A Nyugat-magyarországi

peremvidék tájföldrajza

„Peremvidék”

II.2 = Keleti-Alpok alja: II.2a = Kõszeg–Soproni-Alpokalja. II.2b =

Rába–Murai-Alpokalja. II.2c = Mura–Drávai-Alpok-alja.

II.3 = Szávai-Alpokalja

Rendszerszemlélet: Nyugat-Dunántúl

Hazai megközelítés: „PEREMVIDÉK”!

„Peremvidék”• Kialakulás, nagyszerkezeti egységek

Pennini óceán bezáródása Alpi takarórendszerek kialakulása

Soproni- és Kőszegi-hg. kőzeteinek utolsó metamorfizációja és

a hegységek mai helyükre kerülnek

Pennini és

Ausztroalpi egységek

• Éghajlat

Szubatlanti hatás

• Holocén időszaki folyóvízi felszínformálás

Alpokból kisiető folyók

A Nyugat-magyarországi peremvidék

tájtípusai1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok:

= „ALPOKALJA „

2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok:

= ALPOKALJA +

„Nyugat-magyarországi peremvidék”

SOPRON-VASI-SÍKSÁG

KEMENESHÁT

ZALAI-DOMBVIDÉK

A Nyugat-magyarországi peremvidék

tájtípusai

1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a

hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok:

ALPOKALJA

Soproni-hegység

(= Soproni-h., Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.)

Kőszegi-hegység–Vas-hegy

(= Kőszegi-hegység, Vas-hegy–Kőszeg-Hegyalja)

2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok

és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok:

ALPOKALJA

Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát

(= Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát)

SOPRON-VASI-SÍKSÁG

= Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-síkja és a Rába-völgy ártéri síksága

KEMENESHÁT

= Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-Kemeneshát

ZALAI-DOMBVIDÉK

Nyugat-Zalai-dombság

(= Felső-Zala-völgy, Kerka-vidék/Hetés, Közép-Zalai-dombság/Göcsej)

Kelet-Zalai-dombság

(= Egerszeg-Letenyei-dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát)

Mura-balparti-sík

Nyu

gat-

mag

yaro

rszág

i k

avic

stak

aró

terü

lete

A Nyugat-magyarországi-

peremvidék tájtípusai

medenceperemi kavicsos

hordalékkúpsíkságok és

eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló

dombságok

kristályos kőzetekből felépülő alacsony

középhegységek

hozzájuk tartozó eróziós-deráziós

völgyekkel tagolt dombságok

Soproni-hg.

Kőszegi-hg. – Vas-hegy

Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.

Kőszegi-hegység, Vas-hegy–Kőszeg-Hegyalja

Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok

Soproni-hegység

• az Alsó-Kelet-Alpi

takarórendszer része

• Variszkuszi (karbon)

gránitok alpi

metamorfizációja (itt:

mélybeli újraolvadás)

gneisz (Soproni gneisz)

és ópaleozoós eredetű

kristályos palák (pl.:

Vöröshídi Csillámpala)

• Takarós mozgások során

keletkezett leukofillit

Kőszegi-hegység

• a Pennini-egység része (ún.

Kőszeg-Rohonci tektonikus

ablak)

• Pennini-óceán üledékeinek

alpi metamorfizációja (itt:

préselődés során) Felsőcsatári

zöldpala, szerpentin és jura

időszaki üledékekből kvarc- és

mészfillit (pl. Velemi

mészfillit), konglomerátum

(Cáki konglomerátum)

Felszínfejlődés

Alacsony középhegységi, erdős tájtípusokFelszínfejlődés

Soproni-hegység

• Miocén: tektonikai hatás

feldarabolódik

Alsó miocén: Ny-i része

megsüllyed brennbergi

összlet felhalm. (széntelep!)

Középső-miocén: Soproni-

medence bezökken

elkülönül a Fertő-melléki

dombs.

Tengeri és tavi ül. felhalm.

bádeni agyag, lajta mészkő

(Fertőrákos)

Soproni-hegység

Soproni-medence

Sopronkőhidai-medence

Fertőmelléki-dombság

•Alpi hegységképződés

metamorfitjai (alsó keletalpi

takaró):

csillámpala, gneisz,

fillit, amfibolit, leukofillit

•Soproni-hg.

•Balfi-tönk

•Harkai-csúcs

•Alsómiocén tengeri

üledékek:

helvét, torton, kárpáti

agyagmárga,

konglomerátum, szén!!

