S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S
6TanĂĄri ĂștmutatĂł
A kiadvĂĄny a Nemzeti FejlesztĂ©si Terv HumĂĄnerĂ”forrĂĄs-fejlesztĂ©si OperatĂv Program 3.1.1. központi program
(PedagĂłgusok Ă©s oktatĂĄsi szakĂ©rtĂ”k felkĂ©szĂtĂ©se a kompetencia alapĂș kĂ©pzĂ©s Ă©s oktatĂĄs feladataira) keretĂ©ben kĂ©szĂŒlt.
S Z A K M A I V E Z E T Ă K P Ă L A K Ă R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ă
P U S K Ă S AU R Ă L F E J L E S Z T Ă S I I G A ZG AT Ă H E LY E T T E S
R Ă P L I G Y Ă R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T Ă S I K Ă Z P O N T V E Z E TĆ J E
F E J L E S Z T Ă S I P R O G R A M V E Z E TĆ K O R Ă N Y I M A R G I T
V E Z E TĆ F E J L E S Z TĆK A R AT Ă L Ă S Z L Ă
K Ă L M Ă N L Ă S Z L Ă
S Z A K M A I B I ZOT T S Ă G B Ă K AY A N T A L E L N Ă K
B Ă N R Ă T I Z O LT Ă N
C S E R H A L M I Z S U Z S A
G Y Ă R I J Ă N O S
S C H E I N G Ă B O R
A L K OT Ă S Z E R K E S Z T Ă S C H I L L E R M A R I A N N
S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Ă G TA G J A I
P E T HĆN Ă N A G Y C S I L L A
F E L E L Ă S S Z E R K E S Z T Ă N A G Y M I L Ă N
T I P O G R Ă F I A B Ă R D J O H A N N A
© S U L I N OVA K H T.
© S C H I L L E R M A R I A N N
A KIADVĂNY INGYENES, KIZĂRĂLAG ZĂRT KĂRBEN,
KĂSĂRLETI-TESZTELĂSI CĂLLAL HASZNĂLHATĂ.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERĂLHET.
MĂSOLĂSA, TERJESZTĂSE SZIGORĂAN TILOS!
KIADJA A SULINOVA KĂZOKTATĂS-FEJLESZTĂSI ĂS PEDAGĂGUS-TOVĂBBKĂPZĂSI KHT.
1134 BUDAPEST, VĂCI ĂT 37.
A KIADĂSĂRT FELEL: PĂLA KĂROLY ĂGYVEZETĆ IGAZGATĂ
NYOMDAI MUNKĂK: PĂTRIA NYOMDA ZRT., 2007
I T T H O N V A G Y O K
F e j l e s z t Ć k
Kertész Zsuzsa Schafferné Varga Judit
TanĂĄri ĂștmutatĂł
T A R T A L O M
I T T H O N VA G Y O K
5 N Ă V J E G Y
8 R A D N Ă T I M I K L Ă S : N E M T U D H ATO M
H A Z A F I S Ă G Ă S H AG YO M Ă N Y; A K Ă Z NA PI PAT R I OT I Z M U S Ă S A
T R A D Ă C I Ă F E L I D Ă Z Ă S E
2 4 V Ă R Ă S M A RT Y M I H Ă LY: S Z Ă Z AT
A N Y E LV R Ă G E N Ă S M A : A N Y E LV I V Ă LTO Z Ă S
4 6 K Ă LC S E Y F E R E N C : H I M N U S Z
P Ă R B E S Z Ă D Ă S V I TA V Ă R Ă S M A RT Y Ă S K Ă LC S E Y MĆ°V E K Ă Z Ă T T
A N Y E LV R Ă G E N Ă S M A
8 8 S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K
N E M Z E T H A L Ă L Ă S T Ă L Ă L Ă S, V E R E S Ă G, M E G M A R A D Ă S Ă S I D E N T I T Ă S
N E M Z E T H A L Ă L â N Y E LV H A L Ă L
135 A K Ă LTĆ Ă S H A Z Ă JA
JA N U S PA N N O N I U S : PA N N O N I A D I C S Ă R E T E Ă S
EGY DUNĂNTĂLI MANDULAFĂRĂL CĂMĆ° VERSEI
BA L A S S I B Ă L I N T: Ă , Ă N Ă D E S H A Z Ă M. . . ,
EGY KATONAĂNEK
16 0 F E J E Z E T Z Ă R Ă F E L A DAT L A P
177 K I E G Ă S Z Ă TĆ S Z Ă V E G Ă RT Ă S I F E L A DATO K
18 4 K R E AT Ă V Ă R Ă S G YA K O R L AT: S A J Ă T N E V Ă R E. . .
NĂVJEGYA FEJEZET CĂME Itthon vagyok
A FEJEZET CĂLJA A nemzeti identitĂĄstudat elmĂ©lyĂtĂ©se, az ismeretek bĆvĂtĂ©se haza Ă©s emberisĂ©g, haza Ă©s egyĂ©n viszonya tĂ©makörĂ©ben, ismerkedĂ©s kĂŒlönbözĆ korok nemzettu-datĂĄval.A fejezet nagy hangsĂșlyt fektet a retorikai elemek funkciĂłjĂĄnak felismerĂ©sĂ©re kĂŒ-lönbözĆ mƱfajĂș szövegekben: Ă©rvek Ă©s ellenĂ©rvek gyƱjtĂ©sĂ©re, megfogalmazĂĄsĂĄra, szĂłnoki beszĂ©d ĂrĂĄsĂĄra, elĆadĂĄsĂĄra, a kulturĂĄlt vitatkozĂĄs fejlesztĂ©sĂ©re kĂŒlönbözĆ korok haza tĂ©mĂĄjĂș szövegeihez kapcsolĂłdĂłan. Fejleszti a nyelvi tudatossĂĄgot: tĂ©mĂĄja az archaizmusok felismerĂ©se, gyƱjtĂ©se, illetve a nyelvi vĂĄltozĂĄsra utalĂł jelensĂ©gek megfi gyelĂ©se, vĂ©lemĂ©nyformĂĄlĂĄs a nyelvi vĂĄltozĂĄsokrĂłl.
A FEJEZETBEN LĂVĆ
MODULOK CĂME,
TĂMĂJA ĂS AJĂNLOTT
ĂRASZĂMA
1. RadnĂłti: Nem tudhatom â hazafi sĂĄg Ă©s hagyomĂĄny; a köznapi patriotizmus Ă©s a tradĂciĂł felidĂ©zĂ©se â 2 tanĂłra
2. Vörösmarty MihĂĄly: SzĂłzat â a SzĂłzat mint szĂłnoklat, a mĂșlt mint Ă©rv a jövĆ mellett â 3 tanĂłra
3. Kölcsey Ferenc: Himnusz â pĂĄrbeszĂ©d Ă©s vita Vörösmarty Ă©s Kölcsey mƱve között; a bƱntudat Ă©s a törtĂ©nelmi visszahelyezkedĂ©s verse â 4 tanĂłra; Archaiz-musok, fennmaradt rĂ©gisĂ©gek a mai magyar nyelvben â 2 tanĂłra
4. SzövegpĂĄrhuzamok nemzethalĂĄlrĂłl Ă©s tĂșlĂ©lĂ©srĆl, veresĂ©grĆl Ă©s gyĆzelemrĆl, megmaradĂĄsrĂłl Ă©s identitĂĄsrĂłl â 3-4 tanĂłra;
VĂĄltozĂĄsra utalĂł jelensĂ©gek a mai nyelvben; vita a vĂĄltozĂĄsok irĂĄnyĂĄrĂłl Ă©s Ă©rtel-mĂ©rĆl, Ă©rtĂ©kĂ©rĆl â 3 tanĂłra
5. A költĆ Ă©s hazĂĄja â hĂĄrom pillanatkĂ©p: Janus, Balassi Ă©s Ady egy-egy verse â 3 tanĂłraKiegĂ©szĂtĆ szövegĂ©rtĂ©si feladatokKreatĂv ĂrĂĄsgyakorlat: SajĂĄt nevĂ©re...
AJĂNLOTT
KOROSZTĂLY7. Ă©vfolyam â 13â14. Ă©vesek
FEJEZETKAPCSOLĂDĂSI
PONTOKTantervi 7. évfolyam, 4. fejezet (Poétai iskola)
8. Ă©vfolyam, 1. fejezet (A költĂ©szet nyelvtana â a nyelvtan költĂ©szete)9. Ă©vfolyam, 4. fejezet (Konfi ktusos drĂĄmĂĄk â Az Ă©rvek tĂpu-sai), 5. fejezet (Ars poeticĂĄk)
Kereszttantervi A fejezetben lĂ©vĆ modulok összekapcsolhatĂłk elsĆsorban a törtĂ©nelem, illetve bizonyos lĂ©lektani (pszicholĂłgiai) tĂ©mĂĄk-kal, problĂ©mĂĄkkal. TĂĄgabb összefĂŒggĂ©sben a fejezet erkölcsi, etikai tĂ©mĂĄkhoz is kapcsolĂłdhat.
Kompetencia-terĂŒleten (AjĂĄn-lott megelĆzĆ Ă©s követĆ fejezet)
V. fejezet: Harry Potter Ă©s a titkok kamrĂĄjaVII. fejezet: MĂĄs lettem
KĂPESSĂGFEJLESZTĂSI
FĂKUSZOK
(A FEJLESZTĂSI TEVĂ-
KENYSĂGEK KIEMELT
KULCSKOMPETENCIĂI)
Tematikus fókusz Nemzeti identitåstudat, haza és emberiség, haza és egyén viszonya; a nemzet és nemzettudat fogalma, történetisége.
PoĂ©tikai fĂłkusz Azonos tĂ©ma, eltĂ©rĆ formĂĄk, retorikai Ă©s poĂ©tikai sajĂĄtossĂĄ-gok vizsgĂĄlata; intertextualitĂĄs.
Szövegértési fókusz
A szövegben kifejezĂ©sre jutĂł Ă©rtĂ©kek Ă©s magatartĂĄsformĂĄk felismerĂ©se, beszĂ©dhelyzet azonosĂtĂĄsa; nyelvi eszközök (rĂ©-giek Ă©s maiak) Ă©s jelentĂ©s összefĂŒggĂ©seinek felismerĂ©se.
Szövegalkotåsi fókusz
Ărvek pro Ă©s kontra, szĂłban Ă©s ĂrĂĄsban. SzĂłnoki beszĂ©d ĂrĂĄsa.
A KĂPESSĂGFEJLESZTĂS
FĂKUSZAINAT (2003) A szĂłbeli Ă©s ĂrĂĄsbeli kommunikĂĄciĂł fejlesztĂ©se, szĂł szerinti
Ă©s metaforikus jelentĂ©sek megkĂŒlönböztetĂ©se, szövegĂ©rtĂ©si technikĂĄk elsajĂĄtĂtĂĄsa, a szĂłkincs gazdagĂtĂĄsa, lĂrai Ă©s Ă©rvelĆ szövegek jelentĂ©srĂ©tegeinek feltĂĄrĂĄsa, vilĂĄgos, önkifejezĆ szö-vegalkotĂĄs. ĂrvelĂ©s: Ă©rvek felkutatĂĄsa, vĂ©lemĂ©ny, ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs kialakĂtĂĄsa. TörekvĂ©s empatikus viszony kialakĂtĂĄsĂĄra a be-szĂ©dpartnerrel. KĂŒlönbözĆ mƱfajĂș Ă©s tĂpusĂș szövegek önĂĄllĂł olvasĂĄsa Ă©s megĂ©rtĂ©se, lĂ©nyegkiemelĂ©s, ok-okozati viszonyok felismerĂ©se.SzövegalkotĂĄsi kĂ©pessĂ©g kĂŒlönbözĆ szövegtĂpusokban Ă©s mƱfajokban.ĂsszefoglalĂĄs kĂ©szĂtĂ©se megadott szempontok alapjĂĄn tanĂĄri irĂĄnyĂtĂĄssal, csoportosan.A fejezet kĂ©pessĂ©gfejlesztĂ©si fĂłkuszĂĄban a meggyĆzĆ Ă©rvelĂ©s ĂĄll mind szĂłban, mind ĂrĂĄsban.
EgyĂ©b mƱvelt-sĂ©gterĂŒleti
KulturĂĄlt vitatkozĂĄs, sikeres meggyĆzĂ©s fejlesztĂ©se.
Kereszttantervi (pl. Ă©letpĂĄlyaĂ©pĂ-tĂ©si, szociĂĄlis)
Az Ă©rvelĂ©s, meggyĆzĂ©s, magabiztos fellĂ©pĂ©s; a logikus gon-dolkodĂĄs, egyĂŒttmƱködĂ©s fejlesztĂ©se.
KĂVETELMĂNYEK A mƱvekben megjelenĆ szemlĂ©letmĂłd, szerepek, csoportnormĂĄk Ă©s Ă©rtĂ©kek, il-letve hangnemek felismerĂ©se Ă©s azonosĂtĂĄsa, a retorikai elemek, illetve az utalĂĄ-sok, rĂĄjĂĄtszĂĄsok azonosĂtĂĄsa Ă©s funkciĂłjuk Ă©rtelmezĂ©se.A szĂłnoki beszĂ©d eszközeinek, szerkezetĂ©nek felismerĂ©se, a meggyĆzĂ©s kĂ©pessĂ©-gĂ©nek elsajĂĄtĂtĂĄsa.Ărvek Ă©s ellenĂ©rvek gyƱjtĂ©se lĂrai Ă©s epikus szövegekbĆl, illetve önĂĄllĂłan meg-adott tĂ©mĂĄban. Az Ă©rvek elrendezĂ©se, önĂĄllĂł vĂ©lemĂ©ny megfogalmazĂĄsĂĄnak kĂ©-pessĂ©ge.
ĂRTĂKELĂS SzĂłbeli: A tanĂĄri refl exiĂłk folyamatosan, ĂłrĂĄrĂłl ĂłrĂĄra, feladatrĂłl feladatra jelennek meg mind az egyĂ©ni, mind a csoportos tevĂ©kenysĂ©gekkel kapcsolatban. ĂrĂĄsbeli: ElsĆsorban nem a tĂ©nyanyag elsajĂĄtĂtĂĄsĂĄt mĂ©rĆ, hanem sokkal inkĂĄbb a szemĂ©lyes vĂ©lemĂ©nyeket Ă©s ĂtĂ©leteket tĂŒkrözĆ, önĂĄllĂł fogalmazĂĄs jellegƱ szĂĄmonkĂ©rĂ©si mĂłd-szer javasolt, illetve az önĂĄllĂł feladatok folyamatos Ă©rtĂ©kelĂ©se.
MĂDSZERTANI
AJĂNLĂSA csoportok kialakĂtĂĄsakor a differenciĂĄlĂĄsnĂĄl a szaktanĂĄr elsĆsorban azt vegye fi gyelembe, hogy a kĂŒlönbözĆ tanulĂłk logikai Ă©s problĂ©makezelĂ©si kĂ©szsĂ©ge, szö-vegĂ©rtĂ©si, differenciĂĄlĂĄsi kĂ©pessĂ©ge milyen szinteken ĂĄll. A fejezet közĂ©ppontjĂĄ-ban a szĂłbeli megszĂłlalĂĄs, a beszĂ©lgetĂ©s mellett a kĂŒlönbözĆ ĂrĂĄsbeli feladatok, ĂrĂĄsmƱvek kĂ©szĂtĂ©se ĂĄll. A rĂĄhangolĂłdĂĄs, jelentĂ©steremtĂ©s, feldolgozĂĄs szakaszĂĄ-ban a szĂłbeli Ă©s ĂrĂĄsbeli feladatok arĂĄnya nagyjĂĄbĂłl megegyezik, a refl ektĂĄlĂĄsi szakaszban pedig olyan feladatok dominĂĄlnak, melyekben az önĂĄllĂł tevĂ©kenysĂ©g a fĆ cĂ©l. A csoportbontĂĄs szempontjai az aktuĂĄlis feladatoknĂĄl jelennek meg (ta-nĂĄri oldalak, instrukciĂłk).
TĂMOGATĂRENDSZER AratĂłâPĂĄla: A szöveg vonzĂĄsĂĄban II. (ĂtjĂĄrĂłk)
RĂHANGOLĂDĂS1. lĂ©pĂ©s: 1. feladat
5. oldal
15 PERC
T/1.
1. RADNĂTI MIKLĂS: NEM TUDHATOM
HAZAFISĂG ĂS HAGYOMĂNY; A KĂZNAPI PATRIOTIZMUS ĂS A TRADĂCIĂ FELIDĂZĂSE
2 Ăłra
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą Ennek az ĂłrĂĄnak a cĂ©lja a fejezet tĂ©mĂĄjĂĄnak elĆkĂ©szĂtĂ©se, rĂĄhangolĂłdĂĄs a tĂ©mĂĄra (nemzet, iden-titĂĄs, tolerancia) a tanulĂłk elĆismereteinek segĂtsĂ©gĂŒl hĂvĂĄsĂĄval. A kĂ©pessĂ©gek szerint osszuk ki a feladatokat, a tanulĂłk egyĂ©nileg dolgozzanak, majd munkĂĄjukat beszĂ©ljĂ©k meg pĂĄrjukkal.
âą EgĂ©sz ĂłrĂĄn halk zenehallgatĂĄs javasolt alĂĄfestĂ©skĂ©nt (SebĆ, Ghymes, BĂĄnk bĂĄn, Brahms â Magyar tĂĄncok, Cseh TamĂĄs), ĂzlĂ©s szerint. AkĂĄr Ă©lhetĂŒnk azzal a lehetĆsĂ©ggel is, hogy elĆzĆ ĂłrĂĄn kĂ©rjĂŒk meg a tanulĂłkat, hozzĂĄk el kedvenc magyar zenĂ©jĂŒket, s ezeket hallgassuk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆismeretek felidĂ©zĂ©se
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : AâD csoport (kĂ©pessĂ©gek szerint)
A) csoport: olvasĂĄsi nehĂ©zsĂ©ggel kĂŒzdĆ, szĂłkincsfejlesztĂ©sre szorulĂł tanulĂłk
B) csoport: dekoncentrĂĄciĂłval kĂŒzdĆ tanulĂłk
C) csoport: informĂĄciĂłkeresĂ©si Ă©s következtetĂ©si nehĂ©zsĂ©ggel kĂŒzdĆk
D) csoport: szerep- Ă©s kötĆdĂ©si problĂ©mĂĄval kĂŒzdĆ tanulĂłk
M u n k a f o r m å k : egyéni munka, csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : tanĂĄri kalauz
E s z k ö z ö k : Magyar Ă©rtelmezĆ kĂ©ziszĂłtĂĄr, Magyar szinonimaszĂłtĂĄr, Magyar szĂłkincstĂĄr, Ma-gyarorszĂĄg Ă©s EurĂłpa tĂ©rkĂ©pe, Ki kicsoda vagy mĂĄs nevezetes magyar emberekrĆl szĂłlĂł lexikon
1. Haza
A) Vålaszoljatok a kérdésekre!
a) Melyik jelzĆ nem illik a hazĂĄhoz? MiĂ©rt?
JELZĆ IGEN/NEM MIĂRT?
ĂDES
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 9
SZENT
VĂLASZTOTT
TĂRSAS
ĂRVA
JĂTSZĂ
EGYETLEN
BARĂTSĂGOS
KEGYETLEN
b) Melyik szó nem alkot összetételt a haza szóval?
fi szerelem Ćs tĂ©rĂ©s vĂĄgyĂłdik kĂsĂ©r ĂĄrulĂĄs beszĂ©l kĂŒld szeretet polgĂĄr lĂĄtogat jĂĄrĂł
â CsoportosĂtsd szĂłfaji szempontbĂłl a szavakat!â Jelöld alĂĄhĂșzĂĄssal azokat a szavakat, ahol az elĆtag igekötĆ!â MagyarĂĄzd meg, mit jelentenek! HasznĂĄld a Magyar Ă©rtelmezĆ kĂ©ziszĂłtĂĄrt!
c) GyƱjtsd össze a haza rokon értelmƱ szavait! Hasznåld a Magyar szinonimaszótårt, a Magyar szó-kincstårt!
d) Melyikkel alkot összetételt?
menetel ...........................................................................................................
vĂĄgy ...........................................................................................................
telepĂtĂ©s ...........................................................................................................
hon foglalĂĄs ...........................................................................................................
ĂĄrulĂł ...........................................................................................................
haza polgĂĄr ...........................................................................................................
lap ...........................................................................................................
védelem ...........................................................................................................
kĂŒl ...........................................................................................................
e) Mit jelent a haza szĂł az alĂĄbbi mondatokban? Milyen szĂłval, kifejezĂ©ssel tudnĂĄd helyettesĂteni?
â RĂ©gen jött haza a falujĂĄba. â A csapat hazai pĂĄlyĂĄn jĂĄtszott. â Boldogabb hazĂĄba költözött.
10 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
â A selyemtermelĂ©s Ă©s a porcelĂĄn hazĂĄja KĂna. â VĂĄlasztott hazĂĄja Hollandia. â A szĂĄzadvĂ©gi PĂĄrizs a mindenĂŒnnen odasereglett mƱvĂ©szek hazĂĄja. â KĂ©t hĂ©t mĂșlva hazaengedtĂ©k.
f) Ărd le, mit jelent neked a haza! BeszĂ©ljĂ©tek meg egymĂĄssal! TalĂĄltok-e közös Ă©s eltĂ©rĆ dolgokat?
B) Mit mondhattak Ă©s mit gondolhattak az alĂĄbbi pĂĄrbeszĂ©d szereplĆi?
a) Olvasd el az alĂĄbbi pĂĄrbeszĂ©det, Ă©s egĂ©szĂtsd ki!
X: ........................................ , nem mehetsz ma kĂ©k pĂłlĂłban az iskolĂĄba! ĂnnepsĂ©g lesz, elfelejtetted? Ăs a kokĂĄrdĂĄt is tƱzd ki!
Y: ........................................ sem szokott fehĂ©r inget venni.X: Nem Ă©rdekel ........................................ ! Ăltözz ĂĄt! UtoljĂĄra szĂłltam.Y: De lĂ©gy szĂves ........................................ Ki fognak cikizni.Z: Hagyd azt a gyereket. MĂĄr mĂĄskĂ©nt van, mint a mi korunkban. ĂrĂŒlj neki, hogy nem egyengye-
reket faragnak belĆle.Y: Igaza van ........................................ . LĂĄtod, Ć megĂ©rt engem.Z: Nem ettĆl lesz hazafi .X: De a hĂĄzirend elĆĂrja, hogy ĂŒnneplĆben kell menni.Z: HĂĄt akkor vedd fel az inget! Tudod mit, gyĆzd meg a többieket is!Y: RĂĄd se lehet szĂĄmĂtani ........................................
b) Kik között zajlik a pĂĄrbeszĂ©d? KĂ©pzeld magad a szereplĆk helyĂ©be! Olvasd el rĂ©szenkĂ©nt a szöve-get, Ă©s fogalmazd meg a szereplĆk Ă©rzelmeit, gondolatait az alĂĄbbi pĂ©lda szerint!
A szereplĆk Ă©rzelmei, gondolatai
X: MĂ©rges vagyok rĂĄd. FĂ©lek, hogy intĆt kapsz. Nem is helyeslem, hogy nem öltözöl ĂŒnneplĆbe. MĂĄr megint ki akarsz jĂĄtszani.
Y: X:Y:Z:Y:Z:X:Z:Y:
i) HasonlĂtsĂĄtok össze vĂĄlaszaitokat, Ă©s beszĂ©ljĂ©tek meg egymĂĄssal, miĂ©rt azt ĂrtĂĄtok!
C) Olvasd el a szöveget, majd vålaszolj a kérdésekre!
Egy fĂ©nykĂ©pen egy csoport lĂĄthatĂł. A kĂ©p a Vereckei-hĂĄgĂłnĂĄl kĂ©szĂŒlt egy kirĂĄndulĂĄson, melyet ma-gyar gyerekeknek szerveztek. Az elsĆ sorban a jobb szĂ©len egy kisfi Ăș lĂĄthatĂł, Mike-nak hĂvjĂĄk, a
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 11
sapkĂĄjĂĄn juharlevĂ©l jelzi, hogy kanadai. BĂĄtyja, Henry mögötte ĂĄll, ĂĄtkarolja hĂșgĂĄt, Susyt. Csak nĂ©-hĂĄny szĂłt tudnak magyarul. Ćk Mari mĂĄsodunokatestvĂ©rei. MellettĂŒk nĂ©gy burgenlandi gyerek ĂĄll: Josef, Franz, Elisabet Ă©s Heinz. Josef Ă©s Franz unokatestvĂ©rek, Elisabet Ă©s Heinz az osztĂĄlytĂĄrsaik. A harmadik sorban Jutta Ă©s Werner szamĂĄrfĂŒlet mutatnak Elisabetnek Ă©s Heinznek. Jutta Ă©s Werner KolozsvĂĄron Ă©lnek, apjuk szĂĄsz, Ă©desanyjuk magyar. MellettĂŒk közĂ©pen a csoportvezetĆ ĂĄll, Mari, Ć beregszĂĄszi matematikatanĂĄr. MĂ©g hĂĄrman integetnek az utolsĂł sorban: Zsolti pĂ©csvĂĄradi, AnikĂł sĂŒ-megi (Ă©desapja svĂĄb, Ă©desanyja szlovĂĄk), Attila pedig tiszaĂșjvĂĄrosi, szĂŒlei roma nemzetisĂ©gƱek. Zsolti Ă©s Josef összebarĂĄtkoztak, Josef meghĂvta magukhoz egy hĂ©tre Zsoltit. Jutta pedig Marival beszĂ©lte meg, hogy nyĂĄron egyĂŒtt meglĂĄtogatjĂĄk AnikĂłt. A fĂ©nykĂ©pet PĂ©ter kĂ©szĂtette, Ć EszĂ©ken Ă©l.
â HĂĄnyan vannak a kĂ©pen?â HĂĄny fĆbĆl ĂĄll a csoport?â Milyen alkalombĂłl kĂ©szĂŒlt a kĂ©p?â HĂĄnyan jöttek KanadĂĄbĂłl?â HĂĄny orszĂĄgbĂłl valĂłk a csoport tagjai?â Ki utazik nyĂĄron SĂŒmegre?â Ki utazik Burgenlandba?â Kinek hĂĄny kilomĂ©tert kellett utaznia a Vereckei-hĂĄgĂłig? (Nem kell pontosan.) NĂ©zd meg a
tĂ©rkĂ©pen!â Ki hogyan, miben magyar?
D) Ărj vĂĄlaszokat a megadott szempontok szerint! Ha kĂ©szen vagy, hasonlĂtsd össze vĂĄlaszaidat a pĂĄroddal! BeszĂ©ljĂ©tek meg, mit miĂ©rt Ărtatok! IndokoljĂĄtok meg döntĂ©seiteket! VĂ©gĂŒl cserĂ©ljetek szerepet, Ă©s magyarĂĄzzĂĄtok el, hogy a pĂĄrotok mit miĂ©rt vĂĄlasztott!
a) HĂĄrom ember, aki a magyarsĂĄg törtĂ©netĂ©ben jelentĆs szerepet töltött be:
b) HĂĄrom magyar, akirĆl szĂvesebben tudnĂĄl többet:
c) HĂĄrom ma Ă©lĆ, a nemzet szempontjĂĄbĂłl jelentĆs magyar, akivel szĂvesen talĂĄlkoznĂĄl:
d) HĂĄrom nagyon fontos tulajdonsĂĄg, amitĆl jĂł hazafi valaki â szerinted:
e) A hĂĄrom legrosszabb dolog, ami sĂ©rti a nemzeti Ă©rzĂ©st â szerinted:
f) A hĂĄrom legfontosabb dolog, amitĆl valaki egy nemzet tagja â szerinted:
g) HĂĄrom fontos hely, ami neked a hazĂĄt jelenti:
h) A hĂĄrom legfontosabb jelkĂ©p, ami egy nemzetet jelöl â szerinted:
12 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS2. lĂ©pĂ©s: 2. feladat
12. oldal
15 PERC
T/2.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ez a munkafolyamat az elĆzĆre Ă©pĂŒl. Az eddig elvĂ©gzett munkĂĄjuk alapjĂĄn a tanulĂłk prezentĂĄciĂłt kĂ©szĂtenek. Az elĆzĆ feladatban azonos munkĂĄt vĂ©gzĆ tanulĂłk alkossanak csoportokat, Ă©s Ăgy folytassĂĄk a munkĂĄt.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : az elĆzĆ feladat tovĂĄbbgondolĂĄsa, vĂĄlaszok megosztĂĄsa mĂĄsokkal
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : AâD csoport (kĂ©pessĂ©gek szerint)
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : tanĂĄri kalauz
2. Haza, hon, orszĂĄg
A) Töltsétek ki a tåblåzatot! Foglaljåtok össze szóban a tåblåzat alapjån munkåtok eredményét!
A HAZA SZINONIMĂI
A HAZA JELENTĂSEI
ĂSSZETĂTELEKA HAZA SZĂVAL
ige fĆnĂ©v mellĂ©knĂ©vi igenĂ©v
ĂSSZETĂTELEKA HON SZĂVAL
ige fĆnĂ©v mellĂ©knĂ©vi igenĂ©v
SZEMĂLYES KĂTĆDĂS A HAZĂHOZ
B) Folytassåtok a munkåt pårbeszéddel!
a) KĂ©pzeld magad az 1/B feladatban szereplĆ anya helyzetĂ©be! Ărd le a törtĂ©netet, majd fogalmazz meg ĂĄllĂtĂĄsokat, melyek az anya vĂ©delmĂ©ben felhozhatĂłk. AzutĂĄn sorold fel az anya jĂł tulajdon-sĂĄgait, Ă©s hangsĂșlyozd a többi szereplĆ rossz tulajdonsĂĄgait!
â Rövid törtĂ©net:â Ărvek:â Az anya tulajdonsĂĄgai:
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 13
â Az apa tulajdonsĂĄgai:â A gyerek tulajdonsĂĄgai:
b) KĂ©pviseld a gyerek Ă©rdekeit! Az Ć nĂ©zĆpontjĂĄbĂłl is fogalmazd meg a törtĂ©netet, Ă©rvelj mellette, majd sorold fel a gyerek jĂł tulajdonsĂĄgait, Ă©s hangsĂșlyozd a többi szereplĆ rossz tulajdonsĂĄgait!
â Rövid törtĂ©net:â Ărvek:â A gyerek tulajdonsĂĄgai:â Az anya tulajdonsĂĄgai:â Az apa tulajdonsĂĄgai:
c) JĂĄtsszĂĄtok el a törtĂ©netet több szereposztĂĄsban! FigyeljĂ©tek meg, milyen eszközökkel fejezik ki szĂłban a szereplĆk az Ă©rzelmeiket! (El lehet jĂĄtszani kedvesen Ă©s dĂŒhösen is. Melyik rosszabb? MiĂ©rt? BeszĂ©ljĂ©tek meg!)
C) Az 1/C feladat szövege alapjĂĄn kĂ©szĂtsetek gondolkodĂĄsi tĂ©rkĂ©pet! A körökbe az orszĂĄgok nevĂ©t, a tĂ©glalapokba az egy orszĂĄgba tartozĂł gyerekek nevĂ©t, a vonalakra pedig azokat az informĂĄciĂłkat ĂrjĂĄtok, melyeket megtudtatok rĂłluk a szövegbĆl!
14 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
REFLEKTĂLĂS3. lĂ©pĂ©s
15 PERC
a) Adjatok cĂmet a tĂ©rkĂ©pnek!
b) Az ĂĄbra alapjĂĄn mutassĂĄtok be a csoportot a többieknek! KĂ©szĂthettek rajzot is.
D) CsoportosĂtsĂĄtok a tĂĄblĂĄzatban a közösen kivĂĄlasztott szemĂ©lyeket, tulajdonsĂĄgokat, cselekede-teket, jelkĂ©peket! Ha elkĂ©szĂŒltetek, ismertessĂ©tek az eredmĂ©nyt a többiekkel! IndokoljĂĄtok is a vĂĄlasztĂĄsotokat!
POLITIKUS MĆ°VĂSZ SPORTOLĂ EGYĂB
A) HĂROM, A NEMZET SZEMPONTJĂBĂL JE-LENTĆS TĂRTĂNEL-MI SZEMĂLYISĂG:
B) HĂROM MAGYAR, AKIRĆL TĂBBET SZE-RETNĂL TUDNI:
C) HĂROM MAGYAR, AKIVEL SZĂVESEN TALĂLKOZNĂL:
d) A jó hazafi såg feltételei:
e) Nemzeti Ă©rzĂ©st sĂ©rtĆ dolog, cselekedet:
f) HĂĄrom hely, mely a hazĂĄt jelenti:
g) Hårom fontos nemzeti jelkép:
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tanulĂłk vĂĄlasszanak csoportonkĂ©nt egy-egy szĂłvivĆt, aki beszĂĄmol munkĂĄjuk eredmĂ©nyĂ©rĆl, bemutatja a hasznĂĄlt segĂ©deszközöket is. A csoporttagok kiegĂ©szĂtĂ©seket tehetnek.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : ismeretek ĂĄtadĂĄsa, szĂłbeli megnyilatkozĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : prezentĂĄciĂł
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 15
RĂHANGOLĂDĂS5. lĂ©pĂ©s
5 PERC
Vålasztható lépés
4. lépés: 3. feladat
18. oldal
5 PERC
T/3.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A projektfeladat kiadĂĄsa, megbeszĂ©lĂ©se Ă©s elkĂ©szĂtĂ©se termĂ©szetesen nem az ĂłrĂĄn törtĂ©nik.
3. TervezzĂ©tek meg a fejezet vĂ©gĂ©re 4-6 fĆs csoportban elkĂ©szĂtendĆ projektmunkĂĄtokat! Alkossatok csoportot, Ă©s kĂ©szĂtsĂ©tek el a tervezetet (elĆvĂĄzlatot)!
A projekt
Egy ânemzetâ (ez az osztĂĄly is lehet) âemlĂ©kkönyvĂ©tâ kell elkĂ©szĂtenetek valamely ĂĄltalatok vĂĄlasztott technikĂĄval. Lehet bĂĄrmely, fantĂĄzia szĂŒlte nemzet Ă©s haza (akĂĄr egy kihalt nĂ©p âmegtalĂĄlt albumaâ), melyben be kell mutatnotok az adott nĂ©p vilĂĄgĂĄt (eredetĂ©t, törtĂ©nelmĂ©t, kultĂșrĂĄjĂĄt, zenĂ©jĂ©t stb., mĂ©g a nyelvĂ©t, ĂrĂĄsĂĄt is meg lehet ĂĄlmodni). Szerepelhet benne bĂĄrmi, ami szerintetek egy nemzet emlĂ©-kezetĂ©hez hozzĂĄtartozik.Vannak azonban feltĂ©telek.Kell lennie himnuszĂĄnak, mely törtĂ©netĂ©vel összhangban, szinkronban van. Kell, hogy legyen benne vallomĂĄs (pl. magĂĄnlevĂ©l vagy egy hĆs naplĂłja), valamint szĂłnoklat Ă©s vita, amelynek tĂ©mĂĄja a nemzet sorsa.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tanulĂłk szĂłkĂĄrtyĂĄt hĂșznak, szĂłban defi niĂĄljĂĄk a fogalmakat. Nem elvĂĄrĂĄs a szakszerƱ defi nĂciĂł, de a pontos fogalomhasznĂĄlatra Ă©s nyelvhelyessĂ©gre fi gyelmeztessĂŒk a tanulĂłkat. A kĂ©pkĂĄrtyĂĄkat lehet versenyszerƱen, barkochbĂĄval kitalĂĄltatni. (TermĂ©szetesen bĂĄrmely, az adott osztĂĄly, iskola, rĂ©giĂł szempontjĂĄbĂłl ismert, fontos fogalom Ă©s kĂ©p is szerepelhet ezeken kĂvĂŒl â vagy helyett â a kĂĄrtyĂĄkon.)
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆismeretek felidĂ©zĂ©se
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
16 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
6. lépés: 4. feladat
18. oldal
5 PERC
T/4.
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : jåték
E s z k ö z ö k : szó- és képkårtyåk
S z Ăł k ĂĄ r t y ĂĄ k : honfi tĂĄrs, jelkĂ©p, Ćshonos, Ćshaza, kĂŒlhoni, patriotizmus, hazaĂĄrulĂł (l. a mo-dul vĂ©gĂ©n)
K Ă© p k ĂĄ r t y ĂĄ k : Szent IstvĂĄn, Kossuth Lajos, PetĆfi SĂĄndor, Egerszegi Krisztina, Göncz ĂrpĂĄd, Kölcsey Ferenc, JĂłzsef Attila, Weöres SĂĄndor, Szent-Györgyi Albert, egy tanulĂł fotĂłja az osztĂĄly-bĂłl vagy osztĂĄlyfĂ©nykĂ©p
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
RadnĂłti MiklĂłs Nem tudhatom... cĂmƱ versĂ©nek meghallgatĂĄsa. A vershallgatĂĄs elĆtt mondjuk meg, hogy ezen az ĂłrĂĄn ezt a szöveget fogjuk vizsgĂĄlni.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : koncentrĂĄciĂł
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegolvasås, -hallgatås
4. HallgassĂĄtok meg a verset!
RADNĂTI MIKLĂS: NEM TUDHATOMâŠ
Nem tudhatom, hogy mĂĄsnak e tĂĄjĂ©k mit jelent, 1.nekem szĂŒlĆhazĂĄm itt e lĂĄngoktĂłl ölelt 2.kis orszĂĄg, messzeringĂł gyerekkorom vilĂĄga. 3.BelĆle nĆttem Ă©n, mint fatörzsbĆl gyönge ĂĄga 4.s remĂ©lem, testem is majd e földbe sĂŒpped el. 5.Itthon vagyok. S ha nĂ©ha lĂĄbamhoz tĂ©rdepel 6.egy-egy bokor, nevĂ©t is, virĂĄgĂĄt is tudom, 7.tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, 8.s tudom, hogy mit jelenthet egy nyĂĄri alkonyon 9.a hĂĄzfalakrĂłl csorgĂł, vöröslĆ fĂĄjdalom. 10.Ki gĂ©pen szĂĄll fölĂ©be, annak tĂ©rkĂ©p e tĂĄj, 11.s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty MihĂĄly; 12.annak mit rejt e tĂ©rkĂ©p? gyĂĄrat s vad laktanyĂĄt, 13.de nĂ©kem szöcskĂ©t, ökröt, tornyot, szelĂd tanyĂĄt, 14.
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 17
7. lépés: 5. feladat
19. oldal
3 PERC
T/5.
Szólåncjåték, vålasztható lépés
az gyĂĄrat lĂĄt a lĂĄtcsĆn Ă©s szĂĄntĂłföldeket, 15.mĂg Ă©n a dolgozĂłt is, ki dolgĂĄĂ©rt remeg, 16.erdĆt, fĂŒttyös gyĂŒmölcsöst, szöllĆt Ă©s sĂrokat, 17.a sĂrok közt anyĂłkĂĄt, ki halkan sĂrogat, 18.s mi föntrĆl pusztĂtandĂł vasĂșt, vagy gyĂĄrĂŒzem, 19.az bakterhĂĄz s a bakter elĆtte ĂĄll s ĂŒzen, 20.piros zĂĄszlĂł kezĂ©ben, körötte sok gyerek, 21.s a gyĂĄrak udvarĂĄban komondor hempereg; 22.Ă©s ott a park, a rĂ©gi szerelmek lĂĄbnyoma, 23.a csĂłkok Ăze szĂĄmban hol mĂ©z, hol ĂĄfonya, 24.s az iskolĂĄba menvĂ©n, a jĂĄrda peremĂ©n, 25.hogy ne feleljek aznap, egy kĆre lĂ©ptem Ă©n, 26.Ăm itt e kĆ, de föntrĆl e kĆ se lĂĄthatĂł, 27.nincs mƱszer, mellyel mindez jĂłl megmutathatĂł. 28.Hisz bƱnösök vagyunk mi, akĂĄr a többi nĂ©p, 29.s tudjuk, miben vĂ©tkeztĂŒnk, mikor, hol Ă©s mikĂ©p, 30.de Ă©lnek dolgozĂłk itt, költĆk is bƱntelen, 31.Ă©s csecsszopĂłk, akikben megnĆ az Ă©rtelem, 32.vilĂĄgĂt bennĂŒk, Ćrzik, sötĂ©t pincĂ©kbe bĂșjva, 33.mĂg jelt nem Ăr hazĂĄnkra ĂșjbĂłl a bĂ©ke ujja, 34.s fojtott szavunkra majdan friss szĂłval Ćk felelnek. 35.Nagy szĂĄrnyadat borĂtsd rĂĄnk virrasztĂł Ă©ji felleg. 36.
(1944)
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
TegyĂŒnk prĂłbĂĄt: ki hĂĄny szĂłt tud felidĂ©zni a vers szövegĂ©bĆl? ĂrjĂĄk le a fĂŒzetĂŒkbe, majd ellenĆriz-zĂ©k a vers szövege alapjĂĄn.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : memĂłria, fi gyelem
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : verseny
5. VersenyezzĂŒnk! HĂĄny szĂłt tudtok felidĂ©zni a versbĆl? Ha elkĂ©szĂŒltetek, ellenĆrizzĂ©tek a szavakat a vers szövege alapjĂĄn!
18 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
8. lépés: 6. feladat
19. oldal
20 PERC
T/6.
A szöveg feldolgozåsa
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Mozaikelv szerint dolgozunk. Nagy lĂ©tszĂĄmĂș osztĂĄlyban 2 csoport is vĂ©gezheti ugyanazt a fel-adatsort. SegĂtsĂŒk a csoportokat a feladatok Ă©rtelmezĂ©sĂ©ben, ha elakadnĂĄnak.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : fi gyelmes olvasĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n csoportok
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : mozaik, tanĂĄri kalauz alapjĂĄn
6. A versrĆl
A) Szavak, szĂłelemek
a) Fejezd be a mondatokat!
Tudom Tudhatom Nem jĂĄtszom Nem jĂĄtszhatom Nem gondolom Nem gondolhatom LĂĄtom LĂĄthatom Akarom Akarhatom
â Melyik az a szĂłelem, amelyben kĂŒlönböznek a megadott igealakok? Ărj kĂ©t olyan mondatot, amelyben szerepe van ennek a szĂłelemnek.
b) Alkoss mondatot az alåbbi igékkel!
Ăr Ărogat ĂŒt ĂŒtöget tanulĂłi vĂĄsĂĄrol vĂĄsĂĄrolgat
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 19
â Jelöld meg azt a szĂłelemet, amelyben kĂŒlönböznek a megadott igealakok, Ă©s alkoss magad is olyan mondatot, melyben szerepel a felfedezett szĂłelem!
c) Töltsd ki a tĂĄblĂĄzatot a vers 11â28. sorai alapjĂĄn!
e jåték
mĂĄsnak nekem
térkép Vörösmarty Mihåly
Fogalmazd meg ĂĄltalĂĄnosĂtva is, ki mit lĂĄt!
d) CsoportosĂtsd, mit lĂĄt a vers beszĂ©lĆje!
EMBEREK ĂLLATOK NĂVĂNYEK HELYEK
â Fogalmazz meg következtetĂ©seket a csoportosĂtĂĄs alapjĂĄn! Milyen benyomĂĄsod alakult ki errĆl a tĂĄjĂ©krĂłl? Hol lehet? Hogyan Ă©lnek az emberek? MiĂ©rt lĂĄt többet az egyes szĂĄm elsĆ szemĂ©lyƱ beszĂ©lĆ, mint a âmĂĄsâ?
e) Rajzold le, ha tudod, a szöveg alapjån benned kialakult képet!
f) GyƱjtsd ki a jelzĆket Ă©s az igĂ©ket is!
JELZĆKI MĂDOSĂTĂK (MILYEN?) IGĂK (MIT TESZ, JELENT?)
mĂĄsnak nekem mĂĄsnak nekem
g) HĂșzd alĂĄ azokat a szavakat, kifejezĂ©seket, melyeket megfelelĆnek talĂĄlsz a kĂ©t oszlop szavainak hangulatĂĄra!
mĂĄsnak nekem
fĂ©lelmet keltĆ ellensĂ©ges rĂ©szvĂ©tlen otthonos talĂĄnyos megnyugtatĂł nevetsĂ©ges lĂĄgy közömbös keserƱ
â BeszĂ©ljĂ©tek meg, ki mit miĂ©rt hĂșzott alĂĄ!
h) Keresd meg azt a mondatot a vers 5â10. sorĂĄban, mely összefoglalja a versbeszĂ©lĆ szĂŒlĆhazĂĄjĂĄ-hoz kapcsolĂłdĂł Ă©rzĂ©seit!
i) Ki lehet a âmĂĄsâ? Indokold versrĂ©szletekkel vĂĄlaszodat!
2 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
B) A vers eleje
a) GyƱjtsd ki a vers 1â5. sorĂĄnak ellentĂ©teit!
mĂĄsnak fatörzs nĆttem (egykor)
b) A fa, Ă©letfa a mƱalkotĂĄsokban gyakori kĂ©p. A vilĂĄg hĂĄrmassĂĄgĂĄt (alvilĂĄg, e vilĂĄg, felvilĂĄg), teljes-sĂ©gĂ©t jelkĂ©pezi. Mivel azonosĂthatĂł itt a fatörzs, mivel az ĂĄg? Mi a (többlet) jelentĂ©se ebben az esetben ennek a hasonlatnak?
c) Milyen szavakkal nevezi meg, helyettesĂti a beszĂ©lĆ az âe tĂĄjĂ©kâ-ot?
FĆNĂV KIFEJEZĂS (JELZĆS SZERKEZET) HELYETTESĂTĆ SZĂ
d) EgĂ©szĂtsd ki az alĂĄbbi szöveget Ășgy, hogy a vastagon szedett szĂłt helyettesĂtsd mĂĄs szĂłval, illetve egĂ©szĂtsd ki a rĂĄ vonatkozĂł szavakban a megfelelĆ toldalĂ©kokkal!
.................................................. a legjobb barĂĄtom. Nagyon sokat jelent nekem. MegprĂłbĂĄlom leĂrni ezt a/az ........................................................... Ha kedvetlen vagyok, ...................... mindig szĂĄmĂthatok,............................... , ugyanis nagy ............................................ . KitƱnĆ vicc .................. vannak, mindigmegnevettet. Ha valamit elfelejtek, ...................... mindig kisegĂt, a tĂĄskĂĄ ................... kimerĂthetetlenkincsesbĂĄnya. (Ăs nem csak a tĂĄskĂĄ ................... .) Ha beszĂ©lgetni van kedvem, mindig hajlandĂł rĂĄ,fi gyel, ................................ a szĂŒleim mellett a bajban a legjobb ............................................................. .RemĂ©lem, Ă©n is valami hasonlĂłt jelentek ........................................................................ .
â A kiegĂ©szĂtĂ©seid alapjĂĄn fogalmazd meg, mi az egyik feltĂ©tele annak, hogy a mondatok halmazĂĄ-bĂłl összefĂŒggĆ szöveg kĂ©szĂŒljön!
e) Ărj összefĂŒggĆ, rövid szöveget a vers 5â10. sorai alapjĂĄn arrĂłl, hogy mit jelent a versbeszĂ©lĆnek az a kijelentĂ©se, hogy âItthon vagyok!â
f) A következĆ feladatok a vers nĂ©hĂĄny kĂ©pĂ©re vonatkoznak.
â âlĂĄbamhoz tĂ©rdepel egy-egy bokorâ â ebben a kifejezĂ©sben a növĂ©nyt emberi cselekvĂ©ssel ru-hĂĄzza fel RadnĂłti. (Ez a kĂ©p, mint tudod, a megszemĂ©lyesĂtĂ©s.) Mit fejez ki a tĂ©rdeplĆ virĂĄg? Ki, mikor, miĂ©rt, ki vagy mi elĆtt, milyen helyzetben szokott tĂ©rdepelni?
â Mi(k) a közös elem(ek) a kĂ©t kĂ©pben? Milyen Ă©rzĂ©seket Ă©bresztenek ezek a kĂ©pek?
âe lĂĄngoktĂłl ölelt kis orszĂĄgââa hĂĄzfalakrĂłl csorgĂł vöröslĆ fĂĄjdalomâ
közös jegy(ek) érzelem
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 2 1
C) A feladatok a vers 29â36. sorĂĄra vonatkoznak.
a) A âhiszenâ kötĆszĂłt magyarĂĄzat bevezetĂ©sĂ©re hasznĂĄljuk. Fejezd be a pĂ©lda alapjĂĄn a mondatokat!
Nem ment kosarazni, hiszen megrĂĄndult a lĂĄba.Nem Ă©rtette az idegeneket, hiszen A forrĂł edĂ©nyt szĂĄraz ruhĂĄval kell megfogni, hiszen Messze a parttĂłl, kint a vĂzen is jĂłl hallani a strand zajĂĄt, hiszenKi tudta vĂĄltani a gyĂłgyszereket, hiszen
b) VĂĄltoztass a kötĆszavakon Ășgy, hogy kevĂ©sbĂ© legyenek furcsĂĄk a mondatok!
â Sokat tanult, hiszen ötöst kapott.â Mindenki behozta a pĂ©nzt, hiszen ki tudtuk fi zetni a szĂnhĂĄzjegyeket.â Alig tett cukrot a lekvĂĄrba, hiszen savanyĂș volt.â A vĂz lassabban hƱl, mint a levegĆ, hiszen nyĂĄri estĂ©ken kellemes melegnek Ă©rezzĂŒk a Balaton
vizét.
c) MitĆl Ă©reztĂŒk a fenti mondatokat Ă©rtelemzavarĂłnak?
d) A vers 29. sora Ășn. magyarĂĄzĂł kötĆszĂłval kezdĆdik, de hiĂĄnyzik az, amit a folytatĂĄs magyarĂĄz. Mi lehet ez a mondat? PrĂłbĂĄld megfogalmazni Ășgy, hogy fi gyelmesen elolvasod Ășjra a vers megelĆzĆ 28 sorĂĄt!
â BeszĂ©ljĂ©tek meg, ki mit Ărt, mivel tudja magyarĂĄzni! VĂĄlasszĂĄtok ki közösen a legjobb megoldĂĄst!â Milyen kötĆszĂłt tudsz illeszteni a vers utolsĂł sora elĂ©? MiĂ©rt?
e) HasonlĂtsd össze a vers 1â5. sorĂĄt a SzĂłzat 1. versszakĂĄval, 29â36. sorĂĄt pedig a Himnusz utolsĂł versszakĂĄval!
Nem tudhatom, hogy mĂĄsnak e tĂĄjĂ©k mit jelent, HazĂĄdnak rendĂŒletlenƱlnekem szĂŒlĆhazĂĄm itt e lĂĄngoktĂłl ölelt LĂ©gy hĂve, oh magyar;kis orszĂĄg, messzeringĂł gyerekkorom vilĂĄga. BölcsĆd az, s majdan sĂrod is,BelĆle nĆttem Ă©n, mint fatörzsbĆl gyönge ĂĄga Melly ĂĄpol s eltakar.s remĂ©lem, testem is majd e földbe sĂŒpped el.
â HasonlĂłsĂĄgok:
â A versnek mĂ©g melyik rĂ©szĂ©n idĂ©zi meg a SzĂłzatot RadnĂłti?
Hisz bƱnösök vagyunk mi, akĂĄr a többi nĂ©p, SzĂĄnd meg isten a magyarts tudjuk miben vĂ©tkeztĂŒnk, mikor, hol Ă©s mikĂ©p, Kit vĂ©szek hĂĄnyĂĄnak,de Ă©lnek dolgozĂłk itt, költĆk is bƱntelen, NyĂșjts felĂ©je vĂ©dĆ kartĂ©s csecsszopĂłk, akikben megnĆ az Ă©rtelem, TengerĂ©n kĂnjĂĄnak.vilĂĄgĂt bennĂŒk, Ćrzik, sötĂ©t pincĂ©kbe bĂșjva, Bal sors akit rĂ©gen tĂ©p,mĂg jelt nem Ăr hazĂĄnkra ĂșjbĂłl a bĂ©ke ujja, Hozz rĂĄ vĂg esztendĆt,s fojtott szavunkra majdan friss szĂłval Ćk felelnek. MegbĂŒnhödte mĂĄr e nĂ©pNagy szĂĄrnyadat borĂtsd rĂĄnk virrasztĂł Ă©ji felleg. A multat s jövendĆt!
2 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
â HasonlĂłsĂĄgok:
EVOKĂCIĂ
Azt a költĆi eszközt, mikor egy szöveg egy mĂĄsik szöveg kĂ©peit, gondolatait idĂ©zi fel, evokĂĄciĂłnak (elĆhĂvĂĄs, felidĂ©zĂ©s) nevezzĂŒk.
f) Mi a jelentĆsĂ©ge annak, hogy Ă©ppen ezt a kĂ©t mƱvet idĂ©zi fel RadnĂłti?
g) Az alĂĄbbi rĂ©szlet Arany JĂĄnos VĂĄlasz PetĆfi nek cĂmƱ, 1847-es episztolĂĄjĂĄbĂłl (költĆi levĂ©l) valĂł. Hol utal erre a versre RadnĂłti?
S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,Ki törzsömnek élek, érette, åltala;Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,Otthon leli magåt ajakimon dala.
â Hogyan fĂŒgg össze hagyomĂĄny Ă©s hazaszeretet?
h) GyƱjtsd ki a 29â36. sorokbĂłl a köznapi nyelvhasznĂĄlatra nem jellemzĆ szavakat, kifejezĂ©seket!
â Milyen hatĂĄst vĂĄlt ki ez a szĂłhasznĂĄlat?â PĂłtold a szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄsokat!
.................... kĂ©rdezek, ................ vĂĄlaszolsz, ................ beszĂ©lgetĂŒnk.
.................... felszedem a szemetet, ................. kiviszed a gyƱjtĆbe, ................ rendet rakunk.
.................... körzĆm van, ............................ vonalzĂłd, .................... egyĂŒtt tudunk szerkeszteni.
â A 29. sortĂłl a versbeszĂ©lĆ az egyes szĂĄm elsĆ szemĂ©lybĆl többes szĂĄm elsĆ szemĂ©lyre vĂĄlt. Mi a jelentĆsĂ©ge ennek a vĂĄltĂĄsnak?
i) Ăsszegezz! Töltsd ki a tĂĄblĂĄzatot az eddig vĂ©gzett munka alapjĂĄn a vers 29â36. soraira vonat-kozĂłan!
HANGNEM
BESZĂLĆ
LOGIKAI KAPCSOLAT AZ 1â28. ĂS A 29. SOR KĂZĂTT
LOGIKAI KAPCSOLAT A 29â35. ĂS A 36. SOR KĂZĂTT
EVOKĂCIĂ (1â5. SOR)
EVOKĂCIĂ (29â36. SOR)
R A D N Ă T I : N E M T U D H A T O M . . . 2 3
10. lépés: 7. feladat
29. oldal
3 PERC
T/7.
REFLEKTĂLĂS9. lĂ©pĂ©s
15 PERC
A csoportmunka eredményének közzététele
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tanulĂłk kĂ©szĂtsenek vĂĄzlatot tanĂĄri segĂtsĂ©ggel minden csoport munkĂĄja alapjĂĄn.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek rendezése, åtadåsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : prezentĂĄciĂł
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k : adjunk elĂ©g idĆt a megtanulĂĄsra Ă©s majd a szĂĄmonkĂ©rĂ©sre
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memóriafejlesztés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, otthoni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : hĂĄzi feladat
7. Tanuld meg a verset!
RĂHANGOLĂDĂS1. lĂ©pĂ©s: 1. feladat
30. oldal
5 PERC
T/1.
VallomĂĄs Ă©s meggyĆzĂ©s
2. VĂRĂSMARTY MIHĂLY: SZĂZAT
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą A SzĂłzat mƱfajĂĄnak (szövegfajtĂĄjĂĄnak) elĆkĂ©szĂtĂ©se, illetve a vallomĂĄssal visszautalĂĄs RadnĂłti ver-sĂ©re. A cĂ©l kĂ©t szövegfajtĂĄrĂłl (vallomĂĄs Ă©s meggyĆzĂ©s) valĂł tudĂĄs elĆhĂvĂĄsa elĆzetes ismeretekre tĂĄmaszkodva, kĂ©rdĂ©sek segĂtsĂ©gĂ©vel. A vĂĄlaszok közĂŒl irĂĄnyĂtsuk a fi gyelmet a szĂłnoki beszĂ©dre Ă©s a vallomĂĄsra. A âjĂł szĂłnokâ leĂrĂĄsĂĄban fontos a metanyelvi elemeket is (mimika, gesztus, test-stilizĂĄciĂł stb.) szĂłba hozni, összekapcsolni a nyelvi eszközökkel, tudatosĂtani ezek kongruenciĂĄjĂĄt. AkĂĄr el is lehet jĂĄtszatni pantomimmal nĂ©hĂĄny tĂpust.
âą A tĂĄblĂĄra Ărjuk fel a szĂłnoklat Ă©s a vallomĂĄs szavakat (a beszĂ©lgetĂ©s megfelelĆ pontjĂĄn), s a tanulĂłk vĂĄlaszaibĂłl Ărjuk a szavak körĂ© a szövegfajtĂĄra jellemzĆ fogalmakat, ezeket hagyjuk Ăłra vĂ©gĂ©ig a tĂĄblĂĄn, illetve bĆvĂtsĂŒk az Ăłra folyamĂĄn felmerĂŒlĆ tovĂĄbbi fogalmakkal. Mindez szerepeljen a tanulĂłk fĂŒzetĂ©ben is.
âą Ez a lĂ©pĂ©s megoldhatĂł Ășgy is, hogy a tanulĂłknak (4-6 fĆs heterogĂ©n csoportokban) kĂ©peket adunk olyan emberekrĆl, akik vagy szĂłnokolnak, vagy meditĂĄlnak (lĂĄthatĂłan önmagukban fo-galmaznak meg, tisztĂĄznak dolgokat), s ezekhez a kĂ©pekhez kapcsoljuk a feladatokat. Ebben az esetben vizuĂĄlis kĂ©pessĂ©geiket, kreativitĂĄsukat is mozgĂłsĂtjuk.
A j ĂĄ n l o t t k Ă© r d Ă© s e k :
â Mit lĂĄttok a kĂ©pen?
â Milyen környezetben vannak a kĂ©pen lĂĄthatĂł szemĂ©lyek?
â Milyen a testtartĂĄsuk, ruhĂĄjuk, arckifejezĂ©sĂŒk, milyenek a mozdulataik?
â Mit mondhatnak Ă©s hogyan a kĂ©pen lĂĄthatĂł szemĂ©lyek?
â Vajon mi törtĂ©nt a kĂ©pen lĂĄthatĂł esemĂ©ny elĆtt?
â Mi törtĂ©nhet utĂĄna?
â Van-e valakinek olyan kĂ©pe, ahovĂĄ oda tudnĂĄ kĂ©pzelni, hogy az illetĆ Ă©ppen a Nem tudhatom... cĂmƱ versben megfogalmazott vagy ahhoz hasonlĂł gondolatokon Ă©s formĂĄban tƱnĆdik?
â Melyik kĂ©phez nem rendelhetĆ, miĂ©rt?
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆzetes tudĂĄs elĆhĂvĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis, csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : közös megbeszélés
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 2 5
2. lépés: 2. feladat
30. oldal
10 PERC
T/2.
1. Vitassåtok meg a kérdéseket!
â Hol szoktunk nyilvĂĄnosan beszĂ©lni?â Hol szoktunk nyilvĂĄnos beszĂ©det hallani?â Mit akar elĂ©rni a beszĂ©lĆ? (Mi a szĂĄndĂ©ka?)â Milyen a jĂł szĂłnok?â El tudnĂĄtok-e kĂ©pzelni RadnĂłti Nem tudhatom... cĂmƱ versĂ©t szĂłnoklatkĂ©nt? MiĂ©rt igen? MiĂ©rt
nem?â NĂ©zzĂ©tek meg az alĂĄbbi ĂĄbrĂĄkat! TöltsĂ©tek ki a fenti kĂ©rdĂ©sek alapjĂĄn! EzutĂĄn beszĂ©ljĂ©tek meg
csoportonkĂ©nt a feladatot, majd összegezzĂ©tek a munkĂĄtokat, Ă©s tegyetek javaslatot arra, hogy mi kerĂŒljön a tĂĄblĂĄra!
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Az elsĆ lĂ©pĂ©sben vĂ©gzett munka tudatosĂtĂĄsa, elmĂ©lyĂtĂ©se ĂrĂĄsban. A cĂ©l kĂ©t szövegfajtĂĄrĂłl (val-lomĂĄs Ă©s meggyĆzĂ©s) valĂł tudĂĄs elĆhĂvĂĄsa Ă©s elmĂ©lyĂtĂ©se, mely egyrĂ©szt összekapcsolja az elĆzĆ Ăłra anyagĂĄt a jelenlegivel, mĂĄsrĂ©szt elĆkĂ©szĂti a SzĂłzat befogadĂĄsĂĄt.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegséma felismerése, szövegalkotås
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegértés, feladatmegoldås
2 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
2. Olvasd el fi gyelmesen az alåbbi szövegeket, majd oldd meg a feladatokat!
A) szöveg:
Nekem elmondhatatlan örömöt jelent, ha talĂĄlkozhatom a barĂĄtaimmal. Sokszor csak hĂŒlyĂ©skedĂŒnk, viccelĆdĂŒnk vagy csak ĂŒldögĂ©lĂŒnk, hallgatunk, mĂĄskor meg ordĂtozunk, focizunk. Ilyenkor minden mĂĄst elfelejtek, megszƱnik egy kicsit az Ă©n vilĂĄgom. EgyĂŒtt lenni egĂ©szen mĂĄs, mint egyedĂŒl. Nem tudom, mi lenne velem nĂ©lkĂŒlĂŒk. Csak ĂŒlnĂ©k otthon vagy kĂłszĂĄlnĂ©k a telepen.
B) szöveg:
Keress barĂĄtokat! BarĂĄtok nĂ©lkĂŒl olyan, mint vadkörtefĂĄnak lenni egy rĂ©t közepĂ©n. Mennyivel mĂĄs az erdĆ! RejtĂ©lyes, izgalmas, fel kell fedezni. Magadat is meg a többieket is. Ha barĂĄtod van, sokkal többet tudsz meg magadrĂłl is, hiszen tanĂĄcsot adnak, kritizĂĄlnak, kinevetnek, megvigasztalnak, meg-viccelnek, bevĂĄlasztanak a jĂĄtĂ©kba. Ăs neked mindig vĂĄlaszolnod kell ezekre. Megtanulod, mikor Ă©s hogyan viselkedj; mi fĂĄj, mit bĂrsz elviselni. Vagy inkĂĄbb otthon akarsz kuksolni?
a) VĂ©lemĂ©nyed szerint azonos-e a kĂ©t szöveg tĂ©mĂĄja? Miben hasonlĂtanak, miben kĂŒlönböznek?
â A) szöveg tĂ©mĂĄja:â B) szöveg tĂ©mĂĄja:â HasonlĂłsĂĄg:â KĂŒlönbsĂ©g:
b) Gondolj ki egy-egy konkrĂ©t szituĂĄciĂłt, ahol el lehetne mondani vagy le lehetne Ărni ezeket a szö-vegeket! Ki mondanĂĄ, kinek, milyen alkalombĂłl, milyen helyzetben?
â SzituĂĄciĂł az A) szöveghez:â SzituĂĄciĂł a B) szöveghez:
c) Mi a szĂĄndĂ©ka a szöveg beszĂ©lĆjĂ©nek?
d) HĂșzd alĂĄ a helyesnek ĂtĂ©lt vĂĄlaszt!
â A) szöveg: meg akar gyĆzni valamirĆl; elbeszĂ©l egy törtĂ©netet; leĂr egy ĂĄllapotot; vallomĂĄst teszâ B) szöveg: köszönteni akar; elĂtĂ©l; vallomĂĄst tesz; meg akar gyĆzni
e) Indokold vĂĄlasztĂĄsodat a szövegbĆl vett pĂ©ldĂĄkkal! Lehet idĂ©zet is, sajĂĄt megfogalmazĂĄs is.
â A) szöveg:â B) szöveg:
f) Alkoss nĂ©hĂĄny mondatos vallomĂĄst, illetve meggyĆzĆ beszĂ©det megfi gyelĂ©seid alapjĂĄn tetszĆle-ges tĂ©mĂĄban! PĂ©ldĂĄul: iskolai bĂŒfĂ©; ĂŒltetĂ©s; a virĂĄgok szĂ©psĂ©ge; verekedĂ©s; a tanterem rendje/ren-detlensĂ©ge/otthonossĂĄga. KĂ©pzeld el a szövegfajtĂĄhoz illĆ szituĂĄciĂłt!
â VallomĂĄs:â MeggyĆzĂ©s:
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 2 7
JELENTĂSTEREMTĂS4. lĂ©pĂ©s: 3. feladat
15 PERC
Szövegrekonstrukció
3. lépés
5 PERC
MEGOLDĂS:a)
MindkĂ©t szöveg tĂ©mĂĄja a barĂĄtsĂĄg. HasonlĂłsĂĄg a tĂ©ma, kĂŒlönbsĂ©g a nyelvhasznĂĄlat, mondatszer-kesztĂ©s, szĂĄm, szemĂ©ly stb.
c)
â A) szöveg: vallomĂĄst tesz; B) szöveg: meg akar gyĆzni.â A) szöveg: egyes szĂĄm elsĆ szemĂ©lyben beszĂ©l, nincs közvetlen megszĂłlĂtottja, Ă©rzĂ©seit fogal-
mazza meg; B) szöveg: ĂĄltalĂĄnos Ă©rvĂ©nyƱ tanĂĄcsokat fogalmaz meg, megszĂłlĂtottja egy szemĂ©ly (egyes szĂĄm mĂĄsodik szemĂ©ly) vagy közössĂ©g, meg akar gyĆzni: lehetĆsĂ©geket vet fel.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
NĂ©hĂĄny egyĂ©ni szöveg meghallgatĂĄsa utĂĄn beszĂ©ljĂŒk meg a megoldĂĄsokat. Ha több idĆ kellett a megoldĂĄshoz, akkor szedjĂŒk be, javĂtsuk ki Ă©s a következĆ Ăłra elejĂ©n Ă©rtĂ©keljĂŒk röviden; vagy csak javĂtsuk ki az egyĂ©rtelmƱ feladatokat, a szövegalkotĂĄsokat pedig ĂrĂĄsban, egyĂ©nileg Ă©rtĂ©keljĂŒk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : koncentrĂĄciĂł
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : ellenĆrzĂ©s
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą A feladat cĂ©lja, hogy a SzĂłzat feldarabolt, összekevert rĂ©szeibĆl a tanulĂłk csoportonkĂ©nt közös munkĂĄval megalkossanak egy koherensnek tartott szöveget. Nem a SzĂłzat rekonstrukciĂłja a cĂ©l!
