az elektronhéjak kiépülése Az elektronhéjak kiépülése során tapasztalt periodicitás

és az elemek tulajdonságainak kapcsolata.


2. Kémiai kötések, anyagi halmazok (15 óra)


A tanulók értsék és tudják, hogy az anyagok tulajdonságait az alkotórészek és a közöttük

levő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok alkotórészeivel kapcsolatos ismeretek al-

kalmazása az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok, jelenségek magyarázatában és más

fogalmak meghatározásában (molekulaképződés, kémiai kötések, másodlagos kötések, kristá-

lyos szerkezet kialakulása). Váljon a tanulók igényévé a mindennapi tapasztalatok hátterének

mélyebb értelmezése.

Értsék a fémes kötés kifejezést. Értsék a kovalens kötés kialakulásának módját. Tudjanak

megnevezni mindennapi életükben előforduló molekulákból álló anyagokat. A tanulók értsék

az ionkötés fogalmát. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló ionvegyülete-

ket.

A tanulók

– értsék a delokalizált elektronok szerepét a fémes kötés kialakításában,

– értsék a kovalens kötés kifejezést,

– értsék a molekulák polaritásának okait, a másodrendű kötésekből adódó tulajdonságokat,

– megadott összegképlet alapján tudják elem- és vegyületmolekulák modelljeit összeállítani,

– elektronszerkezeti ismereteik alapján értsék, hogy miért és hogyan keletkeznek az ato-

mokból ionok,

– értsék az ionkötés fogalmát. Tudják, hogy az indexszám nem mennyiséget, hanem arányt

jelent,

– ismerjék a mindennapi életükben előforduló ionkötésű vegyületek néhány tulajdonságát,

– legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és az

ionok aránya közötti összefüggés felhasználásával,

– ismerjék az anyagi halmaz fogalmát, a halmazállapotok jellemzőit, a moláris térfogat fo-

galmát,

– a folyadékokban és a kristályos anyagokban előforduló első- és másodrendű kötőerőket,

– tudják, hogy az ionvegyületek és a kovalens vegyületek vízben való oldásának az alapja a

dipólus vízmolekulák és az oldódó anyag részecskéi közötti vonzás,

– ismerjék fel, hogy az oldhatóság az oldandó anyag és az oldószer anyagi minőségétől függ,

– tudják összekapcsolni, értelmezni a makroszkopikus jelenségeket a halmazt képező részek

szerepével,

– értsék a kolloidállapot lényegét,

– értsék a homogén keverék és a heterogén anyagok fogalmát, tudjanak példákat mondani,

– ismerjék az anyagok részecskeméret szerinti csoportosítását,

– ismerjék az anyagok közeg és az eloszlatott anyag halmazállapota szerinti csoportosítást,

– legyenek képesek a különféle kolloid rendszerek felismerésére és megkülönböztetésére,

– ismerjék fel a mindennapi életünkben előforduló kolloid rendszereket,

– tudják ismereteiket a mindennapi életben előforduló anyagokkal kapcsolatban alkalmazni,

értsék a kolloid rendszerek jelentőségét,

– legyenek képesek a keverékek tulajdonságait felsorolni, indokolni, kísérletekkel igazolni,

– tudjanak egyszerű vizsgálatokat megtervezni, végrehajtani a keverékek szétválasztásával

kapcsolatosan,

– használják az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit,

– legyenek képesek a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következteté-

seket levonni és általánosítani.


Az elsőrendű kötések A kötések csoportosítási elvének bemutatása.

A fémes kötés A delokalizált elektronok szerepe a fémek tulajdonságai-

nak kialakításában.

A kovalens kötés Megadott atomok esetében a kovalens kötés(ek) kialaku-

lásának jelölése a kötő és nemkötő elektronpárokkal.

A molekulák térbeli alakja, a kova-

lens kötés polaritása

A kovalens kötés(ek) és a kötésben nem levő elektronpá-

rok számának szerepe a molekula térszerkezetének kiala-

kításában. Modellek összeállítása, az ismeretek gyakorlá-

sa.

Ionok képződése atomokból, az ion-

kötés

Az ionok képződési feltételének vizsgálata a periódusos

rendszer egyes főcsoportjaiban levő elemek atomjainak

példáin. Az elsőrendű kötések összehasonlítása.

A másodrendű kötések A molekulák közötti kölcsönhatások lehetőségének vizs-

gálata. Adatok gyűjtése hidrogénkötést tartalmazó anya-

gokra vonatkozóan.

Anyagi halmazok, halmazállapotok Az állapothatározók szerepe az anyagok halmazállapotá-

nak kialakításában.

A gázok. Avogadro törvénye A gázok jellemzése részecskéik figyelembe vételével.


Számítási feladatok végzése.

A folyadékok. Az oldatok A folyadék állapotban elhelyezkedő részecskék helyzeté-

nek összehasonlítása a gázok részecskéivel. Különféle

koncentrációjú oldatok készítése.

Az oldódás Az oldódás feltételeinek, valamint az anyagok szerkezete

és az oldószer minősége közötti kapcsolatok vizsgálata.

Az oldatok töménységének megadá-

sa

Számítási feladatok megoldása.

A szilárd anyagok A részecskékre ható erők a szilárd halmazállapotban. A

három halmazállapotban a részecskék mozgásának ösz-

szehasonlítása.

Kristályrácstípusok A kristályos anyagok jellemzése a rácspontokban találha-

tó anyagi részecskék és a közöttük működő erők típusa

alapján. Kristályszerkezeti alapon a gyémánt és a grafit

tulajdonságainak összehasonlítása.

Az atomrács A gyémánt kristályszerkezetének elemzése alapján tulaj-

donságainak megbeszélése.

A fémrács A fémkristályok gyakori rácstípusainak bemutatása, a

szerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának elemzése.

A molekularács A molekularácsot alkotó halmazok esetén a molekulán

belül és a molekulák között működő erők jelentőségének

szemléltetése, a tulajdonságok értelmezése.

Az ionrács A helyhez kötött ionok és közöttük működő elektroszta-

tikus erő következményeinek megbeszélése egyszerű és

összetett aniont is tartalmazó kristályok esetében (NaCl,

CaCO3).

Kolloidkémiai alapfogalmak A tantervi ismeretek alkalmazása a mindennapi életben

előforduló néhány anyag és jelenség esetében. Adatok

gyűjtése Zsigmondi Richárd életével és munkásságával

kapcsolatban.

Kolloidok és heterogén rendszerek Kiemelkedő szerepük megbeszélése a természeti jelensé-

gek (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió) és az élelmi-

szerek esetében.


3. Kémiai reakciók (26 óra)


Az atomok és a molekulák fogalmának alkalmazása a kémiai folyamatok értelmezésében. A

vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos változások vizsgálata. A kémiai egyenle-

tek felírása, elemzése, alkalmazása.

A kémiai reakciók több szempontból történő megközelítése. A különféle anyagok és a ké-

miai változások összefüggéseinek bemutatása. Az elmélet és a gyakorlat kölcsönösségének

ismertetése.

Az elméleti ismeretek alkalmazása a kísérletek elemzésekor, az ipari folyamatok bemuta-

tásakor. Számítási feladatok végzése.

A tanulók

– tudják használni a kémiai jeleket a reakciók anyagainak jelölésére,

– értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseit,

– tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani,

– tudják a reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és ismertetni

a halmazok kötését,

– legyenek képesek a reakciókban szereplő anyagok szerkezetváltozásának megállapítására,

– adekvátan alkalmazzák az elsajátított fogalmakat,

– gondolataikat, problémamegoldásaikat, érveléseiket szakszerűen fogalmazzák meg,

– tudjanak önállóan elvégezni egyszerűbb kísérleteket, és azok eredményeit értelmezzék,

– szerezzenek jártasságot a kémiai folyamatok jelölésére szolgáló egyenletek írásában,

– tudják, hogy a kémiai folyamatokra jellemző a tömegmegmaradás,

– váljék szemléletükké, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezete között

mindig történik energiacsere,

– tudják, hogy a kémiai reakciók sebessége több tényezőtől függ,

– ismerjék néhány jelentős kémiai átalakulás gyakorlati jelentőségét,

– az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait,

– tudjanak készíteni az energiaváltozást feltüntető diagramokat,

– ismerjenek egyirányú és megfordítható kémiai reakciókat,

– ismerjék meg az egyensúlyi állapotot befolyásoló tényezőket,

– ismerjék és értsék meg a protonátmenettel járó kémiai reakciók lényegét,

– értsék a víz disszociációjának következményét, és a vizes oldatok különböző kémhatásá-

nak okát,

– értsék annak okait, hogy mely sók oldódnak és melyek azok, amelyek hidrolizálnak,

– értsék a pH jelentőségét az emberi szervezetben, a növény- és állatvilágban egyes megbe-

szélt példák alapján,

– értsék azt, hogy két kölcsönhatásba lépő anyag közül melyik az oxidáló- és melyik a

redukálószer,

– értsék az oxidációs állapotra jellemző oxidációs szám fogalmát,

– értsék a szervetlen vegyületek elnevezésében kialakított logikai rendet, ismerjék néhány

közhasználatban elterjedt vegyület triviális neve mellett tudományos nevét is.


A kémiai átalakulások Az előző kémiai tanulmányok során megismert kémiai

reakciók esetében az anyagi részecskék átalakulásának

vizsgálata, sztöchiometriai egyenletek írása.

Kémiai számítások (sztöchiometria) A kémiai számításoknál alkalmazható összefüggések kü-

lönféle példák esetében történő alkalmazása.

A kémiai reakciók energiaváltozásai

(reakcióhő)

A kémiai változásokat kísérő energiaváltozások esetében

a rendszer és a környezet kapcsolatának vizsgálata, ener-

giadiagramok értelmezése és rajzolása.

A kémiai reakciók feltételei A reakciók feltételeinek vizsgálata azonos és különböző

halmazállapotú anyagok kölcsönhatása esetében.

A reakciósebesség befolyásolása A reakciósebességet befolyásoló tényezők kísérleti szem-

léltetése, a katalizátorok szerepe az ipari folyamatokban

és a környezetszennyezés csökkentése érdekében.

A kémiai folyamatok iránya, egyen-

súlyi reakciók

Az egyirányú és megfordítható kémiai reakciók ok-

okozati összefüggéseinek vizsgálata.

Az egyensúlyi állapot befolyásolása A dinamikus egyensúly és az egyensúly eltolódásának le-

hetőségei egy jelentős ipari eljárás bemutatása kapcsán.

Protonátmenettel járó reakciók A sav-bázis reakciók értelmezése, a mindennapokban ta-


pasztalható példák megbeszélése.

A víz disszociációja, a kémhatás Különböző vizes oldatok pH értékének vizsgálata sav- és

lúgoldat hígítása és töményítése esetén.

A közömbösítés A sók képződésének értelmezése ionegyenlettel. A sók és

a víz kölcsönhatásának lehetőségei (oldódás, hidrolízis).

A pH jelentősége az élő szerveze-

tekben

Az élelmiszerek és az emberi szervezet sav-lúg egyensú-

lyának néhány kérdése, valamint a pH jelentősége a nö-

vény- és állatvilágban.

Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi reakciók összefoglalása, a kölcsönhatásba lépő

anyagok vizsgálata alapján.

