1
MVM Hírlevél VII. évfolyam, 2018. február 19.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Tovább növelte termelését tavaly az atomerőmű 2-3 Az atomerőmű segíti az új blokkok építését, a szakemberek utánpótlását 3-4 Sokat tett a WIN az ismeretterjesztésért 4-5 Felújítják az ukrán-magyar villamosenergia-távvezetéket 5 Tőkeemelés a MAVIR-nál, fejlesztések Kecskemét térségében 6 Kiemelten jó a gáztárolók töltöttsége 6-7 Okos közműmérési megoldást vezetett be a KOM Zrt. Észak-Magyarországon 7-8 Az Európai Bizottság jóváhagyta a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosváltását 8
A paksi bővítésről Az év második felében adnák be Paks II. létesítési engedélyének kérelmét 9-10
Atomerőmű-beruházás gumicsizmában - interjú Süli Jánossal 10-11 Aszódi Attila: nemzetközi ajánlások szerint is megfelelő a telephely 12-13
Alternatív energia Tavaly nőtt az EU szélenergiás áramtermelő kapacitása 13-14 A MOL Románia megnyitotta Bukarestben első elektromos autótöltőjét 14 A magyar autósok negyede nyitott az elektromos autó vásárlásra 15 Akkumulátor-gyárat támogat Svédországban az EIB 16
A hazai energiaszektor hírei Lázár János: több forrásból is érkezne gáz 16-17 Magyarország kitart amellett, hogy meghatározza energiamixét 17-18 MEKH: a magyar fogyasztók Európa egyik legalacsonyabb energiaárait fizetik 18 Az erőművek biztonságát javító eszközt fejleszt az Infoware 19
Külföldi energiaszektor Kulcsfontosságú a jó energiamix 19-21 Szuzuki Tosihiró szerint több atomerőművet kell építeni 21 Hosszú távú LNG-üzletet kötött az USA és Kína 22 Márciusban állhat bíróság elé Magyarország a légszennyezettség miatt 22-23
Hírek röviden 24 A paksi atomerőműben képeztek NAÜ-ellenőröket - Megalakult a közszolgáltató vállalkozások konzultációs fóruma - Szigorodnak a vélelmezett áramlopás eljárási szabályai - Egyszerűbb lett a gázkészülékek cseréje
2
Hírek az MVM Csoportról Tovább növelte termelését tavaly az atomerőmű
2018. február 15.
(fotó: telepaks.net)
A paksi atomerőműnél a megtermelt villamos energia mennyisége és a blokkok
teljesítményének kihasználtsága minden korábbinál magasabb volt 2017-ben,
ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb áron biztosította a hazai
áramtermelés felét - mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a hirado.hu, az Origó, a
magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, a ProfitLine/MTI is beszámolt. Az atomerőmű
az olcsó áram garanciája, a hazai szén-dioxidtól mentes villamosenergia-ellátás
alappillére, amely fenntartható módon járul hozzá a levegőtisztaság
megőrzéséhez - erről Zsuga János, a tulajdonos MVM Magyar Villamos Művek
Zrt. vezérigazgatója beszélt. Hamvas István tájékoztatása szerint a négy blokk
összesen 16 097,6 GWh villamos energiát termelt 2017-ben, ami a 35 éve
működő létesítmény történetének legmagasabb értéke. A blokkok
teljesítmény-kihasználása szintén rekordértékű, 91,9 százalékos volt 2017-ben,
ez világszínvonalon is kiemelkedő. A 15 hónapos termelési ciklus eredményeként
a 2. blokk az év minden pillanatában áramot termelt, miközben a biztonsági
kultúra javult, illeszkedve a másfél évtizede tartó folyamatba. Mindezeket az
eredményeket úgy érte el az atomerőmű, hogy nem a rekordok hajszolása volt
az első, hanem a biztonság - hangsúlyozta Hamvas István, hozzátéve: nyugodt év
volt a tavalyi, különösen a munkabéke szempontjából. Az atomerőmű a bruttó
hazai áramtermelésből 50 százalékkal, a fogyasztásból 35,7 százalékkal vette ki
részét, miközben az áramimport 28,6 százalék volt tavaly. Hamvas István azt is
kiemelte: az atomerőmű mindvégig a legolcsóbban termelő erőmű volt
Magyarországon, így a nagy mennyiség és az alacsony ár miatt meghatározó
szereplő volt a piacon. Kitért arra, hogy a 3. blokk után 2017-ben a 2. blokk is
100 százalékos kihasználással működött. A világban létesített ugyanilyen típusú
blokkok öt legjobbja között három paksi - jelezte Hamvas István, aki szerint az
eredményeket az innovatív gondolkodás hozza, amelynek egyik példája az átállás
3
a 15 hónapos üzemanyag-ciklusra. Az elmúlt év fontos eredményének nevezte
a vezérigazgató azt, hogy a négy blokk közül utolsóként a 4. blokk is megkapta a
hatóságtól az engedélyt az üzemidő hosszabbítására. Szólt arról, hogy másfél
évtizede folyamatosan, mérhetően javul a biztonsági kultúra. A biztonság
színvonalát nemzetközileg elfogadott rendszerben, 83 paraméter vizsgálatával
mérik. Ezek egyike a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála (INES). Tavaly a paksi
erőműben csak 0-ás besorolású esemény történt, szám szerint 17, ami a
létesítmény történetében a második legalacsonyabb érték. Az atomerőmű
környezetre gyakorolt hatásáról Hamvas István elmondta: a nemzetközi
egyezményeken alapuló hatósági korlátok alatt maradnak jelentősen a mért
értékek. A folyékony hulladék esetében a megengedett mennyiség 0,264
százalékát, a légnemű kibocsátásnál 0,083 százalékát mérték tavaly.
Zsuga János, az MVM vezérigazgatója gratulált az atomerőmű kollektívájának ahhoz, hogy a társaság több hazai elismerés után megkapta a Minőség-Innováció Nemzetközi Díjat is a 15 hónapos termelési ciklus bevezetéséért - erre a telepaks.net portálon Vida Tünde tért ki.
Az atomerőmű segíti az új blokkok építését, a szakemberek utánpótlását
2018. február 16., 15.
Bár az Európai Bizottság az atomerőmű mellett tervezett blokkok
engedélyezése fejében előírta, hogy az újakat minden tekintetben válasszák
külön a jelenlegiektől, Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója úgy
fogalmazott: minden erejükkel segítik a blokképítést. A Népszava kérdésére,
hogy miben nyilvánulna meg az EU-feltételek teljesítése, Zsuga János, az MVM
vezérigazgatója megerősítette: a tervezett erőműre nem tekintenek
versenytársként, „nem tartunk ott”. Hamvas István a blokképítésre, mivel azt
még ők kezdeményezték, „a saját gyerekükként” tekint. A szakember-
utánpótlást is segítik, ez saját működésükben nem okoz fennakadást - idézte őt
Marnitz István.
