A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés
nemzeti programja Csehországban
Zdeněk PospíšilBrno-i Állatorvostudományi és
Gyógyszerészeti Egyetem
Jan BažantÁllami állatorvosi hivatal Prága
A herpeszvírusról általánosan• Herpesviridae család megnevezés – a görög
„herpes (csúszás, mászás)“ szóból ered• Hippokratész – göbös elváltozások terjedése
embereknél• Vírus kimutatása (1922)• Vírus terjedésének kimutatása az idegrostok
mentén az idegdúcokban (1929)• LAPPANGÁS – a herpeszvírus-fertőzésekkel
kapcsolatos probléma – a stressz aktiválása
Az állatokat érintő legfontosabb herpeszvírusos fertőzések
• Szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (BHV-1)
• Aujeszky-féle betegség (pseudorabies, SwHV-1)
• Lovak vírusos rhinopneumoniája (EHV-1 - 5)• Marek-féle betegség (GaHV-2, GaHV-3)• Sertések cytomegalovírus betegsége
(SwHV-2)• Baromfi fertőző laryngotracheitise (GaHV-1)
A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise
• Etiológia• Herpesvirus bovis - 1 (BHV-1)• DNA vírus, mérete 180 - 200 nm• Külső környezetben viszonylag ellenálló• Terjedése: nyálkahártya váladék, mag és
közvetett módon (fertőzött takarmány, alom, technológia)
• Alapvető probléma – a lappangás
Klinika
• Respiratorikus szindróma• Fertőző göbös vulvovaginitis • Méhen belüli fertőzés
– Átfutása– Abortusz– Kevesebb életképes borjú születése
• Agyvelőgyulladás • Kötőhártya-gyulladás • Bélgyulladás
Diagnosztika
• Sejttenyészetben szigetelés– Tipikus sejtkárosító hatás– intranukleáris zárványok
– Vírus semlegesítő vizsgálatok• Immuno-enzimatikus teszt (ELISA)• Immunofluoreszcens teszt• Vírusgenom kimutatása molekuláris biológiai
eszközök segítségével (PCR, génspecifikus szonda hibridizáció, szekvenálás)
• Elektronmikroszkópia
Megelőzés • Bevezetést megelőző védekezés
– Állatok ellenőrzött áthelyezése– Állomány zártkörű értékesítése– Egyes esetekben csak a jobb járványügyi
helyzettel rendelkező állományból való áthelyezés
• Áthelyezés – vizsgálatok 4 héttel az áthelyezés előtt
• Import – negatív darabok és karantén• Egészséges bikák a megtermékenyítési
időszakban
Miért kell a mentesítés?
• Állatok egészségügyi helyzete– Nyugalmi gócpontok– Aktív gócpontok
• Ekonómia – Saját veszteségek– Üzemeltetési gondok– Üzleti veszteségek
• IBR mentesített országoktól való elszigetelés
Járványügyi helyzet külföldön
• IBR-mentes országok:– Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Ausztria,
Svédország, Svájc
• Teljes terület kezelése:– Belgium, Luxemburg, Németország, Hollandia,
Cseh Köztársaság, Szlovákia
• Régiók kezelése:– Franciaország, Magyarország, Spanyolország,
Nagy-Britannia, Lengyelország
A gyógyítás alapmódszerei általánosságban
1. Radikális módszer
2. Eliminációs módszer
3. Az oltás kihasználása
Ki lehet-e használni az oltást az IBR esetén?
• A kérdés a XX.sz. 70-80-as éveiben vetődött fel, mert az oltás:
- a herpesvírusos fertőzések esetében nem véd egyértelműen a fertőzés ellen
- Jelentősen csökkenti a vírus kiválasztását
- Jelentősen csökkenti vagy megakadályozza a klinikai tünetek kialakulását
A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 1/2
• Cél: IBR negatív bikák tenyésztése a szerológiailag pozitív tenyészetekben (1979)
• Inaktivált oltóanyag BORINAK (Bioveta Nitra – korábban Csehországban, jelenleg Szlovákiában)
• A teljes IBR vírust tartalmazta
• Nem volt lehetséges a posztinfekciós és posztvakcinációs ellenanyag megkülönböztetése
A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 2/2
• Tenyészfarm – 145 tehén– IBR tünetek nélkül– Hosszú időn keresztül szerológiailag negatív– Utolsó vizsgálat – 39 % IBR szeropozitivitás
• Mentesítés megkezdése– Az összes tehenet beoltották– Emlékeztető oltás 3 héten belül
• További oltások 6 hónap múlva
Eredmények 1/2
2 éven belül 234 borjút neveltek fel • A borjúk kolosztrummal (előtej) való itatása
előtt szerológiailag negatívak voltak• 3 héttel megszületésük után – kolosztrális
ellenanyagok 1:16 - 1:64 arányban• 3 hónappal megszületésük után
– A borjúk 62 %-a negatív– A többi borjúnál többnyire alacsony
ellenanyag-szint kimutatása
Eredmények 2/2
• A bikákat tenyészbika telepre helyezték át– A tenyészetben 54 db. bikát helyeztek el
• Az üszők egy új, egészséges állomány létrehozását szolgálták
• A vizsgálatok kimutatták, hogy az inaktivált oltóanyag egy normál működésű szerológiailag pozitív tenyészetben alkalmazható az IBR kezelésére
Közbenső következtetés
Az inaktivált vakcina kihasználható a szerológiailag pozitív tenyésztés általános működése során az IBR-ből való fegyógyulásban.