Oxidációs állapot és az oxidációs

szám

A vas és a réz reakcióinak példáin az oxidációs szám fo-

galmának bemutatása. A fogalom alkalmazása eddig

megismert vegyületek esetében.

A redoxireakciók, mint

oxidációsszám-változással járó reak-

ciók

Összefoglaló rendszerező óra, az előzőekben megismert

fogalmak alkalmazására.

A szervetlen vegyületek elnevezése A tanulmányozott vegyületek elnevezésének tudatosítása,

rendszerezése.

4. Elektrokémiai alapismeretek (14 óra)


A kémiai reakciók által előidézett elektromos jelenségek, valamint az elektromos energia

hatására bekövetkező kémiai változások bemutatása. Az elektrokémiai folyamatok gyakorlati

jelentőségének felismertetése, értelmezése, energetikai viszonyainak bemutatása. A tudomá-

nyos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelésével kapcsolatban

a tanulók személyiségének formálása. Tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása.

Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolatának szemléltetése. A hétköznapi tapasztala-

tok szakmai hátterének megadása, az ismeretek elemzése. Az oknyomozó gondolkodásmód

fejlesztése.

A kísérleti eredményeket feldolgozó önálló elemzés gyakorlása.

A tanulók

– legyenek képesek a redoxireakciókról tanultak alkalmazására,

– legyenek képesek a fizika tantárgyban tanult elektromosságtani fogalmak felhasználására,

– tudjanak egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani,

– ismerjék az elektrolízis néhány gyakorlati alkalmazását,

– ismerjék a galvánelemek felhasználási lehetőségeit,

– szerezzenek jártasságot a redoxifolyamatokat jelölő egyenletek írásában,

– legyenek képesek megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező mennyiségi vál-

tozása következtében miként változik meg a vele összefüggésben levő másik mennyiségi

tényező,

– gyakorolják a reakcióegyenleten alapuló kémiai számításokat,

– a standardpotenciál táblázatot használva tudjanak redoxireakciókat értelmezni.


Galvánelemek A galvánelemek, a savas akkumulátor, a száraz- és a tü-

zelőanyag-elemek működési elvének összehasonlítása és


gyakorlati alkalmazásaik.

Elektródpotenciál Különféle elektródpárokból összeállítható galvánelemek

elektromotoros erejének vizsgálata az elemek standardpo-

tenciál adatai alapján.

A redoxireakciók irányának megha-

tározása

A standardpotenciál-táblázat segítségével állapítsák meg

a tanulók, hogy egy kérdéses reakció lejátszódik-e. Álla-

pítsák meg, hogy a kölcsönhatásba lépő anyagok közül

melyik oxidálódott és melyik redukálódott.

Az elektrolízis Oldatok és olvadékok elektrolízisének lehetőségei, azo-

nos anyagok (pl: NaCl) esetében a különbségek okainak

megbeszélése.

Az elektrolízis mennyiségi törvényei Faraday törvényeinek alkalmazása a kémiai folyamatok

esetében. Az elektrolízis jelentősége a kémiai nagyipar-

ban. Adatok gyűjtése Faraday munkásságával kapcsolat-

ban.


Év végi ismétlés (5 óra)

Követelmények

A tanuló

– ismerje az anyagok atomos szerkezetét, legyen képes az anyagok szerkezete és tulajdonsá-

gaik között fennálló kapcsolat ismertetésére,

– tudja az atomokat felépítő elemi részecskék nevét,

– a tömegszám és a rendszám ismeretében tudja megadni az elektronok, a protonok és a ne-

utronok számát,

– a periódusos rendszer használatával tudja megállapítani a tanult atomok elektronszerkeze-

tét,

– ismerjen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására, ismerje ezek kockázatait, veszé-

lyeit,

– tudja, hogy mi a delokalizált elektronok szerepe a fémes kötés kialakításában,

– tudja, mi a feltétele a kovalens kötés kialakulásának,

– tudjon különféle molekulamodelleket összeállítani,

– tudja az ionok képződésének feltételeit,

– tudja felsorolni a mindennapi életükben előforduló ionkötésű vegyületek néhány tulajdon-

ságát,

– tudja felírni az egyszerűbb ionvegyületek képletét,

– tudja megfogalmazni a különféle anyagi halmazok és halmazállapotok jellemző tulajdon-

ságait,

– tudja, hogy az oldhatóság az oldandó anyag és az oldószer anyagi minőségétől függ,

– ismerje a kolloidállapot lényegét,

– legyen képes a mindennapi életünkben előforduló különféle kolloid rendszerek felismeré-

sére és megkülönböztetésére,

– leírás alapján tudjon önállóan egyszerűbb kísérleteket elvégezni, tudja probléma-

megoldásait szakszerűen megfogalmazni,

– tudja a reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és ismertetni a

halmazok kötéseit,

– ismerje a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza meg ezek tu-

lajdonságait,

– ismerje fel a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat,

– mondjon példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek

veszélyeit, környezetbarát alkalmazásuk lehetőségeit.

Értékelés

Előre megadott szempontok szerint.

Formái:











ténő elismerése,





10. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72


Témakörök

1. Bevezetés a szerves kémiába 4 óra

2. A szénhidrogének 12 óra

3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 25 óra

4. A legfontosabb természetes szénvegyületek 20 óra

5. A műanyagok 5 óra

Ismétlés 6 óra

Összes évi óraszám 74 óra

1. Bevezetés a szerves kémiába (4 óra)


A szerves kémia történetének rövid bemutatása. Ismerjék meg a tanulók a szerves vegyüle-

tek csoportosítását.

A tanulók

– értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között,

– tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék ennek atomszerkezeti alap-

jait,

– értsék a szénvegyületek sokféleségének okait,

– ismerjék a szerves vegyületek alaptípusait,

– legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére,

– legyenek képesek a kísérleti eszközök és anyagok balesetmentes használatára.


A szerves kémia kialakulása, tárgya A szerves vegyületek csoportosítási elvének megbeszélé-

se (az életerő-elmélet megdöntésének jelentősége).

A szénatom különleges tulajdonsá-

gai, a szénvegyületek nagy száma

Összefüggés a nagyszámú változatos összetételű szénve-

gyület keletkezésének lehetőségei és a szénatom szerke-

zete között.

A szénvegyületek csoportosítása A csoportosítási elv alkalmaztatása eddig még nem sze-

replő vegyületek esetében.

A szénvegyületek kémiai analízise A szénvegyületek néhány elemének (szén, hidrogén, oxi-

gén, nitrogén) egyszerű kísérleti kimutatása.


2. A szénhidrogének (12 óra)


Alapfogalmak gyakoroltatása. Az egyes homológsortagok fizikai és kémiai jellemzőinek

megismertetése. A környezetünkben leggyakrabban előforduló szénhidrogének és felhasználási

módjaik ismertetése, környezeti hatásaik bemutatása.

A tanulók

– tudják alkalmazni az elnevezések szabályait,

– értsék a telített kifejezést, ismerjék a metánsorozat tagjainak szerkezetét, tulajdonságait,

– ismerjék a kőolajlepárlás fontosabb termékeit,

– értsék a telítetlen kifejezést, tudják az etén képletét, szerkezetét és fontosabb tulajdonsága-

it,

– értsék a szerkezet és a jellemző reakció közötti kapcsolatot (szubsztitúció, addíció, poli-

merizáció),

– értelmezzék a fizikai tulajdonságokat,

– részletes ismeretekkel rendelkezzenek a következő anyagokról: metán, etén, kőolaj, kő-

olajpárlatok, butadién, izoprén, gumi, acetilén, benzol,

– ismerjék a szénhidrogének jellemző reakcióit (szubsztitúció, addíció, polimerizáció,

hőbomlás),

– tudják felírni a megismert kémiai reakciókat,

– ismerjék a gyakorlati élet szempontjaiból fontos szénhidrogéneket, alkalmazási területü-

ket, környezetszennyező hatásukat,

– tudjanak alapfeladatokat megoldani,

– szerezzenek jártasságot a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők el-

különítésében,

– tudjanak kísérleti adatokat diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve legyenek képesek gra-

fikonok adatainak értelmezésére,

– tudjanak az anyaghoz kapcsolódó tudománytörténeti eseményekről (természettudományos

ismeretterjesztés).


A szénhidrogének összetétele és

csoportosítása

Telített szénhidrogének

A metán

A megismert alapfogalmak alkalmazásával a felírt össze-

tételű telített és telítetlen szénhidrogének csoportosítása.

A metánmolekula szerkezete és tulajdonságainak kapcso-

lata. Robbanó elegyének veszélyessége az iparban, (kő-

szénbányákban) és a mindennapi életben.

Egyéb telített szénhidrogének A normális-, az elágazó láncú és a cikloalkánok el-

nevezési szabályainak megbeszélése, a szénatom rendű-

ségének megállapítása példák alapján.

Az izoméria Adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izo-

merjeinek felírása.

A telített szénhidrogének fizikai és

kémiai tulajdonságai

Az alkánok fizikai tulajdonságainak értelmezése az olva-

dás- és forráspontot tartalmazó grafikon és táblázat alap-

ján. Éghetőségük, a PB gázpalack használatára vonatkozó

szabályok megbeszélése.

A földgáz és a kőolaj A kőolaj képződésével kapcsolatos tudományos elméle-

tek, a feldolgozás technológiájának, felhasználásának és a

termékek szerepének ismertetése. Mint az egyik jelentős

fosszilis energiahordozó, szerepe a társadalmi igények

kielégítésében, környezeti hatásai.

Telítetlen szénhidrogének

Az etén (etilén)

Értsék és tudják alkalmazni a telítetlen kifejezést, tudják

az etén képletét, fontos reakcióit (égés, hidrogén-,

savaddíció, polimerizáció), azok okait.

Egyéb alkének (olefinek) Összefüggések vizsgálata az összetétel és a fizikai, a mo-

lekulaszerkezeti és kémiai tulajdonságok között.

Több kettős kötést tartalmazó szén-

hidrogének

A diének és poliének általános összegképlete alapján kü-

lönböző szénatomszámú vegyületek felírása, a kettős kö-


tések helyzetének vizsgálata.

A butadién és az izoprén A butadién és az izoprén jelentősége az iparban. Az

izoprén tartalmú vegyületek jelentősége a természetben.

A kaucsuk és a gumi A kaucsuk, a gumi és a műgumi történetének áttekintése.

A gumi szerepe civilizált életünkben, a hulladékok újra-

hasznosításának feladatai, mint a fenntartható fejlődés

egyik kérdése.

Az alkinek (acetilén-

szénhidrogének)

Az etin (acetilén)

Az etin (acetilén) molekulaszerkezete, addíciós és poli-

merizációs reakcióinak jelentősége a műanyagiparban.

Hétköznapi felhasználásának környezeti hatásai. Környe-

zettudatos magatartás alakítása, bekapcsolódási lehetősé-

gek a környezetvédelmi tevékenységbe.

Aromás szénhidrogének

A benzol

A benzol szerkezetének megállapításával kapcsolatos

próbálkozások. A benzol szerkezete és a reakciók kap-

csolata (égése, szubsztitúciós reakciók). Rákkeltő hatása.

Egyéb aromás szénhidrogének A toluol, a xilol, az etilbenzol, a sztirol, a naftalin néhány

a tudomány és a mindennapi élet szempontjából jelentős

tulajdonságának illetve polimerizátumának bemutatása.