Biztosan lesz elég pénz arra, hogy betanítsák a paksi bővítés kiképzőit - az
atomerőmű vezérigazgatója a HírTV kérdésére válaszolt. Hamvas István szerint
valószínűleg a közbeszerzést kiíró Paks II. Zrt. rosszul mérte fel a helyzetet. Január
végén ugyanis visszavonták a 355 milliós pályázatot az új blokkok üzemeltetőit
betanító instruktorok képzésére. Az indoklás szerint a meghirdetett keret
4
kevesebb volt, mint amennyiért a paksi atomerőmű vállalta volna a feladatot.
Hamvas István vezérigazgató azt mondta: a tender visszavonása még nem jelenti
azt, hogy ők drágán dolgoznának, és azt sem jelenti, hogy nincs erre pénz.
„Pusztán csak azt jelenti, hogy valószínűleg nem jól terveztek, illetve lehet, hogy
az ár olyan volt, ami nem találkozott az elvártakkal” - hangzott el a televízióban.
Sokat tett a WIN az ismeretterjesztésért
2018. február 12.
(fotó: telepaks.net)
Az atomerőmű 2017 végén Héliosz-díjjal ismerte el a WIN Magyarország
elnökének, Endrei Katalinnak az atomerőmű kormányzati és társadalmi
kapcsolatainak fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét. A díjat az MVM
Paksi Atomerőmű Zrt. 2001-ben alapította, hogy elismerje az erőmű biztonságos
üzemeltethetősége, a célok elérése és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése
érdekében kifejtett tevékenységet - emlékeztetett a telepaks.net portálon Vida
Tünde. Közben a Magyar Nukleáris Társaság szakcsoportjaként működő WIN
Magyarország is megtartotta évzáró-évnyitó találkozóját, ahol a két elnök, Endrei
Katalin és Szabó Ágota foglalta össze a tavalyi eredményeket. Endrei Katalin
kiemelte: sok területen erősítette kommunikációját a WIN. Az ismeretterjesztés
egyik jól bevált módja, hogy véleményvezéreket hívnak meg, akik a Pakson
szerzett személyes tapasztalatokat széles körben tudják terjeszteni, illetve
olyanok is szerepeltek a meghívottak listáján, akiknek a felmérések szerint az
átlagosnál erősebb a félelme a nukleáris energiával szemben. A Women in
Nuclear Magyarország megyei jogú városok vezetőit, gyógyszerészeket,
orvosokat, egyetemi vezetőket is vendégül látott a paksi atomerőműben. A
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meghívására Magyarországon
tartózkodó ERRA világszervezet 19 nemzet képviselőjéből álló küldöttsége is a
WIN Magyarország vendége volt. Endrei Katalin hangsúlyozta: felelős nőként
olyan energiahordozókat kell támogatniuk, amelyek fenntartható fejlődést
biztosítanak, nem terhelik környezetüket. Szerinte az új blokkok építését az is
indokolja, hogy az elektromos közlekedés fejlődésével újabb és újabb piacok
5
nyílnak meg. A WIN szakmai konferenciákon, fesztiválokon is végzett
ismeretterjesztő munkát, illetve - ahogy Szabó Ágota, a WIN másik elnöke
mondta - az iskolákban igyekeznek a fiataloknak segíteni a pályaválasztásban.
A WIN alapszabályban rögzített feladata, hogy objektív párbeszédet folytasson a lakossággal, különösen a fiatalokkal és a nőkkel az atomenergia alkalmazásáról, a sugárzás hatásairól. A paksi évértékelő találkozón szó esett az idei tervekről is: szeretnék növelni a WIN ismertségét a szakmai szervezetek, döntéshozók körében, s növelni a taglétszámot a paksi atomerőműben, annak partnervállalatainál és társszervezeteinél is.
Felújítják az ukrán-magyar villamosenergia-távvezetéket
2018. február 12.
(fotó: facebook.com/mavir)
Korszerűsíti az Ukrajnából Albertirsáig húzódó 750 kV-os államközi
villamosenergia-távvezetéket a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli
Rendszerirányító Zrt. és az ukrán Ukrenergo - erről számolt be az ukrán Interfax
az Ukrenergo közlésére hivatkozva. Ez alapján írta a portfolio.hu: a két
rendszerirányító 2018. április 1-ig véglegesíti a projekt cselekvési tervét, ez a
rekonstrukció technikai részleteit is rögzíti. A MAVIR 2019 végéig új alállomás
építését is tervezi, amelybe a nyugat-ukrajnai távvezeték becsatlakozna. Jelenleg
az Albertirsa 750/400 kV alállomás fogadja az Ukrajna felől húzódó vezetéket. Az
ukrán fél a területén húzódó vezeték nyomvonalát is módosítaná a terv szerint
2019 végéig. A vezeték jövőbeni működésének garantálása mindkét ország
alapvető érdeke, miután Magyarország évente mintegy 3 terawattóra áramot
importál Ukrajnából, ami az ország teljes éves fogyasztásának csaknem 7
százaléka. Az ukrán állami energiacég számára a meglévő összeköttetés
fejlesztése az európai villamosenergia-rendszerekkel való kapcsolat erősítése,
illetve az ukrán és az ENTSO-E rendszerek összehangolt működésének biztosítása
miatt is fontos.
6
Tőkeemelés a MAVIR-nál, fejlesztések Kecskemét térségében
2018. február 15.
(korábbi fotó: index.hu)
Tőkét emel a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító
Zrt.-ben a kormány Kecskemét és a térség villamosenergia-ellátásának
fejlesztése érdekében. A Magyar Közlönyre a portfolio.hu hivatkozott. Eszerint
a társaság által megvalósítandó átviteli hálózatfejlesztést a tulajdonos állam
tőkeemeléssel finanszírozza, amelynek mértéke 2018-ban legfeljebb 5 246 500
000 forint, 2019-ben legfeljebb 15 154 700 000 forint. A határozat a 2018-ban
szükséges forrás biztosítására 5 246 500 000 forint egyszeri átcsoportosítását
rendeli el az idei központi költségvetésben. Ami a konkrét munkálatokat illeti, az
a korábbi közlések alapján vélhetően egyebek mellett egy 400/132 kV-os
alállomás, illetve két 400 kV-os távvezeték kiépítése. Az indoklás szerint a 2016-
ban elvégzett felmérések alapján Kecskemét térségében a fogyasztói igények
nagymértékű növekedése várható. Az üzembiztonsági számítások azt igazolták,
hogy a térségben prognosztizált terhelésnövekedéskor üzemzavar alakulhat ki,
az üzembiztonsági feltételek teljesítése pedig műszakilag leghatékonyabban egy
új 400/132 kV-os átviteli pont létesítésével érhető el Kecskemét térségében. A
fejlesztéssel egyebek mellett javul a Mercedes kecskeméti gyáregységének
ellátása, de az új infrastruktúra a paksi atomerőmű tervezett blokkjainak hálózati
integráltságát is szolgálja majd.