âą Kiosztjuk csoportonkĂ©nt kĂ©t versszakos egysĂ©gekre felvĂĄgva a SzĂłzat szövegĂ©t. ĂllĂtsĂĄk sorba a rĂ©szeket! A csoport kĂ©pessĂ©gei szerint lehet versszakonkĂ©nt vagy a szerkezet alapjĂĄn a versszakok
2 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
5. lépés: 4. feladat
33. oldal
10 PERC
T/3.
Ismeretek rendszerezése
sorrendjĂ©ben (2, 3, 2, 2, 3, 2) feldarabolni vagy variĂĄlni valamennyit. A feladat kitƱnĆ alkalmat adhat az egyĂŒttmƱködĂ©s fejlesztĂ©sĂ©re, a tanulĂłk ezen kĂ©pessĂ©gĂ©nek megismerĂ©sĂ©re, Ăgy kiindu-lĂłpont lehet a kĂ©sĆbbi csoportbontĂĄshoz.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentråció, kooperåció, szövegkohézió fel-ismerése
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n vagy homogĂ©n csoportok
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : rekonstrukciĂł
E s z k ö z ö k : a Szózat szövege feldarabolva
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
BeszĂ©ljĂŒk meg a tapasztalatokat! Aki meg tudja fogalmazni, miĂ©rt nem tudta rekonstruĂĄlni a szöveget, azt jutalmazzuk! Nem baj, ha nem sikerĂŒl a feladat. TekintsĂŒk tapasztalatszerzĂ©snek. A megbeszĂ©lĂ©s alapjĂĄn kĂ©szĂtsĂŒnk fogalomtĂĄblĂĄt, hasonlĂtsuk össze ebben a meggyĆzĂ©st a vallo-mĂĄssal, vagyis foglaljuk össze az Ăłra tanulsĂĄgait.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, elvonatkoztatås képessége
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : megbeszélés
E s z k ö z ö k : tĂĄbla, ĂrĂĄsvetĂtĆ, fogalomtĂĄbla
3. Milyen szövegfajta a SzĂłzat? MeggyĆzĆ beszĂ©d (szĂłnoklat) vagy vallomĂĄs? MiĂ©rt? GyƱjtsĂŒk össze a fogalomtĂĄblĂĄba a megadott szempontok szerint! Mi okozott nehĂ©zsĂ©get a szö-
vegalkotĂĄsban, mi segĂtett?
SZĂVEGFAJTAMEGSZĂLĂ-
TOTTHANGNEM BESZĂLĆ SZĂNDĂKA
JELLEMZĆ IGEALAKOK
VALLOMĂS
MEGGYĆZĂS
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 2 9
6. lĂ©pĂ©s: 5â6. feladat
33. oldal
3 PERC
T/4â5.
MEGOLDĂS:
SZĂVEGFAJTAMEGSZĂLĂ-
TOTTHANGNEM BESZĂLĆ SZĂNDĂKA
JELLEMZĆ IGEALAKOK
VALLOMĂS közvetlenĂŒl nincs, önmaga
bensĆsĂ©ges, szemĂ©lyes
E/1. Ă©rzelmek megfogalma-zĂĄsa, gondola-tok megvallĂĄsa
kijelentĆ
MEGGYĆZĂS E/2. v. T/2. buzdĂtĂł E/1., egy közössĂ©g tagja-kĂ©nt, hagyo-mĂĄny tovĂĄbb-adĂłjakĂ©nt
meggyĆzĂ©s, a hallgatĂł akara-tĂĄnak befolyĂĄ-solĂĄsa
felszĂłlĂtĂł
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A kĂ©t feladat közĂŒl csak az egyiket kell elkĂ©szĂteni.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : kreativitĂĄs vagy Ășj ismeret alkalmazĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegalkotås vagy szövegértés
4. KĂ©szĂtsetek vallomĂĄst vagy szĂłnoklatot a kĂ©szĂŒlĆ projektetekbe a kitalĂĄlt orszĂĄg törtĂ©netĂ©-nek, mĂșltjĂĄnak megfelelĆen!
5. Vallomås vagy szónoklat az alåbbi szöveg? Példåkkal is indokold döntésed!
A hivatalos hazĂĄban, a törtĂ©nelmi hazĂĄban, a cĂmeres Ă©s törvĂ©nyhĂĄzas, a rendĆrös Ă©s katonĂĄs, a lobogĂłs Ă©s jelszavas hazĂĄban mindig, Ășjra, egyre makacsabbul, egyre fĂĄjdalmasabb fi gyelemmel, kitartĂĄssal, gyöngĂ©dsĂ©ggel Ă©s elnĂ©zĂ©ssel kell megkeresni az igazi hazĂĄt, amely talĂĄn a nyelv, talĂĄn a gyermekkor, talĂĄn egy utca, melyet platĂĄnok szegĂ©lyezhetnek, talĂĄn egy kapualj, ahol ĂĄlltam valami-kor, s egy dallamot hallgattam, mely az emeleti lakĂĄs nyitott ablakĂĄn ĂĄt szĂĄllongott a vilĂĄgba, talĂĄn ez a szĂł: âesthajnal!...â Mindig keresem ezt a hazĂĄt, annĂĄl makacsabb szeretettel Ă©s fi gyelemmel, ahogy a mĂĄsik, a hivatalos Ă©s törtĂ©nelmi, a cĂmeres Ă©s lobogĂłs, elfedi elĆlem.
(MĂĄrai SĂĄndor: Haza)
3 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
RĂHANGOLĂDĂS7. lĂ©pĂ©s
34. oldal
5 PERC
T/6.
A SzĂłzat meghallgatĂĄsa
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A vers meghallgatĂĄsa utĂĄn a tanulĂłk olvassĂĄk is el a szöveget. BeszĂ©lgessĂŒnk arrĂłl, hogyan hatott rĂĄjuk.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallås utåni szövegértés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szöveg meghallgatåsa
E s z k ö z ö k : magnetofon, CD-lejåtszó
6. IsmerkedjĂŒnk meg a verssel!
VĂRĂSMARTY MIHĂLY: SZĂZAT
HazĂĄdnak rendĂŒletlenƱlLĂ©gy hĂve, oh magyar;BölcsĆd az s majdan sĂrod is,Mely ĂĄpol s eltakar.
A nagy vilĂĄgon e kivƱlNincsen szĂĄmodra hely;Ăldjon vagy verjen sors keze:Itt Ă©lned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszorApåid vére folyt;Ez, melyhez minden szent nevetEgy ezred év csatolt.
Itt kĂŒzdtenek honĂ©rt a hĆsĂrpĂĄdnak hadai;Itt törtek össze rabigĂĄtHunyadnak karjai.
SzabadsĂĄg! itten hordozĂĄkVĂ©res zĂĄszlĂłidat,S elhulltanak legjobbjainkA hosszu harc alatt.
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 3 1
Ăs annyi balszerencse közt,Oly sok viszĂĄly utĂĄn,Megfogyva bĂĄr, de törve nem,Ăl nemzet e hazĂĄn.
S nĂ©pek hazĂĄja, nagy vilĂĄg!HozzĂĄd bĂĄtran kiĂĄlt:âEgy ezred Ă©vi szenvedĂ©sKĂ©r Ă©ltet vagy halĂĄlt!â
Az nem lehet, hogy annyi szĂvHiĂĄban onta vĂ©rt,S keservben annyi hƱ kebelSzakadt meg a honĂ©rt.
Az nem lehet, hogy Ă©sz, erĆ,Ăs oly szent akaratHiĂĄba sorvadozzanakEgy ĂĄtoksĂșly alatt.
MĂ©g jĆni kell, mĂ©g jĆni fogEgy jobb kor, mely utĂĄnBuzgĂł imĂĄdsĂĄg epedezSzĂĄz ezrek ajakĂĄn.
Vagy jĆni fog, ha jĆni kell,A nagyszerƱ halĂĄl,Hol a temetkezĂ©s fölöttEgy orszĂĄg vĂ©rben ĂĄll.
S a sĂrt, hol nemzet sƱlyed el,NĂ©pek veszik körƱl,S az ember milliĂłinakSzemĂ©ben gyĂĄszköny Ʊl.
LĂ©gy hĂve rendĂŒletlenƱlHazĂĄdnak, oh magyar:Ez Ă©ltetĆd, s ha elbukĂĄl,HantjĂĄval ez takar.
A nagy vilĂĄgon e kivƱlNincsen szĂĄmodra hely;Ăldjon vagy verjen sors keze:Itt Ă©lned, halnod kell.
1836
3 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS8. lĂ©pĂ©s: 7â8. feladat
35. oldal
5 PERC
T/7â8.
A cĂm jelentĂ©se, a vers hangneme
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k : lehetĆleg tartsuk be a kĂ©rdĂ©sek sorrendjĂ©t
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : Ă©rzĂ©kenysĂ©g erĆsĂtĂ©se
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés, jegyzetelés
7. A SzĂłzat cĂme, hangneme Ă©s verselĂ©se
a) Mi a közös formai jellegzetessĂ©ge a következĆ szavaknak?
szózat, hangzat, igézet, hålózat, råcsozat, erezet
b) Mit jelent a szĂłzat? Fogalmazzuk meg többfĂ©lekĂ©ppen! A legtalĂĄlĂłbbakat ĂrjĂĄtok le!
MEGOLDĂS:a) a kĂ©pzĆ/utolsĂł szĂłtag
b) Az ĂrtelmezĆ kĂ©ziszĂłtĂĄr szerint: vĂĄl ĂŒnnepĂ©lyes ĂĄllam- vagy kormĂĄnyfĆi nyilatkozat vmely orszĂĄgos ĂŒgyben; irod fi gyelmeztetĆ, intĆ beszĂ©d, illetve ilyen költĆi megnyilatkozĂĄs; rĂ©g irod szĂł, beszĂ©d, illetve zenei vagy emberi hang.
8. Milyen a vers hangulata? Több megoldås van! Vålaszodat indokold!
biztatĂł, buzdĂtĂł, csalĂłdott, vidĂĄm, keserƱ, lemondĂł, lelkesĂtĆ, ĂŒnnepĂ©lyes, zord
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 3 3
9. lépés: 9. feladat
36. oldal
10 PERC
T/9.
Versforma; forma Ă©s hangnem
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Mivel az idĆmĂ©rtĂ©kes verselĂ©s mĂĄr ismert a PoĂ©tai iskolĂĄbĂłl, ezĂ©rt elĆhĂvhatjuk az ismereteket szĂłban is. A feladatlapon emlĂ©keztetĆĂŒl szerepel.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : ismeret alkalmazĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, påros
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : feladatmegoldĂĄs
9. Hogyan fĂŒgg össze a vers formĂĄja Ă©s hangneme?
a) FigyeljĂŒk meg a SzĂłzat versformĂĄjĂĄt!
versszakok sorszĂĄma:sorok hosszĂșsĂĄga:ritmusa:
A ritmus megĂĄllapĂtĂĄsĂĄhoz vizsgĂĄljuk meg az elsĆ versszakot!
Ha-zĂĄd-nak-ren-dĂŒ-let-le-nƱlLĂ©gy-hĂ-ve,-oh-ma-gyar;Böl-csĆd-az s-maj-dan-sĂ-rod-is,Mely-ĂĄ-pol s-el-ta-kar.
b) ElevenĂtsĂŒk fel, amit az idĆmĂ©rtĂ©kes verselĂ©srĆl tanultunk. JelöljĂŒk meg a hosszĂș (jele: â) Ă©s a rövid (jele: âȘ) szĂłtagokat! A SzĂłzatban kĂ©tfĂ©le verslĂĄb fordul elĆ: a jambus (egy rövid, egy hosszĂș szĂłtag) Ă©s a spondeus (kĂ©t hosszĂș szĂłtag; ennek nincs dallama, azaz sem ereszkedĆ, sem emel-kedĆ lejtĂ©sƱ, mert a verslĂĄbat alkotĂł szĂłtagoknak egyforma az idĆtartamuk).
c) Olvassuk hangosan, a ritmust kiemelve, eltĂșlozva (akĂĄr az Ă©rtelem rovĂĄsĂĄra) a szöveg egy-egy rĂ©szletĂ©t!
d) Hogyan fĂŒgg össze a vers hangulata (buzdĂtĂł szĂĄndĂ©ka) a versformĂĄval? Fogalmazd meg egy-kĂ©t mondatban!
3 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
10. lĂ©pĂ©s: 10â11. feladat
37. oldal
15 PERC
T/10â11.
A szöveg retorikai eszközei
MEGOLDĂS:b) Versforma: nĂ©gysoros, fĂ©lrĂmes (x a x a), hat- Ă©s nyolcszĂłtagos pattogĂł jambikus sorok (angol-
skĂłt balladaforma, Chevy Chase-strĂłfa, ezt nem kell megtanĂtani, legfeljebb annyit, hogy nem Vörösmarty talĂĄlmĂĄnya).
d) A forma minden elemĂ©ben: rövid strĂłfĂĄk Ă©s sorok, a vĂĄrakozĂĄst, nyugtalansĂĄgot, diszharmĂł-niĂĄt keltĆ fĂ©lrĂm, az emelkedĆ dallamĂș verslĂĄb Ă©lĂ©nkĂtĆ hatĂĄsĂĄval megerĆsĂti a tartalomban, szerkesztĂ©sben kifejezett buzdĂtĂĄst, kitartĂĄsra ösztönzĆ lelkesĂtĂ©st.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A 10. feladatot oldjĂĄk meg önĂĄllĂłan a tanulĂłk. Ha szĂŒksĂ©gĂŒk van a szöveg megĂ©rtĂ©sĂ©hez segĂtsĂ©g-re, termĂ©szetesen adjuk meg. BeszĂ©ljĂŒk meg a megoldĂĄsokat, Ă©s erĆsĂtsĂŒk meg azt a tudĂĄst, hogy a SzĂłzat Ă©rvrendszere eurĂłpai Ă©s magyar kulturĂĄlis hagyomĂĄnyokat folytat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazåsa, intertextualitås felismerése
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni vagy påros
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : szövegek âolvasĂĄsaâ
10. A Szózat retorikai eszközei Olvasd el az alåbbi idézeteket, majd oldd meg a feladatokat!
Nem törhettek meg a bajoktól, ó bajtårsak, hiszen mår sokkal nagyobb veszedelmeket is elviseltetek.
(Vergilius Aeneise nyomĂĄn)
Elfussunk? Nincs hovå. Sehun måsutt Magyarorszågot meg nem talåljuk, senki a maga orszågåból ba-råtsågunkért ki nem mégyen, hogy minket helyeztessen belé. Az mi nemes szabadsågunk az ég alatt sehun sincs, hanem Pannoniåban. Hic nobis vel vincendum vel moriendum est.1
(ZrĂnyi MiklĂłs: Az török ĂĄfi um ellen valĂł orvossĂĄg)
a) HĂșzd alĂĄ a ZrĂnyi-idĂ©zetben azt a mondatot, amely a szöveg leglĂ©nyegesebb, összefoglalĂł gondo-lata (ezt tĂ©telmondatnak nevezzĂŒk), Ă©s a szöveg ezt az ĂĄllĂtĂĄst fejti ki, Ă©rvel mellette.
1 Itt nekĂŒnk vagy gyĆznĂŒnk, vagy meghalnunk kell.
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 3 5
b) Milyen kötĆszĂłval tudod a szöveg utolsĂł mondatĂĄt összekapcsolni az elĆzĆekkel?
c) Fogalmazd meg az âItt nekĂŒnk vagy gyĆznĂŒnk, vagy meghalnunk kellâ ĂĄllĂtĂĄs mellett felhozott indokokat, Ă©rveket!
d) Vesd össze a két idézetet! Hogyan utalnak egymåsra?
e) Keresd meg a SzĂłzatban azokat a sorokat, amelyek egybecsengenek az âItt nekĂŒnkâŠâ mondat-tal! Figyeld meg, hol helyezkednek el! Mi az elhelyezkedĂ©s szerepe, hatĂĄsa?
MEGOLDĂS:a) â Itt nekĂŒnk vagy gyĆznĂŒnk, vagy meghalnunk kell. â HĂvjuk fel a fi gyelmet a vĂĄlasztĂĄsi lehe-
tĆsĂ©gek Ă©rvelĆ erejĂ©re!
b) EzĂ©rt, tehĂĄt; ismĂ©teljĂŒk, hogy a viszony magyarĂĄzĂł. El lehet jĂĄtszani azzal, hogy a tĂ©telmon-datot a szöveg elejĂ©re helyezzĂŒk, s Ăgy is beillesztjĂŒk a kötĆszĂłt (hiszen), Ăgy ismĂ©teljĂŒk a magyarĂĄzĂĄs logikĂĄjĂĄt. Ezt esetleg differenciĂĄlĂł feladatnak is ki lehet adni.
c) â Nincs hova menni; â MagyarorszĂĄgot mĂĄshol nem talĂĄljuk; â a kedvĂŒnkĂ©rt senki nem mond le a sajĂĄt hazĂĄjĂĄrĂłl; â csak itt lehetĂŒnk szabadok.
d) Nem törhettek meg a bajoktĂłl = Elfussunk? ki kell tartani a vĂ©gsĆkig = itt gyĆznĂŒnk kell vagy vĂ©gĂŒnk, mĂĄs esĂ©ly nincs
e) âItt Ă©lned, halnod kellâ, âEgy ezredĂ©vi szenvedĂ©s / KĂ©r Ă©ltet vagy halĂĄltâ = Vergilius is! BeszĂ©l-jĂŒnk arrĂłl is, mit jelenthet az idĂ©zĆjel.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
InnentĆl minden tanulĂłpĂĄr csak egy feladatot old meg, de a feladatokat közösen Ă©rtelmezzĂŒk a munka elĆtt. A nĂ©gy feladatot (A, B, C, D) tehĂĄt egyidejƱleg vĂ©gezzĂŒk.
11. OldjĂĄtok meg a feladatokat!
A) GyƱjtsd össze azokat az Ă©rveket, melyek alĂĄtĂĄmasztjĂĄk az âItt Ă©lned, halnod kellâ parancsot!
ĂRVEK:
B) Melyik a legerĆsebb Ă©rv, Ă©s hol helyezkedik el? Foglald össze az ehhez a sorpĂĄrhoz vezetĆ Ă©s az ebbĆl indĂtott gondolatmenetet!
a) A legerĆsebb Ă©rv:
b) A megelĆzĆ gondolatmenet:
c) A rĂĄ következĆ gondolatmenet:
3 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
C) Nemcsak az Ă©rvek, hanem a stĂlus, a mondatok kapcsolĂłdĂĄsĂĄnak mikĂ©ntje is a meggyĆzĂ©s esz-köze. A SzĂłzat (mint az elĆzĆ feladatok is mutattĂĄk) igen hatĂĄrozott logikĂĄjĂș. MĂ©g nyilvĂĄnvalĂłbbĂĄ vĂĄlik ez, ha minden lehetsĂ©ges ponton beillesztjĂŒk a megfelelĆ kötĆszĂłt (pl. hiszen, ezĂ©rt, tehĂĄt, tudniillik). Figyeld meg, hogyan vĂĄltakozik a magyarĂĄzĂł Ă©s a következtetĆ viszony! Jelöld az is-mert mĂłdon (magyarĂĄzĂł: ; következtetĆ: )!
D) Nemcsak tartalmĂĄban, hanem stĂlusĂĄban (a nyelvhasznĂĄlatban, a szavak, mondatok elrendezĂ©sĂ©-ben) is rejlik az Ă©rvelĂ©s hatĂĄsa. A következĆ feladatok ezt vizsgĂĄljĂĄk.
a) GyƱjtsd ki a pårhuzamokat!
b) GyƱjtsd ki az ellentéteket!
c) GyƱjtsd ki az ismĂ©tlĂ©seket! (Mondatszerkezet is ismĂ©tlĆdhet.)
MEGOLDĂS:A)
ĂRVEK:1. BölcsĆd, sĂrod (ĂĄpol, eltakar)2. A nagy vilĂĄgon e kĂvƱl / Nincsen szĂĄmodra hely;3. Ez a föld melyen annyiszor / ApĂĄid vĂ©re folyt4. Itt kĂŒzdtenek honĂ©rt5. Itt törtek össze rabigĂĄt6. SzabadsĂĄg! / Itten hordozĂĄk / VĂ©res zĂĄszlĂłidat7. S elhulltanak legjobbjaink8. Ăl nemzet e hazĂĄn9. Egy ezredĂ©vi szenvedĂ©s (összefoglalĂł, ismĂ©tlĆ Ă©rv)10. Az nem lehet, hogy annyi szĂv11. Az nem lehet, hogy Ă©sz, erĆ12. Ez Ă©ltetĆd,âŠ.13. A nagy vilĂĄgon e kĂvĂŒlâŠ
Ugyanoda tér vissza az érvelés, ahonnan elindult, ezzel is fokozva a hatåst, s vålik megfelleb-bezhetetlen erkölcsi paranccså azok szåmåra is, akik nem értenek egyet azzal, hogy az egész életet egyetlen orszågban kell leélni.
B)
a) Egy ezredĂ©vi⊠â a felezĆponton.
b) MegelĆzĆ gondolatmenet: Itt szĂŒlettĂ©l, itt fognak eltemetni, itt van a helyed, ezĂ©rt a földĂ©rt adtĂĄk Ă©letĂŒket Ćseink, itt haltak, akik a hĂrĂŒnket növeltĂ©k, itt foglalt hont ĂrpĂĄd, itt harcoltak a Hunyadiak, itt ĂĄldoztĂĄk Ă©letĂŒket sokan a szabadsĂĄgĂ©rt (pl. RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc), Ă©s mind-ez nem volt hiĂĄbavalĂł, hiszen Ă©l a nemzet.
c) RĂĄ következĆ gondolatmenet: Nem lehet hiĂĄbavalĂł a szenvedĂ©s, nem veszhet kĂĄrba mindaz az erĆ, Ă©rtelem, akarat, melyet a hazĂĄĂ©rt ĂĄldoztak, ezĂ©rt kell, hogy jobb kor következzen, s ha esetleg mĂ©gis elveszĂŒnk, ez megrendĂtĆ lesz mĂĄs nĂ©pek, a vilĂĄg egĂ©szĂ©nek a szĂĄmĂĄra. TehĂĄt cselekedj, hiszen itt Ă©lsz, ez a hazĂĄd (Ă©ltetĆd, hantjĂĄval ez takar).
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 3 7
REFLEKTĂLĂS11. lĂ©pĂ©s
5 PERC
ĂsszegzĂ©s
C) 2â4. sor
D)
a) pl. mondatszerkesztĂ©si pĂĄrhuzamok a keretversszakokban: âAz nem lehetâŠâ
b) pl. Ă©lned â halnod, bölcsĆ â sĂr, âMĂ©g jĆni fogâŠâ
c) hangok, szavak, szĂłszerkezetek, sorok
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
BeszĂ©ljĂŒk meg a megoldĂĄsokat! HĂĄzi feladat a SzĂłzat megtanulĂĄsa (nem a következĆ ĂłrĂĄra).
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szintetizĂĄlĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
RĂHANGOLĂDĂS12. lĂ©pĂ©s: 12. feladat
40. oldal
5 PERC
T/12.
Tårgyak régen és ma
A NYELV RĂGEN ĂS MA: A NYELVI VĂLTOZĂS
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą A tanĂĄr A PĂĄl utcai fi ĂșkbĂłl Ă©s a KincskeresĆ kisködmönbĆl ismerhetĆ szavakat soroljon fel. A ta -nulĂłk prĂłbĂĄljĂĄk meg kitalĂĄlni, mely regĂ©nyekben talĂĄlkoztak mĂĄr ezekkel a szavakkal, Ă©s mit jelentettek.
âą Az ezt követĆ kĂ©rdĂ©seknĂ©l ĂŒgyeljĂŒnk, hogy a megfelelĆ sorrendben tegyĂŒk fel Ćket. A sorrend a következĆ:â Hogyan vĂĄltoztak meg a tĂĄrgyak kb. 100 Ă©v alatt?â Hogyan vĂĄltozott a tĂĄrgyak neve ezalatt?â A tĂĄrgyakon kĂvĂŒl mi mĂĄs vĂĄltozott meg?â A tĂĄrgyak nevĂ©n kĂvĂŒl mi vĂĄltozott mĂ©g a nyelvben?
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : emlékezet, szókincs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
12. BeszĂ©lgessĂŒnk arrĂłl, hogyan vĂĄltozik a nyelv!
a) EmlĂ©kszel mĂ©g ezekre a szavakra? Ha ismerĆsek, honnan?
â verkli, lĂłvasĂșt, zsebtintatartĂł, krajcĂĄr, mĂ©ta, törökmĂ©z, szĂnhĂĄzi gukker, diĂĄkabrak â inas, garas, palavesszĆ, boglyakemence, körtemuzsika, Ă©gbelĂĄtĂł, ködmön
b) Ezek közĂŒl a tĂĄrgyak, dolgok közĂŒl melyiket nem hasznĂĄljuk mĂĄr napjainkban?
c) Melyiknek adtunk azĂłta mĂĄs nevet?
d) KĂ©pzeld el azt az iskolĂĄt, ahova a nagyszĂŒleid, dĂ©dszĂŒleid jĂĄrtak. Sorold fel, mi vĂĄltozott azĂłta: mi nem volt mĂ©g akkor, ami most van, Ă©s mi nincs mĂĄr ma, ami akkor volt.
e) Sok szĂł kiveszett a nyelvbĆl, sok tĂĄrgy, fogalom Ășj nevet kapott. Szerinted mi vĂĄltozott mĂ©g?
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 3 9
JELENTĂSTEREMTĂS13. lĂ©pĂ©s: 13. feladat
40. oldal
5 PERC
T/13.
RĂ©gi szövegek összehasonlĂtĂĄsa
MEGOLDĂS:a) A PĂĄl utcai fi Ășk; KincskeresĆ kisködmön.
b) palavesszĆ, boglyakemence, tintatartĂł, lĂłvasĂșt, verkli, inas
c) gukker â tĂĄvcsĆ, Ă©gbelĂĄtĂł â tĂĄvcsĆ, grund â tĂ©r
d) Nem volt ĂrĂĄsvetĂtĆ, projektor, videĂł, tv; egy tanĂĄr egyszerre több osztĂĄlyt tanĂtott, nĆk nem lehettek tanĂtĂłk, az iskolaĂ©pĂŒlet kisebb volt Ă©s kevesebb terem volt benne stb.
e) Ne csak Ășj tĂĄrgyak (pl. szĂĄmĂtĂĄstechnikĂĄval kapcsolatosak) kerĂŒljenek elĆ, hanem pl. iskolai szleng, rĂ©gies ragozĂĄs, nyelvjĂĄrĂĄsi hangok, jelentĂ©svĂĄltozĂĄs pl. telefonnal â lĂĄsd tĂĄrcsĂĄzĂĄs stb.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Olvastassuk el a tanulĂłkkal a kĂ©t szöveget, majd vĂĄlaszoljanak a kĂ©rdĂ©sekre. A Kölcsey-szöveg feldolgozĂĄsa sorĂĄn, amikor a rĂ©gies formĂĄkat tĂĄrgyaljuk, Ă©rdemes mondatrĂłl mondatra felolvas-tatni az archaikus alakokat, mielĆtt csoportosĂtjĂĄk Ćket. A szövegek alatt a szerzĆk neve ne legyen feltĂŒntetve, mert mĂĄr annak alapjĂĄn is rögtön meg lehet mondani, melyik ĂrĂłdott korĂĄbban.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegolvasås nyelvi célra
13. Olvasd el az alĂĄbbi kĂ©t szöveget: mindkettĆ a szerzĆnek az anyanyelvĂ©hez fƱzĆdĆ viszonyĂĄ-rĂłl szĂłl valamilyen mĂłdon.
MAGYARUL: Az a tĂ©ny, hogy anyanyelvem magyar, Ă©s magyarul beszĂ©lek, gondolkozom, Ărok, Ă©letem legnagyobb esemĂ©nye, melyhez nincs foghatĂł. Nem kĂŒlsĆsĂ©ges valami, mint a kabĂĄtom, mĂ©g olyan sem, mint a testem. Fontosabb annĂĄl is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erĆs-e vagy gyönge. MĂ©lyen bennem van, a vĂ©rem csöppjeiben, idegeim dĂșcĂĄban2, metafi zikai3 rejtĂ©lykĂ©nt. Ebben az egyedĂŒlvalĂł Ă©letben csak Ășgy nyilatkozhatom meg igazĂĄn. Naponta sokszor gondolok erre. Ăpp any-nyiszor, mint arra, hogy szĂŒlettem, Ă©lek Ă©s meghalok.
[ ............................................... : ĂbĂ©cĂ© a nyelvrĆl Ă©s lĂ©lekrĆl]
2 idegdĂșc: az idegsejteknek idegszĂĄlakkal összekapcsolt csoportja3 metafi zikai: tapasztalaton tĂșli, Ă©rzĂ©keinkkel fel nem foghatĂł
4 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
14. lépés: 14. feladat
41. oldal
10 PERC
T/14.
Nyelvi kĂŒlönbsĂ©gek
Teljes birtokĂĄban lenni a nyelvnek, melyet a nĂ©p beszĂ©l: ez az elsĆ s elengedhetetlen feltĂ©tel. De erre mĂ©g nem elĂ©g azon nyelvismeret, mely dajkĂĄnk karjai közt reĂĄnk ragadt; s azt hinni, hogy gyermek-kori nyelvĂŒnkkel az Ă©let Ă©s tudomĂĄny legmagosb s legtitkosb tĂĄrgyait is tisztĂĄn s erĆben elĆadhatjuk, nevetsĂ©ges elbizottsĂĄg. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy beszĂ©ded hibĂĄtlanĂșl zengjen ajkaidrĂłl; hanem arra is, hogy kedves hajlĂ©konysĂĄggal, gazdag vĂĄltozĂ©konysĂĄggal, tisztĂĄn kinyomva, s szĂvre Ă©s lĂ©lekre erĆben munkĂĄlva, okaidnak s Ă©rzelmeidnek akaratodtĂłl fĂŒggĆ tolmĂĄcsa lehessen.
[ ................................................. : Parainesis4]
a) ĂllapĂtsd meg, melyik szöveg keletkezett rĂ©gebben!
b) Magyaråzd el egyetlen rövid mondatban, hogy honnan tudtad, melyik szöveg a régebbi!
MEGOLDĂS:Az elsĆ szöveget KosztolĂĄnyi DezsĆ, a mĂĄsodikat Kölcsey Ferenc Ărta. Akik tehĂĄt arra szavaztak, hogy a mĂĄsodik szöveg a rĂ©gebbi, helyesen gondoltĂĄk.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
HĂvjuk fel a tanulĂłk fi gyelmĂ©t arra, hogy a vĂĄltozĂĄsokrĂłl el is kell dönteniĂŒk, hogy milyen jellegƱek.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : feladatmegoldås (szövegértés)
14. Figyeld meg a Kölcsey-szöveget! MondatrĂłl mondatra vizsgĂĄld meg Ă©s hĂșzd alĂĄ, mik azok a nyelvi jelensĂ©gek, amelyek azĂłta mĂĄr
megvĂĄltoztak, Ă©s senki sem mondanĂĄ Ășgy, ahogy Kölcsey. PrĂłbĂĄld meg a rĂ©gies elemeket beso-rolni az alĂĄbbi csoportokba!
a) Furcsa, rĂ©gies mondattani szerkezetek, kötĆszavak, nĂ©vmĂĄsok:
b) Furcsa, rĂ©gies toldalĂ©kok (ne csak a toldalĂ©kot Ărd le, hanem az egĂ©sz szĂłt, amiben szerinted rĂ©-giesen van hasznĂĄlva):
4 meghatĂĄrozott szemĂ©lyhez intĂ©zett erkölcsi buzdĂtĂĄs vagy intelem
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 4 1
REFLEKTĂLĂS15. lĂ©pĂ©s: 15. feladat
42. oldal
10 PERC
T/15.
Régi szöveg mai formåban
c) RĂ©gies szavak, amelyeket ma egyĂĄltalĂĄn nem hasznĂĄlnĂĄl:
d) RĂ©gies szavak, amelyeket ma mĂĄs Ă©rtelemben, esetleg kicsit mĂĄs formĂĄban hasznĂĄlnĂĄl:
e) Milyen szĂłt hasznĂĄlnĂĄl ezek helyett?
f) Hangokat Ă©rintĆ vĂĄltozĂĄsok, pl. magĂĄnhangzĂł-rövidĂŒlĂ©s, magĂĄnhangzĂłnyĂșlĂĄs:
g) Az alĂĄbbi hĂĄrom lehetĆsĂ©g közĂŒl vĂĄlaszd ki, mit jelent a szövegben a âszĂvre Ă©s lĂ©lekre erĆsen munkĂĄlniâ kifejezĂ©s!
â magunkat bĂĄtorsĂĄgra ösztönözni, lelkĂŒnket megerĆsĂteni [1.] â mindig a szĂvĂŒnkre Ă©s a lelkĂŒnkre hallgatni, ĆszintĂ©n cselekedni [2.] â amikor beszĂ©lĂŒnk, a hallgatĂłsĂĄg Ă©rzĂ©seire, szĂvĂ©re, lelkĂ©re nagy hatĂĄssal lenni [3.]
MEGOLDĂS:a) mely, s, azon, reĂĄnk, igyekezni valamire
b) legmagosb
c) parainesis
d) elbizottsĂĄg, kinyomva
e) elbizakodottsåg, nagyképƱség; kiejtve, kimondva
f) hibĂĄtlanĂșl
g) 3.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k : bĂĄtorĂtsuk az ĂĄtalakĂtĂĄst; nem sĂ©rti az a szöveget!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, fogalmazókészség
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, esetleg påros munka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegtranszformåció
4 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
16. lépés: 16. feladat
43. oldal
5 PERC
T/16.
Ăj szöveg â rĂ©gi formĂĄban; vĂĄlaszthatĂł feladat
15. Fogalmazd ĂĄt Ășgy a szöveget, ahogy ma ĂrnĂĄ valaki. HasznĂĄld fel megfi gyelĂ©seidet az elĆzĆ feladatbĂłl! SegĂtsĂ©gĂŒl megadjuk a szöveg elejĂ©nek ĂĄtfo-
galmazĂĄsĂĄt, de nem kell ehhez ragaszkodnod, ha azt gondolod, hogy mĂĄskĂ©nt kezdenĂ©d. Ha el-kĂ©szĂŒltĂ©l, hallgassatok meg nĂ©hĂĄny vĂĄltozatot, Ă©s fi gyeljĂ©tek meg, ki mit vĂĄltoztatott a szövegen.
Az elsĆ Ă©s elengedhetetlen feltĂ©tel az, hogy... (teljes birtokĂĄban legyĂŒnk a nyelvnek, amelyet...).
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A feladatot ki lehet adni hĂĄzi feladatnak, megadva azokat a mĂĄr ismert archaikus hatĂĄsĂș szövege-ket, ahonnan âihletetâ nyerhetnek (pl. Toldi, JĂĄnos vitĂ©z). Ha hĂĄzi feladatnak adjuk, a következĆ ĂłrĂĄbĂłl mindenkĂ©ppen rĂĄ kell szĂĄnni 5-10 percet. A kĂ©rdĂ©seket a felolvasĂĄs utĂĄn kell megbeszĂ©lni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalmazókészség
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : vegyes kiscsoportok
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegtranszformåció
16. PrĂłbĂĄld meg ĂĄtĂrni az alĂĄbbi modern szöveget (egy barĂĄti e-mailt) Ășgy, mintha Kölcsey korĂĄ-ban Ărta volna egy fi atal a barĂĄtjĂĄnak.
Milyen vĂĄltoztatĂĄsokat kell alkalmaznod? Nem kell feltĂ©tlenĂŒl minden egyes mondatot ĂĄtĂŒltetned rĂ©giesre, inkĂĄbb az egĂ©sz levĂ©l lĂ©nyegĂ©t fogalmazd ĂĄt! Ha elkĂ©szĂŒltĂ©l, hallgassatok meg nĂ©hĂĄny rĂ©giessĂ© ĂĄtalakĂtott e-mailt. Vajon mitĆl lett sokkal hosszabb a szöveg?
Hellobello Esztike, mĂĄr rĂ©ges-rĂ©gen, azaz tegnap este 9 Ăłta itt vagyok Pesten, csak vizsgĂĄztam ma, kaptam egy ötöst, aminek tökre örĂŒltem, meg egy nĂ©gyest, meg beĂrattam egy hĂĄrmast. SzĂłval mikor fox te megint vizsgĂĄzni? Ăn csĂŒti dĂ©lutĂĄn, 24-Ă©n. Mikor tudunk talizni? AztĂĄn meg megint haza kell mennem egy ilyen villĂĄmlĂĄtogatĂĄsra, OTP-s ĂŒgyeimet intĂ©zni. Ăs akkor mĂ©g lesz egy vizsim jĂșni 30-ĂĄn. Ennyi. Na csĆ, jelentkezzĂ©l minĂ©l elĆbb. CsĂĄkĂł, Marcsi
â Egy ötlet a levĂ©l elkezdĂ©sĂ©hez (felhasznĂĄlhatsz egyes kifejezĂ©seket is nĂ©hĂĄny mĂĄr tanult mƱbĆl, pl. Arany JĂĄnos: Toldi, PetĆfi SĂĄndor: JĂĄnos vitĂ©z):
Kedves Eszternek barĂĄtsĂĄg csĂłkjaival!Ăm, e rövid levĂ©lkĂ©ben tudatom vĂ©led, hogy a tegnapi napon este 9 tĂĄjban Pestre megĂ©rkezĂ©k, s ma vizsgĂĄmat jeles eredmĂ©nnyel teljesĂteni nem kĂ©slekedĂ©k, mely Ă©rdemjegy felett igen nagy örömöt Ă©rzek szĂvemben.
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 4 3
17. lépés: 17. feladat
44. oldal
10 PERC
T/17.
MEGOLDĂSI LEHETĆSĂG:Nincsenek rövidĂtve a szavak, egyfajta szertartĂĄsosabb megfogalmazĂĄs: âtudatom vĂ©ledâ nem szerepel az eredetiben, csak mĂĄr maga a âtudatĂĄsâ.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A feladat cĂ©lja a nyelv vĂĄltozĂĄsainak âleleplezĂ©seâ kĂ©t, ugyanazon szövegrĆl kĂ©szĂŒlt, de kĂŒlönbö-zĆ korĂș fordĂtĂĄs összevetĂ©se rĂ©vĂ©n. ElĂ©g minden kategĂłriĂĄra nĂ©hĂĄny pĂ©ldĂĄt talĂĄlniuk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : nyelvi megformĂĄlĂĄsra valĂł koncentrĂĄlĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : összehasonlĂtĂĄs
17. Olvasd el a két szöveget!
MindkettĆ a Hamlet cĂmƱ drĂĄma ugyanazon rĂ©szĂ©nek fordĂtĂĄsa; az egyiket Arany JĂĄnos kĂ©szĂtette 1867-ben, a mĂĄsikat NĂĄdasdy ĂdĂĄm 1999-ben. Figyeld meg az eltĂ©rĂ©seket a kĂ©t szöveg között! Ho-gyan teszi modernebbĂ© a fordĂtĂĄsĂĄt NĂĄdasdy? Milyen nyelvi elemeket âcserĂ©l kiâ az Arany-szöveghez kĂ©pest? GyƱjts nĂ©hĂĄny pĂ©ldĂĄt!
a) Mondattani vĂĄltozĂĄsok
ARANY NĂDASDY
b) Ragok, szĂłalakok
ARANY NĂDASDY
c) SzĂłkincs
ARANY NĂDASDY
4 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
MEGOLDĂSI LEHETĆSĂG:a)
ARANY NĂDASDY
âhacsak önvĂ©delembĆl nem fĂșlt a vĂzbe...â âcsak akkor lehetne, ha önvĂ©delembĆl fulladt megâ
âki nem vĂ©tkesâ âaki nem vĂ©tkesâ
âHa Ćkelme nagy kisasszony nem lett volna...â âHa ez nem ĂșrinĆ lett volna...â
b)
ARANY NĂDASDY
fojtotta fullasztotta
c)
ARANY NĂDASDY
halottvizsgåló halottkém
keresztyén keresztény
önnön sajåt
bibéja probléma
ARANY FORDĂTĂSA
ELSĆ SĂRĂSĂEl szabad temetni keresztyĂ©n temetĆben egy olyan leĂĄnyt, ki maga jĂłszĂĄntĂĄbĂłl keresi az ĂŒd-vössĂ©get?
MĂSODIK SĂRĂSĂHĂĄt el azt, Ă©n amondĂł vagyok; ĂĄssuk meg neki szaporĂĄn a sĂrt; a halottvizsgĂĄlĂłk törvĂ©nyt tettek rĂĄ, s Ășgy talĂĄltĂĄk, hogy megilleti a keresztyĂ©n te-metĂ©s.
ELSĆ SĂRĂSĂHogy lehet az, hacsak önvĂ©delembĆl nem fĂșlt a vĂzbe?
NĂDASDY FORDĂTĂSA
SĂRĂSĂHogyhogy egyhĂĄzi temetĂ©st kap ez a lĂĄny, ha Ć maga destruĂĄlta1 a halĂĄlĂĄt?
CIMBORA2
Mondom, hogy azt kap, Ășgyhogy ĂĄssad a sĂrt, egy-kettĆ. A halottkĂ©m kint volt nĂĄla, Ă©s megĂĄlla-pĂtotta, hogy egyhĂĄzi temetĂ©s.
SĂRĂSĂDe az csak akkor lehetne, ha önvĂ©delembĆl ful-ladt meg.
1 SzĂł szerint: âtönkreteszâ. A sĂrĂĄsĂł valĂłszĂnƱleg a konstruĂĄl: âlĂ©trehozâ szĂłval keverte össze. (NĂĄdasdy ĂdĂĄmnak a fordĂtĂĄshoz kĂ©szĂtett jegyzete szerint.)
2 az Ășj fordĂtĂĄsban csak egy sĂrĂĄsĂł szerepel, aki a cimborĂĄjĂĄval beszĂ©lget (ez a fordĂtĂł döntĂ©se, nem nyelvvĂĄltozĂĄs!)
V Ă R Ă S M A R T Y M I H Ă L Y : S Z Ă Z A T 4 5
MĂSODIK SĂRĂSĆMĂĄrpedig azt Ășgy talĂĄltĂĄk.
ELSĆ SĂRĂSĂSe offendendo3 kellett esni; nem lehet kĂŒlönben. Mert hĂĄt ez a bibĂ©je: ha Ă©n kĂ©szakarva fĂșlok vĂzbe: jele, hogy az tett; a tettnek pedig hĂĄrom ĂĄga van; Ășgymint: tenni, cselekedni Ă©s elkövetni; ergo, kĂ©szakarva fĂșlt belĂ©.
MĂSODIK SĂRĂSĂĂgy, de hallja csak, pajtĂĄs-uram â
ELSĆ SĂRĂSĂHagyj bĂ©kĂ©t nekem. Itt foly a vĂz, no jĂł; itt ĂĄll az ember, no jĂł; ha mĂĄr most az ember megyen a vĂzhez s beléöli magĂĄt, az nollĂ©-vellĂ©4 annyit tesz, hogy Ć megy oda, Ă©rted? de ha a vĂz jön ĆhozzĂĄ, s Ășgy nyeli el, akkor nem maga fojtotta belĂ© ma-gĂĄt; ergo5, ki nem vĂ©tkes önnön halĂĄlĂĄban, nem rövidĂti meg az Ă©letĂ©t.
MĂSODIK SĂRĂSĂDe hĂĄt ez a törvĂ©ny?
ELSĆ SĂRĂSĂE bizony; halottvizsgĂĄlĂł törvĂ©ny.
MĂSODIK SĂRĂSĂMegmondjam hĂĄt az igazat? Ha Ćkelme nagy kis-asszony nem lett volna, bizony kĂvĂŒl temetnĂ©k ĂĄm a keresztyĂ©n temetĆn.
ELSĆ SĂRĂSĂHĂŒm! mondasz valamit; sajnos bizony, hogy az Ășri nĂ©pnek több szabadsĂĄga van vĂzbe fojtani vagy felkötni magĂĄt, mint a többi keresztyĂ©n fe-lebarĂĄtjĂĄnak.
CIMBORAMit tudom én, ez a döntés.
SĂRĂSĂAkkor ez gondatlansĂĄgbĂłl elkövetett testi ön-sĂ©rtĂ©s, csak az lehet. Mert ugye mi a problĂ©ma? Ha Ă©n szĂĄndĂ©kosan fulladok meg, akkor törtĂ©nt ugye egy cselekvĂ©s; a cselekvĂ©snek pedig hĂĄrom ĂĄgazata van, Ășgymint megtenni, megcsinĂĄlni Ă©s elkövetni. Ergo, a lĂĄny szĂĄndĂ©kosan fullasztotta meg magĂĄt.
CIMBORAJĂł, de fi gyelj mĂĄr, te fĆsĂrĂĄsĂł â
SĂRĂSĂElnĂ©zĂ©st, vĂĄrjĂĄl. Itt van a vĂz â Ă©rtem? Itt ĂĄll az ember â Ă©rtem? Ha az ember odamegy a vĂzhez Ă©s belefullad, akkor â akĂĄr akarta, akĂĄr nem â Ć az, aki a menĂ©st vĂ©gzi. Meg bĂrod jegyezni? De ha a vĂz jön oda, akkor nem Ć fullasztotta meg magĂĄt. Ergo, aki nem vĂ©tkes a sajĂĄt halĂĄlĂĄban, az nem rövidĂti meg az Ă©letĂ©t.
CIMBORAEzt mondja a törvény?
SĂRĂSĂEzt. Ăgy szĂłl a halottkĂ©mlelĂ©si törvĂ©ny.
CIMBORAMegmondjam az igazsĂĄgot? Ha ez nem ĂșrinĆ lett volna, akkor most egyhĂĄzi izĂ© nĂ©lkĂŒl temetnĂ©k el.
SĂRĂSĂNagyon jĂłl mondod. Micsoda egy vilĂĄg, a feje-seknek szabad vĂzbefujtani meg fölakasztani ma-gukat, a többi keresztĂ©nynek meg nem.
3 a sajĂĄt maga megkĂĄrosĂtĂĄsĂĄra
4 akarva-akaratlanul
5 tehĂĄt
RĂHANGOLĂDĂS1. lĂ©pĂ©s: 1. feladat
46. oldal
15 PERC
T/1.
A Himnusz és a Szózat szemléleti eltérései
3. KĂLCSEY FERENC: HIMNUSZ
PĂRBESZĂD ĂS VITA VĂRĂSMARTY ĂS KĂLCSEY MĆ°VE KĂZĂTT
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą Az A) szövegrĂ©szlet ĂĄllĂtĂĄsaibĂłl induljunk ki. Ha tĂșl nehĂ©znek ĂtĂ©ljĂŒk az A) szöveget, akkor helyette dolgozzunk a B)-vel.
âą Minden pĂĄrnak egy ĂĄllĂtĂĄst kell megvizsgĂĄlnia. A feladat cĂ©lja: a) visszaidĂ©zni a mĂșlt Ăłrai ismere-teket, b) gyakoroltatni az Ă©rvelĂ©st, c) fejleszteni a tanulĂłk egyĂŒttgondolkodĂĄsĂĄt, d) elĆkĂ©szĂteni a Himnusz megĂ©rtĂ©sĂ©t. BeszĂ©ljĂŒk meg a hĂĄrom ĂĄllĂtĂĄst, gyĆzĆdjĂŒnk meg rĂłla, hogy mindenki Ă©rti. MegbeszĂ©lĂ©s közben mindenki egĂ©szĂtse ki a tĂĄblĂĄzatĂĄt a többi csoport megoldĂĄsa alapjĂĄn.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : logikus gondolkodĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : szövegĂ©rtĂ©s, szövegösszehasonlĂtĂĄs
1. A következĆ szövegrĂ©szletek ĂĄllĂtĂĄsai a SzĂłzat szemlĂ©leti ĂșjdonsĂĄgait összegzik. Vagyis azt soroljĂĄk, hogy Vörösmarty miben tĂ©r el a korĂĄbban kialakult nemzetrĆl, hazĂĄrĂłl valĂł
gondolkodås tekintetében.
ĂLLĂTĂS A) SZĂVEG1 B) SZĂVEG
1. A haza immĂĄr nem pusztĂĄn a nemzet tör-tĂ©nelmi lĂ©tĂ©nek helyszĂne, hanem az egyes ember Ă©letĂ©nek szemĂ©lyes tere is.
A SzĂłzat keletkezĂ©sĂ©nek ideje elĆtt a nemzetrĆl Ășgy gondolkodtak, hogy az a törtĂ©nĂ©sek (nagy esemĂ©nyek, hĂĄborĂșk, bĂ©-kekötĂ©sek) helye nekĂŒnk, a haza tagjainak. Vörösmarty mĂĄr azt is hangsĂșlyozza, hogy a szemĂ©lyes Ă©letĂŒnk tere is.
1 AratĂł LĂĄszlĂł
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 4 7
2. A mĂșlt Ă©s a jelen mĂĄr nem szemben ĂĄll egymĂĄssal, hanem a hajdani tettek Ă©s szenvedĂ©sek jobb jövĆre jogosĂtĂł Ă©rvekkĂ© vĂĄlnak.
A SzĂłzat keletkezĂ©sĂ©nek ideje elĆtt a nem-zetrĆl Ășgy gondolkodtak, hogy a dicsĆ mĂșlt ellentĂ©tben ĂĄll a pusztulĂł, romlott jelennel, vagy azt mondja, hogy a sok mĂșltbeli szen-vedĂ©s következmĂ©nye egy jobb jövĆ.
3. A nemzet nem magĂĄban ĂĄll, hanem a vele egyĂŒtt Ă©rzĆ nĂ©pek közössĂ©gĂ©nek tagja, a nemzet az emberisĂ©g rĂ©sze.
A SzĂłzat keletkezĂ©sĂ©nek ideje elĆtt a nem-zetrĆl Ășgy gondolkodtak, hogy önmagĂĄban ĂĄll, egyedĂŒl van, Vörösmarty szerint a magyar nemzet nem egyedĂŒl ĂĄll a vilĂĄg-ban, hanem rĂ©szvĂ©tet mutatĂł nĂ©pek veszik körĂŒl, egyĂŒtt Ă©rezve vele.
a) KĂ©szĂts a fenti szövegrĂ©szletek â az A) vagy a B) â egyikĂ©nek ĂĄllĂtĂĄsai alapjĂĄn szembeĂĄllĂtĂł tĂĄblĂĄ-zatot a nemzetrĆl valĂł gondolkodĂĄsrĂłl!
A NEMZET
ĂLLĂTĂS RĂGEBBEN A SZĂZAT SZERINT
1.
2.
3.
b) GyƱjts Ă©rveket a hĂĄrom ĂĄllĂtĂĄs igaza mellett a SzĂłzat szövegĂ©bĆl!
ĂLLĂTĂS PĂLDĂK
1.
2.
3.
MEGOLDĂS:a)
A NEMZET
RĂGEBBEN A SZĂZAT SZERINT
Csak a törtĂ©nelmet jelenti, kiemelkedĆ emberek Ă©s esemĂ©nyek, a nemzet tagjai alĂĄrendeltkĂ©nt, a törtĂ©nelem elszenvedĆjekĂ©nt vannak jelen.
A nemzetet alkotĂł minden ember sorsa is, a nemzet tagjainak hangsĂșlyozott a szemĂ©lyes fele-lĆssĂ©ge, cselekedeteikre szĂĄmĂt a haza.
A mĂșlt tettei mindig ellentĂ©tei a jelennek. A mĂșlt tetteibĆl egy jobb jövĆ következik.
Csak magĂĄra szĂĄmĂthat, egyedĂŒl van. A többi nemzet is tud rĂłla, a magyar is tagja az emberisĂ©gnek.
4 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS2. lĂ©pĂ©s: 2. feladat
48. oldal
15 PERC
T/2.
A Himnusz és a Szózat szemléleti eltérései
b)
ĂLLĂTĂS PĂLDĂK
1. SzemĂ©lyes megszĂłlĂtĂĄs, itt Ă©lĂŒnk, halunk; 8. vsz.: nem hĆsöket emel ki, hanem Ă©rzĆ em-bereket, âannyi szĂvâ, nem âĂ©sz, erĆâ, törtĂ©nelmi hĆsök, âĂs annyi balszerencseâ
2. âEgy ezredĂ©vi szenvedĂ©sâŠâ, âAz nem lehetâŠâ (2Ă), âMĂ©g jĆni kellâŠâ
3. âS a sĂrt, hol nemzetâŠââS nĂ©pek hazĂĄja, nagy vilĂĄg! / HozzĂĄd bĂĄtran kiĂĄltâ
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą Olvassuk fel a Himnuszt, a tanĂĄri bemutatĂĄs elĆtt adjunk szempontot! FigyeljĂ©k meg a tanulĂłk, hogy a fenti hĂĄrom ĂĄllĂtĂĄs melyik rĂ©sze (a rĂ©gebbi nemzetfelfogĂĄs vagy az Ășjabb) Ă©rvĂ©nyesĂŒl a Himnuszban.
âą GyƱjtsĂŒnk közösen Ă©rveket (lĂĄsd az 1/a) feladat: a SzĂłzat szerint).
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : logikus gondolkodĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, frontålis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : megbeszélés
2. OlvassĂĄtok el a Himnuszt! FigyeljĂ©tek meg, hogy az 1/a) feladatban megfogalmazott ĂĄllĂtĂĄsok melyike igaz a versben!
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 4 9
KĂLCSEY FERENC: HIMNUSZA magyar nĂ©p zivataros szĂĄzadaibĂłl
Isten, ĂĄldd meg a magyartJĂł kedvvel, bĆsĂ©ggel,NyĂșjts felĂ©je vĂ©dĆ kart,Ha kĂŒzd ellensĂ©ggel;Bal sors akit rĂ©gen tĂ©p,Hozz rĂĄ vĂg esztendĆt,MegbĂŒnhödte mĂĄr e nĂ©pA multat s jövendĆt!
Ćseinket felhozĂĄdKĂĄrpĂĄt szent bĂ©rcĂ©re,Ăltalad nyert szĂ©p hazĂĄtBendegĂșznak vĂ©re.S merre zĂșgnak habjaiTiszĂĄnak, DunĂĄnak,ĂrpĂĄd hĆs magzatjaiFelvirĂĄgozĂĄnak.
ĂrtĂŒnk KunsĂĄg mezeinĂrt kalĂĄszt lengettĂ©l,Tokaj szĆlĆvesszeinNektĂĄrt csepegtettĂ©l.ZĂĄszlĂłnk gyakran plĂĄntĂĄlĂĄdVad török sĂĄncĂĄra,S nyögte MĂĄtyĂĄs bĂșs hadĂĄtBĂ©csnek bĂŒszke vĂĄra.
Hajh, de bƱneink miattGyĂșlt harag kebledben,S elsĂșjtĂĄd villĂĄmidatDörgĆ fellegedben,Most rablĂł mongol nyilĂĄtZĂșgattad felettĂŒnk,Majd töröktĆl rabigĂĄtVĂĄllainkra vettĂŒnk.
HĂĄnyszor zengett ajkainOzman vad nĂ©pĂ©nekVert hadunk csonthalmainGyĆzedelmi Ă©nek!HĂĄnyszor tĂĄmadt tenfi adSzĂ©p hazĂĄm kebledre,S lettĂ©l magzatod miattMagzatod hamvvedre!
BĂșjt az ĂŒldözött s felĂ©Kard nyĂșl barlangjĂĄban,Szerte nĂ©zett s nem lelĂ©HonjĂĄt a hazĂĄban, BĂ©rcrehĂĄg Ă©s völgybe szĂĄll,BĂș s kĂ©tsĂ©g mellette,VĂ©rözön lĂĄbainĂĄl,S lĂĄngtenger fölette.
VĂĄr ĂĄllott, most kĆhalom,Kedv s öröm röpkedtek,HalĂĄlhörgĂ©s, siralomZajlik mĂĄr helyettek.S ah, szabadsĂĄg nem virĂșlA holtnak vĂ©rĂ©bĆl,KĂnzĂł rabsĂĄg könnye hullĂrvĂĄnk hĆ szemĂ©bĆl!
SzĂĄnd meg isten a magyartKit vĂ©szek hĂĄnyĂĄnak,NyĂșjts felĂ©je vĂ©dĆ kartTengerĂ©n kĂnjĂĄnak.Bal sors akit rĂ©gen tĂ©p,Hozz rĂĄ vĂg esztendĆt,MegbĂŒnhödte mĂĄr e nĂ©pA multat s jövendĆt!
Cseke, 1823. januĂĄr 22.
5 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
3. lépés: 3. feladat
49. oldal
10 PERC
T/3.
A Himnusz és a Szózat szemléleti eltérései
ĂLLĂTĂS IGAZOLĂ ĂRVEK
1.
2.
3.
MEGOLDĂS:
ĂLLĂTĂS IGAZOLĂ ĂRVEK
1. Csak törtĂ©nelmi esemĂ©nyek, hĆsök szerepelnek a szövegben.
2. A mĂșltat szembeĂĄllĂtja a jelennel: 2., 3., 4., 5., 6. vsz. 6.â7. vsz. (KĂŒlönösen Ă©les ellentĂ©-telezĂ©s a 7. vsz.-ban.)
3. Csak a magyar nép és Isten van jelen.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ebben a fĂĄzisban elĆkĂ©szĂtjĂŒk a Himnusz Ă©rtelmezĂ©sĂ©t.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : logikus gondolkodĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : tåblåzat kitöltése
3. Ki beszĂ©l, kinek a nevĂ©ben Ă©s kihez a Himnuszban Ă©s a SzĂłzatban? Mit kĂ©r a megszĂłlĂtottĂłl? Milyennek lĂĄtja a magyarokat?
SZEMPONTOK HIMNUSZ SZĂZAT
KI BESZĂL?
KINEK A NEVĂBEN?
KIT SZĂLĂT MEG?
MILYENNEK LĂTJA A MAGYAROKAT?
MIT KĂR?
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 5 1
REFLEKTĂLĂS4. lĂ©pĂ©s: 4â6. feladat
50. oldal
5 PERC
T/4â5.
A Himnusz és a Szózat szemléleti eltérései
MEGOLDĂS:
HIMNUSZ SZĂZAT
KI BESZĂL? a magyar nemzet tagja a magyar nemzet tagja
KINEK A NEVĂBEN? a közössĂ©g nevĂ©ben a közössĂ©g nevĂ©ben, de hangvĂ©tele szemĂ©lyes
KIT SZĂLĂT MEG? Istent a nemzet tagjait szemĂ©lyesen, köz-vetlenĂŒl E/2. sz., a többi nemzetet is 7. vsz.
MILYENNEK LĂTJA A MAGYAROKAT?
kĂĄrhozottnak, bƱnösnek, megszĂĄ-nĂĄsra valĂłnak, tragikus sorsĂșnak, bƱntudatosnak, önsajnĂĄlĂłnak
tettre kĂ©pesnek, sokat szenvedĆ-nek, bizalomra mĂ©ltĂłnak (âAz nem lehetâ), hĆsnek (âvagy jĆni fog a nagyszerƱ halĂĄlâ)
MIT KĂR? szĂĄnalmat, enyhĂŒlĂ©st a szenvedĂ©sben megmentĂ©st
hƱsĂ©get a mĂșlthoz, kitartĂĄst, a mĂșlt-hoz mĂ©ltĂł tetteket
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A beszĂ©lgetĂ©s arra irĂĄnyul, hogy megĂ©rtsĂŒk, milyen törtĂ©nelmi Ă©s lelki okai vannak a Himnusz tar-talmainak, mely a következĆ Ăłra kiindulĂłpontja lesz, illetve a hĂĄzi feladat is ehhez kapcsolĂłdik.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : logikus gondolkodĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : irĂĄnyĂtott beszĂ©lgetĂ©s
4. Vajon mibĆl fakad, hogy a Himnusz ilyennek lĂĄtja a magyarokat?
5. Szerintetek milyen egy âjĂłâ nemzeti himnusz? Kifejezi-e egy nemzet karakterĂ©t (jellegzetessĂ©geit)? Kell, hogy kapcsolatban ĂĄlljon a mĂșlt esemĂ©-
nyeivel? Miért?
5 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
50. oldalT/6.
HĂĄzi feladat
âą Az orosz, a szovjet, az amerikai, a francia, a lengyel, a cseh, a fi nn, a szĂ©kely Ă©s a cigĂĄny himnu-szok közĂŒl mindenki vĂĄlasszon egyet, Ă©s ĂĄllapĂtsa meg, hogy hasonlĂt-e szemlĂ©letĂ©ben a magyar-hoz vagy sem. Gondolkodjon el azon is, hogy vajon milyen törtĂ©neti oka lehet az adott himnusz szemlĂ©letĂ©nek. Javasoljuk, hogy az Ă©rdeklĆdĆk vĂ©gezzenek a forrĂĄsokra vonatkozĂłan gyƱjtĆmun-kĂĄt az interneten, az eredmĂ©nyeket a grafi kai szervezĆben foglaljĂĄk össze.
âą EmlĂ©keztetjĂŒk Ćket a projektre, felhĂvjuk a fi gyelmet, hogy ezek a szövegek is ösztönzĂ©st adhatnak kĂ©pzeletbeli nemzetĂŒk-orszĂĄguk (vagy ha azt vĂĄlasztjĂĄk, osztĂĄlyuk) himnuszĂĄnak megĂrĂĄsĂĄra.
6. VĂĄlassz egyet az alĂĄbbi nemzeti himnuszok közĂŒl, Ă©s ĂĄllapĂtsd meg, hogy hasonlĂt-e szemlĂ©-letĂ©ben a magyarhoz vagy sem!
Gondolkodj el azon is, hogy vajon milyen törtĂ©neti oka lehet az adott himnusz szemlĂ©letĂ©nek. VĂ©gezhetsz gyƱjtĆmunkĂĄt interneten is. Az elemzĂ©sben segĂtsĂ©get talĂĄlsz az alĂĄbbiakban.
a) Ajånlott szempontok a vålasztott himnusz értékeléséhez
â Hangulata: alĂĄtĂĄmasztĂĄs (szavak, kifejezĂ©sek, formai jellemzĆk, melyek a hangulat megteremtĂ©sĂ©ben domi-
nĂĄlnak):â JellemzĆ mondatfajtĂĄk (pl. felszĂłlĂtĂĄs, ĂłhajtĂĄs, kijelentĂ©s). Mi a hatĂĄsuk? MirĆl ĂĄrulkodnak?â BeszĂ©dhelyzet: Van-e, s ha igen, ki a megszĂłlĂtott? Mi a szĂĄndĂ©ka a beszĂ©lĆnek? alĂĄtĂĄmasztĂĄs (idĂ©zetek a szövegbĆl):â A haza termĂ©szeti adottsĂĄgai (megjelennek-e, mennyire nyomatĂ©kosak az önmeghatĂĄrozĂĄsban,
Ă©rvkĂ©nt szerepelnek vagy önĂ©rtĂ©kĂŒkön?): alĂĄtĂĄmasztĂĄs (idĂ©zetek a szövegbĆl):â A mĂșlt esemĂ©nyei (jelen vannak-e, pozitĂvak vagy negatĂvak): alĂĄtĂĄmasztĂĄs (idĂ©zetek a szövegbĆl):â SzemlĂ©lete (pl. vesztesnek, nyertesnek, bƱnösnek, bƱntelennek tekinti-e magĂĄt): alĂĄtĂĄmasztĂĄs (idĂ©zetek a szövegbĆl):â JövĆkĂ©pe (pl. mit vĂĄr, mit remĂ©l a jövĆtĆl, kitĆl vĂĄrja a vĂĄltozĂĄst?): alĂĄtĂĄmasztĂĄs (idĂ©zetek a szövegbĆl):â ĂsszegzĂ©s (hasonlĂt-e, miben a magyar himnuszhoz):
b) A vĂĄlasztott himnusz közös Ă©s eltĂ©rĆ jellemzĆit Ă©rtĂ©keljĂ©tek a halmazĂĄbra segĂtsĂ©gĂ©vel!
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 5 3
c) A kutatómunka eredményeit rendszerezzétek az alåbbi tåblåzatban!