3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (25 óra)


A különböző funkciós csoportok jellegzetes hatásának bemutatása, a különböző funkciós

csoportú vegyületek közötti kapcsolatok megismertetése. A hétköznapjainkban előforduló

anyagok és fontos reakciók szemléltetése és értelmezése, a célszerű és tudatos felhasználáshoz

szükséges alapismeretek nyújtása, ezeknek az anyagoknak hatékony, de anyagtakarékos al-

kalmazása, környezeti hatásaik bemutatása.

A tanulók

– tudják elnevezni a különböző homológ sorokba tartozó vegyületeket,

– ismerjék az egyszerű funkciós csoportokat (alkoholok, fenolok, éterek, oxovegyületek), il-

letve az összetett funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek) tartalmazó vegyületeket,

– értsék az alkoholos hidroxilcsoport kifejezést,

– tudják az etil-alkohol (és a metil-alkohol) képletét és fontosabb tulajdonságait, legyenek

tisztában a szeszesitalok egészségre ártalmas hatásaival,

– tudják, hogy a folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő (gyors és lassú reakciók),

– tudják a szerves savak funkciós csoportjának nevét, képletét,

– tudják az ecetsav (és a hangyasav) képletét és fontosabb tulajdonságait,

– ismerjék a sztearinsav képletét,

– tudják, hogy a sztearinsav alkálisói a szappanok,

– ismerjék az általánosan használt mosó- és tisztítószereket,

– legyen képük a mosószerek hatásmechanizmusáról, értsék a sok vízzel történő öblítés fon-

tosságát,

– ismerjék a testápolást szolgáló szerek felhasználási módjait,

– értsék meg a glicerin és a sztearinsav reakciójának példáján, hogyan képződnek kondenzá-

ció útján a zsírok és az olajok,

– ismerjék az aminocsoport és az aminok fogalmát,

– értsék a funkciós csoportok szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti kapcsolatot,

– ismerjék mindennapjaink anyagainak jellemzőit, élettani hatásait, felhasználási területeit,

környezeti hatásaikat,

– alkalmazzák ismereteiket egyszerű kísérletek és számítási feladatok elvégzésére,

– ismerjék a tanult szerves vegyületek köznapi elnevezéseit,

– gyűjtsenek információkat a kiemelkedő tudósok munkásságáról (Nobel Alfréd, Szent-

Györgyi Albert),

– ismerjék meg a következő anyagok képleteit és főbb tulajdonságaikat: glicerin, formalde-

hid, acetaldehid, aceton, tejsav, citromsav, olajsav, palmitinsav, dietil-éter, etil-acetát.


Egy funkciós csoportot tartalmazó

szénvegyületek

Halogéntartalmú szénvegyületek

Különféle funkciós csoportok bemutatása, az elnevezés

gyakoroltatása.

Alkil-halogenidek kötései (kloroform, szén-tetraklorid) és

néhány fontos tulajdonsága.

A halogéntartalmú szénvegyületek

reakciói

A szén-halogén kötés polaritásának következményei a

vegyületek reakciókészségében (szubsztitúciós és elimi-

nációs reakciók).

Gyakorlati szempontból fontos halo-

génezett szénhidrogének

A kloroform, a freon-12, a szén-tetraklorid, az etil-klorid,

a vinil-klorid, a teflon néhány gyakorlati szempontból je-

lentős tulajdonsága, egyesek egészséget és környezetet

károsító hatásai.

Oxigéntartalmú szénvegyületek

Egy oxigénatomos funkciós csopor-

tok

Az egy oxigénatomot tartalmazó funkciós csoportok típu-

sai, csoportosításuk, megnevezés után a vegyületek kons-

titúciós képletének felírása.

Az alkoholok A csoportosítás gyakoroltatása (értékűség-, rendűség-, a

szénhidrogéncsoport szerkezete szerint).

Az etanol (etil-alkohol) Reakciói a laboratóriumban, a nagyiparban, biológiai ha-

tásai az emberi szervezetben.

Egyéb fontos alkoholok A metanol élettani hatásai. A nagyobb szénatomszámú

alkoholok tulajdonságainak változása a lánc hosszúságá-

nak függvényében. A glicerin jelentősége.

A fenolok A fenol és a metil-benzol tulajdonságainak összehasonlí-

tása.

Az éterek Csoportosításuk. Jelentőségük a természet egyes anyaga-

iban (cellulóz, lignin).

A dietil-éter („éter”) Az éter szó jelentésének értelmezése a tudománytörténet

egyes korszakaiban. Tulajdonságai, veszélyei.

Az aldehidek Az aldehidek funkciós csoportjának értelmezése. Közel

azonos moláris tömegű különböző vegyületek forráspont-

jának összehasonlítása. Következtetések levonása.

Fontosabb aldehidek A formaldehid és az acetaldehid kémiai és biológiai reak-

cióinak összefüggései.

A ketonok Az aceton és tulajdonságainak bemutatása után az élővi-

lágban előforduló néhány ketont tartalmazó vegyület és

biológiai hatásának bemutatása (pl. hormonok).

Összetett funkciós csoportot tartal-

mazó szénvegyületek

Az összetett funkciós csoport tulajdonságainak elemzése,

kémiai reakciói. A karbonsavak csoportosítása.


A karbonsavak

Fontosabb alkánsavak

A hangyasav, az ecetsav, a palmitinsav, a sztearinsav tu-

lajdonságainak összehasonlítása, az élőszervezetekben,

az iparban és a mindennapi életben betöltött szerepük.

Egyéb fontosabb karbonsavak Az akrilsav, az olajsav, a benzoesav, az oxálsav, boros-

tyánkősav, az adipinsav rövid bemutatása, elsősorban bi-

ológiai szerepük ismertetése. Olvasmányként: tejsav,

borkősav, citromsav, szalicilsav biológiai hatásai adhatók

meg. Adatok gyűjtése Szent-Györgyi Albert életéről és

munkásságáról.

Az észterek

Kis és nagy szénatomszámú észterek

Gliceridek (zsírok és olajok)

Mosószerek

Észterképződés lehetőségei, típusai, jelentőségük a bioló-

giai rendszerekben, a mindennapi életben a növényvéde-

lemben. A vizek keménységének és a szappan tisztítóha-

tásának összefüggései. A mosószerek tisztító hatásának

magyarázata, környezetszennyező hatásuk, alkalmazásuk-

ra vonatkozó tanácsok. Adatok gyűjtése Nobel Alfréd

munkásságáról.

Az oxigéntartalmú szénvegyületek

tulajdonságainak összehasonlítása

Rendszerezés (sav-bázis sajátságok, oxidáció és redukció,

éter és észterképzés).

Nitrogéntartalmú szénvegyületek

Az aminok

A nitrogéntartalmú szénvegyületek csoportosítása. Az

aminok tulajdonságai, egyesek biológiai jelentősége.

Nitrogéntartalmú heterociklusok Néhány példa alapján az emberi szervezetben betöltött

szerepük hangsúlyozása, a drogok gyógyászati értéke

mellett használatuk veszélye. A függőség emberi és tár-

sadalmi problémáinak megbeszélése.

Az amidok A karbamid tudománytörténeti jelentősége. Az

amidcsoport előfordulása az élőszervezetekben és néhány

természetes szénvegyületben.


4. A fontosabb természetes szénvegyületek (20 óra)


Az élővilágban előforduló főbb molekulák bemutatása, jelentőségük, szerepük ismertetése.

Ismerjék meg az élővilág és annak különböző szintjeit jellemző anyagokat. Ismerjék meg az

emberi szervezet számára értékes, és azt veszélyeztető vegyületeket, azok hatásait.

A tanulók

– ismerjék meg a több funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek főbb csoportjait,

– ismerjék a szénhidrátok felosztását, a felépítésükben résztvevő funkciós csoportokat,

– tudják jellemezni az élőlényekben is előforduló fontosabb képviselőiket,

– tudják a cukorszerű szénhidrátok közül a szőlőcukor, a fruktóz képletét és a fontosabb tu-

lajdonságaikat, valamint a répacukor összetételét,

– ismerjék a cukor keletkezésének folyamatát, jelentőségét az élőlények energia-

háztartásában, ipari felhasználását,

– tudják a nem cukorszerű szénhidrátok közül a keményítő és a cellulóz összetételét,

– ismerjék ezek felépítésének és lebontásának folyamatát,

– legyen áttekintésük a keményítő és a cellulóz ipari felhasználásáról,

– tudják, hogy a keményítő jóddal kék színeződést ad, és ez mindkét anyag kölcsönös kimu-

tatására alkalmas,

– értsék, hogy mi a különbség a molekula és a makromolekula között,

– ismerjék az aminosavak szerkezetét általánosságban, vagyis a két funkciós csoportot (az

ikerionos szerkezetet),

– ismerjék a fehérjéket felépítő aminosavak peptidképző reakcióját, a fehérjék jelentőségét,

– ismerjék a „nukleinsav-építőköveket”, élettani jelentőségüket,

– tudják, hogy a fehérjék is makromolekulák, amelyeknek sokféleségét az alkotó aminosa-

vak variációja adja,

– tudják, hogy a fehérjék szerkezetének erőteljes megváltoztatása kicsapódást hoz létre, és

hogy ezt melegítéssel, erős savakkal és nehézfémek ionjaival is kiválthatjuk,

– tudjanak mennyiségi és minőségi szempontból is helyes étrendet összeállítani,

– igényeljék az egészséges élet feltételeit,

– ismerjék a műanyagok értékeit, és legyenek tudatában felhasználásuk következményeivel,

– gyűjtsenek információkat az anyaghoz kapcsolódó tudománytörténeti eseményekről és tu-

dósokról.


Több funkciós csoportot tartalmazó

szénvegyületek

A szénhidrátok

A szénhidrátok szerkezetük alapján történő csoportosítá-

sa, szerepük az emberi szervezetben, a növény- és az ál-

latvilágban.

A szőlőcukor

Fontosabb monoszacharidok

A szőlőcukor szerkezetének és tulajdonságainak kapcso-

lata. Képződése (fotoszintézis), jelentősége szabad- és

kötött állapotban.

A diszacharidok Képződésük. A répacukor szerkezete, átalakíthatósága,

szerepe táplálkozásunkban. Gyűjtsenek adatokat a mes-

terséges édesítő szerekről.

A poliszacharidok A monoszacharidokból felépülő óriásmolekulák (a kemé-

nyítő, a glikogén és a cellulóz) szerepe az élővilágban. A

papír gyártásának alapelvei, kultúrtörténeti jelentősége.

Az aminosavak Az aminosavak jellemző funkciós csoportjainak követ-

kezményei: a fehérjék képződése, élettani jelentőségük.

A fehérjék konstitúciója A fehérjék szerkezetének megváltozását előidéző ténye-

zők, ezek egészségügyi következményei.

A nukleinsavak A nukleinsavak és a nukleotidok jelentősége az élőszer-

vezetekben, hidrolízistermékeik.


5. A műanyagok (5 óra)


A mindennapjainkban oly gyakran használt műanyagok előnyeinek, sokoldalúságának, al-

kalmazási körének bemutatása mellett környezeti hatásaiknak ismertetése.

A szerkezet és a tulajdonságok közötti összefüggések hangsúlyozása.