Kiemelten jó a gáztárolók töltöttsége
2018. február 16.
(fotó: hirado.hu)
A magyar gáztárolók töltöttsége európai összehasonlításban is jó - hangzott el
a Napi.hu és a Noguchi Portel Novelli közös szervezésű Hungarian Investment
Forum 2018 konferenciáján. A Napi portálon Dzindzisz Sztefan tudósításából
7
kitűnt: két uniós országban nőtt a tárolt földgázmennyiség a tavalyihoz képest:
Magyarországon és Romániában - jelezte előadásában Fritsch László, a Magyar
Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte ugyanakkor nem az a fontos,
hogy mennyi a kapacitás, hanem hogy mennyi a fogyasztással arányos töltöttség.
Ez alapján hazánk a harmadik helyen van, csak Ausztria és Szlovákia előzi meg,
ám mivel ott főleg tranzitról beszélünk, kiemelten jól áll Magyarország. A
maximális napi betárolási mennyiség 28 millió köbméternyi gáz volt, míg 540
millió köbméter volt az a plusz mobilkapacitás, amelyet lekötöttek a kereskedők.
Tavaly 21 olyan napot regisztráltak, amikor ki- és betárolás is volt, ami
rugalmasságot ad a rendszernek - mondta a szakember. Az is elhangzott, hogy az
idei kitárolási szezonban átlagosan a napi fogyasztás 35 százalékát fedezik
tárolóból, de előfordult már 64 százalékos arány is. Az idei nem volt túl erős tél,
ennek ellenére a lekötött kitárolási kapacitást sokszor maximálisan használták.
Véleménye szerint valamilyen mértékben Magyarország a jövőben is függ majd
a gáztól.
Okos közműmérési megoldást vezetett be a KOM Zrt. Észak-Magyarországon
2018. február 14., 15.
(korábbi fotó: vg.hu)
A Központi Okos Mérés Zrt. (KOM) egy központi intelligens hálózati
mintaprojektnek köszönhetően csaknem 20 ezer fogyasztó közműóráit méri
okosan az északkelet-magyarországi régióban, ez pedig megalapozza az okos
hálózati rendszer belföldi kiépítését - mondta Molnár Gábor, a cég
vezérigazgatója Miskolcon. Sajtótájékoztatóján közölte: mintaprojektben
vizsgálják az országos okosmérési hálózat kialakításának lehetőségeit, több mint
100 ezer fogyasztási végpontot kiválasztva a villamos energia, a földgáz, a víz és
a távhő rendszeréből - tudósított a Napi, a Világgazdaság/MTI. A programban
kiemelt szerepet kapott az északkelet-magyarországi régió: számos új
technológiai megoldást alkalmazva, komplex módon valósítja meg a cég a
központi intelligens hálózati mintaprojektet. Ennek köszönhetően Miskolcon az
önkormányzati tulajdonú közműszolgáltatók és a cég összefogásával sikerült
8
összközműves mérési modellt létrehozni, kapcsolódva a borsodi megyeszékhely
okosváros törekvéseihez. A régióban kialakított okosmérési rendszerben szintén
fontos szerepet tölt be a Bükk-térségi Leader Egyesület, amelynek több mint 150
tagja közül számos település, intézmény vesz részt a programban napelemes
rendszerei termelésének mérésével. Ezáltal nemcsak a fogyasztás, hanem a
megújuló energia is helyet kap a projektben - mondta.
A MAVIR Zrt. 2013-ban alapította a Központi Okos Mérés Zrt. projekttársaságot, röviden KOM Zrt.-t.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosváltását
2018. február 12.
(fotó: vg.hu/MTI)
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding
(EPH) teljes irányítást szerezzen a Mátrai Erőmű Zrt. felett. Az MTI cikkét a Napi,
a vg.hu, a portfolio.hu, az mfor.hu is idézte. Eszerint a brüsszeli testület szakértői
a vizsgálatban megállapították, hogy az egyedüli irányítás megszerzése nem sérti
az uniós versenyjogi szabályokat, az érintett vállalatok tevékenysége között
ugyanis korlátozott az átfedés. Az Opus Global Nyrt. decemberben jelentette be:
egyik érdekeltsége és a cseh befektetési alap közös vállalata vásárolta meg a
Mátrai Erőmű Zrt. többségi, 72,62 százalékos tulajdonrészét. Az EPH
Csehországban és Németországban is jelentős szenes kapacitásokat birtokol,
emellett a Budapesti Erőmű Zrt.-nek is fő tulajdonosa. A Mátrában lévő
Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve. A 966 megawatt
összteljesítményű létesítmény Magyarország áramfelhasználásának mintegy 14
százalékát állítja elő, miközben exportra is termel. A visontai telep egyes blokkjai
már földgázzal, illetve biomasszával működnek, azonban a bizonyos területeken
akár 40 éves technológiákat alkalmazó erőmű jelentős felújítást igényel.
Az értékesítés az erőműben lévő állami tulajdont nem érinti, a tulajdonosi jogokat gyakorló MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Mátrai Erőmű Zrt.-ben meglévő 26,15 százalékos részesedését megtartja - ezt írta a múlt év decemberében a Világgazdaság.
9
A paksi bővítésről Az év második felében adnák be Paks II. létesítési engedélyének kérelmét
2018. február 16.
(fotó: pakspress.hu)
A tervek szerint az év második felében adják be Paks II. létesítési engedélyének
kérelmét - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért
felelős államtitkár a budapesti Hungarian Energy Investors Forum 2018
energetikai konferencián. A kormany.hu, a hirado.hu, a magyarhirlap.hu/MTI
beszámolója szerint hangsúlyozta: ez a legnagyobb és legfontosabb nukleáris
engedélykérelem, mintegy 200 ezer oldalas dokumentációt kell összeállítani,
amelyben a tervező igazolja, hogy a létesítmény teljesíteni tudja a nukleáris
biztonsági szabályzatokban szereplő követelményeket. Dolgoznak az
engedélykérelem összeállításán, ez a munka határozza meg az évet. Az idei
feladatok közül kiemelte azt is: hamarosan elkezdődik a telephelyen a háttér-
infrastruktúra kialakítása, a különböző üzemekre, irodákra szükség van az új
blokkok építésének kiszolgálásához. Ezekre a létesítményekre is kiterjed az
Országos Atomenergia Hivatal ellenőrzése. Paks II. megvalósításához mintegy
6000 engedélyre van szükség, ezek közül eddig több mint 300-at szereztek meg
- jelezte. A telephely alkalmasságát megkérdőjelező álláspontokról szólva Aszódi
Attila kitért arra: bár a hatósági engedélyezési eljárás már lezajlott, érdemben
foglalkoztak a felmerült kérdésekkel; részletesen ismertették, miért volt
megalapozott mindaz, ami a földtani kutatási programban, illetve a hatósági
engedélykérelemben szerepel. Alaptalanok azok a támadások, amelyek az elmúlt
hetekben a telephely alkalmasságával kapcsolatban ismét elindultak, politikai
szándékúak, és nincs földtani szempontból tudományos alapjuk - jelentette ki az
államtitkár. A finanszírozással, illetve a magyar-orosz államközi megállapodással
kapcsolatban kiemelte: Magyarország nem hitelt vett fel, Oroszország 30 évre 10
milliárd eurós hitelkeretet biztosított, ami a projekt megvalósításának 80
százalékát fedezi. A hitelkeretből mindig annyit hívnak le, amennyi egy adott
időszakban a számlák kifizetéséhez szükséges, a kondíciókban 30 évre
10
megállapodtak, nincs változó paraméter. Rögzítették az előtörlesztés feltételeit
is, Magyarországnak jogában áll bármikor előtörleszteni a már felvett hitelt
névértéken, további díjak nélkül. Ez lehetővé teszi, hogy mindenkor a
legkedvezőbb finanszírozással valósítsák meg a projektet, a piacon nincs ilyen
hitel - hangsúlyozta Aszódi Attila.
