Mesterségem címere
A használható hagyomány - a
népi kézművesség stratégiája
A stratégiai késztői
13 SZERVEZET Hagyományok Háza
Konzorciumi partnerek:
Népművészeti Egyesületek Szövetsége
Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
A stratégia készítésébe bevont szervezetek:
• FATOSZ
• LEADER Akciócsoport
• Magyar Ízek KFT
• Alkotóházak Országos Szövetsége
• Magyar Művelődési Intézet
• Élő Tiszáért Egyesület – Magyar termék, helyi piac
• Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete
• Kulturális Szellemi Örökség Igazgatósága
• HROD KFT – SWOT analízis
• Falufejlesztési Társaság
•
A stratégiai készítői
55 FŐ SZAKÉRTŐ
Ament Éva, Bakó Katalin, Bazsó Gabriella, Bereczki Csaba, Benedek Krisztina,
Beszprémy Katalin, Budai Krisztina, Cs. Nagy Ágnes, Csapó Angéla, Csákányi Zoltán, Csonka-Takács Eszter, Csupor István, Csuporné Angyal Zsuzsanna, Dala Hajnalka, Debreczeni János, Dr Csizmadia László, Dr. Illés Károlyné, Endrédi Melinda, Erdős Balázs, F. Tóth Mária, Fecske Pál, Fehér Jánosné, G. Fekete Éva, Galánfi András, Gábor Eszter, Gémesné Deák Julianna, Guiprechtné Molnár Erzsébet, Hajnal Tamás, Héra Éva, Hubert Erzsébet, Igyártó Gabriella, Juhász Katalin, Kiss Gabriella, Komjáti Tamásné, Kovács István, Krizsán András, Nagy Mari, Pál Miklósné, Pintérné Kanyó Judit, Polyák Albert, Pongrácz Zoltán, Prokné Tirner Gyöngyi, Rézműves Melinda, Sándor Ildikó, Skrabut Éva, Szabadkai Andrea, Szabó Zoltán, Szalay-Zala Andrea, Székely Éva, Takáts Zoltán, Terényi Gyöngyi, Tóthné Kiss Szilvia, Varga Zsófia, Vetró Mihály, Vranesics Ágnes
A hagyomány fontosabb
értelmezési tartományai
1. Hagyomány mint identitás
2. Hagyomány mint kulturális tényező
3. Hagyomány mint a pozitív pszichológia
eszköze
4. Hagyomány mint gazdasági tényező
1. A hagyomány mint identitás
A két nagy egymásnak feszülő trend: a
globalizáció, az egyetemlegességre
törekvés, másfelől a kulturális identitásra
törekvés. Ha a kulturális identitásról
beszélünk, a hagyományokról is
beszélünk, társadalmi és kulturális
hagyományainkról, melyek a történelmi
folytonosságot és magát a nemzeti
kultúrát jelentik.
Nemzeti és lokális identitás
eszköze
• Népi kultúra-nemzeti kultúra összefonódása
Magyarországon
• határon túli magyarság összekötő kapcsa,
• a szülőföld, a család történetének,
hagyományának ismerete, szeretete alapvető a
család – település- kistáj-haza vonatkozásában
• felértékelődik az oktatás,a közösségi élet
szerepe (hagyományismeret, helyi tantervek)
2.Hagyomány mint kulturális
tényező
A népművészeti mozgalmak hatása a
„magas” művészetekre
• Szecesszió(Gödöllői műhely, Zsolnay
gyár, építészet, képző és iparművészet,
divat-Tüdős Klára)
• zeneművészet (Bartók, Kodály)
• 70-es évektől ( képző és iparművészet,
organikus építészet, világzene, )
Közkultúra – közművelődés - közoktatás
széleskörű amatőrmozgalom – napjaink
kézművesei itt képződtek zömében mielőtt a
szakképzésben helyet kaptak a népi kézműves
szakmák
napjainkban a közoktatásból hiányzik a kézműves
kultúra mint műveltségi tényező ( páva sikerének
alapja-művészeti alapiskolákban tanítják a
néptáncot, népzenét)
3. A hagyomány mint a pozitív
pszichológia eszköze
• A folklór, illetve a közösségi művészet a közösség védelmét szolgálja.
• a közösségek összetartozását segítő tevékenységek megsokszorozzák a közösség alkotó energiáit, s növelik az esélyét a minden értelemben vett túlélésre.
