Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Az OTP Bank Nyrt. technikai és fundamentális
részvényelemzése
Horváth Márk
2018
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 4
2. A technikai és fundamentális elemzés elmélete ......................................................... 6
2.1. A technikai elemzés ................................................................................................. 6
2.1.1. Grafikonok és típusai ....................................................................................... 6
2.1.1.1. Vonaldiagram ........................................................................................... 7
2.1.1.2. Oszlopdiagram ......................................................................................... 7
2.1.1.3. Japán gyertya ........................................................................................... 8
2.1.2. Trendek és alakzatok ....................................................................................... 9
2.1.2.1. Trendek ..................................................................................................... 9
2.1.2.2. Alakzatok ................................................................................................ 11
2.1.3. Statisztikai eszközök ....................................................................................... 12
2.1.4. Indikátorok, kombinált eszközök ................................................................... 13
2.1.4.1. RSI – Relatív erősség index .................................................................... 14
2.1.4.2. Bollinger szalag ..................................................................................... 15
2.1.4.3. Fibonacci vonalak .................................................................................. 16
2.1.4.4. Elliott hullám .......................................................................................... 17
2.2. A fundamentális elemzés ....................................................................................... 18
2.2.1. Pénzügyi mutatószámok ................................................................................. 20
2.2.2. Makrotényezők és mikrotényezők .................................................................. 24
2.2.3. DCF modell és DDM modell ......................................................................... 26
3. Az OTP Bank bemutatása ......................................................................................... 28
3.1. Történet ................................................................................................................. 28
3.2. Tevékenységei, tulajdonosi szerkezete .................................................................. 29
3.3. Stratégia, küldetés ................................................................................................. 31
3.4. Pénzügyi termékek ................................................................................................ 32
3.5. Az OTP részvényének története ............................................................................. 34
4. Az OTP Bank Nyrt. részvényelemzése ..................................................................... 36
4.1. Technikai elemzés ................................................................................................. 36
4.1.1. Árfolyam és trendek ....................................................................................... 36
4.1.2. Japán gyertya ................................................................................................ 37
4.1.3. Alakzatok ....................................................................................................... 38
4.1.4. Mozgóátlagok ................................................................................................ 39
4.1.5. RSI ................................................................................................................. 40
4.1.6. Bollinger szalag ............................................................................................. 41
3
4.1.7. Fibonacci vonalak ......................................................................................... 42
4.1.8. Elliott hullám ................................................................................................. 43
4.1.9. A technikai elemzés összefoglalása ............................................................... 44
4.2. Fundamentális elemzés ......................................................................................... 46
4.2.1. Makrohelyzet ................................................................................................. 46
4.2.2. Hazai bankszektor ......................................................................................... 47
4.2.3. Mikrotényezők ................................................................................................ 50
4.2.4. Pénzügyi mutatószámok ................................................................................. 52
4.2.5. Főbb mérlegtételek és az eredménykimutatás elemzése ................................ 55
4.2.6. Összehasonlítás ............................................................................................. 56
4.1.7. A fundamentális elemzés összefoglalása ....................................................... 58
5. Összefoglalás ............................................................................................................... 61
6. Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 64
7. Táblázatok és ábrák jegyzéke ................................................................................... 68
8. Summary ..................................................................................................................... 70
4
1. Bevezetés
A 2017-es évben a tőzsdei indexek sorra döntögették sajt rekordjaikat, a vállalatok
részvényeinek ára a válság óta nem látott szinteken járt újra. A tapasztalataim szerint egyre
többen választották befektetésként a részvényeket és befektetési alapokat, a világszerte
alacsony kamatkörnyezet ugyanis nem kínált elég magas hozamokat más pénzügyi termékek
terén. Az emelkedés az idei év elején is folytatódott, újabb és újabb csúcsok elérésével. (The
NY Times, 2018) Szakdolgozatom témájaként éppen ezért a részvényelemzést választottam,
mert bár a tavasszal kisebb korrekciók és csökkenések vették át a szerepet a tőzsdéken, úgy
gondolom, hogy ez a fajta befektetési forma a jövőben is igen népszerű lesz. Célom ezért,
hogy bemutassam azokat az alapvető technikákat, eszközöket, amelyek segítségével
előrejelzések készíthetőek és következtetések vonhatóak le a részvények árának változását
illetően. Az elemzéshez két régóta használt és széles körben elterjedt módszert fogok
alkalmazni, a technikai és fundamentális elemzést, melyek két különböző nézőpontból
közelítik meg a vállalatokat és azok papírjait. Az eltérő felfogás és eszköztár viszont nagyon
jól kiegészítik egymást és átfogó képet adnak az elemzés tárgyáról.
Szakmai gyakorlatomat Magyarország egyik legnagyobb bankjánál, az OTP Bank
Nyrt.-nél töltöttem. A gyakorlat során lehetőségem adódott megismerkedni az OTP Bank
tevékenységével és belső működésével. Mivel a bank egy tőzsdén jegyzett vállalat, így
kézenfekvő volt, hogy az elemzésem gyakorlati bemutatásához a hitelintézet részvényeit
válasszam.
A hazai bankszektor elmúlt tíz éve igen változatosan alakult. A 2008-as gazdasági
világválság utáni években súlyos veszteségeket kellett elkönyvelnie a szektor szereplőinek,
amelyet nagyrészt a hitelállomány romlásából eredő, nagymértékben megnövekedett
kockázati költségek eredményeztek. (Várhegyi, 2011) Aztán az állam által kivetett banki
különadók és szabályozások nehezítették az ágazatban tevékenykedőket. Az utóbbi 2-3
évben a kedvező külső környezet és a javuló világgazdaság viszont már eredményességet és
újra sikereket hozott a bankoknak 2008 után. A tavalyi, 2017-es év messze kiemelkedő volt
a hazai bankszektor számára (Portfolio, 2018) és ez a sikeresség az idei 2018-as évben is
tovább folytatódhat. Elemzésem időszakának így 2018 első félévét választottam, hogy az
aktuális jelentéseket és információkat felhasználva a jövőre nézve is megállapításokat
tehessek.
A szakdolgozatom három nagy egységre bontva építettem fel. A dolgozat első
szakaszában a két technika elméleti háttere és eszközei kerülnek bemutatásra. A technikai
5
elemzésben szót ejtek az árfolyam különböző ábrázolási módszereiről, alapvető trendekről
és alakzatokról, statisztikai eszközökről. A hangsúlyt az indikátorok ismertetésére fektetem,
ugyanis ezek már sokkal összetettebb összefüggéseket hordoznak magukban. A
fundamentális elemzés során a pénzügyi mutatószámokon kívül néhány szubjektív elemet is
leírok, valamint két vállalatértékelésre használható modellt. A következő nagyobb
szakaszban magát a bázisvállalatot mutatom be. Kitérek a bank történeti hátterére,
tulajdonosi struktúrájára, valamint pénzügyi termékeire is, majd külön foglalkozom az OTP
Bank részvényének is a történetével, árfolyamának múltjával és az osztalékfizetési
politikájukkal is. A harmadik nagyobb egységben az elméleti részben ismertetett
módszereket alkalmazom a gyakorlatban és ábrák, táblázatok segítségével szemléltetem a
vizsgálatom eredményeit. A fundamentális elemzés keretein belül összehasonlítom a bankot
egy régiós, hasonlóan nagy hitelintézettel is. A dolgozatot egy összefoglalással zárom,
melyben összegzem a technikai és fundamentális elemzés során megállapítottakat.
A szakdolgozatomban nem kívánom ismertetni magát a tőzsdét és a részvényt, sem
a hozzájuk tartozó fogalmakat és jellemzőket. Döntésem hátterében az áll, hogy a teljes körű
bemutatásuk az elméleti rész túlsúlyát eredményezné, ezzel felborítva a dolgozat
egyensúlyát, valamint jelentősen eltérne a fő témától és a kijelölt céljaimtól.
6
2. A technikai és fundamentális elemzés elmélete
2.1. A technikai elemzés
A technikai elemzés gyakorlatilag az árfolyam elemzését jelenti statisztikai és
matematikai módszerek alkalmazásával, amely ezáltal előrejelzéseket generál az árfolyamok
várható alakulására. Alakzatokat, trendeket, ciklusokat és árhullámokat elemez és von le
belőlük következtetéseket. (Kecskeméti, 2006)
A módszer alkalmazóit, művelőit chartistáknak is szokás becézni. Ők azok, akik az
árfolyamok mozgását és a forgalom volumenváltozásait felhasználva próbálják a jövő
tendenciáit meghatározni. A fundamentális elemzőkkel ellentétben úgy vélik, hogy a
befektetések alakulásának jóslása sokkal inkább alapszik a pszichológia és a viselkedési
minták elméleti alapjain, és kevésbé tartalmaz logikus elemeket. (Malkiel, 2001)
Az elemzés pozitívumai közé sorolható, hogy számos technika és eszköz segíti az
előrejelzés sikerességét. Emellett erőssége a technikai elemzésnek az is, hogy az
alapelveinek megértése nem okoz nehézségeket, mivel azok a piac működése alapján lettek
meghatározva. A technika arra épít, hogy az emberek viselkedése kiszámíthatóvá válik, így
olyan reakciók észlelhetőek, amelyek sablonosak és ezáltal valószínűsíthetőek is. Mellette
szól még ugyancsak az emberek viselkedésével összefüggő érv, ami szerint, ha a múltban
már bekövetkezett nagyobb szélsőség újbóli kialakulását látjuk, borítékolható, hogy
ugyanúgy fognak reagálni rá a kereskedők, mint a megtörtént eseménynél. Ellene felhozható
érv viszont, hogy szubjektív elemeket tartalmazhat, amelyek lehetőséget adnak az egyéni
értelmezésre. (Portfolio, 2008)
Keynes, a híres közgazdász és egyben sikeres technikai befektető úgy érvelt a
technikai elemzés mellett, hogy a valódi értéket eleve reménytelen feladat meghatározni, és
ha lehetséges is, az túl sok munkát igényel, és gyenge eredményekkel szolgál. Ezért több
értelme van annak, ha az energiát a többi kereskedő viselkedésének megfigyelésére fekteti
az ember és annak vizsgálatára, hogy pozitív környezetben hogyan építenek ezek a
kereskedők buborékokat és légvárakat. (Vincze, 2014)
2.1.1. Grafikonok és típusai
A technikai elemzés az árfolyam mozgásaira, időbeni lefutásaira alapozza
következtetéseit, ezért nagyon fontos az árfolyamok vizuális megjelenítése, grafikonokon
7
való ábrázolása. Alapvetően a grafikon vízszintes tengelyén az időt szokták megjelölni, míg
a függőleges tengely szolgál az értékek megmutatására. A grafikonok alján a forgalmat is
fel szokták tüntetni, aminek szemléltetésére függőleges oszlopokat alkalmaznak. Az
árfolyam ábrázolása és a forgalom szintjeinek megjelenítése együttesen alkalmas arra, hogy
a trendeket, formációkat felismerjük és a folyamatok vizsgálhatóak legyenek. (Kecskeméti
István, 2006)
2.1.1.1. Vonaldiagram
1. ábra Vonaldiagram
Forrás: (Marketwatch.com, 2018)
Összefüggő vonalból álló diagram, amit a záróárak összekötésével kapunk meg. A
folyamatok és alakzatok áttekintésére kiváló, könnyen észrevehetőek rajta a trendek és a
különböző formációk. Közérthetőségéből és egyszerűségéből adódóan gyakran használatos
a médiában, előadások során, mert tökéletes az árfolyam alakulásának bemutatására. Két
alaptípusa a hegy és a sima vonal diagram. (Kecskeméti, 2006)
2.1.1.2. Oszlopdiagram
2. ábra Oszlopdiagram, saját szerkesztés
Forrás: (Kecskeméti, 2006)
8
A vonaldiagramhoz képest összetettebb, többlet információval bíró ábrázolás. A
záróáron kívül az adott időszakban (nap, hét stb.) tartalmazza a nyitó, záró, maximum és
minimum árat is. Az árfolyam jelölésére egy függőleges vonal szolgál, amelynek teteje a
maximum, az alja pedig a minimum ár az adott időszakra vonatkozóan. A függőleges
vonalon bal oldalt megjelenő vízszintes vonal a nyitó ár, a jobb oldalon a záró ár jelölésére
szolgál. Maga a törzs színe is jelentőséggel bír, hiszen jelzi, hogy az adott időszakban
növekedett vagy csökkent az árfolyam. (Végh, 2016)
2.1.1.3. Japán gyertya
3. ábra Japán gyertya, saját szerkesztés
Forrás: (Kecskeméti, 2006)
Az oszlopdiagramhoz hasonlóan tartalmazza a nyitó, záró, minimum és maximum
árakat, a különbség csupán annyi, hogy a nyitó és záróár egy oszlopot, testet (gyertyát)
képez. A gyertya színe mutatja meg, hogy az időszakon belül az árfolyam emelkedést vagy
esést produkált-e. Ha a test színe fehér, a nyitó árnál magasabban van a záróár, azaz
emelkedés volt tapasztalható, viszont ha fekete, akkor a nyitó ár van fent és a záró
helyezkedik el lent, ami esésre utal. (Kecskeméti, 2006)
9
4. ábra Marubozu, Kalapács és Hullócsillag, saját szerkesztés
Forrás: (Kecskeméti, 2006)
A gyertya különböző kinézeteire különböző elnevezések születtek a történelem
során. Ma már az alakzatok széles tárháza áll rendelkezésre a kereskedők számára,
amelyeknek egyik lehetséges csoportosításánál megkülönböztethetünk trenderősítő és
trendfordító alakzatokat. Ilyen egyedi gyertya például az ábrán baloldalt található marubozu,
aminek nincsen kanóca sem felül, sem alul. Ez azt jelenti, hogy az alakzat keletkezésének
napján erős eladási hangulat uralkodott a piacon és a maximum ár volt a nyitó ár, valamint
a minimum ár volt a záró ár is egyben. Előfordulásakor általában növekvő trend végét, vagy
trenden belül annak megerősítését jelenti. Természetesen ennek ellenkezője is megtörténhet,
ilyenkor a gyertya teste fehér színű. A középső alakzatot kalapácsnak nevezik. A kalapács
mindkét irányú trendben előfordulhat, de általában csökkenő trendben jelenik meg. ilyenkor
a hosszú lefelé nyúló kanóc a trend mélypontja is egyben. A jobb oldali hullócsillag
gyakorlatilag egy fordított kalapács. Az alakzat emelkedő trendek esetén jelezhet előre egy
fordulatot. Attól függően, hogy milyen erős a jel, a test lehet fekete és fehér színű is, de a
fekete színt tekinthetjük erősebbnek. (Kecskeméti, 2006)
2.1.2. Trendek és alakzatok
2.1.2.1. Trendek
A trend a technikai elemzés alapja. A piacon uralkodó mozgásirányra utal, amelynek
kialakulásában a piaci várakozások és váratlan események is szerepet játszanak. Alapvetően
két irányú trendről beszélhetünk, az egyik az emelkedő, a másik a csökkenő trend. Előbbinél
a lokális minimumok és maximumok egyre nagyobb értéket vesznek fel, míg a csökkenő
trendnél ennek ellentéte történik. Ha nem állapítható meg egyértelmű irány, oldalazásról
beszélhetünk. A trendek legalább két csúcspont összekötésével adhatóak meg, emelkedő
10
trend esetén a mélypontok, csökkenő trend esetén a csúcspontok a mérvadóak. (Portfolio,
2008)
5. ábra Emelkedő trend
Forrás: (Prohardver.hu, 2009)
A Dow elmélet szerint, amely nevét megalkotójáról, az amerikai pénzügyi
újságíróról és a technikai elemzés úttörőjéről Charles Henry Dowról kapta, a piacon három
trend uralkodik az időtáv függvényében. Így különbséget teszünk elsődleges (primer),
másodlagos (szekunder) és kicsi (minor) trend között, melyek egyszerre figyelhetőek meg a
piacon. (Végh, 2016)
A legnagyobb jelentősége az elsődleges trendnek van, ez jelzi az árfolyam fő irányát,
azaz azt, hogy bika- vagy medvepiacról beszélhetünk. Ennek a trendnek a hossza egy évnél
több, akár évtizedes is lehet. A szekunder trend az elsődleges trenddel mindig ellentétes,
valamilyen jelentősebb csökkenés a bikapiacon vagy növekedés a medvepiacon. Ez a trend
pár héttől néhány hónapig szokott tartani. A harmadik trend a napi fluktuációban jelenik
meg. Iránya véletlenszerű, egy-két naptól néhány hétig tarthat. Amellett, hogy más-más
időtávokon figyelhető meg a három trend, még az is elmondható róluk, hogy csak a minor
(kicsi) és a szekunder (másodlagos) trend az, amit képesek az intézményi befektetők
befolyásolni. Az elsődleges trenddel ilyenre nem képesek. (Végh, 2016)
Az elmélet az elsődleges trendet emellett még három szakaszra bontja, a
felhalmozási, felívelési és a kiterjedési szakaszokra. Az egyes részek kialakulása az
informáltság eltérő mértékével magyarázható. Az felhalmozási szakaszban vásárolnak a
legjobb információkkal rendelkezők, majd őket a technikai elemzők követik, majd a
11
kockázatkerülő befektetők is megjelennek, de ilyenkor már az első szakasz vásárlói
kezdenek eladni. (Végh, 2016)
2.1.2.2. Alakzatok
Az árfolyamok megfigyelése során a technikai elemzők azt vették észre, hogy a
grafikonokon rendre felbukkannak bizonyos minták, alakzatok, amik nagy valószínűséggel
képesek előre jelezni a várható mozgásokat. Ezek a geometriai alakzatok két csoportra
oszthatóak, egyrészt vannak trendváltó alakzatok, amelyek egy adott trend végét jelzik,
ilyenkor érdemes a nyitott pozíciókat lezárni. A másik csoport a trenderősítő alakzatok,
amelyeknél a nyitott pozícióinkat tarthatjuk, hiszen a trend folytatódik a jövőben is. Minden
alakzat megfigyelhető napon belüli, napi, heti és havi chartokon is egyaránt. (Kecskeméti,
2006)
Példák trendfordulót jelző mintákra:
6. ábra Fej-váll alakzat
Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013)
A fej-váll alakzat egyszerűen felismerhető a két szélső, kisebb és a középső nagyobb
csúcsából. A minta kialakulása során a felfelé tartó mozgásokat egy kisebb, a korrekciókat
pedig egyre nagyobb forgalom jellemzi. A mélypontokat összekötő egyenest nyakvonalnak
is szokás nevezni. (Potori, 2013)
7. ábra Dupla csúcs
Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013)
12
Példák trenderősítő mintákra:
8. ábra Ékek
Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013)
Az ékeknél az árfolyam egyre szűkülő sávban mozog, és a csúcspontokat összekötő
vonalak egy irányba mutatnak, amelyek csak a formációtól távol végződnek csúcsban. Az
alakzat kialakulása mindig ellentétes a trenddel, emelkedő trendet lefelé, csökkenő trendet
felfelé mutató ék tör meg. Az ékek kialakulása egyre csökkenő forgalom mellett történik
meg. (Potori, 2013)
9. ábra Zászló alakzatok
Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013)
2.1.3. Statisztikai eszközök
A statisztikai eszközökön belül a mozgóátlagokról lesz szó, amelyek arra szolgálnak,
hogy az árfolyam ingadozásait kisimítsák és jól láthatóvá, felismerhetővé tegyék az aktuális
trendet. A trend meghatározásán kívül hasznosak lehetnek még a támasz, illetve ellenállás
szintjeinek meghatározására is. (Végh, 2016)
Mozgóátlag számításakor egy idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk értéket, hogy a
t-edik elem körül átlagoljuk az elemeket. Ahogy az időben haladunk előre, a legrégebbi
elemek kiesnek és helyüket az idősor új elemei veszik át. A leggyakoribb időtávok, amelyre
mozgóátlagot számolnak 10, 20, 30, 50, 60, 100 és 200 nap. (Végh, 2016)
A három legismertebb és leginkább használatos mozgóátlag
13
Egyszerű mozgóátlag (SMA - simple moving average)
Az egyszerű mozgóátlagot egy egyszerű számtani átlagszámítással kapható meg. Az
SMA annak ellenére is az egyik legnépszerűbb eszköz, hogy a piaci folyamatokra csak késve
reagál, valamint az időszaki adatokat egyforma súlyozással veszi figyelembe. (Végh, 2016)
𝑆𝑀𝐴 = 𝑃[1]+𝑃[2]… 𝑃[𝑁]
𝑁 (1)
(N = periódusok száma, P = részvényár)
Exponenciális mozgóátlag (EMA - exponential moving average)
Az EMA az egyszerű mozgóátlaggal szemben a frissebb adatokat nagyobb súllyal
veszi figyelembe. A súlyozásnak nincsen egyértelmű szabálya. Mivel az EMA az új adatokra
érzékenyebben reagál, a lehetséges trendfordulókat is hamarabb jelzi. (Végh, 2016)
𝐸𝑀𝐴 = 2
𝑁+1∗ 𝑋[𝑖] + (1 −
2
𝑁+1) ∗ 𝐸𝑀𝐴[𝑖 − 1] (2)
(N = periódus száma, X[i] = legutolsó ár, EMA[i-1] = előző napi mozgóátlag)
Súlyozott mozgóátlag (WMA - weighted moving average)
A súlyozott mozgóátlag hasonlóan az exponenciális mozgóátlaghoz, a frissebb
adatoknak nagyobb szerepet tulajdonít. A különbség a súlyoknál van, ugyanis a WMA
esetében azok nem exponenciálisan emelkednek. (Végh, 2016)
𝑊𝑀𝐴 = ∑ 𝑊𝑡
𝑛𝑡=1 ∗𝑉𝑡
∑ 𝑊𝑡𝑛𝑡=1
(3)
(V = jelenlegi érték, W = súlyozási faktor, n = periódusok száma)
2.1.4. Indikátorok, kombinált eszközök
Az indikátor egy olyan számsor diagramja, amely a múltbeli adatokból, matematikai
formulák segítségével szerkeszthető meg és a múlt törvényszerűségeit figyelembe véve
következtet a jövő ármozgásaira. A törvényszerűség fontos szerepet játszik, ugyanis ezek
ismeretéből lehetséges a jövőbeli előrejelzéseket elkészíteni. Ugyanakkor nem létezik olyan
indikátor, amely teljes egészében kielégíteni a piaci feltételeket. Az indikátorokat
különbözőképpen csoportosíthatjuk, jelen esetben a csoportosítás a képzés módja szerint
történt. Így megkülönböztethetünk trendkövető, momentum, forgalom alapú és volatilitást
mérő indikátorokat. A trendkövető indikátorok múltbeli árakból képződnek, ezért jelzéseik
késnek viszont ezáltal nagyon pontosnak is mondhatóak. A momentum indikátorok az árak
14
változásából szerkesztődnek, ezáltal a piaci folyamatokkal egy időben vagy előre jeleznek.
