PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
„Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.”
Véghelyi Balázs
SAJÓKAZA, 2015.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2
OM azonosító: 028669
Napközi Otthonos Óvoda
3720 Sajókaza, Rákóczi Ferenc utca 21.
Napközi Otthonos Óvoda
3720 Sajókaza, Sólyom telep 2.
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette: A Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete
Jóváhagyta: A Napköziotthonos Óvoda vezetője
SAJÓKAZA, 2015.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
3
Törvényességi háttér
A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti
Köznevelésről
257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a
nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának
kiadásáról
A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény a
közalkalmazottak jogállásáról
A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
1/1998. (VII.24) OM rendelet a nevelési – oktatási intézmények kötelező (minimális)
eszközeiről és felszereléséről.
22/2013. (III. 22.) EMMI rendelettel módosított 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a
nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
4
I. BEVEZETŐ
Az óvoda a csodák, a mesék, a képzelet világa. A napi történések, a kis és nagy
tapasztalatok röpítő erőként épülnek be a gyerekek képzeletébe, gondolatvilágába,
megalapozva az első intézményes szocializációt.
Az óvoda világa egy olyan pedagógiai kupola, melynek pillérjei a szakértelem, türelem,
önzetlen óvónői példamutatás, szakmai hit. A kupola alól messzire, egy életre szól a zene, a
mese, a példa, a szó, ezért a tervezőknek igen nagy felelősségük van.
Magyarországon az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a gyermek
harmadik életévétől az iskolába lépésig biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és
nevelésének optimális feltételeit.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira,
értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a
nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének
értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket
figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka
alapelveit.
Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával és a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0023
azonosítószámmal és „Sajókaza Napköziotthonos Óvoda fejlesztése”címmel nyert pályázat
projektjével összhangban a Sajókazai Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete módosította
saját Pedagógiai Programját, amely megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjában
foglaltaknak.
Átdolgozott Pedagógiai Programunk tartalmazza a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0023 pályázat
kritériumait, a komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének
nyomon követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása,
továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások,
módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvoda nevelési program részeként az alábbi
fejezetcímek szerint kidolgozva:
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
5
Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek
bevezetésre, alkalmazásra kerülnek;
Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra
kerülnek;
Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei;
Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre,
alkalmazásra kerülnek; továbbá az átmenetet segítő egyébintézkedések, az óvoda és iskola
közötti együttműködés új területei;
A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása;
Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái (Külső intézményértékelési
mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények
visszacsatolásának módjai, az intézményfenntartók oktatásirányítási tevékenységének
segítése, például a rövid- és középtávú tervezést megalapozó helyzetfelmérés és elemzés
készítésével).
A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek
óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása.
Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő Pedagógiai Programunk egymásra épülő,
szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága,
az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket
az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével
megfogalmaz.
Az intézmény pedagógiai programjának nevelési célja az egyéni sajátosságokat, valamint az
eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus
fejlődésének elősegítése.
A mi óvodánk célja, hogy az örömteli óvodás évek alatt eljuttassuk gyermekeinket a sikeres
iskolakezdés küszöbéig. Azért vagyunk, hogy a gyermekek érzelmileg, szociálisan és
értelmileg gazdagodjanak, egyéni képességeik kibontakozzanak.
Pedagógiai Programunkban nevelőtestületünk a nevelés pedagógiai alapelveinek
meghatározásánál az Óvodai nevelés országos alapprogramjával egyezően abból indul ki,
hogy
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
6
a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges
védelem illeti meg;
b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő,
esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
Pedagógiai Programunkban az Óvodai nevelés országos alapprogramjával egyezően az óvodai
nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére irányul, az emberi
jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden
gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.
Óvodánkban, a nevelés középpontjában a gyermek áll, alapvető feladatunknak tartjuk az
iskolai tanulási zavarok óvodáskori megelőzését, kiküszöbölését. Segítjük a hátrányos
szociális környezetből jövő gyermekek felzárkóztatását. A sajátos nevelési igényű gyermekek
fejlesztését speciálisan képzett szakemberrel oldjuk meg.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
7
TARTALOM
Óvoda bemutatása ......................................................................................................... 10.
Helyzetelemzés ............................................................................................................... 10.
Tárgyi feltételek ............................................................................................................. 12.
Személyi feltételek ......................................................................................................... 12.
Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések ....................................................................... 13.
A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett
ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana ........ 14.
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP
1. Gyermekkép 16.
2. Óvodakép 16.
3. Pedagóguskép 17.
4. Dajkakép 18.
III. ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK, CÉLJAINK, FELADATAINK
1. Alapelveink0 19.
2. Értékeink 19.
3. Céljaink 20.
4. Feladataink ........................................................................................................ 20.
IV. GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE
Az egészséges életmód alakítása ................................................................................... 21.
Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása .............. 23.
Környező világ tevékeny megismerése az óvoda nagycsoportjában ........................ 25.
Az anyanyelvi nevelés, anyanyelv fejlesztése 32.
Értelem fejlesztése 33.
1. Közösségi életre történő felkészítés ........................................................ 33.
Érzelmi nevelés .......................................................................................... 33.
Erkölcs, közösségi nevelés......................................................................... 34.
Egyénre szabott differenciálási, fejlesztési módszerek .............................................. 34.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
8
Differenciálási fejlesztési módszerek és eljárások az intézményi nevelőmunkában 36.
2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének
elősegítése .................................................................................................. 37.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ....................................................... 37.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése ............................... 38.
Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei ......................... 40.
Tanulási zavarok megelőzése – prevenciója ............................................... 44.
Tehetséggondozás – tehetségfejlesztés .............................................................. 46.
Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek
bevezetésre, alkalmazásra kerülnek ............................................................................ 48.
V. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
1. Család és óvoda .......................................................................................................... 51.
2. Óvoda és iskola .......................................................................................................... 54.
3. Egyházak .................................................................................................................... 57.
4. Közművelődési intézmények .................................................................................... 57.
5. Óvoda és fenntartó .................................................................................................... 57.
VI. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
1. A pedagógiai munka ellenőrzési és értékelési rendszere ....................................... 59.
2. Külső intézményértékelési mechanizmus működése .............................................. 60.
3. Pedagógiai szakmai ellenőrzés rendszere ................................................................ 61.
VII. SPECIALITÁSAINK
1. Individualizálva szocializálni .............................................................................63.
2. Játék, játékvezetés kérdése .................................................................................64.
3. A konfliktus kezelés kérdése ...............................................................................65.
VII. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK
1. Játék 65.
2. Verselés, mesélés 67.
3. Ének, zene, énekes játék gyermektánc 69.
4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 72.
5. A mozgás 74.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
9
6. A külső világ tevékeny megismerése 77.
7. Munkajellegű tevékenységek 81.
8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .........................................................84.
IX. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ
TEVÉKENYSÉGEK
1. Fogalmak: ..............................................................................................................85.
2. Feladataink: ...........................................................................................................85
VIII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI
TEVÉKENYSÉGEK
1. A gyermekvédelem alapjai .................................................................................86.
2. Feladataink ..........................................................................................................87.
IX. GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
1. Intézkedéseink, feladataink ................................................................................90
X. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
XI. ROMA NEMZETISÉGI GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE
1. Játék, munkajellegű tevékenységek, a tanulás megszervezése 93.
2. Verselés, mesélés 98.
3. Ének, zene, énekes játék gyermektánc 99.
4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 99.
5. A külső világ tevékeny megismerése 100.
6. A mozgásfejlesztés 102.
XII. ÓVODAI JELES NAPOK, ÜNNEPEK
XIII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
1. Az óvodapedagógusok feladatai 104.
2. Szervezeti és időkeretek 108.
3. Dokumentáció 110.
1.sz. melléklet Kimutatás a képzéseken résztvevők számáról
2.sz. melléklet A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban
3.sz. melléklet Óvoda-iskola kapcsolattartási terve
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
10
Óvodánk bemutatása
Az intézmény adatai:
Intézmény neve: Sajókazai Gézengúz Napköziotthonos Óvoda
OM azonosító: 028669
Címe: 3720 Sajókaza, Rákóczi Ferenc út 21.
Telefon: 48/355-119
E-mail: [email protected]
A Sajókaza Napközi Otthonos Óvoda településünk második legnagyobb köznevelési
intézménye.
Sajókazai Gézengúz Napköziotthonos Óvoda (3720 Sajókaza Rákóczi Ferenc utca 21)
épületében 4 vegyes életkorú gyermekcsoporttal működünk, melyek befogadó képessége 100
fő kisgyermek elhelyezését teszi lehetővé.
Óvodásaink a településünk különböző részéről járnak hozzánk, ennek minden előnyével
és hátrányával. Csoportjainkban túlsúlyban jelentkezik a roma gyerekek aránya (98%). Az
összetétel napi valósággá változtatta a különbözőség és a tolerancia létét, nem csak óvónői,
dajka és gyermek, hanem szülői szinten is.
Csak melegítő konyhával rendelkezünk, az étkeztetést a Kazincbarcikai Polimer
Szolgáltató KFT biztosítja.
Helyzetelemzés
A Sajókaza Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete a 2013. évi CXXIX. törvénnyel
módosított, 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről rendelkezései szerint
elkészítette pedagógiai programját, amely összhangban van a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet, a pedagógiai program tartalmának előírásáról szóló 6. fejezet 6. § -val, nem
tartalmaz olyan feladatokat, amelyek megvalósítása a fenntartó számára külön terhet
jelentene.
Pedagógiai Programunk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. fejezet 6. § -val összhangban
meghatározza
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
11
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek
személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet
igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
f) a nemzetiség kultúrájának ápolásával járó feladatokat,
g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
Óvodai programunk alapvető feladatának tartja az iskolai potenciális tanulási zavarok
óvodáskori megelőzését. Segíti a hátrányos szociális környezetből jövő gyermekek
felzárkóztatását, jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működési zavarok –funkció zavarok-
rendezését.
A program jellegénél fogva teljes hatékonysággal akkor alkalmazható, ha az óvodai
nevelés teljes időtartamában a nevelés minden területén az óvodai élet egészére kiterjed.
Óvodánkban a hetirend, nem napokhoz kötött, hanem egy-egy téma köré csoportosított
ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását jelenti. Fejlődés lélektani és nevelés
lélektani megalapozottsága maximálisan biztosítja az egyéni differenciált bánásmód
pedagógiai elvének érvényesülését, tehetséggondozást, felzárkóztatást. Az együttes öröm,
együttgondolkodássá, párbeszéddé alakul. Kultúránk elemei, saját, aktív tevékenysége által
válnak a gyermeki világkép részévé. Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie
kultúránkat, hogy ez által az óvodásgyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg
gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. Ismernie kell a módját, és vállalnia azt a
felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az óvoda-iskola átmenet küszöbéig, hogy a
gyermek új feladatokra felkészült, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges
személyiségvonásokkal rendelkezik, és eközben boldog gyermekkorát is megőrizhesse. Az
elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy gyermekeink szeretnek óvodába járni, szívesen
örömmel tevékenykednek, nyitottak a környező világra, szeretik a kihívásokat,
tevékenységükben megjelenik a kreativitás.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
12
Az óvodánk tárgyi feltételei:
Székhely óvodánk a „Sajókazai Gézengúz Napköziotthonos Óvoda” új építésű épületbe
költözött.
A Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be ÉMOP - 4. 3. 1. 1. - A - 11 - 2014 – 0022
Óvoda építése Sajókaza Községben” néven, melyet kedvező elbírálásban részesítettek.
2014. november 3-án elfoglaltuk az új épületet. Az előírásoknak megfelelő eszközökkel,
játékokkal, kiegészítve, egy csoporttal bővülve.
Az óvodánk személyi feltételei:
Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége
meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az
óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát
jelent a gyermek számára.
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus
alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés
eredményességéhez.
Óvodánkban a dolgozói létszám jelenleg fejlesztés alatt van, a fenntartó gondot fordít a
törvény által előírt létszám biztosítására.
A Rákóczi úti Óvodában 6 fő óvodapedagógus + 1 fő óvodavezető látja el az
óvodapedagógiai feladatokat, 4 fő dajka, 1 fő pedagógiai asszisztens és 1 fő óvodatitkár segíti
a nevelőmunkát.
Logopédus és fejlesztőpedagógus kéthetente 1 alkalommal jár a Pedagógiai Szakszolgáltató
Központból Kazincbarcikáról.
Az óvoda nevelőtestületének iskolai végzettsége a Nemzeti Köznevelési törvény
előírásainak megfelelő. A pontos adatokat a mindenkori éves statisztikai jelentés
tartalmazza.
Óvodánkban a nevelőmunkát a napi nyitva tartás teljes tartamában szakmailag jól felkészült,
és többéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok látják el.
Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
13
Továbbképzési programunk preferált területei:
a gyermekek személyiségfejlesztését elősegítő képzések
a családok gondozása területén a nevelőtestület kompetenciáját növelő képzések,
az egészséges életmód, a környezet, a hagyományok, kultúrák megismerését szolgáló
képzések,
a nevelőtestület módszertani kultúráját szinten tartó képzések.
Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek
bevezetésre, alkalmazásra kerülnek
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az
Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, továbbá az utóbbi évek kutatási eredményei és
módszertani fejlesztései együttesen teszik indokolttá az óvodai nevelés módszertani
kérdéseinek újragondolását, segítve ezzel az óvodapedagógusokat mindennapi
nevelőmunkájuk színvonalas ellátásában, szakmai koncepciójuk erősítésében, módszertani
kultúrájuk gazdagításában.
A továbbképzések, amelyeken a kolléganők részt vettek, érintették az alábbi főbb
témaköröket:
(Kimutatás a képzéseken résztvevők számáról 1. sz. melléklet):
A köznevelési törvény óvodával kapcsolatos rendelkezései a mindennapokban.
Az Alapprogramban megfogalmazott szakmai-módszertani kultúra megújulásának
szükségessége.
„A tanulás a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató
tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.” Az
Alapprogram tanulásfelfogásának értelmezése az újabb kutatási eredmények tükrében.
A drámapedagógia lehetőségei az óvodai nevelésben.
Az óvodai nevelés alapkérdései a cselekvő, felfedező tevékenység szervezésének
aspektusából: 3 éves kortól kötelező óvodába járás, fejlődés és fejlődéssegítés, integráció,
differenciálás, tehetséggondozás.
Tanulás a játékban, játékos tanulás.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
14
A projektpedagógia alkalmazásának lehetőségei.
A cselekvő, felfedező tanulást segítő programok kidolgozásának módszertana: tervezés,
szervezés, a program megvalósítása, értékelés.
A mérés témakörét feldolgozó továbbképzés célja volt az óvodapedagógusok pedagógiai
értékelési, mérési kultúrájának fejlesztése saját intézményük ellenőrzési, mérési-értékelési
rendszerének tudatos, szakszerű alkalmazása érdekében. Célja volt a résztvevők szakmai
tudásának, felkészültségének bővítése, az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése,
az óvoda-iskola átmenetet támogató, újszerű diagnosztikai eljárások, módszerek megismerése,
az eredmények szakszerű elemzése a hatékony fejlesztés érdekében. Célja volt továbbá a
résztvevők felkészítése a törvényi változások, rendelkezések által meghatározott ellenőrzési,
értékelési feladatokra, az óvodai nevelőmunka sikeres minőségbiztosítása, a hatékony
minőségirányítási tevékenységek teljesítése által.
Az óvoda-iskola átmenet témakörét feldolgozó továbbképzésen résztvevő óvodapedagógusok
felidézték és rendszerezték:
- az óvodáskorú gyermek, valamint a kisiskolás korú gyermekek testi, lelki szellemi
fejlődésének sajátosságait,
- a fejlődés folyamatosságára jellemző jegyeket,
- az óvodáskorú korú gyermek fejlődését befolyásoló tényezők hatását,
- az óvodáskorú, valamint a kisiskolás korú gyermek fejlődési rendellenességeit, azok
kezelési módszereit, eszközeit,
A képzés során a résztvevő óvodapedagógusok képessé váltak a saját intézményükben
megvalósuló óvoda–iskola átmenetet segítő gyakorlati munka iskolaérettség szempontjából
történő értékelésére, a továbbképzés végére fejlődtek a pedagógus kompetenciáik, azaz
megnyerő, kreatív, alkotó, együttműködő, kapcsolatorientált, lojális, állhatatos, független,
pragmatikus, öntudatos személyiségjegyeik erősödtek.
A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek
óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása
A továbbképzéseken résztvevő óvodapedagógusok bővítették és rendszerezték ellenőrzési,
értékelési, mérési ismereteiket, segítséget kaptak intézményük mérési-értékelési rendszerének
tudatos, szakszerű alkalmazásához, melyet a Szakmai Munkaközösség keretében tovább
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
15
adnak a teljes nevelőtestületnek. Tájékozottá váltak a külső ellenőrzési, értékelési rendszer
működését illetően, megismerve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés folyamatát, az
ezzel kapcsolatos feladatokat. Képessé váltak arra, hogy szakszerűen segítsék és aktívan részt
vegyenek az intézményértékelés, belső ellenőrzés, az óvodai önértékelés, a sikeres
minőségbiztosítás, minőségirányítás által. A részt vevő óvodapedagógusok fejlesztették
tudásukat a belső mérések megszervezése, lebonyolítása terén. Segítséget kaptak a gyermekek
hatékony megismeréséhez, fejlődésük nyomon követéséhez, ezek alapján az egyéni fejlesztési
tervek megtervezéséhez, az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai eljárások
alkalmazásához, melyekkel támogatják az intézményi nevelőmunka színvonalának emelését.
Szakmai Munkaközösségünkben tervezzük a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett
ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadását, munkaközösségi
foglalkozásokon, hospitálás, bemutató foglalkozás alkalmával, nevelőtestületi értekezleteken,
valamint a mindennapi konzultációk, megbeszélések során.
Szakmai Munkaközösségünket a teljes nevelőtestület alkotja, évente más-más nevelési
területet feldolgozva fejlesztjük, bővítjük ismereteinket, szakmai tudásunkat, nyitottak
vagyunk az innovatív törekvésekre.
Évente mérjük a szülői igényeket, elégedettséget. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások
iránt, de nevelőmunkánkat a szakmaiság és a gyerekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló
szempontok határozzák meg.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy gyermekeink szeretnek óvodába járni, jól
érzik magukat kis közösségeikben. Szívesen, örömmel tevékenykednek, nyitottak a környező
világra, szeretik a kihívásokat, tevékenységeikben megjelenik a kreativitás.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
16
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP
„A becsület és az erény gyökere a jó nevelés.”
Plutarkosz
Gyermekkép
Pedagógiai Programunk Gyermekkép fejezete az Alapprogrammal egyezően az emberi
személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi,
erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
A gyermeket fejlődő személyiségnek tekinti, akinek fejlődését genetikai adottságok, az
érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások
együttesen határozzák meg.
Az egyéni és az életkoronként változó sajátosságokat figyelembe véve elégüljenek ki a
gyerekek testi, szociális és lelki szükségletei.
Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat.
Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, dajkákat, társaikat.
Bátran, jól kommunikáljanak.
Bizalommal forduljanak a felnőttekhez.
Érzelmeiket képesek legyenek verbális és nonverbális módon is kifejezni.
Legyenek érdeklődőek.
Szívesen vegyenek részt a napi tevékenységekben.
Az óvodában alkalmazott szabályokat és szokásokat tartsák be.
Ismerjék meg és védjék környezetüket.
Óvodakép
Pedagógiai Programunk Óvodakép fejezete az Alapprogrammal egyezően tartalmazza az
alábbiakat:
1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés
kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai
tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és
nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
17
Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-
személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a
kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését,
a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni
sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt
figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).
4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:
a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom
övezi;
b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek
egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek
személyiségéhez kell igazodniuk.
5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki
szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör
megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus
alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek
megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról;
e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó
műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és
fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság
megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció
lehetőségét.
7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek
óvodai nevelésében igény esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,
társadalmi integrálását.
A gyermekek számára az aktív, örömteli, családias óvodás évek, a szeretetteljes nyugodt,
derűs légkör az, amire a felnőtt életüket alapozhatják, s ehhez minden feltételt és segítséget
meg kell adnunk.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
18
A gyermekek és szülők kívánságát elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit
figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és
szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul.
Óvodánkban a kis és nagy döntések mindig a gyermekek érdekében történnek.
3. Pedagóguskép
A pedagógus munkakör célja: a családi nevelés kiegészítése, az óvodáskorú gyermekek
testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése:
Legyen a gyermekekkel szemben barátságos kedves.
Szülőkkel szemben legyen együttérző, odafigyelő, együttműködő.
Alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét.
Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget.
Életszemléletében legyen pozitív beállítottságú.
Legyen együttműködő a nevelőmunka fejlesztése és a nevelőtestületi egység kialakítása
érdekében.
Működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében.
4. Dajkakép
A munkakör célja: az óvodáskorú gyermekek gondozásának segítése óvónői irányítással, a
gyermekek közvetlen és közvetett környezetének tisztántartása, az étkeztetéssel kapcsolatos
feladatok ellátása.
Legyen a gyerekekkel szemben barátságos kedves.
Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő.
A gyermekek érdekében segítse az óvodapedagógus munkáját.
Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget.
Magatartásában legyen példamutató.
Legyen együttműködő a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
19
III. ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK, CÉLJAINK,FELADATAINK
„Ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva úgy, hogy előbb fürkészd ki
hajlamaikat.”
Platón
.
Alapelveink
Valljuk, hogy a sokoldalú személyiség szabad kibontakoztatásában a genetikai
adottságokon túl a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe
meghatározó.
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, és ebben az óvodánk
esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.
A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.
Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére
irányul a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával
Minden gyermek egyenlő eséllyel részesül színvonalas nevelésben
Óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani
szabadságának érvényesülése
A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki
szükségleteinek figyelembevétele
Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési
üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek
kibontakoztatását.
Elhivatottak vagyunk a gyermekek egyéni fejlesztése iránt, jelszavunk: „Elfogadva,
szeretetben együtt a közös úton.”
Hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása.
Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés.
Értékeink
Esélyegyenlőség
Hátránykiegyenlítés
Gyermekközpontúság
szakmai önállóság
módszertani szabadság
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
20
óvodai nevelés sokszínűsége
Céljaink
Az óvodai nevelésünk alapvető célja az, hogy,
elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését
a gyermeki személyiség kibontakozását,
a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem
figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).
Feladataink:
Óvodánk a megfogalmazott alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:
A gyermeki szükségletek kielégítéséről,
Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről
A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról
A gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő –
tevékenységekről, ( különös tekintettel mással nem helyettesíthető játékról)
E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó
műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez
és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről
IV. A GYERMEK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE
„A test és a lélek egységet alkot, s mindkettő istápolásra szorul.”
