1
ÜÜZLETI JOG I. 2013/14ZLETI JOG I. 2013/141616. el. előőadadááss
A gazdasA gazdasáági tgi táársasrsasáágok gok ááltalltaláános szabnos szabáályailyai
2
ÁÁttekintttekintéés:s:I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG
I.1 Általános jellemzők – típuskényszerA.) Az általános rész átfogó szabályozásra valótörekvése
B.) A jogi személy kritériumai
C.) Típuskényszer
D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre
I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeA.) A létesítés szabadsága, mint alapelv
B.) Az eltérés engedése, mint főszabály
C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása
D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata
I.3 A társaság fogalmi ismérveiA.) Áttekintés
B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke
C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat
I.4 A társasági jog alapelveiA.) Az alapelvek első csoportja
B.) Az alapelvek második csoportja
I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a B.) Egyéb jogterületek
I.6 Az állam, mint jogi személy
I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokA.) Magánjogi társaságok jogi szabályozásaB.) HatárterültetekC.) Társaságok nonprofit jellege
I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) ÁttekintésB.) Az angol-amerikai modellC.) A német (kontinentális) modell
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI
II.1 Áttekintés
II.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiA.) A gazdasági társaság fogalmaB.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozószabályainak területi hatálya
II.3 A társaság tagjaiA.) A tagok száma B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése
II.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodószervezetekC.) A részvénytársaság jellemzőiD.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai
II.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeA.) A jognyilatkozatok formai követelményeiB.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje
II.6 Választottbírósági út igénybe vételeA.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórumB.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita
II.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozószabályanyagának együttes alkalmazásaA.) A jogalkalmazás három szintjeB.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabályC.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között
II.8 A tag kizárásaA.) Feltételei, módjaB.) A kizárás alá vont tag jogi helyezeteC.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére
II.9 Kollektív kisebbségvédelemA.) A jogosultak köre, a jogok rendszereB.) A jogosultak köre, a jogok rendszereC.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezéseD.) Igényérvényesítés kezdeményezése
3
I. JOGI SZEMÉLY - GAZDASÁGI TÁRSASÁG
4
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerA.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése
- Általános rész (közös szabályok) az új Ptk.-ban:
terjedelme a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt
hatása
~ a jogalkalmazás során a jogi személyek
általános szabályai és a gazdasági társaságok
párhuzamosan jelennek meg
~ számos társasági jogi szabály általános jogi
személyi szabállyá lépett elő
5
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerB.) A jogi személy kritériumai
- A Ptk. 3:1-2. § szerint saját
név
székhely
elkülönült vagyon
önálló vagyoni felelősség
ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv
> absztrakt jogképesség > jogi személy csak a törvény által nem tiltott tevékenyég folytatására és erkölcsös célra alapítható
6
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerC.) Típuskényszer
- Jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban alapítható:
ezeket részben a Ptk. szabályozza
részben más törvények határozzák meg
~ ezek mögöttes területe valamely a Ptk.-ban
szabályozott altípus (pl. gazdasági társaságok
joga) is lehet
további sajátosságok:
~ a közjogi jogi személyekről a Ptk. nem rendelkezik
~ a vállalatcsoport nem jogi személy > integrált
jogalanyiság
az állam sem jogi személy típus > de a polgári jogban jogi személynek tekintendő közjogi jogalany
> külön törvény egyedi jogi személyt (nem csak személytípust) is létre hozhat
7
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerD.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre
- A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni:
ha a Ptk. az egyes jogi személy típusnál eltérően nem rendelkezik
ha külön tv. hoz létre jogi személyt /típust > az e törvényben nem szabályozott kérdésekben
ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel
8
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeA.) A létesítés szabadsága, mint alapelv
- A magánautonómia jegyében a természetes és jogi személyek:
szabadon határozhatnak a jogi személy létrehozásáról
szervezeti és működési szabályairól
> Ptk. 3:4. § (1) bek.