A forgalmi alapú indikátorok az árfolyam és a forgalmi adatok együtteséből próbálják
felmérni a piaci helyzetet. A volatilitást mérőek az árváltozások nagyságát írják le, viszont
nem veszik figyelembe az elmozdulás irányát, csak segítenek annak előrejelzésében.
(Kecskeméti, 2006)
2.1.4.1. RSI – Relatív erősség index
Az RSI (relative strength index) a legnépszerűbb indikátorok egyike, amely nem az
árakat, hanem az instrumentum árfolyamának fel le mozgásainak arányát méri százalékos
formában kifejezve. Azért kedvelik az RSI-t mert gyors, a piaccal együtt tud változni,
viszont ez adja a hibáját is, hiszen emiatt sokszor adhat téves jelzést a befektetőknek. Egy
momentum típusú oszcillátor, vagyis a piaci lendületet, hangulatot méri egy 0-tól 100-ig
terjedő zárt skálán. Ezen a skálán két meghatározó szintet különböztetünk meg, amelyek
jellemzően a 30 és 70 értékekhez kötődnek. Előbbi alatt túladott még utóbbi felett túlvett
tartományról beszélhetünk. (Portfolio Trader, 2007)
Az indikátort figyelve akkor célszerű vételi pozíciót felvenni, ha az kijön a túladott
tartományból. Maga J. Wilder, az RSI kitalálója írta le 1978-ban kiadott könyvében, hogy
ha 30-as szint fölé emelkedik az indikátor, akkor az bullish jelenségre utal. Ugyancsak vételt
jelez, ha egy emelkedő trend korrekciója után az RSI eléri az 50-es szintet, ami ilyenkor
ellenállásnak is tekinthető, és onnan újra elrugaszkodik. (Portfolio Trader, 2007)
Az RSI használata során magán az indikátor vonalán is alkalmazhatunk a technikai
elemzésből vett eszközöket. ugyanúgy, mint az árfolyamgörbéken. Támaszok, ellenállások,
trendvonalak rajzolhatóak az RSI-re, sőt alakzatokat is megfigyelhetünk rajta. Az alábbi
grafikonon például látható, hogy a DAX index görbéje alatti RSI-n egy dupla alj alakzat
rajzolódott ki, ami így előbb adott vételi jelzést, mint az árfolyamgörbén úgyszintén
megfigyelhető hasonló formáció. (Portfolio Trader, 2007)
15
10. ábra RSI (Relative Strength Index)
Forrás: (Trader.Portfolio.hu, 2018)
2.1.4.2. Bollinger szalag
11. ábra Bollinger szalag
Forrás: (Metatrader.com, 2018)
A Bollinger szalag az 1980-as évek elején jelent meg, kifejlesztése John Bollinger
nevéhez fűződik. Az indikátor az árfolyamok volatilitását hasonlítja össze a termék árával.
Gyorsan reagál az ár mozgásaira, és egyből megmutatja az árfolyamok fel- illetve lefelé
történő kilengéseit. (Portfolio, 2007)
Maga az indikátor, ahogy az ábrán is látható, három szalagból áll. A középen futó
görbe egy egyszerű mozgóátlag, amely általában 20 napos szokott lenni, de a 14 és 25 napos
16
mozgóátlagokkal hasonlóan jól működő jelzésrendszert kaphatunk. A felső, második szalag
a mozgóátlag, hozzáadva a termék szórásának kétszeresét, a harmadik, alsó szalag pedig a
mozgóátlag, levonva belőle a termék szórásának kétszerese. A szórás ebben az esetben az
áringadozás mértékét adja meg, számításánál az adatok átlagtól való eltérésével számolunk.
A definíció szerint az indikátor megpróbálja meghatározni a magas és alacsony árak
viszonylagos fogalmát. A felső szalag elérésekor magas, az alsó szalag elérésekor alacsony
árról beszélhetünk, de a szalagok elérése és az azokból való kilépés önmagában nem jelent
sem vételi sem eladási opciót. A trendfordulók előrejelzésére általában más indikátorokkal
együttesen használják, leginkább olyanokkal, mint az RSI vagy a CMF (Chaikin Money
Flow), de semmiképpen sem trendkövető és volatilitást mérőekkel, mivel ezeket maga a
Bollinger szalag is tartalmazza. (Portfolio, 2007)
Árcsatorna típusú indikátornak is nevezhetjük, amely maga alakítja ki a csatorna
szélességét. A szalag feltételezései közé tartozik többek között, hogy a csatorna beszűkülése
általában jelentős elmozdulást valószínűsít, ha valamelyik szélső szalagot eléri az árfolyam,
akkor a trend folytatódik, vagy ha az árfolyam átüti a mozgóátlagot, akkor a másik szélső
szalagot is eléri. (Portfolio, 2007)
2.1.4.3. Fibonacci vonalak
12. ábra Fibonacci vonalak
Forrás: (Traderslaboratory, 2018)
17
A Fibonacci vonalak egy elterjedt és kedvelt technikai elemzési eszköz. Sikere
egyszerűségében, és abban rejlik, hogy egyértelmű támasz és ellenállás szinteket jelöl ki.
A vonalak a Fibonacci számsorozatból származnak, amelyet úgy képezünk, a nulladik tagot
nullának, az első tagot pedig egynek vesszük, majd a következő tagot az azt megelőző két
szám összegeként kapjuk meg. A képlete leegyszerűsítve az alábbi. (Portfolio, 2002b)
𝐹𝑛 = 𝐹𝑛−1 + 𝐹𝑛−2 (4)
(F = Fibonacci szám, n = n-edik elem)
Ha a sorozat számait elosztjuk mindig a következő elemmel, a hányados a 0,618 felé
konvergál, ha a nagyobbat osztjuk a kisebbel, akkor pedig 1,1618 felé. Ezt a számot
aranymetszésként is hívták az ókori görögök és ennek arányai mind a természetben, mind az
emberi alkotásokban visszaköszön. Például a virágok alakjaiban, a növények leveleiben
vagy az athéni Parthenónban. (Portfolio, 2002b)
A Fibonacci vonalak berajzolásához két pont közé húzzuk be a segédvonalat, amit a
mélypont és a csúcspont közé szoktak berajzolni. Az ábrán látható emelkedő utáni visszaesés
fordulópontjainak meghatározásakor a 100%-os vonalat a mélyponthoz, a 0%-os vonalat a
csúcshoz illesztjük. Az ábrán a 38,2 és a 61,8%-os szintek képezték az ellenállásokat, amik
természetesen nem áttörhetetlenek, de jelzésértékkel bírnak, és fordulót sejtetnek. Nem tudni
viszont, hogy azért működnek ezek a szintek, mert törvényszerűségeket írnak le, vagy, mert
mindenki figyeli őket. (Portfolio, 2002b)
2.1.4.4. Elliott hullám
13. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés
Forrás: (Végh, 2016)
Az elmélet megalkotása Ralp Nelson Elliott nevéhez fűződik, aki 1939-ben
publikálta a technikai elemzés máig használt hullámelméletét, amely azt mondja ki, hogy a
18
tőke és pénzpiacokon ismétlődő, eltérő mérető és hosszúságú hullámzások figyelhetőek
meg, amelyek felismerésével és azonosításával a tőzsdei árfolyam mozgások előre
jelezhetőek. (Portfolio Trader, 2010)
Feltevése szerint az árak mozgását három elem határozza meg. Az első az alakzat,
ami a hullámzási sémákra és a hullámok alakjára utal. A második elem az arányszám, ami
lehetőséget teremt arra, hogy a hullámok közötti kapcsolat mérhető legyen. A harmadik,
egyben utolsó elem az idő, vagyis a ciklusok hossza, ami az alakzat és az arányszám
pontosabb meghatározásához nyújt segítséget. (Elliott, 2012)
Az ábrán látható alakzat az Elliott elmélet alapja, ami nyolc szakaszból áll. Az ábrán
egy emelkedő és egy csökkenő trend figyelhető meg. Az emelkedő trend 5, az ezt követő
korrekció 3 hullámból áll. A lokális csúcspontok az 1,3 és 5 számoknál vannak és mind egy
növekvő minor trendet jelölnek, a lokális mélypontok, vagyis a korrekciók pedig a 2-es és
3-as pontnál találhatóak, Az emelkedő hullámot követő korrekciós hullámot az A, B, C
pontok mutatják, melyen belül a B pont egy növekvő minor trendnek számít. Az elmélet
alaptétele az, hogy a hullámmozgásokat mindig korrekció követi. (Elliott, 2012)
A növekedési szakasz 5 hullámát impulzus szakasznak is szokás nevezni, amelyre
bizonyos feltételek vonatkoznak. Egyrészt a második hullám nem jöhet vissza az első hullám
100%-ig. A negyedik hullám sem jöhet vissza a második hullám 100%-ig, valamint a
harmadik hullám soha nem lehet a legrövidebb hullám. (Elliott, 2012)
2.2. A fundamentális elemzés
A fundamentális elemzés a részvények általános állapotát vizsgálja. Nagyobb
területre összpontosít, és a technikai elemzéstől eltérően nem a grafikonokból és
árfolyammozgásokból, hanem mélyebbre ásva, a számadatokból nyeri az információt és
dolgozza fel azokat. Az elemzések során elsősorban arra keresendő a válasz, hogy mi áll az
árfolyammozgások hátterében és a társaság működése, eredményessége mellett az adott
iparág helyzete és makrogazdasági tényezők is a vizsgálat tárgyát képezik. Az elemzők
megpróbálják előre jelezni azokat a tényezőket, amelyek a nyereség jövőbeli alakulásához
vezetnek. Ehhez különböző vállalatértékelési eljárásokat használnak, hogy meghatározzák
az adott társaság és részvényeinek reális értékét az aktuális vagy egy későbbi időpontra
vonatkozóan. A fundamentális elemzők szerint a piacok logikusak, és kevéssé meghatározó
esetükben a lélektani tényező. (Malkiel, 2001)
Azáltal, hogy a fundamentális elemzés a társaság működését, eredményességét
vizsgálja, sokkal jobban képes a spekulatív árfolyammozgások okozta szélsőséges
19
kilengések kezelésére. Általában a fundamentális elemzés hátrányaként a bonyolultságát és
jelentős erőforrásigényét szokták említeni. Ehhez az elemzési fajtához sokrétű pénzügyi és
vállalatértékelési, számviteli ismeretekre van szükség, s az eredmények tesztelhetősége
nehéz. Gyakori negatív kritika még, hogy nem foglalkozik a pszichológiai tényezőkkel.
Emellett három potenciális hibaforrást szoktak felhozni az elemzéssel kapcsolatban.
Egyrészt azt, hogy megeshet, hogy az információ és az elemzés pontatlan. A mai
információtömegben már amennyit nyer a befektető a helytálló híreken, azt mind el is
bukhatja a téves információkkal. Másrészt az elemző becslései is hibásak lehetnek a várható
értékre vonatkozóan. Ilyen esetben az információk feldolgozása már történhet helyesen, az
értékbecslés viszont még mindig lehet téves, amely végső soron ugyanoda vezet, a tényleges
és becsült értékek eltéréséhez. A harmadik hibaforrás maga a tőzsdék érzelmi része, a már
említett pszichológiai rész, amelyet inkább a technikai elemzés vesz számításba. (Malkiel,
2001)
A befektetőket a fundamentális elemzésből leginkább az érdekli, hogy a jövőben
hogyan változik a papírok árfolyama. Akadnak olyan helyzetek, amikor látszólag semmi
nem történik az adott vállalatnál, mégis a részvény értéke hatalmas növekedést vagy
csökkenést mutat egyik napról a másikra. Ez történhet azért, mert a cég a forrásait
eszközvásárlásra fordítja, valamilyen tevékenységre vonatkozó jogot szerez meg vagy épp
projekteket valósít meg és ezt a befektetők mindegyike a maga módján értékeli. Döntő
tényező lehet többek között egy gyorsjelentés, amelyet a tőzsdei társaságoknak jellemzően
negyed- vagy félévente kell közzétenniük attól függően, hogy a Budapesti Értéktőzsdén
milyen kategóriába vannak sorolva. A jelentések tartalmazzák a társaság adott lezárt
időszakra vonatkozó legfontosabb adatait, amelyekből a befektetők fontos információkhoz
juthatnak. Ilyen fontos elemek például az eredménykimutatás, cash-flow kimutatás,
termelési adatok, tőzsdei bejelentések az adott időszak alatt stb. Az adott vállalattal
kapcsolatos várakozások, és a jelentésben szereplő tényleges eredmények közötti különbség
az, ami ilyenkor pozitív vagy negatív irányú eltérést okoz az árfolyamban. Amikor a vártnál
nagyobb mértékű profitot jelentet meg a cég, valószínűleg emelkedés fog történni, ellenkező
esetben pedig árfolyamcsökkenésre számíthatunk. Fontos megjegyezni viszont, hogy egy
periódus negatív számai még nem feltétlenül idéznek elő csökkenést, ha azok például
egyszeri tényezők miatt történtek, vagy a vállalat jövőbeli kilátásai ezáltal jobbak lettek.
Másik döntő tényező a vállalatfelvásárlások, amelyeket megítélni nem könnyű feladat, így
az árfolyam mozgása sem éppen egyértelmű. A legfontosabb kérdés természetesen az
eredménynövelő hatás, és a megtérülés várható ideje. Általában a nemzetközi piacokon a
20
felvásárló cég árfolyama a felvásárlás bejelentésekor csökken, hosszabb távon viszont ennek
ellenkezője tapasztalható. (Portfolio, 2008)
2.2.1. Pénzügyi mutatószámok
Egy vállalat esetében számtalan olyan numerikusan leképzett számviteli
információ keletkezik, amely önmagában nem hasznosítható, és további feldolgozást,
átalakítást igényel, hogy abból a múltra vonatkozó és jövőbeli elemzéseket,
kimutatásokat lehessen készíteni és a különböző érdekhordozók számára felhasználható
legyen a döntéseik meghozatalakor. Ilyen érdekhordozók például a tulajdonosok, akik
kíváncsiak az általuk befektetett tőke hozamára, a társaság osztalékfizetési képességére
vagy éppen arra, hogy a vállalat tevékenysége milyen eredményekkel valósul meg.
Ugyanígy számos információt igényelnek a potenciális befektetők, a hitelezők, de még
a munkavállalók és a kormányzat is. Ezen igények kielégítésére szolgálnak a pénzügyi
mutatószámok, amelyek egy általános képet adnak a vállalat gazdálkodásáról, vagyoni -
, pénzügyi – és jövedelmezőségi helyzetéről. Emellett segítséget nyújtanak az esetleges
problémák feltárásában, azok forrásainak megtalálásában, nem szolgálnak viszont
megoldással rájuk. (Musinszki, 2016)
A bankok üzemgazdasági szempontból vállalkozásoknak tekinthetőek. A piac
szereplőiként pénzügyi közvetítő szerepet töltenek be. Üzleti vállalkozásként a cél
elsősorban a profitszerzés, a nyereségesség, aminek érdekében kockázatot kell vállalnia
a bankoknak, viszont azáltal, hogy a gazdaság szereplőit összekötő egységek is, a
biztonságos működés is fontos elem. Ebből adódik az a három elv, amit a leginkább szem
előtt kell tartania a bankoknak és amit „mágikus háromszög”-nek is szokás nevezni,
ugyanis egyszerre sohasem tudnak teljesülni ezek az elvek. A jövedelmezőségnél a
legfontosabb, hogy a bank nyereségesen tudjon gazdálkodni, és tulajdonosainak
osztalékot fizethessen. Likviditás szempontjából egyrészt a rövidtávú likviditás
lényeges, hogy a bank elegendő jegybankpénzzel rendelkezzen ahhoz, hogy kielégítse
betétesei és hitelfelvevői pénzigényét az adott pillanatban, másrészt a hosszú távú
fizetőképesség, hogy kötelezettségeinek hosszú távon is eleget tudjon tenni. (Gál, 2010)
Ezen logika mentén kerül bemutatásra a továbbiakban néhány mutatószám,
amelyek a jövedelmezőségen és likviditáson túl a fizetőképességet és a részvény értékét
mutatják meg.