AZ OLVASOTT DOKUMEN-TUM BIBLIOGRĂFIAI ADATAI (KI A SZERZĆ, HOL TALĂL-TAM, MIKORI A FORRĂS)
A KĂRDĂS MEGVĂLASZOLĂSĂHOZ TALĂLT INFORMĂCIĂ
AZ AMERIKAI EGYESĂLT ĂLLAMOK HIMNUSZA
A csillagos-sĂĄvos lobogĂł
Oh, mondd, lĂĄtod-e a korai hajnali fĂ©nynĂ©lAzt, amit oly bĂŒszkĂ©n ĂŒdvözöltĂŒnk az alkony utolsĂł ragyogĂĄsĂĄnĂĄl?Azt, amelynek szĂ©les csĂkjait Ă©s fĂ©nyes csillagait, a veszĂ©lyes csatĂĄbanA bĂĄstyĂĄk fölött fi gyeltĂŒk, hogy oly bĂŒszkĂ©n lobogĂs a rakĂ©ta vörös fĂ©nye, a bombĂĄk robbanĂĄsaMutatta az Ă©jben, hogy zĂĄszlĂłnk mĂ©g fenn lobog.Oh, mondd, a csillagokkal borĂtott lobogĂł mĂ©g ott lebeg-eA szabadsĂĄg orszĂĄga Ă©s a bĂĄtrak hona felett?A part csak halvĂĄnyan dereng a vĂzben borongĂł ködben,MĂg az ellen gĆgös hada rettegett csendben pihen.Mi az, amit a szellĆ a tornyosulĂł hullĂĄmok közöttMĂg fĂșj, idĆnkĂ©nt fĂ©lig rejt, fĂ©lig fölfed?Most fölragyog a fölkelĆ nap sugarĂĄbanĂs teljes glĂłriĂĄja tĂŒndököl a vĂz tĂŒkrĂ©benEz a csillagokkal borĂtott lobogĂł!Lobogj a szabadsĂĄg orszĂĄga Ă©s a bĂĄtrak hona felett!Ăs Ăgy legyen mindörökkĂ©, ha a szabadsĂĄg hĆseinekKell ĂĄllniuk szeretett honuk Ă©s a hĂĄborĂș között:Ăldozatuk gyĆzelmet Ă©s bĂ©kĂ©t teremt. A GondviselĂ©sMegmentette nĂ©p dicsĂ©rje a nemzetet mentĆ Urat,Mert gyĆznĂŒnk kell, amikor az ĂŒgyĂŒnk igazsĂĄgos.Legyen jelszavunk: Tebenned a bizodalmunk!Ăs ez a csillagokkal borĂtott lobogĂł gyĆztesen fog lobogniA szabadsĂĄg orszĂĄga Ă©s a bĂĄtrak hona fölött.
CSEH HIMNUSZ
Hol van a hazĂĄm,hol van a hazĂĄm?RĂ©tek között, ahol vĂz hömpölyög,ahol a hegyek a sziklĂĄkkal suhognak,s kertekben virĂĄgok rĂŒgyeznek,Ăme ez a földi paradicsom!Ez a gyönyörƱ földez cseh föld Ă©s hazĂĄm,ez cseh föld Ă©s hazĂĄm.
5 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
OROSZ HIMNUSZ
OroszorszĂĄg, szent ĂĄllamunk,OroszorszĂĄg, kedves orszĂĄgunk,ĂriĂĄsi akarat, hatalmas dicsĆsĂ©gA te tulajdonod örök idĆkre.
DicsĆĂŒlj, szabad hazĂĄnk,BarĂĄti nĂ©pek Ă©vszĂĄzados szövetsĂ©ge,ElĆdöktĆl kapott nemzeti bölcsessĂ©g,DicsĆĂŒlj, orszĂĄg! BĂŒszkĂ©k vagyunk RĂĄd.
DĂ©li tengerektĆl a sarkvidĂ©kigTerjednek erdĆink, mezĆink.EgyedĂŒlĂĄllĂł vagy a vilĂĄgon!EgyedĂŒl ilyen IstentĆl vĂ©dett szĂŒlĆföld.
RefrĂ©n:SzĂ©les tĂ©r ĂĄlmainknak Ă©s Ă©letĂŒnknek,JövĆt nyitnak nekĂŒnk az Ă©vek,ErĆt ad hazaszeretetĂŒnk,Ăgy volt, van Ă©s lesz is mindig.
SZOVJET HIMNUSZ
SzövetsĂ©gbe forrt szabad köztĂĄrsasĂĄgok:Nagy OroszorszĂĄg kovĂĄcsolta frigy,A Szovjet hatalma Ă©s egysĂ©ge Ă©ljen:Sok nĂ©p Ăgy akarta s megalkotta Ăgy!SzĂĄlljon szabad hazĂĄnk,DicsĆsĂ©g fĂ©nye rĂĄd,NĂ©pek barĂĄtsĂĄgĂĄt vĂvtad te ki!Lenini pĂĄrt vezet,LĂĄng, mely a nĂ©peketKommunizmus gyĆztes ĂștjĂĄn viszi.KĂ©lt orkĂĄnon ĂĄt szabad Ă©let sugĂĄra,Utunkat a nagy Lenin mutatta nekĂŒnk.
Ăs Ć lelkesĂtett, hogy nĂ©pĂŒnkhöz hĂvekHogy munkĂĄban, tettekben hĆsök legyĂŒnk.SzĂĄlljon szabad hazĂĄnk,DicsĆsĂ©g fĂ©nye rĂĄd,NĂ©pek barĂĄtsĂĄgĂĄt vĂvtad te ki!Lenini pĂĄrt vezet,LĂĄng, mely a nĂ©peketKommunizmus gyĆztes ĂștjĂĄn viszi.A kommunizmus örök eszmĂ©i gyĆznek,Mi tudjuk, hogy boldog jövendĆt ez ĂĄd,Ăs szolgĂĄljuk bĂŒszkĂ©n Ă©s hƱsĂ©ges szĂvvelA lĂĄngszĂnƱ zĂĄszlĂłt, a hon zĂĄszlajĂĄt.
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 5 5
LENGYEL HIMNUSZ
Nincs mĂ©g veszve LengyelorszĂĄg,MĂg mi meg nem haltunk,Hogyha földĂŒnk elraboltĂĄk,Visszaszerzi kardunk.Fel, fel, Dombrowski,ZĂĄszlĂłdat bontsd ki!Ha te vagy vezĂ©rĂŒnk,NĂ©pĂŒnkhöz elĂ©rĂŒnk.
A WartĂĄig, VisztulĂĄigSzabad lesz a lengyel,Bonaparte ĂĄlma vĂĄlikTettre gyĆzedelmeddel.Fel, fel, Dombrowski,ZĂĄszlĂłdat bontsd ki!Ha te vagy vezĂ©rĂŒnk,NĂ©pĂŒnkhöz elĂ©rĂŒnk.
Poznannal Czernieczki kardjaMindent visszaszerzett,Ăgy szĂĄllunk majd mi is partra,Hogyha hĂv a nemzet.Fel, fel, Dombrowski,ZĂĄszlĂłdat bontsd ki!Ha te vagy vezĂ©rĂŒnk,NĂ©pĂŒnkhöz elĂ©rĂŒnk.
SzĂłlt a lĂĄnyhoz az aggastyĂĄn,Szeme könnybe lĂĄbadt,Figyelj, lĂĄnykĂĄm, mĂ©g hallasz tĂĄnLengyel trombitĂĄkat.Fel, fel, Dombrowski,ZĂĄszlĂłdat bontsd ki!Ha te vagy vezĂ©rĂŒnk,NĂ©pĂŒnkhöz elĂ©rĂŒnk.
Cseng a hangunk, szabadsĂĄg int,Több tĂŒrelmĂŒnk nincsen!VelĂŒnk vannak jĂł kaszĂĄink,KosciuskĂłval Isten!Fel, fel, Dombrowski,ZĂĄszlĂłdat bontsd ki!Ha te vagy vezĂ©rĂŒnk,NĂ©pĂŒnkhöz elĂ©rĂŒnk.
5 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
SZĂKELY HIMNUSZ
Ki tudja merre, merre visz a vĂ©gzetGöröngyös Ășton, sötĂ©t Ă©jjelen.SegĂtsd mĂ©g egyszer gyĆzelemre nĂ©ped,Csaba kirĂĄlyfi csillag ösvĂ©nyen.
Maroknyi szĂ©kely porlik, mint a sziklaNĂ©pek harcĂĄnak zajlĂł tengerĂ©n.FejĂŒnk az ĂĄr, jaj, szĂĄzszor elborĂtja,Ne hagyd el veszni, ErdĂ©lyt IstenĂŒnk!
FRANCIA HIMNUSZ
Marsziliai Ă©nek
Ăbredj hazĂĄnknak bajnok nĂ©peRagadd ki hĂres kardodatNevednek eskĂŒdt ellensĂ©geDĂŒhödve hozza lĂĄnczodatA vĂ©r szopĂł tyrannus faizatMellyedre szegzi fegyverĂ©t,S vĂ©redbe mĂĄrtya rĂșt kezĂ©t,Ha szolgasĂĄgra nem hurczolhat.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vĂ©r szomjukraSzabdallyuk halmokra.
A zsoldos martalĂ©kok nyĂĄjaOrdĂtva habzik ellenĂŒnk,HalĂĄlt visĂtgat trombitĂĄja,Remeg szavĂĄra Ă©letĂŒnk.Szerelmes asszonytĂĄrssainkatĂrök bilincsre kergeti,Honunkat földig Ă©getiS pallosra hĂĄnyja magzatinkat.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vĂ©r szomjukraSzabdallyuk halmokra.
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 5 7
E szĂvtelen rabok dagĂĄlyaGyĆzhessen egy nagy nemzetet?Az emberjussnak kent nadĂĄlyaIgĂĄzzon fĂ©rfi szĂveket?CsordĂĄja bĂ©res ĂĄrulĂłknak,Mely kĂ©sz eladni a hazĂĄt,Hogy hordozhasson pĂĄntlikĂĄt,Jusst szabjon egy szabad orszĂĄgnak?Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vĂ©r szomjukraSzabdallyuk halmokra.
Reszkess, lator tirannus pĂĄra,Jutalmad napja Ă©rkezik,Fejedre szĂĄll a vĂ©rnek ĂĄra,Mely Ă©rted ingyen öntetik.TanĂĄcsnokidnak dĆre pĂĄrtjaĂnkĂ©nyt koholja vesztedet,E nemzet lesz ki fĂ©nyedetĂrök homĂĄllyal elborĂtja.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vĂ©r szomjukraSzabdallyuk halmokra.
Ăld, bajnok, a gaz despotĂĄkat,Kik embervĂ©rben fĂŒrdenek,S kik megtapodvĂĄn jussainkat,Lopott bĂborban fĂ©nylenek.De szĂĄnd meg embertĂĄrsainkat,Kiket magokhoz csaltanak,Vagy mĂĄskĂ©pp arra bĂrtanak,Hogy ostromoljĂĄk honainkat.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vĂ©r szomjukraSzabdallyuk halmokra.
5 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
Ădes hazĂĄnknak szent szerelme,SegĂtsd vitĂ©zid karjait,Kedvelt szabadsĂĄg istensĂ©ge,Törd össze nĂ©pĂŒnk lĂĄncait.KĂŒldjĂ©tek ĂŒtközĆ csatĂĄkhozA gyĆzedelmek angyalĂĄt,Hadd Ʊzze a vak despotĂĄtPokolnak kormos ajtajĂĄhoz.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vĂ©r szomjukraSzabdallyuk halmokra.
CIGĂNY HIMNUSZ
Zöld az erdĆ
Zöld az erdĆ, zöld a hegy is,A szerencse jön is, megy is,Gondok kĂ©se hĂșsunkba vĂĄg,KĂ©pmutatĂł lett a vilĂĄg.
EgĂ©sz vilĂĄg ellensĂ©gĂŒnk,Ć°zött tolvajokkĂ©nt Ă©lĂŒnk,Nem loptunk mi, csak egy szögetJĂ©zus vĂ©rzĆ tenyerĂ©bĆl.
Isten, könyörĂŒlj meg nĂ©kĂŒnk,Ne szenvedjen tovĂĄbb nĂ©pĂŒnk,MegĂĄtkoztĂĄl, meg is vertĂ©l,ĂrökkĂ© csavargĂłvĂĄ tettĂ©l.
(Bari KĂĄroly fordĂtĂĄsa)
FINN HIMNUSZ
HazĂĄnk, hazĂĄnk, te drĂĄga szĂł,ZendĂŒlj az ajkakon!Nincs bĂ©rc, egekre felnyĂșlĂł,Se völgy, se part oly bĂĄjolĂł Sehol, mint itten Ă©szakon, Ăledben Ćsi hon.
HazĂĄnk szegĂ©ny, de hadd legyenAnnak, ki kincsre vĂĄgy.Hadd vesse meg az idegen,De mi szeretjĂŒk mind hĂven: E sziklatĂĄj, ezernyi lĂĄp NekĂŒnk tĂŒndĂ©rvilĂĄg.
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 5 9
Oly kedves a sellĆk zajaS az Ă©r a völgy ölĂ©n,SötĂ©t fenyĆink sĂłhaja,A fĂ©nyes nyĂĄri Ă©jszaka; Itt szĂvderĂtĆ Ă©rzemĂ©ny Minden, mi dal, mi fĂ©ny.
ĂldĂĄs Ă©s boldogsĂĄg nekĂŒnkIttlĂ©tĂŒnk perce mind;BĂĄr zord legyen itt Ă©letĂŒnk,Ez a hazĂĄnk, szĂŒlĆhelyĂŒnk. E földtekĂ©n ily drĂĄga kincs, Mint e hely, semmi nincs.
S most Ăm elĆttĂŒnk lĂĄthatunkEgy tĂ©res tartomĂĄnyt;KitĂĄrhatjuk felĂ© karunk,Tavaira mutathatunkĂs boldogan mondhatja szĂĄnk: Ez itt a mi hazĂĄnk! S ringasson bĂĄr fĂ©ny, kĂ©nyelem
Arany-felhĆk alatt,S Ă©ltĂŒnk örök vĂgsĂĄg legyen,Melyben panaszkönny nem terem, Ez a sovĂĄny föld marad, HovĂĄ vĂĄgyunk ragad.
ApĂĄink itt harcoltanak,KezĂŒkbeâ kard, eke,BorĂș volt, vagy sĂŒtött a nap,SzerencsĂ©ben s balsors alatt A fi nn nĂ©p egykĂ©nt Ă©reze, Nem rendĂŒlt meg szĂve.
S a vĂ©r, mit bĆven hullatott,ĂrtĂŒnk folyt gazdagon;Ăröm-virĂĄga itt nyĂlott,Itt Ă©rze bĂșt Ă©s bĂĄnatot; ĂvĂ© volt munka, fĂĄjdalom Sok hosszĂș szĂĄzadon.
S ki festhetnĂ© a sok viszĂĄlyt,Melyet e nĂ©p megĂ©rt,MidĆn ellen tiprĂĄ honĂĄtS Ă©hsĂ©g, fagy kĂnja jĂĄrta ĂĄt? Ki mĂ©rnĂ© föl a szenvedĂ©st, S mit hullatott a vĂ©rt?
6 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
RĂHANGOLĂDĂS5. lĂ©pĂ©s: 7. feladat
60. oldal
30 PERC
T/7.
SzĂłzat vagy Himnusz
Oh föld, ezer tĂł földje te,Dal s hƱsĂ©g honja vagy;Te vagy a rĂ©vpart enyhelye,MĂșltunk, jövĆnk igĂ©rete. LĂ©gy bĂĄr szegĂ©ny, gondot nem ad, Csak boldog lĂ©gy Ă©s szabad.
KinyĂlik egykor, Ă©rzem Ă©n,VirĂĄgod bimbaja.SzeretetĂŒnk örök tĂŒzĂ©nFakad szĂĄmodra ĂŒdv, remĂ©ny: Fennen csapong mĂ©g valaha A mi hazĂĄnk dala!
MEGOLDĂSOK:b) EgyszerƱ halmazĂĄbrĂĄval is Ă©rtĂ©kelhetik a közös Ă©s eltĂ©rĆ jellemzĆket.
c) A kutatĂłmunkĂĄt vĂ©gzĆ tanulĂłk dolgozzanak a grafi kai szervezĆvel, mellyel megtanĂtjuk Ćket a kutatĂłmunka formai elemeire.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą A kooperatĂv vitatechnika a tanulĂłkat aktĂv rĂ©szvĂ©telre ösztönzi, Ćket fokozott gondolkodĂĄsra Ă©s vĂ©lemĂ©nyĂŒk közĂ©rthetĆ megfogalmazĂĄsĂĄra kĂ©szteti. IdĆigĂ©nyes, ĂĄm hatĂ©kony Ă©s Ă©lmĂ©nyszerƱ technika. A tanulĂłk Ă©rveik megfogalmazĂĄsĂĄhoz hasznĂĄljĂĄk a kĂ©t vers szövegĂ©t!
âą A kĂ©t ĂĄllĂtĂĄshoz pĂĄrban dolgozva gyƱjtsĂ©k össze Ă©rveiket! 5 perc utĂĄn hatosĂĄval csoportot alkot-nak, megvitatjĂĄk Ă©rveiket, bĆvĂtik sajĂĄt listĂĄjukat.
⹠Mindenki egyénileg eldönti, hogy miként érez az adott érvvel vagy problémåval kapcsolatban.⹠Ezutån az osztåly alkosson 3 csoportot aszerint, hogy a Szózat vagy a Himnusz mellett döntene-e,
illetve a harmadik csoportot a bizonytalanok alkotjĂĄk.âą Az adott csoport megbeszĂ©li Ă©s kivĂĄlasztja a legnyomĂłsabb Ă©rveket ĂĄllĂĄspontja alĂĄtĂĄmasztĂĄsĂĄra.âą EzutĂĄn vita következik: egy-egy önkĂ©ntes szĂłvivĆ mindhĂĄrom csoportbĂłl ismerteti csoportja ĂĄl-
lĂĄspontjĂĄt. A bizonytalanok is fogalmazzĂĄk meg kĂ©telyeiket!âą A tanulĂłk a hallottak utĂĄn mĂ©g egyszer ĂĄtgondoljĂĄk ĂĄllĂĄspontjukat, Ă©s meggyĆzĆdĂ©sĂŒk szerint
csoportot vålthatnak.⹠Zåråsként egy-egy csoport åltal kijelölt személy megteszi a csoport zårónyilatkozatåt.
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 6 1
6. lĂ©pĂ©s: 8â9. feladat
61. oldal
15 PERC
T/8â9.
Mås népek himnuszai
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : vitakĂ©szsĂ©g, önĂĄllĂł vĂ©lemĂ©nyalkotĂĄs, egyĂŒtt-mƱködĂ©s
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka, csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : konstruktĂv vita
7. Inkåbb a Szózat legyen a himnuszunk vagy maradjon a Himnusz? GyƱjtsetek érveket!
SZĂZAT
HIMNUSZ
NEM TUDOM, MERT...
MEGOLDĂSI LEHETĆSĂG:
SZĂZAT BuzdĂtĂłbb, lelkesĂtĆbb. Nem hangsĂșlyozza bƱnössĂ©gĂŒnket. AktivitĂĄsra kĂ©sztet, nem csak kivĂĄr. Nem festi olyan tragikusnak a sorsunkat. EgyszerƱbb, közĂ©rthetĆbb a nyelve.
HIMNUSZ Jobban kifejezi nemzeti karakterĂŒnket. MĂ©ltĂłsĂĄgteljesebb, ĂŒnnepĂ©lyesebb. A hagyomĂĄnynak, tradĂciĂłnak nagyobb a szerepe ebben a szövegben. Nem olyan aktualizĂĄlĂł beszĂ©d, mint a SzĂłzat. Nem csak egy törtĂ©nelmi helyzetben felkĂnĂĄlt vĂĄlasztĂĄs. Lehet, hogy fontos szempont, hogy Istenhez fordul.
NEM TUDOM, MERT...
MĂĄr megszoktuk, hogy ez a himnuszunk. MindkettĆt Ă©nekeljĂŒk nemzeti ĂŒnne-peinken. MindkettĆnek vannak erĂ©nyei Ă©s hĂĄtrĂĄnyai (lĂĄsd fent), tehĂĄt mindegyik lehetne.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A hĂĄzi feladat megbeszĂ©lĂ©se. A tanulĂłk rendezĆdjenek tetszĂ©s szerint 6 fĆs csoportokba. Minden tanulĂł ismertesse röviden a vĂĄlasztott himnuszrĂłl kialakult vĂ©lemĂ©nyĂ©t, Ă©szrevĂ©teleit. A csoport közösen fogalmazza meg ezutĂĄn azt a tapasztalatot, mely minden himnusz esetĂ©ben fennĂĄll. A munka vĂ©geztĂ©vel ismertessĂ©k ezt a vĂ©lemĂ©nyt.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szĂłbeli megnyilatkozĂĄs
6 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n csoportok
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoport, frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : irĂĄnyĂtott beszĂ©lgetĂ©s
8. Mondjåtok el véleményeteket!
a) Fogalmazzatok meg pontokba szedve olyan ĂĄllĂtĂĄsokat, melyek minden himnuszra igazak! Ve-gyĂ©tek fi gyelembe az alĂĄbbiakban ajĂĄnlott szempontokat!
â Viszonyuk a nĂ©p (nemzet) mĂșltjĂĄhoz:â HangvĂ©telĂŒk, stĂlusuk:â MegszĂłlĂtottjuk:
b) Van-e olyan himnusz, amelyben legalåbb annyira dominål a bƱntudat, mint a magyar Himnuszban?
MEGOLDĂSI LEHETĆSĂG:â AkĂĄr ellentĂ©tes, akĂĄr egyezĆ szemlĂ©letĂ©ben a mi himnuszunkkal a vizsgĂĄlt himnusz, valamikĂ©p-
pen kifejezi az adott nĂ©p karakterĂ©t.â Valamennyi ĂŒnnepĂ©lyes, emelkedett, vĂĄlasztĂ©kos stĂlusĂș (egyetlen kivĂ©tel talĂĄn a Zöld az erdĆ).â Van megszĂłlĂtottjuk (a ânemzetâ tagjai vagy egy âfelsĆbb fĂłrumâ).
b) Ebben a tekintetben egyedĂŒlĂĄllĂł a Himnusz.
9. Olvasd el fi gyelmesen az idézetet!
âS ah szabadsĂĄg nem virulA holtnak vĂ©rĂ©bĆl,KĂnzĂł rabsĂĄg könnye hullĂrvĂĄnk hĆ szemĂ©bĆl.â
a) Fogalmazd meg sajĂĄt szavaiddal a Himnusz fenti sorai alapjĂĄn, mit ĂĄllĂt a versbeszĂ©lĆ az ĂĄldozatok Ă©rtelmĂ©rĆl:
b) Keresd meg a SzĂłzat azon sorait, melyekben a versbeszĂ©lĆ ezzel ellentĂ©tes vĂ©lemĂ©nyt fogalmaz meg:
â Ărd le sajĂĄt szavaiddal Vörösmarty vĂ©lemĂ©nyĂ©t ebben a kĂ©rdĂ©sben!â Mely kifejezĂ©sek, szavak, mondatszerkezetek teszik nagyon hatĂĄsossĂĄ ezt a verset?
c) Melyik vĂ©lemĂ©nyt talĂĄlod meggyĆzĆbbnek? Melyiket igazolja inkĂĄbb a szöveg, melyiket a törtĂ©-nelmĂŒnk?
â A szöveg:â TörtĂ©nelmĂŒnk:
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 6 3
7. lépés: 10. feladat
62. oldal
3 PERC
T/10.
A Himnusz történelmi és lelki motivåcióinak feltåråsa
MEGOLDĂSI LEHETĆSĂG:a) HiĂĄbavalĂł, Ă©rtelmetlen volt minden önfelĂĄldozĂĄs, a jelen nyomorĂșsĂĄga is ezt bizonyĂtja.
b) Az nem lehet, hogy annyi szĂv HiĂĄba onta vĂ©rt, S keservben annyi hƱ kebel Szakadt meg a honĂ©rt. Az nem lehet, hogy Ă©sz, erĆ, Ăs oly szent akarat HiĂĄba sorvadozzanak Egy ĂĄtoksĂșly alatt. MĂ©g jĆni kell, mĂ©g jĆni fog
â ĂrtelmĂ©t lĂĄtja az önfelĂĄldozĂĄsnak, Ă©rvkĂ©nt hasznĂĄlja a cselekvĂ©sre.â Azonos mondatszerkezet â kiemel, nyomatĂ©kosĂt: âSzĂv, Ă©sz, erĆ, akaratâ Ă©rzĂ©seinkre hat.
c)
â MeggyĆzĆbb a Himnusz szövege, mert ĂĄllĂtĂĄsĂĄt igazolja a nemzet korabeli helyzetĂ©vel. Vörös-marty nem tĂĄmasztja alĂĄ pĂ©ldĂĄkkal, nem igazolja ĂĄllĂtĂĄsĂĄt, ezĂ©rt kevĂ©sbĂ© meggyĆzĆ. Viszont nagyon hatĂĄsos.
â EgyĂ©ni; hozhatnak pĂ©ldĂĄt mind kudarcainkra, mind sikereinkre.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A feladat megoldĂĄsa utĂĄn tanĂĄri közlĂ©skĂ©nt hangozzon el a következĆ:
A kĂŒlönbözĆ nemzeti himnuszokat összevetve megĂĄllapĂtottuk, hogy Kölcsey verse egyedĂŒlĂĄllĂł a bƱntudat tekintetĂ©ben. KĂ©t vĂ©lemĂ©ny is alĂĄtĂĄmasztja ezt.
â âNincs mĂ©g egy orszĂĄg, amelynek himnusza bƱntudattal kĂŒszködnĂ©k, amely olyan komor, s mĂĄr-mĂĄr remĂ©nytelen hangot ĂŒtne meg, mint a miĂ©nk.â (Hankiss ElemĂ©r)
â âA bƱntudat Ă©s a tragikus sors tudata, sĆt talĂĄn a nemzeti önsajnĂĄlat is mĂ©lyen beleivĂłdott a magyarsĂĄg â nem biolĂłgiailag, hanem törtĂ©netileg kialakult, meghatĂĄrozott â nemzeti karakterĂ©-be. [...] Mi talĂĄn hajlamosabbak vagyunk teljesĂtmĂ©nyeink alulĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©re Ă©s a panaszkodĂĄsra.â (AratĂł LĂĄszlĂł)
Vajon milyen okai lehetnek ennek? A mai ĂłrĂĄn ezt fogjuk felderĂteni.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : aktĂv fi gyelem
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
6 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
RĂHANGOLĂDĂS8. lĂ©pĂ©s: 11. feladat
63. oldal
7 PERC
T/11.
A Himnusz történelmi és lelki motivåcióinak feltåråsa
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : megbeszélés, tanåri közlés
10. Milyen jelentéseit ismeritek a himnusz szónak?
a) Håny jelentése van?
b) Igazak-e ezek a jelentések Kölcsey versére?
MEGOLDĂS:a)
â Hivatalos nemzeti Ă©nek, nemzeti jelkĂ©p.â Eredetileg mƱfaj: Istenhez szĂłlĂł Ă©nek.
ĂrtelmezĆ kĂ©ziszĂłtĂĄr: 1. MegzenĂ©sĂtett költemĂ©ny, amelyet ĂŒnnepĂ©lyes alkalmakon a nemzet tiszteletĂ©re jĂĄtszanak, Ă©nekelnek. 2. IrodalomtörtĂ©net: istensĂ©get, eszmĂ©t magasztalĂł költe-mĂ©ny, Ă©nek.
b)
Mindkét jelentése érvényes Kölcsey versére.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k : A lĂĄtszĂłlag nem ideillĆ feladat tĂ©nyleges ârĂĄhangolĂłdĂĄsâ.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : önĂĄllĂł vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄs ĂrĂĄsban
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : hétköznapi szöveg földolgozåsa
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 6 5
JELENTĂSTEREMTĂS9. lĂ©pĂ©s: 12. feladat
64. oldal
7 PERC
T/12.
A Himnusz történelmi tapasztalata
11. Olvasd el a történetet, és vålaszolj a kérdésekre!
Hanna Ă©s Tom barĂĄtok. Mindketten nagy csalĂĄdban Ă©lnek, nagyszĂŒleikkel, szĂŒleikkel, testvĂ©reikkel. Hanna csalĂĄdjĂĄban a nagypapa nagyon szigorĂș, mindenkinek Ć parancsol. MĂ©g Hanna apjĂĄnak, Ă©desanyjĂĄnak is. JĂłmĂłdĂșak. Sose verik meg a gyerekeket. Ha valami problĂ©ma merĂŒl fel, pĂ©ldĂĄul ha Hanna Ășj cipĆt szeretne vagy el szeretne menni osztĂĄlykirĂĄndulĂĄsra, a nagypapa dönti el sajĂĄt belĂĄtĂĄsa szerint, hogy Hanna mit tehet. ĂltalĂĄban nem engedik el osztĂĄlykirĂĄndulĂĄsra, Ă©s az okĂĄt sem mindig mondjĂĄk meg neki. TomĂ©k egyĂŒtt beszĂ©lnek meg mindent, ĂĄltalĂĄban vacsora közben â sokszor hangos vitĂĄk vagy nevetĂ©sek közepette. Tomnak segĂtenek dönteni, ha pĂ©ldĂĄul szeretne ĂșszĂłtanfolyamra jĂĄrni, de nem mer elmenni. Hanna Ă©s Tom egy nap nagy bajba kerĂŒltek: betörtĂ©k egy kirakat ablakĂĄt. A boltos mĂ©g azzal is megvĂĄdolta Ćket, hogy elvettek a kirakatbĂłl egy ĂłrĂĄt.
HANNA TOM
HOGY ĂRZI MAGĂT, MIRE GONDOLHAT?
HOGYAN OLDJA MEG PROBLĂ-MĂJĂT? (TĂBB LEHETĆSĂGEN IS GONDOLKOZZ!)
MIT VĂRHAT A CSALĂDJĂTĂL?
FORDUL-E SEGĂTSĂGĂRT, KIHEZ?
HOGYAN ĂTĂLNĂD MEG HANNĂT, HA LETAGADNĂ BĆ°NRĂSZESSĂGĂT, ĂS MINDENT TOMRA FOGNA?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tanulĂłk vĂĄlaszait közösen megbeszĂ©lve tĂ©rjĂŒnk ĂĄt a Himnusz (feltehetĆleg) hasonlĂł törtĂ©nelmi tapasztalatĂĄra. TudatosĂtsuk a tanulĂłkban a következĆket:
Történelmi tapasztalat (I.)
A magyar nemzet mĂșltja, hasonlĂł tapasztalata: kĂŒlhatalmaktĂłl valĂł Ă©vszĂĄzados fĂŒggĆsĂ©g; az egyĂ©n alĂĄrendeltsĂ©ge az atyĂĄskodĂł, tĂșlhatalommal bĂrĂł ĂĄllammal szemben; ez a helyzet a furfan-gos, tĂșlĂ©lĆ alattvalĂł kialakulĂĄsĂĄhoz vezet; nem tanĂt meg az öntudatos ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsra, demokrati-kus viselkedĂ©sre; az ellenfĂ©l egyenlĆtlen Ăgy, ebben a helyzetben cĂ©lszerƱbb âfelfelĂ© mutogatniâ, kibĂșvĂłkat, kiskapukat keresni, mint bĂŒszkĂ©lkedni; panaszkodni, bƱntudatot Ă©rezni nem rokon-szenves magatartĂĄsformĂĄk, de a törtĂ©nelmi mĂșlt ezt hitelesĂti.
6 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
10. lépés: 13. feladat
64. oldal
5 PERC
T/13.
A Himnuszban Ă©rvĂ©nyesĂŒlĆ lelki folyamat
A Himnusz ezt a közĂ©rzĂŒletet, közgondolkodĂĄst foglalja össze.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : aktĂv fi gyelem
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : megbeszĂ©lĂ©s, elĆadĂĄs
12. Melyik gyerek helyzete ismerĆs a Himnuszban megmutatkozĂł törtĂ©nelmi tapasztalatbĂłl? Milyen közös jegyeket lehet felfedezni?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A feladat megoldĂĄsĂĄval tudatosĂtjuk a következĆket:
Lelki mechanizmus (II.)
às s z e g z é s : A történelmi tapasztalat és a lelki mechanizmus egyarånt magyaråzatot ad a Himnusz szemléletére.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : aktĂv fi gyelem, Ă©rzelmi intelligencia
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : megbeszĂ©lĂ©s, elĆadĂĄs
13. A Himnuszban Ă©rvĂ©nyesĂŒlĆ lelki folyamattal a magĂĄnĂ©letben is talĂĄlkozhatunk.
a) Gyakran halljuk a következĆt, ha valakit baj Ă©r. MirĆl ĂĄrulkodnak ezek a mondatok? Mi a kĂ©rdĂ©sek valĂłsĂĄgos tartalma?
âMit vĂ©tettem, hogy ez törtĂ©nt velem?â, âMivel Ă©rdemeltem ezt ki?â, âHĂĄt bƱnös vagyok, hogy Ăgy bĂŒntet Isten?â
b) Vajon miĂ©rt keres a bajba jutott, szenvedĆ ember a maga mĂșltjĂĄban bƱnt? MiĂ©rt könnyebb elvi-selni Ăgy a szenvedĂ©st?
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 6 7
11. lĂ©pĂ©s: 14â15. feladat
64. oldal
8 PERC
T/14â15.
MEGOLDĂS:a) Kell, hogy bƱnöm legyen.
b)
â Az oktalan, megfoghatatlan szenvedĂ©s nehezebb, fĂ©lelmetesebb. Ha tudjuk, miĂ©rt kell szenved-nĂŒnk, jobban el tudjuk viselni.
â Könnyebb, mert az ok felszabadĂt, kiindulĂłpontot ad, a jövĆre nĂ©zve azt a biztonsĂĄgot adja, hogy ha ilyet nem teszĂŒnk, akkor elkerĂŒlhetjĂŒk a szenvedĂ©st.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A keresztformĂĄt vizsgĂĄlĂł 15. feladat kihagyhatĂł az Ăłra logikus menetĂ©nek sĂ©relme nĂ©lkĂŒl, illetve meg is oldhatjĂĄk az Ă©rdeklĆdĆbb tanulĂłk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : Ă©rtĆ szövegolvasĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : Ă©rdeklĆdĆ, fogĂ©kony tanulĂłk
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : feladatmegoldĂĄs
14. FigyeljĂŒk meg, hogyan Ă©rvĂ©nyesĂŒl ez a lelki folyamat a Himnuszban!
a) Mit nevez meg a Himnusz a szenvedĂ©s okakĂ©nt? Keresd meg a megfelelĆ sorokat! Hol helyezke-dik el ez a mondat?
b) GyƱjtsd ki a szövegbĆl, mi ĂĄll az a) feladatban megtalĂĄlt mondat elĆtt Ă©s utĂĄn!
ELĆTTE UTĂNA
c) Adj összefoglalĂł cĂmet a fenti kĂ©t oszlopnak!
ELĆTTE UTĂNA
d) Hogyan arĂĄnylik egymĂĄshoz ĂĄldĂĄs Ă©s ĂĄtok? Mit mondhatunk a Himnusz szerkezetĂ©rĆl ezek alapjĂĄn?
6 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
MEGOLDĂS:a) âHajh, de bƱneink miattâ â a mĂșltban elkövetett bƱneink. Ez a mondat a felezĆponton ĂĄll.
b)
ELĆTTE UTĂNA
Ćseinket felhozĂĄdĂltalad nyert szĂ©p hazĂĄtĂrpĂĄd hĆs magzatjai felvirĂĄgozĂĄnakĂrt kalĂĄszt lengettĂ©lNektĂĄrt csepegtettĂ©lZĂĄszlĂłnk plĂĄntĂĄlĂĄd vad török sĂĄncĂĄraNyögte MĂĄtyĂĄs bĂșs hadĂĄt BĂ©csnek bĂŒszke vĂĄra
elsĂșjtĂĄd villĂĄmidatrablĂł mongol nyilĂĄt zĂșgattad felettĂŒnktöröktĆl rabigaozmĂĄn gyĆzedelmi Ă©neketenfi ad tĂĄmadt hazĂĄdraszĂĄmkivetett lettĂ©lbujdosĂĄsra kĂ©nyszerĂŒlthontalannĂĄ vĂĄltnincs menedĂ©kemindenhol pusztulĂĄskĆhalomsĂrhalomrabsĂĄgsĂrĂĄs
c)
ELĆTTE UTĂNA
(ĂĄldĂĄs, dicsĆsĂ©g) siker (ĂĄtok, veresĂ©g, szenvedĂ©s) kudarc
d) A szerkezet aszimmetrikus (rĂ©szarĂĄnytalan; nem arĂĄnyos), Ășn. arĂĄnybillentĆ szerkezet.
15. A szerkezet tengelyĂ©ben a negyedik versszak ĂĄll. VizsgĂĄljuk meg, hogy az elĆtte, illetve utĂĄna következĆ versszakokban hogyan ismĂ©tlĆdnek a
motĂvumok!
a) VessĂŒk össze a 2. Ă©s a 6. versszakot!
Ćseinket felhozĂĄdKĂĄrpĂĄt szent bĂ©rcĂ©re,Ăltalad nyert szĂ©p hazĂĄtBendegĂșznak vĂ©re.S merre zĂșgnak habjaiTiszĂĄnak, DunĂĄnak,ĂrpĂĄd hĆs magzatjaiFelvirĂĄgozĂĄnak.
BĂșjt az ĂŒldözött s felĂ©Kard nyĂșl barlangjĂĄban,Szerte nĂ©zett s nem lelĂ©HonjĂĄt a hazĂĄban,BĂ©rcre hĂĄg Ă©s völgybe szĂĄll,BĂș s kĂ©tsĂ©g mellette,VĂ©rözön lĂĄbainĂĄl,S lĂĄngtenger fölette.
â IsmĂ©tlĆdĆ motĂvumok:
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 6 9
REFLEKTĂLĂS12. lĂ©pĂ©s: 16. feladat
67. oldal
5 PERC
T/16.
Ărjunk ötsorost!
b) VessĂŒk össze a 3. Ă©s az 5. versszakot!
ĂrtĂŒnk KunsĂĄg mezeinĂrt kalĂĄszt lengettĂ©l,Tokaj szĆlĆvesszeinNektĂĄrt csepegtettĂ©l.ZĂĄszlĂłnk gyakran plĂĄntĂĄlĂĄdVad török sĂĄncĂĄra,S nyögte MĂĄtyĂĄs bĂșs hadĂĄtBĂ©csnek bĂŒszke vĂĄra.
HĂĄnyszor zengett ajkainOzman vad nĂ©pĂ©nekVert hadunk csonthalmainGyĆzedelmi Ă©nek!HĂĄnyszor tĂĄmadt tenfi adSzĂ©p hazĂĄm kebledre,S lettĂ©l magzatod miattMagzatod hamvvedre!
â IsmĂ©tlĆdĆ motĂvumok:
c) Milyen kĂ©plettel tudnĂĄd leĂrni a versszakok egymĂĄshoz valĂł viszonyĂĄt az ismĂ©tlĆdĆ motĂvumok alapjĂĄn?
MEGOLDĂS:a)
bérc, haza, vér
b)
â KunsĂĄg, Tokaj â szĂ©p hazĂĄmâ zĂĄszlĂłnk gyakran â hĂĄnyszor zengett; hĂĄnyszor tĂĄmadtâ vad török â ozman vad nĂ©peâ bĂșs had â vert had
c)
A szerkezetet a következĆkĂ©ppen lehet leĂrni: ABC || CBA = 2.,3.,4. vsz. || 4., 5., 6. vsz. Ezt az alakzatot aszimmetrikus keresztformĂĄnak nevezzĂŒk; idegen szĂłval chiazmusnak [kiazmus].
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą A cĂ©l komplex gondolatok, Ă©rzĂ©sek kifejtĂ©se nĂ©hĂĄny szĂłban. Ezzel az eljĂĄrĂĄssal a tanulĂłk tömörĂ-tik, szintetizĂĄljĂĄk a tanultakat.
âą Jelen esetben adjuk meg Ășgy a tĂ©mĂĄt, hogy a tanulĂłk vĂĄlasszanak az ĂłrĂĄn tanultak alapjĂĄn.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : ismeretek ĂșjrafogalmazĂĄsa, szintetizĂĄlĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
7 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : ötsoros
T é m a : bƱntudat, elnyomås vagy önsajnålat
16. Ărjatok ötsorost! A tĂ©mĂĄja: bƱntudat, elnyomĂĄs vagy önsajnĂĄlat legyen.
CĂM 1. sor: a tĂ©ma egyszavas leĂrĂĄsa (fĆnĂ©v)
LEĂRĂS 2. sor: a tĂ©ma kĂ©tszavas leĂrĂĄsa (kĂ©t mellĂ©knĂ©v)
CSELEKVĂS 3. sor: a tĂ©mĂĄval kapcsolatos cselekvĂ©sek
ĂRZELEM,GONDOLAT
4. sor: nĂ©gyszavas kifejtĂ©s a tĂ©mĂĄval kapcsolatos szemĂ©lyes Ă©rzĂ©sekrĆl, gondolatokrĂłl
A LĂNYEG ĂJRA-FOGALMAZĂSA
5. sor: az elsĆ sor egyszavas szinonimĂĄja
MEGOLDĂS:
CĂM 1. sor: a tĂ©ma egyszavas leĂrĂĄsa (fĆnĂ©v) BƱntudat
LEĂRĂS 2. sor: a tĂ©ma kĂ©tszavas leĂrĂĄsa (kĂ©t mellĂ©knĂ©v)
kegyetlen, megalĂĄzĂł
CSELEKVĂS 3. sor: a tĂ©mĂĄval kapcsolatos cselekvĂ©sek gyötör, eltorzĂt, megnyomorĂt
ĂRZELEM,GONDOLAT
4. sor: nĂ©gyszavas kifejtĂ©s a tĂ©mĂĄval kapcsolatos szemĂ©lyes Ă©rzĂ©sekrĆl, gondolatokrĂłl
jĂł volna megszabadulni tĆle
A LĂNYEG ĂJRA-FOGALMAZĂSA
5. sor: az elsĆ sor egyszavas szinonimĂĄja lelkiismeret-furdalĂĄs
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 7 1
13. lĂ©pĂ©s: 17â18. feladat
67. oldal
10+10 PERC
T/17â18.
A Himnusz történetszemlélete
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą Mozaikelv alapjĂĄn 5 csoportban dolgozunk. A feladatok nehĂ©zsĂ©gi fok szerint következnek, e szerint is kioszthatjuk, de Ă©lhetĂŒnk a heterogĂ©n csoportbontĂĄssal is, akkor nincs jelentĆsĂ©ge a nehĂ©zsĂ©gi foknak. 10 percet szĂĄnjunk a kĂ©rdĂ©sek megvĂĄlaszolĂĄsĂĄra, 10 percet pedig a prezentĂĄ-ciĂłra. Az egyes csoportok beszĂĄmolĂłja alapjĂĄn valamennyi tanulĂł Ărja le a vĂĄlaszokat. Miközben a prezentĂĄciĂłkat hallgatjuk, kĂ©szĂtsĂŒnk szemponttĂĄblĂĄt. Ha idĆnk Ă©s a tanulĂłk fi gyelme engedi, egĂ©szĂtsĂŒk ki a SzĂłzatra vonatkozĂł megĂĄllapĂtĂĄsokkal a szemponttĂĄblĂĄt! TanĂtsuk meg a követke-zĆ fogalmakat: keretes szerkezet, variĂĄciĂłs ismĂ©tlĂ©s, inverziĂł.
âą A szemponttĂĄbla a tanĂtĂĄsi folyamat sĂ©relme nĂ©lkĂŒl kihagyhatĂł.âą TermĂ©szetesen a Himnuszra vonatkozĂł ĂĄllĂtĂĄsokat jegyeztessĂŒk le.
SzemponttĂĄbla a tĂĄblĂĄra Ă©s a fĂŒzetbe:
SZEMPONTOK HIMNUSZ SZĂZAT
SZERKEZET(KOMPOZĂCIĂ)
keretesvariĂĄciĂłs ismĂ©tlĂ©s â közĂ©ppont: Hajh, de bƱneink
keretesvariĂĄciĂłs ismĂ©tlĂ©s â közĂ©ppont: Egy ezredĂ©vi
IDĆ-SĂKOK
MĂLT tĂĄvoli: dicsĆmajd közeli: pusztulĂł
dicsĆsĂ©gek, vesztesĂ©gek vĂĄltakozva: hangsĂșlyos, hogy itt törtĂ©nt
JELEN pusztulĂĄs, halĂĄlhörgĂ©s âMegfogyva bĂĄr,De törve nem,Ăl nemzet e hazĂĄn.â
JĂVĆ âSzabadsĂĄg nem virĂșl / A holtnak vĂ©rĂ©bĆl,â
âMĂ©g jĆni kell, mĂ©g jĆni fogâŠâ vagy nagyszerƱ halĂĄl
SZĂVEGFAJTA Ă©rvelĆ, meggyĆzĆ Ă©rvelĆ, meggyĆzĆ
AZ ĂRVELĂS CĂLJA
MĂ©ltĂłk vagyunk Isten szĂĄnalmĂĄra. (Ăldjon Ă©s szĂĄnjon meg minket Isten.)
Cselekedj a hazåért! Légy hƱ a hazåhoz!
⹠A 17. feladat utån beiktathatunk egy ötsorost levezetésként, refl exióként.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek gyƱjtése
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : A)âE) csoport
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : mozaik
7 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
17. Történelemszemlélet A Himnusz történelemszemléletét és ennek egyik eszközét, az archaizålåst vizsgåljuk. A beszå-
molótok utån kitölthetitek az alåbbi szemponttåblåt is.
SZEMPONTOK HIMNUSZ SZĂZAT
SZERKEZET(KOMPOZĂCIĂ)
IDĆ-SĂKOK
MĂLT
JELEN
JĂVĆ
SZĂVEGFAJTA
AZ ĂRVELĂS CĂLJA
A) HasonlĂtsd össze a vers elsĆ Ă©s utolsĂł szakaszĂĄt!
a) Miben kĂŒlönböznek?
b) MikĂ©ppen indokoljĂĄk a vĂĄltozĂĄst a közbĂŒlsĆ versszakok?
B) A Himnuszban (szemben a SzĂłzattal) kĂ©tfĂ©le mĂșlt jelenik meg.
a) Melyek ezek? Mely versszakokban talĂĄlkozunk az egyik, melyekben a mĂĄsik mĂșlt szĂĄmbavĂ©telĂ©vel?
b) Hozz pĂ©ldĂĄkat olyan nyelvi eszközök (idĆhatĂĄrozĂłk, igeidĆk) hasznĂĄlatĂĄra, melyek rĂ©vĂ©n Ășgy Ă©rezhetjĂŒk, hogy a mĂĄsodik mĂșlt egyĂșttal jelen is.
C) A vers szabĂĄlyos szerkezetĂ©t megbillenti a hetedik versszak. Eggyel több strĂłfa szĂłl a szenvedĂ©-sekrĆl, mint a sikerekrĆl, örömökrĆl.
a) Miért?
b) Milyen szempontbĂłl nevezhetĆ a vers csĂșcspontjĂĄnak, összegzĂ©sĂ©nek a 7. versszak?
c) GyƱjtsd ki a 7. versszak ellentéteit!
d) Milyen Ă©rv szerepel ebben a versszakban?
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 7 3
D) Keresd meg a versben!
a) Hol s hogyan vĂĄltozik a vers megszĂłlĂtottja?
b) Hol ki âcsinĂĄljaâ a versben a törtĂ©nelmet, hogyan vĂĄltozik Isten szerepe?
E) Kölcsey (protestĂĄns) vallĂĄsi-hittudomĂĄnyi felfogĂĄsa szerint Isten kegyelme ki nem Ă©rdemelhetĆ, csak szĂĄnalomĂ©rt esdekelhetĂŒnk hozzĂĄ. MĂ©gis â âa szenvedĂ©s tĂșlnyĂșjtott mĂ©rtĂ©kĂ©velâ â a mĂșltat Ă©s a jövendĆt is levezekeltnek tudja.
a) Ebben a költĆi megoldĂĄsban (âa szenvedĂ©s tĂșlnyĂșjtott mĂ©rtĂ©kĂ©benâ) milyen szemĂ©lyes vĂĄgy szĂłlal meg?
b) Miért mond ellent egymåsnak Kölcsey hite és vågya?
MEGOLDĂS:A)
a)
VariĂĄciĂłs ismĂ©tlĂ©s: ĂĄldd helyett szĂĄnd.Fontos az inverziĂł is, az ige Ă©lre helyezĂ©se is nyomatĂ©kosĂtja a kivĂvott jogot a szĂĄnalomra: âjĂł kedvvel, bĆsĂ©ggelâ âKit vĂ©szek hĂĄnyĂĄnakâ, âHa kĂŒzd ellensĂ©ggelâ âTengerĂ©n kĂnjĂĄnakâ.
b)
MindkĂ©t vĂĄltoztatĂĄs a tƱrhetetlen, tovĂĄbb mĂĄr nem elviselhetĆ szenvedĂ©st hangsĂșlyozza, vagyis Ă©rvel a szĂĄnalomra mĂ©ltĂłsĂĄg mellett. A közbĂŒlsĆ versszakok arĂĄnybillentĂ©se is e felĂ© a zĂĄrĂĄs felĂ© vezet. KĂŒlönösen a 7. versszak közelmĂșlt/jelen ĂĄllapotĂĄnak leĂrĂĄsa.
B)
a)
TĂĄvoli/törtĂ©nelmi mĂșlt: 2., 3., 4., 5. versszak 1â4. sora. KözelmĂșlt/jelen: 5. versszak 5â8. sora, 6., 7. versszak.
b)
A 6. versszak igĂ©i fokozatosan mĂșltrĂłl jelenre vĂĄltanak: nyĂșl, hĂĄg, szĂĄll.âBĂș s kĂ©tsĂ©g mellette / VĂ©rözön lĂĄbainĂĄl, / S lĂĄngtenger felette.â â a sorok igĂ©tlensĂ©ge, lĂĄtomĂĄsos-sĂĄga ĂĄllĂłkĂ©pszerƱ, mintha a szenvedĂ©s az örök jelen volna.7. versszak ellentĂ©tei: egykor most (idĆhatĂĄrozĂłszĂł) hull â jelen idĆ
C)
a)
A szenvedĂ©sek hangsĂșlyozĂĄsa tĂĄmasztja alĂĄ a kĂ©rĂ©s jogossĂĄgĂĄt, illetve igazolja a keretverssza-kokban ismĂ©tlĆdĆ kijelentĂ©st: âMegbĂŒnhĆdte mĂĄr e nĂ©p / A multat s jövendĆt.â Ezt a kijelentĂ©st tĂĄmasztja alĂĄ a vers az arĂĄnybillentĂ©ssel is. A zĂĄrlatban mĂĄr mint megcĂĄfolhatatlan igazsĂĄg tĂ©r vissza.
7 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
b)
CsĂșcspont Ă©s összegzĂ©s:â Mert a âMegbĂŒnhĆdte ⊠multat s jövendĆt.â kijelentĂ©sben meghatĂĄrozott idĆintervallumot
ölel fel: egykor mostLĂĄtomĂĄsa a jövĆre is vonatkoztathatĂłâ Mert összekapcsolja formailag is tartalmaiban a mĂșltat Ă©s a jelent (a belĆle következĆ, remĂ©lt
jövĆt)
c)
vĂĄr kĆhalomkedv, öröm halĂĄlhörgĂ©s, siralomröpkedtek zajlikszabadsĂĄg kĂnzĂł rabsĂĄg
d)
Itt szerepel a legerĆsebb Ă©rv a jövĆ Ă©rdekĂ©ben Isten szĂĄnalma mellett: a szenvedĂ©s termĂ©ketlen, hiĂĄbavalĂł, Ă©rtelmetlen (âS ah szabadsĂĄgâŠâ).
D)
a)
1â4. versszak: megszĂłlĂtott: Isten5. versszak: âszĂ©p hazĂĄmâ6â7. versszak mind a haza fi aihoz (fi gyelmeztetĂ©skĂ©nt), mind Istenhez (szĂĄnalomra mĂ©ltĂłsĂĄgunk kifejezĂ©sekĂ©nt)8. versszak: Istenhez szĂłl
b)
A haza adomĂĄnyai Ă©s a dicsĆ mĂșlt mind Istennek köszönhetĆ, az Ć akarata Ă©rvĂ©nyesĂŒl bennĂŒk.ĂvĂł, gondoskodĂł Isten.4. versszak: bĂŒntetĆ, ostorozĂł, haragvĂł Isten cselekedete a rontĂĄs (tatĂĄrjĂĄrĂĄs, török uralom, bel-viszĂĄlyok).5â7. versszak: a haza fi ai is âtevĂ©kenyâ rĂ©szesei ennek a pusztulĂĄsnak.âHĂĄnyszor tĂĄmadt tenfi adSzĂ©p hazĂĄm kebledre,S lettĂ©l magzatod miattMagzatod hamvvedre!â8. versszak: könyörĂŒlĆ Isten
E)
a)
Isten kegyelme ki nem Ă©rdemelhetĆ (bĂĄrmit teszĂŒnk, nem befolyĂĄsolhatjuk) ezt igazolja a vers-ben, hogy törtĂ©nelmĂŒnket Isten akaratakĂ©nt mutatja be Kölcsey.
b)
A szenvedĂ©s tĂșlzĂĄsĂĄban a protestĂĄns hittel szemben ĂĄllĂł szemĂ©lyes igazsĂĄgĂ©rzet, remĂ©ny szĂłlal meg: mĂ©gsem lehet, hogy tovĂĄbbra is szenvedjĂŒnk.
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 7 5
RĂHANGOLĂDĂS14. lĂ©pĂ©s: 19. feladat
70. oldal
7 PERC
T/19.
Maszkfelvétel, azonosulås
18. Ărjatok ötsorost himnusz, szĂłzat vagy haza tĂ©mĂĄban!
MEGOLDĂS:PĂ©ldĂĄk:
HIMNUSZ HAZA SZĂZAT
bƱnbĂĄnĂł, ellentĂ©telezĆ fĂŒggĆsĂ©g, fĂ©lelem lelkesĂtĆ, biztatĂł
megszĂłlĂt, sajnĂĄltat, könyörög vĂ©d, ad, elvesz felszĂłlĂt, eldöntet, megtisztel
Ășjat kellene Ărni ma a mĂșlt Ă©s jövĆ nekem a HimnusznĂĄl kedvesebb
fohĂĄsz otthon szĂłnoklat
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆzetes tudĂĄs mozgĂłsĂtĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szerepjåték és refl exió
19. KĂ©pzeljetek el egy rĂ©gen Ă©lt vagy ismert idĆs szemĂ©lyt, akinek a bĆrĂ©be szĂvesen belebĂșjnĂĄ-tok, vagyis rokonszenvet Ă©reztek irĂĄnta!
â Mi mindenen kellene vĂĄltoztatnotok? Hogyan tudnĂĄtok azonosulni vele?
â Mi volna az eredmĂ©nye ennek a szerepcserĂ©nek? Mit Ă©rnĂ©l el vele? Mit tudnĂĄl kifejezni vele?
Elképzeltszerep
7 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS15. lĂ©pĂ©s: 20â21. feladat
71. oldal
15 PERC
T/20â21.
ArchaizĂĄlĂĄs a Hymnusban; a âhozott anyagbĂłlâ dolgozĂł költĆ
MEGOLDĂS:AzonosulĂĄs a felvett szereppel, szemĂ©llyel, kifejezni, hogy fontos a szĂĄmunkra, folytatni egy ha-gyomĂĄnyt, mintĂĄt, ezzel ĂĄtörökĂteni.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą A rĂĄhangolĂĄsbĂłl kiindulva ĂĄllĂtsuk pĂĄrhuzamba a Himnuszt a maszkfelvĂ©tellel.âą KĂ©szĂtsĂŒnk ĂrĂĄsvetĂtĆre vĂĄzlatot:
A 2. vĂĄzlatpont elĆtt oldjuk meg a 20. feladatot! Ha soknak ĂtĂ©ljĂŒk, bontsuk nĂ©gy csoportra az osztĂĄlyt, Ă©s minden csoportnak egy-egy idĂ©zetet adjunk. Nem baj, ha a diĂĄkok nem Ă©rtik a szö-vegek egĂ©szĂ©t, esetleg egyes szavakat, az a fontos, hogy a hasonlĂłsĂĄgokra fgyeljenek fel. OldjĂĄk meg a feladatot, aztĂĄn közösen töltsĂŒk ki a tĂĄblĂĄzatot, Ă©s fogalmazzuk meg a következtetĂ©st.
âą A 21. feladatot hĂĄzi feladatnak szĂĄnjuk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : összehasonlĂtĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : cĂ©lrakeresĆ olvasĂĄs
V ĂĄ z l a t :
Régiességek (archaizålås) a Himnuszban
A Hymnus alcĂme: A magyar nĂ©p zivataros szĂĄzadaibĂłl tudatos visszahelyezkedĂ©s a mĂșltba, azonosulĂĄs rĂ©gi idĆk magyarjaival.
1. MƱfaj: Kölcsey korĂĄban (felvilĂĄgosodĂĄs) mĂĄr nem eleven hagyomĂĄny az Istenhez szĂłlĂł fo-hĂĄsz. Kölcsey Ă©letmƱvĂ©ben sincs mĂĄs istenes vers.A panaszkodĂł Ă©nek (jeremiĂĄda) a XVIâXVII. szĂĄzadi magyar irodalom jellegzetes mƱfaja.
2. (VallĂĄserkölcsi) törtĂ©nelemmagyarĂĄzat: Kölcsey Istennek tulajdonĂtja a törtĂ©nelmet, bƱnössĂ©-gĂŒnk miatt bĂŒntet Isten, vagyis erkölcstelensĂ©gĂŒnk miatt. Ez a XVIâXVII. szĂĄzadi gondolkodĂĄs-ban (protestĂĄns prĂ©dikĂĄtorköltĆk, hitvitĂĄzĂłk; ZrĂnyi MiklĂłs: Szigeti veszedelem) ĂĄllandĂł fordu-lat. A jogos bĂŒntetĂ©s oka leginkĂĄbb a megosztottsĂĄg, a belsĆ viszĂĄly, az erkölcstelen Ă©letmĂłd, akĂĄr a Himnuszban.
3. RĂ©gies toposzok (toposz: szokvĂĄnyos, közhellyĂ© vĂĄlt költĆi kĂ©p):â a vĂĄlasztott nĂ©pet az ĂgĂ©ret földjĂ©re vezetĆ Isten (Biblia),â köszöntĆk ĂĄldĂĄs- Ă©s bĆsĂ©gkĂ©rĂ©se.
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 7 7
4. RĂ©gies rĂmelĂ©s: ragrĂmek (pl. histĂłriĂĄs Ă©nekekben, XVIâXVII. szĂĄzad).
5. Ritmus: a Himnusz feltehetĆleg a Megismerni a kanĂĄszt⊠kezdetƱ kanĂĄsznĂłta dallamĂĄra ĂrĂł-dott.
Ă s s z e g z Ă© s :
âA Hymnus archaizĂĄlĂĄsĂĄban is kifejezĆdik a hagyomĂĄny, a mĂșlt ĂĄtĂ©lĂ©sĂ©nek, ĂșjraĂ©lĂ©sĂ©nek törek-vĂ©se. A Himnusz mindenkori Ă©neklĆi szĂĄmĂĄra adva van ugyanez a lehetĆsĂ©g, mi Kölcsey közve-tĂtĂ©sĂ©vel mĂ©g nagyobb idĆtĂĄvlatokat Ă©lhetĂŒnk meg.â
20. Keress hasonlĂłsĂĄgokat a Himnusz szövegĂ©vel az alĂĄbb szereplĆ szövegekben! Megfi gyelĂ©se-idet rögzĂtsd az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzatba!
SZERZĆ/CĂM
KELETKEZĂSI IDĆ
ROKONSĂG A HIMNUSSZAL
[âŠ]EmlĂ©kezzönk meg a magyar nĂ©pekrĆl, Kiket ah nagy isten nagy jĂłval szerete. Ez orszĂĄgba hoza, igen megkazdagĂtta, NĂ©kiek is ada jĂł fejedelmeket, JĂĄmbor kerĂĄlokat Ă©s jĂł tanĂĄcsadĂłkat. [âŠ]Haragra indĂtĂłk hitetlensĂ©gönkkel, VaksĂĄgainkkal Ă©s nagy hamissĂĄgainkkal. KezdĆk bosszantani kazdag aranyonkkal, DrĂĄga ezĂŒstinkkel, ezekben bĂrĂĄsinkkal, Az SzerĂ©m korĂĄnak nagy torkossĂĄgĂĄval ParĂĄznasĂĄgokkal, rettenetes bƱnökvel. AzĂ©rt Ć haragja ellenök gerjede,
BosszĂș ĂĄllĂł ostora rejĂĄnk szĂĄlla,Köztönk meghasonlĂĄnk, irigysĂ©g, gyĂŒlölsĂ©gMi köztönk tĂĄmada, kezdĆnk egymĂĄstĂŒldözni,Nagy sok környöl valĂł szĂ©p tartomĂĄnyokatJeles orszĂĄgokat isten tĆlönk elveszte.
VĂ©gzetre oztĂĄn mirejĂĄnk kihozĂĄ BasĂĄival hitetlen török csĂĄszĂĄrt, Mint ah zsidĂł nĂ©pre Ă©s JeruzsĂĄlemre RĂ©gen vitte vala az Nabuhodonozort: Minket es megvere Ă©s mi orszĂĄgonkat Mind elĂ©gette, dĂșlatĂĄ, raboltatĂĄ.
(Farkas AndrĂĄs, 1538)
Vajh! magyarok möly igen ti lĂĄm bolondok vagytok,SĆt mindönkör vendĂ©g kirĂĄlynak ti örĂŒltetökHogy ti magyar fejedelmet soha nem uraltok
Hogy ki miatt csak romlåtok és kevesödtetökMikor magyar kirålytok volt, ti jobban voltatok.Ingyen majdan mind elfogytok és semmivé lesztök.
(TinĂłdi Lantos SebestyĂ©n, 1554 körĂŒl)
7 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
Az nagy mindenhatĂł az földre tekinte,Egy szem fordulĂĄsbol vilĂĄgot megnĂ©zĂ©, De leginkĂĄbb magyarokat eszben1 vette Nem jĂĄrnak az Ășton, kit Fia rendelte.
LĂĄtĂĄ az magyaroknak ĂĄllhatatlansĂĄgĂĄtMegvetvĂ©n az Istent hogy imĂĄdna bĂĄlvĂĄnt;[âŠ]Hogy Ʊ szent nevĂ©nek nincsen tiszteleti,Ărtatlan Fia vĂ©rĂ©nek böcsĂŒleti,[âŠ]De sok feslett erkölcs Ă©s nehĂ©z kĂĄromlĂĄsIrigysĂ©g, gyĂŒlölsĂ©g Ă©s hamis tanĂĄcslĂĄs,Fertelmes fajtalansĂĄg Ă©s rĂĄgalmazĂĄs,LopĂĄs, ember-ölĂ©s Ă©s örök tobzĂłdĂĄs.
Megindult ezekĂ©rt mĂ©ltĂĄn Ʊ nagy haragja,AzĂ©rt MihĂĄly archangyalt2 magĂĄhoz hĂvĂĄ,Ăs kemĂ©ny haragjĂĄban igy parancsolĂĄ,[âŠ]
âNĂ©zd ama kemĂ©ny nyaku Ă©s kevĂ©ly scitĂĄk3
JĂł magyaroktĂłl mily igen elfajzottak,ScitiĂĄbol, azt mondom, kihoztam ĂŒket, MikĂ©nt Egyiptusbul az zsidĂł nĂ©peket, Hatalmas karommal verĂ©m nemzeteket, MindenĂŒtt rontĂĄm, vesztĂ©m ellensĂ©geket.Tejjel-mĂ©zzel folyĂł szĂ©p PannoniĂĄban, MegtelepitĂ©m ĂŒket MagyarorszĂĄgban, Ăs meg is ĂĄldĂĄm minden ĂĄllapotjĂĄban; [âŠ]
De Ćk ennyi jĂłkĂ©rt, ah, nehĂ©z mondani! Ah, hĂĄlĂĄdatlanok, Ă©s mertĂ©k elhadni, Nem szĂ©gyenlik Isteneket4 elĂĄrulni, Ellenemre minden gonoszban merĂŒlni.
Ah bĂĄnom, ennyi jĂłt hogy ĂŒ vĂ©lek töttem, Nem-Ă© viperĂĄkat keblemben neveltem? De immĂĄr ideje velek esmertetnem: Ăn vagyok ama nagy bosszĂșĂĄllĂł Isten.â
(ZrĂnyi MiklĂłs: Szigeti veszedelem, 1651)
Jaj, régi szép magyar nép,Az ellenség téged miképSzaggat és tép!Mire jutott ållapotodRomlandó cserép?Valål olyan szép,Magyar nép!
De sasnak körme közöttFonnyadsz, mint a lép,Szegény magyar nép!Megrontattål mint cserép,Jaj, håt szegény magyar nemzetJóra mikor lép?
(RĂĄkĂłczi-nĂłta, 1700-as Ă©vek5)
â Fogalmazzuk meg tapasztalatainkat! Mit ĂĄllapĂthatunk meg? Mit mutatnak, illetve bizonyĂtanak az egyezĂ©sek?
â Mit teszĂŒnk, mikor a Himnuszt Ă©nekeljĂŒk? Mi törtĂ©nik meg a szöveg ĂĄltal?
1 Ă©szrevette, megfi gyelte2 fĆangyal3 itt: Ćsmagyarok4 IstenĂŒket5 a Himnuszt megelĆzĆen ez volt a magyar fĂŒggetlensĂ©g titkos, tiltott himnusza
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 7 9
MEGOLDĂS:
SZERZĆ/CĂM FARKAS ANDRĂSTINĂDI LANTOS SEBESTYĂN
ZRĂNYI MIKLĂS RĂKĂCZI-NĂTA
KELETKEZĂSI IDĆ 1538 1554 1651 1700 k.
ROKONSĂG AHIMNUSSZAL
â toposz: az ĂgĂ©ret földjĂ©re vezetettnĂ©pâ Isten a törtĂ©ne-lem alkotĂłjaâ oltalmazĂł Istenâ haragvĂł Ă©s bĂŒn-tetĆ Istenâ a bĂŒntetĂ©s okaa magyarsĂĄgbƱne: romlott,erkölcstelen,szĂ©thĂșzĂł
â egyszerƱ ragrĂ-mekâ a magyarokoktalansĂĄgaâ a nemzethalĂĄllehetĆsĂ©ge
â toposz: az ĂgĂ©ret földjĂ©re vezetettnĂ©pâ Isten atörtĂ©nelemalkotĂłjaâ oltalmazĂł Istenâ haragvĂł Ă©sbĂŒntetĆ Istenâ a bĂŒntetĂ©s okaa magyarsĂĄgbƱne: romlott,erkölcstelen, szĂ©thĂșzĂł
â nĂ©pâtĂ©p ragĂĄtvĂ©teleâ tragikus sorsĂș,szenvedĆ nĂ©p
Ha van Isten, ne könyörĂŒljön rajta:VerĂ©shez szokott fajta,CigĂĄny-nĂ©pek langy szĂvƱ sihederje,Verje csak, verje, verje.