A pakspress.hu arra is kitért, hogy a felvonulási területek kialakítása a
fővállalkozó hatásköre, csaknem hetven épület felépítése a feladat. Az
irodaépületek a felvonulási terület nyugati részén, az északi portához közel
helyezkednek majd el. Aszódi Attila azt is elmondta: még nem bizonyos, hogy az
Atomenergetikai Múzeum épületét le kell bontani, de mint látogatható
intézmény megszűnik, hiszen a terület a munkák miatt nem lesz alkalmas
látogatók fogadására. Az Országos Atomenergia Hivatalhoz mindeddig nem
érkezett új engedélykérelem a telephely felvonulási épületeire - tudta meg a
Népszava a hatóságtól, így februárban sem történik meg a beruházás első
kapavágása - jegyezte meg Marnitz István. Az engedélyeztetés zajlik - ezt közölte
a lappal Aszódi Attila.
Atomerőmű-beruházás gumicsizmában - interjú Süli Jánossal
2018. február 16.
(fotó: magyarhirlap.hu)
Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás - mondta a Magyar
Hírlapnak Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért,
megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Viland
Gabriella kérdéseire jelezte, hol tartanak az engedélyek megszerzésében: „A
környezetvédelmi és telephelyengedélyen túl nagyjából háromszáz hatósági
jóváhagyással rendelkezünk, de mire elkészülnek az új blokkok, ez a szám
hatezerre nő majd. A következő fontos mérföldkő a létesítési engedély
megszerzése, ehhez az idén meg kell kapnunk az orosz féltől a hazai szabályoknak
megfelelő terveket”. Paks korábbi polgármestereként munkája számottevő
része azzal telt, hogy az új blokkok építésének várost érintő kérdéseivel
11
foglalkozott, tehát fel tudtak készülni, hogy hová helyezzék el az építőmunkások
ezreit. Mint jelezte: a városnak korlátozottak a lehetőségei, de Kalocsán két üres,
jó állapotú laktanya van, ahol akár 3500 főt is el lehet helyezni. Nagydorog
nyolcszáz embernek tud szállást adni. A fenntarthatóságot szem előtt tartva
ezeket az épületeket úgy alakítják ki, hogy ne csak átmenetileg, hanem később is
hasznosítani tudják, például alkalmasak legyenek szociális bérlakásoknak vagy
jobb minőségű idősek otthonának. Ami a szakmunkásokat illeti, figyelni kell arra,
hogy a megfelelő képzettségű szakemberekből ne legyen hiány. Szükség van jó
hegesztőkre, ácsokra, villanyszerelőkre, csőszerelőkre, kőművesekre. Szerinte
ezeket a szakmákat megfelelő képzésekkel meg kell erősíteni. „Fontos, hogy ne
csak a diplomás fiatalokat, de a kétkezi munkásokat is itthon tudjuk tartani,
megfelelő bérezéssel” - tette hozzá a miniszter. Újabb kérdésre azt válaszolta,
hogy az atomenergia és a megújuló energia kiegészíti egymást. A Nemzeti
Energiastratégiát 2011-ben fogadták el, amely az atom-, a megújuló és a
környezetkímélő módon felhasznált, hazai szénre alapozott villamos energiára
épül. Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett szükség van olyan
rendszerre is, amely az időjárástól függetlenül is tud működni. Szerinte tévhit,
hogy az atomenergia mellett nem fér meg a megújuló energia. Példaként
említette Csehországot, Franciaországot és Németországot is. Pakson is
naperőmű épülhet hamarosan, persze nem az atomerőmű helyett, hanem
mellette - tette hozzá Süli János, aki a meglévő atomerőműben évtizedekig
dolgozott, így jól ismeri a terepmunkát: „Amikor otthagytam a polgármesteri
posztot és a kormány tagja lettem, rájöttem, ugyanazzal kell foglalkoznom, mint
eddig, csak kiegészül a munkám. A miniszterelnök épp ezért kért fel. Harmincegy
évet dolgoztam az atomerőműben. Amikor még az egyes blokk épült, az
építkezésen gumicsizmát kellett húznunk. Amikor kineveztek Paks II. felelősének,
kollégáimtól kaptam egy pár új gumicsizmát, hogy az új építkezést is legyen
miben bejárni” - nyilatkozta a miniszter.
12
Aszódi Attila: nemzetközi ajánlások szerint is megfelelő a telephely
2018. február 13.
(fotó: paks2.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal által 2017. március 30-án kiadott
telephelyengedély igazolja, hogy Paks II. telephelye a magyar jogszabályi
rendszer szerint alkalmas az új blokkok felépítésére, de a nemzetközi ajánlások
szerint is megfelelő - szögezte le blogbejegyzésében Aszódi Attila, az atomerőmű
kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Írásának főbb megállapításait a
Paks II. projektcég honlapján ismertette. Eszerint a telephely földrengés-
veszélyeztetettségét, és az azt meghatározó neotektonikai jellemzését az elmúlt
harminc évben egymásra épülő geológiai, geofizikai, szeizmológiai kutatások,
illetve a korszerű elvárásoknak megfelelő Földtani Kutatási Program eredményei
alapján, minden ismeretet integrálva elemezték és értékelték - reagált az
államtitkár a sajtóban megjelent kritikákra. Felidézte: a telephely-engedélyezés
a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően több lépésben történt, ugyanis
a jogszabályi előírások szerint már a telephelyengedély-kérelem megalapozását
szolgáló telephely-kutatási programot is engedélyeztetni kellett az Országos
Atomenergia Hivatallal. Ez az engedélyezési folyamat 2014-ben zajlott, majd az
OAH által 2014. november 14-én kiadott telephely-vizsgálati és értékelési
engedéllyel zárult. A magyar hatóságon kívül a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökség a SEED (Site and External Events Design Review Service) misszióban
vizsgálta a telephely-vizsgálati programot, azt megfelelőnek találta. A telephely-
vizsgálati kutatási program 2015-2016-ban zajlott, majd a Paks II. projekttársaság
- a kutatások eredményeire alapozva - 2016. október 27-én benyújtotta az OAH-
hoz a telephelyengedély iránti kérelmét. Az OAH - az engedélykérelem értékelési
folyamatába szakértőket és szakhatóságokat is bevonva - az engedélyt 2017.
