L- l ? q

L?L>'

BKE KK A kölcsönzlsi hatérid; '*

..

a Iegals6 détum ! '

Hosszabbius klhetö telefonon is: dr s/rg Iibo' z. - dr Pucsek J6zsef7::,1-:.:4,1.(,233/7120 7238c 86959 Ahatzridin tûl virsv.axdokk:nyvek dr Sztanô lm re

utân k8 edelm i dilat sz3m ftunk fel!

tlj teleops r k' s

F482 t a gR. R , -482 .7w tl

20r/ ït7k 2 2. g. rF

i Stt120% 2E2 2 7 r

S220F FfF@ 1 1.

Elem zés a beszâmolôk alapjân?FC1q E?tl? 1 '

2205 !4h2s 1 2

2025 MJ.) () 2.

29/)5 MJ ) 1 j

2225 J(l. 2 g

ç*2($5 'h 659/2001

2g27 tl 41 () 8. perfekg

2225 2k1 1 2.

è.2285 ï.2k 1 7. ) öi jogi védelem alatt â11

, arrôl lmâsolat készitéstA k

sutlvlîlly szcrz

illl ilîî 1 7 11 K ilttlt'' Cltizetes irâsbeli engedélye nélkiil tîltls.''sa t's Jogosulatlan felhasznftlôsa btiltcseleknlényt képczA klllllvlîl'y l1,/lN()!l

2229 J)y 2 g.

#'

frta: TA R TA LO M JEG Y ZEKD r B t'ro' Tibor

'kvezeto'' fo'' iskolai docenstansze

l 6 fejezet, kive-ve: 2. l .4, 5.5.3, e's 5.5.4 pontok Elovszo' 6

z * ** M A

Dr. Pucsek Jozsef 1 K OM PLEX ELEM S S SEGESSEGEgs . * 2* zp œ* 2'folskolal docens E s O A C IO IG E N Y E 7

2.1.4, 5.5.3 pontok

1 1 :'k lc()Ix1I)l(:)( ()1(r1z1 ze' s s irtl-- lcs (,* é;tr s SI,A é;tl ................................. ................... ,7D r. Sztano' Im re j

. g A beszaem oloek m int az elem zee s inform aeci oe forrae sai . .. . . . . . .. . .. . . . . . . .. . . . 8'kvezeto'' fo'' iskolai docens .. . . e . . . . + xtansze 1 3

.a z uzletl Jelentes 'm lnt lnforlnacloforras ...............,........................... 2711; . 15 . klk 14, (2/ lrlll -. - . r r * . ', . ', - .1

.3.1 A z uzletl Jelentes cella, Jellem zol, fobb tartalm l elem el .......... 29

1 . 55 .:3 tl--irltrti J-tlltlrltt,- s rkre s irltrttl s tétrtftllzz:l ......................................... :3 1

l

Szerkeszto'' :- . y-jgj ,) r :). 1 :pk rrlt,- rlk,é; Jt' tlrcléit)- thlk:laa ;rt,- stl ................................................................. 55 6)o r

. m ro'k to'' fo-iskolai docens 2.1.1 A z egyes eszko''z ees forraescsoportoktansze veze

1) k)Is()'' ftrlt' lzlrltirlltlk kllkllz1ar()- stl ....-.................................................. 55 ç)

a :!. 1 .:! zpk &?fté;)?()lz1- l1()1)r2ri, t 1tl ftlûtll Ci slte lzltlc t, ltrr'l Lfit' s () ........................-...... :1:!< yl& #e . . . . . . . . .* * 2 1 3 A enzugyl helyzzt alakulasanak atfogo elem zese

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 45vsk . . J)..71:c-$-:1 ($ '? 2 1 4 A cash flow kim utataes 48xvxdkî x%o -eo

)? * ezaà --.- :! :! kdk;r tlli),tr s zrlt)- rltléittj ttrlt,lk rk,- s irlt,tkr s (llkrlzl zee str . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,7 1

B o''vitet't âtdolgozot't kiada's - -'---7 zee -

3 A JO V ED ELM E SEG A LA K U LA SA N A K A TFO G O

ISR N 963 394 426 f) t

:3 1 z!k J-(>--A,()cI()l1zz();r()'' s (3 éj Jt' tf-(71jc)' tlltlrrlprt,' s()' 11k)lk 11z(5 (1 sirtlrlrltlzlt ......-................ 6)4)

3.2 A m utatoeszaem ok rendszerbefoglalaesa (a m utato'k p1'ram isa)............. 963 3 A j o'' vedelmezo'' se' e' s a fenntarthato'. . .. ,. tj .. * g(K

ladla a Perfekt flazdasagl Tanacsa o, .. kedeesi u-- teln o-- sszefu-- gge-'se . . . .. ............... . . . ............ ........ . . ... .. .... ... ... . 10 1noveOk

tato- e' s K i adoe R e' szve' nyta'rsasae g

Felelo-s kiado' a Perfekt Rt. veze-rigazgato-jaFelelo''s szerkeszto'' C suka Tûnde

A. borfto* Jeney Zoltén munka-jaK eesztllt a Perfekt R t. nyom da'laeban, 2001 ben

Felelo'' s vezeto'' Laki Pefter

Ke'sztilt 22,6 (A/5) fv ter-jedelemben

' ;

=œ $1

A A A # V W ** + '

4 A V L K OZA SITEVEKEN Y SEG 6 A V L K OZA SON BEL IGA ZD K OD A SI,#' * *' A X' A * W' 'P

TEK O N Y SA G * A K ELEM SE 103 ELSZA M O LA SI ES E EK ELTSE G I N D S R

4 1 A haterkonysa'g e's ajo''vedelmezo'' se'g o'' sszehasonlitaesa 1034 2 A va-llalkozaesok hate'konysaegaenak o''sszehasonlftoe elem zeese ........... 105 6. 1 A va'llalkoza'son belu''li gazdaelkodaesi, elszaem ola'si e's eerdekeltse'gi

.1 .. j. r rr r sj . .Fkllltl H:LC;I S:C LIIQSQI IIHZTCIFLI bti hjt;y () ()1J ill ................................................... 111! 1

6 2 A va'llalkozaeson belu'' li gazda'lkodaesi rendszer

5 3% A/r 1- IIZII';EZ'C é; 1- I!II I!I!h III-I!!?I SE ...-.-........................... 1 1 55 S Critrspttzstttl tftéiclistltllts Jt ...................................................................... (!:1:3- - -

- - - - - ($. S9 ?$ A/lte ll:tl ICIICrCtA s ()rl l)()ltl-- li é; Jtprclft' l1c()(lCt' s funkc 1- (5 1- .................................. :!:!t$

15 . 1 kùkzr krrkrtlrrltr' rllrtrlt,rrl 7.ft' s s isJtlcfts irjtl- çt' s rrlt)' (1 szere1-.................................. 1 1 zl

5.2 A z eredm eenym egaellapfta's m o'dszerei , az eredm eeny szerkezete ....... 1 14e v @p #

11.:!. 1 ?pk ttr qr(r' lttrrllrst,' éjtrlû ?pk-l42-l7 s trtllcttl' rft'j ft ....................................... 1 1 EI - () é; é; 5@1R-l7() (E)I- (!1 IwZhUIZ/Zh:'IM -......................................................-.......... :521 :35.2.2 A z eredm e-ny alakula' sa't befolyafsolo' tovaebbi teenyezo-'k .......... 124

,

5.2.3 ?1k rrltr'rlt,éj s irkh rillti thrtrtlrrltr-rl)r rrltréjfi llltllftli s Jt ............................. 1 é5 () 1l?LfE)IT, (IM JEG Y l(2 ...............................................................-............. :315 6)

5.2.4 A va'llalkozaesi eredm eeny eerteekeleese

itzr ftll Jritéil- t)' rtltrlckhltst,e é;l- rt:rltl s2:(,rt,' lht:rl ....................................... 1 S5 zl

15 .:3 zhk;r khrtlclrrlt,e 11 lrttrrqrtrzrk,' s rrlt)2 (1 s irt,rkr1- ...................................................... 1 :! ,7 4

5.3. 1 N agyvonalu' eredm e'nytervezeesi

11z()/ (1 sirere lkt)t sklljl't()'' tlltlrrlirt,e s(,lû .....................................-..,....... 1 55 -7

5 3 2 O ptim a' lis eredm e'nytervezeest segito'' sza' m ita' sok 145

5.3.3 R e'szletes, a kom plex u''zleti terv

re'sze't ke' ezo'' eredm e'nyterveze's 148

(5 zl 2h: hrit' rlllttt)' trrtrtlrrltjll)r (,e &rlû()-- 2ri folyam fttll s (lltlrvl zee skr .......................... 1 (5 1. ,

5.4. 1 .A fedezeti pont szerepe .. .... .. .. . .. . . .. . .. . . .... . . .. ... .. .. . . . .. . ..... . . . . .. . .. .. 162

15 .21.:! ?ùk tttrAétrirtrtt fe (lkrirkrtl- ()-- s sirk,éi szerepe......................................... 1 ($ E5

5 4 3 A szaem vi teli inform a'ci o' dszer eevko'' zi 1 nform aeci (51-. . s ren

ft lllrtlrtl S(,e é; Jtllûtltl)' 1*r(5 1 .....-......................................................... 1 ($:(

15 .15 2hk $rfil1 Ctllktlprft' s (rrtrtlrrltjrllrk:' rldrlc tl ttle l Ctéic)s trltrrrl 7lk,' skr ............................. 1 ($ 1515

.5. 1 A nagyvonalu' eredm e-nyelem ze's a term elo''teverkenyse' gne' I .... 166 ,.k

5 5 2 A z egyes ternyezo''k hata'sainak rerszletes elem ze'se

a term elo''-teveekenyseegne'l 17 1

5.5.3 A kereskedelm i vaellalkozaes eredmeenyelem zeeseenek t:'a'

a'tossae ai 190

5 5 4 M ezo/gazdasa'gi teveekenyse'g eredm e'nyelem zefsefnek* * t

neehaen sajaetossae a 203

1

!

'

)ih

ELO SZO : A x oM yu x EI.EM ZE'S SZOKSE'GESSE' GEEs IN FO R M A C IO IG EN Y E

A piacgazdasâg fejlödésével, a privatizéci6 kiterjesztésével egyidöben meg-erôsödött és szélesedett a tulajdonosok és a piaci szereplôk köre, akik feltétle 1.1 A kom plex elem zés sziikségességeniil inform a-ciökkal kell, hogy rendelkezzenek a vâllalkozésok tevékenységének

minösitéséröt vagyoni, pénziigyi ésjövedelmezöségi helyzetének alakulâsâr6l. A vâllalkozésok gazdâlkodâsénak elemzése sorân, egy-egy iizleti év értékelé-A szïm vitelröl szôl6 törvény a beszém ol6 készitési kötelezettség tartalm ânak Sekor el kell végezni

és követelményeinek szabâlyozésâval ehhez megteremti a kereteket is. a gazdâlkodâs itfogô, minösitöjellegii elemzését és- az egyes tevékenységek részletes kiértékelését.

A böséges inform âciôforrâshoz azonban m eg kell hatârozni a lehetséges értékelési mödszereket is. E könyv keretei közim az elöbbire helyezziik a hangsûlyt, bemutatjuk

a) a vagyoni és pénztigyi helyzet alakulésânak elem zési m ödszereit,A könyv elsösorban m6dszertani segitséget kivén nyûjtani mind a szâmviteli b) ajövedelmezöség és a hatékonység szintjének és véltozâsânak értékelésiszakmét tanulö, m ind a szakmâban jelentös tapasztalatokat szerzett szakem- lehetôségeit,bereknek. c) az eredm ényesség alakulésénak részletes vizsgâlatât, amzak összetevökre

bontésât, a befolyâsolô tényezök és azok hatâsainak kiértékelését.

E könyv feldolgozza kitérve a kereskedelmi és mezögazdaségi tevékenység sajétosségaira.- egyrészt a m érleg âtfogö és részletes elem zésére alkalm as m utatöszâm rend tovébbé

szer kialakitâsénak lehetöségeit, term észetesen nem feledve, hogy m inden d) a Vâllalkozéson beluli egységek tevékenységének m érési, elszémoll' sivâllalkozés önéllôan alakftja ki sajét elemzö-értékelö môdszertanât, éS elemzési lehetöségeit, alapvetöen az érdekeltség megteremtésének

- mésrészt a jövedelmezöség, valam int az eredmény alakulésânak részletes, Szempontjâböl.értékelési m ôdszertanét, a kereskedelm i és m ezögazdasâgi tevékenység i1'By Vâllalkozés gazdélkodésénak akér több évet felölelô étfogö elcm zé-

sajâtossâgaira is kitekintve; mindezekkel segftséget kfvânunk nyéjtani a Q IX leggyakrabban a szâmviteli beszâmol6k alapjân keriil sor. Kiilöntssenszâmviteli szakmât mûvelök részére. itlaz ez, ha nem a menedzsment. hanem a tulajdonosok vagy a ,,vâllalkozlstln

kfvuliek'' kfvânjék m inösfteni a gazdélkodâs alakulâsât.

A könyv âtdolgozott kiadh , részben a szém viteli törvény vâltozésainak étve- .A szém viteli beszâm olök elkészftésének célla, hogy m egbfzhat6 és valöszetésével, részben pedig egyes m ödszerek részletesebb bem utatéséval (cash . k As vagyoni

, pénziigyi és jövedelmezöségi helyzdértsl' hasznosfthat6bbâ tenni a vâllalkozâsok közgazdasâgi, îthlH t adlon a Vâllal ozflow stb.) kfvénla valamennyi piaci résztvevö részére

, az azpénziigyi és szém viteli vezetöi, illetve m unkatérsai szâm âra.

- a tulajdonosoknak, hogy befektetési döntésiik helyes volt-e. az adtlttvéllalkozâs vagyoni helyzete stabil-e, jövedelemtermelö és osztaléktszctöképessége m egfelelö-e,

fz potenciâlis befektetsknek, hogy kellôen mérlegelhessék bcfkktetésidisntésciket, azok m egtériilését, kockâzatât, hozam ét,

W Szel-zsk fl hitelezöknek, akik a hitel- és kölcsönnytijtâs biztonségéra, törlesztts-

részletek és kam atkötelezettség fizetésére vonatkoz6an kfvl' nnak inlbrlllti

ciökhoz jutni,f? meglévö J.ç leendö partnereknek (széllitök, vevök stb.), hogy a k'apcstllllt 4biztonsâ' gosnak és tartösnak m inösithetö-e,tt â'/lz'?lyeze/ xztintéra, a cég im tîzsbra vonatktv öan,

t' $ 7

a makrogazdash i ögszesftések és hlttérelemzések céljaira, Fontos kiemelni, hogy részvénytârsaség, tovébbâ konszolidéciöba bevon!s nem utolsösorban a vtm alkozâs vezetöinek guç dolgoz6inak a stabilités, a vâllalkozés csak éves beszaem ol6t készfthet.

fejlödés és ajövedelembiztonsâga szempontjâböl, bâr ez a kör gyakrabban Ep szerûsitett beszâmol6t (egyszertisitett mérleg, eredménylevezetés)és mélyebben is informélödhat a szâmviteli beszémolô nyûjtotta lehetôsé- készfthet az az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkezö munkakö-geken tûlm enôen. zösség

, jogi személyiség nélkiili gazdaségi térsaség, amelynek a véllalkozisitevékenységéböl szârm azd éves nett6 ârbevétele két egym âst követö évben

. nem haladja meg az 50 milli6 Ft ot. fùggetlentil a mérlegfôösszegtöl és1.2 A beszém olök m xnt az elem zés inform éciöforrésai a ja sznem töl

, feltéve, ha 2001. januér l-jén is egyszeres könyvvitellel alitl' -m asztott beszém olöt készftett.

azlz elemzési-értékelési pcàe/éw reke/ befontuoqa a :exzgmtggytv-gym zts j. éx jajwjx j-jauj fjonnan ajau,lô gazdaugi târsasâg ma-r nem vâlasx-4 vâllalkozzsok beszzmol6ja lehet:

-

éves beszémol6, hatja, az mâr egyszerûsitett éves vagy éves besznmolôt köteles késziteni.fisitett éves beszâm olô, EZ a beszém ol6form a a véllalkozö eszközeit és forrésait kevésY részlete-

-

egyszer .zetten m utatja i. m érlegében, s vezeti Ie m e-rleg szerinu er - yének alaku-

egyszerfisitett beszâm olô, valam inthatârozott feltételek esetén összevont (konszolidâlt) lâsàt, S erösen korlàtozu a kiilsö beteklntö szém âra az értékelési lehetöséget.meg

éves beszém olö. '?t Természetesen a kapcsolödö könyvvezetés (ezvszeres könvvvitel) és az analiti-Azért lényeges ezt hangsûlyoznunk, mert eltérö mélységû informéciôt bizto- ' kUs RSIVSIItRHZ-SIA G vonésâval kém t kaph Zunk a villalWkozö -iizletmenetének

. helyzetéröl.sftanak az egyes beszém olöfalték. . .fves beszâmol6t köteles késziteni a kettôs könw vitelt ve- ta =41Iolt-rx>A '''' ' X Vâllalkozâsok tevékenységuket Jogilag és gazdasép vonatkozisban

iben nemjogosult az egyszerfisitett éves b Vzémolô k J Ws -z-ité-sJ-r*C.**WW' fillâlltso Vëvzik. Egy rësztiknël J'pnnlun az egymls közötti kapcsolatok olyanamennyAz éves beszâmolöy8-razej.. szorosu vélnak, hogy egyik véllalkozâs a ma-sik tizletpolitiu ja-,.a meghatâroM

befolyést képes gyakorolni.m érleg, . .

-

eredm énykim utatés, A Z egym âs közötti ûgyletek egyréqztlelentôsen torzfthatlâk az éttekinthet&

- kiegészftö melléklet. Sv et, mâsrészt ezekkel befolyésolhatö az érintettek eredménye (ivkiilönleges''drmegéllapodâsoka fiktfv eszközétada ok stb-). Ez sziikségessé teszi, hogy a

Az éves beszémolét készitö iizletijelentést is köteles késziteni. Bdzdasigilag szoros kzpcsolatban él16 vâllalkozésok csoporjéröl - vala-Az adott uzleti évrôl ez a beszâmolteaita tekinthetô a Ieerészletesebbnek. lnennyi vâllalkozâs ëves beszn-molöja mellett is késziiljön megbfzhatö és

hiszen a mérleg és az eredménykimutat-és a leeinkàbb ta-kolt. a kieoészft 'ô Valt's képet nyfljtô besza-mol6, mintha aznk egy véllalkozésként mûködnének.m elléklet kötelezö tartalm i elöirésai a lezbövebbWek

, s iizleti Wie/ntés is lésziil. lVt a Célt szolgzja az összevont (konszolidllt) Yszlmolö, amely terreszxtescnha Ilem is képezi részét a beszâm olönak.- -' ' l't-ln Inenti fel az egyedi beszn-m olö készftése alöl a konszolie ciöba Y vont

Egyszerûsitett éves beszâm ol6t készfthet a kettös könyvvitelt vezetö véllal- Vlillalkozssokat.

kozâs, ha két egym ést követö évben a m érlea fordulônaoiân a következö .

' o'%%zeMont tkor ztAdidtSP H es 'Y'RJ#nTPJ' az a kettös könyvvitelt vczctö

a nagységot jelzö hérom mutatôérték közul ke-ttö nem hal J Jia mee az alébbi Vàllalkozés köteles készfteni, nmely egy va> több véllalathoz ffizödö viszzshatârértéket: J =' 'J lly/lban anyavéllalam ak m inösiil. Ennek több kzitériuma van (szavnznti tthbbk g.

- a mérlegföösszeg a 150 milliô Fsot, . disztségviselök kinevezése, döntö ellenörzo-s, befolyés stb-). ezekd ncm részle-- az éves nettö ârbevétel a 300 rnilliö Ft-ot- tezzuk. m ivel az összevont (konszolidélt) G szém olöt mint informâ' ciöforrlM- a térgyévben étlagosan foglalkoztatottak széma az 50 föt. kr/eljiik.

E beszlm olöform a az érdekeltek részére korlétozottabb inform a-ciöforrést py'elent. m ivel ! I't$ rész-ei:

- a mérlege és eredm ényu m utatâsa összevontabb adatokat tartalm az. '' - összevont (konszolidélt) Ie rleg.- a kiegészitö m ellékletének tartalm a valamelvest szûkebb- ' - össy-evfm t (konszolidâlt) eredre nykimutatés.- s a beszâmolö mellett uzleti jelentést sem k Jll készfteni. ' - t$sszevOnt (konszxllidâlt) kiegészitö mclléklct.

9

Az összevont (konszolidâlt) éves beszâmolôt készitö vâllalkozâs a beszâmo- M E-RLEG ,,A'' vA' LTOZATl6val egyidejfileg összevont (konszolidâlt) ûzleti jelentést is köteles készitenia vâllalatcsoportr6l. Sorszâm Me neveza Elôz: év 'râr ' é.

. 1 A. BEFEKTETETT ESZKOZOKA z egyes beszâm ol6f orm âk rövid âttekintése utén vizsgâlluk m eg, hogy a z g z

o o g/. ja f, gvak

idqçztiMtvti fl V rdï hogyan képezhetik az d/d?êlu'JtVër/ëW /t7 munka kiindulâsi 3 1 Ala ftés étszervezés aktlvâlt értékel Wf 4 2 Kfsérletl fe lesztés aktlvâlt értékea apJ .

-5 3 'k a , on! ertékt o okA m érleg olyan kétoldalû kim utatés, am ely egy adott idöpontra (a fordul6 6 4 szenenu termékek

napra, amely M agyarorszâgon éltalâban december 3 1 .) vonatkozöan, elöfrt ' 7 5 Uzletl va cé érték. 7 8 6 Im m aterlâlls avakra adott elole ek

csoportosftésban, értékben m utatla be a vâllalkozâs eszközeit (aktfvéit) és q 7 Irjamatenâhs avak értéldael esbftéseforrâsait (passzfvéit). A Szâm viteli törvény m eghatârozott esetekben (kiilföldi 10 zz. râr , eszközök

1 '' âllalkozgs magyarorszégi leânyvéllalata vagy fiöktelepe) lehetövé 11 l ln atlanok és a ka csol6dtl va rom érteku o okszékhe yu v 12 2 sfûszakl beren âezések, gépek, érm uvek

teszi azt, hogy a mérleg fordulönapja eltérjen a naptéri év utolsö napjâtöl. 13 3 c éb berendezések, relszerelések, érmuvekA mérlegben az eszközök fordftott mobilitisi sorrendben, a forrâsok sajât 14 4 Ten észâllatokl 5 5 B

ertlhâziisok. felé'ftâsokés idegen forrâsok bontâsban szerepelnek. 16 6 seruhazasokra adott elole ek

17 7 Târ 1 eszkozck értékhel esbftése

18 111. Be e/clelcff énzii I eszkkdkA vâllalkozâs két rzlgrfd,j-çtfpztz köziil vâlaszthat: 1r, j vartts rdszesedés ka csolt vâllalkozésban -

A'' véltozat, amelynek jellemzöi: zo z Tarttsan adott kolcson ka csolt vâllalkozâsban- m érlegszerti elrendezés, egy' ik oldalon az eszközök, m âsik oldalon 21 3 E éb tartös részesedés

22 4 Tartdsan adott kolcson e éb részesedésl vlszon ban âllts vâll bana fo1Tésok, z3 5 s ëb tartösan adott kolcson

automatikus egyezöség-ellenörzés (eszközök összesen, forrésok ösz- 24 6 Tm4os Iutelvlszonyt megtestesltô ertékpaplr25 7 Befektetett énzu 1 eszkozok értékhel esbftéseszesen), o

z o x26 11 Fo lzc R qzx o zaz eszközöknél fordftott m obilitâsi sorrend, zz z

. u szuu k .-

- a forrâsoknâl fordftott lejérati sorrend. 28 1 An a ok29 2 B efe ezetlen term elés és félkész term ékek

. 30 3 Novendék , hfzö és e éb âllatokB '' véltozat, am elynek Jellem zöi: a1 4 u:sztermékek9)

- az eszközöknél az ,,A '' vâltozat szerinti bem utatâs összesftés nélkiil, 32 5 Arukészben lépcsözetes elrendezés 33 6 Készletre adott elole ekr

,. 34 zz. Kdveteusek

salét egyeztethetöség valdsul m eg, :5 l xovetelések àruszéllitâsbôl es szolgaltatàsbol (vevok) .

részben finanszfrozâsi szem lélet érvényesiil. 36 2 Kovetelések ka csolt vâllalkozlssal szemben37 3 K ovetelések e yéb reszesedesl vlszonyban levo vâll sal szem ben38 4 V élt6kovetelések

39 5 E éb kovetelések

4() III A'rftfk a irok

41 1 Részesedés ka csolt vlllalkozlsban

42 2 E éb rdszesedés

43 3 Sa ât részvén zk, sa ét uzletrészek44 4 For yatésl celfl hltelvlszon t m e estesito érték a irok.l5 IV Pénzeszkk dk

4() l Pénztér, cselckzk

l l 2 Bankbetétek.lF( ( . A K T IV ID BE LI ELH ATA R O LA SO K

It) I I3ttvétclek aktl $/ ldobell elhatérolâsa5(1 2 Költsé yck 1 ôfbrditàsok aktiv ldöbell elhatirolasa

'' '3 I l tlasztott rti fordftjsok

.ï ' 1, NZ K Z K SSZIdISF,N

10 l

k

'

RLEG B '' VA'LTOZAT. ,, . IStI;S ,,S4ERLEG ,,A VALTOZAT

- Sorszgm M e evezés Eldzb év '1 ii) g3 ( &

Sorszém M e nevezés rllizt) é& rl,,

(. - -'u

. - - - - - 1 x . BEI?EX TETETT yâgzlko zf)K53 D. SAJA T TOK E 1 .

- - 2 1. Jw m tjferffgjy avttk54 1 Je zett töke ,

- .- 3 1 A lapftâs étszervezés aktsvâlt értéke55 Ebbôl vlsszavasérolt tu aldont részesedés névertéken 4 2 K fsérletl fe lesz

.és aktlvélt értéke56 11 Je zett, de m é be nem flzetett toke 5 3 Va onl érttkk'l' o ok

57 1lI Toketartalék 6 4 Szeilelnl term ékek58 lV . Eredn%n tartalék 7 5 zletl va c; drték

59 V Lekotott tartalék 8 6 Im m aterlalls avakra adott el6le ek60 Vl rtékelésl tartalék '

- ..- - - J 9 7 Irnm aterléhs Ja&ak értékhelyesbftése6 1 V I1 M érle szenntl eredm én

- . - - . 1 () IL Fgr f eszközök62 E. C LTARTA L K

- - 1 1 l 1 Ingatlanok és a kapcsolodo vagyonl értékillogok63 1. Céltartalék a vérhatö kötelezettsé ekre 12 2 M fiszakl berendezések

, é ek srm uvek64 2 Céltartalék a ovobenl koltsé ekre 'j 13 3 E éb berendezesek

, felszerelesek, ârm uvek

65 3 E éb céltartalék ;....,....w..- j 14 4 Ten észlllatok

66 F. K O TELEZETTS G EK 15 5 Beruhâzisok, fcltî fttisok

67 1. H âtrasorolt k'tyfe/ezellstj ek ç.6 6 Btruhazasokra Adott exole ek

68 1 Hâtlasorolt kotelezettEé ek ka csolt vsllalkozâssal szem ben 17 7 Tt'ir 1 eszkozok értékhelyesbftése69 2 Hatrasorolt kotelezettségek egyéb rész vlsz levo véll sal szem ben 1 8 111

. Be e/clefeff én2 /J t eszkbzdk70 3 H /trasorolt kotelczettsé ek e éb azdâlkodöval szem ben

.

19 1 L krtds részesedfs ka solt véllalkozlsban7 1 II. H osszû le tirtzfé kdtelezettsé e/c 20 2 Tart6san adott kölcsön kapcsolt vâllalkozâsban

72 l Hossztî le ératra ka olt kolcsonok 21 3 E yéb tart6s részesedés

77 2 A tvâltoztatim tö kötvén ek ,22 4 Tartésan adott kolcson e éb részesedésl Alszon ban é11ö véll ban

74 3 Tartozâsok kotvén klbocsstésböl 23 5 Egyéb tartösan adott kölcson75 4 BeruhJzlàs és fe lesztdsl hftelek 24 6 Tart6s hltelvlszon t m e estesito értek a ir

76 5. E éb hosszli le Jiratli hltelek 25 7 Befektetett éllzu l eszközok értékhel esbftése

77 6 Tartös kotelezettsé ek ka csolt vâllalkozlssal szem ben tu s jjao u g Eszx o z z()K78 7 Tartos kotelezettse ek e éb rész vlsz lévö véll sa1 szem ben '

27 1. A'lâzlcft:/t79 8 E éb hosszli le ératli kötelezettsé ek

. 28 1 A rl a ok

80 111. Jlt7rizf Ie tircl; kstelezettsé ek 29 2 Befelezetlen telm elés és fétkész term ékek

8 l 1 Rovld le érattî kolcsonök 30 3. N övendék , hfz6 6s e éb âllatok

82 Ebbol az atvâltoztathatô kotvén ek k 3 l 4 Készterm ékek83 2 Rovld le érattî lutelek -1

- - - b 32 5 ruk84 3 Vevoktôl ka ott elole ek J 33 6 Készletre adott elöle ek85 4. Kötelezettsé ek énzszâllftésbdl 6s szol âltatâsböl (szâllftök) 34 11 Kdvetelések86 5 Vâltdtartozésok - '35 1 Kovetelések iruszâllitasbôl es szol âltatâsb6l vevök87 6 Rövld le âratti kötelezettsé ek ka csolt vâllalkozâssal szem ben a6 z xoveteltsek ka csolt vâllalkozâssal szem ben88 7 Rövid le ârattî kotelezettsé k e éb rész vlsz lévö vél! sa! szem ben a,y y uovetelesek eo éb részesedésl vlszonyban lévo véll saI szem ben89 8 E éb rövld le ératti kötelezettsé k ' --

' 38 4 Vél:6követeltszk90 G . PA SSZIV ID BELI E LH A TA R O LA SO K -

- , 39 5 E éb követelésekt) l l Bevetelek asszlv ldo àell elhatérolésa '

- . 40 111. rl; irok92 2 Költsé ek, réforditésok assziv ldöbell elhatérolésa

. - j 41 1 Részesedés ka csolt vélh lkozâsban

93 3 Halasztott bevételekw . - -

42 2 E y éb részesedés94 FO R R SO K SSZESEN ?

. 43 3 Sa ét részvén ek, salât ùzletrészek44 4 For atâsl célfl utelvlszon t m e estesltö érték a irok

4: I F. Pénzeszklèök

4() l Pénztlr, csekkek

47 2 Bankbetétek

18 ( . A K-INIV ID BELI EIUH ATA RO LA SO K

4t) l Bevételek aktiv idöbell elhatarolâsa

5t) 2 Köllsé 'ek niforditlsok aktiv ldlbell elhatàroljsa

5 l '! 1 ldtltksztott rlifordttIsok

l3.17

M ERLEG ,,B'' VXLTOZAT A Szlm viteli törvény a két m érlegsém âra vonatkozöan m inim um követelm é

sor- Megnevezgs Elfizg év 'rârgyév nyeket tartalm az, de ezen tûlm enöenï'â''z

- ûj tételek is felvehetök, ha az elöirt séma egyik tétele sem fedi a nevezett52 D. EG Y EV EN BELU L ESED K ES K O TELEZETTS G EK

tétel tartalm z- t,53 1 Rövld le ératli kolcsönök

54 Ebbél az âtvâltoztathatô kotvénydc a mél-legtételek egy-egy römai szâmmal jelzett eszköz és forrâscsopol-ton55 2 Rövld le âratlî hitelek belti) összevcmhatök (eZ al6l kivételt képeznek a kapcqolt vfillnlkozfsokkal56 3 Vevôktol ka ott elöle ek

llfusbtg és szol âltausbul (szâllftök) összeftiggö tételek), ha57 4 Kotelezettsé ek âluszé58 5. Wltötartozésok azok összegiikben a lnegbfzhatö és valös összkép szempontjéböl nem59 6 Rovld le âratli kotelezettsé k ka csolt vlllalkozâssal szemben ' jentösek (a véllalkozés-h szimvite l i pol itikéj a szerint) ésJ C60 7 R

övld le ârattî kotelezettsé ek e éb rész vlsz lévo vrll sal szemben61 8 E db rowd le ératu kötelezettsé ek Q.Z OSSZCVOIAé.S elösegiti a Vi Iigossig elvének érvényesiilését,

62 E. lu sszlv ID BELI ELIIA T R o l-ytso x .- a kiegészitö lnellékletben bemutatja az összevont tételeket és az ösz-

63 1 Bevételek assziv ldöbell elhatérolâsa ' j jj-jdokét.V SZCVOIR S64 2 K

oltse ek, réforditâsok assziv ldöbell elhatérolasa65 3 Hausztottbevdtelek . -- - elhagyhatök azok a scrok, am elyek adatot nem tartalm aznak sem a tui' rgy-

66 F. For deszközök rövid le 'âratli kotelezettsé ek kulonbozete (B-FC-D-EJ évbenn iRen3 a.7' elözts év oqylopiban

()7 G. Az eszkbzök összértéke az egy éven bellil esedékes kotelezettségek Ievonâva Y'' g -je bjrmelyik vâltozaténak adatai fontos informâciöforrâst j elentenek/ï m I gutân (A+-F) .

68 H. EGY EVNEL H OSSZABB LEJ. KO TELEZETTSEG EK .- v

,' 2Z Clem zéshez, hiszen ezek alaplân vizsgélhatö a vâllalltozés vagyoni hely-

69 z. Hosszû leurtzf,ê kôtelezettsé ek j; zctélaek alakulâsa, tovâbbâ' az eszközök és forrâsok összetételének vâltozl' sa.70 1 H ossztj le âratra ka ott kolcsönök

A # '71 2 Atvéltoztathatd kotvén ek

72 3 Tartozâsok kotvényklbccsétésb6l v ( /$ Z LgrcxméhyklmleltLlttis a Vâllalkozti- s mérleg szerinti eredményének levezetését73 4 Beruhézâsl és fe lesztés hlteiek ' j (lj'takm azza, az eredm ény keletkezésére hatö föbb tényezöket, s a m érleg sze-74 5 E éb hosszli le rtraté hltelek 't

. rlllti eredm ény kialakulâsàt m utat-)a be, tovâbbâ m egâllapitllatô belöle, hogy75 6 T

all6s kötelezettsé ek kapcsolt vâllalkozâssal szem ben76 7 Tartös kötelezettsé ek e éb rész vlsz lévö véll sa1 szemben lllelyek az eredm ényt elöidézö fö tényezök,

77 8 E éb hosszli le érattî kotelezettsé ek az aduzâs elötti ered mény hogyan OSZI ik meg a tulaj dOnOS0k (oszta l ék' ), az78 II. H titrasorolt lWfeltueffyf ek .

Jillam i költségvetés (t4rsasâgi adö fizetési kötelezettség) és a vâllalkozlslltîl79 1 Hétrasorolt kötelezettsémek ka csolt vâllalkozlssal szemben80 2 lutrasorolt kotelezettsé ek e éb rész vlsz lévö vâll sa1 szemben Illltl-adö I-/SZIB,

8 1 3 Hétrasorolt kotelezettsé k e éb azdllkoddval szemben (j j övedel meztsség i Szempontbb 1 tim Pontu l SzO l gilhat a j övöben i dt51) té-62 1. CELTA RTAL K O K -

SC UI-ICZ.83 1 Céltartalék a vârhatö kötelezettsé ekre84 2 Céltartalék a ovobenl koltsé ekre *

85 3 E éb céltartalék A yjj jalkozö az eredm énym egâllapftâs m tklszerel és azon beliil az eredm ény-86 J. SA JA T TO K E87 l Je zett toke h i llltltattî' S lb#7Nfi! klxiil Vti/fls'cl/7,&l a következök szerint:88 Ebbôl vlsszavésérolt tula dom részesedés néverteken (ssszköltség eljârâssal késztilö8(? 11 Je zett, de mé be nem fizetett toke ( ) - A '' véltozat90 III Töketartalék , .B vâltozat91 IV Eredm énytartalék ',

92 v Lekötött tartalék . .- - Ibl'ga 11-n i költség eljérâssal késziilö

t)3 VI Ertékelésl tartalék A ' % j ltozat.- .- . - -- - ww...,w.- - , , V94 VlI M érle szerintl eredm ény s y

- .- . . - - - .- .- - - -

,,j).; vJu Itozat

14 jj

.. z . .' y

'

y

'

A r

. . , ,, , eltsou ilxvxlu ulzx'rxs f'oRs xuu l Kouvsscl ,,x vAl-rozvsRsou sxvulv uaw aw s osszKolx sso .a vAuvozAv

Ndlrqzén! M egnevezés Eltlzii év 1âr i1*A

. -usorszAm M e nevev s Eltiz; é's r îr

.jptb'i I 01 Belfoldl értékesftés netté cîrbevétele

' értékesftés netté .'i bevétele 11 01 Belfoldl drtékesftés nettö virbevétele ' 02 Bxpoltt-

2 02 Ex ortdrtékesftés nettö cîrbevétele J p I Jw gkeyffa nettô ârbcvételc3 I r'ftf/ceyf/tf.ç ncttô Jrhepêfe/e

.1 4 ()3 El tékesftés elsz Jimolt kozvetlen onkoltségef- % Jruk beszerzésl #rttlk'e.4. f)3 Salat tel 1ne ébt. k-észletek illnm znyvaltozasa k 04 Lludott

04 Salat eloallltastl eszkozok akt valt él-teke X' C ( ()5 Eladott (kozvet'tett) szolgzltatzsok tjl téke5 )- - - - /

6 11 Akttvtilt sa fif le 'ksltmén ek Jrftoc ) j 7 /J Ertékcsités kpzptg/ezl koltstlgel4 --t7 II1 E tfà bevételek k , 2 H1 A'rltlkttsf/é,ç brutl ; erednléttye (1 al',l )

8 flbböl vlsszall't él-tékvesztés p 1 (.) 06 Ertdkesftési. fol alm dzzsl koltsé ek9 05 A n a koltsé r 1 1 (j- 07 I az atési koltsé ek .

'

t -ï - B10 06 I én be vett szol éltattisok é1 téke l l 08 E yéb éltaltînos koltsé ekr!11 1 07 B éb szol Z tat

tîsok éj tëke l 2 zJz Ertékesités /lë.lzp(( tctt koltséget

1 2 08 Eladott tiruk keszerzésl J1 téke S t ! v z; éb pfrptjfepé,jr

I 3 09 Lladott (kozvetftett) szol jltatcîsok értéke : , j j jjbbol vlssza 14 ellekvesztésl 4 f P: ,4 nvaglelle li' rti /r###.$'fA k '* j y,/ s g# r(j ordittisokI 5 1 0 RérkoltçfG (t Etxpol énéKveszleb

16 1 1 Szeluél elle Ttl e y eb klflzetesek : x tizjjxjl tuzLETjj 'rF,v ox y.;xv sEG EREDM EN Y E1

l 7 1 2 B& Jrulékok j ' *yoh,x z jf l 8 09 Ka ott (Jtîrt'i) osztalék. részescdtjsl 8 U S

zelnélvt 'elle li rtI tlr##l.j's/t z -'- -$) Ebbol kapcsolt vâ lalkozâstol kapott

1 9 VI F/'fflkc.çtllr/kt'/llv-l lefrfi.s - j j () Részescdések értékesftésének iil fol anm yeresé..(

20 VIL E (1# rti ordlktisok t j psbol -apcsolt vallalkozastol kapottq . .v..l -. ....-. .... . - . .21 Ebbo e

l-tekvesztes y)'.)) @ ),; I ) Befektetett énzu I eszközok kam atal, Jirfol al'nn eresé ew s;t > > t .

22 A. UZEM I (UZLErrI) TEVEKENYSEG EREDM ENYE éjt' 21 Ebbol kapcsol vallalkozastol kapottk s$ -.

27 l '! Ka ott ( tîI (5) asztalék, lészesedés & **7*-4 l 2 E yyéb kapott â1 o) kam atok és kamat elle tl bevetelekx .#k:. n

24 Ebbol kapcsolt vallalkozastôl ka ott 2$ Isbbol ka csol ' valldlkozastol ka ott25 l 4 Részesedések értékesftésének tîrfol am n eresé '( 1 3 Penzugy Inuveletek egvéb bevetelel

26 Ebböl kp csolt vé. alkozastôl ka ott 1.l p/z/ Jvpajp; i Ia/z/wp/e/c/f bevételet27 1 5 Befcktetett énzu l eszkuzok kamatal , ârfoi am n eresé e 1

.: j4. Befektetett pénzugy) eszkozok Jtrfolyam vesztesé e28 Ebbol ka csolt vallalkozastôl ka ott 'e' lt) pbbol ka x solt vallalkozasnak adott

29 1 6 Egyéb kapott (1a1o) kamatok es kamatlellegtl bevetelek k $ , I 5 r.lzeteado kamxtok es kamatlellegu laforditâsok70 Ebbo ka csoll val alkozastôl ka ott $ Ebbol ka csolt vâllalkozâsnak adott3 1 l 7 Pénztl Ty m tlveletek e 'veb bevételel $2 l 6 Részesedések

, érték a frok, bankbetétek ërtékvesztésez e

M

>*32 ! 111. Ptfazl/ 4 l ,??lipe/e/t?/(' bevételel 'j 4 1 7 penztl Ty1 m uveletek e 'yéb 1 afordltésai

'! 3 1 8 Befektetett énzu eszkbzok iîrfol am vesztesé e ) 4 l'Y Iv pz-ll ) t ,??//'vt#e/eà. rakfordittisal

-34 Ebbol ka cso t vallalkozasnak adott ! j 1y l>llx zt (;A I M I.IV ELETEK ER ED M EN S'E

-$5 l 9 Flzetendo kalnatok és kalnat elle ztl râfoldltftsok j(j 4 , sztlK s()s VA LLALK O Z SI EREDM 'N Y36 Ebbo kapcsolt vallalkozasnak adott j : j. ttvkkdgg,tiy htyy,gfty/t?/r - '

37 20 Részesedések. érték a frok. ballkbetétek éltékvesztése 1 # ? e e8 ! I Relldklvult r(; urditâ-bvk38 2 1 Penzuevl lnuveletek e eb l ftfolditâsal $ll I )

. ItI 'N IIK IV ITL I ER ED M E N Y-39 Lk'. p3 lcl/r

.l I nuïveletek rflr/èrt//kfixtlf r# l AIIIIZAS rIa TT I ER ED M EN S

40 B. PEN ZUG Y I AIU V ELET EK FR EDM NY E - 1 h'Il Zt/gfizeféA/ kötelezettsé41 C

. SZO K A SO S VA LLALK O Z SI ER EDM EN Y * q'.' - , x,l I A1)(1Z() I r E RED M EN Y

42 X Aeatfkfplz/l bevételek w' '>-i ! t 8 l . ttd llénytttl talék génybe vétcle Osztalékl ç1 részesedésre

43 XI. plt'pl#kfpf/ll rl orditdsok j jj) t y (j(t osztaljk, részcsedésxl i l ) l t') s?t t44 D . R EN D K IVU LI EREDM EN Y . . ,j,I jjjtyioxjjsx yI h #

'

, N11 ultl zl'v(

'

; SZIdaItlN45 E. AD O ZA S ELO TT I ER ED M EN Y ' -

46 XII A#J tzetési kdselezettsé

47 F. A D ZO TT ERED M EN Y

48 32 Eredm én turt tlék lceén be vétele osztttlëkra. részesedésre '

49 33 Jöwiha ott osztallk. részesedés

50 G . M RLEG SZER INTI ERED M N Y

' l 7I 6

E RED M E'N YKIM UTATA'S FO RGALM I KO LTSE'G B '' VA' LTOZAT*5

Sorszém Rtifordftlîsok Elozo év T5r yév Sorszém Bevételek Elozo év Ttirgyév

1 1 Ertékesftés elszâm olt kozvetlen onkoltsé e2 2 Eladott firuk beszerzésl értéke 31

3 3 Eladott (kozvetftett) szol Mltatésok érttjke4 1. A'rlllzzfftf.ç kdzvetlen lit'j/f.çl ei

5 4 Ertékesftésl, for Alm azésl koltsé ek 32 1 l Belfoldl értékesftés nettö érbevétele

6 5 l az atâsl koltsé ek 33 1 2 Ex ortértékesftés nettö ârbevé rele7 6 E fb éltalénos koltsé ek 34 IX. Srfëke.çff/.ç nett6 ârbevétele8 II. A'rfé/cesf/ë.ç közvetett 7cis/tg ef 35 X E

,yëh bevételek

9 111. E ë# râ ordlttisok 36 Ebbol vlsszairt ertékvesztes10 Ebböl értékvrsztés 37 XI. Lktwlf (iizletil tevéken âff bevételeil 1 IV Uzenti (iizleti) tevéken ytF rl orditâsai 38 . Uzem i (uzleti) tevéken sf vesztesf e12 . 'Uzemi (uzleti) tevfkenysf nyeresé e 39 13 Ka ott érl'i) osztalék és részesedés13 7 Befektetett énzu l eszkozok ârfol am vesztesé e 40 Ebbbl kapcsolt vallalkozastôl ka ott14 Ebböl ka csolt vâllalkozâsnak adott 41 14 Részesedések értékesftésének irfol am n eresé e

15 8 Flzetendo kalnatok es kam atlelle u rafordltasok 42 Ebböl ka csolt vâllalkozast6l ka ott16 Ebbôl kapcsolt vâllalkozàsnak adott 43 15 Befektetett pénztigyl eszkozok kanmtal,

ârfol am nyeresd e17 9 Részeseddsek, ér dkpapfrok, baakbetétek 44 Ebböl kapcsolt vallalkozéstôl kapott

értékvesztése

18 45 16 Egyéb kapott (Jârô) kalnatok es kamatlellegubevételek

19 10 Pénzugyl m iivelctek egyéb râfolditésal 46 17 Pénzugyl milveletek egyéb bevételel

20 M Pénzu i m l'iveletek rti ordltâsai $7 X IL Jvazf: i m ûeveletek bevételei

21 B. Pénzii i m iiveletek n eresé e 48 1. Pénzii i m ûveletek vesztesé e22 .SZO K A SO S V A LLA LK O ZA SIN Y ERESEG 49 .SZO K A SO S VA LLALK O ZA SIVESZTE SEG

23 VI. Rezltfkfpl/f rfi ordttâsok 50 IH Rendklviili bevételek

24 . Rendkfviili n eresé 51 . Rendkfviili vesztesé25 E. A DO ZAS ELO TTI N YERESEG 52 L. A D O ZA S ELO TT I V ESZT ESEG26 VII. A #t; lzetési k'iûtfezc/fâ'l 5327 .AD ZO TT N YERESE G 54 .A D O ZO TT VE SZTESE G

28 VIII. JJPJ//J ott osztalék részesedés 55 I #: Eredm én fcrf. i . vétele osztalékra, részesedésre29 . M ERLEG SZER IN TI N Y ERE SEG 56 . M ERLEG SZERIN TI V ESZTESEG30 ' SSZESEN (1V+V+Vl+V1l+VIll+G ) 57 SSZESEN (X I+X II+X Ill+X IV+N )

E REDNG N YKLM UTATAS OSSZKOLTSEG ,,M VALTOZAT

'-v wv '.v- Rarordilasok Elözo L%' Tére év Sorszém Bevételek Illozo ev TJI e (éNl L - zerznefes-zl keszlaek J/ltpm zfzly onak cawkkea8 'e 34 13 Belfbldl értékesftés nettö âlbevétele> l M naz-kolusec 35 14 Ex ol tértékesftés nettö thbevétele

7 2- Ite n lx Netl azolcréltatâsok értéke 36 XI Sr/tfke.çffl.ç nett6 ârbevétele' 4 :5 E- éb rszolGalratésok ërtéke 37 15 Salâ.t term elésu készletek allom anynovekedise

n 4 FJJVIY A lzk lx szerzésl fnéke 38 16 Sa at eloalhtasû eszkozok aktlvilt ertéke

. 6 a F..lNI* (kozvetftettlszolcéltatésok értéke 39 XII. Akfllztill sa Jl teI e:fl/rl/a ek frfdrke11 dny l tk- rfi ordittisok 40 XIII E é'# bevétdek

' : 6 Bérkoltséo 41 Ebböl vlsszairt értékvesztés9 - Nzemelu elle I'i e éb klfizetések 42 XIV dze/rl; (uzleti) tevéken #ê' bevételel10 y Be Jrulëkok 43 . Uzem i (ùzleti) tevéken sé vesztesé e

III .5'-ev ,-W J ell J' rfi orditâsok 44 17 Ka ott érö) osztalék és részesedés1 .7 fl Ertékcsokkenési lefrtf.ç 45 Ebböl ka csolt villalkozâst6l ka et't

1 a 1. E ê'!) raïorditdsok 46 1 8 Részesedések értékesftésének ârfolyamnyelest cre14 Ebv l értekvtsztés 47 Ebböl ka csolt vâllalkozïstôl ka ott

1 a W L'zemt tëzlerll tevékenység rtl:/èrdf/tim i 48 19 Befektetett pénzugyl eszközôk kamatal,érfol am n ereséee

16 tx m i tuzleti) tevéken sé n erest e 49 Ebbol ka csolt vâllalkozâstél ka ott

1 9 Befektetett enzuu l eszkozok érfol amvesztesérre 50 20 E éb ka ott ârô) kamatok és kamat elle u bevetelekI 8 E3151 ka csolt vâllalkozâsnak adott 51 21 Penzu l m liveletek e eb bevetelel19 10 Flzetendö kam atok és kam at elle (i râforditâsok 52 X M Pénzu vi m ûrveletek bevételeiY Ebv l ka solt vâllalkozisnak adott 53 . Pénzu i m iiveletek vesztesé e41 l l Részesedések értékpapfrok, bankbetétek

énëkvesztése'*-' l 7 Penn, m ûveletek e éb réfordltâsal 54

@ . l 11 #é I.w 'i zrlfrefefe.k rti tlr#ze/tij'W

24 Penzu i m ûveletek nveresé e

2.5 SZOK-U OS V NLLNLK OZASI NA ERESEG 55 . SZOK SO S VALLA LK OZASI VESZTESEG26 5111 Rentft-fvll: rti ordl'ttisok 56 X W Rendkikùli bevételek'*

. R elxlk-ivlzli nveresé 57 . Rtndkiviili vesztesé

:!S U Y ZA S ELO T TI N5 ERESEG 58 . A D O ZA S ELO 'I'TI V ESZTE SEGN f,T zte ten kolele..ertse :9:* . A X ZO TT NAXFQ FAEG & ) E A D O ZO TT VESZTES G

51 X J' - % r/rweleA .ç 61 X%1I A're#rntlnylftrl I vétele osztalékra, részesedésreJ* G NG Q I FG S 'TI N'W Q RW A 63 . NIEQ I.E G SZER LN'TI VR SZTESEGQq G 5rF.55:N IAQ-N'H VS'lI1+W -X+.G I 63 SZFAEN X'n +Xq '+XM +XM I+N I

A két m ndszer J.ç azon beliil a /cJ/ vâltozat az eredm énym egâllapftâs szem 1. sz. âbra

pontjéb6l egyenrangti, a vâllalkozésok szabadon vélaszthatjâk. Léthatö azon-ban, hogy eltérö szâmviteli (vezetöi szâmviteli) informâciös rendszer kiépitését Osszköltsé elWrg,ç For alm i /c#l/,çJ el-ârâsteszik sziikségessé, m élységét és m ödszerét illetöen egyarént.

(Vézlatos összehasonlftést mutat be az 1. sz. ébraa) 1. értékesftés nett6 érbevétele 1. értékesftés nettd ârbevételel1. Aktivélt sajât teljesftmények értéke H. értékysftés kiyvetlen költlégei

Tekintsuk ft az egyes môdszerekjellemzöitl 111. Egyéb bevételek 111. VRTEKESfTES BRUTTOlV. Anyagjellegfi râforditâsok EREDM VNYE

a) összköltség e#JrJuç môdszere: v. személyi jellegfi râforditâsok IV. Ertékesftés közvetett költségei

- elsödlegesen az iizleti (naptâri) évben felmeriilt költségek gyfjtését és vI. értékcsölçkenési lefrâs V. Egyéb bevételekbem utatâsét hangsélyozza, v ll

. Egyéb réfordftâsok V I. Egyéb râfordftâsoka költségelszém olâsa ,nidöszak-m eghatârozotf', s nem az értékesités

alakulâsénak fiiggvénye, A) gZEM I tg w .ETI) TEVEXEN YSEG EREDM ENYE

- a költségelszâm olâs nyitotl, nagyobb lehetöséget biztosit elem zésre, v I. pénzugyi m fiveletek bevételei

- az egyes idôszakok (évek) költségeinek összehasonlftâsât részletezö vll. pénzii i m ûveletek râforditâsaii

nform éciék nélkiil is lehetövé teszi, s psx zu G y l M IJV ELETEK ER ED M EN Y E

a hosszû gyârtâsi étfutési idejfi termékeket elöâllitô vâllalkozâsoknâl c) szoxA sos VALLAI-K OZASI EREDM ENY (A + B)elôfordulö erös ârbevétel

- ingadozâsok esetében hitelesebb költségel- . v lIl. R endkfvtgi bevételekszâm olâst biztosft

,

-

1X . R endkfviili râfordftâsoka hozamok oldaléröl a târgyévi termelés (szolgâltatâs) teljesftményét jm j susov sxyD) RENDKIV

hatérozza m eg, s nem csak az értékesftési produktum ot,éllalkoza könyvvezetése sorén az 5. szémlaosztâly mellett nem E) ADOZAS ELOTTI EBEDM ENY (C + D)a V - -

igényli az elsösorban költséggazdâlkodési, önköltségszâmftâsi és önel Adöfizetési kötelezettség (târjaségi adö)FIADöZOTT EREDM ENYszâmolési célokat szolgélö 6

. és 7. szâm laosztâly szâm lâinak vezetését,azoknak a vâllalkozâsoknak célszerii vélasztaniuk: + Eredm énytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

* amelyek alapvetöen szolgéltat6 vagy kereskedelmi tevékenységet ' fizetet! t'övâhagyott) osztalék, részrsedésfolytatnak, G ) M ERLEG SZERW TI EREDM ENY

* ahol a véllalkozâs nagysâga nem jelentös, nem folytat sokrétfi , yzrvjs ytgodszere../)) borgalm i költség ebonyolult tevékenységet

,

* a vezetés önköltségelemzésre, jövedelmezöségi vizsgélatokla az éj-tékesftési érbevétellel az értékesftés költségeit âllftja szembe, a költsé-

nem helyez nagy hangstilyt, ek érbevétel- m eghatârozottak'' g ggetleniil att6l, hogy m elyik idöszakbang ,, ,

* a készletezési tevékenység nem m eghatâroz6, évközben folya- (évben) m eriiltek fe1 ténylegesen (költségelszâm olésa N,értékesftés m eg-

m atos, naprakész nyilvântartést értékben nem vezetnek. IlatJrozott''),

az értékesftés érbevételét âllftja szembe az értékesftés közvetlen költsé-geivel, s a beszïmolö alapjân is lehetövé teszi az âtlagos jövedelmezöségmélfsét, a könyvviteli nyilvântartâsok alapjén (8. és 9. szémlaosztllyszembcâllitésa) részletesebb elem zési Iehetöséget is biztosit,11 közvetett költségeket föbb funkciék szerint is részletezi (értékesftési-fklrgalmazési, igazgatâsi, egyéb éltalénos), amelynek jelentôs informativllalssa van,

2() 2 l

*

a struktfiréjânâl fogva hatékonyabban kiszolgâlja a véllalkozâs vezetésének A kiegészitö melléklet meghatârozé részét a mérleghez és az eredmény-a szémvitellel szemben tâmasztott igényeit (önköltségszémftâs, költség kimutatéshoz nylijtott informéciök adjék. Ugyanakkor a vâllalkozfs egészéregazdâlkodâs, önelszâmolâs stb.), vonatkozé fejezettel és egyéb - részben a törvény âltal kötelezöen elöirt,

- vâllalkozâsok szélesebb körfi összehasonlitâséra ad lehetöséget, hiszen a jgszben a vâllalkozés vezetése éltal fontosnak tartott, de logikailag m âs helyhez

nem zetközi viszonylatban ez a mödszer a gyakoribb, nem kapcsolödö informâci6k közlésének helyet adö fejezettel is indokolt- azoknak a véllalkozâsoknak célszerfi vâlasztaniuk: to vftenî

.

. am elyek alapvetöen term elötevékenységet folytatnak,

* ahol a véllalkozâs kiterjedt, jelentôs nagysâgrendfi, bonyolult A kiegészitô melléklettel szemben a beszâluolôt felhasznilôk elvérésa az, hogy:szervezettel rendelkezik, a beszgm olö m érlegéban és eredm énykim utatéséban nem szereplö olyan

* ahol igényes vezetöi szâmvitelt kivénnak kiépiteni a 6. és 7. informâciékat is bemutasson, amelyek lényegesek és jelentösen befolyâ-szémlaosztélyok felhasznâlâsâval, , solhatjék a vâllalkozâsröl kialakulö megbfzhat6 és val6s képet,

* jelentös készletezöi tevékenység a jellemzö, évközben folyama- ' - a mérlegben és az eredménykimutatâsban nem kellöen részletezett adato-tos és napraklsz nyilvântartâst kfvânnak vezetni. ' Y kat részletesebben m utasson be, szöveges m agyarézatokat ffizzön hozzé,

tartalmazza a gazdâlkodö vagyoni, pénziigyi és jövedelmi helyzete alaku-M ind az összköltség, mind a forgalmi költség eljârâssal készftett eredmény lâsânak értékelését, eszközei és fon-ésai összetételének alakulâsât.kim utatâsok ,,A '' illetve ,,B '' vâltozatai hasonlö szerkezetet m utatnak, értelem szerûen az iizem i, fizleti tevékenység eredm ényének m eghatérozésakor az A kiegészitö m elléklet tehét szâm szaki adatokat és szöveges m agyarâzatokat

eljârlsokböl eredö sajâtos sorok kivételével. .' Cgyarânt tartalmaz, összeâllftâsa sorân a gazdélkodö részben a Szém vitelitisrvényben tételesen elöirt adatokat kell, hogy szerepeltesse, részben pedig

Az ,,A'' véltozat szerint összeéllftott eredménykimutatâs sémâinak iellemzöi: tsllZ' 11ö döntés alapjân hatâroz meg tartalmi elemeket, amelyeket sziikségesnek-

Iépcsözetes elrendezés, - tart a m egbfzhatö és valts kép kialakkésâhoz. Fontos szabély, hogy a bem utatott

- automatikus egyezöség csak a mérleggel, illlbrlnâci6k hasznosithatösâga âlljon arânyban azok elôrillitrhqi költqégeivel.- az eredményt összetevôk szerint mutatja be. h ki

egészitö m elléklet célEzerû szerkezete a következö:

A ,,B'' véltozat szerint összeéllitott eredm énykim utatés sém éinak iellem zôi: tl) fiî/tétiFlo'v rész- mérlegszerfi elrendezés, két oldal (réfordftésok, bevétele J'j, - a Szâmviteli politika meghatiroz6 elemei, azok vâltozésai, s hatésuk- mâs jellegfi egyezôség-ellenörzés (râforditésok összese'n + mérlet az eredményre, a mérlegkészités idöpontja,

szerinti nyereség bevételek összesen, vaev râfordftésok összesen '-? Z.Z alkalmazott értékelési eljérésok (az egyes eszközök és forrcî' sokbevételek összesen + m érleg szerinti veszt '-e -sée)

,

értékelése, a bekeriilési érték tartalm a, az am ortizéciös politika, az ér-

az eredményt összetevök szerint mutatja be. - tékvesztések elszémolâsépak eqetei #q kritériumai, devizatételek érté-kelése stb.)

/1 kiegé ' '' lléklet célja a véllalkozésröl olyan informéciök rendszerbe a mérleg éS eredménykimutatâs vélasztott formâja, annak megvllttlz-Ibglalt közlése, amellyel hozzâjirulhatunk, hogy a beszém olöt tanulmlnyozö tatâsajtlegbfzhatö, val6s képet tudjon formélni a véllalkozâs jelenleci és részben W' - aZ ellenörzés, önellenôrzés sorân feltârt jelentös összegti hibâk. I1il'.kiövtsbeni vagyoni-pénzugyi helyzetéröl. Tartalmét lénvecilec el Y nti az. hoqv hatisok bemutatâsa,

'

szolxsan a mérleghez és az eredménykimutatâshoz keli Zapc-solödnia. A 'zo Wknak a Vagyoni, pénziigyi és jövedelmi helyzet, valamint az eszközlik lsegyes soraihoz, tételeihez kell olyan tovébbi inform éciökat közölni- am elv ' ftpl'leâsok összetétele alakulésânak értékelése,

Ielletfgvé teszi azok teljesubb, kfkiiltekintöbb megftélését. A mellékle't köve't '%' - Cash flow kimutatâs.kczetes összeâllftâsa érdekében indokolt tartalm ât, szerkezetét a vâllalkozés

.

ullifltossâgait Ggyelembe véve elöre röcziteni. Célszeriien ezt a szémviteli ?1' ''lt1Sf'#/?f?Z k(lpC.b'0I&V /dd#YZIV.&d/(pl'litika kialakftésakor hatârozhatjuk meg-. - az BSSZe IlelM hasonlfthatö adatok megjelölése és indoklésa,

- az lisszcvlpnt m érlegtdtelek lfszletezése,

22 23

x . .. .. ': -- j'i tendö öSSZeg llagyobb a kapotta- lx- . feytçtesl tukor (a imrnateriélis a-kak é tar i esz.

k- ö4.y.

qk-xrozgésénA . azon tételeket, ahol a vissza zebem utatésa bruttö érté e S a alm ozott ertékcsökkenés összegével, összegnél,

ideértve a kölmyezetvédelmi célti târgyi eszközök mozgâsait is), @ a zâlog (vagy hasonlö) jogokkal biztosftott kötelezettségeket, a- a tér ' ' ' ' értékcsökkenési lefrés összege, legalâbb biztosftékok fajtâit és formâit megj elölve,

m erlegtételek szerinti bontésban, az a alm azott m ödszerek szerint . a lu trasorolt kötelezettségek kapcsolt vâllalkozâssal szem beni

m egbontva, elkiilönftetten bem utatva a örnyez dclm i céll-i tér ' ' . ytejeit, tovâbbrészletezve: anya- és ltdnyvâllalattal szem beni,v.. . -- ...-- -- .. y t

, y'

eskkbz' ését, kujftg ' é ' . e sz6lö eszközök és kötelezettségek ey. vézi- at-

. a 'x. .- a m eghatéroz6 Jelentöségii tirgyi eszközök terv szerinti értékcsökke- érte elési kiilönb'' te 'elentös

nésének vâltozésa, eredm ényre gyakorolt hatésa, - --- é ek összege, am elyek a pénziigyi helyzet értékeléseazon köte ezetts g

- a te '' ' * e '' * térgyévben elszâmolt összege és a visz . j . jentösek és a mérlegben értékkel nem jelennek megszempontlibô Je.jjFxyç-#i .I.n.dOkIZS.-.R- , (jtjvtybejAj nyugdfjfizetés, Végkielégftés),,$:1

.y ... vy> .w,> .Nax

e-kzlet.l vagy cege!- . 5

- .#vn-..él hosszqb-b-ple. Jrâsénak indoklâsa (ez érjegen kfviili fuggö és biztos Uövöbeni) kötelezettségek, fajtén-:7 T ' *---'-- ét mvonatkozik a negatfv uzleti vagy cégértekre ls), kénti részletezésben

,- a t tt e 'Q és esz ç

- ta.t N rtékelése sorân elszé- jutrasorolt eszközök értéke jogcimek szerint.. a

molt rtékvesztés alakulâsa (nyitö, növekedés, csökkenés, visszafrâs,zél'ö) merlegtételenkénti bontésban, è t. j ay eredptgytykimutatzshoz kapcsol6d6 kiegészltések

' ' ' A k alakulâsa m érlegtételenkénti bontâsban, . q

- ' - - - - = '- ZZ SC az össze nem hasonlfthat6 tételek m ep elölése és indoklésa,- #sz ete közötti veszélyes hullad ' .,.k'' ezeta -kqr.