9
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeB.) Az eltérés engedése, mint főszabály
- Az alapítók a létesítőokiratban
az egymás közötti és
a jogi személyhez fűződő viszonyaikban
a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásánál
általános jelleggel eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozószabályaitól
10
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeC.) Az eltérés lehetőségének korlátozása
- Semmis az eltérés:
ha törvény tiltja
ha nyilvánvalóan hitelezői jogot sért
ha nyilvánvalóan munkavállalói jogot sért
ha a tagok kisebbségének jogait sérti nyilvánvalóan
a jogi személy törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza
> mindez az alapításkor előre tekintve nehezen állapítható meg
11
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeD.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata
- Ha nincs eltérést kötelezően tiltó rendelkezés:
elvileg a létesítő okiratban minden olyan esetben is mód van eltérésre, mikor a jogszabály (nyelvileg) kötelező módon van megfogalmazva
ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy az eltérés
~ nem ütközik-e az adott jogi személy
típus jogi lényegébe
~ nem sérti-e jelentősen a hitelezők,
munkavállalók, kisebbség v. felügyelet
érdekeit
> az (előkészület alatt lévő) cégeljárási törvény további kötelező szabályokat állapíthat meg
12
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérveiA.) Áttekintés
1) a privátautonómia terméke - elhatárolandó a közjogi társulásoktól
2) a gazd. társaságot mellérendelt, autonóm privát jogalanyok szabadon, önkéntesen, főszabályként szerződéssel hozzák létre
3) a társasági szerződés többalanyú, többoldalú tartós, kooperációs – szervező
4) a társasági működés szervezett és szervezeti keretek között zajlik szervezet, ügyintézés cégnév > a társaság a cégnév alatt jogképes
megállapodás
13
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérveiB.) A társaság, mint a magánautonómia terméke
- A társaság a privátautonómia körébe tartozik > elhatárolandó a közjogi társulásoktól, amelyek
közjogi alanyok társulási technikát felhasználó közösségei (pl. önkormányzati – így kistérségi – társulások), vagy
társasági alapú közjogi személyek (pl. köztestületek – így az MTA, gazdasági és foglalkozási kamarák, hegyközségek stb.), vagy
államközi megállapodáson alapuló nemzetközi közjogi társaságok.
- A civiljogi társaság–közjogi társulás elhatárolása > határesetek, pl. az erdőbirtokossági társulatok (1994. évi XLIX. törvény) és a
vízgazdálkodási társulatok (1995. évi LVIII. törvény) vegyesen közjogi és magánjogi elemeket tartalmaznak
a rájuk vonatkozó törvény mondja meg, hogy mennyiben kell az adott szervezettípusra
~ a civiljogi, illetve ~ a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat alkalmazni
> a két hivatkozott törvény a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást jelölte meg mögöttes jogterületként
14
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérveiC.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat
- A gazdasági társaság mellérendelt és autonóm privát jogalanyok közt szabadon és önkéntesen, a társaságban részt vevők jogügyleti akaratából, főszabályként szerződéssel keletkezik kivételek
~ kényszertársulások > jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményeként keletkeznek (pl. vízközmű társulat) ~ koncessziós társaság > kötelezően létrehozandó gazdasági társaság ~ objektív jogközösségek > nincs jogügyleti akarat (családjogi, örökjogi, illetve egyéb tulajdonközösségek)
a szerződési jelleg ~ vagy közvetlenül állapítható meg (társasági szerződéssel valólétrehozás)~ vagy közvetetetten (alapszabály szervezeti aktus, amit azonban atársulni kívánók a kölcsönös és egybehangzó jogügyleti akarattal
fogadnak el> a szerződési jelleg alóli kivétel: az egyszemélyes társaságok alapító okirata >
egyoldalú jogügylet
15
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.4 A társasági jog alapelveiA.) Az alapelvek első csoportja
- A társulási szabadság, a vállalkozói privát autonómia, a társulók akaratérvényesítésének elve > a gazdasági társaságnak elsősorban tulajdonosai gazdasági érdekét kell szolgálnia
- A magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel közérdekvédelmi okokból érvényesül a társasági jogban a
formakényszer és a cégjogi nyilvánosság elve. A diszpozitív jogi szabályozás mellett a társasági jogban jelentős
közérdekvédelmi szerepet játszanak a kötelező – imperatív és kógens – jogi normák.