március 30-án adta ki. Aszódi Attila írásában emlékeztetett rá, hogy az OAH
közmeghallgatást tartott Pakson, ahol a Paks II. projekttársaság tájékoztatást
adott az engedélykérelem tartalmáról, az elvégzett kutatások és vizsgálatok
eredményeiről, szakemberek válaszoltak a kérdésekre. A projekttársaság a
szükséges dokumentációt nyilvánosságra hozta honlapján, illetve a
közmeghallgatást megelőzően lakossági fórumokat is tartott a régió három
13
legjelentősebb városában, Pakson, Kalocsán és Szekszárdon. Az államtitkár arról
is írt, hogy a program tudományos eredményeinek ismertetésére a Magyar
Tudományos Akadémia két alkalommal is rendezvénynek adott helyet, ezek célja
a tudományos közvélemény szakmai részletességű tájékoztatása volt. Míg 2016
májusában a kutatási eredmények előzetes eredményeiről volt szó, egy évvel
később a telephelyengedély-kérelmet megalapozó legfontosabb információkat
is ismertették. Aszódi Attila írásában kiemelte: a meghatározott telephelyi
jellemzőket - összhangban a jogszabályokkal és a szakma szabályaival -
figyelembe kell venni a létesítmény tervezésénél, építésénél és működtetésénél.
A földrengésből származó erőhatásokra az épülő erőművet mérnöki
megoldásokkal készítik fel, hiszen a biztonság a legfontosabb egy atomerőmű
esetében - jelezte az államtitkár.
Alternatív energia Tavaly nőtt az EU szélenergiás áramtermelő kapacitása
2018. február 14.
(fotó: igwindkraft.at)
Az Európai Unió 28 tagállamában tavaly 16 ezer megawattal, 3,66 százalékkal
170 ezerre emelkedett a szélenergiás áramtermelési kapacitás, ami az
áramfogyasztás csaknem 12 százalékának fedezéséhez elegendő - közölte az
osztrák IG Windkraft az európai szélenergiaipari-ágazat képviseleti szerve, a
WindEurope adatait idézve. A tavaly újonnan létesített áramtermelő kapacitás
85 százaléka megújuló forrásokra támaszkodott. Ebből 55 százalék jutott a
szélenergiára, 21 százalék a napenergiára, 4 százalék pedig a vízenergiára. Az
újonnan létesült áramtermelő kapacitás 9 százaléka támaszkodott földgáz és 6
százaléka szén felhasználására. A szélerőműves áramtermelő kapacitás
létesítése három országra összpontosult tavaly, Németországra, Nagy-
Britanniára és Franciaországra, amelyek együttesen 80 százalékát adták a
növekedésnek. A legnagyobb szélerőműves áramtermelő kapacitása
Németországnak van, 56 ezer megawatt. A második legnagyobb kapacitás
Spanyolországban termel, 23 ezer megawattot. Nagy-Britannia 19 ezer,
14
Franciaország 14 ezer megawatt szélenergiás áramtermelő kapacitással
rendelkezik. Az áramfelhasználást legnagyobb arányban, 44 százalékban
Dániában fedezi a szélenergia. A második helyen Portugália és Írország áll
egyaránt 24 százalékkal, majd Németország következik 21 százalékkal. Az uniós
átlag 11,6 százalék. Az Európai Uniónak 933 ezer megawatt áramtermelő
kapacitása van, ennek legnagyobb részét, 20,2 százalékát gázerőművek adják, a
második helyen (18,1 százalékkal) a szélerőművek állnak, amit a szénerőművek
követnek 15,9 százalékkal, a vízerőművek 14,6 százalékkal, míg az
atomerőművek részesedése 12,7 százalék. (hirado.hu/MTI)
A MOL Románia megnyitotta Bukarestben első elektromos autótöltőjét
2018. február 16.
(fotó: europe.easybranches.com)
A MOL Románia megnyitotta első elektromos autótöltőjét Bukarestben, a
román főváros északi bejáratának közelében. A cég közlése szerint - melyet a
vezess.hu, a magyaridok.hu/MTI ismertetett - az elektromos töltőállomás AC és
DC 50 kW teljesítmény leadására képes, kompatibilis bármely Európában és
Ázsiában forgalmazott, elektromos vagy hibrid járművel. Az autók modelltől
függően 80 százalékra akár 20 perc alatt feltölthetők. Az elektromos autótöltő
megnyitása a MOL Csoport 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájának része, amely
egyebek mellett azt célozza, hogy a hagyományos üzemanyag-értékesítés
helyett fő mobilitás-szolgáltatóvá váljon. A stratégia további eleme a MOL
részvétele a NEXT-E projektben. Ennek célja egy páneurópai, hat országot átfogó
elektromos töltőállomás-hálózat kifejlesztése: 222 standard gyorstöltő állomást
(50 kW) és 30 ultragyors töltőállomást (150-350 kW) telepítenek. Ez
kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosít a járművek elektromos töltéséhez
Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban
és Romániában. A MOL Románia hálózatában a következő e-töltők a NEXT-E
projektben nyílnak, 2018 végéig 14 elektromos autótöltőt telepít a vállalat. Ezzel
párhuzamosan a MOL tovább bővítette benzinkút-hálózatát Romániában, így
már 213 töltőállomást üzemeltet az országban.
15
A magyar autósok negyede nyitott az elektromos autó vásárlásra
2018. február 15., 16.