Joubert
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
A gyermek személyiségének fejlesztése (egészséges életmód alakítása, anyanyelvi,
értelmi nevelés megvalósítása)
Közösségi életre történő felkészítés (érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés)
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése.
A Pedagógiai Program tartalmazza az óvodai nevelés általános feladatait.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
21
Pedagógiai Programunkban az óvodai nevelés feladata, az Óvodai nevelés országos
alapprogramjával egyezően, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
– az egészséges életmód alakítása,
– az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,
– az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi
fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.
Feladataink:
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.
A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése,
szokásrend kialakítása.
A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása.
Biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben.
Helyes higiénés szokások kialakítása.
A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés.
Minél több időt kell a szabadban tölteni.
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a
betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás megalapozása,
Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel együttműködve- speciális gondozó,
prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Gondozás
A testi-lelki-szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének
kielégítése.
A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek – felnőtt kapcsolatot feltételez. Az
önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé,
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
22
alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt (szülő, óvodapedagógus,
dajka) gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor
végére szükségletté válhat.
Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és
fejleszthető a gyermek.
Testápolás:
Biztosítjuk a gyermek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket.
Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus
megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt,
kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg.
Öltözködés:
Hangsúlyozzuk a réteges öltözködés előnyeit, törekszünk, hogy a gyermekek ruházatának
elhelyezése is járuljon hozzá rendszeretetük kialakulásához.
Mozgásfejlesztés
A mozgásfejlesztés magában foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes
mozgásigényének kielégítését.
Az óvodánkhoz tartozó nagy kertünk ezt jól kielégíti. Edzettségük, mozgáskoordinációjuk
fejlődését a csoportszobai tornaszereken (TINI – KONDI) túl az udvaron lévő eszközök
biztosítják.
Mozgás
A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle
mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész
szervezet fejlődését.
A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok
megtanulásával a baleseteket is megelőzhetjük.
A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel
kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
23
közösen mozgásos programokat szervezzünk (gyermeknap, játékos családi sportversenyek,
kirándulások), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést.
Levegőzés
Arra törekszünk, hogy a mindennapok során a gyermekek minél több tevékenységüket a
szabad levegőn végezzék az évszaknak, illetve az időjárásnak megfelelő mértékben és módon.
A helyi adottságok és az időjárás figyelembevétele mellett a játék, az étkezés, mozgás és a
kezdeményezések is a szabadban történjenek. Állóképességük növelésére havonta egy kisebb
és egy nagyobb túrát tervezünk.
Pihenés
Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához
illő mese, halk zene), a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével
a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése.
A kevesebb alvást igénylő gyermekek kapjanak lehetőséget arra, hogy a délutáni
pihenőidőt, alvó társaiktól elkülönítve, szabad játék tevékenységgel tölthessék.
Étkezés:
Óvodánkban napi háromszori étkezést biztosítunk. Ez az étrend azonban kiegészíthető
vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, a gyermekek által készített ételekkel, italokkal
(frissen préselt gyümölcslevek, gyümölcs és egyéb saláták, befőttek, savanyúságok stb.).
Lehetőséget teremtünk ezáltal arra, hogy a gyermekek a közösségben megismerkedjenek
különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával, modellt nyújtva
ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához.
Étkezéskor figyelembe vesszük a gyerekek egyéni szükségleteit, tempóját, a kulturált
étkezési szokások kialakítására nagy gondot fordítunk.
A gyermekek egészségének és testi épségének védelme és a baleset-megelőzés:
Magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati
tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.
Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket.
A gyermekbalesetek megelőzése érdekében fontos, hogy az óvodapedagógusok a tanév
elején balesetvédelmi ismeretekkel (életkornak megfelelően) lássák el a gyermekeket.
SAJÓKAZAI GÉZENGÚZ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
24
Lényeges, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, ha az anamnézis – felvétel közben
felderített, ritkán előforduló betegségek regisztrálására kerül sor (pl.: krupp, allergia,
epilepszia, cukorbetegség stb.). Fontos e betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, az
alapvető tennivalók elsajátítása, és a gyermek fiziológiás szükségleteinek biztosítása (pl.:
étrend helyes betartása).
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása
A 3- 4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkednek az óvoda
közvetlen majd tágabb környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, a környezet
esztétikumát, hangokat, színeket, formákat, illatokat. A külső világ tevékeny megismerése az
intézmény nevelőtestülete által átvett jó gyakorlat rendszerében lehetővé teszi a szülőföld
szeretetének megalapozását.
Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával és a TÁMOP–3.1.11-12/2-2012-0023
azonosítószámmal és „Sajókaza Napköziotthonos Óvoda fejlesztése”címmel nyert pályázat
projektjével összhangban a Sajókazai Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete a Bükkábrányi
Napsugár Óvodától környezeti nevelés területéről (A környező világ tevékeny megismerése
óvodánk nagycsoportjában) vett át jó gyakorlatot, melyet a helyi sajátosságainkkal
összhangban átdolgoztunk:
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
25
A KÖRNYEZŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE AZ ÓVODA NAGYCSOPORTJÁBAN
Tematika a környezet megismerésére neveléshez
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
Szeptember
1. hét Nagycsoportosok lettünk – nyári élmények
Ismerkedés a csoportszobánkkal,
csoportszoba berendezése a gyerekek
bevonásával,
udvari játéklehetőségek megismertetése,
nyári fényképek nézegetése, aszfaltrajz
fényképek,
könyvek,
képeslapok,
színes táblakréta
2. hét
Óvodánk és környéke – a gyermekek
lakcíme, településünk térképének egyszerű
rajza
Séták a faluban,
séták során fényképek készítése,
térképrajzolás
fényképezőgép,
csomagolópapír, filctollak,
rajzlap, olló, ragasztó
3. hét Befőtt készítése vegyes gyümölcsökből
(alma, körte, szilva)
Piac megtekintése, gyümölcsvásárlás
befőzéshez szükséges eszközök előkészítése,
gyümölcsök mosása, darabolása, üvegbe
rakása, száraz dunsztolása
rezsó, kosár, pléd,
befőttes üvegek,
gyümölcsök, tálak,
merőkanál, cukor
4. hét Szőlőszüret a szőlőskertben
Szüreti előkészületek,
„Mi van a zsákban?” játék gyümölcsökkel,
szüreti népi játékok (Lipem, lopom…)
kosarak,
vödrök,
olló
Október
1. hét
Őszi gyümölcsök, szőlőlé készítése,
kóstolása
Gyümölcssaláta készítése
Előkészületek a préseléshez,
szőlőlé készítése, kóstolása,
vásárlás a zöldségboltban,
gyümölcssaláta készítése, elfogyasztása
kisméretű szőlőprés,
kancsó,
tál,
poharak
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
26
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
2. hét Állatok Világnapja, ház körül élő állatok
Látogatás egy család udvarán
Állatok megfigyelése a falusi udvarban,
etetésbe, gondozásba való bekapcsolódás,
lehetőség szerint
állathatározó,
nagyító
3. hét Kirándulás az őszi erdőbe, a Bárókertbe
Őszi időjárás jellemzőinek megfigyelése a
természetben (eső, szél, köd),
az erdő élővilágának megfigyelése,
levelek, termések gyűjtése
esőkabát,
gumicsizma,
esernyő,
hátizsákok,
nagyító,
távcső,
kosarak
4. hét Őszi termések megfigyelése, betakarítása
A termések megismerése, megnevezése
a betakarított termések részeinek megfigyelése
a munkafolyamat fázisainak megismerése
termésbábok készítése
veteményeskert felkészítése télre (ásás
megfigyelése, bekapcsolódás)
kosarak
vászonzsákok
kapa
ásó
gereblye
November
1. hét Kert-, udvartakarítás
Dió, mogyoró, gesztenyeszedés
Lehullott termések felszedése,
levelek gereblyézése,
letörött ágak összegyűjtése
termések gyűjtése
termésbábok készítése
kosarak, gereblyék, lombseprűk,
metszőolló,
ásó, fogvájó,
összegyűjtött termések,
préselt falevelek
2. hét Testrészeink, egészségünk védelme
Orvosi játék,
gyümölcssaláta készítése,
emberalak mintázása
csomagolópapír,
gyurma,
orvosi játékeszközök,
gyurmatábla
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
27
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
3. hét Érzékszerveink
Tükör előtti játék,
kéz- és ujjtorna,
érzékelős játékok
tükör,
ízlelés, szaglás, tapintás eszközei
4. hét Őszi zöldségfélék és felhasználásuk
Zöldségbábok barkácsolása,
kóstolgatás,
saláta készítése,
zöldségfélék mintázása
otthonról hozott zöldségfélék,
fogvájó,
reszelő,
só-gyurma,
vágódeszka
December
1. hét A hét napjai, napszakok
Szimulációs játék: mikor történik?
társasjáték napszakokról,
déli harangszó meghallgatása,
hetirend-táblán a napok jelölése
csörgőóra,
társasjáték,
hetirend-tábla
2. hét Mikulás-nap az óvodában
Csoportszoba ünnepi dekorálása,
adventi naptáron a jeles napok megjelölése
(Mikulás, Karácsony), hagyományok
felelevenítése,
karácsonyfadíszek készítése, a község nagy
karácsonyfájára
adventi naptár,
hullámkarton,
textilcsizmák,
dobozok,
csomagolópapír,
ragasztó
3. hét Karácsony
Karácsonyfadíszek készítése, régi díszek
válogatása, karácsonyfa díszítése,
ajándékkészítés, asztali díszek készítése,
betlehemezés, vagy karácsonyi műsor a falu
intézményeiben
színes papír,
alma,
fenyőágak, toboz,
gyertya, mécses,
hullámkarton, ragasztó, olló,
méhsejtpapír, paraván, bábok
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
28
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
Január
1. hét Év, évszakok, hónapok
Születésnapok jelölése naptárunkon,
visszhangjáték a hónapok neveivel,
évszakfák készítése,
otthonról hozott fényképek nézegetése
falinaptár, kartonpapírok,
színes papírok, ragasztók,
ollók,
fényképek
2. hét Látogatás a községi könyvtárban
Játékos ismerkedés a könyvtárral,
mese-, képeskönyvek nézegetése,
bábozás,
kölcsönzés
könyvek,
bábok,
paraván,
könyvjelzők
3. hét Kísérletek jéggel, vízzel, hóval
Színes jégdíszek készítése, kifüggesztése,
vízforralás, hó, jég olvasztása,
jégcsap felengedése,
jégkristályok, hó megfigyelése nagyítóval
tempera,
ecsetes tálak,
vízforraló,
nagyító
4. hét Állatok élete télen – madáretetés
Madáretetők kihelyezése, folyamatos feltöltése,
figyelemmel kísérése, madárkalács készítése,
kirándulás az arborétumba,
állat- és madárnyomok keresése a hóban
madáretető, -itató,
madáreleség,
távcső
Február
1. hét Téli időjárás
Hógolyózás, szánkózás a szabadban,
jégpálya készítés csúszkáláshoz,
hóember-, hóvár-, labirintus építése
vödrök,
szánkók, répa,dió,
seprű
2. hét Anyagok: fém, fa, textil, műanyag, üveg
Mi van a zsákban? játék, találós kérdések,
milyen hangja van az egyes anyagoknak,
építés fa-, műanyag építőelemekből
„zsák”, különböző anyagokból
készült tárgyak,
építőjátékok
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
29
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
3. hét Télbúcsúztatás, farsang
Dekoráció készítése a gyerekekkel közösen,
teremdíszítés az ünnep hangulatának
megfelelően,
jelmezbe öltözés, szemüvegek, álarcok
készítése, szendvicskészítés,
farsangi mulatozás
barkács eszközök: kartonok, lufik,
lampionok, textilfélék, festék,
arcfesték
a szendvics anyagai: kenyér, zsömle,
vaj, sonka, sajt, paprika, paradicsom,
uborka
4. hét Csíráztatás, hajtatás, rügyeztetés
Bab, búza, vattaágyon lencse, kukorica,
csíráztatása, hagyma duggatása virágládába,
ágak rügyeztetése vázában (orgona, arany-
vessző),
a növények folyamatos gondozása, fejlődésé-
nek nyomon követése
magvak, ágak,
föld,
cserepek,
virágládák,
vatta,
nagyító
Március
1. hét Tavasz első virágai – hóvirág, krókusz,
barka
Látogatás egy óvodásunk virágoskertjében,
séta során a kiskertek megfigyelése,
virág árus kínálatának megfigyelése
2. hét Tavaszi időjárás, öltözködés, a természet
változásai
Időjárásóra beállítása,
kis meteorológus-játék,
sétákon a természet változásainak megfigyelése
téli, tavaszi ruhák válogatása,
tavaszi ruhák tervezése, divatbemutató
időjárásóra,
játék tv, téli- és tavaszi ruhák,
rajzlapok,
filctollak,
színes ceruzák
3. hét Tavaszi kerti munkák, veteményezés
Talaj-előkészítés, ágyások kialakítása,
magvak vetése, hagyma duggatása,
jelölőkövek készítése, elhelyezése,
a földigiliszta keresése, megfigyelése (haszna!)
gyerek méretű gereblyék,
kapák, soroló,
magvak, dughagyma,
kövek, akril festék, ecset
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
30
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
4. hét Víz világnapja
Kísérletezés vízzel,
kirándulás a Sajó folyó partjára,
csónakok hajtogatása,
papírcsónak úsztatása a patakban,
a patak vizéből mintavétel (megfigyelés, vízi
közlekedés)
limonádé készítése
vízforraló,
fagyasztó,
fagyasztó formák,
színes papír,
citrom,
méz,
ásványvíz,
puzzle - közlekedési eszközökről
Április
1. hét Húsvéti locsolkodás
Tavaszi nagytakarítás az udvaron és a
csoportszobában,
teremdíszítés,
tojáskeresés az óvoda udvarán,
tojásfestés,
süteménykészítés,
húsvéti locsolkodás,
ajándékozás
gereblyék, lombseprűk, seprűk,
portörlők,
kifújt tojások,
festék,
ecsetek,
keksz,
tojás drazsé, csokitojások
porcukor,
2. hét Szárazföldi közlekedési eszközök, a
rendőr munkája
Látogatás a helyi rendőrőrsön,
ismerkedés a rendőr munkájával,
a rendőrautó megfigyelése,
jelzőtáblák, lámpa barkácsolása
papírdobozok,
hurkapálca,
színes papír,
ragasztó, ollók
3. hét Föld napja
Földgömbbel való ismerkedés,
kísérlet végzése: a termőföldben elhelyezett
nylon és papír hogyan bomlik le?
Fa, vagy cserje ültetés az óvoda udvarán
újságpapírok, mérleg, spárga,
földgömb, termőföld,
virágcserepek, facsemete
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
31
Hónap Téma Tevékenységek Eszközök
4. hét Tavaszi virágok
Látogatás fóliasátorban,
lehetőség szerint a munkában való részvétel,
egynyári virágok ládába és kertbe ültetése
gyermekméretű locsolókannák,
virágládák,
virágföld, palánták
Május
1.hét Tavaszi zöldségfélék
Újhagyma, retek, saláta szedése az
Önkormányzat veteményes kertjéből,
vásárlás a zöldséges piacon
felhasználása tízórai, uzsonna készítéséhez,
többi csoport megvendégelése
zöldségfélék,
kenyér, vaj,
gyermekkés, vágódeszka,
tálcák,
főtt tojás
2. hét Tavaszi zsongás
Kirándulás a rétre, lepkék, méhek, darazsak,
cserebogarak, csigák megfigyelése,
mezei virágok megismerése, természetfotó
készítése,
választható tevékenységként: mozgásos
játékok, rajz készítése a szabadban
fényképezőgép, nagyító,
rajztáblák, színes ceruzák,
pasztell kréta,
labdák,
ugráló kötelek,
plédek
3. hét Palántázás
Az élősarokban nevelt paprika és
paradicsom-palánták kiültetése az
előkészített földbe, a veteményeskertbe,
a növények locsolása,
tavaszi népi gyermekjátékok játszása az
udvaron
kapa,
locsolókanna,
palánták
4. hét Kirándulás a Vadas parkba
Utazás autóbusszal, kisvonattal
házi-, vadon élő-, vízben élő állatok
megfigyelése, fotók készítése,
az erdő növényzetének megfigyelése
fényképezőgép,
esőkabát, kullancsriasztó,
plédek, egészségügyi doboz
elemózsia,
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
32
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő
környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység
egészében jelen van.
2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori
sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a
gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket,
tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett
tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és
élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt
az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás –
alkotóképesség –) fejlesztése.
Feladataink:
Az óvodapedagógus személyes példája (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés),
kommunikációs helyzetek megteremtése ösztönözze a gyermekek közötti
kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére,
szókincs bővítésére, metakommunikációs ismeretek gazdagítására (pl.: érzelmeket jelző
gesztusok, arckifejezések, testtartások).
A gyermek meghallgatása (beszélgető körök, kötetlen beszélgetések alkalmával), a
gyermeki kérdések támogatása és a megfelelő válaszadásra ösztönzés (egy szavas,
tőmondat, bővített mondat).
Differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és kiemelkedően
fejlett gyermekekkel.
Az óvodapedagógus és a logopédus együttműködése.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
33
Az anyanyelv fejlesztése
A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat
felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikáció és
metakommunikáció) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése.
Így az óvodáskor végére az önálló, rövid történet elmondása lehetővé válik.
A program sajátossága, hogy az anyanyelvi nevelés minden tevékenységi forma keretében
jelen van, korcsoporttól függetlenül, de alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságához.
Értelem fejlesztése
Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben sok érzékszervet foglalkoztató
tapasztalás, felfedezés biztosítása.
A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára, meglévő tapasztalataira, ismereteire
építve, kognitív képességek fejlesztése.
Tervszerű, egyéni képességfejlesztés, prevenció, tehetséggondozás.
Képesség fejlesztés:
- Kognitív képességek fejlesztése:
- Egyre pontosabb, valósághű észlelés
- Figyelem-összpontosításra való képesség
- Valósághoz közelítő képzeleti működés
- Reproduktív emlékezet
- Problémamegoldó és kreatív gondolkodás
- Alakuló fogalmi gondolkodás
- Motorikus képesség:
- Nagymozgások
- Finommozgások
1. Közösségi életre történő felkészítés
Érzelmi nevelés
A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott,
szeretetteljes légkör veszi körül.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
34
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége.
Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs,
kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.
Feladataink:
Otthonos, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése.
Interperszonális (társas) kapcsolatok alakítása: Amely értendő az óvodapedagógus-
gyermek, gyermek-dajka és gyermek – gyermek kapcsolatára.
Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én
tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvésének.
Erkölcsi, közösségi nevelés
Meghatározó a közösségi élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek
erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség,
a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának,
feladattudatának, szabálytudatának), szokás-és normarendszerének megalapozása.
Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje
szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés
alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben
megmutatkozó jóra és szépre, mind azok megbecsülésére.
A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda
valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű
szerepet tölt be.
Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra
kerülnek
Cél és feladatrendszerünkből adódó kiindulási pontok az egyénre szabott differenciált
fejlesztéshez:
Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető,
fejleszthető.
A gyermeket fejlesztik a társas kapcsolatok, neveli az óvoda összes dolgozója.
Az óvodapedagógus szerepe a differenciált fejlesztésben a gyermek mindenek felett álló
érdekei mentén:
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
35
tudja és tájékozott a gyermekek életkorából adódó igényei, vágyai, érdeklődése,
késztetései ismeretében,
ismeri az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, mind fejlődési tempója, mind aktuális
állapota, mind személyisége aktuális késztetései tekintetében,
megteremti azt a családias, szeretetteljes, elfogadó, nyitott – tápláló - pedagógiai légkört,
amely az egyes és minden gyermek számára biztonságot áraszt,
a fentiekhez igazodva olyan gazdag és változatos tevékenységrepertoárral rendelkezik,
amelyből kínálva minden egyes gyermek megválaszthatja a számára legvonzóbbat,
amelyben a választás által aktivitása biztosítottá válik, és így abban leginkább fejlődni
képes,
meg tudja válogatni az olyan pedagógiai hatásrendszert (módszereket, eszközöket,
pedagógiai magatartást, szervezést, irányítási módot, technikákat stb.), amely az egyes
gyermekek önfejlődését megtámogatja, inspirálja, előidézi, és a károsak kialakulását
gátolja.
Így lehetséges az, hogy már az óvodás gyermek is alkotóan részt veszt saját személyisége
konstruktív fejlődésében., megtörténik az önfejlődés inspirálása.
Az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységének az egyes gyermekek aktuális fejlettségi
szintjéhez igazodónak kell lennie. Ez a tény pedig megköveteli a gyermek aktuális fejlettségi
szintjének ismeretét.
Minden gyermek érdeke így valósulhat meg, hiszen teljesül a gyermekek azon joga, miszerint
mindegyikőjük a neki megfelelő bánásmódban részesül. Ez a fajta bánásmód meghozza a
gyermeki elégedettséget, jó érzésekkel teli, nyitottságra késztető, mindamellett egyre
magasabb rendű igényeket inspirál. Ezeknek az egyedi, reá jellemző igényeknek a
kielégítésére önmaga bátor próbálkozásaival törekszik.
A fejlődés elősegítése és a fejlesztés között többféle vonatkozásban szükséges különbséget
tenni – az óvodai nevelés céljában megfogalmazottak alapján:
az önfejlődés inspirálásának lehetőségei a megfelelő pedagógiai légkör megteremtésével
a testi és a lelki szükségletek alapfeltételének érvényesülésével (az óvodai nevelés
feladatához igazodva)
az alapvető testi szükségletek kielégítettségének érvényesülésével (az óvodai nevelés
feladatához igazodva)
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
36
a tevékenység fejlődés inspiráló vonatkozásának érvényesülésével (az óvodai nevelés
feladatához igazodva)
a gyermeki társas környezetben adódó viselkedés rendezésének vonatkozásával (az óvodai
nevelésfeladatához igazodva)
Differenciált fejlesztési módszerek és eljárások az intézményi nevelőmunkában
1. Az információk forrása szerint:
verbális (szóbeli vagy írásbeli)
szemléletes
gyakorlati módszerek
2. A megismerő tevékenység szerint:
receptív
reproduktív
részben felfedező, heurisztikus
kutató jellegű módszerek
3. Az oktatás logikai iránya szerint:
induktív
deduktív módszerek
1. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:
pedagógusi dominanciájú
közös: pedagógusi-gyermeki
gyermeki dominanciájú módszerek
2. Az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint (a didaktikai feladatok szerint):
új ismeretek, tapasztalatok tanításának, tanulásának
képességek fejlesztésének, fejlődésének
az elősegítésének
az alkalmazásnak
a rendszerezésnek és a rögzítésnek módszerei
3. A szóbeli közlő módszerek fajtái:
monológikus
dialógikus módszerek.