Ha van Isten, meg ne sajnĂĄljon engem:Ăn magyarnak szĂŒlettem.Szent galambja nehogy zöld ĂĄgat hozzon,Ăssön csak, ostorozzon.
Ha van Isten, földtĆl a fĂ©nyes Ă©gig,RĂĄngasson minket vĂ©gig.Ne legyen egy fĂ©lpercnyi bĂ©kessĂ©gĂŒnk,Mert akkor vĂ©gĂŒnk, vĂ©gĂŒnk.
(1908)
ADY ENDRE: NEKĂNK MOHĂCS KELL
8 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
21. OlvassĂĄtok el a NekĂŒnk MohĂĄcs kell cĂmƱ Ady-verset, Ă©s a gondolkodĂĄstĂ©rkĂ©p segĂtsĂ©gĂ©vel dolgozzĂĄtok fel!
NekĂŒnk MohĂĄcs kell
toposz forma
cĂm jelentĂ©s
nyelvtaniszemélyek
JELENTĂSTEREMTĂS17. lĂ©pĂ©s
10 PERC
A szólåsok, közmondåsok hasznålata
RĂHANGOLĂDĂS16. lĂ©pĂ©s
10 PERC
Közmondåsok, szólåsok, idiómåk
A NYELV RĂGEN ĂS MA
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tĂ©ma elĆkĂ©szĂtĂ©se. PapĂrlapokra felĂrunk 3-4 szĂłlĂĄst, közmondĂĄst, ezeket egy-egy tanulĂłnak le kell rajzolnia vagy el kell mutogatnia (a papĂrlapon szerepeljen a mĂłdszer is: vannak olyanok, ame-lyeket lehetetlen elmutogatni, viszont ötletesen le lehet rajzolni, Ă©s fordĂtva). LehetsĂ©ges ötletek:
â Aki mĂĄsnak vermet ĂĄs, maga esik bele. (mutogat)â FogĂĄhoz veri a garast. (mutogat)â Bottal ĂŒthetik a nyomĂĄt. (rajzol)â KĂ©t szĂ©k közt a pad alĂĄ esik. (mutogat)â Szöget ĂŒt a fejĂ©be. (rajzol vagy mutogat)â Addig jĂĄr a korsĂł a kĂștra, amĂg el nem törik. (rajzol)â Ki korĂĄn kel, aranyat lel. (mutogat)
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : Ărott szöveg vizualizĂĄlĂĄsa, elmutogatĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportos vagy frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : âMost mutasd meg!â jĂĄtĂ©k
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
BeszĂ©ljĂŒk meg, melyik közmondĂĄsnak, szĂłlĂĄsnak ismerik a hasznĂĄlatĂĄt. KĂĄrtyĂĄkon rövid szituĂĄci-Ăłkat osztunk ki a csoportoknak. A szituĂĄciĂłk âcsattanĂłjaâ a 16. lĂ©pĂ©sben szereplĆ közmondĂĄsok, szĂłlĂĄsok közĂŒl egy.
8 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
18. lépés: 22. feladat
76. oldal
10 PERC
T/22.
P Ă© l d ĂĄ k :
A) Egy ismerĆsömhöz nemrĂ©g betörtek. ElvittĂ©k az aranyĂ©kszereit Ă©s a tĂ©vĂ©jĂ©t. Az egyik szom-szĂ©d Ă©szrevette a rablĂĄst, mert a lakĂĄsajtĂł nyitva ĂĄllt. HĂvta is azonnal a rendĆrsĂ©get, akik kijöttek helyszĂnelni, de addigra a rablĂłnak mĂĄr âŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠ (bottal ĂŒthettĂ©k a nyomĂĄt).
â Fogalmazzuk meg mĂĄs szavakkal a jelentĂ©sĂ©t: bottal ĂŒthetik a nyomĂĄt = eltƱnik, mĂĄr messze jĂĄr. â KeressĂŒnk rokon Ă©rtelmƱ szĂłlĂĄsokat, akĂĄr teljesen Ășjakat is, pl. eltƱnik, mint a kĂĄmfor; eltƱnik,
mint szĂŒrke szamĂĄr a ködben; szublimĂĄl; felszĂvĂłdik; ĂĄrkon-bokron tĂșl jĂĄr.
B) GĂĄbornak megtetszett az osztĂĄlybĂłl egy lĂĄny, Kati. ElhĂvta moziba, vett neki sĂŒtemĂ©nyt a bĂŒ-fĂ©ben: Ășgy tƱnt, a lĂĄny is megkedvelte GĂĄbort. NemsokĂĄra azonban hazaĂ©rkezett kĂŒlföldrĆl a fi Ăș rĂ©gi barĂĄtnĆje, Bea. Nem tudta, hogy idĆközben GĂĄbor mĂĄr egy mĂĄsik lĂĄnyt szeret, ezĂ©rt Ășgy viselkedett, mintha mĂ©g mindig egyĂŒtt jĂĄrnĂĄnak. GĂĄbor nem tudta jĂłl kezelni a helyzetet: Katival is szeretett volna talĂĄlkozgatni, de rĂĄjött, hogy Bea is fontos neki, ezĂ©rt nem mondta el senkinek sem az igazat. VĂ©gĂŒl mindkĂ©t lĂĄnynak fĂŒlĂ©be jutott, mit mƱvelt GĂĄbor: attĂłl kezdve se Kati, se Bea nem beszĂ©l vele. SzegĂ©ny GĂĄbor Ăgy âŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠâŠ (kĂ©t szĂ©k közt a pad alĂĄ esett), de ezĂ©rt csak magĂĄt okolhatja.
â Fogalmazzuk meg mĂĄs szavakkal a szĂłlĂĄs jelentĂ©sĂ©t. â KeressĂŒnk mĂ©g hasonlĂł Ă©rtelmƱ szĂłlĂĄsokat, pl. aki sokat markol, keveset fog; egy fenĂ©kkel nem
lehet kĂ©t lovat megĂŒlni.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : anyanyelvi kompetencia
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n csoportok
M u n k a f o r m ĂĄ k : kiscsoportos
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : beszĂ©lgetĂ©s, szövegolvasĂĄs Ă©s kiegĂ©szĂtĂ©s
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą Azt ismertetjĂŒk fel, hogy a közmondĂĄsok, szĂłlĂĄsok rĂ©gebbi korokbĂłl itt maradt zĂĄrvĂĄnyok, ame-lyeknek elemeit gyakran mĂĄr nem hasznĂĄljuk, csak az egĂ©sz kifejezĂ©st. A feladat bevezetĆjekĂ©nt a tanĂĄr röviden összefoglalhatja (sajĂĄt belĂĄtĂĄsa szerint) egy vĂĄlasztott szĂłlĂĄs, közmondĂĄs eredetĂ©t (O. Nagy GĂĄbor: Mi fĂĄn terem?).
âą Osszuk szĂ©t a mondĂĄsokat a csoportoknak Ășgy, hogy mindenhovĂĄ legalĂĄbb 2-3 jusson. A tanulĂłk prĂłbĂĄljĂĄk megtalĂĄlni az alĂĄhĂșzott szavak jelentĂ©sĂ©t. Ehhez hasznĂĄljĂĄk az Ă©rtelmezĆ szĂłtĂĄrt!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi érzékenység
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n csoportok
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 8 3
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : feladatmegoldĂĄs
22. Figyeld meg az alĂĄbbi közmondĂĄsokat, szĂłlĂĄsokat Ă©s az alĂĄhĂșzott szavakat, kifejezĂ©seket! Ha ismered valamelyik szĂł, kifejezĂ©s jelentĂ©sĂ©t, magyarĂĄzd el tĂĄrsaidnak! Ha egyiket sem is-
mered, prĂłbĂĄld meg a közmondĂĄs/szĂłlĂĄs jelentĂ©se alapjĂĄn kikövetkeztetni. HasznĂĄld a Magyar Ă©rtelmezĆ kĂ©ziszĂłtĂĄrt!
a) Ăme a közmondĂĄsok Ă©s szĂłlĂĄsok:
â EbĂŒl szerzett jĂłszĂĄg ebĂŒl vĂ©sz el.â A jĂł bornak nem kell cĂ©gĂ©r.â Jobb ma egy verĂ©b, mint holnap egy tĂșzok.â Közös lĂłnak tĂșros a hĂĄta. (VigyĂĄzz! Nem tĂșrĂłs!)â Tanulj, tinĂł, ökör lesz belĆled.â SerĂ©ny asszonynak rest a lĂĄnya.â Sok bĂĄba közt elvĂ©sz a gyerek.â A betyĂĄrbĂłl lesz a legjobb pandĂșr.â GĂșzsba van kötve.â A kĂĄkĂĄn is csomĂłt keres.â VĂ©di a mundĂ©r becsĂŒletĂ©t.â Suba subĂĄhoz, guba gubĂĄhoz.â Elveti a sulykot.
b) Az alĂĄhĂșzott szavak közĂŒl melyiket hallottad mĂĄr mĂĄstĂłl? Milyen gyakran, milyen szituĂĄciĂłkban hasznĂĄljuk ezeket a szavakat?
c) PrĂłbĂĄlj meg Ă©rtelmes mondatokat alkotni az alĂĄbbi szavakkal!
â ebĂŒl â tĂșrosâ serĂ©ny â subaâ gĂșzs(ba)
d) Milyen hatĂĄsĂșak a c) feladat mondatai? Jelöld x-szel, milyen szövegben tudod ezeket a szavakat hasznĂĄlni!
barĂĄti e-mail
iskolai irodalmi fogalmazĂĄs
pĂĄrbeszĂ©d egy veled egykorĂșval
pĂĄrbeszĂ©d egy idĆsebb csalĂĄdtaggal
e) Egy barĂĄti e-mailben vagy sms-ben ritkĂĄn hasznĂĄlunk rĂ©gies szĂłlĂĄsokat, közmondĂĄsokat. De biztos elĆfordul, hogy valamilyen Ășjabb mondĂĄst talĂĄltok ki. Sorolj fel nĂ©hĂĄnyat! Figyeld meg a pĂ©ldĂĄt!
RĂ©gies: MegbĂĄnja, mint a kutya, aki kilencet kölkedzett. Ăjabb, hasonlĂł Ă©rtelmƱ: MegszĂvja, mint faltörĆ kos a fotocellĂĄs ajtĂłt.
8 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
19. lĂ©pĂ©s: 23â24. feladat
78. oldal
10 PERC
T/23â24.
SzĂłlĂĄsok Ă©s közmondĂĄsok közti kĂŒlönbsĂ©gek
MEGOLDĂS:b) A legtöbbet mĂĄr csak ezekben a szĂłlĂĄsokban, önĂĄllĂłan nem.
e) Pl. ..., mint mackĂłsajtban a brummogĂĄs
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ha valamelyik szĂłlĂĄs, közmondĂĄs jelentĂ©se (pl. elĂĄssĂĄk a csatabĂĄrdot) nem teljesen Ă©rthetĆ, ma-gyarĂĄzzuk el (Az indiĂĄnok Ășgy kötöttek bĂ©kĂ©t...).
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : anyanyelvi kompetencia
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : tanĂĄri kalauz
23. Mi a kĂŒlönbsĂ©g a szĂłlĂĄsok Ă©s a közmondĂĄsok között?
a) Figyeld meg az alĂĄbbi kĂ©t csoportot: az egyikben szĂłlĂĄsok, a mĂĄsikban közmondĂĄsok vannak összegyƱjtve. Mi a fĆ kĂŒlönbsĂ©g köztĂŒk? Gondolj arra, hogy mennyire lehet egyiket vagy mĂĄsikat ĂĄtalakĂtani; mondat- vagy szĂłkapcsolat Ă©rtĂ©ke van-e.
SZĂLĂSOK
AjtĂłstul ront be a hĂĄzba. Lenyeli a bĂ©kĂĄt. ElĂĄssĂĄk a csatabĂĄrdot.Rossz fĂĄt tesz a tƱzre. Bottal ĂŒthetik a nyomĂĄt.
KĂZMONDĂSOK
Bolond lukbĂłl bolond szĂ©l fĂș.AhĂĄny hĂĄz, annyi szokĂĄs.Hazug embert hamarabb utolĂ©rik, mint a sĂĄnta kutyĂĄt.Sok lĂșd disznĂłt gyĆz.Nem akarĂĄsnak nyögĂ©s a vĂ©ge.
b) Melyik csoport tagjait lehet egy mondatrĂ©sz hozzĂĄadĂĄsĂĄval mondattĂĄ alakĂtani? PĂ©ldĂĄul: Pisti mindig ajtĂłstul ront a hĂĄzba. *Pisti disznĂłt gyĆz.
c) Milyen ĂĄtalakĂtĂĄsokat tudsz elvĂ©gezni a szĂłlĂĄsokon, a közmondĂĄsokon?
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 8 5
SZĂLĂSOK KĂZMONDĂSOK
MEG LEHET VĂLTOZTATNIA SZĂRENDET?
BE LEHET TOLDANI EGY-KĂT MĂDOSĂTĂ SZEREPĆ° SZĂT?
d) Figyeld meg, melyik lehetséges az alåbbi mondatokban!
â Itt nincs elĂĄsva mĂ©g a csatabĂĄrd. â KĂ©nytelen vagyok ezt a bĂ©kĂĄt is lenyelni. â Maga esik bele abba, aki mĂĄsnak vermet ĂĄs. â Annyi szokĂĄs van, amennyi hĂĄz.
e) HasznĂĄlhatunk-e rokon Ă©rtelmƱ szavakat a szĂłlĂĄsokban, a közmondĂĄsokban? PrĂłbĂĄljunk meg rokon Ă©rtelmƱ szavakat hasznĂĄlni az alĂĄhĂșzottak helyett!
â AjtĂłstul ront be a hĂĄzba. â Sok lĂșd disznĂłt gyĆz. â Rossz fĂĄt tesz a tƱzre. â Bottal ĂŒthetik a nyomĂĄt.
MEGOLDĂS:b) szĂłlĂĄsok
c) A szĂłlĂĄsok szĂłrendje vĂĄltozhat, mĂĄs szavakat is betoldhatunk, de a közmondĂĄsokban egyiket sem tehetjĂŒk.
d) Az utolsó két példa nem jó, ezt jelöltetni kell, pl. a szakirodalomban hasznålatos *-gal.
e) Egyik csoportban sem lehet kicserélni a szavakat rokon értelmƱ szavakra.
24. Rendszerezd!
a) Mi(k) a kĂŒlönbsĂ©g(ek) a szĂłlĂĄsok Ă©s közmondĂĄsok között?
b) Van fontos stĂlusbeli, szĂłkincsbeli kĂŒlönbsĂ©g a kĂ©t csoport között?
Sem a szĂłlĂĄsokban, sem a közmondĂĄsokban nem lehet rokon Ă©rtelmƱ szavakkal kicserĂ©lni az egyes elemeket. Egy közmondĂĄst/szĂłlĂĄst ugyanĂșgy egysĂ©gkĂ©nt, szĂłrĂłl szĂłra meg kell tanulni, mint pĂ©ldĂĄul egy idegen szĂłt: tudni kell az alakjĂĄt, Ă©s tudni kell, hogy milyen helyzetben hasznĂĄl-hatjuk, azaz mi a jelentĂ©se.
MEGOLDĂS:b) Nem jellemzĆ.
8 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
20. lĂ©pĂ©s: 25â26. feladat
80. oldal
5 PERC
T/25â26.
Közmondåsok vizsgålata mondatelemzési feladatokkal
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Adjuk ki otthoninak a feladatot, hogy a tanulĂłknak legyen idejĂŒk utĂĄnajĂĄrni, melyik közmondĂĄs hogy hangzik eredetileg.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi érzékenység és tudatossåg
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : hĂĄzi feladat
A 26. feladatot szorgalmi feladatnak szĂĄnjuk.
25. Az alåbbi összeollózott közmondåsokból próbåld meg kitalålni az eredetiket, majd vålaszolj a kérdésekre.
ĂltalĂĄban kĂ©t közmondĂĄst raktunk össze. (Van olyan közmondĂĄs, aminek csak egy rĂ©sze lesz itt.) HasznĂĄld O. Nagy GĂĄbor Magyar szĂłlĂĄsok Ă©s közmondĂĄsok cĂmƱ könyvĂ©t!
a) MesszirĆl jött embert ne halaszd holnapra.
â VizsgĂĄld meg, milyen vĂĄltoztatĂĄst kellett vĂ©gezni az egyes kifejezĂ©seken, hogy a mĂĄsik szĂłlĂĄsba be tudjuk illeszteni.
b) Néma gyereknek nem kell cégér.
â A hĂĄrom mondatban (az összekevert közmondĂĄsban Ă©s a kĂ©t eredetiben) milyen szerepet tölt be a -nak/-nek ragos kifejezĂ©s?
c) Ki mint veti ĂĄgyĂĄt, Ășgy arat.
â Ebben az esetben nem kellett ĂĄtalakĂtanunk a kifejezĂ©seket. MiĂ©rt lehetett ebben az esetben mĂ©gis könnyen összeollĂłzni a kĂ©t közmondĂĄst? Figyeld meg a kĂ©t eredeti mondĂĄst: nagyjĂĄbĂłl prĂłbĂĄld meg megfogalmazni a jelentĂ©sĂŒket:
MEGOLDĂS:a) MesszirĆl jött ember-t; tehĂĄt tĂĄrgyat csinĂĄlunk belĆle, mert a mĂĄsik mondĂĄs azt kĂvĂĄn arra a
helyre.
b) Az Ășj âközmondĂĄsbanâ: a kell ige vonzata; a nĂ©ma gyereknek az anyja sem Ă©rti a szavĂĄt mon-dĂĄsban a birtokos kifejezĂ©s rĂ©sze; a jĂł bornak nem kell cĂ©gĂ©r mondĂĄsban a kell ige vonzata. (ElĂ©g, ha annyit Ă©szrevesznek a tanulĂłk, hogy az egyik esetben egy igĂ©hez, a mĂĄsikban egy fĆnĂ©vhez kapcsolĂłdik szorosabban.)
K Ă L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 8 7
c) Ki mint veti ĂĄgyĂĄt, Ășgy alussza ĂĄlmĂĄt. x Ki mint vet, Ășgy arat. Ez a kĂ©t mondĂĄs keveredik, jelentĂ©sĂŒk kb. ugyanaz: âaz elĆkĂ©szĂŒletek minden munka, cse-
lekvĂ©s eredmĂ©nyĂ©t befolyĂĄsoljĂĄkâ. AzĂ©rt lehet összekavarni a kĂ©t mondĂĄst, mert ugyanarra a mondatszerkezetre Ă©pĂŒlnek â elkĂ©pzelhetĆ, hogy egyik a mĂĄsikbĂłl fejlĆdött vagy nyelvjĂĄ-rĂĄsbeli vĂĄltozatokrĂłl van szĂł: ki mint csinĂĄl valamit, Ășgy csinĂĄl valami mĂĄst, ami az elsĆnek folyomĂĄnya.
26. GyƱjts olyan szĂłlĂĄsokat, amelyeket a veled egykorĂșak gyakran hasznĂĄlnak! KĂ©rdezd meg szĂŒleidet, nagyszĂŒleidet, hogy hasznĂĄljĂĄk-e ezeket, ismerik-e a jelentĂ©sĂŒket!
RĂHANGOLĂDĂS1. lĂ©pĂ©s: 1. feladat
82. oldal
10 PERC
T/1.
MegmaradĂĄs vagy pusztulĂĄs
4. SZĂVEGPĂRHUZAMOK
NEMZETHALĂL ĂS TĂLĂLĂS, VERESĂG, MEGMARADĂS ĂS IDENTITĂS
3 (4) Ăłra
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A hĂĄzi feladat megbeszĂ©lĂ©se. Ady: NekĂŒnk MohĂĄcs kell. Az egyĂ©ni gondolkodĂĄstĂ©rkĂ©pek alapjĂĄn kĂ©szĂtsĂŒnk közös gondolkodĂĄstĂ©rkĂ©pet tanĂĄri irĂĄnyĂtĂĄssal.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szintetizĂĄlĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : tåblåzatkitöltés és feladatmegoldås
1. Ady Endre NekĂŒnk MohĂĄcs kell cĂmƱ verse alapjĂĄn a kĂ©rdĂ©sek segĂtsĂ©gĂ©vel töltsd ki a tĂĄblĂĄzatot!
IDĂZET VĂLEMĂNYEM
KI A BESZĂLĆ?
KINEK A NEVĂBEN BESZĂL?
KIT SZĂLĂT MEG?
MIT KĂR?
MI AZ OKA ENNEK A KĂRĂSNEK?
MILYENNEK LĂTJA A MAGYAROKAT?
a) Mi volt a megdöbbentĆ, szokatlan szĂĄmotokra Ady versĂ©ben? KĂ©pzeld el azt a helyzetet, amely-ben megszĂŒlethetett ez a vers!
b) Mikor szoktuk (milyen helyzetben, ĂĄllapotban) ezt a sĂșlyos ĂĄtkot mondani: âVerjen meg az Isten!â
c) Milyen Ă©rzĂ©sekrĆl ĂĄrulkodik ez a szöveg? Szerintetek hogyan viszonyul a hazĂĄjĂĄhoz a versbeszĂ©lĆ? GyƱjtsĂŒk ki a szövegbĆl, amit tudunk/tudhatunk errĆl!
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 8 9
2. lépés: 2. feladat
83. oldal
15 PERC
T/2.
A nemzethalĂĄlhoz valĂł viszony
d) Mi lehetett a beszĂ©lĆ szĂĄndĂ©ka? Indokolj a szövegbĆl!
e) Hogyan vélekedik a magyarokról?
f) MiĂ©rt nevezhette egy mĂ©ltatĂłja âfordĂtott Himnusznakâ ezt a verset?
g) Mennyiben folytatja Ady a Himnusz történelemszemléletét?
MEGOLDĂS:a)âe)
IDĂZET VĂLEMĂNYEM
KI A BESZĂLĆ? âĂn magyarnak szĂŒlettemâ. Egy tagja a nemzetnek.
KINEK A NEVĂBEN BESZĂL?
A nemzet nevĂ©ben, melynek Ć is tagja.
KIT SZĂLĂT MEG? âHa van Isten, ne könyörĂŒljön rajta:â Istent, ha van.
MIT KĂR? âmeg ne sajnĂĄljon engemâ, âne könyörĂŒljönâ, âVerjeâ âmeg ne saj-nĂĄljonâ, ânehogy zöld ĂĄgat hozzonâ, âĂssön, ostorozzonâ, âföldtĆl az Ă©gig rĂĄngasson vĂ©gigâ, âNe legyen fĂ©lperc-nyi bĂ©kessĂ©gĂŒnk, mert akkor vĂ©gĂŒnk, vĂ©gĂŒnk.â
KönyörtelensĂ©get, bĂĄntalmazĂĄst, ösztökĂ©lĂ©st, negatĂv ösztönzĂ©st.
MI AZ OKA ENNEK A KĂRĂSNEK?
KözössĂ©get vĂĄllal a nemzettel: fĂ©lti; haragvĂł szeretet, kĂ©tsĂ©gbeesett kese-rƱsĂ©g, dĂŒh.
MILYENNEK LĂTJA A MAGYAROKAT?
âVerĂ©shez szokott fajta CigĂĄny nĂ©pek langy szĂvƱ sihederje.â
Tehetetlen, meggondolatlan, csak a szenvedĂ©sbĆl Ă©rt.
f)âg)
A balsors adott, elfogadott tényként szerepel, nemzethalål.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
âą Minden tanulĂł olvassa el fi gyelmesen a következĆ szövegeket: Kölcsey: ZrĂnyi dala, Ady: Az IdĆ rostĂĄjĂĄban, Ottlik GĂ©za: Iskola a hatĂĄron (III/24. rĂ©szlet), ĂrkĂ©ny IstvĂĄn: Budapest. EzutĂĄn a âtollak
9 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
közĂ©penâ mĂłdszerrel mindenki beszĂ©ljen az olvasottakrĂłl. A cĂ©l ebben a fĂĄzisban, hogy minden tanulĂł kifejezze szĂłban olvasmĂĄnyĂ©lmĂ©nyĂ©t, elsĆ benyomĂĄsait.
âą Tollak közĂ©pen: a mĂłdszer lĂ©nyege, hogy minden tanulĂł elmondja gondolatait. Aki megkezdi mondandĂłjĂĄt, leteszi a tollĂĄt közĂ©pre. Addig nem szĂłlalhat meg, amĂg a csoport minden tagjĂĄnak tolla közĂ©pre nem kerĂŒl. Ha kĂvĂĄncsiak vagyunk nĂ©hĂĄny vĂ©lemĂ©nyre, vĂĄlasszunk ki egy-egy tollat, kĂ©rdezzĂŒk meg, ki a gazdĂĄja, majd kĂ©rjĂŒk meg, hogy az illetĆ ismertesse sajĂĄt, mĂĄr elhangzott ĂĄllĂĄspontjĂĄt, gondolatĂĄt. Ameddig van gondolatuk, meg lehet ismĂ©telni a kört.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : összehasonlĂtĂĄs, elvonatkoztatĂĄs, szĂłbeli meg-nyilvĂĄnulĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : tollak középen
2. A magyar irodalomban gyakran jelenik meg a nemzethalĂĄl gondolata. Olvasd el az alĂĄbbi szövegeket, Ă©s fogalmazd meg tĂĄrsaidnak elsĆ benyomĂĄsaidat!
KĂLCSEY FERENC: ZRĂNYI DALA
Hol van a hon, melynek ĂrpĂĄd vĂ©re GyĆzelemben csorga szent földĂ©re, Mely nevĂ©vel hĂ©v szerelmet gyĂșjt; S messze kĂ©pĂ©t bĂșjdosĂł magzatja, MĂ©g Kalypso keblĂ©n is siratja, S kart felĂ©je bĂșsan vĂĄgyva nyĂșjt?
Itt van a hon, ah nem mint a rĂ©gi, PusztasĂĄgban nyĂșlnak el vidĂ©ki, TöbbĂ© nem gyĆzelmek honja mĂĄr; Elhamvadt a magzat hĆ szenvedelme, JĂ©gkebelben fĂĄsult szĂvet zĂĄr.
Hol van a bĂ©rc, Ă©s a vĂĄr fölette, Szondi melynek sĂĄncait vĂ©dlette, TĂ©kozolva hĂven Ă©letĂ©t; Honnan a hĂr felszĂĄll, s arculatja LĂĄngsugĂĄrit tĂĄvol ragyogtatja, S fĂ©nyt a kĂ©sĆ szĂĄzadokra vĂ©t?
Itt van a bĂ©rc, s omladĂ©k fölette, Mely a hĆst Ă©s hĂrĂ©t eltemette, BĂșs felesĂ©g hamvĂĄn, s nĂ©ma hant; Völgyben Ʊl a gyĂĄva kor s hatĂĄra SzƱk körĂ©bĆl Ćse saslakĂĄra SzĂ©deleg ha nĂ©ha felpillant.
Ăs hol a nĂ©p, mely pĂĄlyĂĄt izzadni, S izzadĂĄs közt hĆsi bĂ©rt aratni Ćsz atyĂĄnknak nyomdokin tanĂșlt; S szenvedett bĂĄr, s bajrĂłl bajra hĂĄga, Hervadatlan volt szĂ©p ifjusĂĄga, A jelenben mĂșlt s jövĆ virĂșlt?
VĂĄndor ĂĄllj meg! korcs volt anyja vĂ©re, MĂĄs faj ĂĄllott a kihĂșnyt helyĂ©re, Gyönge fĆvel, romlott szĂvtelen; A dicsĆ nĂ©p, mely tanĂșlt izzadni, S izzadĂĄs közt hĆsi bĂ©rt aratni, NĂ©vben Ă©l csak, többĂ© nincs jelen.
(SzobrĂĄnc, 1830. jĂșl.)
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 9 1
KezĂ©ben ĂłriĂĄs rostĂĄval Ăll az IdĆ Ă©s rostĂĄl egyre, VilĂĄgokat szed Ă©s rostĂĄl ki VidĂĄman Ă©s nem keseregve S busul csak az, akit kihullat
S aki kihull, megĂ©rdemelte Az ocsut az IdĆ nem szĂĄnja. Aszott nemzetek, hƱlt vilĂĄgok, Tört Ă©letek miazmĂĄs1 vĂĄgya HalĂĄlra-valĂłk s nem kĂĄr Ă©rtĂŒk.
SzĂłljak prĂłfĂ©tĂĄk Ășj szavĂĄval: Nem kik mertek tagadni multat, De kik nem magvak a JövĆnek, Mindig azok, akik kihullnak: VilĂĄgok, nĂ©pek, girhes eszmĂ©k
Fonnyadtak s összezsugorodtak, (Ăgy szĂłl az Ășj prĂłfĂ©ta-Ă©nek) Az Ăr, az IdĆ ĂĄll örökkĂ©, De elmulnak a renyhe nĂ©pek S velĂŒk egyĂŒtt a tiszta LĂłthok2
ADY ENDRE: AZ IDĆ ROSTĂJĂBAN
Ăh, aszottak Ă©s be nem teltek S Ăłh, magam is faj-sorsom osztvĂĄn, Be igazsĂĄg szerint hullunk ki A kegyetlen ĂłriĂĄs rostĂĄn, KedvĂ©t töltvĂ©n az IdĆnek.
(1913)
OTTLIK GĂZA: ISKOLA A HATĂRON
III/24. Végzett negyedévesek (részlet)
A mohĂĄcsi csata nĂ©gyszĂĄzadik Ă©vfordulĂłja közeledett Ă©ppen. Fura dolognak lĂĄtszik talĂĄn a veresĂ©get megĂŒnnepelni, de hĂĄt aki a gyĆzelmĂ©t ĂŒnnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomĂĄn vilĂĄgbiroda-lom, mĂĄr nem volt meg. A tatĂĄroknak is nyomuk veszett, sĆt idĆközben, szinte a szemĂŒnk lĂĄttĂĄra a szĂvĂłs Habsburg-csĂĄszĂĄrsĂĄgnak is. Megszoktuk hĂĄt, hogy egyedĂŒl ĂŒnnepelgessĂŒk vesztett nagy csa-tĂĄinkat, melyeket tĂșlĂ©ltĂŒnk. TalĂĄn azt is megszoktuk, hogy a veresĂ©get izgalmasabb, sƱrƱbb anyagbĂłl valĂł Ă©s fontosabb dolognak tartsuk a gyĆzelemnĂ©l â mindenesetre igazibb tulajdonunknak.
(1959)
ĂRKĂNY ISTVĂN: BUDAPEST
A KĂĄlvin tĂ©ren egy autĂłbusz nekirohant egy fĂĄnak. Hirtelen az egĂ©sz vĂĄrosban megĂĄlltak az összes villamosok. Minden megĂĄllt, mĂ©g a kisvasĂșt is a jĂĄtĂ©kĂŒzlet kirakatĂĄban. Csönd lett. KĂ©sĆbb mĂ©g fel-zörgött valami, de csak egy ĂșjsĂĄgpapĂrt söpört magĂĄval a szĂ©l. AztĂĄn nekisodorta egy falnak, Ă©s mĂ©g nagyobb lett a csönd.Nyolc perccel az atombomba robbanĂĄsa utĂĄn kialudt a villany, rögtön utĂĄna a rĂĄdiĂłban lejĂĄrt az utolsĂł gramofonlemez. Egy Ăłra mĂșlva szörcsögni kezdtek a csapok, aztĂĄn nem folyt több vĂz. A lomb is szĂĄraz lett, akĂĄr a bĂĄdog. A szemafor szabad utat jelzett, de az utolsĂł bĂ©csi gyors mĂĄr nem futott be a pĂĄlyaudvarra. Mozdonya kazĂĄnjĂĄban reggelre kihƱlt a vĂz.Egy hĂłnap alatt elgyomosodtak a parkok, zab nĆtt a gyermekjĂĄtszĂłterek homokozĂłiban; ezalatt a
1 vĂzbĆl talajbĂłl kiĂĄradĂł, betegsĂ©get, ragĂĄlyt okozĂł pĂĄrĂĄk, gĆzök
2 bibliai szemĂ©ly, akinek mint igaz embernek Isten megkegyelmezett Szodoma Ă©s Gomora elpusztĂtĂĄsakor
9 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS3. lĂ©pĂ©s: 3â7. feladat
86. oldal
15 PERC
T/3â7.
söntĂ©sek polcain is beszĂĄradtak az Ă©tvĂĄgygerjesztĆ illatok. Minden Ă©lelmiszert, az összes bĆrdĂsz-mƱårut Ă©s a könyvtĂĄri könyveket megettĂ©k az egerek. Az egĂ©r roppant szapora ĂĄllat; ötször is lefi al egy esztendĆben. Nem sok idĆ mĂșlva Ășgy elleptĂ©k az utcĂĄkat, mint valami bĂĄrsonyos, iszapszerƱen hömpölygĆ kövezet.Birtokba vettĂ©k a lakĂĄsokat, a lakĂĄsokban az ĂĄgyakat, a szĂnhĂĄzakban a zsöllyĂ©ket. Bejutottak az OperahĂĄzba is, ahol a Traviata kerĂŒlt szĂnre utoljĂĄra. Amikor az utolsĂł hegedƱn ĂĄtrĂĄgtĂĄk az utolsĂł hĂșrt, annak pendĂŒlĂ©se volt Budapest bĂșcsĂșszava.De mĂĄr mĂĄsnap, az OperĂĄval Ă©ppen ĂĄtellenben, egy romhĂĄz kövein megjelent egy cĂ©dula: âHozott szalonnĂĄval egĂ©rirtĂĄst vĂĄllal doktor VarsĂĄnyinĂ©.â
(1968)
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A feladatban megfogalmazott kĂ©rdĂ©sek segĂtsĂ©gĂ©vel megbeszĂ©ljĂŒk az olvasottakat.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : koncentrĂĄciĂł
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : megbeszélés
3. BeszĂ©ljĂŒk meg!
a) Miben hasonlĂtanak az olvasott szövegek?
b) Miben térnek el egymåstól?
c) Lehet-e valamilyen szempont szerint csoportosĂtani Ćket?
d) A törtĂ©nelmi balszerencsĂ©n, a balsors tudatĂĄn kĂvĂŒl a magyar közgondolkodĂĄsban vissza-visszatĂ©r a nemzethalĂĄl lĂĄtomĂĄsa. Az eddig megismert versek közĂŒl melyekben talĂĄlkoztunk ezzel?
MEGOLDĂS:a) nemzethalĂĄl, veresĂ©g
b) TĂșlĂ©lĂ©sre kĂ©pes, a veresĂ©gbĆl elĆnyt kovĂĄcsol. Csak a veresĂ©g lehetĆsĂ©gĂ©t hangsĂșlyozza.
c) Lehet-e valamilyen szempont szerint csoportosĂtani Ćket? (Ady â Kölcsey, Ottlik â ĂrkĂ©ny)
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 9 3
d) Gyakorlatilag mindben: Nem tudhatom..., SzĂłzat, Himnusz, NekĂŒnk MohĂĄcs kell. A nemzethalĂĄl eszmĂ©je a reformkorban (Kölcsey, Vörösmarty korĂĄban) igen elterjedt volt.
A gondolatot felvetĆ nĂ©met bölcselĆ (J. G. Herder) neve nyomĂĄn herderi jĂłslatkĂ©nt is emle-getjĂŒk. ElgondolĂĄsa szerint a magyar nemzet felszĂvĂłdhat a környezĆ nĂ©pek tengerĂ©ben. A Habsburg Birodalom egysĂ©gesĂtĆ tervei Ă©s a környezĆ szlĂĄv nĂ©peket egyesĂtĆ pĂĄnszlĂĄv (össz-szlĂĄv) birodalom vĂĄgyĂĄnak ismeretĂ©ben valĂłs lehetĆsĂ©gnek tƱnt ez akkoriban.
4. VĂĄlaszoljatok a kĂ©rdĂ©sekre a ZrĂnyi dala cĂmƱ vers alapjĂĄn!
a) A nemzethalĂĄl gondolatĂĄt milyen eszközkĂ©nt hasznĂĄlja fel a költĆ?
b) Mi teszi a tömeget nemzetté?
c) A versben a versbeszĂ©lĆ ZrĂnyi szerepĂ©ben jelenik meg. Mi lehet a âmaszkfelvĂ©telâ jelentĆsĂ©ge? Mit tudtok ZrĂnyi MiklĂłsrĂłl?
d) A vers formĂĄja pĂĄrbeszĂ©d. Kik beszĂ©lnek? Milyen vĂ©lemĂ©nyek ĂŒtköznek a beszĂ©lgetĂ©sben?
MEGOLDĂS:a) ProvokatĂv, cselekvĂ©sre, közössĂ©gi ĂĄldozatvĂĄllalĂĄsra buzdĂtĂł cĂ©lzattal.
b) âa magzat hĆ szerelmeâ â a haza irĂĄnti szeretet ââŠa hĆst Ă©s hĂrĂ©t temette, BĂșs feledsĂ©g hamvĂĄn, s nĂ©ma hantâ â közös törtĂ©neti emlĂ©kezet.
c) Nemzeti mĂșltunk kiemelkedĆ alakja â politikus, hadvezĂ©r, költĆ; pĂ©ldamutatĂł a reformkor szĂĄmĂĄra a nemzet irĂĄnt tanĂșsĂtott sokoldalĂș, tevĂ©keny szeretetĂ©vel, felelĆssĂ©gteljessĂ©gĂ©vel. Olyan korban Ă©lt, mikor â a reformkorhoz hasonlĂłan â szintĂ©n aktuĂĄlis volt a megmaradĂĄs kĂ©rdĂ©se.
d) ZrĂnyi â Kölcsey jelenĂ©ben Ă©lĆ magyar. A kivetĂtett belsĆ pĂĄrbeszĂ©d egyĂșttal idĆ- Ă©s Ă©rtĂ©k-szembesĂtĆ is.
BeszĂ©lĆ I. â Hol van a hazaszeretet, mely naggyĂĄ tette a nemzetet? â Hol vannak a hĆsĆk, kiknek hĂrneve Ă©ltette a nemzetet? â Hol vannak a hazĂĄĂ©rt tĂ©nykedĆ emberek, akik minden kudarc ellenĂ©re kitartottak Ćseik
hite mellett? BeszĂ©lĆ II. â Kihalt a nemzetbĆl a hazaszeretet Ă©rzĂ©se.
âElhamvadt a magzat hĆ szerelme, Nincs magasra vĂvĂł szenvedelme, JĂ©gkebelben fĂĄsult szivet zĂĄr.â
â A jelen mĂ©ltatlan a hĆsökhöz, gyĂĄva.
â ErĆtlen, erkölcstelen, szĂvtelen (szeretetlen) a jelen embere (âGyönge fĆvel, romlott, szĂvte-len).
9 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
5. Kölcsey, Berzsenyi, Ady
a) Melyik a Kölcsey-vers tételmondata?
b) Berzsenyi DĂĄniel alĂĄbb idĂ©zett sorait kapcsoljuk össze a ZrĂnyi dala tĂ©telmondatĂĄval!
âNem sokasĂĄg, hanemlĂ©lek s szabad nĂ©p teszcsuda dolgokat.â
â Mi jut eszĂŒnkbe a felsorolĂĄs hallatĂĄn? âaszott, hĂŒlt, tört, miazmĂĄs, girhes, fonnyadt, összezsugorodott, renyhe, be nem teltâ
c) Hogyan viszonyul Az IdĆ rostĂĄjĂĄban cĂmƱ Ady-vers a nemzethalĂĄlhoz?
d) GyƱjtsĂŒk ki a szövegbĆl azokat a kifejezĂ©seket, szavakat, melyekkel kifejezi egyetĂ©rtĂ©sĂ©t a pusz-tulĂĄssal, illetve a nemzet Ă©lhetetlensĂ©gĂ©t hangsĂșlyozza! A nemzethalĂĄl-vĂziĂł megjelenĂtĂ©sĂ©nek eszköze AdynĂĄl egy monumentĂĄlis kĂ©p. Mondjuk el, milyen kĂ©pet lĂĄtunk!
MEGOLDĂS:a) âNĂ©vben Ă©l csak, többĂ© nincs jelen.â
b) élettelenség, életképtelenség, hiåny, romlås
c) elfogadja, megérdemeltnek tartja
d) âaz ocsut az IdĆ nem szĂĄnjaâ âAszott nemzetek, hĂŒlt vilĂĄgokâ âTört Ă©letek miazmĂĄs vĂĄgyaâ âHalĂĄlra-valĂłkâ ânem magvak a JövĆnekâ âgirhes eszmĂ©kâ âFonnyadtak s összezsugorodtakâ ârenyhe nĂ©pekâ âaszottak, be nem teltekâ âKedvĂ©t nem töltvĂ©n az IdĆnekâ
6. Ezzel a borĂșlĂĄtĂĄssal, kĂsĂ©rteties lĂĄtomĂĄssal ellenkezĆ vĂ©lemĂ©nyt fogalmaz meg Ottlik Ă©s ĂrkĂ©ny is.
a) Milyen ânemzeti jellemvonĂĄsraâ mutat rĂĄ mindkĂ©t szöveg?
b) Mi jellemzĆ e szövegek szerint mind az összmagyarsĂĄgra, mind annak jelkĂ©pes kĂ©pviselĆjĂ©re, VarsĂĄnyinĂ©ra?
c) Kövesd nyomon a pusztulĂĄs folyamatĂĄnak ĂĄllomĂĄsait! Mi vĂĄltja ki a groteszk (egyszerre torz Ă©s nevettetĆ, borzalmas Ă©s megrendĂtĆ, rĂșt Ă©s fensĂ©ges) hatĂĄst? Milyen össze nem illĆ elemek vĂĄltjĂĄk ki a borzongĂĄst?
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 9 5
d) Mi a szerepe a pusztulås fokozåsånak a szöveg szerkezetében?
e) MiĂ©rt fontos, hogy VarsĂĄnyinĂ© âhozott szalonnĂĄvalâ vĂĄllal egĂ©rirtĂĄst?
f) Szerinted mi történik a vårosban a hirdetés megjelenése utån? Folytasd a történetet!
g) Ottlik regĂ©nye 1959-ben jelent meg. AzĂłta Ășjabb âbirodalmakâ bukĂĄsĂĄt Ă©ltĂŒk tĂșl. MelyekĂ©t?
MEGOLDĂS:a) a tĂșlĂ©lĂ©s kĂ©pessĂ©ge, a vesztesĂ©gbĆl erĂ©nyt kovĂĄcsolĂĄs kĂ©pessĂ©ge
b) TalĂĄlĂ©konysĂĄg, abban a helyzetben, amikor mĂĄr semmi esĂ©ly nincs a tĂșlĂ©lĂ©sre, a semmibĆl is Ășj Ă©letre kel.
c) pl. ĂĄgyak zsöllyĂ©k, Traviata utolsĂł hegedƱhĂșr
d) a csattanĂł hatĂĄsos elĆkĂ©szĂtĂ©se
e) összjĂĄtĂ©k, egyĂŒttmƱködĂ©s, Ă©lelmessĂ©g, lelemĂ©nyessĂ©g
f) Ez a feladat/kĂ©rdĂ©s többfĂ©lekĂ©ppen alkalmazhatĂł: szorgalmi hĂĄzi Ă©rdeklĆdĆknek jelenetĂrĂĄs: kik, hogyan, honnan, hol jelennek meg, mirĆl beszĂ©lnek, pl. az elsĆ oldalszalonna tulajdono-sa Ă©s VarsĂĄnyinĂ© pĂĄrbeszĂ©de, biztatĂł beszĂ©d a fĂ©lelembĆl lapulĂłk szĂĄmĂĄra doktor VarsĂĄnyi-nĂ©tĂłl stb. Persze mindez pontos, Ă©rthetĆ feladatmegjelölĂ©sben, pl.: Ărd meg doktor VarsĂĄnyi-nĂ© beszĂ©dĂ©t, melyet a fĂ©lelemtĆl reszketĆ, passzivitĂĄsba sĂŒllyedĆ emberekhez intĂ©z!
g) SzovjetuniĂł, JugoszlĂĄvia, NDK
7. Milyen Ă©rtelemben lehet a veresĂ©g âizgalmasabb, sƱrƱbb anyagbĂłl valĂł Ă©s fontosabbâ, mint a gyĆzelem?
Miben rejlik a vereség értéke?
veresĂ©g gyĆzelem
9 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
REFLEKTĂLĂS8. lĂ©pĂ©s: 8â9. feladat
90. oldal
5 PERC
T/8â9.
VeresĂ©g Ă©s gyĆzelem
MEGOLDĂSI LEHETĆSĂG:A gyĆzelem esetleg nem tanĂt meg olyan tĂșlĂ©lĂ©si technikĂĄkra, vĂĄlaszokra, mint a veresĂ©g. A gyĆ-zelem esetleg vĂ©dtelennĂ©, elbizakodottĂĄ tesz. A veresĂ©g önvizsgĂĄlatra, Ăgy önismeretre kĂ©sztet. Az önismeret a jobb, gazdagabb Ă©letlehetĆsĂ©g zĂĄloga.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A 9. feladatot otthoni feladatnak szĂĄnjuk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : empĂĄtia
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : frontålis; egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés; håzi feladat
8. KĂ©pzeljĂŒnk el egy olimpiai gyĆztest Ă©s azt a tĂĄrsĂĄt, aki a gyĆztes sikere miatt nem jutott be az olimpiai keretbe!
a) Mit eredmĂ©nyezhet a gyĆzelem, mit eredmĂ©nyezhet a veresĂ©g? Hogyan hathat rĂĄjuk, egymĂĄshoz valĂł viszonyukra?
b) SzĂ©kely Ăva olimpiai ĂșszĂłbajnoknĆnk könyvet Ărt Ă©letĂ©rĆl, SĂrni csak a gyĆztesnek szabad cĂmmel. Mi a vĂ©lemĂ©nyed a cĂmmondatrĂłl? TĂ©nyleg Ăgy van?
9. T-tĂĄbla segĂtsĂ©gĂ©vel gyƱjtsĂŒk össze a veresĂ©g elĆnyeit, hĂĄtrĂĄnyait! Milyen elĆnyei Ă©s hĂĄtrĂĄnyai vannak annak, ha valaki â vagy akĂĄr egy nemzet â nagyon bensĆsĂ©ges
viszonyban van a vereséggel?
A SOROZATOS VERESĂG ELĆNYEI A SOROZATOS VERESĂG HĂTRĂNYAI
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 9 7
5. lépés: 10. feladat
91. oldal
40 PERC
T/10.
KosztolĂĄnyi DezsĆ: Lenni vagy nem lenni
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Az egyik legĂ©lmĂ©nydĂșsabb (Ă©s közössĂ©gformĂĄlĂłbb) technika. AktivitĂĄsra kĂ©sztet, motivĂĄl. A vĂĄ-laszoknĂĄl nem az a cĂ©l, hogy kitalĂĄltassuk a törtĂ©netet, ne is sugalmazzuk, viszont biztassuk a diĂĄkokat minĂ©l több lehetĆsĂ©g szĂĄmbavĂ©telĂ©re. InkĂĄbb â ha nagyon elkalandoznak â irĂĄnyĂtsuk vissza Ćket a törtĂ©nethez, a mĂĄr olvasott informĂĄciĂłkra valĂł fi gyelmeztetĂ©ssel. (SzĂ©chenyi be-szĂ©dĂ©t itt nem kell rĂ©szletesen elemezni, a következĆ Ăłra anyaga lesz, itt csak az alapdilemma megĂ©rtĂ©se a cĂ©l.)
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : koncentrĂĄciĂł, szĂłbeli megnyilatkozĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szakaszos szövegfeldolgozås, jóslås
10. Olvassåtok szakaszosan Kosztolånyi szövegét, és közben beszéljétek meg a kérdéseket!
KOSZTOLĂNYI DEZSĆ: LENNI VAGY NEM LENNI
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
SzĂ©chenyi IstvĂĄn egy kora tavaszi napon dĂ©lutĂĄn öt ĂłrĂĄra palotĂĄjĂĄ-ba kĂ©rette barĂĄtait. 1848-ban törtĂ©nt ez, közvetlenĂŒl a forradalom kitörĂ©se elĆtt, mĂĄrcius 12-Ă©n.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
Az alĂĄbbi Ăvet köröztette:âMiutĂĄn hazĂĄnk Ă©s kivĂĄlt nemzetsĂ©gĂŒnk könnyen veszĂ©lynek
indulhat, s elĆttĂŒk azon ĂĄllapot ĂĄll, hogy fajtĂĄnk vagy egy dicsĆ Ă©rĂĄ-ba lĂ©pjen, vagy a legnagyobb veszedelembe keveredjĂ©k, felszĂłlĂtom kĂŒlönösen â mert mindenkit szĂvesen lĂĄtok â az alul fejezetteket: mĂ©ltĂłztassanak barĂĄtsĂĄgos tanĂĄcskozmĂĄnyra lakĂĄsomon engem szerencsĂ©ltetni. SzĂ©chenyi IstvĂĄnâ
Az Ăv mögött a meghĂvottak hosszĂș lajstroma talĂĄlhatĂł, vagy hetven politikus neve. Közte KossuthĂ© is.
VĂ©lemĂ©nyetek szerint mi lesz a törtĂ©net tĂ©mĂĄja? Kik lesznek a szereplĆi? MiĂ©rt? Ismeri-e va-laki ezt a szĂĄllĂłigĂ©t? Honnan?
Mit tudtok SzĂ©chenyi IstvĂĄn-rĂłl? Vajon miĂ©rt hatĂĄrozza meg az ĂrĂł ilyen pontosan a dĂĄtumot?
9 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
..................................................................................................................
..................................................................................................................
VendĂ©gei egymĂĄs utĂĄn Ă©rkeztek. Inasai â az egyik bĂ©csi, a mĂĄsik egy szakĂĄllas, öreg cseh â lesegĂtettĂ©k az urakat hintĂłjukbĂłl. Beve-zettĂ©k Ćket a tĂĄrsalgĂłba.
ElmĂșlt öt Ăłra, negyed hat, fĂ©l hat. A hĂĄzigazda nem mutat-kozott. TĂŒrelmetlenkedni kezdtek, nem is annyira udvariatlansĂĄga, mint inkĂĄbb nemtörĆdömsĂ©ge miatt. A tĂĄrsasĂĄg fölĂĄllt, cihelĆdött. Ekkor â hĂĄromnegyed hat felĂ© â jelent meg a szĂĄrnyas ajtĂłban SzĂ©-chenyi IstvĂĄn.
Izgatott volt, sĂĄpadt. Ez sötĂ©tbarna bĆrĂ©n is meglĂĄtszott. HalĂĄl-sĂĄpadt volt.
Senkivel se fogott kezet. MegĂĄllt a szĂĄrnyas ajtĂł közelĂ©ben, melyet közben becsuktak az inasok. Tekintete vĂ©gigcikĂĄzott a jelenlĂ©vĆkön.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
ElĆször is azt vette Ă©szre, hogy Kossuth nem jött el. TermĂ©szetesen, termĂ©szetesen. MĂĄr hetek Ăłta leveleket kap mindenĂŒnnen, vidĂ©ki kĂșriĂĄkrĂłl, az âerdĂ©lyi hon magyar fi aiâ-tĂłl, melyben fi gyelmeztetik, mire kĂ©szĂŒl ez az izzĂł nĂ©pvezĂ©r. Nem is vĂĄrta, hogy eljöjjön. De hogy nem jött el, az szinte önkĂvĂŒletbe hozta.
A hetven meghĂvott közĂŒl ebben a sorsdöntĆ ĂłrĂĄban körĂŒlbelĂŒl hĂșszan jelentek meg. Ott lĂĄtta AndrĂĄssy Györgyöt, CzirĂĄky JĂĄnost, KĂĄrolyi Györgyöt, Keglevich KĂĄrolyt, Lonovics JĂłzsefet, MajlĂĄth Györgyöt, MajtĂ©nyi Antalt, PĂĄlffy MĂłricot, PerĂ©nyi Zsigmondot, SzapĂĄry JĂłzsefet, SzĂ©chĂ©nyi Antalt, ĂrmĂ©nyi JĂłzsefet Ă©s mĂĄsokat. Az idĆk forradalmas ĂĄrja WesselĂ©nyi MiklĂłst, az erdĂ©lyi mĂĄgnĂĄst is fölsodorta ide ZsibĂłrĂłl. AztĂĄn mĂ©g ott ĂĄllt â oldalt â kĂ©t mostoha-fi a: Zichy FĂ©lix Ă©s Zichy Henrik.
Ez a rĂ©szvĂ©tlensĂ©g elcsĂŒggesztette. Ha elĆbb lobogni kezdett vĂ©re Kossuth tĂĄvolmaradĂĄsa miatt, a többiek közönye lehƱtötte. FĂĄ-radtan tartotta bal kezĂ©ben a papĂrlapot, melyre följegyezte beszĂ©-de jelszavait. A papĂrlap remegett ujjai között.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
Mit tudtok Kossuth LajosrĂłl? MiĂ©rt emlĂti meg kĂŒlön az Ć nevĂ©t az elbeszĂ©lĆ?
MiĂ©rt vĂĄrakoztathatta meg vendĂ©geit SzĂ©chenyi? MiĂ©rt lehetett âhalĂĄlsĂĄpadtâ? Mi le-het a jelentĆsĂ©ge annak, hogy senkivel sem fogott kezet? Va-jon miĂ©rt zĂĄrjĂĄk magukra az ajtĂłkat? Milyen hatĂĄst kelt ez a mozzanat?
MiĂ©rt ismĂ©tli meg a âtermĂ©sze-tesenâ szĂłt az elbeszĂ©lĆ? Mit jelent valĂłjĂĄban?Milyen hatĂĄsok Ă©rik SzĂ©che-nyit, milyen Ă©rzĂ©sek viaskod-nak benne beszĂ©de elĆtt? Va-jon mit fog mondani?
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 9 9
LefelĂ© nĂ©zett, a földre, mereven, mint amikor beszĂ©lni kĂ©szĂŒlt.BocsĂĄssatok meg, uraim â mondotta â, hogy megvĂĄrakoztat-
talak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltsĂĄg, nem, nem. Valami merĆben mĂĄs. Kevesebb annĂĄl, több annĂĄl. MinekelĆtte belĂ©p-tem ide, dolgozĂłszobĂĄmban tĂ©pelĆdtem. Kebelemben iszonyĂș vi-har dĂșlt â Ă©s itt elnĂ©mult, ujjait szokĂĄsa szerint begombolt kabĂĄtja szĂĄrnyĂĄba akasztva. â Lassan gyĂŒlemlett bennem ez a vihar, kĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gre, felleg fellegre, de törtĂ©netesen most robbant ki. Ăn pedig döntöttem â megint szĂŒnetet tartott. â Ăvek Ăłta azon tƱnĆdöm, Ă©r-demes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄnkat? Kezdetben fölcsillana egy-kĂ©t pisla remĂ©nysugĂĄr. AzĂłta a lĂĄthatĂĄr teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. SzĂŒksĂ©gtelen rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodunk, beszĂ©lĂŒnk mindannyian. Itt ĂĄllunk EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©gyene. NĂ©pĂŒnk tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igazsĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pallĂ©rozĂĄsĂĄra nem fogĂ©kony. TalĂĄn tĂĄvol keleten, termĆtalajĂĄba virĂĄgozhatott is volna, de ideplĂĄntĂĄl-va a nyugatra, elkorcsosult, alacsonysĂĄgba sĂŒllyedt, megvĂ©nhedett. HiĂĄba ojtjuk be a mĂveltsĂ©g nemesebb ĂĄgĂĄval ezt az agg törzset. Ha nyugativĂĄ vĂĄlik, akkor elveszti eredendĆ sajĂĄtossĂĄgĂĄt Ă©s egyĂ©nisĂ©-gĂ©t, idegennĂ© lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszĂĄrad, elcsene-vĂ©szesedik. Ăgy se nyugati, se keleti, se eurĂłpai, se magyar. Mi is az Ă©rtelme annak, hogy valaki magyar? â kĂ©rdezte, Ă©s fölvetette ide-ges fejĂ©t, hetykĂ©n, majdnem kihĂvĂłan. â Mi az Ă©rtelme, hogy olyan nyelvet beszĂ©lĂŒnk, melyet mĂĄr egy kĆhajĂtĂĄsnyira sem Ă©rtenek? Mi az Ă©rtelme annak, hogy egy maroknyi nĂ©pecske ilyen idea fi xĂĄval Ă©l s ragaszkodik Ćsei ĆrĂŒletĂ©hez? Nem, uraim â mondta â, Ă©s zilĂĄlt hajĂĄt homlokĂĄra csapta, â nem, uraim â mondotta mĂ©g egyszer emelt hangon, csaknem kiabĂĄlva â, ennek semmi Ă©rtelme sincsen. Semmi Ă©rtelme nincs annak, hogy kirekesztessĂŒk a mĂvelt nĂ©pek közössĂ©gĂ©bĆl. Semmi Ă©rtelme, hogy itt, a vilĂĄgmappa egy parĂĄnyi pontjĂĄn nemzetesdit jĂĄtsszunk.
Semmi Ă©rtelme annak, hogy fi ainknak Ă©s azok fi ainak ĂĄtadjuk nyelvĂŒnket, mint valamilyen örökletes nyavalyĂĄt. El kell hĂĄt felej-tenĂŒnk â szĂłlt növekvĆ hĂ©vvel â, mielĆbb bele kell olvadnunk a nĂ©metsĂ©gbe, a monarchiĂĄba. Az ausztriai örökös tartomĂĄnyok ki-fejlĆdĂ©se, nemzetisĂ©gĂŒnk, nyelvĂŒnk vĂ©gleges megszƱnte ĂĄldĂĄs Ă©s jĂłtĂ©temĂ©ny leend nekĂŒnk is, az egĂ©sz emberisĂ©gnek is. Csak az elsĆ nemzedĂ©knek fog ez fĂĄjni. Az utĂĄna következĆ ĂĄldandja Ă©rte emlĂ©-kĂŒnket. Meg kell semmisĂŒlnie a magyarnak, le kell tennie minden revolĂșciĂłrĂłl, izgĂĄgasĂĄgrĂłl. NekĂŒnk pedig csak egy kötelessĂ©gĂŒnk van: szabad folyĂĄst engedni a vilĂĄghistĂłria könyörtelen esemĂ©nye-inek. MĂĄs Ășt nincs. A biztos megsemmisĂŒlĂ©s vĂĄr rĂĄnk. KĂ©tfĂ©le ha-lĂĄl között vĂĄlaszthatunk: az egyik fĂĄjdalmas, a mĂĄsik fĂĄjdalmatlan. HiggyĂ©tek el, nem csekĂ©ly lelki tusĂĄk, hosszĂș napok, hosszĂș Ă©jsza-kĂĄk utĂĄn az utĂłbbit vĂĄlasztottam szerencsĂ©tlen nĂ©pem szĂĄmĂĄra. IlyetĂ©nkĂ©ppen legalĂĄbb nem Ă©rzi az elkorcsosulĂĄs bƱntudatĂĄt, nem sejti, hogy rövidesen szemfedĂ©l borul rĂĄ Ă©s koporsĂł. MĂĄsĂthatatlan
10 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
elhatĂĄrozĂĄsom tehĂĄt, hogy munkĂĄmat ezzel egyszer s mindenkorra megszakĂtom. Majd belepi a por. Csak az fĂĄj, hogy az alvĂłt felriasz-tottam. Majd elalszik Ășjra â legyintett Ă©s mĂĄr gyorsabban beszĂ©lt, szinte hadart. â Metternich herceggel mindezt közöltem. Ć barĂĄti bĂ©kĂ©t ajĂĄnlott. BiztosĂtotta a fĂĄjdalmatlan halĂĄlt. Hogy mit mĂveltek ti, az kizĂĄrĂłlag tĆletek fĂŒgg. SajnĂĄlom, hogy idefĂĄrasztottalak. Csak ezt Ăłhajtottam Ă©rtĂ©setekre adni. MĂĄs mondanivalĂłm nincs.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
MĂ©g egy lĂ©pĂ©st hĂĄtrĂĄlt az ajtĂł felĂ©, Ășgyhogy a közte Ă©s vendĂ©gei között valĂł tĂĄvolsĂĄg nagyobbodott az ĂłriĂĄsi teremben. A szĂłnok elhallgatott. Ăgy ĂĄllt ott, egyedĂŒl, tĂĄvol mindenkitĆl, elszigetelve komorsĂĄgĂĄba Ă©s fekete ruhĂĄjĂĄba, akĂĄr Shakespeare mĂ©lakĂłros alak-ja, a dĂĄn kirĂĄlyfi . Egy pontra bĂĄmult, eszelĆsen. Reszketett a föld-indulĂĄstĂłl. HallgatĂłi is reszkettek. NĂ©mĂĄn hallgattĂĄk vĂ©gig, anĂ©lkĂŒl hogy fĂ©lbe szakĂtottĂĄk vagy csak egy pisszel is tiltakoztak volna. A nĂ©masĂĄg most növekedett. Ez a temetĂ©s csöndje volt. Döbben-ten ĂĄlltak, gyökeret vert lĂĄbbal. Az urak halk eszmecserĂ©t folytattak, s közbe rĂĄ-rĂĄsandĂtottak vendĂ©glĂĄtĂłjukra, aki mĂ©g mindig önmagĂĄ-ba sĂŒppedve töprengett. Egyesek â fĂ©lĂ©nken â helyeseltĂ©k az alap-gondolatot, csak a kivitel mĂłdjĂĄt kifogĂĄsoltĂĄk. IsmĂ©t elnĂ©multak. HosszĂș csönd lett.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
â Gazember â ordĂtotta egyszerre valaki. â Te gazember â Ă©s SzĂ©chenyi felĂ© mutogatott â, gazember vagy.
Ki volt ez? WesselĂ©nyi MiklĂłs volt. Hatalmas öklĂ©vel Ășgy rĂĄ-csapott egy barokk asztalkĂĄra, hogy az reccsent. Talpra is ugrott, rohanni kezdett, de feldöntött egy szĂ©ket. Vak volt. TapogatĂłdz-va botorkĂĄlt elĆre, örökre kialudt, vilĂĄgtalan szemeivel. Az el nem mĂșlĂł Ă©jszakĂĄban, odafelĂ© igyekezve, hol a hĂĄzigazdĂĄt sejtette, hogy nekitĂĄmadjon. A többiek lefogtĂĄk, Ă©s csitĂtgattĂĄk.
â Gazember â lihegte magĂĄnkĂvĂŒl WesselĂ©nyi â, gazember.â HonĂĄrulĂł â sipĂtotta egy vĂ©kony hang. â Fia annak a Ferenc
grĂłfnak, aki a Nemzeti MĂșzeumot alapĂtotta?â Itâs a perfect disgrace â mĂ©ltatlankodtak a hazafi as mĂĄgnĂĄsok. â I canât realize it. â Ist der Stef verrĂŒckt geworden? â Câest trĂšs fort.
Most magyaråzatot kaptunk arra, miért volt Széchenyi ha-lålsåpadt, fölindult. Miért is? Mi a véleményetek Széchenyi szónoklatåról? Mit javasol? Mivel indokolja? Szerintetek hogyan folytatódik a történet? Hogyan fognak reagålni?
MiĂ©rt döbbenhettek meg az urak? Hogyan folytatĂłdik az este? MibĆl gondolod?
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 10 1
â Mais il est fou.1
Mindenki összevissza beszĂ©lt, felĂ©je Ă©s egymĂĄs felĂ©, a levegĆ-nek Ă©s önmagĂĄnak.
â Megtagadta a princĂpiumait.â HiĂĄba, BĂ©csben szĂŒletett, fĆhadnagy korĂĄban mĂ©g magyarul
se tudott, könyvbĆl tanulta. â KibĂșjik belĆle a nĂ©met. â Crescence grĂłfnĂ© ma se beszĂ©l magyarul.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
â HĂĄt a kamarillĂĄnak egy nemzetet akarsz szĂĄllĂtani, te spion? â ordĂtott megint az, aki elĆbb, az ifjĂșkori barĂĄt, akivel hajdan Fran-ciaorszĂĄgot Ă©s AngliĂĄt is beutazta.
â Csak abban hihetek, hogy elmĂ©d meghĂĄborodott. Vagy szemfĂ©nyvesztĂ©s volt az egĂ©sz? Nem te Ărtad, hogy a feldicsĆĂŒlĂ©sĂ©t hordozod minden csepp vĂ©redben? Most pedig a nemzetet arra buzdĂtod, hogy adja fel jogĂĄt, önĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, kiszolgĂĄltatod a reak-ciĂłnak. Hol a te helyed ezutĂĄn, aki ĂŒdvleldĂ©be akartad helyezni nagyjaink hamvĂĄt? Nem, nem, ez a kisded nĂ©p nem tunya, csak elhanyagolt, nem Ă©lemedett, inkĂĄbb gyermek mĂ©g, gyĂĄmolĂtĂĄsra, istĂĄpolĂĄsra szorul. Kelet nĂ©pĂ©nek egyformĂĄn kell kĂŒzdeni kelet el-len Ă©s keletĂ©rt, nyugat ellen Ă©s nyugatĂ©rt, akkor feljut a csillagokig. Mi tovĂĄbb is dolgozunk Ă©rette, megyĂŒnk elrendeltetett utunkkal, ha nĂ©lkĂŒled, ellened is. Szent reformtörekvĂ©seinket azonban nem adjuk fel soha. Az a hitĂŒnk â lĂĄsd, ezt te is Ărtad â, hogy aki nĂ©hĂĄny gyĂŒmölcsfĂĄt ĂŒltetett Ă©letĂ©ben, az nyugodtabban alszik majd a föld-ben. Isten minket Ășgy segĂ©ljen.
â A bitĂłig Ă©s golyĂłig â mondotta csöndesen, inkĂĄbb magĂĄnak valaki: BatthyĂĄny Lajos.