•Középső miocén tengeri

üledékek:

•bádeni, szarmata

•„lajtamészkő”, szarmata

mészkő, homok,

konglomerátum

•Pannon,pliocén

(pleisztocén):

homok, kavics

Csillámpala, leukofillit

Gneisz

Szénbányászat 1785-től

Alsómiocén: brennbergi összlet

az utolsó műszak 1952-ben

Brennbergbánya: bányarekultiváció

Brennbergbánya: jellegzetes bányásztelepülés

Brennbergbánya: jellegzetes bányásztelepülés

Fertőrákos- Püspöki kőfejtő

Római kortól művelt mészkőbánya

• Lajtamészkő: bádeni: tömör, jó építőkő, felette:

• szarmata mészkő (sekélytengeri, homokkal, kaviccsal kevert, törmelékes, porózus)

vezérkövületei: Ostrea, Pecten, Lithothamnium, tengeri sünök, cápafogak, Cerithiumok etc.

Miocén mészkövek

Fertőmelléki-dombság a Fertő-tó felől

Soproni-hegység Rozália-hegység SchneebergRax

Sopronkőhidai-

medence:

Deltaüledékek:

Homok,

kavics,

Fosszíliákban

gazdag

Júra üledékek

kréta-paleogén metamórfózis:

•Felsőcsatári zöldpala,

•Velemi mészfillit,

•Kőszegi kvarcfillit,

•Cáki metakonglomerátum

Gyűrt, takaróredős szerkezet

Alacsony középhegységi, erdős tájtípusokDomborzat

Soproni-hegység

• Ellipszis alakú tönk

• Harmadidőszak: ÉK-DNy + ÉNy-DK majd ÉD és KNy irányú törések szabdalták

determinált, 80-100 m széles völgyek, lekerekített hegyhátak, sziklás sasbércek,

lépcsős domborzat:

500 m feletti tetők,

~ 400 m-es 2. lépcső,

~ 300 m-en a legalsó

• Pliocén: völgyhálózat, eróziós völgyek

Kőszegi-hegység

• Tönkösödött rög

• Gyűrődések során

metamorfizáció + kiemelkedés

tönklépcsők és hegygerincek (NyDNy-KÉK

irányú főgerinc + mellékgerincek mély völgyekkel)palás kőzetek érdekes

pusztulása ( gombafejek)

• Pleisztocén hőingadozások

kőtengerek

Kalapos-kő

Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok =

hegylábfelszínekFelszínfejlődés

A kristályos hegységekhez K, ÉK felől kapcsolódnak

(Pannon-beltó visszahúzódott hegylábfelszín-képződés

Pleisztocén kavicstakarók kialakítása (Ikva), völgyi felszabdalódás)

• Soproni-hg É-i és K-i peremén a 3. lépcső (Lővérek)

• Fertő-melléki-dombság (enyhén tagolt)

• Soproni-medencében kavicstakaró-maradványok különböző magasságokba emelve

• Kőszegi-hegység körüli 250-350 m tetőszintű dombság (pannon ül.)

• Kőszeg-Hegyalja: Gyöngyös kavicsa

• Vas-hegy, Pinka-fs.: Pinka kavicsa, sekély eróziós-deráziós völgyek hullámozzák

Éghajlat

Szubalpin klíma: hűvös és nedves (hóban gazdag terület)

Gyógyklíma

Velem, Lővér

Vízrajz

• Bő csapadék, magashegységi háttér, kis vízáteresztő-képességű

kőzetek

Sok patak (pl.: Rák-patak, Rákos-patak), nagyobb vízfolyások felé

(Ikva, Pinka, Gyöngyös, Sorok)

Jelentős gyógy- és hévíz kincs: balfi (szénsavas és kénhidrogénes,

3500 l/perc, 58°C)

Állóvizei nem jelentősek

Talajvíz: 2-4 m, , összefüggően csak völgytalpakon és medencékben

Résvíz a hegységi területeken jell., rétegvizei nem jelentősek

Talajok

• Csapadékbőség kilúgzás savanyú, nem podzolos és podzolos bet a

jellemző (mg-lag nem hasznosítható tj-javítás szüks.)