A differenciált fejlesztés alkalmazását bővítő továbbképzéseken olyan újszerű, speciális
pedagógiai elméleti és módszertani ismereteket szereztek a kolléganők, amelyek elősegítik az
egyéni eltérések felismerését, Hozzájárulnak a beilleszkedési problémák komplex
értelmezéséhez, a viselkedésrendezés pedagógiai eszközeinek bővítéséhez.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
37
Óvodapedagógusaink szakmai kompetenciái speciális ismeretekkel bővültek a gyakorlati
nevelőmunka új kihívásaira tekintettel. Kiemelten sok korszerű módszertani ismeretet
szereztek a gyermekek egyéni fejlődésbeli eltéréseire épülő differenciált fejlesztés területén,
továbbá a családokban sokasodó problémák következményeként a normál intellektusú,
nehezen beilleszkedő, magatartási problémákkal küzdő gyermekek fejlesztése terén.
A továbbképzéseken óvodapedagógusaink megismerték a differenciáló pedagógia
fogalomrendszerét, értelmezését, az egyéni eltérések megismerésének szabályait, módszereit,
a differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív tanulás eszközeit, a tevékenységek,
feladatok differenciálási lehetőségeit.
Az óvodapedagógusok szakmai kompetenciái bővültek a gyermeki viselkedés (magatartás)
rendezéséhez szükséges optimista szemlélet, a komplex problémaközelítés terén. A
továbbképzéseken, a magatartási problémák tüneteinek és kiváltó okainak feltárása érdekében
a kolléganőknek lehetőségük nyílt elemzőkészségük fejlesztésére. Megismerhették a
láncreakciókat, a viselkedés, magatartásrendezés általános elveit, koncepcióját, a problémás
viselkedés megítélésének szabályait, a tevékenységekben, társas kapcsolatokban felismerhető
jelzések rendszerezésének lépéseit, technikáit, valamint gyakorolták a konfliktuskezelést.
A nevelőtestület kiemelt figyelmet fordít a tehetségek fejlesztésére, a hátrányok
kompenzációjára, a gyermekek érzelmi nevelésére, értelmi fejlesztésére, a gyermekek
harmonikus fejlesztésére.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése a teljes integrált
rendszerben megvalósul.
Törekszünk arra, hogy ismereteinket bővítsük egyrészt a fejlődésben lemaradt gyermekek
felzárkóztatásának, másrészt a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozásának
elősegítése érdekében.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
38
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos
és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú
kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,
elkötelezettség.
Feladataink:
Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek
különböznek egymástól.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az
óvoda együttműködése az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális
felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözzék a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.
A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) esetében fontos a folyamatos, speciális
szakemberekkel való együttműködés. E segítségével érhető csak el az iskolai élet
megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint.
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
„A legszebb dolgok olykor láthatatlanok, szívünk azonban megérzi jelenlétüket.”
Tatiosz
Az óvoda alapító okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság
típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermeke nevelését, fejlesztését vállaljuk fel.
Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján:
A mozgásszervi fogyatékos (mozgás korlátozott) gyermek
A látás sérült gyermek
A hallás sérült gyermek
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek
A beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodás korban
Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
39
A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem-vagy
magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek
Alapelveink:
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között integráltan
nevelve, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a
legeredményesebb formája a fejlesztésnek.
Gyermekközösségbe csakis óvodai keretek között olyan sajátos nevelési igényű gyermek
integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.
A gyermekek érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló
segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük
kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.
Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítani, melyben a gyermek
magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés,
megalázás, az emberi méltóság megsértése).
Céljaink:
A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó környezetben természetessé váljon a gyerekek
között személyiségük különbözősége.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének
elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak
beilleszkedni a társadalomba.
Feladataink:
Felismerni és gondozni a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.
A különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben,
a tolerancia, türelem, megértés, segítőkészség és empátiás készségek alakítása.
Arra törekszünk, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével
bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
40
A fejlesztés legfontosabb területei:
Minden esetben a sajátos nevelési igényű gyermek számára szakemberek által
meghatározottak szabják meg.
Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli.
Nem fordulhat elő, hogy egyes gyermekekről nyilvánosan, vagy illetéktelen személynek
felvilágosítást nyújtsanak az óvoda dolgozói.
Ugyanez vonatkozik a gyermek által, vagy a gyermeknek okozott károkra is. Az óvoda
köteles a rábízott gyermeknek a felügyeletét ellátni és ügyelni arra, hogy a gyermekek kárt ne
okozzanak és őket károsodás ne érje.
Az óvoda felelős a gyermekeknek okozott minden kárért, ami a gyermek óvodai
tartózkodása idején keletkezett.
A gyermeki jogok érvényesülése az intézményben nagyrészt múlik a nevelésben részt
vállaló dolgozókon. Kötelességünk mindent megtenni ennek érdekében oly módon, hogy a
vonatkozó törvényi előírásokat betartjuk, és törekszünk a mások által történő betartásra is.
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése – az integrált neveléshez
szükséges feltételrendszer új elemei
Az intézmény Alapító Okiratába foglalt, a többi gyermekkel együttnevelhető sajátos nevelési
igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel.
A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a
megfelelő szakemberek (utazó gyógypedagógus) bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal
együttműködve valósítható meg.
Célunk:
A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a
gyermekek között személyiségük különbözősége.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének
elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak
beilleszkedni a társadalomba.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
41
Feladataink:
Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a
gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés,
figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.
A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés
jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát.
Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.
Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével
bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon
cselekedni
Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával,
hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modellértékű, mint az övé.
Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet
fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése.
Ennek érdekében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, érthető kiejtésre nevelést.
A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését
elősegítik azok az élmények, tapasztalatok, és minták, amelyeket a gyermek a
kortárscsoportban megél.
A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében, szakmai kompetenciánk
határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, negyedévenkénti
értékelése. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának
típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta
közreműködése szükséges.
Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos
gyógypedagógiai megsegítésről. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és
célszerűség érdekében együttműködés a szakemberekkel: gyógypedagógus, pszichológus,
logopédus, fejlesztő pedagógus.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
42
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok
ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren
Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól.
Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is juttassa
el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre:
alkalmazkodókészség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri
tájékozódást, beszédészlelés- és megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák
támogatását szolgáló eszközök.
A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok
az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek az óvodai csoportban megél.
Integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos
fejlesztésről, gyógypedagógiai megsegítésről.
A sérült gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, sajátos pedagógiai
segítséget igényelnek. Az együttnevelés során az egészséges és sérült gyermek szociális
kapcsolatai egyaránt fejlődnek. Az egészséges gyermek érzelmi fejlődését segíti a sérült
gyermekre figyelés, ugyanakkor a sérült gyermek lelassult érzelmi fejlődése felgyorsul az
egészségessel való együttélés során.
A gyermekben akkor alakul ki reális pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el
sikereket. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a
lehetőség szerinti önállóságra nevelés. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen
feltétele a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató
munka fontos feladata.
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlődése igen eltérő, attól függően, hogy milyen
egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak.
Ezek oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményként
egyéb hatásokra alakulnak ki.
Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik
a téri tájékozódás,
a finom-motorika,
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
43
a figyelemkoncentráció
emlékezet,
a bonyolultabb gondolkodási folyamatok,
a kommunikáció, és a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni
fejlesztőprogramok kialakításához szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógus
együttműködése szükséges.
Amennyiben a gyermek állapota megkívánja más szakembert, logopédust, pszichológust,
orvost, konduktort is be kell vonni a fejlesztőmunkába.
Az egyéni fejlesztést a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból
eredő korlátokra figyelve integrált csoporton belül a fejlesztőpedagógus végzi óvodánkban,
szakember iránymutatásai alapján.
Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a
helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az ínkoordinált mozgás. A
gyermekek egy részénél mozgásfogyatékosság nehezítheti a cselekvéses tanulást, az aktív
mozgástevékenységet. Feladatunk ezért, hogy megfelelő szintű fejlettséget érjenek el a
nagymozgások területén és ebből kiindulva fejlesszük tovább egyensúlyérzéküket,
testsémájukat, térérzékelésük, szem-kéz, szem-láb koordinációjukat és finom-motorikájukat.
Mindezen képességek fejlesztésén keresztül érhetjük el az értelmi struktúrák fejlődését és a
szociális képességek fejlesztését.
Emiatt a mozgásfejlesztő tevékenységek során a nagymozgások differenciált fejlesztésére kell
a hangsúlyt helyezni, járások, futások, kúszás, mászás, ugrás. A mindennapos mozgás során a
tartásjavító gyakorlatok segítik a tartó izmok megerősödését.
Ösztönözzük őket mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék
örömének felfedezésére.
A fejlesztés szervezeti keretei
A speciális fejlesztést heti rendszerességgel szakemberek végzik.
Segítséget az óvodán kívül – sérülésüknek, fogyatékosságuknak megfelelő területen dolgozó
szakemberek nyújtanak. (utazó gyógypedagógus)
Jelen helyzetben óvodánk csak az enyhe fokban sérült gyermekek nevelését tudja felvállalni,
mivel viszonylag magas csoportlétszámokkal működünk.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
44
Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a szakemberekkel együttműködni, egymás munkáját
kölcsönösen segíteni, erősíteni a hatékony fejlesztés érdekében.
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére
Szívesen járnak óvodába, a speciális foglalkozásokon örömmel vesznek részt.
A közösségen belül megtalálták helyüket, nem kerülnek peremhelyzetbe.
A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.
A gyermek az új feladatokra felkészült, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez
szükséges személyiségvonásokkal rendelkezik, és eközben boldog gyermekkorát éli.
A rugalmas, fejlettségszerinti beiskolázás lehetőségét a jogszabályok előírásai alapján
figyelembe vesszük.
Tanulási zavarok megelőzése – prevenciója
Célunk:
Az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, a potenciális tanulási
zavarok kiszűrése és megelőzése.
E pszichikus funkciók az észlelés és finommotoros struktúrákat érintik, amelyek intenzív
fejlődése 3 – 7 éves korra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e
szakasz a legalkalmasabb.
A tanulási zavarok megelőzése a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva,
indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermekek
spontán aktivitására épít.
A fejlesztés alapja
A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti
megfontolásból is a mozgásra alapozunk.
A 3 – 7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája,
önérvényesítési módja a mozgás.
A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az érzelmi műveletek,- egyben az
önmagukról kialakított testséma is, amely a pszichés – én idegélettani leképződése.
A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúra is kedvezően
befolyásolható így a testséma, lateralitás, testdimenziók, testpercepció alakulása is.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
45
A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható:
A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a
mozgás feletti kontroll, az én – kontroll funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok
kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az
erőfeszítésekre való képességet fokozza.
A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára
felfogható értékelés az én – képének alakulásához.
A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek
énhatárainak – a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció
kialakulásához.
Az enyhébb idegélettani ártalmak, diszfunkciók rendszerezésében is a mozgás lehet a
kiindulás és adekvát eszköz.
A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét
cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását.
A fejlesztő munka feladatai
Maximálisan biztosítsuk a gyermek fejlődéséhez szükséges alapvető feltételeket, a
biztonságos és harmonikus szociális és tárgyi környezetet, valamint a fejlesztéshez
szükséges eszközöket.
A gyermekek életkori sajátosságain túl vegyük figyelembe az adott gyermek
szükségletét, érdeklődését, aktuális fejlettségi szintjét.
A fejlesztés játékba ágyazottan vagy játékosan, kellő erőfeszítést igénylően és
sikerélményt biztosítva történjen.
Minden gyermek esetében, segítsük az önmagához viszonyított optimális fejlődést.
A fejlesztés során lépésről lépésre haladva határozzuk meg az elérendő
képességszinteket. Használjuk ki az ún. „szenzitív” időszakokat, amikor a gyermek
érzékenysége révén bizonyos képesség, részképesség fejlesztésére optimális lehetőség
kínálkozik.
A 3-7 éves korban fejlődő képességek szenzitív időszakai:
- 3-4 év: nagymozgás, testséma, énkép
- 4-5 év: egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció, téri irányok észlelése,
oldaliság, kezesség;
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
46
- 5-7 év: finommotorika, térbeli irányok a síkban, érzékelési modalitások
integrációja, szándékos figyelem, szériális emlékezet, növekszik az
ismeretszerzés igénye, a relációs szókincs, megjelennek az elemi
gondolkodás csírái.
Tehetséggondozás – tehetségfejlesztés
A tehetséggondozás az alábbi területeken valósul meg, amelyek nem különülnek el
egymástól, hiszen az óvodában minden fejlesztés komplex megvalósítással történik.
Mozgásfejlesztés
Anyanyelvi fejlesztés
Logikai képességfejlesztés
Zenei képességfejlesztés
Vizuális képességfejlesztés
A tehetséggondozás intézményi szemlélete:
A program célja az, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a felnövő generáció tagjai életük
minden szakaszában:
- boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek
- rendelkezzenek biztonságot jelentő morális normákkal, étékekkel
- erősek maradjanak a megpróbáltatások idején is, meg tudják oldani problémáikat
- legyen elegendő önbizalmuk, szeretni és becsülni tudják önmagukat.
- Merjenek hinni képességeik hatalmában, legyen bátorságuk tehetségük
felfedezéséhez, akaratuk és kitartásuk a megvalósításhoz
- Rendelkezzenek megfelelő készségekkel és kellő határozottsággal a veszélyt jelentő
helyzetek visszautasításához.
Feladatunk:
A szülő figyelmének a felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,
Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,
Folyamatos felkészülésünk a speciális képességek támogatásához
Differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
47
Önfejlődésében kell segítenünk, ha elakad. Kérdésekkel, a pontosabb megfigyelésre
ösztönözhetjük, segítséget nyújthatunk, emlékeztethetjük a látottakra, rávezethetjük a
pontosabb észlelésre. Fontos, hogy ne erőltessük rá a magunk látásmódját, hagyjuk saját
élményeit, érzéseit megjeleníteni. Bár utánzással a felnőttől, gyermektársaitól is sok mindent
átvesz, erre nem késztetjük.
Az ábrázolás lehetőségei az egész nap folyamán adottak. Törekszünk vonzó eszközökkel,
technikák bemutatásával, az önkifejezés e formája felé is ösztönözni őket. Sokféle anyag
megtapasztalására, felhasználására adunk lehetőséget a tépés, vágás, ragasztás, karcolás,
festés, mintázás, hajtogatás, rajzolás, barkácsolás során.
Örülünk minden gyermeki próbálkozásnak, feloldjuk a gátlásokat buzdítással. A gyermeki
munkák kiállításakor, értékelésekor, a személyiség fejlődés, nevelés egyedi feladatait is szem
előtt tartjuk. Nevelőmunkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermek képességét,
tehetségét, fejlődési ütemét, szociális kultúrájának hátterét, hogy segítsük fejlődését,
kibontakozását, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását.
A gyermekek megismerik a természetes anyagokat, megtapasztalják az anyagok
tulajdonságait.
Fontos ebben az életkorban a gyerekeket megismertetni a népművészet tiszta elemeivel,
eszközeivel. Teret biztosítunk az anyagoknak a kipróbálására, spontán formálására,
alakítására. A különböző díszítő formaelemek a legegyszerűbb ősi elemektől a bonyolultabbig
terjedhetnek. A mindennapokban, kezdeményezéseken is megfigyelhetünk, szemléltethetünk
népművészeti eszközöket.
Elősegítjük a gyerek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a
kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
Építünk a gyermek mindennapi helyzetében, természetes módon kínálkozó matematikai
tapasztalataira. Bővítjük ez irányú szókincsüket. Érdekes probléma helyzetek létrehozásával
aktivizáljuk őket a logikus gondolkodásra, késztetve az újabb megoldások felfedezésére,
keresésére.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
48
Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre,
alkalmazásra kerülnek
A bevezetésre kerülő személyiségdiagnosztikai dokumentum alkalmas a gyermeki
személyiségfejlődés nyomon követésére, az eredmények elemzésére, és a szükséges
korrekciók kijelölésére. (A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban 2. sz.
melléklet)
A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az
óvodába lépéstől az iskolakezdésig.
Fontos, az ebben rögzített információkat folyamatosan fel is használjuk munkánk során. A
fejlettségmérő lapokat nem kampányszerűen, a gyermeket a csoportból kiemelve, felmérés
jelleggel vezetjük, hanem a mindennapi életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet
rögzítünk. A gyermek tudatos megfigyelése mellett saját munkánk eredményességét is
nyomon tudjuk követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de
társaihoz, saját korosztályához képest is tudjuk viszonyítani.
A gyermek fejlődését folyamatosan kontrolláljuk, ehhez segítségünkre van a
fejlettségmérő lapon kívül a megfigyelési szempontsor, amelyet célszerű havonta újra és újra
felülvizsgálni.
A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni.
Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére
az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
„Mert mi teremtünk szép, okos lányt
És bátor, értelmes fiút,
Ki őriz belőlünk egy foszlányt,
Mint nap fényéből a tejút.”
(József Attila)
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
49
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korára eléri az iskolai
élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,
amelyben az óvodából iskolássá érik. Az életkor figyelembevétele mellett a rugalmas
beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges, amelyek mindegyike egyaránt
szükséges a sikeres iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek
Hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a
fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a
finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes
irányítani.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek
az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz
szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,
különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus
differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma
kialakulásának.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett
megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a
felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a
figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele.
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
50
Az egészségesen fejlődő gyermek:
Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára
érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni: minden
szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot: tisztán ejti a
magán és mássalhangzókat: végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét
Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét,
szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri szűkebb lakóhelyét, a
környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét: felismeri az
öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait,
kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és
társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi mennyiségi
ismeretei vannak
A szociálisan érett gyermek
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan
egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a
fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,
amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek:
Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni: késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a
feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának,
munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a
tevékenységet.
Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata az egész gyermeki
személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek
segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi
szint.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
51
A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
V. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
Család és az óvoda kapcsolata
A kapcsolattartás célja:
Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek szoros együttműködésével lehet csak
eredményes.
Az óvodai nevelés a gyermek családi kultúrájának figyelembevételére, a gyermek meglévő
tapasztalataira, élményeire, ismereteire épít.
Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.
Szeretnénk óvodásaink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek
alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a
kezdeményező szerepet.
A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Megismertetjük velük szemléletünket, programunk
célját, feladatait, ugyanakkor igyekszünk megismerni a család nevelési eljárásait, szokásait.
Nevelőmunkánk csak a kölcsönös családi megerősítéssel lehet eredményes, fontos az
összhang megteremtése.
Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás
családhoz illesztett megoldásait.
A szülőknek érezniük kell, hogy szeretjük gyermekeiket, tiszteletben tartjuk nevelési elveiket.
Emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben is pozitív modellt nyújtunk.
A gyermekek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, hitelességre, tapintatosságra
törekszünk, fontosnak tartjuk az előremutató segítségnyújtást.
A család és az óvoda szerepe a képességek fejlődése során
Játék-tanulás az óvodában
A játéktevékenység jellemzője, hogy azt örömérzés kíséri. Az örömérzés fakadhat:
a funkciógyakorlás öröméből, amely a tevékenység, művelet egymás után történő
ismétléséből fakad. A funkciógyakorlás során a feszültség feloldódása, ellazulása
örömérzéssel jár, mindaddig, amíg az, az újdonság erejével hat. Ez rendszerint együtt
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
52
jár az „én csinálom”, az „én idézem elő” örömével is. Például: a gyermek addig
gombolgatja a baba blúzát, ameddig minden gombot gyorsan, sikeresen be nem tud
gombolni.
az ismétlések biztonságából,
a ritmusosságból, a gesztusoknak, mozgásoknak, szavaknak szabályos
ismétlődéséből,
az alkotás, a létrehozás öröméből,
a vágyak teljesüléséből. A vágyteljesítés öröme olyan örömérzést jelent a gyermek
számára, amely abból adódik, hogy kívánsága nem mindig teljesülhet a valóságban. A
játékban teljesíti vágyait – hiszen benne minden lehetséges -, és így, örömérzés hatja
át.
a kellemetlen konfliktusos érzésektől való megszabadulásból,
a veszély legyőzéséből,
a kellemes élmények újraéléséből,
a társakkal való együttlétből
Felkészítés az iskolai életre
A tanulás szabadságérzetét a következő módon biztosíthatjuk a tanulási folyamat
beindításakor:
feltételek megteremtésével (kikészített eszközök, élmények felidézése stb.), amelyek
inspirálhatják a tanulási tevékenység választására
tevékenységek felkínálásával, amely választhatósággal párosulva a döntés szabadságát
kínálja fel
a gyermek élményasszociációjának kihasználásával, amely alkalmat ad arra, hogy a
felidézett élmény érdeklődést vált ki a tanulás témája iránt
gyakorlati problémába ütközésből kiindulva, amely probléma megkínálásával
kíváncsiság kelthető fel a probléma megoldása iránt
gyermeki szükségletek, igények, kérdések kielégítésével, amely egy meglévő motivált
állapot kihasználását eredményezi
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
53
motivált tevékenység végzése során abba beintegrálva, amely alkalom lehet arra, hogy
a tanulási tevékenység témája elmélyülhet, többet kíván megtudni róla a gyermek,
vagy akár arra is adhat alkalmat, hogy egy asszociációval hozzá kapcsolódó téma
bontakozhat ki
a gyermekkel történő beszélgetésből kiindulva, amely mindig meglepetéseket tartogat
az óvodapedagógus számára. Ezek a beszélgetések adnak témaajánlatot, adnak
bepillantást a gyermek érdeklődési körébe, igényeik megfogalmazódhatnak
gyermeki segítségkérés kapcsán, amely mindig a gyermek egyfajta közeledését,
kapcsolatkeresését, igényét fejezi ki,
téma vonzóságára építve; például: a kutya, mint kedvenc állat, de lehet egy mesecím
is, vagy egy olyan ajánlat, amelyen keresztül közel vihető a tartalom:
pl. gömbölyítés helyett alma készítése a piacos játékhoz…..stb.
A szülők számára fontos érzékeltetni kiemelt szerepüket, mert
ők ismerik legjobban, legrégebben, fejlődésüket követve gyermekeiket,
tudatosan koncentrálhatnak a gyermekük hajlamaira, érdeklődésére, igényeire,
tudhatják, hogy a gyermek igényeit szem előtt kell tartania,
tudhatják, hogy elsődleges a gyermek önmegvalósításának megtámogatása, és nem
saját szülői vágyainak megvalósítása
Mindhárom felnőttnek, a szülőnek, az óvodapedagógusnak és a tanítónak tisztában
kell lennie azzal a felelőséggel, amelyet saját szerepe jelöl ki számára a gyermek
ezen fejlődési időszakára. A gyermek lesz majd az a felnőtt, aki
a jövő társadalom értékeit már magában kell érlelnie,
ő lesz a jövő társadalom értékhordozója,
ő lesz a jövő társadalmának alakítója, de
ő lesz az azt követő társadalom értékátadója is.