'

qj anyagok tjsszevqps-tw wtételek réjil

-rtezése,---' -* ' . .

.s. . a. GN-amx..-u.........Nw. kfï II.;!S

m en és & k atqlna g. . ulésa, ju kesftç7s

-

n'Kee

tt-'--fM-;'* *' bemutatâsa föhb tevéken, ' ke 9 . .K t..ç.Yé- .t..r,.#

. ., ,OW fQVS.C !: Vonatkozé részletezö adatok m érlegtételek szerinti '-'- ' -- a - .- szerint, ha azokjelentôsen eltérnrkayllegiikben,y

..y . y ., . yj yaoo:bontasban (nyilv/ntartâsba vételi érték, târgyévben elszém olt, illetve o -- - '.-+-'%-'- -'-*- vetele földralzil-a tirp .

.az -visszafrt ért/kvesztés, halm ozott #l-tékveqzté irjt

.. e>*- 'e

+ . .VXS .--Z-.. .- ... > . tjjja - -fo

-fg-6ejzk- 4&ö.k Xozött ldm utatott riekpapfrokr çlszâm olt ék- r exportta'm og ' sçfe'n

- a- ,.taem o> > -u podbevetçl-htu k>:r lö. . . .w ..s..= 's .

vesztés alakulâsa és visszafrâsa, ' .. .. 6 k,.:....- wmovv zv'rr4v meew>x,w .''-.>. * '-. t, .

-- k-rtly e' pgssgzyv ('CIB'B'iX- é atarolâso föbb tételenkénti tovébb twwoto-lw,a t ,.$q dqqzn-molt-ossze-gçk, azok- @.t..#.- -. -,;.a!, . - -. ........,-.,,...-..w.-. ..- ...- . . ... . tém o atésirészletezese, ju hasznélésarészvénytérsasâgoknél a 'bocsâ

-p.t tt Jj-jgxi wlzbws. z-â-p).a és név- '. émogatjsonkénti.-v'.'. - . . . . . . . # tér-tékqwlészNfnytfpusonként, iilön bem utatva a tàrgyévl klbocsàtàst. 't . k g

s' ' ' 1 kap- Jovcfm enként

- sa ât tö ti.f-gyi yelk.beliilitviltnz-a= , a Jegyzett tökén belii a

-

â1l' lkozâsok âltal jegyzett éllfk véltozésa, évenkénticsolt v a- Vt tartal k jogcfmek szeyinti rélplete ése, részlete ' s--.----- lt O

,, éjjajkozissal szem beni összegek,'ê t rta e -J7 ie---tv-e--céltartalék felhasznâlés összege ZYSXO? bevételek a kapcsolt v- a târgyévi képzetj,

c ..L ,. ,. s . . , j keuzffeft

.

'

pyki. m u. tytés esetén

- - -- j' f k szerinti r-Oe-siletezése, kiilön bemutatva a körny-

eszetvédelm i - fOr alm l költsé e ssa - - . -..Jogc m e - .-

'övôbeni költségek fedezetére képzett céltartalék * ê-s-xi--t-termelésfi készletek illomânyvéltozâsa, ,, Fkötelezettségekre és J

.

Iakulisit (elözô év, târgyév), * a sajât elöâllitâsû eszközök aktivâlt értéke, em j.a ic

' ' Iezqtts/g köziàl--- - - --- --'- ' ldsé.,z ' ' ztés ergyévi költségei, X- a tç - fxut

- a

- t-as-é

-tx: . .. a hosszg Iejératé kötelezettségek egy éven belul çsedûkes törlesz- a-éb' rnvez-etvédelemmel ka csofatos n elszâmolt költségeklogclmen-

e# t; 'tésének összegét, ként târc evre es e oz

R ifll-a--'-fe-k é râfojdftésok ' sszegei jogcfmenként, .ha arok. az 5 évnél hosszabb hâtralévö futamidejû kötelezettségeket, - G .ren k v . - - -Y t. ,, Ato , a u rsau gi adôra gy-a-fè-dinén-/ jzyAkgrg

-lt

-hntn etove L . .., .. . . . . .

koro t Aatlsuk.

2524

é ' .âi le nem zârt hatérid-

s-pö ciôs és swa u letek 1.3 Az iizleti jelentés m int inform éciöforrés- amszerzôdés szerinti értéke, az eredm enyre- gyakornlt varh

-atô hatésa,

.

''N -e'-bb-öl- am it m ér figyelem be vett az eredm ény m egâllapitâsa sorân a X2: iizletijelentés az éves beszém olônak nem része, azzal egyidelfileg azonbandz kodö. el kell késziteni. Ennek ellenére tartalm éval az elöbbieknél bövebben foglal-gaz

kozunk, m ivel a véllalkozâsok gyakorlatâban ennek m ödszertana a leg-

d) fll't*tvflfl rés...k .- ..a

. . . . aejej tjo vajamely tétel âtm e t

2

f1Wsbb kidolgozott, igazs hogy néhény törvény éltal elöfl't tartalmi elemen- .-- ' ak-korr t menöen a legnagyobb önâllöségot is biztositja készitöinek. A beszâmoltp- arsas JaLtijellegfipannatjövöbeni hatâsét is be kell m utatni), nak ez a része mâr nem elsösorban adatkiegészftés, hanem ttilnyomörésztne

lkodér leéan éfl-alataipak, közö.j.- V-ç-j-çtéj.

fi Ejllalatainak és elemzö értékelö munka.a gazdé ,

ta sult vâllalkozasam s -n -- :ke székhery'e

,

A nem zetközi szâm viteli szabâlyozâs keretében az EG K 78/660/EG 11 4. sz.n , .

. . irényelve, s annak kiegészftései a pénziigyi Jelentés (beszâm olö) tartalm âra* saJ ât tökéle, . .vonatkozéan a 9. fejezetben a következöket rögzitik.

* jegyzett tökéje,@ tartalékai, 46 cikkely

.. az jjc/trfj-k/cnfguç tartalma

* a m érleg szerinti eredm énye,

@ a birtokolt részesedés arânya, ( 1) Az iizleti jelentés az tizletmenet és az iizlet helyzetét legalâbb tîgy kell,- iz egyéb rjsz-rsedésl yijzpnyvn âllö vâllalkozâsok neve és székhelye, hogy bemutassa, hogy az a tényleges köriilményeknek megfelelö képete-

-f-'i'iz. l 'd- Io (tago- k) neve székhelye, szavazati arénya, jegyzett adjon.- . -. v -c - .

â1.

. PJ.PJ.Q.-- ,tokele zmk le alébb

. ''- '''>

.

Jelentôs befolyâssal, (2)Az tizleti Jelentés köteles kitérnitöbbségi irânyftést biztosft6 befolyéssal, a) az iizleti év zlrâsa utân bekövetkezett lényeges esem ényekre,

' közvetlen irényftâst biztosftö befolyéssal b) a târsasâg vârhaté fejlödésére,5 .

c) a kutatâs és a kfsérleti fellesztés teriiletére,rendelkeznek, .

' llqgfi çgyéb kifizytés d) a Salât részvények megszerzésére vonatkozö adatokra,- a- -thrgyévi -la szxlm x .bérköltslg éj Jgçm élyi Je

. . . - .

e) a ta saség fi6ktelepeinek bem utatâsâra.Jllom énycsoportonkénti bontâsban,

- a vezetö tisztsé .wji #

-l-l-kw-az,-ipazgatéog, a felfigydi---big-p-tij.j .- -

.

-

jy cjkkely alaplén a következö inform âciék közlése lehet hasznos a környe-Jârand6sâglnak összege, . - - - - - -

zetvèdelem m el kapcsolatban'.résziikre fcly6sftott elôlegek és kölcsönök,

- ajaoj a környezew édelmi feladatok jelentösek a vâllalkozâs pénziigyineviikben vâ' llalt garancié' k, nyugdfjfizetési kotelezettség stb., helyzete szempontjâbél

, ott ism ertetni kell a befolyssolô tényezöket és a- a beszâmoltk aléfrlztlx gœ ult-é..s xkötales-szem élytek) neve és székhelye. vlglalkozés ezzel kapcsolatos felelösségét

,o v Q .. a....w,.w

a környezetvédelem eszközeinél alkalm azott politika,I'elhfvjuk a figyelmet arra, hogy a beszémolöban tehât a véllalkozâsnak is a környezetvédelem kulcsteritleteinek fejlesztési döntései,értékelnie kell gazdâlkodâsânak helyzetét, a mödszertanra e könyv is ajânlé- a környezetvédelm i eszközökkel összefiiggö korményzati ösztönzôk t'jtlt-kstlkat tesz. tau, sok

, adökedvezm ények),a környezetvédelm i intézkedések a bevezetés folyam atâban, am elyek .1

' '

jlsvöbeni jogi elvérâsok alapjân bekövetkezö vâltozâsokkal fûggnek összu.Ila esetleg egy kiilön környezetvédelm i beszém olöban közölt a véllalkllzlis

lllcllllyiségi és minöségi informéciôkat, arra az iizleti jelentésben llivatk'tdzni kcll.

272()

thleti jelentést kell készltenie annak a véllalkozâsnak, amely éves beszémol6 1.3.1 xglz iizletijelenth ctWc, jellemzôhfôrbb tartalmi elemeikészftésére kötelezett. R észvénytârsaség m inden esetben éves beszâm ol6t

készft, s fgy iizleti jelentést is. A készftési kötelezettség tehât nem terjed ki a A vâllalkozönak az éves beszâmolö adatainak részletezett adatokkal val6vâllalkozök jelentös körére, inkâbb csak azokra, amelyeknek nagysigrendje, kiegészftésével és értékelésével tîgy kell bemutatnia vagyoni, pénzugyi éslnfiködési formâja igényli, hogy a kiegészitö mellékletben felsorolt informâ jövedelmezthségi helyzetét, elvégezni az iizletmenet minôsftését, hogy arrél aci6kon tfllmenöen tovâbbi mélyebb, részletezettebb informéciökat szolgéltas felhasznâlönak valös, megbfzhatö ,sképe'' alakuljon ld. E vonatkozésban tehâtsanak, a jövöbeni mfiködés elörevetitését biztositsâk. meg kell felelnie az éves beszémolö mâs részeivel szemben tâmasztott köve-

telm ényeknek, s nem lehet ellentm ondâsban a m érlegben, eredm énykim uta-A Szâm viteli törvény âltal m eghatérozott kotelezô' tartalom : tâsban és a kiegészitô m ellékletben szereplö adatokkal.

( 1) Az iizleti jelentés az éves beszâmolö adatainak értékelésével tigy mutassa Szerkezetét s tartalmât illetöen nincs feltétleniil közvetlen kapcsolat az JI'é'Jbe a véllalkoz6 vagyoni, pénziigyi, jövedelmi helyzetét, az tkzletmenetét, beszàlnol6fs részeivel.hogy ezekröl a tényleges köriilményeknek megfelelô képet adjon. Az él-tékeléselq elemzések, a levont következtetések, a mérleg, az eredmény-

kim utatis és a kiegészitö m elléklet adataira épiilnek, de felhasznâlhatök'(2) Az iizleti jelentésben ki kell térni: részletezô dokumentâciôk

, a vâllalkozâs m ûködését befolyâsolô olyan inform éa) a mérleg fordulönapja utân bekövetkezett lényeges eseményekre, kiilö- ci6k is

, amelyek a beszâmol6ban értékben nem jelennek meg (a vâllalkozâsnösen jelentôs folyamatokra, környezete

, iizleti célok, ezek feltételrendszere, jövöre vonatkozô ismeretekb) a vérhaté fejlödésre, a gazdasâgi környezet ismert és vârhatö fejlödésére stb

.).a belsö döntések hatisénak tkggvényében,

c) a visszavâsârolt sajét részvények, sajât iizletrészek megszerzésére vo 'iàrtalmaznia yctrp a mgrjzw y'ordul6napja Jffgrl bckövetkezett lényeges eseménatkozö adatokra.

ityeket, intézkedéseket, azok m âr ism ert vagy vélelm ezett batâsait. Ha felté-d) a kutatâs és kfsérleti fejlesztés teriiletére- telezztik

, hogy a véllalkozâsok legföbb döntést hoz6 szervz a m agyar gya-e) a telephelyek bemutatâsâra, korlatban âltaléban éprilis hônapban vagy mâjus hé elsö felében tirgyalja

az elözö iizleti évröl sz61ö éves beszâm olôt, m âr legalâbb 4 hönap eltelt a(3) Az iizleti jelentésben ktilön be kell mutatni ktjvetkezö évböl is a fordulônap ôta

. Term észetesen a m érlegkészités idö-a) a környezetvédelemnek a vâllalkozâs pénzttgyi helyzetét meghatârozö, ltljltjékg bekövetkezett

, de a m érleggel lezért évre vonatkozö esem ényeket,lbefolyésol6 szerepét, a vâllalkozâs környezetvédelem m el kapcsolatos

azok hatésait a beszâm olôban figyelem be kell venni, de a következö évetfelelösségét, t

.rintö jényeges folyam atokat, intézkedéseket, azok kockâzatait is célszertib) a környezetvédelem teriiletén történt és vârhatö fejlesztéseket, az ezzel , tulajdonosok tudomâsâra hozni

, s ez az uzleti jelentésben lehetséges. Gon-4összefûggö tâmogatisokat, kjtlljunk arra, hogy ez a hönapokkal kori- bban jtsvâ' hagyott iizleti terv rlszlegesc) a kbrnyezetvédelem

eszközei tekintetében a véllalkozés éltal alkalm azott ($l.tkj' kelésére is lehetôséget biztosft.

politikât (értékelési eljârâsok, amortizéci6s politika stb.)d) a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkâk éllâsét. h; (jzleti jelentés tartalmét illetöen dilemmâk merulhetnek fel: mentlyire

7 k tlts ven rçhbzletes ? A z érdekeltek szém âra m egfelelö m élységfi inform âcio 1t

Ittlit'n, ugyanakkor iizleti titkok, bizalmas adatok ne kerûljenek példâul a vcr-Nellytérsak birtokâba. Ebben az esetben a vâllalkozést ért hâtrânyok, iizleti vesz-A

z összevont (konszolidâlt) beszém olö készftésére kötelezett vâllalkozés jt.spgek az informélés visszafogésâra ösztönöznék a vâllalkozâs vezetését.

jljsszcvont (konszolidélt) iizleti jelentést köteles készfteni. annak céljas tartalma jy, viszont neln lenne

,,m egfelelö taktika'' lliszell ileul llagyllatô Ggyellllell(a visszavâslrolt részvények, iizletrészekre vonatkozö adatok kivételével) ha- j jktj j az a szem pont sem , hogy a hitelezök potenciâlis befektetök, (izlet i$ >s()nl($ az éves beszâm ol6énâl ism ertetettekkel, de a cégcsoportra vonatkozik.

.

észbel) a beszâmolâsi idöszakra vonatkoz6 adatokon tfllmenöell.j 11111 'tllert)k lA Szémviteli törvény âltal meghatirozott kötelezö tartalom az iizleti , k lehetöségek, tervezett intézkedésekl1z( pklx'l kfsvetkezö, elörelâthatö hatâso ,jelentés esetében mâr egybeesik a nemzetközi szémviteli irényelvekben rög

-

zitettekkel.

2928

kivetftése alapjân hozz4k meg döntéseiket (befektetni szo dékozök, bankok, 1.3.2 AZ iizletijelentés részletes ftlr/ldRll

szillft6 partnerek stb.) k' ' l llztalm i elem ek ism ertetész elött ism ételten hangsfllyozzuk, hogy ezeP

ontosan ezen okok m iatt az iizleti Jelentés korlâtozottan nyilvânos, az ,zlt jgvtak ésrészben a Szâm viteli törvény âltal kötelezsen eé

ves beszlm olö részét képezi, âm a C égbfr6sâgnâl nem kell letétbe helyezni. jtak.- részben pedig sajât tftïrlv.v alapjân besoroAz érdekeltségiiket igazolök viszont a véllalkozâs székhelyén megtekinthe

-

tik, fénymésolatot készfthetnek röla, fgy az iizleti jelentés igen fontos szerepet ,à y ,t y véjjajkozés az iizleti jelentés föbb tartalmi elemelt a szâmviteli politikâjâbanjâtszhat a véllalkozésröl alkotott megbfzhatö és valös kép ldalakftâséban. . ''' ') rligziti

.

iltalânos elvirâs lehet a véllalkozâsok vezetésével szemben nemzetközi ,, jjej.j unkformiy lnt a tartalmi elem ek körét nem lehet, bizonyos témâkAlapvetszakm ai testiiletek irânym utatésa szerint is, hogy képesek legyenek m egfelelô j egyékalén nem

, de legalâbbis eltér6' hangsûllyal,

'.t az egyes vâllalkozâsoknârészletezettségû, de ugyanakkor a bizalm as inform iciôkat ôvatosan kezelö - j szerepelhetnek..

t.? y ielentôséggetizleti Jelentést készfteni

. ,,...

'

. M eghatirozö lehet'.Formâjât, teljedelmét illetsen nincsenek kt:l/c/t?zl elsirâsok. jjjajkozés jellege

, nagysâga,. - a V

A terjedelem alapvetöen attôl fugg, hogy m ilyen m ennyiségû inform âciét .,s - - a tevékenység j ellege, kiterj edtsége,kf

vâlm ak RZ S dckeltek tudom âsâra hozni. Term észeténél fogva tartalm az ' : ' kaci viszonyok stb.) **' 11 P

SZiITISZCIZ adztokat, S Szöveges élo keléseket egyarént.

WC Sledjiikr hogy a kiegészitö melléklet törvény éltal meghatârozott ( 'éjszerû, ha az összegzö, m inösitô jellegti értékelésektöl haladunk a részte-kotelezö tartalm in tlilm enöen lin. nem szabilyozot't klegészitéseket is tar vékenységek

, tertkletek elem zése felé.

talm azhat, elöfordulhat, hogy egyes vâllalkozök a beszém olé e részébenltetnek Sajât döntés alapjân Olyan informâciökat, amelyeket mâs h? elemzlbr-értékels részekhez felhasznâland6 eszközrendszert, mutat6szâmSZCFCPC

illalkozök az ûzleti ielentésbe tartozönak ftélnek. M indenesetre a pârhuza k'soportokat jöl kell megvélasztani, s annak âlland6sâgât biztosftani kell (kö-V

m ossigokat, az itfedéseket feltétleniil célszerfi elkeriilni. vetkezetesség elve).

hatlrozésakor ajânlatos a következö szegm ensekreNéhâny tanécs az iizleti Jelentés elkészftéséhez: A I-észletes tartalom m eg

Stilusa viligos, könnyen érthetö legyen, jellemezze a tömörség, szakszerfi- kitérni:illalkozis tevékenységének bem utatésa, összegzö értékelése,Ség

, S legyen lényegre törô, a V- a Villalkozâs szempontjâböl kedvezö és kedvezötlen elemeket egyarént - 1) piaci pozici6k, vevökapcsolatok alakulâsa,

tartalm azza, legyen târgyilagos (ezt a valödisâg elve is megköveteli), nem 1) felhasznilt erôforrâsok alakulâsa,kozm etikizva'' a kedvezötlen hatâsokat sem , 3 m inöség alakulâsa,élv kelések összegzettek, minôsftö jellegûek legyenek, nem célszerû :1 gépi kapacitésok, azok kihasznélâsânak alakulâsa,az

elveszni a részletekben'', m agyarâzkodésokban stb. a beruhâzâsi, befektetési döntések értékelése,

lt ktltatâs-fcj VSZYS értékelése,M CDOCgXCZZZIQ, hogy a Vâllalkozâsok gyakran vélasztanak olyan m egoldâst, az inform éci6s és érdekeltségi rendszer,

hoDr RZ iizleti jClentés tartalma a törvény Szellemét és elôirâsait kielégitö, ém vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet,az iizletm enetröl szélé részletes inform âciék a m enedzsm ent éves iizletl pénziigyi-finanszfrozési helyzetkép,

bcsAx molfjlbtm SZCFCPCIIVV, S fgy jtltnak csW a részvényesek köréhez. Elfo a hatékonység és jövedelmezöség alakulâsa,adhat/ CZ a megoldâs 1S, ha a vâllalkozâs iizleti tevékenységének részletes a tulajdonosi kör vâltozâsai,CVITIZ/SC bizalmas informâciökat J'uttatna a konkurens vâllalkozâsokhoz. 11 jelentös kötelezettségek és kockàzatok.

11k,bZ11113()1t1 jövihagyisakor mir megkezdett következö iizleti év Iényeges.Aényeit, lb lyalnatait az egyes részteriiletek k ibontiisakor célszerfiIelell tös escln

él tékelni .

3 l30 -

..

*

a) ,4 vtillalkozâs /cvG enységének bem utatâsa, alakulâsânak összegzô' gr/g- ' Ezen tti lm enöen Jrf ékeln i kell:W v ld ... föbb term ékcsoporto nkéntC RRCM W FG G CS Z tulaj'dol1osok éS aZ frdekelt partnerek betekintést nyer- * az értékesftési irânyok arânyait,UCIRCM it Villalkozâs tevékenységének részleteibe, nevezetesen: . egy adott térségben, régiöban a piaci részesedés m értékét,

- Y YFIXCIUS (dxW esftds) alakulâsânak âtfogö frtékelésébe, s ezek alakulâsât,13226:3 tCW W IV SV ICV IIICYSYCF/SJI)C , - aZ ZYZFIVONZ.I alakulâsit. OSSZCVCWC méS Versenytârsak, konkurens cégek

- a , ,

* * Y MCVCZYCY f( tCYIIVMCM (SZO1gZtatiSOk) lijdonsâgaiba, éS iralakulâséval . esetleg elkiilönftve az ârfolyam véltozâsânak hatâsait,

2130, ViSSZX CJ' lesztendt's, nem Piacképes term ékek, szolgiltatâsok a term ékek életciklusânak elem zése, a következô évekre vonatkozU

. m 1 jjjsa) .Aj âlllott mUdszerek: .j 7 nck, az értékesftési Volumen vâltozésânak, érmozgâsoknak a regisztr''- ViSZORYSZZIXOV (UZ ZW ICUS, m CgOSZIZSiI, ' : '- iSCICXCV Vevçkkapcsoltltok- dizglom ok (OSZIOPN Vonal, kördiagram ). l (bben a Szegm ensben Célszerll kitérni

- Z G bb VCVCV IXCgRCVCZ/SYC (OfSZigOR1YRt),A Z X

w

/ldf i(% Jlfl/do /f CFIISSégW esctéll kiilön figyelmet kell fordftani az - a vevökapcsolatok biztonsigossâgâra, (elöfordulhatnak politikai và l to-X Vâ1tOZiS0k hatisa inak elkiilönftésére, kiszfirésére. , zâsok, am elyek kedvezötleniil vag

.

y éppen kedvezöen érintik e kap-

lfzt, Z VCFSCRJYCIYZW Viltozisinak hatisai is élv kelendök),CSO1JttOéfdcucltségi IXZdSZCF , Z.Z Zlkltlm azott differencii lt Ju I PO-

2 IX lllfildtetctt

b) Piaci rtMl'clgé; vevôkapcsolatok gr/lkell.çe l it i ka hatésainak értékelésére.

TiGci XPCJXG VEgy vâllalkozâs megf télése ftigg attöl , hogy az adott szakégban termékei j f' ) .1 (clllasznâlt erts-f' orrâsok A tl/œ/tFs'dVCI, Szolgâltatésaival '

''- IXCIX Piacokon Van jelen, annak forgalmâböl hogyan részesedik, és ( 'é 1 szerti értékeln i a termelési (szolgâltatâsi) tevékenységhez szii kségcs

* -

X CIY Paftnerekkel éll kapcsolatban, ej.($ (klrré. sok felhasznélâsânak alaku Iâsât, azok piaci beszerzésének v isz()-

S CZCM IROgYZIR Viltoztak az iizleti dV Vagy az utolsö 3 év alatt. ylyll i t , az aIJ. bbi részletezésben :ltZ 2 llFktgdl 1 J' ttl S hd yzete (SZâll ft6i kapcsolatok) ,

Az érttikesftés nettd ârbevételének belföldi d',v exportértékesltésre történö 11 l 1 t I 111/1 1) eröforràs ok rende l kezésre âl I ésa,IXCgbOZY SZ, S ZZ ZFil1XOk alaku lésânak elem zése csak az elsö lépés. energi aigénycs tevékenység esetén az energiael lJ' tJ' s biztonsâga tbs gaz-

d 2 bli #( 'S SJg2 .

32 3.3

- a gyârtâstechnolôgia szinvonala, a fejlesztési lehetöségek kihasznâlâsa, A gyârtâstechnol6gia szlnvonala a gazdasâgos termelö-szolgâltaté tevé-illetve annak korlâtai, kenység egyik meghatârozéja, igy célszerû értékelni

- a készletgazdélkodés elem zése. a technol6gia szfnvonalânak alakulésât,a m egtett intézkedések költségkihatâsait és a vârhatc'i vagy tényleges

/t sztilll'tni piac elem zése történhet a következôk szerint'. eredm ényeit.az alapvetö nyersanyagok, alkatrészek föbb széllftéinak nevesitése, e M indezt a konkurens cégekkel történö összehasonlftâsokkal kell elvégezni.

kapcsolatok biztonslgosségânak, a bekövetkezett véltozésok okainakés hatâsainak vizsgâlata, A készletgazdâlkodâs értékelése sorân vizsgélni kell

- a gazdasâgosabb beszerzésre tett intézkedések hatlsainak értékelése, az a készletfajténkénti összetétel alakulâsât,esetleg tervezett vfltoztatâsok vérhatö eredm ényének körvonalazâsa, a készletek forgâsi sebességét,

- a hosszli tévli szerzôdésekbôl szérmazö elônyök és hétrényok bemuta az egyes készletfajtâk târolâsi napjânak alakulfsât.tésa, illetve e szerzödések felm ondâsânak következm ényei stb.

A humân crtp-tprrtf-çtp/fr'g/ informéciök szerepelnek a beszémolô kiegészitö #) ./4 m inôà'ég alakulâsânak Jr/J/œ/J5'/

mellékletében (éllomânycsoportonkénti bérköltség, személyi jellegûegyéb kifizetések, foglalkoztatottak létszâma) is, de ezek önmagukban A vâllalkozâs termelése (értékesitése) m inöségének értékelését âltalzibal)nem nyûjtanak tâjékoztatést a minöségröl, esetleges munkaerôgondokröl. két irânyban célszerû értékelni:Az elemzô-értékelô m unka feladata a) term ékcsoportonkénti- a munkaerôvel valö ellétottsâg, konkurens cégek publikélt minöségi szintjéhez történö viszonyitéssal.- a munkaidöalap kihasznâlés és bâzishoz (tervhez) viszonyitott értékeléssel (minöségi eredmények,- a m unkaerö költsége egyûtthat6k, reklam âci6k),alakulésénak vizsgélata. garanciâlis javftés költségeinek minôsftésével,

b) a villalat kiilönbözö részlegei m ûködésének m lnösitése (a funkciollâlis

A munkaerö-gazdâlkodâs értékelése sorân tevékenység minösitése).célszerfi bem utatni az éltalénos m unkaeröpiaci helyzetet, am elybôl a

vâllalkozés ,,m erft''- értékelni kell a meglévö munkaerö volumenét és képzettségi szintjét a e) A kapacitâsok /.ç azok kihasznâlâsânak ê'r//kel/s'd

vâllalkozési igényekhez viszonyftva,- a m unkaidôalap kihasznélésénak értékelése, a kiesés okainak vizsgé A term elô (szolgéltatâs) kapacités alakulésa, böviilése, illetve visszaesése

lata is sztikséges, fontos informâci6t jelent- célszerti vizsgâlni a m unkaerôvel kapcsolatos költségek összegének és teriileti egységek,

Szintjének alakulését, a bérköltségen, személyi jellegû egyéb kifizeté - meghatâroz6 gyârtési keresztmetszetek, esetlegseken tlilm enôen, beleértve kiem elt hom ogén gépcsoportok

* a bérjârulékok, szerinti részletezésben.* végkielégftések,@ költségtérftések, Hasonlö tagolésban célszerfi vizsgâlni a kapacitâskihasznélâs alaktlllhslit.

* oktatâsi költségek viszonyitâsi alap ez esetben az elméleti teljesitöképesség. Nem szabatl li-összegét. gyelm en kfviil hagyni a piaci vâltozésok (m egrendelések visszaesése stb. )

kedvezötlen hatâsait sem .Ifzek informéciéforrésa ajél kiépitet't vezetôi szémvitel lehet. E pont keretében kell bemutatni a vlllalkozâs szempontjti' b(5l llllycges

lnegvaltlstllt vagy tervezet't kapacitésbövitéseket, azok piaci hatssait. i Iletve

Az elemzés jöl megvâlasztott viszonyftâsi alap segitségével végezhetö el 11 .itivedelemterllAelö-képességet.(létszl' m , bérktsltség, értékesftési .î' rbevétel, összes költség).

1

34 3 5

/') /t betuhâzdsi, befektetési döntések gr//kela e A tulajdonosoknak, mâs érdekelteknek ennél bövebb informâeiökra. Mvan szzkségtlk. Az ttzleti jelentés is kerûlhet ssilletéktelen kezekbe'', ezért

AZ egyes kiem elkedöen fontos sikeres vagy sikertelen beruhézésok figyel- nem ez a dokum entum hivatott an-a, hogy részletezze valam ennyi kutatâs-

111Cn kfvtil hagyâsa akadélyoznâ a megbfzhatö kép kialakullsât. fejlesztés konkrd témâjât, a kutatâsi munka elôrehaladottsâgât, a fejlesz-

lqlnnek megfelelôen célszerû bemutatni az utöbbi évek jelentös benuhâ tési témâk egyenkénti rt'i' fordftésait.NiNtlif a mér ielentkezô eredm ényeket, az esetleges kudarcokat. - Vélem énytink szerilzt viszont legalâbb az alibbi részletezés sztikséges

Amennyiben Gzleti titkot nem sértenek, tîgy a m enedzsment âttekintést (esetleges ,xvatos értékelêsekkel'' és összegeltkel).

adhat a következö ilzleti év föbb beruhézési elképzeléseiröl, azok - a termékfejlesztés helyzete- nagysigrendjét, jelentôségét, . sajât fejlesztés arénya,- vârhat6 hatâsait, , . licencvésârlésok m értékea

- finanszfrozâsi fol-résait s ezek vâltozésai,is ktkvonalazva, a gyjytéstechnolögla fejlesztésének alakulâsa

* lij gyârtâsi elJ'ârisok ldalakftâsa,A pénziigyi befektetési döntések a vâllalkozés részére . minöségjavitâs,-

egylfszt ITIéS Véllalkozésokban irényftési, befolyésolési és ellenôrzési * anyag- és energiam egtakarftésokra vonatkoz6 fejlesztések

Iehetöséget biztosftanak, a munkaköritlmények javftâsa,-

mésrészt tartös jövedelemszerzésre biztosftanak jogosultsâgot (oszta- a könlyezetvédelemre irényul6 fejlesztések stb.

lék, részesedés, kam at stb.). A vâllalkozâs kitérhet a technolôgiai eljârâsok tcvâbbértékesitéséböl

Nem vârhatô ezeknek a szândékoknak és összegeknek a teljes körû rész- szârmazö hozamokra is.letezése, de ajânlatos röviden bemutatni az ilyen célti befektetésekkel A tulajdonosok szâmâra ,,szivesen'' adnak tâjékoztatâst a vezetök a be-- összegek l3élkfil . hosszabb tâvon elérhetô eredményeket. Ezek lehetnek vezetett, mâr védett, szabadalmazott eljârâsokrél, s azok közvetlen vagy

St Szliken vett pénziigyi haszonszerzésen tfllm enôen becsûlt hasznéröl, hasznosségâ' röl. H a szém szaki adatokkal is bôvitclli

- mfiszaki-gazdaségi érdekek kfvénjuk a tâjékoztatâst, szâmftandö(kooperéciös feladatokat léthatnak e1, a K + F tevékenységet segfthetik K + F költségekjöl felkésziilt kutat6-fej lesztö apparâtusukkal stb.), a K + F költségek hânyada = r

) CX/VCSiY S DCXI'S érbevétele

- az anyavéllalat kereskedelmi funkciöit vehetik ât, vagy segfthetik, . é a (az összes fejlesztési témén beliil),1eg konkurenciaharcokat csillapfthatnak stb. - a m egkezdett fellesztések ar ny- eset

- a tZ' rgyévben befelezett fejlesztfsek arénya.

Term észetesen a csökkenésekre is ki kell tfrni e befektetéseknél. N emcélszerfi kitérni a forgatési széndékkal vésérolt értékpapfrokra, ezek ösz- dsgopSzegszerfien tlgyis megjelennek a kiegészitö mellékletben. 3l) Informédés d'V érdekc I/'V/#i Ff n

M inden villalkozâs rendelkezik âltalâban m fiködô belsô inform àcilss

X kldattisi, J7I:V W W I'.

X-/V5'Z//Ji teYêkenység ërê/kel/.se OZCISZGFCI, dtilltési Struktlirival, belsö érdekeltségi mecbanizmussa! . Azg) uzleti jelentés tartalmânél alapvetôen a beszémolé évében bekiôvelkezett

E tém a köriil m eriil fel leginkâbb a vâllalkozâsok aggodalm a, hoev a féltve 1 Y'âltozâsokra Cëllzdrl utalni,örzött titkok a versvnytérsak, a konkurens véllalkozésokhoz eliu-t Q k. ' a Szervezeti vâltoztatâsokra,A klegészitö mellékletben be kell mutatnl a kutatés, kisérfetl lkllesztés - êt dGKtéSi, hatésköri m6dosulâsokra,

' -

a belsö elszâm olâsi és érdekeltségi rendszer szfnvonalânak alaktllssl' 141.költstbgeit. A kezdeti tapasztalatok azt m utatlâk, hogy az összes költségen

tthllnenöen legfeljebb az alapkutatésra, alkalmazott kutatésra forditott hâ- k eregményesgégedot ism ertetik. A szâm itôgépes inform âoi6rendszer böviilése, enlzenya ugyancsak szerepeltethetô

.

3(1 37

6) ,4 tulqhlonosi körrel, xtzyg/ M'zgve/ kapcsolatos ysyta-gcjt;yf a A M é ul-ygG staygM zé sE

*

Az uzleti jelentés összefoglalöan tartalmazhatja- az iizleti évben bekövetkezett tulaidonosi vâltozxtnt-ot cvJm ovn t-l - A -

A m érlegelem zés-/èlti tzftz a véllalkozés vagyoni és pénziigyi helyzetének, az

tokkal, ' --'-'n**t '>'-**''''D'-ç''k' f'k'': abban bekövetkezett vâltozésoknak az elemzése. Kiemelt jelentöséget kell- a tökeem elések okait és összegeit

, tulajdonftanunk e témânak ezért is, mert az éves beszâmol6 kiagészitö mel-

- az esetleges tökeleszéllftésokat (bevonésokat).

lbkletében és az iizleti jelentésben a vâllalkozésnak ilyen jellegû énékelést is- az iizleti év sorén visszavâsérolt részvénve '-kkel kancsolntnq lnf,n,.m G- készitenie kell, s célszerûen eg

.y élland6 m utatôszâm rendszert kell kialakitani

ciökat (ezt a Szémviteli törvény kötelezôv-é is teszil,

'- ---- --'V'* '''**' éS folyam atosan alkalm aznia.- azok visszavâsârlâri érât és névértékét

,

- az ehhez kapcsolödö széndékokat (éjraértékesftés.

bevonésh A Z elem zés végezhetö a

valam int m indezek hatésJt a véllalkozâs vagyoni és 'pénztigyi Jelyzetére. 2 bliListl6vtokhoz Vï'îZOFI.FIXJ' hiszen a mérleg legalâbb két idôszak zâröadatait tartalm azza (az elözö és térgyév adatain tfllm enôen az önreviziô,

A z elsö hérom tétel szâm adatai a kiegészftô m ellékletnek is kat-l--zm olomo; O vfziö jelentösnek minösitet't hatésai kiemelten is szerepeltethetôk),e helyiitt az okok és hatésok szerepelhetnek részletes

en .

-'-%'*W A '''' W 'W Y W '? - a W l-vcldtlLokhoz %''K tJFII'/l37J, CZ azonban a m érlegterv elkészftését felté-

telezi.

l') Jt#t?a&;%' kötelezettségek c;,j- kockk atok /t mérlegelemzés m6dszerei.

âtfogö pénziigyi elem zés a vagyoni és pénziigyi helyzetre vonatkozöan,

E lfszben a véllalkozâs tulajdonosai megismerhetik aZ evyes mérlegtételek alakulésénak részletes elemzése.- a következô idôszakban véllaltjelentôs kötelezettségeket

,- a véllalkozés m fiködését érintô vérhat: vagy vélelm ezett

esem ényeket, a j x m prjrg é. tfogts elem zéw- kedvezö és kedvezôtlen vàltozésokat a véllalkozés kö

rnyezetében (p1. *adöfeltételek véltozésa), valam int

ezek hatâsait, illetve az esetleges ellenintézkedések tervzzetét. , 2* 1.1 X Z egyes eszköz- f'&-/brrfi'çfrs'tTt/r/t?/f belsëarânyainak elemzése

A Vlvtrm /7t pénzligyi, a

./tlvcle/zncztage gs a yw fgjsnxws;.a v-zuvnvrxlz--.l- A m érleg nagyvonalé elem zéséhez alkalm as m 6dszer lehet az egyes eszköz-

érlékelésa - ahogy a tartalmi elemek-felsorolâsânll 'i-i-t Ju Z Y-*-'* J 'Jow''o ''ffokl'l öS forrâscsoportok (tételek) megoszlâsi viszonyszâmainak kiszâmftlsa kéttélszcrli beépiteni az uzleti jelentésbe. E témékat e feiezetben n-ZZ *YH4u7.J YJ') idöszakra vonatkozöan, s az eltérések felhivjék a figyelmet a lényeges folya-Isi. Iliszen a késöbbiekben részletes médszertani ajénl lsokat t-es--z JWnk/ O J* Y''X matokra, legalâbbis a részletesebben elemezendô teriiletekre.A

m érleg föbb adatait tartalm azé tâblâzatunk a m egâllapftott belsö arinyok

A jelentés lehet rovidebb vag.,p hosszabb yg/cvzc/z'à a vâllalkozés nacrvtxcy Clm ozdulâsait szem lélteti. A z értékeléskor m eghatârozönak kell tekinteni a

l'endjétôl, az iizletlnenet bonyolultségétôl fug-göen.

OJ --*Y Vâllalkozâs tevékenységét (termelö-, szolgiltatô- vagy kereskedelmi tevé-I-ehet alapvetôen pozitfv hangvételû

, ha ezzel nem félrevezetö. Természe- kollységet folytat-e, a tökeigényesség is fugg ettöll.

tesnek tekinthetö, hogy a kedvezô jelenségek nagy hangsùlyt kapnak

, de .I1elM szabad tom pftani a kedvezôtleneket sem, hiszen a beszém olé e részére A belsö arânyok Szâm itâsakor tekinthetliik viszonyitâsi alapnak

tlgyantigy vonatkoznak a szâm viteli alapelvek, m int a m érlem-e.

eredm énw * ZZ eszközök összesen adatât éskim tltatâsra vagy a kiegészftô m ellékletre

.

* - ' az egyéb eszköz- és forrésfôcsoportok összegét

ttgyarânt.s végul: vc pz/c/j

-p /t- /g,y nem vxesz/twlg- össze az éves -je/tw/guvycy amely

,egyes véllalkozésok részére (akiknek értékpapirjai a tözsdén forealma lîZ ltZ Clemzés a mérlegsémâk közûl az ,.A' vâltozat esetében végezllctts elzt'ttak, illetve kötvénykibocsét6k) kötelezô

, mésok sajât döntés llapjén ktillllycbbtln. il ,%B'' vâltozat elökészitést igényel.készftik s publikus beszlmolöjukként hozzâk nyilvénossâgra

.

38 3 t)

- ').

. %

é R L E G. 2()e. .., december 31. ,..-kt/.',.-? l-îb-bb követkesetéseink:M , . ,Adatok % banl ' k ysithetö

, m ertânak növekedése kedvezönek fn nbefektetett eszközök arânyESZKUZOK Elözö Târgy- FORRASOK Elözö Tirgy - a (jeu, s ezen beliil is a fötevékenységetârgyi eszközök arânya em elkeév év év év * a t du am ikusabban; kiilikl

' leniil Szolgâl; m ûszaki gépek nöttek a 1eg3EFEKTETETT .,.. ' kön et d ezônek tekint-I

ku ak tbkozédisa, ka v' '' Vizsgâlandô Z'Z ingatlanok arânyESZKUZOK 38 44 SAJAT TOKE 40 42 kapcsolbdnak. A beruhizl' s0k rész-

hetö ha a tevékenységhez szorosanIm m ateriilis Jegyzett töke , . kkor

, ha a térgyi eszközök megtîjïtâsi folya-' 2YCX XZ2 IOVCZCO SC Jö ltavak 3 5 25 25

. . jejjlftott beruhézâsok vannak az em elkedés

tât Jelzi, s nem pedigK F aktivâlt Töketartalék 2 7 t'O+

m ögött, tja a tevé- .'érték l 1 ' . k arjnyéaak növekedésén beliil pozitfv az,, , . az îynm ateriélis Java fejéV

agyoni értékl:i Eredm én tartalék 4 3 kögxetlenûl szolgâl6, forgalom képes szellem i term ékek

. :, ,.' . ) kenységeto ( 1 Lekötött tartalék 6 l tétel

,tolôdott a belsö össze jhaoSzellem i M érleg szerinti

. ,.,. . . v . -

.-w.-+-+. vaxxavoaw; eszkézök arényânak visszaesése Vizsgâ''tjk. ,, * a Detrlttctott lx umvœa'l - s lyam -ktilönbözetekkel öszlerm ékek l 3 eredm én 3 6 ,., . k hozam aival, s éldfkesftés esetén az irazo

hetim k knform â' ciökat),Târgyi CELTAR- fu ésben (ehhez eredménykim utatâ' slx5l szerez, sze ggeszközök 30 36 TALVKOK 3 5

Ingatlanok és K OTELE- .

.,' ' * (u szközök arânyânak csökkenése ugyan kedvezö, de

. ;, .. a forg .tljyak hacsak nem âIl eka csolt'idö 'o ok 4 8 ZETTSEG EK 51 45 .p készletek arénynövekedése nem tekinthetö J ,. a é ea kereskedelm iM fi

szaki gépek 15 17 Hétrasorolt mögött egy jelentss termelésnbvekedés, vagy PPkötelezettsé ek 5 5 tevékenységröl van sz6,

. zuat'X X 2 * 2' követelések em elkedése kiïlön vizsgâlatot igényel. hiszen Szâlm aEgyéb H osszli leJfizetési fegyelem m ellett, de adödhatb

erendezések 8 6 kötelezettsé ek 15 16 a forgalom felflltâsâböl vâltozatlanBeruhi' zâs 3 5 ez ut6bbi lényeges rom lâsâböl is,

' VGO U AY XAYY22 Visszaesése, valôszinfisithetö aBefektetett R övid lelârattû . kedvezötlen a pénzesz .os

folyt követelésekkel valö szolénzii i eszk. 5 3 kötelezettsé ek 31 24 készletnövekedésekkel és a be nem

FO R G O - kapcsolat,

ESZKOZOK 56 51 'jt' öke arânya, s kiilönösen kedvezö volt az, hogy az ,PSaJKé

szletek 18 22 - cm elkedett a salât t am jny'' d6dott, hiszen a G rtalékok és a m érleg szerinti ere

Követelések 13 15 ' ttliesitményböl a .iszonyitva, ugyallakkor em elkedett a Jegy-'ték a frok 5 5 . részarinya nölt az elözö évhez VEl

. uaukbél ljthatô visszavezetéskén felùli salât vagyon, a lekötött tal'énzeszközök 20 9 N tt tö

a töketartalékba,A K TIV ID. PA SSZ IV 1D .

ELH . 6 5 ELH . 6 8 k arânya, elsösorban a rövid ltt

.l'fll'lttll

lïtthatéan csökkenö a kötelezetlségeIISZKOZOK FORRASOK ésbe hozhatö a pénzeszközök âllom l. nytillltk. .. (artozésoknél. Ez is összefiigg(ISSZESEN 100 100 O SSZESEN 100 100

jsyt képviselnek a hâtrasorolt ktltelezetts/sökkenésével. V âltezatlan arU

1Si forrâst képviselnek az litlagtlslylil.k ezek biztonsâgosabb finanszïrozgo

.

4 .

zlf, $

..x Kljtelczcttségek2

. I.2 /t vagyoni helyzet alakulâsânak elem zése -x. é ek részarânya = --,

- - - - - - X l $'61K öt

elezetts g , lrrjsok összcscnIk

'keertb-sség ' 7,2- . -

k drégaségét'' a kam atok m értékét, annak vZ' Itozci' -a) zd ttb . kdegen forréso

,, , j (jlj aju. nyl1Itl az jo alm en kfviil hagyni 70% vagy azt m egitt/ Kltil llel'n szabad t'igye

Ismeretes, hogy a véllalkozés sajét tôkéje (vagyona) a következö részekböl l . kedvezötlen lehet inflâciös köriilmények között.lldlr igcn ktj jejératû kötelezett-tevödik össze:

. jxészm utatöként szârnflhatö a hosszli, illetve a röv. y p' '' z

a jegyzett töke, ( qyk. arjnya is ktilön-kfllön.- .t g

- a töketartalék, .- az eredm énytartalék, '- Iekötött tartalék, ,) ( vttartaukok crtjayu'- - értékelési tartalék és !

érleg szerinti eredmény z A ktyvetkezö évi virhat6 kötelezettqégeire (ftiggö éS biztos kötelezettsé-- a mUSSZCX IIOI. b j j amint a 1* ovöbelli ktiltségekre képzet't Céltartalékok osszege a

/.01*F07, VZh- u jugsjg ajakulisit is' lö bizonytalansigot, részben a mgll/dfllkodisbafl reJ köt

ejezettségekA Vil lalkozés mérlegében a sajét tôke összetevöjeként kell kimutatni a , .j gk . v alôszinûsithetök a j övöbeni (pl . környezetvédelmi)

. . . jtJegyzett de m ég be nem fizetett töke összeaét negativ elölellel. A tulaldono- ,;v, ) yjjtozé. sai is

.- S- j , gw a - , v G . G u 4'gSOK iltal m ég De nem l'lzetett USSZCg igy lenetövé teszi a Salit töke val6s, 'ut'

, ..

ténylegesen rendelkezésre âllö nagységânak bem utatâsât. C éltartalékokX 1 00

A Sajét tôke a mérleg föösszeghez viszonyftott arânya jelenti a töke Céltartalék arânya Forrisok öSSZCSeIAerösséget (tökeellétottségot).

Saj it tökeTökeerösség X 1 00 , #) Itqfektetett eszközökfedezeteF

orrisok összesen' t CSZIX ZöV éS R- SzJ'it fo1G sok USSZ-''-''''''''-S l Il1UCY'V Z CYXöSZX Y kötött, befektetet

Kedvezönek a mutatô növekedése tekinthetö, kötelezettségek (hitelek, jâjjygjj t hivatott vizsgélni. -SZJI lftöi tartozâsok stb.) âltalâban m inden vâllalkozésnél vannak, fgyl 00% -os Vagy azt közelitö érték nehezen képzelhetö el. Sajât töke X 1 00

Befektetett eszköztsk fedezete - kBefektetet't eszközö

A lnutatö elfogadott mélv ke fligg a tevékenység jellegétöl, tökeigényes-ségétol, m ésként kezelendö ez egy term elô, illetve eg

.y kereskedelm i, a j fj,j értéke kedvezö, ha 100% közeli, va af#-ël tti. -*

ltalânosan el '' 1''U-it-- -- --- lôsit lllegyesetleg szolgéltatö tevékenységet folytatö vâllalkozâsnél. A xjg,jj- (j jjj k jts sza ok, am 1 or Jelentös beruhâzâsokat vahat6 hogy ha a m utat6 értéke 30% a1é csökken, az kritikus helyzetet 1-'- -0V-t1 2 l'la ikfogad , joyrésb6l, s akkor e m utatö a 100% a1â eS .

is Vti' llalkozés idegen -

. .

idézhet elö.dszeresen Vesznek igéllybc iklegco

knci' l a Vâllalkozâsoknâl, ahol ren ,b) Kötelezettségek részarânya . A /t' s éra beruhszâsi hitelek. ttilal-' 'lîsokat a befektetett eszközök finanszfroz ,l ( ) l l

yj r.ja ( t j.l a t (

'

!'éban, a befektetett eszközök fedezete sz' tli'llosi kölcsönök form élA kötelezettségek hârom fö részre bonthat6k: hétrasorolt, hosszti lelératfl

.

'âo tli (egy dven beliil esedékes) tartozfsokra. E m utat6nk 11 kovd kezö m édon is. --.,,<,.- /és rövid leJ

lnindhl' rmat figyelemte veszi, s a mérleg föösszegéhez viszonyitja.

. 4342

I3elbktetett eszkôztlk redczete = Sitilt t6ke + Hosszû Iejératû kötelezettségek 1. /'.f /t pénzligjg /lf'?.VCt# tlltlktllébthltlk //.//?#/ ''Y#l2/$t'

x 100sefektetett eszközök #I) ztz adésségéllontdnyra pflllfdfktzzfi tnutatnk

A m utatö értékének, elm ozdulâsa irénvânak értébwlzoya laoozx-lx -- -',(-c

' ACIISSSJ' gsllomâny alatt az egy évet meghaladö, hossztâ lejâ' ratû tarttlzkîstb-

ekhez. A m utatô szâm ftâsakor a befe 'ktef/cot-la-sx

C W*t, *.x ''vxWz-oMzxG/ i1'1 C 'x Uh XzA.- V- ? U- ZO,-. klyt érjiik. Ennek többirânyû elemzése is elképzelhetö, egyrészt a tartfjs.kötelezettségek is figyelem be veendôk. G-WWWM'W'- WEW WWVMYWVU HYLO SOI-OIt jjllandk.y tökeelem ek összegével célszerti összehasonlitani, m ésrészt az

' atlisssâ' gszolgélat fedezettségét kell vizsgélni. A z ad6ssâgâllom âny elelllei

Iulletnek a hâtrasoroll és a hosszt'i lejératti kötelezettségek mérlegsorokban

e) .,,4 salât M'zz növekedésének zazrzg/f.e ' cgyarâ' nt.

A V.. - - .

AilI lko4és éltal az adott tizleti éve n m egtenuelt ad6zott eredm ény részlvn , '' - Adôssâgâllom âny arânya = Xo ssv illomâny x 1 0()

osztalék- (részesedés-) pzt- etrx célt szolgél, ém a iiiléj onoso --r hosszabb ' Adössâgâllomâny + Sajât tôke

tévra gondolkodnak - a say'ét tôke növelését is megk aldsftyak.' - ' f-eje- ''' > 'zôdik ki a mutatö m értékébôl, awaz a térgyévi vagyongyarapodâsb6l. - A saja töke arànya = Sêiit töke x 1:()Adösu gâllomény + sajét tôke

Sajét tôke növekedésének mértéke = M irleg szerinti eredményx 100Jegyzett töke - A dösségszolgâlati fedezeti m utatö =

Ha ajegyzett tôkét teuntjuk viszonyftési alapnak, égy a mutatö az eredeti ' Adözot't eredmény + értékcsökk. leirés + hosszû lej.köt. kamatatôke térgyévi növekedésétjelzi. ' = uétrasorolt és hossztk lej.köt. esedékes- törl-részlete .h kamatai

szémfthatjuk a következôképpen is: ,

'

h mutaté arra vonatkozôan adjelzést, hogy a vâllalkozâs következö iizletiSajét tôke növekedésének mértéke = M écleg szerinti eredmény yvben esedékes adôssigszolgilata (törlesztö rész + kamatokj fedezett-e az

. x 10t)sagât töke erre fordfthatö forrésokbôl.

A szémulôban ajövöre vonatkozô szémitésoknâl az adôzott eredményt

-

EZ esetben az eredeti (jegyzett) tôke és a mfiködés éveiben felhnlmn-z/att tthlszerfi szerepeltetni, esetenként viszont a mérleg szerinti eredményt is

(''a:y ëppen elveszitett) töke târgyévben megvalösult tovébbi e --m -el Y'k l J *V- ligyelembe lehet venni, ugyanis a tulajdonosok âltal felvett osztaléksének (csökkenésének) mértékét fejezi ki. (részesedés) nem éll rzndelkezésre az igénybe vett idegen forrésok vissza-

f'izetésére.

X Eszköligénsességi ZZIZZ//Z/JJ (a M'kezzw/zfp//kg/tv-l â mutat6 Jzlmf//zfz/ti J.gy is, hogy a hâtrasorolt és hosszé lejsratd kötelezrtt-ségek kam atait m ind a szém lélôban, m ind pedig a nevezöben figyclm el,

A tökeerösség fordftotja kifejezi, hogy egységnyi sajét tgkével hény egy- kiviil hagyjuk. A nevezöben szereplö adat a mérlegben a rövid lcjliratliség eszközéllom ényt m ozgat a véllalkozés. ktjtelezettségek köztkt szerepei.

K ritikusnak tekinthetö, ha az ad6ssâgâllom âny arânya a 60-65% -(,1

Eszközök összesen meghaladja, vagy az adösségszolgâlati fedezeti mutatôja tartösan 1,3 alattTökem ultiplikétor = .Sajét töke marad, biztonségot az e feletti mérték nytijt.

j 't'A vagyoni helyzet alakulâsânak elemzése szâmos - més - mutatö alapjân Az adtsségéllomâny fedezettsége = SZJ'it tokcis lehetséges. Elkiilönfthetô a mfiködö töke kategôriéja, vizsgélhatô a vél- ! @ Adössâgâllomény X 1X

Ialkozés méshol mgködö tökéjének arénya is. ,

44

45

A mtltatö - elnevezéséböl adödôan is az adösségâllomény sajét töke r) A likviditési mérlegli ltll I i fzdezettségét mlltatja, AZ adössigillominy és a sajit töke szinkronjât j ejkészftett mérleg ada* liixizitvsi I'IV FICV OSSZH llfthatö a fordulönappavagy éppen annak hiânyât felezi 11.1. X közi jnyersm érlegekböl'' is.hasonlitis elvlgezheto az EV ,tltib/l

p (1C CZ ZZ OSSZO . k ktjjjta;l V VXZV tCECtOSCVS Z fW ViS0k Pedig 1CJiO tK

ötelezettségek : fjn k L X Z egyes CSZIX Zö P , ..,zj.sxv jsuqzjajaa qoygftésa révén- A z eladösodot-tség foka = x . vv . ( kju osztélyozandöK

, S aZ egyes Oozutcuz xm vzuw----- --E SZUOZOM OSSZCSCZ ' 'YRR SZGi többlcuhiilv m cgâllapfthalö.2 2 likYidités

Ebben az összehasonlftâsban kim utathatö, hogy az eszközéllom âny m ilyen o,' .

' '

m értékben van m egterhelve kötelezettségvéllaléssal. Ez esetben az összes ' gpty a a ktwetkezö lehet:' A likviditési fll/rlfW skötelezettséget célszerfi a m érlegböl figyelem be venni, ahogy a tôrkè-szer-

kezeti m utatöknâl m âr lâthattuk. souyznryn .z FtpAPa/tl't?ffA D Z A IM IV A

l A ZO N N X L C SCD EK VS1 KESZPEN Z; LA TR A SZOL O .OW LCZCTTSVGEKTET VRTVKPAPX K

b) Likviditâsi m utatôk IIANK BE , lszém olésJtivedelellv

- W ZZG F, CSCWTY J-VUtCICZCttS/g

ikviditâsclemzés à likvid eszközök és a rövid lej âratti kötelezettségek ï' ) BankbetétekA l AtMtartozâsoks2'V. ' zrtékpapfrok Uâtra szölö) -OSSZCUZSOIIIiSSZ jeleflti

, Szim fthatb több lidf5l fokozatban is. - - (p, éb ( 1. széllhök < 10 na )A likvid eszközök értelm ezésének eltérése m iatt két m utat6 szém ftâsât - u u j svEx BIEL

.

'

UL ESEDEKES' JWZSOIJ' tlk, az egyik esetben a teljes forg6eszköz âlloményt figyelembe 11 l EVEN BEL - L ' eis J - . IO TyZSZIRTTSEGEK

' k IIEHM THATO, PZNZZEvéve, m fg a m âsik esetben a készleteket figyelm en kfviil hagylu .

1)t ' TEHETO ESZKOZOK'' '

- V evökövetelésekForaôeszközökL lkvldltâsl m utaté 1. ,,-

.

-

,>j . - Kovetelések kapcsoltRövid lejératfl kötelezettségek ' éssa) szem ben - Szâllftök (ha > 10 nap)

vâllalkozész. viSZ. - R itclek

- K övetelések egyéb rForgöeszközök készletek j

. 1,a wgjjolkozéssal szem ben - K ölcsön

.

ö-

klzikviditési mutaté 11. (gyors réta) = . uzzvz v 'u'- ukokid lelâratfl kötelezettségek .- v âltékövetelések - CéltaftaR öV

j- PaSSZ V idöbeli elhatârolâso k

- Egyéb követelések

A m utatök szâm ftâsânll a forgéeszközök köziil célszerû kiem elni az egy - K észletekéven beliil vârhatöan be nem hajthatö követeléseket. Aktfv idöbeli elhatârolâsok

111. H O SSZU LE JA R A TUA m utatök értékelése m egfelelö fizetési fegyelem esetén könnyebb, I lI

. l EV E,N TU L PE N ZZE z

' OZOK K UTELEZVTTSEGEKilyen csetben az 1. biztonsâgos értéke minimâlisan 1,3, a hitelintézetek az 1 EHETU ESZK e

éven tûli) HATRASOROLTadôsminôsitéskor az l,8 feletti értéket pontozzék kiemelkedöen. A bézishoz - Kovetelésekböl (egy e suKOTELEZFTTSEG

(tcrvhez) történô viszonyftés biztonségosabb informéciét ad a pénziigyi ' Készletekböl (elfekvö, lassanllelyzct alakulâ' sJ' röl. mozgtg *

K OZUK W . SAJAT TOKEA likviditâsi m utatök az elôzöeknél több vâltozatban fordulnak elö, âm m i IM

. I;EFBK TETETT ESZ

az Jltalunk legfontosabbnak ftélt, s a banki gyakorlatban is leggyakrabban

Ilaszntiltakat em eltiik ki.*j

tl (osztâlysztim fl) eszkfsz- ésa fi tssszebasonlitani az azonos sorszâm(. é1 szer

- jjyjt adata i kat i s-- tokat osszegszeriien CS esd enként kum uIllrrâscsopor

474(,

' âböl term észetesen ez ut6bbiak azon beltkl is a likvid2.1.4 X eash

.#tl+ kim ldatés Témâllk SZCFITOIItJ iram lâs - részletesebb târgyalâsâra Van Sziikség.eszközök iram lâsa, azaz a Pénz

A nemzetközi gyakorlatban a pénzûgyi jelentésnek a mérleg és eredmény kenységé-' X Villzlkozisnil megjelenö pénzâramok âtszövik a vâllalkozés tevéki Inutatis lnellet't iltaléban kötelezö Jelleggel összeâllitandé része az éves é etletét

,

igy a norm il m tiködést, a befektetési tevékenys gCasl) flow kim utatâs. nek valam ennyi teriikligy, m int a fitlanszfrozâsk tevékenységet.CSa

A napi pénziigyi gyakorlatban az angol kifejezés eredeti (szfikebb értelmti) , .' ' XC VZK SZBY V 2 Vâllalkozâs Szâmâra egy SOr teriileten, lgy:jelentése a W szpénz - mellett a cash fogalméba tartozönak tekintliik a kész Pénzeszközö'

ollz-helyettesitô eszközöket is, mint amilyenek példéul a véllalkoz/s lekötetlen * a termékelöâllitâshoz, szolgâltatâsnyfljtâshoz, illet've éruértékesitéshez sziik-0 ésöforrâsok megszerzéséhez (termelöberendez .bankszémlâinak pozitfv egyenlegei

, a foly6szâm lahitelek összegei, valam int a séges anyagi és hum ân eria m tm kaerö, kiilsö Szolgâltatisok stb. biztositâsâhoz),lltîh

ti' ny napon beliil készpénzzé alakfthat6 értékpapfrok (âllam kötvények, anyagok, energ ,' k Stb.), Csekkek, hitelkârtyâk stb. @ korébban felvett hosszû és rövid lejâratli kölcstmök és hltelek, valamintkincstlrlegye

A cash flow szâm ftâsokban ugyanakkor a szém vitelben értelm ezett pénz azok kam atainak törlesztéséhez,

evbzközök, azaz a Szémviteli törvény csoportosftésâban a @ ad6fizetéshez és egyéb köztartozâs teljesftéséhez,VCSZX W ' * Osztalék, részesedés fizetéséhez, Pénziigyi befektetésekhez, mâs vâllalko-

- az elektronikus pénzzszközök, zésban val.s részesedés szerzéséhez stb.

- csekk,- a bankbetétek

értékét foglalja magéban. j Iazénkban az 1997. j anuâr l-jétöl érvényes szabâlyozis teszi kötelezövé ebem tltatisit a kiegészitô m ellékletben az éveskim utatis összeillitisât éséS ezt a 2001 . évtöl hatilyos Szâm viteli törvényA cash flow âltalânos elfogadott értelm ezés szerint nem m âs, m int pénz bcszâm olöt készitök esetében,

lklrrkisok képzödésének és felhasznâlâsânak folyam ata egy m eghatârozott is m egerösiti.bban is Viszonylag SZéIeS körben talélkozhattunki

lltiszak alatt. U gyanakkor m âr korébbnyire hitelkérelem bankok âltal m egköveteltA

z angol term inolögiânâl m aradva a cash flow a következö egyenlet segft cash flow kim utatâssal, tö

ségévcl értelm ezhetö. részeként.

Cash .#/lp = cash I -X/F - cash tII1-.#S1# /t CM h #0W' kim ldcltés IWKVZXOSSYSJ

h flOW értéke megegyezlk a pénzbevételek és a pénzkiéram lés kii- (l) X MâlllllkozA W ZC/K DCSZéTô'Illmtz a CaS

ltillbségével, végsô soron tehit a pénzeszközök éllomânyvéltozésétjelzi. j.j jjow kimutatés legfontosabb funk-A vâllalkozés vezetése szâm éra a cas' hogy a Vezetés Szimszerfisitve lithatja korâbbi döntései következmé-ciéqa, jaogyA Vlil lalkozés m tiködése sorén cserekapcsolatok sokaségéval kapcsolôdik k âljom ényéra

. A kim utatâsböl kideriil,nyeit, hatâsât a Pénzeszközökti

lmyezetéhez, am elynek keretében tégan értelm ezett term fkeket, szolgéltatâ a ejei fkdezetet biztositanak-e a belsö tökeigényre, vagya m fiködés beVNllkat bocsst ki és hasznâl fel. Ezen cserekapcsolatok a vâllalkozâst6l kiindulö, gszvény- (esetleg kötvény-) kibocsâtâssal, llitellel biztosftand6 a sziikséges

. li l Ietve (lda irényulé gazdaségi âram lâsok form éléban tigyelhetök m eg. juélu ku fbrrés.

A vâllalkozâsnil m egfigyelhetö gazdasâgi âram lésok term észetiiknek A cash tlow kim utatâs részletes vizqgélata elözi m eg âltalâban a fsze-

llltlgtbleltscn lchetnek: dö osztalék m értékének m eghatârozâsât is. (A készpénzhiény orvos-ten- reci' IJ' I'amlâ' sok (avak és szolgâltatésok kibocsâtâsa, illetve igénybe- jâ. sé, nak ugyanis egyik lehetséges mödja az osztalék visszatarti' sa, illctvc

vételc) ftjsax)lcszor

pénztigyi jellegti Iiramlésok (pénzkifizetés, illetve bevételezés, vala-Illint klhvetelések és klstelezettségek szerzése)

4$),1 8

21 1/''

' Y SX -IM Z J'Y CIX IIICV Z Szâm vitelivonatkoz6an. A z elem zés sorân vâlaszt kaphatunk arra is, hogy az idöszak . yjszévé

.