A tanulók

– ismerjék a műanyagok fogalmát, csoportosítását, jelentőségét napjainkban,

– tudják, hogy a műanyagok makromolekuláris felépítésűek,

– értsék, hogy a műanyagok hő hatására bekövetkező viselkedése molekuláik szerkezetével

függ össze,

– ismerjék a főbb műanyagokat, főbb felhasználási területeiket,

– ismerjék a hazai vegyipar néhány termékét,

– használják az anyagok konvencionális jeleit,

– törekedjenek környezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozásának meg-

előzésére, illetve csökkentésére.


Műanyagok Adatok gyűjtése a műanyagok előfordulásáról és felhasz-

nálásáról előző történelmi korokban. Csoportosításuk.

Természetes alapú műanyagok A cellulóz-, fehérje- és egyéb természetes alapú mű-

anyagok felismerése, szerepe mindennapi életünkben.

Mesterséges alapú műanyagok A polietilén, a PVC, a nejlon, a terilén, a karbamidgyanta,

a bakelit anyagainak felismerése, használati lehetőségeik

és a környezetszennyezéssel kapcsolatos, valamint a

fenntartható fejlődés érdekében jelentkező feladatok

megbeszélése.

6. Év végi ismétlés (6 óra)

Követelmények

A tanuló

– tudja, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és szerves vegyületek között,

– tudja felsorolni a szerves vegyületeket felépítő elemeket, a szerves vegyületek főbb alaptí-

pusait,

– ismerje a kőolajlepárlás fontosabb termékeit, jelentőségüket, használatuk környezeti hatá-

sait,

– ismerje a tanult, köznapi életben is előforduló szerves vegyületeket, ismertesse környezeti

és élettani hatásukat,

– tudjon egyszerű szerves kémiai egyenleteket felírni,

– tudja használni a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk ér-

telmezésében,

– tudjon véleményt alkotni a megújuló és nem megújuló energiaforrások alkalmazásának je-

lentőségéről,

– tudjon megnevezni egy funkciós csoportot tartalmazó vegyületeket,

– ismerje a testápolást szolgáló, valamint a tisztító és mosószerek felhasználási módjait,

– tudjon felsorolni fontosabb természetes szénvegyületeket,

– ismerje a cukor keletkezésének folyamatát, jelentőségét az élőlények energiaháztartásában,

– ismerje fel a mindennapi életben előforduló kolloid rendszereket,

– ismerje az egészség megőrzéséhez szükséges alapvető tápanyagok és a vitaminok jelentősé-

gét, forrásait,

– tudjon minőségi és mennyiségi szempontból is helyes étrendet összeállítani,

– legyen önálló véleménye a biológiai hatással rendelkező anyagokról, a szenvedély-

betegségek egészségügyi és társadalmi vetületeiről,

– tudja felsorolni azokat a szerves nagyipar által előállított termékeket, amelyek jelentős sze-

repet töltenek be civilizált életünkben, ismerje azok környezeti hatásait,

– legyen képes szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon használni

a szervesvegyipari termékeket,

– leírás alapján tudjon önállóan egyszerűbb kísérleteket elvégezni, probléma-megoldásait

szakszerűen megfogalmazni,

– legyen képes egyszerű számítási feladatok elvégzésére,

– legyen képes az egyszerűbb szerves vegyületek molekulamodelljének összeállítására,

– ismerje a fenntartható ipari fejlődés fogalmát, érezze az ott megfogalmazottak jelentősé-

gét, tevékenyen vegyen részt a rá háruló feladatok megoldásában.

Értékelés

Előre megadott szempontok szerint.

Formái:











ténő elismerése,





nyezetünkkel.

11. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72


Javasolt óraterv

Témakörök Óraszám

1. Év eleji ismétlés 5

2. A nemfémes elemek és vegyületeik 32

3. A fémes elemek és vegyületeik 31

Év végi ismétlés 4

Összesen 72

1. Év eleji ismétlés

(5 óra)


Az anyagok csoportosítása Az előző tanévben megismert anyagok és azok összeté-

telének felidézése (vegyjelek, képletek írása), az ismere-

tek rendszerezése, megadott szempontok szerint.

A kémiai részecskék Az atomok felépítésének ismeretében jelöljék a tanulók

egyes elemek kationjainak, más elemek anionjainak kép-

ződését.

A kémiai kötések A tanulók gyakorolják megadott ionokból ionvegyületek

tapasztalati képletének megszerkesztését. Ábrázolják a

kötő és nem kötő elektronpárokat különböző molekulák

felírása során.

Kémiai reakciók Előzőekben megismert kémiai reakciók felidézése. Reak-

cióegyenletek írásának gyakorlása. A tömegmegmaradás

törvényének alkalmaztatása.

2. A nemfémes elemek és vegyületeik

(32 óra)


– Az eddigi ismeretek alkalmazása az egyes főcsoportbeli elemek és fontosabb vegyületeik

bemutatásakor.

– Az anyagok jellemzése és csoportosítása a periódusos rendszer alapján.

– Az anyagszerkezeti ismeretek elmélyítése és alkalmazása.

– Az anyagok és jelenségek szemléltetésével anyagismeret nyújtása, a szintetizáló készség

fejlesztése, a differenciált látásmód alakítása.

– Az általánosító-, az összehasonlító- és a rendszerezőképesség, a természettudományos

gondolkodásmód fejlesztése.

– A kémia társadalmi szerepének bemutatása.

– A környezetvédelmi problémák felvetésével és tárgyalásával a környezetért felelős maga-

tartás formálása, a természetbarát szemlélet megalapozása.

A tanulók

– ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,

– legyenek képesek értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait,

– ismerjék az egyes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait,

– legyen áttekintésük a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a

természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban,

– ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti össze-

függéseket,

– tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat ér-

telmezni kémiai szempontból,

– ismerjék a mérgező anyagok jeleit,

– tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,

– kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezet-

szennyezettségre vonatkozó adatokat,

– gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő- és vízminőségével kapcsolatosan,

– érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környe-

zetük megóvására,

– tudják a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerű felhasználásának módjait,

– értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fon-

tosabb kapcsolatait,

– lássák a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit,

– legyenek képesek a különféle ismerethordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák) fel-

használására az ismeretszerzésben,

– ismerjék a hazai vegyipar fontosabb termékeit.



gyázatossági rendszabályai

Elsősorban a tanulókísérletekre vonatkozó rendszabályok

alkalmazásának megbeszélése.

Az elemek rövid, általános jellemzé-

se

Az atomszerkezeti ismeretek alkalmazásával az elemcso-

portok és a periódusos rendszerben a tendenciák bemuta-

tása.

Az elemek halmazszerkezete Annak megértetése, hogy az anyagok tulajdonságai atom-

jaik és halmazaik szerkezetéből következnek.

A nemesgázok A nemesgázszerkezet energiaállapota, jelentősége az io-

nok és a kovalens kötés kialakulásában.

A hidrogén Tulajdonságai, jelentős reakciói.

A VII. főcsoport fontosabb elemei és

vegyületeik

A halogén elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak vál-

tozásával kapcsolatos tendenciák értelmezése.

A klór A bemutatott kísérletek megfigyeltetése, elemzése. A klór

oxidáló tulajdonsága, reakciója vízzel és fémekkel. A ki-

indulási anyagok és a reakciótermékek kötéseinek meg-

beszélése. A halogén elemek és vegyületeik élettani hatá-

sai. Adatok gyűjtése Semmelweis Ignác életével és mun-

kásságával kapcsolatban.

A hidrogén-klorid A molekula modellezése, a kötés jellemzése, a hidrogén-

klorid kölcsönhatása vízzel. A sósav és a fémek reakciói-

nak vizsgálata.

A VI. főcsoport fontosabb elemei és

vegyületeik

Az oxigéncsoport elemeinek tulajdonságai során megfi-

gyelhető tendenciák megbeszélése.


Az oxigén A bemutatott kísérletek elemzése. Az oxigén szerepe az

égési folyamatokban. A fotoszintézis, az oxigén körfor-

gása. A jelenségek megfigyeltetése, a lényeges és lényeg-

telen elemek megkülönböztetése.

Az ózon Az allotrópia fogalma. Az ózon szerepe a Föld felszínén

és a nagy magasságban levő légrétegekben. Az “ózon-

pajzs” védelmének lehetőségei. Adatok gyűjtése az

“ózonpajzsot” károsító anyagokkal kapcsolatban.

A víz Köznapi tapasztalatok szakmai hátterének megadása a víz

molekulaszerkezete alapján. Modellek alkalmazása. Az

eddig megismert molekulák (H2O, H2, O2, Cl2, HCl)

csoportosítása kötésük alapján.

Vizes oldatok kémhatása Tanulókísérletekkel különböző pH-jú oldatok vizsgálata.

Sav-bázis reakciók megbeszélése. A tapasztalatok rögzí-

tése rajzban, megfogalmazása szavakkal és írásban.

A hidrogén-peroxid A vegyület kötéséből következő kémiai tulajdonságok

megbeszélése. A katalizátor fogalma, szerepe a minden-

napi életben.

A kén Az oxigén-, és a kénatom szerkezetének összehasonlítása,

a molekulák szerkezetének magyarázata. A kén viselke-

dése melegítés hatására. Reakciója fémekkel (Fe, Zn,

Hg).

Fontosabb kénvegyületek

A kén-dioxid és a kén-trioxid A kén oxidjainak modellezése. A kén-dioxid környezeti

hatásai.

A kénsav A kénsav és a víz, valamint a víz elemeit tartalmazó ve-

gyületek kölcsönhatása. Tanuló kísérlettel: a híg kénsav

hatása fémekre (Zn, Fe, Cu). A kén és a kénvegyületek

jelentősége az iparban és a mindennapi életben.

Az V. főcsoport fontosabb elemei és

vegyületeik

A nitrogéncsoport elemeinek tulajdonságai (a változások

okai).

A nitrogén A nitrogén és az eddig megismert gázok tulajdonságainak

összehasonlítása (H2, Cl2, O2, HCl, SO2).

Fontosabb nitrogénvegyületek

Az ammónia

Az ammónia és a víz, valamint a hidrogén-klorid köl-

csönhatásának magyarázata.

A salétromsav A salétromsav oxidáló hatása, reakciója fémekkel. A nit-

rogén, az ammónia és a salétromsav reakciókészségének

összehasonlítása.

A foszfor és fontosabb vegyületei

A foszfor

A foszformódosulatok tulajdonságai és szerkezetük kap-

csolata. Gyúlékonyságuk és oldhatóságuk összehasonlítá-

sa. Adatok gyűjtése Irinyi János életével és munkásságá-

val kapcsolatban.

A foszforsav A foszforsav kémhatása, sói és szerepük mindennapi éle-

tünkben.

Műtrágyák Adatok gyűjtése jelentőségükkel és túladagolásuk veszé-

lyeivel kapcsolatban.

A IV. főcsoport fontosabb elemei és A széncsoport elemeinek tulajdonságai (a változások


vegyületeik okai).

A szén

Fontosabb szénvegyületek

Az elemi szén módosulatai, tulajdonságaik és szerkeze-

tük kapcsolata (gyémánt, grafit, fullerének). Rendszere-

zés: ásványi szenek, elemi szenek, utóbbiak eredet szerint

(természetes, mesterséges). Elemek halmazszerkezetének

összehasonlítása (H2, O2, fehér foszfor, gyémánt).