Nem mindegy, milyenné válik, és nem mindegy, hogy hogyan illeszkedik be abba
a szocializáló közegbe, amelynek második állomása az iskola. Az átmenet
milyensége, nehézsége, problémái, pszichés hatásai kihathatnak a gyermek
személyiségének alakulására, fejlődésére. Olyan közegbe lép, ahol több mint egy
évtizedig magával viszi a belépés előnyeit és hátrányait.
Ebből következő közös feladatok a gyermeknevelés során
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
54
Elfogadjam őt olyannak, amilyen
Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében
Elnyerjem bizalmát
Erősítsem öntudatát
Elismerjem teljesítményét, igyekezetét
Társai felé irányítsam
Társai előtt is értékeljem teljesítményét, igyekezetét
Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését
Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek
A kapcsolattartás formái:
Beiratkozás, az első találkozás.
Összevont szülői értekezlet megtartása, részletes tájékoztatás nyújtása helyi
pedagógiai programunkról, óvodánk működéséről.
Anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása – beiratkozáskor motiváljuk a szülőket,
hogy gyermekeik érdekében éljenek a felkínált lehetőséggel.
Csoportos szülői értekezlet a nevelési év folyamán két alkalommal – a csoportot érintő
legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleg problémák megbeszélése, a szülői
vélemények, javaslatok meghallgatása.
Családlátogatás: minden újfelvételes gyermeket felkeresünk otthonában, előre
egyeztetett időpontban. A problémás, hátrányos-, vagy veszélyeztetett helyzetben élő
gyermekek családját szükség esetén többször is meglátogatjuk a gyermekvédelmi
felelőssel együtt.
Nyílt napok szervezésével lehetőséget biztosítunk a napi óvodai életbe való
betekintésre.
A szülők segítségnyújtását igényeljük és elfogadjuk, számítunk közreműködésükre, az
óvodáért végzett munkájukra.
Óvodai ünnepségeinkre, rendezvényeinkre alkalmanként meghívjuk a szülőket, a
gyerekek ajándékkal kedveskednek nekik.
Egyéni beszélgetések közösen megbeszélt időpontban.
Aktuális információcsere.
Az Óvoda és az Iskola kapcsolata
A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása
(ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE 3.sz. melléklet)
Az iskolával kialakított jó partneri kapcsolattartás továbbfolytatására törekszünk. Ennek
érdekében új tartalommal töltjük meg szakmai kapcsolatainkat.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
55
Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda - iskola átmenet minél zavartalanabb, zökkenő mentesebb
legyen. Kölcsönös megbecsülésen, tiszteleten, érdeklődésen alapuló kapcsolatra törekszünk
az iskola nevelőtestületével, elsősorban az alsó tagozatos nevelőkkel.
A hasonló pedagógiai szemlélet, személyes kapcsolatok, ismeretségek megkönnyítik,
gyümölcsözővé teszik mindennapi munkánkat.
A kapcsolattartás célja:
Az óvodás kisgyermek iskolába lépésének megkönnyítése
Szorongásmentes légkör biztosítása
Az óvodában kialakított jó szokások továbbvitele
A gyermekek tudásvággyal telve, kíváncsian, örömmel menjenek az iskolába
Feladatok:
Pozitív érzelmi töltés kialakítása a pedagógusok, az elsősök és a nagyobb tanulók
között
Közös tevékenységek alapozzák meg a gyerekek viselkedéskultúráját, új szokások
elfogadását
Az iskola életének, épületének az ott dolgozó felnőttek munkájának megismertetése
Az osztály szokásrendszerének kialakítása, a szabályok megtartásának folyamatos
ellenőrzése, fejlesztő értékelése
Az óvodai–iskolai nevelés közös pontjai
A fentiek érdekében érdemes párhuzamba állítani
az ezen életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit, amelyek az egészséges
fejlődésük útját általában elősegítik,
az óvodáskor végére jellemző gyermeki sajátosságokat, amelyek a fejlődő
személyiség ezen intervallumáról adnak tájékozódási lehetőséget mind az
óvodapedagógus, mind a tanító, mind akár a szülő számára, így a
döntéshelyzetekben, a pedagógiai eljárások megválasztásában, és a gyermek
elfogadásában segítséget nyújtanak,
szükséges még megfogalmazni a gyermek számára megváltozott
körülményeket, amelyekkel ebben az időszakban szembesül,
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
56
szükséges megfogalmazni a megváltozott körülmények hatását a gyermeki
személyiségre,
az átmenetet megkönnyítő technikákat mind a szülő, mind az
óvodapedagógus, mind a tanító, és a környezetében élő személyek részéről,
amelyek ismerete vagy megelőzheti, vagy elkerülni segítheti a traumatizáló
tényezőket,
és rámutatni, hogy kik azok a kompetens személyek, akik ezt a komplex
pedagógiai hatásrendszert a gyermek érdekében irányítani, esetleg koordinálni
képesek.
Ezeket a gondolatokat csakis egyfajta elv vezérli:
„A gyermek mindenek felett álló érdeke”.
Az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új
területei
A kapcsolattartás új formái:
Az elsősöket meglátogatják az óvó nénik
A nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak leendő
tanítónőjükkel
Tavasszal a leendő tanító nénik ellátogatnak az óvodába, hogy a csoportokban,
JÁTÉK közben ismerkedjenek meg a gyerekekkel.
Évzáró ünnepségeinkre meghívjuk a leendő I. osztályos nevelőket.
Egymás munkájának alaposabb megismerése, a jó kapcsolat ápolása, szakmai információcsere
céljából részt veszünk egymás ünnepélyein, rendezvényein, munkaközösségi
foglalkozásain.
Az óvoda kapcsolatai a szakmai társintézményekkel és az egyházzal
Az óvodai rendszeres kapcsolatot tart fenn a pedagógiai szakmai- és szakszolgálati
intézményekkel (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet, Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői Bizottság), az egészségügy szakembereivel (orvos, fogorvos, védőnő), a
gyermek-és ifjúságvédelem intézményeivel (Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat), a
gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
57
Egyházak
Az együttműködés formái:
Hitoktatás
A közművelődési intézmények a művészeti nevelés, kultúraközvetítés óvodán kívüli
színterei. A rendezvényeket (pl. bábelőadás, kiállítás, gyermekműsorok, közös programok,
könyvtárlátogatás, stb.) a gyermekek érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve
látogathatják csoportosan a pedagógusok vezetésével.
Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái, az intézményfenntartók
oktatásirányítási tevékenységének segítése, például a rövid- és középtávú tervezést
megalapozó helyzetfelmérés és elemzés készítésével
Az óvoda és a fenntartó
Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái:
a Fenntartó képviselőjének meghívása az óvodai programokra, ünnepekre
szakmai értekezleteken, munkamegbeszéléseken, és előadásokon való részvétel
folyamatos közös pályázatírás, és eredményes megvalósítás
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos.
Területei:
októberi statisztikai elkészítése, átadása
az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenysége (költségvetés, költségtérítés,
szociálisan adható kedvezmények stb.)
az intézmény ellenőrzése:
- gazdálkodási, működési törvényességi szempontból
- szakmai munka eredményessége tekintetében (külső szakértő felkérésével)
Az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységének rövidtávú tervezését megalapozó
helyzetfelmérés és elemzés forrásanyaga és tevékenysége:
Az aktuális éves munkaterv és beszámoló
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
58
A gyermekvédelmi tevékenység eredményei – folyamatos gyermekvédelmi
adategyeztetés, félévenkénti beszámoló
A Gyermekjóléti Szolgálat felé beszámoló, az aktuális problémák folyamatos jelzése
Az óvodáztatási támogatások nyilvántartásának aktualizálása
Szakmai beszámoló elkészítése, átadása, elfogadtatása.
Az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységének középtávú tervezését megalapozó
helyzetfelmérés és elemzés forrásanyaga és tevékenysége:
a Polgármesteri Hivatalban az Oktatási Bizottsági üléseken beszámoló az óvodai
nevelő-fejlesztő munkáról
folyamatos kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatalban az Igazgatási Főelőadóval és a
Szociális Főmunkatárssal:
o 3 éves kortól beóvodázás
o a hiányzások csökkentése – intézményi mutatók javítása
o rendszeres óvodába járás – eredményes iskolakezdés
az SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program és a Továbbképzési Program
módosításának jóváhagyása
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
59
VI. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
A pedagógiai munka ellenőrzési és értékelési rendszere
Célunk:
tájékozódás, segítségnyújtás a pedagógiai munkában
tervek, feladatok megvalósításának, utasítások végrehajtásának ellenőrzése
felmerülő problémák feltárása
az elvégzett munka eredményességének vizsgálata.
Feladatunk:
dokumentumok ellenőrzése a nevelési év elején
az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzése, értékelése, minőségbiztosítási kérdőív
alapján
a gyerekek fejlettségi szintjének elemzése, értékelése félévente
a Pedagógiai Program megvalósulásának vizsgálata a nevelési év végén.
Az Óvodavezető az óvodánkban folyó valamennyi tevékenység ellenőrzését végzi. Külső
szakértő segítségét kérheti szakmai feladtok ellenőrzésére.
Az óvodavezető általános helyettese, a tagóvoda - vezetők és a munkaközösség-vezetők a
Szervezetei és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint vesznek részt a szakmai
feladatok belső ellenőrzésében.
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezik az intézményi külső
ellenőrzés végrehajtásának jogszabályi hátteréről, lefolytatásának eljárásrendjéről.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
60
Külső intézményértékelési mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az
értékelési eredmények visszacsatolásának módjai
A szakmai ellenőrzés célja:
Az óvoda funkciójának, célrendszerének elemzése, értékelése a Pedagógiai Program
és a gyakorlat összevetése alapján.
Az intézmény pedagógiai program szerinti működésének, a program
megvalósulásának ellenőrzése.
A pedagógiai szakmai munka értékelése.
A vezetői feladatok ellátásának, a vezetői program megvalósulásának vizsgálata.
Az intézményi működés eredményességének, a pedagógiai programban foglaltak
gyakorlati megvalósulásának vizsgálata.
A szakmai ellenőrzés módszerei:
dokumentum elemzés: Alapító Okirat, SZMSZ, Pedagógiai Program, Csoportnaplók,
Beiskolázási terv
A gyermekekről készült dokumentumok és a Pedagógiai Program koherenciájának
vizsgálata,
a tárgyi és személyi feltételek áttekintése,
közvetlen megfigyelések,
interjúk,
beszélgetések.
A szakmai ellenőrzés vizsgálati területei:
Az óvoda funkcióinak való megfelelés vizsgálata
Az óvoda célrendszerének vizsgálata
Az óvodai részcélok vizsgálata
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
61
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei
Forrás: Országos tanfelügyelet III. Intézményellenőrzés és –értékelés
Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott óvodai tájékoztató anyag
Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és
tapasztalatokat használják fel:
1. Pedagógiai folyamatok
2. Személyiség-és közösségfejlesztés
3. Eredmények
4. Belső kapcsolatok, együttműködés
5. Az intézmény külső kapcsolatai
6. A pedagógiai munka feltételei
7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a
pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata folyik az ellenőrzés során:
1. Pedagógiai folyamatok
Tervezés
Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés (PP, továbbképzési program,
beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv, munkaközösségi tervek elkészítése)?
Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya;
az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv,
házirend)
Megvalósítás
A tervek megvalósítása
Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a
beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?
Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tevékenységekben megvalósuló
képességfejlesztés és nevelési feladatok közvetítésének, azok tényleges
megvalósulásának a viszonya? (pedagógiai program, éves nevelési tervek,
tevékenységi tervek, ütemterv, csoportnapló)
Hogyan működik a gyakorlatban, a pedagógiai programban meghatározott gyermeki
értékelés (gyermekek fejlődésének nyomon követése)? (PP, csoportnapló, gyermekek
egyéni fejlődési dokumentációja)
Ellenőrzés
Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen
gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?)
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
62
Értékelés
Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok
szakmai munkájának értékelése.)
Korrekció
Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?
Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi
önértékelés, pedagógusértékelés, a gyermekek megfigyelésén alapuló és egyéb
mérések.)
2. Személyiség-és közösségfejlesztés
Személyiségfejlesztés
Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség-
és közösségfejlesztési feladatok?
Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit,
képességeit?
Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit? (Különös
tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.)
Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?
Hogyan támogatják a tevékenységekben megvalósuló tanulást, az ismeretszerzést, a
képességfejlesztést?
Hogyan történik az egyes gyermekek fejlődésének nyomon követése, pozitívumok,
hiányosságok értékelése?
Közösségfejlesztés
Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését?
Milyen közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek?
Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény?
3.Eredmények
Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? (Például:-
elégedettség mérés eredményei: szülő, pedagógus, pedagógiai munkát segítők)
Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? (Pl. Minőségdíj)
Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
Hogyan valósul meg a gyermekek iskolai beilleszkedésének, eredményeinek nyomon
követése?
4.Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő
tevékenységeik?
Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
63
Hogyan történik az információátadás az intézményben?
5.Az intézmény külső kapcsolatai
Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint,
megyei szint, országos szint)?
6.A pedagógiai munkafeltételei
Tárgyi, infrastrukturális feltételek
Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési, fejlesztési struktúrájának,
pedagógiai értékeinek, céljainak?
A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság,
környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)
Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő
gyermekek nevelésének, ismeretszerzésének, képességfejlesztésének,
személyiségfejlesztésének?
Szervezeti feltételek
Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai?
Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési
eljárásokat, módszereket alkalmaz?
Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát,
hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével?
Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség és
hatáskörmegosztás?
Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen
témákban), valamint a fejlesztésekbe?
Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?
Az értékelési eredmények visszacsatolása az intézményi ellenőrzés-értékelésre kijelölt
tanfelügyelő csoport által készített jelentés jogszabály szerinti átadásával történik.
VII. SPECIALITÁSAINK
1. Individualizálva szocializálni
Programunkban egyforma hangsúlyt kap az individualizáció és a szocializáció.
Mindaddig támogatjuk a gyermek önérvényesítő törekvéseit, amíg társai én – képét nem
veszélyezteti.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
64
A szocializációs folyamatok alakulását nem a véletlenre bízzuk, hanem szándékosan is
teremtünk helyzeteket, szituációkat.
A gyermekek szocializációjához vezető út:
A gyermeknek maga a tevékenység, másrészt annak természetes következménye az, ami
kellemes és kielégítést nyújtó – belső jutalom – számára.
Minden gyermek más, s nekünk folyamatosan őszinte érdeklődéssel fogékonynak kell
lennünk érzelmi, érdeklődésbeli, gondolkodásmód eltérései és kommunikációs,
nonverbális jelzései iránt.
Annak érzése, hogy így másságával (vagy éppen ezért) mindenkire szükség van a
csoportban – köztudott, hogy Ő mibe nagy” – kohéziós erőt biztosít a kisebb, majd az
egész csoportban.
Nyugalmat árasztó közreműködésünk a diktáló nevelői attitűdöt elveti, ugyanakkor
dinamikusan kell reagálnunk a spontán gyermeki kezdeményezésekre, a soha vissza nem
térő helyzetekre. Rugalmasan kell váltani és ráhangolódni a mások ötletére,
gondolatmenetére.
Egész magatartásunkban a felkínálásnak – ha szükséges motivációnak – stimulálásnak
kell érvényesülnie, és a döntés helyett a megbeszélésnek, alkunak, alternatívák
felkínálásának.
Mindez olyan nevelői személyiséget igényel, aki bevallja és elfogadja mínuszait, fel
tudja dolgozni kudarcait, és nem hárítja azokat a gyerekekre vagy kolléganőjére. Aki
önjutalmazó készséggel is rendelkezik és apró sikereiből képes – mások visszajelzései
nélkül – építkezni.
A gyakran elutasított – kirekesztett – gyermek státuszán az óvodapedagógus tud
változtatni azzal, hogy ő jókat játszik vele, s olyan előnyös tulajdonságait juttatja – nem
feltűnően felszínre, amely miatt rá is szüksége lesz a csoportnak.
2. Játék, játékvezetés kérdése
Ahhoz, hogy megteremtsük a nyugodt játéktevékenységhez szükséges óvodai légkört,
elengedethetetlen fontosságúnak tartjuk:
Gondoskodjunk kellő mennyiségű eszközökről, ehhez megfelelő kuckókról,
térelválasztókról.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
65
Sok – sok lehetősége legyen a gyermekeknek a feszültségoldó, elhárító mechanizmusok
alkalmazására:
o szerepjátékban,
o mesehallgatásban, dramatizálásban,
o bábozásban,
o dráma játékokban.
3. A konfliktuskezelés kérdése
A tisztelet, az elfogadás, a megbecsülés és szabadság légköre eleve csökkenti a konfliktus
helyzeteket. Ha kevés, csak a legszükségesebb szabályokat megbeszéltük és annak
ésszerűségét maga a gyermek is belátta – biztonságérzete miatt is – igyekszik betartani.
Konfliktusok azért lehessenek, mert ennek mindenáron való kerülése csak növeli a
feszültséget! Vállalása természetesen nem egyezik meg annak keresésével.
VIII. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK
1. Játék
„A leghatásosabb nevelés, ha egy gyerek szép dolgokkal játszhat.”
Platón
Cél:
A játékon keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének
kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése, érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása,
szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása.
Feladataink:
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, olyan légkör megteremtése, melyben a
gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen
témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, és mennyi ideig tart a játéka.
a játék váljon kiemelt jelentőségű, sokrétű tájékozódás tevékenységgé,
a 3 – 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása
a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével,
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
66
a gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban,
az intellektuális mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek
egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása.
A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségének biztosítása.
Alapelveink:
A játék fejlődése, a fejlődés egészének tükre.
A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív az érzelmi,
akarati, szociális, társas fejlődéstől.
Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesítése.
Tartalom
A kreatív légkör segítése a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek
meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek
feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan, vagy társaikkal önfeledten játszani.
A csoportszobákban legyen helye a többféle, önálló és variálható vagy új elkülönített
„kuckóknak”, zugoknak. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták, kirándulások során
összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek, a „kincseket” őrző sarokban kapnak helyet,
amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján.
A rajzoláshoz, mintázáshoz, kézimunkához szükséges kellékek, anyagok, eszközök
mindegyik játékidőben álljanak a gyerekek rendelkezésére.
A gyerekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra,
hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak.
A játékhoz olyan kiegészítő, új eszközöket szeretnénk biztosítani, melyek ízlésesek,
praktikusak, variálhatók. Ezek sokféle ötletre és játékfajtára adnak lehetőséget. A kisebb
gyermekeknek sok eszközt biztosítunk a gyakorló játékhoz, melyek fejlesztik a gyermekek
pszichikus funkcióit. A nagyobb korosztálynak elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó
kellékeket bővítjük: félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, értelem és
képességfejlesztő játékokkal.
Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás
megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket, s ott is megteremteni a
nyugodt, kreatív játékot.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
67
Játékfajták, ezek személyiségformáló hatása:
Gyakorló játék: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja,
térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége.
Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi,
akarati tulajdonságai, kognitív képességei.
Építő, konstruáló, barkácsoló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája,
térészlelése, alak- és forma állandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete,
kreativitása, vizuális memóriája.
Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai,
szocializációs készsége.
Dramatizálás, bábozás: alakul szocializációs készsége, kommunikációja.
Népi játékok: fejlődik mozgáskoordinációja, alakul szocializációs készsége,
kommunikációja.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére
A gyermekek képesek állhatatosan, egyazon játéktémában együttesen részt venni.
Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.
Bonyolult építményeket képesek létrehozni.
Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartatására.
Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.
2. Verselés, mesélés
„Minden lány egy kicsikét királylány,
minden Fiú kicsit hős lovag.
A Lány trónol Álomország trónján,
a Fiú képzel kardot és lovat.”
Fodor Ákos
Cél:
A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal,
mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása. A korosztálynak megfelelő
irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése.
Feladataink:
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
68
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, társas viszonyok alakítása a versekkel,
mesékkel, dramatikus játékokkal.
Változatos irodalmi élmények közvetítése.
Értelmi képességek fejlesztése, emlékezet, képzelet.
Az irodalmi alkotásokhoz, a könyvhöz fűződő érzelmi viszony megalapozása.
Szülők meggyőzése az élőmese fontosságáról.
A megfelelő érzelmi légkör kialakítása az azonosulást, átélést segítő atmoszféra
megteremtése.
Alapelveink:
Versek, mesék erősítik meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az
évszakok szépségének megláttatását.
A nevelés fontos eszköze a népköltészet, a magyar mese és mondavilág, melyek
kapcsolódnak a természethez, emberekhez, állatokhoz, növényekhez, a mindennapi
életünkhöz.
A mesék megtanítják a gyermeket a szép, igaz és jó meglátására, egy tisztább életforma
szeretetére.
Tartalom:
A 3 – 4 évesek ismerkedjenek meg hintáztatókkal, lovagoltatókkal, egyszerű mondóka
mesékkel, rövid rögtönzött történetekkel. Az egyszerű cselekményére legyen jellemző az
érthetőség és ritmikusság.
A 4 – 5 évesek ismerjenek meg mondókákat, névcsúfolókat, halandzsa szövegű
kiolvasókat, vidám humoros szövegű verseket és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó
verseit. A mesék lehetnek több fázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus
népszokások, illetve kapjanak helyet a magyar klasszikus és a mai magyar írók modern meséi
is.
Az 5 – 6 – 7 évesek ismeretanyaga kiegészülhet kiolvasókkal, találós kérdésekkel, lírai
versekkel. A mesék történetei szóljanak a tágabb környezetről, hallgassanak bonyolultabb,
tréfás állatmeséket, tündérmeséket, folytatásos meseregényeket.
Csoportszobáinkban hangulatos mesesarkokat igyekszünk kialakítani. Az itt használatos
mesekönyvek, eszközök, bábok, gyermekméretű bábparaván a gyermekek számára könnyen
elérhetőek legyenek.
A gyerekek, legyenek egymásra is tekintettel, ne zavarják társaikat mesehallgatás közben.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
69
Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető
beszédmódra. Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák
kedvelt meséiket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket
elmondják, vagy a már ismertek cselekményét tovább szőjék, befejezzék.
A mesék többszöri meghallgatása után képesek először segítséggel, majd önállóan is
eljátszani az ismert történetet. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat
ismerhetnek meg. Ezáltal bővül szókincsük, fejlődik nyelvi kifejezőképességük. Elsajátítják a
helyes kiejtést, és a nyelvtanilag helyes beszédet.
A fejlődés eredményes az óvodákor végére:
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.
Várják, igénylik a mesehallgatást.
Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és a maguk szórakoztatására
is.
Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.
3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
„Nemcsak a nyelvében, hanem hagyományaiban is él a nemzet.”
Bálint Sándor
Céljaink:
A gyermekek zenei hallgatásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének,
mozgáskultúrájának fejlesztése.