H ivatalosan elöször 197 l-ben azd Xccotlntallcy W Z CIPICS Boafd) egybcfcktetési

, illet've pénziigyi tevékenysége, mfiveletei milyen hatést gya- jgau yokat alkotö FAPB (Financial an'X Y * tztlst Z bCSZéD OIU Jltalânosan m egkövetelt ré-koroltak a vâllalkozés cash flow

-j . jjjyj sjoglalésa, am ely a ldm ut

.j t qztbvé teszi. turrd) 1979.A ncm zetközi és a m agyaz szâm viteli szabâlyozés és gyakorlat egyarânt kö- . A xem zetközi Szâm viteli Standardok (1A S) egyike C .SZ. Stan

telezi a vâllalkoz6kat, hogy meghatârozott rendszerességgel adjanak szémot i hatéllyal rögzfti, hogy: .

. . ( jajjujy t ., . j ajauté, yutagvagyoni, Jövedelm i és pénziigyi helyzetûkröl beszâm olö form élâban. énzugyi helyzet véltozâsâr6l szölö Jelentést a pénzûgy JA

p atu szölö jelentéstA vagyoni helyzet alakulâsâr6l viszonylag âtfogö képet kapunk a mérlegbsl,

''

,

'' kiuteni. A pénziigyi helyzet vâltozâs

ftins részének kell te . ést isdot't idöswak eredm ényéröl bevételeirôl és réforditésair6l - infonuéciékat c (j n ojyan idöszakl a el kell késziteni, am elyre Jövedelem kim utat

. tlésorer ,cash tlow figyelem m el kfsérésének értelm ét adla. kaj zurfluss'' elnevezéseket alkalm azza.

- ., irL ltll.

'I't%telczziik fel, hogy egy vâllalkozâs egy adott hönapban a következô gazdél- x v.

xa sim utotgs eev forzalm i szem lélet: kim utatâs, am elynek keretében/N casn u O W Au m uwuw.m o v w j s. + xj jo. s evom jae a oéuzkiadésokkal.k(JdJ' si eredm ényt érte el:

: a x--vos .,au ,a realizâlt Dénzbevételewet <zzlxvltlxv -,m-w'- -- - rl!/ luklzhrGm D%z* Ru A A tevékeny1 Jtrrl'il iS képet alkothatunk, hogy az egyesA kim utatâs tagolâssva éuz

-

irbcV&el 55 000 EFt z <.

:, - jjatést gyakorolnak a Vâllalkozâs pénzeszközeire. ezâltal pSUgCIQ m IIYCl1V

O1yö réfordftésok 35 000 EFt j zetére.'

vm . tlgyi he yC

ftékcsökkenési lefrés 15 000 rrt

Nyeresv 5 000 EVt

X Ctlsh 11t'* kim lltdtés X lfFffd':fV i tltsn aZ Stdkcsökkenësi lefrés nem jâr pénzkiâramlâssal, a vâllalkozâsi

étlzJ'0vcdelem aZ adott idöszakban: közi gyakorlatban többé-kevésbé aZOnOS kategorizâlâs Szerint a11 h nem zet

villalkozésérbevétel 55 000 EFt . uködjsi (uzleti operativ) tevékenysége,. m

Folyö réforditâsok 35 000 EFt s . jx jektetési (beruhâzâsi) tevékenysége éSPénzjövedelem 20 000 EFt énzugyi (finanszfrozdsi) tevékenysége- ' P

l âsoljâk a cash flow alakulâsét.. befo yI I

1t a szâ' m sort folytatluk, és feltételezzûk, hogy a vâllalkozâs az adott hönapban .

cgy tJ. rgyi eszközt szerzett be 25 000 EFt értékben, am elynek pénziigyi 11.1-

egyenlftésc is megtörtént, akkor j6l lithatö, hogy jelentôs pénziigyi pozfciö-

5150

A cashfow kim utatâs J-uzelllfffgc lt1 szerepeltetendö az értékesftési ârbevételnek részét nem képezö, de anapi mfiködéssel összefliggö tovébbi bevételek (kapott késedelmi kamat,

A cash flow kim utatâs âltal âttekintett idöszak szabadon vâlaszthat6 meg a kötbér, kârtérftés stb.) összege is.felhasznâlö igényei szerint. M a âltalénosnak tekinthetö az éves beszâm olé ré- K iilön kiem elést érdem el, hogy a kölcsönadott pénzeszközök utâni

szeként, a naptéri évre (illetve az flj szémviteli törvény âltal lehetövé tett ettöl kamatbevétel is itt szerepeltetendö, nem a pénziigyi mûveletek bevételeieltérö ,,iizleti évre'') összeé' llftott kim utatâs. Természetesen indokolt lehet ennél közott.rövidebb idöszakra történô cash flow kim utatâs összeéllftâsa, bem utatâsa is.

,4 kiadâsi oldal leglényzgesebb tételei az iizem i tevékenységgel szorosan

összeftiggö kiadésok, m int példâul a szâlh*t6knak, illetve m unkavâllal6knak

A cashflow kflzllz/f/zl,ç összeâllûâsânak informâci6igénye kszetettpénzösszegek. A bevételi oldal logikâjât követve itt jelennek meg avâllalkozâs âltalhzetett kamatok, ad6k illetékek, valamint a ?pz7/cl#lyï tevé-

A cash flow kimutatés összeâllftâsânak legnehezebb feladata az alapinformé kenységgel r tlrtutz?7 ösn efiiggs trgl'ë: râforditâsok (fizetett kötbér, kiirté-ci6k megszerzése. A sziikséges inform âcidk több forrâsbél szârm aznak. rftés, késedelm i kam at, bfrsâg stb.).Ezek közitl a legfontosabbak:

t b) A befektetési tevékenység hatâsa a cash flow alakulâsâra:- a vizsgélt idöszak m érlegének nyitô és zérô tételei,

- a vizsgélt idöszak eredm énykim utatésânak adatai,

kiegészftö informâciék (éltalâban a fökönyvi és analitikus nyilvéntar- Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a târgyi eszközök J& immateriâli.btésbél szârmaz6 részletezö informâci8k, egy jelentés részûk megjelenik jajsak ër/ti/fdlffëlë%'d! kapcsolatos bevételek, J Pénziiëyi befektetési fdvt!-a kiegészitö melléklet tartalmi elemeként). kenységgel tlllzé/#ggt7 bevételek, iivtfl'c J hosn û /d-/lrlfrl nyûjtott JWl-

csönök JJ lekötött bankbetétek visszahzetésével, illetve megszûntetésévelkapcsolatos rlnzJJd?v/f////c.

h cashflow kimutatâs informéci6tartalmaA cash flow kimutatâs összeéllftésa sorén a tevékenységeket âltaléban hârom A kiadési oldalt a /Jr#)'ï eszközök J.V immateriâlis javak beszerzésévelfB csoportba soroljuk, és ennek megfelelôen vizsgâljuk, hogy ezen tevékeny- összefliggspénzkiâramlâs, valamint JJ7JFMJiD V befektetési fd1'l/ftdFlAlEkg(?/ségcsoportok, illetve mûveletek milyen hatâssal vannak a véllalkozâs pénz bsszefilggô' kiadâsok alkotjâk, kivéve a hosszti lejératra nyûjtott /cllc.ç?J?#X'-liram lisâra, pénzfolyam ataira. kel ëJ Iekotott bankbetétekkel èuuzc

-fzkkgts' negativpénzâramokat.A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizâlâs szerint a M int a rJnzfiérA'f befektetések hozama, itt jelenik meg a ''rlti.ç vlillalkozâ-

vsllalkozâs soktél /czw tpff osztalék összege is.

mtiködési (iizleti) tevékenysége,- befektetési (beruhâzâsi) tevékenysége és c) A finanszfrozâsi tevékenység (pénziigyi tevékenység) hatâsa a cash flow ala-- pénziigyi tevékenysége (mfiveletei) kulâsâra:

befolyâsoljâk a cash flow alakulésât.A tevékenységnek ezen része a tulajdonosi forrâsok megszerzését, l/lz/pe

Rtividen tekintsiik ât, hogy a felsorolt tevékenységtfpusok mely elemei jârulnak esetleges visszahzetését, r/J/J/A#J a kötelezettségekkel kapcsolatos lpiptz/tzftz-Ilozz; a bevételi és melyek a kiadâsi oldal növekedéséhez. ketfoglalja magâban.

Ugyancsak itt jelennek meg a /ztp-uzll lejâratli kölcsönökkel J.ç &???l'/)t'a) A szokésos iizleti (operatfv) tevékenység hatâsa a cash flow alakulâsâra: tétekkel összefiiggspénzâramok, valamint a végleges Flnzaîz/côztri/t/tihs J.$

âtvétel pénzéram ai.

stzvg/c/ oldalon itt megjelenik mindazon pénzéramlâs, amely az iizleti te-vékcnységböl termelésböl, illetve gr/gkeli'/g.ç:l/, szolgâltatâsnyûjtâsb6l J?tapl/d// oldalon jelellnek meg a rövid J.s hosbbzli /f#Jm /J Ilitt,ljllrt'tl.boL.L'alszti' rlnazi k. ovbzefllggt; p(1l,?z:(@vf;;/(zk('/( (felvett hitelek , ktslcstsnök. kötvlnyki btlcstitlis

52 531 .

bevételei), csaktigy mint a hosszé lejératra nyùjtott kölcsönökre /befblyé törlesztések, illetve a tartôs lekötésfi bankbetétek feloldésa

.

CCSâWO* Vm utdtés(A Szâmviteli törvény âltal ajénlott sérna) .

Kkukui oldalon legfôbb tdelei a hitelforrâsok visszajketaével Juuzeykygt;' o y;v vxjwxjxMxcxsu zts El-ôzpénzkiadâsok (korâbban felvett hitelek

, kölcsönök törlesztése, kötvénytar- ; szou sos s vglvnxx ghtv szârm aznpértzeszközvtutoztut

ozl' s visszatizetése, illetve hosszti leiârattî kölcsönnyéjtés, valamint bank (uskodést cash tpw, 1 13. sorok)b

etét elhelyezése). 1. A ts zâs elôtti eredm én +

2. Elszâm olt am ortlzâclö +

A cash flow kim utatâs összeâllftâsénak legnehezebb feladata talén az ope 3 Elszâmolt értékvesztés és vlsszafrâs +

rtltl'M ldvéf/cdrlys'd'g cashjlow jânak kimunkâlâsa. 4. Céltartalékkë zés és felhasznftlâs kfilonbozete +Erl'e a nemzetközi gyakorlatban kétféle mndszer alakult ki: 5. Befektetett eszkozök értékesftésének eredmén e +

6. széllfttn kotelezettsé véltozésa +

D irekt m ôdszer '7' E ëb rovid Ie âratu kotelezettsé vmtozâsa +8. Passziv idöbeli elhatârolâsok vâltozâsa +A m 6dszer alkalm a

zâsa sorân az eladâsokböl szârm az6 pénzbel' ram 9. vevökövetelés vâltozésa +I

cî' sb6l levonjuk mindazon iizleti râfordftâsokat (és csak azokat), am e 10 Iror ôeszközök (vevökövetelés és énzeszköz nélkiil vâltozésa +I

yek a pénzéllom ényt csökkentik. 1 1 A ktfv idöbeli elhatârolésok vâltozésa +

. 12. Fizetett fizetendô adt, (n ereség utsn)- lndirekt médszer . ; 13 Irizetetto szetendô osztalék, rjszesedés

A z elözô m édszernél elter-jedtebb, mondhatni âltalénosan alkalmazott Il. Wex/ffffé'W teMêkenységbsl s'Zrirvltzzti pénzeszkozvâltozâs

m ödszer. (Befektetési cashilow, 14 16 sorok)l4. Befektetett eszközok beszerzéseLényege

, hogy a kiindulési alap az eredm ény, am it korrigélni kell l 5 Befektetett eszközok eladésa +

azokkal a tételekkel, am elyek az eredm ény nagysâgét ugyan befolyâ 16 Ka ott osztalék

, részesedés +

soljâk, de pénzmozglssal nem jérnak. //z pénzugyi mûveletekba xzarotzzg g nzeszkoz vd/ftvax(Finanszlrozâsl cash tpw, 17 27. sorok)

A hazai szâm viteli szabélyozés éltal m eghatârozott cash flow sém éia 1-/. RéSZW II klbocsâtss, tökebevonâs bevétele +- am it a következökben m utatunk be szintén az indir-t-t m /saclvo,- 01t- 'n1

-

l8. K ötvény, hitelviszonyt m egtestesitö értékpapir kibocsâtâsânak

J' sât igényli. ---- -'*'-'**--'-<'* *'**V6'' bevétele +m azl 9 H ltel és kolcson felvétele +

20 Hossztî lejâratra nyftltott kolcsonok és elhelyezett bankbetétektörlesztése, m egszlintetése, bevéltâsa +

2 l . V é le esen ka tt 'nzeszkoz +

22. Részvén bevonés, tökekivonâs (tôkeleszâllftés)23. K ötvén és hltelviszon m e estesitô érték a ir visszatizetése -

24. H ltel és kolcsön törlesztése, vlsszatizetése -

25. H osszfl le âratra n - tott kölcsonok és elhelyezett bankbetétek -

26. V é le esen âtadott 'nzeszköz

27. Alapftökkal szembenl, illetve egyéb hosszli lejârattî kötelezettségekvéltozésa +

IV Péttzeszközbk vtilfoztim (+ 1411 .+111. sorok) +

5455

Az elözö a törvény âltal ajânlott séma egyes sorainak éttekintésével vizs C) A Céltartalékképzés, illet've az elözô évi céltartalékok feloldâsa ugyancsakgliljuk meg a kimutatésunk tartalmât, az egyes sorok meghatârozssânak lehe- rftint egyéb réfordftâsok és egyéb bevételek - megjelennek az adözéstöségeit! elöt'ti eredm ény befolyâsolé tételeiként anélkiil, hogy a pénzâllom ânyt

M int azt a törvény séméja is ajénlja, kiindulépontunk az adtjzés elötti mödosftanâk. A céltartalékképzés és felhasznélâs kiilönbözete (elözö évhezeredm ény. A z operativ cash tlow indirekt m ôdszerrel történô összeéllitâsa so- Viszonyitva) ennek megfelelöen vagy növelö (növekedése esetén), vagyl4ill ezt kell korrigélnunk azon tételekkel

, amelyek az eledmlny nagységât be- Csökkentô (csökkenése esetén) tételként szerepeltetendö.I'lllyé' soltâk, de pénzmozgâssal nem jértak.

d) A târgyévben elszâm olt értékvesztések az értékcsökkenési lefréshoz haa) A legismertebb uzemi jellegfi réfordftés (költség), amelyet az eredmény Sonl6an viselkednek, ezért az elvégzendö korrekciô is egyértelmfi.

m eghatârozâsénél figyelem be vesziink, azonban pénzkiâramléssal nem jâr Fel kell azonban a figyelmet mâr itt hfvnunk arra, hogy a készletek és mJs

az értékcsökkenési lefrâs. Amemzyiben tehât az operatfv (iizleti) tevékeny- ' forgöeszközök esetében elszém olt értékvesztéssel a tovébbiakban a kész-ség cash flow-jénak indirekt kidolgozâsi môdszerét vâlasztjuk, a Iegelsö letek âlloma'nyvéltozâsbnak figyelembevételekor a kétszeres szâmbavételfeladatunk, hogy az adôzâs elötti eredményt növeljiik a térgyévben el elkeriilése érdekében még egyszer mâr nem szâmolhatunk. (A târgyéviszlm olt értékcsökkenési lefrâssal. zér6éllom ény esetében az értékvesztést tlgyelm en ldviil kell hagynunk.)

Term észetesen az elszém olt értékcsökkenési lefrâson tûl vannak tovlbbi

réfordftésok, illet've N,veszteségtényezôk'' is, amelyek nem érintik a véllal- A tovâbbiakban tekintsiik Jt az operatfv tevékenység cash flow-jât befolyi' -

kozâs pénzâllomânyét. solé tételeinek meghatérozését ajellemzô mérlegtételek alapjén.b) Gondoljunk példéul a térgyi eszközök net'tö érték alatti éron történö érté

kesftésére. K ésöbbi, éltalânosité következtetéseink m egalapozésihoz hérom lényeges

'I-ekintsiik ét ezt egy egyszerû példén: tételt, azok véltozâsânak hatâsét vizsgéljuk meg részletesen.

Elszém oll' sunk a kövztkezö: -Izrcvtj/cB

ruttö érték 4 000 EFt A vevöâllom âny növekedése az elözö idöszakhoz viszonyitva m indenképpenH al

m ozott értékcsökkenés 2 000 EFt .azt Jelzi, hogy a korébbiaknâl nagyobb összegû az az értékesftés, am ely nemN ettö é

rték 2 000 EFt .Jârt közvetlenul pénzm ozgâssal, annak ellenére, hogy a vâllalkozâs eredm é-

Eladâsi ér 1 000 EFt nyét pozitivan befolyâsolta. A hitelben történö értékesftés növekedése folytân

Eredmény csökkenése (veszteség) 1 000 EFt az eredménynövekedés nem jér pénzmozgâssal, ezért ha pénzeszközâlloml' -nyunk alakulâsât vizsgéljuk, ezen növekmény mindenképpen levonandö az

K önnyen belâthatö, hogy fenti értékesftés az eredm éllyt- befolyâsolja ad6zâs elötti eredmény összegéböl.

( l ()()0 EFt-tal csökkenti), ugyanakkor a vâllalkozâs pénzéllom a'nyât csupénaz eladésböl szârm azö 1000 EFt-os bevétel érinti

. igy az adézés elötti ered- Készletekm ény m indenképpen konigâland6 a veszteségként m utatkozö 1000 EFt- tal R öviden tekintsiik ât a készletâllom âny növekedésének hatésât. Ehhez vizs-

(növelve ezzel az eredmény összegét). gâljuk meg a következô egyszerfi szâm sort az érukészletek esetében:Ugyanez érvényes a befektetett eszközök selejtezése, hiénya, térftés-

m entes étadésa m iatt zlszâm olt ,a eszteségre'' is, azzal az eltéréssel, hogy Zârökészlet: 100 000 EFL

(ltt a bevételi oldallal nem kell szâm olnunk. + Eladott éruk beszerzési értéke 700 000 EFL

' Térgyévi készletek beszerzési értéke 800 000 EFLI Iasonl6képpen elképzelhetô nyereséges eszközértékesités is

, am elynek - N yitökészlet 85 000 EFL

crcdményeként az eredményben megjelenô ,stöbblet'' nem jér lnagasabb 1 Tsrgyévi beszerzés 715 0()0 EFlpénzösszeg beâram lfh éval

, ezért ezen nyereségösszeggel az adözâs elôtti )'crcdlnény csökkcntendô.

56 57

Bcszerzéseink értéke tehét 15 000 E'R -tal m eghaladta az értékesftett készletek A

z operatfv tevékenység cash flow-ja W gikl is a következö leegyszerûsitettértékét, ami készletnövekedéskéntl'elenik meg.

éma aupjén hatérozhatö meg az indirekt mödszer segftségével:SI Ia éliink azzal az egyszerûsitö feltételezéssel, hogy m inden beszerzésiink A

js zés elötti eredm énykészpénzfizetés m ellett valôsult m eg, akkor egyértelm ûen m egâllapithat6

, + pénzfbrgalmat nem érintö râforditâsok (veszteségek) . . . . . . . . . . . .hogy az eredménykimutatésunkban ELABE cfmén kevesebbet vettiink figye- , (belme az értékcsökkenési lefrés is)Iem be 15 000 EFt

- tal, m int a tirgyévi pénzkiéram lâs baszerzési célra

. pénzfbrualmat nem érintö bevételek (nveresézek) . .. . . . . . . . . . JEz egyértelmiien az eredmény csökkenését igényli a fenti összeggel ahhoz,

' .

K orrigâlt adôzâs elöt'ti eredm ény: - - - . ' .' . ' ' . .hOW a PH zcszkozZ lom ânyunk alakuléséra vonatkozöan, képiink reélis le

. x x x xköeszköz- éS rövid lelératti kötelezettsug szztm 'tzUCSSCR. -6 X fOFg

Véltozésai (növekm énve. Csökkenésel ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' 'llldJ' tlk V l ezek tltin az egyszerfisitö feltételezésiinket

, m ely szerint beszerzé operativ cash yb w . . . . . . . . . . . .Scillk G SZPG ZZZGéS mellett realizâlM tak

. és vizsgâljuk meg a harmadikki Vblasztott tétel a Széllft6k éllom o yénak alakulisât és hatâsât a cash flow

- l'a. xj knt arra m âr korâbban utaltunk, a szâmvitel i törvény 1 997 j anuâm 1 -J' êtt5l

kötelezö j elleggel elöirj a az é&es beszâmol6t készitöllatilyos m/dositisaSzâllltçqk t vél Ialkozésok szâm âra az éves cash f1OW kim utatâs összebllftâsât. Eszerint a'V tclcM iik fel

, hogy a vizsgâlt idösznkban a szâllitôk éllom énya növekedett, k iegészitö mellékletnek tartalmaznia kell legalâbb a jelenleg hatâlyos törvényllmi 11zt J'CIZN hogy a beszerzéseink egy része nem készpénzes beszerzés volt. ' 7 szém é m elléklete szerinti tartalm li cash flow kim utatést 1s.'Fckintettel arra

, hogy a valôsâgban a növekedésnek m egfelelö összeggel ,kevesebb USSZV éram lott ki a W llalkozés pénzéllom ényâb6l

, ezért ezen ösz hy elem zések elvégzéséhez célszerû lehet ennél részletesebb kim utatâs össze-Szcggel az adtv is elötti eredm ény nö

velendö. * jj jftésa is. Ennek egy lehetséges a törvény elöirâsaival összhangban lévöl

iltozatâtjelenti a következö oldalon talâlhatô cash flow kimutatés.VlA készleteknél bemutatott példât folytatva:T:- rgyévi beszerzés (25 % AFA-val) 893 750 EFtSzsllftök nyit6éllom ânya 7

- 5 0-00 EFtOsszes térgyévi ,,tartozâs'' szfllftök felé 968 750 EFt

Szsllft6k zâröâllom énya 80 000 EFt

Szi' llft6knak térgyév sorén km zetett összeg 888 750 EFt

A készletek és a qzéllitdk âllom ânyânak alakulâsa folytân végsö soron a vJu llalk

oztis pénzeszközâllom énya összegében csökkent. (A készletnövekedés m i-

atti ncgatfv irényti korrekciö értékét csak csökkenteni tudta a széllftöâllotnény

nisvekcdése m iatti pozitfv irényé erem dénykorrekciö.)

Az cddigiek - és tetszés szerint elvégzett tovébbi elem zések a következö

lillalé' nosftö következtetés levonéséra jogosftanak benniinket:

* Forg6eszközszâm la csökkenése esetén az eredm ény növelends '.

1@ Forgtseszklbzszâmla nnvekedése esetén az eredmény csökkentends j* Forrâsszâm la c

xçdjkkcrllx:e esetén az eredm ény csökkentends

* Forr6issz& nla zlfjvtdkfi l-s'e esetén az eredm ény növelendlb'

5 8 5$ 1

CA SH FLO W K IM U TA TAA S . . . . . .

évre + B efektetett pénziigyi eszközök értékesftésének bevétele

Im m ateriâlis Javak beszerzése (korrigâlva a bertlhézési széllft6k éllom ény-

Adtszcu elstti eredmény r/corrïgti/vtz a kapott osztalékkal) vâltozâséval)+ TJ' rgyévi élv kcsökkenési lefrés - Térgyi eszközök beszerzése (korrigâlva a benlhézési széllftök âllom a-nyvélto-+ Befektetett eszközök értékesitésébôl (selejtezésébôl, hiényébdl) szérmazö ZâSâval)

veszteség B efektetett pénziigyi eszközök beszerzése- Befektetett eszközök èrtékesftéséböl szérm azö nyereség + K apott osztalék

+ Târgyévi céltartalékképzés Befektetési tevékenység cashilow ja (11.)- Elözö évi céltartalék feloldâsa + R észvénykibocsâtis, tökebevonés bevétele

+ é-rtékvesztések târcvévi elszém olt összejm + Kötvény, hitelviszonyt m egtestesitö értékpapir kibocsâtésénak bevételeBrutté cashjlow + Hitel és kölcsön felvétele

- Készletek élloménynövekedése (korrigélva az elszémolt értékvesztéssel) + I'IOSSZ; lejératra nyûjtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése.+ Készletek éllom ânycsökkenése (korrigélva az elszâm olt értékvesztéssel') m eïsztintetése, bevéltisa- Vevö és véltékövetelések növekedése (befekt. eszk ért -vel kancs. vevôköv 1 + Véglegesen kapott pénzeszköz

élktil) '- ' ? + Részvénybevonâs, tökekivonés (tôkeleszéllitâs)n

+ Vevö- és véltékövetelések csökkenése (befekt. eszk él4. vel kancs. vevököv.

K ötvény ES hitelviszonyt m egtestesitö értékpapfr visszafizetése

nélkul) *- Hltel és kölcsön törlesztése, vlsszafizetése- Egyéb követelések növekedése Hosszti lejâratt-a nyliltott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek+ Egyéb követelések csëkkenése V églegesen âtadott pénzeszköz

értékpapfrok âllomânynövekedése (korrigélva az elszémolt értékvesztéssel) ' Alapft6kkal szembeni, illetve egyéb hosszû lejâratti kötelezettségek véltozisa

+ értékpapfrok âllomânycsöltkenése (konigélva az elszém olt értékvesztéssel) PénzuD i t/-'NtzN'VWrozx # teMékenységbsl 'ïzlr?FJ&zt$ cashflow (111.)- A ktiv idöbeli elhatérolésok növekedése Vâllalkoztisi fl'$/l

.#o11' (1V ) (P/FIZd-VZIOO : âllomânyMâltozâ-%a)+ A ktiv idôbeli elhatérolâsok csökkenése '- Széllftöi és véltötartozésok csökkenése (a bertlhézâsi széllftök kivételével) M ind a Szâmviteli törvény âltal ajânlott, mind az elözöekben bemutatott+ Szâ' Ilftöi és vâltötartozésok növekedése (a beruhézâsi szâllftök kivételével) részletesebb cash flow sém â- va1 kapcsolatban sziikséges néhény kiegészftés.-

,,Egyéb'' rövld lejérattî kötelezettségek csökkenése (minden rövid lelératû kö- illetve m agyarâzat.telezettséget flgyelem be véve a széllftöi és vâltötartozésok

, a rövid lejiraté Czek köziil a legfontosabbak a következök:hitelek kivételével, illetve a térsaségi adö és osztalékfizetés m iattl köt

. véltozâsnélkijl) - Az ad6zâs elstti eredm ény összege nem feltétleniil egyezik m eg az

+ ,,Egyéb'' rövld lelérattî kötelezettségek növekedése (minden rövid lejératti eredménykimuutés megfelelö sorâval, miutin az nem tartalmazhatjakotelezettséget figyelem be véve a szâllftöi és véltötartozâsok

, a rövid lejératti a kapott osztalék, illetve az eredm ény égon étadott, étvett pénzeszköhltelek kivételével, illetve a târsasâgiadö- és osztalékfizetés m iatti köt

. véltozés zök összegét. (Ezen korrekciök hiényéban a cash flow kim utatâsnélkiil) ualm ozödésokat tartalm az

.)- Passzfv idöbeli elhatérolésok csökkenése A z elszém olt Jrjlt-velzfa c/c

, illetve értékvesztések visszal'râsa a for+ Passziv idôbeli elhatérolésok növekedése g:eszközök éllom ânyvâltozisânak m eghatârozâsa m iatt ugyancsak- Tsrgyévi fizetett tlrsassgi adö (tényleges pénzkiéramlés) kisztirendö tétel

, m ivel a kim utatâs egy önâllt'i sorét képezi, ugyanak-- 'l'srgvévi hzetett osztalék, részesedés (ténvleces pénzkiéram lés) kor a készletvâltozés m érlegadatokb6l történö m eghatérozâsa m iatt

Operatl-v cashjlow (1.) ismételten megjelenik.9

+ Im materidlis javak értékesftésének bevétele (korr. a befektaeszk. ért-vel kapcs t- - A sztitlt't6i kötelezettség véltozâsa eredetileg tartalm azza a befektetésik i i V Vl'i l t . ) V' t

evékenységgel összeRiggö széllftöéllom ényviltozfsât is, ez azonban+ 'l'tirgyi eszközök értékesftésének bevétele (kol'r. a befekt.eszk. ért-vel kapcs 1 kisztirendö

, mivel a befektetett eszközök beszerzésével kapcsolatos)k i $v. vl'i I t . ) -

(k ) 6 I

tételek csak a tényleges pénzkiéramlést tartalmazhatjâk, fgy figye- Egy kereskedelmi nagyvâllalat mérlege és a következö kiegészitö informiciéklem bevétele a befektetési cash flow -ban indokolt ism ertek.

A z egyéb rövid fc.jtirtzfg kötelezettségek vâltozâsa a törvény séméjâban

nem csupén a m érleg azonos elnevezésû sorénak vâltozliqét tartalm azzn, A dôzâs elöt'ti eredm ény 77 963 EFt

fgy inkébb ,,minden tovébbi'' rövid lejératti kötelezettség vâltozésaként Târgyévben elszâmolt értékcsökkenési lefrâs 70 469 EFtértelmezelldö (vevöktf;l kapott elölegek, vé' ltétartozé' suk, egyéb rövid A târgyévben értékesftett târgyi eszközöklejâratli kötelezettségek). értékesftésének bevëtele (kiegyenlftésre kertilt) 719 EFtA passziv id6beli elhatârolâsok véltozâsa nem tartalmazhatja a vég könyv szerinti értéke 3 378 EFtlegesen kapott pénzeszközök idöbelileg elhatérolt összegét (az a fi- A vâllalkozés éltal a târgyévben elszlmolt Jrtékvesztések:nanszfrozâsi cash flow része). Anyagok értékvesztése 400 EFt

-

A vev6-követelések vâltozâsâböl a halm ozödâs elkeriilése érdekében V evökövetelések értékvesztése l 800 EFt

kiszfirendö a befektetet't eszközök értékesitésével összetkggö követe- A villalkozâs âltal fizetendö târsasâgi adô összege 9 067 EFt

lések vâltozâsa és ezen tételekkel összeftiggô elszâm olt értékvesztéss A vâllalkozâs âltal a târgyévben kapott osztalék 179 EFt

illetve értékvesztés-visszafrâs. j A vâllalkozâs a térgyévi teljesftmény alapjâ' 11 nem fizet osztalékot.

Az egyébforg6eszközök (vevökövetelés és pénzeszköz nélkiil) esetébenugyancsak figyelmen kfviil kell hagyni az elszâmolt értékvesztéseket, A vâllalkozâs éltal a térgyévben immateriélis javakilletve élékvesztés-visszafrâsokat. és târgyi eszköz beszerzésére fordftott összege

- A Azetett, Wzc/éwtl' ad6 (nyereség utân) tételénll a törvény nyitva (kiegyenlftésre kertilt) 266 86 1 EFt

hagyja azt az eldöntendö kérdést, hogy itt a tényleges pénzkiéramléstjelentô (fizetett) adôt vagy a fizetendö (eredménykimutatés megfelelösoréban szereplö) adét szerepeltessiik.Ha itt zhzetett adö jelenik meg, akkor az egyéb rövid lejératû kö

telezettségek véltozését korrigélnunk kell. H a viszont a fizetendô adöt

jelenftjtik meg, akkor a tétel nem mutatja a pénzeszközök ad6fizetésmiatti tényleges csökkenését. (Ilyenkor azonban az egyéb rövid lejératlûkötelezettségek összege nem korrigâland6.)A /ze/e//, Jlzetends osztalék részesedés esetében a megoldandö problém a m egegyezik az elözö az adé szerepeltetésével kapcsolatos

kérdéssel.

A befektetett eszközök beszerza e soron csak a pénztigyileg rendezetttételekjelenhetnek meg.

- A befektetett eszközök e/tzt/lxtz tétel ugyancsak kizâ ölag a pénzùgyi-leg realizélt tételeket tartalmazhatja.

- A hosszli lejératra nytijtott Fctgc-çtynty/c és elhelyezett bankbetaek pénzâram ai a korâbbi szabélyozés szerint a befektetési cash flow részét

képezték, az lij szabâlyozâs szerint azonban azok a finanszfrozâsi cashflow elem ei. (Az ezekkel kapcsolatos kam atok azonban tovâbbra is am iiködési cash flow tételei.) .$

t,2 ()3

és Eltizii CV T ârgyév,, sor- M egnevezM érleg

,,A vâltozat émSW

R O L SO K 18 081 14 559Nor- M egnevezés Elôzô év Térgyév 48 C . A K TIV ID O B E L I ELH A TA

iln 49 1 nevételek aktiv ldöbell elhatârolâsa 0 04t/1

I A BI'--FEKTETE'I'T Eszxözölk 2 let; 9e9 2 337 1t)9 5e 2 Koltsé ek, ràforditâsok aktfv ldöbell elhatârolla 18 081 14 559' 12 6es 11 99s 51 3 Halasztott râfordftésok 0 02 z

. lm m aterituis avakz 91s 633 2 988 6523 l A u ftés âtszervezés aktlvâlt értéke () 0 52 ESZKUZUK USSZESEN

o ti fe lesztés aktivâlt értéke 0 0 53 o SA JA T T O K.

E Z ö65 850 2 934 7464 2 Kfsél

5 3 va onl értékfi o ok 2 077 1 946 54 j ye zett fg'jz 1 633 000 1 633 0006 4. Szellem l term ékek 10 528 10 049 * j vjsszavâsârolt tulaldonl részesedés névértéken 10 1055 Ebbô

7 5 Uzletl vaG céc'érték 0 0 (u be nem jizetett toke 0 056 11 JeG zett,

8 6. Im lnaterlâlls avakra adott elöle ek O 0 jék 243 107 243 10757 1Il Toketarta

9 7. Ilnm aterlâlls avak értékhel esbftfse 0 0 grj tartalék 9-/ 1 237 989 73358 IV Eredm

l () II. Ftir i eszközök 1 424 985 1 518 665 v Lekötott tartalék 10 1 059l 1 l In atlanok és a ka csol6dö va onl értékl:i o ok l 372 407 l 447 8 17 (0 v l Ertékelésl tartalék 0

yyq jjqtj

o

1 2 2 M uszakl berendezések, é ekp ârm fivek 418 53 6 j v Ij M érlecr szerlntl eredm én 1 8 496 - - - . -

l 3 3 E éb berendczések, felszerelések, érm fivek 51 162 68 526 6a y; c L TA R T A L E K - 9 893 3 S05

l 4 4 Ten észâllatok 0 0 j (yy * j catartalék a vérhatö kotelezettséGekre 9 893 3 505I 5 5 Beruhâzésok, felli'ftâsok 998 2 267 ! ()

,

céjtartalék a jovöbenl kbltsé ekre 0 064l 6 6 Beruhl àsokra adott elölegek 0 302 d éb céjtajtalék 0 065 3 E

l 7 7 Tél c? I eszkozok drtékhel esbftése 0 0 ) (0 s. Xt.jCjaS,j-,SZETTSEGEK 32 709 46 737

l 8 111. B e ektetett Jzlz# i észlWztïk 669 319 506 449 j () 067 1. H âtrasorolt kötelezettsé ek

1 9 1 Tartös részesedés ka csolt vâllalkozésban 636 144 794 044 éjjalkozéssal szem ben 0 068 1 H âtrasorolt kötelezettsécrek ka csolt v2

() 2 Tartösan adott kolcson ka csolt vâllalkozâsban 15 000 0 t) rysz vjsz Iévö vâll sal szem ben 0 069 2 H âtrasorolt kotelezettséc'ek e é2 l 3 Etz éb taltös részesedés 15 870 10 91 0 éb (yazdélkodöval szem ben 0 0

70 3 H ltrasorolt kotelezettsécek ecr22 4 Tartösan adott kolcson ecr éb részesedési vlszon ban éllö vâll ban 0 0 . () 0

-1 1 II. S tur li le tirlfli kötelezettsé ek21 5 Ecz éb tartösan adott kölcson 1 957 l 495 () ()

72 1 H osszti le âratra ka ott kolcsonok24 6 Tartds hltelvlszon m e testesito érték a fr 348 0 () ()

73 2 A tvâltoztathatö kotvén ek25 7 Bcfektetett énzti a i eszkozok értékhel esbftése 0 O () ()

R 1* 15 YZXOY SOk kotvén kibocsétésböl26 I1. I'ORGOESZKO ZOZOK 790 643 636 984 () O

75 4. Beruhâzâsl és fe leaztésl hitelek27 1. K h zletek 11 187 1 172 jtelek 0 076 5

. EG éb hosszli le âra.tli h28 I An aook 4 332 1 l72 ' jaek ka csolt vâllalkozéssal szem ben 0 077 6

. Tartös kotelezetts29 2 Befe'ezetlen term zlés és félkész term ékek 0 0 ;j kotelezettségek egyéb rész VISZ lévö Vél1 Sal szem ben 0 078 7 T

art s3() 7 Novendék , hfzö és eG éb éllatok 0 0 éb jjosszé le ératti kotelezettsécek 0 079 8 E

3 1 4 Készterm ékek 0 0 so yyy ox u , x. zz sx. ; ntioé ek 32 709 46 737u'Ac AAA. R GVR* êC W'XW O KLHCLCLCLL332 5 A

l llk 6 855 0 O ()w - . g j j jjsvjd le jratti kölc sonok13

(A KCSZICtFC adott C1O1e ek 0 0 uux! x xl . wu wx wx- x u. 0 ()82 EUIJUI RZ Z VGItOZLW IO LU IVUI/V/IV CX34 lI

. Követelés'ek 500 099 389 228 0 (183 2. Rövld le âratli hitelek

35 l Kovetelések éruszéllitâsböl és szolcréltatâsböl (vevök) 20 75 1 1 8 295 o a o w (jktôl ka ott elöle ek 602 4 3 8704: D V CV36 2 Kt

w eteldsek ka c qolt vâllalkozéssal szem ben 454 414 366 749 juzettsétyek âruszsllftésböl és szolcdltatésböl (szâllftök) 8 060 24 33485 4. K öte

17 3 Követelések e :b részesedésl vlszon ban lévö vâll sal szemben 0 0 5 v jjtötartozésok 0 08 ()38 4 Vâltökovetelések 0 0 (j je'ératti kotelezettsé ek ka csolt véllalkozâssal szem ben 1 044 1 1 6387 6 RU

VI3t) 5 Ety éb kovetelések 24 934 4 l 84 y Rovjd 1 âl'attî ktkelezettsécrek e éb rdsz

.vlsz IéVö V1îl1 Sa1 szem ben 0 tl8 8

.

4(1 1!1. Erték J irok 207 225 220 892 j- y() 8 s éb rowd le'ératli kotelezettsécek 23 003 1 6 8% 74 l I Ilds/esedés ka cs 3lt vâllalkozâsban 3 1 128 31 l 28 ' - t ()() c

. PASSZIV IDUBELI ELHATAROLASOK 7 181 3 664

l 2 2 E éb l'dszesedés 37 1 l l 4 295 () j j acvjtelek assziv ldöbell elhatârolâsa 5 569 2 829.1 1 3 ba Jt részvén ek, sa ét tizletrészek 8 8 ()z a jtijtsé ek

,

réford itâsok assziv ldöbd l elhatârolâsa 1 6 1 2 835

l l 4 I or Aatkïsl célti h Itelvlszon t m e testesftô érték a frok l 38 978 l 85 46 1 ():j g jjausztott bekftel zk *' 0 yz z v a

t'

l 5 I Z Iklllzeszklzzizk 72 132 25 692 ()4 jj,o ujt s()x tjsszli)sEN 2 915 633 2 98a ok'.l ( )

.J...-.J.II.II z l ti l . cs c k k c k l 437 l 3 5l / 2 Ildtllkbrttltck 7() f31)5 ? 5 557

t) 5f,4 I

Cashjlow kimutatâs ad 3. A befektetett eszközök értékesftésének (selejtezésének, hiényânak)dm énye az egyéb bevételként, illetve egyéb râfordftésként elszé' -ere

- OSSzeg Hlvat- molt tételek miat't befolyâsolja az adôzâs elötti eredmény összegét,MEGNEVEZRNYR k0Z8 anakkor ez a pénzéllom âny alakulâsât nem érinti, a befektetési cashugy

.I s'zokgatv tevékenységbal agztirzzztrrgypgnzcxzlriizapafzoza j kapcsolatos pénzâram Jelenik csak m eg.floW -ban aZ S tékesftésse(M ûkodésl cash /w, 1 13 sorok) 256 709

l . A dézis elôtli eredm ény + 77 784 1

2. Elszaem olt am ortlzâclö + + 70 469

3 ElszH olt értékvesztés és vlsszafris + + 2 200 2 . X cash ./bM/ kilnutatâs elemzésének fWJV médszerei

9. V evökovetclés vâltozx'ksa + + 656 2.

10. Forgéeszközök (vevôkövetelés és pénzeszköz nélkul) 2. j,j gsszeillitani egy egyszerû elemzö tiblât,1 Ennek vizsgâlatâhoz célszervéltozisa + +104 363 jhasznélâ' -l böl j(5l kiolvashatô a pénzforrâsok képzödésének és azok fel l Ak

tiv ldöbeli elhatérolésok véltozésa + + 3 522 Z'I31C Xânak tevékenységi teriiletenkénti m egoszlâsa a következôk szerint'.l2

. Flzetett, lizetendö adô (n eresé uténl - 9 067 SI 3 Flzetetta fzetendö osztalék részesedés - 0

11 Se.fekefl-çl tevékenysé ctza/l ow a 266 142 t

a'' jg14 Rcfcktetett eszközok eladésa + 7 19 A CA SH FLOW OSSZETEV -l 5 Befektetett eszkbzök beszerzése 266 86l

I 6 Ka tt osztalék ' + 179 (kszeg M e oszlâsM egnevezésIIl Flntzzsçzfroz& i cash ow 0

Forrâsok/lZ. Vâllalkozâsl cashjlow 9 433 F

olyam atos m ûködésböl

' A CCfC2tCtéSi tevéken Sé bölMagyarnz>tok a cash flow kim utaë s egyes sorainak tadnlm aval kapcsolatban kbalPé

nzûgyi m ûvelete(a hivatkoH si sza-m okra utalval: ypp

,pp % ,Forrâsok összesenad 1. A cash flow szx-im ft;s kiindulö adao korrigâlt adézliq elôtti eredm ény. y

etyasznnu sokM ivel a kapott osztnlék a lxfektetési cash flow Y vétel oldalén megje j amatos mûködéshez

. Fo yIenik ugyanakkor az adôzaK elötti eredm énynek is része, a halmozôdâs sefektetési tevéken sé ezelkeriilése érdekében az adôzliq elötti eredm ény összrgéböl kiem elendô. pérjzu i m uvelaekhez

ad 2. Az elszlmolt értékvesztés mint menzkia-mmlissal nem jél'ö râfordftés h tjum k összesen 100,00 %Fel asznm iatt az adözxeîs elötti eredm ény növelö korrekclôt igényel. U gyan-

akkor a cash flow m eghatérozés indirekt m o szere alkalm azésakor

a forge szközök éllom aenyvéltozâséböl indulunk ki és (csökkenésiik Az ejözô összesités értékelése m ellett az elem zés sorân több fontosabb m uta-esetén pozitiv, növeke,désiik esetén negativ elöjellel) korrigâljtlk az a(16 iszém szâmitâsâra is lehetöség van a cash flow kimutatâs adataib6l. Ezelltzx'is elötti eredm ény összegét. A m érleg egyes soraï azonban tartalm az tat6k fontosak az utölagos elem zés sorân is

, de nagyon fontos inform sciö-m u

zAk az értékvesztésM l (esetleges visszairésbôl) eredö élloményvéltozwist kat jelentenek a tervezés szakaszâban is.is, ezfrt a halm ozrM is elkeriilése éTdekée n a forgöeszközök éllt>-

ményvâltozzsét az értékvesztés (visszafrés) figyelm en kfviil hagyisivallillapitiuk meg.

tlt, (t-l

àdésségfedezeti, c#g,ç,çlg,çzt#gl/cS és kama@edezeti m utatôk: J'#v,#d/-dZtAtWi m ldatôk:

Operativ cash flowBruttô cash flow (operativ cash flow)'âratfl kötelezettségek E' l'tékesités nettô ârbevételeH

osszfl leJ

1 A fenti Jrbevételarânyos mutat6 jelzi, hogy egységnyi értékesftési ârbevétel a

Brtzttô cash flow (operativ cash flow) ' kkora pénzjövedelmet eredményez az adott idöszakban.) Vâllalkozâs esetében meHosszfl lejératù kötelezettségek esedékes törlesztôrészlete

lö m 6don szokâsos a m utat6 fto ctzrtin-

&'t?.& Tâltozatânak Szâm ftâsa is.Ha so n

' h SOW + kam atfizetés + adéfizetés Ebben az esetben vagy a sajât töke teljes összegét vessziik figyelembe viszo-Operativ cas

i alapként, de méginkâbb a tulajdonosi érdekeltség középpontjâban c1 l I(h. nyftésH

osszfl lelâratfl kötelezettségek v . . dejem-termelô képességét vizsgâlhatjuk a következtsJegyzett töke pénzlöve

m utat6 segftségével.

Az elsö két mutatô a vâllalkozâs (lzosszti lejâratl'i) kötelezettségteljesftésiképességének jellemzésére szolgâl, amfg a harmadik an-a ad vélaszt, hogy operativ cash tlowa târsaség m ûködésébêl szérm azö cash flow elégséges forrést biztosft e a . . keS

alât tegyzett) tökamatfizetésekze.

Az elsö a hosszû lejâratû kötelezettségek teljes összegének azonnali - tel Készpénzbegylljtési râta:jesftésére valö képességét fejezi ki a vâllalkozâsnak. Ennek szâmftésâraViszonylag ritkén keriil sor, elsösorban a veszélyhelyzetbe keriilt villalkozâsok V evöktöl befolyt követelések

esetébell érdekli a hitelezöket. s' lu kesités nettô ârbevétele

A mJsodik mutat6 a hosszli lejératli ktkelezettségek esedékes törlesztörészleté ujoz hogy a mutat6 reélis tendenciâkat jelezzen szâmlâlôj âban szereplö be-A ,

,nck ,,fedezettségét'' teljesithetöségét jelzi, azaz, hogy a képzôdö pénzforrésok j s jp péuzélloményként célszerfi a nevezöben szerepeltetett ârbevétellel össze-k-e megbfzhatö m6don az ad6ssâgszolgâlat teljesftésére. * s ty pénzbeéramlâsokat szerepeltetni, azAz igy arra kaphatunk vâlaszt, hogyfedezetet biztosftana gg

dott idöszak értékesitésének pénzflgyi realizâlâsa m ilyen hânyadot ért el.U a

Befektethftnanszirozâsi lalz/cfg.. 'y vermészetesen a vâllalkozés döntése alapjén tovâbbl mutat6k képzésérc'

és elemzésére is van lehetôség, a fenti mutaték csupén néhény Iehetségcs) .O perativ cash flow . jzôszém ot Jelentenek.

. je

B efektetési pénzsziikséglet

' X Cûsh #9OD&# rendszer, m int J b'éllalatcs*lm rthoz flr/ozl b'âlltllkt'zé%

A Intltaté értéke igen fontos Jelzöszém , arra utal, hogy a vâllalkozés az adottidfsszak befektetési tevékenységét m ilyen arânyban képas finanszirozni sajât PénzRazdâlkodâsân'k YâW-VXC-VJJVWC

Infiködési pénzforrésébél, illetve m ilyen arényfl kiilsô forràsbevonés (hitel- . kkor m J' r néhl' ny llazlliA nem zetközi gyakorlatban igen elterledt, ugyanaIkl

vétel, kötvénykibocsétés) vagy esetleg tökeemelés szûkséges a tervezett . ja oojing jvndszer, alllivillalkozâs gyakorlatl- ban is m es elenik az tin. cas pb

cfektetési döntések realizélâséhoz. iyttctfiztkftkbv talapvctöen t1 vtillt'lltzft--î-t-?/7t'-l?-frpi kéz%zpét'zgclztlêklk-odéb%ânclk f7P/

élozza. Ennek l-livid. Vtizlatos lefrâsz- t a adja ielen fejezet.C .

()t)()8

'endszer lényege, hogy az egy vâllalatcsoporthoz tartozö az esetek több- A z ebböl fakadö elönyök igen lényegesek lehetnek eg.

y vâllalatcsoport esetében:A l

ségében kiilönbözö orszâgokban m fiködö vâllalkozâsok cash poolokat, azaz11 létre, am elyet valam ely kivélaszott bank vezet. * Elkeriilhetövé vâlik, hogy ugyanazon vâllalatcsoporton beliil egyik egységközös pénzalapokat hozna

él készpénzhiény alakuljon ki (hitelfelvételt eredményezve), miközbenflA G ZUS alapba befolyö készpénzt a csoport bérmely tagja bl milyen célra egy mâsik egységrlél jelentês készpénztöbblet mutatkozik

Iblhasznâlhatja, természetesen jelentési kötelezettség mellett.delkezésre âll(5 esetleges nagyobb pénzâllom âny kedvezöbb rövid tâvti* A ren

A szâm lavezetö bank ellentételezi a szém la be- és kifizetéseket a vlllalatcso- ,

befektetési lehetöségeket kinâl.

port tagjai között, ezâltal gyakran jelentös kamatmegtakaritâst lehetövé téve.A valutâk ârfolyam ingadozâsâbôl eredö kockâzatviselés is összefoghat6.@

Egy nagyon egyszerti Szimszerfi példa j(5l szemlélteti a rendszer hasznât.Tételezziik fel, hogy a kiilfëldi anyavâllalat és a hazai leényvéllalat ugyanannél . A* centralizâlt pénzalap esetében alacsonyabb biztonsâgi tartalék tartésa is

a banknél vezeti szâm lâit. Elöbbi 200 000 D EM összegû bankbetéttel, utébbi elegendö,

m int a decentralizâlt egységek âltal kiklön-kiilön tartott tartalékok

Pcdig 120 000 m aerkâs foly6szém lahitellel rendelkezik. A bank a foly6szém la- összege.

Cgyehlegre havi 0,9 % Ot szâm ft fel, m fg a betéti kam at havi m értéke 0,6 % .lönyök felsorolâsa korântsem teljes, mindemellett jöl érzékelteti a rendszerAz e

C'ash #tm !f;lg nélkiil: hasznosségât.

Ix'izetett kamat leinyvillalat részéröl (120 000 x 0,009) 1 080 DEMKapott kam at anyavâllalat esetében (200 000 x 0,006) l 200 DEMN&?/J kamatbevétel (nyereség) 120 DEM 2.2 Az egyes m érlegtételek r/qzletes elem zfse

( Vtil Ialatcsoport szintjén) j ket amelyek) Célszerfi megkiilönböztetniink azokat az eszköz- éS forrâstéte e ,' 'h OOlill# rendszerben: ' ) 21Wlllâsa:(#a.b # jy s jjjeweaz abszolt'lt eltérések môdszerével elemez e

,

a l-elatfv eltérések m ödszerével értékelhetö.Nettö egyenleg (200 000 120 000) 80 000 DEM .

Kapott /lazzlaf csoportszinten (80 000 x 0,006) 480 DEM ' ' y x/ eggvg ek m tw szergvc/ elem ezhets tételek: *A z a szo

immateriâlis javakl'libbletbevétel (nyereség) - 360 D EM bejkktetett pénziigyi eszközök

' '

r véltökövetelésekkövetelések kapcsolt vâllalkozâssal szem ben

A rendszer elengedhetetlen feltétele a csoport pénziigyi tevékenységének követelések egyéb részesedési viszonyban :116 vâllalkozéssal szem ben

cellt I'alizIlssa. 'j - egyéb követelések' élv kpapfrok

I (zt cgy a vlllalatcsoport szintjén kialakftand6 központi pénziigyi részleg - ' sajât tökevégzi. amely a vG' llalatcsoport kvizi bankjaként tevékepykedik, biztosftva az j - céltartal/kok 'ktgyt!s vtil Ialatllk pénzeszközsztlkségletét. - hâtrasorolt kötelezettségek

'

hosszti lejâratli kötelezettségekAz ttl'lhöl filklltltl elönyök igcn lényegesek lchctnek egy vâllalatcsoport esetében: - rtivid Iejâratti kötelezettségek

- aktiv és passziv idöbeli elhatârolâsok

7 l7()

%

A z fz/tvazlâ' lépései e m 6dszer alkalm nzm-sânà.l a következök: Ennek az eszközcsoportnak az elem zése az abszollit eltérések m ôdszerével

az cltér:sek abszollit összegének m egéllapftésa, ' történhet.

- az cltérések felbontisa fbbb alkotôkra (a fökönyvi és az analitikus nvilvéntartésok adataibtg), - vizsgâland6az eltérések okainak tételes vizsaâlata, ebböl - a vâltozâs m értéke az elôzö évhez viszonyitva, aZaZ m ely tételeknél és

. az ioaokolt és - miért következett be (a kiegészitö mellékletben erre vonatkoz6an

. az indokolatlan eltérések és az okok m egéllapftâsa, inform âciök Jllrtak rendelkezésre),-

javasolt intézkedések. az immateriâlis javak belsö összetételének alakulésa, megoszlâsi vi-zâm ok segftségével m egâllapftandök az egyes tételek arânyai, s

szonyszf relatlg eltérések môdszerével elemezhetsk: a vâltozâs mértéke és irénya jelzést adhat az elemzés tovébbi elmélyf-

- tlrgyi eszközök, téséhez,-

követelések éruszéllitâsbôl és szolgâltatésbôl (vevök), a terv szerinti amortizéciö helyessége, esetleges véltoztatâsénak oka és

- készletek, hatlsa, .-

kötelezettségek éruszéllftésbtsl és szolgéltatésböl (széllftökla a terven feltili élv kcsökkenés esetei, az okok feltl âsâval, ennek alapli' nilletve ezek részletezett adatai. következtethetiink az eredeti aktivélésl éllék valödisâgâra is, tové' bbl'

a terven feliili visszafrlsok alakulâsa,Az elemzés mndszere a következô lépések végrehajtését igényli: k'iilön figyelmet érdemel az ttzleti vagy cégérték összege, keletkezésének- az egyes m érlegtételek tartalm e oz igazodö viszonyfu si alam k vélasztlslt, oka és am ortizilâ' sa.

- ezek felhasznéléséval-/e//czpzé- m utat6szâmok égyvg-vgt t ,

- utöbbiak (bâzishoz, tervhez viszonyftott) eltéréseinek m eeéllaoftését, az Az im m ateriâlis iavak értékhelyesbitése az aktuélis piaci érték és a könyv

cltérésck okainak vizsgélatât, ebböl - *' y szerinti érték kö V tti kiilönbséget muhtja adott idöpontban, a fordultmapon.-

az indokolt (legjobb gazdâlkodâs esetén elfogadhatö) és az indokolatlan A hânvados ielzésértékii, részben az intlâci6ra, részben pedig az amorti-eltérések (:s az okok) megâllapftâsât, , zéciô Wpolitik-éjéra vonatkozôan (az értékhelyesbités csak a vagyoni értékii

j'avasolt intézkedéseket. .

jogokra és a szellemi termékekre vonatkozhat).oh ?

'l-ekintsuk ét a m ôdszerek lényeges vonésainak és alkalm azési teriileteinekIneghatérozésa utân az egyes eszköz- és fonuscsoportok (tételek) konkrét 2. Târgyi eszközök êrf/kdlêxc

elemzési lehetöségeit, az elmélyftés irényait is megjeltgve. A târgyi eszközök azok a.z anyagi eszközök, am elyek tartösan. közvetlentil

' ' közvetetten szolgéljâk a vâllalkozâs tevékenységét. Csoportosftlsukl Vagy1. A z im m ateriâlis

-iavak aemzése : a m érlegben:

' '

ingatlanok és a kapcsolôdô vagyoni értékûjogok,Az immateriâlis javak között azokat a nem anyagi javakat mutatjuk kia - miszaki berendezések, gépek jârmfivek,amelyek tart6san szolgéljék a véllalkozés tevékenységét. - egyéb berendezések, felszerelések, jârmûvek,

- tenyészéllatok,'Ihgolâsuk a m érlegben: - beruhézlsok,-

alapitâs-âtszervezés aktivélt értéke, - beruhézésokra adott elôlegek,

- kfsérleti fejlesztés aktivélt értéke, - térgyi eszközök értékhelyesbftése.

- vagyoni értékû jogok,- szellem i term ëkeka A târgyi eszközök alakulésânak vizsgâlata lehetséges tl relatlv c//flrts.s'fzl

- iizleti (cég) érték, m6dszerével, ennek alapjân - fiiggetlenul az âllomâny véltozâ' sât6l azt

- ilnmateriàlisjavakra adott elölegek,- ilnmatcritilis iavak értékhelyesbftése

72 73

. A befektetettpénziigyi eszközök elemzései f:

A befektetett pénztigyi eszközök azok az eszközök, am elyeket a vâllalkozl' s/m isik vâllalkozésnél fektetett be, vagy adott ât tart6s hozam szerzés vagyIbefolyâsolési, irânyitâsi és ellenörzési céllal.

Tételei:4 tart6s részesedés kapcsolt véllalkozésban,

1,

tart6san adott kölcsön kapcsolt vâllalkozâsban,l )) h /) egyéb tartös részesedés,

6 (5 dott kölcsön egyéb részesedési viszonyban :11ö véllalkozâsban.tart san a

61 $ / ? egyéb tartösan adott kölcsön,! !

I ( g - tartös hitelviszonyt megtestesitö értékpapir,: I /f befektetett pénzùgyi eszközök értékhelyesbftése.lt)' .' v - t J' r f E tételek alakulâsânak értékeléséhez az abszoltit eltérések nlddszere ajki' nl-/ ,' j / j

jao:/ k*. 4 4 hogyan alakult az egyes mérlegtételek értéke és összetétele az elözö'!

évhez vagy a tervhez képest,-. t/; ? milyenek a kötvények

, az adott kölcsönök és a lekötött bankbetétekt kam atfeltételei

,

) . !j'1 milyen mértékfi osztalék (részesedés) jér a befektetések utén, s pénz-kwi. - ,* $1 I ugyileg is realizâlödik e,,;..

// ,/ !'? ' - a részesedések és értékpapfrok értékesftése ârfolyamnyereséggel vagy(/) tAfà/'- ? f t! ârfolyamveszteséggel történt

- e, volt-e kedvezöbb lehetöség stb.,

/ ''lWse yk l vizsgélandö az értékvesztések és visszafrésuk okai és hatâsa./? p/? t p,

d A tözsdén forgalm azott vâllalkozâsoknâl lévö befektetések elem ezhetök 11'

/ PJE râtâval (Priceœ arnings Ratio)./ -/

?/k Iuszvény:rfblyam ,/ $ P 1 E réta -

. .l E részvényre Jutô adézott eredményp By?!

-

A mutat6 nevezöjében szerepeltethetö az egy részvényre jutô osztalék is,?

A m utatö értéke az adott véllalkozés piaci m egftélésére ad inform âcitlt.

/ Az értékhelyesbftés a részesedések piaci értéke és könyv szerinti élltbkt'J közötti kiilönbséget j alzi. Ebben kifejezésre jut a befektetések piaci érté-kének vâltozisa, annak tendenciéja.

// 77 5

'

'

3 X befektdett PO ZfXV CSX YO : elemzésemutathatluk ki, hogy a valôsnak tekinthetö, le nem irt (nettö) érték milyen ), -

I1â' nyadâ- t képezi az aktivâlési (bekeriilési) értéknek. ) .- k eszközök, am elyeket a vâllalkozssA befektetett pénziigyi eszközök azo az

' ésik vâllalkozâsnâl fektetett be, vagy adott ât tart6s hozam szerzés vagyH aszni' lhat6ségi fok = m

befolyâsolâsi, irânyitisi és ellenörzési céllal.(le nem frt m érték)

Térgyi eszközök könyv szerinti (netlb) értéke Tételei:= X 1 00 tartös részesedés kapcsolt véllalkozâsban,

Târgyi eszközök brutt6 értéke ysan adott kölcsön kapcsolt vâllalkozésban,- taft

Cgv b tWtfbs Y SZCSCW S,A m lltatd Szâm ithat6 tartysan adott kölcsbn egyéb részesedési Viszonyban âllö vâllalkozâsban.

- Z tlcgyi CSZIX ZIA egész Zlom ânyéra (éllfkhelyesbftés nélkiil), egyéb tart6san adott kölcsön,- 5 k.2 lö11 ZZ CW CS mérlegtételekre (ingatlanok, mfiszaki berendezések, gé- - tartôs hitelviszonyt m egtestesitö értékpapir,

SCUN IYZXW CU S CW G W XRUCZSCM YQISZWCI/SW , jirmûvek bontisban). - bejkktetett pénzflgyi eszközök értékhelyesbftése .

Lényeges informéciö az is, hogy a véllalkozâs a târgyi eszközeit évente E taelek alakulésânak értékeléséhez az abszolût eltérések plltfKdrd aj tinl1Xi lyerl mélv kben lij ftj a meg. hat6.

.

érlegtételek értéke és összetétele az elözöhogyall Z akult az egyes mA tiv v v SOFil1 aldivilt érték jj vagy a tervhez képest,'I-ârgyi eszközök megûjitési mértéke x l 00 éV ez

Térgyi eszközök zéré bruttö értéke - miyenek a kötvények, az adott kölcsönök és a lzkötött bankbetétekW IXY YCItS CIY ,

V illdkét mtltzt/ élv kclésénél összehasonlitisi alap lehet az elözö év adata milyen mértékii osztalék (részesedés) j âr a befektetések utân, s pénz-VV Y ZZ iSIXCS V ZZZU Ylv zdatok. tjgyileg iS fcallzâlbdik e,X SZVXitVSOU YVV Z/SX CZ SZZVSV CS adatok köziil csak a nettö érték ' ) a részesedések és értékpapirok értékesftése irfolyamnyereséggel vagy

$111â I hatö a m érlegben, a többi inform âciö a kiegészitö m ellékletböl, vagy a ! érfolyam veszteséggel történt-e, volt-e kedvezöbb lehetöség stb.,

liiköllyv i kivonatb/l Veendö. vizsgâland6 az értékvesztések és visszafrâsuk okai bs hatâsa.

A tJ' rgyi eszközökkel kapcsolatosan vizsgâlhatô ??2Jg.'CSZG ZW W SZCW CYRW VâltOZZSaN mely eszközfajtânâl következett be A tözsdén forgalmazott vâllalkozâsoknél vö befektetések elemezhctök 11- aZ

dinamikusabb növekedés (kedvezö, ha a mûszaki gépek nöttek, de ingat- p/.E rétéval (Priceœ arnings Ratio).lanok esetében is elfogadhatö, ha a tevékenységet közvetlenul szolgâ' 1ö '

f'piiletek, épitmények âllom ânya emelkedetl az elöz5 évhez képest stb.),- az am ol-tizz- ci6s politika helyessége, a terven feliili értékcsökkenés okai és R észvényârfolyam

. k a visszafrâsok esetei, P / C Y tz - ' ényhattisu , Egy részvényre Jutö addzott eredm

vannak-e bérelt, lfzingelt eszközök, am elyek a m érlegben értéltkel ' .

nem szerepelnek, de a vâllalkozâs tevékenységét m eghatârozö m ödon 1 jrj.éjxj.j szerepeltethetö az egy részvényre jutö osztalék is.A mutatt'i nevez Jscgftik.

6 értéke az adott vâllalkozâs piaci m egftélésére ad inform l' cilst.A m utatA tJ' rgyi eszközök értékhelyesbftését (am ely a beruhézésokra és az elöle

gekrc llem vonatkozhat) a belsö összetétel és a mutatôk esetében célszerii utés a részesedések piaci értéke és könyv szerinti él'téke.. . . - . . . - . . - . - - - - . . . . . - x x A z értékhelyesl lgyellnen kiviil hagynl, de Jbl lntolqnâl a könyv szerlntl YS a P1aC1 Cl-tck ' jzi

. Ebben kifejezésre jut a befektetések piaci érttqközötti kiilönbséget Jeviszonyâr6l. k tendenciéja.kének vâ' Itozâsa

, a n n a

7574 .

>.