- Tulajdon – és szektorsemleges szabályozás > egyenrangúság, szabad külföldi „betársulás”
- Kisebbségvédelem individuális kollektív
16
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.4 A társasági jog alapelveiB.) Az alapelvek második csoportja
- Az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek védelme > hitelezővédelem, pl.
csalárd csődök vállalatkiürítések ellen
- Felelős vállalatvezetés (corporate governance) a vállalatvezetés elidegenedése a tagoktól önérdekeik túlzott érvényesítése
korlátozás lehetőségei
- Munkavállalói participáció: (Mitbestimmung) a munkavállalók bevonása, a szociális béke biztosítása
17
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületeiA.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata
- A gazdasági társaságok joga > civiljog> a Ptk. alapelveit a társasági jog terén is alkalmazni kell
- Cégjog: > a társasági „alaki” jog, 2006. évi. v. tv. szélesebb, mint a társasági jog, alapvetően eljárási jellegű
- A társasági jogba beépült konszernjogot eddig a Gt., a jövőben a Ptk. szabályozza
meghatározó befolyásolás jogkövetkezményei elismert és tényleges vállalatcsoport intézménye> ez a szabályozás csak a zártan működő rt.-kre és a kft.-kre vonatkozó német
típusú konszernjogot tartalmazza
- A nyilvánosan működő részvénytársaságok konszernjoga (vállalatfelvásárlás) > a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)
18
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületeiB.) Egyéb jogterületek
- Értékpapír- és tőzsdejog a tőkepiac és befektetések joga az új Ptk. is ad alapszabályzást az értékpapírokra (6:565–
6:578. §).
- Számviteli jog (2000. évi C. tv.) és adójog
- Egyéb, a társasági működéshez kapcsolható területek, pl. bankjog munkajog biztosítási jog elektronikus médiák joga
19
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.6 Az állam, mint jogi személyA.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban
- Az új Ptk. jogi személy könyve
hetedik része a jogi személy típusok között
utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban.
- Az új Ptk. szerint
az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli
a képviselet módját
~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény
határozza meg
~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt
törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig
~ az államháztartási törvény keretei között
~ másra is átruházhatja képviseleti jogát.
20
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.6 Az állam, mint jogi személyB.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban
- A Ptk. 3:406. §-a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot
polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége
költségvetési fedezet hiányában is terheli
> az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az „államháztartás részét képezőjogi személyekre” is
- Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben állójogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely
egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik)
illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki
> a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed
21
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokA.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása
- A magánjogi társaságok két alapvető csoportja: a polgári jog által szabályozott non-profit társaságok a kereskedelmi (társasági) jog által szabályozott, üzletszerű vállalkozást
célzó gazdasági társaságok
- Nonprofit társaságok/társulások: polgári jogi társaság (Ptk. 568. § > Ptk. 6:498. §) egyesület (Ptk. 61. § > Ptk. 3:63. §) > a 2011. évi CLXXV. törvény az
egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
- Gazdasági társaság: üzletszerű közös gazdasági tevékenység közös vagyon
~ az üzleti tevékenység alapja~ fejlettebb társasági formáknál intézményesenelkülönül a tagok vagyonától
formakényszer, üzleti nyilvánosság > kereskedelmi regiszterbe valóbejegyzés
22
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokB.) Határterültetek
- Határterület: egyesülés, szövetkezet
- Egyesülés: korábban a Gt. szabályozta > önálló jogi személy típusként bekerült a Ptk.-ba
a tagok gazdálkodását koordináló jogi személy > kooperációs társaság
gazdasági eredménye a tagoknál jelentkezik> a gazdasági társaságok közös szabályai változatlanul irányadóak az
egyesülésekre
- Szövetkezet: egységes szabályozását korábban a 2006. évi X. tv. biztosította
középúton áll a részvénytársaság és az egyesület között részben nyereségérdekelt gazdálkodó szervezet> az új Ptk.-ban önálló jogi személy típus lett, amelynek nem mögöttes
jogterülete a gazdasági társaságok joga.
23
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokC.) Társaságok nonprofit jellege
- 2006-ban a Gt.-ben keletkezett – a korábban a Ptk.-ban szabályozott közhasznú társaság helyett – egy nonprofit társasági forma
nem önálló társasági forma volt, hanem a gazdasági társaságok valamennyi formájában létrejöhetett > kkt., bt., kft. és rt. egyaránt működhet nonprofit jelleggel
nem törekedhetett nyereségszerzésre > a közhasznú társaság intézménye 2007. július 1-jével (a már működő
társaságokra nézve 2 év átmeneti idővel) megszűnt
- Az új Ptk. a non-profit gazdasági társaság intézményét megszüntette a társasági szerződés azonban
~ a Ptk. diszpozitív szabályozásának felhasználásával~ a jövőben is kialakíthat nyerségre nem törekvő, non-profit formát.
