„Peremvidék”
II.2 = Keleti-Alpok alja: II.2a = Kõszeg–Soproni-Alpokalja. II.2b =
Rába–Murai-Alpokalja. II.2c = Mura–Drávai-Alpok-alja.
II.3 = Szávai-Alpokalja
Rendszerszemlélet: Nyugat-Dunántúl
Hazai megközelítés: „PEREMVIDÉK”!
„Peremvidék”• Kialakulás, nagyszerkezeti egységek
Pennini óceán bezáródása Alpi takarórendszerek kialakulása
Soproni- és Kőszegi-hg. kőzeteinek utolsó metamorfizációja és
a hegységek mai helyükre kerülnek
Pennini és
Ausztroalpi egységek
• Éghajlat
Szubatlanti hatás
• Holocén időszaki folyóvízi felszínformálás
Alpokból kisiető folyók
A Nyugat-magyarországi peremvidék
tájtípusai1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok:
= „ALPOKALJA „
2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok:
= ALPOKALJA +
„Nyugat-magyarországi peremvidék”
SOPRON-VASI-SÍKSÁG
KEMENESHÁT
ZALAI-DOMBVIDÉK
A Nyugat-magyarországi peremvidék
tájtípusai
1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a
hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok:
ALPOKALJA
Soproni-hegység
(= Soproni-h., Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.)
Kőszegi-hegység–Vas-hegy
(= Kőszegi-hegység, Vas-hegy–Kőszeg-Hegyalja)
2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok
és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok:
ALPOKALJA
Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát
(= Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát)
SOPRON-VASI-SÍKSÁG
= Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-síkja és a Rába-völgy ártéri síksága
KEMENESHÁT
= Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-Kemeneshát
ZALAI-DOMBVIDÉK
Nyugat-Zalai-dombság
(= Felső-Zala-völgy, Kerka-vidék/Hetés, Közép-Zalai-dombság/Göcsej)
Kelet-Zalai-dombság
(= Egerszeg-Letenyei-dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát)
Mura-balparti-sík
Nyu
gat-
mag
yaro
rszág
i k
avic
stak
aró
terü
lete
A Nyugat-magyarországi-
peremvidék tájtípusai
medenceperemi kavicsos
hordalékkúpsíkságok és
eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló
dombságok
kristályos kőzetekből felépülő alacsony
középhegységek
hozzájuk tartozó eróziós-deráziós
völgyekkel tagolt dombságok
Soproni-hg.
Kőszegi-hg. – Vas-hegy
Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.
Kőszegi-hegység, Vas-hegy–Kőszeg-Hegyalja
Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok
Soproni-hegység
• az Alsó-Kelet-Alpi
takarórendszer része
• Variszkuszi (karbon)
gránitok alpi
metamorfizációja (itt:
mélybeli újraolvadás)
gneisz (Soproni gneisz)
és ópaleozoós eredetű
kristályos palák (pl.:
Vöröshídi Csillámpala)
• Takarós mozgások során
keletkezett leukofillit
Kőszegi-hegység
• a Pennini-egység része (ún.
Kőszeg-Rohonci tektonikus
ablak)
• Pennini-óceán üledékeinek
alpi metamorfizációja (itt:
préselődés során) Felsőcsatári
zöldpala, szerpentin és jura
időszaki üledékekből kvarc- és
mészfillit (pl. Velemi
mészfillit), konglomerátum
(Cáki konglomerátum)
Felszínfejlődés
Alacsony középhegységi, erdős tájtípusokFelszínfejlődés
Soproni-hegység
• Miocén: tektonikai hatás
feldarabolódik
Alsó miocén: Ny-i része
megsüllyed brennbergi
összlet felhalm. (széntelep!)
Középső-miocén: Soproni-
medence bezökken
elkülönül a Fertő-melléki
dombs.
Tengeri és tavi ül. felhalm.
bádeni agyag, lajta mészkő
(Fertőrákos)
•Alpi hegységképződés
metamorfitjai (alsó keletalpi
takaró):
csillámpala, gneisz,
fillit, amfibolit, leukofillit
•Soproni-hg.
•Balfi-tönk
•Harkai-csúcs
•Alsómiocén tengeri
üledékek:
helvét, torton, kárpáti
agyagmárga,
konglomerátum, szén!!