4. A készletek alakulâsânak elem zése A z elem zés sorén célszerfi m inösiteni a publikâlt âtlagokhoz viszo-

nyftva - vâltozâs irinyét és a mutatö szintjét. Ebben az esetben természe-A készletek a véllalkozâs tevékenységét közvetleniil vagy közvetetten tesen a csökkenés a kedvezö

.

szolgâlö anyagi eszközök, am elyek rendszerint egy tevékenységi folyam at- Hasonlöképpen értékelhetö a târolési idö a többi eszközfajta esetében is.ban vesznek részt, tehét nem tartösan szolgéljék a tevékenységet, egy évenbeliil felhasznélésra vagy értékesftésre keriilnek

. érukXruk âtlagos târolâsi idejetnap) l

napi ELXBé és eladott (közvetitettlszolg.A mérlegben megjelens csoportositésuk a technolögiai scrrendhez igazodik: 1anyagok, !

Befejezetlen term. és félkésztermékek- befejezetlen termelés és félkész termék, Befejezetlen term . futamideje (nap)

- növendék, hfzö- és egyéb éllatok, 1 napi közvetlen term elési költség- készterm ékek,- ri' ruk, u észterm ékek étl

.

târolâsi ideje (nap) = Késztermëkekkészletekre adott elôlegek. . l napi közvetlen term . költség

A készletek alakulâsânak elem zéséhez bâr fontos az összetétel alakulâ A m utatöszém okhoz szùkséges adatok az eredm énykim utatâsbôl veendök.

slnak értékelése is alapvetôen a relatt-v eltérések m 6dszere tz.jgn//ztzftj. sôt a közvetlen term elési költség kiilön m eghatârozandö az eredm ényki-

m utatâs és a kiegészitô m elléklet adataibôl.

Az egyes készletfajtâkhoz meg kell talélni azt a jellemzöt, amelynek alakulâsa leginkébb befolyâsolhatja a készletek âllomlnyénak vâltozâsit. Az egyes jellemzôk egy napi értékeinek megâllapftâsakor a véllalkozâ' sA teljesség igénye nélkiil ajavasoltjellemzök a következök: dönti e1, hogy a tényleges naptéri napokkal (pl. 365) vagy kerekftett ada-

tokkal (360 nap) szém ol.anyagoknâl -+ anyagköltség (anyagfelhasznélés) . Rövid idötartamra vonatkozôan is késziilhetnek elemzések (félév, ne-liruknsl -+ eladott éruk beszerzési értéke (ELXBé) és a gyedév), a szâm itâsok értelemszerûen végzendök.

tovâbbszâm lâzott eladott (közvetftett) szolgéltatésok(M egjegyezztik, hogy a kereskedelmi éruk és az eladott (közvetftett) szol- A készletek alakulâsânak elemzésekor célszerti még a következöket vizs-gsltatâsok kiilön is vélaszthatök az elem zés sorân

.) gâlni:- a készletek forgésl seY sségének (fordulatszâm énak) alakulâsa

bcfcjezetlen termelés és félkésztermék -A közvetlen termelési költségköszterm ékek -+ közvetlen term elési költség E'rtékesftés nettö érbevétele

. K észletekA kivlîlasztott Jellem zô ism eretében az elem zéshez hasznâlhatô alkalm as

a?l//t/?J.Sc#z?l m eglm tzroztisa a következô feladat. 11 alapvetöen a târolâsi a forgâsi sebesség napokban (egy-egy készletfajta vhzonyftâsa az 1 napii

tlö llltltattjkrôl van szé.

érbevételhez),,'

tj - elsu molt értékvesztések és visszafrâsuk arânyânak vâltozâsa.' l târolési idö (nap) - Allyzvkészlet 'At agos anyag

1 napi anyagköltség

5. zt követelhek elemzéseh Ilttll1,llh azt fejezi ki, Ilogy étlagosan hâny napi anyagköltségnek mvgfelelöaz llllyagkészlet. A sz4m ftâs sorân a nyitö és zérö adat âtlagât is hasznâl- A követelések - a szâm vitelröl sz6lô tölwényben m egfogalm azottak sze-I,1lt jtlk bJ- zis és tlrgyévre egyarânt. rinti - jellemzöi:

- kiilönbözö szerzödéses jogviszonybôl erednek,- pénzformlban kifejezett fizetési igények,

7(, g7t ,

C ftctt i X VOVXCIéSCIQCt a Szimvitcli törvény Szerint a következö bontâsban kell a- a tâfgyév SOl'il1 miF (CIJCS* term ékélv kesftéshez, f m érlegben szerepeltetniP C1VégZCtt Szolgâltatâshoz, f követelések âruszâllitâsbôl és szolgâltatâsbôl (vevök),@ ZOICSiEZ CIXtWiJ'tZSUOZ, követelések kapcsolt Vâllalkozéssal szem ben,@ Clolegfizetéshez, követelések egyéb részesedési Viszonyban Z löval szem ben,

* veszteségtïrftéshez kapcsolödnak, vékökövetel ések,

Z m isiu S 1 elism erte, elfogadta. egyéb követelések.

A követelésekkel kapcsolatos szerzödések tipusai'. A követelések elem zése alapMetôren &Z 6lbszolût dî/tlr/dd/f m fdszeréMel

vél Ialkozési szerzödés, .. torténhet.

* SZi1 litisi SZW ZCZ éS, '* @ W olgiltatisi SZCI-ZOd/S, v jzsgélandök a következök:

Uö ICSUDSZCFZIO Y , hogyan alakult az egyes követelésfajtâk âllomânya éS az összetétel,

m u .Iellllie, de elöfordulhat, hogy a kiegyenlités nem pénzeszköz âtutalâsâval oportosftva (felszsmolés, végrehajthatatlan, a beualtésa nem gazda-C Stlirténik, hanem inlval vagy szolgâltatâssal (p1. barteriigyletek), vagy vâltö ségos stb.),

m ;j a s ,,jkiJll ftlw sâval. hogyan alakult a peresftett követelések âllom énya, auzyen ereum wnny-

Jlfiilön ki kell em elni az adös âltali elism erés, elfogadâs kritérium ât. 'ért ez, éVVCSZV SCIQ ViSSZa-A m cnnyiben a m isik szerzôdö fé1 részben vagy egészben nem ism eri el a hogyan alakult és m ilyen tényezök hatâsâra az ért

klivetelést, tigy az el nem fogqdott összeg a m érlegbe nem vehetö fel . frésa.

l(l ism ertnek tekinthetö a követelés, ha- élv kesitési Szerzôdés esetén a Partner iltaliban a tizetési hatâridön

bCl i1l nem kifogâsolja meg a szâmlât, a teljesf téssel kapcsolatosanbCl11 m ellnyiségiy Sem ir éS m inöségi kifogist nem em el,

- ilZ ellbgadott Viltö a tölNényes elöirisoknak m egfelel,.- Cgyéb követelések esetében érvényes jOgszabâly, hatârozat biztosftja a

dokum entâlhat6sbgot.

A kovetelfsek esetében a m âsik fé1 lehet:- m ls v5l lalkozis,- jv nzi ntézet,- tulqidllnos (alapftö), :.-. Illtlllkavlllalö vagy lnâs term észetes szem ély,

-- az lillalni ktiltségvctés,

79-1 :

A

. t- tamidö szâmiusi môdszere ezt ,-elo gadjv, s csak a kedve-A követelési éllomâny értékelésériek kiindulési alapja Iehet a következö fln.

kezelliik, a uztklenjelenség hatâsât mutatjaki kiilönbségként.korosftési munkatébla:

x w . - e

k âruszâllitâsböl és szolgâltatâsböl âFAKöveteléseVevö- Vâltö Kolcsön Egyéb itlagos vevöfutamidö 1

napi élv kesitési ârbevételFlzetésl hatéridô kovetelések kovetelések kovetelések kovetelések

szerlntl bontssban Elozö Térgy Elözö Târgy Elözö Térgy Elözö Térgy2 r'tékelésénél összehasonlitâsi alap az elôzö évi vagy tervezett érték lehet.év év év év év év év évA z adatok elem zésre történö elôkészftésénél ha erre lehetöség kinâlkozik

Flzetésl hatârldön belulik a m érleg e sorân kim utatott vevököveteléseket kell figyelem be

i hanem a kapcsolt, illetve az egyéb részesedésl viszonyban éllt50 90 nap VCIIII ,

éllalkozlssal szem beni követeléseket is be kell vonni a szâm lâl6 össze-v90 180 nap j az elem zés eredm énye

.ébe. H a ez nem valdsithat6 m eg, akkor torzu360 nap V .

. jaogy am ennyiben a véllalkozâs a fi-180 A z elem zés sorân tigyelliink an a,1 éven tflll . k t vjjtoztatta

, akkor ennek torzitô hatâsa érvényesiil, tigyzettbsl llatâridö e

Peresftett (kétes) j .avult a partnerek fizetöképessége, im a követelések m égsemtfinhet

, logy Jkovetelés ) njjs dnek ki gyorsabban. A m ennyiben az âfa kiem elése nehezen old-egye

Lefrt követelés ) jlattj meg, tigy e nélkiil is szlmfthat6 a mutatö, torzftö hatds abban az esetben(behaklthatatlan) . jentkezik

, ha vâltozik az eltérö âfam értékii követelések összetétele.Je

i1V kvesztds

VXW VCSZt/S Visszairâsa '

6. X Z értéklWpifok f lem L& C

A tibla adatokkal Iehetöséget ad a statisztikai mödszerek révén (dina-m iklls YS IIICgOSZIZSi ViSZO11ySZâm Ok, grafikonok stb.) a követelések Jllo A forgöeszközök között kim utatott értékpapfrokat a vâllalkozâs forgatlsil'ld lljY llltk US Szcl-kezetének Vizsgâlatâra, S a partnerek fizetési fegyelm ének céllal vésârolta

, és a vilszavâsârolt sajât részvényeket (iizletrészeket) is ittmillösitésére. mutatj a ki.

Kzltill figyelmet érdemel a követelések értékelése, elsösorban jogcimen- csoportosftâs a mérlegben:k/llti bolltâsbzll. részescdés VXPCSOIt Vâllalkozésban,

Cgv b Y SZCSCII/S,Saj ât részvények. Saj ât iizletrészek,

A z âruszâllitâsbél J,C szolgâltatâsb6l szârm azé klpe/el/çdk fbrgatâsi céll:l hitelviszonyt m egtestesitö értékpapirok.

(VeV(1k0VCtC1éSek)5 ZZ Yf NIX S W Y SSOIX YY XY X FFXVW CY VY JYXYSVG Z köV0tk0Z02 SpXFillt :

Szcfkezete elem ezhetê a fizetési fegyelem alakulâsân ttilm enôen m ég a - összetétel alakulâsa,

következö Szem pontok szerint iS: l étlagos hozam éS az értékesités âdblyam kiilönbözete,- bclföldi és exportkëvetelések arânyénak alakulâsa stb., az étsorolésok volum ene és oka.- ' MZCY Si m ödok Szerint, az értékvesztések éS azok Visszairâsânak nagységa, Okai stb.,- RZ Z lagos Vevöfutam idö alakulésa. v izsgélhat6 a visszavâsârolt RaJ';it részvények, iizletrészek visszavl' sJ' rlJ' sl

Sfolyama iS, ha az itt kimutatott bekertilési értéket összehasonlftjuk a sa-6Z Utdbbi ZZéX is léllyeges mtltatö, mert az értékesitési forgalom jelentös jé, t töke forrâs csoportban tijékoztatö adatként szerepeltetett névértékkcl .em elkedése esetén - a fizetési fegyelem véltozatlanséga m ellett - indokolt

f

'

.Iehet a növekedés. lgy, ha a Jellem zöként az értékesftés nettö érbevételét

#

8 l8() ?

$

7. 4 pénzeszközök Jlcklllg-çgyzzzl én ékelése csak a következô idöszakban jelennek meg kiadésként (fizetendô ka

' matok, késedelmi kamatok, utölagos szâmlézésok, benyûjtott kâllfrftésiFizetôképesség szempontjébôl a forgôeszközök legfontosabb csoporjét igények

, vezetôi prémiumok és jârulékai stb.),képezik a pénzeszközök alakulisuk a relattk eltérések m 6dszerével grfg

- halasztott bevételek; térftés nélkiil âtvett, többletként fellelt, ajéndékkéntkelend& A vélasztottjellemzô célszerl'ien az értékesités nettô érbevétele

. kapott eszközök elhatérolt összege, fejlesztési célra visszafizetési köte-lezettség nélkiil kapott tâmogatâs, juttatâs, âtvett pénzeszköz, mâs vâl-Pé

nzeszközök lalkozö éltal elengedett kötelezettség elhatârolhatö ësszege, le nem frtPénzeszközök nagységatnap) -

l napi értékesitési ârbevétel negatfv iizleti vagy cégérték stb.

A mutatô értéke akér több idöpontban is vizsgélva j(5l jelzi azt, hogy a k A Z elem zö-értékelö m unka sorân célszerfi m egvizsgélni azokat az esem é

készpénzéllom ény hény napi értékesftési érbevételnek felel m eg.

1 nyeket, okokat, am elyekhez kapcsolôdnak az idöbeli elhatârolâsok tételei,

tovébbé értékelni kell ezek következö idöszakokat érintö hatâsait.

8. A z idô-beli e//lszgm lâ,&wk alakultisânak ga géw gx, - -

9. .4 sajdt tgkœ alakultisânak elemzésehz aktfv és itt târgyaljuk az azonos môdszertan miatt passziv idôbclielhatérolésok az abszolût eltérések mndszerével a tételes tartalom alapjân A Sajât töke a vâllalkozâs vagyonânak sajât forrâsa, amelyet a tulajdono-vizsgâlhatö.

, sok véglegesen bocsâtottak a vâllalkozâs rendelkezésére, s részét képeziM eg kell âllapftani a m tiködés sorân elért térsasâgiadö és osztalékfizetés utâni

,,tiszta'' ered- a föbb tartalm i elem eket

, a belsô összetétel véltozâsât, m ény is.- a m eghatérozô elöidézö tényezöket.

A sajét tôke szerkezete a mérlegben:A z aktiv idöbeli elhatérolésok m eghatârozô elem ei: 1

. Jegyzett töke- bevételek aktiv idöbeli elhatérolésa; olyan bevételek

, am elyek a m érleg ebböl:

fordulönapja utân esedékesek. de a térgyévet illetik (ut6lag szémlézott a) Visszavâsârolt tulajdonosi részesedés névértékenbérleti dijak, pénzeszközök és értékpapirok idöarânyos kamatbevételei ll. Jegyzett, de még be nem fszetet't töke ( )stb.), tovébbé vâltôtartozésok idôarényos kamattartalm a

, 111. Tôketartalék

költségek, râforditésok aktiv idöbeli elhatérolâsa; a m érleg fordulönap W. Eredm énytartalék

ja elött elszâmolt olyan költségek és râforditâsok, amelyek a következö V. Lekötött tartalékidöszakot terhelik (bérleti dijaks elöfizetési dfjak, fizetendö knmatok

, Vl. zrtékelési tartalék

késedelrni tok !tb .), VlI. M érleg szerinti eredm ényhalasztott réfordftésok; tartozâs- (kötelezettség-) âtvâllalésok pénz-Bgyileg nem rendezett (ki nem fizetett) összegei, devizakötelezettségek X sa

.itit YW, alakulâsât az abszolût eltérések lAllJ-j'zdrlrt# célszerû-értékelni:nem realizâlt érfolyam veszteségei stb

.

' K iem elt elem zési feladat lehet:

A passziv idöbeli elhatérolésokjelentös tételei lehetnek'. a Sajât tôke belsô szerkezete alakulâsénak értékelése, tovébbé- bevételek passziv idöbeli elhatérolésa; a mérleg fordulônapja elôtt be- , az egyes elemek elözö évhez viszonyitot't összehasonlitô elemzése.

folyt és elszém olt olyan bevételek, nm elyek részben vagy egészben a .

következö idöszakot illetik (bérbeadé éltal szâmlézott bérleti dfjak,

21 jeW zett ftoc alakulâsa Vizsgâland6 abböl a szempontb6l, hogy az alap-stb.), töke növekedése vagy csökkenése m ilyen tényezökre xezethetö vissza, a

- ktiltségek, réforditâsok passziv idôbeli elhatérolésa; a m érleg fordulö- ttllajdonosok alaptôkeemelése kiilsô forrésböl valösult-e meg, vagy 11 l1t$-

nartia elötti idöszakot terhelö dijak, költségek, réforditésok, amelyek VCIéS forrâsa a meglévö töketal-talék, eredménytartalék. A csökkcnésllê'lvizspilandö :1 ttskelesztillitâs oka és cljérâsa (veszteség rzndczéstt stb.).

82 j :.-4

A J'egyzett, de vtFg be nem flzetett tôke fontos informâciö, hiszen jelzi, töketartalékbôl a veszteségrendezés m iatt a negatfv eredménytartalékhogy men

nyi a vâllalkozés részére m ég rendelkezésre nem éllô tökerész, ellentételezésére felhasznâlt összeg,alnely m ég xnem m fiködik'' a véllalkozâsi célok m egval6sftâ

sa érdekében. a veszteség p6tlâsâra nytjtott pötbefizetés visszakapott összege a tulaj-donosnél,A

tnketartalékot âltalâban a tulajdonosok bocsétjék a véllalkozés rendelke - az eredménytartalékböl lekötött tartalék visszavezetése a lekötés felol-zés:re véglegesen

a de ehhez szavazati jog vagy osztalékfizetés irénti igény dâsakor,nem kapcsolödik

. a jogszabâly alapjân eredménytartalékba étvett eszközök, pénzeszközökél-téke.A

növekedésekjogcfmei:részvénytârsaségnâl a részvények kibocsétâskori ellenérték

e és névér- A csökkenést elöidézö föbb okok lehetnek:téke közötti kulönbözet

, elözö év mérleg szerinti eredménye (ha veszteség),- gazdasâgi târsaségnél (Rt. kivételével) a tulajdonosok éltal alapftéskor

, - elözö évek önellenörzéseinek, ellenörzéseinek hatâsa (ha veszteség),illet've tôk

eemeléskor (a jegyzési érték és a névérték kiilönbözetekéntà ad6zott eredmény kizgészftése osztalék (részesedés) fizetésére,véglegesen étadott eszközök

, pénzeszközök.

' '

jegyzett tôke emelése eredménytartalék terhére,ajegyzett tôke Ieszâllftésa a töketartalékkal szem ben

, gazdaségi târsasâg tulajdonosânél mâsik târsasâg veszteségének fedea szövetkezeti iizletrészbevonâs m iatt képzett fe1 nem oszthatö va

gyon zetére teljesftett pötbefizetés összege,összege, a tökekivonâssal megvalôsitottjegyzett töke leszâllitàsâhoz kapcsolôdô

- a tôketartalékbôl lekötött tartalék visszavezetett összeee a Iekötés fel eredm énytal-talék kivonés összege,

oldâsakor, '-' jogszabély alapjfn eredménytartalékkal szemben Jtadott eszközök,ajogszabély alapjân âtvett eszközök. plnzeszközök értéke

. pénzeszközök.

A csökkenések jogcfmei: - Fontoq a megltiv; eredmlnytnrfalék öqqzetétele iq Az elt'szö Jvekrt'sl éthozott7

- alegyzett tôke em elése szabad töketartalékbél, s a târsaségi adô alapjânâl a következö években érvényesithetô összega veszteség mi

atti negatfv eredm énytartalék ellentételezésére felhasznâlt kiilön figyelm et érdem el.összeg,

- a tökekivonâssal megvalôsitottjegyzett töke leszéllftéséhoz kapcsolôdé A lekötött tartalék sajâtos tlj eleme a sajât töke szerkezetének. A m egbiz-tôk

etartalék-kivonés összege,

. hatô és valés összkép biztositâsa szempontjâb6l, a hitelezök és befektetök- a töketartalék lekötött tartalékba éw ezetett összege

, hiteles téjékoztatâsa, tcvâbbé az osztalékfizetési korlétok bemutatâsa ér-- J'ogszabély alapjén tôketartalékkal szemben étadott eszközök

, pénzesz dekében vilâgosan el kell kiilönfteni a jegyzett tökén feliili sajât tôkébôl aközök összege. lekötött elem eket

.

A tnketartalék véltozésajogcfmenként értékelendö, az okok felderftésén tûl A m eglévö töketartalékbôl kell lekötni:f

ontos m eghatérozni ennek vérhaté hatésait is. Az alapftéskori vaev tôke- - a nem forgalomképes illetve csak harmadik személy hozzéjârulssaemelé

skori ézsi6 a vâllalkozés m egftélésével, minösitésével kancsWolatosan (engedélye) alapjân âtruhâzhatô eszközök sajât töke és mérlegföösszegi

s nyéjt informéciöt. r arényéban szémftott értékét,

'

'

a fel nem oszthatö szövetkezeti vagyont,Az eredm énytartalék összege alakulésânak értékelésekor célszerû a jog- t a mâs jogszabély vagy sajât elhatérozâs alapjén lekötött tartalékot.

cfm cnkénti csoportosfu s a hozzérendelt összegekkel.

'

.

Eredm énytartalékböl kell lekötni:N övekedés lehet:

- a visszavésérolt sajét részvények, iizletrészek névértékének, illetve be-elôzô év mérleg szerinti eredménye (ha nyereség)

, keriilési értékének m egfelelö összeget, ha ez utôbbi a nagyobb,' clözô évek önellenörzéseinek

, ellenörzéseinek hatésa (ha nvereséa).

- az alapités-âtszervczés aktivâlt értékéböl a le ncm irt összcgcts- JIegyzett töke Ieszillitâséb6l eredménytartalékba helyezet't -összeg'-'

,

* '

- a kisérleti lkxjltsztés aktivâlt értékéböl a lc nem irt összcgct.

84 j :5

a nem realizélt (halasztott) ârfolyam veszteség és a fedezetére képzett A céltartalékok szerkezete a mérlegben:céltartalék kûlönbözetének m egfelelö összeget

, j céltartalék a vârhat6 kötelezettségekre,a gazdaségi târsasâg tulajdonosânâl elhatérozott, de pénziigyileg még ' - céltartalék ajövöbeni költségekre,

nem rendezett pötbefizetés összegét, egyéb céltartalék.a töketartalékbôl lekötendö összeget

, ha arra a töketartalék részben

vagy egészben nem nytijt fedezetet, A vérhatô kfkelezettségekre képzett céltartalék elemei a következök Iehetnek'Jogszabâly alapjân âtadott eszközök, pénzeszközök. garanciélis kötelezettségek

,

ftiggö kötelezettségek (kezesség vagy garanciavâllalâs, opciôs iigyletek,A lekötött tartalék alakulâsénak elemzése sorân egyrészt a jogcfmenkénti Ie nem zért peres iigyekkel kapcsolatos vârhat6 kötelezettség stb

.),vizsgâlat indokolt, mésrészt lehetöség van a jegyzett tôkén feliili szabad biztos jövöbeni kötelezetlségek (hatâridös és swap iigyletekböl követ-sajât tôke megéllapitâséra: kezô fizetési kötelezettség stb

.),Sajét töke korengedményes nyugdfjfizetési kötelezettség,lekötött tartalék végkielégftések

,értékelési tartalék környezetvédelm i kötelezettségek stb.

jegyzett tökén feliili szabad sajât tökeA céltartalék képzése a vârhatô kötelezettségekre kötelezö, a m érték és azE

nnek fontos szerepe van összeg meghatérozâsa a vâllalkozâs döntése. Az évenkénti részletes jog-

- a tôketartalékbél vagy eredménytartalékbél történö jegyzett tôke eme cfmenkénti elemzés mindenképpen szukséges, hiszen ennek eredm énye isY V

né1, alapul szolgâl a következö iizleti év céltartalékainak képzéséhez.

- az osztalékfizetési korlât vizsgâlaténâl.

A jövöbeni költségekre a céltartalék képzése Iehetöség a vâllalkozés szâ' -Az értékelési tartalék alakulésa; ennek nagységa m egegyezik a befektetett m ârm

sstartalék'' tervezhetö költségekre, am elyekeszkozok értékhelyesbftésének összegével

, s azok piaci és könyv szerinti i vârhat6an (tehét nem biztosan),értékének kiilönbségét jelzi. idöszakonként ismétlödöen

,Fontos kiemelni, hogy a sajét töke véltozâsa akkor minôsfthetô a leg 1 - jelentôs összegben,kedvezöbbnek, ha a v

,sajét teljesitményböl7', az eredménytartalékböl és a 'j a mérlegkészités idöpontjâig rendelkezésre é.ll(5 informâciôk alartilillmérleg

szerinti eredm énybôl szérm azik a tökegyarapodâs. ' felm eriklnek, de

r '

'

összegiik és a felmeriilés idöpontja bizonytalan./1 vâllalkozâs /cfj/A'ti megitélésénél kiemelkedô hangsûlyt kap a m./l/ tökeJ

y jegyzett /t7/cc arânynnak alakulâsa. jj ejw k u jw tnek:y

Llnnek 1 00% alatti m értékét t'Igy kell értékelniink, hogy a töke bizonyos # térgyi eszköz fenntartâsânak dfjai,h

t1 nyadât ideiglenesen vagy tartösan elvesztette a vâllalkozés. E m utatö ' ' âtszervezési költségek

,fontos a tulajdonosoknél befektetéseik értékelésekor. alapja lehet az ér- környezetvédelmi költségek stb.

tékvesztések m egâllapftlsânak. A z egyéb céltartalékok alapvetöen a devizâban fennâllô kötelezettségek

' halasztott érfolyam veszteségekre képzett összegét tartalm azzik.

10. f'W /ar/l///cok értékelése A céltartalékok alakulâsa az abszolût eltérések m ôdszerével d/evltrz/ltz/t7.

A céltartalékképzés sziikségszerû ahhoz, hogy a mlajdonosok, a befektetni A beszâmolé alapjân történö értékelésnél a kiegészitö melléklet részletezts

sz'i' ndékozök, a hitelezök vagy bârm ely iizleti partner m egbizhaté, reélis képet inform âciöi adhatnak ehhez segftséget.

kaphasson a beszém olö adataiböl, ajövedelemtermelô képesség valös szint-

jéröl, ne tlintesse fel a véllalkozïs iizleti évének eredményességét kedvezöbbszillbcn. lnillt ahogy az ôvatos iizletem bcr szenlszögéböl vélclnlczlletts

,

8() 87

-,.111.

I 1. A kötelezettségek alakulâsânak elem zése Az ev szerûsitett éves beszâm olôban m ind a m érleg, m ind pedig az ered-m énykim utatés összevontabban tartalm azza az egyes tételeket. M elem -

A hâtrasorolt hosszti és rövid lejlattî kötelezettségek alakulâsânak ér zés elvégzéséhez ez esetben a f'ôkönyvi kivonat jelentös szâmû kiegé-tékelése az abszolût eltérések m 6dszerével vizsgâlhat6. szitö adatot kell, hogy biztositson.

E lem ezni kell ' Az cp azerilf/c// he%zâm olô znlr/cgëzll/ elsösorban az egyes eszköz- és

a kötelezettségek összetételének alakulésât (mely kötelezettségfajték forrâscsoportok belsö arânyainak alakulâséra kell a hangslilyt helyez-arânya vâltozott, s m ilyen mértékben), .' niink, megoszlisi viszonyszâmokat alkalm azva. Tovsbbi infonnâciökat

- milyen mértéktiek a véllalt kötelezetlségek terhei, a mérleg alapjéul szolgâlö analitikus nyilvéntartâsokböl és a könyvve-- vannak-e fizetési hatéridön tûli tartozésok, s m ilyen azok ered zetésböl nyerhetiink.

m ényre gyakorolt hatésa stb.' A z eredm énylevezetés az egyszeres könyvvitelt vezetö véllalkozô m ér

A szâlll't6i J//tpzntfny alakulésénak értékelésére kiilön figyelmet kell ' 1eg szerinti eredményének összetevöit, kialakulésât mutatja be pénzfor-forditani. Célszerfi m egâllapitani a szâllitôi tartozâsok âtlagos futam ' galm i szem iéletben.

idejét. A vâlasztottyellemzs az anyagjellegfi réforditâsok összege lehet.

itlagos szâllitési futamidô (nap) ,

K ötelezettségek éruszéllftâsbél és szolgéltatâsbôl - A' FA= -

1 napi anyagjellegû râforditéswM

A szàllitôl tutam ldö értékelésénél összehasonlitâsl alap lehet ennek 'elôzö idöszaki vagy tervezett összege, de viszonyithatö az âtlagos ve

vô-futamidöhöz is. Amennyiben azt Ineglzaladja, kedvezônek m inösft- 'llctö. Ilyen esetben vélelm ezhetö, hogy a vâllalkozàs a vevöâllom âny

egy részét a széllftöl tartozâsokkal finanszfrozza.

A részletes m érlegelem zés sorén feltârt kedvezö és kedvezötlen folya-

matok a véllalkozés menedzsmentje részére olyan informéci6kat bizto-sitanak, amelyek a szukséges intézkedések alapjét képezik, de idönkéntaz ûzletpolitika vâltoztatâsét is igénylik.

f

A z igényes elem zö m unka érdekében célszerfi a kapcsolt és egyéb ré-szesedési viszonyban éll(5 vâllalkozéssal szem beni kötelezettségeket

fajtânként ,,kiilönvâlogatni'' s jellege szerint bevonnl az elemzésbe.. 5

A szâmvitelrôl szölö törvény elôirésa alapjân egyes véllalkoznkegyszerûsitett éves Jtdlzlrzzt?/t;/ vagy

- cbbak cqkrk/uî'ztlr?.7yld/c// beszâm olôt .

kell, /.?t'>>zp készl'tsenek.

88 / j8t)

3 A JOVEDELM EZO'' StG ALAKULiSA' NAK j Az alkalmazhatô Pe/#/W alapok:* * 2 ' é.ATFOGO ELEM ZESE 1 az értékesftés nettö ârbevétele ( nett6),

' az értékesftés nettö ârbevételének tovâbbi bevételekkel növelt összege

(érbevétel + bevétel),3.1 A jövedelmezôség étfog: elem zésének m édszertana - a sajât tôke (vagyon) ssszege,

- a lekötött eszközök nettö értéke és a készletek összege (E nettö),

A jövedelmezöség âtfogô elemzése sorin az egyes eredménykategôriâkat - az összes eszközérték,valamilyen vetftési alaphaz viszonyftjuk, ez a bérköltség (B),- min6-sitsjellegû elemzés, a jövedelmezöség szintjének alakuléséra vonat a személyi jellegl'i réfordftésok,

kozôanjelzi ajövedelemtermelö képesség véltozâsât, a véllalkozés âtlagos illomânyi létszâma (L),- Iehetsséget biztosit összehasonlitâsra m âs véllalkozâsok, égazati âtlagok a reléciék tfö piacok) szerinti érbevétel.

adataival.-

m egterem ti a lehetöséget ajövedelmezöség tendenciaszers elemzéséhez, Az értékesités nettô ârbevételét vetitési alapként flgy célszerti alkalm azni,

- a szâmviteli beszâmolöban téjékoztatést nytijt a felhasznâlöknak az ered j hogy azt az értékesitéskor fizetendö fogyasztâsi vagy jövedéki adö egyébményessén VJ///ZJJJZWI. 1 râfordftésok között elszâmolt osszegével csökkentjtik.

A jövedclmezöség Szémitisinil alapképletiink: ' Az alkalmazhat6 eredménykategöriâk és vetftési alapok rendszerét szem lél-teti a 2. SZ. ibra. Nem a kiszim ithatb Valamennyi j övedelmezöségi mutatôra

Cvfdmény j van szflkségtmk, hanem csak azokra, amelyek egzakt tartalommal rendelkez-J .

. jj nos inform âci6kkal szolgél-V etitési alap lv k, S a Jovedelm ezöség Szintlére vonatkozöan asz

hatnak.

M ind az eredménykategôriâk, mind pedig a vetl-tési alapok a vâllalkozls sajét .döntése alapjén célszerikn vâlasztand6k. Yt'll/df/W-dzâX-/fï m Mtaték.

A jövedelmezöség mértékének, szintjének alakulâsa, a föbb befolyésolö $? r gyt.jvets/oezé-j-gà ;lthllyeztsk hatésa nem egyetlen mutatö alapjén vizsgélandök. ''t 1. '''IYtIXO'I'-/'tI//CZd/' hân-W d (brlltt

h szâm vitelröl szôlô törvény elöirâsa és szellem e szerlnt a vâllalkozâsnak11 lvvedelmez6bég J/J/CII/JJJ/ be kell m utatnia a kiegészitô' mellékletben, s Vlv kesités bruttô eredménye

. - x lo()

htivebben az iizleti jelentésben is. Ehhez pedig nem véletlenszehien, hanem zrtékesités net'tö ârbevétele

célszerfien m egvélasztott m utat6kra van sziikség. t. -

4 fedezeti hényad a fedezeti összeg és az értékesftési ârbevétel arl' nyl' 1A jövcdelmezôség szâmftisa sorén Agyelembe vehetô- eredménykategcbrink (a fejezi ki. Elsösorban véllalkozâson belfll érdemel figyelmet. A fbdezeti l1f!-lllt'delltinkben hasznllt rövidftésekkel): . nyad m ég sok véllalkozâsnâl fgéretesnek m utatkozik, az ârbevételarl' nylls

.- értékesftés bruttö eredménye (fedezeti összeg), adözés elöt'ti eredmény mégis szerény mértékfi. Ennek elöidézöje Iellet a

- az iizemi (iizleti) tevékenység eredménye (Nu), f közvetett költségek magas arénya, esetleg a rendldvflll eredmény J' ltalkiball- a szoklsos véllalkozâsi eredm ény (Nszok), csökkentö hatâsa.- az adözés elötti eredmény (Nad.

elôtti), Ez a mutat6 szâmfthat6 belföldi és export relâciökra, illetve /J piat'()L.- az adözott eredmény (N d), szerint is.- a mérleg szerinti eredm eny (Nm ),

a reléciés tfep'' iaci) eredmény (fedezeti összeg), 2. A'rbevételarânyosjövedelmezô%égi m utatôk:#

Vâllalkozési iizem i (iizleti) tev. eredményc- x 1 ()()

- '

ö ârbev. + egyéb bevételekErtékesités nettk

1()( )

t.l l

.,,0141'.

-4 tnkearânyos ad6zott eredmény ajövedelmezöség mérésének igen gyakranSzokisos véll

. eredm ény= -

. x 100 jaasznélt m utat6ia, m ertErtékesités netté ârbev

. + egyéb bev. + pii i m ûv. bev. u . k érdekeltségi rendszerével igen szorosa vâllalkozâs m enedzsm entléne

kapcsolatban van,A dôzâselötti eredm ény , j jaetu ges m axim âlis tökegyaX 100 az osztalékfizetési képességre

, illetve a eösszes ârbev. + összes bevétel ' éciökat

,rapodishoz ad informközi gyakorlatban is szâmos alkalommal hasznéljâk véllalkoa nemzet

Tovâbbi m utat6k is szém fthat6k, de iigyelntink kell arra, hogy az ered- jw sonlitéséra.zâsok össze

m énykategöria és a viszonyftési alap m egfeleltetése biztosftva legyen.

N e hasonlftsuk példâul az adözés elôtti eredm ényt csak az értékesités xi - adnettö ârbevételéhez

, hiszen az egyéb bevételek stb. is hozzéjârulnak annak ROE (Return on equ ty) .Salét tökekeletkezéséhez

.

'ke- (vagyon-) fzrfizetu./lvdt/elzzzczékëé'ï m utatôk: * M egjegyezziik, hogy ha a maximâlis osztaléktizetési képességet kivânjukt Fé .-

V kifejezni a mutatôval, akkor a viszonyitâsi alapként a salât tökt ilelyett aSzokésos véll. eredm ény

, jegyzetl tôke szerepeltetendö.x 100

Sajât töke . ja a véllalkozâs'' W tôkearânyos l'V r/t?g Szerinti drdtio o.F aZt m tltatla m eg, ogyt

. kéjétdôzott eredményébôl milyen mértékkel gyarapitotta salât tö .Adözott eredm ény

.

a

x 100 ySajât töke gtnw ungaarKnyosjöveaelmeznàégi m utatnk:4

.

M érleg szerinti eredm ény -

Fedezeti összegx 100 1 fbre jutô tedezeti összeg -S

ajât töke Létszâm

Ezzel nem is vettiink figyelem be m inden eredm énykateg6riât, lehet olyan .

Nszok

âllalkozâs, ahol a tökearényos iizemi eredményt tartjâk meghatârozénak, l före Jutô szokâsos vâll. eredmény -v jutszâm

az e körön kfviili bevételek és râfordftâsok pl. nem jellemzôek.A tskearânyos icemi (lizletl) eredménv fö befolvâsolô ténvezôire is xT ou,. < < -

. - *A ad e

râm utathatunk az alébbi összefiiggés alaplân: 1 före Jutô adézatlan eredm ényLétszâm

N u N u A neaô x 4

Sajit töke Axto Sajit töke , 1 före Jutô adözott eredmény - Lészâm

ltt az elsô tényezö az iizemi (iizleti) jövedelmezöség, a mâsodik pedig . N uBérarényos Jövedelm ezöség = X l 00a töke forgési sebessége

. Ebböl az összefdggésböl két vagy több idöszak B

adatânak összehasonlitâsâbôl megâllapithatô, hogy a töke jövedelmezö- NCkll ttltlttlségének véltozâsa m elyik tényezô elm ozdulésâbôl s m ilyen m értékben vagy - X 100

'ezett be (tényezökre bontâs mödszere). Ykövetk. . .4h vJ. llalkozé. sok terveikben m eghatl- rozhatlék azt is

, hogy a Jövedel- t x

lnezöség növelésében mclyik tényezönek m ilyen szerepet szénnak. frlômunkaréfordftâs arényos jövedelmezöség = t' X 1(J()személyi jellegu rsford.

t) -)t)'2 j '

X Cbbcll ZZ osszehasonlitisban a következö befolyâsolô tényezök hatâsainakad elom

vagy x l00 jm szerûsitése is lehetséges:Személyljellegti râford. 2, SZ

. . . x (j N ad A settôE mutatökat tekinthejiik Jellemzönek, de sem m iképpen csak ezeket alénlha- a - . x

önak. C SZIZ Z A netto C SZIO Zt

5. fxzàlzcrlaA/xy-lveze/-ezéklp- mutaték: $ Az eszközarényos adözott eredményt befolyésolj a:észt az értékesftés (adözott) jövedelmezöségének alakulâsa,- egyr

E m utatök esetében célszerûen vélasztott eredm énykateg6riét viszonyitunk m ésrészt az eszközök forgâsi sebességének véltozésa.

az eszközök meghatârozott csoportjéhoz, alakulâsuk az eszközök jövede-lemtermelö képességére ad jelzéseket, remélhetöen növekedést mutatva. Ez nemcsak ut6lagos elemzéseknél hasznos, hanem a tervezés sorân is

felhasznélhatö.Xu Szâmftâsaink sorân eljârhatunk ûgy is, hogy az eszközök köztil csttkx l00

lrnmateriélis jav. (netté) + térgyi eszk. (netlé) a befektetett eszközöket vessziik figyelelllbe. Ez esetben'.

N N (j

N aa A netoii x l00 ' * - r X

K észletek B efekt. eszk. A nettô B efekt. eszk.

X u (-1'' Az eszközarânyos jövedelmezöség elemzése elengedhetetleniil fontos, nlilltl- x 100 , (jj jukkslmmateriâlis jav. (nettö) + térgyi eszk. (netté) + készletek . a korâbbi évteklhez hasonlft6 dinamikus elemzés sorân, mind pe g

kkal történö összehasonlitâskor. A z eredm énykategöria ésvrllalkozâso .'

titési alapban szereplö eszközérték m egvâlasztâsakor felhivltlk :k:h1 d eIött, tt '' ('

- ' ' 100 fi elm et ism ét a m egfeleltetésre, hiszen az adott eszközcsoport szere-

B efektetet.t eszközök + készletek VX . dot.t eredm énykategöriaacltetésekor m inösitsnunk kell: hozzâlârul-e az aI

kcletkezéséhez vagy sem .Xad elot. 1c: A készletekjövedelmezsséga elsssorban kereskedelm i vtJ//tWltazl.sf?l'x

sszközök összesen esetében célszerû szàm itani.

CZt ZZ oxszchasfmlftégt kùlisn kiemeljiik, mivel az egyik leggyakoribb A/ eszközértéknél pontosftja, megbfzhat6bbâ teszi elemzésiinket, Ila két'övcdelmezéiségi mtltat/ a nemzetkfoi gyakorlatban is (ROA '. (év elej i éS éM végi) Vagy öt idôpont (éV elej i és a négy negyedév zJ' I'ö)CSZIX ZJ

Rcttlrn On Net A ssets). A szâm ftâsânâl elfogadhatö az is, ha a viszonyftâsi él'tékadatâ' val szém olunk.2 Iapként csak a befektetet't eszközök, vagy esetleg a mfiködö töke (összeseszköz kötelezettségek) szerepel. ' /,. Ertbllorrtisarânyos (komplex) 7-J1'tWd/&ldZti%'tk.-

UgJZDCSIA kiclNelt jelentösége van annak az eszközarinyos jövedelme-öségi m tltatönak, alnelyet eszközm egtériilési zrllf/tzrlntz/c is neveziink: X uZ

C ttô X Yne

N 'ROI ( Return on investment) = 'd x 100 .j N szokEszközök összesen ' = C

tto -f' Cne

() lit ) /1

x' k.

'

.N ' - böl.ad eltktl llldtllllm k ki a következö összefliggés .

C netto ''B B

Eszközyrânyos jövedzlmezöség' Al-bcvételarânyos jövedelmezöség X Eszközök forgâsi sebességeE mutatök alaplén a lekötött eszközérték és bérréfordftâs (esetleg személyi

,

jellegfi râforditis) arânyos jövedellnezöség alakulâsa vizsgâlhaté a korâb-ban részletezett hasznosftâssal. Bövitett képletiinkben

A jövedelmezöségi mutaték több egymést követö évre szémitot't mértéke Nu Nu A' nett:alapjân a jövedelmezsség Jzïp4jtjzld/c idôheli J/lkl//tixîlrl/, a fejlsdés dina = xmikâjér6l egyarânt képet kapunk. A kiilönbözö idöszakokra meghatârozott Eszközök A' neto Eszközökm utat6szâm ok grafikusan âbrézolhaték, a következô években vârhaté m u-

tatéértékek elörejelzéséhez, tervezéséhez a trendszémitâs és a korreléci6 ' ' ' Az eszközarényos tizemi (iizleti) eredmény alakulâsénak két befolyâsol6szémftâsânak mödszertana is felhasznâlhat6. tényezôjét

, s azok hatâsât szâm szaki példânk szem lélteti:

h foly6âron Ktirrlfltprr mutatôértékek elsösorban az âgazati, szakâgazati ât-lagélvkhez hasonlfthatök: ez alapjân a véllalkozés az étlagosnâl jobb vagy g Alapinformâci6k Elözö év Târgyévrosszabb jövedelmezöségû véllalkozâsnak m inösithetö. Nem elhanyagol- t Anettô 300 000 EFt 330 000 EFthatö, hogy a vâllalkozâs âtlag körtili vagy annél lényegesen jobb pozfciöt ' Eszközök összesen 100 000 EFt 132 000 EFt

o ''''' v ''' ''' ''''' v

'

* ''

foglal e1, illetve Jelentôsen elm arad az étlagtôl. ' x 27 000 EFt 39 600 EFt. tk.î.

A jövedelmezöségi mutaték szâm itésâra az OSSZEFOGLALU FELADAT ban .k gge..M utatéink ër/m utatunk be példét

. k sjtyzô év Térgyév

27. 000 EFt3.2 A mutatök rendszerbe foglalâsa (a mutatök piramisa) 'ty'.' Ilgzközarényos jövedelmezöség - X 1 00 27% 30%1 00

. 000 CFt

1%7 elözöekben kimutattuk a jöyedelmezöségi mutaték széles skâlâjât, de ha a ' ,J. l lalkozâs kiszâmftja valamennyit, s csak az eltéréseket ismeri meg, ez még ' , jrvjtelarényos jövedelmezöség l1' 000 EFt go jzoV y x 100110111 feltétleniil biztositja a jövedelmezöség alakulésinak kellö mélységti 301000 EFtC Iem ezhetöségét, a Iényeges folyam atok, valam int a befolyésolö tényezök

Pdszletes Vizsgâlatânak lehetöségét. v ' 300. 000 EFt'

' ''''k:* '' Eszközök forgâsi sebessége - - 3 2,5

100.000 EFt( 'élszerti, l1a m inden vsllalkozés- kivtî' lasztja a szâmâra legfontosabb mutatökat, , .éj.j.

' ökra l 1'11?21 Bllgések alapl .- a m utatôkat tovébbi befolyésolé tényezök hatâsait kifelezô részm utat

bolltja, s igy a magasabb szintû mutaték véltozâsait az alacsonyabb szin- , o x 3. Mlfl/ts IV'. 27% = 9ttiek (részmutaték) elmozdulésainak elemzésével vizsgélhatla

. ,

. gtjo . jao x 2,5$lI9Vt V

fgy kialttkitllat6 a mutatésztjmok rendszere, piramisa, amely minél tagoltabb, yo-kaj emelkedett az eszközarânyos jövedelmeztiségq' delm ezôséget befolyâsolô tényezö V oBlilllll'itllllt(5, hogyrllllélytlltebb

. segitségével annâl több Jöve j eredm énytartalm ânak növekedése, s cslsk' -' I 'Idi'lhlltdk lklltpvetö Oka az ârbevétel lltllisa l1.'il-llatlh f e . jé

sa .' - dm önyt kezeli ered-

-

CP'''t'''P 1tZ ttszktiztik forgâsi sebességének a lassuMegjegyezzuk, htvy a I'lt<ell csak az tkzem i (iizleti) cIe 4 go

- os eszközarényos jövedelmezöség javulisét vizsg/llvl!- - Ifttzi slpk- l'llktlislitöl eltekintiknk- A t ltlZ' 27$1)Illthllykltteglsl-illkélll

. s az cgyéb lx vételek és rtil(.'H t étejaréjayos jövedelmezöség az elfszts év' Iliflglll l 111164 I lat ö, l1()gy '1a az ârbev't

qt, - j *t?7

szintjén marad, s csak az eszközök forgâsi sebessége lassul, tigy az eszköz Nu

arényos jövedelmezöség 9% x 2,5 22,5% lett volna. sszközökS mindezek alapjân az eszközarényos jövedelmezôségre g

yakorolt hatésokszâm szerfisfthetök:

eszközök forgâsi sebessége vâltozésénak hatâsa ws22

,5% - 27% - 4,5% N ' zvs to

. Ll Q'

az érbevételarényos Jövedelm ezöség véltozâsénak hatâsa xr sszközök30% 22

,5% + 7.5% nettoEgyiittesen: + 3

,0%

Elemzésùnk tovâbb mélyithetâ vizsgélhatjuk az- ârbevételarânyos jövedelmezöség alakulésât befolyésolé tényezôket

, tigy t x,

x,lnint ', y-ed összeg K özvetett ktg. >& uo x ncuô* - nc

a fedezeti hényad vâltozâsânak hatését, ezen beliil a kivéltö ok lehet: ,

. j A' x' s ejkkt. eszk. . cszk.* a közvetlen költsé

gek (költségnem ek szerinti) vâltozésa, '' netto netto $* az egyes tevékenységek belsô arényainak m egvâltozâsa stb

.,

a közvetett költségek alakulâsât,

- azt, hogy az eszközök forgési sebességének csökkenését elöidézö okok 'h l kultak logyan a a

- a befektetett eszközök és- a forgöeszközök

. - r ,

(klrgisi sebességét. Kbzvetlen anyaglell. râford. Ertékesitési ktg. A neuo -

A ncuô . .

, g j . k uovetujjsckAnctto neuo Im m ateriâl s JavaEgy lehetséges m odellt m utat be a 3. sz. âbra, am ely a D u Pont m utatörendszer

szcllemét adaptâlja: . t

y . r jq Közv. szem . 1e1l. râford. lgazgatâsi ktg. A neto z'vxttù

s

u

y vjygyj uszk. uészjutckAnetto ncto

I '.t,,yéb közvetlen ktg. Egyéb âlt. ktg. i, rtlhr F

'

A ncttô A neuô Pénzes/kii/isk

3. szâlmfl âbra

()B .+ )

A râtapiramis csticsân lévö âltalâban összetett mutatö alacsonyabb 3.3 A jövedelm ezôség és a fenntarthat6 növekedési iitem összefiiggéseszintû részm utatöinak alakulésât értékelve keresheték m eg azok a sziiksé I

,

ges teendök, intézkedések, amelyek révén a részmutatôkjavulnak, s ennek Ovatosan kell kezelni a jövedelmezöség alakulâsénak értékelését, hiszen ezrévén a ,'csflcsm utat6'' is pozitfv irânyba m ozdul el.

,! egy nézöpontbôl történö teljesftményértékelés. Elöfordulhat az, hogy rövidtévon kiemelkedôen magas jövedelnzezöséget mutat fel, de ezt rövid tâvfl

A vâzolt mödszertan alapjân mâs fontos mutatök tényezökre bontâsét is elvé ' ' taktikai lépések idézik elö, mint példâul. . t .

gezhetliik, kiterleszthetö ez a vizsgâlat . a kfsérleti fellesztés költségeinek visszafogâsa,- a divfzi6kra és j az értékesitési, reklâm- és propagandaköltségek erôteljes csökkentése,

évnél rövidebb idôszakokra 1 az indokolt térgyi eszköz felûjftési és fenntartâsi munkâk (és költségek)egyarânt. t , visszafogâsa,

k

4 a környezetvédelm i kötelezettségek s az ehhez kapcsol6dö*

céltartalélcképzés alacsony szfnvonalé teljesftése,Tovâbbgondolâs céljéb6l bemutatjuk egy mésik modell fôbb elemeit'. j a tulajdonosok rövid tâvtk szem lélete m iatt az adézott eredményböl maxi-

,'

m slis oqztalék kifizetése, minimâliq vagy elmaradô qajét töke gynrapftâqa

Nad ; M indezek tsgyelmeztetnek arra, hogy a jövedelmezöség szinvonalânak ala-Sajât töke ' kulâsât több szempontb6l kell értékelni, ûgy mint

- vevöi vagy piaci nézöpontböl, azaz hogyan alakul a vevök elégedettsége,m ilyen a piaci részesedés a m egcélzott szegm ensekben,

az innovéciös tevékenység biztositja a folyamatos fejlôdést, azt, hogy.) a vâllalkozés nem ,,eszi meg'' jövöjét, biztositja a piaci jelenlétet, a piaciX

ad Eszközök gszesedés növekedését. s ehhez az értékesftési (reklâm stb.) költségekkel1

Eszközök Sajét tôke sem takarékoskodik indokolatlanul.1 M indezek folyamatos elemzéséhez segftséget adhat a Balanced Scorecard /??f;#. szertanânak alkalm azâsa.

@

.A .jövedelm ezöség szinvonalânak értékelésekor a statikus âllapot helyett

x ' fblltosabb a tendenciaszerfi értékelés.ad A to

, ne

jjk g,' , , . .

nettô Eszközök , , A Jövöbeni Jövedelm ezöség biztositâsa érdekében a tulaldonosok helyes m lt-

gtttartlsa, szem lélete az, ha nem csak a rövid tévli osztalékelvârâsokra össz-t 1 jltlntositanak, hanem a jövöbeni tevékenység böviiléshez forrâsokat hagylllkk. . vissza az iizleti év adôzott eredm ényéböl, s ez a szâm viteli beszém ollhbltll. . .l1

./t'1( töke gyarapodésként jelenik meg. Ezt a fenntarthaté növekedési iitelllcl' ' lllcgllatârozô tényezöként kell kezelniiik a következökre tekintettel:

az eszközök forgâsi sebessége,

az ârbevételarânyosg'övedellnezöség,

' 1, tökeâttétel (tökemultiplikétor),'

11 Illérleg szerinti eredm ény részarénya az adôzâs elötti eredm ényböl.'

, A I'elllltarthatö növekedési (tökegyarapodâsi) iktem tervezése vagy utölagosIlliryvltltssulâsânak értékelése sziikségessé teszi a felsorolt befolyâsol6 ténye-kökkrl szem beni elvârâsok m egfogalm azâsât, illetve az utôlagos kiértékelés.1,1 1111 lchctövé vâlik ezen tényezök véltozâsa hatésainak elem zése.

l ( ,( ) jj 4() I

Képletszen'ien a fenntarthaté növekedési iitem 4 A v4 Ivtw jsxozA' sl TEW KENYSE' G HATEA KONYSAA GA' NAK

+

E L EM Z E SEN ad elottl A nett: E szközök N m .

= X X x A hatékonysâg növelését elengedhetetleniil fontossâ teszi az, hogyi

nettö Eszközök Sajét tôke N,d elott, a gazdaségi növekedés néhâny fontos forrâsa (p1. alapanyag) korlâtozottan

éll rendelkezésre,

. egyes eröforrâsok (jôl képzett munkaerö, korszerû technolégia) nem âllnakAz összefkggés alapgân elsösorban az egyes tényezök elm ozdulâsainak hatésai m ég m inden véllalkozâs rendelkezésére

,âllapfthat6k m eg, tém pontul szolgâlva a részletes ok okozati összeftiggéseket - a versenyképes tevlkenység m inél kevesebb eröforrâs felhasznâlésévalf

eltârô elem zö-értékelö m unkâhoz. ttjrtéja, ejgâjlftjst këvetel m eg.

Em ellett a kiilsö piaci feltételek vâltozâsai m iatt lnég a korâbban elél'tszint talu sa is nehéz feladat a gazdélkodés hatékonységénak fokozâsa nélkiil.

A hatékonysâg és a jëvedelmezöség szoros összetkggésben â1l egymâssal,fokozâsuk alapvetö érdek m akro- és m ikroszinten egyarént, kézzelfoghat6an

közvetlen kényszeritö erö pedig a valös tulajdonosi réteg kialakulâsa.

M indezekböl következik, hogy a m indenkori elem zö m unka fontos feladata,hogy elem ezze a gazdaségi hatékonysâg szfnvonala alakulésât. E z fontos

abböl a szempontböl is, hogy a szâmviteli beszsmolö flzleti jelentés részébenindokolt összefoglalöar értékelni a hatékonysig s7fnvonallt és alaklllfsbt

lltjtlrllllicilqsforrtjsok: m akroszintû elemzésekhez a szâmviteli beszâm olék és'

Ik statisztikai informâciök összesftései a vâllalkozés Ezintjén, a szémvitelilttllltl'k tetszés szerint egészithetök ki.

'o

4. l A hatékonysâg és a jövedelm ezôség összehasonlitâsa

A gazdasâgi tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek$41 lll'ktcben valam ilyen réfordftésok sziikségesek. (A z eredm ény és a râfordftl' s1$ lgallllakat itt nem szâmviteli, hanem közgazdasâgi értelemben hasznâljuk.)Az el etlmény (hozam ) és a réfordités (eröforrâs-felhasznâlâs) viszonya hatl' -ltv zlt lllk,g a tevékenység gazdasâgossâgét. Javul a gazdasâgossâg, ha az

#'l t.ttllltkllyt kisebb réfordftâssal érjiik el, vagy adott yâfordftéssal nagyobbel t'tlllttklyyllez j utunk. lnnen szérmazik a gazdasâgossâgfs elve.. a ,,legkisebln1 )1 1$ 'I'tlftlissal a legnagyobb eredm énytl''

.#

l (12 4 4)3

'Tekintettel a term eléshez sziikséges erôfonésok esetenkénti szfikösségére és A hatékonység vizsgâlhatö résztevékenységekre J,î ezek összességére. A z

a piaci verseny követelményeire, az anyagi javak termelésének megfelelö összesitett tevékenység hatékonysâga két tényezôtöl f'ugg; a hozzé tartozöiitem fi növeléséhez rendszeresyn csökkenteni kell az egységnyi term eléshez egyes résztevékenységek hatékonysâgét6l és a résztevékenységek arânyaitksltartozé erôforrâs-sziikségletet. 1% érlzetjiik eI, hogy az anyagi javak termelése (struktûréjétél). Ennek megfelelöen az összetett tevékenység hatékonységl' -gyorsabban növekedjék, mint eröforrâsaink, vagy akkor is növekedjék, ha nak növelésére is kétféle lehetöség van: a résztevékenységek hatékonysâgs-egyes eröforrésaink (munkaerö, föld) nem bôviilnek. nak javftâsa és a hatékonyabb résztevékenységek arânybnak növelése.

A gazdasâgi hatékonysh a tevékenység gazdasâgosségét van hivatva kife A hatékonysh ot - a forgalom komplexitâsa miatt - nem lehet cgyetlen vll/ff?jezni. Ezért a hatékonység a felhasznélt erôforrâsok egységnyi mennyiségére tnval mérni, annak szinvonalâra, fejlödésére csak a mutatök rendszere adhat j(àjutö hozammal, vagy ennek reciprokâval, az egységnyi hozamhoz sztikséges megközelftést.eröforrâsok m ennyiségével m érhetô. .,4 hatékonysâgfogalma alatt az ersfor-rl.îtA

-/è//zlt7-çclll/lylnlk gazdasâgossâgét JrfA /c. A tevékenységek gazdasâgossâgânak vizsgâlatâhoz és összehasonlftö elem-

zéséhez olyan gazdassgi mutatökra van sziikség, amelyek sokoldallian jel-âltalânos képlete a következö: lem zik a gazdélkodâs m ikroszinm hatékonysâgât és vâllalkozâsi szem léletti

t jövedelmezöségét.H EG

h - vagyE H

ahol: 4.2 A vâllalkozâsok hatékonysâgânak összehasonlftö elem zése

G h = gazdasâgi hatékonysâg, ,. A vâllalkozâsok gazdélkodâsânak összehasonlftö elem zésére és értékelésére a

1-1 = hozam (eredmény), vâllalkozâsi szintfi hatékonysâgi, jövedelmezöségi és a vagyoni helyzetet1! = felhasznélt termelési eröforrâs (réfordités). ' jellemzö mutatôk alkallnasak. Ezek adatai ugyancsak a szâmviteli beszâmo-

' ' ltskböl, illetve a hozzétartozö statisztikai adatokböl szérm aznak, m 6dszerta-

A hatékonysâg relatl'v fogalom, ami azt jelenti hogy mlndig több vâltozatot '''' llilag pedig a nemzetgazdaségi szintfi hatékonységi vizsgâlatokhoz hasonlita-, hkell összehasonlftanunk, s akkor megéllapfthatjuk, hogy melyik vâltozat a ' llak.gazdasâgosabb (hatékonyabb).

Az elemzéshez alkalmazott hozam (teljesftmény ) mutatök és a felhasznl' ItA yfpvc#c/rpczts--çlg csakpénzértékben m gràc/ti'

, mfg a gazdaségosség mérésénél ft trtslbrrâsok (râforditâsok) rendszerbe foglalâsét tartalmazza a következö olda-ezenkfvtil naturélis és vegyes. m értékegységek is alkalm azhat6k

. A jövedel- li'l1 bemutatott 4. sz. âbra. A szémfthat6 mutat6szâmok a vâllalkozâsi szemlé-lnezöség szém itâsakor az ârbevételt és a râfordftésokat foly6 irakon kell szé- /t'/l7 értékelést teszik lehetsvé.Inftésba venni. A gazdasâgi szém ftésok sorén alkalm azhatunk m âs ârakat

, pl..1 llozam m érésére vâltozatlan ârat

, esetleg devizâban kifejezve. l .zt kfivetheti a gazdâlkodési teriiletek komplex mûszaki-gazdasâgi elemzésc,'

Illtttlrl' lis és értékm utat6k segftségével, a hatékonysâgalakulâst befolyi' soli$

/t halékonysâg vizsgâlhatn a nemzetgazdaség szempontjzba g,y a vti/ftg/ctpzta tlllyezök vizsgâlata, a véllalkozâsi veszteségforrâsok felmérése, a kiilsö és 11bzentpont.jsibôl, .5.47/ a vâllalkozàson :e/fjn' (önelsznmolo) egywggc/c szintjén is. helsts tartalékok feltérésa. A helyzetelemzés alapjân történik a hatékonyslig-A llem zetgazdasâgi szem léletû és a véllalkozési szem léletû hatékonység

,jltvfltist célzö intézkedések kidolgozâsa, mûszaki és gazdasâgi megalapozlisa.lnegkulönböztetésének az ad jelentöséget, hogy a kétféle megközelités kisebbvagy llagyobb mértékben eltérhet egyméstél. M akroszilzten van jelentôsége a 3 /lt?;'t???l- vagy teljest-tménymutat6k az éllfkesftést, a bruttö és az anyaglnelltt*sllelllzetgazdaség szelmléletû hatékonysâgnak is, az egyes termelö egységek lf.l lllelést, a nelnzeti jövedelemhez és a makroszintû tiszta jövedelemhez valthsgftllllira azollban a vâllalkozési szelnléletû hatékonysig és J'övedelm ezöség lltlzzli

,iti' rtlllist mérik. 4vli Iik Illtitöerövé. A vàl Ialkozé' son beliili egységek szintjén a belsö ösztönzésiI'elldszer lllegalapozl' sa oldalbröl kap hangstilyt a hatékonysâ' g és jövedellne- hê ff&toc.ç//t@vî tirbevétele relâci6nként vizsgâlhat6.ztsség Illéréstt.

l ( )zI oj ( )5

A belföldi ârbevétel a tényleges értékesftési éron szâmftott érbevétel âltalânos vedelemböl és a vâllalkozâsnél realizélt tiszta jövedelembôl tevödik össze.forgalmi adö nélkûl. Az értékesftés nettd ârbevételét még csökkenteni kell j Szémftâsi mödja az anyagmentes termelési értékböl kiindulva'.az egyéb râfordftâsok között elszimolt fogyasztâsi és jövedéki adöval is. Azexport ârbevétele fö piacokra bont'va tigyelendö. Tartalm ât a ténylegesen anyagm entes term elési érték

tel-jesftett exportnak a vâllalkozâs éltal vélasztott kiszâmlâzâskor érvényes él-tékcsökkenési leirâs

devizairfolyam m al âtszém ftott értékéböl a kiilföldi q7lllftbqi, rakod/si és N ettö term eléqi érték

raktérozési költségekkel csökkentve kell m eghatârozni. Ezzel az eredm ény-elem zésnél részletesen foglalkozunk. A z értékcsökkenési lefrss összege a terv szerinti lefrâs Lerm elési költségként

elszém olt összege.

X brutt6 fcrrzldllyï érték a vâllalkozâs térgyidöszaki teljes hozamértékét jelenti. tEz egyértelm ûbben J'elentkezik a term elötevékenységnél, de m int a keres- A hozzâadott Jrfë/c a nem zetgazdasâgi szém ftâsokban alkalm azott m utatök köziil

kedelemben is az értékesftés nettö ârbevételét csökkenteni kell az eladott a brut'tö hazai termék vâllalkozâsszintfi megfelelöje. Szâmitâsa:âruk beszerzési értékével és az alvâllalkozési teljesftményekkel. Figyelembe .kell venniink olyan hozamot is, amely egy lasstibb folyamat eredményeként ' ' qzemélyi jellegû râforditâsokamortizâcid, anyagfelhasznâlâs stb. jelenik meg a következö évek réfor- t't. + értékcsökkenési lcfrâs

ditésaiban. E körbe tartozik a sajât elôéllitési eszközök értéke. + adözâs elötti eredménvH ozzâadott érték

A bruttö term elési érték szâm ftâsa: r '

,4 vâllalkozâsi #JFl,'r.jtK d#d9/#l (a Cash flow mutatö gazdasâgi tartalm âval azo-

Eertékejftéj fogyasztâsi és jövedéki ad6val csökkentett nettö Jrbevétele .

'v nosan) a vâllalkozâsnél realizâlt nettô pénzjövedelmet szâm szerfisiti. LegföbbELABE, eladott (közvetftett) szolgâltatésok : k alkot6 elem e az adözott nyereség és az értékcsökkenési lefrâs éves összege.

+ Sajit elöillftésfl eszközök aktivélt értéke E z utébbi ugyanis a târgyidöszakban nem jâr pénzkiadâssal (csupân kalkula-k Saiét termelésti készletek âlloménvvéltozâsa - tiv költség), de jövedelmezö tevékenység esetén megtériil az ârbevételböl,Brutt6 termelési érték ?# vagyis pénzeszközzé vâlik. A vâllalkozâs pénzjövedelme a vâllalkozâs fej-

è lcsztésére fordithatô pénzeszközök legföbb alkotôja. Ezenkfviil még vannakXz anyagmentes termelési Jr/l/c a brut'tö termelési értékböl kiindulva szémit ' sajlt fejlesztésre fordfthat6 pénzeszközök, pl. a felesleges térgyi és forg6esz-hatö az anyagjellegû réfarditâsok összegével csökkentve azt. Ez ut6bbiakbôl kllzök felszabadftâsâb6l keletkezett pénzösszegek stb.