A bankok likviditásánál olyan eszközöket vizsgálunk meg, amelyek gyorsan és
egyszerűen pénzzé tehetőek, ezáltal biztosítva a bank fizetőképességét. Ilyen eszközök
21
jellemzően a képletben is megtalálható készpénz, jegybanki betétek, bankközi
kihelyezések és az értékpapírok. Ezek arányát nézzük meg a teljes eszközállományon
belül. Mutatók szempontjából egy elsődleges és egy másodlagos likviditási mutatóról
beszélhetünk. A kettő közötti különbség az, hogy a másodlagos mutató az értékpapírokat
is a likvid eszközökhöz sorolja, így az egy tágabb, és ezáltal egy magasabb értéket
eredményező mutató. A bank likviditásának helyzete annál kedvezőbb, minél nagyobb
számot kapunk a képletek megoldásakor. (Bagaméry, 2011)
Elsődleges likviditási mutató: 𝐾é𝑠𝑧𝑝é𝑛𝑧+𝐽𝑒𝑔𝑦𝑏𝑎𝑛𝑘𝑖 𝑏𝑒𝑡é𝑡+𝐵𝑎𝑛𝑘𝑘ö𝑧𝑖 𝑘𝑖ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑧é𝑠𝑒𝑘
Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧 (5)
Másodlagos likviditási mutató: 𝐾é𝑠𝑧𝑝é𝑛𝑧+𝐽𝑒𝑔𝑦𝑏𝑎𝑛𝑘𝑖 𝑏𝑒𝑡é𝑡+𝐵𝑎𝑛𝑘𝑘ö𝑧𝑖 𝑘𝑖ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑧é𝑠𝑒𝑘+É𝑟𝑡é𝑘𝑝𝑎𝑝í𝑟𝑜𝑘
Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧
(6)
Ebbe a kategóriába sorolható még, és sokat elárul a bank üzletpolitikájáról a teljes
hitelállomány / teljes betétállomány aránya, vagyis a betétfedezet, amely ha 100%-nál
magasabb értéket mutat, agresszív üzletpolitikáról beszélhetünk, hiszen ilyenkor több a
kihelyezett hitelek mennyisége a betétek mennyiségétől. 100% alatti értéknél a bank
működése biztonságosnak tekinthető, viszont jövedelmezősége emiatt rosszabbul alakul.
(Nagy & Vonnák, 2012)
Fizetőképesség szempontjából a legfontosabb a bank saját tőkéje, ugyanis ez teszi
lehetővé a felmerülő veszteségek fedezését. A saját tőke egyik jellemző eleme az
általános tartalék, amelyet a Htp. előírásainak megfelelően az adott évi adózott
eredményből kell elkülöníteni és mértéke 10%. Emellett a bázeli kritériumok miatt a
nemzetközi tevékenységet folytató bankoknak tőkemegfelelési mutatót is kell
számolniuk és a Htp. is előír a magyar pénzintézetek számára egy képletet, amelyben a
számlálót a szavatoló tőke alkotja. A mutatónak mindkét esetben legalább 8%-nak kell
lennie. (Gál, 2010)
Bázeli tőkemegfelelési mutató: 𝐴𝑙𝑎𝑝𝑣𝑒𝑡ő 𝑡ő𝑘𝑒+𝐴𝑙á𝑟𝑒𝑛𝑑𝑒𝑙𝑡 𝑡ő𝑘𝑒
𝐾𝑜𝑐𝑘á𝑧𝑎𝑡𝑜𝑘𝑘𝑎𝑙 𝑠ú𝑙𝑦𝑜𝑧𝑜𝑡𝑡 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦 (7)
22
A tőkeáttételi mutató szintén arra szolgál, hogy általa felmérhető legyen a bank
hosszú távú pénzügyi fizetőképessége. A saját tőke és a bank eszközállománya közötti
viszonyt fejezi ki. Minél kisebb a saját tőke aránya, annál kevésbé képes a hitelintézet
eleget tenni kötelezettségeinek, és működése annál instabilabbá válik ezáltal. (Takács,
2015)
Tőkeáttétel: 𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒
Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑓𝑜𝑟𝑟á𝑠 (8)
Ahogy a vállalatoknak, úgy a bankoknak is a profitszerzés az egyik legfontosabb
céljuk. Ezt a legjobban az eredménykimutatások és jövedelmezőségi mutatók
segítségével vizsgálhatjuk meg. A leggyakrabban használt ilyen mutató a tőkearányos
nyereség, amely a nyereség és a tőke arányát adja meg. (Gál, 2010)
ROE: 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑢𝑡á𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦
𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒 (9)
Használatos még az eszközarányos nyereség mutató is, amivel az nézhető meg,
hogy a bank vezetése milyen hatékonyan hasznosította a rendelkezésére álló forrásokat.
ROA: 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑢𝑡á𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦
Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧 (10)
A ROA és a ROE mutató esetén is használható még a számlálóban az adózás
előtti eredmény, ezáltal az országonként eltérő adózási különbségek kiküszöbölhetőek
és könnyebbé válhat a vállalatok összehasonlítása. A jövedelmezőségi mutatóknál
említhető még a nettó kamatmarzs is, amely a hitelekből származó kamatok és a betétek
után fizetendő kamatok közötti különbségből adódik. A kamatmarzs aránya függ a
hitelintézet kihelyezési képességétől, és az aktív valamint passzív kamatszínvonaltól,
valamint az adott piacon uralkodó versenyhelyzettől és nyomástól is. (Bagaméry, 2011)
A hatékonysági mutató, ahogy a nevében is szerepel, a bank hatékonyságát méri,
azaz, hogy a menedzsment milyen eredményességgel képes a rendelkezésre álló
forrásokat felhasználni, mit tud kihozni az adott eszközállományból. Az alábbi három
mutató ezt próbálja egyszerűen bemutatni, összevonva és aztán elosztva egyes
23
eredménykategóriákat egymással. Mindjárt az első mutatónál a bank összes kiadása
kerül összehasonlításra az összes bevételével. Természetesen akkor ideális a kapott
érték, ha minél alacsonyabb, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak kevés kiadása van a
bevételeihez képest. A következő mutatónál az mérhet, hogy a bank az
eszközállományára mennyit költ, mennyit tesznek ki hozzá képest a működési költségek.
A működés költségei közé sorolhatjuk a személyi jellegű kiadásokat, az értékcsökkenést
és az egyéb működési költségeket, mint például adminisztrációs, fenntartási költségek
stb. Az adózás előtti eredmény és összes bevétel páros hányadosából az derül ki, hogy a
bank a bevételeivel hogyan tudott gazdálkodni, mennyi kiadása volt még az adófizetés
előtti eredményhez eljutott. Ha magas a kapott érték, azt jelenti, hogy az összes
bevételből csak minimális kiadások voltak, és a bevétel nagy része megmaradt a banknál.
(Bagaméry, 2011)
Kiadás / bevétel: Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑘𝑖𝑎𝑑á𝑠
Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑏𝑒𝑣é𝑡𝑒𝑙 (11)
Működési költségek / mérlegfőösszeg: 𝑀ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘
𝑀é𝑟𝑙𝑒𝑔𝑓őö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑔 (12)
Adózás előtti eredmény / Összes bevétel: 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑒𝑙ő𝑡𝑡𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦
Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑏𝑒𝑣é𝑡𝑒𝑙 (13)
A cég értékelése során bevonhatóak még a tőzsdei árfolyamok is az elemzésbe,
ezáltal olyan piaci mutatók keletkeznek, amelyek gyors képet adnak a vizsgált cégről.
Ide sorolható az egy részvényre jutó eredmény (EPS), amely a vállalat eredményét osztja
le a részvények számával, amiből látható, hogy egy részvényre vetítve mekkora az adott
évben a cég eredménye. (Rotyis, 2001)
EPS (Earnings Per Share): 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑢𝑡á𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦
𝑅é𝑠𝑧é𝑛𝑦𝑒𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 (14)
Az EPS-t felhasználva kiszámítható a P/E (Price/Earnings) mutató is, ami pedig
azt jelzi, hogy hányszoros árat kell fizetni a cég részvényéért az eredményhez képest. Ezt
az aktuális piaci árfolyam és az EPS (Earnings per share) hányadosaként kapjuk. Ebből
a számból már a kereskedőnek kell döntenie arról, hogy a részvény olcsónak vagy
drágának tekinthető-e. A mutatót önmagában általában nem szokták értelmezni, mindig
egy adott ágazat többi szereplőjével, vagy ha a részvény egy adott index vagy
24
részvénykosár tagja, annak átlagos P/E mutatójával kerül összevetésre. Az árfolyamot a
könyv szerinti értékkel is el lehet osztani (Price/BookValue). Ha minden eszközt pénzzé
teszünk, és ebből kifizetjük a fennálló hiteleket, akkor a maradék pénzösszeg a
részvényesek tulajdona. A részvényérték általában magasabb, mint az előbb említett
pénzösszeg. Ha 1 alatti számot kapunk, elmondható, hogy a vállalat alul van értékelve,
mivel kevesebbet ér a részvény, mint amennyi saját vagyoni értéke van a cégnek.
(HunTraders, 2018)
P/E (Price / Earnings): 𝐴𝑘𝑡𝑢á𝑙𝑖𝑠 𝑝𝑖𝑎𝑐𝑖 á𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚
𝐸𝑃𝑆 (15)
P/BV (Price / Book Value): 𝐴𝑘𝑡𝑢á𝑙𝑖𝑠 𝑝𝑖𝑎𝑐𝑖 á𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚
𝐾ö𝑛𝑦𝑣 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑖𝑛𝑡𝑖 é𝑟𝑡é𝑘 (16)
A piaci mutatók között említhető még az osztalékhozam, ami a várható osztalék
és az árfolyam arányaként adható meg. Segítségével kiszámítható, hogy a
részvényeinkre kifizetett osztalék mekkora hozamot eredményezett az adott évben.
Adódhatnak olyan helyzetek is egy tőzsdén jegyzett vállalat életében, mikor nem tud az
üzleti év eredményéből osztalékot fizetni, ilyenkor az osztalékhozam is 0 lesz.
(HunTraders, 2018)
2.2.2. Makrotényezők és mikrotényezők
A fundamentális elemzés keretein belül nem csak könnyen mérhető, számokkal
kifejezhető információkból vizsgálható meg egy részvény állapota, hanem lehetőség van
olyan szempontokat is figyelembe venni, amelyek szubjektív elemeket tartalmaznak, így
téve sokkal mélyrehatóbbá és sokrétűbbé az elemzésünket. Ide tartoznak többek között olyan
az innováció, gazdasági fejlesztés, a menedzsment színvonala, a vállalat történelme, a
múltban bekövetkezett események hatásaira vonatkozó információk, amelyeket egy
pénzügyi beszámolóból nem tudhatunk meg, viszont hatással vannak a részvény értékére.
Ezek a viszonylag szubjektív elemek csoportosíthatóak, így megkülönböztethetünk
makro- és mikrotényezőket, aszerint, hogy azok közvetetten vagy közvetlenül befolyásolják
az árfolyamot és a vállalat működését, gazdálkodását.
A makrotényezők a vállalat tágabb környezetét mutatják be. Ezen belül a különböző
szempontokat három nagy kategóriába sorolhatjuk, amelyek az alábbiak:
Nemzetközi gazdasági helyzet
Hazai gazdasági helyzet
25
Ágazat helyzete
A nemzetközi gazdasági helyzet, ahogy a neve is mutatja, a világ gazdaságának, a
globális trendeknek, környezetnek a leírását foglalja magába. A fejlett országok, mint az
Amerikai Egyesült Államok vagy Kína és az Európai Unió gazdaságpolitikája, a
kereskedelemben meghozott döntéseik és számos lépés, tényező hatással van más országok
piacaira is. A várható növekedési kilátások, a kamatok szintje és a tőkeáramlás irányai mind-
mind befolyásolják a vállalatok működését, taktikai és stratégiai tervezésükben számításba
kell venniük ezek alakulását. (Zsombori, 2018)
A hazai gazdasági helyzet már egy jóval közelebbi, konkrétabb képet mutat, amely
valamivel jobban kiszámítható, mint a világban bekövetkező változások. A dolgot talán az
nehezíti, hogy a mai nagyvállalatok, multinacionális cégek már egyszerre több országban is
gyártanak, termelnek, kihelyezett tevékenységet végeznek, így több helyen is számításba
kell venni a gazdaság várható alakulását. Itt is fontos a gazdaságpolitika, a kamatlábak, de
lényeges tényező a mindenkori kormány adópolitikája, a törvényi szabályozások és a
munkaerő összetétele, tulajdonságai. (Zsombori, 2018)
A harmadik szempont, amely szintén nem elhanyagolható, az az adott ágazat
helyzete. Ennél a résznél olyan tényezőkre kell kitérni, mint az ágazat növekedési kilátásai,
mekkora a potenciál az adott szektorban, milyen mértékű a versenyhelyzet és ez hogyan
alakítja az árazást, milyen innovációk és fejlődési lehetőségek érhetőek el, esetleg az ágazati
tevékenységnek vannak-e szabályozó, gátló tényezői. (Zsombori, 2018)
A mikrotényezőknél a fókusz a vállalat belső felépítésére és a közvetlen környezetére
irányul. Ebből a szempontból már sokkal lényegesebb, hogy a cég milyen döntéseket hoz,
hogyan alakítja ki stratégiáját és milyen formában és módon végzi tevékenységét. Ide
sorolható tényezők:
Vállalat termékei
Vállalat vevői, szállítói
Vállalat input jellemzése
Akvizíciós politika
Speciális helyzetek
A vállat termékeinél részletesen megvizsgálható, hogy azok milyen piaci
részesedéssel bírnak, mekkora a versenyhelyzet az ágazat más szereplőivel szemben.
Érdemes-e új termékek kifejlesztésén dolgozni, vagy a meglévőek erősítésével is már
26
előnyre tehető szer. A vállalat vevőinél azt kell vizsgálni, hogy demográfiailag milyen
összetételűek, mekkora a vevőkör más hasonló vállalatokéhoz képest és hogyan szerezhető,
hogyan csábítható még több új vevő a vállalathoz. A szállítóknál a megbízhatóság és
gyorsaság, a szállítókkal szembeni kitettség, és a költségek a mérvadóak. Az input
jellemzésnél minden olyan tényező fontos, ami a belső működésre, szerkezetre utal. Ilyen
például a munkaerő, a vezetés, a menedzsment színvonala, az infrastruktúra, a technikai
fejlettség szintje stb. Megemlíthető még az akvizíciós politika, ha a vállalat felvásárol más
cégeket, magába olvaszt egységeket és terjeszkedik, akkor hogyan teszi mindezt, milyen
forrásból, milyen irányba és országba, a felvásárlások milyen eredményeket produkálnak a
későbbiekben, a cég profitál-e belőle vagy veszteségek érik emiatt. Adódhatnak speciális,
nem várt helyzetek is, akár ismétlődően is, amire a vállalat által adott reakciók, döntések is
befolyásolhatják a részvényeik árfolyamát. (Zsombori, 2018)
2.2.3. DCF modell és DDM modell
A DCF modell, vagyis a diszkontált cash flow modell a cég számára elérhető valós
készpénzáramlásból, az FCFF számból indul ki, amiből beruházásokba kezdhet, vásárolhat
eszközöket vagy hitelt adhat vevőinek. A hátránya viszont az a módszernek, hogy előre több
évre is meg kell határozni ezt az FCFF értéket, ami nagy kockázatot jelent, hiszen számos
olyan esemény adódhat (recesszió, adóemelés), amivel az elemző nem számolhat, és ami
ezáltal jelentősen megváltoztatja a jövőbeni eredményeket. (Zsombori, 2018)
𝐹𝐶𝐹𝐹 = 𝐸𝐵𝐼𝑇 ∗ (1 − 𝑇𝑐) + 𝐴𝑚𝑜𝑟𝑡𝑖𝑧á𝑐𝑖ó + ∆𝐵𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧ö𝑘 −∆𝑀ű𝑘ö𝑑ő 𝑡ő𝑘𝑒 𝑏𝑒𝑟𝑢ℎá𝑧á𝑠𝑜𝑘 (17)
(EBIT – kamatfizetés és adózás előtti jövedelem, Tc – adómérték)
A számításhoz minimum 5-7 év előrejelzéseit kell előre elkészíteni. A következő
lépésben meg kell adni a kiszámított értékek jelenértékét, hogy mennyit ér ma a jövőbeni
pénzösszegünk. Ahhoz hogy ezt meghatározhassuk, szükségünk van a diszkontrátára, ami
nagyban befolyásolja az elemzésünk végkimenetelét. Ez a diszkontráta a vállalat
tőkeköltségével egyezik meg, amit WACC-nak neveznek. Az így kapott jelenértékeket
összeadva kapjuk meg a cég értékét, amit ha elosztunk a részvények darabszámával,
eredményül egy részvény valós értékét tudhatjuk meg. Bár a modell lehet sosem ad pontos
képet a vállalat ténylege értékéről, de néhány dolgot jelez, amire érdemes odafigyelni. Ilyen
például, hogy ha csökken a kockázatmentes hozam, nő a részvény értéke, vagy minél
alacsonyabb kamatú hitelt vesz fel a vállalat, annál többet ér neki. (Pálinkó & Tóth, 2014)
27
Az osztalék alapú értékelés, vagyis a DDM modell az egyik legelterjedtebb
vállalatértékelési módszer, amely a vállalat értékét a jövően elérhető osztalék jelenértékeként
határozza meg. A modell az egy évig birtokolt vállalati részvényt veszi alapul. A modell
azon a feltételezésen alapszik, hogy az osztalék összegét egy évre előre meg lehet becsülni,
ami ezután egyenletesen növekszik. További feltételezés az is, hogy a vállalat nem forgatja
vissza a profitot a növekedés érdekében. Ha számolunk egy bizonyos visszaforgatási
értékkel, akkor a modell alábecsüli az értéket. (Zsombori, 2018)
𝑅é𝑠𝑧𝑣é𝑛𝑦 é𝑟𝑡é𝑘𝑒 = 𝐽ö𝑣ő𝑏𝑒𝑛 𝑘𝑖𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑜𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙é𝑘
𝐵𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡ő𝑘 á𝑙𝑡𝑎𝑙 𝑒𝑙𝑣á𝑟𝑡 ℎ𝑜𝑧𝑎𝑚−𝑂𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙é𝑘 𝑛ö𝑣𝑒𝑘𝑒𝑑é𝑠𝑖 𝑟á𝑡𝑎 (18)
28
3. Az OTP Bank bemutatása
3.1. Történet
A mai OTP Bank jogelődje 1949. március 1-jén jött létre Országos Takarékpénztár
Nemzeti Vállalat néven. Az akkori szovjet mintára kiépített bankrendszerben a Magyar
Nemzeti Bank egyszerre töltötte be a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciókat, azonban
három speciális területre külön pénzintézet létesült. Ezek egyike volt az OTP, amely eleinte
csak lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozott, majd tevékenysége
fokozatosan kibővült. Az 1970-es években a tanácsok pénzügyeinek kezelésével és
ingatlanügyek finanszírozásával is foglalkozhattak. Az 1987-ben bevezetett kétszintű
bankrendszerben pedig már a vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások végzésére is
engedélyt kaptak. (OTP Bank, 2018b)
1990-ben alakult részvénytársasággá a bank, melynek során a nem banki
tevékenységeket leválasztották a hitelintézetről. Ezáltal létrejött egy teljes körű pénzügyi
szolgáltatásokat nyújtó bankcsoport, amely egyebek mellett jelzálogbanki, faktoring, lízing,
alapkezelési szolgáltatásokat is kínált. (OTP Bank, 2018b)
A kilencvenes évek közepén változásokon ment át a hitelintézet. Egyrészt több
lépésben sor került a hitelintézet magánosítására, másrészt kiépítésre került egy korszerű
számítástechnikai rendszer, amely új lehetőségeket nyitott a termék- és
szolgáltatásfejlesztés, valamint a hatékony bankműködés terén. Az OTP Bank innentől
kezdve jelentős figyelmet szentelt az elektronikus csatornákra. (OTP Bank, 2018b)
A bank privatizációja 1999-ben fejeződött be, a részvények külföldi és magyar
intézményi befektetők, valamint magánszemélyek kezébe kerültek. A részvények Budapesti
Értéktőzsdére való bevezetése 1995-ben történt meg, a bankpapír jelenleg a Prémium
kategóriában van, ahova a likvidebb és szélesebb befektetői körrel rendelkező vállalatok
részvényei kerülnek. (OTP Bank, 2018b)
Az OTP Bank teljesítményét a külföldi terjeszkedése, felvásárlásai is növelték,
amelyet 2002-ben egy szlovákiai bankvásárlással indított meg. Ezt további közép- és kelet-
európai bankakvizíciók követték Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában,
Ukrajnában, Oroszországban és Montenegróban is. 2007-ben teljes arculati megújuláson
estek át, amit a csoport bővülése és multinacionális jellege indokolt. (OTP Bank, 2018b)
Napjainkban az OTP közel 18 millió ügyfelet szolgál ki 1500 bankfiókjában, a
legmodernebb csatornákon keresztül és ügynökök által. A Csoport célja, hogy az ügyfelek
29
magas színvonalú, kiszámítható szolgáltatásban részesüljenek. Sikereit mi sem igazolja
jobban, mint az évek során elnyert díjak és kitüntetések, amelyek között szerepel többek
között az Euromoney magazin által odaítélt Kelet-Közép-Európa és Magyarország legjobb
bankja cím, vagy a BÉT által 2017-ben átadott „Év legnagyobb forgalmat elért
részvénykibocsátója” díj. (OTP Bank, 2018b)
14. ábra OTP Bank logók, saját szerkesztés
forrás: (OTP Bank, 2018b)
3.2. Tevékenységei, tulajdonosi szerkezete
Az OTP Csoport ma már nem csak országosan, de regionálisan is meghatározó
szereplő a pénzügyi szolgáltatások terén. Magyarországon kívül 8 országban van jelen, ahol
a bank szolgáltatásai leányvállalatokon keresztül érhetőek el. Bulgáriában a DSK Csoport
stabil profitot termelt az elmúlt 2 évben, az eredmény-hozzájárulása a második legnagyobb
az OTP Csoporton belül. Az orosz leánybanknál javuló tendenciát mutat az adózott
eredmény és ezzel együtt a jövedelmezőség, de a Touch Bank működésének immár
harmadik évében is veszteséges lett, köszönhetően a magas költségszintnek. Az ukrán,
horvát és román teljesítményben is javulás figyelhető meg, még Szerbiában, Szlovákiában
és Montenegróban a prudens céltartalékolással összefüggő veszteségeket kellett
elkönyvelnie a bankcsoportnak. (OTP Bank, 2018d)
A Csoport tagjai:
OTP Bank: Magyarország piacvezető hitelintézete, a Csoport alapját képezi.