• Dombságokon, kavicstakarós fennsíkokon,

ahol bő csap. és vályog is van: pszeudoglejes bet

szárazabb részeken abet vagy barnaföld

Völgytalpakon öntés és réti talajok

Lajta mkövön: rendzina

Jellemző talajok

NYUGALMI TÉRSZINEK

ERÓZIÓNAK KITETT TÉRSZINEK

Kavicsos, köves-sziklás váztalajok

Láptalajok

Agyagbemosódásos barna erdőtalaj

KŐZETHATÁSÚ TALAJOK

Rendzina Ranker

VÖLGYEK (VÍZHATÁS)

Savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj

Öntés réti talajok

Pszeudoglejes barna erdőtalaj

kristályos palákon agyagon

kristályos palákonmészkövön

Élővilág

Soproni- és Kőszegi-hg, Vas-hegy: Kelet-alpi flóravidék

Dombsági tájak:

Pannóniai flóratartomány

Vegetáció:

Alpesi flóratartomány (Alpicum)

Keletalpi flóravidék (Noricum)Erdei ciklámen

Lisztes kankalin

Lápi hízóka

Papucskosbor

Vegetáció:

Alpesi flóratartomány (Alpicum)

Keletalpi flóravidék (Noricum)

Élővilág

Magasabb térszíneken: jegenyefenyős lucosok és bükkösök, áfonyás erdei fenyvesek

Alacsonyabb lejtőkön: gyertyános és mészkerülő tölgyesek (ciklámenben gazdag)

A hegységekben magas erdőarány: S: 84%, K: 70%;

előterükben is > 30% (fentiek + gyertyános- és cseres-tölgyesek, tölgyelegyes fenyvesek, mészkerülő erdei fenyvesek)

Kőszegi-hg.: sziklai növénytársulásai, tőzegmohalápjai

Soproni borvidék, „poncihter” legények

Kőszeg-hegyalja: szelídgesztenyések

Soproni- és Kőszegi TK

Fertő-Hanság NP (1991, 1994), Őrségi NP (2002)

Zonális:

Cseres-kocsánytalan tölgyesek,

gyertyános tölgyesek, jegenye és

erdeifenyves bükkösök, bükkösök

Intrazonális:

Lápok, láprétek

Siketfajd

Alpesi gőte

Kígyógyökerű keserűfű

Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok

Folyóvízi felszínformálás!!!!

= kavicsfelhalmozás,

feltöltés

= felszabdalás

Főleg kvarc és

kvarcitkavicsokból

épülnek fel építőipar

ALPOKALJA

Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát

SOPRON-VASI-SÍKSÁG

= Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-síkja és a Rába-völgy ártéri síksága

KEMENESHÁT

= Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-Kemeneshát

ZALAI-DOMBVIDÉK (önálló

dombság…)

Nyugat-Zalai-dombság

Kelet-Zalai-dombság

Mura-balparti-sík

Felszínfejlődés

Dunántúl erózióbázisai az alsó- és

középpleisztocénban

Felső-Kapos–Kalocsai árokKeszthely/Gleichenberg

Kisalföld süllyedéke

Dráva-süllyedék

Zala

Duna NyK-i Zala türjei kaptúrája

Répce/Rábca

Ikva

GyöngyösRába

• Ikva-síkon Ős-Ikva

akkum. (Vulka, Lajta,

Ikva vizeit vezette el)

• Répce-síkon 3 jól

elkülönülő kavicssáv

• Gyöngyös ÉNy-ról

DK-re tolódva

akkumulált

• Rába bal parti

kavicstakaró:

újpleisztocén folyamán

Ny-Mo-i Kavicstakarók

Rába

jobbparti

Rába

balparti

Pinka kt.

Gyöngyös kt.

Répce kt.

Ikva kt.

Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok

• Felsőpannon: homokos, agyagos üledékek felhalmozódása

• Pannon-beltó visszahúzódása: folyók akkumulálnak

Vasi-Hegyhát: Rába

Göcsej (Közép-Zalai-dombság) és a Kerka-vidéke: Mura

Kelet-Zalai-dombság: Ős-Duna (amíg a Kisalföldtől D-

re fut)

Kemeneshát, Felső-Őrség,

Vasi-Hegyhát kavicstakaróját

a Kisalföld felé tartó Rába

• Eolikus vályog- ill. löszképződés

• Geliszoliflukciós anyagáttelepítés

• Völgyi felszabdalódás

Felszínfejlődés

Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok Domborzat

Ikva-sík: K felé

kiszélesedő, tektonikusan

feldarabolt kavicsos hord.kúp,

melybe a pleisztocén végétől

teraszos eróziós síkot mélyített

az Ikva

Répce (/Rábca)-sík: 3 kavicssáv:

1. Legidősebb, erősen cementált tökéletes síkság

2. Szakadozott kavicsborítás széles lapos hátak, keskeny gerincek,

eróziós tanúhegyek

3. Legfiatalabb (D-ről és K-ről) sekély, kanyargós völgyekkel

Gyöngyös-síkja:formaszegény, Rába

síkjára 20-30 m-es

meredek töréslépcsővel

Rába-völgy: széles

árterű (3-6 km), jelentős

esésű, óholocén

folyamán kimélyített

kanyargós meder,

alacsony és magas

ártérrel

Rába-síkja: bal

parti fiatalabb, ÉK

felé alacsonyodik,

tökéletes síks.