•Középső miocén tengeri
üledékek:
•bádeni, szarmata
•„lajtamészkő”, szarmata
mészkő, homok,
konglomerátum
•Pannon,pliocén
(pleisztocén):
homok, kavics
Fertőrákos- Püspöki kőfejtő
Római kortól művelt mészkőbánya
• Lajtamészkő: bádeni: tömör, jó építőkő, felette:
• szarmata mészkő (sekélytengeri, homokkal, kaviccsal kevert, törmelékes, porózus)
vezérkövületei: Ostrea, Pecten, Lithothamnium, tengeri sünök, cápafogak, Cerithiumok etc.
Miocén mészkövek
Júra üledékek
kréta-paleogén metamórfózis:
•Felsőcsatári zöldpala,
•Velemi mészfillit,
•Kőszegi kvarcfillit,
•Cáki metakonglomerátum
Alacsony középhegységi, erdős tájtípusokDomborzat
Soproni-hegység
• Ellipszis alakú tönk
• Harmadidőszak: ÉK-DNy + ÉNy-DK majd ÉD és KNy irányú törések szabdalták
determinált, 80-100 m széles völgyek, lekerekített hegyhátak, sziklás sasbércek,
lépcsős domborzat:
500 m feletti tetők,
~ 400 m-es 2. lépcső,
~ 300 m-en a legalsó
• Pliocén: völgyhálózat, eróziós völgyek
Kőszegi-hegység
• Tönkösödött rög
• Gyűrődések során
metamorfizáció + kiemelkedés
tönklépcsők és hegygerincek (NyDNy-KÉK
irányú főgerinc + mellékgerincek mély völgyekkel)palás kőzetek érdekes
pusztulása ( gombafejek)
• Pleisztocén hőingadozások
kőtengerek
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok =
hegylábfelszínekFelszínfejlődés
A kristályos hegységekhez K, ÉK felől kapcsolódnak
(Pannon-beltó visszahúzódott hegylábfelszín-képződés
Pleisztocén kavicstakarók kialakítása (Ikva), völgyi felszabdalódás)
• Soproni-hg É-i és K-i peremén a 3. lépcső (Lővérek)
• Fertő-melléki-dombság (enyhén tagolt)
• Soproni-medencében kavicstakaró-maradványok különböző magasságokba emelve
• Kőszegi-hegység körüli 250-350 m tetőszintű dombság (pannon ül.)
• Kőszeg-Hegyalja: Gyöngyös kavicsa
• Vas-hegy, Pinka-fs.: Pinka kavicsa, sekély eróziós-deráziós völgyek hullámozzák
Vízrajz
• Bő csapadék, magashegységi háttér, kis vízáteresztő-képességű
kőzetek
Sok patak (pl.: Rák-patak, Rákos-patak), nagyobb vízfolyások felé
(Ikva, Pinka, Gyöngyös, Sorok)
Jelentős gyógy- és hévíz kincs: balfi (szénsavas és kénhidrogénes,
3500 l/perc, 58°C)
Állóvizei nem jelentősek
Talajvíz: 2-4 m, , összefüggően csak völgytalpakon és medencékben
Résvíz a hegységi területeken jell., rétegvizei nem jelentősek
Talajok
• Csapadékbőség kilúgzás savanyú, nem podzolos és podzolos bet a
jellemző (mg-lag nem hasznosítható tj-javítás szüks.)