Merkantil Csoport: Gépjármű- és eszközfinanszírozással foglalkozik az egyik
legnagyobb autófinanszírozóként az országban.
OTP Alapkezelő: A befektetések széles körét kínálja a lakossági és intézményi
ügyfeleknek. A befektetési alapok piacán vezető szerepet tölt be.
OTP Lakástakarék: Állami támogatásra jogosító lakáscélú megtakarítási
lehetőségeket és lakáskölcsönt kínál.
30
OTP Egészség- és Nyugdíjpénztár, OTP Ingatlanlízing, OTP Jelzálogbank, OTP
Pénztárszolgáltató, OTP Faktoring Követelés- és Vagyonkezelő
15. ábra Tulajdonosi struktúra, saját szerkesztés
forrás: (OTP Bank, 2018c)
A tulajdonosi struktúrából látható, hogy a külföldi befektetők aránya a legmagasabb.
Ebbe a 61,84%-os szeletbe külföldi magánszemélyek, külföldi intézményi/társasági
befektetők, illetve Nemzetközi Fejlesztési Intézmények sorolhatók. A hazai tulajdon
mindössze 26,1%. Az egyéb kategóriában, amely 12,06%, a nem azonosított részvényesek
tartoznak bele.
1. táblázat 5%-nál nagyobb tulajdonosok megoszlása
Név Részvény darabszám Tulajdoni hányad
Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. (MOL) 24 000 000 8,57%
KAFIJAT Zrt. 22 199 077 7,93%
OPUS Securities SA 14 496 476 5,18%
Groupama Csoport 14 340 807 5,12% forrás: (OTP Bank, 2018c)
Az OTP Bankban 5%-nál nagyobb tulajdonjogot jelenleg négy cég birtokol. A
legnagyobb befolyással a MOL Nyrt. rendelkezik, amelynek igazgatósági tagja, korábbi
alelnöke Csányi Sándor, aki az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is egyben. A KAFIJAT
Zrt. egy vagyonkezeléssel, befektetésekkel foglalkozó vállalat, aminek az OTP mellett a
MOL-ban is van befolyása, tulajdonosa pedig az a Megdet Rahimkulov orosz milliárdos, aki
2007-ben Magyarország leggazdagabb embere volt. (Forbes, 2018) Az OPUS Securities SA
2016-ban szerzett 5% feletti tulajdonjogot. A vállalatot 2006-ban az OTP alapította, speciális
0,08%
0,85%
0,97%
24,20%
61,84%
12,06%
Tulajdonosi struktúra
Államháztartás részét képezőtulajdonos
Vezetők és alkalmazottak
Saját részvények
Egyéb hazai befektetők
Külföldi befektetők
Egyéb
31
célra létrehozott projektcégként, ami feltehetően tulajdon átrendezés miatt jött létre.
(Equilor, 2017) A Groupama Csoport Magyarországon biztosítási tevékenységet folytat, az
OTP Bankkal kötött 20 éves partneri megállapodásuk keretében a termékeikkel a
bankfiókokban is lehet találkozni. Tulajdoni hányaduk jelenleg éppen 5% feletti, ami tavaly
március előtt 8% felett is állt, amíg nem adtak túl 8 millió darab részvényen. (Bloomberg,
2017)
A belső struktúrát megvizsgálva az mondható el, hogy a legfőbb irányítási szerv a
Közgyűlés, amelynek összehívásáról az Igazgatóság dönt. Az Igazgatóság a Társaság
ügyvezető szerve, évente legalább 6 alkalommal ülésezik és legalább 5, de legfeljebb 11
tagból állhat. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja határozatlan, vagy 5 éves
határozott időtartamra. Azokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály nem utal sem a
Közgyűlés sem az Igazgatóság hatáskörébe, az elnök-vezérigazgató dönt. A posztot 1992
óta Csányi Sándor tölti be. (OTP Bank Alapszabály, 2018)
3.3. Stratégia, küldetés
Az OTP Bankcsoport stratégiája két fontos pontból áll. Az egyik a részvényesi érték
maximalizálása, a másik pedig, hogy Közép-Kelet-Európa leghatékonyabb és
leguniverzálisabb bankcsoportjává váljanak. Az a cél, hogy az európai élvonalhoz hasonlítva
is kiemelkedőek legyenek. (OTP Bank, 2018i)
A stratégiai célok érdekében mindent megtesznek. Az alkalmazkodás főbb területei a
következőek:
Stabil tőkepozíció és likviditás: a Csoportot a válság sem viselte meg túlságosan, így
a tőkemegfelelése nemzetközi szinten is kimagasló, és ezt állami és piaci
tőkebevonás nélkül sikerült elérni. (OTP Bank, 2018i)
Hitelportfolió kockázat menedzselése: elsődleges fontosságú a válság miatt kialakult
hitelállomány kezelése, a behajtási eljárások eredményességének javítása.
Saját forrásból való növekedés: A Csoport pozíciójának megőrzése és erősítése a
kereslet kielégítése és óvatos hitelezési politika mellett. (OTP Bank, 2018i)
Működési hatékonyág javítása és költségcsökkentés: kiemelt figyelem a költségek
racionalizálása terén és a működési hatékonyság javításánál. (OTP Bank, 2018i)
Betéti- és más forrásgyűjtési termékek értékesítési fókuszba kerülése: A külső
forrásszerzési lehetőségek csökkenése a bankcsoportban is az ügyfélforrások
felértékelődését hozta magával. (OTP Bank, 2018i)
32
A szakmai célok és stratégiák megvalósítása mellett a banknál kiemelt fontosságú a
társadalmi szerepvállalás is. Az OTP minden évben pénzbeli és tárgyi adományokkal segíti
a rászorulókat, önkéntesek von be helyi, többek között környezetvédelmi és egészségügyi
akciók megszervezésébe és lebonyolításába. A sport és a művészet támogatása mellett a
pénzügyi kultúra fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, OTP Fáy András Alapítványuk
kulcsszerepet tölt be a diákok pénzügyi oktatásában. Fiatalok tízezrei vehetnek részt
díjmentes képzéseiken, ahol a pénzügyi tudást saját fejlesztésű, korszerű technikákkal és
módszertannal adják át. Felelős munkáltatóként a munkavállalóknak is igyekeznek olyan
szervezeti és munkafeltételeket biztosítani, ahol hosszú távon megtalálják számításaikat. Az
egyetemről frissen kikerült hallgatókat pályakezdő- és tehetségprogramok várják, a meglévő
munkatársakat pedig szakmai továbbképzések és oktatások. Amellett tehát, hogy a bank
üzleti vállalkozásként magas szintű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, azt is
fontosnak tartja, hogy az emberek bizalmát erősítse és az OTP-ről alkotott képükre pozitívan
hasson. (OTP Bank Fenntarthatóság, 2018)
3.4. Pénzügyi termékek
Az OTP Bank széles ügyfélkört ér el és szólít meg különböző pénzügyi termékeivel.
A 362 bankfiók az ország szinte teljes területének lefedettségét eredményezi. A
magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kínált lehetőségeken túl a társasházak, az
önkormányzatok és külön a nagyvállalatok is fordulhatnak a bankhoz, legyen szó hitelről,
megtakarításról vagy éppen számlavezetésről.
A magánszemélyeknek kínált termékek közül leginkább a hitelek emelhetőek ki. A
lakossági hitelezés ugyanis a legdinamikusabban növekvő terület a tavalyi vagy akár az idei
évet figyelembe véve. A hiteleken belül két nagy csoport figyelhető meg. Az egyik csoport
a lakáshitelek, amelyek további két részre oszlanak, a piaci lakáshitelekre és a támogatott
lakáshitelekre. A piaci lakáshitelek alaptermékeinél többek között minősített fogyasztóbarát
lakáshitelekkel találkozhatunk, amelyek 5, 10, de akár 20 évig is, azaz a futamidő végéig fix
kamattal igényelhetőek, valamint elérhetőek OTP Lakástakarékkal kombinálható, alacsony
törlesztésű termékek is. A kamat mértéke és a THM jellemzően az adósminősítéstől és a
kamatperiódus hosszától függ. A másik csoport a szabad felhasználású hitelek, ahol az OTP
Bank leginkább a folyószámlahitelt, személyi kölcsönt, és a hitelkártyát helyezi előtérbe, de
a kínálatban szerepel még az áruhitel, jelzálog- és adósságrendező hitel is. Az egyik
leggyakoribb termék ezek közül a folyószámlahitel, ami egy díjmentesen igényelhető
hitelkerettel biztosítja az ügyfél számára azt, hogy ha a pénze elfogy, ebből a biztonsági
33
tartalékból költhessen. Amíg az ügyfél nem használja a keretet, fizetnie sem kell érte. (OTP
Bank, 2018f)
Lakossági szempontból fontosak még a bankszámlák és azok fajtái. A hiteligénylés,
a megtakarítások és egyéb banki szolgáltatások akkor elérhetőek az ügyfél számára, ha
rendelkezik számlával a banknál. Az ehhez kapcsolódó lehetőségek terén az OTP igyekszik
minden korosztályra vonatkozóan kielégíteni az igényeket. A fiatalok körében népszerű
Junior számlacsomag már 7 éves kortól igényelhető, és 24 éves korig nyújt kiváló
alternatívát. A számlavezetés díjtalan, és a kártya éves díja is 0 Ft. Ezen felül aszerint, hogy
az ügyfél mennyire igényli pénzügyeinek személyes intézését, a bank 3 számlacsomag
ajánlatot kínál. A Klasszikus csomagot azoknak célszerű választania, akik a bankfióki
ügyintézést részesítik előnyben. Azok, akik online szeretnének pénzügyeikkel foglalkozni,
a Smart számlacsomaggal ezt kényelmesen megtehetik. A két véglet közötti átmenetet pedig
az Aktív ajánlat képezi, egyensúlyt teremtve a személyes és online ügyintézés között. A
magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, akik a banki szolgáltatások teljes körét
szeretnék igényelni elsőbbségi kiszolgálással és szakértők által nyújtott tanácsadással, a
Prémium+ számlacsomagot ajánlja a bank, korlátlan számú díjmentes sms-sel és egyéb
készpénzfelvételi és átutalási kedvezményekkel. Az OTP lehetővé teszi azt is, hogy
weboldalukon saját kezűleg összeállítható legyen egy egyedi csomag, amely ezáltal sokkal
jobban igazodhat az ügyfél igényeihez. Akinek például nagy számban vannak csoportos
beszedései, azok a tranzakciónként felszámított díj helyett egy állandó havi összeget is
fizethetnek ezekért a beszedésekért, ezzel is csökkentve banki költségeiket. (OTP Bank,
2018f)
A vállalkozásokat a bank két részre osztja, külön foglalkozva a nagyvállalatokkal,
akiknek vállalati tanácsadást, beruházási- és forgóeszköz hiteleket nyújtanak a
számlavezetésen és treasury szolgáltatásokon túl. A kis- és középvállalkozások igénybe
vehetik például a Tempó Vállalkozói Hitelt, amelynek elbírálása akár 3 banki munkanapon
belül is megtörténhet, de nekik is járnak a számlavezetési, megtakarítási lehetőségek
ugyanúgy. (OTP Bank, 2018g)
Külön foglalkozik az OTP a társasházakkal is. Különböző üzemeltetési
számlacsomagokat kínál fel a bank aszerint, hogy kis vagy nagyszámú tranzakciót bonyolít
le az adott társasház vagy lakásszövetkezet. Lehetőség van korszerűsítési, társasház felújítási
hitel felvételére is, ha a saját források nem elegendőek a külső és belső felújításokra,
valamint az energia-megtakarítást eredményező beruházásokra. (OTP Bank, 2018h)
34
3.5. Az OTP részvényének története
Az OTP Bank 1990. december 31.-én alakult át részvénytársasággá, akkor még
100%-os állami tulajdonnal. Ezután indult el a privatizációs folyamat, és 1992-ben a
törzsrészvények átalakítása bemutatóra szóló osztalékelsőbbségi részvénnyé. Ugyanebben
az évben az ÁVÜ, majd 94-ben az ÁV Rt. is részvényeket kínált eladásra kárpótlási jegyért
cserébe.1995-ben megtörtént a belföldi nyilvános kibocsátás, külföldi körökben pedig
kedvezményesen értékesíttette a bank részvényeit. Ennek keretében sikerült eladni az
alaptőke 33,43%-át. Az állam részesedése ettől kezdve az alaptőke 25%+1
szavazatelsőbbségi részvényre csökkent. 2 évre rá újabb értékesítésre került sor, ahol az
alaptőke 25%-át adta el a bank. Az állam tulajdona már csak 1 db 1000 forint névértékű
különleges jogokat biztosító részvényre csökkent. 2001-ben a bank osztalékelsőbbségi
részvényből újra törzsrészvényt csinált, így 28 millió darab törzsrészvénnyel és 1 darab
szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezett. 2002 márciusára lezárult a bank részvényeinek
dematerializációja, és az addig 1000 forint névértékű részvények felosztásra kerültek
egyenként 10 darab 100 forintos névértékű részvényre. 2007-ben, a szavazatelsőbbségi
részvény megszűntetéséről szóló törvény következtében az 1 darab, az állam tulajdonában
lévő szavazatelsőbbségi részvény 10 darab 100 forint értékű törzsrészvénnyé alakult. Az
átalakítást a cégbíróság is bejegyezte, a BÉT Zrt. pedig bevezette őket a tőzsdei
kereskedésbe. (OTP Bank, 2018e)
A kibocsátás évében, 1995-ben a részvény nyitó árfolyama 1150 Ft-ról indult, de az
év végi záróárfolyama már csak 945 Ft volt. Ezzel éves szinten 18%-os csökkenést
könyvelhetett el a bank. A következő években, ahogy a BUX index is, úgy az OTP
részvényénél is erős növekedés volt megfigyelhető. Az 1996-os és 1997-es évben is rendre
több mint másfélszeres emelkedést produkált a papír, és 2001-ben, a kibocsátást követő
hetedik év végén már 16 500 Ft-on zárt az árfolyam. Ezután történt meg az 1000 Ft-os
részvények feldarabolása 100 Ft-os részvényekre, így 2002-ben 1640 Ft volt a nyitóérték. A
kétezres évek eleje nagy sikereket hozott a bank számára, ami rendre 20%-os éves
emelkedést eredményezett. A növekvő trendnek a 2008-as gazdasági világválság vetett
véget, amikor is egy év alatt harmadára esett vissza az árfolyam. Innen, nagyjából 2800 Ft-
ról kezdett el visszakapaszkodni a bankpapír, de a válság előtti szinteket csak 2016-ban tudta
újra elérni. 2018 első félévében rekord magasságokban járt a bankpapír értéke, a piaci
kapitalizációja elérte a 3 290 milliárd Ft-ot is (OTP Bank, 2018e)
35
16. ábra Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban), saját szerkesztés
Forrás: (OTP Bank, 2018a)
Az OTP Bank 2000 óta részvényeire osztalékot is fizet, ennek kifizetéséről és
mértékéről minden évben a mindenkori közgyűlés határoz. Az erre vonatkozó általános
szabályokat az Alapszabály tartalmazza. Az ábráról leolvasható, hogy 4 olyan eset volt,
amikor az OTP az üzleti év eredménye után nem fizetett osztalékot. 2002-ben arra
hivatkozva döntött így a közgyűlés, hogy az eredményt inkább a tervezett terjeszkedésre
fordítsa a bank. (HVG, 2003) 2007-ben a konszolidált adózott eredmény 35,6%-kal
kevesebb volt, mint 2006-ban, így a gyenge eredmény volt a nem fizetés hátterében. (Index,
2008) A 2008 és 2009-es években a válság miatt elszenvedett veszteségek miatt maradt el
az osztalék kifizetése. 2010-től viszont újra örülhettek a befektetők, sőt, minden évben emelt
az osztalék mértékén a bank, így a tavalyi évre már rekord magas, a névértékre vetítve 219%-
os osztalék lett kifizetve. (OTP Bank, 2018a)
020406080
100120140160180200220
Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban)
36
4. Az OTP Bank Nyrt. részvényelemzése
4.1. Technikai elemzés
A szakdolgozat e részében a technikai elemzés elméletben bemutatott eszközeit
fogom alkalmazni a gyakorlatban, az OTP részvényárfolyamának 2018. évi első féléves
grafikonján. A különböző technikai módszereket általában egyetlen árfolyamgörbén szokták
használni a kereskedők, a dolgozatomban viszont külön grafikonokon mutatom be az egyes
elemzési eszközöket, hogy azok áttekinthetőbbek és könnyebben megérthetőek legyenek.