Vasi-Hegyhát: eróziós-deráziós

völgyekkel szabdalt, magasra emelt tetők és

gerincek, K-felé alacsonyodik, felszínén

vályog

Kemeneshát (Alsó, Felső)

Rába kavicstakarói

• I. sz. kavicstakaró: DK-nek tartó Rába rakta le (pliocén,

alsópleisztocén?) Vasi-Hegyhát, Göcsej Vita:

ezüsthegyi kavicsok

• II. sz. kavicstakaró: ÉK felé fordult a folyó (alsó–

középsőpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát D-i

része, Marcal-medence

• III. sz. kavicstakaró: a Rába Ny-ra tolódik

(középpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát (Cser)

• IV. sz. kavicstakaró: bal part menti süllyedékben

(felsőpleisztocén) Rába balparti kavicstakaró

Rába hordaléka, teraszai

• A kavicsok 75-80 % kvarckavics, színük sárgásbarna –vörösesbarna,

szemcseméretük, cementáltságuk változó

• Rába teraszai: vitatottak

• Vasi-Hegyhát: hét kavicsszint teraszok/egységes kavicstakaró

utólagosan feldarabolódott

• Kemeneshát: kavicsok egymásra és áthalmozódása/Rába eróziója

• Rába bal parti kavicstakaró: három kavicsszint, Vasi-Hegyháttal

azonos megítélés

Fagyzsákok (poligonok) a Rába balparti kavicstakaróján

Pinka kavicstakarója

A legidősebb kavicstakaró alsó és közép-pleisztocén

• K-i sávja Rába balparti kavicstakarója alatt

• Kőszegi-hegység hegylábfelszínén akkumulált

• Anyaga húsvörös kvarckavicsok, felszínén glaciális vályog geliszoliflukciós áttelepítés K/DK felé áthalmozódott peremeken 15–20 m, másutt 1–2 m

• D-i és K-i peremen 20–30 m magas szerkezeti lépcső + Perintoldalozó eróziója

• Középpleisztocén vége ÉD-i süllyedékbe csúszik

• Domborzat: enyhén hullámos, egyhangú fennsík

Kavicstakarók töréslépcsői

Pinka/Gyöngyös Gyöngyös/Rába balpart

Ős-Gyöngyös kavicstakarója

• Alsópleisztocéntól épül ÉNy–DK felé tolódva

– K-i sávja Rába bal parti kavicstakarója alatt

– Anyaga: vörösbarna kvarc, kvarcit, erősen cementált

• Felsőpleisztocén eleje a Gyöngyös a Kőszeg–Szombathelysüllyedékbe kerül

• Felsőpleisztocén: glaciális vályog, geliszoliflukció, (belső/felszíni)krioturbáció

• Pinka/Gyöngyös kavicstakaró határán szerkezeti lépcső

• Domborzat: alföldies jelleg, elhagyott Gyöngyös-medrek,lefolyástalan mélyedések

Répce kavicstakarója

• Középpleisztocéntől induló akkumuláció

• Három kavicssáv:

– É-i sáv: legidősebb, durvább, vörös, cementált kvarc, kvarcit Hanság felé irányult K-i pereme Rába kavicsok alatt

– Középső sáv: szakadozott, apróbb kavicsok Rábaköz felé irányult

– Legfiatalabb D-i sáv: durvább, puhább kristályos kőzetek kavicsai is,sárgásbarna, cementálatlan a süllyedő Fertő-medence felé irányult

Mai nyomvonal újpleisztocén végén

Répce kavicsövei

Legidősebb

Középső

Legfiatalabb

Ikva kavicstakaró

• Ős-Ikva: nagy kiterjedés + változatos összetétel Ős-Ikvarendszerrésze volt a Lajta és a Vulka is Fertő-medence besüllyedésével szűntmeg!

• Kavicsszintek teraszok/tektonikailag feldarabolódott kavicstakaró?