• Dombságokon, kavicstakarós fennsíkokon,
ahol bő csap. és vályog is van: pszeudoglejes bet
szárazabb részeken abet vagy barnaföld
Völgytalpakon öntés és réti talajok
Lajta mkövön: rendzina
Jellemző talajok
NYUGALMI TÉRSZINEK
ERÓZIÓNAK KITETT TÉRSZINEK
Kavicsos, köves-sziklás váztalajok
Láptalajok
Agyagbemosódásos barna erdőtalaj
KŐZETHATÁSÚ TALAJOK
Rendzina Ranker
VÖLGYEK (VÍZHATÁS)
Savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj
Öntés réti talajok
Pszeudoglejes barna erdőtalaj
kristályos palákon agyagon
kristályos palákonmészkövön
Élővilág
Soproni- és Kőszegi-hg, Vas-hegy: Kelet-alpi flóravidék
Dombsági tájak:
Pannóniai flóratartomány
Vegetáció:
Alpesi flóratartomány (Alpicum)
Keletalpi flóravidék (Noricum)Erdei ciklámen
Lisztes kankalin
Lápi hízóka
Papucskosbor
Élővilág
Magasabb térszíneken: jegenyefenyős lucosok és bükkösök, áfonyás erdei fenyvesek
Alacsonyabb lejtőkön: gyertyános és mészkerülő tölgyesek (ciklámenben gazdag)
A hegységekben magas erdőarány: S: 84%, K: 70%;
előterükben is > 30% (fentiek + gyertyános- és cseres-tölgyesek, tölgyelegyes fenyvesek, mészkerülő erdei fenyvesek)
Kőszegi-hg.: sziklai növénytársulásai, tőzegmohalápjai
Soproni borvidék, „poncihter” legények
Kőszeg-hegyalja: szelídgesztenyések
Soproni- és Kőszegi TK
Fertő-Hanság NP (1991, 1994), Őrségi NP (2002)
Zonális:
Cseres-kocsánytalan tölgyesek,
gyertyános tölgyesek, jegenye és
erdeifenyves bükkösök, bükkösök
Intrazonális:
Lápok, láprétek
Siketfajd
Alpesi gőte
Kígyógyökerű keserűfű
Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok
Folyóvízi felszínformálás!!!!
= kavicsfelhalmozás,
feltöltés
= felszabdalás
Főleg kvarc és
kvarcitkavicsokból
épülnek fel építőipar
ALPOKALJA
Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát
SOPRON-VASI-SÍKSÁG
= Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-síkja és a Rába-völgy ártéri síksága
KEMENESHÁT
= Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-Kemeneshát
ZALAI-DOMBVIDÉK (önálló
dombság…)
Nyugat-Zalai-dombság
Kelet-Zalai-dombság
Mura-balparti-sík
Felszínfejlődés
Dunántúl erózióbázisai az alsó- és
középpleisztocénban
Felső-Kapos–Kalocsai árokKeszthely/Gleichenberg
Kisalföld süllyedéke
Dráva-süllyedék
Zala
Duna NyK-i Zala türjei kaptúrája
Répce/Rábca
Ikva
GyöngyösRába
• Ikva-síkon Ős-Ikva
akkum. (Vulka, Lajta,
Ikva vizeit vezette el)
• Répce-síkon 3 jól
elkülönülő kavicssáv
• Gyöngyös ÉNy-ról
DK-re tolódva
akkumulált
• Rába bal parti
kavicstakaró:
újpleisztocén folyamán
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok
• Felsőpannon: homokos, agyagos üledékek felhalmozódása
• Pannon-beltó visszahúzódása: folyók akkumulálnak
Vasi-Hegyhát: Rába
Göcsej (Közép-Zalai-dombság) és a Kerka-vidéke: Mura
Kelet-Zalai-dombság: Ős-Duna (amíg a Kisalföldtől D-
re fut)
Kemeneshát, Felső-Őrség,
Vasi-Hegyhát kavicstakaróját
a Kisalföld felé tartó Rába
• Eolikus vályog- ill. löszképződés
• Geliszoliflukciós anyagáttelepítés
• Völgyi felszabdalódás
Felszínfejlődés
Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok Domborzat
Ikva-sík: K felé
kiszélesedő, tektonikusan
feldarabolt kavicsos hord.kúp,
melybe a pleisztocén végétől
teraszos eróziós síkot mélyített
az Ikva
Répce (/Rábca)-sík: 3 kavicssáv:
1. Legidősebb, erősen cementált tökéletes síkság
2. Szakadozott kavicsborítás széles lapos hátak, keskeny gerincek,
eróziós tanúhegyek
3. Legfiatalabb (D-ről és K-ről) sekély, kanyargós völgyekkel
Gyöngyös-síkja:formaszegény, Rába
síkjára 20-30 m-es
meredek töréslépcsővel
Rába-völgy: széles
árterű (3-6 km), jelentős
esésű, óholocén
folyamán kimélyített
kanyargós meder,
alacsony és magas
ártérrel
Rába-síkja: bal
parti fiatalabb, ÉK
felé alacsonyodik,
tökéletes síks.