4.1.1. Árfolyam és trendek
17. ábra OTP részvény árfolyama, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
Az OTP részvényének árfolyamáról általánosságban elmondható, hogy a tavalyi év
emelkedése 2018 első hónapjaiban tovább folytatódott. A pozitív évkezdés többek között a
2017-ben meghirdetett erős akvizíciós politikának volt köszönhető, amelynek keretében a
felhalmozódott készpénzállományt felvásárlásokra költötte és költi a jövőben is a bank. A
terjeszkedésnek szemmel látható, bíztató eredményei bizalmat ébresztettek a befektetőkben
is, így a bankpapír történelmi csúcsokon járt a januártól márciusig tartó időszakban. A
diagramon jól látható, hogy az árfolyam tartósan 11 000 Ft felett mozgott, a tetőzés február
16.-án volt, amikor is 11 750 Ft-ot ért egy részvény, ezzel beállítva a szintén idén elért 11 730
Ft-os csúcsot. Az emelkedő trend április végén ért véget, amikor egy általános negatív
befektető hangulat következtében az árfolyam az április 26.-ai 11 400 Ft-ról 12 nap leforgása
11 750,0011 410,00
10 560,00
9 600,009 500
9 800
10 100
10 400
10 700
11 000
11 300
11 600
11 900
OTP RÉSZVÉNY ÁRFOLYAMA
37
alatt 7,4%-kal 10 560 Ft-ra esett, és az ezt követő gyors visszapattanás után egy csökkenő
trend jellemezte a részvényt, amely során a tavaly szeptemberben látott szintekre esett vissza
az OTP részvény értéke. A továbbiakban a technikai elemzés már korábban ismertetett
eszközeit felhasználva vizsgálom meg az OTP részvényének árfolyamát az első félévre
vonatkozóan.
4.1.2. Japán gyertya
18. ábra OTP részvény japán gyertya, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
A japán gyertyákból álló grafikon kiváló vizuális segítséget nyújt, hogy egy-egy
trend folytatását vagy megfordulását megjósolhassuk és felismerjük a változó piaci
hangulatokat. A japán gyertyák ismertetésekor említett Marubozu gyertya több ponton is
megfigyelhető az ábrán. A Marubozunak általában nincs vagy csak nagyon kicsi kanóca van.
Felfelé menő trendben, ha fehér színű, a trend erősítését jelenti, még lefelé menő trendben
ugyanez a szín ellenállást jelezhet. Erre látható példa az 1-es számmal ellátott körökben.
Csökkenő trend esetén, fekete színben ugyancsak trenderősítő lehet, emelkedőben pedig
ellenállás. Erre a 2-es számú bekarikázott rész a példa. A következő gyertya a shooting star,
magyarul hullócsillag, aminek a teste lehet fehér és fekete is, a felső kanóca pedig mindig
hosszabb mint a test. Ez a típus felfelé menő trendben szokott megjelenni és egy lehetséges
trendfordulást jelez. A 3-as számú kör egy ilyen hullócsillagot mutat meg, ami ezesetben
tényleg trendforduló volt. A Hammer, vagyis kalapács, lefelé menő trendeknél tűnik fel mint
trendfordító alakzat. Teste a hullócsillaghoz hasonlóan lehet fehér vagy fekete, de a fehér
testű gyertyák erősebb jelzést adnak. A kanóc ebben az esetben alul hosszabb felül pedig
9 500
9 800
10 100
10 400
10 700
11 000
11 300
11 600
11 900
OTP RÉSZVÉNY JAPÁN GYERTYA
1
1
2
3
4
38
csak nagyon kicsi lehet. A 4-es számmal bekarikázott gyertya erre ad példát, igaz a test
fekete színű, így nem tekinthető jelentősnek. Az félév utolsó kereskedési napján egy szinte
tökéletes Marubozu figyelhető meg, ami fehér színben, ahogy azt fentebb írtam, felfelé menő
trendben trenderősítő alakzatként van jelen. Az időszak utolsó szakaszát nézve egy kisebb
emelkedő trend végén található ez az alakzat, így várható a továbbiakban a trend folytatódása
és az árfolyam emelkedése.
4.1.3. Alakzatok
19. ábra OTP részvény alakzatok, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
Az első alakzat, amit megfigyelhetünk a grafikonon, az egy emelkedő háromszög,
ami egyrészt egy emelkedő trendvonalból, másrészt egy ellenállásból áll. Az ellenállás
áttörése egy nagyobb emelkedő trendet vetít előre, ami mint látható, meg is valósul és az
árfolyam meredeken növekszik az alakzat után. A következő egy zászlóforma, ahol egy
meredek trendet egy korrekciós szakasz tör meg. Ilyenkor az árfolyam a trenddel szemben
mozog, de ez csak a trend folytatódását, erősödését jelenti. Az alakzat utolsó része ebből
következően egy újabb, trenddel megegyező irányú szakasz. A harmadik alakzatunk egy fej-
váll alakzat, amely általában trendváltást jelez előre. A középső csúcs a fejrész, ami a trend
folytatására irányuló utolsó próbálkozás, míg a jobb váll már a medvepiac első hullámaként
értékelhető. Az alakzat mélypontjait az úgynevezett nyakvonal köti össze. A grafikon
középső részén egy majdnem szimmetrikus háromszög alakult ki, méretéből adódóan az
9 500
9 800
10 100
10 400
10 700
11 000
11 300
11 600
11 900
OTP RÉSZVÉNY ALAKZATOK
39
utána következő elmozdulás is nagynak ígérkezett. Látható, hogy a föl-le hullámzást egy
nagyobb árváltozás előzött meg, amit utána követett maga a háromszög, ahol a felső és alsó
trendvonalat is egyaránt három csúcs érintette. Az időszak végén egy újabb fej-váll alakzat
figyelhető meg, amely fordítottan, az eredeti alakzat inverzeként jelenik meg. A fej és a
nyakvonal távolságából következtethetünk az árfolyam alakulására, és meghatározható egy
célár is, amely jelen esetben 10 600 és 10 700 Ft közé tehető.
4.1.4. Mozgóátlagok
20. ábra OTP részvény mozgóátlagok, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
A mozgóátlagoknál a 20, 50 és 200 napos átlagok lettek megvizsgálva, amelyek
segítségével meghatározható az árfolyam trendje és a vételi és eladási pontok megadására is
használható eszköz. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb periódusú
mozgóátlagot tör át az árfolyam, annál jelentőségteljesebb a jelzés. A mozgóátlagok egymást
is metszhetik, amely szintén információtartalommal bír a beszállási és kiszállási pontok
megítélésekor. Például, ha a kisebb mozgóátlag fentről metszi a nagyobbat és mindeközben
az árfolyam a mozgóátlagok alatt van, a részvény eladás ajánlott. (Portfolio, 2002a)
Az ábrán fekete pontok jelzik a vételi pontokat, ahol érdemes volt venni a papírból,
és szürkével az eladási pontok figyelhetőek meg. Az első vételi pont február 7.-én figyelhető
meg 11 266 Ft-nál, ahol a 20 napos mozgóátlagot alulról metszi az árfolyam, amely ezután
egy kisebb emelkedésbe kezd, és egészen 11 750 Ft-ig eljut, ezzel egy 4,3% növekedést
produkálva. Ennél erőteljesebb az az eset, amikor a 200 napos mozgóátlagot metszi az
9 500
9 800
10 100
10 400
10 700
11 000
11 300
11 600
11 900
OTP RÉSZVÉNY MOZGÓÁTLAGOK
Utolsó ár 20 napos 50 napos 200 napos
40
árfolyam, 10 688 Ft-nál május 11.-én, ugyanis ezután egészen 11 400 Ft-ig tör fel az érték,
ami egy 6,66%-os emelkedésnek felel meg. Ugyanilyen erős jelzésnek tekinthető, viszont
eladási pontot jelez, amikor az árfolyam felülről metszi a 200 napos mozgóátlagot pár nappal
később, május 16.-án. Az akkori 10 712 Ft-os értékről egészen 9650 Ft-ig zuhan az árfolyam,
ami egy 10%-os esést jelent. A vizsgált szakasz végén látható, hogy az árfolyam tartósan az
50 és 200 napos mozgóátlagok alá kerül, és a 20 naposat is csak néhányszor sikerül áttörnie.
Újabb lendületet egyértelműen az adna az árfolyamnak, ha az 50 és 200 napos átlagokat
tudná újra megközelíteni és áttörni.
4.1.5. RSI
21. ábra OTP részvény árfolyam és RSI, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
Ahogy az az elméleti részben ismertetésre került, a relatív erősség indexnél
alapvetően két szint, a 30 és 70-es értékek a meghatározóak. Ha az érték 70 alá esik, azt
eladási, ha 30 fölé emelkedik, azt vételi jelnek tekinthetjük. Emellett pedig, ahogy az ábrán
is látszik, ha az RSI alul töri át a 70-es szintet, az egy jó beszállási pontnak bizonyul
mindaddig, amíg vissza nem esik 70 alá. Ez figyelhető meg balról az első bekarikázott
részekben. Jellemző még a relatív erősség indexre, hogy erős piacokon nem biztos, hogy 30
alá visszaesik az indikátor. Ilyen emelkedő trendek esetén az 50-es szintet ellenállásnak
tekinthetjük, ahol a korrekció véget ér és innen visszapattan az RSI. Ugyanilyen vételi pontot
9 500
9 800
10 100
10 400
10 700
11 000
11 300
11 600
11 900OTP RÉSZVÉNY ÁRFOLYAM ÉS RSI
2030405060708090
41
jelez, amikor az 50-es szintet áttöri a görbe. Az OTP részvényénél mind a kettőre láthatunk
példát a következő két bekarikázott részben. Az RSI vonalán jól alkalmazhatóak az
árfolyamgörbén ismertetett alakzatok, és az ellenállások is. Az utóbbira a 30-as értéknél
láthatunk további mintát a májusi időszakban, ez a negyedik bekarikázott részlet.
4.1.6. Bollinger szalag
22. ábra Bollinger szalag, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
A Bollinger szalag, aminek hirtelen beszűkülése majd tágulása változást jelez,
kiválóan alkalmazható egy trend irányát jelző technikai eszközzel. A szalagok
meghatározásánál 20 napos mozgóátlagot vettem alapul és ennek alapján számoltam ki az
alsó és felső határokat. Az alábbi grafikonon látható is, hogy január 19.-án 10 970 Ft-nál a
szalag beszűkült és az árfolyam gyakorlatilag a felső korláttal párhuzamosan emelkedett, sőt
át is törte azt és egészen 11 730 Ft-ig felszaladt. Ezután felülről visszaesett a szalagok közé
és érintette a középső mozgóátlagot, amely szintén jelzésértékkel bír, hiszen ilyenkor nagy
valószínűséggel az árfolyam eléri majd vagy az alsó korlátot vagy egészen a felső korlátig
visszapattan. Esetünkben az utóbbi történt meg, és 11 750 Ft-nál elérte majdnem elérte a
felső határt a részvény értéke. Azután látható, hogy a középső mozgóátlagon keresztül újra
az alsó határig elment az árfolyam és aztán vissza megint a felső határhoz. Pár hónappal
később a szalag újra beszűkült, de a változás most ellenkező irányba történt meg, és az április
26.-ai 11 492 Ft-ról leesett az árfolyam egészen 10 550 Ft-ig, majd az alsó korlát érintése
után a középső átlagig visszamenve nem emelkedett tovább, hanem újra beszakadt és eljutott
9 300
9 600
9 900
10 200
10 500
10 800
11 100
11 400
11 700
12 000BOLLINGER-SZALAG
Utolsó ár Mozgóátlag Alsó korlát Felső korlát
42
az alsó határig. Az időszak végén látható, hogy az alsó határhoz közel újra elindult a görbe
és átlépte a mozgóátlag vonalát is, ahonnan felfelé emelkedett tovább. Várhatóan az
árfolyam eléri a felső szalagot is, és valahol a 10 500 Ft körüli szinteken fog mozogni.
4.1.7. Fibonacci vonalak
23. ábra Fibonacci vonalak, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
A Fibonacci vonalak alkalmazhatóságára kiváló példa játszódott le az OTP
árfolyamán június hónapban. A lokális csúcspontból, 10 200 Ft-ból húztam meg lefelé a
vonalakat egészen a mélypontig, 9600 Ft-ig. Az árfolyamon ezután az látszódott, hogy nem
talált ellenállást egyik nevezetes vonalnál sem, hanem a 76,4%-os szint előtt fordult vissza,
hogy utána a 23,6%-os és 38,2%-os vonalak között mozogva kitörjön újra felfelé. A kitörés
eredménye az lett, hogy az árfolyam már a korábbi csúcspontot is elérte, ami ha nem
bizonyul ellenállásnak, a következő szint, ami megállíthatja, az a 138,2%-os, 10 326 Ft-nál.
Úgy vélem ez meg is fog történni, és a görbe visszatér a 0 és 100% közötti tartományba.
Emiatt a jelenlegi árszinthez képest nem számítok számottevő emelkedésre, sőt, az árfolyam
csökkenése következhet be.
10 200,00
9 600,009 500
9 700
9 900
10 100
10 300
10 500
10 700FIBONACCI VONALAK
100%
0%
23,6%
138,2%
38,2% 50%
76,4%
43
4.1.8. Elliott hullám
24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés
Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)
Az Elliott hullámok és azok ismétlődő ritmusa figyelhető meg kétszer is az OTP
árfolyam grafikonján a februártól március végéig tartó időszakban. A hullámok felismerése
és azonosítása az árfolyam mozgásainak előrejelzésében nyújt segítséget. Esetünkben ez
nem valósul meg, mert a bemutatott példák a múltra vonatkoznak. Az időszak végén nem
találtam a hullámokra utaló jeleket, így a gyakorlati rész e szakasza csak az elmélet
szemléltetését szolgálja.
25. ábra Elliott hullám részlet, saját szerkesztés
Forrás: 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés
Az első növekedési szakasz február 6.-a és 16.-a között figyelhető meg. Az első
hullám meredeken emelkedik 11 000 Ft-ról, ami után a második, már korrekciós hullám az
első 68,42 %-ára esik vissza. Aztán a harmadik megint csak emelkedő hullám után az újabb
korrekció már lényegesen kisebb az előzőnél. Az emelkedés vége az ötödik hullám
csúcspontján ér véget, ahol az árfolyam már a 11 750 Ft-ot éri el. A növekedés után a ciklust
lezáró ABC korrekció következik.
9 500
9 800
10 100
10 400
10 700
11 000
11 300
11 600
11 900OTP RÉSZVÉNY ELLIOTT-HULLÁM
1 2
A
44
26. ábra Elliott hullám részlet 2, saját szerkesztés
Forrás: 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés
Március 5.-től egy újabb hullámzás kezdődik, most 11 070 Ft-ról indítva. Az első
hullám megint kitörő, a korrekció utána viszont csak minimális. A harmadik hullám igaz
nem túl hosszú, de nem is a legrövidebb hullám, így megfelel az elméletben megfogalmazott
feltételeknek. A korrekció másodszorra sem túl nagy, ami után a csúcsot a 11 730 Ft jelenti.
Az emelkedés mértéke így elmarad az előzőekben vizsgált hullámsorozattól. A ciklus végén
újra a korrekciós szakasz látható, hasonló lefutással, mint az előző példában.
4.1.9. A technikai elemzés összefoglalása
A vonaldiagrammal ábrázolt árfolyamon látható volt, hogy a részvény május óta egy
lefelé tartó trendben van. Ha csak erre az ábrára hagyatkozom, az mondható el, hogy inkább
érdemes eladni ebben a helyzetben, ugyanis nem valószínű, hogy az árfolyam áttör majd egy
ilyen erős trendvonalat. Ezért ebben az esetben a részvényár további esésére számítok.
A japán gyertya diagramnál az időszak utolsó alakzata egy fehér marubozu, amely
egy kisebb felfelé menő trendben jelenik meg, ezáltal trenderősítő jelzésnek tekinthető.
Emiatt a japán gyertya ábrájából az árfolyam emelkedésére számítok, a részvényt vételre
ajánlom.
Az időszak végén egy fordított fej-váll alakzat rajzolódott ki az árfolyam
grafikonjából, amely egy trendfordulóra, vagyis a részvényár növekedésére utal. A formáció
egy célárfolyamot is ad, amelyet a fej csúcsa és a nyakvonal közötti távolság határoz meg.
Ezt megvizsgálva az árfolyam 10 600 és 10 700 Ft közötti értéket érhet el a jövőben.
A mozgóátlagoknál megfigyelhető, hogy az árfolyam az 50 napos mellett a 200 napos
átlag alá került. Mivel a részvény ára felfelé indult el, véleményem szerint áttöri majd a 50
napos mozgóátlagot, ami lendületet adhat egy emelkedéshez és akár a 200 napos mozgóátlag
áttöréséhez is. Ez azt is jelenti, hogy az árfolyam 10 400 és 10 700 Ft közé is felfejlődhet.
45
A relatív erősség indexnél a görbe a félév végén áttöri az 50-es szintet, ami az
árfolyam grafikonjánál használt támaszokhoz és ellenállásokhoz hasonlóan itt is szolgálhat
támaszként. Az eddigi eszközöket megvizsgálva ezért úgy vélem, hogy az RSI görbe tovább
fog emelkedni a 70-es szint felé haladva, ami így az árfolyamban is meg fog látszani, és
szintén növekedés lesz tapasztalható.
A Bollinger szalagnál, ahogy a félév példáiból láthattuk, ha az árfolyam keresztezte
a középső mozgóátlagot és túlhaladt rajta, az az ellenkező szalaghoz való eljutást is jelentette
egyben. Június végén ugyanez a helyzet áll fenn, a mozgóátlagtól elszakadva felfelé indul el
az árfolyam. Ebből arra következtetek, hogy egészen a felső szalagig elmegy majd, ezért
növekedés lesz tapasztalható.
A Fibonacci vonalak időszak végére berajzolt szintjeiből látható, hogy az árfolyam
támaszt talált 9870 Ft-on és az utána következő emelkedés áttörte a korábbi csúcsot is. Ebből
következően én azt várom, hogy az árfolyam egészen 10 646 Ft-ig emelkedik majd, itt törhet
meg a lendülete.
Az Elliott hullám vizsgálatánál nem találtam a hullámmozgásra utaló elemeket, így
az előrejelzésben ez a technikai eszköz nem vett részt. A megállapításaimat egy táblázatban
is összefoglaltam, minden eszköznél megadva, hogy a vétel, vagy az eladás ajánlható-e az
adott módszer szerint.
2. táblázat A technikai elemzés összefoglalása, saját szerkesztés
Technikai eszköz
neve
Megállapításaim Vétel / Eladás
Vonaldiagram Hosszabb ideje tartó csökkenő trend. Eladás
Japán gyertya Fehér marubozu egy felfelé tartó trendben. A trend
erősödését jelzi.
Vétel
Alakzatok Inverz fej-váll alakzat, a célárfolyam 10 600 és
10 700 Ft közé tehető.
Vétel
Mozgóátlagok Az árfolyam alulról keresztezheti az 50 napos
mozgóátlagot, ami emelkedést eredményezne. Az
ár 10 400 és 10 700 Ft közé növekedhet.
Vétel
RSI Az 50-es szint támaszként szolgál majd, az RSI
növekedésével az árfolyam is nőni fog.
Vétel
Bollinger szalag A középső mozgóátlag áttörése után a részvény ára
a felső szalagig elmegy.
Vétel
46
Fibonacci vonalak Az árfolyam felfelé mozog, de hamar ellenállásba
ütközhet, ami 10 326 Ft-nál megállíthatja.
Eladás
Elliott hullám Nem találtam hullámmozgásra utaló jeleket, így ez
az eszköz nem segít az előrejelzésben.
-
Összesítve Vétel
Az összefoglalás és a táblázat alapján tehát az mondható el, hogy az OTP részvénye
a félév végén vételre ajánlható. Az előrejelzésben résztvevő 7 módszer közül 5-nél a vételi
opció jött ki eredményül, a vonaldiagrammal ábrázolt árfolyamnál az uralkodó trend miatt
vélem úgy, hogy a csökkenés nem fog megállni, és a tendencia folytatódik, hiszen
előfordulhat, hogy az elemzés eredménye csak a csökkenésnek egy korrekcióját vagy egy
rövidtávú másodlagos trendet jelez, és hosszú távon folytatódik az árfolyam esése. A
célárfolyam ennek ellenére, a meghatározott értékekből kiindulva 10 500 Ft-nál lehet majd,
de elképzelhető, hogy nem emelkedik tovább, ezért a vételi ajánlat nem mondható túl
erősnek.