A szén-dioxid A molekula modelljének elkészítése. Tulajdonságai és

szerepük a mindennapi életben. Képződésének lehetősé-

gei környezetünkben, élettani hatásai.

A szén-monoxid Képződésének lehetőségei környezetünkben, élettani ha-

tásai.

A szénsav Kémhatásának vizsgálata, sói és jelentőségük minden-

napjainkban és a természeti folyamatokban.

A szilícium és vegyületei A gyémánt és a szilícium szerkezetének és tulajdonságai-

nak összehasonlítása. A szilícium és vegyületeinek jelen-

tősége a természetben, a tudományos életben és minden-

napjainkban.


3. A fémes elemek és vegyületeik

(31 óra)


– Ismerjék meg a fémek és néhány vegyületük fontos tulajdonságait. Az általános ismeretek

alkalmazása a fontosabb fémek és vegyületek bemutatásakor. A periódusos rendszer hasz-

nálatának elmélyítése.

– A mindennapi életben előforduló anyagok és jelenségek, alkalmazások kémiai hátterének

bemutatása. Az önálló gondolkodás fejlesztése.

– A fémek és néhány vegyületük élettani hatásának bemutatása különös tekintettel a környe-

zetszennyező anyagokra. A környezetvédelmi szempontból kiemelt vegyületek, folyama-

tok tárgyalása.

– Az elméletben megismert és a mindennapok gyakorlatában tapasztalt korróziós jelenségek

kapcsolatának megteremtése.

– A korrózióvédelem módszereinek, eljárásainak megismertetése.

– A kísérleteket értékelő, az általános ismereteket alkalmazni tudó szakszerű megfogalmazá-

sok, érvelések fejlesztése.

A tanulók

– ismerjék meg a fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállítá-

sukat és gyakorlati jelentőségüket,

– értsék meg a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait,

– legyenek képesek általános ismereteiket alkalmazni egyes fémek tárgyalásakor,

– tudjanak példákat mondani az eltérő tulajdonságú fémekre, indokolják azokat,

– ismerjék a környezetükben előforduló alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek gyakorlati je-

lentőségét, a vizek lágyításának módjait,

– legyenek átfogó ismereteik a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az

ólomról,

– értsék az s- és a d-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit,

– ismerjék a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti ha-

tásait,

– lássák a vas- és az acélgyártás gazdasági kérdéseit,

– ismerjék a réz- és a cink-csoport elemeit,

– ismerjék a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással

kapcsolatos környezeti problémákat,

– ismerjék az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét,

– legyenek képesek értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak át-

alakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés),

– ismerjék az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat,

– tudjanak feladatokat megoldani a fenti témakörökben.


A fémek szerepe az ember életében A fémek megismerésének tudománytörténeti áttekintése.

Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szem-

pontjából. A modern tudományos eredmények alkalma-

zása napjainkban.

A fémek általános jellemzése A fémek helye a periódusos rendszerben. Tulajdonságaik

vizsgálata elektron-, és halmazszerkezetük alapján.

A fémek kémiai tulajdonságai Az eddig megismert reakciók áttekintése és kiegészítése.

(A fémek reakciói oxigénnel, vízzel, savakkal, fémionok-

kal.) A fémek redukáló sorának értelmezése.

Az ötvözetek Az ötvözetek szerkezete. Tudománytörténeti áttekintés az

ötvözetek szerepéről a történelmi korszakokban és napja-

inkban, jelentőségük civilizált életünkben a művészetek-

ben.

A fémek korróziója Adatok gyűjtése a fémek és a környezet anyagainak (oxi-

gén, víz, szén-dioxid, sózott utak és más fémek) kölcsön-

hatásaival kapcsolatban. A korrózióvédelem lehetőségei.

Az I. főcsoport elemei és vegyületeik

Az alkálifémek Az alkálifémek atomjainak elektronszerkezetéből követ-

kező fizikai és kémiai tulajdonságok (tárolásuk, lágysá-

guk, kölcsönhatásuk vízzel, klórral, lángfestésük).

Az alkálifémek fontosabb vegyületei A nátriumot tartalmazó sók vizes oldatainak kémhatása.

A nátrium-klorid. A nátrium-hidroxid. A nátrium- és a

káliumvegyületek szerepe az élő szervezetekben.

Néhány fontosabb nátrium- és káli-

umvegyület neve, tulajdonsága és

felhasználása

A mindennapi életben előforduló fontosabb vegyületek

bemutatása táblázatban. Célja ezen anyagoknak a háztar-

tásban történő balesetmentes és környezetet kímélő fel-

használásának elősegítése (hypo, marónátron, szódabi-

karbóna, Glauber-só, trisó, hamuzsír, kálisalétrom).

A II. főcsoport elemei és vegyületeik

Az alkáliföldfémek Az alkáliföldfémek atomjainak elektronszerkezete és az

alkáliföldfémek tulajdonságai; összehasonlítás az alkáli-

fémekkel. A kalcium- és magnéziumvegyületek szerepe

az élő szervezetekben.

Az alkáliföldfémek fontosabb vegyü-

letei

A kalcium és a magnézium sóinak oldékonysága. A

mészkő, az égetett és oltott mész, a gipsz szerepe a ter-

mészetben és épített környezetünkben.


Néhány fontosabb alkáliföldfém-

vegyület neve, tulajdonsága és fel-

használása

A mindennapi életben előforduló fontosabb vegyületek

bemutatása táblázatban, azok környezettudatos felhaszná-

lásának elősegítése céljából (mészkő, égetett mész, oltott

mész, klórmész, gipsz, keserűsó, dolomit).

A természetes vizek keménysége A mindennapi életben megfigyelhető jelenségek tanulókí-

sérlettel történő vizsgálata. Ok-okozati összefüggések

megbeszélése, a kemény vizek képződése és a hidrogén-

karbonátok bomlása során kiváló anyagok szerepe a ter-

mészetben, a háztartási és az ipari tevékenységek során.

A vízlágyítás lehetőségei.

A III. főcsoport eleme az alumínium

Az alumínium előállítása A tanulók lássák be az s- és a p-mező fémeinek tulajdon-

ságbeli különbözőségeit. Értsék az alumínium felületén

kialakuló oxidréteg szerepét kémiai reakciói során, to-

vábbá amfoter viselkedését. Az alumíniumgyártás törté-

netének összefüggései felhasználásának körével. Szerepe

napjainkban.

Az óncsoport Az óncsoport helye a periódusos rendszerben. A IV. fő-

csoport elemeinek összehasonlítása.

Az ón és az ólom A két elem és ötvözeteinek szerepe az előző történelmi

korokban és napjainkban. Az ólomvegyületek hatása az

élő szervezetekre.

A vascsoport elemei A vascsoport helye a periódusos rendszerben. Jellegzetes,

az előzőekben tárgyalt fémektől eltérő tulajdonságaik.

A vas A vas és az alumínium felszínén kialakuló oxidréteg tu-

lajdonságainak összehasonlítása, következtetések. A vas

reakciói híg és tömény savakkal. A vas és acélgyártás

alapelvei. A technológia fejlődésének hatásai a civilizált

életkörülmények alakításában. Adatok gyűjtése hazánk

vas és acélgyártásával kapcsolatban. A vastartalmú ve-

gyületek élettani jelentősége.

A rézcsoport elemei A rézcsoport helye a periódusos rendszerben.

A réz A réz fizikai tulajdonságai, korróziója. A réz- és bronzesz-

közöknek az emberek fejlődésére gyakorolt hatásai. A

réz, a bronz és más réztartalmú ötvözet jelentősége a mű-

vészetekben és napjainkban. A réz élettani jelentősége.

Az ezüst Az ezüst fontos fizikai tulajdonságai és alkalmazásának

lehetőségei. Az ezüst-klorid fényérzékenysége és a klasz-

szikus fényképezési eljárás. Az ezüst és az ezüstvegyüle-

tek élettani hatásai.

Az arany Az arany jellegzetes fizikai tulajdonságai, szerepe a kü-

lönböző népek kultúrájában, a gazdaságban, napjaink ku-

tatási és használati eszközeiben.

A cinkcsoport elemei Az eddig megismert d-mezőben levő elemcsoportok ösz-

szehasonlítása.

A cink, a kadmium és a higany A cink és az alumínium kémiai tulajdonságainak össze-

hasonlítása. Alkalmazási területeik mindennapjainkban.

Vegyületeik élettani hatásai.


A krómcsoport elemei Tulajdonságaik, alkalmazási körük, jelentőségük rövid

ismertetése, összehasonlításuk más ipari fémekkel.


Év végi ismétlés

(4 óra)

Követelmények

A tanuló

– ismerje az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,

– atomszerkezeti ismeretei segítségével legyen képes a periódusos rendszerben feltüntetett

adatok alapján a halmazszerkezet és a tulajdonságok értelmezésére,

– legyen képes értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait,

– legyen képes tendenciák megállapítására,

– tudja megnevezni és kémiai jelekkel felírni a tanult elemeket és vegyületeket, ismerje azok

fontosabb reakcióit, környezeti, élettani hatásait,

– tudja használni a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására,

– tudja magyarázni a kémiai reakciók lényegét az elvégzett kísérletek alapján,

– legyen képes csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat,

– leírás alapján tudjon tanulókísérleteket végezni,

– tulajdonságaik alapján tudja azonosítani a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat,

– tudja felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit,

– ismerje az egyes nemfémes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait,

– legyen áttekintése a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a ter-

mészeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban,

– ismerje fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti össze-

függéseket,

– tudja a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értel-

mezni kémiai szempontból,

– ismerje a mérgező anyagok jeleit,

– tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,

– kísérje figyelemmel, és értelmezze a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszeny-

nyezettségre vonatkozó adatokat,

– érezzen személyes felelősséget, keressen cselekvési lehetőségeket közvetlen környezete

megóvására,

– tudja a fontosabb fémek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és

gyakorlati jelentőségüket,

– értse a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait,

– legyen képes általános ismereteit alkalmazni az egyes fémek tárgyalásakor,

– tudja azt, hogy melyek azok az alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek, amelyek minden-

napi életünkben szerepet játszanak, azok élettani és gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyí-

tásának módjait,

– legyen átfogó ismerete a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólom-

ról,

– értse az s- és a d-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit,

– ismerje a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti ha-

tásait,

– értse az alumínium-, a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit,

– ismerje a réz- és a cink-csoport elemeit,

– ismerje a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással

kapcsolatos környezetvédelmi problémákat,

– ismerje az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét,

– képes legyen értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalaku-

lásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés),

– ismerje az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat,

– tudjon számítási feladatokat megoldani,

– értse az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fonto-

sabb kapcsolatait,

– lássa a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit,

– legyen képes a különféle információhordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák, Inter-

net) felhasználására az ismeretszerzésben,

– ismerje a hazai vegyipar történetének jelentős állomásait, fontosabb termékeit.

Értékelés

Előre megadott szempontok szerint

Formái:











ténő elismerése,





EMELT SZINT

Célok és feladatok:

A gimnázium 10-11-12. évfolyamán az általános iskolában (nyelvi előképzős diákok ese-

tén) és a középiskola 8-9. osztályában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai isme-

retrendszerét. Az eddigi kémiai ismeretek szintézise, új szempontok szerinti átismétlése, új

problémafeladatokban való alkalmazása kerül az ismeretszerzés fókuszába. Az eddigieknél

nagyobb súlyt kap a számítási feladatok megoldása azon fejezetekben, ahol erre mód nyílik.