' 2 é ladott (közvetftett) szolgâltatâsok összegét mâr 'azonban az ELAB s az e ,

az elôzö pontban levontuk, igy valôjâban csak az anyagköltség és az igénybe (;) h hatékonysâg elemzése sorén a â'ôvc//cczt'i erôf' orrâs-felhasznâlâsokat, illetvevet't anyagjellegû szolgsltatisok vonandök le. Ez utébbl nem önâllô sor az '' 7 rxorditâsokat célszerûhgyelembe venni:

. *

eredm énykim utatâsban, fgy kiilön m eghatârozandö. - az összes term elési költség,- a véllalkozâsnâl foglalkoztatottak étlagos âllom ânyi létszém a,

Az anyagmentes termelési érték szâmftâsa: az élömunka-râforditâs értéke, am it az éves bérköltség fejez ki, (esetleg(sgyelembe véve a teljes személyi jellegfi riforditist),

Bruttö term elési érték 11 term elésben lekötött târgyi eszközök âtlagos nettö értéke,

A nyagköltség a term elésben lekötött készletek âtlagos értéke,

lMénvbe vett anyaziellezl:i szolgâltatésok 11 lckötött eszközök nettö értéke,A nyagm entes term elési érték az összes eszközérték,

az export értékesftési költségek.

â nett6 termelési grfl/c közelitôleg a véllalkozésnak a nemzeti jövedelemhez , #val6 hozzâjârulâsât méri. A hatékonysâgvizsgélat és a munkatermelékenység A lheszé' lnolö killtségncmenkénti adatai alapjân, költséghinyad-mutat6k szz' -elemzésének egyik legfontosabb mutatöja. miutân a vâllalkozés âltal létreho- llyflxiswival vizsgllhat6 a termelés munka-, anyag- és energiaigényessége.zott tlj értéket szâmszerûsfti. Gazdaségi tartalmét tekintve a brutté munkajö- 1

l ()6 *1 ( )7

,1 termelésben lekötött eszközök értékeként a hatékonysâgi mutatôk nevezöjé ! . Anyagmenteg termelési értékben âltaléban a nettö térgyi eszközérték és a készletek kronologikus âtlaglnak 1 före Jutô anyaglnentes term elési érték -Létszémösszege szerepel

, a véllalkozés döntésétöl fliggöen az immateriélis javaknettö értéke is figyelem be vehetô

.

N ettö term elési értékA Z éves kronologikus âtlag szâm ftâsi m 6dl'a.

. a januér ljei nyitöéllomâny 1 ftsl-cl'tltb llettö termelési érték Lé

tszâml/2-e + a mârcius 3l-i zéröâllomâny + jtinius 30-i zértdllomény + szeptem

ber 30-i zârtdllomâny + a december 31jei zâröéllomâny 1/2-e, majd az fgy .k'apott összeg osztva néggyel

. M elegyezziik, hogy e mutatökat tennelékenységi mutatöként is értelmezhetjiik.

A term elésben lekötött eszközökkel kapcsolatban vizsgélandö: 1 fôre jutö hozzéadot't érték- KOZZ1adOt1 értékLétszâm

- tâ- rgyi eszközök nettö és bruttö értékarénya, illetve a târgyi eszközök étla-

gos lefrésa, étlagos hasznélhatöségi foka,

E m utatök adatainak dinam ikus, illetöleg vâllalkozâsok közötti összehasonlf-- tâ' rgyi eszközök és a készletek összetétele

, tésakor azonban tudnunk kell, hogy a term elékenység val6sâgos szfnvonalét,

- - a munka technikai felszereltsége az egy fizikai munkakörben foglalkoz annak véltozésât szémos torzitö tényezö befolyâsolja. Ezek köztil a Iegfontotatottakra jutö gép és bzrendezés bruttö értéu nek meghatérozésâval. Sabbak: a termékszerkezet eltolédâsa, a kiilsö kooperâciö eltérö mértéke stb.

' E zek hatâsainak felm érésére tovébbi elem zésre van sziikség éppûgy. m intA z ism ert adatokböl képezhetô hatékonyszgi m utatzk a következök: a terlnelékenység alakulâsét

, szfnvonalét ténylegesen elöidézô tényezôk fel-

térâséra. Ezekhez az elem zésekhez a szâm vitel és statisztika szolgâltathatN ettô term elési érték m egfelelö adatokat.K

om plex hatékonység -0

, 1 5 E szközérték 4- 1, 8 B érköltségb) Bérhatékonysâg

(Az alkalm azott szorz6szâm ok âtlagos hozam követelm ényt fogalm aznak m eg ? = X CtO term elbsi értékx l00

l'z egyes eröforrâsokkal szem ben, s öket alapvetôen a vâllalkozâs hatérozza B érköltség

I11eg.) -

A mutatö a véllalkozâsnâl felhasznélt (ldfizetett) bér tij értéket létrehoz6 képes-I 61 lbgadhatd m értéke az 1 feletti érték

. ségét fejezi ki. A mutat6 értéke vâllalkozésok összehasonlftâséra is alkalmas.

A Illtltatks felhasznélhatö az adott véllalkozâs fejlödésének mérésére és més A mutatô szâmitâsakor a vâllalkozâs döntésétöl ftiggöen vetitési alapkéntvlillalkozé' sokhoz történô viszonyitésâra

. Vegyûk észre, hogy a mutat6 értékét kezelhetö a személyi jellegii râforditâsok teljes összege is, ez esetbenlhelncsak a vâllalkozâs âltal m eghatirozott hozam elvârâbok befolyâsoll'âk, .'

lllllleln az eszköz/bér arâny alakulésa is hatést gyakorol râ. Ezért céls Vrfi Net'tö (vagy anyagmentes) termelési él-ték

clelllezlli ktilön-kulön is az egyes eröforrésok hatékonységét. ,

-

személyi jellegû râforditâsok

ydz twyej, tvfy' llrrtuokfeutaszntutua às/gztmysgggaak ptggeusw e tszw/swx c) s-yzjszywso sy-ytu j mutat6g??lll//M

.î'zJraok (parcitqis hatékonystigi m utat6kl:

'

'1 7l???,/??/(tz-& ?/t4 /nywag m utat6i.

.

, E mtltatök a lekötött târgyi és forg6eszközök (illetve készletek) révén eIt$/ll-f l ) /t (

. . .lftott t't.l érték-képzödést felezik ki szorzôszém form éléban. A lkalm asak di-

llam ikus és vâllalkozésokat összehasonlftö elem zésekre egyarânt. D inam ikus-tsrc iutô brutttj termelési érték = Brtlttö termelesi érték clmozdulâsuk esetén kiilönös jelentôséget kapnak a részmutaték

, az âllôesz-1 lLétszé- m köz-hatékonysâg és a készlethatékonysâg.

d

#

'

t

'

l ( )l, j)I :4)

1- szâm szerûsithetöek: egy D EM kiterm elési költsége =gy

Netté (vagy anyagmentes) termelési érték = Euröpai export közvetlen költségei Ft banEszközhatékon

ysâg - x l00 a bevétele u SD benLekötött eszközök étlagos net'tö értéke Euröpai export

Nettö (anyagnltultes) termelési értlk x j ()() ) Aazofktlti a'z'lzolélykiesszti' dllevvtjoztat,rdyfovjyizazmzitel mclGbi lfltltatthk elelllzésekol elöszêhTérgyi eszközhatékonység rv okhoz célszerti hasonlitanunk. Ez csakTàrgyi eszközök étlagos netté értéke

y z.ékoztatôjellegii összehasonlftâstjelent, hiszen a mutatôk közvetlen önkölt-t J'*

é intûek. Jobb informâciôt ad a bâzishoz, a tervhez vagy sgazati âtlagokhozl S VSZNet'té (anyagmentes) termelési érlfk tjyu yjty viszonyftés.K észlethatékonysâg x 1 00 ) t

. .K észletek âtlagos értéke N em zetközi szakirodalom ban elöfordul, hogy a telles költségszâm itâs

'

m ödszerét alkalm azva adott piac (reléci6) értékesftési költségeit ûgy hatâroz-1-2. that6, hogy a befektetett pénziigyi eszközöket nem vettûk flgyelem be

, mert ztik meg, hogy a közvetett költségeket felosztjâk. E megoldâst akkor tartjukazok ,,teljesftménye'' a hozamok között sem qzerepel. célszerûnek

, ha reélis vetitési alap biztosithatô.

llszközhatékonysâgi szém ftâsoknél figyelem be vehetö az összes eszköz érté- e) Termelési költségszintke is

, ebben az esetben a nettö vagy anyagm entes term elési értékhez kell :'Viszonyftanunk. V egyiik észre

, hogy az értékesftési érbevétellel szâmolva e Fordftott hatékonysâgi mutatöként értelmezhetjiik a termelési költségek és aInuttttök a készletek forgâsi sebesség m utat6ihoz vezetnek ât

. brutt6 term elési érték hânyadosât.

f/) Dcvizakitermelési m utat6k: $ ' A term elési költségek összetevöi:

Itzek kiszémftâsa céljébél a reléciôs ârbevétel adatait elöször devizéban kell .

' A nyagköltségki feitlzntlnk az érvényben levö devizaârfolyamok révén

. A z fg.y kapott devi Igénybe vett (anyagjellegii és nem anyagjellegfi) szolgâltatâsok

ztibal, szâm ftott érbevételi adatokb6l m ér a devizakiterm elési m utaték szâ- Egyéb szolgâltatlsok

Illfthat6ak. személyi jellegû râforditâsokértékcsökkenési lefrâsM

eziegyezziik, hogy az értékesftés közvetlen költségei között a szémviteli Termelési költségekszllblilyoktöl eltéröen célszerû figyelem be venni a m egrendelésre

, tevé-kellységegységre, relâciöra m eghatérozhatö értékesftési éq forgalm azisi költ

- , i ktsjtségszint YW IOCY Si költségekA term elés X 100ségckct is. '

, s rut'té term elési érték

llevizakiterm elési m utatök = A yljutatö viszonyfthatö a vâllalkozâs

Eszportértékesftés összes (közvetlen) költsége elözts éVi, tej-vezettA rbevétel devizéban

Iltl.ltaihoz, vagy âgazati étlaghoz.A lutltatöt több fö relâciéra (piacra) szâmitjuk'.

Ketlvezö, ha 1 00% alatti, s minél jobban elmarad attôl. Fomos a statikus illa-- 0gy l 1SD term elési költsége = jltlt is

. de alapvetöen a trendet kell értékelni.

131. am crikai export közvetlen költségei Ft - ban= t

A m erikai cxport iirbcvétclc U SD - bcn ' ..

k l l ! *l 1 4 ) j -

A y.s /.y p g $. w; F W 'P W/1 Yvxeuœ vxonysug 5 A VALLALK O ZASI EREDM ENY ELEM ZESE

A hatékonységi mutaték között kiemelt jelentöségfi a tökehatékonység, s A véllalkozâsok mûködésének hosszabb tâvon biztositand; alapkövetelmé-annak vâltozâsa. nye a jövedelmezö gazdâlkodâs

, ez alôl kivételt képeznek a nonprofit szerve-Részm utatöi: ) zetek

. Eredményes gazdâlkodâs biztosftja a tulajdonosok osztalék (részese-dés) elvârâsainak kielégftését, teremti meg a böviilö mûködési feltételeket, azB

ruttö term elési érték y eröfbrrâsok beszerzését, a fejlesztési lehetöségeket.Tökehatékonysâg -

.Sa-jât töke

ê Jövedelm ezö az adott évi gazdilkodâs akkor, ha a vâllalkozâs értékesitési

A mutatö azt fejezi ki, hogy a véllalkozâs rendelkezésre :11(5 sajât tökéjével ârbevétele, egyéb, pénziigyi és rendkfvûli bevételei meghaladjâk az értékesftésIIJ' nyszoros teljesftményt ér el. költségeit és râforditâsait, s fgy adôzâs elôtti eredménye nyereség.

A muàtö a sajét tôke forgâsi mutatöjaként is értelmezhetô. j,

'

1) A véllalkozâs eredm ényz a gazdélkodâs legkom plexebb, legösszetettebb m u-Tökearânyos vâllalkozâsi pénzjövedelem tatöja. Alakuléséban valamennyi tevékenység részeredménye tiikrözödik, fgy

a piacszerzö, m arketingtevékenység,e '

a ktltatési fejlesztési tevékenység,Véllalkozési pénzjövedelem Vp-

a termelésszervezés, irânyftâs és végrehajtâs,Sajât töke St j zeljem i és term elökapacitlsok kihasznâlâsa

,a sahol: az elvégzett m unka m inösége,V

p = adözott eredmény + értékcsökkenési leirâs (alapvetöen a brutt6 cash flow) a munka termelékenységének szintje,

a termelési eröforrisokkal tanyag, energia, em beri eröforrâss gépi technikaA m utatö az egységnyi tôkével elél't véllalkozâsi pénzjövedelem mértékét ' stb ) valö takarJkos gazdrilkodéq

, valam int. t

lllutatja. A m utatönak a dinam ikus és az összehasonlftö elem zéseknél egya sok més résztényezö esetleg a vâllalkozâstôl fflggetlenek is egyidöbenlnint jelentôsége van

. érezteti hatâsât az eredm ényesség alakulâsâra.

lk ymâst ktlvc/t'l évekre szâmitott rpl//tz/tslr/ë/cc/c vâltozâsânak elemzh e alap- éppen ez a komplex jelleg teszi alkalmassâ a nyereség tömegét arra, hogy ajfh? 11 tcljesitmények

, a réforditisok, az eröforrâsok hatékonysâgénak idöbeli iaci igényeket kielégitö gazdélkodâs âtfogô, a gazdasâgirânyitâsi koncepci-. PIllaktllssâröl

, a fejlsdés dinamikâjâr6l kapunk télékoztatést. A növekedés 6kkal összehangolt célkittizéssé vâljon.

érlékelésére a vâltozatlan âron, illetve bézisâron szâm ltott hozam - és eröforrâs-

llytlttltök alkalm asak. A kiilönbözô idôszakokra m eghatârozot't m utatöszâm okgrafikusan âbrâzolhat6k, azokb6l bâzis- és lâncm dexek szâm ithat6k

, az elkö zt vg lalkoznsi eredm ény értelm ezésevetkezts években vârhaté mutatöértékek elörejelzéséhez és tervezéséhez atrendsztim fti- s és a korrelâciö elem zés felhasznâlhatö.

xz ervdm gtty a m grlegben, m iat a véllalkozâs vagyongyarapodâsa vagy

vagyoncsökkenése jelenik meg. (M érleg szerinti eredménya) Ez a vâllalkozl' sA hatëkonysâ' gi mutatök szâmftâsét az OSSZEFOGLALU FELADAT ban m utat- térgyévi m ûködésének

,,tisztxrt'' haszna vagy vesztesége. A mfiködés eredmé-i'lk' bC'

nyeképpen y,m eglerm elt'' adôzâs elötti eredm ényböl térsaségiad6- és oszta-

Iék- (részesedés-) fizetési kötelezettségének kell eleget tenni, s csak a vsllal-# ltozâsnâl maradô összeg jelentkezik késöbbi évekbzn felhasznélhatt') -

? t Vagyonrészkénts eredm énytartalékkfnt.*/

.

A z eredm énykim utatâsban a vâllalkozâsi eredm ény több kateg6riaként is

értelm ezett, ezek elem zésére a késöbbiekben részletesen kitérûnk.

1 l 2 /1 3

A z egyik legfontosabb eredm énykategöria az adézâs elöt'ti eredm ény, am ely 5. sz. âbranyereség esetén értékesitési ârbevétel g,î bevételtöbblet. Term észetesen az A z eredm ényelem zés szakaszai J,C m 6dszerei

eredménykimutatâs szerkezete (sémâja) biztosftja a vâllalkozési eredménym egâllapfthatösâgât, a térsasâgi adöfizetési és osztalékfizetési kötelezettsége

. z szakasz.. ll. szakasz 111. szakasz

ket összegszerfien is bem utatva. (Ikrveza ) (végrehajtés) (Ut6lagos elemzés)

CJ/.. Opïimâlis fcrv t#ènr/sl W klïûzott cJf tellesîth ének yt gazdàlkodâs eredményesàllzft/uçl'/l-çtz sègének JrrtjlW /l'c

l5.1 A z eredm ényelem zés szakaszai és m ödszerei x

. M (; d , z e r e k

1. Nagyvonalli: 1. élö rendelésâllomâny 1. Az eredmény vâltozâsâtA vâllalkozési eredmény alakulâsât igen sok tényezö befolyésolja. Az ered- a) Mmlmélls nyereség fedezeti összegének elöidézô fô tényezökényességben érdekeltek miatt is sziikséges a nyereségtömeg és befolyâsolc'i )' követelményt meghatârozö évkozl folyamatos nagyvonalû elemzésem

tényezöinek gondos tervezése, s a teljesités vagy elmaradis folyamatos mudszer vlzsgâlataértékelése. N em hagyhatö figyelm en kiviil a vezetés részérôl történö tudatos ' b) xyereségre haté tényezôk

beavatkozâs lehetösége sem, a tervezés idôszakâban jelentkezö bizonytalan vârhatö hatasainak elemsJ' gok csökkenése a gazdaségi év közben mér az elemzések alapjân konkrét '- zéseintézkedéseket tesz lehetövé. A z eredm ényesség értékelése év közben is, de a optimâlis tervezést segitô 2

. Szabad kapacltésok 2. A z eredm ény vâltozâsâtegy iizleti év lezârésa utân elengedhetetlenùl fontos, a szlm viteli beszém olö szérnftésok folyam atos vlzsgâlata elôidézö fö tényezök

kiegészftô mellékletében és az iizleti jelentésben is követelmény a jövedel a) gyjrtménykaraktensztl részletes elernzéselllezöség alakulâsânak elem zése. kjkkal

,

'

-. b) operâclökutatâsl m ödszeA

vJ' Ilalkozâsi eredm ény elem zésében hirom szakaszt kiklönböztettm k m eg: rekkel. a tervezés idöszakâban végzett m unkât, s jtészletes

, a komplex terv 3. Az h K N struktfua 3 Az anyagl éldekeltség- a vJrhatö eredm ény évközi, folyam atos elem zését és ' .' tartalméra épftett évkom elemzése szémvl szfnvonalânak elemzése- az éves eredm ény ut6lagos elem zését. ' , ) ttsmékek

, tevékenységek tell adatok alaplén a) tulaldonosl,a' szennt' h K-F struktt'lrâ b) vezetöi,

A z crcdm ény elem zésének m ödszerei az egyes szakaszokban eltéröek. Ennek . jlarj c) (jolgozlk,

vftzlatét âbrén szemléltetjiik (5. sz. âbra). A késôbbiekben ezeket a môdszere- yy k)) ouelszémolö egységek d) kollektfv vâllalkozssi' k lötte célszerfi âttekinteni az eredm ény szerkezetét ':' 'ket részletesen târgyallu , e szerlnt érdekeltség szempontlâböl

Js a fontosabb eredm ényt befolyésolö tényezöket. '. ', ,c. c) (ejges 4 u-x tervezés

' d) koltségnem ek szenntl

vczetés5.2 A z eredm énym egillapftés m ödszerei, az eredm ény gzerkezete 4 A

z uzjetl terv értékelése

(tcrvbfrâlat)A vlîllalkozâsok eredm énym egâllapftési m ödszereinek 4ttekintését azért is ' '

(klnttlsnak tartjuk, mert az elemzéshez sziikséges informéci6k biztosfthatösâga ' ' 'cltérts mértékfi, illetve esetleg tovâbbi kigyûjtéseket igényel.

A

I I ' 1 j -f l 5

Az eredm énym egéllapftrs (eredménykim utatâs) vâlaszthatö m 6dszerei:1. szakasz: Il. szakasz 111. szakasz .

' âs) (&f&a os elemzés) a) az összköltség ellérâs m ödszere,(vervezés) rvv reh.a r .b) a forgalm i költség ellârâs m 6dszere

.

Ca: Optimtilis fcrv (dtmtés) .4 kitûzott cë/ teljesitésének A gazdâlkodâs eredményesbiztosl*tâsa JJgJAIH értékelése

A l ap i n o r m ti c , J k A véllalkozâsok m indkét m 6dszer esetében ,,A '' és ,,B '' vâltozat köziil#.

Kot:s (rendelés ) npl l Az eredményterv (béms vâlaszthatnak, am elyek alapvetöen csak form ailag, szerkezetileg térnek ell Elözö év elemzett tény 1.

4 K x vântartâsböl, tervkalkuu évi tényszâmok) egym âstél a következök szerint'.szâmal -

ékböl 4-K F I.B.I. szerint - az ,,A '' véltozatok a lépcsözetes szerkezetfiek,C1- a ,,B '' vâltozatok m érlegszerfi elrendezésben tartalm azzék a râforditésokatN

ad - adözott és a bevételeket.

eredm ény

N m - m érleg szerlntl

eredmény ' /t két môdszer csak l'izemi (iizleti) tevékenység eredményének megâllapltâsas - sajét töke y sorân fJr el egymâstöl, a tovâbbi eredménykategöriâk meghatérozâsa mârt

(vag on) azonos. A két m ödszerlellem zölt az l . felezetben összehasonlitottuk.

B = éves bérkoltség/

e rb - éves étla bér A vlllalkozés ad6zâs elntti eredménye hâromfn részre bonthat6:K = költségek - az iizem i (iizleti) tevékenység eredm énye,

koltsé nemenként ' - a pénziigyi m fiveletek eredm énye ésv = vâllalkozâsl - a rendkfviili eredm ény.p

pénzlovedelem

tcash flow) Az tizem i (iizleti) tevékenység eredményét elemzési szempontböl célszertifks = éves értékcsök l (ovébbi hérom fô összetevôre bontani'

.fk

kenési lefrés .. az értékesftés bruttö eredm énye (a tevékenységek fedezeti összege),2 Jövöre vonatkozö 2. éves eredményböl 2. éves szâmvitell . a közvetett költségek összege

,

Informâciök: - fedezeti pont beszémolö és a hozzâ . az egyéb bevételek és egyéb râfordftésok ktilönbsége.

,. '

a) placröl - tervezett fedezeti tartozö szâm adatok '

l3) gyftrtâsi osszeg I.B. l-röl .lîz 11 felosztâs a forgalm i költség ellârâs m ôdszerére éptilö eredm énykim uta-

cröfbrrâsokröl .ltîq esetén egyértelm ûen m eghatârozhatô, de az összköltség ellérâs szerinti

c) gazdasâgossâgrölercdm énym egéllapftâsnsl az értékesftés közvetlen és kszvetett költségei ad

) klizgazdasâp szabâlyozö beszti. m ol6 eredm énykim utatâséb6l nem , csak a könyvviteli adatokb6l kiilön

rcndszcrröl .ttsrtthllts kigyfiltéssel éllapithat6k m eg. A kisebb vâllalkozâsok a term elési

3 Ktiltségtervek, 3. M eghatârozö eröforrâsok .ktbltségeket az 5. szém laosztâlyban célszerûen - m egbontlâk közvetlen,

tcrvkalkulâclök és a'zok leterhelése .illelve közvetett költségekre, ez a tervezési és elem zési lehetôséget biztositla.

és lnfts véllalkozâsl

részlcttcrvck

évkuzl mérleg- és ' M eg kell J'egyezni, hogy az értékesftés bruttö eredményét torzftja, hogy az ér-4.

dménykimutatés tdkesftéskor megfizetett fogyasztési és jövedéki adö összegét nem ârbevétel-CrCk'Ntskkelltö td elként, hanem az egyéb râforditâsok közöt't kell elszàm olni azel t*tllnélly terhére. Ennek az értékesftés brutt6 eredm ényét torzft6 hatâsât ûgy

' Iellet kik tiszöbölni, hogy a szâm viteli elszém olâst6l eltérve ezen adök

tsNszegével az értékesftés nett6 ârbevételét csökkenteni kell, s ugyancsak ki

#

11',--

*

.-.11;),11(1

*

---2;;''

*

I I ( ,

kell emelni az egyéb râfbrditésok összegébôl is. Az elemzési clftp/ew c/ll//f A közvetett költségek jelentös részét helyesen, igazsâgosan termékekre, tevé-tott adatok fgy m âr kenységekre felosztani nem lehet, ezért a nyereségveszteség vâllalkozlsi

az értékesftés nett6 ârbevételének, szintû kategöria.

az értékesftés brutt6 eredm ényének,- az egyéb râfordftâsoknak Tekintsiik it m ost a fedezeti összeget s ezen keresztiil az eredm ényt alap-

korrigâlt összeceit kell, hogy tartalmazzék, célszerfien m egjelölve is. vetöen befolyâsolé tényezök tartalmât.

Az értékesitéskor fogyasztâsi vagy jövedéki adöt nem fizetö vâllalkozisok Az értékesl'tés nett6 érbevételének tartalma alapjân a következô, s Szâmviteliesetében ezt a korrekciöt nem kell elvégezni. törvény âltal is kötelezövé tet't csoportositâs sziikséges:

belföldi értékesftés nett6 ârbevétele,

exportértékesftés nett6 érbevétele.5.2.1 A tevékenységek X-A'-F struktûrâja

A belföldi Jrr//cdyffl.s az ârbevétel az értékesftett term ék, anyag, ârum ennyi-A tevékenységek fedezeti összege (brutt6 eredm énye) ség va' gy szolgâltatâs kiszâm lizott

, a vevö âltal is elism erq âltalénos forgalm i

- term ékek (tevékenységek), adé nélkiili értéke, am ennyiben a vevö székhelye, telephelye vagy lakhelyekiszâm lâzott szolgéltatésok, belfbldön van. A vâm szabad teriiletre, tranzitteriiletre történö értékesités be1anyagok és földinek m inöstil.

ârukértékesftése nett6 ârbevftelének és közvetlen költségének kiilönbsége. N agy- A belföldi nett6 ârbevétel elem ei:

ssga, alakulésa szoros összefiiggésben van az értékesftési ârbevételben érvé- + a szém lézott term ék, anyag, âru, göngyöleg vagy szolgâltatés értéke

nyesftett érak és a közvetlen költségek összegét meghatérozö fajlagos költségek ' IXFA nélkiil)vâltozâsival

, valam int a tevékenységek összetételével s annak elm ozdulâsâval. + a felszém ftott felârak

Ugyanakkor a vâllalkozés közvetett (éltalénos) költségeinek összege többnyire + érbevételbe szém ftö ârkiegészftésekfkggetlep a term elés és értékesftés szerkezetének vâltozâsait6l. , + kereskedelm i ârrések(

Az A K F struktûra lényegében hârom fö összetevöböl âll(5 brutt6 ? ut6lag adott engedm ények (az értékesftett term ékhez, âruhoz ktsz-ercdm énym egâllapftâsi sém a, am it a késôbb bem utatandö elem zési m édszer vetleniil kapcsolôdö, szâm lahelyesbitéssel adott vagy szerzödéssel

tan megalapozâsa érdekében szém szerûsitiink is: ,' biztosftott engedm ények)- visszâru

1. f;RT/IKESfT/)S NETTOA XRBEVéTELE 840 000 EFt visszavett göngyöleg2. /rRT/IKESKY S KOZVETLEN KOLTSVGEI 500 000 EFt3. fTRTéKESKY S BRUTTU EREDM E'N YE A 9. szâm laosztâly tagolésânâl célszem elkiilöniteni a fôtevékenység és a

(BRUTTO H ASZON) 340 000 EFt lnflsodlagos tevékenységek ârbevételeit, a késöbbi elem zési lehetôséget is-

l'iztldsitva. Egy alapvetöen ipari term elô tevékenységet végzô vâllalkozâs

A vsllalkozésok gyakorlatâban term ékenként (tevékenységenként) csak az twsctében a bontâs példâul:cladâsi ér (érbevétel), a közvetlen önköltség és ennek megfelelôen a fedezeti 9 1-92. Belföldi éllfkesftés érbevételeljsszeg J' llapfthat6 m eg m egbfzhat6an, s ezek összesftése révén hatérozhatö 9 l 1. Ipari term elö tevékenység ârbevétele

lneg az értékesftés brutt6 eredménye. (M egjegyezziik, hogy az elemzés sorân 9 l 2. Szolgâltatö tevékenység ârbevételettlrzitö té. nyezöként jelenik meg az, hogy az értékesitéskor fizetendô fo- 9 I 3. zpftöipari tevékenység Z' rbevételegy4szttisi ad6, jövedéki adö összegét az értékesftés nett6 irbevétele tartal- () l 4. Kiszâ' ml4zott egyéb (telwezés, fejlesztés) tevékenység J' rbevételelllazza, e tételeket ugyanis az egyéb rifordftâsok között kell elszém olni az 9 l 5. SzJ' llftisi tevékenység érbevételeerelllllény terllére. A z adatok elem zésre történö elökészitésekor ezen adtsk 92 l . A nyagértékesftés ârbevételelisszegével célszcrti csökkcntcni 11 ncttts érbevételt. s azt a tovâbbiakban k'or- 922

. iruértékcsftés J' rbcvételel'Iglîlt llcttt'i tirbevételkéllt kczelni-) ...

I I 8 j l l t)

M egoldhatô a fôkönyvi könyvelésben az is, ha a vâllalkozâs kiilön szïm lân speciâlis szerszsm költségek (lefrâsok),kivénja gyfijteni az adott engedmények összegeit, mint vczetési informéciôt. helyszfni szerelési, kiszâllâsi és széllftési költségek,

egyéb közvetlen elszém olt költségek

A kiilföldi (export) Jr/llr-çf/tf,v ârbevétele az export bonyolftési forméjâtöl (5) Saiât termelésû készlet tovébbfelhasznélâsftiggetleniil a kiiltbldi vevönek történô teljesitéskori, a szémviteli politikéban (6) Közvetlen költség összesenrögzftett érfolyam âval forint értékre étszém ftott összeg. csökkentve (7) Le: m ellékterm ék értéke (mezözazdasâgban)

az utölag (szémlahelyesbftéssel) adott engedmények, (8) Elöâllitâs közvetlen költségea kiilföldi ûtszakaszra jutö, devizéban (valutâban) vagy forintban kiegyenlftett fuvardfj, széllftési, rakodési és raktirozési költség Az elöâllftési költség értékesitési és az elöâllitâssal közvetleniil kapcsolatba

összegével. nem hozhat6 igazgatâsi költséget nem tal-talm azhat.

Amennyiben a szémlézâs Ft ban történik, tigy annak összegét tekintjiik ex Az egyes Fcy//xtég/lpyczé'k tartalma a következô:portérbevételnek. ( 1) Közvetlen anyagköltség J.C igénybe vett szolgâltatâs

a) közvetleniil elszâmolt anyagköltségbe sorolandö a beszerzési âron szâm f-A kiszâmln-z-lskori és a pénziigyi rendezés idöpontja közötti ârfolyamvéltozm'R tott, értékvesztésEel csökkentett s annak visszafrâsâval növelt, a le nem

. +

nem az értékesitési ârbevételt m ôdositla, annak összegét a pénziigyi m iivele vonhat6 A FA összegét is tartalm azö târgyévitek egyéb râforditâsai, illetve pénziigyi m ûveletek egyéb bevételei között nyers- és alapanyag felhasznâlâs,

kell elszâm olni. Ez vonatkozik a fordulönapi érfolyam kiilönbözetek elszâm o- . az elöâllitâsi folyam atban közvetlenûl részt vevö energia- és ftitö-

Iâsâra is. anyag-felhasznâlâs,K ivételt képez ez al6l a barterugylet keretéG n m egval6sulö exporq m ert . - vésârolt félkész term ékek és alkatrészek felhasznélâsa, ill. fogy6-

ez esetben a kiszâmlâzïsra az elsö teljesitéskori devizmn'rfolyam alkalmnznndô, anyagok felharznâlâsa, amelyek egy éven beliil hasznâltdnak el.fgy ârfolyam kiklönbözet nem keletkezik. ' v csökkentö tétel: a hulladék m egtériilési él-téke.

V (Az anyagok hiânyât és értékvesztését nem itt, hanem az egyéb râ' fordf-tx-

A z értékesités közvetlen költségei között kell elszâm olni: .) tâsok között kell elszém olni, m fg az értékvesztés visszafrésa az egyéb

bevételeket növelö tétel.)1. az értékesitett sajét elôâllftésti terméka nytijtott szolglltatâsok közvetleniilelszém olt költségeit, b) igénybe vett szolgâltatâsok

A A '

y2. az eladott anyagok, âruk beszerzési éx-tékét IEI-ABEI. az eladott (közveti ' - a m as véllalkozâssal végeztetett fuvarozés, szâllftési és rakodlsi költség.tett) szolgâltatésok értékét. - a bérmunkadfj (ha a készlet értékéhez nem aktivélték),

a més vâllalkozés âltal felszémftott csomagolési dfjak,/. Az c/t7J#l'/ti.ç/ (kôzvetlen) one /aëg tnrlnlmét a véllalkozés - a szâmviteli - s tovâbbi, kalkuléci6s egységre megéllapfthat6 anyag- és Ilt.l'lpolitikéban is rögzftve - sajét maga alakftja ki. a Sza-mviteli törvény keret anyagjellegû szolgâltatâsok

szabslyait, tevékenységének bonyolultségét, a termelési technolögiai sa- j összege, a le nem vonhat6 éltalânos forgalmi adöt is beleértve.jstosségokat is figyelem be véve.

' (2) Közvetlen :gr/cylfxg,g a tevékenység elvégzéséért teljesftmény- vagy itlö-

I'ételei lehetnek /cr-g/ce/tk//f/ax esetén: bêrben elszâmolhatö bérköltség összege.1 ( 5 ) Közvetlen bérek Jusu/gjwj a közvetlen munkabérek kiegészftô fszctéscit.( l ) közvetlen anyagköltség és igénybe vett szolgâltatés.

'özvetlen bérkölEség ' 'Xsrptscltikait, valam irt m indezek és a közvetlen bérek egyikttes összegénck(2) k .

'ârulékai l'ttrlsrtlltbkait tartalm azzâk.(3) kiqzvetlen bérekj . .4 ,1 )A yvtirtéshoz lwpcm /gtM egyéb közvetlen kflltçzg kategöriâlâba azok 11 ttl-(4)

a gylîrtl, shlv kapcsolt'klö egyéb közvetlen költség xjok tartozlqatnak. alnelyek az elöéllftâssal szoros kapcsolatban vallllak', s. . 1(

jcllelnzök alap1én fklosztott gépköltség. jjj. jujjenjztsk ajazén, akjr kulön kigytijtéssel, kalkulâcithval egységre* 11

... t,gythb (scgéd) tizemi koltségek (pl. mcz.ögazdasligban). . jj.ajjslzj-jatjsak, .I k lt g

l ? t ) ) l 2 l

a) ajellemzök alapjânfelosztott (/J.I itzemi gépköltség, amely a terv sze- 2. Wz eladott zirlf/c beszerzési ër/llr (ELXBé) az értékesftett anyagok, keres-rinti értékcsökkenésl lefrâs, m otorikus energia, térgyi eszköz fenntartâsi kedelm i él'uk és göngyölegek könyv szerinti értékét tartalm azza, az alvél-

költségek, gépi segéd- (kenö- és törlö-) anyagok, fogyéanyagok, vala lalkozöi teljesftmények (ha tirgya termék) ugyancsak itt jelennek meg em int a gépkezelök és gépkiszolgâlôk közvetlen m unkabéreként el nem tételek tovébbszérnlâzâsakor könyv szerinti értéken.

szém olt összegeit tartalm azza.

b) egyéb (segéd) fizdzrlf költségek jelenhetnek meg az önköltség részeként 3. Xz eladott (közvetitett) szolgâltatâm k a v/llalkozlq Jltal sajât nevébena technolögiai folyamatonkénti (fézisonkénti) kalkuléci6 alapjân, vagy Vâsârolt, szerzödésben rögzitett môdon vâltozatlan formâban tovébbérté-egy (egyfajta) termék (telnnékcsoport) gyO ésakor. Ugyancsak felosztha kesftett szolgéltatâsok. lde sorolandök az alvéllalkozöi teljesftmények to-tôk néhény âgazatban (pl. mezôgazdasàg) a segéduzzmek költségei, ez vâbbszimlâzott értéke is, ha annak térgya szolgéltatés.akkor tekinthetö hitelesnek, ha naturâlis teljesitményxdatokat alkalmaz-k (pl. széllftâsi ilzemben, tonnakilométer vagy iizemörâk, traktor uirkialakitâsnâl az d/t7'l#f/ti-& közvetlen tlzl/cti//sëgc az eladâs als6 Jr/ll/éizw-na

ùzem ben'. normél hektâr vagy iizemörék). kéntfoghatéfel (hatârköltség), amely ha az eladâsi érban nem tértil mek!, 11c) speciâlis szerszémköltsigek, amelyek a termék- (tevékenyséc-) elöél vâllalkozâs az elöéllitâs közvetlen költségeit sem kapja vissza! Ha a 'Z cI-

lftâs érdekében hasznélt speciélis eszközök terv szerinti és ter-ven felikli adâsi âr ennél m agasabb, fedezeti összeg keletkezik a közvetett költségek

értékcsökkenési leirâsét tartalmazzék, jellemzöen az adott termékhez '' éS a nyereség fedezetére. Az ebböl szâmitott > âdlnânykarakteristikfikbt'll(tevékenységhez) idôarényosan vacy teliesftménv- (darab-b arénvosan késziilhetnek a termékjövedelmezöségi rangsorok (bonitâsi soln-endek).lebontva. - - - ' - am elyek a term elési osszetétel nyereségorientâlt optim alizéléséra

, befb-

d) a termék helyszl-ni szerela ével, beépftésével kapcsolatban sztikségessé lyâsolâsâra, rugalmas ârmunkâra adnak lehetôséget. M egjegyezzûk, hlluvvâlt kiszâlusok utazâsi, szâllâs- és egyéb költségei. a vezetöi szâmvitelben az eladâs alsô érhatérânak kialakitâsakor az er '-e J-

e) az egyéb közvetlençil elszâmolt költsh ek tartalmazzâk a kalkuléciös ménykimutatâsban az értékesftés közvetett költségei között kimutatott. azegvsécre meahatârozhatö ., értékesftéshez közvetlenul kapcsolhatö költségek (bizonùnyi dfj, iizyntlk'i

-

bé-rleti af -J'ak- hasznJlati dfjak- .'.'t1 jutalék, kiilönleges csomagolés stb.) ugyancsak figyelembe vehetök-.

ktgtségtérftések, ' A z ut6kalkulélt tényleges értékesftési költségek nélkiili - közvetltlll

ujftési és talélmn-nyi dfjak, tinköltség pedig a sajét termelésfi készletek értékelésének alapja, a l'clkll-szakértöi dijak, hatôségi dijak, tovâbbâ zcl lt eredmény megâllapftâsénak eszköze.termékhasznâlati lefrâsok, tâjékoztatök

râfordftésait. A vâllalkozés eredménykimutatâsâban (forgalmi költség eljârls szerillt) 1Izértékesftés közvetlen költségei a következö szerkezetben jelennck Illt.g

(5)Saj& termelést'i készletek tovâbbfelhasznâlâsât (félkész termék tartozhat (adatokkal kiegészùlvel:#'ide) tényleges közvetlen önköltsécen vagv norm a szerinti önköltsécen le- f)3. Ertékesftés elszém olt közvetlen önköltsége 42() ()()() I'',l#'thet szâmba venni. A mezögazdas-âgban e-z magâban foclalja az ös -zi veté- t'4. Eladott âruk beszerzési értéke 6() ()()() 1$14sek, öszi mélyszântâs, az évelö pillangôsok és ffitelepf Cés költségeit, a be t)5. Eladott (közvetftett) szolgéltatâsok éllfke 2() ()()() I ',I''ttakarftés utâni m unkâk, valam int a szervestrâgyâzâs közvetlen râfordftâ

. . .

it is. . Az flR-réx ssrrss Kozvs-rtsx xo tassclsl 5()() ()()() l:.IkSa

(6)h közvetlen költségek összege (1)+(2)+(3)+(4)+(5)(7)â nlelléktermékek Jrfg/cc is a fö termelési folyamat keretében jön létre, s ?1 It'dezeti aç-çzeqfl vagy brutt6 eredmény az értékesftés nettö ârbevétclénck tfq

ennek a költségek köziil történö kiemelésével a fötermék (tevékenység) ) dz érlthkesités közvetlen költségeinek a kiilönbsége.ltlszvetlen költsége hatârozhatô m eg. Ez kiilönösen a m ezögazdasâgi és a ''

cukoripari termelés jellemzöje. I'élsllillklxkll 84() ()()() EFt = 500 000 EFt = 340 000 EFt.(& ls'l6'sillit& ' kfvve//cn költsége az 1-5. tételek összege és a 7. tétel kùlönb- ' *f

ségeként hatlrozhatö meg. Ez a költség közelitöen proporcionâlisan (arJ'llyosan) vé- Itozô. az elöâllitot't termékmennyiséggel osztva hatârozhatiukIlleg :1 klszvetlen önkfsltség kategörisjst. <

1 2'-1 l 23

A Z ER TEK ESITES K O ZV ETETT K U LTSEG EI a yéb réfordftésok Egyéb bevételek

értékesftett lmmateriâlls javak és târ yl eszkozökIde sorolandök a közvetett (âltalânos) költségek fö funkciôk szerinti bontésban: ktmyv szenntl értéke értékesftési bevétele

, . (l4 000) (17 000)1

. Ertékesttési forgalmazâsi költségek 34 000 EFt sfrségok, kotbérek, fekbérek, kârtérftések, késedelm i kam atok

- a term ék-, âruértékesftéshez kaocsolhatö költsézek. .

*' .'-' flzetett összege kapott összege(bizom ânyi dfl

, ùgynök.i Jutalék, biztosftési dfl, (5 000) (2 200)

szâllftâsi költség Ftb.) 12 200 EFt. Irnm aterlâlis avak és térgyi eszközök

salât szâm lés export im port tevékenység költségei 800 EFtterven feluli értékcsokkenése terven felull értékcsökkendsének visszafrssapiackutatâs

, reklâm , propaganda, vâsârok,(4 000) ( - )kiéllftésok költségei 6 000 EFt

k itési szervezet m fiködtetésének Kovetelések, bankbetétek és készletek- az érté es

költségei, kereskedelm i egységek hél6zati költségei 7 000 EFt értékvesztésre értékvesztésének visszafrésa

kés'zterm ék és éruraktérozési költségek 5 000 EFt (3 200) (800)

értékesftéssel kapcsolatos reprezentéciö stb. 3 000 EFt Követelés en edményeztàénél (eladö ânâl) az en edményezett követeléskonyv szerlntl értéke elism ert értéke

2. lgazgattisi /ctïfrcs/gc/ç 95 000 EFt (5 200) (4 200)- iigyvezetés (igazgatöség) irânyftâsi költségei 28 000 EFt Kereskedelml'âruk leltârértékelésl kulonbozete- m fiszaki-gazdasâgi irényités költségei 40 000 EFt ha veszteségjelleyfl ha nyereségjellegù- kereskedelm i irânyftâs költségei 7 000 EFt ' ' ( ) (200)- önelszâm olö egységek irânyftési költségei stb. 20 000 EFt A vârhatô kötelezettségekre, Iövöbeni költségekre és egyéb jogcimre elszâmolt céltartaltk

. képzésének térgyévl osszege elôzö évben képzett összegénck

3. JQ-MJ: âltalânos költségek 71 000 EFt ' (6 400) felhasznélésa, megsztintetésc- föiizemek (közvetlenikl el nem szâm olt) költségei 30 000 EFt (7 200)- segédttzemek (közvetleniil el'nem szâm olt) költségei 14 000 EFt szémlahelyesbftés nélkull engedmények- K + F (nem aktivélt) költségei 21 000 EFt adott osszege kapott összege- garanciâlis javftâsok költségei 6 000 EFt (6 ()()()) (3 1(0)

Behajthatatlan követelésekKk vetctt költségek összesen 200 000 EFt hjtcjezésj veszteségként l

efrt osszege lefrt, de m égis befolyt fisszcgc'

, (1 500) (100).'. Költségek ellentételezésére vlsszafizetésl kötelezettség nélkul5

.2.2 A z eredm ény alakulését befolyésolö tovébbi tényez6k ' (fejlesztési célfl kivételével)

. e adott osszege kapott osszegeLgyéb râfordttâsok J,C egyéb bevételek (

- ) (500)

A z egyéb bevételek és râfordftâsok nem képezik részét a tevékenységek érbe-

vételcinek és költségeinek, âm a rendszeres iizletm enet sorân keletkeznek, jj yevételek és az egyéb réfordftésok között egyarént vannak olyanA z egyé

C'zzal szoros kapcsolatban vannak. .Il#îelek, am elyek egyediek, Jogcfm enként nem pârosfthatöak.

'âban nem egym és m ellett szereplô tételek, llyL!'' Iehet az egyéb râfordftâsok között a költségvetésbe, önkorm l' nyza-Ilfkr az credm énykim utatés sém é

.l . . qjvre' l ési szelnpontbol célszerû az összehasonlités, a szembeéllitâs, jog- . '''kl1'''- ktszpt'''ti alapokba fizetett adök, illetékek, hozzp-jlirullsok tlilgy11111 C CI1) )T

.I'(..vlplltltt. lizetendtî összcgc. M egyegyezztik, hogy 11 készletek értékesftésckt'rcllllellkéllti részletezésbc 1 is a következöképpen: '

#

1 r,.l l 2$

fizetendô, egyéb réforditésok közöt't fogyasztési adö és jövedéki adö összegét ' Renakz-viili réfordftésok Rendkfvizli bevételekaz elem zéskor célszerfi figyelm en kfviil hagyni, s az értékesftés netté érbevé- ' A azdau ' ta-lxasâgba bevitt va ontér yak

telét korrigâlé (csökkentö) tételként figyelembe venni. j konyv szennti értéke târs. szerz. szerlntl értékeA z egyéb bevételek között hasonléan egyedinek m inösithetö a halasztott (l0 (œ ) (12 000)

bevételként elszim olt negatfv ttzleti vagy cégérték târgyévben lefrt összege. vlsszavésârolt sajât rzszvény, uzletrész, vagyonlegy (bevonés esetén)Példânkban ezekhez a téblâzatban nem szerepeltetett tételekhez összeget nem fizctctt ulluzlértékr Ilévértékerendeltim k. (8 (o ) (3 (m0)

Tôkclesza-llitissal tim énö tökekivonés esetén a bevont részvények, tlzletrészek

könyv szenntl értéke ellenében étvett eszközök értékeA p énzilgyi m ûveletek eredm énye a pénziigyi m ûveletek bevételeinek és râ (j,7 atx)) (a 8(0)forditâsainak kiilönbsége. Fô tételei szém szaki adatokkal kiegészitve: ' s

ejjesztésl céll'a visszatizetésl kotelezettség nélkiil

étadott # nzeszkozok, adott juttatâsok. étvett pénzeszközök, kapott tâmogatâsok,elengedett kovetelések juttatésok, elengedett kotelezettségek

Pénziigyi m iiveletek réforditésai Pénziigyi m tiveletek bevételei (5 (Y ) (200)

Befektetett pénzugyl eszkozok Kapott (Jâröl osztalék, részesedés Tartozâs (kotelezettség) étvéllalis Tartozâs (kötelezettség) més gazdélkodé âltalârfolyamvesztesége (12 000) jjesftéssel arényos) osszege mis fttvéllalt osszege(Pu 1 te

(200) % gazdMkodötöl ( 1 500)

Fizetendô kam atok Részesedések értékesftésének (3 gapés kam atlellegii réfordftâsok ârfolyam nyeresége . vé

rft:s nélu g étadott eszkozok nyilvM tar Térftés nélktil âtvett eszközok étadö âltal(7 000) (4 100) ' tâsî :yuke + éyx kozölt tmax

. placl) értéke halasztott bevétel-Részesedések, értékpapfrok, Befektetett pénzugyl eszközök (5a)) ként

bankbetétek értékvesztése kamatm, érfolyamnyeresége (g(o)

(300) (2 500) z,'' jlllenérték nélkul adott részvény. uzletrész. Tobbletként felvett, alândékként kapott eszko-

Egyéb kapott (Jârö) kamatok vagyonjegy névértjke zok forgalml értlke halasztott bevételkéntPénzugyi mûveletek és kamajellegû bevételek (j 5x ) (8apegyéb râfordftssal ( l 400) , .z, A véjjalkozisok étalakulésâval

, m egsziinésével ka csolatos karrekciés tételek-jt,'k(1 500) Pénzugyi mùveletek egyéb bevételei . ( ) (

+)(4 000)

A rclldklkiili eredm ény a vâllalkozâs rendkfviili bevételeinek és râfordftâsainak *ktillqnbségeként hatlrozhatö m eg. Tételeit a Szém viteli törvény nevesftettenlllcghatârozza, am elyek viszonylag fuggetlenek a vâllalkozés tevékenységd öl,

11 s/llkzi sos (izletmeneten kiviil esnek, ritkân elöfordulöak, eseti jellegûek.rl>ekilltsiik J' t - ahol lehet - jogcfmenként pârosftva a rendkfvtili eredménytbelkplyssolô tényezôket. szâm szerfi adatokkal kiegészitve.

: t)

A '

l .b( I I 27

Az ad6zâs elstti eredményt befolyâsolô fsbb tényezsk éttekintése utén azok M ielött az eredménykimutatés tovâbbi részleteit âttekintenénkm vizsgéljuk mepszerkezete szâmszerû adatokkal'. az összköltség etjtirl.ç (nA '* vâltozat) xzerfrlli eredménymegâllaptkâs szerke

zetét, az eltérésekre kiilön hangslilyt helyezve:

VRTéKESfTVS NETTU XRBEVVTELE 840 000 éRV KF-NI'IY-S NETTO XRBEVéTELE 840 (XX) EFtf:RT/:KESfTZS KUZVETLEN KOLTSVGEI 500 000 Belfoldl értékesftéséRT BTTU EREDM . FEDEZETI OSSZEG 340 000 ExportértékesftésKOZVETETT KOLTSVGEK 200 000 EGyéB BEVéTELEK 35 3* EFtértékesftésl for almazâsi költsé ek 34 000 Auavjvét

.,r SAJéT 'rlr Esj.l.uéo Ex éR'ITKE 34 (xm EFtI az atâsl koltsé ek 95 000 p

.4. a xlSalé.t tennelésii készletek âllom ényvâltozésa +E éb âltalânos költsé ek 71 000 S

ajét elöâllitésû eszkbzok ak-tivélt értéke 10 (X#)EGYéB BEVéTELEK és R4FORDfTASOKANYAGJELLEG; ItA oltoiu soK 443 txxl EFtE

y éb bevételek 35 300 'A nyagkoltség 3* IXX)E éb

réfordftésok as 30f1Igénybe vett szolgéltatésok értéke 55 (YUZEM I UZLETI TEV

. EREDM VNYE 130 000IX ZOGYI M IW ELETEK EREDM VNYE + 15 000 W x b Szolgâltatâsok értéke 8 (XX)P'énzu l m ûveletek bevételei 24 000 EllZ od ânlk beszerzfsl értéke 60 teI

Inénzu i m uveletek râforditasai 9 000 Eladott G ozvetftett) szolgéltatàsok értéke 20 (œszoK4sos v4LLALKozAsl EREDM éNV l45 000 SZEM ELYI JELLEGI) RAFORIXT/SOK 23l (KO I I t

RENDKIVULI EREDM VNY 25 000 Bérkoltség 125*

Rcndkfvuli bevételek 21 000 ' Személyijellegii egyéb kitizetések 35 (KK)5

Rcndkfvull réfordftâsok 46 000 ; Bérlénlléknk 71 (XK)

Alltbzâs ELôTTI EREDM éNY 120 am JIRTéKCSIIKKENéSI t-EjlG s 60(xx) 141,1

EGYVB R/FORDIT/SOK 45 3(:) 1!1j

t)zEM I (UZLETII TEW KENYSEG ERIIDM ENYE I30 (u ) I(IJ1

A z eredm énykim utaë s két m e szerével, összehasonlftiséval nh'ir foglalktlz

tllnk. a tovébbi eredm énykategöriék m egéllapftésa tételesen is azonos.

Az iizem i (iizleti) tevékenység eredm ényének m egéllapftisakor az összkfsltség eljérés mO szzze:egyrészt az aktivélt sajét teljesftmények értékét tnrtalmazzm.mâsrészt a târgyidöszaki termelési költségek összegét âllitja sz-embc 11hozam okkal.

Vizsgâljuk meg, hogy miért tér el az értékesftés és a termelés költségeinekössz-cgs:

Ertékesftés közvetlen és közvetett költségei 7G ) (##) I!IA

+ Sajét elöéllitâsli eszköz aktivélt értéke + 10 (:#) ER+ Sajât termelésii készletek âllomaenyvéltozésa + 24 (##) f!IA- Eladott âru' k Y szerzési értéke - (/) (##) 1!171- Eladott (közvetilett) szolgiltatésok értéke - 2() (X.!). ElftTcrm elési költségek 654 (X#) EI%

l 2 1 79

5.2.3 4 m érleg szerinti eredmény zzlegtglcpf/tim az immaterùlis javak és térgyi eszközök értékesftésének, apportâllslnak,megsemmisiilésének, selejtezésének, hiényénak és a készletek közé törté-

A villalkozâs adézâs elötti eredménye nytijt fedezetet nö âtvezetésikknek az adôtörvény amortizâciôs kulcsai alapjân szémitotta térsaségi ad6fizetési kötelezettségre, nettö értéke (példénkban legyen 16 500 EFt).a tulajdonosoknak jârö tökejövedelemre és a terven feluli értékcsökkenés térgyévi visszafrt összege ( ),a véllalkozâsi vagyon gyarapodâsâra. a kapott (ér6) osztalék összege ( 12 000 EFt),

a visszafizetési kötelezettség nélktïl kapott témogatâs, juttatâs 200 EFt,Amennyiben a târgyévi osztalék (részesedés-) fizetési igények kielégftésére véglegesen âtvett pénzeszköz bevételként elszém olt összege, elengedettnem lenne elegendö, akkor a korébban képzödött, szabadon felhasznâlhatö kötelezettség, m âs véllalkozâs étvéllalt tartozés (1 500 EFt), tovâbbl a té-eredm énytartalék összegét csak az osztalék (részesedés ) fizetés kiegészf- rftés nélkiil âtvett, fellelt eszköz rendkfvuli bevételként elszâm olt összegetésére a véllalkozés igénybe veheti, azzal a feltétellel, hogy a sajât töke (700 Eft + 800 EFt)lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett összege nem csökken - K + F költségek (aktivélt 5 500 EFt + nem aktivâlt 21 000 EFt) târgyéviajegyzett töke alé. összegeM ér bem utatö példénk adataival: a követelésekre elszém olt értékvesztés ,,elism ert'' összege (példânkban

1 000 EFt)r ' rz e

wA D O ZA S ELO TTI ERED M EN Y 120 000 EFt - a behalthatatlan követelések hitelezési veszteségként lefrt összegc

Adöfizetési kötelerettség összege 16 259 EFt (1 500 EFt), tovâbbâ a korâbban leirt értékböl a befolyt összeg (100 EFt)ADUZOTT EREDM ENY 103 74l EFt a mikro- és kisvâllalkozâsok adöalap kedvezménye m ax. 10 000 EFt ösz-+ lgénybe vett eredm énytartalék osztalék-, ill. szeghatérig (-)

részesedés fizetésreO sztalék-, részesedés-fizetés 70 400 EFt A dôalap ot növelë tételek:

M /RLEG SZERINTI EREDM /NY 33 341 EFt '+ a târgyévben a vérhatô kötelezettségekre és a jövöbeni költségekre képzett

A târsaségiadö hzetési kbtelezettség megéllapitâsakor a térgyévi adôzâs elöt'ti céltartalék összege (6 400 EFt)eredm ényt a törvényben m eghatârozott adöalap csökkentê, illetve növelö té- ' + térgyévi term elési költségként elszâm olt terv szerinti, tovâbbâ az egyébtelekkel m ödosftani kell. A részletes ism ertetés az 2001 . évtöl érvényes téte râfordftâsként elszâm olt terven feliili értékcsökkenési lefrâs összege

Icket tartalmazza. (Az eredménykimutatâs adataiban nem szereplö összegek (60 000 EFt + 4 000 EFt)a példa kedvéért felvettek és csak a leggyakrabban elöfordulé tételekkel szâ- + immateriélis javak és târgyi eszközök értékesftésének, apportélâs4nak,lnoltunk.) megsemmisiilésének, selejtezésének, hiényénak könyv szerinti értéke

( l 4 000 EFt + 10 000 EFt = 24 000 EFt),zdz adôalapot csökkentôrtételek: + tti' rgyévben ktwetelésekre elszâmolt értékvesztések összege (a 3 20() EI7t-IMSI

l 700 EFt),. - elözö évek elhatârolt veszteségéböl a târgyévet terhelö összeg, a vâllalko- i vâllalkozisi bevételszerzö tevékenységgel össze nem f'uggô költségck, 1411(11*

z;' s döntése szerint, ditl. sok (térftés nélktil étadott eszköz nyilvéntartési értéke 4 XFA: 5(X) Iîl.'t ).- a vârhaté kötelezettségekre és a jövöbeni költségekre képzet't céltartalék I birsâgok adôhiânyok (nem önellenörzéshez kapcsolôdô ( ),

fclhasznélésa következtében az uzleti évben egyéb bevételként elszémolt I 11 tlirgyévben behajthatatlan követelésként lefrt összeg és elengedett klhvc-összeg, csak a kettös könyvvitelt vezetôknél (példânkban 7 200 EFt), tttlés ( l 500 EFt),a kettös könyvvitelt vezetö gazdâlkodônâl (m eghatârozott âgazatokban) a I lll1is (nem pénziigyi intézm ény) ad6alanytöl kapott kölcsön kamatlîllak .1kfsrnyezetvédelmi célfl kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék elözö sllilit töke hâromszorosét meghaladô kölcsönre jutö arânyos részc tpél;évet meghaladö összege ( ). (lilnkban Iegyen l 050 EFt),

- a kettös könyvvitelt vezetö vâllalkozônâl az adétörvény ,,elismert'' terv I Visszalizetési kötelezettség nélktil adott tâmogattis, juttatl- s, elengedett kove-szerinti értékcsökkenési lefrâs összege (53 000 EFt), telés. llllis vlillalkozzistöl, szervczcttöl ti- tvéllalt tartozïs, l'itadott péllzeszktsz

( .1 ( h( )( ) l t,' I,-t + l ('( )( ) 1!1) + 5 ( )( )( ) Ill'k't + 3 8()() Ill'k't = l 4 4( p( ) EI7t ).

l .!( ) I 3 l

A târsasâgi adôalap szém szeriî adatainkkal: A z egyszeres könyvvitelt vezets vâllalkozô az egyszerûsitett m érleghez kap-csolöd6an eredm énylevezetést is kell, hogy készt-tsen az alâhbi szerkezetben:

A dôzâs elötti eredm ény 120 (G ) EFt

Adôalapcsökkentö tételek összesen - 121 000 EFt A . Végleges pénzbevételek, elszém olt bevételek (l1l+1V)+ A döalapnövelô tételek összesen + 113 550 EFt 1. Pénzûgyileg rendezett nett6 érbevétel

2. Pénziigyileg rendezett adököteleq egyéb bevételek

Ttirsash i tztM alapja (2001. évre Jrvënycy) 112 550 EFt 1. Ad6köteles pénzbevételek (1+2)3. N em pénzben kiegyenlftett értékesftés nett6 ârbevétele

(A szlm ftott târsaségi ad6 112 550 EFt x l8% = 22 259 EFt. 4. N em pénzben kiegyenlftett egyéb bevételek

A fizetendö târsasâgi adô összegének kiszâmftn-Réhoz meg kell hatârozni az ll. Pénzbevételt nem jelentö ad6köteles bevételek (3+4)ad6kedvezm ények összegét, amelyet feladatunkban kiilön nem szém szeriisf- 111. Ad6köteles bevételek (1+11)tetttink (összegezve 4 000 EFt). 5. Pénzbevételt isjelentöjövedelemadôzâs alâ nem vont bevételekA térsaségiadö-kedvezmény maximuma a szém itott adô összegéig vehetô 6. Pénzbevételt nem jelentöjövedelemadézés alé nem vont bevételekigénybe, példânkban nem haladja meg ezt: 20 259 EFt > 4 (XX) EFt. W lihvedelemndözl: alJ nem vont bevételek (5+6)

B. Végleges pénzkiadâsok, elszim olt râfordftâsok (VHl+1X )Ttirsasâgiad6 hzetési kötelezettség = 2p 25# EFt 4 000 EFt - 16 259 EFt. 1. Anyag- és ârubeszerzés költségei

8. Személyi jellegfi râfordftésokAdthott eredm ény m egéllapftâsa: , 9. Egyéb term elési és kezelési költségek, réfordftâsok

l V.lu forditâsként érvényesithetô kiadâsok (7+8+9)adôzés elötti eredm ény 120 txx) EFt l0. N em pénzben kiegyenlftett, nem beruhâzési céltî beszerzések

- adöfizetési kötelezettség - 16 259 FaFt 11. Természetbeni juttatésok munkavâllalöknak, tagou akadözott eredm ény 103 741 Ey't l 2. N em pénzben kiegyenlftett réfordftâsok

vl.lu fordftéstjelentö eszközvâltozésok (10+11+12)l'éldànkban a tulajdonosoknak fizetendô (jérö) osztnlék részesedés alaoiéul 13. értékcsökkenési lefrâs

lgâlôjegyzett töke 320 000 EFt. r-' 14. zrtékvesztésSzOA tulajdonosok döntése értelmében az osztalék mértéke 22+, fgv összeee 15. Kifizetett vâsârolt készletek âlloményvéltozâsa :i

7() 4()0 EFt, amely eredménytartalék igénvbevételét nem ieénvli, s U vélla Ulko- Vll.ltéforditéstjelentô elszémolésok (13+14+15)zlsnll marad6 mérleg szerinti eredmény Q szege: - - Vlll.Râfordftésok összesen (V+VI+VII)

16. B eruhézési kiadésok

adözott eredm ény ' 103 741 Ey't 17. Egyéb kiadésok

+ eredménytartalék igénybevétele oszulék (részesedés) lX . Jövedelem adôzâsban râforditésként nem érvényesithetö kiadâsok (16+17)fizetésére - Ey.t C. Pénzugyi eredm ény adököteles tâ gyévi vâltozâsa (I-V )

-- -

fizctett (jövâhagvott) osztalék. részesedés 70 4* EFt D. PénzBgyi eredményjövedelemad6z'is alâ nem vont térgyévi véltozésa (5-IX)mérleg szerinti eredmény 33 341 EFt E. Pénziigyi eredm ény térgyévi véltozésa (+C+.D )

F. Nem pénzben realizâlt eredmény (II+6-V l-V 11)I!z az összeg a következö évi nyités utân az eredménvtartalékot evaranitia. (1. AdöH s elöt'ti eredmény (C+F-6)-(III-VIIl)

l Ilt a mérleg szerinti eredmény negatfv Ienne, t'izv a vélelalkozés évWnvitâsRuûn 18- Fizetendö târsaségi ad6tlgyallcsak az eredm énytartalékba vezeti ât. d We annak analitikus nevilvintar

- l1' A dözott eredm ény (G -l8)

tlîsliball a negatfv adöalapot, mint elhaurolhatö veszteséeet kulön i; nvilvén 19. J6vâhagyott osztaléktartja. - * ' 1. Egyszeriisitett mérleg szerinti eredmény (H-l9)

' A pénzfbrgalm i szem léletti eredménylevezetés az egyszeriisitett mérleg sze-t rillti eredmény keletkezésének fö tényezöire vilâgft ré, a târsaségi atl6fizctési

j kötelezettség - megjelölt cltérésekkel - vonatkozik erre az adöalanyra is.