Kőszeghegyalja:

szögletes lepelkavicsok

KEMENESHÁT: lösszel és vályoggal fedett, tagoltsága változó

D-i része (~Felső-Kemeneshát) kevésbé szabdalt ( cementált

kavicstakaró védi)

Középső rész: szakadozott kavicstakaró völgyekkel,

völgymedencékkel tagolt

Alsó-Kemeneshát (Cser): tagolatlan fennsík, Rába felől

markánsan elkülönülő perem

Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságokDomborzat

ZALAI-DOMBVIDÉK

ZALAI-DOMBVIDÉK: változatos

Nyugat-Zalai-dombság

Felső-Zala-völgy: tektonikailag előrejelzett, D-i peremén meredek,

csuszamlásos lejtők, É-ról hosszú, lankás, teraszos lejtők

Kerka-vidék/Hetés: fiatal süllyedék, benne áthalmozott Ős-Mura-

kavics, tökéletes síkság

Közép-Zalai-dombság (Göcsej):aszimmetrikus kibillenések (É-i

göcseji-dombság É-D-felé, Dél-

göcseji-d. ÉK-DNy-i irányban billent

meg) és lépcsősen bevágódó völgyek

alakították (É,ÉK-i peremük

magasabb, völgyekkel jobban tagolt)

Kelet-Zalai-dombság:

meridionális hátak és völgyek

(szélbarázda/folyásirány/komplex)

É-ról D felé alacsonyodnak,

lépcsős völgykeresztmetszet,

derázió, csuszamlásos formák

Egerszeg-Letenyei-dombság Söjtöri és Zalaszentmihályi hátak

D-i részén (Letenyei-d.) kevésbé jellemzőek a meridionális irányok, mély völgyek-keskeny gerincek

Zalaapáti-hát: legnagyobb (É-i peremtől a D-ig, 5-12 km széles)

Principális-völgy: D-i része medenceszerűen kiszélesedik, fiatal süllyedék, felszínén futóhomokformákkal, mélyebb részein tőzeg

Alsó-Zala-völgy: É-D-i futású, aszimmetrikus (Ny-i meredek), a Balatonnal egykor szerves egységben, ma tőzegtelepek

Zalavári-hát

Mura-balparti-sík Jól kifejlett teraszrsz., 5-10 km széles völgysík

ÉghajlatNy-DNy felől K-ÉK felé gyorsan változnak a mutatók

mérs. hűvös-nedves, mérs. hűvös, mérs. száraz

Csatornahatás É-i szél

Vízrajz

Csapadékos, hegységi háttér, változó tagoltságú domborzat, kőzetek vízáteresztő-

képessége

• Kiemelt, vályogos területeken: bővízű patakok sűrűn (Göcsej, Letenyei-d.)

• Nagy vízelnyelő és tároló kavicstakaróról gyenge vízerek (Kemeneshát, Principális-

völgy –futóhomok-, Lenti-medence)

- Sok hordalék nagy esésű, heves árhullámú vízfolyások (Rába, Ikva, Répce,

Gyöngyös, Sorok, Pinka)

- Mediterrán hatás: Mura-Dráva vízrendszerén őszi árvízek

Tavakban szegény (holtágak, de főleg mesterséges tárolók)

Felszínközeli tjvíz (Rába-völgy: 1-2 m), de pl. Kemeneshát völgyközi hátja alatt akár

50 m)

Parti szűrés: Rába, Mura

Tekintélyes vízhozamú rétegvizek

Ismert termálvizek:: büki (nátrium-hidrogénkarbonátos szénsavas, 3500 l/perc,

58°C), zalakarosi (2370 m mélyből,96 °C-os), sárvári

Rába

Mura

Talajviszonyok

BET különböző típusai, kilúgzástól és alapkőzettől függően

szubatlanti-szubalpin hatás, vályogos térszín: Pszeudoglejes bet(Vasi-Hegyhát, Ny-Zalai-d.)

Szárazodó égh. (K-ebbre): abet (Kemeneshá, K-Zalai-d.)

Legszárazabb: barnaföld (Kemeneshát K-i, K-Zalai-d ÉK-i része), néhol cszj bet (Gyöngyösi-sík K-i pereme)

Tagolt és vékony iszaptakarós kavicson abet (Répce)

Ikva-síkon: barnaföldek

Vízfolyások völgyeiben, medencékben: nyers öntéstj-ok, öntés réti és réti tj-ok

Savanyú tj-ok, rossz vízgazdálkodás, talajerózió mg-i művelést megakadályozza

Élővilág

• Uralkodóan erdőtársulások (pszeudoglejes területeken 50-75%)

• Alpoktól K-DK felé:

erdei fenyvesek – bükk- és tölgyelegyes fenyvesek – bükkösök –gyertyános-tölgyesek – cseres-tölgyesek

• Őrségi NP (szeres települések)

Szentgyörgy-völgyi TK (szálaló erdő)

Őrtilos környéke (illír flóra)

arborétumok (pl. Jeli-Kám: rhododendronok)