A szülőföld értékeinek átörökítése, a népzene, a népdal, a népszokások megismertetése
által.
Feladataink:
Gyermekeink örömteli, érzelemgazdag, tiszta éneklésének alakítása.
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének
megfelelő válogatása.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei
készségfejlesztő játékokkal, helyes artikuláció, a jó beszédritmus, a nyelvi kifejező erő
fejlesztése, az aktív szókincs bővítése.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
70
Alapelveink:
Az éneklés, zenélés váljon a mindennapi tevékenységek részévé.
Az igényesség, a gyermek életkora, fejlettségi szintje határozza meg a dalok
kiválasztását.
Játékosság, komplexitás.
Tartalom:
A zenei élményt igyekszünk többféle tevékenységhez kapcsolni a mindennapok során. A
néhány gyermek által kezdeményezett énekes játékok eljátszása mikro – csoportos formában
történik. Bármikor a játékidő alatt lehet játszani a dalokkal, körjátékokkal, zenével és
néptánccal. A részvétel önkéntes és mindenképpen örömmel történjen. Alkalom van
önmegvalósításra, önállóságra, utánzásra, meg van a kreativitás lehetősége és működhet a
képzelet, a fantázia.
A zenei és a mozgásanyag szorosabban kapcsolódik az évszakokhoz és a hozzájuk kötődő
népszokásokhoz, hagyományokhoz.
A 3 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása
3 – 4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma igen jól megfelel az életkornak. A
kétszemélyes játékok, utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést. A
rövid mondókák, dalok 2/4 – es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok
legyenek.
Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék
meg a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeljék
különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónő keltse fel a gyermekek
érdeklődését a zenehallgatás iránt, közvetítsen minél több zenei élményt énekes előadásával.
A gyermekeknek legyen lehetőségük 2 – 5 percig tartó hangszeres zenét, kórusmuzsikát
meghallgatni.
A 4 – 5 évesek énekelgessenek 4 – 8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. Az új
gyermekdalok megtanulása mellett ismételgessék a 3 – 4 éves korban tanult dalokat is. A
körjátékok közül az óvónő már nehezebbeket is válogathat, pl.: szerepcserés, párválasztó,
sorgyarapító stb.)
A tiszta éneklés érdekében a gyermekek minél gyakrabban énekeljenek önállóan.
Egyénileg kisebb csoportban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben.
Mutassák meg lelassított éneklés közben az énekek dallamvonalát. A gyermekek játsszanak
kérdés – felelet játékot, változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Érezzék a
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
71
motívumok hangsúlyát, és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmus –
eszközt, a ritmusérzék fejlesztésre. Ezeket készítsék el közösen az óvónőkkel, a szülőkkel,
hogy együtt tudjanak mondókázgatni, énekelgetni.
A zenei élmény kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez.
Az 5 – 7 éves gyermekeknek az óvónő válogasson olyan dalokból, melyben a negyed és
nyolcad ütem mellett már szünet és szinkópa is előfordul.
A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb
párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító – fogyó játékokat is tervezzen, amit e korosztály
néptáncának is tekinthetünk. Ismerkedjenek meg a néptáncból vett egyszerűbb alaplépésekkel,
forgásokkal.
A hallásfejlesztést segítő fogalom – párokat, pl.: halkabb – hangosabb éneklést kapcsolják
össze a tempóváltoztatással, vagy dallambújtatással.
A különböző, énekes játékok és mondókák alkalmat adnak a nyelv kifejező erejének
gyakorlására, a szókincs bővítésére.
Mozgásfejlesztés
A mozgásos játékok, az együttes táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik
fizikai állóképességük, aktivitásuk, ami elősegíti szellemi képességük fejlődését.
A nagymozgások fejlesztésére számtalan lehetőség adódik, a dal belső szerkezete szerint
rendszeresen változik a mozgás tempója, a ritmusa, iránya is.
Egyensúly érzékük fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára, ez a
ritmikus mozgás pedig visszahat, erősíti az egyensúlyérzékelést.
A nagymozgások fejlesztéséhez számtalan finommozgásos feladat is társul Ez
fejleszthető különböző hangszerek használata, eszközök kezelése, le- és felvétele,
egymásnak átadása során. Az oldalság ismerete, fejlesztése a páros játékok, táncok
közben is alakulhat.
A dalos játékok és táncok közben alapvető szerepet játszik a tér mozgásos alakítása:
különböző téri helyzetek megélése.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére
A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékot.
Gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni.
Élvezettel figyelnek a zenehallgatásra.
Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
72
Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
„Ahol öröm van, ott alkotás van. Ahol nincs öröm, ott nincs alkotás sem: ilyen az öröm
természete.”
Upanishads
Cél:
A tárgyi világ megismerése, a gyermekek tér – forma – szín képzeletének gazdagítása,
esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermek élmény
és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése.
Feladataink:
Az egész nap folyamán a tevékenység feltételeinek biztosítása (megfelelő alkalom, idő,
hely, eszköztár), hogy a gyermekek spontán és szervezett formában
tevékenykedhessenek.
A gyermekek megismertetése a különböző anyagokkal, technikai alapelemekkel,
egyszerű munkafogásokkal.
A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele egyéni
és közös élmények segítségével.
A gyermeki tevékenységek során sikerélményhez juttatás.
A gyermekek formai, térbeli és szín képzeteinek fejlesztése, komponáló képességük,
kreativitásuk alakítása.
Alapelveink:
A gyermek alkotó tevékenysége a játékra épül, a játék egyik formája.
A spontán lehetőségek kihasználása mellett óvodánkban a rajzolás, mintázás, kézimunka,
mint tevékenység kötetlen, mikro – csoportos és egyéni fejlesztés kereteink belül
történik.
Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi
lehetővé a gyermekek számára.
Lehetőség biztosítása a népi motívumok megismerésre, újraalkotására.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
73
A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának alakítása.
Tartalom:
Az alkotó – alakító tevékenységekhez olyan helyet alakítunk ki, ahol a mozgó
gyermekektől védett az alkotók köre.
Olyan nyugodt légkört teremtünk, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az
alkotó munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. Biztosítunk elegendő időt, hogy
addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja.
Igyekszünk biztosítani minőségben megfelelő eszközöket, amelyek célszerűek,
praktikusak, esztétikusak. Biztonságos kezelésüket segítünk elsajátíttatni a gyermekeknek. A
rajzoláshoz, festéshez, mintázás – és anyagformáláshoz, szövés – fonáshoz, batikoláshoz,
origamihoz és műalkotással való ismerkedéshez az óvónő teremtse meg a feltételeket a
mindennapi szabad játékban is.
3 – 4 éves korban játszva ismertetjük a gyermekeket az anyagokkal, eszközökkel és
alapvető technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyerekekkel együtt éljük át a
felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt, esztétikai élményt.
A gyerekeknek legyen lehetőségük az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad
témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba
karcolással, nyomattal stb.
Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve,
simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb.
Ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Tudjanak
beszélni az alkotásaikról, s örüljenek a létrehozott produktumnak.
4 – 5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk
kapcsolódó témákkal, technikákkal.
Megjelenik az ember-, környezet-, tárgyak-, cselekmények ábrázolása. Egy – egy emlék
közös vizuális felidézése során felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára.
A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott
színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc – és rostirónokat, fapálcákat, különböző
vastagságú ecseteket. A gyermekek alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből,
termésekből stb.
A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak a játékhoz
kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
74
Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését. Használjanak
ehhez, pl.: nagyobb méretű dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat.
Az 5 – 7 éves gyermekek alkotó – együttműködési készségét figyelembe véve segítjük a
képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését.
A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót.
Gazdagítsák új technikai megoldásokkal munkáikat. Batikok, kollázsok, domborművek,
lenyomatok stb. alkalmazásával ismertetjük meg őket.
Ismerkednek a díszítő technikákkal, fonással, szövéssel. Alkalmazzák a megismert
technikákat az ajándék készítések alkalmával. Építés során nagyobb méretű elemekből
(asztalok, székek, szivacsok stb.) térben állítsanak össze búvóhelyeket, kuckókat.
Sok finommozgással, cselekvéssel a különböző észlelő funkció együttműködésével a
kisgyermek kézmozgása ügyesedik, szem – kéz koordinációja fejlődik. Az udvari
lehetőségeket az ábrázoló tevékenységek terén is egész évben használjuk ki.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére
Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.
Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.
Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.
Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.
Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne.
Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
5. A mozgás
Cél:
A gyermekek önként és szívesen minél többet mozogjanak. Fejlődjön szervezetük
teherbíró képessége, mozgáskultúrájuk, testi képességeik.
Feladataink:
A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás
megszerettetése játékos formában. Továbbá, hogy minden gyermek megtalálja a
fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának a legmegfelelőbb
mozgáslehetőséget.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
75
A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése bő gyakorlási lehetőség
biztosításával.
A szabadban és a csoportszobában rendszeresen végzett mozgás a gyermekek
természetes igényévé váljék és épüljön be szokásrendszerükbe.
Fejlesszük a nagymozgásokat, szem – kéz – láb koordinációt, egyensúlyérzéket,
finommozgást.
Alapelveink:
A mozgás, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását.
Fontos szerepe van a mozgásos tevékenységeknek az egészség megőrzésében.
A mozgás segíti a térben való tájékozódást, helyzetfelismerést és az
alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
Tartalom:
A mozgásfejlesztés területei, lehetőségei:
Szabad játék:
A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítunk számukra
megfelelő helyet és eszközt a mozgásos tevékenységre a csoportszobákban és az udvaron
egyaránt. A természet erőivel (napfény – víz – levegő) történő edzés kedvező hatását kora
tavasztól késő őszig kihasználjuk.
A mindennapi mozgásos játékokat különböző eszközökkel, kézi szerekkel, udvari
játékokkal segítjük (labda, karika, mászóka, csúszda, ugráló kötél, TINI – KONDI stb.)
Séták, kirándulások szervezésével az átélt élményeken, ismeretszerzésen túl a gyermekek
állóképességét, kitartását fejlesztjük, lehetőséget adunk az egészséges mozgásra.
Mindennapi szervezett mozgás:
A 3 – 4 éves gyerekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások (járás,
futás, kúszás, mászás) fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.
Mozgásfejlesztő feladatok:
Futásgyakorlatokkal (futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformák);
Ugrásgyakorlatokkal (szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés majd
leugrás);
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
76
Dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (hajítás helyből távolba, hajítás helyből
célba, labda feldobás elkapás, labda leütés elkapás);
Támaszgyakorlatokkal (csúszások, kúszások, mászások);
Talajtorna elemeivel (gurulás a test hossztengelye körül)
Alkalmazzunk többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz.
A mozgásfejlesztő játékok késztessék a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Mutassunk
helyes mintát és igényeljük a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását.
A 4 – 5 éves gyerekeknél még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly.
Futásgyakorlatoknál akadályokon való átfutás fel – és lelépéssel, átbújással,
tárgyhordozással stb.;
Ugrásgyakorlatoknál az egy lábon illetve a páros lábon való szökdelés, valamint
nekifutásból felugrás szerre, leugrás páros lábra, játékos helyből távolugró verseny;
Dobásgyakorlatoknál, labdagyakorlatoknál célba dobás, egykezes felsődobással, babzsák
távolba hajítása haránt – terpeszállásból, labda feldobása és elkapása, különböző
testhelyzetben történő gurítása;
Támaszgyakorlatoknál a csúszást, kúszást, mászást nehezítsük tornaszerek
felhasználásával;
A talajtornánál a guruló átfordulás és kézenállás előgyakorlata a „csikóugrándozás”.
Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem – kéz, szem – láb
koordináció differenciálódása. A gyermekek játsszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles
vonalon, vízszintes és rézsuton, szereken. Tervezzünk lábboltozatot, erősítő, speciális járás és
gimnasztikai gyakorlatokat.
Az 5 – 7 évesek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú, sokféle
mozgáselemet ismernek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a
formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása, és a szabályjáték
gyakorlati alkalmazása. Használjanak különböző kézi szereket, pl.: szalagokat, rövidebb –
hosszabb botokat, kisebb – nagyobb labdákat és kendőket.
Futásgyakorlatoknál a sorversennyel, váltóversennyel, versenyfutással, fokozódó
futással, gyors – és lassú futással;
Ugrásgyakorlatoknál szökdelés páros és egy lábon való haladással, végezzenek sorozat
ugrásokat különböző távolságokban elhelyezett tárgyakon át, magas és távolugrás
nekifutásból;
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
77
Dobásgyakorlatoknál, labdagyakorlatoknál egykezes, kétkezes, alsó – és felsődobással
célba, vezessék a labdát járás – futás közben, labdázzanak párokban;
Támaszgyakorlatoknál a pók, rák, fóka, sánta róka stb. járásokkal, talicskázással;
A talajtornánál a lépő láb magasra lendítésével a fal melletti kézenállással.
Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar – és lábmozgásokkal összekövetve, szerek
használatával.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:
A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.
Nagy – és finommozgásuk egyensúly észlelésük összerendezett, mozgásuk kialakult.
Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.
Betartják a szabályokat a különböző verseny és ügyességi játékok során.
Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.
Szeretnek futni, képesek 50 – 100 m – t kocogni.
Tudnak labdát vezetni.
6. A külső világ tevékeny megismerése az átvett jó gyakorlat rendszerével összhangban:
„Aki nem tudja mi a világ, azt sem tudja mivégre született. A világot megismerni annyi, mint
utadra rátalálni.”
Tatiosz
Céljaink:
A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalatokhoz juttatás,
készségek, képességek alakítása.
A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés
megalapozása.
A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli, összefüggéseinek
felfedeztetése, megtapasztaltatása.
A logikus gondolkodás megalapozása.
Feladataink:
A közvetlen és tágabb környezet sokszínű mozgásos és érzékszervi felfedeztetésén,
felfedezésén keresztül a gyermeki tapasztalatok gyarapítása, a környezet értékeihez,
esztétikájához fűződő pozitív érzelmi – cselekvő viszony kialakítása. A környezet
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
78
tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatokkal a gyermekek
mennyiségi, alaki, tér és síkbeli szemléletének alapozása.
A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása a meglévő
ismeretek mélyítése, rendszerezésére.
Annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai ismereteket természetes
környezetben szerezhessék meg.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és
ismeretszerzés során
Hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása.
Kiemelten foglalkozunk a környezetvédelemmel. Az a gyermek, aki szereti a
természetet, az megtanul gondoskodni róla, amit szeretünk, azt óvjuk és védjük.
El kell sajátítaniuk, hogy:
A szemetet a tárolókba tegyék.
Óvják, gondozzák a virágokat, növényeket.
Ne tördeljék, vágják ki a fákat.
Figyeljék meg, védjék a bogarakat, állatokat.
A természetet az ember óvja, mert az életünk része, de tönkre is tehetjük, ha nem
vigyázunk rá.
Alapelveink:
A környezeti nevelés beépül az óvodai élet mindennapi tevékenységeibe.
Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára.
Elítéljük a környezet pusztító, rongáló cselekedeteket.
A képességfejlesztés alapja az egyéni megtapasztalás.
Tartalom
Az óvoda közelében lévő kastély – kertben, a Sajó folyó partján, a közeli erdőkben és
mezőkön tett séták és kirándulások sokféle alkalmat adnak arra, hogy ráirányítsuk a
gyermekek figyelmét a természetes és mesterséges (élő és élettelen) környezet csodáira.
Lehetőséget nyújtunk a természet évszakonkénti változásának a különböző növény – és
állatfajok tulajdonságainak megfigyelésére az élettelen és élő környezeti tényezők közötti
leglényegesebb kölcsönhatások megláttatására.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
79
A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést,
kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását.
A gyerekek közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat,
színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.
A 3 – 4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkednek az óvoda
közvetlen környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását,
növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző
képeket.
Beszélgessenek saját családjuk tagjairól. Nézegessenek róluk fényképeket. Ismerjék meg
az óvoda utcáját és az ahhoz közel található intézményeket, üzleteket. Beszélgessenek a
környezetben található formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőkről. A játékba, a
mindennapi tevékenységeikbe ágyazva használjuk a matematikai fogalmakat, matematikai
ismereteket.
A 4 – 5 éves gyerekek tapasztalatait élményszerző séták és rövid kirándulások
megszervezésével bővítjük. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák
gazdagítására, differenciálásra.
Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. A gyűjtött
terméseket hasonlítsák össze az óvónő segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak
csíráztatását, hajtatását. Otthonról hozott fényképek segítségével tudják bemutatni
családtagjaikat, otthonukat. A gyerekek látogassanak el az orvosi rendelőbe, gyógyszertárba,
postára. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy- és
teherszállító járműveket. Ismerkedjenek a háziállatokkal, madarakkal, bogarakkal.
Az 5 – 7 éves gyerekek tudjanak tájékozódni otthonuk és az óvoda között.
Ismerjék meg a különböző intézményekhez, üzletekhez vezető főbb közlekedési
útvonalakat, és a helyes közlekedési szabályokat. Figyeljék meg az évszakok szépségét,
színeit, árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz – levegő – föld), a növények fejlődési
feltételeit.
Gondozzanak kisállatokat, ültessenek növényeket. A gyerekek ismerjék meg a
gyógyfüveket, mezei virágokat, vadon termő ismertebb növényeket. Végezzenek egyszerű
kísérleteket a növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal (pl.: földigiliszta farm
stb.).
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
80
Ismerjék meg a felnőttek munkáját. Látogassanak el többféle munkahelyre. A természet
kincseit őrző sarokba összegyűjtött anyagokat osztályozzák, s amint lehet, hasznosítsanak.
Legyen napszak – bemutató tábla, amit önállóan kezelnek.
Videón keresztül is ismerkedjenek a szárazföldi-, vízi-, légi közlekedéssel.
Figyeljék meg a környezetükben élő háziállatok életmódját, hasonlítsák össze őket
többféle szempontból.
A gyerekek fejlesztése mind három korosztály esetében egyéni és mikro – csoportos
formában történik, közvetlen tapasztalat, – élményt szerző udvari megfigyelések, – séták
alkalmával.
Ez a szervezeti forma sok lehetőséget ad a gyermek – óvónő személyes beszélgetéseire,
kiválóan segíti a gyerekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. Az óvónő
minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésre meg tud válaszolni.
Lehetővé teszi, hogy a gyerekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat,
érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.
4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos cselekvés. Ezáltal
minden érzékszervünket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe, melynek során megismerkednek
környezetük mennyiségi, és formai összefüggéseivel és térbeli viszonyaival.
Témakörök:
Halmazok képzése, összehasonlítása, bontása.
Halmazok elemeinek sorbarendezése, összemérése, becslése, párosítása.
Mennyiségek összemérése síkban és térben.
Mennyiségek felismerése összkép alapján (4-5 éveseknél 10-ig, 5-7 éveseknél 20-ig)
Sorszámok.
Tapasztalatok a darabszám változásairól.
Építések, alkotások szabadon.
Tevékenységek tükörrel.
Tájékozódás a térben.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére
A gyerekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét.
Tudják saját születési helyüket, és idejüket.
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
81
A gyerekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, műemlékeket.
Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, a környezetükben is megtalálható madarakat,
bogarakat.
Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.
Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési
eszközöket.
A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 20-ig. Össze tudják hasonlítani mennyiség,
nagyság, forma, szín szerint.
Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat. Értik a helyeket kifejező névutókat (pl.:
alá, fölé, közé, mögé stb.).
Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető
beszéd.
7. Munka jellegű tevékenységek
„Még a letört ágból, vagy pattintott kőből készült legegyszerűbb szerszám is hosszú
tapasztalatok gyümölcse – próbálkozásoké s hibáké, megjegyzett, emlékezetben tartott és
összehasonlított benyomásoké.”
Vere Gordon Childe
Céljaink:
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok
kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyerekek közösségi kapcsolatát,
kötelességteljesítését, feladattudatát.
Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk, felelősségérzetük.
Alapelveink:
A mintaadás, segítségnyújtás megfelelő szintű alkalmazása, az óvónő, dajka, szülők
összehangolt elvárásai alapján.
Fokozatosság, rendszeresség betartása.
Az értékelés legyen megerősítő, egyénre szabott, pozitív, ösztönző.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
82
Feladataink:
Megteremtjük a feltételeket olyan munkák, illetve munkajellegű játékos tevékenységek
végzésére, melyek saját magukhoz mérten fejlesztik képességeiket, gazdagítják egész
személyiségüket.
Tapasztalat útján fedezzék fel a munka hasznosságát, szükségességét.
Tudatosodjon a gyermekekben, mikor játsszák a munkát, és mikor végeznek eredményt
létrehozó munkát.
Belső motiváció késztesse őket a munkába való bekapcsolódásra.
Tanulják meg a munka menetét, a különböző eszközök használatát.
Tanuljanak meg ebben a helyzetben is alkalmazkodni egymáshoz, alakuljon ki pozitív
viszony a munkához.
Tartalom:
Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozzon ki, elsősorban
önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő és a dajka segítségével, később
teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az óvónő és a
dajka mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok
sorrendiségének megismeréséhez. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység
lehetőségeinek megteremtése. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez
kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek épp
úgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal
nem szegjük kedvét.
Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszony
alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez.
Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás (öltözködés, étkezés,
testápolás), az alkalomszerű munkák, környezetgondozás, állatgondozás.
A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban
elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az
óvodába lépés pillanatától biztosítjuk.
A 3 – 4 éves gyermekekkel már a beszoktatás ideje alatt az óvónő együtt végezze a
teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét.
Az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében.
Segítsenek a termések, falevelek összegyűjtésében, a veteményezésben, a növények
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
83
locsolásában stb. A legkisebb óvodásokat is vonjuk be az alkalomszerű munkákba, ami lehet
esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend
fenntartásáért végezett tevékenységek (pl.: játékok elrakása, mosása, tisztítása, terem
díszítése).
A 4 – 5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor
célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét,
fogásait. Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti.
Alkalomszerű, ismétlődő munka a játékok helyrerakása, csoportszoba átrendezése, a
tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének
megőrzése. Ezeket a munkákat a gyerekek végezzék az óvónő és a dajka segítségével. A
gyerekek segítsenek az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a virágos és a
veteményeskert ápolásában, az óvoda udvar tisztántartásában.
Az 5 – 7 éves óvodás önállóan végzi a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan
megterítenek, étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt önállóan összehajtják, a helyére teszik.
Letörlik az asztalt, fölrakják a székeket, az asztalok környékén felsöprögetnek.
Az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján végezzék, soha ne
alkalmazzon az óvónő kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el,
hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a munkában.
Végezzenek önállóan környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, mosását, egyszerű
javításokat, sütés nélküli édességek, vitamin saláták készítését.
Rendszeresen segítsenek a kicsik öltöztetésében. Úgy alakítsuk a növény- és
állatgondozást, hogy a gyerekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni.