4.2. Fundamentális elemzés
Az OTP fundamentális elemzésében az általános makrogazdasági helyzetet, a hazai
bankszektor elmúlt két teljes évét és az OTP-re vonatkozó pénzügyi mutatószámokat, és
közzétett jelentéseinek adatait fogom megvizsgálni és bemutatni. Az elemzés végén egy
összehasonlítást is elvégzek, ahol a bankot egy régiós, hasonló méretű bankkal mérem össze.
4.2.1. Makrohelyzet
A nemzetközi gazdasági helyzetet megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a 2017-es évben
mind az Amerikai Egyesült Államok mind az Európai Unió tagországai várakozáson felül
teljesítettek gazdasági szempontból. Az EU valamivel nagyobb mértékben bővült az év
második felében, de a különbség minimális volt. Mindkét gazdaság növekedésének
hátterében a lakossági fogyasztás élénkülése állt, de az USA-ban a beruházások is
dinamikusan fejlődtek. Emellett a munkanélküliségi ráta is soha nem látott mélypontokat ért
el. Ennek eredményeként az EU költségvetési helyzete sokat javult. A világ nagyobb
indexei, a Dow Jones Industrial Average, az S&P500, a DAX, és még a Nikkei is történelmi
csúcsokat és a válság óta nem látott szinteket értek el. Az indexek 2018 első hónapjaiban
tetőztek, azóta viszont hosszabb korrekciók és csökkenések jellemzőek a tőzsdéken. Ennek
egyik oka például, hogy az amerikai kötvények hosszú távú kamatai folyamatosan
47
emelkednek, így a tőke inkább abba az irányba vándorol. (OTP Bank, 2018d) A BUX index
is hasonló utat járt be, január végén már 41 000 Ft feletti értékkel is bírt, de hamar visszatért
a 34 000 – 38 000 Ft-os tartományba. (BÉT, 2018)
Magyarország tavalyi GDP növekedése várakozáson felüli eredményeket produkált
(4%), viszont nem számított kiemelkedőnek, régiós szinten Románia, Lengyelország és
Csehország is megelőzte országunkat. A növekedéshez és a kedvező folyamatokhoz a
monetáris politika és a fentebb kifejtett külső környezet is hozzájárult. A 2018-as évben is a
gazdaság egyértelmű növekedése figyelhető meg, az első negyedévben elért 4,4%-os GDP
növekedés is ezt igazolja, és éves szinten is 4,3%-os emelkedést várnak az elemzők. Az
infláció tekintetében a tavalyi 2,4%-hoz képest idén is a jegybanki cél alatt, 2,6% körül
alakulhat majd a mutató. A munkanélküliségről elmondható, hogy történelmi mélyponton
van, az április-júniusi időszakot tekintve a ráta mindössze 3,6%-on áll, ráadásul a reálbérek
is 9%-ot meghaladó ütemben növekednek, amely meglátszik a lakosság hitelfelvételi kedvén
is. Az első félévben a lakáshitelek állománya 24%-kal, a fogyasztási hiteleké 43%-kal
emelkedett. Az MNB a 2016 májusában meghatározott 0,90%-os alapkamatán jelenleg nem
kíván változtatni, elmozdulás erről a szintről csak 2019 második felében vagy 2020-ban
várható. (OTP Bank, 2018d)
A Bankcsoport többi országában is kedvezően alakult a helyzet. Romániában csak
nem 7%-os, Szlovákiában és Bulgáriában pedig több mint 3%-os volt a GDP növekedése. A
régiós gazdaságok motorja is az EU többi országához hasonlóan a lakossági fogyasztás
élénkülése volt, amely 2018-ban is kitarthat és 3%-os átlagos emelkedést eredményezhet.
(OTP Bank, 2018d)
4.2.2. Hazai bankszektor
A hazai bankszektor szereplői 2017-ben egy sikeres évet zárhattak. Hosszú idő után
először, a tavalyi évben sikerült számottevő nyereségre szert tenniük, amelyre a válság óta
nem volt példa. A gazdaság élénkülése és szereplőinek javuló pénzügyi helyzete jótékonyan
hatott a hitelezésre, mind a magánszektorban mind vállalati területen és bár az alacsony
kamatszint miatt a bevételek e formája csak mérsékelten nőtt, a díj és jutalék jellegű
bevételek kompenzálták ezt a lassulást. A következőkben néhány grafikon segítségével kerül
szemléltetésre, hogyan is alakult a magyar nagybankok kiemelkedő 2017-es éve. (Portfolio,
2018)
48
27. ábra Mérlegfőösszeg alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés
Forrás: (MNB, 2016 - 2017)
Az OTP Bank, ahogy a grafikonon is látszik, tavaly is dominálta a magyar piacot,
ahogy teszi ezt már hosszú évek óta. A 2017-es évben 9,3%-al tudta növelni eszközértékét,
amely a legnagyobb növekedés volt a nagybankok között. A K&H Bank 2016-ban visszavett
második helyét tudta tartani az UniCredit Bankkal szemben, sőt növelte előnyét, mivel az
UniCredit mérlegfőösszege gyakorlatilag nem változott. A Raiffeisen 8,5%-os növekedése
az 5. helyre hozta fel a bankot, megelőzve ezzel az MKB Bankot a hazai hitelintézetek
mérlegfőösszeg szerint felállított rangsorában.
28. ábra Hitelállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés
Forrás: (MNB, 2016 - 2017)
A bankok hitelállományának alakulását bemutató ábrán hasonló helyzet figyelhető
meg, mint az előbbi, mérlegfőösszegek változását tartalmazó ábrán. A rangsor ugyan úgy
alakul, az OTP előnye ebben a kategóriában is több mint kétszeres, és egy év alatt 333
milliárd Ft-tal tudta bővíteni hitelállományát, amelyben a teljesítő hitelek állománya is
49
javult. Érdekesség, hogy a K&H Banknál ezalatt csökkent az állomány nagysága, de így is
tartja második pozícióját. A tendencia viszont egyértelműen pozitív, a 2008 óta csökkenő
hitelállományok az utóbbi 2 évben már növekednek, igaz az akkori szintekhez képest még
jócskán alulmaradnak.
29. ábra Betétállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés
Forrás: (MNB, 2016 - 2017)
A betétállomány tekintetében változás figyelhető meg, az eddig a mérlegfőösszegben
és hitelállományban is az öt legnagyobb bank közé beférő Erste Bank helyett az MKB Bank
foglal helyet a listán, igaz mindössze 243 millió Ft a különbség. Az OTP Bank ebben a
kategóriában is toronymagasan vezet, a legtöbb betéttel ők rendelkeznek, viszont a betétek
gyarapodásában az UniCredit és a Raiffeisen is meg tudta előzni az OTP-t, 28,7% és 21,6%-
os állomány növekedéssel.
Az utolsó szempont, ami szerint összehasonlításra kerülnek a hazai nagybankok az
az adózott eredmény. Itt a korábban említett 6 bank mindegyike szerepel.
50
30. ábra Adózott eredmény alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés
Forrás: (MNB, 2016 - 2017)
Látható, hogy az OTP Bank fölénye ezen a téren még inkább felerősödik, nyeresége
több mint háromszorosa az őt követő Erste Bankénál és nagyobb, mint az utána következő
öt bank adózott eredménye összevonva (232 Mrd Ft). Ez a hatalmas eredmény teszi lehetővé
azt, hogy a bank akvizíciókat hajtson végre a közép európai térségben és évről évre egyre
nagyobb osztalékot tudjon fizetni részvényeseinek. A többi bank által elért eredmény is
pozitívan értékelendő, hiszen a válság óta nagyon sok közülük komoly veszteségeket
könyvelhetett el és sokszor csak a külföldi anyabankok tőkeemelése volt az, ami kisegítette
őket a bajból.
Összességében tehát a magyar bankok helyzete az utóbbi években sokat javult,
stabilabb és biztonságosabb képet sikerült magukról kialakítani a lakosság és a vállalatok
körében. Ez és a növekvő reálbérek, uniós források azok, amik erősítették a keresletet és
hozzájárultak a kitűnő eredményhez. Az OTP Bank is élni tudott a lehetőségekkel, és még
inkább megszilárdította a már így is biztos hazai pozícióját, így nincs mitől tartania A tervek
között a további régiós akvizíciók szerepelnek, amelyek európai viszonylatban is
felemelhetik a bankot.
4.2.3. Mikrotényezők
A mikrotényezők vizsgálatakor a vállalat közvetlen környezetére és a belső
szerkezetére, jellemzőire vagyunk kíváncsiak. Kiegészítve ezzel a makrotényezőket, egy
komplett, teljes képet kaphatunk a vállalatról, amely segít a jövőbeni kilátások pontosabb
meghatározásában.
51
Az OTP esetében a vizsgálatot nehezíti, hogy több országban is rendelkezik
leánybankokkal, ezen országokban pedig eltérő gazdasági környezet és adózási, jogi
szabályozások vannak érvényben. Ezért az elemzés során leginkább a magyarországi
tevékenységre helyeződik a fókusz, az eredmény jelentős részét egyébként is a hazai
bankcsoport teszi ki.
Az OTP Fenntarthatósági jelentése alapján, Magyarországon a Csoport 25,7%-os
részesedéssel1 bír, emellett pedig Montenegróban is piacvezetőek, Bulgáriában pedig a
lakossági szektorban állnak az élen. Az alábbi képen a három legnagyobb piaci részesedéssel
rendelkező leánybank főbb adatai találhatóak, ahol a lakossági hitelek piaci részesedése
alapján került kiszámításra a tényleges piaci részesedés.
31. ábra Külföldi leánybankok
Forrás: (OTP Bank Fenntarthatóság, 2018)
Ahogy az egy korábbi fejezetben kifejtésre került, az OTP széles termékpalettával
rendelkezik, amelyet a lakosság és a vállalatok mellett az önkormányzatoknak és a
társasházaknak is ajánlanak. Hazai és külföldi bankfiókjai révén ma már több mint 17 millió
ügyfelet szolgálnak ki, ebből Magyarországon mintegy 2 750 000 embert, két és félszer
annyit, mint a második legnagyobb magyar bank, a K&H. Ez a hatalmas ügyfélbázis egy
biztos alapot, és fejlődési lehetőséget jelent, hiszen a családok felnövő fiataljai követve
szüleiket és rokonaikat, az OTP-nél kezdhetik meg a bankolást. A bank tesz is azért, hogy a
korral haladva innovatív, digitális megoldásokkal könnyítse meg a banki ügyintézést és
egyszerűsítse le a folyamatokat. Az internetbank mellett már telefonos applikáción keresztül
is elérhetőek a számlák, és néhány egyszerűbb művelet is végrehajtható rajtuk. A Simple
alkalmazás pedig a telefonos fizetést teszi lehetővé, amelyet előszeretettel használnak nem
banki ügyfelek is. Az OTP emellett létrehozott egy belső innovációs központot is, ahol a
jövő banki termékeit és szolgáltatásait kívánják kifejleszteni.
1 Háztartások hitelei: OTP Bank, OTP Lakástakarék, OTP Jelzálogbank, Merkantil Bank aggregált adatai
hitelintézeti rendszerben.
52
4.2.4. Pénzügyi mutatószámok
A következő alfejezetben a fundamentális elemzés elméletekor ismertetett
mutatószámok segítségével fogom megvizsgálni a bank működésének hatékonyságát és azt,
hogyan teljesít a likviditás, a fizetőképesség és a jövedelmezőség terén a bank. A
számításokhoz az OTP Csoport adataira támaszkodom, beleértve a külföldi leányvállalatok
teljesítményét is. A táblázatokban szerepeltetem a 2016 és 2017-es évek, valamint az
elemzésem központjában álló 2018-as év első felére vonatkozó értékeket is, ezáltal segítve
a tendenciák bemutatását és a féléves eredmények elhelyezését a korábbi eredményekhez
viszonyítva.
3. táblázat Likviditási mutatók (%), saját szerkesztés
2016 2017 2018. 1. félév
Elsődleges likviditás 17,74 12,59 12,74
Másodlagos likviditás 31,37 29,07 26,28 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A likviditási mutatóknál az idősorokat megfigyelve egy mérsékeltebb csökkenést
figyelhetünk meg, amely nagyjából 5%-kal rontotta a bank likviditását 2016 és 2018 első
féléve között. Megegyező elemeikből fakadóan, mind az elsődleges mind a másodlagos
mutatónál ugyanazon ok vezetett az értékek csökkenéséhez. AZ OTP Bank éves és féléves
jelentéseiből kiolvasható, hogy miközben a bankközi kihelyezések évről évre nőttek a
banknál, addig a pénzeszközök, főként a készpénzállomány nagymértékben
megfogyatkozott. Ebben közrejátszott többek között az is, hogy az OTP akvizíciókat hajtott
végre az elmúlt időszakban, amihez pénzeszközeit használta fel.
4. táblázat Betétfedezet (%), saját szerkesztés
2016 2017 2018 1. félév
Betétfedezet 67,21 68,28 71,18 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A betétfedezetet a kihelyezett hitelek és az ügyfél betétek hányadosaként kaphatjuk
meg, amely ideális esetben 100% körüli értékeket vesz fel, vagyis a teljes hitelállományt
éppen fedezik a bank betétei. 100% fölötti értékeknél agresszív hitelezési politikáról
beszélhetünk, amely a válság előtti időszakra volt jellemző és bizonytalanabb működést
eredményezett. (Nagy & Vonnák, 2012) Az OTP Bank adataiból kapott betétfedezeti
mutatók 100% alatti értékeket mutatnak, vagyis a bank egy igen visszafogott, biztonságos
hitelezési politikát folytat. Ennek élénkülésére mutató jelzés, hogy az év első felében már
70% felé tudott nőni a 2016-ban még csak 67,21%-on álló hitel betét arány, vagyis a
53
hitelállomány sokkal nagyobb ütemben növekedett, de még így az állapítható meg, hogy a
bank működése stabil.
A likviditásról tehát elmondható, hogy a banknál megfelelő szinten van, sőt a
hitelezés területén akár nagyobb kockázatok vállalására is képes lenne a hitelintézet, de ezt
a kockázatot inkább a külföldi leánybankok esetében hozza meg, amihez stabil alapot nyújt
a magyarországi tevékenységből származó eredmény.
5. táblázat Fizetőképesség (%), saját szerkesztés
2016 2017 2018 1. félév
Tőkemegfelelés 16 14,6 16,5
Tőkeáttétel 12,67 12,43 12,01 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A tőkemegfelelési mutató a bázeli irányelveknek abszolút megfelel, a 8%-os értéket
eléri. Az eszközállomány folyamatos javulása azt eredményezi, hogy az a kockázatokkal
súlyozva nem növekszik olyan mértékben, mint a bank tőkéje, így a mutató évről évre jobb
értékeket vesz fel, ezáltal a betétesek védelme és a pénzügyi stabilitás biztosítva van a
banknál.
A tőkeáttételi mutató esetünkben azt mutatja meg, hogy a bank forrásainak mekkora
arányát teszi, ki saját tőkéje Az OTP Banknál a mutató értéke 12%-ot vesz fel évről évre,
igaz egy kisebb csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, amelyet a mérlegfőösszeg és azon
belül is a betétek nagyobb mértékben történő növekedése okoz. Alapvetően viszont ez egy
elfogadható érték, hiszen a bankok forrásainak túlnyomó többségét a már említett betétek
teszik ki.
6. táblázat Jövedelmezőség (%), saját szerkesztés
2016 2017 2018 I. félév
ROE 15,4 18,7 21
ROA 1,9 2,4 2,5
Nettó kamatmarzs 4,82 4,56 4,31
Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A jövedelmezőség, mint a bankoknál tanult mágikus háromszög egyik eleme, kiemelt
fontosságú az OTP-nél is. A saját tőke arányos nyereségből (ROE) a tulajdonosok
megtudhatják, hogy befektetett tőkéjük mekkora nyereséget termelt az adott évben. Ennek
célértéke valahol 10-12% körül mozog Magyarországon. (Nagy & Vonnák, 2012) Látható,
hogy az OTP Bank ROE mutatója egészen magas értékű volt már 2016-ban is, amit a bank
2017-re még jobban fel tudott tornázni, köszönhetően az adózott eredmény erőteljes
növekedésének, ami 39%-os volt. Emellett a saját tőke is emelkedett, viszont mértéke
54
elmaradt az adózott eredményétől. Az idei első félév ROE mutatójához az OTP féléves
jelentésére alapozva az adózott eredmény kétszeresét kellett venni és azt osztani a jelenlegi
saját tőkével. A kapott 16,5%-os eredmény messze felülmúlja a tavalyi év végi eredményt,
persze megtörténhet az is, hogy a második félév gyengébben sikerül, és a mutató 2018-ban
is 15-16% közötti lesz. A valószínűbb viszont, hogy idén még jobb eredményt ér el a bank,
és még a 2016-osnál is sikeresebb évet zár az OTP.
Az eszközarányos megtérülésnél szintén az adózott eredményt vizsgáltuk, viszont az
összes eszközhöz képest mértük azt. Mivel a bank jelentős eszközállománnyal rendelkezik,
így itt kisebb értékeket kaptunk eredményül, viszont az adózott eredmény erőteljes
növekedése miatt ennél a mutatónál is magas, és egyre javuló számok jöttek ki. 2018 első
félévének ROA mutatója szintén egy sikeres évet jelez előre a bank számára.
A kamatmarzsról, ami ugye a hitelekből befolyt és betétekre kifizetett kamatok
közötti különbséget jelenti, az állapítható meg, hogy folyamatosan csökkent a köztük lévő
eltérés, vagyis a bank nem tudott, csak alacsony haszonnal dolgozni a nagy piaci nyomás és
versenyhelyzet miatt.
7. táblázat Hatékonysági mutatók (%), saját szerkesztés
2016 2017 2018. 1. félév
Kiadás / Bevétel 54,4 54,9 55,1
Működési ktsg. / MFÖ 3,70 3,68 3,5
AEE / Összes bevétel 33,24 39,93 44,92 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A kiadás/bevétel arányából az látszik, hogy az összes bevétel nagyjából felét teszik
ki a hitelintézet kiadásai. Az elmúlt években, félévben csak minimálisan változott a mutató
értéke, amely figyelembe véve a bérköltségek növekedését Magyarországon, vagy az
akvizíciókat, amelyeknél kevésbé költséghatékony bankokat vásárolt fel az OTP, igen
kedvezőnek tekinthető.
A következő mutatóból arra következtethetünk, hogy a bank működési költségei, ha
nem is csökkentek, a mérlegfőösszeghez képest kisebb arányban növekedtek, ezáltal súlyuk,
hatásuk az eredményre egyre kisebb mértékű lett.
A harmadik sorban még az adóterhek megfizetése előtti eredményt vetem össze az
összes bevétellel, amiből az vehető ki, hogy az adózás előtti eredmény fokozatosan
emelkedett az összes bevételhez képest, azaz, a bank működése sokkal hatékonyabbá vált, a
ráfordítások kisebb szeletet vágtak le a hitelintézet bevételeiből.