(fotó: piacesprofit.hu)
A magyar autósok negyede nyitott az elektromos autó vásárlásra, szakértői
becslések szerint év végére már 5000 felett lehet az elektromos autók száma
Magyarországon - közölte az Ipsos az MTI-hez eljuttatott közleményében,
amelyet legfrissebb felméréséről adott ki. A megkérdezett 863, jogosítvánnyal
rendelkező, saját vagy céges autót használó interjúalany mintegy harmada
jelezte: 2019-ig lecseréli jelenlegi autóját. Az új személyautó vásárlásakor 10-ből
9-en mérlegelnék egy alternatív meghajtású kocsi beszerzését - ismertette
Kovács Balázs, a kutatási projekt vezetője. A kutatócég becslése szerint a teljes
autós célcsoport negyede, míg a viszonylag új (5 évnél fiatalabb) autót használók
harmada venné számításba legközelebb az e-autó vásárlásának lehetőségét. A
felmérés alapján a gyerekes családok és a diplomás autósok különösen nyitottak
a tisztán elektromos hajtású gépkocsik vásárlására. Az új technológia mellett
nem csupán a racionalitás vagy a környezetvédelem szól a megkérdezettek
szerint, hanem az autózás újszerű élménye is. A legnagyobb félelmet a magas
beszerzési ár és a korlátozott utazási távolság jelenti. A felmérés szerint a
többség túlbecsüli a villanyautók valós kapacitását, az elektromos autótól elvárt,
egyetlen töltéssel megtehető minimális távolságot pedig átlagosan 375
kilométerben jelölték meg. A tényleges napi használatot felmérve ugyanakkor
kiderült: a legritkább esetben van szüksége egy áltagos magyar autóhasználónak
erre a hatótávra. Az Ipsos kutatói szerint az autóvezetők 54 százalékának egy
korszerű elektromos autó már jelenleg is megoldást kínálna a hétköznapokban.
A kormányzat a következő években az elektromos autók átlagosan 65-68
százalékos bővülésével számol - emlékeztetett az Ipsos, melyre a hirado.hu, a
ProfitLine, az autopro.hu, a piacesprofit.hu is hivatkozott.
16
Akkumulátor-gyárat támogat Svédországban az EIB
2018. február 13.
(fotó: thebarentsobserver.com)
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 52,5 millió euróval támogatja a legnagyobb
európai akkumulátorgyártó-üzem megépítését Svédországban - számolt be a
Reuters hírügynökséget idézve az Automotive News Europe hírportál. A Swedish
Energy Agency 15 millió euróval járul hozzá a Northvolt Labs kísérleti és kutató
telepének megépítéséhez Västerasban - írta itthon az MTI alapján az
Autószektor, az nrgreport.com. A Northvolt Labs lítiumion akkumulátorokat
gyártó üzeme Skellefteaban épül meg. Az akkumulátorok jelenleg az
elektromos autók értékének mintegy 30-50 százalékát teszik ki, de gyártási
költségük rohamosan csökken. Az autóipari akkumulátorok európai piaca 2025-
re évi 200 gigawattóra teljesítményre nő, ami évi 250 milliárd eurós piaci
forgalmat jelent Maros Sefcovic energiaügyi uniós biztos tájékoztatása szerint.
A hazai energiaszektor hírei
Lázár János: több forrásból is érkezne gáz
2018. február 15., 16.
(fotó: kormany.hu)
Több terve is van a kormánynak arra, hogy ne 100 százalékban az orosz
gázimporttól függjön - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a
Kormányinfón. Miként a Napi portálon Szabó Dániel tudósított: három forrást
jelzett Lázár János. Már megépült a nemzetközi, Nyugat-Európával is
kapcsolatban lévő magyar-szlovák vezeték. Ismét utalt a Romániából
beszerzendő földgázra is, de a cikk szerint ő sem oldotta fel az ellentéteket,
amelyekre az elmúlt napokban a román szaktárca és a sajtó utalt. A miniszter
ugyanis arról beszélt, hogy az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által
17
kitermelt fekete-tengeri lelőhelyek gázát vásárolnánk meg. Január 26-án Orbán
Viktor a V4-ek kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, hogy „egy magyar állami
cég megnyerte a románok által kiírt gáztendert", aminek nyomán évi 4 milliárd
köbméter 30 éven keresztül érkezik majd hozzánk. Viszont a román sajtó szerint
korábban ilyen pályázatot még nem zártak le, így azon nem is nyerhetett
Magyarország. A közlés szerint február 5-én Szijjártó Péter külgazdasági és
külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter abban állapodott
meg, hogy a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport
műszaki feltételeit. Ezt a Kormányinfón Lázár János is megerősítette. Az általa
említett harmadik forrás pedig az lenne, hogy a horvátországi LNG-terminál
építésében részt venne a magyar kormány.
Lázár János arról is beszámolt: a kormány a villamos energiáról szóló törvény soron kívüli módosításával kötelezné az elosztókat, hogy fogadják a kiskapacitású napelemparkok termelte áramot. Ezt azzal magyarázta, hogy a következő években szeretnék növelni a kiserőművek számát, csökkentve az importfüggőséget. Jogi akadálymentességet és banki hitelt is kínálnak azoknak a földműveseknek, akik naperőművet létesítenek - erősítette meg a miniszter a kormany.hu beszámolója szerint. A Népszavában Marnitz István arra is kitért, hogy a kormány sürgősséggel arra kötelezi a (zömmel külföldi kézben maradt) áramvezeték-cégeket, hogy a földekre telepítendő napelemfarmok csatlakozását 3 kilométerig ingyen alakítsák ki.
Magyarország kitart amellett, hogy meghatározza energiamixét
2018. február 16.
A magyar álláspont szerint az energiamix megválasztásának továbbra is
tagállami hatáskörben kell maradnia - jelentette ki a budapesti Hungarian
Energy Investors Forum 2018 konferencián Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára. A Napi.hu
és a Noguchi Porter Novelli által szervezett konferencián emlékeztetett: a 2011-
ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia szerint Magyarország az atom-, a
fosszilis- és a megújuló energia hármasa mellett döntött. Arról is beszélt, hogy a
kormány kitart a szabályozott árak fenntartása, tehát a rezsicsökkentés
eredményeinek megvédése mellett is, szeretne hosszú távon stabil,
kiszámítható, garantált árú energiaellátást biztosítani a magyar családoknak.
Felidézte, mióta a magyar állam visszaszerezte a hatósági árszabályozást, a gáz
18
ára jelentősen csökkent, 2013 óta 25 százalékkal. Az uniós tagországok között
Magyarországon a második legolcsóbb a lakossági gázár, Európában pedig a
harmadik legolcsóbb, átlagosan évi 170 ezer forintot takarítottak meg a magyar
családok a rezsicsökkentéssel - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az E.ON a rezsicsökkentett árnál olcsóbban
adja a gázt a fogyasztóknak, a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a vállalat
ajánlata az átlagosnál jóval magasabb fogyasztású rétegnek szól, a nagyobb
felhasználóknak nyújt kedvezményt, az átlagos lakossági fogyasztóknak nem
tudnak az állami tulajdonú nemzeti közműveknél kedvezőbb ajánlatot tenni.
(hirado.hu/MTI)
MEKH: a magyar fogyasztók Európa egyik legalacsonyabb energiaárait fizetik
2018. február 14.