Percekig morajlott a gyĂŒlekezet, majd helyeselve, majd föl-hĂĄborodva, majd tĂĄrgyilagosan vitĂĄzva, majd szikrĂĄzĂł gyƱlölettel, farkasszemet nĂ©zve azzal, aki ott ĂĄllt az ajtĂłnĂĄl, csökönyösen, le-mosolyogva az Ă©rveket, vĂĄllĂĄt vonogatva, egyformĂĄn rendĂŒletlenĂŒl. Szeme izzott a bozontos szemöldök alatt, mint csiperkebokorban
Ki indĂtja el az indulatok, vĂ©le-mĂ©nyek lavinĂĄjĂĄt? âGazember, hazaĂĄrulĂł, bolond, csak tanul-ta a magyart, nem is magyar, a felesĂ©ge nem beszĂ©l magyarulâ â ilyen vĂ©lemĂ©nyek hangzanak el. Kire vonatkoznak? Mit fe-jeznek ki, minek adnak han-got az egybegyƱltek ezekkel a bĂĄntĂł ĂtĂ©letekkel? MiĂ©rt mond-jĂĄk az egybegyƱltek ezeket?Mi lehet a jelentĆsĂ©ge annak, hogy ilyen sokfĂ©le nyelven (an-gol, nĂ©met, francia) szĂłlalnak meg?
1 â SzĂ©gyen, gyalĂĄzat. â Fölfoghatatlan. â Megbolondult a Stef? â Ez mĂĄr tĂșlzĂĄs. â De hisz ez bolond.
10 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
a tƱz. Csontos, sĂĄrga koponyĂĄjĂĄn kopogott a szitok jĂ©gesĆje. Sza-kadatlan ennen szavait hallotta ezektĆl a vezĂ©rfĂ©rfi aktĂłl, akikkel Ă©vtizedek Ăłta egyĂŒtt kĂŒzdött. A Hitel, VilĂĄg Ă©s Stadium mondatait fegyverĂŒl szögeztĂ©k ellene.
â ErnyedetlensĂ©g, tĂŒrelem, kemĂ©nysĂ©g â lĂĄngolt WesselĂ©nyi, az Ă©kesszĂłlĂĄs lendĂŒletĂ©ben. â Nem borzadsz-e, hogy Ă©n, a szegĂ©ny vak ember, ki a budai börtönben vesztettem el szemem vilĂĄgĂĄt, lĂĄ-tom az utat, Ă©s te, aki hajdan fĂ©nyt gyĂșjtottĂĄl nekĂŒnk a sötĂ©tsĂ©gben, mĂĄr nem lĂĄtod?
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
SzĂ©chenyi szĂĄja ekkor megvonaglott. Most azt hittĂ©k, azonnal sĂrva fakad. De nem ez törtĂ©nt. KönnyedĂ©n, vilĂĄgfi asan a terem közepĂ©-re sietett Ă©s elkacagta magĂĄt. SokĂĄig kacagott. AztĂĄn kijelentette, hogy az egĂ©sz csak trĂ©fa volt. PrĂłbĂĄra akarta tenni Ćket. Egy elĆre kitervezett komĂ©diĂĄt jĂĄtszott Ă©s jĂĄtszatott el barĂĄtaival, s ebbĆl azt a meggyĆzĆdĂ©st szerezte, hogy Ă©rdemes Ășjult erĆvel dolgoznia ennyi nemes hazafi val. Arca kigyulladt a boldogsĂĄgtĂłl. Inasaival behozat-ta az ezĂŒst karos gyertyatartĂłkat, mert mĂĄr sötĂ©tedett, s zĂĄrt ajtĂłk mögött elkezdĆdött a tĂĄrgyalĂĄs, a komoly âbarĂĄtsĂĄgos tanĂĄcskoz-mĂĄnyâ, mely a kĂ©sĆ esti ĂłrĂĄkba nyĂșlt belĂ©.
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................
Ennek a histĂłriai mozzanatnak lefolytĂĄt a bĂ©csi titkos levĂ©ltĂĄrban Ćrzött kĂ©mjelentĂ©s örökĂtette meg, melyet mĂ©g aznap, mĂĄrcius 12-Ă©n beterjesztettek a kamarillĂĄnak (3652â3653. iktatĂłszĂĄm alatt), de a viharos vilĂĄgpolitikai esemĂ©nyek miatt csak mĂĄrcius 27-Ă©n kerĂŒlt Ausztria akkori ifjĂș csĂĄszĂĄra, Ferenc JĂłzsef elĂ©. Tulajdon szemem-mel lĂĄttam a meghĂvĂłt, SzĂ©chenyi alĂĄĂrĂĄsĂĄval, s egy penĂ©szes, mĂĄl-ladozĂł papĂrlapon ennek a beszĂ©dnek irĂłnnal odavetett vĂĄzlatĂĄt is. MiĂ©rt mondtam el mindezt ily rĂ©szletesen? AzĂ©rt, mert nem tudok nĂĄla tömörebbet, megrĂĄzĂłbbat, drĂĄmaibbat. SzĂnpadon se jĂĄtszot-tak ilyen drĂĄmĂĄt. De ezt a drĂĄmĂĄt a törtĂ©nelem szĂnpadĂĄn jĂĄtszot-tĂĄk. Nem is jĂĄtszottĂĄk, hanem ĂĄtĂ©ltĂ©k. Mind a kĂ©t fĂ©l egyformĂĄn
Milyen ellenĂ©rveket sorakoz-tat fel WesselĂ©nyi? Mi a tragi-kus (ironikus) abban, ahogy BatthyĂĄny Lajos ezt mondja: âA bitĂłig, a golyĂłig.âA feszĂŒltsĂ©g a tetĆpontjĂĄra hĂĄgott. Mi vĂĄrhatĂł ezek utĂĄn? Mit tesznek/tehetnek az urak? Mit tesz/tehet SzĂ©chenyi? Ho-gyan dönthetĆ el a vita? Kinek van igaza? SzĂ©chenyinek vagy WesselĂ©nyinek?
Mire volt jĂł ez a szörnyƱ trĂ©fa? MirĆl tanĂĄcskozhat-tak a kĂ©sĆ esti ĂłrĂĄkig? Van-e hiĂĄnyĂ©rzeted? FolytatnĂĄd-e a törtĂ©netet? Mivel?
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 10 3
REFLEKTĂLĂS6. lĂ©pĂ©s: 11â12. feladat
97. oldal
5 PERC
T/11â12.
Ă©lte ĂĄt. Amelyiket ugrattak, Ă©ppĂșgy, mint az ugratĂł. Hogy az ugratĂł valĂłban ugratĂł volt-e, annak eldöntĂ©sĂ©re nem vĂĄllalkozhatom, en-nĂ©lfogva ezt nem fi rtatom. Ha nem volt ugratĂł, akkor annĂĄl tisz-teletremĂ©ltĂłbb a hite, hogy ennyi kĂ©tsĂ©g közepette hinni, alkotni tudott. Ha valĂłban ugratĂł volt Ă©s ezĂșttal csakugyan szĂnĂ©szkedett, akkor Ă©lmĂ©nye Ă©ppoly Ă©lmĂ©ny, mint ellenkezĆ esetben. Minden trĂ©fa a gondolatunk, az Ă©rzĂ©sĂŒnk lepattanĂł szikrĂĄja, mely szervesen hozzĂĄtartozik. Minden jĂĄtĂ©k egy elvetĂ©lt cselekedet. BĂĄrmikĂ©nt is van, ez a jelenet oly mĂ©ly, oly megindĂtĂł, mint Hamlet monolĂłgja: a âlenni vagy nem lenniâ. Nem egy ember nevĂ©ben mondottĂĄk el, hanem milliĂłk Ă©s milliĂłk nevĂ©ben. Az, aki elmondotta, az sajĂĄt kĂ©t-sĂ©geit jelezte. Nem is magĂĄnbeszĂ©d ez, hanem valami csodĂĄlatos, sok szĂłlamĂș dallam, szeszĂ©lyesen, gazdagon, vĂ©gzetesen hangsze-relve: Ez a magyar âlenni vagy nem lenniâ
(1930)Ez a rĂ©sz kĂŒlönvĂĄlik a novella eddigi rĂ©szeitĆl. Milyen tekin-tetben? Mi vĂĄltozik meg?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ărjunk ötsorost! Nem baj, ha nem vĂĄlaszoljuk meg az utolsĂł kĂ©rdĂ©st, csak elindĂtjuk a tĂ©mĂĄrĂłl valĂł gondolkodĂĄst. A 12. feladat hĂĄzi feladat (vĂĄlaszthatĂł).
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : koncentrĂĄciĂł, szĂłbeli megnyilatkozĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : frontålis és egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : ötsoros
11. Ărj ötsorost a jĂĄtĂ©krĂłl vagy a trĂ©fĂĄrĂłl! Szerintetek szabad ilyen sĂșlyos kĂ©rdĂ©sben megtrĂ©fĂĄlni valakit?
12. A jåték
a) Fogalmazd meg 5-6 mondatban, Ez a magyar lenni vagy nem lenni cĂmmel a tĂ©mĂĄrĂłl a vĂ©lemĂ©-nyedet! Olvasd el hozzĂĄ mĂ©g egyszer SzĂ©chenyi Ă©s WesselĂ©nyi beszĂ©dĂ©t!
b) âMinden trĂ©fa a gondolatunk, az Ă©rzĂ©sĂŒnk lepattanĂł szikrĂĄja, mely szervesen hozzĂĄtartozik. Min-den jĂĄtĂ©k egy elvetĂ©lt cselekedet.â Mit jelentenek ezek a mondatok? MiĂ©rt jĂł, ha tudunk jĂĄtszani?
10 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
8. lépés
8 PERC
RĂHANGOLĂDĂS7. lĂ©pĂ©s
5 PERC
Fejtsd ki gondolataidat ĂrĂĄsban a tĂ©mĂĄval kapcsolatosan 5-6 mondatban. Adj cĂmet is ĂrĂĄsodnak, amely tĂŒkrözi vĂ©lemĂ©nyedet!
c) Szabad-e sorsdöntĆ kĂ©rdĂ©sekben megtrĂ©fĂĄlni valakit? Fejtsd ki gondolataidat a tĂ©mĂĄval kapcso-latban ĂrĂĄsban 5-6 mondatban! Ne felejts el Ă©rvekkel nyomatĂ©kot adni vĂ©lemĂ©nyednek! Adj cĂ-met is ĂrĂĄsodnak, amely tĂŒkrözi vĂ©lemĂ©nyedet!
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Hallgassunk meg nĂ©hĂĄny hĂĄzi feladatot, Ă©s Ă©rtĂ©keljĂŒk szĂłban.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ha nincs elĂ©g idĆnk, akkor szƱkĂtsĂŒk az anyagot. ElhagyhatĂł a következĆ szĂłkĂĄrtyĂĄs feladat, Ă©s ĂĄttehetĆ az összefoglalĂł ĂłrĂĄra. ElhagyhatĂł a csoportmunka, vagy vĂĄlasszunk belĆlĂŒk megĂtĂ©lĂ©-sĂŒnk szerint egy-kĂ©t feladatot, illetve adhatjuk hĂĄzi feladatnak, bĂĄr tanĂĄri segĂtsĂ©g nĂ©lkĂŒl nehezek. A tanulĂłk hĂșznak a szĂłkĂĄrtyĂĄkbĂłl, feladatuk az idĂ©zeteknĂ©l a felismerĂ©sen kĂvĂŒl rövid Ă©rtelmezĂ©s vagy bĂĄrmilyen, az adott verssel, szöveggel kapcsolatban tanult, elsajĂĄtĂtott ismeret. FogalomkĂĄr-tyĂĄnĂĄl defi nĂciĂł. Nem feltĂ©tlenĂŒl kell teljessĂ©gre törekedni, inkĂĄbb segĂtsĂŒk Ćket ennĂ©l a feladatnĂĄl a lĂ©nyegkiemelĂ©s kĂ©pessĂ©gĂ©t elsajĂĄtĂtani. Lehet Ășgy is jĂĄtszani, hogy hasznĂĄlhatjĂĄk összes jegyze-tĂŒket, szövegeiket. AlkalmazhatĂł csoportvetĂ©lkedĆkĂ©nt is. Az itt szereplĆ kĂĄrtyĂĄk nem egyetlen alkalomra szĂłlnak. KitƱnĆ feladat, ha a tanulĂłk kĂ©szĂtenek ilyen kĂĄrtyĂĄkat, Ă©s prĂłbĂĄra teszik tĂĄr-saikat. Az adott kĂĄrtya kĂ©szĂtĆjĂ©nek tudnia kell a pontos vĂĄlaszt.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek felidézése
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportos
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : jĂĄtĂ©k/vetĂ©lkedĆ
E s z k ö z ö k : szókårtya
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 10 5
JELENTĂSTEREMTĂS9. lĂ©pĂ©s: 13â14. feladat
98. oldal
22 PERC
T/13â14.
A nyilvĂĄnos beszĂ©d nĂ©hĂĄny jellemzĆje
SzĂłkĂĄrtyĂĄk (tovĂĄbb bĆvĂthetĆ, lĂĄsd a modul vĂ©gĂ©n)
SZĂZAT HIMNUSZ PATRIOTIZMUS, PATRIĂTA
aszimmetrikus szerkezet variåciós ismétlés keretes szerkezet
herderi jóslat toposz maszkfelvétel
vallomĂĄs Nagy szĂĄrnyadat borĂtsd rĂĄnk virrasztĂł Ă©ji felleg.
Nem sokasåg, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgo-kat.
archaizmus, archaizĂĄlĂĄs BelĆle nĆttem Ă©n, mint fa-törzsbĆl gyönge ĂĄga s remĂ©-lem, testem is majd e földbe sĂŒpped el.
S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,Ki törzsömnek élek, érette, åltala;Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,Otthon leli magåt ajakimon dala
Névben él csak, többé nincs jelen.
Itt nekĂŒnk vagy gyĆznĂŒnk, vagy meghalnunk kell.
Nem törhettek meg a bajok-tól, ó bajtårsak, hiszen mår sokkal nagyobb veszedelme-ket is elviseltetek.
Ha van Isten, ne könyörĂŒljönrajta:VerĂ©shez szokott fajta
KezĂ©ben ĂłriĂĄs rostĂĄval / Ăll az IdĆ Ă©s rostĂĄl egyre, VilĂĄgokat szed Ă©s rostĂĄl ki
Völgyben Ʊl a gyĂĄva kor s hatĂĄraSzƱk körĂ©bĆl Ćse saslakĂĄra SzĂ©deleg ha nĂ©ha felpillant.
fordĂtott himnusz Lenni vagy nem lenni. Hitel, VilĂĄg, Stadium
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ha elvĂ©geztĂŒk a 13. feladatot, röviden beszĂ©ljĂŒk meg. A 14. feladat esetĂ©n vĂĄlasszuk egyiket (Hanna törtĂ©nete, illetve WesselĂ©nyi beszĂ©de) a csoport igĂ©nyeinek megfelelĆen, vagy oldjuk meg kĂ©t csoportban. Az A) feladatban lehet tovĂĄbb folytatni a jĂĄtĂ©kot: nagyapa vĂĄlasza Hanna beszĂ©dĂ©re, kĂ©t vĂĄltozatban: nagyapa hajlĂthatatlan; nagyapa megĂ©rti, mennyire helytelen, aho-gyan uralja a csalĂĄdot. Ha Ășgy ĂtĂ©ljĂŒk meg, hogy van olyan csoport, melynek nagy szĂŒksĂ©ge van az Ă©rzelmi intelligencia fejlesztĂ©sĂ©re, akkor adjuk a B) feladatot.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szövegsĂ©ma kialakĂtĂĄsa, önĂĄllĂł szövegalkotĂĄs
10 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : nyelvi alapĂș összehasonlĂtĂĄs; belsĆ hangok
13. VizsgĂĄljuk meg, hogy a nyilvĂĄnos beszĂ©dnek milyen jellemzĆi vannak! HasonlĂtsd össze a kĂ©t szöveget! Miben kĂŒlönböznek? Jelöld be azokat a nyelvi elemeket, melyek
beszéddé teszik az elbeszélést!
BocsĂĄssatok meg, uraim, hogy megvĂĄrakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltsĂĄg, nem, nem. Valami merĆben mĂĄs. Kevesebb annĂĄl, több annĂĄl. MinekelĆtte belĂ©ptem ide, dolgozĂłszo-bĂĄmban tĂ©pelĆdtem. Kebelemben iszonyĂș vihar dĂșlt. Lassan gyĂŒlemlett bennem ez a vihar, kĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gre, felleg fellegre, de törtĂ©netesen most robbant ki. Ăn pedig döntöttem.
Ăvek Ăłta azon tƱnĆdöm, Ă©rdemes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄnkat? Kezdetben fölcsillana egy-kĂ©t pisla remĂ©nysugĂĄr. AzĂłta a lĂĄthatĂĄr teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. SzĂŒksĂ©gte-len rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodunk, beszĂ©lĂŒnk mindannyian. Itt ĂĄllunk EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©gyene. NĂ©pĂŒnk tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igazsĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pallĂ©rozĂĄsra nem fogĂ©kony.
SzĂ©chenyi bocsĂĄnatot kĂ©rt az uraktĂłl a vĂĄrakozĂĄsĂ©rt. MentegetĆdzött, hogy nem hivatali elfoglaltsĂĄg tartotta vissza, hanem valami merĆben mĂĄs. Kevesebb annĂĄl, több annĂĄl. MinekelĆtte belĂ©pett a he-lyisĂ©gbe, keblĂ©ben iszonyĂș vihar dĂșlt. Lassan gyĂŒlemlett fel benne ez a vihar, kĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gre, felleg fellegre, de törtĂ©netesen most robbant ki. Most pedig döntött.
Ăvek Ăłta azon tƱnĆdött, Ă©rdemes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄjukat. Kezdetben fölcsillant egy-kĂ©t pisla remĂ©nysugĂĄr szĂĄmĂĄra. AzĂłta a lĂĄthatĂĄrt teljesen elborultnak lĂĄtta. A politikai helyzetet mindenki ismerte. SzĂŒksĂ©gtelen volt rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodott, beszĂ©lt mindenki. Csak azt tudta megĂĄllapĂ-tani, hogy itt ĂĄll a magyarsĂĄg EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©gyene; hogy a nĂ©p tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igazsĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pallĂ©rozĂĄsra nem fogĂ©kony.
â Fogalmazd meg, mitĆl lesz az elbeszĂ©lĂ©sbĆl beszĂ©d!
MEGOLDĂS:E/1. beszĂ©lĆ; a hallgatĂłk megszĂłlĂtĂĄsa (T/2.), összetartozĂĄsuk hangsĂșlyozĂĄsa (T/1). Mivel a kommu-nikĂĄciĂłs helyzetbĆl kiegĂ©szĂŒl a szöveg, ezĂ©rt nyelvileg kifejtetlenebb: âAzĂłta a lĂĄthatĂĄr teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. SzĂŒksĂ©gtelen rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodunk, beszĂ©lĂŒnk mindannyian.â A beszĂ©lĆ Ă©rzelmeit kifejezĆ nyelvi elemek, pl. âNem hivatalos elfoglaltsĂĄg, nem, nemâ.
14. Ugye emlékszel még Hannåra?
A) Ărd meg Hanna törtĂ©nete alapjĂĄn azt a beszĂ©det, melyben megĂ©rteti nagyapjĂĄval, hogy Ćt is em-bernek kell tekintenie!
Hanna azt gondolta, hogy nagyapja szigorĂșan nĂ©z majd rĂĄ, ezĂ©rt nem meri majd elmondani neki, amit Ă©rez. Azt, hogy nem akarattal tette, amit tett, vĂ©letlenĂŒl törtĂ©nt, hogy hiĂĄba mondja el, amit Ă©rez, nagyapa nem is lĂĄtja Ćt. Mindig attĂłl fĂ©l, hogy nagyapa nem hisz neki, hogy azt feltĂ©telezi, nem Ćszinte, hogy szĂĄndĂ©kosan rossz. Ăgy Ă©rezte, nagyapĂĄt egy ĂŒvegbura veszi körĂŒl, amin nem hatolnak
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 10 7
ĂĄt az Ć szavai, tekintete, mentegetĆdzĂ©se. Kicsi bogĂĄrnak Ă©rezte magĂĄt, aki feleslegesen Ă©s hiĂĄbavalĂł-an verdesi a szĂĄrnyait. Azt kellene mondania nagyapĂĄnak, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer nĂ©z-zen rĂĄ, de Ășgy, hogy csak Ćt lĂĄssa, HannĂĄt Ă©s senki-semmi mĂĄst. De aztĂĄn egĂ©szen elbĂĄtortalanodott, tudta, hogy remĂ©nytelen ez a vĂĄgy. Jobb is, ha minden Ăgy marad. Ez biztonsĂĄgot ad a nagyapjĂĄnak, erĆs maradhat mindenki szemĂ©ben. Ki is, mi is Ć, Hanna, hogy több akar lenni, mint a nagyapa? MiĂ©rt is lenne mĂ©ltĂł rĂĄ, hogy valaki lĂĄssa Ćt? Nem Ă©r Ć semmit, csak egy gyerek, aki mindig rosszat tesz. LĂĄm, most is betörte a kirakatot. JĂł ez Ăgy, ahogy van, legalĂĄbb van valaki, aki mindig tudja, hogy mit tegyen, nem Ășgy, mint Ć, Hanna. Legfeljebb eltitkolja, amit tett, amĂg lehet, Ă©s nagyapĂĄnak nem kell idegeskednie. Hiszen van elĂ©g dolga. MindenrĆl Ă©s mindenkirĆl neki kell gondoskodnia. Azt gondol-ta, jobb volna, ha Ć, Hanna, nem is lenne a vilĂĄgon.
B) Hanna törtĂ©netĂ©nek folytatĂĄsa a lĂĄny gondolatait, kĂ©telyeit tartalmazza. Ărd le minden egyes mondat mellĂ©, hogy mit Ă©rzett Hanna! (Pl. harag, fĂ©lelem, kishitƱsĂ©g.)
HANNA GONDOLATAI HANNA ĂRZĂSEI
Hanna azt gondolta, hogy nagyapja szigorĂșan nĂ©z majd rĂĄ, ezĂ©rt nem meri majd elmondani neki, amit Ă©rez.
Azt, hogy nem akarattal tette, amit tett, vĂ©let-lenĂŒl törtĂ©nt, hogy hiĂĄba mondja el, amit Ă©rez, nagyapa nem is lĂĄtja Ćt.
Mindig attĂłl fĂ©l, hogy nagyapa nem hisz neki, hogy azt feltĂ©telezi, nem Ćszinte, hogy szĂĄndĂ©ko-san rossz.
Ăgy Ă©rezte, nagyapĂĄt egy ĂŒvegbura veszi körĂŒl, amin nem hatolnak ĂĄt az Ć szavai, tekintete, mentegetĆdzĂ©se.
Kicsi bogĂĄrnak Ă©rezte magĂĄt, aki feleslegesen Ă©s hiĂĄbavalĂłan verdesi a szĂĄrnyait.
Azt kellene mondania nagyapĂĄnak, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer nĂ©zzen rĂĄ, de Ășgy, hogy csak Ćt lĂĄssa, HannĂĄt Ă©s senki-semmi mĂĄst.
De aztån egészen elbåtortalanodott, tudta, hogy reménytelen ez a vågy.
Jobb is, ha minden Ăgy marad.
Ez biztonsĂĄgot ad a nagyapjĂĄnak, erĆs maradhat mindenki szemĂ©ben.
Ki is, mi is Ć, Hanna, hogy több akar lenni, mint a nagyapa?
MiĂ©rt is lenne mĂ©ltĂł rĂĄ, hogy valaki lĂĄssa Ćt?
Nem Ă©r Ć semmit, csak egy gyerek, aki mindig rosszat tesz. LĂĄm, most is betörte a kirakatot.
10 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS10. lĂ©pĂ©s: 15. feladat
103. oldal
35 PERC
T/15.
A nyilvĂĄnos beszĂ©d jellemzĆi
JĂł ez Ăgy, ahogy van, legalĂĄbb van valaki, aki mindig tudja, hogy mit tegyen, nem Ășgy, mint Ć, Hanna.
Legfeljebb eltitkolja, amit tett, amĂg lehet, Ă©s nagyapĂĄnak nem kell idegeskednie. Hiszen van elĂ©g dolga. MindenrĆl Ă©s mindenkirĆl neki kell gondoskodnia.
Azt gondolta, jobb volna, ha Ć, Hanna, nem is lenne a vilĂĄgon.
C) TĂ©rjĂŒnk vissza a KosztolĂĄnyi-szövegre!
a) Ărd le, minden elemĂ©t felidĂ©zve, elbeszĂ©lĂ©skĂ©nt WesselĂ©nyi beszĂ©dĂ©t!
b) Ărd WesselĂ©nyi Ă©rvei mellĂ© SzĂ©chenyi beszĂ©dĂ©nek azon pontjait, melyeket megcĂĄfol WesselĂ©nyi!
â Gazember, te gazember, gazember vagy. HĂĄt a kamarillĂĄnak egy nemzetet akarsz szĂĄllĂtani, te spion? Csak abban hihetek, hogy elmĂ©d meghĂĄborodott. Vagy szemfĂ©nyvesztĂ©s volt az egĂ©sz? Nem te Ărtad, hogy a nemzet feldicsĆĂŒlĂ©sĂ©t hordozod minden csepp vĂ©redben? Most pedig a nemzetet arra buzdĂtod, hogy adja fel jogĂĄt, önĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, kiszolgĂĄltatod a reakciĂłnak. Hol a te helyed ezutĂĄn, aki ĂŒdvleldĂ©be akartad helyezni nagyjaink hamvĂĄt? Nem, nem, ez a kisded nĂ©p nem tunya, csak elhanyagolt, nem Ă©lemedett, inkĂĄbb gyermek mĂ©g, gyĂĄmolĂtĂĄsra, istĂĄpolĂĄsra szorul. Kelet nĂ©pĂ©nek egyformĂĄn kell kĂŒzdeni kelet ellen Ă©s keletĂ©rt, nyugat ellen Ă©s nyugatĂ©rt, akkor feljut a csillagokig. Mi tovĂĄbb is dolgozunk Ă©rette, megyĂŒnk elrendeltetett utunkkal, ha nĂ©lkĂŒled, ellened is. Szent reform-törekvĂ©seinket azonban nem adjuk fel soha. Az a hitĂŒnk â lĂĄsd, ezt te is Ărtad â, hogy aki nĂ©hĂĄny gyĂŒmölcsfĂĄt ĂŒltetett Ă©letĂ©ben, az nyugodtabban alszik majd a földben. Isten minket Ășgy segĂ©ljen.
â ErnyedetlensĂ©g, tĂŒrelem, kemĂ©nysĂ©g. Nem borzadsz-e, hogy Ă©n, a szegĂ©ny vak ember, ki a bu-dai börtönben vesztettem el szemem vilĂĄgĂĄt, lĂĄtom az utat, Ă©s te, aki hajdan fĂ©nyt gyĂșjtottĂĄl nekĂŒnk a sötĂ©tsĂ©gben, mĂĄr nem lĂĄtod?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Ezeknek a feladatoknak nem cĂ©ljuk a nyilvĂĄnos beszĂ©d eszközeinek, mĂłdszereinek stb. teljes megtanĂtĂĄsa, csupĂĄn a kĂ©pessĂ©gek (Ă©s feltehetĆleg motivĂĄltsĂĄg) szerint az ismeretek bĆvĂtĂ©se. A meggyĆzĂ©s, önĂĄllĂł vĂ©lemĂ©ny- Ă©s szövegalkotĂĄs Ășgyis ĂĄtszövi az egĂ©sz programot.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : a szövegsĂ©ma-ismeret elmĂ©lyĂtĂ©se
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 10 9
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s :
A) szĂnĂ©szi hajlamokkal rendelkezĆk
B) jĂł szövegĂ©rtĆk Ă©s jĂł logikai kĂ©pessĂ©ggel rendelkezĆk
C) gyors olvasók, kevésbé éles eszƱek
D) gyengĂ©bben, fi gyelmetlenebbĂŒl olvasĂłk, dekoncentrĂĄltak
E) jĂł szintetizĂĄlĂł, absztrahĂĄlĂł kĂ©pessĂ©gekkel bĂrĂłk
F) jĂł stĂlusĂ©rzĂ©kƱek
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : tanĂĄri kalauz
15. A nyilvĂĄos beszĂ©drĆl
A) KosztolĂĄnyi elbeszĂ©lĂ©se megjelenĂti a beszĂ©lĆt is. Jelöld meg az erre vonatkozĂł rĂ©szeket! Hogyan ĂĄrnyaljĂĄk, egĂ©szĂtik ki a nem nyelvi jelek a beszĂ©d jelentĂ©sĂ©t? PrĂłbĂĄljĂĄtok meg monoton hangon (egyhangĂșan), majd a leĂrtak szerint elĆadni a beszĂ©det! Mi a kĂŒlönbsĂ©g? A feladat elvĂ©gzĂ©sĂ©ben segĂt az alĂĄbbi ĂĄbra, amely a nyilvĂĄnos beszĂ©d kommunikĂĄciĂłs helyzetĂ©t szemlĂ©lteti. EgĂ©szĂtsd ki az ĂĄbrĂĄt!
LefelĂ© nĂ©zett, a földre, mereven, mint amikor beszĂ©lni kĂ©szĂŒlt.â BocsĂĄssatok meg, uraim â mondotta â, hogy megvĂĄrakoztattalak benneteket. Nem hivatalos
elfoglaltsĂĄg, nem, nem. Valami merĆben mĂĄs. Kevesebb annĂĄl, több annĂĄl. MinekelĆtte belĂ©ptem ide, dolgozĂłszobĂĄmban tĂ©pelĆdtem. Kebelemben iszonyĂș vihar dĂșlt â Ă©s itt elnĂ©mult, ujjait szokĂĄsa szerint begombolt kabĂĄtja szĂĄrnyĂĄba akasztva. â Lassan gyĂŒlemlett bennem ez a vihar, kĂ©tsĂ©g kĂ©t-sĂ©gre, felleg fellegre, de törtĂ©netesen most robbant ki. Ăn pedig döntöttem â megint szĂŒnetet tartott. â Ăvek Ăłta azon tƱnĆdöm, Ă©rdemes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄnkat? Kezdetben fölcsillana egy-kĂ©t pisla remĂ©nysugĂĄr. AzĂłta a lĂĄthatĂĄr teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. SzĂŒksĂ©gtelen rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodunk, beszĂ©lĂŒnk mindannyian. Itt ĂĄllunk EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©-gyene. NĂ©pĂŒnk tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igazsĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pal-lĂ©rozĂĄsĂĄra nem fogĂ©kony. TalĂĄn tĂĄvol keleten, termĆtalajĂĄba virĂĄgozhatott is volna, de ideplĂĄntĂĄlva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonysĂĄgba sĂŒllyedt, megvĂ©nhedett. HiĂĄba ojtjuk be a mĂveltsĂ©g nemesebb ĂĄgĂĄval ezt az agg törzset. Ha nyugativĂĄ vĂĄlik, akkor elveszti eredendĆ sajĂĄtossĂĄgĂĄt Ă©s egyĂ©nisĂ©gĂ©t, idegennĂ© lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszĂĄrad, elcsenevĂ©szesedik. Ăgy se nyugati, se keleti, se eurĂłpai, se magyar. Mi is az Ă©rtelme annak, hogy valaki magyar? â kĂ©rdezte, Ă©s fölvetette ideges fejĂ©t, hetykĂ©n, majdnem kihĂvĂłan. â Mi az Ă©rtelme, hogy olyan nyelvet beszĂ©lĂŒnk, melyet mĂĄr egy
beszĂ©lĆ hallgatĂł
110 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
kĆhajĂtĂĄsnyira sem Ă©rtenek? Mi az Ă©rtelme annak, hogy egy maroknyi nĂ©pecske ilyen idea fi xĂĄval Ă©l s ragaszkodik Ćsei ĆrĂŒletĂ©hez? Nem, uraim â mondta â, Ă©s zilĂĄlt hajĂĄt homlokĂĄra csapta, â nem, uraim â mondotta mĂ©g egyszer emelt hangon, csaknem kiabĂĄlva â, ennek semmi Ă©rtelme sincsen. Semmi Ă©rtelme nincs annak, hogy kirekesztessĂŒnk a mĂvelt nĂ©pek közössĂ©gĂ©bĆl. Semmi Ă©rtelme, hogy itt, a vilĂĄgmappa egy parĂĄnyi pontjĂĄn nemzetesdit jĂĄtsszunk. Semmi Ă©rtelme annak, hogy fi a-inknak Ă©s azok fi ainak ĂĄtadjuk nyelvĂŒnket, mint valamilyen örökletes nyavalyĂĄt. El kell hĂĄt felejtenĂŒnk â szĂłlt növekvĆ hĂ©vvel â, mielĆbb bele kell olvadnunk a nĂ©metsĂ©gbe, a monarchiĂĄba. Az ausztriai örökös tartomĂĄnyok kifejlĆdĂ©se, nemzetisĂ©gĂŒnk, nyelvĂŒnk vĂ©gleges megszƱnte ĂĄldĂĄs Ă©s jĂłtĂ©temĂ©ny leend nekĂŒnk is, az egĂ©sz emberisĂ©gnek is. Csak az elsĆ nemzedĂ©knek fog ez fĂĄjni. Az utĂĄna követ-kezĆ ĂĄldandja Ă©rte emlĂ©kĂŒnket. Meg kell semmisĂŒlnie a magyarnak, le kell tennie minden revolĂșci-ĂłrĂłl, izgĂĄgasĂĄgrĂłl. NekĂŒnk pedig csak egy kötelessĂ©gĂŒnk van: szabad folyĂĄst engedni a vilĂĄghistĂłria könyörtelen esemĂ©nyeinek. MĂĄs Ășt nincs. A biztos megsemmisĂŒlĂ©s vĂĄr rĂĄnk. KĂ©tfĂ©le halĂĄl között vĂĄlaszthatunk: az egyik fĂĄjdalmas, a mĂĄsik fĂĄjdalmatlan. HiggyĂ©tek el, nem csekĂ©ly lelki tusĂĄk, hosszĂș napok, hosszĂș Ă©jszakĂĄk utĂĄn az utĂłbbit vĂĄlasztottam szerencsĂ©tlen nĂ©pem szĂĄmĂĄra. IlyetĂ©nkĂ©ppen legalĂĄbb nem Ă©rzi az elkorcsosulĂĄs bƱntudatĂĄt, nem sejti, hogy rövidesen szemfedĂ©l borul rĂĄ Ă©s koporsĂł. MĂĄsĂthatatlan elhatĂĄrozĂĄsom tehĂĄt, hogy munkĂĄmat ezzel egyszer s mindenkorra megsza-kĂtom. Majd belepi a por. Csak az fĂĄj, hogy az alvĂłt felriasztottam. Majd elalszik Ășjra â legyintett Ă©s mĂĄr gyorsabban beszĂ©lt, szinte hadart. â Metternich herceggel mindezt közöltem. Ć barĂĄti bĂ©kĂ©t ajĂĄnlott. BiztosĂtotta a fĂĄjdalmatlan halĂĄlt. Hogy mit mĂveltek ti, az kizĂĄrĂłlag tĆletek fĂŒgg. SajnĂĄlom, hogy idefĂĄrasztottalak. Csak ezt Ăłhajtottam Ă©rtĂ©setekre adni. MĂĄs mondanivalĂłm nincs.
B) SzĂ©chenyi beszĂ©dĂ©nek rĂ©szei összekeveredtek. ĂllĂtsd helyre a szöveget anĂ©lkĂŒl, hogy megnĂ©z-nĂ©d az eredetit!
a) Ha nyugativĂĄ vĂĄlik, akkor elveszti eredendĆ sajĂĄtossĂĄgĂĄt Ă©s egyĂ©nisĂ©gĂ©t, idegennĂ© lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszĂĄrad, elcsenevĂ©szesedik. Ăgy se nyugati, se keleti, se eurĂłpai, se magyar.
b) Semmi Ă©rtelme, hogy itt, a vilĂĄgmappa egy parĂĄnyi pontjĂĄn nemzetesdit jĂĄtsszunk. NekĂŒnk pedig csak egy kötelessĂ©gĂŒnk van: szabad folyĂĄst engedni a vilĂĄghistĂłria könyörtelen esemĂ©nyeinek.
c) TalĂĄn tĂĄvol keleten, termĆtalajĂĄba virĂĄgozhatott is volna, de ideplĂĄntĂĄlva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonysĂĄgba sĂŒllyedt, megvĂ©nhedett. HiĂĄba ojtjuk be a mĂveltsĂ©g nemesebb ĂĄgĂĄval ezt az agg törzset.
d) El kell hĂĄt felejtenĂŒnk, mielĆbb bele kell olvadnunk a nĂ©metsĂ©gbe, a monarchiĂĄba.
e) Mi az Ă©rtelme annak, hogy egy maroknyi nĂ©pecske, ilyen idea fi xĂĄval Ă©l s ragaszkodik Ćsei ĆrĂŒletĂ©hez?
f) Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi Ă©rtelme sincsen. Semmi Ă©rtelme nincs annak, hogy kire-kesztessĂŒnk a mĂvelt nĂ©pek közössĂ©gĂ©bĆl.
g) MĂĄs Ășt nincs. A biztos megsemmisĂŒlĂ©s vĂĄr rĂĄnk. KĂ©tfĂ©le halĂĄl között vĂĄlaszthatunk: az egyik fĂĄj-dalmas, a mĂĄsik fĂĄjdalmatlan.
h) Mi is az Ă©rtelme annak, hogy valaki magyar? Mi az Ă©rtelme, hogy olyan nyelvet beszĂ©lĂŒnk, melyet mĂĄr egy kĆhajĂtĂĄsnyira sem Ă©rtenek?
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 111
i) Ăvek Ăłta azon tƱnĆdöm, Ă©rdemes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄnkat?
j) Az ausztriai örökös tartomĂĄnyok kifejlĆdĂ©se, nemzetisĂ©gĂŒnk, nyelvĂŒnk vĂ©gleges megszƱnte ĂĄldĂĄs Ă©s jĂłtĂ©temĂ©ny leend nekĂŒnk is, az egĂ©sz emberisĂ©gnek is.
k) Itt ĂĄllunk EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©gyene. NĂ©pĂŒnk tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igaz-sĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pallĂ©rozĂĄsĂĄra nem fogĂ©kony.
l) Csak az elsĆ nemzedĂ©knek fog ez fĂĄjni. Az utĂĄna következĆ ĂĄldandja Ă©rte emlĂ©kĂŒnket.
m) Semmi Ă©rtelme annak, hogy fi ainknak Ă©s azok fi ainak ĂĄtadjuk nyelvĂŒnket, mint valamilyen örök-letes nyavalyĂĄt.
C) A Széchenyi-beszéd
a) Megadjuk SzĂ©chenyi beszĂ©dĂ©nek tematikus kivonatĂĄt, nem a szövegnek megfelelĆ sorrendben. Jelöld meg a beszĂ©dben a tartalmi kivonatnak megfelelĆ rĂ©szeket!
â Csak ezt tehetjĂŒk, ez a kevĂ©sbĂ© fĂĄjĂł megoldĂĄs. [1.] â Semmi Ă©rtelme ragaszkodni hagyomĂĄnyainkhoz. [2.] â A döntĂ©s megmĂĄsĂthatatlan. MĂĄr intĂ©zkedtem. [3.] â HosszĂș tĂ©pelĆdĂ©s utĂĄn megszĂŒletett a döntĂ©s. [4.] â NekĂŒnk is, a vilĂĄgnak is jĂł, ha beleolvadunk a nĂ©metsĂ©gbe. [5.] â EurĂłpa szĂ©gyene vagyunk, szerepĂŒnk köztes, kilĂĄtĂĄstalan. [6.]
b) CĂĄfold meg SzĂ©chenyi alĂĄbbi ĂĄllĂtĂĄsait, Ă©rveit!
â Nem igaz, hogy mĂĄs Ășt nincs, hiszen â A hagyomĂĄnyainkhoz ragaszkodnunk kell, hiszen â Se nekĂŒnk, se a vilĂĄgnak nem jelent elĆrelĂ©pĂ©st, ha nĂ©mettĂ© vĂĄlunk, hiszen
D) Olvasd el fi gyelmesen Széchenyi beszédét, majd vålaszolj a kérdésekre!
a) Milyen döntést hozott Széchenyi?
b) Milyen Ă©rvekkel tĂĄmasztja alĂĄ döntĂ©sĂ©t? LegalĂĄbb hat Ă©rvet Ărj sajĂĄt szavaiddal a szövegbĆl!
â â â â ââ
112 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
E) Megadjuk a nyilvĂĄnos/szĂłnoki beszĂ©d ĂĄltalĂĄnos szerkezeti vĂĄzlatĂĄt. Oszd fel a vĂĄzlatpontoknak megfelelĆen SzĂ©chenyi beszĂ©dĂ©t!
I. BevezetĂ©s (megszĂłlĂtĂĄs, hangulatkeltĂ©s, ĂĄtvezetĂ©s)
II. ElbeszĂ©lĂ©s (tĂ©nyfeltĂĄrĂĄs, elĆzmĂ©nyek, esemĂ©nyek bemutatĂĄsa)
III. TĂ©mamegjelölĂ©s (az elbeszĂ©lĂ©s magvĂĄnak összegzĂ©se, a beszĂ©lĆ ĂĄllĂĄspontjĂĄnak megmutatĂĄsa, a tĂ©tel kimondĂĄsa)
IV. BizonyĂtĂĄs (meggyĆzĂ©s, bizonyĂtĂł erejƱ Ă©rv, nyeresĂ©g vagy jutalom, kellemes vagy kellemetlen következmĂ©nyek emlĂtĂ©se) Ă©s cĂĄfolĂĄs (ellentĂ©tes vĂ©lemĂ©ny ismertetĂ©se, megdöntĂ©se)
V. BefejezĂ©s (a bevezetĂ©s tĂŒkörkĂ©pe, emelt szintƱ megismĂ©tlĂ©se, indulatok felkorbĂĄcsolĂĄsa)
F) Milyen fordulatok, nyelvi elemek, megoldåsok teszik markånsså, hatåsosså Széchenyi beszédét? Keress példåkat az alåbbiakra!
a) ismétlés:
â szavak szintjĂ©n â szĂłkapcsolatok szintjĂ©n â mondatok szintjĂ©n
b) erĆteljes Ă©rzelmi töltĂ©sƱ szavak:
c) ellentétezés:
d) kĂ©pes beszĂ©d (metaforikus megjelenĂtĂ©s):
e) eldöntendĆ Ă©s költĆi (szĂłnoki) kĂ©rdĂ©sek:
f) kicsinyĂtĂ©s:
g) tĂșlzĂĄs:
h) személyes elkötelezettség/példa:
MEGOLDĂS:C/a)
[4.] BocsĂĄssatok meg, uraim, hogy megvĂĄrakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltsĂĄg, nem, nem. Valami merĆben mĂĄs. Kevesebb annĂĄl, több annĂĄl. MinekelĆtte belĂ©ptem ide, dol-gozĂłszobĂĄmban tĂ©pelĆdtem. Kebelemben iszonyĂș vihar dĂșlt. Lassan gyĂŒlemlett bennem ez a vihar, kĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gre, felleg fellegre, de törtĂ©netesen most robbant ki. Ăn pedig döntöttem [6.] Ăvek Ăłta azon tƱnĆdöm, Ă©rdemes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄnkat? Kezdetben fölcsillana egy-kĂ©t pisla remĂ©nysugĂĄr. AzĂłta a lĂĄthatĂĄr teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. SzĂŒksĂ©gtelen rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodunk, beszĂ©lĂŒnk mindannyian. Itt ĂĄllunk EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©gyene. NĂ©pĂŒnk tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igazsĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pallĂ©rozĂĄsĂĄra nem fogĂ©kony. TalĂĄn tĂĄvol keleten, termĆtalajĂĄba virĂĄgozhatott is volna, de ideplĂĄn-
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 113
tĂĄlva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonysĂĄgba sĂŒllyedt, megvĂ©nhedett. HiĂĄba ojtjuk be a mĂveltsĂ©g nemesebb ĂĄgĂĄval ezt az agg törzset. Ha nyugativĂĄ vĂĄlik, akkor elveszti eredendĆ sajĂĄtossĂĄgĂĄt Ă©s egyĂ©nisĂ©gĂ©t, idegennĂ© lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszĂĄrad, elcsenevĂ©szesedik. Ăgy se nyugati, se keleti, se eurĂłpai, se magyar.
[2.] Mi is az Ă©rtelme annak, hogy valaki magyar? Mi az Ă©rtelme, hogy olyan nyelvet beszĂ©lĂŒnk, melyet mĂĄr egy kĆhajĂtĂĄsnyira sem Ă©rtenek? Mi az Ă©rtelme annak, hogy egy maroknyi nĂ©pecske ilyen idea fi xĂĄval Ă©l s ragaszkodik Ćsei ĆrĂŒletĂ©hez? Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi Ă©r-telme sincsen. Semmi Ă©rtelme nincs annak, hogy kirekesztessĂŒnk a mĂvelt nĂ©pek közössĂ©gĂ©bĆl. Semmi Ă©rtelme, hogy itt, a vilĂĄgmappa egy parĂĄnyi pontjĂĄn nemzetesdit jĂĄtsszunk. Semmi Ă©rtel-me annak, hogy fainknak Ă©s azok fi ainak ĂĄtadjuk nyelvĂŒnket, mint valamilyen örökletes nyava-lyĂĄt. [5.] El kell hĂĄt felejtenĂŒnk, mielĆbb bele kell olvadnunk a nĂ©metsĂ©gbe, a monarchiĂĄba. Az ausztriai örökös tartomĂĄnyok kifejlĆdĂ©se, nemzetisĂ©gĂŒnk, nyelvĂŒnk vĂ©gleges megszƱnte ĂĄldĂĄs Ă©s jĂłtĂ©temĂ©ny leend nekĂŒnk is, az egĂ©sz emberisĂ©gnek is. Csak az elsĆ nemzedĂ©knek fog ez fĂĄjni. Az utĂĄna következĆ ĂĄldandja Ă©rte emlĂ©kĂŒnket. Meg kell semmisĂŒlnie a magyarnak, le kell tennie minden revolĂșciĂłrĂłl, izgĂĄgasĂĄgrĂłl. NekĂŒnk pedig csak egy kötelessĂ©gĂŒnk van: szabad folyĂĄst en-gedni a vilĂĄghistĂłria könyörtelen esemĂ©nyeinek.
[1.] MĂĄs Ășt nincs. A biztos megsemmisĂŒlĂ©s vĂĄr rĂĄnk. KĂ©tfĂ©le halĂĄl között vĂĄlaszthatunk: az egyik fĂĄjdalmas, a mĂĄsik fĂĄjdalmatlan.
[3.] HiggyĂ©tek el, nem csekĂ©ly lelki tusĂĄk, hosszĂș napok, hosszĂș Ă©jszakĂĄk utĂĄn az utĂłbbit vĂĄlasz-tottam szerencsĂ©tlen nĂ©pem szĂĄmĂĄra. IlyetĂ©nkĂ©ppen legalĂĄbb nem Ă©rzi az elkorcsosulĂĄs bƱn-tudatĂĄt, nem sejti, hogy rövidesen szemfedĂ©l borul rĂĄ Ă©s koporsĂł. MĂĄsĂthatatlan elhatĂĄrozĂĄsom tehĂĄt, hogy munkĂĄmat ezzel egyszer s mindenkorra megszakĂtom. Majd belepi a por. Csak az fĂĄj, hogy az alvĂłt felriasztottam. Majd elalszik Ășjra. Metternich herceggel mindezt közöltem. Ć barĂĄti bĂ©kĂ©t ajĂĄnlott. BiztosĂtotta a fĂĄjdalmatlan halĂĄlt. Hogy mit mĂveltek ti, az kizĂĄrĂłlag tĆletek fĂŒgg. SajnĂĄlom, hogy idefĂĄrasztottalak. Csak ezt Ăłhajtottam Ă©rtĂ©setekre adni. MĂĄs mondanivalĂłm nincs.
E)
[I.] BocsĂĄssatok meg, uraim, hogy megvĂĄrakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltsĂĄg, nem, nem. Valami merĆben mĂĄs. Kevesebb annĂĄl, több annĂĄl. MinekelĆtte belĂ©ptem ide, dol-gozĂłszobĂĄmban tĂ©pelĆdtem. Kebelemben iszonyĂș vihar dĂșlt. Lassan gyĂŒlemlett bennem ez a vihar, kĂ©tsĂ©g kĂ©tsĂ©gre, felleg fellegre, de törtĂ©netesen most robbant ki. Ăn pedig döntöttem. [II.] Ăvek Ăłta azon tƱnĆdöm, Ă©rdemes-e mĂ©g folytatni Ă©pĂtĆmunkĂĄnkat? Kezdetben fölcsillana egy-kĂ©t pisla remĂ©nysugĂĄr. AzĂłta a lĂĄthatĂĄr teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. SzĂŒksĂ©gtelen rĂ©szletezni. VĂ©rrĆl ĂĄlmodunk, beszĂ©lĂŒnk mindannyian. Itt ĂĄllunk EurĂłpa közepĂ©n, mint EurĂłpa szĂ©gyene. NĂ©pĂŒnk tunya, bĂĄrdolatlan, ĂșrhatnĂĄm, az igazsĂĄg irĂĄnt Ă©rzĂ©ketlen, kötelessĂ©gre renyhe, pallĂ©rozĂĄsĂĄra nem fogĂ©kony. TalĂĄn tĂĄvol keleten, termĆtalajĂĄba virĂĄgozhatott is volna, de ideplĂĄn-tĂĄlva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonysĂĄgba sĂŒllyedt, megvĂ©nhedett. HiĂĄba ojtjuk be a mĂveltsĂ©g nemesebb ĂĄgĂĄval ezt az agg törzset. Ha nyugativĂĄ vĂĄlik, akkor elveszti eredendĆ sajĂĄtossĂĄgĂĄt Ă©s egyĂ©nisĂ©gĂ©t, idegennĂ© lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszĂĄrad, elcsenevĂ©szesedik. Ăgy se nyugati, se keleti, se eurĂłpai, se magyar.
[III.] Mi is az Ă©rtelme annak, hogy valaki magyar? Mi az Ă©rtelme, hogy olyan nyelvet beszĂ©lĂŒnk, melyet mĂĄr egy kĆhajĂtĂĄsnyira sem Ă©rtenek? Mi az Ă©rtelme annak, hogy egy maroknyi nĂ©pecske ilyen idea fi xĂĄval Ă©l s ragaszkodik Ćsei ĆrĂŒletĂ©hez? Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi Ă©r-telme sincsen. Semmi Ă©rtelmi nincs annak, hogy kirekesztessĂŒnk a mĂvelt nĂ©pek közössĂ©gĂ©bĆl.
114 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
REFLEKTĂLĂS11. lĂ©pĂ©s: 16â17. feladat
109. oldal
10 PERC
T/16â17.
Semmi Ă©rtelme, hogy itt, a vilĂĄgmappa egy parĂĄnyi pontjĂĄn nemzetesdit jĂĄtsszunk. Semmi Ă©rtel-me annak, hogy fi ainknak Ă©s azok fi ainak ĂĄtadjuk nyelvĂŒnket, mint valamilyen örökletes nyava-lyĂĄt. [IV.] El kell hĂĄt felejtenĂŒnk, mielĆbb bele kell olvadnunk a nĂ©metsĂ©gbe, a monarchiĂĄba. Az ausztriai örökös tartomĂĄnyok kifejlĆdĂ©se, nemzetisĂ©gĂŒnk, nyelvĂŒnk vĂ©gleges megszƱnte ĂĄldĂĄs Ă©s jĂłtĂ©temĂ©ny leend nekĂŒnk is, az egĂ©sz emberisĂ©gnek is. Csak az elsĆ nemzedĂ©knek fog ez fĂĄjni. Az utĂĄna következĆ ĂĄldandja Ă©rte emlĂ©kĂŒnket. Meg kell semmisĂŒlnie a magyarnak, le kell tennie minden revolĂșciĂłrĂłl, izgĂĄgasĂĄgrĂłl. NekĂŒnk pedig csak egy kötelessĂ©gĂŒnk van: szabad folyĂĄst en-gedni a vilĂĄghistĂłria könyörtelen esemĂ©nyeinek. MĂĄs Ășt nincs. A biztos megsemmisĂŒlĂ©s vĂĄr rĂĄnk. KĂ©tfĂ©le halĂĄl között vĂĄlaszthatunk: az egyik fĂĄjdalmas, a mĂĄsik fĂĄjdalmatlan.
[V.] HiggyĂ©tek el, nem csekĂ©ly lelki tusĂĄk, hosszĂș napok, hosszĂș Ă©jszakĂĄk utĂĄn az utĂłbbit vĂĄlasz-tottam szerencsĂ©tlen nĂ©pem szĂĄmĂĄra. IlyetĂ©nkĂ©ppen legalĂĄbb nem Ă©rzi az elkorcsosulĂĄs bƱn-tudatĂĄt, nem sejti, hogy rövidesen szemfedĂ©l borul rĂĄ Ă©s koporsĂł. MĂĄsĂthatatlan elhatĂĄrozĂĄsom tehĂĄt, hogy munkĂĄmat ezzel egyszer s mindenkorra megszakĂtom. Majd belepi a por. Csak az fĂĄj, hogy az alvĂłt felriasztottam. Majd elalszik Ășjra. Metternich herceggel mindezt közöltem. Ć barĂĄti bĂ©kĂ©t ajĂĄnlott. BiztosĂtotta a fĂĄjdalmatlan halĂĄlt. Hogy mit mĂveltek ti, az kizĂĄrĂłlag tĆletek fĂŒgg. SajnĂĄlom, hogy idefĂĄrasztottalak. Csak ezt Ăłhajtottam Ă©rtĂ©setekre adni. MĂĄs mondanivalĂłm nincs.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tĂ©mĂĄk tetszĂ©s, Ă©rdeklĆdĂ©s szerint megvĂĄltoztathatĂłk. A hĂĄzi feladatnak adhatĂł 17. feladat meg-beszĂ©lĂ©sĂ©re a következĆ modul elejĂ©n kerĂŒl sor, Ăgy a felkĂ©szĂŒlĂ©sre marad idĆ.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : ismeretek alkalmazĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : szubjektĂv tĂĄblĂĄzatkitöltĂ©s; retorikai gyakorlat
16. Ărj 5-10 szĂłbĂłl ĂĄllĂł sort (jelzĆket) az alĂĄbbi fogalommal, tĂĄrggyal kapcsolatban, amely tetszĂ©-sedet, illetve nemtetszĂ©sedet, megvetĂ©sedet fejezi ki!
TETSZIK NEM TETSZIK
SZĂMĂTĂGĂP
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 115
REKLĂMOK
A NAGY KĂNYV
17. KĂ©szĂŒlj fel!
a) SzĂłnokversenyen gyĆzd meg a hallgatĂłsĂĄgot kedvenc hobbid hasznossĂĄgĂĄrĂłl, felĂŒlmĂșlhatatlan-sĂĄgĂĄrĂłl, szĂ©psĂ©gĂ©rĆl, Ă©letbe vĂĄgĂłan fontos szerepĂ©rĆl! KĂ©szĂts beszĂ©det (10-30 mondat), tervezd meg elĆadĂĄsĂĄt is! BeszĂ©lhetsz az alĂĄbbiakrĂłl, de vĂĄlaszthatsz magad is tĂ©mĂĄt: Tarts hĂĄziĂĄllatot! Szedj szemetet! JĂĄrj diszkĂłba! Mentsd meg a bĂ©kĂĄkat! Olvass sokat! stb.
b) VitafĂłrum: az osztĂĄly egyik fele gyƱjtsön Ă©rveket a Legyen az ĂĄllam hivatalos nyelve az angol!, a mĂĄsik fele Maradjon a magyar! ĂĄllĂĄspont mellett. Gondold ĂĄt azt is, hogy a mĂĄsik fĂ©l milyen Ă©rve-ket hozhat fel, vagyis elĆzd meg a lehetsĂ©ges ellenĂ©rvek megcĂĄfolĂĄsĂĄval!
RĂHANGOLĂDĂS12. lĂ©pĂ©s: 18. feladat
111. oldal
10 PERC
T/18.
Nyelvpolitikai kvĂz
NEMZETHALĂL â NYELVHALĂL
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆzetes tudĂĄs mozgĂłsĂtĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n csoportok
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : kvĂz
18. Nyelvpolitikai kvĂz
A) Tippelj!
a) KörĂŒlbelĂŒl hĂĄny ember beszĂ©l magyarul a vilĂĄgon?
b) KörĂŒlbelĂŒl hĂĄny ember beszĂ©li a kĂnait anyanyelvekĂ©nt a vilĂĄgon?
c) KörĂŒlbelĂŒl hĂĄny ismert nyelv van a vilĂĄgon (azaz hĂĄnynak van anyanyelvi beszĂ©lĆje)?
B) Mi a véleményed?
a) Mit jelent az, hogy egy nyelv egy ĂĄllamnak hivatalos nyelve? Mire lehet Ă©s kell azt a nyelvet hasz-nĂĄlni az adott ĂĄllamban?
b) Håny hivatalos nyelv létezik Magyarorszågon?
c) A magyaron kĂvĂŒl milyen nyelveket beszĂ©lnek mĂ©g MagyarorszĂĄgon anyanyelvkĂ©nt? Sorolj fel legalĂĄbb 5-öt!
d) Az alĂĄbbi nyelvek közĂŒl melyiket nem beszĂ©lik EurĂłpĂĄban anyanyelvkĂ©nt vagy hivatalos nyelvkĂ©nt?
görög, grĂșz, francia, Ă©szt, litvĂĄn, japĂĄn
e) Az alĂĄbbi nyelvek közĂŒl melyiket nem beszĂ©lik mĂĄr (azaz melyikek holt nyelvek)?
orosz, szerb, svéd, gót, portugål, lett, latin, norvég, koreai
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 117
JELENTĂSTEREMTĂS13. lĂ©pĂ©s: 19. feladat
112. oldal
10â15 PERC
T/19.
BeszĂ©lgetĂ©s a kvĂz kĂ©rdĂ©seirĆl
MEGOLDĂS:A)
a) Pontos szĂĄmadatot nem tudunk, kb. 12-15 milliĂł.
b) Több mint 1 milliård ember.
c) Nem tudjuk, de valahol nĂ©gy- Ă©s tĂzezer között lehet. (A lĂ©nyeg a nagysĂĄgrend: ha valaki 28-at Ăr, az komoly tĂ©vedĂ©s, ahogy a szĂĄzmilliĂł is.)
B)
a) Hivatalos dolgokat intĂ©zni, az iskolĂĄban azon a nyelven folyik az oktatĂĄs, ĂĄltalĂĄban az a mĂ©dia nyelve, ilyen nyelven vannak megĂrva a szabĂĄlyok Ă©s törvĂ©nyek stb. (A vĂĄlaszok ellenĆrzĂ©sekor a tanĂĄr tĂ©rjen ki arra, hogy sokaknak az orszĂĄg hivatalos nyelve nem az anyanyelve.)
b) egy, a magyar
c) BĂĄrmilyen nyelvet beĂrhatnak, aminek a beszĂ©lĆjĂ©rĆl tudnak; szlovĂĄk, horvĂĄt, nĂ©met, romĂĄn, lovĂĄri, beĂĄs; de akĂĄr a kĂnai vagy arab is elfogadhatĂł, vagy mĂĄs olyan nyelvek, amelyeknek nagy szĂĄmĂș beszĂ©lĆjĂ©rĆl tudunk.
d) grĂșz, japĂĄn
e) GĂłt: a keleti germĂĄn nyelvcsalĂĄd kihalt nyelve; latin: kihalt, illetve ĂĄtalakult, de ezen a szinten fogadjuk el holt nyelvnek.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
TegyĂŒnk fel kĂ©rdĂ©seket a diĂĄkoknak a kvĂzre adott vĂĄlaszaik fĂŒggvĂ©nyĂ©ben. A lĂ©nyeg, hogy kide-rĂŒljenek a kĂŒlönbözĆ ĂĄllĂĄspontok, Ă©s a tĂ©nyszerƱ adatok mellett a nehezebben megfoghatĂł kĂ©rdĂ©-sekrĆl (kisebbsĂ©gi nyelvek, anyanyelv, nyelv Ă©s nemzet összefĂŒggĂ©sei, kĂ©tnyelvƱsĂ©g) is essen szĂł.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆzetes tudĂĄs ĂĄrnyalĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
118 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
19. Gondolkodjatok közösen az alåbbi kérdéseken! Mondjåtok el a véleményeteket!
a) A kĂnait több mint 1 milliĂĄrd ember beszĂ©li anyanyelvekĂ©nt, az angolt âcsakâ kb. 350 milliĂł. Az angol mĂ©gis vilĂĄgnyelv, a kĂnait nem igazĂĄn tekintjĂŒk annak. MiĂ©rt?
b) Miért fontos egy magyar ember szåmåra, hogy ismerjen és jól beszéljen valamilyen idegen nyelvet?
c) Hasznos lenne, ha Magyarorszågon bevezetnének a magyar mellé még egy hivatalos nyelvet, pl. az angolt?
d) Van egy Ăr barĂĄtom, Brian. Az anyanyelve angol, de a nagymamĂĄja mĂ©g beszĂ©lte az Ăr nyelvet. Brian az iskolĂĄban tanul ĂrĂŒl, de nem tud jĂłl, mert senkivel sem tudja gyakorolni: a környezetĂ©ben mĂĄr mindenki angolul beszĂ©l. A nagymamĂĄja falujĂĄban is mĂĄr csak a nagyon öregek beszĂ©lnek ĂrĂŒl. Briannek tetszik az Ăr nyelv, Ă©s sajnĂĄlja, hogy szinte teljesen kihalt, de örĂŒl annak, hogy angol az anyanyelve, mert ezzel az egĂ©sz vilĂĄgban boldogulhat. ElkĂ©pzelhetĆ, hogy a magyar is hasonlĂł sorsra jut? MiĂ©rt?
e) Te félsz attól, hogy a magyar nyelv elveszti magyarsågåt, mert elangolosodik? Kell ez ellen tenni valamit?
f) A latin nyelv kihalt, nincs anyanyelvi beszĂ©lĆje, mĂ©gis nagyon sok terĂŒleten szĂŒksĂ©g van latin nyelvtudĂĄsra. Tudsz ilyenrĆl? Ezeken a szakterĂŒleteken miĂ©rt hasznĂĄljĂĄk a latint?
g) El lehet felejteni az anyanyelvĂŒnket? Ismersz ilyen esetet? Milyen helyzetben fordul elĆ, hogy valaki elfelejti az anyanyelvĂ©t?
h) Mindenki magyar, aki magyarul beszĂ©l, Ă©s mindenki nĂ©met, aki nĂ©metĂŒl beszĂ©l? VĂĄlaszodat tĂĄ-maszd alĂĄ pĂ©ldĂĄkkal!
i) Egy magyar ismerĆsöm egy izraeli fĂ©rfi hoz ment felesĂ©gĂŒl, Ă©s most KanadĂĄban Ă©lnek. NemrĂ©g szĂŒletett egy kisfi uk, most 6 hĂłnapos. Mi lesz az anyanyelve? Magyar, hĂ©ber (az izraeli apuka anyanyelve) vagy angol? MitĆl fĂŒgg, hogy melyik nyelven fog legjobban beszĂ©lni? Melyik nemzet-hez tartozik a kisfi Ăș, aki jelenleg kettĆs (magyarâizraeli) ĂĄllampolgĂĄr? Ez mitĆl fĂŒgg?
MEGOLDĂS:a) Az angolt többen beszĂ©lik hivatalos nyelvkĂ©nt; rengetegen beszĂ©lik jĂłl idegen nyelvkĂ©nt is;
nagyobb terĂŒleten, több orszĂĄgban elterjedt, mint a kĂnai stb.
d) A tanĂĄrnak rĂĄ kell mutatnia, hogy a magyart nem fenyegeti a kihalĂĄs veszĂ©lye, vannak nyelvek sokkal rosszabb helyzetben is, jĂłval kevesebb beszĂ©lĆvel. Csökken ugyan a magyarul beszĂ©-lĆk szĂĄma, de nem vĂ©szesen. MagyarorszĂĄgon nincs olyan âelnyomĂł nyelvâ, mint az ĂreknĂ©l az angol, ami kiszorĂtja a mĂĄsikat.
e) BeszĂ©ljĂŒnk arrĂłl, hogy a magyar nyelvnek nem a magyar szavak jelentik a fĆ gerincĂ©t. Sorol-junk fel nĂ©hĂĄny rĂ©gebbi jövevĂ©nyszĂłt: gatya, tĂĄnc, iskola, asztal, mĂĄlna, pĂĄlca. Mutassunk rĂĄ, hogy szinte minden mondatunkban hasznĂĄlunk idegen elemeket. Ezeket a nyelv befogadta, ezĂ©rt nem is Ă©rezzĂŒk Ćket idegennek. Nem kell kilökni a ma Ă©rkezĆ idegen elemeket sem: a nyelv a maga kĂ©pĂ©re, magyarosra fogja Ćket formĂĄlni.
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 119
JELENTĂSTEREMTĂS14. lĂ©pĂ©s: 20. feladat
113. oldal
20 PERC
T/20.