Nagyon fontos ezen évfolyamokon a tantárgyon belüli, valamint a természettudományos,

matematika, számítástechnika tantárgyak közötti koncentráció egymást erősítő hatásának ki-

aknázása, hiszen így képesek a diákok környezetkémiai és esettanulmány típusú problémákat

feldolgozni.

A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok,

amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és velük kapcsolatos in-

formációk kezeléséhez, sikeres érettségi vizsgára készít fel és lehetővé teszi az alaptudomá-

nyok, vagy alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.

Fejlesztési követelmények:

A tanterv igazodik az érettségi követelményekben megfogalmazottakhoz. A 11-12. évfo-

lyamon a kémiatanítás a korábban elsajátított ismeretekre és képességekre épít, nagyon hang-

súlyozva a gyakorlati alkalmazásokat és a környezeti hatásokat. A tanterv a fejlesztési felada-

tok közül változatlanul tartalmazza azokat, melyek az iskola 9-10. osztály helyi tantervében

szerepelnek, kiegészítve az alábbiakkal:

kémia vizsgálati módszereinek bemutatása, alkalmazása

jelenségek, törvényszerűségek, problémák értelmezése, hasonlóságok és egyedi jelle-

gek felismerése

kísérletek tervezése, kiértékelése

diagramok, táblázatok, grafikonok szóbeli információvá alakítása és fordítva

problémamegoldó készség fejlesztése számítási és egyéb logikai feladatokkal

A tanterv sajátos nézőpontja:

Megegyezik a 9-10. osztály helyi tantervével, de a tanulók életkora, eddig szerzett tudása

módot nyújt a deduktív megismerési folyamat fokozatos alkalmazására is.

Javasolt értékelési módok:

1. Szóbeli

Az érettségi szóbeli vizsga metodikája szerint

a) Egy szerves, szervetlen, vagy általános kémiai téma, vagy témakör átfogó ismertetése.

b) Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése,

vagy

egy leírt kísérlet várható eredményének becslése, értelmezése

c) problémamegoldó feladat

2. Írásos

a) számításos feladat

b) szöveges feladat

c) feleletválasztásos teszt

d) táblázatos feladat, egyenlet kiegészítés

e) elemzős feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, je-

lenségek magyarázata)

f) esettanulmány

Az értékelés főbb szempontjai:

a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása

során

SI- mértékegységek ismerete, szakszerű használata

ismeretinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel

elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a ta-

nult vagy megadott információk alapján

egyszerű kémiai kísérletet hogyan tud elvégezni, értelmezni

mennyire képes megérteni, logikailag összekapcsolni az aktuálisan felmerülő, kémiai

ismereteket is igénylő problémákat (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenve-

délybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák, stb.)

grafikonok, táblázatok adatait hogyan tudja értelmezni

szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás-, értelmezés

az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok fel-

ismerése

a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása

egyszerű kémiai kísérletek tervezése,

több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai

számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása

a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése

a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése

A tanterv alkalmazásának feltételei:

A tanterv által feltételezett előzetes tudás: átlagos (vagy annál jobb) készségek és képes-

ségek a 8., 9. évfolyamon tanított tantárgyban megfogalmazott továbbhaladási feltételnek

megfelelő ismeretek.

Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár.

Tárgyi feltétel:

Laboratórium a szükséges eszközökkel, biztonsági berendezésekkel, a kémia tanításnál

használatos oktató kellékek, médiaterem elérhetőség, könyvtárhasználat.

Tankönyvek:

Villányi Attila: Szerves kémia a 10. évfolyamon

Villányi Attila: Emelt szintű kémia tankönyv és példatár 11. és 12. évfolyamon

Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából példatár 10-12. évfolyamon

10. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 108


1. Szerves kémia

1.1. A szerves vegyületek általános jellemzői (2 óra)

Szerves anyag, a szerves molekulák szerkezete, izoméria, az izoméria típusai, ho-

mológ sor, funkciós csoport, a szerves vegyületek csoportosítása, tulajdonságok,

reakciótípusok

1.2. Szénhidrogének (28 óra)

1.2.1. Alkánok, cikloalkánok (paraffinok, cikloparaffinok), alkán, cikloalkán (paraffin,

cikloparaffin)

Nevezéktan, izoméria, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, elő-

fordulás, felhasználás, számítási feladatok

1.2.2. Alkének (olefinek), alkén (olefin)

Nevezéktan, izoméria, molekulaszerkezet, tulajdonságok, előállítás, számí-

tási feladatok

1.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének

1.2.3.1. Diének

Nevezéktan, anyagszerkezet, tulajdonságok, felhasználás

1.2.3.2. Természetes poliének

1.2.4. Alkinok, alkin

1.2.4.1. Etin (acetilén)

Molekulaszerkezet, fizikai tulajdonságok, előállítás, felhasználás,

számítási feladatok

1.2.5. Aromás szénhidrogén

Nevezéktan

1.2.5.1. Benzol

Molekulaszerkezet, tulajdonságok, számítási feladatok, előállítás,

élettani hatás

1.2.5.2. Toluol, sztirol

Felhasználás

1.2.5.3. Naftalin

Molekulaszerkezet, tulajdonságok, felhasználás

1.2.5.4. Egyéb

1.3. Halogéntartalmú szénhidrogének (4 óra)

Elnevezés, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, felhasználás, környe-

zetvédelmi vonatkozások, egyéb

1.4. Oxigéntartalmú szerves vegyület (38 óra)

Egyszerű funkciós csoportok, összetett funkciós csoportok és származtatásuk, ve-

gyületcsoportok

1.4.1. Hidroxivegyületek

1.4.1.1. Alkoholok

Nevezéktan, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, elő-

fordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás, számítási feladatok

1.4.1.2. Fenolok

1.4.1.2.1. Fenol

Anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, élettani ha-

tás, felhasználás

1.4.2. Éterek

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előállítás, felhasználás

1.4.3. Oxovegyületek

Csoportosítás, nevezéktan, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók,

előállítás, felhasználás, élettani hatás, számítási feladatok

1.4.4. Karbonsavak


előállítás, egyéb, számítási feladatok

1.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak

1.4.4.2. A karbonsavak sói

Felhasználás

1.4.5. Észterek

Csoportosítás

1.4.5.1. Karbonsav-észterek

Nevezéktan, tulajdonságok, kémiai reakció, előállítás, felhasználás,

zsírok, olajok (gliceridek)

1.4.5.2. Szervetlensav-észterek

1.4.5.3. Egyéb

1.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (10 óra)

1.5.1. Aminok

Csoportosítás, elnevezés, tulajdonságok, kémiai reakciók

1.5.2. Aminosavak

Példák, csoportosítás, szerkezet, tulajdonságok, előfordulás

1.5.3. Savamidok

Elnevezés, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók

1.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

1.5.4.1. Piridin

Tulajdonságok, jelentőség, felhasználás

1.5.4.2. Pirimidin

Tulajdonságok, jelentőség

1.5.4.3. Pirrol

Tulajdonság, jelentőség

1.5.4.4. Imidazol


1.5.4.5. Purin

Jelentőség

1.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok

1.5.6. Egyéb

1.6. Szénhidrátok (15 óra)

Csoportosítás

1.6.1. Monoszacharidok

Összegképlet, funkciós csoportok, csoportosítás, molekulaszerkezet, izomé-

ria, tulajdonságok

1.6.1.1. Glicerin-aldehid

1.6.1.2. 1,3-dihidroxi-aceton

1.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz

1.6.1.4. Glükóz (szőlőcukor)

Molekulaszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, jelentőség, számítási

feladat

1.6.1.5. Fruktóz (gyümölcscukor)

1.6.2. Diszacharidok

Származtatásuk, tulajdonságok

1.6.2.1. Maltóz

1.6.2.2. Cellobióz

1.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor)

Szerkezet, tulajdonságai, jelentőség

1.6.3. Poliszacharidok

Tulajdonságok, hidrolízisük

1.6.3.1. Cellulóz

1.6.3.2. Keményítő

1.6.4. Egyéb

1.7. Fehérjék (9 óra)

Építőelemek, konstitúció, térszerkezet, kimutatás, reakciók, jelentőség, egyéb

1.8. Nukleinsavak (3 óra)

Építőelemek, konstitúció, DNS, RNS, a DNS kettős hélixe, egyéb

A tanév folyamán 3 óra projektmunka

11. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 144


2. Általános kémia, kémiai számítások

2.1. Atomszerkezet (4 óra)

atom

elem

anyagmennyiség, M = m/n, NA = N/n

elektronszerkezet

periódusos rendszer

atomok mérete

az ionok

elektronegativitás

2.2. Kémiai kötések: (1 óra)

elsőrendű: ion, kovalens, fémes

másodrendű: diszperziós, dipol-dipol, hidrogénkötés

2.3. Molekulák, összetett ionok (1 óra)

molekula

kovalens kötés

molekulák térszerkezete

összetett ionok

2.4. Anyagi halmazok (18 óra)

anyagi halmaz

állapotjelzők

halmazállapotok, halmazállapot változások

gázokkal kapcsolatos feladatok; pV = nRT, gázok relatív sűrűsége

2.4.1. egykomponensű anyagi rendszerek

2.4.1.1. kristályrácsok

ionrácsos kristályok

atomrácsos kristályok

fémrácsos kristályok

molekularácsos kristályok

2.4.2. Átmenet a kötéstípusok között

2.4.3. Többkomponensű rendszerek

2.4.3.1. Csoportosítás

2.4.3.2. Diszperz rendszerek (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió)

2.4.4. Kolloid rendszerek

asszociációs, makromolekulás kolloid oldatok

szol, gél

2.4.4.1. Homogén rendszerek:

elegy, oldat, oldhatóság, oldáshő

oldatok összetételének megadása különböző koncentráció egységek-

ben , oldatkészítés kristályvizes anyagokból, átkristályosítási felada-

tok, hígítás, tömegesítés, feladatok gázelegyekre; Mátl Relatív

sűrűségl

2.5. Kémiai átalakulások (60 óra)

kémiai reakció

képlet (összegképlet, szerkezeti képlet)

kémiai egyenlet

összegképlet számítás %-os összetételből

sztöchiometriai számítások

2.5.1. Termokémia (7 óra)

2.5.1.1. Folyamatok energiaviszonyai

2.5.1.2. Reakcióhő

Reakcióhő számítás

Reakcióhő kapcsolata egyéb átalakulási hőkkel, körfolyamatok

2.5.2. Reakciókinetika (3 óra)

2.5.2.1. Reakciósebesség és befolyásolása

2.5.2.2. Katalízis

2.5.3. Kémiai egyensúly(10 óra)

2.5.3.1. Megfordítható reakciók

2.5.3.2. Dinamikus egyensúly és befolyásolása

Kémiai egyensúllyal kapcsolatos feladatok (K kiszámítása, kapcso-

lat az egyensúlyi és kiindulási koncentrációk között)