55
8. táblázat Piaci mutatók, saját szerkesztés
2016 2017 2018 I. félév
EPS (Ft) 765 1074 650
P/E 11,7 10,6 9,2
P/BV 1,7 1,8 1,7
Osztalékhozam (%) 2,29 2,06 - Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A piaci mutatóknál fontos, hogy összehasonlíthatóak legyenek azonos ágazatban,
nagyjából azonos térségben tevékenykedő vállalatok mutatóival, így ebben a részben csak
röviden térek ki a kapott számadatokra. Az egy részvényre jutó nyereségnél evidens, hogy
az adózott eredmény növekedésével, a részvények számának változatlansága mellett nőni
tudott ez az érték, ezáltal sokkal pozitívabb benyomást keltve a potenciális és meglévő
befektetőkben. Az OTP P/E mutatójáról az mondható el, hogy az utóbbi időben csökkenő
pályán mozgott, mellette a bank viszont jól teljesített, így a 2018 első felének 9,2-es P/E
mutatója alacsony volt ahhoz képest, hogy az OTP-nek az egyik legnagyobb a P/E mutatója
a BÉT-en. (Vincze, 2014) Ebből következően várható, a mutató és a részvényár emelkedése
az év második felében.
4.2.5. Főbb mérlegtételek és az eredménykimutatás elemzése
Ebben a részben az OTP Bank egyes mérlegtételeit vizsgáljuk meg, legfőképpen azt,
hogy a félév alatt hogyan változtak és milyen mértékben. Az adatok itt is a teljes OTP
Csoportot lefedik.
9. táblázat Mérlegtételek (millió Ft), saját szerkesztés
2017 2018. 06. 30. Változás (%-ban)
Mérlegfőösszeg 13 190 228 14 213 426 7,76
Ügyfélhitelek 6 987 834 7 737 846 10,73
Ügyfélbetétek 10 233 471 10 870 394 6,22
Saját tőke 1 640 055 1 707 376 4,10 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
Az OTP Bank évkezdése igen erősre sikeredett. A mérlegfőösszeg fél év alatt 7,76%-
os emelkedést produkált, ami ha a tavalyi egész éves 17,7%-os emelkedést nézzük, még
elmarad a várttól, viszont azt jelenti, hogy a felvásárlások sikeresek voltak rövidtávon, és
gyarapítják a bank eszközállományát. Ebben a nagy emelkedésben szerepet játszottak a
lejáratig tartandó értékpapírok gyarapodása is, valamint a bankközi kihelyezések és
követelések mennyiségének növekedése. A harmadik tényező az ügyfélhitelek voltak, ahol
10,73%-os bővülést produkált a bank, ezzel is igazolva a hitelezés fellendülését. A mérleg
másik oldalán az ügyfélbetétek mennyisége nőtt jelentősen, 636 923 millió Ft-tal növelve a
56
betétállományt. A saját tőkét az adózott eredmény gyarapította, igaz nem jelentős mértékben,
hiszen a bank eddigi legmagasabb osztalékát fizette ki a részvénytulajdonosoknak.
10. táblázat Eredménykimutatás sorai (millió Ft), saját szerkesztés
2017 1. félév 2018 1. félév Változás (%-ban)
Összes bevétel 393 277 426 277 8,39
Nettó kamabevétel 269 106 289 491 7,58
Nettó díjak, jutalékok 98 306 106 312 8,14
Működési eredmény 185 986 191 381 2,90
Személyi jellegű ráfordítások -102 991 -118 075 14,65
Működési költségek -207 291 -234 896 13,38
Adózás előtti eredmény 166 521 191 467 14,98
Nettó eredmény 133 556 154 570 15,73 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
Az eredménykimutatás elemzésekor a tavalyi első félév eredményeivel vetem össze
az idei első félév számait. A összes bevételnél látható, hogy 8,39%-kal több folyt be 2018-
ban. Mivel a kamatkörnyezet tartósan alacsony, így inkább a hitelállomány növekedése
eredményezte a kategória emelkedését. Ez a nettó kamatbevételek soron is látszik, amely
szintén több mint 7%-kal lett több az idei első félévben. A bevételek emelkedése a
ráfordítások kisebb mértékű gyarapodásával a működési eredményen is meglátszik.
Összességében az látható, hogy a bank egy erősebb félévet produkált a tavalyi
félévhez képest, aminek okozója főként a bevételek erőteljes növekedése volt, amely mellett
a főbb kráfordítások gyakorlatilag ugyanúgy alakultak, vagy csak mérsékelten emelkedtek.
4.2.6. Összehasonlítás
Az összehasonlítás során az OTP Csoport mutatószámait és mérlegtételeit,
eredménykimutatásának sorait fogom összevetni egy hasonló mérlegfőösszeggel rendelkező
régiós bankéval.
A választott bank a lengyel Pekao S.A., ami közép és kelet európai egyik legnagyobb
bankja. Több mint 5 millió ügyféllel rendelkeznek csoportszinten, és 15 ezer
munkavállalójukkal az egyik legnagyobb foglalkoztatók Lengyelországban. Az 1929-ben
alapított bank olyan innovációkat vezetett be a lengyel piacon, mint például az első ATM
telepítése, vagy a biometrikus azonosítás bankiparban való alkalmazása. (Bank Pekao S.A.,
2018)
57
11. táblázat Mérlegtételek összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés
OTP 2017 OTP
2018.06.30
Pekao 2017 Pekao
2018.06.30
Mérlegfőösszeg 13 190 228 14 213 426 13 965 557 13 817 813
Ügyfélhitelek 6 987 834 7 737 846 9 634 583 8 873 314
Ügyfélbetétek 10 233 471 10 870 394 11 007 826 10 762 874
Saját tőke 1 640 055 1 707 376 1 752 066 1 615 295 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév), (Bank Pekao S.A., 2017, 2018 H1)
A mérlegfőösszegeknél megfigyelhető, hogy a 2017-es évet a Pekao még jobban, egy
magasabb eszközállománnyal zárta. 2018 első féléve alatt viszont olyan emelkedést
produkált az OTP Bank ezen a területen, hogy megelőzte a lengyel bankot. Még az OTP
mérlegfőösszege 7,8%-al emelkedett, addig a Pekao-nál egy kisebb visszaesés figyelhető
meg. Az ügyfélhiteleket megvizsgálva látható is, miért történt mindez. Az OTP Bank ezen
a téren is 10,7%-os növekedést tudott felmutatni, míg a Pekao hitelállománya csökkent a
félév alatt 9,18%-kal. Hasonló helyzet alakult ki az ügyfélbetéteknél is. Az OTP szépen
gyarapította betéteinek mennyiségét, a Pekao-nak viszont a hitelek mellett itt is csökkenést
kellett elkönyvelnie. A saját tőkénél sem történt ez másként, a hazai bank tőkéje nőtt, még a
lengyelé kevesebb lett.
12. táblázat Eredménykimutatás összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés
OTP 2017
I. félév
OTP 2018
I. félév
Pekao 2017
I. félév
Pekao 2018
I. félév
Nettó kamatbevétel 269 106 289 491 164 518 183 824
Díjak, jutalékok eredménye 98 306 106 312 84 464 90 761
Működési költségek -207 291 -234 896 -148 913 -167 385
Nettó eredmény 133 556 154 570 64 660 70 202 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
Az eredménykimutatásból az látszik, hogy mind azt OTP mind a Pekao jobban
teljesített 2018 első felében 2017 első félévéhez képest. Mindkét bank növelni tudta nettó
kamatbevételét, és a díjakból, jutalékokból származó eredményét is. Az OTP Banknál ez
20 385 millió Ft-tal több nettó kamatbevételt eredményezett, arányaiban viszont a Pekao-nál
nagyobb mértékben nőtt ez a kategória. A működési költségek is hasonlóan emelkedtek, a
két bank két félévét összehasonlítva nagyjából azonos mértékben. A nettó eredménynél
kiütközik a magyar és a lengyel társasági adó mértékének különbsége, amely lényeges,
hiszen az OTP tevékenységének jelentős része Magyarországon folyik, és a hazai társasági
adó kulcsa 9%. A Pekao pedig Lengyelországban működik, ahol 19%-os mértékű az adó.
Többek között ennek az eredménye az, hogy az OTP 15,73%-kal jobb adózott eredményt ért
el 2017 első félévéhez képest, a Pekao viszont csak 8,57%-ot.
58
13. táblázat Pénzügyi mutatószámok összehasonlítása, saját szerkesztés
OTP 2016 OTP 2017 Pekao 2016 Pekao 2017
Likviditás1 (%) 17,74 12,59 2,96 2,85
Tőkemegfelelés (%) 16 14,6 17,6 17,1
Betétfedezet (%) 67,21 68,28 86,12 87,52
ROE (%) 15,4 18,7 9,95 10,6
EPS 765 1074 610 701
P/E 11,7 10,6 14,5 13,7 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
A pénzügyi mutatószámoknál az eddigiektől eltérően a 2016 és 2017-es adatokat
vettem figyelembe. A bankok likviditási mutatójánál, ahol a pénzeszközök és az összes
eszköz hányadosából kapjuk meg az eredményt, az látszik, hogy az OTP sokkal nagyobb
arányban tart pénzeszközöket, mint a Pekao, a mérlegfőösszegük ugyanis, ahogy az az
előbbiekben említésre került, nagyjából azonos nagyságú volt. Tőkemegfelelés
szempontjából mindkét bank igen tőkeerős, a bázeli kritériumnak, ami 8%-os mutatót ír elő,
megfelelnek. Az OTP-nél a két év között csökkenés látható, míg a Pekao tartja a 17% körüli
értéket. A betétfedezetnél az vehető észre, hogy a lengyel banknak sokkal több kihelyezett
hitele jut a betéteire, vagyis egy sokkal bátrabb, sokkal kockázatvállalóbb hitelezést
folytatnak. A saját tőke arányos nyereség szempontjából, ami a befektetőknek egy fontos
mutatószám, az OTP Bank rendre 6-8%-kal jobb a benchmark banknál, vagyis sokkal
magasabb eredményt tud elérni, ugyanis mint az bemutatásra került, a két bank saját tőkéje
közel azonos volt az elmúlt másfél évben. Az egy részvényre jutó nyereség tekintetében az
OTP 2017-ben egy kiugró évet produkált, viszont átlagos EPS mutatója hasonlóan 600 és
700 forint között alakult eddig, ahogy azt a Pekao-nál is láthatjuk. A P/E mutatónál az
mondható el, hogy ahogy eddig láthattuk, az OTP eredményei felülmúlták minden
tekintetben a Peako teljesítményét, mégis a lengyel banknak magasabb ez az értéke. Hirtelen
növő, egy-egy kiugró évet produkáló vállalatok jellemzője a magas P/E ráta, amely
véleményem szerint a Pekao esetében is túlértékeltséget jelent. Mivel a lengyel piac elég
telített, és a bank nem terjeszkedik a régiójában, a jövőbeni növekedési potenciálját nem
tartom elég erősnek ahhoz, hogy az eredmények tarthatóak legyenek a továbbiakban. Az
OTP-nél a P/E mutató átlagos értéke 8 és 15 között szokott alakulni, így a két vizsgált két
év adata szokványosnak mondható.
4.1.7. A fundamentális elemzés összefoglalása
A fundamentális elemzés során néhány számmal nem mérhető tényező mellett a
pénzügyi mutatószámok és a beszámoló egyéb részei is elemzésre kerültek. A módszer
59
összefoglalásaként elsősorban az OTP néhány mutatójának értékét hasonlítom össze az
ideálisnak tekinthető értékekkel, és ebből vonom le a következtetéseket, valamint az elemzés
további részeit is összegzem.
14. táblázat A fundamentális elemzés összefoglalása
Mutató neve Ideális érték OTP 2018 I. féléves értéke
Betétfedezet (%) 95 - 105 71,18
Tőkemegfelelés (%) 8 felett 16,5
ROE (%) 10-12 21
P/E 8-15 9,2 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)
Az első mutató, a bank betétfedezeti mutatója, aminél ahogy azt korábban is
említettem, a 95-105% közötti érték számít ideálisnak, ugyanis ekkor még képes a bank
kötelezettségeinek eleget tenni, és a jövedelmezősége is megfelelő. Az OTP Bank esetében
ez az érték jócskán az elvárt szint alatt van, vagyis a kihelyezett hitelekhez képest a
betétállomány nagyon magasnak mondható. Ezt pedig a bank jövedelmezősége bánja, hiszen
sokkal több hitelt lenne képes kihelyezni. Emiatt a jövőben nem várok komolyabb
eredménybeli változást, de a bank így is stabilan tudja majd hozni az elmúlt 1-2 év számait.
A tőkemegfelelés tekintetében a bázeli tőkekövetelmények 8% feletti
tőkemegfelelési mutatót írnak elő, aminek a bank maximálisan eleget is tesz, hiszen a mutató
értéke 16% feletti. Ebből is látszik, hogy az OTP biztos alapokon áll, és igen tőkeerős. Úgy
vélem, hogy az árfolyam az eddig vizsgált 2 mutató alapján mindenképpen tartja az elért
szinteket a félév után is, hiszen a likviditás és fizetőképesség is rendben van a banknál.
Az OTP ROE mutatója eddig messze felülteljesít a tavaly év végi eredményhez
képest. Az ideális érték a hazai bankszektorban éves szinten 10-12% között alakul, ami
láthatjuk, hogy az OTP-nél 20% feletti volt az első félévben. A kiemelkedő érték úgy
gondolom, hogy mindenképp pozitív a részvények árazását tekintve is, és emiatt én felfelé
történő elmozdulást várok.
A vállalatok P/E mutatójának értékelése ugye mindig attól függ, hogy az azonos
ágazatban hasonló nagyságú vállalatoknak mekkora ugyanazon időszaki P/E értéke. Az OTP
Bank esetében a lengyel Pekao Bank volt az összehasonlítási alap, és láthattuk, hogy az elért
eredmények ellenére a lengyel banknak jóval magasabb P/E értéke volt, vagyis az
eredményeihez képest magasabb volt a részvényeinek ára. Az OTP-nél az átlagos P/E mutató
8 és 15 között szokott lenni általában (Vincze, 2014), vagyis a tavalyi és az idei első féléves
P/E mutató is szokványosnak mondható.
60
A pontosabb meghatározáshoz a részvény jelenértékét is kiszámítom a (18)-as
egyenlet segítségével. Az egyenlet számlálójába a jövőbeni kifizetett osztalék fog kerülni,
ami a 2015 és 2018 közötti osztalékok átlagos növekedésével számolva 255 Ft lesz jövőre.
A nevezőbe bekerül egyrészt a befektetők által elvárt hozam mértéke, itt jelen esetben az 52.
oldalon található célértéket veszem alapul, ami 12%, valamint az osztalék átlagos
növekedési rátája, amit a számlálóhoz is felhasználtam, ennek mértéke 15%. A képletbe
helyettesítve eredményül 8 500 Ft-ot kapunk, ami a félév végi árnál alacsonyabb valódi
értéket mutat, vagyis az OTP részvénye még ennél az alacsony P/E mutatónál is
túlértékeltnek számít, ami azt jelentheti, hogy hosszú távon a piac korrigálhat majd, de hogy
ez mikor következhet be, annak meghatározására nincsen módszer.
A fundamentális elemzés során először a makrogazdasági helyzetet vizsgáltam meg,
amelynél egy kedvező, támogató környezet képe volt tapasztalható, fejlődő gazdasággal és
ígéretes jövőképpel. Aztán a hazai bankszektor helyzetére tértem rá, és az elemzésből
kiderült, hogy az OTP Bank a tavalyi évben is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetett
a magyar nagybankok körében. A vállalatot közelebbről megfigyelve, amihez a szakmai
gyakorlatom is hozzájárult, azt tapasztaltam, hogy a bank tudatosan építi jövőjét, törekedve
az innovációra és az ügyfelek magas minőségen történő kiszolgálására. Emellett egyre
aktívabb akvizíciós politikát is folytat, amellyel erősíti pozícióját a régiós banki versenyben
is. A pénzügyi mutatószámoknál is megmutatkozott az OTP Bank pozitív tavalyi éve, és egy
még ígéretesebb, még sikeresebb évet vetítettek előre a 2018 első félévére kiszámított
értékek. Az összehasonlításból látható volt, hogy a bank felveszi a versenyt a régió más
nagybankjaival is.
Összességében tehát úgy vélem, hogy a fundamentális elemzést tekintve is rövidebb
időtávon vételre ajánlanám a bank részvényét, de a hosszabb távú kilátások már
bizonytalanabbak és kevésbé kiszámíthatóak. Ha a kedvező környezet megmarad a jövőben
is, és az akvizíciók sikeresnek bizonyulnak, a bank ebből mindenképp profitálhat és
növelheti értékét.
61
5. Összefoglalás
Szakdolgozatom fő témájaként a részvényelemzést választottam, amelyhez a két
legismertebb és leginkább használt technikát vettem igénybe, a technikai és fundamentális
elemzést. A módszerek ismertetésénél igyekeztem a lényegesebb részeket tömören, a
legközérthetőbb formában összefoglalni. Az elméletet a gyakorlatba is átültettem,
mindehhez az OTP Bank részvényének 2018. évi első féléves árfolyamát és információt
használtam fel. A részvény vizsgálatával az volt a célom, hogy bemutassam azokat a főbb
tényezőket, amelyek befolyásolhatják egy tőzsdei vállalat árfolyamát valamint értékét és
egyúttal meghatározhatóak általuk a jövőbeni lehetséges változások is.
A technikai elemzés elméleti hátterénél a fő hangsúlyt az indikátorok kapták. A
statisztikai eszközök és alakzatok széles körét nem bontottam ki a dolgozatban, csak egy
módszerrel és pár példával mutattam be őket. A fundamentális elemzés központi részét a
pénzügyi mutatószámok jelentették, amelyhez kiegészítésül szubjektívebb információkat is
számba vettem. Az OTP Bank bemutatásánál kitértem annak történetére és külön a részvény
csak nem három évtizedes múltjára is, beleértve a bank osztalékpolitikáját.
A gyakorlati rész a technikai elemzéssel kezdtem. Először egy egyszerű
vonaldiagramon mutattam be a félév trendjeit, az árfolyam általános mozgását. Ebből látható
volt, hogy az ár kezdetben egy növekvő trendet lovagolt meg, az árfolyam soha nem látott
magasságokban volt, de az utolsó hónapokra ez az emelkedés átfordult, és csökkenő trend
jellemezte a továbbiakban a részvényt.
Ezután a japán gyertyákból alkotott grafikont vizsgáltam meg, ahol leginkább
trenderősítő alakzatokat találtam. Ezek az alakzatok minden esetben úgy jelentek meg és
olyan hatást értek el, ahogyan azt a korábbi tapasztalások leírták. A következő ábrán,
amelynél az árfolyam vonaldiagramon volt ábrázolva, szintén alakzatokat kerestem. A talált
formák egyértelmű jelzéseknek bizonyultak az adott időszakban, sőt, egy közülük a trend
megfordulását is előre mutatta.
A mozgótagoknál a leginkább használt 20, 50 és 200 napos mozgóátlagokat
határoztam meg és ábrázoltam őket az árfolyammal közösen. A görbe mozgóátlagokon
megfigyelt metszései, áttörései a várt eredményt hozták, a korábban említett trendfordulónál
több átlagot is átszakított az árfolyam, amely erős jelzésként szolgált. A félév végén a 200
napos mozgóátlag alatt maradt tartósan az OTP részvény ára, sőt az 50 napos mozgóátlagot
sem érte el. Mivel az átlag csökken, ha az árfolyam alacsony, úgy gondolom, hogy az 50
napos mozgóátlagot alulról fogja metszeni belátható időn belül a részvény értéke, és ez egy
62
felfelé való kisebb elmozdulást eredményezhet majd. Ha ugyanezt a 200 napos
mozgóátlaggal is megteszi, az egy komolyabb emelkedést is elindíthat újra.