I 42 j l gj rj

5.2-4 4 v'Hlakozâsi eredmény Jr//kelae Jz anyagi Jrdekelr.ç/g A tulajdonosi érdekeltség térgyévben elért szfnvonalânak megftélésekor arendszerében fent elm ondottakon kfviil - az éves tervben elfogadott m értékeket figyelem be

kell venni. Csak ezek alaplin lehet elbfrâlni, hogy az adott vâllalkozâs tulaj-hz anyagi érdekeltség rendszerében megkiilönböztethetö a donosainak biztosftott-e akkora tökejövedelmet, amekkorét az intléciôs réta- tulajdonosi. és a véllalkozés adot't évi lehetöségei alapjân a tulajdonosok elvârtak.- vezetöi.- dolgozöi és x4 vezetô'i érdekeltség szinvonalânak Jr///cel/le- kollektfv véllalkoH si

érdekeltség. A vezetök érdekeltsége vilégszerte a tulajdonosok érdekeltségéhez ftizôdik. Atulajdonosok elvérésaikat a vâllalkozâst irinyitö testiilet (közgytilés, taggyfi-

A tulnjdonosi Jr#ekela/p lés) éltal elfogadott tervben hagyjâk jövé. A tulajdonosi elvârâsokat folya-matosan teljesitö vezetök a tulajdonosoktôl magasabb alapbért, ezenfeltil

A tulajdonos véllalkoH sba fektette peenz.eet. vagy apportként bevitte vagyon- prém iumot, jutalmat kapnak. Utôbbi célszerûen a vagyonarânyos J#JztJ//térr ait M indezek ikKzege az âltala véllalkozzrmba fektetett töke A tlllajdo eredmény pozitfv öqszegérek mértékéhez igazodhat. A tulajdonosi elvril'âstl-nos nze-rt fektette tökéjét az adott vâllalkozliqba és nem mishovâ, mert âlula a kat teljesfteni képtelen vezetöktöl ha az mâr mâs években is elôfordult,Icgkedvezöbb hoznmoto osztalékot reméli. tovâbbâ bizik befektetett tökéjének vagy az elmaradâs jelentös közgyfilési hatârozattal a tulajdonosok megvàl-gyarapodn-qéban. Ebböl következiko hogy a tulajdonosi érdekeltség megjele- hatnak és helyettiik alkalmasabb vezetöt alkalmazhatnak.nési forma-ja egyrészt az osztalék maesrészt a vagw n- ('/J#e# gyarapodâs.

' A dolgozéi érdekeltség lényeges vonâsai

Az osztnlék mértékét a zïrsz-im adô közgyûlés (taggyiilés) âllapitja meg atér> idösznk eredménye alapjân. Az osztalék zzltzxfzpzilfa mértéke a vagyon- ' A dolgozök anyagi érdekeltségének egyik konkrét megjelenésiformtjja :? /ltfr,arâ' nyos (tôkearânyos) adézott nyereség- Ennél nagyobb osztnlék még akkor ami a szémvitelben is mindig bruttö bér.sem fizethetö, ha a vâllalkozziq adôzott nyereségét semmi mâs kötelezettség A bérnövelési lehetöség alapvetöen a vâllalkozés jövedelemtermelö Itépcs-ncln terheli. (Kivétel, ha a véllalkozïs közgyûlése a korâbbi években képzö ségétöl fiigg. Az ösztönzés keretei akkor böviilhetnek jelentösen, ha erre azdiitt eredmén Iékot az adözott nyereség kiegészftésére kfvânja felhasz eredményes gazdâlkodâs fzdezetet teremt. Az ösztönzés elemei a bérktiltségnllni.) Az osztalék mértékének megéllapftéuenél arra is tekintettel kell lenni. , terhére fizethetök, ebböl adôdéan a dolgozék a véllalkozâs jövedelmezöségé-hogy az ad6zott eredm ény egy részzt. a m érleg szerinti eredm ény pozitfv nek fokozâséban érdekeltek.

összegeként, a var on (töke) gyarnpitisâra célszerii forditani. .Az adézotteredménynek ez a mzl-s célokra fel nem hasznélt részét a véllalkozzs éves tlgyancsak ebbe az irânyban hat, ha a dolgozök résztulajdonosokkâ vtilllktk aptînzjövedelmének (a cash flow nak) is fontos részm ami a költségként el vJ' Ilalkozâsban (részvényhzz, vagyonjegyhezs részjegyhez, iizletrészhcz sl b,szémolt és az âre vételböl (nyereséges gayzlâlkodâs esetén) ugyancsak meg- iutnak ellenérték tizetésével, vagy anélkiil).tériilt értékcsökkenési lefréssz egyiitt a véllalkou s fejlesztési célokat szol- Erröl mér a tulajdonosi érdekeltség megfogalmazésakor tettiink emlftést.gllö sajét ' nzeszközzit alkotja.

Kollektiv vâllalkozâsi érdekeltség

A z elm ondottake l következiks hogy a fzzlzz-jlono-W érdekeltség az osztalék ëx

tz ttïkegw rapodâs epw//e.ç mértékéhez kapcsolhatö, mindenkor figyelemmel A kollektfv vlllalkozâsi érdekeltség a véllalkozâs fejlesztéséhez sziikségesa tökejövcdelem méshol elérhetö mértékére. Utébbi viszont nem kis mérték- sajtît pénzjövedelem megszerzését igényli. M âr a tulajdonosi érdekeltségllttll'ell az inlléciô mértékétöl is fugg. Ebbôl következik a tulaidonosi érdekeltség t'll! I itctttik, hogy a véllalkozés tovébbi feilesztéséhez, korszerlisitéséhez j1él-ntinimuma. amely megköveteli, ho> az osztalék- és a tökegyarapodés kii Iözhetetlen sajét pénzjövedelem két fö forrésa az adôzâs tltéll 11 vàl 1a114()-cgyuttcs m értékének az infléciös réténél m agasabbnak kell Ienni! H a pl. az zpslll' l m aradt és m âs célra fel nem hasznci' lt m érleg szerinti eredm ény pozit fvillllsciös réta 8% . akkor 6% -os osztalék esetén a vagyonnövekedés m értéké- lisszcge, tovlbbti a bcfektetett eszközök elszl' m olt értékcsökkenési lef1'l' slilxsl

Ilck (a tökcarânyos mérleg szerinti nyereségnck) meg kell haladnia a 2% -os ifsvctlcllllugö gazdlilkodiis csctén lncgtértilt péltzösszeg. Ezenkfvtil :1 vlil-l'xîrtéket. 1l1 l kllztîs lbi lesztéslhez lnrs péllzforrti' sllk is k'elet ke/hetllek , pl . .1 l'elcsleges

I --1d 1 -I5

eszközök hasznosftâsa révén m obilizâlt pénzeszközök stb. A vâllalkozés be- 5.3 A z eredm énytervezés m ödszereifektetett eszközeinek pétlésâra, illetve bôvftésére fordftott pénzeszközök a

jövöbeni tulajdonosi, vezetöi és dolgozéi érdekeltség megalapozâsât jelentik. 5.3.1 Nagyvonalû eredménytervezési m ôdszereket segltôrelemzések

A tervkészités idöszaka a nagyjelentöségû sorozatos döntések idöszaka. A Nagyvonalli eredménytervezési mödszereket alkalmazunk középtâvti tervekâllalkozâsnak a rendelkezésre â1l(5 eröforrâsok m inél gazdaségosabb fel ' készitésekor

, illetôleg éves tervezésnél a tervm unka kezdeti szakaszâban, av

hasznâléséval, piaci lehetöségeinek minél jobb kihasznâlâsâval, a lehetô leg tervmunka irényitâsira. E môdszerek egyik fö csoportja a tervidöszakbannagyobb eredm ény elérésére kell törekednie. Ennek tudatos m egvalösftisa a elérendö m inim âlis nyereségtöm eg követelm ény m eghatàrozâsét tfizi ki célul,

lehetséges tervvariâcidkban megjelenö gazdasâgi akciôk, fejlesztések eröfor mâsik fö csoporja a nagyvonalû eredménytervezést az eredményre /zJM .JJrés-felhasznâlésainak és hozanm inak gondos felm érését, elem zését és az op- lényezô-k J/J/CZ//JSJAJ/, illetôleg azok eredm ényre gyakorolt hatâsainak felm é

timélis vâltozatok kivslasztésât igényli. lfsével valtsftja meg.

Az eredményelemzés célja a fcrvczlu& idsszakâban a tervmunka segftése, az ,(à a) M inimâlis nyereségkövetelményt meghatâroz6 môdszeroptim élis ttzleti terv elkészftése érdekében.

'

!. A tervmunka âltalénosan jellemzô lényeges vonâsa az elérni kivânt cél (cé-Az eredményterv a vâllalkozâs komplex fcrvlntr/c része, am ely azonban az ' Iok) és a m egvalösftâshoz sziikséges feltételrendszer m eghatârozésa. Az elér-érdekeltségi rendszer miatt - kulönösen fontos szerepet tölt be. Nem csupân y ni kfvânt eredmény nagysâgét sok kiilsô és belsô tényezö befolyésolja. Ezekösszefoglalö tervfejezet, amely a részlettervekre épiilve felméri és rögzfti azok ' köziil kiemelkednek az érdekeltségi tényezök.vârhatö eredm ényhatésait, hanem egyre inkâbb a kom plex terv vezértervévé

Iép elö. A z elérni kivânt célokhoz m egfelelö nagysâgfl nyereség sziikséges! A m inim âlis nyereségtöm eg követelm ény m eghatérozését célz6 m 6dszerek-

Ebböl a kiilönbözô részlettervek elkészitéséhez elvârâsok szârmaznak (vezér o nek ki kell elégfteniiik a tulajdonosi, vezetöi, dolgozöi és a kollektiv véllalko-tervjelleg) . zâ' si érdekeltségbôl szérmazö elvârâqoknt Illusztrâljuk egy rövid példâval

: m indezt.

A tervmunka befejezö szakaszéban az eredménytel'v a részlettervekre épitve ,felméri és rögzfti azok költség- és eredményhatâsait. (összefoglalô fdrv jel ' Egy részvénytârsasâgjegyzett tökéje 200 000 EFt.leg.) hz eredményterv ekkor a komplex tervmunka ellenörzésére is alkalmas. , A következö évben l 8% -os osztalékot kivén fizetni a részvénytulajdono-Am ennyiben ugyanis az éves vagy középtâvtî tervekben rögzftett feladatok )j soknak, mérleg szerinti eredmény realizélâsi (felhalm ozâsi) terve 25 000 EFt.végrehajtâsa révén vârhatô eredmény nem elégiti ki a tulajdonosok, a vezetök, .. M inilnâlisan mekkora adözss elötti eredményt kell elérnie ahhoz, hogy 1 8% -osa dolgoz6k és a kollektfv vâllalkozési érdekeltség elvbrésait, nem kfvânatos a ' tJrsaségiadö kulcsot feltételezve céljât elérje?

. ., ;F

komplex terv jôvâhagyâsa és azt nem célszerû a vezetök végrehaltâsi felada- 'taként elrendellzi. Ez esetben tovâbb kell kutatni azokat a lehetöségeket, am e- Adözott nyereség sziikséges összege =

lyek révén a gazdâlkodâs javfthatö, a nyereség a kfvént mértékben fokozhatö. = 25 000 EFt + (200 000 EFt x 18+) 61 00() EI''t .Ezek beépftésével a komplex tervet helyesbfteni, a végrehajtandö feladatokatm ödosftani sziikséges. 61.000 EFtN

szukséges összege = = 74. 390 EFt100% 18%

v 1111(,1 N = addzés elôtti eredm ény.

Vlgczze el önâllôan a célok teljesiilésének ellenörzését! Természetcscn 1é-llyegesen több tényezö (cél) esetén is alkalmazhatô a môdszertan.

l It p 1 37

b) Az eredménynövelés egyes rngtf-çzerltznf W rdései ' A nyereség töm egének mâsik nagy lehetöségét az értékesitési volumen nlvc-lése rejti magâban. Az iizemgazdasâgi elmélet éppligy, mint a gyakorlat bi-

Az adôzâs elötti eredmény döntö része többnyire az elsödleges (fö) tevékeny zonyitja, hogy az a vâllalkozâs, amelyik képes meglévö szellemi és termelôségböl szârmazik. adz ilzemi (ilzleti) tevékenység eredménye hat ./J tényezô- j kapacitéséval, termelékenységet fokoz6 fejlesztéssel, termelésének és értéke-'fhatâsâra vâltozik. Ezek a következôk: j sftésének volumenét növelni, annak nyeresége a volumennövelés mértékét- Jrvlltozâs

x j többszörösen meghalad6 mértékben emelkedik.- (közvetlen) önköltségvéltozés, ''- volum envéltozés,- összetétel vâltozis, N ézziink m eg egy példât:- a közvetett költségek véltozâsa és ,- az egyéb bevételek és râfordftésok véltozâsénak :'' + leo -os értékesfttsi

llatésa. M egnevezés Elôzg évi tény volum ennövelés hatisa' E Ft-ban E Ft-ban

Wz eredm ény erssen Jrzë/ceu.v tzz eladâsi p ak tzz P szînvonal vâltozésâra. A kö- j

. értékesftés âlbevétele 840 000 ç 84 000vetkezö tâblâzatban bemutatjuk, hogy l%o-os âtlagos ârnövekedés 6,46%-0: p z értékesftés kozvetlen koltsége 500 000 > 50 000mértékii nyereségnövekedést idéz elö. A nyereségérzékenység jelentösen fdgg , 3 judezetl osszeg 340 000 > 34 000az A K F N struktûrâtôl, annak belsö arânyaitôl. 4 uo

zvetett koltségek 200 000 > 10 000

, 5 Egyéb

bevételek 35 300 10 000 + 500M egnevezés Elgzô évi tény + ll -os érnövelés g(o

. réfordftésok 45 300 +E n -ban hatâsa E Ft-ban (g

)' 6. Uzeml (uzleti) eredmény 130 000 + 24.200 + l 8,62l értékesftés ârbevétele :40 00f1 + 8 400

N ereségérzékenységl szorz6 1,862. értékesftés kozvetlen koltsége 500 000 ''

3 Bruttö eredm ény 340 000 + 8 400

4 Közvetett költségek 200 000 h kjjtjj, nkban feltételeztiik, hogy a term elt többletet azonos érszinten a vJ' IP

5 EBv b lalkllzés értékesfteni képes', a közvetlen költségek a technolögia azonosstigtt

- bcvételek 35 300 10 000 jjyjatt ugyancsak 10% -kal em elkednek', a közvetett költségek azonban l ()f1)-(1s

- réfordftâsok 45 300 , vjjl ljjuennövekedés hatâsira csak pl. 5% -kal em elkednek, hiszen az azllkbltlltl

.

() tlzcml (iizletl) tevékenység eredménye 130 000 + 8 400 + 6,46% ' Ngklrklpll's tjzem i, értékesitési, irényitâsi és az egyéb âltalânos költségek lltive-

krllése Iemarad az arânyostôl (az âltalénos költségek jelentôs része f5x, vagy+ 6,46 % ' jrgjhl:ibbis degresszfv jellegfi).Nyercségérzékenységi szorzd: 6

,46 %+ 1 % Az cgyéb bevételek és réfordftésok is alacsony degresszivitâssal viselked-

ârniivelést a villalkozésok még a belföldi piacon is csak jobb minöségfi, ver- llek M ogz' llapfthatö tehét, hcgy a nyereség csaknem kétszer olyan mértékbellsenyképesebb term ékkel tudnak elérni. I'tiveks/ik - Példénkban 18,62% -ka1 -, m int a volum envâltozâs (e példci' ball

A z indokolt érnövelésnek viszont rendszerint az önkëltség növelésében l t )fX' ). Ez a hatés term észetesen fordftott helyzetben is igaz. A term elési v()I tl'

clelltkczö ellentdele van, kivételt csak a konjunkturélis hatésokjelentenek. Ittolt Cstskkenése esetén a nyereség mértékének csökkenése meghaladja a vo-A z exportiizleteknél nagyobbak a lehetöségek m agasabb eladâsi ârak lllltlt'llcbtikkenés m értékét.

elérésérc. (Jobb m inôséggel, m arketingtevékenységgel, versenyképesebbterlnékekkel, az exportot bonyolft6 kiilkereskedelmi partnerekkel val6 jobb A Vtpltllllennfivekedés tehi' t igen hatékony eszköze a nyereség novttllséllek.

tittlntiködéssel stb-) M egvlllösitlïsàhoz elsösorball 1:1 piaci igények rendelkezésérc lïlI(h ll'ytlllkllel-l'Cgy . , , . .

Az Jrnövelés többlethasznâböl (az J/w-yeretçtég:l/..l az ipari vtg/a/ktpzfiç d. llt1is ttrolorrfl%ok lobb kihaszlllîlésa, legalabb szintet tartlh gytirtlntîllylqllesz-ll?/f')zl/?fkzf7 bonytllitâb'i y'ilrpltllst'zp f.'//flrt7t'a rékbzesedik. 161N' 165 l'illci Illtlllka sztlkskbges.

w .*

I I 8 l !t)

A vâllalkozési nyereség növelésének nem lebecsiilendô lehetöségeit tartal A nyereség növelésének eddigiekben m ég kellö m értékben ki nem aknézott

mazzâk az aktiv kèltségcsökkentési lehetsségek. Ezek két nagy részre oszt lehetöségét rejti magéban a termelt és értékesltett /ezprlllek az eröfonésoknakhat6k: a term ékek, tevékenységek közvetlen költségének csökkentésére és a leginkâbb m egfelelö összetételének â'frzf/cfllrti

.jtilztzk kialakitésa, javftésa.közvetett költségek csökkentésére. Elôbbi kategériâba azok a költségek tar Az élömunka hatékonysâgânak növeléséhez nagyban hozzâjârulhat, ha atoznak, am elyek a term ékek vélasztékâtöl, a konstrukciötöl, a technolögiét6l, véllalkozâsok a szellem i és term elö kapacitésuknak leginkébb m egfelelö

az alkalmazott qorozatnagyqlgttsl, a gylrtlsszervez#qi eljârâsoktöl, a mllnka termékeket az eddigieknél nagyobb arânyban âllftjék elô és értékesitik. Szé-term elékenységének, a technol6gilnak és a m unkafegyelem nek a szfnvonalâ m os példa bizonyit

-ja, hogy a kedvezö feltételekkel elöâllitott gyértmânyokt6l stb. fikggnek. U többi kategöriâ' ba tartoz6 âltalénos költségek âltalâban fiig- term elésének fokozâsa, a kedvezötlen feltételekkel gyârthatô term ékek rovâ-

getlenek (vagy csak elhanyagolhatô mértékben fuggnek) a termelö iizemekben séra még akkor is hozzâjA ul a villalkozâsi nyereség növeléséhez, ha az értéelöâllftott term ékek, vagy végzett tevékenységek vâlasztékât6l, bizonyos kesftés a korébbihoz viszonyftva alacsonyabb érakon történik.

mértékig nagysâgrendjétöl is. Ezek a költségek idöszakr6l-idöszakra megkö-zelitöen azonos nagységrendûek, az idövel arényosak, âm nem szabad figyel A term ékstruktûra helyes kialakitésât elösegitheti a term ékek egy norm aörârw

men kiviil hagyni az intlâciôs tényezöt, tovébbâ az irânyités, adatszolgâltatés gépöréra jut6 fedezeti összegének elemzése. lsmert. hogy a nyereség véllal-szfnvonalvéltozâsânak hatâsait. kozés szintû kategôria. Term ékek szerint m egbfzhatôan csak az ér és a köz

Vizsgâljuk meg ezeknek a lehetöségeknek a hatésât 1-1% aktiv önköltség- vetlen (technolôgiai) önköltség kfllönbözetéböl adôdô lin. fedezeti összegcsökkentés esetén, am ellyel szem ben hatö tényezö pl. a bérek telwezett em elé ism erhetö m eg!

se. (Példânkban 25 25 M Ft ban közvetlen és közvetet't költségekben szereplö Ezek összegei, term ékenként ugyancsak ismert élöm unka-râforditâsokatk'özvetett bérrel szâmoltunk.) igényelnek. Ez utôbbiak normaörâban mérhetök. igy megismerhetö az egy

normaörla jutö fedezeti összeg tervévi âtlaga is. Ezekhez viszonyftva meg-Nyereségnövelési Iehet6ségek âllapithatô a termékek jövedelmezöségi rangsora, illetôleg az, hogy melyek

Elôzö évi -l% 1% koz + l0% +31% Tbj 3%+1,5% azok a term ékek, am elyeket kiilönösen kedvezö feltételek között, elönyös

Megnevezés tény onktg. vetett ktg. bérnöv m adöi jövedelmeztvéggel képes n véllalkozâs elöâllitxani, tehât értékesitését kivâ-szakkép natos böviteni.zés, Jâr. U gyanigy a vâllalkozés szém éra kedvezötlen élöm unka-hatékonysâggal

l értékesftés elôillitotl termékek is megismerhetöek. Ezek alapjân vezetöi intézkedésekrrbevétele 840 kezdem ényezhetök az élöm unka hatékonységénak növelésére.

2 Klizvetlen ktg ek 500 5,0 + 2,5 + 0,78 ' N F3 szcdczeti összeg 34o + 5,O 2,5 0,78 --> Term ékenként, tevékenységenként -->

L né4 K llzvetett ktg ek 200 2 + 2,5 + 0,78 + 0,075.l!gyéb bevételek, 35,3 U gyanez Villalkozâson belili önelszâm ol6 egységenként is m érhetö, tervez-rlbldftâsok 45,3 hetö éS elem ezhetö, hozzâ a belsö egységek ösztönzése is kapcsolhatö.l

6 (Jzcm! (tizletl) x F- - y Onelszâmolô egységenként -+eredlnény 130 + 5

,0 + 2 5,0 1,56 0,07 L LN ycrcségérzékeny

sé l szorzök 3,85 1 ,54

..) ,1 nagyvonalû elsrejelzések (becslések) ng//tin.y szabâlya

M illt ltitjuk az l%-os aktfv önköltségcsökkentés eredményjavftö hatâsait(7 M Ft). a 10% -os bérfejlesztés hatésa (6,63 M Ft) csaknem teljesen közöm- AZ elörejelzés az informâciôk hârom lényeges kategôriàjân nyugszikbtisfti. Pedig érdemes önköltséget csökkenteni, hiszen minden tovébbi 1% a Vâllalat korébbi eredményei, azok összetétele, fejlödése,ktszvetlcn önköltségcsökkentés példénkban 3,85% nyereségnövelést idéz elö. - kiilsö adatok a környezetre és a piacokra vonatkozôan,

- az alkalm azott véllalati taktika és stratégia, valam int annak v;' rhatö

alakulâsav véltozâ' sai.A

I . 1 ( ) 1 zl 1

Ahhoz, hogy elôrejelzésiink megbizhatô lehessen, elengedhetetlen nl/ztfny dzl noTekedés /ë?7.Ft=&alapvetô' szabâly ismerete és alkalmazâsa. Ezen szabâlyok természetesen M inden növekedési elörejelzést megelôzöen elengedhetetlen a tevékenységközel sem teljes körfiek, tetszés szerint bövithetök, kiegészfthetök. részletes elemzése és sziikség esetén föbb piaconkénti szegmentâlâsa.A legfontosabb szabély, hogy ne elégedjiink meg egyetlen szémftâsi möd A (%l az, hogy meghatârozzuk a növekedés legföbb piaci befolyésolöalkalmazâsâval, hanem ha lehetséges minden elôre jelzett adat vonatkozé- tényezöit.séban végezziink ellenörzést a kiilönbözö ûton nyerhetö adatok szem belu 1- :lftiséval. ' Néhlny példa:

A gyakorlatban lényegében m indig két alapvetö m ôdszer éll rendelkezé- - a Sikiiveggyértâs növekedése alapvetöen az épitkezések és a gépkocsipiac

siinkre a fejlödés elôrejelzésére: fiiggvénye,* a mliltbeli adatok, illetve növekedés elörevetitése és a lakâsépftés a hâztartésok vâsârl6erejének és a hitelkamatlâbak fiiggvénye,* az elöre jelzet't adat és egy mâsik ismert adat közöt'ti tartôs strukturélis ' - a repfilögépiilés gyértâsânak fejlödését alapvetöen meghatârozza a nagy

kapcsolat felhasznélâsa. 7 Iégitérsasâgok m egrendeléseinek alakulâsa stb.- Több becsûlendö adat esetében m eghatérozhatôk azok a valöszinfiségi ,

intervallumok, amelyek a lehetséges fejlödésiiket behatâroljék. ' h növekedés tendenciâjahz elôrejelzés munkéjânak kiilönösen szervezettnek kell lenni ahhoz, 1 Az elörejelzés talén leggyakrabban alkalmazott formâja a vâllalkozâs tevé-hogy elkeriilhessiik az ,,önm agukhoz visszavezetö'' következtetéseket

. s kttnységi görbéjënek ,,meghosszabbftâsa''.Ebben sokat segfthet a szâm ftéstechnika alkalm azâsa

. Ezt a mödszert tökéletesftjiik, ha a vâllalkozâs növekedése és a piac fejlö-- A z elem zés elsô fâziséban az elem ek eg

.y részét célszerfi tartôsnak tekin tlése közötti eltérést extrapolâljuk.

teni és vâltozésâval nem szâm olni (ilyen példéul a pénz stabilitésa). Adott v

esetben sziikséges lehet ezek figyelem bevétele, de ez az elôrejelzésnek ?t nöMekedé'î ërzti/fdnr l#d

egy következö szakaszéban következhet csak be. A Vâllalkozâs tevékenysége gyakran érzékeny olyan kiilsö véltozékra, am e-

Az elörejelzett eredményt sok esetben helyesbitenunk kell. ' lyekre nincs râhatésa, amelyeket befolyisolni nem képes.- M indig m eg kell gyözôdniink arrél

, hogy nincs-e tûl nagy eltérés a vâllal ' ' llyen példâul az exportorientâltség esetében a devizâk ârfolyam a.

kozâs sajât elörejelzése és a kiilsö elemzô âltal összeâllftott becslés között. EZ a kiilönleges érzékenység feltétleniil figyelmet érdemel, az ismert. kiilsô tényezöket is m eg kell pr6bâlnunk elöre becsiilni.

A tevékenység :lvfj/gxc, fejlô-dése -A tevékenység böviilése az eredmény elörejelzésének egyik központi eleme. 22 ellà'rejelzés gyakorlati môdszereA tapasztalat azt mutatja, hogy ha ezen böviilés becslésa megalapozott akkor l Ill llrra lehetöség van, a tevékenység fejlödését tekintsûk ât öt-tiz évre visz-az eredmény elôrejelzésének hibâi is kisebbjelentöségfiek lehetnek. t N/llmenöen, de ez a feltétel természetesen nem elengedhetetlen.

Sok elörejelzés qorrin esupén a tervezett forgalom és egy (tapasztalati) lsllbgadhatö, ha csupân a megelözö 3-4 évre témaszkodunk.stlagos nettö fedezeti összeg (vagy hânyad) alapjân dolgozunk. Ezéltal gyorsan, viszonylag elfogadhatö minôségfi becsiilt adathozjuthatunk. A/ elörejelzés folyamata a következökben irhat; le:

piacok behatârolésa, a legutôbbi statisztikâk és szakértôi becslésck cgybc-' 'k .

h növekedés elôrejelzésének forrésai: ' Vetése, a tevékenységi ciklus feltârâsa (amennyiben az adott tevékenyq/g- a piac fqjlödése és tendenciâi, ciklikus jellegl'i),- 11 ktilönbözö piackutaté szelwezetek piaci elôrejelzései, a növekedési trendek meghatârozâsa (ismert statisztikai mödszerekkel),- szakértö szervek becslései, 11 piacok mûltbeli fejlödése és a véllalkozés a'zonos idöszakbani növekctléNt.- a vtîllalkozls növekedési trendje tevékenységenként, terméke-nként és pia- kivötti eltérések, kapcsolat meghatirozâsa (piaci részesedések vtiltlt/lisll).

ctlnként, - 11 l'elJ' Ilftott növekedési llipotézis ellenörzése.

a vlillalkozâs sqjét clörcjelzései stb. -t

A'

l ' 1 ? l 4 3

A becslési m odellek szerepe A szâm itott nettô nyereségrâték alakulâsa a következö évben:

A becslési modellek egy csoportja matematikai formât öltött modellek, kii ' ql 8% q2 = 12% q3 = 10%lönbözö param éterek és a kiilsö forrâsböl szérm azö adatok bâzisân felépitett '

egyenletek. Az elôrrejelezhets ârbevétel Jo ? a tervévben:

A modellezés mésik lehetösége a vâllalkozâs szâmvitell rendszerének szimu- ., Terv ârbevétel - i,t (1 + nJ) = 6?7 MFtlâciôja, amelyet példâul szâmitögépen mfiködtethetiink. A vâllalkozâs gazdâl-kodâsi param étereit szim ulâlni képes szoftver nem âl1 m ég rendelkezésre (260 x 1,15 + 115 x 1.2 + 160 x 1,25),minden gazdélkodônél az elörejelzéshez. .

azaz az ârbevétel 19,1% -ka1 nö az elözö évhez viszonyitva.

A pénziigyi elemzök a nyereség elörejelzésére lényegében igen egyszerû mo-delleket is hasznélnak. llgyanezen m 6dszerrel a nyereség becslése:

fgy példâul a piac ismeretében a becsiilt eladâsokböl kiindulva - a piaci részese- Ny ij,t (1 + nJ) qj = 60,5 M Ft

dés vârhatö alakulâsât is figyelem be véve - a tevékenységi szektor nyereség-

hlnyadéval szém olva hatârozzék m eg a vérhat6 eredm ényt. Ez igen nagyvo- ((299 x 0,08 + 138 x 0,12 + 200 x 01) = 60,481nalé becslésnek szâm ft. : . .

'

' I''cntiekben nyilvânvalôan egy igen leegyszerfisftett rövid szem léltetö példàtA térsasâg eredm énye a t + 1 . évre a következök szerint irhaté fel: ':,L,

,' tckintettiink ât. A gyakorlatban az elem zönek igen érnyaltan kell m egftélnie

-,y+ az eladâsok alakulâsât csaktigy m int a nyereségrâték vârhatö nagysâgét.

s '''

R

Nyt + l 5-1âJ t (1 + nJ) qj , ,, kp - . g .ttgvog' 1 't 5

..4.2 Az optim âlis eredm énytervezést xeg té sz zz,z

ah01 l .ddigi isluereteinkre tém aszkodva elöbb csak m odellszem en tekintsûk àt az

2*

.AJ t- a târsasâg eladâsainak összege (érbevétel a ,,J'' tevékenységi terii- . elvtlménytervezés alapinformâci6it, majd tervezési m6dszereit.leten ,,t évben

nj - a tervezett eladâsok növekedési râtâja ,,j'' tevékenységi teriileten at'' és a ,,t + l'' év között#,

(1J = a nettö (adézâs utâni) nyereségrâta az adott tevékenységi terttleten

A vlllalkozés 1. 2, ...... .. j, ........... n tevékenységi teriileten dolgozik.

N ézziik m eg ennek az egyszerfi m 6dszernek a gyakorlati alkalm azâsât egypélda segftségével.

Egy vâllalkozés a bâzisévben 50,6 m illiö forint nyereséget ért el 535 m illiö

fbrintos ârbevétellel, amely a köyetkezö megoszlést muytatja:#A l = 260 M Ft A c = 115 M Ft A 3 = 160 M Ft

*!

A hsrom tevékenységi szektor eladssainak növekedési titem e:

1) j = l 5% nz = 20% np = 25% .

l 4.I I 45

A nyereségoptimum-szémités a az eredménytervezés tdltIpfsytlrzzicftg A) Az c/& ti' gv elemzett fgnyuzlrptzf (a tervezés korai szakaszâban becsûlt.' adatai).

A z eredm ény optim um szém itâssal alâtém asztott tervezéséhez egyidöben nég.y .

csoportba sorolhatö m egblzhatö inform âciökkal kell rendelkezniink (6. ébra) 11. 11 ) /1 piaci lehetöségeket tarsalmazô informâci6k, amelyek tartalmazzâk,lhogy m ilyen tennékek, m ilyen m ennyiségben, m ilyen piacokon, m ilyen

J' rakon és m ilyen eladâsi, fizetési feltételekkel lennének értékesithetök.6. szâm li Jhm

'

/#' ( ') /1 gyârtâsl Jy fejlesztési lehetiçségeket tartalmazô jz/-/br/nticM/c, amelyek' lblölelik a gépi és m unkaerô-kapacitésokat

, a rendelkezésre éllö alapanyag-A) Elôzö év elem zett . m ennyiséget

, valalnint azok jobb kihasznâlâsi és bövftési lehetöségeit.tényszém ai

' l ) ) /1 jèvedelmezöséget tF& gazdasàgossâgot meghatâroz6 informâciôk. Ezekttsbbnyire a fedezeti költségszâm ftls valam ilyen m 6dszerének alkalm azéB) Pi

aci inform éciök:s5n nyugvö tervkalkulâciöböl szârm azhatnak.

- placl igény NYERESéG KOM PLEXelérhetö érak N

yereségoptim um szâm ftâst m a m ég nem m inden vâllalkozés készfttet.- feltételek l'

edig kçvénatos nyereség optim um szâm l'tâst vlgezni pl. a rendelkezésre- szâllitési hatéridök

.flllö eröforrâsok (gyértâsi, termelési, feglesztési Iehetöségek) optimâlis? kihasznâlâsât m axim âlis nyereséggel biztosftö term ékm ennyiségek és

(4) Gyârtlsi és fellesztési , ' term ékösszetételek m egism erése céll'éb6l. Ennek m ödszereit korlbbi ta

Iehetöségek: . fu '),.$ lltlllnJ' nyainkban mâr megismertiik.- gépi kapacitésok :

t'Y Islevenftsûk fel ezek lényegét.kaerö '- t .- mun .

kapacitésok OPTIM UM ) 1 ' é optimum szémftâs céljaira felhasznélhat6k:- beszerezhetö SZXM fTXS Nyeles g

alapanyag TERV v. tl gyârtm ânystatisztikâkat alkalm az6 m ödszer, ha a term elést korlétozé- tertllet ) tényezövel nem kell szâmolnunk, vagy csak iizemenként (gyâranként)- stb. ))),), egy egy term elést korlâtozd eröforrés érvényesiil és

'

- a lineâris program ozâs m atem atikai m ndszerei, ha eg.y idöben több

l))

közvetlen aZ ) llzeket a m 6dszereket koribban a piaci döntéselökészités tém akörében

(proptlrcionélis) ön ,tY-- lllli 1* tsrgyaltuk.kllltségek' lagos gépörék, SR VD

- l a.j .M éNYTERV

alapanyag beszerzési

m lrm dk

itsvedelmezôségi sor 7rendek

M

l , l ( ' - 1 47

5.3.3 R észletes, a kom plex iizleti terv rlxzl/ kép ezô- eredm énytervezés a fontosabb term ékekre, tevékenységekre vonatkoztatva. A z önköltség

csökkentési lcrvcknek kiemelkedô jelentöségikk van, a kapcsolôdö intézke-Foglalkozzunk elöször az eredm énytervezést segftö m ödszerekkel! dések hatâsait tartalm azzék.

a) A költségek tervezésénekl'elentö-ségér6l g.ç im alânos pytrtï-vzcrcf'rtj'/ A költségtervek jobban képesek a tervév valös költségviszonyait megkö-zelfteni

, m int az elm lilt évi tényszâm ok Feltétleniil közelebb van a valö-

lsm ert, hogy a term elési költségekröl, a vâllalkozés vezetése sokrétti és séghoz, a tervidôszakban elöâllitandô term ékek term elési feltételeihez

m egbfzhatö inform éciökat igényel: ondosan igazodö költségterv, am elyik szâm ol az adott év reâlis gazdass-g

az ârkialakftâshoz, j tkjtételeivel: éraival, béreivel, mfiszaki fejlesztési eredményeivel (beru-. g

- a salât term elésfi készletek értékeléséhez, hézésaival, kiselejtezésével stb.).

a vezetöi döntések elökészftéséhez és ellenörzéséhez,

a véllalkozéson beliili önéll6 elszémolâshoz, vizsgâljuk meg ezért a költségtervezés âltalânos môdszereit is. K öltségeket

- a költséggazdélkodéshoz, , tervezni többféle m ödszerrel lehet:

a termékjövedelmezöségi vizsgâlatokhoz, végiil t... , béziskorrekciökböl kiindulva és- az eredm ény tervezéséhez. '

- norm ékra, norm atfvâkra alapozva, valam int

Ezek az inform éciö igények nem csak tényszém okra vonatkoznak,

hisz a - 1W lla bâzislî költségtervezéssel (ZBB-m 6dszer)

term elést m egelözö idöszakokban a vezetés döntéseinek elökészftéséhezlsösorban vârhatö költség- és ârinform éciékra

,

költség- és ârtervekre van 'SICCFO VZO m odszerként lzasznélhatöe

kség, tehât a vezetés m egbfzhatö, ellenôrizhetô tervadatokat is igényel.

- lt fcdezetiköltség-szâm ftés,szii- a hatârköltség-szém ûés és

Vezetni ncpz lehet csak tényszâm ok tz/t7#./Jn.? Sziikség van tehét az ârak és a - a flexibilis (reagâlâsi fokot alkalm az6) tervezés

költségek tervezésére. Sziikség van arra, hogy költségtervek k/qziiljenek: mödszertana.

költségnem ek szerint középtâvfl tervidöszakra éppen t'Igy, m int éves

tervidöszakokra, az eredménytervezési munka ellenörzése céljâbél, ez ., A hârom mödszer nem vagylagos, mindegyikre sziikség van. A fontosabb.kiilönösen fontos a kisebb véllalkozésok esetében

, amelyek az össz- ,' 11 jelentôsebb költségeknél (közvetlen anyag- és bérköltség) helyesebb. 1111költség eljârâs szerinti eredménymegâllapftâst vâlasztjâk, költségnormékra épitiink, a többi költségeknél célszerûbb lehet a blizis-a vâllalkozéson beliili tïnc/xctinztpfl egységek

, tzriiletileg elkiklöniilt korrekciökböl kiindul6, illetve a nulla bâzisti költségtervezés.

egységek, tizem ek, költséghelyek szerint. Ezek nem csak a közvetett ,

költségekre vonatkoznak, hanem az önelszâm ol6 egységek éltal befo :,, :' M it i.î jelent a btizix tprrc/ccil:l alapul6 ?All#=dr.? Azt J'elenti, hogy kiilldll

Iyésolhatö m inden költségre. ' % ltlllk az elm ûlt év tényszâm aibôl, a nem ism étlödô költségelem eket kielllel- Végiil sziikség van arra, lzogy legalébb a tennelés zömét kùevôjelentô'à jtik, az indokolt, de elmaradt költségekkel viszont szâmolunk. M ajd (igyc-

termékekre (tevékenységekre) évenként tervkalkulâciök késziiljenek. Icmbe vessziik a tervidöszakban mâr ismert ârviltozâsokat, a tervezett bér-tL4t fcj Iesztést, a tervezett létszâmvâltozâst. az iizembe helyezendö bertlh/lzà-A t

ervkalkulâciôk készitésétjogszabély nem irja elö, de a véllalkozâs sajât ).. sokat, selejtezéseket, a mûszaki fejlesztés munkanorma és költséghatésait.

ths részvényesei érdekébôl kiindulva kell, hogy ilyeneket is készitsen. 11 jclenta ebb kooperéciés vâltozâsokat

, a nagyobb szervezési intézkedésekTervkalkull' ciökra nemcsak a sajét termelésfi készletek nyilvéntartâsba llj'ttâsait és végiil az elvégzendô termelési feladat mennyiségi vâltozâsait

.

vétele m iatt van sztikség, de olyan hangstilyos feladatoknâl is, m int am ilyen

1)1. 11 termékjövedelmezôségi vizsgélatok végrehajtésa, amelyeknek célja a h termékek (tevékenységek) tervkalkulâciôiban a föbb költségeket klilt-gazklaségosabb term ékszerkezet felé valé haladâs

, a jövé termékszerkeze- ' .splrpzfpp-p?i?ik (normatfvâk) alapjân célszer; tervezni. A kizvetlen költségekttlllek tudatos alakftl' sa. N em lehet a

./yvlrc vonatkoz6 (o p/(Jkv(4 (?/ csak tcrvczéséhez a közvetlen anyag-, bér- és gépidönorm âk sziikségesek. Ezek

????h/?/)tz// toinvszcïtnok (?/(?p./J?7 ellàkthzl-teni, /?(J#y/.y,Js,r?/??/ A vezctésnek a llytjszaki dokumentéciôkbôl szârmaznak

. M ûszaki dokum entâciôk nélkiilktsltségckkcl valö g: zdl' lkodi- s m egvalösftl' sa és az eredlnény tervezése ljijlcs lnegbfzhatö költségnorm a

, nincs m egbfzhat6 költségterv, költség-llllllt l is sztlkstlgc vall a tcrvczett klszvct lell klqltségck isjlleretére Iega ltîbb glkgdlîl kodjs és el lcnörzés

.

I 48 l 4t)

Ismeretes, hogy a normâk mindig adott köriilmények, adott feltételek között (.) Ehes eredménytervfedezeti összegének fdrpczëuçdérvényesek. A feltételek ellenben éllandöan vâltoznak: liJ' technol6gia, tijkonstrukci6jelenik meg a fut; gyârtmâny elöâllitâsa sorân is, megvéltozik . Az ad6zâs elôt'ti eredmény megtervezése elôször az értékesités fedezetiaz anyag m inösége és m és tényezök is. A norm âkat tehét idônként m eg ) összegének tervezését igényli. Ennek inform âci6s bâzisai a következök:kell véltoztatni. Szabélyozottâ kell tenni, nem csak a norm ék készftését, a 1* ' az éves term elési

, értékesftési terv, am ely cikkenként, illetôleg cikk-norm ék rendszeres karbantm âsét is. csoportonként tartalm azza a tervévben elöâllitani é5 értékesiteni kivânt

term ék- és ârum ennyiségeket,

A nulla JIJZJ-CJ költségtervezés (Zéro Base Budqeting) eljârésa elsôsorban a termékek, âruk értervben megtervezett ârai,a közvetett költségek tervezésének javitését tfizi ki célul. A középpontban a termékek éves tervezett közvetlen önköltségi adatai, valamintaz egyes funkcionâlis teriiletek tevékenységének elem zése és tervezé az âr és a közvetlen önköltség kiilönbözeteként m utatkoz6 fedezeti

se âll. A ZBB azt jelenti, hogy a közvetett költségek tervezése a ,,nullâröl'' összegek. 'indulva történik, és nem csupin az elözö évi (bâzis) költség âtlagolt szâ- 'zalékos növelésével vagy csökkentésével. M inden egyes költséget a sziik Ezek alapjân a következö tâblizatban feltiintetett mödon megtervezhetö 11séges tevékenységböl kiindulva kell m egalnpozni A költqégtervek készf- tevékenységek éves fedezeti összege

tésének m 6dszereit a költség-önköltségszém ftâst térgyald szakkönyvek '

tartalm azzék. (q-lkk értékesftésre M ennylség Fedczctl'

' (trv ) szânt term ék, db vsrhatö érbevétel Kozvetlen koltség osszcgp

''

b) Ac eredményterv szerkezeti modellje jgrllu éru, szolgéltatés tkm(termelö szol m egységér osszesen egységftr osszesen

A véllalkozâs eredm ényterve szerkezetileg öt fö részbôl â11. A z összeâllf- gmtatö keres o rjntbanCZCF

tott iizleti terv részeként az eredm énytervet is értékelésnek, bfrâlatnak kell kedelml tev.) ...alivetni Ez gyakran jir a komplex iizleti terv, s ûgy az eredményterv m6- qo po qapo co qmn q .I.dosftâsâval, ezért modelliinkben a visszacsatolâst is szemléltetjtik. j A,, termék l 000 100 l00 000 70 70 000 30 t)t)t)

. :9

' 1..7 1 ,,B'' term ék 2 000 250 500 000 100 200 000 300 (1()()'?. , ,

A) A tevékenységek . 1 ,,C term ék 5 000 24 l 20 000 12 60 000 6() ()41()lrtékesitésének 'v 4 Szolgâltatés l 000 90 90 000 50 50 000 4() 0(1(1fedezetl osszeg qr ! KereskedelmitCI'VC ékenység 3 000 80 240 000 45 135 000 105 ()()()

. tcv

B) A kozvetettköltségek tel've éVES l

TERW RW KELVS .c) Az egyéb pijtpioxjéxy -

41 E r éb 60 000 40 000 2() ()()()bevételek és

âforditâsok terve TERV (TERVBiRALAT) összesen 1 1 10 000 555 000 555 000r

D) A pénzugyi -x.j . ,muveletek ,. . Az cltszö téblézat alaplén elsösorban Jz ipari JJ mezökazdasâgi termeln- J-$eredményterve #..,.,/ szolgzltataevékenység tkdezeti összege tervezhetö. Feltételezi a vârhatö

tdrtékesftési mennyiségek (rendelések) és az eladâsi ârak ism eretét, ennekE) A rendkivull .Ikllijly

ciban a vâllalkozâsnak becslési ellârâsok eredm ényeire kell tâm asz-eredm ény tervt

, kt )(1 11 i 11 .

A tervezési munkl- t segftheti a prqfitâlô elemzés ??1l#-îzdrd, amely aztlzlt!t i tcrvczésben nelncsak a következö évre koncentrâls több évrc elfsre

vlzsg/ll.ilk az értékcsitési Iehetöségeket. de a tervévre vonatkozô elképzell-7

. âbra

f $( ) l 5 I

sek inform éciöt biztosfthatnak a következô évi iizleti terv, s azon beliil az M tizem i költségek költséghelyek szerinti m egtervezésére többféle lehe

eredm ényterv összeâllitésâhoz. A m édszerrel itt bövebben nem foglalko- töség kinâlkozik. A tervezés történhet a bâziskorrekcié elvégzése utânzunk, azt a piaci dtm tés elökészitésének tém akörénél részleteztûk. költségcsoport és költségnem bontésban, flexibilis m 6dszerrel vagy költ

ségcsoport bontâs nélktil nagyvonalû m ödszerrel.

Az épitöipari tevéLenység fedezeti összege a véllalkozés rendeléséllom ényéban szereplö épftöipari munkâk alapjân telwezhetô. Arbevételként a A jlexibilis (rugalmas) költségtervezés azért is kapta elnevezését, mert atelwezet't vagy mâr megkötött szerzödések szerinti, vagy a költségvetési $'4 mödszer alkalmazisa sorân az iizem i sajâtosségaihoz rugalmasan igazod6értéket kell t-igyelembe venni. Ugyancsak a költségvetés alapjén éllapfthat ,,: költségjellemzôket és jelzôszémokat alkalmazunk. Ezek kijelölésébenjuk meg az elvégzendö épitöipari murfkâk tervezett közvetlen önköltségét is. tehât a költségcsoportok meghatârozâsâban költségcsoportokra jellemzö,

ûn. költségjellemzök kivâlasztâsâban a véllalkozâsok teljes önâll6sâgotA szâllt-tési, A vtzm zti-çï tevékenység eredményének tervezésekor a kiilsö élveznek. Kötelezö elöirâsok sem a költségcsoportok képzésére, sem amegrendelök vagy belsô dolgozéi igények (ez lehet igen elenyészö) alap- költségjellemzök megvâlasztâséra, sem a reagâlâsi fokok megâllapitâsérajân végzett teherszillftâs vagy személyszâllités fedezetét irânyozzuk elô. nincsenek.Az értékesftési érbevétel tervezése sorén a teljesftmények és a vérhat6szâllftâsi tarifâk, a közvetlen költségeknél a gépkocsl tfpusonkénti, a tonna Célszerfinek tartjuk az iizemi költségeket mér megtervezésiikkor legalâbbkilométerenkénti tervezett fajlagos költségek az irânyad6k. gépköltségekre és egyéb uzemi âltalânos költségekre bontani. A tervezés

pontosabbé tétele érdekében célszerû ezeket a költségföcsoportokat to-

A kereskedelm i tevékenység eredm ényének tervezésekor kiilönbséget kell vâbb részletezni. A tovibbi részletezésnél iigyelni kell arra, hogy az eltérö

tenniink törvényszerfiségeket követö költségek kiilön-kiilön csoportot alkossalzak.

a sajât c/la//f/l.ç?J termékek, valamint E1 kell tehât kiilönfteni a megvélasztott költségjellemzô alakulâsévala vlytirtplf kereskedelm i âruk, anyagok aré' nyosan, vagy közel arânyosan véltoz6 költségeket a degresszfv, de

értékevltése között, azok eredm/nytartalmânnk eltérése miatt. Az értékesf- kfilönösen a Gxjellegfi költqégektôl fkyelni kell nrra iq, hogy egy-egytési ârbevétel tervezése a piaci igények, a sajét kereskedelmi egységek költségcsoportban csak olyan költségek szerepeljenek, amelyek befolyâ-tervezett forgalma, a mintatermékek becsiilt értékesftése alapjén történhet. solhatésâguk szempontjâböl is mégközelitöen azonos természetûek. (AzA kapcsolddö közvetlen költségeknél, a sajât elöâllitâsflak esetében a tizem éltal befolyâsolhatö költségeket el kell kiilönfteni azoktöl a költsé-tervezett közvetlep öpköltség, a kereskedelm i âruk esetében a tervezett gektöl, amelyekre az iizem nek befolyâsa nincs.)beszerzési âr (ELABE) az irényad6 az eladni tetwezett m ennyiségen ttil-menöen. 1t4 kell m zgtervezni a vârhatôan feleslegessé vâl6, értékesf Ktsltségjellemzöként olyan természetes mél-tékegységben megtervezhetôtendô anyagkészletek vérhaté bevételét és könyv szerinti értékét is. . ês mérhetô mutatöszémokat kell kijelölni, amelyek alakulésa a vonatkozöl

k klsltségcsoport nagysâgâra döntô befolyâst gyakorolnak (gépôra, termeltA kiilföldi grfa d-çrfg, eredménye - bonyolftâsi form aöl fttggetleniil - élta- ,, lnennyiség, légköbméter stb.).lâban a term elötevékenység eredm ényébe olvad be. -- ,

f,' f)' A nexibilis tervezéshez szukséges a reagâlâsi fokok m egillapitâsa is

. Ebböl

d) h közvetett költségek fdrveza d lt célböl legalâbb 2 év tényadatéra van sziikség. Ezek összegét - a bekö-,' vetkezett ér-, bér-, tarifavâltozâs m iatt - legalâbb érindexek segftségével

A tervezés mödszare az idetartozö költségcsoportok jellegzetességétôl tlzlhlllls szfnvonalra kell hozni. Figyelembe kell venni az iizem mûszaki-fiiggöen eltérô. technikai felszereltségében bekövetkezett vâltozésokat is.

A ktszvetlen önköltség tartalm ânak târgyalésakor I4ttuk, hogy a közvetett Az egyes költségcsoportok költségvâltozési szâzalékaiböl, valam int a költ-

(tkzemi) költségek egy része vagy egésze beépiilhet az önköltségbe. Bâr- Négiellcmzö véltozâsénak szâzalékaibôl az egyes költségcsoportok reagé-m ilyen gyakorlatot is alkalm az a vJ' llalkozls, a közvctett költségeket l?zïrl- llisi Ibka m egâllapfthatd.

detllçéppetl kfJ/?.çtJg/1(,/yf.?l?kJ??/ kell lntzg/crpczrl/.

#

l 5-' l 53

.d reagâlâsi fokok alkalmazàsa akkor célszerû, ha az fn/ticït;,s râta nem portok tartalmâböl kell megâllapftani, melyek azok a költségek, amelyekjelentô-s. Ellenkezö esetben annak hatâsait ki kell szûrni; ha ez elmarad, valamilyen mértékben hozzâköthetöek egy alapul vâlasztott költségjel-ligy a kapott reagâlési fokok hasznâlhatatlanok lesznek. lemzö vâltozâsâhoz. Ezzkre vonatkozôan költségjellemzöket és reagâlési

fokokat kell m egâllapftani.

/ Költségvéltozâs % banReagélési fok (r) - xz egygy tjjjujtsg.y katsggek jozfja kutatcgi jcsgrsjj yejusgtgs ktgtu gei-Költségjellemzö vâltozésa % - ban

' ként az ilyen cfm fi tervben tém énként m egtervezett kizvetett költségek

' llemzôk nagysâgrendjében bekövetkezö szâzalékos vâltozâs és összegei âllftandök a tervbe, amelyeket vârhat6an a vâllalkozés nem akti-A költség)e .

vél, azaz az eredm ény terhére szém olla el.a reagâlési fok szorzataként m egtervezziik az egyes költségcsoportok ösz-

szegének tervévre indokolt vâltozâsét, am it a vonatkozö költségcsoportlt bâzistényszâm éhoz hozzéadunk. G ûrdnciélis

./tzvfftià'ï költséëek Cfm en tervezziik m eg a tervévre vérhatökorrigéârbevétel ism eretében a vâllalkozâs, illetve az éltala elöâllitott term ékek

Ha a vlllalkozls az uzemi költségek egy részét (p1. a gépköltségeket) vagy Cikkcsoportjaira vonatkozö, garanciâlis költséghânyadokkal szémftott ösz' l sziikséges az iizem i költ- , Szegét. A tervezés fontossâgât növeli, hogy a vârhatö kötelezetts/gekre

egészét egyéb kozvetlen költségként szâm olla e ,é ek egészének vagy egy részének felosztâsa költségviselökre. kbpzett céltartalék összegénél célszerû kiindulési alapként kezelni.s g

Vetitési alapként az önköltségszémftâs rendjében az iizemre kijelölt mutatöszém tervévi nagységrendjét kell szerepeltetni. (Ha a véllalkozâs az iizemiköltségek felosztâsânâl föbb költségcsoportonként m âs-m âs vetitési alapot

alkalm az, term észetesen több vetftési alap m egtervezésére keriil sor.)

A z iizem i költségek tervezett összege és a vetftési alap éves tervezett

nagységrendje alapjén megtervezhetjûk az iizemi költségek költséghe-Iyenkénti pétlékkulcsât, illetöleg fajlagos költségeit. Az iizem i költségekköltségcsoportonkénti flexibilis tervezésének m 6dszerét példaszertien be-

mutatjuk.(Lésd a következô oldalpârtl)

A z értékest-tési költségek tervezésénél âltalâban az értékesftési forgalom

adatât célszerfi vetitési alapnak, költségjellemzönek vâlasztani. Figyelembekell venni ezen tthlmenöen a következö évi kiemelkedö esem ények (vâsâ-rok, kiâllftésok, lij képviselet nyitésa stb.) hatésait.

â z igazgatâsi tf,s irényl-tâsi költségeknek fervcza e az elözö évi tényszâm okés a költségeket m ôdositô föbb tényezök âr-, bér-, tarifa-, szervezési vâl- '

tozlîs stb. ism eretében korszergen költségelem enként történhet, figyelem -be vlave a kapcsolöds feladatok növekedését vagy csökkenését.

Iktiltbéggazdlu lkudlu sL célböl legalébb a jelelltfssebb költségvket szervezeticgységenként is tervezni kell. Finom abb tervezésének m ôdszere elsösor-

lban lfszletes költséghelyi tagozödâst, m lsodsorban költségcsopol-t (vagy

kisltségelcm) tagozödâ- st jelcnt. A tervczésnél itt is az elözö évi tényszé-1)1()k' btll ethlq/erti k i i l'1tltl lni . A tényszâl-nok alapjân az cgyes kisltségcso-

#

I 't I I 55

l U'' zem i (egyéb közvetlen és éltalânos) költségek tervezéseezer Ft ban

U zem . 200 ... ... év

K orri- R eagé- Terve-

Béziskorrekci6k hatâsai gélt lési fok K öltségjellemzô zetttlzem i kigtségek Bézis- bézis költséköltségcsoportjai költstg ;r- m ii- beru- itszer- m eg- terv-

bér- szak- hézés vezés nev. indexe

tarifa szém kiselejtezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

I G épkoltségek:

(klem elt gépekre, gépsorok-ra kulon kulon értékcsok

kenésl lefrés (terv szerlntl) 200 + 60 + l00 360 0 gö 360energia 20 + 6 F. 10 36 1.0 gö 93,8 34

tlrgyi eszközfenntartâs 120 + 14 F. 60 194 0,6 gö 93,8 187

fo öan a felhasznâlâs 30 30 0,5 93,8 29

11 Rezslbérek:

havldfjas bérek 60 + 4 + 20 + 10 74 0 74fizikai rezsibérek:- anyagm ozgatis 20 + 1 + 6 27 0,4 tenn 1 10 28

egyéb 30 + 2 + 8 40 0,4 tel'm 1 10 42

kozvetett bérek klegszetései. ötlékal,bér âr. 55 + 4 + 17 5 7 l 0,4 tenn 1 10 74

I1.1 épuletek és berendezéselnek fenntartisi költségelértékcsokkenésl lefris 40 40 0 40

Sltés 10 + 3 + 2 15 0 15

vlle e 5 + 2 + 7 l 4 0 14térgyl eszk fenntartésa 20 + 3 23 0 23

fo öan felhmszn 5 5 0 5

K orri- R eagé- Terve-

Béziskorrekciök hatisai gilt lési fok Költségjellemzô zett'

Pzem i költségek Bézis- bézis költsé

költségc-soportjai këltség ér- mfi- benl- ét- meg- terv-bér- szak- hl âs szer- nev. indexe

tarifa szém kise- vezés

l e t ez--

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

IV . M unkâsvédelm i

koltségek

V édôétel-ital

m unka- és védôruhw 10 + 10 20 1y0 fô 93,8 19

védôberendezések 20 + 10 30 0,6 fö 93,8 29

V .Term eléshez kapcso-

lödö se édan a ok 55 + 1 1 + 40 106 1 tel'm . 1 10 17

UZEM I KOLTSVGOSSZESEN 700 50 + 180 + 170 15 1.085 1

.090Tellesftett norm aörékszn-m a

Produktfv gépörék szâm a 20 000 +l2 (KX) 32.000 3.000

Term elt m ennyiség 10 000 6.(V 16.000 15.000

G épköltség és gérörâra 5 000 +5.(K 10 000 1 1.000

U zem i költség 37 38,75

term ékegységre 40,66

egy nonnaöréra (R ) 140 108,50 36,33Iz tszâm fizikai 35 33

,90 36,33100 160 150

b m-ybrlfftstp/c tervezése h) X; eredményterv összeâlll-tâsa JJ értékelésee) Az egyéb bevaelek J.î egyé

szeket a szokâsos iizletmenettel szoros kapcsolatban lévö bevételeket és Az elözô pontokban ismertetettek alapjân mâr összeâllithatô az eredmény-râfbrditâsokat tervezni elsösorban a kom plex ûzleti terv m âs résztervei terv (példénkban részben szabadon vâlasztott adatokkal):alapjén célszerti.

1. értékesftés nettö âlbevltele 1 1 10 000 EFtTervezhetö: 2

. E'rtékesftés közvetlen költségei 555 000 EFt

az értékesftett immateriâlis javak és térgyi eszközök vérhatö bevétele, 3. értékesftés bruttö eredménye 555 000 EFt

illetve könyv szerinti értéke, 4. K özvetett költségek 2 15 000 EFt

az elözö évi céltartalék m egsziintetése, valam int a târgyévi céltartalék 5 Egygb bevételek 41 000 EFt

képzés, ez utöbbi inkébb elözö évek étlaga alapjân, réfordftésok 38 000 EFt + 3 000 EFt- a fizetett adök, hozzâlârtllâsok a més résztervek vetftési alaplai szerint (helyi 6

. flzem i (tizleti) tevékenység eredm énye 343 000 EFtadök, le nem vonhatö iFA stb.), illetve a kapott tâmogatâsok összegei, 'ï

. pgnziiavj m gveletek eredm énve + l 1 500 EFta fizetendö környezetvédelm i birsâg összege, 8

. szokésos véllalkozési eredm ény 354 500 EFt- immateriâlis javak és térgyi eszközök hiânyânak, selejtezésének könyv 9

. R endkfvtili eredm ény 500 EFtszerinti értéke, l 0

. A dôzâs elötti eredm énv 354 000 EFta vâllalkozési tevékenységhez kapcsoltdö köll ségekkel ellentétele-

zendö tâm ogatésok, âtvett pénzeszközök a pénztlgyi részletterv adatai A véllalkozâs komplex (Ezleti) terve s vele egyiitt az eredm ényterv is' l 'â

n csak akkor fogadhatô el ha az kielégfti a tulajdonosok vezetök dolgozôk ésa aPJ . , , y

a véllalkozés kollektfv érdekeltség elvârâsait. Ezért a tervet értékelésnekN em vagy nagy pontatlansâggal tervezbetök a birsâgok, késedelm i kam a j

nfu jatnak) kell alévetni(tok, kârtérftések összegei, akâr fizetett, akâr kapott összegröl van szö.

H a az eredm ényterv lényegesen szerényebb az elvârésoknâl, felulvizsgé-f) ,,z1 pénziigyi mûveletek eredményének fcrvcza c

landök:

i m cveletek bevételeinek és râforditâsainak tervezése a pénziigyi apiaci lehetsségek, annak érdekében, hogy m ilyen tovâbbi cikkek és m i-A pénzugy

i) részterv alapjân célszerû, de alapvetöen igy is csak a hite- lyen mennyiségben, milyen ârakon lennének a piacon még elhelyezhetôk,(snanszirozâsfizetett, illetve a lekötött bankbetétek, adott kölcsönök ' tz term elèbt ktprlfifful tényezôk 'lek, kölcsönök utân

ben lejârö véltökövetelések kapott kamatai tervezhe . a termelökapacitâsok,vagy a következô évk utén vârhatôan jârô osztalékok, részesedések a része- - a rendelkezlsre K1 11ö anyagmennyiség,tök. A befektetése

ban é11ö vâllalkozésok iizleti tervei alapjân becstilhetök. a fizikai létszâm és annak összetétele,sedési viszony- ajövedelmezsségetfokozô lehetsségek..

) A rendklviili eredmény fcnzzg-sc m ilyen intézkedésekkel volna lehetséges a m ûszaki, gazdasâgi pa-#

.

. , ram éterek Javftéséval az érszfnvonalat növelni,A rendkiviili bevételek és râforditâsok tervezését alapvetöen az neheziti, m ijyen inté

zkedések sziikségesek és lehetségesek a term ékek köz-amely e tételeket ide sorolja. Azaz eseti, nem ismétlödö jeliegiik. Ennek el- vetlen önköltségének csökkentése érdekében

,Ienére figyelem be vehetô, ha a tervezés idôszakâban ism ertek a tervévben hogyan lehetne a term elés m ennyiségét és összetételét a kfvént op-

vârhatis következö esrltlények. tim um felé közelfteni,

térftés nélktil Jtadott vagyontârgyak hatâsa, - m indezek utân m utatkozik-e felesleges kapacitâs valam ilyen ke-

- fejlcsztéshez kapcsolödö tâmogatâsok, juttatâsok, âtvett pénzeszközök, resztmetszetben és van-e lehetöség azoknak valamilyen m6donilletve ezek Ki' tadl' sa, történö hasznositâ

séra (pl. bérmunka vâllalâsâval),tij tlrsastigtlk alapftssshoz kapcsoltsdö bevétel és rlfordftss. - hogyan csökkenthetök a közvctett költségek

.

1591N8

A feltilvizsgâlat eredményével a vâllalkozâs részterveit fgy az eredmény- A véllalkozïs egészének kollektfv érdekeltsége a fejlesztésre szânt sa-tervet is sziikséges mödosftani mindaddig, amfg az eredmény a kfvânt jét pénzjövedelem eléréséhez kötödik, ami a tervezett technolögiainagységrendet eléri vagy meghaladja. megtijulés sajât pénzfon-âsa. Legyen esetiinkben ennek összege 90 802

EFt. M int lâtjuk ennek összegét az érlfkcsökkenési lefrâs összege és aAz elmondotlakbôl kitûnik tehit, hogy az éves eredményterv elfogadâsâ- tervezett mérleg szerinti eredmény nem tudja biztositani.nak elôfeltétele az érdekeltségi rendszer elvfrâsainak biztosftâsa.