Eredmények bemutatása• Szimpózium a szarvasmarha herpeszvírusokról
Liége, 1995; Akkori kétségek az inaktivált vakcina IBR elleni hatásával kapcsolatban. Az 1998. évben mégis elkezdte gyártani egy neves társaság, ma már egy sor további is…
• Pospíšil Z, Krejčí J, Jínek P, és munkatársai, Development of a disease control programme based on the use of an inactivated vaccine against infectious bovine rhinotracheitis. Vet. Microbiol. 53: (1-2) 199-206, 1996
• Pospíšil Z, Krejčí J, Machatková M, és munkatársai, The efficacy of an inactivated IBR vaccine in the prevention of intrauterine infection and its use in a disease-control programme. J. Vet. Med. B 43: (1) 15-21, 1996
Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 1/2
• A kezelés alkalmazása önkéntes alapon történt (a tenyésztő érdekeiből kifolyólag)
• Első szerológiai vizsgálatok• Az összes állatot beoltották és emlékeztető oltást is
kaptak• További ismételt oltások 6 hónapon belül• Az eredetileg szerológiailag pozitív állatok kivonása
elsőként• A klasszikus oltóanyag beadása után az állományban
továbbra is voltak szerológiailag pozitív állatok• Az oltás beadását követően az utolsó eredetileg pozitív
állatok kivonása után megszüntethető a fertőzés
Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 2/2
• Bebizonyosodott, hogy a javasolt módszer beválik az állományok kezelésénél, de– A mentesítés hosszú távú és nem mindenki
hajlandó végigcsinálni és kitartani– A mentesítést bonyolították az üzemeltetési
gondok, a későbbiekben a tulajdoni viszonyok átalakulása– A mentesítési folyamatok meghosszabodásához a
teljes vírust tartalmazó klasszikus IBR oltóanyag is hozzájárult
• Abba az időben jelentek meg az első marker vakcinák
• Gyakorlatban való alkalmazáshoz ajánlott
Alap marker (deletált) vakcinák
• a virion egy része hiányzik
Teljes vírus Terep törzs - az összes glikoprotein elleni ellenanyagok keletkezését elősegíti
Marker (deletált) vírus Vakcinatörzs - az E glikoprotein elleni ellenanyagot nem termeli
A marker (deletált) vakcinák felhasználása
Elsősorban gyógyító programokban
• Előnyök:– a posztinfekciós és posztvakcinációs
ellenanyagok megkülönböztetése – élő avirulens vakcina kifejlesztésének
lehetősége– celluláris és humorális immunitás elősegítése Hátrányok:– a fertőzőképesség elvesztése a védelem
elvesztését jelentheti
gE ELISA
Szérum
IBR fertőzés után
marker vakcinával történő oltás után
A teljes vírus elleni ellenanyagokat
tartalmazza
gE elleni ellenanyag hiánya
teljes IBR vírus
Teljes IBR vírus
Az összes kötőhely lefoglalva
gE kötőhely szabad
gE elleni konjugátum
Nincs mire kötnie
gE-re köt Szubsztrátum
Nem színeződik el
elszíneződik
Kimutatott fertőzés Posztvakcinációs ellenanyagok kimutatása
A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni nemzeti mentesítési program a
Cseh Köztársaságban
• 2006.01.01-től
• A gyógykezelés mindhárom módszerét alkalmazzák
• radikális (kivételes)– Eliminációs oltás nélküli (10 %-ig pozitív)– Eliminációs marker vakcina oltással (a
pozitív állatok 10%-on felüli aránya)
Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (1/2)
• A 6 hónapnál idősebb állatoknál az első szerológiai vizsgálatok elvégzése
• A 6 hónapnál idősebb állatok beoltása 3-4 héten belül emlékeztető oltással
• A 6 hónapot betöltött borjúk folyamatos oltása és újraoltása
• A teheneket 6 havonta emlékeztető oltással látják el
• A mentesítési időszakban 6 havonta 1x az eredetileg szerológiailag negatív csoportokból való állatok mint indikátorok kivizsgálása
Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (2/2)
• Oltás befejezése– Az utolsó olyan állat kivonása után, amely