A következő indikátor az RSI volt, amihez az árfolyamokból külön RSI értékeket is
számolni kellett, amelyek ezáltal egy görbét adtak ki a vizsgált időszakra. Ennek a görbének
a mozgásait kellett megfigyelni, koncentrálva a 30-as és 70-es kiemelt szintekre, valamint a
középső, 50-es érték áttöréseire. A relatív erősség indexből egyértelműen kirajzolódott egy
nagyobb esés képe, mert a görbe ellentétesen mozgott az árfolyam görbéjéhez képest. A
félév utolsó napjaiban látható volt, hogy az RSI áttörte alulról az 50-es szintet újra, ami
egyfajta vételi jelzésként is felfogható volt és azt jelentheti, hogy az árfolyam újra emelkedni
fog.
A Bollinger szalag kiválóan működött, mint a trend irányát meghatározó technikai
eszköz. Az időszak alatt két nagy szűkülést láthattunk a szalagoknál, és ezek mindegyikét
az árfolyamban bekövetkező nagyobb mértékű változás követte. Az utolsó eszköz az Elliott
hullám volt, amelyre példákat az árfolyam tetőzésénél találtunk. Gyakorlatilag egymást
követte a két hullámmozgás, amelyek szinte pontosan ugyanarról a szintről indultak és
ugyanoda jutottak el mindkét esetben.
A gyakorlati elemzés következő nagy szakasza a fundamentális elemzés volt. Ennek
első részében a vállalkozás belső működésének vizsgálatára, valamint a makroadatok és a
hazai bankszektor elemzésére került sor. A nemzetközi és hazai gazdaság helyzetéről egy
pozitív kép rajzolódott ki. A régió országaiban az utóbbi évben növekedett a GDP és a
fogyasztás, valamint csökkent a munkanélküliség. Ez a hitelek iránti keresletben és a bankok
eredményeiben is meglátszott, jótékonyan hatott rájuk. A megfelelő háttér, a fejlődéshez
szükséges környezet tehát adott volt. Ennek jelei látszódtak a hazai bankszektoron is, ahol a
tavalyi évben rekordbevételekre és profitra tettek szert a bankok. A válság óta nem volt ilyen
jó a teljesítményük. Ahogy az az ábrákból is látszódott, az OTP Bank messze kiemelkedett
minden tekintetben a mezőnyből. Előnyét pedig kitűnően használta ki, és akvizíciói révén a
régió egyik legnagyobb bankjává vált. Ez látszódott a pénzügyi mutatószámain is, amelyek
az idei első félévben is hozták az előző évek színvonalát, és egy még sikeresebb évet
vetítettek előre. Elég csak a ROE és tőkemegfelelési mutatókat megnézni és látszik, hogy a
bank még mindig tud jövedelmezőségén és tőkeerősségén javítani és még hatékonyabban
működni. A mutatószámok mellett a mérlegtételek és eredménykimutatás sorok is igazolták
a bank sikerességét. A hitelállomány több mint 10%-kal növekedett és a tavalyi első félévhez
képest az idei első félév mind a bevételek mind a nyereség terén erősebb volt. Ezután a
számadatokat összehasonlítottam a régióban tevékenykedő, hasonló mérlegfőösszeggel
63
rendelkező bankéval. A választásom a Pekao S.A.-ra esett, akik bár egy sokkal, nagyobb
hitelállománnyal és betétállománnyal rendelkeztek, eredményük nem érte el az OTP Bankét,
sőt, több tekintetben is romlott a félév alatt a helyzetük. Az összevetésből végül az OTP-t
hoztam ki nyertesül, mert sokkal több fejlődési lehetőséget láttam bennük felvásárlási
politikájuk miatt, valamint a Pekao részvényét túlértékeltnek találtam a teljesítményükhöz
képest.
Összegezve mindent, úgy gondolom, hogy rövidtávon érdemes volt a félév utáni
időszakban keresni a beszállási pontokat, és venni a részvényből, hiszen az árfolyam egy
éves mélypontjára esett vissza. A technikai elemzés során bemutatott eszközök is ezt
támasztották alá, igaz egy lefelé menő trendben volt az utolsó hónapban a részvény, de ahogy
az az összefoglaló táblázatból is látszott, a legtöbb eszköznél a vételi ajánlatot hoztam ki
eredményül, mert úgy vélem, az árfolyam a félév után újra emelkedni fog, de nem biztos,
hogy hosszabb távon is ez a tendencia fog érvényesülni. A fundamentális elemzésben kapott
mutatószámokból és a pénzügyi jelentésből kiolvasott információkból is egyértelműen a
vételi opciót találtam helyesnek, és abban bízom, hogy a bank a jövőben is képes lesz tartani
az eddig elért eredményeit és növelni értékét. A célom, hogy bemutassam az árfolyamot
változtató tényezőket, úgy gondolom, hogy elértem. Az ismertetett módszerek és eszközök
a gyakorlatban is helytállóak voltak és a leírtak szerint működtek, segítségükkel egyfajta
iránymutatást lehetett kapni az árfolyam mozgását illetően. A dolgozat során nem kerültek
külön alkalmazásra a DCF és DDM modellek, mert úgy gondoltam, a jövőbeni adatoknak a
becslése nagy kockázatot jelentett volna, és pontatlan lett volna az elemzés eredménye
miatta. Véleményem szerint ez nem vett el az elemzés teljességéből, és a felhasznált
technikákkal végrehajtható volt a részvény vizsgálata.
64
6. Irodalomjegyzék
Bagaméry, G. (2011. november 7.). Banküzemtan vázlat. Letöltés dátuma: 2018. szeptember
23., forrás: gergobagamery.uw.hu: http://gergobagamery.uw.hu/bankuzemtan
bagamery gergo.pdf
Bank Pekao S.A. (2017, 2018 H1). Financial reports. Letöltés dátuma: 2018. október 2.,
forrás: Bank Pekao:
https://www.pekao.com.pl/information_for_investors/financial_results/financial_re
ports/?s,main,language=EN
Bank Pekao S.A. (2018). About the Bank, Pekao. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 20.,
forrás: Pekao Bank Honlapja: https://www.pekao.com.pl/about_bank
BÉT. (2018). Piaci Áttekintés. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 23., forrás: Budapesti
Értéktőzsde Honlapja: https://www.bet.hu/oldalak/piac_most
Bloomberg. (2017. március 22.). Groupama Selling 3% OTP Bank Stake Via Private
Placement. Letöltés dátuma: 2018. október 22., forrás: Bloomberg.com:
https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-03-22/groupama-selling-3-otp-
bank-stake-via-private-placement
Budapesti Értéktőzsde Honlap. (2018). Adatletöltés. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 11.,
forrás: BÉT Honlapja: https://www.bet.hu/oldalak/adatletoltes
Elliott, R. N. (2012). The Wave Principle. Meirovich, Igal.
Equilor. (2017. február 21.). Opus részesedés az OTP-ben. Letöltés dátuma: 2018.
szeptember 8., forrás: Equilor Blog: http://blog.equilor.hu/2017/02/21/opus-
reszesedes-az-otp-ben/
Forbes. (2018. október 28.). Megdet Rahimkulov. Letöltés dátuma: 2018. október 28., forrás:
Forbes: https://www.forbes.com/profile/megdet-rahimkulov/#101482362fdf
Gál, E. (2010). Hitelkérelem, banki ismeretek. Budapest: Budapest Gzadasági Főiskola.
HunTraders. (2018). Piaci mutatók. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 7., forrás:
huntraders.com: https://huntraders.com/hu/tozsde/fundamentalis-elemzes/piaci-
mutatok
HVG. (2003. április 9.). Rekordnyereség után nem fizet osztalékot az OTP Bank. Letöltés
dátuma: 2018. október 1., forrás: Heti VIlág Gazdaság:
https://hvg.hu/gazdasag/00000000004B6625
Index. (2008. április 25.). Nem fizet osztalékot az OTP Bank. Letöltés dátuma: 2018.
szeptember 22., forrás: Index: https://index.hu/gazdasag/magyar/otpkoz080425
Kecskeméti, I. (2006). Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével. Budapest:
Kecskeméti István és Tsa Bt.
Malkiel, B. G. (2001). Bolyongás a Wall Streeten. Budapest: Nemzetközi Bankárképző
Központ.
65
Marketwatch.com. (2018). Investing. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 12., forrás:
Marketwach: https://www.marketwatch.com/investing/index/spx/charts
Metatrader.com. (2018). Bollinger bands. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 24., forrás:
Metatrader: https://www.metatrader5.com/i/help/terminal/en/bollinger_bands.png
MNB. (2016 - 2017). Aranykönyv. Budapest: Magyar Nemzeti Bank.
Musinszki, Z. (2016. október 15.). A kontrolling beszámolási rendszer. Letöltés dátuma:
2018. október 15., forrás: Gazdálkodástudományi Kar Pénzügyi és Számviteli
Intézet: http://gtk.uni-
miskolc.hu/files/10591/kontrolling+besz%C3%A1mol%C3%A1si+rendszer+-
+p%C3%A9nz%C3%BCgyi+mutat%C3%B3k.pdf
Nagy, M., & Vonnák, B. (2012). Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve.
Budapest: Magyar Nemzeti Bank. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 13., forrás:
https://www.mnb.hu/letoltes/egy-jol-mukodo-magyar-bankrendszer-10-ismerve.pdf
OTP Bank. (2018a). Osztalék. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 24., forrás: OTP Bank
Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Osztalekfizetes
OTP Bank. (2018b). Történetünk. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 15., forrás: OTP Bank
Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/Tortenet
OTP Bank. (2018c). Tulajdonosi struktúra. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 24., forrás:
OTP Bank honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Tulajdonosi_struktura
OTP Bank. (2018d). Vezetői elemzés 2017. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 15., forrás:
OTP Bank Honlapja:
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Eves_jelentes_2017_3.pdf
OTP Bank. (2018e). Általános részvénytörténet. Letöltés dátuma: 2018. július 15., forrás:
OTP Bank Honlapja:
https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Altalanos_reszvenytortenet
OTP Bank. (2018f). Hitelek. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 2., forrás: OTP Bank
Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Hitelek
OTP Bank. (2018g). Vállalkozások. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 28., forrás: OTP Bank
Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/MKV
OTP Bank. (2018h). Társasház. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 29., forrás: OTP Bank
Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Tarsashaz
OTP Bank. (2018i). Stratégia és jövőkép. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 25., forrás: OTP
Bank Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/StrategiaJovokep
OTP Bank Alapszabály. (2018. április 13.). Alapszabály. Letöltés dátuma: 2018. szeptember
3., forrás: OTP Bank Honlapja:
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/OTP_Alapszabaly_20180516.pdf
OTP Bank Fenntarthatóság. (2018). Fenntarthatósági jelentés. Letöltés dátuma: 2018.
szeptember 18., forrás: OTP Bank Honlapja:
66
https://www.otpfenntarthatosag.hu/static/otpfenntarthatosag/download/OTP_fennta
rthatosagi_jelentes_2017.pdf
OTP Bank Jelentések. (2016,2017,2018 I. félév). Jelentések. Letöltés dátuma: 2018.
szeptember 29., forrás: OTP Bank Honlapja:
https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Eves_jelentes
Pálinkó, É., & Tóth, T. (2014). Vállalati pénzügyek. Budapest: Typotex kiadó.
Portfolio. (2002a. február 1.). Technikai elemzés: a mozgóátlag használata. Letöltés dátuma:
2008. szeptember 4., forrás: Portfolio.hu:
https://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai-elemzes/technikai-elemzes-a-
mozgoatlag-hasznalata.17774.html
Portfolio. (2002b. augusztus 7.). Fibonacci a technikai elemzésben: önmagát beteljesítő
jóslat? Letöltés dátuma: 2018. szeptember 5., forrás: Portfolio.hu:
https://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai-elemzes/fibonacci-a-technikai-
elemzesben-onmagat-beteljesito-joslat.22883-2.html
Portfolio. (2007. augusztus 29.). Ó, az a csodálatos Bollinger szalag! Letöltés dátuma: 2018.
augusztus 25., forrás: Portfolio.hu: https://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai-
elemzes/o-az-a-csodalatos-bollinger-szalag.87106.html
Portfolio. (2008). Tőzsdei kereskedés egyszerűen. Budapest: NET Média Zrt.
Portfolio. (2018. február 28.). Brutális nyereség a magyar bankszektorban. Letöltés dátuma:
2018. október 10., forrás: Portfolio.hu:
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/brutalis-nyereseg-a-magyar-
bankszektorban.278099.html
Portfolio Trader. (2007). RSI (Relative Strength Index). Letöltés dátuma: 2018. szeptember
6., forrás: PortfolioTrader.hu:
http://trader.portfolio.hu/oktatas/tozsdepedia/indikator-leiras/rsi-relative-strength-
index
Portfolio Trader. (2010). Elliott hullám. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 6., forrás:
PortfolioTrader.hu: http://trader.portfolio.hu/oktatas/tozsdepedia/technikai-elemzes-
elmelet/elliott-hullam
Potori, N. (2013). Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/. Debrecen: Debreceni Egyetem
Gazdálkodástudományok Centruma.
Prohardver.hu. (2009). Letöltés dátuma: 2018. augusztus 12., forrás: Prohardver:
http://prohardver.hu/dl/users/fless/090921_tnx2.jpg
Rotyis, J. (2001). Tőzsdei befektetők kézikönyve. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti
Kiadó.
Takács, A. (2015). Vállalatérékelés magyar számviteli környezetben. Budapest: Saldo
Kiadó.
Tankonyvtar.hu. (2013). Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/. Letöltés dátuma: 2018.
augusztus 12., forrás: Digitális Tankönyvtár:
67
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0029_de_tozsdeismeretek_elmelet/images/abra7.7.PNG
Tankonyvtar.hu. (2013). Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/. Letöltés dátuma: 2018.
augusztus 12., forrás: Digitális tankönyvtár:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0029_de_tozsdeismeretek_elmelet/images/abra7.7.PNG
The NY Times. (2018). Markets, The New York Times. Letöltés dátuma: 2018. 10 12, forrás:
The New York Times:
https://markets.on.nytimes.com/research/markets/usmarkets/usmarkets.asp
Trader.Portfolio.hu. (2018). RSI - Relative Strength Index. Letöltés dátuma: 2018. augusztus
25., forrás: Trader Portfolio: http://trader.portfolio.hu/oktatas/tozsdepedia/indikator-
leiras/rsi-relative-strength-index
Traderslaboratory. (2018). Forrás: http://www.traderslaboratory.com/forums/topic/10107-
why-successful-traders-use-fibonacci-retracements/
Várhegyi, É. (2011). Kettős szorításban: A magyar bankszektor helyzete és kilátásai.
Hitelintézeti Szemle, 16.
Végh, Z. (2016). A technikai elemzés alapjai. Budapest: MNB.
Vincze, L. (2014). Tőkepiaci ismeretek. Veszprém: Pannon Egyetemi Kiadó.
Zsombori, Z. (2018. március 9.). Tőzsdei ismeretek. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 5.,
forrás: Gazdálkodástudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet: http://gtk.uni-
miskolc.hu/files/12793/T%C5%91zsdei+ismeretek_2018.pdf
68
7. Táblázatok és ábrák jegyzéke
1. ábra Vonaldiagram ............................................................................................................ 7
2. ábra Oszlopdiagram, saját szerkesztés............................................................................... 7
3. ábra Japán gyertya, saját szerkesztés ................................................................................. 8
4. ábra Marubozu, Kalapács és Hullócsillag, saját szerkesztés ............................................. 9
5. ábra Emelkedő trend ........................................................................................................ 10
6. ábra Fej-váll alakzat......................................................................................................... 11
7. ábra Dupla csúcs .............................................................................................................. 11
8. ábra Ékek ......................................................................................................................... 12
9. ábra Zászló alakzatok ...................................................................................................... 12
10. ábra RSI (Relative Strength Index) ............................................................................... 15
11. ábra Bollinger szalag ..................................................................................................... 15
12. ábra Fibonacci vonalak .................................................................................................. 16
13. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés ............................................................................. 17
14. ábra OTP Bank logók, saját szerkesztés ........................................................................ 29
15. ábra Tulajdonosi struktúra, saját szerkesztés ................................................................. 30
16. ábra Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban), saját szerkesztés ........................... 35
17. ábra OTP részvény árfolyama, saját szerkesztés ........................................................... 36
18. ábra OTP részvény japán gyertya, saját szerkesztés...................................................... 37
19. ábra OTP részvény alakzatok, saját szerkesztés ............................................................ 38
20. ábra OTP részvény mozgóátlagok, saját szerkesztés..................................................... 39
21. ábra OTP részvény árfolyam és RSI, saját szerkesztés ................................................. 40
22. ábra Bollinger szalag, saját szerkesztés ......................................................................... 41
23. ábra Fibonacci vonalak, saját szerkesztés...................................................................... 42
24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés ............................................................................. 43
25. ábra Elliott hullám részlet, saját szerkesztés ................................................................. 43
26. ábra Elliott hullám részlet 2, saját szerkesztés .............................................................. 44
27. ábra Mérlegfőösszeg alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ................ 48
28. ábra Hitelállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ................... 48
29. ábra Betétállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ................... 49
30. ábra Adózott eredmény alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ............ 50
31. ábra Külföldi leánybankok ............................................................................................ 51
1. táblázat 5%-nál nagyobb tulajdonosok megoszlása ........................................................ 30
2. táblázat A technikai elemzés összefoglalása, saját szerkesztés ....................................... 45
3. táblázat Likviditási mutatók (%), saját szerkesztés ......................................................... 52
4. táblázat Betétfedezet (%), saját szerkesztés .................................................................... 52
5. táblázat Fizetőképesség (%), saját szerkesztés ................................................................ 53
6. táblázat Jövedelmezőség (%), saját szerkesztés .............................................................. 53
7. táblázat Hatékonysági mutatók (%), saját szerkesztés .................................................... 54
8. táblázat Piaci mutatók, saját szerkesztés ......................................................................... 55
9. táblázat Mérlegtételek (millió Ft), saját szerkesztés ........................................................ 55
10. táblázat Eredménykimutatás sorai (millió Ft), saját szerkesztés ................................... 56
11. táblázat Mérlegtételek összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés .......................... 57
12. táblázat Eredménykimutatás összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés ................ 57
69
13. táblázat Pénzügyi mutatószámok összehasonlítása, saját szerkesztés ........................... 58
14. táblázat A fundamentális elemzés összefoglalása ......................................................... 59
70
8. Summary
The main topic of my thesis was the stock analysis to which I chose the two most
used and known techniques, the fundamental and technical analysis. I tried to define them
as easily as I could and summarize the essence of both. To illustrate them in practice I used
the OTP shares’ price and information of the first half of 2018. My purpose was to show
those factors which can affect the stock price and the value of the company and the
expectations for the future.
In the first section, I described both of the techniques. The technical analysis was
mostly about the indicators, but statistical tools and different types of graphs was also
mentioned. Fundamental analysis contained financial indicators and factors that can't be
expressed with numbers. Then I wrote about the OTP. It included its story, ownership
structure and its financial instruments too.
After that the practical part was started. I made graphs to illustrate the technical
analysis's methods. First, I determined the main trends then I looked for shapes on the
Japanese candles graph and the line chart which can give signals to investors. I used several
indicators like Bollinger band and Elliott waves to observe the changes.
The financial indicators showed developing tendencies. Both the incomes and profits
grew through the examined period. The ROE ratio was more than 20% which made the bank
very effective and attractive to the investors. Then I compared the figures of OTP to a similar
bank, which called Pekao S.A. I found that the OTP Bank was better in all aspects and it had
more opportunities to develop because of the acquisitions.
To sum up, I came to the conclusion that it was worth looking for the buying prices
in short term after the first half of the year because the rate was one-year low. In addition,
the methods I used showed the same even though there was a falling trend in the last months.
I got a clearer result from the fundamental analysis. It made my findings more secure.
I think I reached my purpose which was showing the factors that can be able to
influence the share’s price. All the tools and techniques worked in my examples and proved
that investors can predict future changes with them.