2.5.4. Kémiai reakciók típusai

2.5.4.1. Sav-bázis reakció (18 óra)

Archenius; Brönsted elmélet; Ks; Kb; amfotéria, nem vizes közegben

végbemenő sav-bázis reakciók

Vizes oldatok kémhatása; PH

Sav-bázis indikátorok

Ks Kb kiszámítása; disszociációfok, PH számítás erős savak, bázisok

esetén

Közömbösítés (sóképződési reakciók)

Sav-bázis titrálás

2.5.4.2. Elektronátmenettel járó reakciók (8 óra)

oxidáció, redukció, oxidálószer, redukálószer

oxidációs szám, redoxi reakciók rendezése oxidációs számok segít-

ségével

2.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók (5 óra)

csapadékképződés

gázfejlődés

komplexképződés

2.5.4.4. Egyéb reakciók(1 óra)

egyesülés

bomlás

disszociáció

2.5.5. Elektrokémia (8 óra)

2.5.5.1. Galvánelemek

galváncella működése, standard elekródpotenciál

redoxi reakciók iránya

elektromotoros erő kiszámítása

2.5.5.2. Elektrolízis

elektrolizáló cella működése

katód és anódfolyamatok

akkumulátorok

2.5.5.3. Az elektrolízis mennyiségi viszonyai

Faraday-törvények

feladatok az elektrolízis köréből; F = Q/n, m = k.I.T

2.5.5.4. Egyéb (információk értelmezése)

3. SZERVETLEN KÉMIA

Nemfémes elemek és vegyületeik:

3.1. Hidrogén (4 óra)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, egyéb, számí-

tási feladatok

3.2. Nemesgázok (1 óra)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, egyéb

3.3. Halogénelemek és vegyületeik (5 óra)

3.3.1. Halogénelemek

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előállítás, felhasználás, előfordulás, élettani

hatás, egyéb, számítási feladatok

3.3.2. Halogénvegyületek

Csoportosítás

3.3.2.1. Hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás,


3.3.2.2. Kősó (Na Cl)

Halmazszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, felhasználás, számítá-

si feladatok

3.3.2.3. Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI)

Tulajdonságok, felhasználás

3.3.2.4. Hypo (NaOCl-oldat)

3.3.2.5. Egyéb

3.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik (10 óra)

Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te)

3.4.1. Oxigén

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, élettani szerep, előállítás, ke-

letkezés (O2), felhasználás, előállítás, egyéb, számítási feladatok

3.4.2. Oxigénvegyületek

Csoportosítás

3.4.2.1. Dihidrogén-peroxid (H2O2)

Anyagszerkezet, tulajdonságok

3.4.2.2. Oxidok

Csoportosításuk

Víz (H2O)

Anyagszerkezet, tulajdonságai, természetes vizek, vízkeménység, élettani

szerep, számítási feladatok

Fontosabb fémoxidok

3.4.2.3. Hidroxidok

Fontosabb fémhidroxidok

Egyéb

3.4.3. Kén


3.4.4. A kén vegyületei

3.4.4.1. Dihidrogén-szulfid, kénhidrogén (H2S)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, élettani hatása, előfordulás, előállí-

tás, felhasználás, sói

3.4.4.2. Kén-dioxid (SO2)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előállítás, felhasználás, környezet-

szennyező hatás

3.4.4.3. Kén-trioxid (SO3)

3.4.4.4. Kénessav (H2SO3) és sói

Tulajdonságok, számítási feladatok

3.4.4.5. Kénsav (H2SO4)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, ipari előállítás, felhasználás, egyéb,

sói, fontosabb szulfátok, számítási feladatok

3.4.4.6. Nátrium-tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3)

3.4.4.7. Egyéb

3.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik (10 óra)

3.5.1. Nitrogén

Anyagszerkezet, Tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, egyéb,


3.5.2. Nitrogénvegyületek

3.5.2.1. Ammónia (NH3)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás,

sói, számítási feladatok

3.5.2.2. Nitrogén-oxidok

Nitrogén-monoxid (NO)

Tulajdonságok, előállítása, élettani hatás,

Nitrogén-dioxid (NO2)

Tulajdonságok, élettani hatás, előállítás

3.5.2.3. Salétromossav (HNO2)

Sói

3.5.2.4. Salétromsav (HNO3)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előállítás, felhasználás, sói, fonto-

sabb nitrátok, számítási feladatok

3.5.2.5. Egyéb

3.5.3. Foszfor

Anyagszerkezet, tulajdonságok, élettani hatás, felhasználás, előfordulás,

előállítás

3.5.4. Foszforvegyületek

3.5.4.1. Difoszfor-pentaoxid (P2O5)

Tulajdonságok

3.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, élettani hatás, felhasználás, sói,

anyagszerkezet

3.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói

szabályos sók, savanyú sók

3.5.4.4. Egyéb

3.6. A széncsoport elemei és vegyületeik (7 óra)

3.6.1. Szén

Előfordulás, tulajdonságok, felhasználás, egyéb

3.6.2. A szén vegyületei

3.6.2.1. Szén-monoxid (CO)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, élettani hatás, előállí-


3.6.2.2. Széndioxid (CO2)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, keletkezés, élettani és

ökológiai hatás, laboratóriumi előállítás, felhasználása

3.6.2.3. Szénsav (H2CO3)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, sói, fontosabb karbonátok, fonto-

sabb hidrogén-karbonátok, számítási feladatok

3.6.2.4. Egyéb

3.6.3. Szilícium

Anyagszerkezet, tulajdonságai, előfordulás, felhasználás, egyéb

3.6.4. Szilícium-vegyületek

3.6.4.1. Szilícium-dioxid (SiO2)

Halmazszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, felhasználás, az üveg

3.6.4.2. Szilikonok

Szerkezet, gyakorlati jelentőség

3.6.4.3. Egyéb


Év eleji és évvégi ismétlés 20 óra

Továbbhaladás feltétele: megegyezik az érettségi vizsgakövetelményekben leírtakkal

13. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 155


2. Szervetlen kémia

3.7. Fémek (22 óra)

Tulajdonságok, ötvözetek, előállítás, korrózió

3.7.1. Az s-mező fémei

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, ionjaik, élettani ha-

tás

3.7.2. A p-mező fémei

3.7.2.1. Alumínium

Tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás, ionja

3.7.2.2. Ón és ólom

Tulajdonságok, egyéb

3.7.3. A d-mező fémei

Főbb jellemzőik

3.7.3.1. Vascsoport (Fe, Co, Ni)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, az ionok, előfordulás, előállítás,

felhasználás

3.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au)

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, ionjaik, élettani hatás,

felhasználás

3.7.3.3. Cink


3.7.3.4. Higany Anyagszerkezet, tulajdonságok, élettani hatás, felhasználás

3.7.3.5. Egyéb

3.7.3.6. Egyéb átmenetifém-vegyületek. Kálium-permanganát (hipermangán,

KMnO4)

Tulajdonságai, felhasználás, egyéb

4. Szerves kémia

4.1. A szerves vegyületek általános jellemzői (2 óra)

Szerves anyag, a szerves molekulák szerkezete, izoméria, az izoméria típusai, ho-

mológ sor, funkciós csoport, a szerves vegyületek csoportosítása, tulajdonságok,

reakciótípusok

4.2. Szénhidrogének (22 óra)

4.2.1. Alkánok, cikloalkánok (paraffinok, cikloparaffinok), alkán, cikloalkán (paraffin,

cikloparaffin)

Nevezéktan, izoméria, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, elő-

fordulás, felhasználás, számítási feladatok

4.2.2. Alkének (olefinek), alkén (olefin)

Nevezéktan, izoméria, molekulaszerkezet, tulajdonságok, előállítás, számí-

tási feladatok

4.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének

4.2.3.1. Diének

Nevezéktan, anyagszerkezet, tulajdonságok, felhasználás

4.2.3.2. Természetes poliének

4.2.4. Alkinok, alkin

4.2.4.1. Etin (acetilén)

Molekulaszerkezet, fizikai tulajdonságok, előállítás, felhasználás,


4.2.5. Aromás szénhidrogén

Nevezéktan

4.2.5.1. Benzol

Molekulaszerkezet, tulajdonságok, számítási feladatok, előállítás,

élettani hatás

4.2.5.2. Toluol, sztirol

Felhasználás

4.2.5.3. Naftalin

Molekulaszerkezet, tulajdonságok, felhasználás

4.2.5.4. Egyéb

4.3. Halogéntartalmú szénhidrogének (4 óra)

Elnevezés, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, felhasználás, környe-

zetvédelmi vonatkozások, egyéb

4.4. Oxigéntartalmú szerves vegyület (30 óra)

Egyszerű funkciós csoportok, összetett funkciós csoportok és származtatásuk, ve-

gyületcsoportok

4.4.1. Hidroxivegyületek

4.4.1.1. Alkoholok

Nevezéktan, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, elő-

fordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás, számítási feladatok

4.4.1.2. Fenolok

4.4.1.2.1. Fenol

Anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, élettani ha-


4.4.2. Éterek

Anyagszerkezet, tulajdonságok, előállítás, felhasználás

4.4.3. Oxovegyületek


előállítás, felhasználás, élettani hatás, számítási feladatok

4.4.4. Karbonsavak


előállítás, egyéb, számítási feladatok

4.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak

4.4.4.2. A karbonsavak sói

Felhasználás

4.4.5. Észterek

Csoportosítás

4.4.5.1. Karbonsav-észterek

Nevezéktan, tulajdonságok, kémiai reakció, előállítás, felhasználás,

zsírok, olajok (gliceridek)

4.4.5.2. Szervetlensav-észterek

4.4.5.3. Egyéb

4.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (12 óra)

4.5.1. Aminok

Csoportosítás, elnevezés, tulajdonságok, kémiai reakciók

4.5.2. Aminosavak

Példák, csoportosítás, szerkezet, tulajdonságok, előfordulás

4.5.3. Savamidok

Elnevezés, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók

4.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

4.5.4.1. Piridin

Tulajdonságok, jelentőség, felhasználás

4.5.4.2. Pirimidin


4.5.4.3. Pirrol

Tulajdonság, jelentőség

4.5.4.4. Imidazol


4.5.4.5. Purin

Jelentőség

4.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok

4.5.6. Egyéb

4.6. Szénhidrátok (10 óra)

Csoportosítás

4.6.1. Monoszacharidok

Összegképlet, funkciós csoportok, csoportosítás, molekulaszerkezet, izomé-

ria, tulajdonságok

4.6.1.1. Glicerin-aldehid

4.6.1.2. 1,3-dihidroxi-aceton

4.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz

4.6.1.4. Glükóz (szőlőcukor)

Molekulaszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, jelentőség, számítási

feladat

4.6.1.5. Fruktóz (gyümölcscukor)

4.6.2. Diszacharidok

Származtatásuk, tulajdonságok

4.6.2.1. Maltóz

4.6.2.2. Cellobióz

4.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor)

Szerkezet, tulajdonságai, jelentőség

4.6.3. Poliszacharidok

Tulajdonságok, hidrolízisük

4.6.3.1. Cellulóz

4.6.3.2. Keményítő

4.6.4. Egyéb

4.7. Fehérjék (6 óra)

Építőelemek, konstitúció, térszerkezet, kimutatás, reakciók, jelentőség, egyéb

4.8. Nukleinsavak (4 óra)

Építőelemek, konstitúció, DNS, RNS, a DNS kettős hélixe, egyéb

4.9. Műanyagok (4 óra)

Csoportosítás

4.9.1. Természetes alapú műanyagok

4.9.2. Szintetikusan előállított műanyagok

4.9.2.1. Polimerizációs műanyagok

4.9.2.2. Polikondenzációs műanyagok

4.9.2.3. Környezetvédelmi szempontok

4.9.3. Egyéb

4.10. Energiagazdálkodás (4 óra)

Hagyományos energiaforrások, megújuló energiaforrások, alternatív ener-

giaforrások, egyéb


Továbbhaladás feltétele: megegyezik az érettségi vizsgakövetelményekben leírtakkal.