24
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellekA.) Áttekintés
- Két nagy társasági jogrendszer: angol-amerikai a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális >
ide tartozik a magyar jog is
- Az elmúlt évtizedek tendenciája: a két modell közeledése
~ az amerikai szemlélet behatolása~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac
EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között
25
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellekB.) Az angol-amerikai modell
- Az angol-amerikai modell erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra
méretezett szabályok csekély társasági formaválaszték
~ a partnership nem társaság~ egy társasági forma: COMPANY
> zárt (close, private)> nyílt (public) vezető alakzat
összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető
~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen~ az egységes vezető szerv a board~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma
> minimális állami felügyelet mellett
26
I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellekC.) A német (kontinentális) modell
- A német (kontinentális) modell: a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó
tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog
széles körű társasági formaválaszték~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző
a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír)
a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek
> intézményesített állami törvényességi felügyelet
II. A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.1 Áttekintés
- A szabályozás sajátosságai az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályát
kiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések
(Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek
- Szabályozott kérdések a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. §) formakényszer (Ptk. 3:89. §) a társaság tagjai (Ptk. 3:90. §) a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. §) választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. §) a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása
(Ptk. 3:93. §)
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiA.) A gazdasági társaság fogalma
- A Ptk. 3:88. § > a gazdasági társaság
a) üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására
b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott
c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás
> eddig a három Gt. kifejezett társasági definíciót nem tartalmazott
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiB.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység
- A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás
nyereségéből közösen részesednek
a veszteséget közösen viselik
főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettől eltérően is megállapodhatnak
> semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
- A 2006. évi Gt. 4. §-a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaság fogalmát
nem jövedelemszerzésre irányult
a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdasági társaság most a Ptk.-ból kikerült
a Ptk. 3:4. § általános eltérést engedő szabályozása folytán azonban
~ a társulók létrehozhatnak non-profit jellegű gazdasági társaságot is
~ függetlenül attól, hogy ilyet a Ptk. most már mint külön formát nem
intézményesít
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiC.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya
- A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket
a magyar cégeljárási jog alapján a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be > ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozás
Magyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet, illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az 1997. évi CXXXII. törvény vonatkozik
- Ha magyar vállalat külföldön alapított társaságot, illetve külföldi székhelyű társaság tagjává válik> erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társasági
joga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében (1978. évi 13. tvr.)
- Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különlegesgaranciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény)
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.3 A társaság tagjaiA.) A tagok száma
- A gazdasági társaságnak főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagok
korlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és a kft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaságlétrehozását is
a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén ~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes kft.-re és az egyszemélyes rt.-re~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet szolgálják
- Az egyéni vállalkozónak • nem kell feltétlenül – megszabott minimáltőkével – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t
alapítania, hanem• a 2009. évi CXV. törvény szerint
~ „egyszerű” egyéni vállalkozásként vagy ~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.3 A társaság tagjai B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai
- Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételre nézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást:
természetes személy
~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul
felelős tagja
~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt
tag lehet
~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag
kiskorú személy (2:10. §) – 18 év alatt – gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nem lehet beltag a bt.-ben sem
egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja
nem lehet gazdasági társaság tagja, aki „eltiltás hatálya alatt áll” > az eltiltás fogalmát azonban a Ptk. nem definiálja
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.3 A társaság tagjai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése
- Az új Ptk. általános jelleggel kimondja a tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. § (2) bek.):
a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni
nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák
- Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. §-banszabályozott formákban alapítható:
közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság> ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvel
rendelkező gazdasági társaságok
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodószervezetek
- A Ptk. erről nem rendelkezik, de a 2006-os Gt. alapján eddig tovább működhettek a korábban alapított közös
vállalatok (kv.) újat a harmadik Gt. hatályba lépése után már nem lehetett alapítani> a közös vállalatok Ptk. hatályba lépése utáni sorsáról a Ptké.-ben vagy az új
Ctv.-ben kell rendelkezni
- A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus
- Az egyesülés nem gazdasági társaság a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekre is
irányadóak
- A magyar jogban nincs mód csendes társaság betéti részvénytársaság alapítására
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer C.) A részvénytársaság jellemzői
- A részvénytársaság > különleges gazdasági társaság
a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaság társaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet kiállítani
tagjai a részvényesek
„tiszta” tőketársaság >a részvényesek általában jóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve a társasághoz, mint a társasági szerződéssel keletkező másik három gazdasági társaságnál
létesítő okirata az alapszabály
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai
- A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvetőkülönbségek vannak
a zártan működő (zrt.) és a nyilvánosan működő és egyben tőzsdei
részvénytársaságok (nyrt.) között
- A Ptk. alapján minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikus
nyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt.
- Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak meghatározott társasági formában folytatható > pl. a hitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csak részvénytársaságként
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeA.) A jognyilatkozatok formai követelményei
- A Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra
a jognyilatkozatok általános szabályainál szigorúbb szabályokat állapít meg
kimondja a kötelező írásbeliséget ~ a társasági határozatokra és ~ azok tagokkal való közlésére
> a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető megelektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társasági szerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapítóokirata) lehetővé teszi (3:91. §).
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeB.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje
- Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el
az ellenkező bizonyításig
~ a tértivevényen feltüntetett időpontban
~ ajánlott küldemény esetén a feladástól
számított ötödik munkanapon
a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti.
- Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi, úgy e kötelezettségét haladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEII.I6 Választottbírósági út igénybe vételeA.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum
- A Ptk. lehetővé teszi a társasági jogviták kivételét az általános állami bírói
elbírálásból (1:6. §) és választottbírósági útra való terelését e lehetőségnek az igénybevételét
~ vagy a társasági szerződésben~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában kell kikötni.
- A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerint a a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó
Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.), hanem önállószabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el
- Külföldi választottbíróság is igénybe vehető abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia.
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.6 Választottbírósági út igénybe vételeB.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita
- Társasági jogvitának minősül
a) a gazdasági társaság és tagja (volt tagja) közti, a társaság jogviszonyból eredő jogvita,
b) társasági szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadása
c) a tagok közötti, a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos jogvita,
d) a társaság és a vezető tisztségviselő(felügyelőbizottsági tag) közötti, utóbbiak társasággal valójogviszonyából eredő vita (a könyvvizsgáló nem tartozik e körbe).
a választottbíróságihatáskört és az eljáróválasztottbíróságot a társasági szerződésben kell kikötni
az érintettek megállapodása alapján akkor is a felek által megnevezett választottbírósághoz lehet fordulni, ha a társasági szerződés a választottbíráskodásigénybevételéről nem rendelkezik
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásaA.) A jogalkalmazás három szintje
- A jogalkalmazás során a társasági jogban
a jogi személyek közös szabályait és
a társaságok közös szabályait együttesen kell alkalmazni
az általános szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha a törvény az egyes társasági formáknál eltérően nem rendelkezik
> a gazdasági társaságokra jellemző jó néhány szabály a jogi személyekre vonatkozó közös szabályokban található vagy azokhoz fűződik.
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásaB.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály
- A legjelentősebb ilyen szabály > Ptk. 3:4. §
a gazdasági társaságokra vonatkozó Ptk.-beli szabályoktól (bizonyos kivételekkel)
a társulók társasági szerződésben általános jelleggel eltérhetnek
> ez éppen ellenkezője az eddigi szabályozásnak
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásaC.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között
- A jogi személyek általános szabályai tartalmazzák:
a) felelősségátvitelt a kft.-nél és az rt.-nél a korlátolt felelősséggel visszaélőtagra (3:2. §),
b) az apportszabályt > a társasági vagyonhoz való nem pénzbeli hozzájárulás körülhatárolását (3:10. §),
c) azt, hogy a gazdasági társaság a bírósági cégjegyzékben való jogerős bejegyzéssel a jövőre nézve jön létre (3:4. §),
d) a cégnyilvántartás nyilvánosságát > erről a Ctv. is részletesen rendelkezik (3:13. §),
e) azt, hogy a társasági szerződés érvénytelenségére a jogerős cégbejegyzés után a törlés érdekében nem lehet hivatkozni > nem indíthatósemmisségi alapon törlési per (3:15. §),
f) azt, hogy a gazdasági társaság felett a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol (3:54. §),
g) hogy a társaság szerveinek határozatát milyen határidővel lehet bíróság előtt megtámadni (3:35–3:36. §).