Vasi-Hegyhát: eróziós-deráziós
völgyekkel szabdalt, magasra emelt tetők és
gerincek, K-felé alacsonyodik, felszínén
vályog
Kemeneshát (Alsó, Felső)
Rába kavicstakarói
• I. sz. kavicstakaró: DK-nek tartó Rába rakta le (pliocén,
alsópleisztocén?) Vasi-Hegyhát, Göcsej Vita:
ezüsthegyi kavicsok
• II. sz. kavicstakaró: ÉK felé fordult a folyó (alsó–
középsőpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát D-i
része, Marcal-medence
• III. sz. kavicstakaró: a Rába Ny-ra tolódik
(középpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát (Cser)
• IV. sz. kavicstakaró: bal part menti süllyedékben
(felsőpleisztocén) Rába balparti kavicstakaró
Rába hordaléka, teraszai
• A kavicsok 75-80 % kvarckavics, színük sárgásbarna –vörösesbarna,
szemcseméretük, cementáltságuk változó
• Rába teraszai: vitatottak
• Vasi-Hegyhát: hét kavicsszint teraszok/egységes kavicstakaró
utólagosan feldarabolódott
• Kemeneshát: kavicsok egymásra és áthalmozódása/Rába eróziója
• Rába bal parti kavicstakaró: három kavicsszint, Vasi-Hegyháttal
azonos megítélés
Pinka kavicstakarója
A legidősebb kavicstakaró alsó és közép-pleisztocén
• K-i sávja Rába balparti kavicstakarója alatt
• Kőszegi-hegység hegylábfelszínén akkumulált
• Anyaga húsvörös kvarckavicsok, felszínén glaciális vályog geliszoliflukciós áttelepítés K/DK felé áthalmozódott peremeken 15–20 m, másutt 1–2 m
• D-i és K-i peremen 20–30 m magas szerkezeti lépcső + Perintoldalozó eróziója
• Középpleisztocén vége ÉD-i süllyedékbe csúszik
• Domborzat: enyhén hullámos, egyhangú fennsík
Ős-Gyöngyös kavicstakarója
• Alsópleisztocéntól épül ÉNy–DK felé tolódva
– K-i sávja Rába bal parti kavicstakarója alatt
– Anyaga: vörösbarna kvarc, kvarcit, erősen cementált
• Felsőpleisztocén eleje a Gyöngyös a Kőszeg–Szombathelysüllyedékbe kerül
• Felsőpleisztocén: glaciális vályog, geliszoliflukció, (belső/felszíni)krioturbáció
• Pinka/Gyöngyös kavicstakaró határán szerkezeti lépcső
• Domborzat: alföldies jelleg, elhagyott Gyöngyös-medrek,lefolyástalan mélyedések
Répce kavicstakarója
• Középpleisztocéntől induló akkumuláció
• Három kavicssáv:
– É-i sáv: legidősebb, durvább, vörös, cementált kvarc, kvarcit Hanság felé irányult K-i pereme Rába kavicsok alatt
– Középső sáv: szakadozott, apróbb kavicsok Rábaköz felé irányult
– Legfiatalabb D-i sáv: durvább, puhább kristályos kőzetek kavicsai is,sárgásbarna, cementálatlan a süllyedő Fertő-medence felé irányult
Mai nyomvonal újpleisztocén végén
Ikva kavicstakaró
• Ős-Ikva: nagy kiterjedés + változatos összetétel Ős-Ikvarendszerrésze volt a Lajta és a Vulka is Fertő-medence besüllyedésével szűntmeg!
• Kavicsszintek teraszok/tektonikailag feldarabolódott kavicstakaró?