A fentiek mutatjék, hogy a bemutatott terv még nem bocsâthat6 j6vâhagyésra,Erröl a tervbirâlat sorân gyözôdhetiink m eg. keresni kell legalâbb a m inim âlis nyereségkövetelm ény elérésének lehetösé-

geit, am it célszerûen a tulajdonosi érdekeltség elvérâsaiböl vezethetiink le.A tervbirâlat sorân legalâbb a következö m utatôk összehasonlftâsa és

értékelése szilkséges: (târsasigi adö 18+ , a befektetések utâni becsiilt jârö A minimâlis nyereségkövetelmény a tulajdonosi érdekeltség elvârâsa alapjân:osztalék 10 000 EFt). 23% osztalékbôl és vagyonarânyos m érleg szerinti nyereségböl kiindulva a

következöképpen hatérozhatö m eg:A LA PA D A TO K EV ES TER V ELV A R A S

Adézés elôtty eredm ény EFt l40 000 160 000 inkm jjis vagyonarényos adözott nyereség 24,7%m

A dözott eredm ény EFt l09 260 123 802m inim élis vagyonarényos ad. elötti nyereség 32,-%S

alât töke EFt 500 000 500 000420 000 420 000 fllinim âlis éves nyereségkövetelm ény 160 000 EFtebböl: iegyzett töke EFt

O sztalék (részesedés) flz EFt 84 000 96 000

Mérleg szenntl eredmén EFt 25 260 27 802 M egjegyezziik, hogy az eredménybfrélatnak més a hatékonységi és jöve-Ertékcsokkenésl lefrâs EFt 63 000 63 000 delmezöségi mutatök szélesebb körére is kiterjedö môdszerei is vannak.Ilélkoltqé EFt l30 000 144 000 Ezek alapjân a komplex eredménybfrâlat mödszereinek gyakorlatft esettanulLétszém fô 250 250 éj.j okban mutatjuk be.m yV éllalkozâsl pénzlovedelem EFt 88 260 90 802

M U TA TO K Ev ss TER V EI-V A RA S'akearân os ad elötti eredmény % 28, 32, 5-4 A vérhatö eredm ény évközi folyam atos elem zésel

'Ibkearân os adézott eredm én % 21,9 24,7

Va onalényos mérleg szenntl eredmény % 5,1 5,6 A Virhaté fedezeti összeg, operativ m6don is figyelendö. Ez a môdszer tulaj-Osztalék (részesedés) mértéke % 20,- 23, donképpen az élö rendelésillom ényra alapozott folyam atos eredm énytervezés

Iwes âtla keleset pt/fo/ev 52U 000, 5 /6 000, m6dszerének alkalm azâsât jelenti. A m6dszer alapinformâciôi a tervezett el-adâsi ârakon és közvetlen önköltségi adatokon kiviil az élö rendelésâllom ény

A z érdekeltség elvârâsaiböl és a terv adataiböl a következô m egéllaplAtésok adatai.tehetök:- A tlrsaségiadö-fizetési kötelezettség jelentös. E mödszer célja, hogy a vezetés szâmaera naprakész téjékoztatést nytijtson- A tulajdonosi érdekeltség 22,86% helyett csak 20% -ot igér. Ez az elôzö a mér elfogadott rendelések alapjân vârhat6 eredmény alakulâséröl. Operati-

évtöl elmarad (22$4), ezért nehezen elfogadhat6. A terv javftésra szorul. vitésa, gyorsasiga lehetövé teszi ilzletpolitikai megfontolâsok alkalmazâsât,- A vczetôi érdekeltség is elm arad a vérakozéstöl: a vagyonarânyos adézott kcreskedelm is term elési

s m ûszaki intézkedések m egtételét olyan idôben. am ikorcredlnény 24,7% helyett csak 21,9% . azok eredm ényhatésa a târgyévben m ég érvényesulhet

. éppen ezért ez a m 6d-A dolgozök a fogyaszt6i Jrak növekedési indexét m eghaladö nettö itlagbér szer a nyereségorientâlt vezetés nélkiilözhetetlen m 6dszerei közé tartozik.

llisvelésben érdekeltck. H a feltételezztik, hogy ennek eléréséhez esetiinkben

2()f$ feletti lnrtlttts Jtlagbérntjvelés sztikséges. Iâthatö, hogy a terv ezt a .

célk itfizést I'yelll vn Itssftia I'ncg. .'

I ( 14 1 j

'

() I

A mödszer alkalmazâsânak JJVJ//JJJ lépései a következök: 5.4.2 4 teryezettfedezeti összeg szerepe'

. .

a) megéllapftand6 a beérkezett m egrendelések alaplân vârhat6 értékesftési A tervezett fedezeti összeg az éves eredm ényterv J6vâhagyott nyereségétârbevétel és kapcsolödö tervezett közvetlen költségek összege, igérö fedezeti összeg. Ennek elérésekor a kivânt nagységfl nyereség és érde-

b) megâllapftandö, hogy a beérkezett m egrendelések m llyen m értékben ter keltségi alapok képzödhetnek.helik le a rendelkezésre éll(5 alapvetö kapacitisokat, illetöleg haszuéljé' k fe1 Vizsgâljuk meg ezutân példânk szâmadatai alapjé- n az élö relldelésâ' IIu-a korlétozottan beszerezhetö alapanyag és a rendelkezésre â11(3 m unkaerö- m âny fedezeti összegének folyam atos tervezési-elem zési m 6dszerét:

lehetöségeket,

c) fgy vélik lehetövé annak m egism erése, hogy a rendelkezésre éll6 erôforrâ- Tervezési széllftisi kötelezettsésokat milyen tovébbi igények kielégitésére hasznâljuk fel. 1tt a lehetöségek Tervezett Fedezeti Alapvetö

Hö M egrendelések irbevétel közvetlen összeg erôfnrréskorlétai között alkalm azand6k a gazdasâgossâgi sorrendek.

költst

m illiö forintban 2 000A vérhaté eredmény évközi elemzésében jelentösége van a fedezeti pontnak Ix osszesen 17 13 4 15és a tervezett éves fedezeti összegnek. x . összesen 40 30 10 - 60

Xl. összesen 30O l80 120 900X II O sszesen l70 140 30 600

527 363 164 l 5755.4.1 A fedezeti pont szerepe . a j

. szén. hétralék 30 23 7 - 25

elöszâllitâs 20 - 15 5 + 30

A fedezeti pont (Fp) olyan nagysâgli fedezeti összeget jelent, amely esetén a : 1. 1. osszesen 537 371 166 l 570vJ' llalkozâs eredm énye pontosan = 0. C 1. Osszesen 60 40 20 80

M e hnt/rozlqlnnk m6dszere' (5 3 7 h) pont adataivnl) 11 Osszesen 50 35 15 - 70V 111. O sszesen 53 30 23 - 40

A FED EZETI PO N TK özvetett költségek 215 000 EFt eura e -/(m 476 224 - 1 760

't IV . Osszesen 50 20 3( 4()- egyéb bevételek és râfordftésok egyenlege (+) 3 000 EFt V Osszesen 170 64 10t - 120

'

A TElkv szE'r'r Fed..összeg- pénzugyi m fiveletek eredm énye (+) l 1 500 EFt ()a()

elérése 920 56O 36C - 1-- rendkfviili eredm ény - (-) 500 EFt vj

. .

Ibdezeti pontotjelentö fedezeti összeg 20l 000 EFt .Vagy . . . .

Fp = terv. fedezeti összeg ad6zâs elötti eredm ény

555 000 EFt - 354 000 EFt - 201 000 EFt A vârhatn fedezeti összeg alakulâsâban kiilönbözö szakaszokat kell megktd-ltinböztetni.

A fedezeti pontot biztosftö ârbevétel pedig:

az elsö szakaszban a m egrendelések fedezeti összegének töm ege m ég nem

201 000 EFt éri el a fel nem osztott költségek éves (vagy negyedéves) összegét, ez azx 1 110 000 EFt 402 000 EFt .555 000 EFt eset m utatla

, am ennyiben a vâllalkozés tovâbbi m egrendelést nem tudna

szerezni, az adott idöszakban veszteségesen dolgozna,

A fbdezeti pontot jelentô érbevétel nagysâga összehasonlitva az éves terv a nuisodik szakaszt az jellemzi, hogy a megrendelések fedezeti összegszerillti rtrbevétellel je zést ad arra, hogy milyen jövedelmezöségi tartalékok tarlalma lneghaladja a feI nem osztott költségek telwezett összegét. Ez :1vallllak' a vJ' llalkozls teljesftményében, egy esetleges értékesftési volumen szakasz tehât mlir nyereséget mutat. biztosftottnak lJ' tszik a kfvlnt anyagivisszacsés lllilyell veszélyt jelent az eredmény lisszcgére. érdekcltség elérése, illetöleg ttilteljesitése.

,h

l ()2 1 ()3

A fedezeti pont elérése utân, amikor a megrendelések fedezeti összegének ségcsoportok szerint). fgy m6dunkban van mâr az 1. negyedévben megl' 1-tal-talm a m ér elérte a fedezeti pontot, ugyanakkor m ég kihasznâlatlan kapa lapitalzi, hogy p1. éves szintû közvetett költségkeret idöarânyos részét a

citâsok m utatkoznak, kitlönösen kedvezö lehet8ség kinâlkozik a versenyâr- vâllalkozâs hogyan közelftette m eg? M ilyen teriileten, m ilyen szerv hibl' -

képzéssel (hatérköltség közelben) éjabb megrendelések szerzésére. Ezen a jâb6l vagy helyes intézkedéséböl volt sziikséges eltérés? I'gy az eredmény-ponton tûl ugyanis m inden tovébbi m egrendelés, m elynek vârhatö ârbevétele tervezés lényeges része is folyam atosan kontrollélhatö a târgyidôszak

a hatârköltséget meglzaladja, növeli a nyereség tömegét, igy kedvezöen hat az folyamén, ami annyit jelent, hogy sziikség esetén az adott informâciökegyéni és kollektfv anyagi érdekeltségre is. közbeesö intézkedésekhez is vezetnek. Az fgy kapot't informâciôk alapjâll(A hatfrkdtség m egközelftésére âltaliban a közvetlen önköltség is alkalm as.) a villalkozâs belsö érdekeltségi rendszerében e teriileten is m ödunkban

lesz differenciâlni, az eredményt növelö vagy csökkentö tételek alapjân.

5.4.3 A szém viteli rendszer Jp/clzf informâci6i a nyereség alkot6ir6l d) A könyvvitelben realizâlt ârbevétel adatai alapjân mödunkban âll terméke-ink Jr-szfrlvtprltzltir relâciök szerint kiilön-ktilön figyelni és összehasonlftani

Szémviteli rendszeriink a vézoltakkal összhangban felajatul tûzheti ki a köz- az âltalunk tervezett ârszfnvonallal. éremelés révén fel kell tfrni, hogy

vetlen költségek termékenkénti figyelését, a közvetett költségek, a tényleges m ilyen tényezôk idézték elô a kfvânt ârtôl az eltérést? (Késedelmes szâl-ârbevétel m egéllapftéss.t és összesftését. litâs, idöközben bekövetkezett korszerûtlenedés, rossz form atervezés, a

széllftott éru sértilése m iatt adott engedm ény stb.) E hatâsok is szâm szerti-A j(5l szervezett szémvitel negyedévenként képes a következô informâciök Sithetök és felhasznâlhatôk a belsö érdekeltségi rendszerben.nytijtâséra:a) A z egyes term ékek tényleges közvetlen önköltsége m ilyen m értékben és

m iért tért el a tervezett közvetlen önköltségtöl? 5.5 A vâllalkozés eredm ényének utölagos elem zése

V agyis'.

ki tudja mutatni a mûszakilag indokolt fm. normavâltozâsok költségeket 9 AZ érdekeltségi rendszer m inden következménye az éves eredményhez ftiztklik.mödosftö kihatâsait (+). Ezeket a kezdeményezö szervek (pl. gyârtmâny- Az éves eredmény (nyereség vagy veszteség) komplex, összetett mutatö, amelyfejlesztés, technol6gia, normairoda stb.) szerinti csoportosftésban, fgy a Vâllalkozâs valamennyi tevékenységének (piaci, fejlesztési, technolögiai.Iehetöség van ezsk figyelem bevételére a belsö érdekeltségi rendszerben

, termelési, gazdasâgi) részeredményeit egyarânt ttikrözi. Ezért a jövedelmezö-ki tudja mutatni a folyö normékt6l eltérô költségeket (+) azok nagy- Ség elemzését nagy gonddal kell végrehajtani.sâgrendjét és elöidézö szerveit. (Pl. termelési irânyftâs, anyagellâtâs,tizem, tijftâs stb.) Az eredmlny utölagos elemzése törtënhet;

- az elözö évhez és -

A fenti adatok alapjén tehât negyedévröl-negyedévre lâthatô, hogy a ter- - az eredménytervhezvezésnélhgyelembt vett közvetlen tyn/ctyp-sg,gj adatok mennyire voltak rcJ- , viszonyftva.lisak. Sziikség esetén a szerzett tapasztalatok alapjén az eredménytervezésadatai m ég korrigâlhatök. Az cfts'àt'i évhez M r/tfpl viszonyitâs többnyire a kiilsö szervek szâm éra készitett

elemzés viszonyftési alapja, a beszémol6ban is tényadatok szerepelnek.b) Ki tudja mutatni az egyes iizemek tényleges J/ftz/tintu katségeiknek összega

(i& azok (?//J?/.$cf/ a telwezett kbltségektöl. Az elemzés révén az is kimutathatö, A VJ' llalkozâs vezetése azonban nem lehet annyira igénytelen, hogy sajâ' t részi-Iltv,y az cltérések lnilyen tényezôkre vezethetôk vissz

.a és azok milyen mérték- I't: lllegelégedhetne a csak bâzishoz mért fejlödéssel. A tulajdonosok is mcg-l7el) tekinthetök az tizemvezetéstslhiggl; vagyy ggetlen tényezlb'k Jll/l.&lntz/(. kîsvetelik az optimumot megközelitö eredménytervhez /f#/J?7J viszonyl'ttist.

h tervben ugyanis szâmos elhatârozott fejlesztés öltött testet, amelyek hattîslrac) A könyvvitel llcgycdévröl-llcgyudévrc gytijti és clclnezhctövé tcszi a kllz- N/ftlllitani kcllett. A tervllcz történö viszonyités tehât a belsö elvàréshoz ttsrtéllö

' ,/? lt'J//.$pqf,l'f,/ lt tel-veztbssttl ltzlllllls lxllltksban (iizelnek', osztl' lyok, költ- Vii'zl.dnyittist l-elenti. .1,/ / t t 4 .'

l tlzI l (,5

Xz eredményelemzés feladata az eredményvéltozést (avulâst vagy romlést) Részletezés a terv bézis elsô két snréhoz:C lkkek o o oo o o oooelöidézö tényezônek és elöidézö okainak feltârésa.

db forintban ezer forlntban

,,A '' 1 000 100 70 100 000 70 000Az éves jövedelmezöség alakulâsâra alapvetöen nyolc /J tényezöcsoport B,, z ()tm 15c j()() 3(j: ()x a(o ()(j()

. ''

gyakorolhat befolyâst. E zek: ,,c '' 5 000 24 16 120 ox 80 0(o

az értlkesftett telm ékek ârszfllvonalânak véltozâsa, ,,D'' l 000 90 50 90 000 50 000- az értékesftés volum enének véltozâsa, ,,E'' 90 000 40 000

az értékesftett term ékek közvetlen önköltségének Nâltozésa, Osszesen: 700 000 440 000

az értékesftés összetételének vâltozâsa,- a közvetett költsépek vâltozésa,

éb bevételek és egyéb râfordftâsok vâltozésa, Részletezés a tér idôszak érbevételérôl:az egyC lkkek 1 : o 1 1 j o

a pénziigyi m fiveletek eredm ényének vâltozésa és db forlntban ezer forintban

a rendkfviili eredm ény vâltozâsa. A,, j 1 (m j ro jto j jll ()(s j jtl (,(s

,,B '' 2 400 140 150 336 000 360 000

A jövedelmezöség elemzésének elsô feladata tehât annak megâllapitâsa, hogy ,,c'' 6 O00 25 24 15O 00() 144 0O0a vâllalkozâsi eredm ény alakulâsâra m iként hatottak az elözöekben felsorolt ,,D'' 400 80 90 32 000 36 000

tényezöcsoportok. Ennek m egâllapitâsa a nagyvonalû eredm ényelem zés feladata. ,,E'' l52 000 152 000,,F'' 300 200 200 60 O00 60 000

O sszesen' 840 000 862 0OO

5.5.1 ,4 nagyvonalû eredm ényelem zés m ôdszerei a term elô-tevékenységnél

M egjegyezziik, hogy a qlpj oszlop adatai a vâllalkozâs könyvelési adataib6lA véllalkozési eredmény utôlagos nagyvonalû, csak a fö tényezök hatâsét

' k be (az elözö évi eredmény iS meghatârozhatök.szâmszerfisitö elemzését példa kapcsén mutatgu .A qlpo oszlop adatai érindexek alaplân is m egâllapfthat6ak, ligy, hogy tevé-t

erv adatai eddig nem szerepeltek). kenységenként, piaconként a qlpi adatait osztjuk az ârindex szel.

E redm én terv Târ évi

(bgzis) ttn szgm ok Részletezés a tér idôszak közvetlen költsé eirôl:

E zer forintban c lkkek j j oo jöj 1oo Ertékesftés

1 értékesftés nettö érbevétele 700 000 840 000 terv cltérés. db forlnt ezer form t2

. értékesftés kozvetlen koltsé ei 440 000 500 000 cFt3 Bruttö eredmén (fedezeti ossze ) 260 000 340 000 ,,A'' 1 l00 68 70 74 800 77 000 2 200

O00 200 000 ,,B'' 2 400 80 90 192 000 21 6 000 - 24 ()()()4 K ozvetett koltségek 193

,,C '' 6 000 15 16 90 000 95 000 - 6 00()5. E éb bevételek és râfordftâsok kliltm bsé e + 7 000 10 000 ,,

,,D 400 60 50 24 000 22 000 + 4 0006. Pénzil i m iiveletek eredm én e + 5 000 + 15 000 E,, sg a(s 84 ()(s

. y()j)f y,7. Rendkfvull eredm én + 6 000 - 25 000 y'' 1(0 36O 430 36 (m () 43 (00 + 7 a )()

>'

8. A dézâs elôtti eredm én 85 000 120 000 tisszesen 500 000 535 000 - 36 0()(1

M egjegyezzikk hogy ha az egyéb râfordftâsok között fogyasztési vagy jövedlki ' )' Megjegyezziik, hogy a qlöl adatai a fôkönyvi könyvelésböl is megâllapitllltttlk.adöt szém oltak el, ligy azt az értékesités nettô ârbevételét csökkentö tényczö- Iptl qt vJ' Ilalkozl' s a 8. szâm laosztâlyban könyveli az értékesftés közvetlen klblt

ként célszerfi figyelernbe venni, a szém viteli elszâm oléstél eltérve. qtsgeit.

N

s *

h .y

Foglaljuk össze: , A részletesen lefrt m6dszer szerint a 80 mFt-os eredményjavulâs (fedezetiAz adözâs elötti eredmény (120 000 85 000) 35 000 EFt-tal nött a tervhez tssszeg növekedésl/J tényezsi a következök voltak'.(bézishoz) képest. Eredményhatâs

A nagyvonalû elem zés m ödszereivel bontsuk a nyolc fö tényezö hatâséra ezer Ft7,

az eredménynövekedés ësszegét! 4, J' rvâltozâs 12 ql x pl 12 ql x po 22 000

volum envéltozâs j.Az utélagos nagyvonalû eredm ényelemzés m 6dszerei: ''- (Z flI X P0 Z Q0 X P0) X o - ($: j'y;+

= + 162.000 x 37,1429%

l . a fedezeti hényadot alkalmazö m6dszer, ' - ljnköltségvéltozâs 12 ql x tb 12 qj x öl = + 36 0002. valamely jellemzö eröforrâs egységére juté fedezeti összeg mutat6t alkal- l

. - tlsszetétel-vâltozâs f. ) x jz qjptl = + 5 8:.8m az6 m ödszer

, amely lehet: = (f o. -' 01 nö

-ra Jut6 fedezeti összeg, , g fevgketgygggekp degeti össgeggnek vgpt/zl.ytz.. + 80 0001

gép6râra (iizem 6réra) jut6 fedezeti összeg,100 Ft anyagfelhasznâlésra jutö fedezeti összeg, ,, j tovvjgu yg ssyesw ftattuai

ê.'; ,

attél fûggöen, hogy a villalkozâsnâl m elyik tekinthetö m eghatârozö (,(s sjk.. a közvetett költségek vâltozésânak hatésa 7

eröfon-âsnak. k éjtozésénak hatâsa 17 000 EFt- az egyéb bevételek és râfordftâso v

- - 11 pénziigyi m ûveletek eredm énye vâltozâsânak hatâsa + 10 000 EFt

a rendkfviili eredm énv véltozâsânak hatâsa 31 000 EFt1. A fedezeti hânyadot alkalmaz6 mndszer ,) (lyszusen + 35 000 EFt') k

';

A következö tâblizat segédtâblaként is hasznâlhatö fedezeti összeget befolyé j' y yj tevgkeytysggekyedegeti Luszeggpek cspuse jwmcsak fedezeti hânyadokkal,solö tényezôk hatâsainak szâmszerûsitésére.

''

k ire jellemzö gyértménykarakterisztikâklpltlleln mâs, a vâllalkozâs termé e1:: qt'gitségével is elvégezhetö. Példaszerûen bemutatjuk az egy normanrâra jut6Terv Tén le es értékesftés Ttn

- terv.- Ièdezeti összegekkel végzett elem zést. Természetes azonban az, hogy a fedezetiM egnevezts terv (bgzis) tény

( 4.bizis inten szgmai eltfr s jlll,yaddal végzett elem zéshez viszonyftva

, m ost de talén a val6ségnak inSZ

ezerforintban ) kljllll megfelelô eredményhatâsokat kapunk. Ehhez a môdszerhez azonbanKé letek soronként: V killgészitô adatokra van sziikségunk:

s**

1. 12 qopo 1) qlpo Z q1P1 '' llzck:

2 1) qoöo r, qlöo 12 q101l rbevétel -m 0 (m(, 86a nto a4o (otl + 1zo (,00 ç 'llikt-k nl 1n1 In

2. értékesftés koz- darab norma6ra norma6ravetlcn költsé ei 440 000 536 000 500 000 + 60 000 t .A '' l 000 1 100 50 46 50 000 50 600 55 000

3. Bruttö eredm én 260 000 326 000 340 000 + 80 000 ' ' 11:' 2 000 2 400 350 310 700 000 744 000 840 000

(5', 5 000 6 000 l00 80 50O 000 48O 000 600 000

,

'

y ,.1).. l O0O 400 200 180 200 000 72 000 80 000

z ,II ,'' l00 000 140 000 140 000jèdezeti hânyadok: .

,

j?.. a(s 2(o x () (0 (,ts (0 ()(s

terv (bâzis) = fo = 37, 1429% , y. q4zeqt-ll. 1 550 000 1 546 600 l 775 000

l 11 t(-I V (bJ' zis) mellnyisfwg no = terv (bâzis) fajlagos norma6ra igénytcrv (bézis) szintti tény - fo = 37,8 1 90% jjjrgyktjtyszak lllellnyiségc

. 111 = tlirgyidöszaki faj Iagos normaéra igény$lIN

1 (,h4 l ('pt'

A közölt kiegészftô adatok ism eretében fedezeti összeget elem zô téblézatunk K övetkezik tehét az eredm ényre hatö f6 tényez6k részletes elem zése.

m ost a következö:

5.5.2 ayfz egyes tlpyczl'k ltatdsainak részletes elem zése a term elâ evékeny-

Terv, vagy Ttn Ie es értékesftés Eltérés ' ségnélM e nevezés (bizis tervtbâzis) szinten tén szâm al Tén Terv *

Képletek soronként: a) ztz értgkesftett tevtngkek Jr,y,z/uywyjtzjtsjuk ejgojzguyg1 1)

qopo Z qlpo Z qlpl2 12 qoöo Z qloo Z qlt)l4 )g ys ); yrjo r; jnj A z ârszfnvonal véltozésok hatésa közism ert. A z értékesftett term ékeknél,

()

l xrbevétel ,(o (,e() a6a e(m a4(,t)(m + Izktoo âruknâl elért

2. értékesftés koz érnövelés az eredményt javftja (kivéve, ha az önköltség emelkedése aztkozvetlen koltsé e 440 000 536 000 500 000 + 60 000 felem észti),

3. Fedezetl osszeg 260 000 326 000 340 000 + 80 000 ércsökkenés az eredményt rontja (kivéve. ha az önköltség csökkenése4 N

olm aörâk 1 550 000 1 775 000 1 546 600ennél is nagyobb összegti).

Egy normaöréra jutö fedezeti összeg, Ft/nö: Az érvéltozésok érbevételre gyakorolt hatésainak sz4m szerûsftése a167

,7419 183,6620 következô képlettel szem léltethetö:J

elölése: I(f / nölo (f / n(5)

o r

' Iâs o tényezôi ekkor a következök: Av = XQIIP! Po)Az eredménsavu

ahol:Eredm ényhatâs eFt

- Arvâltozàs (m lnt elöbb) 22.000 -âltozâs (E qln- z. q-n-) x (0 / n(3)- A v = az ârszfnvonal-véltozés érbevételre gyakorolt hatésa,

- V olum env+ 225.oo0n(')x 167,7419 Ft/né + ?-l.-A z ' ql az egyes term ékekböl értékesitett m ennyiségek a târgyévben,

önköltségvâltozés Po elôzö évi (vagy tervezett) eladâsi âr (fbgyasztési es jövedéki adônélkiil)(mint elöbb) + 36

.000. I p! tényleges eladési âr (âtlagér) a târgyévben (fogyasztâsi és jövedéki

- osszetétel-vâltozés (f / nö) (f / nölo x Zqlno ad: nélktil)O

(183,662 167,7419) x 1.775.000 aa a58+ .

' . A z érszfnvonal-véltozés hatâsât azonban nem elégséges csupén globélisanFedczeti összeg vlltozâsa + 80

.000 .

elem ezni. szttkségesnek tartluk az értékesftett term ékek Jrszfnvonalénak

' Sdszer szerint is a tovâbbi tényezök hatâsa: tovâbbi elem zését fö relâciôk, ârform âk szerint.I z l 1 1(.

- a közvetett költségek véltozâsânak hatâsa - 7 000 eFt . .'J értékesitési rc/ticft;/c szerint megkulonbözteqiik..

- az egyéb bevételek és réfordftâsok vlltozésénak hatâsa - 17 000 eFta belföldi piaci értékesftést és

- :1 pénztigyi m fiveletek eredm énye vâltozâsânak hatâsa + 10 000 eFt' dkfvtili eredm ény véltozésânak hatâsa 31 000 eFt - AZ Cxportpiaci értékesftést.

- lt l 0 11

tbsszcscn 35 000 eFt ,' ,î beljôldi grv/ce-sffa Krszt-nvonala y-ç-ucyn.jw

'én m ér felism erhetö, m ilyen fö tényezôk - a kereslet-kfnélat alakulâsâval,A ,,agyvollaltl crcdm ényclclmzés alao

-ulett--l, szuksr-ges az elen,zést ellnélyiteni, esetleg ellenörzést végezni. - 1' term ék m inöségével ést t. l

- a piaci versenyhelyzettel.4

1 / ( ) l -7 lg

'

-

Emelkedése elfogadhatö. ha az âru hasznâlati értéke is legalé' bb olyan A felârrendszer is lehet hibâs, az is javftésra szorulhat. (Indokolt lehet annakarânyban növekedett. Altalâban kedvezs jelenség azonban az exportâlt megvizsgélâsa. hogy a felirakb6l megtériilnek-e a vâllalkozés többletkölt-termékek ârszthvonalânak növekedése és kedvezötlen annak csökkenése. ségei.) ,Ezeknek azonban nagyon sok kivâltô oka lehet, am elyek a végsö m egfté-

lést befolyâsoljâk. llyenek: j a4 minsségifelârak mögött az érkialakftâs sorén figyelembe vett anyag- vagyaz exportpiacon a kereslet kfnâlat arénya, ' készterm ék m inöségtöl eltbrô m inöségi követelm ény hlizddik m eg. E zért

mâs, konkurens cégek termékeihez viszonyftva, az értékesftett termé- a minsségi felârak növekedése sem tekinthetö egyértelmfien eredménytkek korszerûsége, m inösége, m ûszaki-gazdasâgi hasznos tulajdonségai, ,1 javftö hatésflnak. M iatta a közvetlen önköltség is emelkedhetett, de vajonformâja, csomagolésa, szâllftési hatéridejének hossza stb., melyik nagyobb mértékben? Ennek megâllapftésa ugyancsak elemzésiaz eladési és tizetési feltételek, '. ' feladat. ltt is felvetödhet a felârrendszer birâlata.

a konkurens term ékek ârszfnvonalânak alakulésa stb.

Ezek egytittal a tovébbi elemzés irânyât is megjelölik. ad silrgssségi felârakkal összefuggésben ugyancsak keletkeznek többlet-költségek (termelés-megszakitésok, többletmunkâk stba). Az elemzö tehét

A belföldi Jrf//ccyfflxç ârszlnvonala tovâbb vizsgâland6 ârforn'tâk J& nir- itt is munkâra talâlhat.szerkezet szerint .

A z engedm ények többnyire az értékesitett készterm ékek m inöségével, szâl

jrformâk szerint kiilön vélasztandök: lftâsi késedelmekkel, csomagolâsi, szâllftâsi hibâkkal összzfiiggésben ke-a szabad iron értékesithetö term ékek, ahol az elem zö feladata az âr- letkeznek. Ezek okainak feltérâsa ugyancsak elem zési és ellenörzési feladat.

viltozis és az éru hasznâlati értékében befllott véltozâs elem zése is,- a hatôsâgi âras term ékek, ezeknél az elem zö feladata az elrendelt hatö- K iilönösen gondos elem zést igényel az exportâlt term ékek ârszïnvonala.

sâgi ârvâltozâs következm ényeinek m egéllapitésa, ellenörzési feladat ,az elöirt felsö ârhatâr betaru sânak vizsgâlata, s az esetleges érvâltozl- A z elem zést az export bonyolitisi form éi szerint célszerû végezni. Esze-

s. ok hatâsainak elemzése. Ez a feladat a vâllalkozésok szfik körébcn j rint megktilönböztetunk:Jelentkezik (energiaipar, közlekedés stb.). ' a) a sajét exportjog alapjén,

b) a kiilkereskedelmi vâllalkozâs sajétszâmlâs bonyolftâsâban,Xrszerkezet szerint célszerû az értékesitett termékek érbevételét a klivet- c) bizoményosi formâban éskezök szerint bontani és elem ezni'. d) közös érdekeltségen alapul6 târulésos fonnéban bonyolftotta) termelöi ârak, expolu zleteket.b) felérak,C) engedmények, Az önâllô exporfog alapjén történö kiilföldi értékesités ârszinvonalânakd) nagy- és kiskereskedelm i ârrés. ,? elem zésénél az elem zö feladata lehet

- az âralakulés reléci6k szerinti figyelése,

A lerm elöi Jrtz/c vâltozâsânak elem zési vonatkozésair6l, az érformlkkal ' az ârtrendek összehasonlftâsa piacok szerint,kapcsolatban m âr sz6ltunk. , , ' az értrendek összehasonlftésa a hasonl6 konkurens term ékek âralakulâ-

( sâval,

Kiilon elemzést igényelnek afelârak. Ezek többfélék Iehetnek. a vilâgpiaci âraktôl eltérö ârszinvonal okainak feltârâsa (hasznâlati &: p',' ték, forma, csolnagolâs, lzatâridö, feltételek stb.),

zt mennyiségi felârak vâ' ltozisa összefiigghet az értékesftési tétclllagysl- . - végtil az ârszfnvonal-véltozâs következményeinek meg4llapftâsa.gokkal. a term elés gyakoribb :'i' tâ' llfti' sxi' val. a kljzvetlen tsnktiltstfg Ntl) lltj

vekedésével. ezért a nlennyist$gi ./iz/Tflvlt' llflvtaltW/.s't, ?lw?l .jfz/ea/ p'ltltltgtill 21 kiilkcreskedelmi vâllalkozâs sajâtszâmlâs bonyolftâséban teljesftett export

t'lkt'tlllltçllvjtlîlltlâ.b'l. I'.y'pI)ell cllllck 1, lncpil lllpitflsa lcllel az clclnzts lï'1lI(jaIa ' lényegében a szabadâ' ras -'belföldi értékesftéshez hasonlfthat6. Ez esetbenr

l77 ' l73

az ipari véllalkozé! Ft-ban kifejezett egységérakat alkalmaz. A kiilföldi A m6dszer elvben csak proporcionâlis (közvetlen) önköltséggel szémftottértékesftés tényleges eladési âr4.r6l ez esetben a kiilkereskedelm et bonyolft6 fedezeti összegekkel ad helyes eredm ényt.

nem köteles tâjékoztatést adni. Ezért az érszinvonal-elemzés kiilsö informéci6i az elem zés szém âra hiényoznak. Elem zési feladat ekkor is a term éken- Ennek az az oka, hogy az iizem i költségeknek csak m eghatârozott hsnya-

kénti éralakulâs dinam ikus elem zése, összehasonlitâs m és term ékek m fiszaki da reagâl a volum en és az összetétel vâltozéséra m egközelitöen arânyosan.

gazdaségi paramétereivel és az érvâltozés következményeinek feltérâsa. mâsik része fixs vagy degressziv jellegû

Bizoményos âltal bonyolitott export esetén a bizoményos részletesen el c) zlz értékesttés elszâmolt Jrl/ctïlf-&tkd vâltozésânak JIJ/JA'J az eredményreszém ol a kiilföldi értékesitésröl, az elért devizaérrôl, az eladési és fizetésifeltételekrôl, kiilfbldi és belföldi költségeirôl, megéllapftja a megbiz6 éltal Az önköltségcsökkenés eredményre gyakorolt hatâsât akkor tudjuk kiérttb-megjelölt limitâr felet'ti érnyereséget, amelyböl a bizoményosi szerzödés kelni, ha tudjuk, hogy a ténylegesen érlfkesftett termékek bâzis (vagy terve-szerinti hényad a bizoményost illeti meg. A megbfzö a felsorolt adatokat zett) önköltségi szinvonalon összesen m ilyen összegë közvetlen költségetexportkötés-nyilvântartâsâban rögzfti. Ez lehet az elemzés kiindulési alapja. igényeltek volna és ezt az összeget szembeâllftjuk az értékesftés ténylegesA z elem zö feladata pedig ez esetben'. , közvetlen koltségeivel. A kiilönbség az önköltségcsökktultés forint összegc.

a termékek piacok szerinti devizaeladâsi érainak figyelése, az éralaku- . ami egyenlö az ilyen cimen bekövetkezett eredményjavulâs összegével.lâs kiértékelése, # K éplete; '

- az érnyereség és a limitârak összehasonlftâsa, j qj (i5o - ö1)ha az érnyereség tm ösan m agas (kb. 20% -nél nagyobb) kezdeményezni ' ahol:érdem es a lim stéraknak az exportârakhoz valö igazftésât. tk = termékek bizis (vagy tervezett) közvetlen önköltsége

tsl = a term ékek tényleges közvetlen önköltsége.

Hasonlö a helyzet a târsulâm sformâban bonyolftott expormzleteknél iq !g, A bâzishoz viszonyftott önköltségcsökkentést mérni csak az lin. tB'.îzf:///?-

b) Az értékest-tési volum en vd/ftvlxlntzl hatâsa az eredményre . sonlfthat6 ferpog/cc/csa lehetséges. osszehasonlfthatök azok a termékek.am elyeket m ind a bézisban, m ind a târgyidôszakban gyértottak és önköltségi

A z értékesftési volum en vâltozâslnak az eredm ény összegére gyakorolt adataik ism ertek. A rényuk véltozé a K + F tevékenység iitem étöl ftiggtsell.

hatésa részletesen a következö képlettel szém ithat6 ki: Az ösn e nem hasonlithat6 fcrznl/cciwtf/ az J//lg/lyyvcJc/pkdzJfylgvd//f?zfiisf képezi elem zés M rgytif.

Vv Y, (qI qo) X pofo vagy (qI qo ) x no (j .n o

ahol: A tervezett Jâ a tényleges közvetlen tln/ctïlluîltç ö-îcîzehascnll'tâsa IMJP a ket

V v = az értékesftési volum en vâltozésénak hatésa a fedezeti összegre, tös könyvvitel zâl't rendszerében m egtörténik. lsm eretes, hogy a tel'lllclés

= az egyes termékek bâzis (vagy terv) eladési éra Szim vitelének egyik fontos feladata annak ellenörzése, m iként tarttlttlt bePofo = az eg' yes termékek bâzis (vagy tervezett) fedezeti hényada a Vâllalkozâs (vagy annak egysége) gyârtm ényénak tervezett kozvet lt'll

= az egyes term ékekböl ténylegesen értékesitett volum en a térgyidö- t tmköltségét. Ennek feltétele, hogy a vâllalkozés kiépftett önköltségszsllli-q l

szakban (m ennyiségben, vagy norm aöriban) tâsi rendszerrel rendelkzzzék. .= ua. a bézis idôszakban (vag.y a tervben) A tervezett közvetlen önköltséget az önköltségszâmitâs rendjében sza-q

o

no = az egyes termékek bâzis (vagy tervezett) fajlagos normaöra sziik bJ' lyozottak szerint kell megtervezni.

ségletef 'I-ervidöszakban érvényes anyag-, félkész-, és m unkanorm éi, bértétclei, 11

, = az egyes termékek bâzis (vagy tervezett) egy norma6réra jut6 közvetlen bérek jârulékainak tervezett pötlékkulcsa (a törzsbérekrc vetit

n () -() ,

fbdczeti összege /

.

'''-

l -1 4 I 7 .5

Ve) a tervezett kiilön költségek és egyéb közvetlen költségek alapjln. Sok Vizsgâljuk meg ezeket az önköltségcsökkentö lehetöségeket egyenként.helyiitt tervezett önköltségként a bâzis önköltséget alkalm âzzfk, am it nem

tartunk helyesnek. Ezâltal ugyanis még a mfiszaki fej lesztés, gyértâsszer- Aktiv Jzl#l//xlrc-çlkkeazl.sf Iehenô%égekVCV S, az W em ek foglalkoztatottsigânak m âr elhatérozott vâltozésainak K

özvetlen JnlW #f/g ltS.'hatâsai, a m ér m egism ert âr és tarifavéltozâsok, a vezetés elhatârozott k alkatrészek elhagyésa

,' VORStIXUCiöS m tsdosftâs (a felesleges anyago ,bérfejlesztési törekvését és sok m âs, elöre nem tervezhetö tényezö hatâsa . - . . . x-z

se),. u x . , n x' . n r j : x :u x wu dràga anyagoK nelyettesl etreltve m arad a Vezetes elott. lgy nem Jönnelt lelszlDre a targylutlszalttlall . jyjy anyagkihozatalt

, a fajlagos felhasznâlâst' tcchnolögiai mo osftés (1Oél-vényesiilö kedvezôtlen hatâsli Jelenségek sem . . é

et selejtet csökkentö gyârtâsi eljârâsokJavitth hulladékot, vesztes g ,bevezetése, reilis anyagnormâk elöirâsa),A

z önköltség csökkentése m indenekelött céltudatos ég tervszerû m unkét u u sa és u értékelése, az olcsöbba G szerzfsi forrâsok gazdaségos kalku

kfvén, m elynek elengedlletetlen elöfeltétele az önköltség összetevöinek, j j-oa és és széllftési m O vâlasztésa..

n beszerzéstényezöinek részletes ism erete. A z önköltség csökkentéséért kifeltett eru jej, m ennyiségi és m inöségi anyagât-a folyam atos anyagellâë s

m a m egfefeszités csak akkor lehet eredm ényes, ha a term elés irâryitését, ellenörzését jej; anyagtar' olés és széllités biztosiG a,W tel

, a követelm ényeknek m egfe

végzö m ûszaki és adlninisztrativ dolgozök, söt m aguk a term elést végzô - jtaus megvalösftésa. illetve javftésa (hié-az anyag- éS darabels?mmo

m unkésok is neln csupin az önköltségcsökkentés éltalânos célkitfizéseit. ,, . , , n,n z n n..z .z xw x nyok csökkentése).ismerik

, hanem létlalç az önKöltsegcsöu entes lkonltrrt, salat tevrzkenysu jtis m egfelelö hasznositâsa, anyagtakarékos- a m iisM ki Szellem i kapacgiikkel közvetleniil összeftiggö lehetöségeit, feladatait is. Ezen a teriileten é

se.' ' Sv ot C/IZö érdekeltség megteremtigen nagy Jelentösége Van a J6l mfiködö költséggazdélkodâsnak, am ely a

termelési folyamat és a termelfs költségeinek tervezésével, jöl megszer Közvetlen munkabéreknél:tt figyelésével, s azok értékelésével irinyit6ja, s egyûttal ellenörzöje konstrukciös mY osftés (a munkaigényesség csökkentése, a magas selejttelVCZC

lehet az önköltség csijkkentéséért folytatott eröfeszitéseknek. Ez a vezetGi végzetl m iiveletek, alkatrészek étkonqtruélâsa könnyebben gyârthatôkrm a

sztimgitel megszervezésének Szerves részét képezi. tipizélés. a szabvânyosftés fokozésa).' a technol6giai mödositâs (nagyobb termelékenységet biztositô termelö

Ism eretes, hogy a közvetlen önköltség a gyârtm ânyokra közvetlentil el berendezések, szerszém ok- késziilékek alkalm azésba vétele, kézi m unkâk

Szémalhatö költségekböl és a termékekre ugyancsak felosztott egyéb köz- gépesitése, a gépi kapacités jobb kihasznâlâsa, elökésziileti és befejezésiVetlen iizem i költségekböl (gépköltségekböl) âll. idök csökkentése, a munkanap-fényképezés âltal feltârt veszteségidök

Csökkentése, Selejtcsökkentö technolögiai véltoztatâsok stb.),A közvetlen önköltsbg alakulésira nagyon sok tevékenység kihat: a - gyO ésszervezési vâltoztatésok tzért ciklusok, szalagrendszer szervezése.gyârtmânyfejlesztés, x technol6gia, anyag-, szerszâm , bérgazdélkodâs, ' a kiesö idök, âllâsidök csökkentését célzô intézkedések. a megfelelö gyâr-termelésirinyitis, a munka minösége stb. tfsközi minöségellenörzés és darabelszâmoltatâs kiépitése, illetölegjavilsa,

a selejt és a hiényok csökkentése. gnzzlasfgos sorozatnagysâgok kialakftâsa,âz önkxm ség csökkenésére hat6 tényezsket /cJ/X ' csoportba sorolhatjuk: , az elökésziileti idöket szaporitô sorozatbontâsok megsziintetése, sztik

Az elsö csoportba tartoznak az aktîv tlp/cy/fuçtjgcue //ccp/t's intézkedések ' term elési keresztm etszetek felszllm olésa. az ztem es folyam atos gyirtâsamclyek az önköltség alkot6elem einek, a termelési költségeknek tény- ' biztosftésa, a hö végi és negyedév végi rohnm m tmkék felszaem olâsa stb.),ICàWS Csökkenését eredményezik (anyagokkal, energiéval, munkaerövel - a profil hibék ttûl mk fam' termék) megsn-intetésével a tömegszerfikg fokol sasval6 takarékossâg) - az ösztönzö m unkanorm âk és bérezési form âk alkalm nzziswA 111ésod ik fö csoportba tartoznak a gyirtminyokat elöâllitô iizemek - a munka termelékenységét fokozô intézkedéseka fljitésok, a mellékidök,tCl'm CIéSi Volum enének növelésére irânyulö tevékenységek, am elyek elökészuleti idök, m iiveleti idök, pôtm unkâk csökkentése,

lfvtbn viszonylagos fln/t?ll/.vtkc.çdx kcnl.ç következik be a fix és a deg - a szakképzettség fokozlsa (oktatis, tapasztalatcsere),IXSSZfV ktlltségek teriiletén. .. a selqitct megelözfk csökkentö munkamôdszerek, minöség-ellenörzö rend-

szcrek alkallnazlisa stb. '

l 7f, l 77

Gyârt6eszközöknél, nzerszâm oknâl.. tlgyanis az alkalm azott technol6giéhoz szorosan kapcsolödnak, ezekböl fe1- a gazdaségossâgi szâm ftâsokkal indokolt korszerti, term elékeny szerszâ- osztâs révén az azonos technolôgiâkkal elöâllitot't gyârtm ânyok részesednek.

mok tervezése, gyâ' rtâsuknél a gazdasâgos eljârésok alkalmazésa, Ez a részesedés annél kisebb, minél nagyobb az iizem termelése, vagyis minéltipizâlt, hâzon beltil szabvânyosftott alkatrészek

, Fzerelvények konstruélâ tobb részre történik a felosztés.

sa révén a rajzszâmos szerszâmok féleségeinek csökkentése, ezzel egytitt Ugyanez jellemzô az iizemi költségek egészére is Siggetleniil attöl, hogya nagyobb term elékenységû, kom binâlt szerszâm ok elöillftâsa

, azokat részben vagy egészében az egyéb közvetlen költségek vagy az iizem i

a gyârtéeszközök megfelelô karbantartâsânak, feltij itésénak megszelwezése. közvetett költségek közé soroljék.

themi költségek teriiletén: A közvetlen Jn/ttslfylg kalkulâci6s tételek szerint összchasonllt6 IJNJZJ/Ja rendelkezésre âII(5 gépi- és munkaerô-kapacitâs kihasznélâsânakjavitâsa, nemcsak az egyes kalkulâciös tételek tartalmât mutatja be, hanem utal a terva szfik term elési keresztm etszetek m egszim tetése

, kalkulâci6 (B) és az utökalkulâciö (C) föbb bizonylataira és az alkalmazottiizem i profilok helyes kialakftâsa, . irtékelési m ödokra. Ezek ism eretei az elem zö szâm éra nélkiilözhetetlenek.

az iizemfenntartési munkâk szabâlyszerû, tervszerû és j(5 minöségû elvég- h?. összehasonlftö tâblâzat nem tartalmazza az iizemi âltalânos költségeket,zése, ennek révén az àllâsldök csökkentése, lllllelyek elem zése csak költséghelyenként, azon beliil költségcsoport bontésban

munkaerô véndorlés csökkentése (ösztönzô bérezés, szociélis juttatésok, Végezhetö el.oktatâs stb. révén), -a sziikséges és elégséges szakm unkâsok, segéd- és betanftott m unkâsok

,

alkalm azottak alkalm azâsa, a felesleges létszâm leépftése,

az éllâsidök, tfllérék csökkentése (folyamatos munkaellétés, gyârtésra alkal-m as konstrukciök m unkâba adésa, a term elés elöfeltételeiröl idöben valé .

ï,

gondoskodés anyag. szerszém . gép, m unkautalvjny),a munkafegyelem javftésa, 'a gazdasâgos belsö anyagm ozgatés m egvalésitésa

,

- a rezsi anyagokkal, energiâval, m unkaerökkel, térsiizem i szolgéltatâsokkal

valö takarékossâg, .

- a hiânyzö m unkavédelm i berendezések beszerzése. felszerelése,

'

az tizem eket kiszolgélö racionélis raktârozési viszonyok ldalakftésa (meg-felelö raktérak, raktâri és nyilvântartâsi rend),

- a târsaségi tulajdon védelmlllek biztosfti. sa,- a véllalkozâson beliili ktilönbözô szervek tevékenységeinek alapos össze-

hangolâsa és a tervszerfi munka biztositésa (p1. t'ij tipusok hatéridöre, meg-felelö m inôségben, gyérthatö konstrukciôval és technolégiéval történtj

gylrtâsba adésa) stb.

A felsorolt önköltségcsökkentési tartalékok feltârâsa szempontjâböl kiemel-kedö fontossâga van az uttskalkulâci6nak. (A gyârtmény tényleges k'özvetlenönköltségének megâllapfti- slval, elemzésével.) Az utçskalkulâcicsk év/a/aj (tltq; .hîn :/zol//pt/n eredményesen c.%?1 a ktyzvc//tza kllltvégek c/erpttz/lc/l/l. Ebben lsaz - egyéb közvetlen költségek közé sorolt - tizem i költségek elcm zéséllt.k

iizcl-nenkéllt ( il lctölcy ktiltséghelycllkéllt) k el I nlegtörtéllllit). I 'azck 1, ktslt ségek#

l78 l79

.& KOZS ETLEN ONKöLTSEG KALKULACIOS TETELEK SZERINTI OSSZEHASONLITO TABLAZATA

A) ELIJKALKULACIO B) TERVKALKULACIO C) UTOKALKULACIOKALKLQA CIUS Célja: tij termékek miiszakilag Célja: a termékek elôéllitési Célja: a tényleges elôéllitisiTVTELEK indokolt el6éllitési önköltségé- önköltségének megtervezése önköltstg megéllapftâsa

nek m e élla ftésa

1. K ozvetlen anyagköltség Ervényes konstrukciös és Tervidöszakra tervezett Ténylegesen felhasznélt

és igénybevett szolgélta technolögiai elöirâsokra mûsz. int. ek hatâsét t'igye anyagok elsz. âron (Tartaltés épiilt bruttö anyag felhasz lem be vevö tervezett brutté rnazza a norm étél eltérö fe1

1.1 Közvetlen anyagköltség nslési normék mennyisége felhasznélésl normék meny hasznélésokat pl. a selejtpöta) nyers és alapanyag kalkulélt beszerzési âron nylsége elsz. éron lbsok céljaira kivételezett

anyagokat is.)b) vésârolt alkatrészek U.a. mint 1.1 a) érvényes U.a. mint 1.1 a) kûlsö be U.a. m int 1.1 a) ténylegesen

darabjegyzék és anyagsziik szerzésböl tervezett alkatré kulsö beszerzésbölsé leti jegyzék a1a 'én szekre szérmazö alkatrészekre

c) Technolégiai fûtöanyag U . a. m lnt 1.1 a) csak akkor, U .a. m int 1.1 a) U .a. mint 1.l a)d) Technolögial energia ha m ûszaki felh. 1 norm a

ârtm én onként ké ezhetö

e) Le: keletkezett hulladék Ervényes bruttö és nettö Tervezett bruttö és nettö Ténylegesen keletkezettanyagfelhaszn. norm âk ku anyagfelhasznélési norm ék (bizonylatolt) hulladék ellönbsége a hulladék haszno kulönbsége, hulladék elszé szém olö érakon

sftési érain értékelve m olö érakon

1.2 Közvetlen igénybevett Normék ajénlatok alapjân Aktuallzélt normék, tervezett Ténylegesen kalkuléciösszolgâltatés kalkulâlhatö bérmunkadfj. adatok alapjén m lnt 1.2 A. egységre elszâmolt igénybe

széll. és rakodési költségek vett anyagjellegû szolgâltatéstb. sok (kiilsö szâm lâk alapjén)

Közvetlen anyagjellegti 1.1 a+b+c+d--e+1.2 1 1 a+b+c+d-e+1.2 1.1 a+b+c+d-e+1.2réford. összesen

pvw%o%zvx ..

A) ELôKALKIJLICI6 B) TERVKALKULACIO C) UTOKALKULACIOK ALKUIA CIUS Célja: Iij termékek miiszakilag Célja: a termékek el6éllitjîsi Célja: a tényleges elôéllitési

' TtTELEK indokolt el6âllitési önköltslgé- önköltségének m egtervezése önköltsfg megéllapftâsanek m e âlla ftésa

2. K özvetlen szem él/i Ervényes konstrukciö, tech Tervidöszakra tervezett Ténylegesen gyértott konst

jellegû réforditâs nolögia, sorozatnagység, konstrukciö, technol6gia, rukclö, alkalmazott technom ûszakilag indokolt m unka- sorozatnagység, m unkanor lögia, sorozatnagysig, m un

normék és bértételek alaplân mék és bértételek szerint kanormék, bértételek alapjénIlm géllapftott törzsbérek tervezett törzsbérek összege kifizetett törzsbérek összege.

összege (Tartalm azza a normétöl eltérö m unkabérfelhasznéléso

kat, p1. a kûlönbözö pétidök,

többletidök bértöbbleteit, az

el nem végzett m ûveletek

m iatti m e takarftâsokat stb.)3. K özvetlen m unkabérek Eves tervezett pötlékkulccsal Eves tervezett pötlékkulccsal Tényleges pötlékkulccsal

'érulékai 2 A utén 2. B . utén 2. C . utân

4. Egyéb közvetlen költség A term ékenység elöâllitâsé U .a. a tervév terveiböl A term ék elöâllftâséhoz

a) gépköltség alkalm azott hoz sziikséges tervezett ténylegesen igénybevettértâsi technolögla spe lizem öréra, gépörâra, m 2-re tizem örâkra, gépörékra, stb.gy

ciâlis uzem i költségei jutö kalkulilt gépköltség, ill. elszémolt tényleges gépköltiizem i költsé sé . ill. tizem l költsé

b) speciélis szerszâm költsé- M ûszakilag indokolt szerszâ Tervezett szerszém ozési, Ténylegesen elkészftett kiigek (lefrésok) mozési, begyakorlési stb. begyakorlési költségek ösz- lönleges gyârtöeszközök

költségek összegéböl az szegéböl összesen vârhaté beszerzési, illetve közvetlen

összesen vârhatö termelési termelési mennyiség alapjén önköltségi értékeiböl a max.mennylség alapjén szémftott tervezhetô egységköltség 1 év alatt termelendö meny-egye gkbltk g nyiség alapjén elszémolt

qj . A hagyom inyos önköltség-elem zési m e szerek m ellett alkalm nzni sziiksé-: z, . r'a -7x 'tt Gà ges korszaerû, (IJ môdszereket is (pl. értékelemz.es). Ezekkel a korâbbiakbant5

. j : E >B y -

ka zo o ao .

aio'R tnnult tantérgyak (vezetöi szémvitel) keretében mér foglalkozhlnk.= 'a 3 to -% zj >v .

xs = = . g: =* Nk N :o NS .Z -Q z 2 x m- z s t$ g: 'o d) Az értékesttési összetétel vll/oztiltfntzk hatâsa az eredm ényre> a

= +a > o o .2 tk oa m r

,. : c -' . a -u' .* I : .2 ':* C7 Q' = u + K önnyfi belém i

, hogy a kevésbé Jövedelm ezô cikk gyârtésénak és értéke-a e ' o : -ca + u = =: o (.n'bD :tb ''i; X m .- . o

...a + sftésének a többi cikk volum en növelését m eghaladô m érvfiF-4 x 3 > g: z + : r: ;z .> Y' ;:':

.0 >> :1 f-3 növelése a véllalkozés étlagos Jövedelm ezöségét csökkenti,:=. x ,e âl r.z 'e i

. x c: +''''''v M O tt . . .u u :o kd =

-Q 4 D > ..Q .-, visszaszoritâsa vagy elhagyâsa a vâllalkozâs Jövedelm ezöségétlavitla.

.. ,ts (t)

* G '% Hasonléképpen az étlagos jövedelmezöséget meghaladô tennékek értéke-.g a i) zury'E ; :t1 o

ka- r e +2 s'o c: sitésének a többi cikket m eghaladö m érvtiig z .- o .* 'c

-.2 Q h xc növekedése a vàllalkozmqlövedelm ezöségétlavitla,

> '.'' Gz u : = 'o csökkentése a véllalkou sl'övedelmezôségét rontja.a 4 n .. ra s .o +a .0 x o ..'a

M : * IZ X -' Q *2 : .Q .V Q' O = :0 +

.. . : .u ..Q + .: rt crj Az összetétel vfltozés eredm énye (fedezeti összegre gyakorolt) hati' sJt 11> . rj tt aX * ' =

...a = '- + következö képlet szerint lehet kiszâm itani:= R > tt a o + H Y r.q14 uo a ;j . a x>F'

,, x ,.u .g . . : o + .m u :o < tv io 4 D -.d .-. xtugosp dezeti àâaytzff alapg n:

x t,z '- .t t

:J .T 'M 2.1 jx a -.2 z

: B .i2 oso ;:'x ( f - f o ) X q I p o.- z! = rl tt où x = % D :ldl o P cn

..:- ah o 1 :a .s :1Q; ; M = X . 1> .. ' '.a -'e a :E- -+ f' - a terv (bézis) szintii tény étlagos fedezeti hânyada s e .- n z

... .u.Q z :t* a 8 ;:'x o = ro +

o

1 - 2. a 'z ...a-' + x .x ,., ç. a terv (bézis) éuagos fedezeti Iu nyad'& x ).Q ;a m .-. à) +o qp tt a m= x = : : P

..!, + :o t.q= = -0 x : x

-= cs .j ..a .''-- '- Y qp

pa ' r n- ér évi értékesftési m ennyiség terv (bizis) ârond il .Z x X tt V > :o .-l Q1 Po - a t gy

%6 :.Z1 N) 't;-3. N k '-4 . a .-'d > *

.ï 't: ;z Atlagos egy normaérérajut6fedezeti összeg ZA FJWIC.',E 0th9 ..'a s k''c 's = ::e œ'

rn k; '. 2 .z a. ;o c: r o . ç j j.r 1/ ):

..Q k Y Q 0u- . > 11 o j G Q ue - X q j noZ ;y > ;! ;z ..2 'k n o' o n o'** 2 '2

- tn Jl : A1 ....

z oj x ra .ae : o :o .x tu x> :0 jj o j ..a .b . ..'a . m ..a , aa

x * i; + . q rz)iBa a ar ;za s .= x o :o j' 1> =

.

1-;Q ,a me'e w'o .: z k = a terv (bx4 zis) szintû tény egy normaöréralutö fedezeti összegnô o

#.

- l : -3

f X közMetett Zrfx dsffzsf költSéCck CICIXX SéH I Célszerû az értékesitési for-

= a tefv (bW iS) Cgy llofmaös fa jlltö fedezeti USSZV ajom alakulésâhoz viszonyftani. A z abszollit és relatfv eltérések m egâl-n6 gtœY

IZPCtiSZUOV CYSZG II kisztirni a lökésszerfi hatâsokat (pl. egyik évben többjelentos llemzetkloi Visiron Vettiink részt, misik évben a költségek arânya

'1agOS normaöra kereskedelem bonyolitisi rendjén, több Vagyqjno = a târgv vi értékesftési volumen terv (bâzis) faJ é z; véltoztattunk aCleny S ,

V lhaszzlâlé' ssal szâm ftva kevesebb m egbizist adtunk kiilsö partntx kllek, bövûlt vagy sztikiilt ke

k delmi hâl6zatunk, liJ' Piacokon jelentiink meg stb.).fCS CA Z összetétel-vâltozâs is vizsgâlhatö:

az elözö évi, ztz igazgatâsi költségek elemzését célszerfi irinyitâsi szintenként (igazga-a tCFVCZCR éS tésig

j iigyvezetés, C/gYCZCYS, föosztily Stb.) éS Szakmai funkciönként

RZ Optim âlis (mûszaki, gazdasâgi, kereskedelmi stb.) végezni.öSSZCt/tCIheZ Viszonyftva.

Z C elcm zési Xlddc ff 1UFlFd#dJX Z elôzö évi összetétel m inden Villalkozâsnâl ism ert, a tervezett összetétel - az abszollit eltérések m egâllapftâsa,

azfmball Csak Ott, ahol cikkenként (tevékenységenként) részletezett ered- a költségeltérések m egbontâsa elöidézö tényezök hatâsaira,m ényterv (fedezeti összegbell) késziilt. Az optim âlis összetétel pedig csak az indokolt eltérések ésOptimtlmszimitissal ismerhetô meg, amely nemcsak a jövôre készfthetö, az adott egységtöl f'tiggö megtakaritâsok és tûllépések összegeinekhanem az elm tilt idsszakra is. Tanulsigai hasznosithatéak, az elm aradt ha- m egâllapftâsa

.

SZOD iS m érhetö, kiszim itlzatô.

âltalânos /ctf/.v#d/f elemzésénél célszerti az elemzést az alâbbiZZ egx b

d) XZ C/PWZV.S elxeltétele a JOLNV/J// költségekkel VJ/J gazdâlkod6h rd/ldrdr bontés szcrint Clvégezni:elem eillck: fg. és segédözemek (közvetleniil el nem szâmolt) költségei,- tartalm ânak, - anyaggazdâlkodâs (raktérozâs) költségei,- tCCVCZ/Si, a K + F költségek

s

- tltalvényozâsi, - a garanciâlis javftési költségek,''- elszâmolâsi rendjének, szociâlis, kulturâlis stb. költségek,- Clel11zési éS ellenôrzési m ödszereinek, - egyéb.

a felelösségi-ösztönzési (anyagi érdekeltségi) rendszerrel valö kapcso-latânak ismerete. Az uzem i közvetett költségek elelnzését iizem enként (költségllrlyenként),

1 költségcsopol-tonként kell végrehajtani, a következö iitemezésben:RZOII bcliibâZiS) korfekciö, ennek Sorân a Viszonyftâsi alapul vâlasztott költ-

''- Z YFV ( j j .A közvetett ktïl/l/ge/c elemzésénekfeladatai ségterv (bjzis) adaGit korrigâljuk az iizemtöl fliggetlenill és az iizem . te.Je-

' Sitm êlv ck VY tOZiSZ m iRtt illdokoltan bekövetkezett költségvâltozâsokkal ,- Z tcWt0l (biZiStU1) Valö abszolt'lt összegû eltérések megillapitésa a Ie- - az fgy kapott korrigâlt tervet vetj iik össze a ténylege 5 költségekkel. fgy

UCtSV CS költsV csopoxo1W énti részletezésben, megéllapfthat6kZZZZM YX/UCIUSC, hogy aZ eltéréseket m ilyen m értékben idézték elö k - az ikzem töl fliggö m egtakaritâsok és tûllépések, valam int

2 SZCW CZYi CW S/gCUV I (VeZCtéStö1, dolgoz/ktöl) ftiggô és fkggetlen - a leggondosabb gazdâlkodis mellett elérhetönek nyilvânithatd költségek

téll)?czok, S Cl1l1C k alapj in összege, W gfll11 fliggö Cltérések esetében a belsö érdekeltségi fendszerhez illeszkedö ' - ezt követi a jelentösebb eltérések okainak feltârâsa.i2V2SIatOk meztétele.''' ''''

t .j h môdszer alkalmazzoénak munkatâblâjât a következö tâblâzat mutatla be.1

l l85l 8 4

.,4 msszakifejlesztés (K + F) ktq//llge/(nl/ tw'r elemzöfeladatal a kbvetkezlk.o :% X-1 u e .

.': y A z ilyen cim en elszâm olt költségek szabâlyszerûek-e?ha (1.p * . .z ?J tîs A z év folyam ân fellesztett kutatott tém âk m ilyen arânyban felezödtek

Ls KL be, azok m ilyen eredm énnyel zârultak, a tervezettel szem ben m ibe

kerultek, mennyi volt a fejlesztés tényleges âtfutâsl ideje (a tervhez isA z . hasonlftval?b te x k

V - A még folyamatban lévö fejlesztési témâk költségei megfelelnek-e a. tervezettnek, a fejlesztés mi6ta folyik, mikorra tervezték annak lezârâsât?1 g -

.7 -.4 x 7i M elyek voltak az év leo elentösebb sikerei?

: Az elemzô ezekre a kérdésekre a mfiszaki fejlesztésl költségek munkax: j) g ya & '.- szém os tém akalkulâcisib6l kiindulva kaphat vâlaszt.

.: 'œ

-x ta , A garancitilis Juvfftiyf költségek elem zését az analltikus nyilvântartâs*= ! ê * dataiböl fôbb term ékek

, term ékcsoportok szerint kell m egvalösitani, felxy = .

: aqa ' hasznâlva a szerviz-statisztikât. l'gy feleletet kell adni arra

, hogy;Wo -F';a J &

.: - A garanciâlis költségek a tervhez t'bâzishoz) viszonyftva hogyan vâltoztak?:o ; : u . . ,,Y 2 ! : A garanciâlis idö lelértâig mely termékeknél mutatkozik a

,g(5 m inöség

x m iatt m egtakarftés?3 k g v ea 'A a :i- M ely term ékeknél haladta m eg a garanciâlis költség a tervezettet

.