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.8 A tag kizárásaA.) Feltételei, módja
- Főszabályként a tagot keresete alapján a társaságból ki lehet zárni
de csak akkor, ha a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné
a kizárásról a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes többséggel határoz > a határozat alapján 15 napos jogvesztő határidővel a társaságnak kizárási pert kell indítania a bíróságnál, mely
~ vagy elutasítja a társaság keresetét,
~ vagy kizárja a tagot
nem lehet kizárni
~ a nyilvánosan működő rt. részvényesét
(tehát az eddigi Gt.-beli szabályozással szemben
a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesét
igen)
~ azt a tagot, aki a társaság tag(köz)gyűlésében legalább a
szavazatok háromnegyedével rendelkezik
~ kétszemélyes társaságnál a másik tagot
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.8 A tag kizárásaB.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete
- A kizárási eljárás alá vont tag jogi helyzete
a tag kizárása a bíróság jogerős határozatával történik, addig tagsági jogviszonya fennmarad
a társaság kérésére (kérelemre) azonban a peres eljárás alatt a bíróság
~ az érintett tag tagsági jogait felfüggesztheti
~ ha részéről a tagsági jogok gyakorlása a társaság
súlyos érdeksérelmével járna
az esetleges nyereség – éppúgy, mint a többi tagot – a tagsági jogaiban felfüggesztett tagot is megilleti
a felfüggesztett tagot a felfüggesztés alatt a társaság által vállalt kötelezettség nem terheli
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.8 A tag kizárásaC.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére
- A tagsági jog felfüggesztése alatt
a létesítő okirat nem módosítható
nem hozható döntés másik tag kizárásáról, a társaság átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, valamint jogutód nélküli megszűnésről
- További változás: a Ptk. elhagyta a Gt. a kizárási perre vonatkozóspeciális szabályait (Gt. 48. § (2)-(3), részben (4) és (6)
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemA.) A jogosultak köre, a jogok rendszere
- A Ptk. az eddigi gyakorlatot folytatva kollektív kisebbségvédelmet is biztosít
azon tagok számára, akik
együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek
- Az alapvető kollektív kisebbségvédelmi jogok
a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése (Ptk. 3:103. §)
egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése (Ptk. 3:104. §)
perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló ellen (Ptk. 3:105. §)
- A 3:106. § alapján a társasági szerződés nem csökkentheti a kollektív kisebbségi jogokat, a kisebbség terhére való bármilyen eltérés semmis.
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemB.) A jogosultak köre, a jogok rendszere
- A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése az ok és a cél megjelölésével
ülés tartása nélküli döntéshozatal is kezdeményezhető
kezdeményezésnek az ügyvezetés köteles eleget tenni
ha ezt 8 napon belül nem teszi
~ az ülést a cégbíróság hívja össze
~ illetve felhatalmazza az indítványozókat
az ülés összehívására
a várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni
- Változás:
az összehívásra nyitva álló határidő 30 napról 8 napra csökkent
„a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” (Gt. 49. § /1/ bek.) nem szerepel a Ptk.-ban
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemC.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése
- A társaság állandó könyvvizsgálójától különböző könyvvizsgáló egyedi vizsgálatának kezdeményezése
a vizsgálat tárgya
~ az utolsó beszámoló(mérleg) felülvizsgálata, vagy
~ az utóbbi két év valamely jelentős gazdasági eseménye, ill.
kötelezettségvállalása kapcsán
ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra az ezek külön könyvvizsgáló általi megvizsgálására vonatkozó vizsgálatotelrendelését a cégbíróságtól kell kérni
a kérelem teljesítését a cégbíróság megtagadja, ha
~ a kisebbségi jogokkal
~ a kezdeményező tagok visszaélnek.
> a vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli > ha azonban a vizsgálat „nyilvánvalóan alaptalan” volt, a társaság a költségeket a kisebbségre háríthatja
II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemD.) Igényérvényesítés kezdeményezése
- Ha a társaság legfőbb szerve
elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra
~ a vezető tisztségviselő,
~ felügyelőbizottsági tag vagy
~ a könyvvizsgáló elleni igény érvényesítését,
a kisebbség
~ a tag(köz)gyűlés ülésétől számított 30 napos
jogvesztő határidőn belül
~ az igényt a társaság javára maga
érvényesítheti.