A kerti szerszámokat önállóan használják. A növények gondozását a magvetéstől a termés
összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:
A gyerekek szeretnek közösen dolgozni.
Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.
Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.
Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában.
Örömmel segítenek a kisebbeknek.
Szeretnek ajándékokat készíteni kisebb társaiknak, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
84
8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése,
tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezete
megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet
foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel
segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett
tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az
ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált
környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi
formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése,
tapasztalatainak bővítése, rendezése.
Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek
előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató
tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
– az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások
alakítása,
– a spontán játékos tapasztalatszerzés;
– a játékos, cselekvéses tanulás;
– a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
– az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
– a gyakorlati problémamegoldás.
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a
gyermek személyiségének kibontakozását.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
85
IX. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
1. Szociális hátrányú gyermek
Aki tartósan vagy gyakran beteg, rendszeresen nem jár óvodába
Három, vagy több gyermekes családban él
Egyedül álló szülő által nevelt
Teljes családban nevelkedik, de a család szociális körülményei rendezetlenek
2. Szociálisan hátrányos helyzet
A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet a következőkből adódhat:
A családi mikrokörnyezet (iskolázottság hiánya, igénytelenség)
A család tartós, vagy átmeneti anyagi ellehetetlenüléséből (munkanélküliség, adósság)
Lakókörnyezet elmaradottsága, visszahúzó jellege
3. Feladataink
A gyermek és körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos követése
Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza
Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét
A fentiek alapján a gyermek és szülő érdeklődésének, képességének megfelelő közös út
keresése, amely a gyermeket segíti, és épülését szolgálja.
4. A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják
Családlátogatás, szülői konzultáció, az óvodapedagógussal, fejlesztőpedagógussal és a
gyermekvédelmi felelőssel.
Szülőknek tartott óvodai előadásokkal
Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (óvoda orvos és védőnő)
Iskolaválasztás, tanulócsoport választás irányítása, segítése
A gyermekek szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kisérése
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
86
X. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek
1. Gyermekvédelem alapjai
Óvodánkban a prevenció mellett fontos feladatnak tartjuk, hogy a hozzánk járó
gyermekek problémáit felismerjük, kezeljük, az érintett gyermekek eseteit feldolgozzuk, a
gondokat orvosoljuk, a helyi gyermekvédelemben érintett szervekkel, szakemberekkel.
Mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy ki a veszélyeztetett és ki a hátrányos helyzetű gyermek.
Veszélyeztetettség:
Olyan – magatartás, vagy mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot,
amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
Tehát a fenti szükségleteinek kielégítése nem valósulhat meg, személyiségfejlődését
valamilyen tekintetben veszélyeztetik.
A gyermek veszélyeztetettségének a következő okai lehetnek:
Környezeti okok:
A család szerkezete
Nevelési hiányosság
Erkölcstelen családi környezet
Italozó életmód
Bűnöző családi környezet
Rossz lakásviszonyok
Családon kívüli környezet (negatív)
A gyermek személyiségében rejlő ok:
értelmileg – érzelmileg, szociálisan visszamaradt, gátlásos – szorongó, agresszív magatartású,
szökő – csavargó, lop stb.
Anyagi ok:
szülő munkaképtelen, csökkent munkaképességű, több gyermekes család, önhibáján kívül
alacsony keresetű stb.
Egészségi ok:
TBC, egyéb fertőző betegség, tartós betegség, idegbeteg a gyermek, ideg – elmebeteg az apa
vagy az anya, esetleg más családtag.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
87
A hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek:
A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottam hátrányos helyzetű az a gyermek,
akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek 3 éves korában, legfeljebb az iskola
nyolcadik évfolyamán folyatatott tanulmányait fejezte be sikeresen; és akit tartós nevelésbe
vettek.
2.Feladataink
A gyermekvédelem, mint az óvodapedagógus alapvető feladata
A pedagógusok óvodai munkájának kapcsolódnia kell az óvodai élet egészének
feladataihoz, célkitűzéseihez, a nevelési programban megfogalmazottak megvalósításához. A
megvalósítás során joga van saját módszereit alkalmazni, saját értékrendjét, világnézetét
megtartva közvetíteni az ismereteket.
Köteles azonban tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét,
értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem
foglalhat állást nevelőmunkája során.
A nevelőtestület feladatai
Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.
Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség
esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot tenni.
A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha
szükséges, ehhez szakember segítségét kérni.
A felzárkóztatást megszervezni.
A tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni.
Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak
megfelelő ellátási formában.
A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást.
A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz
való hozzájutást, javaslatával elősegíteni.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
88
A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb
betöltésének elősegítése.
Jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelmi szervekkel, személyekkel.
A prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése.
A gyermekvédelem hatékonyságát elősegítő tevékenységek:
Rendszeres családlátogatás, szülői értekezletek, nyílt napok szervezése, fogadóórára való
behívás.
Közös kirándulás évente 1 – 2 alkalommal, illetve, munkadélutánok szervezése.
A gyermekvédelmi felelős munkája:
A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének a
megbízásából képviseli a gyermek – és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és
személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését.
A programban kitűzött feladatokat folyamatosan, minden pedagógus végzi, a
gyermekvédelmi felelős irányításával.
Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.
Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a
nyilvántartásban a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok
eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőjével együtt végzi.
Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszűnés okait.
Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben
családlátogatást végez a csoport óvónőivel.
Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a
környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges.
Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és a
minőségbiztosításában, mint a vezető óvónő szakembere.
A gyermekvédelmi felelős munkája a társintézményekkel
Folyamatosan kapcsolatot tart általában a konkrét esetekben a nevelési tanácsadóval, a
gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a
családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
89
Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait, a
helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására
hozza.
Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet
kritériumainak intézményi szintű megállapítását.
Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai
intézkedési lehetőségek kimerülnek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel.
Intézkedést kér azoktól a szakemberektől akik illetékesek a gyermek problémáinak
megoldásában (Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, orvos, jegyző).
A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik intézményünk pedagógiai tevékenységéhez,
melynek lényege, hogy olyan légkört teremtünk, amely, eleve kizárja, hogy bármelyik
gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön.
Minden gyermek részére biztosítjuk az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket, amely
segíthet a fennálló hátrányok leküzdésében.
Óvodánkban meghatározó a gyermekek összetétele. A gyermekvédelem szempontjából
megkülönböztetjük a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett
gyermekeket.
Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi felelős látja el, illetve fogja
össze, amelyben segítséget nyújt az óvodavezető és a csoportos óvónők.
3. A gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzés, melyen a kolléganők részt vettek
célja az alábbiak szerint összegezhető:
A gyermek- és ifjúságvédelemben és a családok támogatási lehetőségeiben bekövetkezett
változások bemutatása, elemzése.
A pedagógus prevenciós feladataival és a problémakezeléssel kapcsolatos elméleti
ismereteinek kiegészítése és szintetizálása gyakorlati vonatkozású tapasztalatokkal.
A társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés technikáinak formálása,
szükségességének tudatosítása.
A gyermek és ifjúságvédelem és a családtámogatás tervezéséhez, megvalósításához szükséges
szakmai kompetenciák fejlesztése.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
90
A program segítséget adott abban, hogy a pedagógus eligazodjon a gyermek, az ifjúság és a
család védelmével kapcsolatos jogi szabályozásban. A képzésen részt vevő
óvodapedagógusok a családok működését rendszerszemlélettel, családpszichológiai
megközelítésben tárgyalták. Áttekintették a családi életciklusokat, kríziseket, főként azok
gyermekekre gyakorolt hatása és a prevenció szempontjából.
A képzés során alkalmazott módszerek és munkaformák (kérdések megfogalmazása, vita,
egyéni és csoportos munkaforma), bővítették az óvodapedagógusok ismereteit és eszköztárát.
A képzés tartalmában jelentős helyet kapott a pedagógus jelzőrendszeri feladatainak,
kompetenciáinak, határainak körvonalazása, tisztázása. A résztvevők a gyakorlatban is
kipróbálhatták az elsajátítottakat gyermekvédelmi feladataik tervezése során. Az egyes
résztémák feladatainak megoldása segítette az ismeretek rendszerezését, és a tudás beépítését
a napi pedagógiai munkába, vagyis közvetve hozzájárult a pedagógus kompetenciáinak
formálódásához.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű
gyermekek tekintetében óvodánk nevelési gyakorlatában is szerepel az együttnevelés, a
befogadó /inkluzív/ nevelés feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése.
E nevelési gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír, mind
hátrányos helyzetű, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, de a többi gyermek
vonatkozásában is.
XI. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A Gyermek Jogairól szóló Egyezményről általánosságban elmondhatjuk, hogy visszatükrözi
az emberi jogok fejlődésének két alapvető vonását, tartalmazza az emberi jogok széles
skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogok érvényesülésében.
A diszkrimináció tilalmának kimondása különösen fontos, mivel a világ számos országában
sok gyermeket már a születése percétől sújtja valamilyen hátrányos megkülönböztetés. Ilyen
lehet a faji diszkrimináció, vagy a házasságon kívül született gyermek hátrányos jogi és
társadalmi helyzete.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
91
A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény önmagában nem teremtheti meg azokat a társadalmi
feltételeket, amelyek a gyermekek egészséges fejlődése érdekében szükségesek, azonban
biztos alapot nyújt olyan társadalmi törekvésekhez, amelyek a társadalmi fejlődés
szolgálatában a gyermek mindenek felett álló érdekét kívánják érvényesíteni.
Intézményünkben érvényesül a
Szegregációmentesség
Diszkrimináció mentesség
a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása
Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére a
köznevelésben kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek
esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés
biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása,
amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják óvodai sikerességüket.
Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint
esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell.
Óvodánk elkötelezett a nevelési esélyegyenlőségek megteremtésében, biztosítjuk az
óvodai neveléshez, mint alapszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést.
1. Intézkedéseink
A fenntartó önkormányzat települési, köznevelési intézkedési tervében megfogalmazott
feladatok maradéktalan végrehajtása
A gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kisérése, HHH státusz alakulásának
követése
Sajátos nevelési igényű gyermekek regisztrálása, figyelemmel kisérése
Az óvodai felvételnél előnyben részesítjük a HHH gyermekeket
2. Feladataink
Tervszerű pedagógus továbbképzés, beiskolázás
Az esélyegyenlőségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése
Kiemelt figyelem a HHH gyermekek irányában
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
92
Célzott fejlesztések a pedagógiai szakszolgálat munkatársai segítségével
Támogatásokra való jogosultságra való figyelemfelhívás (étkezési, gyermekvédelmi)
Partnerekkel történő együttműködés (Önkormányzati Hivatal, Járási Hivatal, Roma
Nemzetiségi Önkormányzat, Helyi Családsegítő Szolgálat)
Pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása a fejlesztések érdekében (humán,
infrastruktúra)
HHH gyerekek teljes körű beazonosítása
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának biztosítása
XII. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
Óvodánk az egészségnevelést, környezeti nevelést kiemelten kezeli, erre építjük a
tevékenységeket.
A fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettség jellemző, előtérbe helyezzük a helyi
értékek megismerését, védelmét és megőrzését.
Nevelőmunkánkra jellemző a környezettudatosságra nevelés.
A természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelt helyen szerepelnek a tevékenységek
között (pl. fák, állatok védelme, a lakóhely- megismerési tevékenységek, az épített és a
természeti környezet védelme)
Az óvodai nevelőmunkában folyamatosan jelen van az egészséges életmód alakítása, a
külső világ tevékeny megismerésének feladatai.
Kiemelt helyet kap a játék, a játékban tanulás, a terepi tapasztaltatás, a felfedeztetés, az
élménypedagógia alkalmazása.
Együttműködünk a környezet- és természetvédelem érdekében (pl. jeles napok) az óvoda
környezetében élőkkel: a szülőkkel, a lakossággal, nevelési-oktatási intézményekkel.
Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt
a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges
életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre.
Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság, a praktikusság jegyeit mutatja, a
helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok felhasználása érvényesül.
Az óvoda udvara mentes a legtöbb allergiát, valamint az esetleges mérgezést és sérülést
okozó növényektől.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
93
Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek és megfelelő helyet, teret adnak a
gyermekek szabad játékának.
A gyermekek számára minden nap megfelelő hely és idő áll rendelkezésre a szabadban
történő egészséges mozgáshoz, játékhoz.
A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében
(ajándékkészítés, játékkészítés stb.) is megvalósul.
XIII. ROMA NEMZETISÉGI GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE
„Ember számára nem létezik nehéz helyzet, csupán helyzetek vannak. A nehézség
leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenhez valamivel több.”
Tatiosz
Községünkben folyamatosan emelkedik a roma lakosok száma így óvodánkban is sok
hátrányos helyzetű roma gyermek kerül. Ez az arány a gyermekek létszámát tekintve kb. 98%.
Sajókaza Napközi Otthonos Óvoda magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést biztosító
óvoda.
Pedagógiai Programunkban a nevelőtestület a roma gyermekek számára biztosítja a roma
nemzetiségi óvodai nevelést. Nevelőtestületünk az óvodai a tevékenységi formákat az Óvodai
nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi
irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a
nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás
megalapozását és fejlesztését. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány
kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori
sajátosságaihoz igazodnak. A roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelés olyan módon készíti
fel a gyermekeket a sikeres iskolakezdésre és későbbi tanulmányokra, hogy tudatosan épít a
roma/cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.
1.Helyzetelemzés:
A szociálisan hátrányos környezetből óvodánkba kerülő gyermekek fejlesztésére fokozott
gondot fordítunk.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
94
Célunk, hogy már 3 éves korban óvodába kerüljön a hátrányos helyzetű roma gyermekek
jelentős része, így lehet eredményesebb a családban fellelhető hiányok pótlása, és az iskolai
alkalmasság megalapozása.
A hátrányos helyzet kialakulásának okait a következőkben látjuk:
A szülők munkanélkülivé válása;
Egyes családokban a családi élet rendezetlensége;
Felületes családi kötődések, szétesőben lévő családok;
A roma családok nagyobb részében magas a születések száma;
A roma családok gyakori költözködése;
Az egyszülős, sok gyermeket nevelő, munkahelyi alkalmazásból eredő biztos
jövedelemmel nem rendelkező roma családok aránya emelkedő tendenciát mutat.
2.Célunk:
Az óvodánkba járó szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek
differenciált nevelése, a családok segítése.
A családbevonás eredményeként el kívánjuk érni, hogy a családok nagyobb
odafigyelést tanúsítsanak gyermekeik gondozására, nevelésére.
Megvalósítjuk, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, érdeklődőek, nyitottak legyenek az
ismeretek befogadására, és váljanak alkalmassá az iskolai tanulmányok megkezdésére.
3.Feladataink:
a gyermekek családi körülményeinek feltérképezése az óvodába lépés előtti
családlátogatással,
a gyermekek fejlettségének megismerése,
a gyermekek csoportba való befogadásának elősegítése személyes példamutatással,
az egyéni bánásmód, a folyamatosság, a fokozatosság elvének kiemelt alkalmazása,
valamint konstruktív fejlesztés biztosítása,
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
95
Feladataink prioritási rendszere:
Személyiség- és képességfejlesztésben kiemelt fontosságú az önismeret, a
kommunikációs technikák javítása, az együttműködési készség fejlesztése, a reális
énkép kialakítása.
A szocializáció elősegítésében feladatunk, hogy a gyermekekben kialakuljon a saját és
a környező világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység, és csökkenjenek
az adaptációs nehézségek.
Az egészségközpontú nevelés területén kiemelt fontosságú az egészséges életmód, a
környezetbarát életvitel megalapozása.
Az értékközvetítésben kiemelten kezeljük a tanulásba és a tudásba vetett hit
megalapozását, felismertetését és a motiváció fejlesztését.
Az ismeretközvetítés elsődleges feladatának tekintjük az eredményes iskolai tanulás
megalapozását.
A hagyományőrzésben prioritást élvez az identitástudat megerősítése, vállalása és a
nemzet közös kultúrájába történő beillesztése.
4. A fejlesztés tartalma:
A családokat tájékoztatjuk az óvoda alapvető elvárásairól, és egyben segítjük a szülőket a
tárgyi feltételek megteremtésében (ruhagyűjtési akciók, tisztasági felszerelések…).
A beszoktatás során megvalósul a fokozatosság.
Minden egyes új gyermek egyéni beilleszkedési tempójától függően egyre több időt tölt a
csoportban.
Szeretetteljes légkörben fogadjuk a gyerekeket, hiszen fontos, hogy a családok bizalmát is
megnyerjük.
A gyerekek differenciált fejlesztése nem elkülönítve, hanem saját csoportjukban, egyéni
illetve mikrocsoportos formában történik.
4.1. Egészséges életmód, gondozás
Beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a mosdó és a WC használatát, a
testápolási szokások sorrendjét. A helyes egészségügyi szokásokat, a dinamikus sztereotípiák
kialakulása érdekében folyamatosan, következetesen gyakoroljuk, tudatosítjuk.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
96
Az otthoni, rendszertelen, egyoldalú táplálkozást napi rendszeres, változatos étkeztetéssel
igyekszünk kompenzálni (étrend összeállítás, új ízek…).
Az étkezési szokásokban előforduló egyéni különbségeket, lemaradást kultúrált körülmények
biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni.
Az óvodai öltözködési szokásokat a szülők bevonásával fokozatosan alakítjuk, hangsúlyozzuk
a réteges, az időjáráshoz igazodó öltözködés előnyeit.
A naponta szervezett mozgásfejlesztő játékokat a gyermekek számára vonzóvá tesszük.
4.2. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok
A családias, biztonságos légkör segíti a gyermekek beilleszkedését az óvodába. Az óvoda
minden dolgozója különös empátiával fordul a beérkező gyermekek és szüleik felé.
Ezekre a gyermekekre általában jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás (időnként
indulatosak, máskor szeretetéhesek).
A megfelelő tevékenykedtetés biztosításával igyekszünk a szélsőséges megnyilvánulásokat
optimális mederbe terelni.
Társas kapcsolatuk alakulását személyes példamutatással, pozitív tulajdonságok kiemelésével
és a helyes magatartási formák elfogadtatásával segítjük. Viselkedésmintákat nyújtunk a
konfliktushelyzetek kezelésére.
Az érzelmi nevelés folyamatában kiemelt figyelmet fordítunk a magasabb rendű érzelmek –
az intellektuális, az erkölcsi és az esztétikai érzelmek – megalapozására, fejlesztésére.
Az erkölcsi érzelmek fejlesztése képezi az egymás tulajdonának megbecsülését tudatosító
értékrend alapját.
4.3. A tevékenység formái
Játék
A roma gyermekek játékát a nagycsaládban és a természet közelben élés hatásai motiválják. A
fentiekre építve szélesítjük a későbbiekben játékkultúrájukat.
A játékeszközök használatát bemutatjuk, és különös gondot fordítunk arra, hogy vigyázzanak
rájuk. Elképzeléseik, ötleteik megvalósításához támogatást nyújtunk.
A játékban gyakorolhatják az együttélés szabályait, egyben felhasználunk minden alkalmat
személyiségük fejlesztésére.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
97
Munka jellegű tevékenységek
A roma gyermekek cselekvési kultúrája ugyan fejlettebb a többi gyermekénél, de hiányzik
belőle a rendszeresség, fokozatosság. Folyamatos értékeléssel, dicsérettel, türelemmel
segítjük a fentiek megvalósulását.
Aktivitásukra építve bevonjuk őket a csoport mindennapi életét átfogó munkajellegű
tevékenységekbe, megéreztetjük velük, hogy a munkának értéke van és megbecsüljük azt.
A munka megszerettetésével és az ahhoz szükséges képességek fejlesztésével a gyermekeken
keresztül hatunk a családokra. Lehetőséget kínálunk az óvodai munkafeladatok vállalására
(udvar takarítása, növények telepítése, gondozása…)
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
A gyermekek nagyrészt sivár családi környezetükben szerzik tapasztalataikat,
mindennapjaikat az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki. A fenti játékok
személyiségüket is csak részben fejlesztik, önmagukban nem biztosítanak lehetőséget az
egyes képességek fejlődésére. Ezért szükséges az óvodapedagógus által kezdeményezett és
irányított fejlesztő játék, valamint a tudatos és tervszerű, differenciált tevékenykedtetés
feltételrendszerének biztosítása. A fejlesztést a kötetlenség jegyében valósítjuk meg.
A képességek kibontakozásához szükséges eszközöket az óvodában biztosítani tudjuk a
gyermekeknek, mivel otthoni környezetükből ezek is teljesen hiányoznak (ceruza, zsírkréta,
rajzlap, mesekönyvek, labda…stb.)
Anyanyelvi fejlesztés
Az óvodai élet minden területén kiemelt helyet kap a roma gyermekek anyanyelvi fejlesztése:
a kommunikációhoz szükséges nyelvi képességek elsajátítása, hiszen a nyelv a
társadalmi együttműködést segíti elő,
udvarias kifejezések megismertetése,
a beszédkultúra fejlesztése (egyéni fejlesztés - a példaértékű beszéd kiemelt
jelentősége)
a beszédértés fejlesztése,
önálló szövegalkotás gyakorlása,
a logikus gondolkodás fejlesztése (összefüggések felismerése, tagolás, párhuzam,
ellentét, ok-okozati viszonyok felismerése az irodalmi művekben),
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
98
az irodalom kultúraközvetítő szerepének átélése (az irodalom esztétikai, erkölcsi
élmények forrása)
A hozzájuk közel álló történetek, mesék, versek megismertetésén keresztül tudjuk őket
megnyerni a mese szeretetére.
Bővítjük szókincsüket, támogatjuk önkifejezésüket.
Arra törekszünk, hogy a roma gyermekek megismerhessék saját mondaviláguk értékeit.
Próbáljuk hagyományaikat (főleg az ünnepekhez kapcsolódókat) felkutatni és népszerűsíteni,
mondókákat, verseket, meséket gyűjteni.
A könyvek vásárlásakor figyelemmel kísérjük a cigány írók, költők (Lakatos Menyhért, Bari
Károly, Rostás-Farkas György) gyermekeknek szánt műveit is, folyamatosan bővítjük a
rendelkezésünkre álló roma gyermekirodalmat.
Verselés, mesélés
A családokkal és gyermekekkel való kommunikációt nehezíti az a tény, hogy a roma
nyelvet egyáltalán nem használják, a magyar nyelvet pedig hiányosan beszélik. Gyakran
megfigyelhetők az óvodába lépő gyermekeknél: a beszédkészség fejletlensége, beszédhibák,
hiányos fogalomismeret, szegényes szókincs. Mindezek ellensúlyozására alkalmazzuk az
előzőekben leírt eljárásokat.
Hiányos fogalomismeret, szókincs bővítése:
Képolvasás, hangutánzó játékok, mesedramatizálás, bábozás, mondókázás, és verselés.
Verbális önállóság fokozása:
Szituációs, hangutánzó, nyelvtörő játékok, képolvasás.