• ez a kultúra nem fogadja el az önpusztítást
• a pozitív életminőség – boldogság – nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is időleges élményt, hanem aktivitást
• a fontos érzelmi állapotokban megjelenő
bevonódás, elkötelezettség, ihlet, flow élmény.
Lényeges a munka, az alkotás lehetőségének
biztosítása, egyben biztonság, kontroll.
• a közösségi kultúra hatása közvetlen pozitív
tényező a stressz csökkenésében, ennél fogva a
civilizációs ártalmak csökkenésében
• (Kopp Mária)
4. A hagyomány mint
gazdasági tényező
• A 19. század végi világkiállításokkal kezdődtek hazánkban azok az akciók, amelyeknek célja:
• A népművészet értékeinek
• feltárása, gyűjtése
• megismertetése,
• népszerűsítése
• és ennek közvetlen gazdasági hasznosítása
• népművészet – háziipar - kereskedelem – divattá válik a népművészet – komoly ma úgy mondanánk nemzeti marketing övezte mozgalom
• Kalotaszeg
• matyók
• Sárköz
• Kalocsa
• Buzsák felfedezése
• Gyöngyösbokréta
pozitívumok
- a hagyomány divattá vált
- eltűnőben lévő paraszti kultúrák éledtek fel
- maradtak fenn napjainkig
- hatalmas néprajzi gyűjtések indultak el,
gyűjtemények keletkezésének kora
- nemzeti identitás megőrzése
negatívumok
• a kereskedelem és a divat „amortizálta” a
legdivatosabb kultúrákat
• átpolitizálódott a hagyományról alkotott
nézet (irredenta, nacionalista stb. jelzők,
címkék)
Helyzetelemzés
Bevezető: A hagyomány szerepe a társadalom
életében (Beszprémy Katalin)
- A hagyomány fogalmi meghatározása,
hagyományőrző tevékenységi formák.
Múltbeli tapasztalatok pozitívumok – buktatók –
tévutak (Héra Éva)
- Népművészet – háziipar – népi iparművészet.
Példák az utóbbi 150 év tárgyalkotó népművészeti
mozgalmairól (Szabó Zoltán)
- Kézművesség, népi kézművesség. A háziipari
tevékenység és az amatőrmozgalmak története,
eredményei, buktatók.( Benedek Krisztina)
Helyzetértékelés, problémafeltárás
A népi kézművesség az alkotók oldaláról –
értékelés szakmánkénti, számbeli, területi
sajátosságokról.
(Pál Miklósné)
A kézműves népművészek területi elhelyezkedése
az összes szakágban
- Alkotók intézmények területi összevetése
a néprajz csoportok, kistájak szerinti
lehatárolással (Hubert Erzsébet)
- A falusi turizmus és a kézműves alkotók
együttműködése ( Dr.Csizmadia László)
Alkotókat tömörítő, támogató közösségi
színterek működése, problémái
- Közösségi színterek- népi kézművességgel
foglalkozó civil szervezetek(Pál Miklósné)
- Közösségi színterek-alkotóházak (Prokné Tirner
Gyöngyi)
- Közösségi színterek-közművelődési
intézmények (Hagyományok Háza, MMI.)
- Közösségi színterek-kapcsolati lehetőségek a
LEADER szervezetekkel(Guiprechtné Molnár
Erzsébet)
- Jelenlegi jogi, gazdasági problémák
jegyzéke ( Szabadkai Andrea, G. Fekete
Éva, Debreczeni János, Pongrácz Zoltán)
Népi kézműves értékek
• Szempontok a mesterségek szakági elemzéséhez:
• Van-e utánpótlás az adott mesterségben, mennyire elöregedett a szakma – ha igen, okai.
• Milyen formában oktatható tovább a mesterség jelenleg, egyáltalán van-e bármilyen képzési továbbképzési forma a területen. Ha nincs, szükséges-e?
• Az alkotók mennyire kapcsolódnak egyesületekhez, szakmai szervezetekhez, vagy inkább egyénileg próbálnak boldogulni?
• Jellemző-e a szakterületen az árutermelés, okok ha igen és ha nem akkor is. Az árutermelés mennyire jelent minőségi problémákat?
• Jellemző-e a mesterség bemutatókon, rendezvényeken, való részvétel? Tapasztalatok.