(fotó: mekh.hu)
A magyar lakossági fogyasztók az európai uniós átlagnál jóval kedvezőbb áron
jutnak hozzá a villamos energiához és a földgázhoz a Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári nemzetközi árösszehasonlító
vizsgálata szerint - közölte a hivatal is az MTI-vel. Ezt ismertetve a vg.hu, Napi, a
magyaridok.hu, az Origó azt írta: a lakossági fogyasztók számára biztosított
földgáz átlagára - 3,29 eurócent/kilowattóra - a vizsgált európai uniós fővárosok
közül Budapesten a második legolcsóbb. A villamos energia lakossági átlagára a
magyar fővárosban 2018 januárjában 12,06 eurócent volt kilowattóránként,
amely az unióban a harmadik legalacsonyabb ár. A MEKH jelezte: a hazai
egyetemes szolgáltatói gázáraknál a beszerzési (régiós) gázár csak egy tényező a
végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztásnál a számla csupán 49 százaléka
maga a földgáz ára. Ehhez adódik hozzá a rendszerhasználati díj, a szállítás,
elosztás, tárolás költsége, ami a teljes díj 22 százaléka (melyek együttesen
garantálják az ellátás folyamatosságát), továbbá a 8 százalékos kereskedelmi
árrés, illetve legvégül az áfa. Az uniós gyakorlattal szemben Magyarországon
nem kell energiaadót fizetniük a lakossági fogyasztóknak - erre is felhívta a
figyelmet a hivatal.
19
Az erőművek biztonságát javító eszközt fejleszt az Infoware
2018. február 14., 15.
(grafika: infoware-zrt.hu)
Az erőművek biztonságát növelő eszközt fejleszt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési
és Innovációs Alapból finanszírozott támogatással az Infoware Zrt. A 318 millió
forintot meghaladó fejlesztéshez több mint 175 millió forint vissza nem térítendő
forrást nyert a cég. A vg.hu, az nrgreport.com, a Magyar Hírlap/MTI tudósítása
szerint olyan eszköz prototípusát mutatják be, amellyel minimalizálni lehet az
erőművek, alállomások és naperőművek földzárlat miatti kieséseit, jelentősen
növelve az áramellátás biztonságát. A projektben kifejlesztendő prototípust
alkalmazni lehet majd minden szigetelt, egyenáramú energiaellátó rendszerben,
amelyet hagyományos erőművekben, ipari üzemekben, fotovoltaikus
erőművekben vagy egyéb alkalmazásokban használnak. Az 1990-ben alakult,
többségében magyar tulajdonban lévő szigetszentmiklósi középvállalkozás
jelenleg is gyárt váltakozó és egyenáramú energiaellátó rendszereket a hazai és
a nemzetközi piacra. A projekt eredményeként ezeket olyan intelligens
funkciókkal egészíthetik ki, amelyek nemzetközi versenyelőnyt jelenthetnek. A
fejlesztés eredményét egyebek mellett a Paks II. erőműben is alkalmazni lehet -
közölte a cég.
Külföldi energiaszektor
Kulcsfontosságú a jó energiamix
2018. február 14.
(fotó: iea.org)
A világ energiaigénye 2040-ig a 2016-os mennyiség másfélszeresére nő a
Nemzetközi Energia Ügynökség szerint, amely a kereslethez több megújuló és
20
nukleáris, de kevesebb fosszilis alapú erőművet tart szükségesnek. Az IEA
legutóbbi előrejelzése most először tartalmazott fenntartható fejlődési
forgatókönyvet is: ennek középpontjában a párizsi egyezményben foglalt
klímavédelmi célok elérése áll - Hárfás Zsolt energetikai mérnök minapi
előadására a Világgazdaságban B. Horváth Lilla hivatkozott. Mint az
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezvényén ismertette: az IEA
várakozása szerint a globális áramtermelés a 2016. évi 24,8 ezer terawattóráról
2040-re 36 ezerre, a korábbi másfélszeresére nőhet. E kereslet úgy fedezhető,
ha (a 2016-os adatokhoz viszonyítva) az atomerőművek által előállított áram
mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulókét pedig csaknem
négyszeresére emeljük, miközben a fosszilis alapú erőművek által termelt
villamos energia mennyiségét mintegy felére csökkentjük. Csupán így érhető el,
hogy az energetikához köthető szén-dioxid kibocsátása a vizsgált időszakban 57
százalékra csökkenjen. Mindez egybeesik az Európai Bizottság jövőképével,
miszerint az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos
eleme és 2050-ig várhatóan az is marad.
A német kormány azonban a fukusimai baleset után úgy határozott, hogy leállítja
atomerőműveit, és jobban ösztönzi a megújuló energiaforrások hasznosítását. A
terv megvalósítása tart, ám számottevő mellékhatásai is vannak. Így például
tavaly a németországi beépített áramtermelő teljesítménynek a nap- és a
szélerőművek együtt majdnem a felét adták, ám - mivel az időjárás
függvényében működnek - a termelésnek csak bő negyede jutott rájuk. Közben
megkezdődött a nukleáris blokkok leállítása is, tehát a németországi áramigényt
egyre nagyobb arányban fedezik fosszilis energiahordozókkal. A gázüzemű
áramtermelés két év alatt 46 százalékkal nőtt, az ország oroszországi gázimportja
tavaly 53,4 milliárd köbméteres csúcsra ugrott, ezen belül egy év alatt
meghaladta a teljes magyarországi lakosság gázigényét. Ráadásul 51,2 millió
tonna feketeszenet is importált az előzetes adatok szerint, és bővíti a barnaszén
bányászatát. Hárfás Zsolt szerint a megújuló alapú kapacitás növekedése
ellenére nincs esélye a német klímacélok teljesítésének. Közben az árak is
megugrottak. (Az Eurostat adatai szerint januárban az átlagos berlini lakossági
áramár 70,72 eurócent volt, ami a magyarországinak két és félszerese.) A
szakértő a németországival szemben a hazai elképzeléseket, azaz a nukleáris és
a megújuló alapú áramtermelés együttes alkalmazását tartja követendőnek.
Magyarországon a növekvő áramkereslet fedezése mellett a termelésből kieső
21
kapacitások pótlását és a 30 százalék körüli import csökkentését kell megoldani.
Ami a pótlást illeti, a 2031-ig reálisan várható 7-8 ezer megawattból a két új paksi
blokk eleve 2,4 ezret képvisel. Ebből 2 ezer megawatt a később leállítandó, ma
még működő blokkok helyét veszi át. Utóbbi négy (káros anyagok kibocsátása
nélküli) egység adta tavaly az ország áramtermelésének felét, míg a megújulók
csaknem 10 százalékát. Az importáram csehországi, lengyelországi és ukrajnai
széntüzelésű erőművekből érkezik.
Szuzuki Tosihiró szerint több atomerőművet kell építeni
2018. február 14.
(fotó: autopro.hu)
Európai forgalmának növekedését várja idén a japán Suzuki Motor autógyár.