A többjelentésű szinonim kifejezések megtanítása a képzelettársításra fogékony
óvodásoknál nem ütköznek nehézségekbe. Gondot jelent viszont a fogalmak tárgyi – képi
megjelenítése, amely indokolt a bevésődés és az adekvát felidézés sikeressége szempontjából.
Anyanyelvi kultúrájuk fejlődését jól szolgálja a vegyes összetételű és életkorú csoport.
A gazdag anyanyelvi kultúra a sikeres iskolakezdés alapja, eredményesen szolgálja az
iskolai alapképességek: írás – olvasás elsajátítását.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
99
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Zenei érdeklődésük óvodáskorban szembetűnő, ritmusérzékük, tánckészségük fejlett, tisztán,
szépen énekelnek. Képességeiket kihasználva biztosított a sikerélményhez juttatás, az
önkifejezés, önmegvalósítás lehetősége. Hagyományőrző népi együttesük meghívásával
megismerkedhetnek a cigány ének, zene, tánc, ritmus elemeivel, eszközeivel (kanna, kanál
…stb.)
A gyerekekre általában jellemző zenei érdeklődés náluk még inkább megnyilvánul. Ez
megmutatkozik a tiszta, szép éneklésben, a dallam gyors elsajátításában, a dallam
felismerésében, és a ritmusérzékben. Szeretnek énekelni, táncolni, az otthonról hozott
tánclépéseket idegenek társaságában is bátran, talpraesetten adják elő, sokat improvizálnak, és
jól utánoznak. Mivel nagyon jó a ritmusérzékük, a különböző ütőhangszereket is nagyszerűen
tudják használni kíséretként. Otthon használnak népies eszközöket is (kanál, kanna stb).
Az éneklési kézség területén az önállóság fokozását, az egyenletes lüktetés megtartását, a
dalritmus értékelését, a motívum hangsúlyánál a jó hangsúlyozást, a kezdőhang pontos
átvételét, a dal egyenletes lüktetésének visszaadását pontosan számon kérhetjük,
természetesen csak a módszeres gyakorlás eredményeként.
Több gyakorlásra, illetve odafigyelésre van szükség, azonban a zenei alapfogalmak
elsajátításánál (lassú- gyors, halk-hangos, magasabb-mélyebb stb.)
Nagyobb szerepet szánunk a roma gyermekek ének-zenei, táncos képességeinek fejlesztésére.
Fontosnak tartjuk, hogy ezek a képességek nyilvánosságra kerüljenek. Ezzel nemcsak a
gyerekeket, hanem a szülőket is pozitív élményekhez juttatjuk.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Családi környezetükben jóval kevesebb ösztönzést kapnak az ábrázoló tevékenységekhez,
gyakran hiányoznak ennek tárgyi feltételei. Cselekvéses aktivitásuknak, természetes,
életközeli életterüknek köszönhető, hogy rajzolási, festési munkáik gazdag szín
összeállításúak.
Kézimunkában meglepő érdeklődéssel, kitartóan dolgoznak fiúk – lányok egyaránt.
Lehetőséget biztosítunk a nap folyamán arra, hogy alkalmuk legyen varrni, szőni, fonni,
„körmöcskézni”.
Ábrázoló tevékenységük képi rendszerben történő kifejezése összefügg a verbális
megnyilatkozás nehézségeivel, eredetiségük pedig azzal, hogy kevesebb kifestő, leporelló,
mesekönyv veszi őket körül a családi életben.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
100
A rajzolás, festés, építés lehetőségét már a beszoktatás idején felkínáljuk, majd később a
mintázást és a papírhajtogatást, mint egyszerű tárgykészítést.
Az óvónő a gyerekek önálló ábrázolási törekvéseinek megindulását elősegíti
alkotókedvük, önbizalmuk megerősítésével. Elsősorban nem a technikai kézséget értékeljük,
hanem magát az ábrázolás tényét, szándékát.
Az ábrázolás szintjét nem a „vonalak egyenességén” vagy szabályos kerekségén mérjük
le, hanem azon, hogy milyen aktivitással rajzolnak, mintáznak a gyerekek, létrehozott formáik
mennyire összefüggőek, tagoltak, milyen viszonyban vannak egymással, mennyit fejlődtek
saját képi nyelvük kialakításában.
A vegyes életkorú- és összetételű csoportok nagyon jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy
egymásnak tanácsot és segítséget adjanak ábrázolás közben. A nagyobbaknak biztosítjuk,
hogy játékaikhoz – minél kevesebb segítséggel – maguk alkossák meg a kellékeiket.
Egész nap folyamán biztosított a vizuális technikák gyakorlására szolgáló valamennyi eszköz.
Mindez elősegíti sajátos színhasználatuk és formai ábrázolásuk kibontakozását.
Az 5 éves korban óvodába kerülő gyermekeknél segíteni kell a rajzkészség kialakításában, pl.
tudjon ábrázolni álló, fekvő egyenesek, kör – napforma, párhuzamos és ferde vonalak,
„királylány szoknya” majd tölcséres forma.
A jó kézügyességüket kiemelve – pl. mintázás – növeljük önbizalmukat, önértékelésüket.
A gyermekek munkáinak kiállítása ösztönzőleg hat a szülőkre.
A külső világ tevékeny megismertetése az átvett jó gyakorlat rendszerével összhangban:
Külön feladatunk a hátrányos helyzetű roma gyerekek környezeti, esztétikai nevelése, ugyanis
otthon alig látnak pozitív példát.
Lakáskörülményeik, házuk környezete rendezetlen, sivár, szemetes, alig van fa, virág.
A vonzó, szép óvodai környezetben nap, mint nap arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek,
ne rongálják környezetük tárgyait, a növényeket óvják és gondozzák.
A gyerekek természet közelben nőnek ismerik a tűz, víz, időjárás hatását, a növényeket, a
természetben élő állatokat. A felnőttek feltűnő állatszeretete a gyermekekre is átvivődik (ló,
kutya, stb.).
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
101
A gyermekek házkörüli munkája is hozzájárul az élő és élettelen természet
megtapasztalásához. A természet, a társadalom szabályait nem megtanulják, hanem
interiorizálják, hamarabb válnak felnőtté (viselkedésben, öltözködésben).
A környezet megismerése terén tehát feladataink megismerni a gyermekek eltérő
élményanyagát, s kiegészíteni a hiányzó elemekkel.
Bővítjük meglévő tapasztalataikat, megismertetjük őket a számukra nehéz
gyűjtőfogalmakkal. Arra motiváljuk őket, hogy élményeiket, benyomásaikat merjék szóban
kifejezni, merjenek kérdezni, ha nem értenek valamit. Fejlesztjük az alapvető gondolkodási
műveleteket, pl.: analízis, szintézis, összehasonlítás, megkülönböztetés.
Nagyobb hangsúlyt kap a közlekedés témakör, mert hiányosak a gyermekek közlekedési
szabályismeretei, fogalmai. Nem az ismeretek halmozására törekszünk. A sokféle
tevékenység megszervezését, a sokoldalú megfigyelést, a tapasztalatok gondolkodtató
megbeszélését tartsuk lényegesnek.
A családok együttélése, gyakorlatias életvezetése jól szolgálja a gyerekek matematikai
nevelését. A családi játékok között több matematikai taralmú megfigyelhető (pl.: a kártyázás,
sakkozás, kisebbek homokozása, a munkatevékenységek közül a termések gyűjtése, az élelem
A külső világ tevékeny megismerése közben bővítjük a gyermekek meglévő fogalmait,
fenntartjuk érdeklődésüket, fejlesztjük figyelmüket, beszédüket.
A játékok között több matematikai tartalmú játék fellelhető (pl.: kártyázás).
Kiemelten fontos a matematikai gondolkodás és szemléletmód megalapozása, fejlesztése, a
mennyiségi törvények megfogalmazása, értelmezése és a környező világra alkalmazhatóság
felismertetése, tudatosítása.
Nagy gondot fordítunk a figyelemkoncentráció hiányában szenvedő gyerekek fejlesztésére
(pl. másolási feladatokban foglalkoztatjuk), állandó elismeréssel buzdítva őket.
Névutók, irányok, színek, különböző fogalmak megismertetése szintén fontos feladatunk.
Nagy hangsúlyt helyezünk a névutók, az irányok, térben, maketten, síkban történő
begyakorlására, néhány rajzos válaszadási technika és hibajavítás megtanítására, mert ezzel
segítjük a gyermek iskolai tanulásának megalapozását (dyslexia – prevenció).
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
102
Feladataink eredményes megvalósítása érdekében kialakított kapcsolatrendszerünk:
A gyermekek optimális fejlesztése érdekében – amennyiben ez szükséges – megfelelő
szakemberek segítségét kérjük. Nevelési Tanácsadó, orvos, védőnő, ideggondozó,
pszichológus, logopédus, önkormányzat. Tanácsaikat, javaslataikat elfogadjuk, és
munkánkba beépítjük.
A szülők részére felkérjük a társintézmények szakembereit felvilágosító előadások
megtartására.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek szülei számára tanácsadás:
Mozgásfejlesztés
Fokozott mozgásigényüket naponta kielégítjük:
a rendelkezésre álló csoportszobai mozgásfejlesztő eszközökkel,
a szabadban a terepviszonyok kihasználásával kedveltetjük meg a harmonikus
mozgást.
Testi képességeik közül állóképességük gyengébb, ezért ennek fejlesztése fokozott
körültekintést igényel.
Mozgásukban bátrak, mozgékonyak, ezért jól fejleszthető ügyességük, gyorsaságuk.
A mozgásfejlesztés közben adódik a legtöbb alkalom a testséma kialakítására, irányok
gyakorlására.
A mozgásos játékok során tapasztalatokat szerezhetnek az erkölcsi ítéletekről, normákról is.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
103
XII. ÓVODAI JELES NAPOK, ÜNNEPEK
Ünnepek Csoportban
tartott „zárt”
Csoportban
tartott
„nyitott”
Óvodai „zárt” Óvodai
„nyitott”
Szent Mihály
nap
X
Állatok
világnapja
X
Október 23. X
Advent X
Mikulás X
Karácsony X
Farsang X
Március 15. X
Víz világnapja X
Húsvét X
Föld napja X
Anyáknapja,
évzáró
X
Gyermeknap X
Óvodai
ballagás
X
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
104
XIII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
„Nemcsak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll, a
nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze.”
Tatiosz
1. Az óvodapedagógusok feladatai
Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető
szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet – személyi és tárgyi
feltételrendszer –, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális
fejlődési folyamatot.
Általános elvárás a személyiségjegyek közül a tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd,
szeretetteljesség, következetesség. Kiemeltem fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő –
fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, fejlődési
ütemét, szociokultúrális hátterét, segítse tehetségének kibontakoztatásában, valamint
hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.
1.1. A gyermek és környezete sokoldalú megismerése
Ahhoz, hogy az óvodapedagógus a fenti követelményeknek megfeleljen, először a
gyermeket és annak környezetét, szociális hátterét kell megismernie. Ehhez nyújt segítséget
az első családlátogatás és a szülőkkel közösen kitöltött személyiséglap.
A családlátogatás során képet kap az óvodapedagógus a gyermek környezetéről, a szülők
nevelési felfogásáról, esetleges nevelési problémájáról, benyomásokat szerez a gyermekről.
A hátrányos szociális háttérből érkező gyermeknél az óvoda hangsúlyozottabb szerepet
kap a gyermek fejlesztésében, kiegészül feladata azzal is, hogy a családban felébressze a
felelősségérzetet, példát mutasson, nevelési értékeket közvetítsen.
A személyiséglapból információt kapunk az óvodába lépés előtti anya – gyermek
kapcsolatról.
A gyermek fejlődésének nyomon követése, rögzítése az Egyéni Nyilvántartó Lapon
A gyermek fejlődését a napi tevékenységek során állandóan figyelemmel kíséri az
óvodapedagógus. A megfigyelés abban segíti az óvodapedagógust, hogy az óvoda
mindennapi életében a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljen a gyermek
jellegzetes viselkedésmódjaira.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
105
A benne felsorolt viselkedési tünetegyüttesek speciális jelzői lehetnek az enyhe agyi
diszfunkciónak, hyperaktivitásnak, a potenciális tanulási zavarnak.
A megfigyelések segítségével könnyen kiszűrhetők a részfunkciózavaros gyermekek, és a
szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető.
A megfigyelést célszerű óvodába lépéskor, illetve nevelési év elején, majd folyamatosan,
de évente legalább két alkalommal rögzíteni az Egyéni Nyilvántartó lapon, ami a gyermeki
fejlődés folyamatának megragadását teszi lehetővé az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig.
A megfigyeléseket a mindennapi életben, folyamatosan célszerű végezni, semmiképpen sem
„felmérés” jelleggel, a gyermeket a csoportból, természetes környezetéből kiemelve.
Amennyiben a pontosabb ismeretszerzés, vagy egy területen mutatkozó bizonytalanság
eldöntése ezt mégis szükségessé teszi, csakis játékos formában, egyéni foglalkozással, rövid
ideig tegyük.
A feladatoknál ügyelni kell a gyermekek életkorára, hiszen egy 3 éves gyermeknél ridegen
hangzik az utasítás, (hogy „Mutasd meg a vállad, hasad, hátad stb.!), míg egy 6 éves ugyanezt
már a különböző mozgásos helyzetekben (pl.: sarokülés) is megérti és véghez is tuja vinni, sőt
társán is megmutatja a kívánt testrészt.
Az iskolaérettséghez, az iskolai beválás előrejelzéséhez értékes segítséget, a további
fejlesztési feladatok megtervezéséhez, pedig támpontot adnak a különböző területeken jelölt
válaszok.
A gyermek testi-, lelki-, szellemi-, érzelmi fejlődésének ismeretében várható el, hogy az
óvodáskor végére egy iskolaérett gyermeknél a visszajelzések optimálisak legyenek.
A fejlődési ütemre, lemaradásra utaló jeleknél az óvodapedagógusnak lehetősége van arra,
hogy az egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítse a
gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél felfedezett
hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzen. A nagyobb
lemaradásoknál mindenképpen igénybe kell vennie a Pedagógiai Szakszolgálat
szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét.
1.2. A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés
A gyermekek fejlesztéséről akkor beszélhetünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel
megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét. Nem feltétlenül az életkor határozza meg a
nevelési területek tervezésének tartalmát.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
106
Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret,
foglalkozási forma. Kötetlenségként éli meg a gyermek, melyben az óvodapedagógus
tudatosan és tervszerűen biztosítja fejlődéséhez szükséges, differenciált tevékenykedés
feltételrendszerét. Ez a foglalkoztatási forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy
ismereteit folyamatosan bővítse, felkészüljön a gyermekek kérdéseire. Tehát tudatosságot
nagyobb szervezési áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel.
Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó
létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik egyszerre az óvodapedagógus.
A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a
differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek fejlődési ütemének figyelembe
vételére.
Az óvodapedagógusnak figyelnie kell a kezdeményezéstől távol maradó gyermekekre,
hogy játékuk zavartalan legyen, illetve ők se zavarják a foglalkozáson résztvevő társaikat.
A gyermekek érdeklődése szerint az elkezdett tevékenységek délután, esetleg napokon
keresztül is folytathatók.
Ügyeljünk arra, hogy témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne
maradjon ki egy gyermek sem.
A kötetlen foglalkozási forma már önmagában differenciálást tesz lehetővé, hiszen a
gyermek választ, differenciál saját képességei alapján. Az óvodapedagógus joga és feladata,
hogy csoportja ismeretében, adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen
foglalkozás lehetőségét választja – e.
A kötött foglalkozás választása esetén is törekedni kell az oldott, családias légkör
megvalósítására. Szakítani kell az eddigi merev keretek alkalmazásával (pl.: körbe ültetés,
frontális foglalkoztatási forma túlsúlya, direkt módszerek).
A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott
légkörben való cselekvés. Fontos a két foglalkoztatási forma között az ésszerű arány
kialakítása.
Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában (funkcióiban) lemaradt,
vagy tartósan stagnál (ez nyomonkövethető a fejlettségmérő lapon), abban az esetben az
óvodapedagógusnak vissza kell térnie a gyermekeknek arra a szintjére, amelyben még
biztonságosan mozog (vagyis a mozgáshoz, cselekvéshez), és fokozatosan terhelve, nehezítve
a feladatokat kell őt eljuttatni a következő szintre. Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik
területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
107
elmélyítésére, korrigálására. A korrigálható lemaradások nagyrészt megelőzhetők azzal, hogy
azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit.
Az óvodapedagógus feladata (a gyakorlatban megvalósuló tevékenységünk –
tudományosabb megfogalmazásban):
a gyermek fejlettségi szintjének megállapítása (egyéni nyilvántartó lap segítségével)
a következő fejlettségi szintre való eljuttatás megtervezése (módszerek, eszközök)
a hiányos ismeretek pótlásához a feltételek biztosítása, az elsajátított ismeretek
gyakorlása, megerősítése (mozgással, érzékszervi megtapasztalással, cselekvéssel)
a gyakorlásra, elmélyítésre szükséges idő, lehetőség és eszköz biztosítása
a gyermek pozitív értékelése, megerősítése a fejlesztés során
a család figyelmének felhívása a lemaradásra, a fejlesztési folyamat és az eredmény
ismertetése, együttműködés a gyermek érdekében
súlyosabb lemaradás esetén szakember segítségének kérése
A program alkalmazása során jobban felfedezhetők azok a gyermekek, akik bizonyos
területen speciális kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Az óvodapedagógus feladata:
szülő figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,
megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,
az óvodapedagógus folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához,
differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása,
a tehetség, kiemelkedő képesség továbbfejlesztéséhez megfelelő szakember, lehetőség
felkutatása és ismertetése a szülőkkel.
A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója
A gyermek fejlődését az erre szolgáló egyéni nyilvántartó lappon tudjuk nyomon követni
az óvodába lépéstől az iskolakezdésig.
Fontos, hogy az óvodapedagógus vezesse és az ebben rögzített információkat
folyamatosan, felhasználja munkája során.
Az egyéni nyilvántartó lapokat ne „kampányszerűen”, a gyermekeket a csoportból
kiemelve, felmérés jelleggel vezessük, hanem a mindennapos életben, tudatosan megfigyelt
fejlettségi szintet rögzítsük.
A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
108
Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor
végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.
2. Szervezeti és időkeretek
2.1. Csoportszervezés
Az óvoda helyi sajátosságait figyelembe véve heterogén életkorú gyermekcsoportokat
szervezünk. Hatékonyságát az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása,
empátiája, helyzetfelismerése, azaz egész egyénisége határozza meg.
A heterogén életkorú csoportnál előnyös az oktatási törvényben előírt minimális létszám
megtartása, hiszen az óvodapedagógusoktól sokkal nagyobb figyelemmegosztást,
differenciálási képességeket, rugalmasságot követel.
Nevelési feladatok
A gondozás és a gyermekmunka tervezésénél gondot fordítunk arra, hogy a különböző
korosztályoknak megfelelő helyet és időt biztosítsunk, figyelembe vesszük eltérő fejlődési
ütemüket. Úgy neveljük az idősebbeket, hogy szívesen vegyenek részt a fiatalabb társaikról
való gondoskodásban, ügyelünk arra, hogy ez ne váljon teherré számukra.
Közösségi nevelés
A beszoktatás az új gyermekek létszáma és a régi óvodások aktív részvétele miatt
zökkenőmentesebb. Sokkal egyszerűbb a csoport szokásainak, hagyományainak átörökítése
is, az új gyermekeknél a nagyobbak példája természetes módon épül be életükbe.
Ennek a csoportszervezési formának egyik legfőbb erénye, hogy a családias légkörben a
gyermekek szociabilitása gyorsabb tempóban fejlődik, alkalmazkodóbbak, toleránsabbak
társaiknál.
Játék
A játék feltételeinek megteremtésénél olyan szokásokat, szabályokat alakítunk ki, melyek
lehetővé teszik minden gyermek számára a nyugodt játékot. Tapasztalatunk szerint sokkal
tartalmasabbá, színesebbé válhat elsősorban a konstruáló és a szerepjáték, hiszen ezek
alkalmával tanulják meg a különböző életkorú gyermekek az együttjátszást, majd az
együttműködést.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
109
A gyermek tanulási tevékenysége
A környező világban szerezett tapasztalatgyűjtés mindhárom korcsoportban megegyezik,
csak feldolgozásuk mélysége alkalmazkodik a gyermek életkori és egyéni sajátosságaikhoz.
Ily módon lehetőség nyílik, hogy a különböző részterületeken lemaradt gyermekeket úgy
tudjuk fejleszteni, hogy ne érezzék hátrányban magukat azonos korú társaikhoz képest.
Folyamatosan kell szoktatni a gyermekeket arra, hogy akik éppen nem vesznek részt a közös
óvónő által vezetett tevékenységekben, ne zavarják társaikat, csendben játsszanak.
2.2. Napirend, hetirend
A napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az
elmélyült tevékenykedésre, megfelelő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden
tevékenységüket befejezzék, pontosan elvégezzék.
Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi
aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem szükséges.
A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy – egy környezeti téma
köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a
különböző foglalkozási területeken keresztül. Kivételt képez a mozgásfejlesztés, sajátos
feladatai, céljai, speciális eszköz és helyigényei miatt.
Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan tudjuk
növelni a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és
egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. A napirend kialakításának
szempontjából állandó és meghatározott az étkezések és az azzal kapcsolatos gondozási
feladatok elvégzésére biztosított időkeret.
Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel,
egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző dajkával.
Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást,
mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük (szánkózás, ha van rá
lehetőség, csúszkálás a jeges felületen, séta az erdőben stb.). A változékony időjáráshoz
öltözettel is igazodva (gumicsizma, esőkabát) közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik az
évszakok változását, alakulását.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
110
Napirend
A tevékenységek
kezdete vége időtartama
7,00 7,30 0,30 Összevont gyülekezés, játék.
7,30 12,00 4,30 Játék, mindennapos mozgásfejlesztő kezdeményezések,
testápolás, öltözés, egyéb szabadon választott
tevékenység.
közben
9,30 10,00 0,30 Tízórai
12,00 12,45 0,45 Öltözködés, étkezés előkészítés, ebéd.
12,45 14,45 2,00 Testápolás, pihenés előkészítés, pihenés, hazamenés.
14,45 15,30 0,45 Testápolás, mindennapos mozgásfejlesztés, étkezés
előkészítése, uzsonna.
2.3. Tevékenységi formák idő és szervezési jellemzői
Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat
(vallási, nemzeti, etnikai), figyelembe vesszük a napi élet szervezésénél a gyermek aktuális
állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a
gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk.
A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük
kiinduló pontnak.
A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az
óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint olyan
légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetőségek közül.
3. Dokumentáció
A programhoz a következő szakmai dokumentumok elkészítését tartjuk szükségesnek,
amelyek segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést.