Fejlesztési feladatok:

Kulcskompetencia Kompetenciaterület

Anyanyelven folyta-

tott kommunikáció

Szóbeli kifejezőképesség

- Saját elképzelések spontán elmondása, kötetlen beszélgetés a

csoportban ;

- Feladatmegoldásra irányuló megbeszélések;

- Kérdés megfogalmazása;

- Szerkesztett beszámoló, előadás összeállítása és elmondása;

- Álláspont és vélemény megfogalmazása, ütköztetése, megvédé-

se, vitában való érvelés.

Írásbeli kifejezőképesség

- Feljegyzés, jegyzet, vázlat készítése;

- Írásos válaszadás;

- Projektmunkát lezáró írásbeli prezentáció készítése.

Kommunikációértékelés:

- Saját és társkommunikáció-értékelés a hatékony feladatmegoldás

szempontjából;

- A kommunikáció fejlesztése az értékelés figyelembevételével.


Digitális kompetencia

Természettudomá-

nyos és műszaki kom-

petenciák

Információkezelés és -feldolgozás

- Az alkalmazható információforrások összegyűjtése, kritikai vá-

logatása;

- Szöveges információk értelmezése, szövegértés;

- A megfigyeléssel, vizsgálódással, kísérletezéssel, méréssel és

számítással szerzett információk rögzítése, értelmezése, felhasz-

nálása;

- Ábrák, álló-, mozgóképek, animációk értelmezése, átalakítása;

- Információk rendszerezése kezelésük és feldolgozásuk segítése

érdekében;

- Információk feldolgozása ábrázolással. Képi információ előállí-

tása rajzolással,

álló- és mozgókép készítésével.

- Számítógépes információs és kommunikációs technológiák al-

kalmazása;

- Multimédia és prezentáció készítése;

- Kommunikálás és részvétel együttműködő hálózatokban az in-

terneten keresztül.

Információs és kommunikációs technológia alkalmazása

A technológia adott feladathoz, célhoz illeszkedő kiválasztása és

alkalmazása.

Mérés, számítás

- Adatok és adatsorok kezelése, felhasználása, adatok feldolgozá-

sa;

- Mérhető jellemzők megállapítása, mérőeszközök, -rendszerek

alkalmazása;

- Mérés a megismerési folyamat tudományos jellegének erősítése

céljából.

Megfigyelés és vizsgálódás

- Rendszerekkel, jelenségekkel kapcsolatos, beavatkozás nélküli

információgyűjtés előzetes elképzelés, szempont alapján;

- Állapotleírás. Változás, folyamat, kölcsönhatás követése és leírá-

sa;

- Eszközök használata, eredmények rögzítése.

Kísérletezés

- Kialakított kísérleti rendszerek vizsgálata egy probléma meg-

oldása vagy egy megismerési cél elérése érdekében;

- Önálló, vagy csoportos tevékenység egyszerű laboratóriumi

eszközökkel

.

Matematikai

kompetenciák

Stratégiai tervezés

Rendszerszerű, tudatos és távlatos tervezés, irányítás és végrehaj-

tás.


Analógia-felismerés, kapcsolatba hozás, példakeresés

- A rendszerrel, változással vagy folyamattípussal fennálló hason-

lóság felismerése, kialakítása, azokra példák keresése;

- A tananyag és a mindennapi valóság közötti kapcsolat felismeré-

se;

- A tudáselemek közötti kapcsolatok keresése, felismerése és fel-

használása.

Alternatíva-állítás

- A feladat vagy a probléma lehetséges megoldási módjainak átte-

kintése;

- A megszokott gyakorlattól eltérő javaslatalkotás.

Kreatív gondolkodás

A célnak megfelelő gondolkodás megválasztása (indíték, feltárás:

divergens gondolkodás, késleltetett döntés, kivárás, gondolatjáték;

tervezés, megvalósítás, értékelés).

Kritikai gondolkodás

- A feladat megoldásakor kérdések, stratégia és válaszok, elméle-

tek megfogalmazása (kérdések, érvelés, a tapasztalatok rendszere-

zése, összegzés, értékelés);

- A saját kérdések, stratégiák és válaszok kritika alá vonása.

Problémamegoldás

A tudás alkalmazása, bővítése a problémahelyzetek felismerésé-

ben, megoldásában (helyzetelemzés, alternatív megoldások kere-

sése, megvalósítás, értékelés).

Térbeli tájékozódás

- Tájékozódás az anyagokat felépítő atomok, molekulák, méretvi-

szonyairól, azok nagyságrendjének összevetése a makroszkopikus

testekével ;

Időbeli tájékozódás

- Az idő jelentőségének felismerése;

- A kémiai átalakulások időbeni lefutása nagyon tág határok között

változhat, a körülményekkel befolyásolni tudjuk.

Lényegkiemelés

- Fogalomfelismerés és definíció-alkotás;

- Az állapotot, változást, folyamatot leíró adatok, jellemzők cso-

portosítása, sorba rendezése, a megoldás szempontjából lényeges

elemek kiemelése.

Összehasonlítás

Állapotok közötti azonosságok, különbségek megállapítása és ma-

gyarázata.

Osztályozás és rendszerezés

- Hasonlóságcsoportokba sorolás;

- Osztályozással kialakított csoportok közötti összefüggések, kap-

csolatok feltárása, megjelenítése;

- Anyagi és fogalmi rendszerek leírása, megjelenítése.


Rendszerszemlélet

- Rendszerek vizsgálata részekre bontással, kapcsolatelemzéssel;

- Rendszerek egymásba épülésének követése, szerveződési szintek

felismerése;

- A rendszer és környezete kapcsolatának megismerése.

.

Oksági (logikai) gondolkodás

- Ok-okozati összefüggések felismerése és ábrázolása;

- Rendszerállapotok, változások, folyamatok okainak keresése.

Általánosítás és modellalkotás

- A valóságban tapasztalt jelenségek, folyamatok, események le-

egyszerűsítése, tipizálása, általánosítása;

- Állapotot, változást, folyamatot, leíró, magyarázó elképzelések,

modellek kidolgozása, közlése és bemutatása;

- Összetett technológiai, társadalmi ,ökológiai rendszerek , leírása,

modellezése, a modellek működtetése.

.

Valószínűségi szemlélet

Összetett rendszerek viselkedésének magyarázata becslések, előre-

jelzések alapján.

Kulturális tudatosság

és kifejezőképesség

Esztétikai érzék, harmónia

- Esztétikai élmények hatékony befogadása;

- A szépségélmény keresése és tudatos felhasználása;

- A belső egyensúly elérése;

- A környezettel való harmonikus kapcsolat igénylése, megterem-

tése.

Önkifejezés és a kifejezés nyelve

- Az ábrázolás nyelvének megfejtése, szaktárgyi értelmezése;

- Elképzelések, élmények, érzések kifejezése különböző eszkö-

zökkel.

Empátia

- Mások szempontjainak vizsgálata, beleélés a mások szerepébe,

helyzetekbe;

- Konfliktushelyzetek és környezeti problémák kezelése.

Szociális és állampol-

gári kompetenciák

Etikai érzék, társadalmi érzékenység, felelősségérzet

- A tudományetika alkalmazása és a közösségi munkához való eti-

kus hozzáállás;

- A természettudomány, a technológia és a társadalom kapcsolat-

rendszerének felismerése, szempontrendszerként való alkalmazása

a megismerési folyamatban;

- Az emberi felelősség belátása, annak megfelelő cselekvések;

- Az össztársadalmi érdek alárendelése a személyes érdeknek;

- Állhatatosság a nehézségekkel szemben;

- Felelősségérzet a személyes döntésekért, cselekvésekért önma-

gunk és a közösség felé. Felelősségérzet a közös munkában vállalt

feladatok elvégzése kapcsán.

Matematikai

kompetenciák


Pozitív gondolkodás

- Az egészségmegőrzéshez szükséges szemléletmód

fejlesztése;

- A tudomány eredményeinek alkalmazása a környezeti problémák

leküzdésében, pozitív kép mutatása;

- A pozitív, előrevivő érzelmek erősítése

.

Nyitottság és rugalmasság

- Kapcsolatkeresés, a társak elfogadása;

- Érdeklődés új ismeretek iránt. Készség új megoldások kieszelé-

sére.

- Társak véleményének mérlegelése és elfogadása;

- Rugalmasság a gyors változásokkal szemben;

- Új, szokatlan elméletek és módszerek mérlegelése, elfogadása.

Társas aktivitás és együttműködés

- Alkotó részvétel páros, csoport- és projektmunkában;

- A dolgok megtárgyalása;

- Véleménykülönbségek és konfliktusok kezelése;

- Az eredmények megosztása másokkal.

Környezettudatosság

- A természeti környezet állapota és az emberi tevékenység közötti

kapcsolat felismerése, átlátása;

- A jelenlegi folyamatok fenntarthatóságának felismerése, gondo-

latának elfogadása és feltételeinek ismerete. Aktív szerepvállalás a

környezet megóvásában;

- Az egészséggel, a fogyasztással és a környezettel kapcsolatos

társadalmi szokások értékelése.

Kezdeményező- és

vállalkozóképesség

Szervezőképesség

- A csoportos munkamegosztás szervezése az egyéni adottságok-

nak megfelelően;

- A saját tanulás szervezése.

Döntésképesség

- Döntési pontok felismerése a tanulási és az élethelyzetekben;

- Döntés tájékozódás és alternatíva-állítás alapján;

- A döntéshozatal rendszerszerűségének felismerése;

- Kockázatvállalás és rutin a döntéshozatalban.

Helyzetbehozás

- Tervkészítés és végrehajtás a cél elérése érdekében;

- Kreatív és innovatív hozzáállás a feladatmegoldáshoz.

A tanulni tudás ké-

pessége

Önértékelés és önfejlesztés

- A személyiségfejlődés egyre tudatosabb irányítása;

- A saját tanulási folyamat értékelése;

- A társadalmi beilleszkedést lehetővé tevő értékrend és életmód

kialakítása.

Tanulásszervezés

- A saját tanulási folyamat szükségleteinek és elérhető lehetősége-

inek ismerete, az akadályok megszüntetése;

Szociális és ál-

lampolgári kom-

petenciák


- A tanulási folyamat (idővel és információval való bánásmód)

megtervezése egyéni és csoportmunkában, projektfeladatban.

Tanulástechnikák alkalmazása

- Új tudások és képességek megszerzése, feldolgozása és beépülé-

se;

- Útmutatások, ismert algoritmusok és tantárgy- vagy

témaspecifikus stratégiák felhasználása;

- A kutatásos-felfedezéses tanulási technikák alkalmazása;

- A kooperatív tanulási technikák alkalmazása.

Documents

ZAT - SZBKG · anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bővítése a mindennapi életben ... – értsék, hogy a halmazállapot hőmérséklettől és anyagi