Vita
f) Orvosi nyelv; jog; biológia; egyrészt talån hagyomånyból, måsrészt ez szolgålhatja a nem-zetköziséget is; gondoljunk az ållat- és növényrendszertanokra: a tudósok egységesen a latin kifejezéseket hasznåljåk.
g) PĂ©ldĂĄul ha valaki nagyon kicsi korĂĄban elszakad az anyanyelvi környezetĂ©tĆl, Ă©s hosszĂș ideig nem kerĂŒl vissza; ha valaki hosszĂș ideig, Ă©vekig nem hall anyanyelvi szĂłt, Ă©s egyĂĄltalĂĄn nem hasznĂĄlja az anyanyelvĂ©t.
h) Az osztråkok németek? A svåjciak németek? Az ausztrålok angolok?
i) A tanĂĄr foglalja össze azt, hogy a nemzet Ă©s nyelv összefĂŒggĂ©sei nagyon bonyolultak. Sokszor kĂŒlönbözĆ nemzetek tagjai ugyanazt a nyelvet beszĂ©lik, illetve lĂ©teznek tĂĄrsadalmak, ahol ugyanazon nemzet tagjai több nyelvet is beszĂ©lnek, pl. GrĂșzia, Kanada.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Olvastassuk el a törtĂ©netet minden tanulĂłval. Adjunk 5-6 percet, hogy elolvassĂĄk, Ă©s valamilyen spontĂĄn vĂ©lemĂ©nyt formĂĄljanak a kĂ©rdĂ©sekrĆl. EzutĂĄn tegyĂŒk fel az a) kĂ©rdĂ©st. VĂĄlasszuk kĂ©t cso-portra az osztĂĄlyt az âigenâ Ă©s a ânemâ vĂĄlasz szerint. EzutĂĄn a tanulĂłk jegyezzenek le Ă©rveket az ĂĄllĂĄspontjuk mellett, ezt csoportosan is csinĂĄlhatjĂĄk. RendezzĂŒnk (racionĂĄlis) vitĂĄt: a tanĂĄr legyen a moderĂĄtor, ĂŒgyeljen arra, hogy mindkĂ©t csoportbĂłl lehetĆleg egyenlĆ szĂĄmban jöjjenek a vĂ©lemĂ©nyek Ă©s az Ă©rvek. Ha az a) kĂ©rdĂ©sben egyĂĄltalĂĄn nem lenne vĂ©lemĂ©nykĂŒlönbsĂ©g, akkor vitĂĄzzanak a b) kĂ©rdĂ©srĆl.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, csoportos
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : vita
20. Olvasd el a következĆ törtĂ©netet, Ă©s foglalj ĂĄllĂĄst a kĂ©rdĂ©sekben!
Van egy gazdag nagybĂĄcsim, aki 50 Ă©vvel ezelĆtt, 16 Ă©vesen kivĂĄndorolt AmerikĂĄba. Ott tanult, ott nĆsĂŒlt, amerikai felesĂ©ge van, tökĂ©letesen beszĂ©l angolul, Ă©s mĂĄr rĂ©ges-rĂ©g amerikai ĂĄllampolgĂĄr. A magyart nem felejtette el, de nagyon ritkĂĄn hasznĂĄlja. UtoljĂĄra 25 Ă©ve jĂĄrt MagyarorszĂĄgon, a leg-több magyar rokona mĂĄr nem Ă©l, az összes barĂĄtja amerikai.
Ugyanennek a nagybĂĄcsimnak van egy lĂĄnya Ă©s egy fi a. A lĂĄnya megtanult magyarul, de a fi a mĂĄr nem, mert hozzĂĄ babysittert kellett fogadni, aki csak angolul tudott.
12 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
15. lépés
10 PERC
âHa idĆgĂ©ppel elutazhatnĂĄl 2060-ba...â
a) A nagybĂĄcsi magyarnak szĂĄmĂt?
b) Magyarok a nagybĂĄcsi gyerekei? Vagy csak a lĂĄnya? LehetsĂ©ges, hogy ugyanazon szĂŒlĆk egyik gyereke magyar, a mĂĄsik amerikai?
Szerintem a nagybĂĄcsi
magyar, mert nem magyar, mert
Szerintem a nagybĂĄcsi gyerekei
magyarok, mert nem magyarok, mert csak a lĂĄnya magyar, mert
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Olvassunk fel nĂ©hĂĄny ĂĄllĂtĂĄst arrĂłl, hogy 50 Ă©v mĂșlva milyen magyart fognak beszĂ©lni. A tanulĂłk döntsĂ©k el â akĂĄr bekiabĂĄlĂłs mĂłdszerrel, de a tanĂĄr fel is szĂłlĂthat minden kĂ©rdĂ©shez egy gyere-ket â, hogy valĂłszĂnƱnek tartjĂĄk-e az ĂĄllĂtĂĄst. A tanĂĄrnak hangsĂșlyoznia kell, hogy biztos vĂĄlaszt semmire sem adhatunk: a legvalĂłszĂnƱbb, hogy a szĂłkincs egy rĂ©sze megvĂĄltozik, az ikes igera-gozĂĄs eltƱnĂ©se is vĂĄrhatĂł, de pl. a nĂ©velĆk sorsĂĄrĂłl semmit nem tudunk mondani.
Ă l l Ă t ĂĄ s o k :
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, nagyon sok olyan Ășj dolog lenne, amit nem ismernĂ©k, mert csak kĂ©sĆbb fogjĂĄk Ćket feltalĂĄlni.
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, nagyon sok olyan Ășj szĂł lenne, amit nem ismernĂ©k, mert olyan dolgokat neveznek meg, amiket csak kĂ©sĆbb fognak feltalĂĄlni.
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, lehet, hogy nem is talĂĄlkoznĂ©k semmilyen Ășj szĂłval, Ă©s gond nĂ©lkĂŒl mindent megĂ©rtenĂ©k, amit mondanak nekem.
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, lehet, hogy nem tudnĂ©k egy mĂĄsik 13 Ă©vessel könnyen elbe-szĂ©lgetni, csak szĂłtĂĄr segĂtsĂ©gĂ©vel.
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, lehet, hogy kinevetnĂ©nek, ha ilyeneket mondanĂ©k: alszom, Ășszom, lakom.
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, lehet, hogy kinevetnĂ©nek, ha ilyeneket mondanĂ©k, hogy tele-vĂziĂł, internet, szĂĄmĂtĂłgĂ©p, mert mindenki csak rövidĂtve hasznĂĄl minden szĂłt.
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, lehet, hogy azt vennĂ©m Ă©szre, hogy nincsenek nĂ©velĆk.â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, lehet, hogy azt vennĂ©m Ă©szre, hogy az ĂĄllat, durva, kirĂĄly, ciki,
barom szavak mår egész måst jelentenek.
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 12 1
JELENTĂSTEREMTĂS16. lĂ©pĂ©s: 21. feladat
114. oldal
20 PERC
T/21.
Nyelvi vĂĄltozĂĄsok napjainkban
â Ha idĆgĂ©ppel elutaznĂ©k 2060-ba, mindenki nevetsĂ©gesnek tartanĂĄ a keresztnevemet, mert ak-kor mĂĄr olyan nevek lesznek divatban, mint Anakin, FrodĂł, Dzsedi, Hermione, Gandalf, Szauron Ă©s Yoda.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : ismeretek mozgĂłsĂtĂĄsa kreatĂvan
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : anyanyelvi tudatossĂĄg
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni vagy kiscsoportos/påros
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : feladatmegoldĂĄs
21. FigyeljĂŒk meg, hogyan vĂĄltozik a nyelv napjainkban!
A) HasonlĂtsĂĄtok össze az alĂĄhĂșzott szĂłkapcsolatokat! FolytassĂĄtok csoportokat alkotva a tĂĄblĂĄzat kitöltĂ©sĂ©t!
1. 2. 3.
kĂ©tsĂ©gkĂvĂŒl, hogy
valĂłszĂnƱ, hogy
KĂ©tsĂ©gkĂvĂŒl, hogy a vĂĄros legnagyobb foglalkoztatĂłjĂĄrĂłl van szĂł.
(DunaĂșjvĂĄros honlapjĂĄrĂłl. http://www.dunaujvaros.hu)
KĂ©tsĂ©gtelen, hogy vannak olyan csalĂĄdok, ahol több egymĂĄst követĆ generĂĄciĂłban mindenki tĂșlsĂșlyos.
(Dr. Halmos TamĂĄs: Gondolatok a fogyĂłkĂșrĂĄrĂłl. http://www.cm3.hu)
KĂ©tsĂ©gkĂvĂŒl Ă©rdemes megismerkedni a gondolataival Ă©s Ă©rveivel.
(Almår Ivån: Természetvédelem a Naprendszerben? http://www.kfki.hu/chemonet)
12 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
ValĂłszĂnƱleg, hogy Ă©rezzĂŒk, hogy itt egy vasĂștvonalat hĂșzunk fel vĂ©gig, nem lehet ĂĄllomĂĄsokat Ă©pĂ-teni akĂĄrhovĂĄ.
(http://www.pcdome.hu)
ValĂłszĂnƱ, hogy Mohamed eredetileg az arabok hitvilĂĄgĂĄt akarta egyistenhĂvĆvĂ© tenni.
(HegedƱs Géza: Mohamed. http://www.literatura.hu/irok/kozepkor/mohamed.htm)
ValĂłszĂnƱleg emberi mulasztĂĄs okozta a hĂ©tfĆi vonatbalesetet JapĂĄnban.
(TelevĂziĂłs hĂr, 2005. ĂĄprilis)
B) VĂĄlaszolj a kĂ©rdĂ©sekre! A vĂĄlaszadĂĄsban segĂt a mondatok elemzĂ©se.
a) Szerinted melyik szerkezet az, ami mostanĂĄban jelent meg a nyelvben?
b) Melyik oszlopban van az alĂĄhĂșzott szerkezet összetett mondat elemekĂ©nt?
c) Melyik oszlopban van az alĂĄhĂșzott szerkezet egyszerƱ mondat elemekĂ©nt?
d) Mi az ĂĄllĂtmĂĄny az alĂĄbbi mondatokban?
â ValĂłszĂnƱleg emberi mulasztĂĄs okozta a hĂ©tfĆi balesetet. â ValĂłszĂnƱ, hogy Mohamed eredetileg az arabok hitvilĂĄgĂĄt akarta egyistenhĂvĆvĂ© tenni â ValĂłszĂnƱleg, hogy Ă©rezzĂŒk ezt.
e) Fogalmazd meg röviden, milyen mĂłdon jöhetett lĂ©tre a 2. Ă©s 3. oszlop szerkezeteibĆl az 1. osz-lopban talĂĄlhatĂł szerkezet!
f) Van-e jelentĂ©sbeli kĂŒlönbsĂ©g a hĂĄrom szerkezet között?
g) Hallottad mĂĄr az 1. szerkezetet mĂĄstĂłl mostanĂĄban? Esetleg te is szoktad hasznĂĄlni nĂ©ha? Hasz-nĂĄlnĂĄd Ărott szövegben is?
h) Szerinted mi lesz a szerkezetek sorsa? El fog terjedni az 1. szerkezet vagy visszaszorul és eltƱnik?
MEGOLDĂS:B)
a) az 1. oszlopban levĆ
b) az 1. Ă©s 2. oszlopban levĆ
c) a 3. oszlopban levĆ
d)
â okoztaâ valĂłszĂnƱâ Nem tudjuk: ha a valĂłszĂnƱleg szĂłt igei hatĂĄrozĂłnak tekintjĂŒk, akkor nincs kifejtett ĂĄllĂtmĂĄny a fĆmon-
datban, de tekinthetjĂŒk nĂ©vszĂłi ĂĄllĂtmĂĄnynak is, ami vĂ©letlenĂŒl hatĂĄrozĂłi formĂĄban jelenik meg.
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 12 3
17. lĂ©pĂ©s: 22â23. feladat
116. oldal
10 PERC
T/22â23.
Egy nyelvi vĂĄltozĂĄs: a be- igekötĆ
e) Az 1. oszlop szerkezete: a mĂĄsik kettĆnek keverĂ©ke. A valĂłszĂnƱ, hogy szerkezetbĆl meg-marad a mondat összetettsĂ©ge, de az ĂĄllĂtmĂĄnyt lecserĂ©ljĂŒk egy hangsĂșlyos hatĂĄrozĂłra, ami ânormĂĄlisâ esetben nem lehetne ĂĄllĂtmĂĄny.
f) Nincs, rĂ©szben ezĂ©rt is törtĂ©nhetett meg a kĂ©t hasonlĂł funkciĂłjĂș szerkezet keveredĂ©se.
h) Nem tudjuk ezt sem, de valĂłszĂnƱbb az, hogy elterjed. A feladat ellenĆrzĂ©sekor tĂ©rjĂŒnk ki arra, hogy az 1. szerkezetre valĂł ĂĄttĂ©rĂ©s erĆsödik a beszĂ©lt nyelvben, tehĂĄt egy jelenleg is zajlĂł vĂĄltozĂĄsrĂłl van szĂł.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k : az elĆzĆ feladatnĂĄl is, itt is fontos hangsĂșlyozni, hogy az Ășj jelensĂ©-gek nem rosszak, nem helytelenek, hanem szokatlanok vagy csĂșnyĂĄk
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : nyelvi tudatossĂĄg, refl ektĂĄlĂĄs sajĂĄt nyelvhasz-nĂĄlatra
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : feladatmegoldĂĄs
22. IgekötĆk ma TöltsĂ©tek ki az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzatot! JelöljĂ©tek X-szel, melyik igĂ©t melyik igekötĆvel lehet hasznĂĄlni! Minden lehetsĂ©ges igekötĆs igĂ©vel Ărjatok egy mondatot!
VĂLLAL ALSZIK SĂR ĂJULRĂ-HĂG
HALSĂRTĆ-DIK
ISZIK ESZIK
BE-
KI-
LE-
FEL-
MEG-
EL-
ĂT-
12 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
MEGOLDĂS:
VĂLLAL ALSZIK SĂR ĂJULRĂ-HĂG
HALSĂRTĆ-DIK
ISZIK ESZIK
BE- X X X X X X X X X
KI- (X) (X) X
LE- (X) (X)
FEL- X X X
MEG- X X X
EL- X X X X X
ĂT- X X X X
A zĂĄrĂłjelbe tett X-ek azt jelzik, hogy csak igen speciĂĄlis kontextusban vagy alakban lĂ©tezik az adott ige, pl. kialussza magĂĄt, leissza magĂĄt, de pl. *leiszik egy ĂŒveg bort.
23. Hogyan hasznĂĄljuk ma igekötĆinket?
a) Melyik az az igekötĆ, amelyik a legtöbb itt felsorolt igĂ©vel hasznĂĄlhatĂł?
b) Szerinted melyik korosztĂĄly hasznĂĄlja leggyakrabban ezeket az igekötĆs igĂ©ket?
inkĂĄbb az idĆsebb; inkĂĄbb a fi atalabb; a kisgyerekek; minden korosztĂĄly
c) Figyeld meg a mondatok stĂlusĂĄt!
â A rendĆrsĂ©gre beszĂĄllĂtott szemĂ©ly ĂĄllapotĂĄn lĂĄtszott, hogy elĆtte jĂłcskĂĄn beivott. â A kormĂĄny a jelenlegi helyzetben nem vĂĄllalhatja be ezt a költsĂ©gvetĂ©st. â A beteg tegnap hirtelen beĂĄjult, ezĂ©rt ĂĄt kellett szĂĄllĂtanunk az intenzĂv osztĂĄlyra.
d) Hol jelenhetnek meg a c) feladatban alĂĄhĂșzott igealakok?
egy hivatalos levélben
egy barĂĄtodnak e-mailben
megjelenhetnek TV-hĂradĂłban nem jelenhetnek meg
egy tavaly megjelent regényben
a nagymamådtól kapott ké-peslapon
e) Egy a televĂziĂłban zajlĂł jĂĄtĂ©knak ez a szlogenje: âMost jĂłl beolvasunk!â Mi a szlogenben rejlĆ szĂłvicc alapja, azaz mitĆl kĂ©tĂ©rtelmƱ ez a mondat?
f) PrĂłbĂĄljĂĄtok megfogalmazni, milyen szerepe van a be- igekötĆnek!
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 12 5
REFLEKTĂLĂS18. lĂ©pĂ©s: 24â25. feladat
118. oldal
5 PERC
T/24â25.
A köznyelvtĆl eltĂ©rĆ formĂĄk
MEGOLDĂS:a) ValĂłszĂnƱleg a be- igekötĆt fogjĂĄk vĂĄlasztani.
b) inkĂĄbb a fi atalabb; esetleg a kisgyerekek
d) Megjelenhetnek: egy barĂĄtodnak Ărt e-mailben, egy tavaly megjelent regĂ©nyben; nem jelen-hetnek meg: egy hivatalos levĂ©lben, TV-hĂradĂłban, a nagymamĂĄdtĂłl kapott kĂ©peslapon.
Ăgy tƱnik, ezeknek az igĂ©knek a hasznĂĄlata egyelĆre a fi atalok fesztelen tĂĄrsalgĂĄsi stĂlusĂĄban jellemzĆ.
e) A âjĂłl beolvasniâ eredeti jelentĂ©se âvalakinek alaposan megmondani a rĂłla alkotott rossz vĂ©-lemĂ©nytâ. Ebben a szlogenben inkĂĄbb azt jelentheti: most majd mindenki elkezd intenzĂven olvasni.
f) NehĂ©z meghatĂĄrozni a jelentĂ©st, de kb. annyit tesz, hogy âegy cselekvĂ©st elkezdeni, Ă©s többĂ©-kevĂ©sbĂ© intenzĂven folytatni egy darabigâ, pl. besĂ©rtĆdik: âlĂĄtvĂĄnyosan megsĂ©rtĆdikâ; beiszik: âbeleveti magĂĄt az ivĂĄsbaâ. Nem biztos, hogy a diĂĄkok meg tudjĂĄk ezt Ăgy fogalmazni, de Ă©rdemes megnĂ©zni, mit hoznak ki belĆle, mĂĄr csak azĂ©rt is, mert az Ć korosztĂĄlyukbĂłl lehet a legtöbb autentikus pĂ©ldĂĄt hallani.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tanulĂłk csoportosĂtsĂĄk az alĂĄbbi mondatokat nyelvi intuĂciĂłjuknak megfelelĆen. Egy-egy kis csoportban közösen döntsĂ©k el, hogy melyik mondat melyik csoportba tartozik. A hĂĄzi feladat-nak adott 24. feladat egy vitĂĄt kĂ©szĂt elĆ (lĂĄsd T/26.).
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : refl exiĂł kĂŒlönbözĆ nyelvhasznĂĄlatokra
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : tåblåzat; tapasztalatgyƱjtés
24. Figyeld meg a mondatokat!
A) TöltsĂ©tek ki az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzatot! JelöljĂ©tek X-szel, melyik ĂĄllĂtĂĄs igaz a mondatokra!
a) Te sosem hasznĂĄlod, de mĂĄr hallottad mĂĄsoktĂłl.
b) Te sosem hasznĂĄlod, Ă©s szerinted nem is Ă©rthetĆ a mondat, rĂĄadĂĄsul mĂĄsoktĂłl sem hallasz ilyet, egyszerƱen ânincs magyarulâ.
12 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
RĂHANGOLĂDĂS19. lĂ©pĂ©s: 26. feladat
120. oldal
8 PERC
T/26.
Mondatszerkezetek keveredése
c) SzĂĄmodra teljesen elfogadhatĂł, Ă©s gyakran hallasz is ilyet.
MONDATOK A) B) C)
Ăn a jövĆ hĂ©ten is tudnĂĄk jönni.
Meg van mĂĄr Ărva az a levĂ©l?
Az ember sohase tudhassa, mikbe nem keveredik.
A szobåban mindkét låmpa nem ég.
A bĂĄtyĂĄm kĂ©t Ă©vvel idĆsebb tĆlem.
Nem mindenki nem ezt a könyvet nem olvasta.
Minden osztĂĄlyba vannak lusta gyerekek.
MennyĂ© mĂĄ a francba a hĂŒlyesĂ©geddel!
Bemész måma is a kórhåzba?
PĂ©ter nem a kĂłrhĂĄzba bement ma.
B) Hol, kitĆl hallottad azokat a mondatokat, amelyekre az a) ĂĄllĂtĂĄs igaz? Te hogyan, milyen formĂĄ-ban hasznĂĄlod ezeket?
25. ElĆfordult mĂĄr, hogy valaki rĂĄtok szĂłlt, mert egy nyelvi kifejezĂ©st nem jĂłl hasznĂĄltatok? GyƱjts olyan eseteket, amikor valaki fi gyelmeztetett, hogy âez nyelvileg nem helyesâ, vagy amikor
esetleg te szĂłltĂĄl rĂĄ valakire. Mi volt az a szĂł vagy kifejezĂ©s? Mutasd meg a fenti 10 mondatot a szĂŒleidnek, Ă©s kĂ©rd meg Ćket, hogy csoportosĂtsĂĄk a mondatokat!
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
⹠A tanår vezessen vitåt arról, jogos-e az idézetben elhangzott felvetés. Tegyen fel olyan kérdése-ket, mint példåul:
â Van-e olyan vĂĄltozĂĄsi irĂĄny a nyelvben, amelynek kĂĄros hatĂĄsai vannak? â KĂĄros-e a âvalĂłszĂnƱleg, hogyâ szerkezet terjedĂ©se, hiszen ez kĂ©tfĂ©le mondatszerkezet kevere-
dĂ©sĂ©bĆl jött lĂ©tre?
âą Elmondhatjuk, hogy nem ez az elsĆ eset, amikor a magyar nyelvben vĂĄltozĂĄs zajlik. MegkĂ©rdez-hetjĂŒk, hogy a tanulĂłk ĂĄltal ismert vĂĄltozĂĄsoknak lett-e kĂĄros hatĂĄsa a mai beszĂ©lt nyelvre vetĂtve. A mai beszĂ©lt nyelv rosszabb vagy jobb lett-e, mint Kölcsey vagy ZrĂnyi korĂĄban volt?
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : erkölcsi Ă©s esztĂ©tikai ĂtĂ©lkezĂ©s
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 12 7
JELENTĂSTEREMTĂS20. lĂ©pĂ©s: 27. feladat
120. oldal
3 PERC
T/27.
KĂ©t nyelvjĂĄrĂĄs
M u n k a f o r m å k : frontålis beszélgetés
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : érvelés
26. Az alĂĄbbi idĂ©zet a 21. feladatban tĂĄrgyalt nyelvi vĂĄltozĂĄsrĂłl szĂłl. GrĂ©tsy LĂĄszlĂłt idĂ©zzĂŒk az Ădes anyanyelvĂŒnk cĂmƱ rĂĄdiĂłmƱsorbĂłl. EgyetĂ©rtesz vele? Ărvelj!
Van olyan vĂĄltozĂĄs, amely arra kĂ©sztetheti a nyelvmƱvelĆt, hogy hĂvja fel a fi gyelmet a szĂłban forgĂł vĂĄltozĂĄsi irĂĄny hĂĄtrĂĄnyaira, veszĂ©lyeire, pl. igyekezzĂ©k meggyĆzni a nyelvhasznĂĄlĂłkat arrĂłl, hogy a napjainkban divatozĂł termĂ©szetesen, hogy..., valĂłszĂnƱleg, hogy..., nyilvĂĄnvalĂłan, hogy-fĂ©le formulĂĄk kĂ©tfĂ©le mondatszerkezet keveredĂ©sĂ©bĆl szĂŒlettek, s ezĂ©rt nemkĂvĂĄnatos elemei az igĂ©nyes nyelvhasz-nĂĄlatnak.
Kövesdy Zsuzsa (szerk.): Kedves hallgatĂłim! Tinta KönyvkiadĂł, 2003., 70â71.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A cĂ©l annak felismertetĂ©se, hogy a magyarnak vannak a tanulĂłk ĂĄltal nem ismert nyelvjĂĄrĂĄsai is, Ă©s hogy ezeket bizonyos jegyekbĆl fel lehet ismerni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : råismerés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : azonosĂtĂĄs
27. A pĂĄrbeszĂ©dben az egyik beszĂ©lĆ a fĆvĂĄrosi köznyelvet beszĂ©li, a mĂĄsik egy kelet-magyaror-szĂĄgi dialektust.
A â De rĂ©g lĂĄttalak, Juditka, hova mĂ©sz?B â Megyek a JĂłzsihoz, viszek neki ebĂ©det. Hogy vagy, JulikĂĄm?A â Köszönöm, jobban. Voltam tegnap az orvoshoz, Ărt fel gyĂłgyszert, de mĂ©g nem volt idĆm kivĂĄltani.B â Add ide nekem, majd Ă©n kivĂĄltom. Ăgyis megyek a patikĂĄba, mer az anyunak is kell gyĂłgyszer. DĂ©lutĂĄn meg jövök errefelĂ© megin, mer be akarok ugrani a Misihez is.A â Kedves vagy, de nem kell, majd Ă©n kivĂĄltom. Most mĂ©g megfĆzöm a paszulylevest5, aztĂĄn dĂ©lutĂĄn
ĂĄtmegyek EtukĂĄnĂĄl, majd akkor Ăștbaejtem a patikĂĄt.
5 bableves
12 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
21. lépés: 28. feladat
121. oldal
5 PERC
T/28.
A kĂ©t vĂĄltozat összehasonlĂtĂĄsa
a) Döntsd el, hogy ki melyiket beszéli!
â pesti nyelvvĂĄltozat: â kelet-magyarorszĂĄgi vĂĄltozat:
b) Egy rövid mondatban foglald össze, hogy mi alapjĂĄn sikerĂŒlt megkĂŒlönböztetned a kĂ©t vĂĄltozatot!
MEGOLDĂS:a)
â kelet-magyarorszĂĄgi vĂĄltozat: âAâ beszĂ©lĆâ pesti nyelvvĂĄltozat: âBâ beszĂ©lĆ
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A cĂ©l a pĂĄrbeszĂ©d ĂșjbĂłli elolvasĂĄsa utĂĄn a nyelvjĂĄrĂĄsi kĂŒlönbsĂ©gek kigyƱjtĂ©se.
Amennyiben a diĂĄkok nyelvjĂĄrĂĄsa se nem kelet-magyarorszĂĄgi, se nem budapesti, Ă©rdemes nĂ©mi tĂĄmpontot adni a feladat megkezdĂ©sĂ©hez (pl. az elsĆ sort közösen töltjĂŒk ki).
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentrålås részletekre
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : pĂĄrmunka
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : összehasonlĂtĂĄs tĂĄblĂĄzatban
28. OlvassĂĄtok el Ășjra fi gyelmesen a pĂĄrbeszĂ©det! GyƱjtsĂ©tek ki a kĂ©t nyelvvĂĄltozat közti kĂŒlönb-sĂ©geket!
PESTI KĂZNYELV KELET-MAGYARORSZĂGI KĂZNYELV
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 12 9
REFLEKTĂLĂS22. lĂ©pĂ©s: 29. feladat
121. oldal
8 PERC
T/29.
A nyelvjĂĄrĂĄsok stĂĄtusza
MEGOLDĂS:
PESTI KĂZNYELV KELET-MAGYARORSZĂGI KĂZNYELV
van nĂ©velĆ a tulajdonnĂ©v elĆtt: a Misi nincs nĂ©velĆ: Etuka nĂ©ni
megy ige vonzata: -hoz/-hez/-höz megy ige vonzata: -nål/-nél
volt valakinél (abban az értelemben, hogy elment hozzå és visszajött)
volt valakihez (abban az értelemben, hogy el-ment hozzå és visszajött)
paszulyleves
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
IrĂĄnyĂtott beszĂ©lgetĂ©s arrĂłl, hogy mennyire elfogadott a nyelvjĂĄrĂĄsi vĂĄltozatok hasznĂĄlata. A tanu-lĂłk oldjĂĄk meg a feladatot, majd az alĂĄbbiakban ajĂĄnlott kĂ©rdĂ©sekkel folytassuk le a beszĂ©lgetĂ©st. A cĂ©l annak megmutatĂĄsa, hogy a jelenlegi âmĂ©dianyelvi politikaâ nem vagy csak csökkentett mĂ©rtĂ©kben teszi lehetĆvĂ©, hogy egy-egy dialektus teret nyerjen a tĂ©vĂ©ben, rĂĄdiĂłban.
A j ĂĄ n l o t t k Ă© r d Ă© s e k :
â MagyarorszĂĄgon a mƱvelt fĆvĂĄrosi köznyelv a rĂĄdiĂł, a televĂziĂł Ă©s az ĂșjsĂĄgok nyelve, holott az orszĂĄg lakossĂĄgĂĄnak igen nagy szĂĄzalĂ©ka nem ezt a vĂĄltozatot beszĂ©li. EgyetĂ©rtenĂ©tek-e azzal, ha valamilyen (pl. Szeged környĂ©ki, palĂłc, Vas megyei) tĂĄjnyelvet beszĂ©lĆ riporterek, bemondĂłk lennĂ©nek a rĂĄdiĂłban, televĂziĂłban?
â A te csalĂĄdtagjaid milyen nyelvjĂĄrĂĄst beszĂ©lnek?â A te nyelvjĂĄrĂĄsod elĆfordul a mĂ©diĂĄban?
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : nyitottsĂĄg, tolerancia
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
29. Az alĂĄbbi szavak közĂŒl az elsĆ tĂĄjnyelvi vĂĄltozat, a mĂĄsodik a magyar mƱvelt köznyelv ĂĄltal hasznĂĄlt szĂł.
A szĂłpĂĄrok melyik tagjĂĄval talĂĄlkozol gyakrabban a rĂĄdiĂłban, tĂ©vĂ©ben, ĂșjsĂĄgokban (azaz a mĂ©-diĂĄban)?
paszuly â bab, pulya â gyer(m)ek, pad â padlĂĄs, tengeri â kukorica, makuka â szotyola, köszmĂ©te â egres, patrac â rendetlen, levonĂł â matrica
13 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS23. lĂ©pĂ©s: 30. feladat
121. oldal
10 PERC
T/30.
A nem standard nyelvi vĂĄltozatok nem hibĂĄsak
MEGOLDĂS: A szĂłpĂĄrok 2. tagja a gyakori, illetve szinte kizĂĄrĂłlagos.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A T/25. feladat gyƱjtemĂ©nyĂ©bĆl hallgassunk meg nĂ©hĂĄnyat. KĂ©rdezzĂŒk meg, hogy mĂĄskĂ©pp mond-jĂĄk-e mĂĄr azĂłta a megidĂ©zett szerkezetet. Mutassunk rĂĄ, hogy kellemetlen Ă©s nemegyszer kĂĄros, ha tĂĄrsaink beszĂ©dĂ©t folyton kijavĂtjuk, arra hivatkozva, hogy az helytelen. A feladat megoldĂĄsĂĄt követĆ irĂĄnyĂtott beszĂ©lgetĂ©sben hĂvjuk fel a fi gyelmet arra, hogy nem hasznos mĂĄs beszĂ©dĂ©t szĂŒntelenĂŒl kijavĂtani, a vĂ©lt âhibĂĄkraâ felhĂvni a fi gyelmet, csak azĂ©rt, mert nekĂŒnk az furcsa Ă©s nem tetszik. Ugyanezt a mĂĄsik fĂ©l is megtehetnĂ©, ha neki a mi beszĂ©dĂŒnk lenne szokatlan.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tolerancia, önismeret
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
30. Olvassåtok el az alåbbi pårbeszédet, és vålaszoljatok a kérdésekre!
A â Szervusz, PistikĂ©m! HĂĄt tĂ©ged is lĂĄtni ebbe a hĂĄzba?B â âEbben a hĂĄzbanâ, Marika nĂ©ni.A â HĂĄt pont ezt mondom Ă©n is. MĂ©g ebbe az Ă©vbe nem is lĂĄttalak.B â Marika nĂ©ni, fi gyeljen mĂĄr, hogy miket mond: Ășgy kell mondani, hogy âebben az Ă©vbenâ.A â JĂł, jĂł, köszönöm, hogy szĂłlsz, sose fi gyelek elĂ©ggĂ©; âebben az Ă©vbenâ. A -be, az nem helyes,
ugye?B â Nem, Ășgy kell mondani, hogy -ban vagy -ben. HĂĄzban, Ă©vben.A â HĂĄt majd prĂłbĂĄlok fi gyelni. Gyere mĂĄr, kĂŒldök az anyĂĄdnak egy kis baracklekvĂĄrt.B â TĂ©nyleg? Jaj de jĂł, nagyon fog örĂŒlni.A â MenjĂ©l mĂĄâ be, PistikĂ©m, a spĂĄjzban, Ă©s akkor ott van a polcon, vĂĄlogassĂĄl!
a) Mi volt az eltérés A és B beszéde között a pårbeszéd elején?
b) Hogy fogalmazta meg Pisti a âszabĂĄlytâ Marika nĂ©ninek?
c) MiĂ©rt nem jĂł az a mondat, hogy âmenjĂ©l be a spĂĄjzbanâ?
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 13 1
d) Milyen kérdésre lehet -ban/-ben-nel vålaszolni:
â Marika nĂ©ni ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ, â Pisti ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ?
e) Milyen kérdésre lehet -ba/-be-vel vålaszolni:
â Marika nĂ©ni ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ, â Pisti ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ?
f) Te melyik vĂĄltozatot beszĂ©led? Figyelj erre a jelensĂ©gre egy-kĂ©t napig, milyen gyakran hasznĂĄlnak az emberek (talĂĄn te magad is) -ba/-be ragot -ban/-ben helyett. TĂ©rj vissza erre a kĂ©rdĂ©sre pĂĄr nap mĂșlva.
g) Melyik mondatot lehet leĂrni egy hivatalos levĂ©lben, egy iskolai dolgozatban vagy egy szakmai önĂ©letrajzban? Jelöld X-szel a tĂĄblĂĄzatban!
HIVATALOS LEVĂL
ISKOLAIDOLGOZAT
SZAKMAIĂNĂLETRAJZ
EGERBE VĂGEZTEM EL A FĆISKOLĂT.
EGERBEN VĂGEZTEM EL A FĆISKOLĂT.
MINDEN ĂVBE A BEFIZETETT ADĂ 12%-ĂT LEHET VISSZAIGĂNYELNI.
MINDEN ĂVBEN A BEFIZETETT ADĂ 12%-ĂT LEHET VISSZAIGĂNYELNI.
h) Miért rontotta el a pårbeszéd végén Marika néni a -ban ragot?
i) Szerinted Marika nĂ©ni beszĂ©de rosszabb, mint Pisti beszĂ©de? Ha nem tetszik, ahogy valaki beszĂ©l, akkor szerinted jĂł dolog mindig kijavĂtgatni?
MEGOLDĂS:a) A beszĂ©dben âBâ mĂ©g hasznĂĄlja a -ban/-ben ragot, âAâ nem.
b) ĂltalĂĄnosĂtva: azt mondta, hogy a -ba/-be rag minden esetben rossz.
c) Az irĂĄnyt jelölĆ rag nem lehet a -ban.
d) Marika nĂ©ni ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ: semmilyenre. Marika nĂ©ni nyelvhasznĂĄlatĂĄbĂłl ugyanis mĂĄr kikopott a -ban rag, legalĂĄbbis szĂłban. Pisti ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ: a hol? kĂ©rdĂ©sre.
e) Marika nĂ©ni ânyelvvĂĄltozatĂĄbanâ: a hol? Ă©s a hovĂĄ? kĂ©rdĂ©sre egyarĂĄnt. Pisti ânyelvvĂĄltozatĂĄ-banâ: csak a hovĂĄ? kĂ©rdĂ©sre.
g) Egerben vĂ©geztem el a fĆiskolĂĄt. Minden Ă©vben a befi zetett adĂł 12%-ĂĄt lehet visszaigĂ©nyelni.
h) Mert félt attól, hogy rosszul hasznålja a -ba/-be ragot, és ezért inkåbb megpróbålja minden esetben a -ba ragot -ban ragra cserélni.
i) Senkinek a beszéde nem rosszabb, csak mås, mint måsoké.
13 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
REFLEKTĂLĂS24. lĂ©pĂ©s: 31. feladat
123. oldal
4 PERC
T/31.
Ki tud jĂłl magyarul?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł :
Fontos, hogy a tanulĂłk megĂ©rtsĂ©k, a âlezserâ beszĂ©d (megin, hĂșzzĂĄ) ĂĄltalĂĄnossĂĄgban nem hiba, mint ahogy a csĂșnya szavak hasznĂĄlata sem az, hanem inkĂĄbb illemtani kĂ©rdĂ©s.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : våltozåsok észlelése
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : beszélgetés
31. Az alĂĄbbi mondatokat kĂŒlföldi barĂĄtaim mondtĂĄk, akik mind tanulnak magyarul. Van, aki rĂ©gĂłta, van, aki csak pĂĄr hĂłnapja kezdte. Kire mondanĂĄd, hogy nem tud jĂłl magyarul?
Jegyezd fel a mondat betƱjelét!
a) SĂelni nem tudok, viszont nagyon jĂłl Ășszok.
b) Nem tudom, hogy elmondani merjem.
c) MĂ©g ilyet, teljesen vagyok felhabarodva!
d) HĂșzzĂĄ innen, te barom!
e) Ăn vagyok teljesen megdöbbenve.
f) Nem talålod? Szerintem a szekrénybe van ott.
g) Ă, mĂĄr megin nem fogok hazaĂ©rni a fi lmre.
A NYELVI VĂLTOZĂSOKRĂL
A nyelveknek, Ăgy a magyar nyelvnek is fontos tulajdonsĂĄga, hogy folyamatosan vĂĄltoznak. Ezt lĂĄttuk több szövegen is: 100-150 Ă©vnĂ©l akĂĄr sokkal kevesebb idĆ alatt is vĂ©gbemehetnek nagy vĂĄltozĂĄsok.A nyelvi vĂĄltozĂĄs gyakorlatilag a nyelv minden szintjĂ©t Ă©rintheti:
â Hangtan: bizonyos hangok megrövidĂŒlhetnek, mĂĄs hangok megnyĂșlhatnak, egyes hangok teljesen kikophatnak a nyelvbĆl.
â Alaktan: a nyelvben kellĆ idĆ alatt vĂĄltozhat a toldalĂ©kolĂĄs, pĂ©ldĂĄul legmagosb (Kölcsey) â legma-gasabb; tavok (Heltai GĂĄspĂĄr) â tavak.
S Z Ă V E G P Ă R H U Z A M O K 13 3
25. lépés
4 PERC
ĂsszefoglalĂĄs
â Mondattan: a mondattani vĂĄltozĂĄsok viszonylag gyakoriak. A Hamlet-szöveg kĂ©t fordĂtĂĄsĂĄban is talĂĄltunk erre pĂ©ldĂĄt.
â SzĂłkincs: a leglĂĄtvĂĄnyosabb a szĂłkincs ĂĄtalakulĂĄsa. EgyrĂ©sz bizonyos szavak kikopnak a hasznĂĄ-latbĂłl â pĂ©ldĂĄul azĂ©rt, mert amit jelölnek, az âkimegy a divatbĂłlâ (palatĂĄbla), mĂĄsok jelentĂ©svĂĄl-tozĂĄson mennek keresztĂŒl (pĂ©ldĂĄul âkinyomâ a Kölcsey-szövegben). MĂĄsrĂ©szt minden Ă©lĆ nyelv szĂłkincse folyamatosan bĆvĂŒl jövevĂ©nyszavakkal (internet, wap stb.) vagy belsĆ szĂłalkotĂĄs folytĂĄn (lĂĄtvĂĄnypĂ©ksĂ©g, trabantkĂ©k).
A nyelvi vĂĄltozĂĄsokat a tapasztalatok szerint sem megĂĄllĂtani, sem visszafordĂtani nem lehet. Nem is nagyon Ă©rthetĆ, miĂ©rt kellene egy bizonyos nyelvĂĄllapothoz ragaszkodni: nem ĂĄllĂthatjuk, hogy egy rĂ©gebbi nyelvvĂĄltozat jobb, ânemesebbâ lenne egy kĂ©sĆbbinĂ©l. A nyelv a legĂșjabb vĂĄltozatĂĄban is alkalmas arra, amire 200 vagy 500 Ă©vvel ezelĆtt hasznĂĄltĂĄk: a kommunikĂĄciĂłra, Ă©s rĂĄaadĂĄsul ma is Ă©ppĂșgy szigorĂș rendszert kĂ©pez, mint pĂĄr szĂĄz Ă©vvel ezelĆtt.BĂĄrmennyire is nehezen fogadunk el egy nyelvi ĂșjĂtĂĄst (pl. bevĂĄllal), az elterjedtsĂ©gĂ©t nem tudjuk befolyĂĄsolni: vagy magĂĄtĂłl ĂĄltalĂĄnossĂĄ vĂĄlik, vagy magĂĄtĂłl kikopik.A köznyelvitĆl eltĂ©rĆ vĂĄltozatokat (pl. âsuksĂŒkölĂ©sâ, âĂ©n tudnĂĄkâ-fĂ©le igealakok) sokan hibĂĄsnak gon-doljĂĄk. Az adott nyelvvĂĄltozat beszĂ©lĆinek rendszerĂ©ben azonban termĂ©szetesek ezek a szerkezetek. A nyelvben a vĂĄltozĂĄs folyamatosan zajlik, az Ășj formĂĄk többnyire elterjednek vagy rövid idĆ utĂĄn kivesznek a nyelvbĆl.
MEGOLDĂS:b), c), f)
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Foglaljuk össze, amit megtudtunk a nyelvi vĂĄltozĂĄsokrĂłl! ĂgyeljĂŒnk arra, hogy az összefoglalĂĄs fedje le az összes problematikus pontot, amit a modulokban Ă©rintettĂŒnk, tehĂĄt:
â A mai nyelvben Ă©lĆ archaizmusok â termĂ©szetesen a korabeli szövegek, nyelvemlĂ©kek mellett â ĂĄrulkodnak arrĂłl, hogy a nyelv mai ĂĄllapota nem egyezik meg az akĂĄr 50 Ă©vvel ezelĆttivel: azaz vĂĄltozĂĄsok törtĂ©ntek azĂłta.
â Az archaizmusokra a legtöbb pĂ©ldĂĄt a szĂłlĂĄsokon, közmondĂĄsokon keresztĂŒl lĂĄttuk.â A vĂĄltozĂĄsok nem ĂĄllnak meg a mai nyelvĂĄllapotnĂĄl.â SzĂł esett a nyelv Ă©s a nemzet összefĂŒggĂ©seirĆl. BeszĂ©ltĂŒnk arrĂłl, hogy a magyar nyelv kihalĂĄsĂĄnak
kĂ©rdĂ©se nem aktuĂĄlis.â Megvitattunk olyan nyelvpolitikai fogalmakat, mint hivatalos nyelv, anyanyelv Ă©s kisebbsĂ©gi
nyelv.â MegvizsgĂĄltunk nĂ©hĂĄny, a mai magyar nyelvben zajlĂł vĂĄltozĂĄst.
13 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
A j ĂĄ n l o t t o l v a s m ĂĄ n y o k :
A fejezetben tĂĄrgyalt nyelvi problĂ©mĂĄk, kĂ©rdĂ©sek tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄhoz (esetleg felsĆbb Ă©vfolyamo-kon, a teljessĂ©g igĂ©nye nĂ©lkĂŒl):
BalĂĄzs GĂ©za: âA magyar nyelv elĂ© mozdĂtĂĄsĂĄrĂłlâ. Vitairat a nyelvmƱvelĂ©sĂ©rt. AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest, 2005
GrĂ©tsy LĂĄszlĂłâKemĂ©ny GĂĄbor (szerk): NyelvmƱvelĆ kĂ©ziszĂłtĂĄr. Tinta KönyvkiadĂł, Budapest, 2005
KĂĄlmĂĄn LĂĄszlĂłâNĂĄdasdy ĂdĂĄm: HĂĄrompercesek a nyelvrĆl. Osiris, Budapest, 1999
NĂĄdasdy ĂdĂĄm: ĂzlĂ©sek Ă©s szabĂĄlyok. MagvetĆ, Budapest, 2003
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szintetizĂĄlĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : közös megbeszélés
RĂHANGOLĂDĂS1. lĂ©pĂ©s: 1. feladat
125. oldal
15 PERC
T/1.
5. A KĂLTĆ ĂS HAZĂJA
JANUS PANNONIUS: PANNĂNIA DICSĂRETE ĂS EGY DUNĂNTĂLI MANDULAFĂRĂL CĂMĆ° VERSEI
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą Vita a nyelvrĆl vagy szĂłnokverseny a vĂĄlasztott hĂĄzi feladat alapjĂĄn.âą Ha a vitĂĄt vĂĄlasztottuk, elsĆ lĂ©pĂ©sben a tanulĂłk egyeztessĂ©k a vĂĄlasztott ĂĄllĂĄspont szerint Ă©rve-
iket, rendezzĂ©k sorrendbe, vĂĄlasszanak szĂłszĂłlĂłt, majd tartsĂĄk meg a vitĂĄt. A kĂ©t csoport tagjai kiegĂ©szĂthetik hozzĂĄszĂłlĂĄsaikkal a vitĂĄt. A vita hatĂĄsĂĄra lehet ĂĄllĂĄspontot vĂĄltoztatni. A vita vĂ©gĂ©n mindenki egyĂ©nileg fogalmazza meg zĂĄrĂłnyilatkozatĂĄt.
âą Ha a szĂłnokversenyt vĂĄlasztottuk, a tanulĂłk 4 fĆs csoportokban ismerjĂ©k meg egymĂĄs munkĂĄjĂĄt, vĂĄlasszĂĄk ki a legjobb szĂłnoklatokat Ă©s hozzĂĄ a legjobb elĆadĂłt (az alkotĂł Ă©s az elĆadĂł nem feltĂ©tlenĂŒl egyezik). VĂĄlasszanak minden csoportbĂłl zsƱritagot, majd Ă©rtĂ©keljĂ©k a produkciĂłkat megadott szempontok szerint. A gyĆztes munkĂĄkat tƱzzĂ©k ki a tĂ©mafalra.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : kulturĂĄlt vĂ©lemĂ©nyĂŒtköztetĂ©s Ă©s/vagy elĆadĂłi kĂ©szsĂ©g
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : 4 fĆs csoportok
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : vita vagy verseny
âAkik nem tudnak beszĂ©lni, azok helyett annak kell beszĂ©lni, aki tud.â
EsterhĂĄzy PĂ©ter
1. ZsƱritag vagy a szĂłnokversenyen. MunkĂĄdat segĂtik az alĂĄbbi szempontok.
TARTALOM (0â10 PONT) ELĆADĂS (0â10 PONT)
A téma érdekessége, aktualitåsa, közér-dekƱ volta:
HangerĆ, hanglejtĂ©s, szövegdallam:
A téma mélysége, szempontok, érvek gazdagsåga:
ArtikulĂĄciĂł:
13 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
2. lépés: 2. feladat
125. oldal
10 PERC
T/2.
A költĆ Ă©s hazĂĄja, vĂĄlaszthatĂł feladat
A szónoklat megszerkesztettsége, for-mai követelmények betartåsa:
TempĂł (megfelelĆ tagolĂĄs, szĂŒnetek):
A szöveg stĂlusa, nyelvi ötletessĂ©ge, szellemessĂ©ge:
Testbeszéd (kiållås, gesztusok, mimika):
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą A feladathoz felidĂ©zhetjĂŒk a fejezetet ajĂĄnlĂł EsterhĂĄzy-idĂ©zetet. Hallgassuk meg az ötleteket, ennek mĂłdja lehet csoportos is: a tanulĂłk hatosĂĄval megbeszĂ©lik, amit Ărtak.
âą A felmerĂŒlt Ă©rzĂ©sek, gondolatok, tĂ©mĂĄk alapjĂĄn Ărjunk nĂ©hĂĄny soros verset. Adjunk nĂ©hĂĄny ötle-tet: pl. bujdosĂłk jajszava, jeremiĂĄd, a mĂșlton valĂł elĂ©gikus tƱnĆdĂ©s, buzdĂtĂĄs. De Ărhatnak röpira-tot, pamfetet, ĂĄllatmesĂ©t is. Adhatjuk ezt a feladatot otthonra is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képzelet, alkotókészség, informåciók összekap-csolåsa, következtetés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, csoportmunka
2. KĂ©pzeljĂŒnk el hĂĄrom orszĂĄgot, hĂĄrom nemzetet egy adott törtĂ©nelmi pillanatban, Ă©s ott hĂĄ-rom embert, akik kĂ©pesek kifejezni, szĂłvĂĄ tenni azt, amit sokan Ă©reznek, gondolnak.
BERBERIA Ă©vszĂĄzadok Ăłta bĂ©kĂ©ben Ă©l, virĂĄgzik a kultĂșra, a szomszĂ©dos orszĂĄgok kultĂșrĂĄja azonban sokszĂnƱbb, mert gazdasĂĄguk fejlettebb, ezĂ©rt vonzĂł a berberik szĂĄmĂĄra. Berberia Ćsi szokĂĄsai, me-lyek biztosĂtjĂĄk a rendet, de korlĂĄtai az Ășj eszmĂ©knek, mĂĄsfajta gondolkodĂĄsnak, sokak szĂĄmĂĄra mĂĄr terhesek. Sok ifjĂș tanul a szomszĂ©dos orszĂĄgokban, hazaĂ©rkezve mĂĄskĂ©nt tekintenek hazĂĄjukra. Kint csak berberiek, itthon csak idegenmajmolĂłk.
KRAVĂTIA olyan orszĂĄg, melyet csodĂĄlatos termĂ©szeti adottsĂĄgokkal halmozott el a sors. Gazdagon termĆ földek, dĂșs mezĆk, gyönyörƱ asszonyok, erĆs, hatĂĄrozott fĂ©rfi ak. HarmĂłniĂĄban Ă©lnek önma-gukkal Ă©s a termĂ©szettel. Sok irigyĂŒk van a szomszĂ©dos nĂ©pek között, akik azzal vĂĄdoljĂĄk Ćket egyre indulatosabban Ă©s egyre sƱrƱbben, hogy földjĂŒk nem az övĂ©k, csak Ćseik bitoroltĂĄk el az Ă©szaki szomszĂ©dtĂłl. Jelenlegi kormĂĄnyzĂłjuk rokonszenvez az Ă©szaki szomszĂ©ddal, mert neki az az eredeti hazĂĄja. FĂ©lĆ, hogy KravĂĄtiĂĄt beolvasztja az Ă©szaki birodalomba.
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 13 7
OLLALĂ mĂĄr hetven Ă©ve folyamatos harcban ĂĄll hĂĄrom birodalommal. OllalĂ© ugyanis nagyon Ă©rtĂ©kes abbĂłl a szempontbĂłl, hogy minden fontos kereskedelmi Ăștvonal ĂĄtvezet rajta. AzĂ©rt kĂ©pes mĂ©g min-dig Ă©letben maradni, bĂĄr terĂŒlete Ă©s lakossĂĄga harmadĂĄra csökkent, mert több ezer Ă©ves kultĂșrĂĄja, zenĂ©je, irodalma, hite tartja benne az erĆt.
Kra
vĂĄtia
Olla
lé
Berb
eria
13 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
JELENTĂSTEREMTĂS3. lĂ©pĂ©s: 3â4. feladat
127. oldal
15 PERC
T/3â4.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Vak kéz technikåja. A tanulók osszåk meg a feladatokat egymås között. A 3/A/f), B/e) és g) lehet håzi feladat is.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : összehasonlĂtĂĄs, elvonatkoztatĂĄs, szĂłbeli meg-nyilvĂĄnulĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s :
A) szerĂ©nyebb logikai Ă©s olvasĂĄsi kĂ©pessĂ©gekkel rendelkezĆk
B) jĂł logikĂĄjĂș, arĂĄnyĂ©rzĂ©kƱ, jĂł olvasĂłk
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportos
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : kreatĂv-produktĂv feladat
3. OldjĂĄtok meg a feladatokat!
A) Foglalkozzunk az alĂĄbbi verssel!
......................................... DICSĂRETE
Szellemem egyre dicsĆbb, s ĂĄltala hĂres e föld!Sokra becsĂŒlnek mĂĄr, a hazĂĄm is bĂŒszke lehet rĂĄm,S most PannĂłnia is ontja a szĂ©p dalokatEddig ItĂĄlia földjĂ©n termettek csak a könyvek,
a) Ăsszekeveredtek a verssorok. ĂrjĂĄtok le a szerintetek helyes sorrendben!
b) ĂllapĂtsĂĄtok meg, minek a dicsĂ©rete lehet ez a nĂ©gy sor!
c) VĂ©lemĂ©nyetek szerint mikor keletkezhetett a költemĂ©ny? MibĆl ĂĄllapĂtottĂĄtok meg?
d) ĂllapĂtsĂĄtok meg a vers ritmikĂĄjĂĄt! Milyen verselĂ©sƱ a szöveg?
e) Hogyan fĂŒgg össze a vers szerint a költĆ dicsĆsĂ©ge Ă©s hazĂĄja dicsĆsĂ©ge, hĂrneve?
f) Ărjatok hasonlĂł verset (rövid dicsĂ©retet) egy emberrĆl (hĂres vagy hĂrhedt osztĂĄlytĂĄrs, ismerĆs, a nemzet szempontjĂĄbĂłl jelentĆs szemĂ©ly stb.)!
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 13 9
B) Foglalkozzunk az alĂĄbbi verssel!
Nemhogy a pannon-föld Ă©szaki, hƱs rögein.Vagy hĂĄt oly nehezen vĂĄrtad az ifjĂș Tavaszt?HĆsi Ulyxes6 sem Alconius7 szigetĂ©n.S Ăme virĂĄgzik a mandulafĂĄcska merĂ©szen a tĂ©lben,MandulafĂĄm, kicsi Phillis8, nincs mĂ©g fecske e tĂĄjon,Ăm csodaszĂ©p rĂŒgyeit zĂșzmara fogja be majdHerkules9 ilyet a HesperidĂĄk10 kertjĂ©be se lĂĄtott,MĂ©g boldog szigetek bĆ rĂ©tjein is csoda lenne,
a) Ăsszekeveredtek a verssorok. ĂrjĂĄtok le a szerintetek helyes sorrendben!
b) Szerintetek milyen történelmi és milyen lelki helyzetben keletkezhetett a költemény? Mivel tud-jåtok indokolni véleményeteket?
c) Adjatok a szöveg jelentĂ©sĂ©bĆl következĆ cĂmet a versnek!
d) ĂllapĂtsĂĄtok meg a vers ritmikĂĄjĂĄt! Milyen verselĂ©sƱ a szöveg?
e) Milyen cĂ©lt szolgĂĄlnak a mitolĂłgiai utalĂĄsok? Mit lehet mondani egy olyan emberrĆl, aki ennyi mitolĂłgiai ismerettel rendelkezik? MiĂ©rt lehet fontos rĂ©gi korok kultĂșrĂĄjĂĄnak ismerete?
f) Mivel azonosĂtja a versbeszĂ©lĆ a mandulafĂĄcskĂĄt? Minek a jelkĂ©pe a mandulafa?
g) Ărjatok olyan rövid verset, melyben valamilyen növĂ©ny (fa, illetve virĂĄg: babĂ©r, liliom, Ărisz, nefe-lejcs, tölgy, nyĂr stb.) jelkĂ©pesen fejez ki egy helyzetet, lelkiĂĄllapotot!
h) RajzoljĂĄtok le a versben megjelenĂtett (elbeszĂ©lt) lĂĄtvĂĄnyt!
4. ĂrjĂĄtok le mindkĂ©t verset a sorok eredeti sorrendjĂ©ben!
6 OdĂŒsszeusz latin neve7 az OdĂŒsszeiĂĄbĂłl ismert phaiĂĄk kirĂĄly latin nĂ©valakja8 TrĂĄk kirĂĄlylĂĄny, az athĂ©ni DĂ©mophoĂłn kirĂĄly jegyese. Mivel egybekelĂ©sĂŒk elĆtt vĆlegĂ©nyĂ©nek Ăștra kellett kelnie,
Ă©s sokĂĄig nem tĂ©rt vissza, a kirĂĄlylĂĄny bĂșskomor lett, Ă©s egy erdĆben felakasztotta magĂĄt. Az istenek mandula-fĂĄvĂĄ vĂĄltoztattĂĄk.
9 a görög mitolĂłgiĂĄban HeraklĂ©sz, Zeusznak Ă©s a földi halandĂł AlkmĂ©nĂ©nek hĆstetteirĆl (12 munka) hĂres fa, aki halĂĄla utĂĄn istennĂ© vĂĄlt
10 HĂ©ra istennĆ kertjĂ©t Ă©s a benne termĆ aranyalmĂĄkat ĆrzĆ nimfĂĄk. Atlasz titĂĄn segĂtsĂ©gĂ©vel az aranyalmĂĄk közĂŒl hĂĄrmat HĂ©raklĂ©sz szerzett meg.
14 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
REFLEKTĂLĂS4. lĂ©pĂ©s: 5â6. feladat
130. oldal
5 PERC
T/5â6.
A két feladatsor megbeszélése
MEGOLDĂS:A) PANNĂNIA DICSĂRETE
Eddig ItĂĄlia földjĂ©n termettek csak a könyvek, S most PannĂłnia is ontja a szĂ©p dalokat Sokra becsĂŒlnek mĂĄr, a hazĂĄm is bĂŒszke lehet rĂĄm, Szellemem egyre dicsĆbb, s ĂĄltala hĂres e föld!
B) EGY DUNĂNTĂLI MANDULAFĂRĂL
Herkules ilyet a HesperidĂĄk kertjĂ©be se lĂĄtott, HĆsi Ulyxes sem Alconius szigetĂ©n. MĂ©g boldog szigetek bĆ rĂ©tjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld Ă©szaki, hƱs rögein. S Ăme virĂĄgzik a mandulafĂĄcska merĂ©szen a tĂ©lben, Ăm csodaszĂ©p rĂŒgyeit zĂșzmara fogja be majd MandulafĂĄm, kicsi Phillis, nincs mĂ©g fecske e tĂĄjon, Vagy hĂĄt oly nehezen vĂĄrtad az ifjĂș Tavaszt?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Az 5. feladatot otthoninak szånjuk. Ez a håzi feladat nehéz, de hasznos, mert tudomånyos igényƱ nyelvezettel, szakirodalmi szöveggel ismerkednek a gyerekek. Megtanulni nem kell. A 6. feladat szorgalmi feladat.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : koncentrĂĄciĂł, tapasztalatok ĂĄtadĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : frontålis illetve egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szakszöveg olvasåsa illetve anyaggyƱjtés
5. Jannus Pannonius
a) Tanuld meg az egyik, szĂĄmodra kedvesebb verset!
b) Olvasd el fi gyelmesen a következĆ, Janus PannoniusrĂłl szĂłlĂł szöveget! HĂșzd alĂĄ Ă©s Ărd ki a kulcs-szavakat, tĂ©telmondatokat! Az ismeretlen kifejezĂ©seknek nĂ©zz utĂĄna!
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 14 1
JANUS PANNONIUS (1434â1472)
Irodalmunk elsĆ igazĂĄn nagy alakja. Verseit nem magyarul, hanem latinul Ărta. Neolatin költemĂ©nyei mĂ©gis a magyar irodalom elidegenĂthetetlen rĂ©szei, mert az itĂĄliai humanizmus Ă©s reneszĂĄnsz itĂĄliai neveltjĂ©t mĂĄsokkal összetĂ©veszthetetlen költĆvĂ© Ă©ppen sajĂĄtos, köztes Ă©s közvetĂtĆ helyzete tette. NagybĂĄtyja, a humanista mƱveltsĂ©gƱ fĆpap Ă©s politikus, VitĂ©z JĂĄnos jĂłvoltĂĄbĂłl ItĂĄliĂĄban, a reneszĂĄnsz szĂŒlĆhazĂĄjĂĄban tanulhatott. FerrarĂĄban (1427â1454), majd PadovĂĄban (1454â1458) töltött tanulóévei sorĂĄn tĂĄvoli, âbarbĂĄr földâ fi a, vendĂ©g Ă©s idegen volt â ha rendkĂvĂŒli tehetsĂ©gĂ©vel korĂĄn ki is tƱnt tĂĄrsai közĂŒl. Versei tanĂșsĂĄga szerint pedig hazatĂ©rte utĂĄn MagyarorszĂĄgon is idegennek Ă©rezte magĂĄt annak ellenĂ©re, hogy fĂ©nyes egyhĂĄzi Ă©s politikai karriert futott be: 24 Ă©vesen mĂĄr pĂ©csi pĂŒspök, kĂ©sĆbb egy-hĂĄzi mĂ©ltĂłsĂĄga mellett szĂŒlĆföldje, SzlavĂłnia bĂĄnja s a kirĂĄlyi diplomĂĄcia egyik kulcsfgurĂĄja.
MagyarsĂĄgĂ©lmĂ©nye is e kettĆs idegensĂ©gbĆl, e köztes helyzetbĆl adĂłdott. Abban a korban mĂ©g nem volt jellemzĆ a reformkori, XIX. szĂĄzadi Ă©rtelemben vett nemzettudat. A hosszĂș kĂŒlföldi tar-tĂłzkodĂĄs, majd a hazai viszonyokkal valĂł szembesĂŒlĂ©s azonban Janus Pannoniusban felerĆsĂtette a nemzeti hovatartozĂĄs, a nemzeti azonossĂĄg tudatĂĄt.
Aligha vĂ©letlen, hogy Ć az elsĆ költĆ, aki versben â igaz, latinul â leĂrja a haza szĂłt. PannĂłnia di-csĂ©rete cĂmƱ (1465 körĂŒl keletkezett) versĂ©ben olvashatjuk: âa hazĂĄm is bĂŒszke lehet rĂĄmâ.
A reneszĂĄnsz vilĂĄgszemlĂ©letĂ©re az antik kultĂșra ĂĄpolĂĄsa (ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©se, azaz reneszĂĄnsza) mellett jellemzĆ az e vilĂĄgi Ă©let Ă©s az egyĂ©nisĂ©g (individuum) tisztelete. Ha a tĂșlvilĂĄgi Ă©letrĆl az Ă©rtĂ©krend sĂșlypontja az e vilĂĄgi Ă©letre Ă©s az egyĂ©nisĂ©gre kerĂŒl, termĂ©szetes, hogy megnĆ a nĂ©v, latinul a nomen jelentĆsĂ©ge. Az e vilĂĄgi halhatatlansĂĄgot a mƱvek Ă©s tettek segĂtsĂ©gĂ©vel elĂ©rt hĂrnĂ©v biztosĂthatja.
Janus â amĂșgy teljesen jogos â költĆi öntudata egĂ©szen sajĂĄtosan forr össze nemzeti öntudatĂĄval Ă©s reneszĂĄnsz jellegƱ nĂ©v- Ă©s egyĂ©nisĂ©gkultuszĂĄval. HazĂĄja dicsĆsĂ©gĂ©t a PannĂłnia dicsĂ©retĂ©nek provo-katĂv tĂ©telmondata szerint az Ć, humanista körökben nemzetközileg ismert Ă©s elismert neve öregbĂti. Ne feledjĂŒk, hogy a latinul ĂrĂł Janusnak szĂ©pĂrĂłkĂ©nt mĂ©g nem kellett megkĂŒzdenie anyanyelvĂ©nek elszigetelĆ hatĂĄsĂĄval.
Ez a vers is a költĆ Ă©s hazĂĄja közötti viszonyrĂłl szĂłl, de itt mintha nem a haza szĂŒlnĂ© a költĆt, hanem a költĆ teremtenĂ© hazĂĄjĂĄt. Ha ebbe a merĂ©sz Ă©s furcsa ĂĄllĂtĂĄsba belegondolunk, talĂĄn elismer-hetjĂŒk, hogy ez â kevĂ©sbĂ© kiĂ©lezett megfogalmazĂĄsban â a kĂ©sĆbbi korok költĆire, sĆt minden alkotĂł emberĂ©re is igaz. JĂłzsef Attila szĂ©p meghatĂĄrozĂĄsa szerint: âa nemzet közös ihletâ.
Janus dicsĆsĂ©ge Ă©s tragĂ©diĂĄja egy tĆrĆl fakadt: kora elĆtt jĂĄrt. MagĂĄnya Ă©s elsĆsĂ©gĂ©nek jogos öntudata egyarĂĄnt ebbĆl adĂłdott. Egy olyan orszĂĄgban kĂ©pviselte a lehetĆ legmagasabb szinten egy fejlettebb terĂŒlet szellemi ĂșjdonsĂĄgait, ahol Ă©rtĆ tĂĄrsakra, közönsĂ©gre mĂ©g nemigen talĂĄlhatott. Meg-elĆzte orszĂĄgĂĄt Ă©s korĂĄt. Nem szabad elfelejtenĂŒnk ugyanis, hogy Hunyadi MĂĄtyĂĄs reneszĂĄnsz udvara igazĂĄbĂłl csak Janus halĂĄla utĂĄn virĂĄgzott ki teljes fĂ©nyĂ©ben, amikor a kirĂĄly 1476-ban a nĂĄpolyi Beat-rixszal kötött hĂĄzassĂĄgot.
6. GyƱjts anyagot a fejezetben megismert költĆkrĆl (RadnĂłti, Vörösmarty, Kölcsey, Ady, Janus Pannonius)!
A gyƱjtés sorån vedd fi gyelembe az alåbbi szempontokat!
FORRĂS:
ĂLETRAJZI ADATOK:
TĂRTĂNELMI HĂTTĂR:
AZ ALKOTĂ VERSEI (CĂMEK ĂS ĂRTELMEZĂS):
LEGSZEBB (MEGJEGYZENDĆ) VERSSOROK:
6. lépés: 7. feladat
133. oldal
5 PERC
T/7.
RĂHANGOLĂDĂS5. lĂ©pĂ©s
5 PERC
A hĂĄzi feladat ellenĆrzĂ©se
BALASSI BĂLINT: Ă ĂN ĂDES HAZĂM..., EGY KATONAĂNEK
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą BeszĂ©ljĂŒk meg, hogy az 5. feladatban milyen fajta szöveget olvastunk, mi volt a szöveg funkciĂłja, mi okozott nehĂ©zsĂ©get. BevezetĂ©skĂ©nt idĂ©zzĂŒk fel szĂłban, közösen, csak a kulcsszavak segĂtsĂ©gĂ©-vel, mirĆl szĂłlt a szöveg.
âą Kulcsszavak, tĂ©telmondatok: latinul Ărt, itĂĄliai humanizmus Ă©s reneszĂĄnsz neveltje, köztes Ă©s köz-vetĂtĆ helyzet, nagybĂĄtyja VitĂ©z JĂĄnos, tanulóévei: Ferrara, Padova, rendkĂvĂŒli tehetsĂ©g, fĂ©nyes egyhĂĄzi Ă©s politikai karrier (pĂ©csi pĂŒspök, szlavĂłniai bĂĄn, diplomata), nemzeti azonossĂĄgtuda-tĂĄnak kifejezĆje, elsĆkĂ©nt Ărja le a haza szĂłt: PannĂłnia dicsĂ©rete (1465 körĂŒl), e vilĂĄgi Ă©let Ă©s az egyĂ©nisĂ©g tisztelete, megnĆ a nĂ©v tisztelete, a költĆ teremti hazĂĄjĂĄt, kora elĆtt jĂĄrt, magĂĄnya Ă©s öntudata ebbĆl fakad, MagyarorszĂĄgon csak kĂ©sĆbb virĂĄgzott ki a reneszĂĄnsz (1476 utĂĄn).