• Jellemző-e egy-egy mester szellemi kisugárzása - mester-tanítvány viszony, családi átörökítés. Lehetséges-e inasok vállalása szakterületén?
• Vannak-e a szakterületen vállalkozások, vállalkozó szellemű alkotók, és milyen arányban? Vannak-e olyan műhelyek, ahol több embert foglalkoztatna?
• Problémák jegyzéke – alapanyagok, értékesítés, törvényi jogszabályi akadályok.
• A szakmai színvonal milyen tendenciát mutat? Okok, gondok, eredmények.
(Beszprémy Katalin)
A mesterségek helyzete
szakáganként
• Bőrműves mesterségek helyzetelemzése (Terényi
Gyöngy)
• Csipkekészítő (Tóthné Kiss Szilvia)
• Faműves ( Bereczky Csaba)
• Fazekas ( Csupor István)
• Fémműves ( Takáts Zoltán)
• Hímestojás készítés (Csákányi Zoltán)
• Hímzés ( Dr. Illés Károlyné)
• Mézeskalács készítés ( Csuporné Angyal Zsuzsa)
• Nemezkészítés (Nagy Mari)
• Népi ékszer készítő ( Kiss Gabriella)
• Népi- és kézműves játékkészítés (Deákné Gémes Júlia)
• Régi Ritka Mesterségek ( Ament Éva)
• Szálasanyag ( Székely Éva)
• Szövés ( Csapó Angéla)
• Takács (Debreczeni János)
• Viseletkészítés ( Fehér Jánosné)
• Cigány mesterségek (Rézműves Melinda)
- Megjelent könyvek, kiadványok jegyzéke
(Bakó Katalin)
- MTA VEAB Kézművesipar-történeti
Munkabizottsága (Juhász Katalin)
- A kézművesség helye a szellemi kulturális
örökség megőrzéséért életre hívott
UNESCO egyezményben (Csonka Takács
Eszter)
- Hungarikumok, ezeken belül a népi
kézművesség helye, megítélése ( Polyák
Albert)
- Magyarországi Tájházak Szövetsége –
ezen belül a népi kézművesség helye,
megítélése.( F.Tóth Mária)
- Egyéb kapcsolódási pontok,
együttműködési lehetőségek, gyakorlatok.
Múzeumok, fesztiválok, rendezvények.
Lehetőségek-gondok, a kézművesség
szempontjából.
( Igyártó Gabriella, Hubert Erzsébet,
Komjáthi Tamásné)
Jó példák tára
- Külföldi jó példák, a kézművesség, a
kézműves alkotók támogatási formái
Európában
(Igyártó Gabriella, Héra Éva)
Hazai jó példák, gyakorlatok
• Hazai jó példák téma vázlat szempontok (Beszprémy Katalin)
• A program rövid leírása (képekkel CD-n)
• Volt-e és milyen együttműködés másokkal - szervezetek, személyek. Tapasztalat, tanulságok
• Finanszírozás módja
• Mitől jó? - szakmailag, hatása, közönség, résztvevők visszajelzései. Kézzel fogható eredményei
• Nehézségek, problémák
• A vidék szempontjából melyek a pozitív hatások, eredmények? Milyen hatással van a program a település a térség fejlődésére, munkahelyteremtésre, megélhetésre, stb.?