Az óvoda éves működési terve
Tartalmazza a költségvetést, a pedagógiai, ellenőrzési, továbbképzési tervet,
munkaközösségi tervet.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
111
Felvételi és mulasztási napló
Csoportnapló
A gyermekek egyéni fejlettségét feltáró és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció)
tartalmazó dokumentum.
„Ha bensejében derűs az ember,
akkor a világ is kifényesedik körülötte.”
Az óvodáknak, pedig minden időben „ragyogniuk” kell!
(Kassák)
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
112
ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT
A Sajókazai Napközi otthonos Óvoda nevelőtestülete felülvizsgálta és módosította Pedagógiai
Programját, melyet a fenntartó, Sajókaza Községi Önkormányzat Képviselőtestülete elé
terjesztett jóváhagyás céljából.
A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2014. 09. 01.-től visszavonásig
A nevelési program felülvizsgálata az intézményi önértékelésben foglaltak szerint 4 évente
szükségszerű. A felülvizsgálatot a nevelőtestület szakértő segítségével végzi, amennyiben
szükséges a módosításokat elkészíti.
Felülvizsgálatának és módosításának indokai:
Kötelező:
Jogszabályváltozás
Fenntartó által meghatározott feladatváltozás
tartalmi szabályozás változása
Lehetséges:
Sikeres innováció eredményeinek beépítése
A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, ill. a kevésbé eredményes
elképzelések elhagyása
Intézményátszervezés
nevelőtestületi javaslat
A Pedagógiai Program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását – a vezetőnek benyújtott
írásbeli előterjesztés után 50+1%-os támogatásával – kérheti a közalkalmazotti tanács elnöke,
mint döntés-előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője.
A Pedagógiai Program nyilvánossága:
Megtalálható minden csoportunkban
Egy példány az óvodavezető irodájában
Az óvoda honlapján
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
113
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Sajókaza, 2015. 01. 29.
szülői szervezet képviselője
P.H. Sajókaza, 2014. 11. 26.
a nevelő testület képviseletében
A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:
1. A szülői szervezet véleményét bemutató 2015. január 29. napján kelt jegyzőkönyv.
2. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely 2014/ 2. számú határozatával
elfogadta a Pedagógiai Programot.
Óvodavezetői jóváhagyó vélemény 2. számú határozata, kelte: 2014. november 26.
Sajókaza, 2015. február 01.
Tamás Gyuláné
intézményvezető
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
114
Sajókaza Napköziotthonos Óvoda
3720 Sajókaza, Papszer út 2.
Tevékenység
megnevezése Mennyiségi egység
Mennyiség
Óvoda + fenntartó
A fenntartó és az
óvodapedagógus közös
felkészítése/Vezetők,
változások –
Változásmenedzsment, új
intézményi szerepkörök –
vezetői, irányítási
feladatok (30 órás)
fő 1+1
A fenntartó és az
óvodapedagógus közös
felkészítése/Vezetőképzés
– Pályázati projektek
sikeres megvalósítása:
projektmenedzsment,
változásmenedzsment (30
órás)
fő 1+1
A fenntartó és az
óvodapedagógus közös
felkészítése/Kezdő és
gyakorló közoktatási
intézményvezetők
elméleti és gyakorlati
képzése tanügyigazgatási
és gazdálkodási területen
az aktuális jogforrások és
informatikai eszközök
felhasználásával (30 órás)
fő 1+1
Cselekvő, felfedező
tevékenység
szervezésének
módszertana az óvodában fő
3
Differenciálás,
viselkedésrendezés az
óvodában fő
3
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
115
Környezeti nevelés,
környezettudatosság,
környezetvédelem az
óvodában fő
3
Mérés-értékelési
alapismeretek az
óvodában fő
3
A mentálhigiénés
szemléletmód és
technikák érvényesítése a
pedagógus
kompetenciájában fő
3
Új törekvések a
pedagógus gyermek- és
ifjúságvédelmi, valamint
a családtámogatási
feladatainak ellátásában fő
3
Szemléletváltás az
óvodások és a
kisiskolások
testnevelésében. A
mindennapos
mozgásprogramok
tervezése és szervezése. fő
3
Konfliktuskezelés,
problémamegoldás
(folyamatba ágyazott
pedagógus-továbbképzés) fő
3
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
116
(2. sz. melléklet)
Anamnézis
A gyermek neve:………………………………………………….bece neve:………………….
Születési hely, idő:………………………………………………………………………………
Lakcím:……………………………………………………………telefon:…………………….
Apa neve:…………………………………. Foglalkozása:…………………………………….
Anya leánykori neve:……………………………………Foglalkozása:………………………..
Testvérek neve, kora…………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
A gyermek egészségügyi állapota. / betegségei, gyógyszerérzékenység, allergia, születésekor
fejlődése során fellépett problémák/
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………..
Legkedvesebb játéka, kedvenc tevékenysége otthon:
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………...
Kedvenc étele :………………………………………………………………………………….
Amit nem szeret, sohasem eszi meg: …………………………………………………………..
A szülő kérése az óvónők felé, egyéb közölni való a gyermekéről: …………………………..
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
A szülő mivel tudná támogatni az óvodai munkát : / társadalmi munka, eszköz készítés,
varrás, foglalkozások előkészítése, segítése, séták rendezvények alkalmával kíséret , stb.:
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
117
………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………….
A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban
A gyermek neve:
Születési ideje:
Óvodai felvételének ideje:
Tartalom:
I. Szociális és érzelmi fejlődés
- Öntudat és önbecsülés
- Önuralom és kapcsolatok
- Szociális viselkedés
II. Nyelv
- megértési készségek
- kifejezési készségek
- írással kapcsolatos készségek
III. Kognitív fejlődés
- Motiváció és problémamegoldás
- Logikai és matematikai gondolkodás
- Műveltség, tájékozottság
IV. Kreativitás
- Kreatív érdeklődés
- Kreatív teljesítmény
V. Fizikai fejlődés
- Nagymotoros tevékenység
- Finommotoros tevékenység
- Egészség és biztonság
Kitöltés: A: nem megfigyelhető, ritkán, vagy egyáltalán nem jellemző
B: Kezdődő, sok segítséggel, vagy részben teljesíti
C: Kibontakozóban lévő, mind kevesebb segítséggel, gyakran
D: Szinte mindig, teljesíti önállóan, segítség nélkül
E: Enyhe fogyatékos, részképesség problémák miatt, általánostól eltérő
fejlődés, külön fejlesztési lapon értékelve
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
118
I. Szociális és érzelmi fejlődés 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves
Öntudat és önbecsülés I. II. I. II. I. II. I. II.
1. Leírja önmagát, családját és kulturális csoportját
Tudja, hogy fiú, vagy lány Mesél a családjáról Ismeri a családi szokásokat ( ételek, zene, ünnepek ) Tevékenységében megjelennek e szokások 2. Pozitív hozzáállás önmagához és másokhoz
Gond nélkül elbúcsúzik a szüleitől Közvetlen szemkontaktust teremt Csak akkor kér segítséget, ha valóban szüksége van rá 3. Önbizalom
Élvezettel próbál ki új képességeket Eredményeit szívesen megosztja másokkal Kitartó készségeinek tökéletesítésében 4. Önálló viselkedés
Nem kapaszkodik a nevelőbe Önállóan cselekszik Döntéseket hoz a csoportban
5. Saját és mások jogainak ismerete, elfogadása
Becsüli mind magát, mind másokat Elvárja másoktól az igazságosságot, becsületességet Megvédi magát úgy fizikai mint érzelmi értelemben Megvédi saját munkáját
Önuralom és kapcsolatok
1. Szabályok ismerete és betartása
Ismeri és betartja a napirendet Ismertetni tudja a csoport szabályait Magáénak vallja, betartja a szabályokat A változásokat vita nélkül elviseli Tudja mikor kerül sorra és kivárja a sorát.
2. Érzelmek megfelelő kifejezése
Változik az érzelme,( ha dühös később lenyugszik) Szavakkal kifejezi mérgét. Különböző érzelmeket felismer és megnevez. Képes megokolni saját érzelmeit. 3. Életkornak megfelelő játék
Egyedül játszik. Más gyermekek közelében, de minimális kapcsolattartás-
sal vagy e nélkül játszik ( párhuzamos játék )
Részt vesz a társas tevékenységben, játékban.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
119
Pl: Beszélgetést kezdeményez Csatlakozik a játékhoz, ha hívják Felvet és elfogad ötleteket a játék során Vannak kiválasztott barátai Másokat is játékra buzdít
3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves
Szociális viselkedés
I. II. I. II. I. II. I. II
1. Empátia
Szemmel láthatólag érzékeli mások érzelmi állapotát,
( öröm, bánat, harag stb.)
Ha szükséges segít másoknak 2. Másság megértése elfogadása
Az övétől különböző hátterű gyermekkel játszik. Mások különbözőségét tolerálja 3. Közös dolgok
Elfogadja az alternatívákat Átadja a játékot másoknak Ha szüksége van valamire a társától, megvárja, míg az
illető befejezi, amivel éppen foglalkozik
Mielőtt elvenne valamit a másiktól, elkéri
4. Felelősségvállalás
Segít rendet rakni Óvja a csoport tárgyait, eszközeit Szívesen teljesít munka jellegű feladatokat. A megkezdett feladatokat befejezi 5. Kompromisszumok, problémák megbeszélése
Megfelelő szavakat használ a konfliktus rendezése során. A csoport szabályainak megfelelően oldja meg a
konfliktusokat.
I I . N y e l v
Megértési készségek
1. Nyelv megértése
Megérti a gesztusnyelvet Megfelelően reagál az utasításokra Figyel az elmesélt történetre, követi a szavakat, képeket
2. Verbális információra adott megfelelő válasz
Kétlépéses utasítást is teljesíteni tud. Három, vagy több lépésből álló utasítást is követ. Megfelelő, odaillő kérdéseket tesz fel.
3. Ismerős szöveg felismerése
Bekapcsolódik az ismerős szöveg visszamondásába Jellegzetes részről felismeri a dalokat, verseket meséket
Kifejezési készség
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
120
1. Mások számára is érthetően beszél
Életkorának megfelelő a beszéde Helyesen ejti ki a hangokat Megfelelően formálja a szavakat Megfelelően használja az igéket, mellékneveket Bővített mondatokban beszél.
3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves
I. II I. II. I. II. I. II. 2. Érzelmek és ötletek kifejezése a nyelv segítségével
Élményeiről beszámol Felnőttekkel és társaival egyaránt társalog Ötleteit elmondja a többieknek (beszél tapasztalatairól)
3. Kísérletezés hangokkal, szavakkal
Utánozza, ismételgeti a hangokat Értelmetlen, vagy viccesen hangzó szavakat ismételget Értelmetlen rímeket gyárt
4. Történet vagy más szöveg visszamondása
Képes önállóan, korosztályának megfelelő verset, dalt
elmondani.
Maga által kitalált történetet mesél Elmond önállóan egy jól ismert mesét
Olvasáshoz kapcsolódó készségek
1. Koncentrálás szóban előadott szövegre.
Önként és örömmel vesz részt a mesehallgatásban. Mesehallgatás alatt a történetre összpontosít Elmondja a véleményét a mese után
2. Képek alapján történetet mesél
El tudja mondani, mi történik egy képen Képek alapján logikus sorrendben mondja el a történetet Történethez rajzokat, képeket gyárt. 3. Önállóság olvasáshoz kapcsolódó tevékenységekben
A könyveket gyakran nézegeti Helyesen tartja a könyvet, megfelelően lapoz. Maga is készít könyvet.
4. Felismeri az összefüggést az írott és kimondott szavak
között Felismeri a csoportszoba tájékoztató jeleit. Felismeri a saját nevét leírva . Írással kapcsolatos készségek Úgy tesz mintha írna. Különböző íróeszközöket használ Valódi betűket vet papírra Le tudja írni a saját nevét Valódi szavakat is le tud írni
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
121
III: Kognitív fejlődés
Motiváció és probléma megoldás
1. Megfigyelés és próbálkozás
Új anyagokat, játékokat, eszközöket próbál ki. Manipulál a tárgyakkal, hogy megértse működésüket Több érzékszervét is használja információ gyűjtésre
3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. II.
2. Kíváncsiság és kitartás a problémamegoldásban
Kérdéseket tesz föl eseményekről, dolgokról Megpróbál rájönni az okokra és a következményekre Kitartóan kísérletezik egy probléma megoldásán, míg
sikerrel nem jár
Örömmel visszatér korábban megismert tevékenységekhez 3. Konstruktív gondolkodás
Tudását, tapasztalatát a tevékenységekben alkalmazza Egy problémára több megoldást is keres, talál 4. Előrejelzések, tervek készítése
Előre megmondja, hogy mit szeretne készíteni Mielőtt munkához lát,összegyűjti a szükséges eszközöket Hipotézisekkel, becslésekkel próbálkozik
Logikai és matematikai gondolkodás
1. Tulajdonságok szerinti csoportosítás
Nagyság, forma, szín alapján tud csoportosítani Funkció szerinti csoportosításra képes Megtalálja a csoportba nem illő tárgyakat, indokol 2. Sorba rendezés
Képes a sorba rendezésre Új tárgyakat is be tud illeszteni a helyére. Megtalálja a hibát.
3. Különböző minták követése
Egyszerű minták (ritmus, alakzatok) megismétlése Szavakkal leírja a sormintát Önállóan alkot sormintát, különféle módon
4. Események rekonstruálása, sorrend felidézése
Ismerős eseményeknél több részletet képes felidézni Képes visszaemlékezni az előző napi eseményekre Képeket sorba rak, összefüggő történetet mesél róluk 5. Mennyiségek összefüggések megértése
Képes elszámolni 1-…….ig Felismeri az egy az egyhez összefüggést ( hozzárendelés) Összehasonlító szavakat használ ( fokozott névmások)
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
122
Eszközöket használ hossz, súly, térfogat mérésére Eszköz segítségével 1-10-ig összead, kivon Kettesével, hármasával számol 6. Geometriai alakzatok felismerése, használata
Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját Felismeri, megnevezi az alapvető geometriai ábrákat Képes lerajzolni ezeket.
7. Alapvető térbeli gondolkodás
Megérti a pozícióra, irányra utaló szavakat Megfelelő irányra, helyre utaló szavakat használ
3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves
I. II. I. II. I. II. I. II. Sokféle kirakós játékkal képes megbirkózni A jobb és bal irányt nem téveszti
8. Időbeli tájékozódás
Ismeri az időbeli fogalmakat / nappal, éjszaka stb/ Érti: tegnap, ma holnap, előtte, közben, utána Ismeri a napok sorrendjét, évszakok egymásutániságát. 9. Műveltség, tájékozottság
Ismeri a színek nevét A környezetében lévő tárgyakat felismeri, megnevezi Le tudja írni a környéken lévő épületeket Ismeri a nemzeti ünnepeket, szokásokat Tájékozottságot mutat a különböző foglalkozások terén
IV. Kreativitás
1. Érdeklődést tanúsít a maga és mások munkája iránt
Kérdéseket tesz fel a feladattal kapcsolatban Munkáját megmutatja a társaknak,szülőknek,óvónőknek
2. Keresi a saját maga által definiált szépséget, harmóniát
Gondosan megfontolja melyik elfoglaltságot válassza Kellemes tárgyakat helyzeteket dicsérettel illet Képes elmondani mi tetszik a saját és mások munkájában Különleges dolgokat részesít figyelembe 3. Kitartó kreativitás
Kíváncsi Bizonyos tevékenységek iránt erős érdeklődést mutat Elmélyed a végzett tevékenységben Pozitív érzelmeket fejez ki a tevékenységek közben
4. Képzelő erő
Anyagokat, fogalmakat eredeti módon használ Változatosan használja a színeket
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
123
Valódi tapasztalatait érdekesen kapcsolja elképzeléseihez
5. Önkifejezés
Saját és mások munkájához egyedi ötletekkel járul hozzá Vitába száll véleményéért Van humorérzéke
6. Kreativitás síkban és térben
A lengővonalas és körkörös firkák kialakulása
(„motívumszakasz”, az alapfirkák begyakorlása)
A fej-láb emberke megjelenése
A teljes emberfigura kialakítása
A profilábrázolás megjelenése
A mozgásábrázolás kialakulása
A perspektivikus ábrázolás megjelenése
V. Fizikai fejlődés
3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves
I. II. I. II. I. II. I. II. Nagymotoros készségek
1. Fizikai erőnlét
Nehéz labdát lehajít Földön ülve is fel tud emelni valamit Mászókán mászik Egy lábon ugrál Nem fárad el könnyen Helyből páros lábbal ugrik
2. Mozgáskoordináció, egyensúly érzék
Labdát egy bizonyos helyre gurít Labdát, babzsákot két kézzel eldob elkap Kontroláltan fut, megáll Képes akadály alatt, felett, mellett elhaladni Egy lábon áll Keskeny vonal mentén végigsétál
Finommotoros tevékenységek
1. Irányított mozgások
Van domináns keze Apró tárgyakat könnyedén felvesz Kis tárgyakat egymáshoz illeszt Begombolkozik, cipzárt húz Cipőfűzőt köt Ollóval vonal mentén vág Kontrolláltan rajzol ír 2. Eszköz használat
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
124
Íróeszközöket, ollót megfelelően tartja Evőeszközöket megfelelően használja
Egészség és biztonság
1 . Szükség esetén kezet mos Megérti a fogmosás okait ( fogat mos ) Rendszeresen mozog és pihen Tudja hogy melyek az egészséges élelmiszerek 2. Ismeri a fontosabb testrészeket és azok funkcióit Védi testrészeit ( kezét szeme elé kapja ) Leírja testi fájdalmát és annak helyét 3. Biztonságosan át tud kelni az úttesten Megérti a potenciális veszélyhelyzeteket ( villamos, tűz,
áram )
A feltárt eredmények alapján kiemelt fejlesztési feladatok:
A tanév első, második félévére
(Megfelelőt aláhúzni )
1. Szociális és érzelmi fejlődés:
2. Nyelv :
3. Kognitív fejlődés :
4. Kreativitás:
5. Fizikai fejlődés:
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
125
Elemzés, értékelés:
NYILVÁNTARTÓLAP
A szülők tájékoztatásáról
Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget kaptam.
Időpont: Szülő, gondviselő aláírása:
Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget kaptam.
Időpont: Szülő, gondviselő aláírása:
Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget kaptam.
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
126
Időpont: Szülő, gondviselő aláírása:
Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget kaptam.
Időpont: Szülő, gondviselő aláírása:
Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget kaptam.
Időpont: Szülő, gondviselő aláírása:
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSI TERVE
Sajókaza Napköziotthonos Óvoda
3720 Sajókaza, Papszer út 2.
Cél Feladat Hely/felelős Határidő Sikerkritérium
Az iskolával az eddig elért
eredmény megtartása további
kapcsolat erősítése
Az óvoda-iskola átmenetet segítő program
elkészítése, a hozzá kapcsolódó éves
programtervvel együtt
Óvodavezető, igazgató
helyettes, munkaközösség
vezető
Augusztus Éves programterv
Intézkedési terv
Óvodai-iskolai közös
események lebonyolítása
Első osztályosok fogadása
Tanítók Szeptember A volt nagycsoportosok
megkezdik iskolai
tanulmányaikat.
DIFFER mérés elvégzése Az óvodai év végi és az iskolai DIFFER
mérés eredményeinek összehasonlítása.
Tanítók, óvodapedagógusok, Október Képességek felmérése és az
egyéni haladási irány
meghatározása
Problémával küszködő gyerekek
kiszűrése
A Pedagógiai Szakszolgálat szűrővizsgálata
Gyermek jellemzésének elkészítése
Fejlesztőpedagógus,
logopédus
Óvoda vezetője
Október Sikeres iskolakezdés
megkönnyítése,
Biztosítása
Óvónők látogatása az iskolában Bemutató órák az első osztályokban, szakmai
megbeszélés az eltelt idő fejlődési
eredményeiről és problémáiról
Óvónők
Tanítók
Munkaközösség vezető
November Betekintés az eltelt időszak
eredményeibe
Részvétel közös karácsonyi
ünnepségen
A nagycsoportosok részvétele az iskolai
ünnepségen, karácsonyi közös verselés,
éneklés
Tanítók
Óvónők
December Az ünnepélyen tevékeny
részvétel
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
128
Cél Feladat Hely/felelős Határidő Sikerkritérium
Aktuális témában előadó
meghívása
Beilleszkedés problémái –
pszichológus
Módszertani előadás az óvoda – iskola
kapcsolatáról
Munkaközösség vezető Január Gyakorlati tanácsadás módszer
vásár szakértő segítségével
Tanítók látogatása az óvodában Foglalkozás megtekintése az adott
csoportban, a nagycsoportos gyermekek
megfigyelése
Az óvodában alkalmazott módszerek
megismerése
Óvodavezető
Munkaközösség vezető
Február Az óvodai élet és a pedagógiai
program megismerése,
problémák feltárása
Iskolaérettségi vizsgálat az
óvodában
Az iskolába lépéshez szükséges képességek
felmérése
Óvónő
Óvodavezető
Március Személyre szóló tájékoztatást ad
az iskolába lépő gyermek
felkészültségéről
Fogadó óra a leendő első
osztályos szülőknek
Az iskola érettségi vizsgálat értékelése,
megbeszélése
Óvónő
Óvodavezető
Március Szülők tájékoztatása a
beiskolázással kapcsolatos
ismeretekről
Szülő-gyerek együtt menjen a
beiratkozásra
Beiratkozás A leendő első osztályok névsorának
átadás
Óvodavezető
Igazgató
Április Érzelmi kötődés kialakítása az
iskolával
Óvodások látogatása az
iskolában:
Ismerkedjenek a környezettel
Egyeztetés a tanítókkal
Óvónő
Munkaközösség vezető
Május Átmenet megkönnyítése
Félelem nélküli iskola
SAJÓKAZA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZÉKHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
129
Cél Feladat Hely/felelős Határidő Sikerkritérium
Kézműves foglalkozások
„iskola kóstolgató”
Ismerkedés a tanító
nénikkel
Ajándékkészítés várás
Leendő tanítványok
megismerése
Szülői értekezlet a leendő első
osztályos szülőknek
Iskolakezdéssel kapcsolatos információk
Szükséges eszközök listájának
elkészítése
Ismerkedés a szülőkkel
A tanítók megismerése
Igazgató
Május Partneri kapcsolatok kialakítása
a szülőkkel
Búcsú az óvodától A leendő első osztályos tanítók részt
vesznek az ünnepségen
Óvoda vezetője
Tanítónők
Igazgató
Igazgatóhelyettese
Június Pozitív élmények közös átélése
Záró értékelés Az óvoda és az iskola közös munkájának
értékelése
Munkaközösség vezető
Óvoda vezetője
Az óvodából az iskolába
való átmenet segítése
A beilleszkedés
megkönnyítése
A tervezett feladatok
értékelése