Kőszeghegyalja:
szögletes lepelkavicsok
KEMENESHÁT: lösszel és vályoggal fedett, tagoltsága változó
D-i része (~Felső-Kemeneshát) kevésbé szabdalt ( cementált
kavicstakaró védi)
Középső rész: szakadozott kavicstakaró völgyekkel,
völgymedencékkel tagolt
Alsó-Kemeneshát (Cser): tagolatlan fennsík, Rába felől
markánsan elkülönülő perem
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságokDomborzat
ZALAI-DOMBVIDÉK
ZALAI-DOMBVIDÉK: változatos
Nyugat-Zalai-dombság
Felső-Zala-völgy: tektonikailag előrejelzett, D-i peremén meredek,
csuszamlásos lejtők, É-ról hosszú, lankás, teraszos lejtők
Kerka-vidék/Hetés: fiatal süllyedék, benne áthalmozott Ős-Mura-
kavics, tökéletes síkság
Közép-Zalai-dombság (Göcsej):aszimmetrikus kibillenések (É-i
göcseji-dombság É-D-felé, Dél-
göcseji-d. ÉK-DNy-i irányban billent
meg) és lépcsősen bevágódó völgyek
alakították (É,ÉK-i peremük
magasabb, völgyekkel jobban tagolt)
Kelet-Zalai-dombság:
meridionális hátak és völgyek
(szélbarázda/folyásirány/komplex)
É-ról D felé alacsonyodnak,
lépcsős völgykeresztmetszet,
derázió, csuszamlásos formák
Egerszeg-Letenyei-dombság Söjtöri és Zalaszentmihályi hátak
D-i részén (Letenyei-d.) kevésbé jellemzőek a meridionális irányok, mély völgyek-keskeny gerincek
Zalaapáti-hát: legnagyobb (É-i peremtől a D-ig, 5-12 km széles)
Principális-völgy: D-i része medenceszerűen kiszélesedik, fiatal süllyedék, felszínén futóhomokformákkal, mélyebb részein tőzeg
Alsó-Zala-völgy: É-D-i futású, aszimmetrikus (Ny-i meredek), a Balatonnal egykor szerves egységben, ma tőzegtelepek
Zalavári-hát
Mura-balparti-sík Jól kifejlett teraszrsz., 5-10 km széles völgysík
ÉghajlatNy-DNy felől K-ÉK felé gyorsan változnak a mutatók
mérs. hűvös-nedves, mérs. hűvös, mérs. száraz
Csatornahatás É-i szél
Vízrajz
Csapadékos, hegységi háttér, változó tagoltságú domborzat, kőzetek vízáteresztő-
képessége
• Kiemelt, vályogos területeken: bővízű patakok sűrűn (Göcsej, Letenyei-d.)
• Nagy vízelnyelő és tároló kavicstakaróról gyenge vízerek (Kemeneshát, Principális-
völgy –futóhomok-, Lenti-medence)
- Sok hordalék nagy esésű, heves árhullámú vízfolyások (Rába, Ikva, Répce,
Gyöngyös, Sorok, Pinka)
- Mediterrán hatás: Mura-Dráva vízrendszerén őszi árvízek
Tavakban szegény (holtágak, de főleg mesterséges tárolók)
Felszínközeli tjvíz (Rába-völgy: 1-2 m), de pl. Kemeneshát völgyközi hátja alatt akár
50 m)
Parti szűrés: Rába, Mura
Tekintélyes vízhozamú rétegvizek
Ismert termálvizek:: büki (nátrium-hidrogénkarbonátos szénsavas, 3500 l/perc,
58°C), zalakarosi (2370 m mélyből,96 °C-os), sárvári
Talajviszonyok
BET különböző típusai, kilúgzástól és alapkőzettől függően
szubatlanti-szubalpin hatás, vályogos térszín: Pszeudoglejes bet(Vasi-Hegyhát, Ny-Zalai-d.)
Szárazodó égh. (K-ebbre): abet (Kemeneshá, K-Zalai-d.)
Legszárazabb: barnaföld (Kemeneshát K-i, K-Zalai-d ÉK-i része), néhol cszj bet (Gyöngyösi-sík K-i pereme)
Tagolt és vékony iszaptakarós kavicson abet (Répce)
Ikva-síkon: barnaföldek
Vízfolyások völgyeiben, medencékben: nyers öntéstj-ok, öntés réti és réti tj-ok
Savanyú tj-ok, rossz vízgazdálkodás, talajerózió mg-i művelést megakadályozza
Élővilág
• Uralkodóan erdőtársulások (pszeudoglejes területeken 50-75%)
• Alpoktól K-DK felé:
erdei fenyvesek – bükk- és tölgyelegyes fenyvesek – bükkösök –gyertyános-tölgyesek – cseres-tölgyesek
• Őrségi NP (szeres települések)
Szentgyörgy-völgyi TK (szálaló erdő)
Őrtilos környéke (illír flóra)
arborétumok (pl. Jeli-Kám: rhododendronok)