• Fejlesztési lehetőségek
• Gömörszőlős (Ament Éva)
• Kisgyőr(Ament Éva)
• Kézművesség oktatása a budaörsi Mindszenty
József Katolikus Iskolában(Ament Éva)
• Felnőttképzés - népművészeti táborok
(Beszprémy Katalin)
• Panziós – falusi vendéglátó szak bemutatása a
nádudvari kézműves iskola példáján. (Vetró
Mihály)
• Vőfélytalálkozók Gyönyörű Zsiga szervezésében(Hubert Erzsébet)
• Rózsa Péter kertész, biogazda és közössége a biotermékek népszerűsítésével összekötött programja (Hubert Erzsébet)
• Jó gyakorlatok a falusi vendéglátásban a kézművesség szempontjából ( Szalay - Zala Andrea)
• Példák a viseletek hagyományalapú
megújítására ( Beszprémy Katalin)
• Nagyapám Háza ( Krizsán András)
• Sióagárd és a Tolna Megyei
Népművészeti Egyesület együttműködése
a helyi népművészeti hagyományok
népszerűsítése érdekében.(Komjáthi
Tamásné)
• Dél-Dunántúl legnagyobb Regionális
Kézműves Fesztiválja a Vendel napi
búcsú Magyarlukafán(Komjáthi Tamásné)
• Határ menti együttműködések Zala
megyében ( Dala Hajnalka)
• Az Oszkói Hegyipásztor Kör bemutatása
(Kovács István)
• Művészetek Völgye ( Bazsó Gabriella)
• Varsány a Palóc út mentén…( Pintérné
Kanyó Judit)
• Vidéki értékek – örökségek Baranyában (
Endrédi Melinda)
• A falusi együttesek szerepe a szellemi
kulturális örökség megtartásában.(Héra
Éva)
Népi kézműves stratégia
• SWOT analízisek
Jogi-gazdasági környezet
Társadalmi elismertség-társadalmi
környezet
Működési környezet
Népi kézműves szakmai környezet
Jövőkép:
• A népi kézművesség a vidék
társadalmában, gazdaságában
hangsúlyosan van jelen
• A lokális kultúra a helyi közösségeket
indukáló, megszilárdító, a helyi identitást
erősítő, közösségi értékeket teremtő,
ezáltal népességmegtartó képességgel
bíró tényezővé válik
• A népi kézművesség továbbélő
hagyományát társadalmi elismerés,
biztonságos és kedvező gazdasági
környezet övezi. A kézművesség a
társadalom műveltségének része, a
társadalom széles rétegei előtt ismert és
kedvelt tevékenység, amely mindennapi
életünk részeként a tárgyak
használatában is megnyilvánul.
• A magyar tárgyalkotó népművészet
megújul. A helyi kézműves termékek
színvonalasan reprezentálják a
települések hagyományait. A közösségi
színterek hálózata karakteres, igényeket
orientáló szolgáltatással vesz részt a
hagyományőrzésben, az oktatásban, az
országimázs megteremtésében.
• A magyar kézművesek termékeire,
alkotásaira széleskörű igény mutatkozik,
mely az értékesítés hálózatában a
lakosság számára elérhetővé válik. A
minőségi kézműves szolgáltatás, a helyi
értékeket megjelenítő termék a
háztartásokban használati tárgyként
jelenik meg, a bel- és külföldi turizmus
integrált részévé válik.
• A népi kézműves örökségnek és minőségi
szakmaiságának átadása megoldott,
fenntarthatósága, személyi és tárgyi
feltételei biztosítottak.
Stratégiai célok, a célok
megvalósításához szükséges feladatok
Célok:
1. Hagyományaink társadalmi
elismertségének növelése
2. . A hagyományait őrző vidéki életforma,
életszemlélet értékeinek preferálása . A
helyi értékek felismerése, a helyben való
boldogulás érdekében.
Célok
3. Értékalapú társadalmi szemlélet kialakítása.
4. Támogató jogszabályi környezet kialakítása.
5. A tájegységek sajátos, népi építészeti és népi
kézműves elemeinek megjelenése a
települések arculatában.
6. Hagyományos szellemi és gyakorlati tudás,
illetve tárgyi örökség összegyűjtése és
továbbadása a fiatal nemzedéknek. Az oktatás
teljes vertikumának kiépítése.
Célok
7. Közösségi színterek biztonságos működtetése,
tárgyi és személyi feltételeinek javítása,
munkájuk összehangolása. E közösségi terek
programokkal történő hasznosítása a helyi
lakosok bevonásával.