âą MagyarĂĄzatot igĂ©nylĆ szavak: humanizmus, reneszĂĄnsz, köztes helyzet, szlavĂłniai bĂĄn, a költĆ teremti hazĂĄjĂĄt
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : önellenĆrzĂ©s
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : megbeszélés
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą A tanulĂłk egyĂ©nileg idĂ©zzĂ©k fel a tĂ©mĂĄhoz kapcsolĂłdĂł elĆismereteiket, majd hallgassĂĄk meg egymĂĄs javaslatait Ășgy, hogy mindenki csak olyan dolgot mondjon, ami mĂ©g nem hangzott el.
âą A feladat elvĂ©gzĂ©se utĂĄn olvassuk el közösen Balassi Valedicit patriae⊠â Ă Ă©n Ă©des hazĂĄm... kezdetƱ versĂ©t.
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 14 3
JELENTĂSTEREMTĂS7. lĂ©pĂ©s: 8â9. feladat
133. oldal
15 PERC
T/8â9.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : elĆismeretek elĆhĂvĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni, frontålis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : gondolkodĂĄs kĂŒlön Ă©s egyĂŒtt
7. IdĂ©zzĂŒk fel a bĂșcsĂșzĂĄs helyzetĂ©t! Ki, mikor, mitĆl, miĂ©rt szokott bĂșcsĂșzni? Mit gondol, mit Ă©rez? Mivel vet szĂĄmot?
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
TanĂĄr vagy (hanghordozĂłrĂłl) szĂnĂ©sz olvasson, ne diĂĄk!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegolvasås
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : heterogĂ©n csoportok
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : szövegolvasås
8. Olvassuk el Balassi Bålint versét!
VALEDICIT PATRIAE, AMICIS IISQUE OMNIBUS QUAE HABUIT CARISSIMA
Ad notam11: Minden ĂĄllat dicsĂ©r Ăristen tĂ©gedet etc.
Ă Ă©n Ă©des hazĂĄm, te jĂł MagyarorszĂĄg,Ki keresztĂ©nsĂ©gnek viseled paizsĂĄt,Viselsz pogĂĄny vĂ©rrel festett Ă©les szablyĂĄt,VitĂ©zlĆ oskola, immĂĄr Isten hozzĂĄd!
Egriek, vitĂ©zek, vĂ©geknek tĂŒköri,Kiknek vitĂ©zsĂ©gĂ©t minden föld beszĂ©li,RĂ©gi vitĂ©zsĂ©ghez dolgotokot veti,Istennek ajĂĄnlva legyetek immĂĄr ti!
11 Ad notam: valaminek a dallamĂĄra
14 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
Ti is rårószårnyon jåró hamar lovak,Az kiknek håtokon az jó vitéz ifjakGyakorta kergetnek s hol penig szaladnak,Adassék egészség mår mindnyåjatoknak!
FĂ©nyes sok szĂ©p szerszĂĄm, vitĂ©zlĆ nagy szĂ©psĂ©g,KatonatalĂĄlmĂĄny, Ășj forma Ă©kessĂ©g,Seregben tĂŒndöklĆ Ă©s fĂ©nlĆ frissessĂ©g,ĂntƱlem s IstentĂŒl legyen mĂĄr bĂ©kessĂ©g!
Sok jĂł vitĂ©z legĂ©ny, kiket felemeltem,S kikkel sok jĂłt tettem, tartottam, neveltem,Maradjon nĂĄlatok jĂł emlĂ©kezetem,Jusson eszetekbe jĂłtĂ©temrĂŒl nevem!
VitĂ©z prĂłba helye, kiterjedt sĂk mezĆS fĂĄkkal, kĆsziklĂĄkkal bĆvös hegy, völgy, erdĆ,Kit az sok csata jĂĄr s jĂłszerencse lesĆ,Legyen Isten hozzĂĄd sok vitĂ©zt legellĆ!
Igaz atyåmfi a s meghitt jó baråtim,Kiknél nyilvån vadnak keserves bånatim,Ti jutvån eszemben hullnak sok könyveim,Mår Isten hozzåtok, jó vitéz rokonim!
Ti is angyalkĂ©pet mutatĂł szĂ©p szĂŒzek,Ăs szemmel öldöklĆ Ă¶rvendetes menyek,Kik hol vesztettetek s hol Ă©lesztettetek,Isten s jĂł szerelem maradjon veletek!
SĆt te is, Ăł Ă©n szerelmes ellensĂ©gem,HozzĂĄm hĂĄladatlan, kegyetlen szerelmem,Ki Ă©rdemem ...........................................................................................
Ti penig szerzettem ĂĄtkozott sok versek,BĂșnĂĄl kik egyebet nekem nem nyertetek,TƱzben mind fejenkĂ©nt Ă©gjetek, vesszetek,Mert haszontalanok, jĂłt nem Ă©rdemletek.
9. Az alĂĄbbi feladatban Balassi BĂĄlint Ă Ă©n Ă©des hazĂĄm... cĂmƱ versĂ©vel foglalkozunk.
A) OldjĂĄtok meg a feladatokat!
a) KitĆl, mitĆl bĂșcsĂșzik a versbeszĂ©lĆ? Milyen jelzĆket, kifejezĂ©seket kapcsol a sorra vett dolgokhoz? Milyen Ă©rzĂ©seket tĂĄrsĂthatunk ezekhez a kifejezĂ©sekhez?
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 14 5
KITĆL, MITĆL BĂCSĂZIK?HOZZĂ KAPCSOLĂDĂ
ĂRTĂKEKĂRZELMI ĂRTĂK
b) CsoportosĂtsd a szĂĄmba vett dolgokat Ă©rtĂ©kĂŒk szerint!
EGYĂRTELMĆ°EN POZITĂV EGYĂRTELMĆ°EN NEGATĂVKETTĆS, KĂTĂRTELMĆ°,
AMBIVALENS12
c) Mire következtethetĂŒnk a sorrendbĆl?
d) Foglald össze sajĂĄt szavaiddal, mit tart Ă©rtĂ©knek a vers beszĂ©lĆje! Milyen Ă©letĂșt, milyen ember kĂ©pe rajzolĂłdik ki a versszöveg alapjĂĄn?
B) OldjĂĄtok meg a feladatokat!
a) Mely versszakokban jelennek meg az alåbbi értékek?
HAZA VITĂZI ĂLET ROKONSĂG BARĂTSĂGNĆK,
SZERELEMKĂLTĂSZET
b) Ma mi tekinthetĆ Ă©rtĂ©knek ezek közĂŒl? Mik azok a dolgok, amelyek ma is Ă©rtĂ©kesek, de tartalmuk megvĂĄltozott? VĂĄlaszodat indokold! Melyek veszĂtettek Ă©rtĂ©kĂŒkbĆl? Mivel magyarĂĄzhatĂł?
c) Mi a haza Balassi szĂĄmĂĄra? Mivel azonosĂtja a hazĂĄt? Mi a haza â hatĂĄrokon tĂșlmutatĂł â vallĂĄsi-kulturĂĄlis kĂŒldetĂ©se? Ma van ilyen szerepe MagyarorszĂĄgnak?
d) HasonlĂtsd össze a vers egĂ©szĂ©nek felsorolĂĄsos meghatĂĄrozĂĄsĂĄt RadnĂłtiĂ©val! Keress közös elemeket!
MEGOLDĂSOK
A)
a)
KITĆL, MITĆL BĂCSĂZIK?A HOZZĂ KAPCSOLĂDĂ ĂRTĂKEK
ĂRZELMI ĂRTĂK
HAZA Ă©des, jĂł, keresztĂ©nysĂ©g paizsa, vitĂ©zlĆ oskola
szeretet, bĂŒszkesĂ©g, nagyra Ă©rtĂ©kelĂ©s
EGRI VITĂZEK vĂ©gek tĂŒköri, vitĂ©zsĂ©g pĂ©lda Ă©rtĂ©kƱ magatartĂĄs (tĂŒköri)
12 kĂ©tfĂ©lekĂ©ppen is Ă©rthetĆ, vegyes: kĂ©t ellentĂ©tes Ă©rzelem, pl. szeretet Ă©s gyƱlölet egyĂŒttes megnyilvĂĄnulĂĄsa
14 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
LOVAK rårószårnyon jåró, hamar csodålat, öröm, szabadsågél-mény, biztonsåg
SZERSZĂMOK, KATONATA-LĂLMĂNY
szĂ©psĂ©g, Ă©kessĂ©g, tĂŒndöklĆ, fĂ©n-lĆ frissessĂ©g
elragadtatottsĂĄg
LEGĂNYEK sok jĂł vitĂ©z barĂĄtsĂĄg, jóérzĂ©s
MEZĆ, HEGY, VĂLGY, ERDĆ bƱvös, vitĂ©zt legellĆ, szerencse-lesĆ
lehetĆsĂ©get kĂnĂĄlĂł Ă©lettĂ©r
ATYAFIAK, ROKONOK vitĂ©z, bĂĄnatot, keservet okozĂłk kötĆdĂ©s, tisztelet Ă©s fĂĄjdalom, keserƱsĂ©g
BARĂTOK meghitt, jĂł kötĆdĂ©s, tisztelet Ă©s fĂĄjdalom, keserƱsĂ©g
SZĂZEK (NĆK) szĂ©p, angyalkĂ©pet mutatĂłk, szemmel öldöklĆk
vonzalom, csalĂłdĂĄs, becsapott-sĂĄg
SZERELME hĂĄladatlan, ellensĂ©g, kegyetlen keserƱsĂ©g, visszautasĂtottsĂĄg, sikertelensĂ©g, kĂnlĂłdĂĄs
VERSEK ĂĄtkozott, bĂșt hozĂł, haszontalan keserƱsĂ©g, hiĂĄbavalĂłsĂĄg
b)
EGYĂRTELMĆ°EN POZITĂV EGYĂRTELMĆ°EN NEGATĂVKETTĆS, KĂTĂRTELMĆ°, AMBI-VALENS
haza, egri vitézek, katonai fel-szerelések, legények, természet, baråtok
versek (ez hogy lehet?, nem gyanĂșs?)
rokonok, szĂŒzek, szerelme
BeszĂ©ljĂŒk meg, hogy a versĂ©getĂ©s jelkĂ©pes gesztus, ami az elkeseredĂ©st, a lezĂĄrĂĄs Ă©s ĂșjrakezdĂ©s vĂĄgyĂĄt fejezi ki.
B)
a)
HAZA VITĂZI ĂLET ROKONSĂG BARĂTSĂGNĆK,SZERELEM
KĂLTĂSZET
1. 2., 3., 4., 5., 6. 7. 7. 8., 9. 10.
b)
A vĂ©gvĂĄri Ă©let gyönyörƱsĂ©ges-kĂŒzdelmes szĂnhelye, vitĂ©zzĂ© nevelĆ hely (âviselsz pogĂĄny vĂ©rrelfestett Ă©les szablyĂĄtâ, âgyakorta kergetnek, hol penig szaladnakâ stb.).Rokonokkal, barĂĄtokkal vĂvott kĂŒzdelem, ĂĄtĂ©lt örömök (âkikkel sok jĂłt tettem, tartottam, nevel-temâ, âKiknĂ©l nyilvĂĄn vagynak keserves bĂĄnatimâ stb.)HĂłdĂtĂĄsok, szĂ©ptevĂ©sek, csalĂłdĂĄsok, szerelmi keserƱsĂ©g (âKik hol vesztettetek s hol Ă©lesztette-tekâ, âHozzĂĄm hĂĄladatlan, kegyetlen szerelmemâ).
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 14 7
JELENTĂSTEREMTĂS9. lĂ©pĂ©s: 11â12. feladat
138. oldal
30 PERC
T/11â12.
REFLEKTĂLĂS8. lĂ©pĂ©s: 10. feladat
137. oldal
15 PERC
T/10.
c)
a kereszténység pajzsa
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Vitassuk meg a csoportmunkĂĄt! A 10. feladat hĂĄzi feladat legyen. Ha esetleg önĂĄllĂłan nem sike-rĂŒl, ajĂĄnljuk fel Hanna törtĂ©netĂ©t! A fi kciĂł: HannĂĄt ĆsztĆl intĂ©zetbe kĂŒldik egy idegen orszĂĄgba.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szĂłbeli megnyilatkozĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : frontålis, egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : közös tĂ©mĂĄra egyĂ©ni ĂrĂĄs
10. Ărjunk bĂșcsĂșverset vagy bĂșcsĂșlevelet! Az alkotĂĄs elĆtt fogalmazzuk meg a szituĂĄciĂłt! (Ki, milyen Ă©lethelyzetben, kitĆl, mitĆl, miĂ©rt kĂ©ny-
telen bĂșcsĂșzni.)
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą Olvassuk el közösen a verset, majd röviden beszĂ©ljĂŒk meg, hogy elsĆ ismerkedĂ©s utĂĄn mit gon-dolnak arrĂłl, miben kĂŒlönbözik Janus Pannonius hazĂĄhoz valĂł viszonyulĂĄsĂĄtĂłl BalassiĂ©, illetve egyezik-e valamiben. TulajdonkĂ©ppen a csoportfeladatok cĂ©lja, hogy megvizsgĂĄljuk a versszöveg alapjĂĄn, mi a kĂŒlönbözĆsĂ©gek, egyezĂ©sek oka, mi ĂĄll a hĂĄttĂ©rben.
⹠A csoportfeladatokat meg lehet osztani a tanulók képességei szerint: lehet pårmunkåban egy-két feladatot megoldani, majd a megbeszéléskor egy közös våzlattå formålni a munka eredményét.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : szĂłbeli megnyilatkozĂĄs
14 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s :
A) informĂĄciĂłkeresĆ, rendszerzĆ feladatok (könnyebb)
B) jól szintetizåló, absztrahåló, vitaképes tanulóknak (nehezebb)
M u n k a f o r m ĂĄ k : csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : nehéz szöveg olvasåsa és feladatmegoldås
11. Olvassuk el Balassi Bålint versét!
BALASSI BĂLINT:IN LAUDEM CONFINIORUM: EGY KATONAĂNEK
Az Csak bĂșbĂĄnat nĂłtĂĄjĂĄra
VitĂ©zek13 mi lehet ez szĂ©les föld felett szebb dolog az vĂ©geknĂ©l14?Holott15 kikeletkor az sok szĂ©p madĂĄr szĂłl, kivel ember ugyan Ă©l16;MezĆ jĂł illatot, az Ă©g szĂ©p harmatot ĂĄd, ki kedves mindennĂ©l.
EllensĂ©g hĂrĂ©re vitĂ©zeknek szĂŒve gyakorta ott felbuzdul,SĆt azon kĂvĂŒl is, csak jĂł kedvĂ©bĆl is vitĂ©z prĂłbĂĄlni indul17,Holott sebesedik, öl, fog18, vitĂ©zkedik, homlokĂĄn vĂ©r lecsordul.
Veres zĂĄszlĂłk19 alatt lobogĂłs kĂłpiĂĄt20 vitĂ©zek ott viselik21,Roppant sereg elĆtt tĂĄvol az sĂk mezĆt szĂ©llel22 nyargaljĂĄk, nĂ©zik,Az pĂĄrduckĂĄpĂĄkkal23, fĂ©nyes sisakokkal, forgĂłkkal24 szĂ©p mindenik.
13 Nem azonos a katonåval; a végvårak hadinépének rétegéhez, a végvåri katonasåghoz tartozik, szolgålatåt sza-bad elhatårozåsból, a kirålytól kapott zsoldért, azaz hópénzért vållalja.
14 A HĂłdoltsĂĄg Ă©s a kirĂĄlyi MagyarorszĂĄg gyakran vĂĄltozĂł, elĂ©g szĂ©les hatĂĄrsĂĄvja, s az ott Ă©pĂtett (török Ă©s magyar) vĂĄrak ĆrlĂĄnca.
15 ott, ahol16 ugyan (Ă©l): nyomatĂ©kosĂtĂł jelentĂ©sƱ ânagyon isâ, âugyancsakâ, âbizonyâ; az egĂ©sz kifejezĂ©s azt jelenti: örĂŒl17 Mind erejĂ©t, mind szerencsĂ©jĂ©t felmĂ©ri, prĂłbĂĄra teszi, sĆt vitĂ©zi pĂĄrbajra, azaz prĂłbĂĄra indul. A vĂ©gvĂĄri hadvise-
lĂ©si szokĂĄsok gyakori formĂĄja volt, hogy nem kĂ©t sereg csapott össze, hanem egy-egy hĂres hĆs, aki mĂĄr korĂĄb-ban, szĂĄmos csatĂĄban bizonyĂtotta bĂĄtorsĂĄgĂĄt, kihĂvta az ellensĂ©ges tĂĄbor valamelyik szintĂ©n hĂrneves katonĂĄjĂĄt, Ă©s a kĂ©t lovas â teljes harci dĂszbe öltözötten â lovagi pĂĄrbajban mĂ©rte össze erejĂ©t. A többi vitĂ©z âközönsĂ©gkĂ©ntâ nĂ©zte a viadalt. Több pĂĄrbaj is következhetett egymĂĄs utĂĄn. Olykor az is elĆfordult, hogy valamilyen nĂ©zeteltĂ©-rĂ©s kapcsĂĄn vĂ©gĂŒl ĂĄltalĂĄnos verekedĂ©s tört ki.
18 Harc közben fogĂĄst keres a mĂĄsikon (esetleg foglyot ejt, zsĂĄkmĂĄnyt szerez jelentĂ©se is elkĂ©pzelhetĆ).19 A kirĂĄlyi zĂĄszlĂł szĂne a vörös. A kisebb zĂĄszlĂł gyakran fecskefarkĂș, nem nagy, sokszor jeltelen, a nagyobbak
Ă©s jelentĆsebbek, az Ășn. fĆzĂĄszlĂłk egyik oldalĂĄt a Habsburgok cĂmerĂ©nek kĂ©tfejƱ sasa, a mĂĄsikat pedig SzƱz MĂĄria Ă©s a gyermek JĂ©zus kĂ©pe dĂszĂti. A kibontott vagy â ahogy a korban mondtĂĄk â a megeresztett zĂĄszlĂł azt is jelezte, hogy az alatta vonulĂł csapat nyĂltan, parancsnokainak jĂłvĂĄhagyĂĄsĂĄval indult bevetĂ©sre.
20 HosszĂș, fĂĄbĂłl kĂ©szĂŒlt, hegyes vĂ©gƱ harci eszköz; erre a katonĂĄk kisebb zĂĄszlĂłcskĂĄt tƱztek dĂszĂŒl.21 viszik22 szerteszĂ©t23 A nyereg hĂĄtsĂł, a derekat tĂĄmasztĂł rĂ©sze; a kĂĄpa ĂĄltalĂĄban igen dĂszes volt, jelen esetben pĂĄrducbĆrrel van
dĂszĂtve. MĂĄs Ă©rtelmezĂ©s szerint pĂĄrducbĆrbĆl kĂ©szĂŒlt köpeny. KĂĄpĂĄnak hĂvtĂĄk a lĂłtakarĂłt is.24 Az acĂ©lsisakon lĂ©vĆ forgĂł rögzĂtette a sisakhoz a kĂŒlönleges madĂĄrtolldĂszt.
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 14 9
JĂł szerecsen lovak25 alattok ugrĂĄlnak, hogyha trombita riadt26,Köztök ki strĂĄzsĂĄt ĂĄll27, ki lovĂĄrĂłl leszĂĄll, nyugszik reggel, hol virradt,MidĆn Ă©jten Ă©jjel csataviselĂ©ssel28 mindenik lankadt s fĂĄradt.
Az jĂł hĂrĂ©rt nĂ©vĂ©rt s az szĂ©p tisztessĂ©gĂ©rt29 Ćk mindent hĂĄtra hadnak,EmbersĂ©gbĆl pĂ©ldĂĄt, vitĂ©zsĂ©grĆl formĂĄt mindeneknek Ćk adnak,MidĆn mint jĂł sĂłlymok mezĆn szĂ©llel jĂĄrnak, vagdalkoznak30, futtatnak31.
EllensĂ©get lĂĄtvĂĄn, örömmel kiĂĄltvĂĄn Ćk kĂłpiĂĄkot törnek32,S ha sĂșlyosan vagyon az dolog harcokon, szĂłlĂtatlan megtĂ©rnek,Sok vĂ©rben fertezvĂ©n33 arcul reĂĄ tĂ©rvĂ©n34 ƱzĆt sokszor megvernek.
Az nagy szĂ©les mezĆ, az szĂ©p liget, erdĆ sĂ©tĂĄlĂł palotĂĄjok,Az utaknak lese35, kemĂ©ny harcok helye tanulĂł oskolĂĄjok,CsatĂĄn valĂł Ă©hsĂ©g, szomjĂșsĂĄg, nagy hĂ©vsĂ©g36 s fĂĄradtsĂĄg mulatsĂĄgok.
Az Ă©les szablĂĄkban örvendeznek mĂ©ltĂĄn, mert Ćk fejeket szednek37,Viadalhelyeken vĂ©ressen, sebekben halva sokan fekĂŒsznek,Sok vad s madĂĄr gyomra gyakran koporsĂłja vitĂ©zĂŒl holt testeknek38.
Ă vĂ©gbelieknek, ifjĂș vitĂ©zeknek dicsĂ©retes serege!Kiknek ez vilĂĄgon szerte szerĂ©nt vagyon mindeneknĂ©l jĂł neve,Mint sok fĂĄt gyĂŒmölccsel sok jĂł szerencsĂ©nkkel39 ĂĄldjon Isten mezĆkbe!
25 Arab lĂł, igen hĂres, jĂł, bĂĄr ĂĄltalĂĄban kis termetƱ lĂłfajta.26 MegszĂłlal, felharsan Ă©s riadĂłt fĂșj a trombita.27 ĆrsĂ©gben van28 âportyaâ: ellensĂ©ges terĂŒleten vĂ©grehajtott katonai akciĂł, ĂĄltalĂĄban zsĂĄkmĂĄnyszerzĆ hadmƱvelet29 tisztelet, megbecsĂŒlĂ©s30 EgymĂĄs között a vĂvĂĄst gyakoroljĂĄk.31 A lovakat futtatjĂĄk.32 KopjatörĂ©s, azaz pĂĄrviadal; amikor lovagi pĂĄrbajra hĂvja ki egymĂĄst egy magyar Ă©s egy török harcos, a pĂĄrviadal
sorĂĄn eltörhet a kopja. Ătközetben is hasznĂĄltĂĄk a kopjĂĄt, akkor is eltörhetett.33 âfertĆzve, bepiszkĂtvaâ; a âfĂŒrdikâ igĂ©vel rokon a szĂłtĆ34 Visszafordulva, szembefordulva. A könnyƱlovassĂĄg kĂ©pes volt rĂĄ, hogy az ĂŒtközet alatt, illetve azt követĆen a
hazavonulĂł, zsĂĄkmĂĄnnyal megrakott Ă©s ezĂ©rt mozgĂĄsĂĄban elnehezĂŒlt gyĆztes ellensĂ©g nyomĂĄba eredjen, Ă©s fordĂtson a csata kimenetelĂ©n vagy Ășj összecsapĂĄst kezdemĂ©nyezzen.
35 Gyakori harci csel; nĂ©hĂĄny katona az ellensĂ©g szeme elĆtt elĆremegy, a többiek egy kedvezĆ adottsĂĄgĂș helyen rejtĆzködve, a hĂĄttĂ©rben vĂĄrakoznak. A vakmerĆ csoport könnyƱ prĂ©dĂĄnak tƱnik, ezĂ©rt az ellenfĂ©l ĂŒldözĆbe is veszi. A kis csapat addig fut, amĂg oda nem csaljĂĄk az ellensĂ©get lesben vĂĄrakozĂł tĂĄrsaikhoz, Ă©s az Ăgy csapdĂĄba csalt katonĂĄkat könnyebb legyĆzni. Az elĆre kĂŒldött katonĂĄknak nem mindig sikerĂŒlt persze elcsalni a cĂ©lig az ellensĂ©get, ezĂ©rt is hĂvtĂĄk Ćket martalĂ©knak. A lesvetĂ©s nagyon jĂłl szervezett hadi cselekmĂ©ny volt, legalĂĄbb 200-300 fĆ vett benne rĂ©szt.
36 hĆsĂ©g37 Az összecsapĂĄs utĂĄn a vesztesek halottainak fejĂ©t a gyĆztesek utĂłlag levĂĄgjĂĄk, Ă©s vagy az Ășt mentĂ©n, vagy a
vĂĄr fokĂĄn elrettentĂ©sĂŒl, illetve a dicsĆsĂ©g jelekĂ©nt kitƱzik azokat mint hadizsĂĄkmĂĄnyt â esetleg elkĂŒldhetik az ellensĂ©gnek.
38 ĂltalĂĄban nemigen volt mĂłd arra, hogy a halottakat rendesen eltemessĂ©k. Vagy a környĂ©ken lakĂłk ĂĄstĂĄk el a tetemeket, mert nem bĂrtĂĄk a bƱzt Ă©s fĂ©ltek a jĂĄrvĂĄnyoktĂłl, vagy valĂłban felfaltĂĄk a ragadozĂłk. A kĂ©p eredete egy antik toposz (ĂliĂĄsz, I. 4.); kĂ©sĆbb ZrĂnyi MiklĂłs is felhasznĂĄlta egyik versĂ©ben.
39 hadizsĂĄkmĂĄny
15 0 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
12. OldjĂĄtok meg a feladatokat!
A) RendszerezzĂŒnk!
a) CsoportosĂtsĂĄtok a versszakokat szĂĄmukkal megjelölve a megadott szempont szerint!
KONKRĂT PĂLDĂK, ĂLETKĂPEK VANNAK TĂL-SĂLYBAN, LEĂRĂ JELLEG
GONDOLATI ELEM TĂLSĂLYA,ĂLTALĂNOSĂTĂ JELLEG
â KĂ©szĂtsĂ©tek el a vers szerkezeti ĂĄbrĂĄjĂĄt, melyen az Ă©letkĂ©pszerƱ rĂ©szeket lejjebb, az ĂĄltalĂĄnosĂtĂłkat feljebb helyezitek. Milyen szabĂĄlyszerƱsĂ©get mutat az ĂĄbra? Mihez hasonlĂthatĂł?
b) KeretezzĂ©tek be azt a szakaszt az ĂĄbrĂĄn, melyben a vers â Ă©s a vitĂ©zi Ă©letforma â központi Ă©rtĂ©kei jelennek meg!
â Melyek ezek az Ă©rtĂ©kek?
c) Az Ă©letkĂ©pi mozzanatok sokszĂnƱek, vĂĄltozatosak. KĂ©szĂtsĂ©tek el ezeknek a versszakoknak a tĂ©-mavĂĄzlatĂĄt! HasznĂĄljĂĄtok a vershez adott jegyzeteket!
PĂ©ldĂĄul: 2. versszakâ az ellensĂ©g hĂrĂ©re azonnal indulnak,â gyakran csak kedvtelĂ©sbĆl, virtusbĂłl gyakorlatoznak, pĂĄrbajoznak,â ölnek,â foglyokat ejtenek (fogĂĄst keresnek az ellenfĂ©len),â megsebesĂŒlnek.
d) Keressetek olyan szavakat, melyek bizonyĂtjĂĄk, hogy nem egyszeri esemĂ©ny idĆrendben törtĂ©nĆ bemutatĂĄsa a vers!
e) Keressétek meg a vers legmozgalmasabb (legdinamikusabb) szakaszait! Mivel éri el ezt a hatåst a vers?
f) Rajzoljåtok le (fessétek meg) az életképeket!
g) JelöljĂ©tek meg mĂĄs-mĂĄs szĂnnel szerkezeti ĂĄbrĂĄtokon azokat a szakaszokat, melyekben a vitĂ©zi Ă©let inkĂĄbb vonzĂł, illetve inkĂĄbb komor, elrettentĆ mozzanatai jelennek meg! Hogyan oszlanak meg ezek az âelĆnyökâ, illetve âhĂĄtrĂĄnyokâ? EmeljĂ©tek ki azt a szakaszt, mely mind közĂŒl a leg-tragikusabb! MiĂ©rt âkellâ Ă©ppen ott lennie ennek a szakasznak? Mi következik utĂĄna?
âELĆNYĂKâ âHĂTRĂNYOKâ
h) HangvĂ©telĂ©ben melyik eddig olvasott hazaverssel rokonĂthatĂł ez a vers? MiĂ©rt?
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 15 1
B) MondjĂĄtok el a vĂ©lemĂ©nyeteket! VĂĄlaszotokat a versbĆl vett Ă©rvekkel is tĂĄmasszĂĄtok alĂĄ!
a) Kihez szĂłl a vers?
â BuzdĂtĂł Ă©nek a vĂ©gvĂĄriakhoz. â LelkesĂtĆ toborzĂłvers azoknak, akik mĂ©g nem szĂĄlltak hadba. â MegszĂłlĂtĂĄs, a hallgatĂłsĂĄghoz, közössĂ©ghez szĂłlĂĄs csak amolyan költĆi pĂłz, s Balassi valĂłjĂĄban
az utĂłkorhoz intĂ©zi szavait, emlĂ©ket ĂĄllĂtva a vĂ©gvĂĄri hĆsöknek.
b) GondoljĂĄtok vĂ©gig az alĂĄbbi ĂĄllĂtĂĄsokat, Ă©s Ă©rveljetek ellenĂŒk Ă©s mellettĂŒk annak megfelelĆen, hogy melyikkel Ă©rtetek egyet, melyikkel nem!
ĂLLĂTĂSOK EGYETĂRTEK, MERT... NEM ĂRTEK EGYET, MERT...
Balassi versĂ©hez nincs â Ă©s nem is lehet â köze a mai olvasĂłnak, hiszen az a problĂ©ma, amelyet felvet, ma mĂĄr semmilyen formĂĄban nem lĂ©tezik.
A helytĂĄllĂĄs, önfelĂĄldozĂĄs olyan idĆtlen, minden korban Ă©rvĂ©nyes Ă©rtĂ©k, amelyhez feltĂ©tlenĂŒl ragaszkod-nunk kell. Balassi verse Ă©ppen arra fi gyelmeztet, hogy minden korban Ă©s minden helyzetben meg lehet Ă©s meg kell talĂĄlni a helytĂĄllĂĄsnak a kor ĂĄltal megkövetelt formĂĄit.
Balassi verse Ă©pp azĂ©rt tanulsĂĄgos, mert negatĂv, nem követendĆ pĂ©lda fogalmazĂłdik meg benne a mai ember szĂĄmĂĄra. A hĆsiessĂ©g Ă©s az önfelĂĄl-dozĂĄs lehet, hogy bizonyos korokban erĂ©ny volt, ma azonban elavult Ă©s nevetsĂ©ges magatartĂĄs.
Vannak olyan törtĂ©nelmi korszakok, amelyekben az embereknek megada-tik a hĆsi Ă©let lehetĆsĂ©ge, s vannak olyanok, amelyekben nem. Mi âhĆ-sietlenâ korban Ă©lĂŒnk, szĂĄmunkra a hĆsi Ă©let Ă©rtĂ©keit csak a törtĂ©nelem Ă©s az irodalom közvetĂti. Többek között ezĂ©rt fontos mƱ az Egy katonaĂ©nek.
c) Kinek az értékrendjét képviseli ez a vers? Vålaszotokat indokoljåtok a vers szövegével!
â egy vĂĄr vĂ©dĆiĂ©t â a vĂ©gvĂĄri vitĂ©zekĂ©t ĂĄltalĂĄban â a magyar nemzetĂ©t â az eurĂłpai keresztĂ©nysĂ©gĂ©t
15 2 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
MEGOLDĂS:A)
a)
KONKRĂT PĂLDĂK, ĂLETKĂPEK VANNAK TĂL-SĂLYBAN, LEĂRĂ JELLEG
GONDOLATI ELEM TĂLSĂLYA,ĂLTALĂNOSĂTĂ JELLEG
2., 3., 4., 6., 7., 8. 1., 5., 9.
â HĂĄrompillĂ©res verskompozĂciĂł. HĂvjuk fel a fi gyelmet az arĂĄnyossĂĄgra, a formafegyelemre.
b)
ĂrtĂ©kek: az 5. versszakban; hĂrnĂ©v, tisztessĂ©g, embersĂ©g, vitĂ©zsĂ©g.
d)
gyakorta, hogyha trombita riadt, nyugszik reggel, hol virradt, sokszor, jelen idejƱ, T/3. igealakok
(ĂĄltalĂĄnosĂtĂł)
e)
A 2â3. versszak; tĂ©ma sokrĂ©tƱsĂ©ge, igehalmozĂĄs, a tömeg, sokasĂĄg, tĂĄvolsĂĄg Ă©rzĂ©keltetĂ©se (rop-pant, tĂĄvol, szĂ©jjel), ellentĂ©tes Ă©rtĂ©kek ĂŒtköztetĂ©se.
f)
Ezt a feladatot lehet az elĆzĆ Ă¶t helyett adni, a rajzok bemutatĂĄsakor meg lehet beszĂ©lni a fel-adatokat.
g)
âelĆnyökâ âhĂĄtrĂĄnyokâ
1., 3., 5., 9. 2., 4., 6., 7., 8.
A 8. szakaszt követi az ĂŒnnepĂ©lyes mĂ©ltatĂĄs, a bĂșcsĂșzĂł felmagasztalĂĄs, melynek hitelessĂ©gĂ©t Ă©ppen a tragikus mĂ©lypont adja.
h)
Emelkedett, Ăłdai hangnem, ebben rokon a Himnusszal, SzĂłzattal, az Ă©letkĂ©psorozat pillanatfelvĂ©-teleiben azonban kĂŒlönbözik.
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 15 3
REFLEKTĂLĂS10. lĂ©pĂ©s: 13. feladat
145. oldal
20 PERC
T/13.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
BeszĂ©ljĂŒk meg a feladatokat, a legfontosabb tapasztalatokat rögzĂtsĂŒk a fĂŒzetbe.
A 13. feladat lehet otthoni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozås, összevetés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : frontålis vagy egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : összehasonlĂtĂĄs
13. Keress OrbĂĄn OttĂł versĂ©ben Balassi-idĂ©zeteket, Balassi stĂlusĂĄt, Ă©letfelfogĂĄsĂĄt, vilĂĄgkĂ©pĂ©t, Ă©rtĂ©krendjĂ©t felidĂ©zĆ rĂ©szeket!
Hogyan våltozik a természet értéke?
ORBĂN OTTĂ:
MELYBEN BALASSI MĂDJĂN FOHĂSZKODIK
Isten szabad ege,madarak serege,szĂ©ljĂĄrta, tĂĄg fĂ©nyessĂ©g âlegfĂ©nyesebb nekem,aki nagy betegenaz erkĂ©lyrĆl nĂ©zek szĂ©t,röptĂ©ben bemĂ©rves szememmel kĂsĂ©rveegy-egy csapongĂł fecskĂ©tâŠ
IfjĂșsĂĄg, mi lehete szĂ©les föld felettszebb dolog az Ă©p testnĂ©l?SzĂĄndĂ©k Ă©s mozdulategyĂŒtt kĂŒzd Ă©s mulat,mint egy hiten kĂ©t testvĂ©r,s te csak röpködsz, hinta,s könnyen haladsz, minthavajba mĂĄrtott kĂ©s lennĂ©l.
15 4 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
RĂHANGOLĂDĂS11. lĂ©pĂ©s: 14. feladat
146. oldal
7 PERC
T/14.
KĂ©sĆn lett szavam rĂĄd,levegĆs szabadsĂĄg,amikor mĂĄr rĂ©g nem vagy,ha fölkel is napod,sugĂĄrzĂł alakod,kĂvĂŒl sĂŒt csak, ott benn fagy;az idĆ nagy hamis,mint a szerelem is,legizzĂłbb, ha Ă©pp elhagy.
Most hĂvlak hĂĄt tĂ©ged,szabd rĂĄm szemmĂ©rtĂ©ked,megfi zettem az ĂĄrĂĄt:lappangĂł öregsĂ©g,bujkĂĄlĂł betegsĂ©gorgyilkos tĆrkĂ©nt jĂĄr ĂĄt âtedd meg hĂĄt, hogy hĂved,fölfoghassam mƱvedhatĂĄrtalan hatĂĄrĂĄt!
Egy rossz kempingszĂ©kbenĂŒlve, mint az Ă©gbengörgĆ felhĆgomolyban,Ăgy beszĂ©ltem ahhoz,ki tĂ©lre nyarat hoz,s nem tudni, ha van, hol van,mĂ©gis ott van mindensziromban Ă©s szĂnben,s minden halvĂĄny mosolyban.
(1992)
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Olvassuk el Ady GĂłg Ă©s MagĂłg fi a vagyok Ă©n kezdetƱ versĂ©t, majd jĂĄrjunk utĂĄna megfelelĆ le-xikonokban (vagy interneten) a versben szereplĆ neveknek, helyeknek. A tanulĂłk tegyĂ©k közzĂ© gyƱjtĂ©sĂŒket.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önålló ismeretszerzés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 15 5
JELENTĂSTEREMTĂS12. lĂ©pĂ©s: 15. feladat
147. oldal
8 PERC
T/15.
Munkaformåk: csoportos, egyéni, frontålis
MĂłdszerek, eljĂĄrĂĄsok: olvasĂĄs Ă©s kutatĂłmunka
14. Olvasd el a verset, majd lexikonokban vagy interneten keresd meg, kiket, miket jelölnek a versben szereplĆ tulajdonnevek!
Tedd közzé gyƱjtésedet!
ADY ENDRE: GĂG ĂS MAGĂG...
GĂłg Ă©s MagĂłg fi a vagyok Ă©n,HiĂĄba döngetek kaput, falatS mĂ©gis megkĂ©rdem tĆletek:Szabad-e sĂrni a KĂĄrpĂĄtok alatt?
Verecke hĂres ĂștjĂĄn jöttem Ă©n,FĂŒlembe mĂ©g Ćsmagyar dal rivall,Szabad-e DĂ©vĂ©nynĂ©l betörnömĂj idĆknek Ășj dalaival?
FĂŒlembe forrĂł Ăłlmot öntsetekLegyek az Ășj, az Ă©nekes Vazul,Ne halljam az Ă©let Ășj dalait,Tiporjatok reĂĄm durvĂĄn, gazul.
De addig sĂrva, kĂnban, mit se vĂĄrvaMĂ©giscsak szĂĄll Ășj szĂĄrnyakon a dalS ha elĂĄtkozza szĂĄzszor Pusztaszer,MĂ©gis gyĆztes, mĂ©gis Ășj Ă©s magyar.
(1905)
MEGOLDĂSGĂłg Ă©s MagĂłg â Bibliai lexikon: IstentĆl elhagyott nĂ©pek fejedelmei. Ady Bilek cĂmƱ cikkĂ©ben Ăgy Ăr: âGĂłg Ă©s MagĂłg nĂ©pĂ©t Ă©rckapukkal zĂĄrtĂĄk el, de (âŠ) legalĂĄbb döngethette ezt az Ă©rckaput. A mi nĂ©pĂŒnk ezt sem teheti.â Anonymus szerint a magyarokat MagĂłgrĂłl neveztĂ©k el.Verecke â a honfoglalĂł magyarok a Vereckei-hĂĄgĂłn Ă©rkeztek a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©be.DĂ©vĂ©ny â a törtĂ©nelmi MagyarorszĂĄg nyugati vĂ©gvĂĄra, itt Ă©rt a Duna magyar földre.Vazul â a keresztĂ©ny IstvĂĄn kirĂĄly ellen lĂĄzadt, a kirĂĄly ezĂ©rt megsĂŒketĂttette Ă©s megvakĂttatta.Pusztaszer â ma CsongrĂĄd megyei helysĂ©g; ĂrpĂĄd vezĂ©r a krĂłnika szerint itt tartotta az elsĆ or-szĂĄggyƱlĂ©st, az Ășri MagyarorszĂĄg jelkĂ©pe. Ma nagyszabĂĄsĂș törtĂ©nelmi emlĂ©kpark talĂĄlhatĂł itt.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą A kettĂ©osztott naplĂł olyan eljĂĄrĂĄs, amely a szemĂ©lyes olvasĂłi reagĂĄlĂĄsra Ă©pĂt. ElĆsegĂti az ol-vasmĂĄnnyal valĂł szemĂ©lyes kapcsolat kialakĂtĂĄsĂĄt, olyan szubjektĂv jelentĂ©steremtĂ©st, erĆteljes reagĂĄlĂĄst, melynek alapjĂĄn beszĂ©lgetĂ©st, megbeszĂ©lĂ©st, Ă©rtelmezĂ©st, elemzĂ©st vagy vitĂĄt kezde-mĂ©nyezhetĂŒnk.
15 6 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
13. lépés: 16. feladat
147. oldal
20 PERC
T/16.
âą A naplĂł bal oszlopĂĄba a vers olyan rĂ©szleteit jegyezzĂ©k le (egy-egy kulcsszĂł, gondolat, nyelvi forma, kĂ©p stb.), amelyek megragadtĂĄk fi gyelmĂŒket, Ă©lmĂ©nyt jelentettek, Ă©rzelmeket, gondola-tokat idĂ©ztek fel bennĂŒk, meghökkentĆk vagy Ă©ppen Ă©rthetetlenek voltak, vĂ©lemĂ©nyformĂĄlĂĄsra kĂ©sztettek. A jobb oszlopba pedig a kivĂĄlasztott rĂ©szletekhez fƱzött megjegyzĂ©sek, kĂ©rdĂ©sek, benyomĂĄsok kerĂŒljenek.
P Ă© l d a :
IDĂZETEK MEGJEGYZĂSEK
GĂłg Ă©s MagĂłg fi a vagyok Ă©n, Hogyan lehet GĂłg Ă©s MagĂłg fi a? MiĂ©rt Ă©ppen az övĂ©kĂ©? Ez Ă©rtelmetlen, kĂ©ptelensĂ©g. Vagy: hĂș, de öreg!
Hiåba Miért érzi eredménytelennek?
tĆletek KiktĆl?
Szabad-e sĂrni SzĂ©p, de miĂ©rt akar sĂrni, miĂ©rt kell sĂrnia?
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : divergens gondolkodĂĄs
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j å r å s o k : kettéosztott napló
15. KĂ©szĂts kettĂ©osztott naplĂłt a versrĆl!
Ami élményt jelentett szåmomra (érzelmek, gon-dolatok, ami meghökkentett vagy érthetetlen volt)
Megjegyzések, kérdések, benyomåsok
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k
âą Az olvasĂĄs befejeztĂ©vel kĂ©rdezzĂŒnk rĂĄ a kiemelĂ©sekre, megjegyzĂ©sekre. KĂ©rjĂŒnk önkĂ©nt jelentke-zĆket, hogy mondjĂĄk el megjegyzĂ©seiket az elejĂ©tĆl kezdve a lejegyzĂ©s sorrendjĂ©ben.
âą EzutĂĄn tegyĂŒnk fel olyan kĂ©rdĂ©seket, melyek a mƱ aprĂłbb rĂ©szleteit tĂĄrjĂĄk fel, illetve ĂĄltalĂĄnos, a szöveg egĂ©szĂ©t ĂĄtfogĂł problĂ©mĂĄkra irĂĄnyĂtjĂĄk a fi gyelmet.
K i e m e l t k é s z s é g e s k , k é p e s s é g e k : egyéni vélemény közzététele, tanåri kalauz
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 15 7
M u n k a f o r m ĂĄ k : frontĂĄlis
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : ???
16. VizsgĂĄljuk meg közelebbrĆl!
A) A lĂrai hĆs önmeghatĂĄrozĂĄsa:
a) Milyen az elsĆ sor hatĂĄsa? Milyen a hangulata? Milyen zenei (hangtani) Ă©s nyelvtani (szĂłrendi) eszközök hozzĂĄk lĂ©tre ezt a hatĂĄst?
b) Milyen szemĂ©lyekkel, jelkĂ©pes helyekkel azonosĂtja magĂĄt a versbeszĂ©lĆ? Kinek a nevĂ©ben beszĂ©l?
c) GyƱjtsd össze az egymåsnak ellentmondó cselekedeteket! Figyelj a mondatfajtåk és a mondat tartalma, szókincse közötti viszonyra is!
d) GyƱjtsd ki az önellentmondĂĄsos kĂ©rdĂ©seket, felszĂłlĂtĂĄsokat!
e) Keress pĂ©ldĂĄt arra, amikor a sorok között van ellentmondĂĄs, Ă©s arra, amikor egyazon soron, mon-daton belĂŒl Ă©rezhetĆ feszĂŒltsĂ©g!
f) Fogalmazd meg, milyen Ă©rzĂ©sek okozzĂĄk az ellentmondĂĄst, feszĂŒltsĂ©get!
B) Kulcsszavak, szerkezet:
a) Mely szavak ismĂ©tlĆdnek a versben?
b) Mely szó åll ellentétben a mégis szóval?
c) A beszĂ©lĆ mely cselekedetei tƱnnek mĂ©g hiĂĄbavalĂłnak? MiĂ©rt?
C) StĂlus, hangnem:
â GyƱjtsd össze, milyen zenei Ă©s nyelvtani eszközök hozzĂĄk lĂ©tre a vers feszĂŒlt, nyugtalan, diszhar-monikus hangulatĂĄt!
MEGOLDĂSA/f)
erĆszakos magabiztossĂĄg, remĂ©nytelensĂ©g, gyengesĂ©gtudat
C)
halmozĂĄs, modalitĂĄsvĂĄltĂĄs, szokatlan szĂłrend, jelkĂ©phalmozĂĄs, intenzĂv, expresszĂv cselekedetek, hangutĂĄnzĂł, hangulatfestĆ szavak
15 8 S Z Ă V E G Ă R T Ă S â S Z Ă V E G A L K O T Ă S âą 7 . Ă V F O L Y A M
REFLEKTĂLĂS14. lĂ©pĂ©s: 17â18. feladat
149. oldal
5 PERC
T/17â18.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A megbeszélés összegzéseként minden tanuló foglalja össze az órai munka tapasztalatait. A 18. feladatot otthoninak szånjuk.
K i e m e l t k Ă© s z s Ă© g e k , k Ă© p e s s Ă© g e k : Ărott szöveg alkotĂĄsa
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : ĂrĂĄs, kettĂ©osztott naplĂł
17. Fogalmazd meg nĂ©hĂĄny mondatban (ĂrĂĄsban), milyen viszonyban van hazĂĄjĂĄval, nemzetĂ©vel a versbeszĂ©lĆ!
18. Olvasd el Ady A föl-földobott kĆ cĂmƱ versĂ©t Ă©s/vagy MĂĄrai SĂĄndor A hazĂĄrĂłl Ă©s az ĂĄllamrĂłl cĂmƱ ĂrĂĄsĂĄt, majd kĂ©szĂts kettĂ©osztott naplĂłt!
ADY ENDRE: A FĂL-FĂLDOBOTT KĆ
Föl-földobott kĆ, földedre hullva,Kicsi orszĂĄgom, Ășjra meg ĂșjraHazajön a fi ad.
Messze tornyokat lĂĄtogat sorba, SzĂ©dĂŒl, elbusong s lehull a porba,AmelybĆl vĂ©tetett.
Mindig elvĂĄgyik s nem menekĂŒlhet,Magyar vĂĄgyakkal, melyek elĂŒlnekS fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,Nagy hƱtlenségben, szerelmes gondbanSzomoruan magyar.
Föl-fölhajtott kĆ, bĂșs akaratlan,Kicsi orszĂĄgom, pĂ©ldĂĄs alakbanTe orcĂĄdra ĂŒtök.
Ăs, jaj, hiĂĄba mindenha szĂĄndĂ©k,SzĂĄzszor földobnĂĄl, Ă©n visszaszĂĄllnĂ©k,SzĂĄzszor is, vĂ©gĂŒl is.
A K Ă L T Ć Ă S H A Z Ă J A 15 9
15. lépés: 19. feladat
152. oldal
5 PERC
T/19.
KilĂ©pĆkĂĄrtya
MĂRAI SĂNDOR: A HAZĂRĂL ĂS AZ ĂLLAMRĂL
NevelhetĂŒnk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanĂĄm: âKorbĂĄccsal Ă©s szöges ostorral kĂ©ny-szerĂtlek, hogy szeresd önmagadat.â A haza nemcsak föld Ă©s hegy, halott hĆsök, anyanyelv, Ćseink csontjai a temetĆkben, kenyĂ©r Ă©s tĂĄj, nem. A haza te vagy, szĆröstĂŒl-bĆröstĂŒl, testi Ă©s lelki mivol-todban; Ć szĂŒlt, Ć temet el, Ćt Ă©led Ă©s fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerƱ, lĂĄngolĂł Ă©s unalmas pillanatokban, melyek összessĂ©ge Ă©leted alkotja. S Ă©leted a haza Ă©letĂ©nek egy pillanata is. Haza-szeretetre nem tudlak megtanĂtani: ĆrĂŒlt az, aki önmagĂĄt tagadja. HazĂĄd a törtĂ©nelmi mĂ©retekben megnagyĂtott Ă©s idĆtlenĂtett szemĂ©lyisĂ©g. A haza a vĂ©gzet, szemĂ©lyesen is. Nem fontos, âszeretedâ-e, vagy sem. Egyek vagytok. De Ășgy lĂĄtom Ă©s tapasztalom, hogy te â szĂłval, ĂŒnnepĂ©lyesen, ĂrĂĄsban Ă©s a dobogĂłkon â inkĂĄbb az ĂĄllamszeretetrĆl teszel bizonysĂĄgot Ă©s hitvallĂĄst. A hazĂĄtĂłl ugyanis nem lehet vĂĄrni semmit. A haza nem ad Ă©rdemrendet, sem ĂĄllĂĄst, sem zsĂros kenyeret. A haza csak van. De az ĂĄllam ad fi nom stallumot, csecse fi tyegĆket szalonkabĂĄtodra, prĂma koncot, ha ĂŒgyesen szolgĂĄlod, ha fĂŒstölĆvel jĂĄrsz körĂŒlötte, ha â fĂ©rfi asan, kidĂŒllesztett mellel â megvallod a vilĂĄg elĆtt, hogy te sze-reted az ĂĄllamot, akkor is, ha kerĂ©kbe törnek. ĂltalĂĄban nem törik ezĂ©rt kerĂ©kbe az embert. Ăppen ezĂ©rt, minden ĂĄllamszeretet gyanĂșs. Aki az ĂĄllamot szereti, egy Ă©rdeket szeret. Aki a hazĂĄt szereti, egy vĂ©gzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogĂłkon Ă©s melled vered.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Nem kötelezĆ mindhĂĄrom ponthoz Ărni. A következĆ Ăłra elejĂ©n reagĂĄljunk a kilĂ©pĆkĂĄrtyĂĄn olva-sottakra!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizålås, visszatekintés
C Ă© l c s o p o r t â d i f f e r e n c i ĂĄ l ĂĄ s : az egĂ©sz osztĂĄly
M u n k a f o r m å k : egyéni
M Ăł d s z e r e k , e l j ĂĄ r ĂĄ s o k : kilĂ©pĆkĂĄrtya
19. A fejezet vĂ©gĂ©re Ă©rve Ărjatok le:
â nĂ©hĂĄny, ebben a fejezetben megismert, megtĂĄrgyalt, szĂĄmotokra fontos gondolatot:â egy, a tananyaghoz kapcsolĂłdĂł kĂ©rdĂ©st:â egy szemĂ©lyes megjegyzĂ©st vagy Ă©szrevĂ©telt:
FEJEZETZĂRĂ FELADATLAP
1. Ismerkedjél meg Orbån Ottó versével!
a) EgĂ©szĂtsd ki a vers soraibĂłl hiĂĄnyzĂł szavakat a megadott lehetĆsĂ©gek egyikĂ©vel! Indokold vĂĄlasztĂĄsodat!
Magyarnak lenni annyi, mint
.................................................................... lenni.bƱnösnek, okosnak, bårminek
A kulcsszó a lenni, és a kérdés a
............................................................................ ,minek, hogyan, mennyire
Melyik fånak nem természetes közege
............................................................................ ,a föld, a lĂ©g, az erdĆ
de melyik fa mondja magĂĄrĂłl:
â ......................................................... vagyok!â?föld, lĂ©g, erdĆ
Az Ă©letfa alĂĄ hullva avarnak
Ășgy vagyok
...................................... , ahogy az erdĆ fĂĄja fa,magyar, hazafi , bƱnös
a ...........................................................................altalajt feldolgozva levegĆnek,
vĂzĂĄztatta, vĂ©rmocskos, fölnevelĆ
melyet tĂŒdĆre szĂvhat, ha lesz hol, a jövĆ.
Negyvenhat Ă©ves koromra mĂĄr kiĂŒtközik csupasz
............................................................................ ,gyökĂ©rzetem, erezetem, szĂvem
a mindig Ă©s mindenĂŒtt rĂĄszedett
............................................................... csontjai;magyarok, szegények, mƱvészek
tĂșl sok mĂ©sz Ă©s hamu, hogy csalĂĄdi emlĂ©kkĂ©
oldjam.
Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyip-
tomâŠ
Ăgaim közt vĂ©rlĂĄzĂtĂł madĂĄrcsirregĂ©s,
mĂg macskatalpon surran
................................................................. az idĆ.mĂșlni, hozni, ölni
b) Mikor szĂŒlethetett ez a vers, mibĆl következtettĂ©l?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
c) Adj cĂmet a versnek!
..................................................................................................................................................................................
2. Ismerkedj meg KovĂĄcs AndrĂĄs Ferenc erdĂ©lyi költĆ versĂ©vel!
KOVĂCS ANDRĂS FERENC: MAGNA HUNGARIA1
Ilia MihĂĄlynak szeretettel
MondjĂĄk a vĂ©nek: megtartĂł erĆssĂ©g,Magas mentsvĂĄr, erĆdĂtmĂ©ny a nyelv!TemĂ©rdek, mint egy csipkĂ©zett oromfal:FĂ©lelmetes, mert Ă©gi szirten Ă©pĂŒlt!
Ravasz barĂĄtok, prĂ©dikĂĄtorokPapolnak Ăgy â nem szĂłtlan elhagyottak.
A szĂĄj palĂĄnkja nĂ©masĂĄggal ĂĄrkoltVĂ©delmi gyƱrƱ jĂłl körĂŒlkerĂtve:MagĂĄba zĂĄr, bĂĄr ellensĂ©g sehol...TĂĄn szerteporzott, elporladt a szĂ©lben...MĂĄr ostromzaj se döng...De megmaradtunk.
De isten tudja, kik vonultak itt el...Keresztesek, germĂĄn pĂĄncĂ©losok,KazĂĄrok, tĂŒrkök, novgorodiak,TatĂĄr hordĂĄk, tĂ©vedt irĂĄni nĂ©pek âKis cselvetĆk BizĂĄncbĂłl, NiceĂĄbĂłl...Nem tudhatĂł... Nem Ă©rthetĆ a csönd.Hallgatni sem mer mĂĄr a hallgatĂĄsunk.
A szĂĄj palĂĄnkja nĂ©masĂĄggal ĂĄrkoltVĂ©delmi gyƱrƱ, zsĂșfolt sĂrgödör...VĂ©gĂŒl pediglen egy-kĂ©t szĂł marad:Makacs fogak közĂŒl majd Ășgy bukik ki,Mint vĂĄr fokĂĄrĂłl messzekĂ©mlelĆ,Ki nem volt harcos nĂ©pvezĂ©r, sem Ćrszem
CsupĂĄn a szellem tĂĄvolĂĄba nĂ©zett,Mert lĂĄtni jött, mikor talĂĄlat Ă©rte...VĂ©letlenĂŒl, mellĂ©kesen, hiĂĄba.
Ăgy hull a sajgĂł semmisĂ©g ölĂ©beA hang, a lĂ©lek ismeretlenĂŒl,Mint elfelejtett vĂ©dĆ, senki sarja,Fölösleges bĂĄmĂ©sz lenyilazott âS a mindensĂ©g pusztĂĄn sĂŒvĂt tovĂĄbb...
Bölcsek beszĂ©lik: elveszett erĆssĂ©g,Lakatlan vĂĄr, panaszfal, kĆ a nyelv.Tömör, kemĂ©ny, mikĂ©nt a vĂ©gĂtĂ©let âNem Ă©rthetĆ, mert magunkat sem Ă©rtjĂŒk.
1995
1 Nagy-MagyarorszĂĄg
3. Olvasd el fi gyelmesen a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A rendelkezĂ©sedre ĂĄllĂł idĆ45 perc.
Hogy is kezdjem⊠A szobĂĄm falĂĄn hĂĄrom âcsalĂĄdi kĂ©pâ van, hĂĄrom fĂ©nykĂ©pmĂĄsolat. BarabĂĄs egyik meglehetĆsen ismeretlen Arany-festmĂ©nyĂ©nek mĂĄsolata, ugyanerrĆl a festmĂ©nyrĆl kĂŒlön a fej, Ă©s SimĂł Ferenc egy nemrĂ©giben fölfedezett festmĂ©nyĂ©nek mĂĄsolata az öreg KazinczyrĂłl. A Kazinczy-kĂ©prĆl csaknem mindegyik ânem bennfentesâ lĂĄtogatĂłm, de az AranyrĂłl is sokan (nem a közismert, nĂ©pivĂ© stilizĂĄlt arc) megkĂ©rdezik: âa nagybĂĄtyĂĄd?â vagy âa rokonod?â Igen â felelem ilyenkor â, Arany Ă©s Kazinczy. S valĂłban nagy- vagy dĂ©dnagybĂĄtyĂĄim Ćk. S rokonom a hitĂ©tvĂĄltĂł Balassa, az evangĂ©likus Berzsenyi Ă©s PetĆfi , a kĂĄlvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidĂł SzĂ©p ErnĆ, vagy FĂŒst MilĂĄn, hogy közelebb jöjjek. S az Ćsök? A Berzsenyi szemĂ©vel lĂĄtott Horatius Ă©ppĂșgy, mint a zsidĂł Salamon, a ZsoltĂĄros DĂĄvid kirĂĄly, ĂsaiĂĄs, vagy JĂ©zus, MĂĄtĂ© vagy JĂĄnos stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, DĂĄvid, ĂsaiĂĄs, SzĂ©p ErnĆ vagy FĂŒst! Vannak tĂĄvolabbi Ă©s közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel Ășjat Neked, azt hiszem. Ezt Ăgy Ă©rzem, Ă©s ezen a âbelsĆ valĂłsĂĄgonâ nem vĂĄltoztathatnak törvĂ©nyek. â
ZsidĂłsĂĄgomat soha nem tagadtam meg, âzsidĂł felekezetƱâ vagyok ma isâŠ, de nem Ă©rzem zsidĂłnak magam, a vallĂĄsra nem neveltek, nem szĂŒksĂ©gletem, nem gyakorlom, a fajt, a vĂ©rrögöt, a talajgyökĂ©rt, az idegekben remegĆ Ćsi bĂĄnatot baromsĂĄgnak tartom Ă©s nem âszellemisĂ©gemâ Ă©s âlelkisĂ©gemâ Ă©s âköltĆsĂ©gemâ meghatĂĄrozĂłjĂĄnak. MĂ©g szociĂĄlisan is csupĂĄn botcsinĂĄlta közös-sĂ©gnek ismerem a zsidĂłsĂĄgot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs Ăgy, Ă©n Ăgy Ă©rzem Ă©s nem tudnĂ©k hazugsĂĄgban Ă©lni, A zsidĂłsĂĄgom âĂ©letproblĂ©mĂĄmâ, mert azzĂĄ tettĂ©k a körĂŒlmĂ©nyek, a törvĂ©nyek, a vilĂĄg. KĂ©nyszerbĆl problĂ©ma. KĂŒlönben magyar költĆ vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem Ă©rdekel (csak gyakorlatilag, âĂ©letilegâ), hogy mi a vĂ©lemĂ©nye errĆl a mindenkori miniszterel-nöknek, MarĂłthy-Meislernek, FĂ©jĂĄnak, vagy SĂłs EndrĂ©nek. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az Ă©n ânemzetemâ nem kiabĂĄl le a könyvespolcrĂłl, hogy mars bĂŒdös zsidĂł, hazĂĄm tĂĄjai kinyĂlnak elĆt-tem, a bokor nem tĂ©p rajtam kĂŒlön nagyobbat mint mĂĄson, a fa nem ĂĄgaskodik lĂĄbujjhegyre, hogy ne Ă©rjem gyĂŒmölcsĂ©t. Ha ilyesmit tapasztalnĂ©k, â megölnĂ©m magam, mert mĂĄskĂ©nt, mint Ă©lek, Ă©lni nem tudok, s mĂĄst hinni Ă©s mĂĄskĂ©pp gondolkodni sem. Ăgy Ă©rzem ezt ma is, 1942-ben is, hĂĄrom hĂłnapi munkaszolgĂĄlat Ă©s tizennĂ©gy napi bĂŒntetĆtĂĄbor utĂĄn is⊠kiszorĂtva az irodalombĂłl, ahol sarkamig nem Ă©rĆ költĆcskĂ©k futkosnak, hasznĂĄlhatatlan Ă©s hasznĂĄlatlan tanĂĄri oklevĂ©llel a zsebem-ben, az elkövetkezendĆ napok, hĂłnapok tudatĂĄban is. S ha megölnek? Ezen ez sem vĂĄltoztat.
RadnĂłti MiklĂłs, 1942
A) Ki volt? 1 pont
â BarabĂĄs: ........................................................................................................................................................
â SimĂł: ........................................................................................................................................................
B) Mit jelentenek a szövegben a következĆ kifejezĂ©sek? 6 pont
a) Fejezd ki rokon Ă©rtelmƱ szĂłval vagy körĂŒlĂrĂĄssal!
â ânem bennfentesâ: ......................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................................
â ânĂ©pivĂ© stilizĂĄltâ: ..........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................................
â âhogy közelebb jöjjekâ: ..............................................................................................................................
...........................................................................................................................................................................
b) VĂĄlaszd ki az egyik kifejezĂ©st, Ă©s Ărd le, hogyan gondolod vĂ©gig a szövegösszefĂŒggĂ©sbĆl Ă©s elĆze-tes tudĂĄsodbĂłl, mit jelenthet. Vagyis Ărd le a gondolatmenetedet!
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
C) Milyen Ă©rtelemben lehet rokona RadnĂłtinak: Arany, Kazinczy, Balassa, Berzsenyi, PetĆfi stb.? Neked vannak-e hasonlĂł rokonaid? A rokonsĂĄg elsĆdleges jelentĂ©sĂ©bĆl kiindulva nĂ©hĂĄny monda-
tos összefĂŒggĆ szövegben vĂĄlaszolj!4 pont
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
D) Milyen kĂ©t âfoglalkozĂĄsaâ van RadnĂłtinak? 1 pont
..................................................................................................................................................................................
E) Milyen szöveget olvastĂĄl? 1 pont â szĂłnoklat â vallomĂĄs â levĂ©l â önĂ©letrajz
F) Indokold meg vĂĄlasztĂĄsodat 2-3 mondatban! LegalĂĄbb kĂ©t Ă©rvet Ărj!(stĂlus, hangnem, nyelvi eszközök) 3 pont
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
G) CsoportosĂtsd tetszĆleges szempontbĂłl az itt felsorolt neveket! LegalĂĄbb hĂĄrom csoportot alkoss! Egy nĂ©v se maradjon ki!
Maróthy-Meizler, Kazinczy, Horatius, Dåvid, Féja, Arany, Sós Endre, Jézus, Måté
4 pont
H) Mi az oka annak, hogy RadnĂłti ilyen indulatosan, vĂ©gletesen fogalmaz? LegalĂĄbb kĂ©t dolgot Ărj! ĂrvelĂ©sedben elsĆsorban a szövegben olvasottakra tĂĄmaszkodj!
4 pont
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
I) Ezt a feladatot csak akkor oldd meg, ha a többivel elkĂ©szĂŒltĂ©l! Keress pĂĄrhuzamot a kĂ©t szöveg között! SegĂtsĂ©gĂŒl megadunk szempontokat.