szerológiailag pozitívnak bizonyult az első kivizsgálás során
– És 6 hónapnál idősebb állatoknál két negatív eredményű szerológiai vizsgálat elvégzése után 4 hetes intervallumban
• 6 hónapos üzemeltetési időszak következik
• Az állományt IBR mentesnek minősítik– ismételt szerológiai kivizsgálás - gE ELISA
teszttel igazolt negativitás
A mentesítési időszakban végrehajtott változások vagy kiegészítések (többnyire a
vállalkozás igényei alapján)
• Üszők élő vakcinával való beoltása intranazálisan még áthelyezésük előtt (a fertőzés behatolási kapujának immunizálása)
• Borjúk beoltása élő vakcinával intranazálisan a születésük utáni első hetekben (kolosztrális immunitás elkerülése)
• Oltás inaktivált vakcinával a 3. hónaptól (az üzemeltetés miatt, a gyártó engedélyezi)
• Hízók védőoltása (inaktivált v.) amennyiben közelben volt vagy a mentesített telepen
Mentesítés eddigi eredményei 1/2
A mentesítés elején (2006) – gazdaságok kb.19,2%-a volt IBR mentes
2007 végén – összesen a gazdaságok 47,99 %-a gyógyult (IBR mentes)
2008 végén – gazdaságok 57,32 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes)
2009 végén – gazdaságok 59,9 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes)
2011 végén – gazdaságok 64,98%-a gyógyult (IBR mentes) (némely körzet sokkal jobb eredményekkel is dicsekedhet)
Mentesítés eddigi eredményei 2/2
• 2012 végén– gazdaságok 69,75%-a teljesen gyógyult (IBR mentes)
• 411 gazdaságot kell még mentesíteni - többnyire alapállományok, amelyekhez borjúnevelő
ház, növendék állat neveldék vagy önálló hizlalótelep tartozik
- itt már szerológiailag negatív állatok vannak, de a gazdasághoz ritkán pozitív esetek szervezetileg kapcsolódhatnak
• Ezért a gazdaságok mennyisége és a mentesített gazdaságok aránya torz
Gyakorlati tapasztalatok 1/3• Igazolódott, hogy a javasolt folyamat a marha
gyógyulásához vezet, azonban– az önálló vakcináció nem elégséges a
gyógyuláshoz– szükséges betartani egy sor fertőzés elleni és
tenyésztői intézkedést– a gyógyulási folyamat hosszú távú és nem mindenki
hajlandó kitartani– az elért szeronegatívumok – gyakran a fertőzés elleni
intézkedések rosszabbodása – új esetek– Nehezen fellelhetők új infekciós források– Nem szabad mindent a vírus látenciára
visszavezetni (még ha gyakran meghatozó szerepet is játszik benne)
Gyakorlati tapasztalatok 2/3
• A gyógyulásra nézve a legnagyobb veszélyt az állatok áthelyezése jelenti További kockázatok– Állatok beszerzése csak IBR tenyészetből– Nem vakcinált hízó a farm közelében– A szarvasmaha szállító járművek közös használata
(tisztaságuk, fertőtlenítés)– Szolgáltatói és szerviz szervezetek járművei– Azok eszközei és segédeszközei– A személyzet átöltözése, beleértve az állatorvosokat
is– Jogosulatlan személyek belépése– Állatok szabad mozgása, valamint egy sor további
Gyakorlati tapasztalatok 3/3
• Az IBR-ből való felgyógyulás témájában 9 posztgraduális munka került kidolgozásra– Mind alátámasztotta a gyógyulás sikerességét– Azonban mind leírja a pozitív (gyakran egyedüli) darab
újbóli kialakulását a farmok valamelyikén– Ezért a teljes gyógyulási időtartam meghosszabbítása
az adott gazdaságban
• Az IBR Nemzeti gyógyászati program a Cseh Köztársaságban 2013-ig meghosszabbításra került.
Befejezés • A marker vakcina alkalmazása jelentős mérték-
ben hozzájárul a tenyészetek mentesítéséhez• A VÉDŐOLTÁS MAGÁBAN NEM OLDJA MEG AZ
IBR PROBLÉMÁT!
• A telepeken összetett intézkedésekre van szükség– Fertőzésmentesség
– Tenyészet
– Menedzseri
• Az erőfeszítések a tenyészet gazdálkodásában megtérülnek
• A tenyésztők felkészítése a mentesítés hosszú időszakára