Szuzuki Oszamu, a konszern mostani vezérének apja, a Suzuki Motor alapítója
úgy látja, hogy 2050-2060 előtt nem kell számítani az elektromos autók tömeges
elterjedésére. A Suzuki idén 280 ezer autót tervez értékesíteni Európában
Oroszországot és Törökországot is beleértve, 10 ezerrel többet, mint tavaly -
jelentette ki Milánóban Szuzuki Tosihiró vezérigazgató a Quattroroute autóipari
magazin által rendezett konferencián. Hozzátette: Európában még messze nem
teljesültek az elektromos autók elterjedésének feltételei, ahhoz például, hogy az
Európában forgalomban lévő autók felét le lehessen cserélni elektromosra,
szerinte 18 atomerőművet kellene építeni a meglévő 78 mellé. Szerinte a dízel
járműveket hosszabb távon ki fogja szorítani a piacról a környezetvédelmi
követelmények betartásának emelkedő költsége, az elektromos autók
elterjedése azonban jóval lassabb lesz, mint arra sokan számítanak. A hibrid
járművek sokkal észszerűbb megoldást jelentenek - mondta, hozzátéve, hogy a
Suzuki együttműködésre lépett a Toyota autógyárral környezetbarát
technológiák, biztonsági rendszerek és informatikai megoldások fejlesztésében,
a beszállítói lánc optimalizálásában. (hir6.hu, autopro.hu/MTI)
22
Hosszú távú LNG-üzletet kötött az USA és Kína
2018. február 12.
(fotó: oilprice.com)
Hosszú távú LNG-szállítási szerződést kötött az amerikai Cheniere Energy és a
China National Petroleum Corporation (CNPC). Az amerikai vállalat évente 1,2
millió tonna cseppfolyósított földgázt szállít Kínába - írta az Oilprice alapján az
nrgreport.com portál. A szállított gáz mennyisége 2018-tól 2023-ig folyamatosan
emelkedik, majd a szerződés kifutásáig, 2043-ig fokozatosan csökken. Az üzletet
az amerikai elnök novemberi, kínai látogatása idején hozták tető alá. Az
előrejelzések szerint növekszik Kína gáz és olaj iránti kereslete, mert a környezeti
hatások miatt Peking minimálisra akarja szorítani a szén felhasználását. Kína
importja kőolajból januárban újabb rekordot ért el napi 9,57 millió hordóval. Ez
400 ezer hordóval több, mint tavaly márciusban. Az ázsiai ország földgázimportja
szintén emelkedett, elérte a 7,7 millió tonnát, ez minden idők második
legmagasabb havi értéke.
Márciusban állhat bíróság elé Magyarország a légszennyezettség miatt
2018. február 12. A határidő lezárultáig az érintett uniós tagállamok mindegyike, köztük
Magyarország is további tájékoztatást adott a levegőminőség javítása
érdekében tervezett intézkedéseiről - közölte az Európai Bizottság szóvivője,
leszögezve, hogy március közepén, a beérkezett levelek értékelését követően
szükség esetén bíróságra idézik a légszennyezettségi határértékeket túllépő
országokat. Mina Andreeva a bizottság szokásos sajtótájékoztatóján
megerősítette, hogy a határidőig mind a kilenc érintett állam - Csehország, az
Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország,
Románia, Spanyolország és Szlovákia - információkat küldött arról, miként
tervezi mielőbb orvosolni a problémát. Erről a Privátbankár, az mfor.hu, a
Tőzsdefórum, a Napi, a magyarhirlap.hu/MTI is beszámolt. Az Európai Bizottság
január végén rendkívüli ülésre hívta az uniós országokat, amelyekkel szemben
23
már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban
megindított kötelezettségszegési eljárás, és tíz napot adott rá, hogy bemutassák
tervezett lépéseiket. A szóvivő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az
ügyben az Európai Bírósághoz fognak fordulni, ha nem találják hitelesnek és
hatékonynak a tervezett tagállami intézkedéseket. A válaszok értékelése
várhatóan március közepéig tart, a bizottság szükség esetén ezután fog lépni.
Európában évente legalább 400 ezren halnak meg a rossz levegő miatt, és még
többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri
betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az
európai gazdaságnak - közölte az Európai Bizottság. Ha egy tagállam az Európai
Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást
indíthat, ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság
kiszabását javasolva az érintett országgal szemben.
Hírek röviden
2018. február 16.
A paksi atomerőműben képezték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség újonnan felvételt nyert nukleáris biztosítéki ellenőreit és ott is vizsgáztak február elején. Az oktatást és vizsgát figyelemmel kísérte két NAÜ-megfigyelő is. A képzés sikeres megszervezésében az atomerőmű Nukleáris Biztonsági Osztálya és az OAH munkatársai is aktív szerepet vállaltak, amiért a NAÜ köszönetét fejezte ki. (oah.hu)
2018. február 12.
(fotó: kormany.hu)
Megalakult a közszolgáltató vállalkozások konzultációs fóruma, a véleményező és javaslattevő szervezet a köztulajdonban működő közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági döntések előkészítésében játszik majd fontos szerepet - jelentette be Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Az együttműködési megállapodást 16 szervezet képviselője írta alá. A fórum résztvevői a tagokat érintő foglalkoztatáspolitikai,
24
munkaerőpiaci kérdésekben és a jövedelmek alakulásáról konzultálhatnak, illetve ajánlásokat fogadhatnak el. (kormany.hu/MTI)
2018. február 16.
Szigorúbbak lesznek az eljárási szabályok, ha áramlopást feltételeznek. A február 19-étől érvényes MEKH-rendelet a fogyasztót is védi - mondta Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke. A rendelet részletezi a szolgáltató és a fogyasztó teendőit vélelmezett áramlopás esetére, az egyik fontos változás, hogy a szolgáltatónak tájékoztatást kell adnia a fogyasztó számára a mérőóra vizsgálatáról, és abban részleteznie kell az eljárás lényegét, a jogokat. A mérőóra vizsgálatát helyszíni eljárásban kell lefolytatni, ezt kötelező dokumentálni, az erről készített jegyzőkönyvben a fogyasztó megjegyzést tehet. (hirado.hu)
2018. február 16. Észszerű szabályokat vezetett be a kormány február elsejével a gázkészülékek cseréjére, így értékes időt és felesleges kiadásokat takaríthatnak meg a fogyasztók. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Bartal Tamás azt mondta: mostantól egyáltalán nem szükséges az elosztó közreműködése a készülékcseréknél. Ha a cserével együtt a gázvezetéket is át kell alakítani, ezentúl a tervező ellenőrzi és igazolja, hogy a terveknek megfelelően végezték-e a munkát. Mivel a folyamatból kivettek egy "felesleges szereplőt", egyszerűsödött az eljárás. (OrientPress/MTI)
Összeállította: László Judit