6 ponta) hangnem
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
b) kifejezések
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
c) tĂ©ma, motĂvumok
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Hogy is kezdjem⊠A szobĂĄm falĂĄn hĂĄrom âcsa-lĂĄdi kĂ©pâ van, hĂĄrom fĂ©nykĂ©pmĂĄsolat. BarabĂĄs egyik meglehetĆsen ismeretlen Arany-festmĂ©-nyĂ©nek mĂĄsolata, ugyanerrĆl a festmĂ©nyrĆl kĂŒlön a fej, Ă©s SimĂł Ferenc egy nemrĂ©giben fölfedezett festmĂ©nyĂ©nek mĂĄsolata az öreg KazinczyrĂłl. A Kazinczy-kĂ©prĆl csaknem mindegyik ânem bennfentesâ lĂĄtogatĂłm, de az AranyrĂłl is sokan (nem a közismert, nĂ©pivĂ© sti-lizĂĄlt arc) megkĂ©rdezik: âa nagybĂĄtyĂĄd?â vagy âa rokonod?â Igen â felelem ilyenkor â, Arany Ă©s Kazinczy. S valĂłban nagy- vagy dĂ©dnagy-bĂĄtyĂĄim Ćk. S rokonom a hitĂ©tvĂĄltĂł Balassa, az evangĂ©likus Berzsenyi Ă©s PetĆfi , a kĂĄlvinis-ta Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Ba-bits, avagy a zsidĂł SzĂ©p ErnĆ, vagy FĂŒst MilĂĄn, hogy közelebb jöjjek. S az Ćsök? A Berzsenyi szemĂ©vel lĂĄtott Horatius Ă©ppĂșgy, mint a zsidĂł Salamon, a ZsoltĂĄros DĂĄvid kirĂĄly, ĂsaiĂĄs, vagy JĂ©zus, MĂĄtĂ© vagy JĂĄnos stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, DĂĄ-vid, ĂsaiĂĄs, SzĂ©p ErnĆ vagy FĂŒst! Vannak tĂĄvo-labbi Ă©s közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel Ășjat Neked, azt hiszem. Ezt Ăgy Ă©rzem, Ă©s ezen a âbelsĆ valĂłsĂĄgonâ nem vĂĄltoztathatnak törvĂ©nyek. â
ZsidĂłsĂĄgomat soha nem tagadtam meg, âzsidĂł felekezetƱâ vagyok ma isâŠ, de nem Ă©r-zem zsidĂłnak magam, a vallĂĄsra nem neveltek, nem szĂŒksĂ©gletem, nem gyakorlom, a fajt, a vĂ©rrögöt, a talajgyökĂ©rt, az idegekben remegĆ Ćsi bĂĄnatot baromsĂĄgnak tartom Ă©s nem âszel-lemisĂ©gemâ Ă©s âlelkisĂ©gemâ Ă©s âköltĆsĂ©gemâ
Nem tudhatom, hogy mĂĄsnak e tĂĄjĂ©k mit jelent,nekem szĂŒlĆhazĂĄm itt e lĂĄngoktĂłl öleltkis orszĂĄg, messzeringĂł gyerekkorom vilĂĄga,BelĆle nĆttem Ă©n, mint fatörzsbĆl gyönge ĂĄgas remĂ©lem, testem is majd e földbe sĂŒpped el.Itthon vagyok. S ha nĂ©ha lĂĄbamhoz tĂ©rdepelegy-egy bokor, nevĂ©t is, virĂĄgĂĄt is tudom,tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,s tudom, hogy mit jelenthet egy nyĂĄri alkonyona hĂĄzfalakrĂłl csorgĂł, vöröslĆ fĂĄjdalom.Ki gĂ©pen szĂĄll fölĂ©be, annak tĂ©rkĂ©p e tĂĄj,s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty MihĂĄly;annak mit rejt e tĂ©rkĂ©p? gyĂĄrat s vad laktanyĂĄt,de nĂ©kem szöcskĂ©t, ökröt, tornyot, szelĂd tanyĂĄt,az gyĂĄrat lĂĄt a lĂĄtcsĆn Ă©s szĂĄntĂłföldeket,mĂg Ă©n a dolgozĂłt is, ki dolgĂĄĂ©rt remeg,erdĆt, fĂŒttyös gyĂŒmölcsöst, szöllĆt Ă©s sĂrokat,a sĂrok közt anyĂłkĂĄt, ki halkan sĂrogat,s mi föntrĆl pusztĂtandĂł vasĂșt, vagy gyĂĄrĂŒzem,az bakterhĂĄz s a bakter elĆtte ĂĄll s ĂŒzen,piros zĂĄszlĂł kezĂ©ben, körötte sok gyerek,s a gyĂĄrak udvarĂĄban komondor hempereg;Ă©s ott a park, a rĂ©gi szerelmek lĂĄbnyoma,a csĂłkok Ăze szĂĄmban hol mĂ©z, hol ĂĄfonya,s az iskolĂĄba menvĂ©n, a jĂĄrda peremĂ©n,hogy ne feleljek aznap, egy kĆre lĂ©ptem Ă©n,Ăm itt e kĆ, de föntrĆl e kĆ se lĂĄthatĂł,nincs mƱszer, mellyel mindez jĂłl megmutathatĂł.
Hisz bƱnösök vagyunk mi, akĂĄr a többi nĂ©p,s tudjuk miben vĂ©tkeztĂŒnk, mikor, hol Ă©s mikĂ©p,de Ă©lnek dolgozĂłk itt, költĆk is bƱntelen,Ă©s csecsszopĂłk, akikben megnĆ az Ă©rtelem,
meghatĂĄrozĂłjĂĄnak. MĂ©g szociĂĄlisan is csupĂĄn botcsinĂĄlta közössĂ©gnek ismerem a zsidĂł-sĂĄgot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs Ăgy, Ă©n Ăgy Ă©rzem Ă©s nem tudnĂ©k hazug-sĂĄgban Ă©lni, A zsidĂłsĂĄgom âĂ©letproblĂ©mĂĄmâ, mert azzĂĄ tettĂ©k a körĂŒlmĂ©nyek, a törvĂ©nyek, a vilĂĄg. KĂ©nyszerbĆl problĂ©ma. KĂŒlönben ma-gyar költĆ vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem Ă©rdekel (csak gyakorlatilag, âĂ©letilegâ), hogy mi a vĂ©lemĂ©nye errĆl a mindenkori mi-niszterelnöknek, MarĂłthy-Meislernek, FĂ©jĂĄ-nak, vagy SĂłs EndrĂ©nek. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az Ă©n ânemzetemâ nem kiabĂĄl le a könyvespolcrĂłl, hogy mars bĂŒdös zsidĂł, hazĂĄm tĂĄjai kinyĂlnak elĆttem, a bokor nem tĂ©p rajtam kĂŒlön nagyobbat, mint mĂĄson, a fa nem ĂĄgaskodik lĂĄbujjhegyre, hogy ne Ă©rjem gyĂŒmölcsĂ©t. Ha ilyesmit tapasztalnĂ©k, â meg-ölnĂ©m magam, mert mĂĄskĂ©nt, mint Ă©lek, Ă©lni nem tudok, s mĂĄst hinni Ă©s mĂĄskĂ©pp gondol-kodni sem. Ăgy Ă©rzem ezt ma is, 1942-ben is, hĂĄrom hĂłnapi munkaszolgĂĄlat Ă©s tizennĂ©gy napi bĂŒntetĆtĂĄbor utĂĄn is⊠kiszorĂtva az iro-dalombĂłl, ahol sarkamig nem Ă©rĆ költĆcskĂ©k futkosnak, hasznĂĄlhatatlan Ă©s hasznĂĄlatlan ta-nĂĄri oklevĂ©llel a zsebemben, az elkövetkezen-dĆ napok, hĂłnapok tudatĂĄban is. S ha megöl-nek? Ezen ez sem vĂĄltoztat.
vilĂĄgĂt bennĂŒk, Ćrzik, sötĂ©t pincĂ©kbe bĂșjva,mĂg jelt nem Ăr hazĂĄnkra ĂșjbĂłl a bĂ©ke ujja,s fojtott szavunkra majdan friss szĂłval Ćk felelnek.
Nagy szĂĄrnyadat borĂtsd rĂĄnk virrasztĂł Ă©ji felleg.
J) Ărj 14-16 mondatos vĂ©dĆbeszĂ©det a kirekesztettek Ă©rdekĂ©ben!12 pont
GyĆzd meg hallgatĂłsĂĄgodat, hogy egyetlen embercsoportot sincs joga hĂĄtrĂĄnyosan megkĂŒlön-böztetni!
12 pont
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Ăsszesen:
FEJEZETZĂRĂ FELADATLAP â MEGOLDĂSOKT a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
Két kortårsi szöveget és egy feladatlapot adunk még a témakör végére.
âą A T/1. feladat megoldĂĄsokat is vĂĄr. A feladatnak fontos eleme, hogy nem az eredeti vers meg-, ĂșjraĂrĂĄsa a cĂ©l, hanem a vĂĄlaszolĂł szĂĄmĂĄra elfogadhatĂł, megindokolhatĂł vĂĄlasztĂĄs.
⹠A T/2. feladat az erdélyi Kovåcs Andrås Ferenc verse összefoglalóként, az egész fejezetre való refl ektålåsként hasznålható.
âą A T/3. feladatban a RadnĂłti NaplĂłjĂĄbĂłl valĂł szöveg Ă©s feladatok a Nem tudhatom... cĂmƱ verset egĂ©szĂthetik ki. SzĂĄmonkĂ©rĂ©sre csak erĆs csoportokban javasoljuk.
1. Ismerkedjél meg Orbån Ottó versével!
a) EgĂ©szĂtsd ki a vers soraibĂłl hiĂĄnyzĂł szavakat a megadott lehetĆsĂ©gek egyikĂ©vel! Indokold vĂĄlasz-tĂĄsodat.
Magyarnak lenni annyi, mint
......................................................... lenni.
bƱnösnek, okosnak, bårminek
A kulcsszó a lenni, és a kérdés a
...................................................................... ,
minek, hogyan, mennyire
Melyik fånak nem természetes közege
....................................................................... ,
a föld, a lĂ©g, az erdĆ
de melyik fa mondja magĂĄrĂłl:
â ........................................................... vagyok!â?
föld, lĂ©g, erdĆ
Az Ă©letfa alĂĄ hullva avarnak
Ășgy vagyok
............................................ , ahogy az erdĆ fĂĄja fa,
magyar, hazafi , bƱnös
a .........................................................................
altalajt feldolgozva levegĆnek,
vĂzĂĄztatta, vĂ©rmocskos, fölnevelĆ
melyet tĂŒdĆre szĂvhat, ha lesz hol, a jövĆ.
Negyvenhat Ă©ves koromra mĂĄr kiĂŒtközik csupasz
.......................................................................... ,
gyökĂ©rzetem, erezetem, szĂvem
a mindig Ă©s mindenĂŒtt rĂĄszedett
................................................................ csontjai;
magyarok, szegények, mƱvészek
tĂșl sok mĂ©sz Ă©s hamu, hogy csalĂĄdi emlĂ©kkĂ©
oldjam.
Egy nĂ©p, mint a többi, s mind, mint Ăł-EgyiptomâŠ
Ăgaim közt vĂ©rlĂĄzĂtĂł madĂĄrcsirregĂ©s,
mĂg macskatalpon surran
........................................................................ az idĆ.
mĂșlni, hozni, ölni
b) Mikor szĂŒlethetett ez a vers, mibĆl következtettĂ©l?
c) Adj cĂmet a versnek!
MEGOLDĂSORBĂN OTTĂ: MAGYARSĂG
CsoĂłri SĂĄndornak
Magyarnak lenni annyi, mint bĂĄrminek lenni.A kulcsszĂł a lenni, Ă©s a kĂ©rdĂ©s a hogyan.Melyik fĂĄnak nem termĂ©szetes közege az erdĆ,de melyik fa mondja magĂĄrĂłl: âerdĆ vagyok!â?Az Ă©letfa alĂĄ hullva avarnakĂșgy vagyok magyar, ahogy az erdĆ fĂĄja fa,a vĂ©rmocskos altalajt feldolgozva levegĆnek,melyet tĂŒdĆre szĂvhat, ha lesz hol, a jövĆ.Negyvenhat Ă©ves koromra mĂĄr kiĂŒtközik csupasz gyökĂ©rzetem,a mindig Ă©s mindenĂŒtt rĂĄszedett szegĂ©nyek csontjai;tĂșl sok mĂ©sz Ă©s hamu, hogy csalĂĄdi emlĂ©kkĂ© oldjam.Egy nĂ©p, mint a többi, s mind, mint Ăł-EgyiptomâŠĂgaim közt vĂ©rlĂĄzĂtĂł madĂĄrcsicsergĂ©s,mĂg macskatalpon surran ölni az idĆ.
1982
2. Ismerkedj meg KovĂĄcs AndrĂĄs Ferenc erdĂ©lyi költĆ versĂ©vel!
KOVĂCS ANDRĂS FERENC: MAGNA HUNGARIA1
Ilia MihĂĄlynak szeretettel
MondjĂĄk a vĂ©nek: megtartĂł erĆssĂ©g,Magas mentsvĂĄr, erĆdĂtmĂ©ny a nyelv!TemĂ©rdek, mint egy csipkĂ©zett oromfal:FĂ©lelmetes, mert Ă©gi szirten Ă©pĂŒlt!
Ravasz barĂĄtok, prĂ©dikĂĄtorokPapolnak Ăgy â nem szĂłtlan elhagyottak.
A szĂĄj palĂĄnkja nĂ©masĂĄggal ĂĄrkoltVĂ©delmi gyƱrƱ jĂłl körĂŒlkerĂtve:MagĂĄba zĂĄr, bĂĄr ellensĂ©g sehol...TĂĄn szerteporzott, elporladt a szĂ©lben...MĂĄr ostromzaj se döng...De megmaradtunk.
De isten tudja, kik vonultak itt el...Keresztesek, germĂĄn pĂĄncĂ©losok,KazĂĄrok, tĂŒrkök, novgorodiak,TatĂĄr hordĂĄk, tĂ©vedt irĂĄni nĂ©pek âKis cselvetĆk BizĂĄncbĂłl, NiceĂĄbĂłl...Nem tudhatĂł... Nem Ă©rthetĆ a csönd.Hallgatni sem mer mĂĄr a hallgatĂĄsunk.
A szĂĄj palĂĄnkja nĂ©masĂĄggal ĂĄrkoltVĂ©delmi gyƱrƱ, zsĂșfolt sĂrgödör...VĂ©gĂŒl pediglen egy-kĂ©t szĂł marad:Makacs fogak közĂŒl majd Ășgy bukik ki,Mint vĂĄr fokĂĄrĂłl messzekĂ©mlelĆ,Ki nem volt harcos nĂ©pvezĂ©r, sem ĆrszemâCsupĂĄn a szellem tĂĄvolĂĄba nĂ©zett,Mert lĂĄtni jött, mikor talĂĄlat Ă©rte...VĂ©letlenĂŒl, mellĂ©kesen, hiĂĄba.
Ăgy hull a sajgĂł semmisĂ©g ölĂ©beA hang, a lĂ©lek ismeretlenĂŒl,Mint elfelejtett vĂ©dĆ, senki sarja,Fölösleges bĂĄmĂ©sz lenyilazott âS a mindensĂ©g pusztĂĄn sĂŒvĂt tovĂĄbb...
Bölcsek beszĂ©lik: elveszett erĆssĂ©g,Lakatlan vĂĄr, panaszfal, kĆ a nyelv.Tömör, kemĂ©ny, mikĂ©nt a vĂ©gĂtĂ©let âNem Ă©rthetĆ, mert magunkat sem Ă©rtjĂŒk.
1995
1 Nagy-MagyarorszĂĄg
3. feladat
45 PERC
T/3.
SzövegĂ©rtĂ©s â MĂ©rĂ©s az âItthon vagyokâ fejezethez
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A mĂ©rĂ©st a 4. modul utĂĄn ajĂĄnljuk. CĂ©lja a fejezetben elsajĂĄtĂtott tudĂĄs alkalmazĂĄsĂĄnak, illetve a kĂ©pessĂ©gek, kompetenciĂĄk fejlĆdĂ©sĂ©nek mĂ©rĂ©se. Alkalmazhatjuk Ă©rtĂ©kelĂ©skĂ©nt is, vagyis osz-tĂĄlyozhatjuk, de szolgĂĄlhat âcsakâ mĂ©rĂ©sre, diagnosztizĂĄlĂĄsra. A munka elĆtt fi gyelmeztessĂŒk a tanulĂłkat: Ășgy osszĂĄk be idejĂŒket, hogy az utolsĂł feladatra jusson 20 percĂŒk. IsmertessĂŒk az Ă©rtĂ©kelĂ©s kritĂ©riumait!
3. Olvasd el fi gyelmesen a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A rendelkezĂ©sedre ĂĄllĂł idĆ 45 perc.
Hogy is kezdjem⊠A szobĂĄm falĂĄn hĂĄrom âcsalĂĄdi kĂ©pâ van, hĂĄrom fĂ©nykĂ©pmĂĄsolat. BarabĂĄs egyik meglehetĆsen ismeretlen Arany-festmĂ©nyĂ©nek mĂĄsolata, ugyanerrĆl a festmĂ©nyrĆl kĂŒlön a fej, Ă©s SimĂł Ferenc egy nemrĂ©giben fölfedezett festmĂ©nyĂ©nek mĂĄsolata az öreg KazinczyrĂłl. A Kazinczy-kĂ©prĆl csaknem mindegyik ânem bennfentesâ lĂĄtogatĂłm, de az AranyrĂłl is sokan (nem a közismert, nĂ©pivĂ© stilizĂĄlt arc) megkĂ©rdezik: âa nagybĂĄtyĂĄd?â vagy âa rokonod?â Igen â felelem ilyenkor â, Arany Ă©s Kazinczy. S valĂłban nagy- vagy dĂ©dnagybĂĄtyĂĄim Ćk. S rokonom a hitĂ©tvĂĄltĂł Balassa, az evangĂ©li-kus Berzsenyi Ă©s PetĆfi , a kĂĄlvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidĂł SzĂ©p ErnĆ, vagy FĂŒst MilĂĄn, hogy közelebb jöjjek. S az Ćsök? A Berzsenyi szemĂ©vel lĂĄtott Horatius Ă©ppĂșgy, mint a zsidĂł Salamon, a ZsoltĂĄros DĂĄvid kirĂĄly, ĂsaiĂĄs, vagy JĂ©zus, MĂĄtĂ© vagy JĂĄnos stb. rengeteg roko-nom van. De semmi esetre sem csak Salamon, DĂĄvid, ĂsaiĂĄs, SzĂ©p ErnĆ vagy FĂŒst! Vannak tĂĄvolabbi Ă©s közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel Ășjat Neked, azt hiszem. Ezt Ăgy Ă©rzem, Ă©s ezen a âbelsĆ valĂłsĂĄgonâ nem vĂĄltoztathatnak törvĂ©nyek. â
ZsidĂłsĂĄgomat soha nem tagadtam meg, âzsidĂł felekezetƱâ vagyok ma isâŠ, de nem Ă©rzem zsi-dĂłnak magam, a vallĂĄsra nem neveltek, nem szĂŒksĂ©gletem, nem gyakorlom, a fajt, a vĂ©rrögöt, a talajgyökĂ©rt, az idegekben remegĆ Ćsi bĂĄnatot baromsĂĄgnak tartom Ă©s nem âszellemisĂ©gemâ Ă©s âlel-kisĂ©gemâ Ă©s âköltĆsĂ©gemâ meghatĂĄrozĂłjĂĄnak. MĂ©g szociĂĄlisan is csupĂĄn botcsinĂĄlta közössĂ©gnek is-merem a zsidĂłsĂĄgot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs Ăgy, Ă©n Ăgy Ă©rzem Ă©s nem tudnĂ©k hazugsĂĄgban Ă©lni, A zsidĂłsĂĄgom âĂ©letproblĂ©mĂĄmâ, mert azzĂĄ tettĂ©k a körĂŒlmĂ©nyek, a törvĂ©nyek, a vilĂĄg. KĂ©nyszerbĆl problĂ©ma. KĂŒlönben magyar költĆ vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem Ă©rdekel (csak gyakorlatilag, âĂ©letilegâ), hogy mi a vĂ©lemĂ©nye errĆl a mindenkori miniszterelnöknek, MarĂłthy-Meislernek, FĂ©jĂĄnak, vagy SĂłs EndrĂ©nek. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az Ă©n ânemzetemâ nem kiabĂĄl le a könyvespolcrĂłl, hogy mars bĂŒdös zsidĂł, hazĂĄm tĂĄjai kinyĂlnak elĆttem, a bokor nem tĂ©p rajtam kĂŒlön nagyobbat mint mĂĄson, a fa nem ĂĄgaskodik lĂĄbujjhegyre, hogy ne Ă©rjem gyĂŒmöl-csĂ©t. Ha ilyesmit tapasztalnĂ©k, â megölnĂ©m magam, mert mĂĄskĂ©nt, mint Ă©lek, Ă©lni nem tudok, s mĂĄst hinni Ă©s mĂĄskĂ©pp gondolkodni sem. Ăgy Ă©rzem ezt ma is, 1942-ben is, hĂĄrom hĂłnapi munkaszolgĂĄlat Ă©s tizennĂ©gy napi bĂŒntetĆtĂĄbor utĂĄn is⊠kiszorĂtva az irodalombĂłl, ahol sarkamig nem Ă©rĆ költĆcs-kĂ©k futkosnak, hasznĂĄlhatatlan Ă©s hasznĂĄlatlan tanĂĄri oklevĂ©llel a zsebemben, az elkövetkezendĆ napok, hĂłnapok tudatĂĄban is. S ha megölnek? Ezen ez sem vĂĄltoztat.
RadnĂłti MiklĂłs, 1942
A) Ki volt? 1 pont
â BarabĂĄs: â SimĂł:
MEGOLDĂSInformĂĄciĂł visszakeresĂ©seâ Mindketten festĆmƱvĂ©szek.Csak kĂ©t vĂĄlasz esetĂ©n adhatĂł 1 pont.
B) Mit jelentenek a szövegben a következĆ kifejezĂ©sek? 6 pont
a) Fejezd ki rokon Ă©rtelmƱ szĂłval vagy körĂŒlĂrĂĄssal! â ânem bennfentesâ: â ânĂ©pivĂ© stilizĂĄltâ: â âhogy közelebb jöjjekâ:
b) VĂĄlaszd ki az egyik kifejezĂ©st, Ă©s Ărd le, hogyan gondolod vĂ©gig a szövegösszefĂŒggĂ©sbĆl Ă©s elĆzetes tudĂĄsodbĂłl, mit jelenthet. Vagyis Ărd le a gondolatmenetedet!
MEGOLDĂSSzövegjelentĂ©s feltĂĄrĂĄsa szövegösszefĂŒggĂ©sbĆl
a)
â ânem bennfentesâ = nem közeli ismerĆs, nem jĂĄrtas RadnĂłti felfogĂĄsĂĄt, szemlĂ©letĂ©t tekintveâ ânĂ©pivĂ© stilizĂĄltâ = nĂ©piesre formĂĄlt, nĂ©pire egyszerƱsĂtettâ âhogy közelebb jöjjekâ = idĆben RadnĂłtihoz közelebb, illetve szĂĄrmazĂĄsĂĄt tekintve közelebbHĂĄrom jĂł meghatĂĄrozĂĄs: 3 pont, a gondolatmenet leĂrĂĄsa: 3 pont. A feladat a sajĂĄt gondolkodĂĄsra valĂł rĂĄlĂĄtĂĄs kĂ©pessĂ©gĂ©t igĂ©nyli. Nem a helyes vĂĄlaszra adunk pontot, hanem arra, hogy a tanulĂł leĂrja azt a folyamatot, mĂg eljut egy lehetsĂ©ges megoldĂĄsig.
C) Milyen Ă©rtelemben lehet rokona RadnĂłtinak: Arany, Kazinczy, Balassa, Berzsenyi, PetĆfi stb.? Neked vannak-e hasonlĂł rokonaid? A rokonsĂĄg elsĆdleges jelentĂ©sĂ©bĆl kiindulva nĂ©hĂĄny monda-
tos összefĂŒggĆ szövegben vĂĄlaszolj!4 pont
MEGOLDĂSNyelvi elem többletjelentĂ©sĂ©nek felismerĂ©se.A rokonsĂĄg szĂłt a vĂ©r szerinti kapcsolatra hasznĂĄljuk. Nekem kevĂ©s rokonom van, mert apĂĄmnak nincs testvĂ©re, Ă©desanyĂĄmnak egy hĂșga van, neki hĂĄrom gyereke (Ćk az unokatestvĂ©reim), nagy-szĂŒleim pedig sajnos mĂĄr nem Ă©lnek. RadnĂłti azonban nem errĆl a rokonsĂĄgrĂłl beszĂ©l, hanem olyan összetartozĂĄsrĂłl, mely ĂĄltalĂĄnosabb ennĂ©l, nem vallĂĄshoz tartozĂĄs, nem stĂlus, hanem az egy nemzethez tartozĂĄs fƱzi egybe Ćket Ă©s a szellemi rokonsĂĄg, hiszen a felsoroltak mind mƱvĂ©-szek, alkotĂłk. RadnĂłti velĂŒk vĂĄllal közössĂ©get.Ăn hasonlĂłkĂ©ppen rokonaimnak a magyar olimpiai bajnokokat tartom, hiszen Ă©n is szeretnĂ©k olyan eredmĂ©nyeket elĂ©rni a sportban, mint Ćk. (Ăt Ă©ve versenyszerƱen Ășszom, Ă©s sokszor gon-
dolok azokra, akik mĂĄr nagy eredmĂ©nyeket Ă©rtek el, ez erĆt ad a kitartĂĄshoz, mert sokszor na-gyon elfĂĄradok.)A feladat cĂ©lja: összefĂŒggĆ szöveg alkotĂĄsĂĄnak Ă©s önĂĄllĂł vĂ©lemĂ©ny, szemĂ©lyes tapasztalat megfo-galmazĂĄsĂĄnak kĂ©pessĂ©ge. Az Ă©rtĂ©kelĂ©snĂ©l fgyelembe kell venni a megadott szempontot, vagyis hogy a tanulĂł a rokonsĂĄg elsĆdleges jelentĂ©sĂ©bĆl induljon ki.
D) Milyen kĂ©t âfoglalkozĂĄsaâ van RadnĂłtinak?1 pont
MEGOLDĂSImplicit informĂĄciĂł megĂ©rtĂ©se a szövegbĆl â költĆ Ă©s tanĂĄr. Csak mindkĂ©t foglalkozĂĄs megneve-zĂ©se esetĂ©n adhatĂł 1 pont.
E) Milyen szöveget olvastål?1 pont
â szĂłnoklat â vallomĂĄs â levĂ©l â önĂ©letrajz
F) Indokold meg vĂĄlasztĂĄsodat 2-3 mondatban! LegalĂĄbb kĂ©t Ă©rvet Ărj (stĂlus, hangnem, nyelvieszközök)!
3 pont
MEGOLDĂSSzövegsĂ©ma, mƱfaj felismerĂ©se. ĂrvelĂ©s.Ha megfelelĆen indokol, elfogadhatĂł a vallomĂĄs Ă©s a levĂ©l.â vallomĂĄs: szemĂ©lyes hangvĂ©tel, fontos, az egĂ©sz Ă©letre kihatĂł kĂ©rdĂ©sben emelkedett hangvĂ©telƱ,
Ă©rzelmekkel telĂtett ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs; E/1. sz. beszĂ©lĆ (vallomĂĄstevĆ)â levĂ©l: szemĂ©lyes hangvĂ©tel, E/1. sz. beszĂ©lĆ, a partner megszĂłlĂtĂĄsa (âNem mondtam ezzel Ășjat
Nekedâ)
G) CsoportosĂtsd tetszĆleges szempontbĂłl az itt felsorolt neveket! LegalĂĄbb hĂĄrom csoportot alkoss! Egy nĂ©v se maradjon ki!
Maróthy-Meizler, Kazinczy, Horatius, Dåvid, Féja, Arany, Sós Endre, Jézus, Måté
4 pont
MEGOLDĂSImplicit informĂĄciĂł megĂ©rtĂ©se.
közĂ©leti szerplĆk, politikusok, politizĂĄlĂłk, kritikusok
költĆk bibliai szemĂ©lyek
MarĂłthy-Meizler, FĂ©ja, SĂłs Endre
Kazinczy, Horatius, Arany Dåvid, Jézus, Måté
Fejléc teljes kitöltése 3 pont, személyek helyes kategóriåba sorolva 1 pont, 2 hiba bårmely pon-ton 2 pont, 3 hiba 1 pont, 4 hibåval nem jår pont.
H) Mi az oka annak, hogy RadnĂłti ilyen indulatosan, vĂ©gletesen fogalmaz? LegalĂĄbb kĂ©t dolgot Ărj! ĂrvelĂ©sedben elsĆsorban a szövegben olvasottakra tĂĄmaszkodj!
4 pont
MEGOLDĂSĂrvelĂ©s, szövegĂ©rtĂ©s, szövegalkotĂĄs.LehetsĂ©ges elemek:â hĂĄtrĂĄnyos megkĂŒlönböztetĂ©s olyan dolog miatt, mellyel nem is tud azonosulni,â nem belsĆ Ă©rtĂ©kei, munkĂĄi, viselkedĂ©se miatt rekesztik ki, hanem szĂĄrmazĂĄsĂĄĂ©rt,â a kirekesztĂ©s mĂłdja, gondolatmenete, hangvĂ©tele is felhĂĄborĂtĂłan irracionĂĄlis, ostoba.
I) Ezt a feladatot csak akkor oldd meg, ha a többivel elkĂ©szĂŒltĂ©l! Keress pĂĄrhuzamot a kĂ©t szöveg között! SegĂtsĂ©gĂŒl megadunk szempontokat.
6 ponta) hangnem
b) kifejezések
c) tĂ©ma, motĂvumok
Hogy is kezdjem⊠A szobĂĄm falĂĄn hĂĄrom âcsa-lĂĄdi kĂ©pâ van, hĂĄrom fĂ©nykĂ©pmĂĄsolat. BarabĂĄs egyik meglehetĆsen ismeretlen Arany-festmĂ©-nyĂ©nek mĂĄsolata, ugyanerrĆl a festmĂ©nyrĆl kĂŒlön a fej, Ă©s SimĂł Ferenc egy nemrĂ©giben fölfedezett festmĂ©nyĂ©nek mĂĄsolata az öreg KazinczyrĂłl. A Kazinczy-kĂ©prĆl csaknem mindegyik ânem bennfentesâ lĂĄtogatĂłm, de az AranyrĂłl is sokan (nem a közismert, nĂ©pivĂ© stilizĂĄlt arc) megkĂ©r-dezik: âa nagybĂĄtyĂĄd?â vagy âa rokonod?â Igen â felelem ilyenkor â, Arany Ă©s Kazinczy. S valĂł-ban nagy- vagy dĂ©dnagybĂĄtyĂĄim Ćk. S rokonom a hitĂ©tvĂĄltĂł Balassa, az evangĂ©likus Berzsenyi Ă©s PetĆfi , a kĂĄlvinista Kölcsey, a katolikus Vö-rös-marty, vagy Babits, avagy a zsidĂł SzĂ©p ErnĆ,
Nem tudhatom, hogy mĂĄsnak e tĂĄjĂ©k mit jelent,nekem szĂŒlĆhazĂĄm itt e lĂĄngoktĂłl öleltkis orszĂĄg, messzeringĂł gyerekkorom vilĂĄga,BelĆle nĆttem Ă©n, mint fatörzsbĆl gyönge ĂĄgas remĂ©lem, testem is majd e földbe sĂŒpped el.Itthon vagyok. S ha nĂ©ha lĂĄbamhoz tĂ©rdepelegy-egy bokor, nevĂ©t is, virĂĄgĂĄt is tudom,tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,s tudom, hogy mit jelenthet egy nyĂĄri alkonyona hĂĄzfalakrĂłl csorgĂł, vöröslĆ fĂĄjdalom.Ki gĂ©pen szĂĄll fölĂ©be, annak tĂ©rkĂ©p e tĂĄj,s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty MihĂĄly;annak mit rejt e tĂ©rkĂ©p? gyĂĄrat s vad laktanyĂĄt,de nĂ©kem szöcskĂ©t, ökröt, tornyot, szelĂd tanyĂĄt,az gyĂĄrat lĂĄt a lĂĄtcsĆn Ă©s szĂĄntĂłföldeket,
vagy FĂŒst MilĂĄn, hogy közelebb jöjjek. S az Ćsök? A Berzsenyi szemĂ©vel lĂĄtott Horatius Ă©ppĂșgy, mint a zsidĂł Salamon, a ZsoltĂĄros DĂĄvid kirĂĄly, ĂsaiĂĄs, vagy JĂ©zus, MĂĄtĂ© vagy JĂĄnos stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Sala-mon, DĂĄvid, ĂsaiĂĄs, SzĂ©p ErnĆ vagy FĂŒst! Vannak tĂĄvolabbi Ă©s közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel Ășjat Neked, azt hiszem. Ezt Ăgy Ă©rzem, Ă©s ezen a âbelsĆ valĂłsĂĄgonâ nem vĂĄltoztathatnak törvĂ©nyek. â
ZsidĂłsĂĄgomat soha nem tagadtam meg, âzsi-dĂł felekezetƱâ vagyok ma isâŠ, de nem Ă©rzem zsidĂłnak magam, a vallĂĄsra nem neveltek, nem szĂŒksĂ©gletem, nem gyakorlom, a fajt, a vĂ©rrögöt, a talajgyökĂ©rt, az idegekben remegĆ Ćsi bĂĄnatot baromsĂĄgnak tartom Ă©s nem âszellemisĂ©gemâ Ă©s âlelkisĂ©gemâ Ă©s âköltĆsĂ©gemâ meghatĂĄrozĂłjĂĄnak. MĂ©g szociĂĄlisan is csupĂĄn botcsinĂĄlta közössĂ©g-nek ismerem a zsidĂłsĂĄgot. Ilyenek a tapasztala-taim. Lehet, hogy nincs Ăgy, Ă©n Ăgy Ă©rzem Ă©s nem tudnĂ©k hazugsĂĄgban Ă©lni, A zsidĂłsĂĄgom âĂ©let-problĂ©mĂĄmâ, mert azzĂĄ tettĂ©k a körĂŒlmĂ©nyek, a törvĂ©nyek, a vilĂĄg. KĂ©nyszerbĆl problĂ©ma. KĂŒ-lönben magyar költĆ vagyok, rokonaimat felso-roltam s nem Ă©rdekel (csak gyakorlatilag, âĂ©leti-legâ), hogy mi a vĂ©lemĂ©nye errĆl a mindenkori miniszterelnöknek, MarĂłthy-Meislernek, FĂ©jĂĄ-nak, vagy SĂłs EndrĂ©nek. Ezek kitagadhatnak, be-fogadhatnak, az Ă©n ânemzetemâ nem kiabĂĄl le a könyvespolcrĂłl, hogy mars bĂŒdös zsidĂł, hazĂĄm tĂĄjai kinyĂlnak elĆttem, a bokor nem tĂ©p rajtam kĂŒlön nagyobbat, mint mĂĄson, a fa nem ĂĄgasko-dik lĂĄbujjhegyre, hogy ne Ă©rjem gyĂŒmölcsĂ©t. Ha ilyesmit tapasztalnĂ©k, â megölnĂ©m magam, mert mĂĄskĂ©nt, mint Ă©lek, Ă©lni nem tudok, s mĂĄst hinni Ă©s mĂĄskĂ©pp gondolkodni sem. Ăgy Ă©rzem ezt ma is, 1942-ben is, hĂĄrom hĂłnapi munkaszolgĂĄlat Ă©s tizennĂ©gy napi bĂŒntetĆtĂĄbor utĂĄn is⊠kiszorĂtva az irodalombĂłl, ahol sarkamig nem Ă©rĆ költĆcs-kĂ©k futkosnak, hasznĂĄlhatatlan Ă©s hasznĂĄlatlan tanĂĄri oklevĂ©llel a zsebemben, az elkövetkezen-dĆ napok, hĂłnapok tudatĂĄban is. S ha megöl-nek? Ezen ez sem vĂĄltoztat.
mĂg Ă©n a dolgozĂłt is, ki dolgĂĄĂ©rt remeg,erdĆt, fĂŒttyös gyĂŒmölcsöst, szöllĆt Ă©s sĂrokat,a sĂrok közt anyĂłkĂĄt, ki halkan sĂrogat,s mi föntrĆl pusztĂtandĂł vasĂșt, vagy gyĂĄrĂŒzem,az bakterhĂĄz s a bakter elĆtte ĂĄll s ĂŒzen,piros zĂĄszlĂł kezĂ©ben, körötte sok gyerek,s a gyĂĄrak udvarĂĄban komondor hempereg;Ă©s ott a park, a rĂ©gi szerelmek lĂĄbnyoma,a csĂłkok Ăze szĂĄmban hol mĂ©z, hol ĂĄfonya,s az iskolĂĄba menvĂ©n, a jĂĄrda peremĂ©n,hogy ne feleljek aznap, egy kĆre lĂ©ptem Ă©n,Ăm itt e kĆ, de föntrĆl e kĆ se lĂĄthatĂł,nincs mƱszer, mellyel mindez jĂłl megmutathatĂł.
Hisz bƱnösök vagyunk mi, akĂĄr a többi nĂ©p,s tudjuk miben vĂ©tkeztĂŒnk, mikor, hol Ă©s mikĂ©p,de Ă©lnek dolgozĂłk itt, költĆk is bƱntelen,Ă©s csecsszopĂłk, akikben megnĆ az Ă©rtelem,vilĂĄgĂt bennĂŒk, Ćrzik, sötĂ©t pincĂ©kbe bĂșjva,mĂg jelt nem Ăr hazĂĄnkra ĂșjbĂłl a bĂ©ke ujja,s fojtott szavunkra majdan friss szĂłval Ćk felelnek.
Nagy szĂĄrnyadat borĂtsd rĂĄnk virrasztĂł Ă©ji felleg.
MEGOLDĂSI) Plusz feladatâ Hangnem: vallomĂĄsos, szemĂ©lyes.â KifejezĂ©sek: rokonsĂĄg a költĆkkel, rokonsĂĄg Vörösmartyval, âbelsĆ valĂłsĂĄgâ, âitthon vagyokâ,
bƱnösök vagyunk, nem tudok mĂĄskĂ©nt gondolkodni.â TĂ©ma, motĂvumok: nemzethez tartozĂĄs megvallĂĄsa, a kulturĂĄlis közössĂ©g Ă©rtelmĂ©ben mind-
halĂĄlig vallja, elutasĂtja a hĂĄborĂșt, a kirekesztĂ©st, az ostobasĂĄgot; bĂ©kĂ©t kĂvĂĄn.
J) Ărj 14-16 mondatos vĂ©dĆbeszĂ©det a kirekesztettek Ă©rdekĂ©ben!12 pont
GyĆzd meg hallgatĂłsĂĄgodat, hogy egyetlen embercsoportot sincs joga hĂĄtrĂĄnyosan megkĂŒlön-böztetni!
12 pont
Ăsszesen:
MEGOLDĂSJ) A feladat a fejezetben elsajĂĄtĂtott/fejlesztett kĂ©pessĂ©get mĂ©ri komplex mĂłdon: szövegalkotĂĄs,
meggyĆzĂ©s, vilĂĄgos Ă©rvelĂ©s, helyzethez illĆ nyelvi megformĂĄlĂĄs kĂ©pessĂ©ge.
Az Ă©rtĂ©kelĂ©s kritĂ©riumai: A nyilvĂĄnos beszĂ©d tanult elemeit alkalmazza. MegszĂłlĂtĂĄs, vĂ©lemĂ©ny, ĂĄllĂĄspont megfogalma-
zĂĄsa, Ă©rvek felsorakoztatĂĄsa a hatĂ©kony meggyĆzĂ©s Ă©rdekĂ©ben. Többfajta Ă©rvtĂpust is hasznĂĄl (pl. tekintĂ©lyre hivatkozĂĄs, szemĂ©lyes pĂ©lda, Ă©rzelmi rĂĄhatĂĄs). CĂĄfolatot is tartalmaz a beszĂ©d. StĂlusa, szĂłhasznĂĄlata megfelel a tĂ©mĂĄnak, a RadnĂłti-szövegbĆl következĆ helyzethez illesz-kedik. 12 pont a tartalomra, 12 pont a nyelvi megalkotottsĂĄgra adhatĂł.
ĂsszpontszĂĄm: 54 pont
21â31 pont = 2 (40%)
32â39 pont = 3 (60%)
40â47 pont = 4 (75%)
48â54 pont = 5 (88%)
KIEGĂSZĂTĆ SZĂVEGĂRTĂSI FELADATOK1. Olvasd el a szöveget, Ă©s oldd meg a feladatokat!
âMinden hĂĄznĂĄl Diana sĂłsborszesz legyen!â â hirdettĂ©k a plakĂĄtok a hĂșszas Ă©vekben a nagyvĂĄrosokban Ă©s a legkisebb faluban is.
A DianĂĄt ugyan csak a szĂĄzad elejĂ©n kezdtĂ©k gyĂĄrtani, ĂĄm a sĂłsborszesz mĂĄr Ă©vtizedekkel korĂĄbban elengedhetetlen kellĂ©ke volt a magyar hĂĄztartĂĄsoknak. MeghonosĂtĂĄsa BrĂĄzay KĂĄlmĂĄn nagykereskedĆ nevĂ©hez fƱzĆdik, aki eurĂłpai tanulmĂĄnyĂștjai so-rĂĄn ismerkedett meg a francia parasztok ĂĄltal az 1700-as Ă©vek Ăłta hasznĂĄlt âcsodaszerrelâ, amelyet tovĂĄbbfejlesztett: fi nom-szeszbe növĂ©nyi olajokat, aromĂĄkat kevert, amit sĂłs vĂzzel hĂgĂtott, s az elegyet elnevezte sĂłsbor-szesznek.
Az 1865-ben, az OrszĂĄgĂșt (ma MĂșzeum körĂșt) 23. alatt nyitott fƱszerĂĄru-nagykereskedĂ©sĂ©ben â ahol gyarmatĂĄrukat, rumot, teĂĄt, likĆröket Ă©s gyerektĂĄpszereket kĂnĂĄlt â egyre nagyobb nĂ©pszerƱ-sĂ©gnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölĂ©s ĂștjĂĄn frissĂtett, de a fĂĄjdalmat is enyhĂtette, reuma-tikus panaszokra, fejfĂĄjĂĄsra Ă©s fertĆtlenĂtĂ©sre is hasznĂĄltĂĄk. A csodaszer hamarosan hĂĄziszerrĂ© vĂĄlt, a legkisebb falusi szatĂłcsboltban is ĂĄrultĂĄk.
ElterjedĂ©sĂ©hez a gyĂ©r orvosi ellĂĄtĂĄs Ă©s a kozmetikai kĂ©szĂtmĂ©nyek hiĂĄnya legalĂĄbb annyira hozzĂĄ-jĂĄrult, mint a BrĂĄzay ĂĄltal folytatott lĂĄtvĂĄnyos reklĂĄmhadjĂĄrat. A kiegyezĂ©s utĂĄn kötelezĆvĂ© vĂĄlt cĂ©g-bejegyzĂ©sek között BrĂĄzay az elsĆk között szerepelt, s neve hamarosan orszĂĄgosan ismerttĂ© vĂĄlt. âA BrĂĄzay KĂĄlmĂĄn-fĂ©le sĂłsborszeszâ az emigrĂĄciĂłban Ă©lĆ Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönĆ levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sĂłsborszeszt egy csapĂĄsra ânemzeti hĂĄziszerrĂ©â avatta. BrĂĄzay â aki a szĂĄzad vĂ©gĂ©n vegyi ĂŒzemĂ©ben mĂĄr kĂŒlönfĂ©le szappanokat (Salvus, BĂĄlvĂĄny, Cocus), fogkrĂ©met, kölniket, krĂ©meket, pĂșdereket (KalogĂ©n, NajĂĄd) is gyĂĄrtott â Ă©rdemeiĂ©rt megkapta a Fe-renc JĂłzsef-rendet Ă©s nemesi elĆnĂ©vvel is kitĂŒntettĂ©k, az ĂŒzlettĆl 1900-ban vonult vissza.
A sĂłsborszesz nĂ©pszerƱsĂ©ge nyomĂĄn mĂĄsok is prĂłbĂĄlkoztak hasonlĂł kĂ©szĂtmĂ©nyt elĆĂĄllĂtani, a legsikeresebben ErĂ©nyi BĂ©la gyĂłgyszerĂ©sz, aki mentolos vĂĄltozatot kĂ©szĂtett, amelyet Diana mĂĄrka-nĂ©ven hozott forgalomba, 1907-ben vĂ©djegyeztetett Ă©s âDiana sĂłsborszesz Ă©s kozmetikai cikkekâ nĂ©vre hallgatĂł ĂŒzletĂ©ben ĂĄrult. ErĂ©nyi amerikai stĂlusĂș reklĂĄmkampĂĄnyt indĂtott a Diana nĂ©pszerƱsĂ-tĂ©sĂ©re, amely vĂ©gĂŒl ki is szorĂtotta a piacrĂłl a BrĂĄzay-fĂ©le kĂ©szĂtmĂ©nyt. A Diana Ipari Ă©s Kereskedelmi Rt. 1910-ben â a gyĂĄrtĂĄsi jogokkal egyĂŒtt â megvĂĄsĂĄrolta ErĂ©nyi boltjĂĄt, s ettĆl kezdve a zuglĂłi Angol utcai ĂŒzemben kĂ©szĂŒlt a Diana sĂłsborszesz, valamint egy sor vegyĂ©szeti, gyĂłgyszerĂ©szeti, kozmetikai cikk Ă©s cukorka. ValĂłszĂnƱleg onnan kerĂŒlt ki elĆször a szemenkĂ©nt kĂŒlön csomagolt âDianĂĄs cukor-kaâ is. A cĂ©g 1912-ben bukaresti fi Ăłkteleppel bĆvĂŒlt, majd 1915-ben leĂĄnyvĂĄllalatot alapĂtott, amely nĂ©hĂĄny Ă©vvel kĂ©sĆbb ĂĄtalakult, Ă©s felvette a Panacea GyĂłgyszervegyĂ©szeti Rt. nevet. Az ĂĄllamosĂtĂĄs utĂĄn az ĂŒzem a Magyar LikĆripari VĂĄllalat, majd a Budapesti Szeszipari VĂĄllalat (Buszesz) gyĂĄregysĂ©ge lett, utĂłbbi 1989-ben lĂ©trehozta az egyebek mellett a DianĂĄt is kĂ©szĂtĆ Royal LikĆrgyĂĄrat, amely a Buszesz 1991-es privatizĂĄciĂłja Ăłta az osztrĂĄk Mauthner-Markhof cĂ©g tulajdona.
ForrĂĄs: http://hvg.hu/magyarmarka/20050325diana.aspx
A) Vålaszolj a kérdésekre!
a) Mi volt a sĂłsborszesz hatĂĄsa?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
b) MitĆl lett a sĂłsborszesz ânemzeti hĂĄzi szerâ?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
c) Milyen adalékot adtak a Diana mårkanevƱ sósborszeszhez?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
d) Hogyan ĂĄrultĂĄk/ĂĄruljĂĄk a DianĂĄs cukorkĂĄt?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
B) KĂ©szĂts a pĂĄroddal rövid, jegyzetekbĆl ĂĄllĂł vĂĄlaszokat az egyes idĆpontokhoz, idĆszakokhoz az-zal a cĂ©llal, hogy segĂtsĂ©gĂŒkkel idĆrendben tudd elmesĂ©lni a sĂłsborszesz törtĂ©netĂ©t. Az egyes idĆszakokhoz, Ă©vekhez legfeljebb nyolc szĂłt Ărj. Nem kell teljes mondatokat Ărnod.
MI TĂRTĂNT AZ ALĂBBI ĂVEKBEN/IDĆSZAKOKBAN?
az 1770-es Ă©vekben
1865-ben
a kiegyezés (1867) utån
az 1800-as évek végén
1900-ban
1907-ben
1910-ben
az 1920-as Ă©vekben
2. Olvasd el a szöveget, Ă©s karikĂĄzd be az igaz ĂĄllĂtĂĄsokat! Egy kĂ©rdĂ©sen belĂŒl lehet több igaz ĂĄllĂtĂĄs is.
VIKING VĂR ANGLIĂBAN
DNS-vizsgĂĄlatok egyĂ©rtelmƱen bebizonyĂtottĂĄk, hogy Anglia Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n 1200 Ă©vvel ez-elĆtt viking telepĂŒlĂ©sek voltak, s az ott Ă©lĆk közĂŒl sokan vĂ©rĂŒkben Ćrzik viking gyökereiket.
Genetikusok felfedeztĂ©k, hogy a Penrith környĂ©kĂ©n Ă©lĆk hasonlĂłsĂĄgot mutatnak a norvĂ©gokkal. A neves londoni University College kutatĂłi Britannia huszonöt kĂŒlönbözĆ helyĂ©n Ă©lĆ, kĂ©tezer fĂ©rfi Y-kromoszĂłmĂĄjĂĄt vizsgĂĄltĂĄk meg. Az eredmĂ©nyek megmutattĂĄk, hogy a vikingek nemcsak a mai NorvĂ©giĂĄban maradtak fenn, hanem Britannia egyes rĂ©szein is. âAmikĂ©nt most az angolokrĂłl bebi-zonyosodott, hogy vikingek telepedtek meg közöttĂŒk s Ă©lnek tovĂĄbb bennĂŒk, ugyanĂgy bizonyoso-dott be nemrĂ©giben, hogy SkĂłciĂĄban a keltĂĄk maradtak meg mĂĄigâ â nyilatkozta a kutatĂĄst vezetĆ genetikus, David Goldstein professzor. Szerinte le kell szĂĄmolni azzal a mĂtosszal, hogy Anglia lakĂłi csakis angolszĂĄsz eredetƱek, a genetika segĂtsĂ©gĂ©vel bepillanthatunk a mĂșltba, s lĂĄthatjuk, hogy sokszĂnƱbbek vagyunk, mint gondolnĂĄnk â mondta a professzor.
ForrĂĄs: Ălet Ă©s TudomĂĄny, 2002., 1. szĂĄm
A) Håny férfi Y-kromoszómåjåt vizsgåltåk meg?
a) kétszåz
b) kétezer
c) kétszåzezer
B) KikrĆl esik szĂł a szövegben az alĂĄbbi nĂ©pek közĂŒl?
a) angolok
b) keltĂĄk
c) skĂłtok
d) norvégok
e) vikingek
f) normannok
C) Anglia lakói között kiket talålunk?
a) angolszĂĄszokat
b) norvégokat
c) vikingeket
1. feladat
25â30 PERC
T/1.
Magyar mårkåk története
TANĂRI INSTRUKCIĂK A KIEGĂSZĂTĆ SZĂVEGĂRTĂSI FELADATOKHOZ
Az ötödik fejezethez csatolt feladatok ajånlott rendje:
1. feladat: a 6. fejezet elĆtt, ideje: 25-30 perc.
2. feladat: a 6. fejezet utĂĄn, ideje: 10-15 perc.
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
CĂ©l a jegyzetelĂ©s tanĂtĂĄsa, vĂĄlogatĂĄs a szövegbĆl, a szöveg irĂĄnyĂtott rendezĂ©se. A viszonylag sokszĂĄlĂș cikk informĂĄciĂłinak kronologikus, vĂĄlasztott sĂșlypontok szerinti kigyƱjtĂ©se. A tanĂĄr 2-3 mondatban ismerteti a tĂ©mĂĄt. Az ellenĆrzĂ©s sorĂĄn a tanulĂłk a szöveg hasznĂĄlata nĂ©lkĂŒl mesĂ©ljĂ©k el a Diana sĂłsborszesz törtĂ©netĂ©t. Aki jegyzet nĂ©lkĂŒl is el tudja mondani a törtĂ©netet, jutalmul kaphat DianĂĄs cukorkĂĄt.
S z i n t : középnehéz
M u n k a f o r m å k : egyéni, påros
1. Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatokat!
âMinden hĂĄznĂĄl Diana sĂłsborszesz legyen!â â hirdettĂ©k a plakĂĄtok a hĂșszas Ă©vekben a nagyvĂĄrosokban Ă©s a legkisebb faluban is.
A DianĂĄt ugyan csak a szĂĄzad elejĂ©n kezdtĂ©k gyĂĄrtani, ĂĄm a sĂłsborszesz mĂĄr Ă©vtizedekkel korĂĄbban elengedhetetlen kellĂ©-ke volt a magyar hĂĄztartĂĄsoknak. MeghonosĂtĂĄsa BrĂĄzay KĂĄlmĂĄn nagykereskedĆ nevĂ©hez fƱzĆdik, aki eurĂłpai tanulmĂĄnyĂștjai sorĂĄn ismerkedett meg a francia parasztok ĂĄltal az 1700-as Ă©vek Ăłta hasz-nĂĄlt âcsodaszerrelâ, amelyet tovĂĄbbfejlesztett: fi nomszeszbe növĂ©nyi olajokat, aromĂĄkat kevert, amit sĂłs vĂzzel hĂgĂtott, s az elegyet elnevezte sĂłsborszesznek.
Az 1865-ben, az OrszĂĄgĂșt (ma MĂșzeum körĂșt) 23. alatt nyitott fƱszerĂĄru-nagykereskedĂ©sĂ©ben â ahol gyarmatĂĄrukat, rumot, teĂĄt, likĆröket Ă©s gyerektĂĄpszereket kĂnĂĄlt â egyre nagyobb nĂ©pszerƱ-sĂ©gnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölĂ©s ĂștjĂĄn frissĂtett, de a fĂĄjdalmat is enyhĂtette, reuma-tikus panaszokra, fejfĂĄjĂĄsra Ă©s fertĆtlenĂtĂ©sre is hasznĂĄltĂĄk. A csodaszer hamarosan hĂĄziszerrĂ© vĂĄlt, a legkisebb falusi szatĂłcsboltban is ĂĄrultĂĄk.
ElterjedĂ©sĂ©hez a gyĂ©r orvosi ellĂĄtĂĄs Ă©s a kozmetikai kĂ©szĂtmĂ©nyek hiĂĄnya legalĂĄbb annyira hoz-zĂĄjĂĄrult, mint a BrĂĄzay ĂĄltal folytatott lĂĄtvĂĄnyos reklĂĄmhadjĂĄrat. A kiegyezĂ©s utĂĄn kötelezĆvĂ© vĂĄlt
cĂ©gbejegyzĂ©sek között BrĂĄzay az elsĆk között szerepelt, s neve hamarosan orszĂĄgosan ismerttĂ© vĂĄlt. âA BrĂĄzay KĂĄlmĂĄn-fĂ©le sĂłsborszeszâ az emigrĂĄciĂłban Ă©lĆ Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönĆ levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sĂłsborszeszt egy csapĂĄsra ânemzeti hĂĄziszerrĂ©â avatta. BrĂĄzay â aki a szĂĄzad vĂ©gĂ©n vegyi ĂŒzemĂ©ben mĂĄr kĂŒlönfĂ©le szappanokat (Salvus, BĂĄlvĂĄny, Cocus), fogkrĂ©met, kölniket, krĂ©meket, pĂșdereket (KalogĂ©n, NajĂĄd) is gyĂĄrtott â Ă©rdemeiĂ©rt megkapta a Fe-renc JĂłzsef-rendet Ă©s nemesi elĆnĂ©vvel is kitĂŒntettĂ©k, az ĂŒzlettĆl 1900-ban vonult vissza.
A sĂłsborszesz nĂ©pszerƱsĂ©ge nyomĂĄn mĂĄsok is prĂłbĂĄlkoztak hasonlĂł kĂ©szĂtmĂ©nyt elĆĂĄllĂtani, a legsikeresebben ErĂ©nyi BĂ©la gyĂłgyszerĂ©sz, aki mentolos vĂĄltozatot kĂ©szĂtett, amelyet Diana mĂĄrka-nĂ©ven hozott forgalomba, 1907-ben vĂ©djegyeztetett Ă©s âDiana sĂłsborszesz Ă©s kozmetikai cikkekâ nĂ©vre hallgatĂł ĂŒzletĂ©ben ĂĄrult. ErĂ©nyi amerikai stĂlusĂș reklĂĄmkampĂĄnyt indĂtott a Diana nĂ©pszerƱsĂ-tĂ©sĂ©re, amely vĂ©gĂŒl ki is szorĂtotta a piacrĂłl a BrĂĄzay-fĂ©le kĂ©szĂtmĂ©nyt. A Diana Ipari Ă©s Kereskedelmi Rt. 1910-ben â a gyĂĄrtĂĄsi jogokkal egyĂŒtt â megvĂĄsĂĄrolta ErĂ©nyi boltjĂĄt, s ettĆl kezdve a zuglĂłi Angol utcai ĂŒzemben kĂ©szĂŒlt a Diana sĂłsborszesz, valamint egy sor vegyĂ©szeti, gyĂłgyszerĂ©szeti, kozmetikai cikk Ă©s cukorka. ValĂłszĂnƱleg onnan kerĂŒlt ki elĆször a szemenkĂ©nt kĂŒlön csomagolt âDianĂĄs cukor-kaâ is. A cĂ©g 1912-ben bukaresti fi Ăłkteleppel bĆvĂŒlt, majd 1915-ben leĂĄnyvĂĄllalatot alapĂtott, amely nĂ©hĂĄny Ă©vvel kĂ©sĆbb ĂĄtalakult, Ă©s felvette a Panacea GyĂłgyszervegyĂ©szeti Rt. nevet. Az ĂĄllamosĂtĂĄs utĂĄn az ĂŒzem a Magyar LikĆripari VĂĄllalat, majd a Budapesti Szeszipari VĂĄllalat (Buszesz) gyĂĄregysĂ©ge lett, utĂłbbi 1989-ben lĂ©trehozta az egyebek mellett a DianĂĄt is kĂ©szĂtĆ Royal LikĆrgyĂĄrat, amely a Buszesz 1991-es privatizĂĄciĂłja Ăłta az osztrĂĄk Mauthner-Markhof cĂ©g tulajdona.
ForrĂĄs: http://hvg.hu/magyarmarka/20050325diana.aspx
A) Vålaszolj a kérdésekre!
a) Mi volt a sĂłsborszesz hatĂĄsa?
b) MitĆl lett a sĂłsborszesz ânemzeti hĂĄzi szerâ?
c) Milyen adalékot adtak a Diana mårkanevƱ sósborszeszhez?
d) Hogyan ĂĄrultĂĄk/ĂĄruljĂĄk a DianĂĄs cukorkĂĄt?
B) KĂ©szĂts a pĂĄroddal rövid, jegyzetekbĆl ĂĄllĂł vĂĄlaszokat az egyes idĆpontokhoz, idĆszakokhoz az-zal a cĂ©llal, hogy segĂtsĂ©gĂŒkkel idĆrendben tudd elmesĂ©lni a sĂłsborszesz törtĂ©netĂ©t. Az egyes idĆszakokhoz, Ă©vekhez legfeljebb nyolc szĂłt Ărj. Nem kell teljes mondatokat Ărnod.
MI TĂRTĂNT AZ ALĂBBI ĂVEKBEN/IDĆSZAKOKBAN?
az 1770-es Ă©vekben
1865-ben
a kiegyezés (1867) utån
az 1800-as évek végén
1900-ban
1907-ben
1910-ben
az 1920-as Ă©vekben
2. feladat
10â15 PERC
T/2.
A tudomĂĄny vilĂĄga
T a n ĂĄ r i i n s t r u k c i Ăł k :
A tanĂĄr a szöveg megismerĂ©se elĆtt Ărja fel a tĂĄblĂĄra a tĂ©telmondatot, majd a kĂ©rdĂ©seket. A ta-nulĂłk a tĂĄblĂĄra ĂrjĂĄk az elsĆ mondat alapjĂĄn a szavakhoz kapcsolĂłdĂł vĂĄlaszokat. A tĂ©telmondat befogadĂĄsa nem mondatelemzĂ©ssel törtĂ©nik. Ne is csinĂĄljunk belĆle mondatelemzĂ©st! CsupĂĄn Ă©rzĂ©keltessĂŒk, hogy a mondat tartalmĂĄnak megĂ©rtĂ©sĂ©hez a mondat egyes rĂ©szeire vonatkozĂł kĂ©r-dĂ©sek hogyan visznek közelebb. BeszĂ©ljĂŒk meg, hogy a tĂ©telmondat milyen informĂĄciĂłt hordoz, kĂ©rdezzĂŒk meg, hogy a tanulĂłk mit vĂĄrnak a szövegtĆl a tĂ©telmondat alapjĂĄn.
T Ă© t e l m o n d a t : DNS-vizsgĂĄlatok egyĂ©rtelmƱen bebizonyĂtottĂĄk, hogy Anglia Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n 1200 Ă©vvel ezelĆtt viking telepĂŒlĂ©sek voltak, s az ott Ă©lĆk közĂŒl sokan vĂ©rĂŒkben Ćrzik viking gyökereiket.
K Ă© r d Ă© s e k / v ĂĄ l a s z o k :
â Mi törtĂ©nt? â BebizonyĂtottak valamit. â Mit bizonyĂtottak be? â Hogy vikingek Ă©ltek AngliĂĄban, Ă©s leszĂĄrmazottaik mĂ©g most is ott Ă©lnek. â Minek a segĂtsĂ©gĂ©vel bizonyĂtottĂĄk be? â DNS-vizsgĂĄlatokkal. â Mikor Ă©ltek AngliĂĄban vikingek? â 1200 Ă©vvel ezelĆtt. â Anglia melyik rĂ©szĂ©n Ă©ltek? â Az Ă©szaknyugatin.
S z i n t : könnyƱ
M u n k a f o r m å k : frontålis, egyéni
2. Olvasd el a szöveget, Ă©s karikĂĄzd be az igaz ĂĄllĂtĂĄsokat! Egy kĂ©rdĂ©sen belĂŒl lehet több igaz ĂĄllĂtĂĄs is.
VIKING VĂR ANGLIĂBAN
DNS-vizsgĂĄlatok egyĂ©rtelmƱen bebizonyĂtottĂĄk, hogy Anglia Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n 1200 Ă©vvel ezelĆtt viking telepĂŒlĂ©sek voltak, s az ott Ă©lĆk közĂŒl sokan vĂ©rĂŒkben Ćrzik viking gyökereiket.Genetikusok felfedeztĂ©k, hogy a Penrith környĂ©kĂ©n Ă©lĆk hasonlĂłsĂĄgot mutatnak a norvĂ©gokkal. A neves londoni University College kutatĂłi Britannia huszonöt kĂŒlönbözĆ helyĂ©n Ă©lĆ, kĂ©tezer fĂ©rfi Y-kromoszĂłmĂĄjĂĄt vizsgĂĄltĂĄk meg. Az eredmĂ©nyek megmutattĂĄk, hogy a vikingek nemcsak a mai Nor-vĂ©giĂĄban maradtak fenn, hanem Britannia egyes rĂ©szein is. âAmikĂ©nt most az angolokrĂłl bebizonyo-sodott, hogy vikingek telepedtek meg közöttĂŒk s Ă©lnek tovĂĄbb bennĂŒk, ugyanĂgy bizonyosodott be nemrĂ©giben, hogy SkĂłciĂĄban a keltĂĄk maradtak meg mĂĄigâ â nyilatkozta a kutatĂĄst vezetĆ genetikus, David Goldstein professzor. Szerinte le kell szĂĄmolni azzal a mĂtosszal, hogy Anglia lakĂłi csakis an-golszĂĄsz eredetƱek, a genetika segĂtsĂ©gĂ©vel bepillanthatunk a mĂșltba, s lĂĄthatjuk, hogy sokszĂnƱbbek vagyunk, mint gondolnĂĄnk â mondta a professzor.
ForrĂĄs: Ălet Ă©s TudomĂĄny, 2002., 1. szĂĄm
A) Håny férfi Y-kromoszómåjåt vizsgåltåk meg?
a) kétszåz
b) kétezer
c) kétszåzezer
B) KikrĆl esik szĂł a szövegben az alĂĄbbi nĂ©pek közĂŒl?
a) angolok
b) keltĂĄk
c) skĂłtok
d) norvégok
e) vikingek
f) normannok
C) Anglia lakói között kiket talålunk?
a) angolszĂĄszokat
b) norvégokat
c) vikingeket
MEGOLDĂSA/b; B/a, b, c, d, e; C/ac
KREATĂV ĂRĂSGYAKORLAT: SAJĂT NEVĂRE...
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
TANĂRI INSTRUKCIĂK A KREATĂV ĂRĂSGYAKORLATHOZ
Irodalmi alkotĂĄsok â fĆkĂ©pp versek vagy novellĂĄk â is szolgĂĄlhatnak kiindulĂĄsul egy szöveg szer-kezetĂ©nek tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄhoz. Ez a gyakorlat, bĂĄr nem azonos az irodalomĂłrĂĄn mƱelemzĂ©skor követett mĂłdszerrel, mĂ©gis sok hasonlĂłsĂĄgot mutat vele. CĂ©lja, hogy segĂtsen a tanulĂłknak abban eligazodni, hogy egy mƱ kulcsszavai alapjĂĄn milyen tĂ©mĂĄt Ă©s milyen tĂpusĂș szöveget feltĂ©telez-hetĂŒnk, vĂĄrhatunk. A feladat fordĂtottja, azaz egy adott mƱ kulcsszavainak megkeresĂ©se, tĂ©ma-hĂĄlĂłzatĂĄnak vizsgĂĄlata klasszikus elemzĆ feladat az irodalomĂłrĂĄkon. MindkettĆ az Ă©rtĆ olvasĂĄs kĂ©pessĂ©gĂ©t is fejleszti a szerkezeti tudatossĂĄg segĂtsĂ©gĂ©vel.
A gyakorlat menete: RadnĂłti MiklĂłs Nem tudhatom⊠cĂmƱ versĂ©t vĂĄlasztva pĂ©ldakĂ©nt:
A)
Ărjunk fel a tĂĄblĂĄra â a szöveg hosszĂșsĂĄgĂĄtĂłl fĂŒggĆen â 5-10 kulcsszĂłt a mƱbĆl. RadnĂłti MiklĂłs Nem tudhatom⊠cĂmƱ versĂ©bĆl pĂ©ldĂĄul a messzeringĂł, tĂĄjĂ©k, rejt, tĂ©rkĂ©p, lĂĄbnyoma, vĂ©tkeztĂŒnk, bƱntelen, felleg szavakat.
B)
KĂ©rjĂŒk meg a tanulĂłkat, hogy 3 fĆs csoportokban dolgozva 30 szĂłban ĂrjĂĄk meg azt a törtĂ©netet, amirĆl a megadott kulcsszavakat alapjĂĄn Ășgy vĂ©lik, a mƱ szĂłlhat. A megadott szavakat fel kell hasznĂĄlni, Ă©s fontos a megjelölt terjedelem pontos betartĂĄsa.
C)
Adjuk meg a feladatra szĂĄnt idĆt is â 15 perc elĂ©g lehet rĂĄ, hiszen amit Ărni kell, nem több, mint egy cselekmĂ©nyvĂĄz. Az egyetlen nehezĂtĂ©s a pontosan kijelölt terjedelem. (Hosszabb szöveg Ă©s több kulcsszĂł esetĂ©n felemelhetjĂŒk a kĂvĂĄnt terjedelmet 50 szĂłra, de annĂĄl többre semmikĂ©pp sem, hiszen a hosszĂșsĂĄg Ă©pp a feladat lĂ©nyegĂ©t veszi el.)
D)
Olvassuk fel a megĂrt cselekmĂ©nyvĂĄzakat, majd kiosztva a mƱvet, hasonlĂtsuk össze az eredeti szöveggel.
Lehetséges szempontok:
â tĂ©maâ hangnem, hangvĂ©telâ mƱfajâ az elbeszĂ©lĆ/lĂrai Ă©n helyzete, nĂ©zĆpontjaâ idĆ