8. Ágazati együttműködések kiépítése a népi
kézművesség hatékonyabb, hitelesebb
széleskörű megnyilvánulása érdekében
Helyi
közösségek
megerősítése
Helyi termék,
helyi érték
(kézművesek,
mezőgazdasági
termelők
együttműködés
e a lokális
kultúrában)
Népi
kézművesség
Falusi
turizmus,
vendéglátás
Települések
arculatában a
táji
jellegzetessége
k megjelenése
Kézművesek-
építészek
együttműködés
e
Alapanyag
termelés,
értékesítési
rendszer
A népi kézművesség és a vidékfejlesztés
viszonya
Népi
kézművesség
Az intézményi
háttér működési,
infrastrukturális
feltételeinek biztosítása
Kormányzati
összehangolt
cselekvést
igénylő
(nemzetstratégiai
szintű) feladatok
Oktatás, képzés,
továbbképzés
Jogi, gazdasági
szabályozók
A terület
számára
célzottan kiírt
pályázatok
Marketing
Értékesítési
hálózat,
fesztiválok és
rendezvények, a
népi kézművesek
bemutatkozási
lehetőségei
Az eredményes működéséhez szükséges feltételek viszonya a népi kézművességhez
Az oktatás, képzés rendszereiben a népi
kézművesség oktatása, az utánpótlás biztosítása
szempontjából nélkülözhetetlen teendők
• Közoktatás – általános iskola
- - a néphagyomány területei gyakran esnek áldozatul az átalakításoknak, mert a könnyen félreállítható mostohagyerek sorsára jutnak
- - jellemző módon a szabadidős programok, ünnepi alkalmak velejárója
- - szükséges volna a népi kézművesség, és a helyi hagyományok helyi tantervekben történő biztosítása – helyi identitás számára nélkülözhetetlen
Alapfokú művészetoktatás
• A népi kézművesség, mint tanszak teljes
mértékben hiányzik, nem tudta kivívni a
néptánchoz, népzenéhez hasonló pozíciót.
• Oka: nincs tanárképzés, a jelenlegi közoktatási
törvény nem teszi lehetővé, hogy pedagógus
Népi játék és kismesterségek oktatója
végzettségű szakemberek művészeti iskolákban
oktathassanak.
• Következmény:nincs utánpótlás
Szakképzés- OKJ
• - Népi kézműves ( csipkekészítő, faműves-
fajáték készítő, fazekas, gyékény-,szalma-
,csuhé tárgykészítő, kézi és gépi hímző,
kosárfonó-fonottbútor készítő,szőnyegszövő,
takács, népi bőrműves, nemezkészítő )
• Kulturális és örökségvédelmi szakképesítés
szakmacsoport része lett
Feladatok:
• - szakmai és fenntartói szempontból tartozzanak
a mindenkori oktatásért felelős minisztérium
irányítása alá – és a fenntartó miatti
bizonytalansági faktor szűnjön meg
• - szakmai integrációs központként a
Hagyományok Háza hatáskörébe tartozzon
• - a finanszírozást az egyéb középfokú művészeti
iskolákhoz, illetve a kézműves oktatás
sajátosságaihoz szükséges igazítani
• - célszerű lenne a csoportlétszám és az ehhez kapcsolódó finanszírozás megállapítása során annak 5-7, max. 8 főre történő csökkentése, az átlagnál magasabb alapanyag és eszközigény finanszírozása
• - oktatók helyzetének megnyugtató rendezése
• - tanulmányi versenyek, ösztöndíj programok indítása
• - regionális szinten legalább egy képző intézmény működésének biztosítása
Középiskola
• Az országban jelenleg egy érettségit is
nyújtó népművészeti középiskola működik
• Feladat: a népi kézművességet oktató
középiskolák rendszerének bővítése
Felsőoktatás
• Egyetlen próbálkozás Szombathelyen, a Nyugat-
Magyarországi Egyetemen indult
• Feladat: szükséges a pedagógusképzés új
rendszerében a meglévő szakképzettségre
(mesterségbeli tudásra ) épített művészeti és
oktatói ismeretekkel gazdagított felsőfokú
képzés megvalósítása
Nonformális képzések, informális tanulási
formák
• Teendők:
• Feltételezik az önkormányzatok, a helyi közösségek, és
a központi pályázati támogatások segítségét:
• - szakmai továbbképzések, mesterkurzusok
• - mesterek, dizájnerek közös műhelymunkája
• - szakmai konzultációk mesterek-tanítványok között
• - tapasztalatcserék, tanulmányutak
• - tervezői tréningek
• - vállalkozási-, marketing-,informatikai-, kommunikációs ismeretek
• - a helyi közéleti tudás, közösség menedzselési, vezetési készség
fejlesztése
A nagyközönség számára szervezett
nonformális képzések
• - szellemi műhelyek, szakkörök
• - alkotótáborok
• - tanfolyami kurzusok
• - népművészeti akadémiák, népfőiskolák, nyári
• egyetemek
• - munkanélküliek számára szervezett „ízelítő „
• tanfolyamok
Informális tanulási formák
• - mesterségbemutatók, nyitott műhelyek
• - kiállítások
• - fesztiválok