Q > il i lyek ezek föbb okai?2 w

x; *' l ttségekre elözö évben képzett céltartalék indokoltA garanciâlis köte ezex2 à .z V0lt-e9.Y v z z

:Mo *2 A szociélis, kulturâlis katségeket intézményenként (bölcsöde, ôvoda, orvosi

.g , .g. + .s rendelö, iidiilö, sporttelep, sport- és kultûrkörök stb.) a tervhez viszonyftva,P

* ' - - .r: és ténylegesen ellétott feladattal összeftiggésben kell vizsgélni.>. z e .p A

..z ' a tervezett

c 'c 'Va = ;;d, :

-- k -1 /) Az egyéb bevételek JJ egyéb rti/brlfftgtp/c alakulâsânak elemzéseQ

,, a n .g% g ,; ., a *

:> : e * * é éfordftâsok elem zését az abszollit eltérések m 6d-A z egyéb bevételek s r. '@

- ,

szerével a fôkönyvi könyxelés adataibél a tervezett, illet've bézis adatokhozt ; iszonyftva kell elvégezni

.20 ,,: v;. kq:t *e 1

. Az értékesl-tett immateriélisjavak ëy târgyi eszközök Jr/l/ceyfllylrlll célszertit Y 7j .. lnegvizsgélni a râforditâsként elszâm olt nettö érték nagységét

, viszonyftvaM1 s oiV 6 -2 ladâsi Jrhoz. M i volt az oka az értékesftésnek, nem egy sikertelen be-a ? e

rllhtî' zJs következm ényével âllunk e szem ben. a halm ozott értékcsökkenés3 C ''1 ''1 ' Xd S

-j g. x -- -9.,) y - - ç! Ilelyes amortizlkiöpolitikéra utal-e, az eladés reâlis piaci Jron történt-eQ Y *'.: = '.7

.: -4 '-t ! 3 Yj Oj ) stb. l Iltsonlt'i mtldon célszcrti vizsgélni az itt elszémolt immaterislis javakl ! q . o o )- o z tl $ ,to a d k x x > x

l87

és târgyi eszközök terven feliili értékcsökkenési lefrâsok, s azok visszafré- A pénziigyi befektetések sikerességének elemzéséhez informâciökat bizto-sânak okait is. A z elem zés sorân értékelni kell a m aradvânyérték helyes sftanak az eredm énykim utatâs

ségét, s ezeket a tapasztalatokat a jövöbeni, l'jabb beszerzéskor a marad- a kapott (jârö) osztalék, részesedés,vényérték tervezésekor fe1 kell hasznâlni. ,, a részesedések értékesftésének érfolyam nyeresége,

- a befektetett pénzigyi eszközök ârfolyam vesztesége és

W vâsârolt Jx ubaj6lt termelésû kthzletek hiânyainak JA értékvesztéseinek - a részesedések, értékpapfruk, bankbetétek értékvesztéseelemzése megköveteli a következôk tisztâzâsit: sorok adataib6l. A hozam ok (osztalékok) értékelésénél gondolni kell arra

indokolt volt e a hiényok és értékvesztések elszâmolâsa (az értékvesz is, hogy a tulajdonos sok esetben elötérbe helyezi a hossztitâvli érdekekettések kritérium ainak ism ertetésfre e helyiitt nem tériink ld, azok a a rövidtâvti osztalékcentrikussâggal.

szâm vitel tantérgy ism eretanyagât képezik),a hiényok és értékvesztések esetében szem élyi felelösség m egâllapit A z elszâm olt éllfkvesztések és azok visszafrésa a cégcsoport, a befektetési

bztö C, kör Vagyoni és jövedelmi helyzetének alakulâsâra is tartalmaz lényegesvizsgâlni kell az értékvesztések visszafrâsânak okait is, vâlaszt keresve inform âciékat az elem zö szém âra.

a korâbbi éllfkvesztés elszâm olâsénak helyességére.

h) X rendktkiili eredmény dld/FlcëuvdA követelésekre elszâmolt értékvesztéseknek JJ azok visszal'râsainak vizs 1gâlata informâciökat biztosfthat az adösok megbfzhatösâgânak, fizetési A rendkfviili bevételek és râforditâsok elemzését jellemzö tételenként (1B-fegyelmének minösitésére vonatkozdan. könyvi szâm lânként szembeâllitva azokat) célszerû elvégezni. Kiilönöscn

fontos a naN sizrend. a Szim szerû hatisok alapiân a részletes vizsgâlat.. a. x ,. .,

' *.-''*' *'-' ' . 1 . r ,

- -

. <. .u .X céltartalék IZJNJJFIJJ Vizsgâlandö az övatosség éS a tellesseg elveneK / hiszen e tételek egyrészt Jelentösen rontnatgaK vagy Javltnatlâk a szokâsos

érvényesïilése. % z elem zô m unka eredm ényeiböl tapasztalatok szerezhetök véllalkozési eredm ényt, s az esetleges felelékség m eghatârol sa sem kertil-1

a Virhatu kötelezettségekre és ajövöbeni költségekre képzett céltartalékok hetö eI.helytâllösâgéra vonatkozöan. A képzett céltartalék és annak következö

évteklben felhasznâlt összege az összehasonlftâs alapjén jö alapokat M eghatérozô tényezök a következök:terem t a következö évek céltartalékainak m egterem téséhez. - a m âs târsaség alapftésâval kapcsolatos eredm ényre gyakorolt hatl' s.

(aZ aPPOII elfogadott éllfke és az eszközök könyvszerinti értéke klj-

XC eredmény terhére hzetett Jdl/f, illetve kapott fJ/FItWJZJé?/C esetében zötti kiilönbség),Vizsgilni kell azok szabélyszerûségét és dinamikijét az elözô évhez képest. a tulajdonosnél mâs târsasâg megszfinése esetén a megszûnö részcsc-

désre esö itvett eszközéllfk és a részesedés könyvszerinti értéke közötti

g) x4 pénzilgyi mz eletek &r(?#??;O .)V/ld/f' elemzése , : kiilönbsfg,k

'

.

- tökekivonâs l'ltlin m egval6sitott tökeleszâllitâs esetén az âtvett eszklsztsk

A pénztigyi m iiveletek bevételeinek és râfordftâsainak kttlönbsége a pénz- t értéke és a bevont részesedés könyvszerinti értéke közötti ktiltsnbség,

iigyi résztervvel, illetve annak teljesftésével van szoros kapcsolatban. Az - a visszavâsârolt és bevont részvények, részesedések visszavlslirlâsiideiglenesen Szaba:l pénzeszközök betétként történö elhelyezése, a pénz- ' értéke és névértéke közötti kiilönbség,hiény hitelekkel, kölcsönökkel történö m egoldésa a kapott kam atok, illetve . a halasztott bevételek és halasztott râfordftâsok elszâm olt összegei.

a fzetett kamatok összegeit befolyâsolja. A gondos pénziigyi tervezés .eredm énynövelö tényezô lehet. A véllalkozâs adôzés elötti eredm énye hatârozza m eg alapvetöen a târsas/lgi

Elem ezni kell e tétel vonatkozâséban a vâltö elfogadâsb6l szârm az6 adôfizetési kötelezettséget, az osztalékfizetési Iehetôségeket, valam int 11 va-

kalnatbevtbteleket, azok biztonsâgos befolyâsât és m értékét. gyongyarapodés m értékéq a cash flow keletkezését is részben. Ezek k'oztll

( Jgyttllcsak Vizsgtilni kell a sajz- t vZ' Ittsk kamatterheit, s ezen keresztiil elsösorban az adôalap növelö-csökkentö tételekre kell hallgslilyt hclyc/lli.e I fklgad ('5k b i za I InJ- l1a k a I aktl l li sJ- t .

I 88 l 89

.5.5.3 X kereskedelmi A'gllcl/ctlzfg eredményelemzh ének sajétossâgai 1. Az ârrésfogalma, Jxçuçzd-fz/ggê's'd a haszonkulcs I'J/F:JWJ-J/JIZtW

E fejezetrészben azon vâllalkozésok eredményelemzésével foglalkozunk, Elem zési séménk is jelzi, hogy az ânfs nem mâs, rnint az értékesltési tirhcvl-am elyek fö tevékenységként kereskedelem m el azon belûl kis- és nagyke- ' telnek az eladott Jru beszerzési JF'/J/CJIW csökkentett t'V,R d#c. Tartalm aet tekintve

reskedelem m el, illetve kiilkereskedelem m el - foglalkoznak. ez lényegében az összes értékesftett term ék (âru) eladâsi és beszerzési éraA z eredm ény elem zésének tö lrânyai és m ôdszerel term észetesen részben közötti kiilim bség.

megegyeznek a termelö-, szolgéltatô tevékenységet végzö vâllalatok esetében EZ egylittal azt is jelzi, hogy a vâllalkozés ânfstömege sok egymâstölmegismertekkel, részben azonban olyan sajâtossâgokat mutatnak, amelyek t jelentôsen kiilönbözô egyedi, termékenkénti ârrésböl képzödik.kiem elése és m egism erése feltétleniil indokolt. '

Az ârrés funkciôja kettös; egywésztfedezetet biztositani a kercskedelmi munkaAz eredményelemzés középpontjéban a kereskedelmi JrrJJ, illetve a költségek lebonyolitâsa sorén felmerilô költségekre, mésrészt a véllalkozâs széméraelem zése âll. érdekeltségi viszonyaihoz alkalm azkodö nagységrendfi eredm ény biztosltâsa.

A kereskedelm i véllalkozésok esetében az eredm ényklm utatls szerkezetét, Ennek m egfelelöen az ârrés két fö részre bonthaté:

belsö arényait vizsgélva leglényegesebb sajétosségként azt éllapfthatjuk meg, , költségfedezeti részre, illetvehogy eladott âruk beszerzési Jr/l/cc nagysâgrendileg eltérö a term elö vâllalatok l nyereségfedezeti részre.

azonos eredm ényelem éhez viszonyftva.Ez mindenképpen sztikségessé teszi az eredményelemzés sémâjânak meg- Az egységnyi ârbevételre jut6 ârréstömeget ârrésszintnek nevezztik.

felelö étalakitâsât a következök szerint'. szém ftésa:

- A rréstöm egA rrésszint % ban - x 1 00

. xo evétejAdatok ezer Ft-ban

' ô'gvj A z én'éssel rokon de azzal nem azonos fogalom a haszonkulcs. Ez utöbbiE lôzM

f#FldvdY '9 az eladési âr ldalakftésakor az egyes âruk, illetve érucsoportok forgalom batényadatok

l Ertékesftési ârbevétel 89 000 ' hOzataléval összefhtiggô költség- és nyereségfedezetet hivatott biztosftani.

2 Eladott âruk beszerzési értéke 71 000 Jelzi, hogy a vâllalkozâs az adott âru beszerzési Jrlf hâny szâzalékos ,, több

lettel'' terheli.3. Kereskedelm i ârrés (1 2.) 18 0004. értékesftés közvetlen költsé ei 12 500 szâmftésa:5. rtékesftés fedezeti összege (3-4.) 5 500 ârréstömeg6 Közvetett költségek 2 500 ' Kaszonkulcs (% - ban) - X 100

' E ladott âruk beszerzési értéke7. E éb bevételek és réfordftésok e enle e + 500

8. ozemi (iizleti) eredmény (5-6. :@: 7.) 3 500 M értéke (szézalékos formâban kifejezve) ârunként és ârucsoportonként igen: eltérö. Ennek m agyarézata pedig az egyes term ékek forgalm azâsânak eltérö

h

eszközigényessége, költségigénye és kockâzata.K önnyen belâthatö, hogy a véllalkozâs Jnfstöm egének alakulésât az âru-

A z clözts - igen Ieegyszerûsitett, de az arânyokat reâlisan tiikrözö sém ét ? ckkkek m indenkori egyedi haszonkulcsa hatârozza m eg. N yilvlnvalö tehât.

rttekintve ktsnnycn belâ' thatö, hogy az ârak, a volumen és a költségek alaku- jlogy a fbrgalom összetétele azonos összegû forgalom (ârbevétel) realizâlàsallîslillak eleluzése mellett kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az ti' nfs vizsgâ- jueljett is eltérö nagysâgli Jnfstömeget eredményez. Erre az ânfs elemzéscllltit. jn m ég visszatériink

.S()r

1 4)t ) - I b) l

2. Az tirrés tzu /czfu -vdntz/c a em za eahol

Az ârrés elemzésének kiindulôpontja a befolyésolé tényezök feltérkéoezése.

XâX = ZZ âfbevételvâltozâs hatâsa az ânfstöm egre

A kereskedelm i vâllalkozés érrésének alakulésa a következô fô téAnvezôkre SZo - a bâzisidöszaki étlagos ânfsszint

vezethetö vissza.. - q p - a bjzisidöszaki ârbevétel0 0

az ârbevétel nagységa, Y, qlPl - a târgyidöszaki ârbevétel

- az éruforgalom összetétele,

- az Jrintézkedések tarp' olitika. értékesftési irényok, érdifferenciâlâs, beszerzési

forrâsok m egvélasztâsa)b) Az âruforgalom összetaelének hatâsa az Jrra összegére

(Itt célszerû megjegyeznunk, hogy az érbevétel helyett viszonylag gyakran .

alkalm azott az ,,értékesftési forgalom '' kategöria.

Feltétleniil tisztâznunk kell M int arra korâbban utaltunk, a kereskedelm i vâllalkozâs egym âst6l Jelentô-

a ket'tö kiilönbségét és egyûtlal összefuggését: az ârbevétel nem m és.

m int az SCf1 eltérö költségigényességfi ebböl következöen erösen differenciâlödôA' FA nélkiili eladâ' si éron szém ftott értékesftési torgalom .) ? haszonkulcsli - termékcsoportok forgalm azâsâval foglalkozik.

Ebbôl következôen a realizélt érrés töm egét alapvetöen m eghatârozza

A z egyes tényezök hatisânak szém szerfisftésére az t'm.

lâncbehelvetlesftési ' 2' forgalom összetétele, nevezetesen eltolödâsa az alacsonyabb vagy a m a

m 6dszer alkalm azâsa szakésos.

*

gasabb haszonkulcsû ânzcsoportok felé.

Az ârréstömeg véltozésânak abszolét összege: AZ összetételvâltozxis hatésât megkapjuk, ha a megvâltozott belsö szerkezetûârréstömegbôl kivonjuk a vâltozatlan belsö szerkezetû ârbevétel ânfstar-

A é = él éo

talm ât az alébbiak szerint:

a 1-1 ('.) I :

Aâ = énfstöm eg véltozésa Ajo - qlpjszo szo x qlpl

âo = ârréstöm eg a bézis idôszakban

Jil = érréstöm eg a térgyidôszakbanA

c) Arintézkedések Jrrldre gyakorolt hattisahz ârréstöm eg alakuléséra hatö tényezôk vizsgélaténél hasznilt alapössze

-

Ikggésiink: . -. A z ârintézkedések hatâsinak szâm szerfisitésére a következö képlet segit-é

rréstöm eg - érbevétel x Jrrésszint. ségével történhet:

K onnyen beléthat6, hogy az értékesftési érbevétel nagységénak véltozâsa az ZA = SZl X q1P1 - QIPISZO

Cîtlagos énfsszint, illetve az értékesftés összetételének véltozatlansâga eseténis m öd

ositja a képzôdö ârréstömeg összegét.Tekintsiik ât az érréselem zés m ddszzrét a következö egyszerti példa segitsé-

gével 1.u) Az tirbevétclvâltozâs Jrrguî/ymeg .e u akoroit hattua a kovetkezörk szerint

,?ll/ft?//'?/.?/J ki:

Aà,: = szo x ( qjpl ) - szo x ( qppo ),

1 92l 93

f

osszetételvâltozâs hatâsa:Egy kereskedelm i véllalkozâsrôl a következö adatok éllnak rendelkezésre:

V âltozatlan egyedi (cikkcsoportonkénti) énfsszint m ellett az értékesftésAdatok EFt banbelsö szerkezetének m édosulését figyelem be véve az ânfstöm eg szâm ftottArbevétel ELABE Arréstöme

M e nevezts Elgzô év 'Iur év Elôzô év 'Iur év Elôzfi év 'Iur év értéke:

A clkkcsoport 545 590 480 510 65 80

B cikkcsoport 1 600 1 800 1 200 1 400 400 400 590 x 11,93% = 70,4 EFtC cikkcso ort 2 100 2 400 1 850 2 250 250 150 ) g()() x 25% 450 0 EFt

5O sszesen: 4 245 4 790 3 530 4 160 715 6302 400 x 11,9% - 285.6 EFtBâ

zlslndex % 100,00 112,84 100,00 117,85 100,00 88,1 l osszesen 806,0 EFt

infstömeg vâltozatlan értékesftési szerkezet mellett 806,6 EFtAz elem zéshez a következö segédtâbla összeéllitésa célszerl'i: o

sszetételvâltozâs hatâsa 0,6 EF t

Me nevezés 1â% Ilçusfil I rr % irrésszint % Haszonkulcs % . frintézkedések hatâso:E

.év T zv E .év T-év

A clkkcsoport 108,26 106,25 123,08 l 1,93 13,56 13,54 15,69 Târgyidöszaki érréstöm eget és a m egvéltozot't belsô szerkezetû értékesf-

B clkkcso ort l 12,50 116.67 100,00 25,00 22,22 33,33 28,57tést figyelembe véve (a kettö kiilönbözetekéntl:C

clkkcso ort 1 14,29 121,62 60,00 1 1,90 6,25 13,51 6,67 630 EFt - 806 EFt = l 76 EFti

tlagosan 1 12,84 1 17,84 88,11 16,84 13,15 20,25 15,14' A z cg

-ytv tényezôk egyuttes hatâsa.. 85 EFt

A tti' blâ' zatböl jtsl llthatö, hogy amfg az értékesftésl :1 rbevétel 12,84% kal .' é, ârbevétel növekedés AZ irrësre hat6 tényezök âttekintése alaplân nyilvânvalé, hogy az érrésnövekedett, a bâzisévhez képest, addig az ELA B

. töm egét közvetleniil m eghatârozö elem az értékesftett tennékek âralakulésa.dinalnikélât m eghaladô 17,84% -os em elkedése következtében a képzödô

Jrréstöm eg közel 12% -kal csökkent. .Ez egylittal azt is Jelenti, hogy a kereskedelmi vâllalkozâs ârpolitikaja és

az azt tiikrözö ârstratégia és taktika elem zése elengedhetetlen a gazdélkodésAz egyes tényezôk vâltozâsa cikkcsoportonként is eltérö.

ezen beltil az eredm fny vizsgâlata sorân.Az érréstöm eg véltozâsânak tényezökre bontâsét a m âr em litett lénc- :

behelyettesités m 6dszerével elvégezve a következö hatésok szâm szerûsit . k tegtsiéba tartozôA viszonylag szfik term ékkört

-jelentö hat6sâgi âras a1

1 etö k : . j sâruciltkek kivételével az éruk eladâsi Jrtif a kereskedelm i véllalkoz

szabadon hatârozza meg. (Természetesen a mindenkori kereteket jelentöârbevételvâltozâs hatâsa: j

n,jyok m indenekelött a tisztességtelen piaci m agatartés tilalm ira v('-sza

natkozô elöirâsok figyelem be vételével igaz ez.)Vâ' Itozatlan összetbtel és étlagos ârrésszint m ellett a térgyidôszaki ârbe-

vételt figyelem be véve: k ualakftésa sorân sziikségszerfi kiindulési pontot jelent az, Ilogy 11Az âra

kereskedelm i én-ésnek hosszabb tâvon term ékenként és összességébell is4 790 x 16,84% = 806,6 EFt k

ozfys vtttedezetet kell blztositanl a telm eriilö költségekre, llletve a vàllalBézis idöszaki ârréstöm eg - 715.0 EFt t j

amilyen m6don elöre tervezett (igényelt) nyereségére.Krbevételvâltozâs hatâsa + 91,6 EFt ''

h z ârak kialakitâsânak legegyszerûbb m ödszere az vclna, ha a beszerzébi

Jrtl/ autolnatikusan ntivelnénk (7 kalkukilt haszonkulcco-al.) ''

l 951-.,-. #

Könnyen beléthat6 azonban, hogy a piaci viszonyok minimâ' lis szinten csupén ezen nagyvonalû âttekintés is jelzi, hogy a kereskedelmi véllalkovalö megjelenése esetén sincs lehetöség mindig az igy kialakitott âr érvé zés a piaci körùlmények mérlegelése alapjân gyakran kénytelen elérni anyesftésére. Emellett esetenként a kereskedelm i véllalkozâs meghatérozott beszerzési âr és az étlagos (kivânt megtériilést eredm ényezö) haszonkulcscélok elérése érdekében maga mond le az étlagos haszonkulcs érvényesf alapjân képzett eladâsi ârtcsl.téséröl.

A beszerzési forrâsok megvâlasztâsa ugyancsak alapvetöen befolyâsoljaA z ârpolitika m ind a belkereskedelem ben, m ind a kiilkereskedelm i érté az én-és töm egének és szfnvonalânak alakulâsât.

kesftés sorén alkalmazott egyik legfontosabb teriilete az ârd# erenciâlâs. Ez nem jelent mâst, mint hogy a kiskereskedelmi vâllalkozâs - az adottkeretek között szabadon dönti el, hogy a forgalm azni ldvént ârucikkeket

Ez lényegében az eltérs tirtz/c érvényesitését jelenti kiilönbözö feltételek milyen értékesftési csatorna igénybe vételével szerzi be, azaz közvetleniilm egléte esetén (ugyanazon érucikkért). a termelötöl, esetleg nagykereskedö közbeiktatâsâval vagy éppen im port-

böl biztosftja.Az ârdifferenciâlâs teriiletei, fontosabb esetei:

Term észetesen a közvetlen beszerzés m agasabb énfs realizâlâsât eredm é

idsbeni Jrtïtf/-crcncftilti.î nyezi, de - tekintve, hogy ez többletfeladatok ellâtésât (pl. készletezés,Lényege, hogy ugyalzazon ârucikkért kiilönbözö idöpontban kériink a raktérozés

, kiszerelés) is feltételezi m indenképpen célszerfi az elemzésétvevötöl eltérô érat. A lkalm azésâra igen gyakran sor kerûl. Legfontosabb kiilön elvégezni.

esetei'. az lin. ,,szezonvégi'' ldârusftés, divatcikkek âralakftâsa, a term ék

m egism ertetése érdekében alkalm azott étm eneti alacsonyabb ,,bevezetési A közvetlen beszerzés és a nagykereskedö közvetitésével történô beszerzés

Z'' Stb. ' esetében mutatkozô többletköltségek igy a beszerzési ârakbanjelentkezövevsnkénti ârdifferenciâlâs ,,tartalékok'' lényeges eltérést mutatnak âruféleségenként. Ez az ârukEzen érdifferenciélâsi teriilet elsôsorban a lzagykereskedelm i tevékeny- térolâsénak, kezelésének költségigényességére, a térolâs kockâzataira ve-

séget ellâtö vâllalkozâsoknél alkalm azott. Lényege, hogy ugyanazon zethetö vissza.

ârucikk értékesités eltérö vevöknek eltérö éron történik. Legfontosabb

célja az lin. törzsvésérlöi kör kialakftésa. .?. A kereskedelmi véllalkozâsok költségei(Export értékesftés esetén ebbe a körbe tartozik m ég a piaconkéntiérdifferenciélâs is. Erre a piacok eltérö âtlagos érszinvonala, illetve az M int a bevezetö részben talâlhatô sém âbôl kideriil, a kereskedelm i véllal

exportör eltérö piaci céljai következtében keriil sor.) kozâs eredményét az érrés alakulâsân tfllmenöen alapvetöen a kereske-- mennyiségi tirtï/ ercncïti/tiy delm i tevékenységhez kapcsoltdö költségek alakulâsa befolyâsolla.

A m ennyiségi ârdifferenciâlâs a leggyakrabban alkalm azott érpolitikai ' Ennek m egfelelöen az ârréselem zéssel azonos fontossâgli a költségek

eszköz. Eszközrendszerét az tîn. rabattpolitika képezi. iltalânosan ezen beliil mindenekelött a forgalomba hozatal költségei (forgalmi költ

hasznâlatos rabattfajtâk a következôk: . ségek) vizsgélata.- m ennyiségi rabatt

Egyszeri nagy mennyiség vâsârlâsa esetén adott engedmény. zrvé- A kereskedelmi vâllalkozâs költségelemzésének sajétosslgai lényegében anyesftése a szerzödéses âr m eghatârozésa pillanatéban történik. kereskedelem költségeinek

, réfordftésainak sajâtossâgaira vezethetsk vissza,- hiiségrabatt nem pedig az elem zés m 6dszerbeli eltéréseire.

Visszatérô vâsârlök (törzsvésârlék) részére biztositot't engedmény.f'orgalm i rabatd A 200 l-töl hatâlyos Szâm viteli Törvény értelm ében az értékesftés közve-

A mennyiségi- és a hfiségrabatt kombinéciôjw folyamatos, nagy meny j tett költségei között az értékesftés- és forgalmazâs költségét, az igazgatésinyiségti àrtlvâ' slirllîsra öszttsnöz. I zeggyakrabban a vcvövcl kötött ,,bo- j költségeket és az egyéb éltalénos költségeket kell szerepeltetni.

'

clenti . !lltlsz-szclvödés'' alanisn vissz-atérités jcllcgti crcdlnény adssàt J )

v $

1 $.) ( , j *

'

I 6)7

Ebböl következöen szém os korâbban közvetlennek m inösiilö költség Ezen költségcsoportböl a következö költségek kiem elése célszerii elöfor-

keriilt a közvetett költségek közé. fgy ,,az értékesftést, forgalmazâsi költ dulâsuk gyakorisiga és nagysâgrendjiik alapjân:ségek között az értékesftéssel kapcsolatos kiilön költségeket (csomagolâsi, a forgalmazâshoz sztlkséges betétdfjas gtmgyölegek javftâsi, karbanszâllftâsi költségek, bizomaenyi dfjak) a késztermékek, az értékesftésre virö tartâsi költségei, idegen göngyölegek hasznélati dfja,âruk raktérozâsi költségeit, az értékesitö részlegek és irodâk költségeit, a a konkrét értékesitéstöl ftiggetlen (illetve nem csupén azzal összetkggô)reklém, a propaganda és piackimutatés költségeit kell kimutatni, fiiggetlentil közvetitöi dij, iigynöki jutalék,att6l, hogy az értékesitéshez közvetleniil hozzérendelhetö-e vagy sem . Az a reklém , a propaganda és a piackutatâs költségei (ideértve az esetleges

értékesftéshez közvetleniil kapcsolöd6 költségeket, tovlbbé a kereskedelmi Sponzori dfjakat is) stb.tevékenység közvetleniil elszâm olhatö költségeit indokolt elkûlönftettenkim utatni''. A kereskedelm i tevékenységet végzö vâllalkozés egyéb az elözôekben

nem érintett költségei lényegében m egegyeznek a term elö-, szolgéltatô

,4 forgalombahozatal költségeinek legontosabb taelei: tevékenységet végzö vâllalkozâsok költségeivel (központi irânyitâsi költa kereskedelmi egység (egységek) foglalkoztatottainak bérköltsége és a j Ségeivel).

bérek utén fizetendö târsadalombiztositési jérulék,- az adott kereskedelmi (hélözati) egységben hasznâlt térgyi eszközök A kereskedelmi vâllalkozâsok esetében is j6l hasznosfthatö a költségek

értékcsökkenési lefrâsa, âllandô tj,î vâltoz6 ktllfuîo c/crc bontâsa.- a kereskedelmi egységek bérleti dfja, Ez ugyanis a költségek tervezése mellett megfelelö alapot biztosit a

a vagyoni értékû jogok között szerepeltetett bérleti jogért kifizetet't minimâlis forgalmi követelmények meghatérozâsâhoz is.összeg uténi értékcsökkenési lefrâs, ,.

- a kereskedelmi egység iizemeltetési költségei (ffitési, vilâgitâsi költsé ,'. Könnyen belâthat6, hogy adott énfsszint (elvért ânfsszint) ismeretében ésgek stb.). az éllandö-véltoz6 költségarâny (illetve az âllandö költségek összegének)

ism eretében egyszerûen m eghatârozhatô a vâllalkozâs âltal realizâlandé

A z elözô felsorolésbél kideriil, hogy ezen költségcsoport elem ei a keres- m inim âlis értékesftési forgalom .

kedelmi egységben, annak mfiködtetésével összeftiggésben megjelenôköltségek. K sxF

-

Ezekhez sorolhatö m ég az adott kereskedelm i egységgel közvetlen ''''n A KreI rel

kapcsolatban lévö raktérak (raktérozâs) költségei is. ahol:

Egy m â' sik csoportot képeznek a forgalom bahozatal koltségein belul azon p az elérendö m inim âlis forgalom

ktsltségek, am elyek egy-egy term ékhez közvetlenùl hozzârendelhetsk (az ) x.

m 'D

, sx = az âlland6 költségek összege

Jrtékesftési tevékenység sorénl: 4 . az éjvés a forgalom szâzalékâban.

re1

az Jru értékesftéséért m âs véllalkoztm ak fizetett bizom ényi dfl, It j a véltozö költségek a forgalom szâzalékâban- az éru értékesitésével összefliggö iigynöki jutalék, közvetitöi, lebonyo , fe

lftâsi dfj, valamint- az adott âru értékesftéséhez közvetleniil kapcsolhat6 belföldi széllftâsi-,

rakodâ' si költség, biztosftâsi dfj stb.

A forgalm azâssal összeftiggö költségek tovâbbi része az értékesitéshez

kozvetlenùl aTa??? hozzârendelhets t&/g#tzj itési k& /.j,(Jg.

l ')8 j . l99

Egy egyszerû szâm szaki példa segitségével illusztrâlva: . v égul m ég egy döntési kérdést tekintstknk ât: az ârak em elkedése m ekkora

forgalomcsökkenést képes ellensûlyozni a jövedelmezöségi követelmé-Ha egy kereskedelmi véllalkozâs élland6 költségeinek összege 15 000 eFt, nyek véltozatlan szinten történö teljesitése mellett? A vâlasz a következö

a tervezett énfsszint (a forgalom szâzalékéban ldfejezve) 15+ , a vâltozö összeftiggés alapjén adhat6 meg:költségek tapasztalati arânya (az értékesftési forgalom szézalékâban) 7+ ,akkor a m inim élis értékesftési forgalom : A p x 100

A F - ,. x +. a p u .1 5. 000 EFt 1 5.000 EFt rel v rel

- - j 8,7.54): E y-t0, 1 5 0, 07 0, 08

v .os àrrést, syo-os irem elkedést és lola-osA z elözöekhez hasonlôan 25 o

vâltozé-költség arânyt tigyelem be véve a forgalom elviselhetö csökkenése:azaz a m inim élisan realizâlandö forgalom 187 500 eFt. (Ez az éllékesftéslforgalom nyereséget nem eredm ényez.) 5 x 100Egyéb tanulm ényokb6l ism ert, hogy a forgalom töl fliggetlen

, t'ix (illandö) - 25,. z5 .j- 5 10költségek ösztönöznek leginkâbb a forgalom növelésére

, annak következtében ugyanis relatfv nagysâguk csölcken.

azaz a forgalom 25% os csökkenése még nem jér a bruttö eredmény csök-K övetkezö döntési helyzetiinkben a kérdés az, hogy m ekkora forgalom kenésével.

növeléssel ellensûlyozhatö m eghatjrozott âtlagos érzsökkenés. .A hhoz, hogy m eghatârozott eredm ény biztosfthatö legyen

, elengedhetet. A Z elözöekben âttekintett néhâny egyszerû összeftiggés, m odell is J(5l

len a forgalom növekedése, am elynek szikkséges m értéke a következö lssz.' Szem lélteti, hogy az egyes költségekkel történö gazdâlkodâsnak kiem el-szefiiggés segftségével hatérozhatö m eg: k'edö Szerepe van az eredm ény alakftâsâban.

Léttuk, hogy viszonylag kismértékfi ârcsökkenés is a forgalom jelentös) sA p x 100 ' Iliivelését igényli vâltozatlan jövedelmezöségi elvârâst és vâltozatlan költ-A F

r ségarânyt (a vâltoz6 költségek esetében) tigyelembe véve.A j A P - K j

.re V re . K önnyen belâthatö, hogy a forgalom növelése nem m lnden esetbenahol

: 'vllltssithaté m eg a kfvânt m értékben, igy szinte törvényszerfi, hogy a m âsikA F

= a forgalom sztikséges növelése szézalékban ejvdm éayj.o velö tényezö a relatl'v költségcsökkentés keriil elôtérbe.A P

= az ârak âtlagos csökkenése ( uegjkjelô eszközt biztosithat ehhez a degressziv jellegû költségeink felA

rel - énfs a forgalom szâzalékéban ttjrképezlse Js degresszivitâ' suk ltihaszllxi' lé' sa.Kv rel = vâltoz6 költségek a forgalom szâzalékâban

. .

' # A kiilkereskedelmi vâllalkozâs (tevékenység) eredményének tartalma, tï-vzIsm d egy egyszerti példa alapulvd elével ez a következöképpen szâm hllatlk '

, , ezf,/gptyj, olem zése

25% -os ârrést, 5% -os ércsökkenést és 10% -os forgalomarânyos vlilttvô A ktilkereskedelmi tevékenységet folytatö vâllalkozâs és a kiilönösen a fököltséget f'igyelem be véve a sztikséges forgalom növekedés; (rvtjk

enységként kiilkereskedelernm el foglalkozö vâllalkozâs eredm é-2

'

tlyének tartalm a, szerkezete lényeges eltéréseket m utat a m és tevékenységet5 X 100 é Lb

vjllalkozésok eredményéhez képest. (Kiilönösen igaz ez az iizemi= 50, V 8725 - 5 - 10 (tlgleti) eredm ényre.)

- - Az eredmény egyes elemeit célszerl'i szerzödéses kapcsolati (lebonyo-

brtltttî eredlllélly szilltelltartti' sa 11 forga 1()111 5()tX)-()s l'llhvel4q/j j'' '. ' l l lt Iisi ) lklrlninként âttekinteniink.azaz 11igéllyl i .

? '-'.

?( jl ) j 2() l

kenység: tkAWt'i/d tekvkenysh :Sajâtszâmlâs kûlkereskedelmi tevé

'ât szémlâs iigyletek nettö ârbevétele, iltalâban az elözö két tevékenységi formâhoz képest jôval kisebb nagyE tevékenység bevételeit képezi a saJl a bruttö szerzödéses érték ut6lag adott engedm ényekkel és a devi- Sâgrendti tevékenység. A kiilkereskedô vâllalkozés m âs véllalkozâs éltalam e y

felmeriilt fuvarköltségekkel csökkentett összege. adott megbizâsa alapjén végzett közvetftöi tevékenységétjelenti.zébanA râfordftés oldalon - a belkereskedelml tevékenységhez hasonl6an Ezrn munkl' ért jâz-ts dfjazl' sa, bevétele az iigynöki jutalék, amely a bizu-'elentösebb tétel az értékesitett âru beszerzési értéke. mânyi dijhoz hasonlöan a kiilkereskedö véllalkozâs meghatérozott költsé-legl

geire és nyereségére biztosft fedezetet.A nett6 érbevétel ér az eladott él'uk beszerzési értéke kulönbözete képezi a

kûlkereskedelm i S'J./J/K JVIIJ.C ârrést. A kiilkereskedelm i tevékenységet folytatö véllalkozés eredményelem zé-

sének sajâtos - de âltalénosan alkalmazott, fontos tertilete az egyesEz tartalm ât tekintve a kereskedelm i énfshez hasonlöan költségfedezeti ésiigyletek (export , import és kiilönleges ktilkereskedelm i iigyletek) egyedi

nyereségfedezeti részt tartalm az.. . eredm ényének m eghatàrozâsa g.s vizsgélata.

A réfordftés oldalon Jelennek m eg salétszâm lâs tevékenység esetén .

a közvetlen költségek is, ebben a lebonyolftâsi form éban ezek ugyanis a

kiilkereskedô vâllalkozâst terhelik. . y; j tevggegtysgg epey/mgayaemzgxga:k néhKny sajntos-5.5.4 ..4 mezngazdas g

A z értékesités közvetett költségeinek tartalm ét illetöen a legfontosabb sâga

tételek m egegyeznek a Y lkereskedelm i tevékenységet folytatö véllalkoz'is

költségeivel. A mezôgazdaségi tevékenység eredményelemzésének van néhâny sajâtossi-ga, amely a termelés jellegéböl, és feltételeiböl adödik. Ezekhez igazodik az

Bizomânyi formâban végzett kiilkereskedelm i tevékenység: önköltség szerkezete, az ilzemi költségek tagozödésa és sajétoqan kezelhetö

néhâny eredmény't befolyâsolô tényezö. A következökben ezeknek a sajâtos-Ezen kapcsolati form éban lebonyolftott kiilkereskedelm i tigyletek esetében ségoknak a bem utatésâra keriil sor

.

a kiilkereskedö vâllalkozâs bevételeit a bizomânyi tfly (bizomânyi jutalék)és a lim itâr eredm ény képezik.

.s.5.4. l -4 m ezô-gazdasâgi segédilzem i kb-zvetlen kbltségek g.ç szolgâltatabok

tïn/ctïff.slglnc/c vizsgâlataA két bevételi forrâs elemzését kiilön célszerii elvégezni, jellegét, tartal-

m ét tekintve ugyanis lényeges eltéréseket m utatnak.A segédiizem olyan szervezetileg elhatârolt egység, am ely elsödlegesen 11

,4 blzomtinyl J(/ a kulkereskedö véllalkozïs a bizom ânyos tevékenységé- termelö tevékenység elösegitésére folytat kiilönféle szolgéltatö, term elési te-nek ,,éra''. Fedezetzt kell biztosftania a bizoményos közvetett megbfzöra vékenységet. 0né116 segédiizemnek tekintjûk a traktoriizemet, a tehergépkocsiât nem hérithatô költségeire és meghatârozott szintû nyereségére. tizemet, az öntözöiizemet, a kombâjnûzemet, az igatartést és a szâritéiizemet.

M inden esetben forgalom arényosan keriil m eghatirozâsra. A z elözôeken kfviil önâllé segédfizem ként kezelhetö a hfitötérolé, a kisvastlt,

a Iégi gépiizem , valam int a vâllalkozés éltal m eghatérozott szolgâltatö tizem ,A limitér eredmény a megbfzö éltal meghatérozott limitârhoz (export ese- jllelynek elsôdleges célja a termelési tevékenység kiszolgâlisa

.

tén m inim élis âr, import esetén m axim a-lis vételi âr) képest elért kedve-zôbb érbôl szârm azé eredm ény bizom ényost m egilletö hânyada. h segéduzem ek m inden közvetlen költségét az elkûlönftetten vezetett önl' 11(5

Elem zése kulon végzendö eI, ez a bevételi forrâs ugyanis a kiilkeres- jyskönyvi szém lacsoportban - ezen belûl term észetesen fökönyvi szém lékon

kedö véllalkozâs piaci munkâjânak egyik Ieglényegesebb minôsftôje. Jelzi éjszertj nyilvjm artani. A segédiizem ekben felm eriilt m inden elem i költségct.c

a i6l megalapozott ârmunkât épptigy, mint az alapos piackutat6-, jj vjljalkozés fenntartö uzemei âltal végzett fenntartâsi költségeket kell e-

e . o , , q'piacelökt-szitö m unkât vagy im port esetén a lehetséges beszerzesl IorrasoK jjlljjkon kim utatni

. A segédûzem nek nincs âltalénos költsége, de eltsf-tlr-szgllndlls fcltlîlnîslt. (jtjll,atnak olyan költségek

, am elyek több segédiizem et terhelnek. llyen lehet

: m

; . .2 ( ) . j'' ( ) ?

p1. a traktorok, tehergépkocsik és kombâjnok térolssâra egyarânt hasznâlt g.3. E gyéb térgyi eszközök értékcsökkenési lefrésa

géptelepek költségei, a több segédiizem irânyitâsâval összeftiggö m unkabér. 24. éRrIY KCSOKKENZSI LEtRA S USSZESEN (21 + 22 + 23)E

zeket a közös költségeket kiilön gyûjtjiik és lehetöség szerint természetes g,5. Javit6m ûhelyek fenntartâsi költségei

m értékegység vagy ennek hiânyâban az anyagm entes közvetlen költség arâ- 26. épftöbrigéd fenntartâsi költségei

nyâban a segédiizem i költségek felosztésa elött az érintett segédiizem ek :2,g. Egyéb fenntartési költségek

terhére kell âttételezni. Elôfordulhat az is, hogy az egyik segédiizem szolgâl- 2y. yfsxx-lw lt-rAsl KOL7's2GEK USSZI/IIEN (25 + 26 + 27)

tatâst nytîjt a mâsik segédiizem részére. 29. Traktoriizem költségei

30. Tehergépkocsi iizem költségeiA költség és teljesftmény megfigyelés mélységét az informâciös igény hatâ- 31

. Egyéb segédtizem ek költjégeirozza m eg. M a m âr alapvetö követelm ényként tekinthetö azonban

, hogy egy- 32,. SEGéDCZFM I KOLTSEGEK (29 + 30 + 3l)

egy segédiizemen belnl a teljesitöképesség alapjén cscportositva vizsgâljuk a 33. SEGéDIIZEM I KUZUS KOLTSZGEKköl

tségeket és a teljesitményeket. Ennek hiânyâban nem érvényesiil a költ 34. ELSZXM OLT SEGSD OZEM I KULTSVGEK OSSZESEN (32 + 33)

ség-okozati e1v és az önköltség is âtlagolt értéket m utat. E m iatt elem zési g5

. össN s KOZVETLEN KOLTSZG (l3 + 16 + 20 + 24 + 28 + 34)célokra csak korlâtozottan hasznâlhatök az fgy nyert m torm écl6k

.

Az elem zési követelm ényeknek m egfelelöen a segédiizem költségeiröl ésA segédiizemek költségeit - a szâmviteli nyilvântartâsok alapjân - a kalkulé- teljesitményeiröl olyan analitikus nyilvântartâsnak kell rendelkezésre âllnia

,

ciöban az elem zés követelm ényeit is figyelem be véve a következök szerint amelyek alapjâncsoportosfthatjuk:

a teljesitmények elôâllitâsi költsége a szâmviteli törvény követelményeialapjân megillapfthat6k. illetve1

. M otorbenzin a teljesitményt igénybe vevö âgazatok, költséghelyek közötti költségfel-2

. Gézolaj osztés megbfzhat6 mödon megttm énhet.3. Tiizelöolaj

4. Géz (j.i .. kovetkezs oldali âbra.)5

. Egyéb iizem anyag ,

6. M otorolaj Az elôzôekben ismertetett môdon meghatérozhatjuk egp egy segédiizem7. Egyéb kenôanyag

- ezen beliil m ég tovâbb tagolva is - összes költségét kalkulâciös tételek8. V illam osenergia

szerint, de ldszâmfthatjuk a teljesftményegységre jut6 költséget is. A telje-9. Egyéb energiahordozök

sftm ény segédûzem enként eltérö Iehet. 1> a10. Energiahordozök költségei összesen (1 + 2 + 3 + 4 + 5 v 6 + 7 -t. 8 + 9)

- tyaktor ûzem nél norm âlhektér vagy ùzem 6ra,l 1. A lkatrészek

- tehergépkocsi uzem nél tonnakilom éter vagy iizem öra,12. Egyéb anyagköltség

. kombéjnttzemnél kombâjnhektir vagy itzem6ra,l 3. KOZVETLEN ANYAGKOLTSéG OSSZESEN (10 + 1 1 + 12) ' öntözô iizemnél felhasznâlt, kijuttatott viz m3, stb.14. IGéNYBE VETT SZOLGXLTATXSOK ZRTZKE

l5. EGYéB SZOLGXLTATXSOK ZRTéKE16. ELSZXM OLT SZOLGXLTATXSOK éRTéKE OSSZESEN II4 + 15)17. KUZVETLEN BéRKULTSéGI 8. SZEM éLYI JELLEGO EGYVB KIIJIZETVSEK '

.

l 9. BVRJXRULVK2(). Sz l$'M I'4IvY I JEL I

wEGO R/FORDfTXSOK (17 + I 8 + 19) .

2 l . zptkletek értékcsukkenési lefrssa22. ( ithpck, burendezések, felszerelésck és jàrlniivck értékesfskkcllési leirftsa

J( )'1 . 2(15

t-

A költségek elemzése sorân a tervhez, bâzishoz viszonyftva kiszâmftjuk az el-'> é és nagysâgét

, majd a koribban ismertetett mödon meghatérozzuk az eltéréseko a t r;;Ll= c) F-' '-'z kd okait. Példaként m ost az iizem anyag költség vizsgâlatânak m 6dszerét m utat-

:z) ,.4 ;x w=

.< o juk be:8i

.k j .oN .ic a .- a jfl'.4 a6 7 'X ..4 M e neveza Fcrv FJn

. z o a . .o o

Z 4 h ;z) $1 2 Me tett lit, km 8.400 9 000mxjj Czeman a fo asztâs, liter 756 792

Czem an a költsé , Ft l66 320 190 080

A z iizem anyagköltség növekedése 23 760 Ft

A vâltozésok okainak vizsgélata:

a) M egtett Jt teliesttmény vtifffutfxtintz/c hatâsam

a : 9o gj 1/

. 9.000 8.400 756 166.320

E-. rzl E-. è71 a x x - 1. 11 880 Ftx .< :z) x .< w . jto 84 y5oo 8-4 u 'o .o s o< z a g

.

1 F-' ' msq x a ;' t a x x y F-' b) Fajlagos iizemanyagfogyasztés vtgftpctslntz/c hatnsa; ' sm :0 ,.4

...;

.4 QD a F- z o

;x :4 sx k aC' o ; 792 756 9.000 166.320: gj

.

xo x x 3 960 Fta 90 84 100 ?56

c) themanyag Jrtintzk vâltozâsa

, 190.080 166.320 9.000 792x- x - v 15 840 Ft

792 756 100 90

Egyiittesen: + 23 760 FtN .

(!) -jj(.;XZ jc j (m A megtett ût 600 km-rel növekedett ennek következtében 1 1 880 Ft-tal nött

;i '-l 2 '< az ùzemanyagköltség. A fajlagos fogyasztés 0,2 liter/loo km-rel csökkent.,o .o ,:x :za ;x Ennek hatéséra 3 960 Ft-tal csökkent az uzemanyagköltség. Az tizemanyag1 L7 'i = éra 20 rwl növekedést muut

, m elm ek következtében 15 840 Ft-tal nôtt llz.o <

a j '; t, uzemanyagköltség.x%;$)Az iizemanyagköltség vâltozésa mellett természetesen vizsgsljuk az iizernanyagfogyasztâs alakulisât is. Ehhez m eg kell âllapftani az elszâm olâsi norm lt.

t

207

A z elszém olâsi norm a az az ûzem anyag m ennyiség, am elyet az adott eszköz A z önköltség növekedéEe és a kapacitâskihasznélés csökkenése közötti össze-

az összes mfiködtetési feltételt figyelembe véve a feladat végrehajtâsa sorân fiiggés a tâblézat adatal szerint is nyilvénvalö. A kapacitésok kihasznélâsaf

ogyaszthat. A tényleges fogyasztâst kell viszonyftani az elszâm olâsi norm éhoz. az önköltségcsökkentés egyik tartaléka. Példénkban - a tervadatok alapjân -

ez a következöképpen szém szerfisfthetô:

Képletben kifejezve:Tényleges fogyasztés l / 100 km ' 250

.(00 x 1(0K apacitâskihasznélés alakulésa - 62

,50%Elszém olâsi norm a szerinti fogyasztés 1 / l00 km 4(0. 41 :

A m ennyiben az elszém olâsi norm a és a tényleges fogyasztâs eltér, vagyis a A z önköltség növekedésének hatâsa a kapacitâs kihasznâlatlanség m iatt a

m utat6 értéke 1 nél nagyobb, ûgy annak okait m eg kell vizsgâlni és ez alap- következök szerint szém szerûsithetö.

'én a szûkséges intézkedéseket m egtenni. A z intézkedés elm aradésa költség-J

többletet okoz. 6.930.()(0 + (4. .. : x 10.300.0001

.723.000 ) l,y 23c.(0 : zg.4j()

.()(s250.000 .A költségek kalkuléciös tételkénti vizsgâlatuk m ellett tigy is vizsgâlhat6k, hogy 250.000 400

.000 250.04): 400 .0%

az éllandö és vâltozö költségeket tesszùk az elernzés târgylvâ. K iilönösen

fontos a kapacitéskihasznélâs és az âllandö költsëgek kapcsolatânak vizsgâ-

lata. A kapacitâskihasznélés növekedésével az âlland6 költségek egy m egha- 68,92 58,525 = 10

.395 Ft/m 3

térozott szintig nem növekednek, de a vâltozô költségek növekvö tendenciât

m utatnak. A z élland6 és a véltozö költségek hatâsâra a kapacitâskihasznâlâs A târgyidöszakban a kapacitéskihasznâlés csökkenése m iatt (16% ) az önkölt-

ntwekedése egyiktt jérhat az önköltség csökkenésével, vagyis ez azt jelenti, ség + 15,675 Ft/m3-rel tér el az optimâlistöl.

hogy a kapacitâsok jobb kihasznâléséval a teljesftményegység onkoltségecsökken. Példaként az öntözöiizem költségeinek és önköltségének alakulâsât A kiklönbözö segédiizem ek vizsgélata sorén nem teki

nthetiink el azok sajétosimutatjuk be: Vonâsaitöl sem. A bemutatott éltalénosan alkalmazhat6 m6dszereket ki kell

egészfteni az egp egy segédiizemre jellemzô mutatéval is. I'gy pl

. a tehergép-ue sgves .y vet.v zgsy , jocsi uzem nél sziikséges a gépkocsi terhelésének

a vizsgâlata is. Em ellett :1Allandö költség, EFt 6 930 6 930 visszfuvar /J/ZJKnJJJJJnJ/C alakulâsa is igen Iényeges a jövedelmezö

slgiVéltozö koltsé , EFt 10 300 8 820 szem pontok érvényesftése m iatt

. Szâm ftésa a következö:összesen, EFt 17 230 15 750 'r

l Osszes kmA rendelkezésre âll(5 berendezésekke Hasznos km -ktadhatö vfz m ennyisége, m 3

. 400 000 400 000 2= x 1p0A tervezett

, ill. tényleges osszes kmvfzfelhasznélâs alakulâsa, m 3 250 000 210 000

2Onkoltség, Ft/m 68,92 75,00

E gy m 3 vfz vjltozö költsége, Ft 41.20 42,00 A széllft6 jérmiivek kapacitéskihasznélâsât a has

znos l'it egyim hatôval is j'clleE y m 3 vfz éllandö koltsé e, Ft 27,72 33,00 jllezhetjtik

. Ez esetben a hasznos és összesen m egtett tit arânyét szimftjtlk' k i.Nyilvénvalö, a m utatô akkor kedvezö

, ha az a 0,5-öt llnyegesen megh' aladia.

. h m utat6 csak a teherrel m egtett flt és az összesen megtett ét viszonyât lbiezi' ki s fg

y nem ad vâlaszt arra, hogy a teherrel m egtett tît sorân a szâllftö J'J. l''nlïi

-

>

vek terhelése milyen mértékben közelftette meg a teljes rakslily kapacitl' slit .$ A rak

sûly kapacitâs kihasznélését a következôképpen szém ftott hasznos

11 lllllka egytitthatökkal f-eiezhetjilk ki .

' ( ) *'1 t 11 >

Teliesftett tonnakilométer Hasznos munka d#yfiff/ltlfti (1)Hasznos munka egytitthatö (1) 'H

asznos lit x tonnakapacités15.000

' T erv - 0, 71Teliesftett tonnakilom éter 3.000 x 7H

asznos munka egyùtthatö (2) osszes m egtett lit x tonnakapacitâs

. 13.5:0Tény 0, 74A h

asznos munka (1) mutatö akkor kedvezô, ha az 1, mfg a hasznos munka 2.600 x 7(2) mutat6 akkor, ha az 0,5-né1 nagyobb, vagyis a teljes terheléssel megtett litarânya az összes km teljesftményen beliil növekszik. Hasznos munka egyiitthat6 (2)

Példa: . 15.000T

erv - 0, 42A teherautéiizem adatai a következök: 5 (0 () x 7l .

M egnevezés Tkrv Tény ' 13 52()'ârm fi ka acitâsa, t 7 7 ; Tény ' 0,40Széllitô

4.800 x 7M e tett összes lit, km 5 000 4 800 '

H asznos km 3 000 2 600 juyosen az idöbeniség vizsgélata emelendö ki. Lehetsé-A kombéjniizemnél kiiT

eljesftett tkm 15 000 13 520 hogy kis mértékben romlô mfiszaki kapacitâskihasznâlâs is kedvezö, ha ages,

betakaritâst a legkisebb veszteséggel optimâlis idöben tudjuk végrehajtani.Az elemzés sorân tehât összevethetjtik az esetleges többletköltséget az elmaV

isszfuvar kihaszntilâsi mutat6 rad; veszteséggel.

5.000 A z öntözôiizem nél az âltalânosan alkalm azhatô m édszerek m ellett azt is3.000

T erv 2 x 100 - 20% vizsgâljuk, hogy az öntözöviz, mint pétlôlagos réforditâs, milyen termés5

.000 o en segfti a term elés biztonségât.többletet okoz, illetve az m enny

2

Az öntözés hatékonysâgât a hozamtöbblettel is elemezhetjiik. Ehhez szikkséges4.800 . j

a termékp dezeti mutat6t:2.600 kiszâmltan2 x 100 - 8

,33 %Tény 4.800 (j ttuési többletkölségn2 - Term ékfedezeti m utatô

A term ék piaci éra

llasznos Ilf egyiitthaté 'A mutatô azt fejezi ki, hogy az öntözés többletköltségét milyen mennyiségû

3 000 ' term éktöbblet fedezi. A tennékfedezeti m utat6t ezutén az elért hozam többlet-

Terv ' 0 60 ' hez viszonyftjuk. A mutaté értéke akkor kedvezö, ha az 1 felett van.21. 'j.5. 000

2 .600 'Tény = 0, 54

4.800

2 l l2 1 t ) -

Példa: 5.5.#.J .,1 hozamelemzés sajâtossâgai a mezsgk dasâgbanö

ntözés nélkiili term elésnél a term ésàtlag 4 t/ha. ontözéssel elérhetö 5,8 t/haterm elési âtlag. Egy hektâr öntözési többletköltsége 12 000 Ft. A tervezett A m ezögazdasâgi vâllalkozésok hozam énak elem zése sorén figyelem m el kell

növény piaci éra 8 000 Ft/t. lenni a tevékenység sajâtossâgaira is. A mezögazdasâgban a megtermelt ter-mékek egy jelentös hânyadénak kettös jellege van, egyrészt ugyanaz a termék

12.000 éru vagy a véllalkozâson beliil lijabb termelési folyamat alapanyaga is lehet.Termékfedezeti mutat6 - 1,5 t .

.8. 000 j A tenuelési folyamatban ez a kettösség âltalâban nem Jelentkezik. Ugyanakkor''

a szâmvitel és fgy az eredményszâmftâ- s jelenlegi m6dszere is kiilönbségettesz a term ékek között aszerint, hogy az âruként értékesftésre kerûl e vagy

Term ésâtlag növekedés 5,8 4 1,8 t/ha ') belsö felhasznâlâsi igényeket elégit-e ki, esetleg készleten van. E kiilönbség

leginkâbb a hozamok értékelésében jut kifejezésre. A szâmviteli tanulmâ-nyokböl ismert, hogy a sajét termelésfi készleteket elôéllftési költségen kell

1 8 x 100 ' értékelni. ky van ez a mezögazdasâgi vâllalkozâsoknâl Is. A realizâciôsHozamtöbblet a fedezet szézalékéban '

- 120%1,5 ' elvböl következôen az eredm ény az értékesftés kapcsén realizâlödik. Elem zési

szem pontböl gondot okoz ugyanakkor az, hogy a hozam ok egy része m âs

âgazaton keresztiil realizâlôdik. igy a növénytermelésben elöéllitot't takarmânyN agyon speciélis segédiizem a m ezögazdasâgi véllalkozésoknél az igatartâs. eredm énye az âllattenyésztés hozam ânak értékesftése sorân tériil csak m eg.

Az igatartâs teljesitményét kettes léfogatban célszen:i szâmitâsba venni.A kettes I6fogatnap egy pér igâslö 10 örâs munkateljesftése. Az igatartés A Vertikâlis kapcsolatokb6l ad6döan az egyes tevékenységeket - példéulköltségei pedig az igés éllatok tartâsénak költségei, az igatartâs épiiletei, szâl- takarm ényterm elést és éllattenyésztést - kiilön kiilön is vizsgâlni kell. N yil-

lftöeszkozei, m unkagépei, felszerelései, berendezései, értékcsokkenési lefrâsa, Vâ' nvalöan vé' llalkozâson beliil az egyes tevékenység âltal elöéllitot't hozam ot

valamint fenntartâsi költségei. A költségek között jelenik meg az igéséllatok a mâsik âllattenyésztésnél elöâllitâsi költségen szâmoljuk e1. 1g.y a felhasznâ-

terv szerinti értékcsökkenési lefrésa is. Az igatartâsnâl a segédtizem eknél lâsnâl (p1. âllattenyésztésnél) a költségek attöl is fiiggnek, hogy m ilyen râfor-alkalm azott elem zési m sdszereken kfvul az éllattenyésztési âgazatok elem zé- ditâssal âllitotta elö a vâllalkozô a takarm ânyt. A tisztânlétàst m ég az is za-

si mödszereit is alkalmazni kell. Varhatja, hogy a sajét elôéllitésû hozamon kfviil azonos terméket vâsérlésbölis beszerezhet, felhasznélhat a vâllalkoz6. E z ut6bbit pedig nu'ir beszerzési

A z elözöekböl következik, hogy a segédiizem ek akkor felelnek m eg az elvâ- költségen kell figyelem be venni. M indezek a tényezök felvetlk annak igényét,

rssoknak, a követelm ényeknek, ha az igénybevevô éltal m eghatârozott idö hogy igen részletes, sokoldalû hozam elem zésre van sziikség.

intervallumban j(5 minöségû szolgâltatâst nyfljtanak a lehetô legkisebb költ- ',séggel. E' ppen ezért kiilön is kiemelten kell foglalkozni a költségek ésszerû A hozamok elsödlegesen jellemzöen - naturâlisan keriilnek szémbavételre.csökkentésének lehetöségével. l'gy pl

. a szâritôiizem esetében a költségeket A naturâlis mérésmöd a legegyszerûbb, a termelési folyamatok befejezéseflgy is csökkenthetjiik, hogy megfelelö fajtavâlasztékot termeliink. l'gy felté- tltin a hozamok elsödleges szimbavétele mennyiségben történik. Gazdasâgitclczlletöcn a viztartalom is kisebb lesz, illetve olyan technolôgiât valôsittlnk elem zések sorén gyakran csak m ennyiségekkel, értékekkel szâm olunk, m ert

lueg, amely csökkenti a vfztartalmat (p1. elôfonnyasztâs alkalmazésa). De a ez lehetôvé teszi az ârvéltozésok kikïiszöbölését, fgy kiilinféle dinamiktlsköltstkcsökkenés lehetôségei közé tartozik az is, hogy a térolâs technolôgiâjât Vizsgâlatokra igen alkalmas. Lényegében mennyiségi szâmbavételnek tekint-v:iltlpztatjuk' meg (pl. nedves térolâs). hetö a kiilönbözö technikai mértékegységekben történö szâmitâs is (pl. gabona-

egységben). Elönye e szémbavételi m6dszernek, hogy az égazatok termelésciIy m édon összegezhetö és összehasonlithatô. H iânyosségai m iatt azonban 11

gabonaegység âtszém itâst a gyakorlatban csak ritkân alkalm azzék, föként

ktklönféle kfsérletek eredményeinek értékeléséhez hasznâljâk.

'I? . 2 13

A betakarftott hozam mennyisége mellett vizsgéljuk annak összetételét is. Az A megtermelt eredmény Uövedelem vagy veszteség) szâmftâsa sorân feltéte-összetétel vizsgâlatnak kiilönösen akkor van jelentösége, ha az az értékesftési lezziik az összes hozam értékesftését, vagyis az égazatok jövedelemhelyzetétârat is befolyâsolja. M inöségi összetételt a mennyiségi és az érték adatok a teljes termelés tigyelembevételével vizsgéljuk. Az fgy szâmftott eredmény-alapjén is vizsgélhatjuk. kategöria alkalmasabb az égazatok val6s gazdasâgi helyzetének értékelésére,

mint a tényleges ârbevétel alapjân szémftott realizâlt jövedelem. A realizâ' ItA betakaritott hozam összetétele a következö: eredm ény nagysâga alapvetöen atlbl fugg, hogy m ilyen az értékesités volu-

mene és arânya. Lényegében a megtermelt és realizâlt jövedelem között annyiMlnsségi tuzfatwk Betakarktott /r/gkexffl-çl âr, a kiilönbség, hogy a megtermelt jövedelem az összes elöâllftott termék jöve-

menn l.&J , f Ft/t delmét mutatja, mig a realizélt jövedelem csak az értékesitésre keriilö termé-1. 400 9 200 két Elôfordulhat

, hogy az adott növényterm elésnél nincs is értékesités, m ert11 200 8 050 ' .

a hozam ot az éllattenyésztés hasznosftla. Ebben az esetben ârbevétel nem is111. 100 6 440 k

eletkezik, s igy a realizélt eredm ény szâm itâséra nincs is lehetöség. U gyan-

akkor sziikséges a jövedelemtermelô képesség meghatârozâsa. igy nyilvânvalöM insségi cp //;#//llM a mennyiség alapjân szém ftva:

a m egterm elt eredm ény ldszâm ftâsânak igénye.

A z âgazati kapcsolatok vizsgâlata elképzelhetetlen a m eyterm elt eredm ény400 + 200 + 100- -

- 0,64 ' vizsgâlata nélkiil. Term észetesen felvetödik a kérdés, hogy m i történik, ha az400

x 1 + 200 x 2 + 100 x 3 r . .adott term ék nem realizilhatô. U gy vélliik a kérdés alapvetöen nem igy Je

lentkezik. N em azért nem történt m eg az értékesftés, m ert a term ék nem piacA mutatô mértéke minél kisebb az l-nél, annâl jelentösebb az alacsonyabb képes

, hanem azért, mert a következö folyamathoz szûkséges (pl. takarmâny).osztélyba sorolt term ékek m ennyisége.

A vizsgilat sorén an'a keressiik a vélaszt, hogy a megtermelt jövedelem ala-M insségi egkspf//w /g Jz értékadatokalapjân a következö: ' kulését

, véltozését milyen tényezôk befolyésoljék. A megtermelt eredményrehatô tényezök a következökben foglalhat6k össze:

400* .200+200x8.050+10+ 6.440- * ,92

700* .200 . M egterm elt eredm ény

A lnutatô értéke ez esetben akkor kedvezö, ha az 1 felé közeledik.

'rerm észetesen dinam ikus vizsgâlatok sorân a m inöségi egyiitthatb vâltozésât

is elemezhetjiik. Termelési érték Termelési költség

A hozamfelhasznâlâs sajâtosségai miatt melyröl az elözöekben mâr szôl-tunk - a realizâlt eredményen kfviil vizsgélni kell a megtermeltjövedelmet is.

A megtermelt jövedelem - rövidebben a jövedelem a tennelési éllfk és a uapacitâs produktlvitâs âr Kapacités FYIMOSterm elési költség kiilönbözete. A m ennyiben a tennelési költség nagyobb m int költsëg

1, term clési érték, flgy m egterm elt veszteségröl beszéliink.

Az âbra j6l szemlélteti, hogy a jövedelem nagysâga vizsgilatakor kiilön-kti-M egtermell efedlnény = Termelési érték - Term elési költség' ltsn elem ezni kell a tennelési érték és a term elési költség alakulâsât. Az elem zés a(+ vagy

- ) , lsncbehelyettesftés, az abszollk ktilönbözetek és a szâzalékos kiilönbözetek

21,1 - 21 5

m ôdszerével végezhetö el. E m ôdszerek alkalm azâsénak lehetôségeiröl és fel- Term észetesen a feladat m egoldhatö abszollit kiilönbözetek m ödszerének

tételeiröl m âr korâbban szô volt. alkalm azésâval is.

A megtermelt jövedelem nagysâgit befolyâsolô tényezök vizsgâlatét .- kapacités vâltozâsa- 36 x 5 x 9.000 = - 1 620 eFta következö összefoglalôjellegû példival mutatjuk be: hozamvéltozâs hatésa - 1 x 144 x 9.000 + 1 296 eFt

ârvâltozâs hatâsa + 375 x 144 x 6 = + 324 eFtM e nevezés Fcrv H n

.

Vetésterulet, ha 180 144 ugyancsak alkalmazhatjuk a szézalékos kiilönbözetek m6dszerét is. EhhezOsszes betakarftott hozams t 900 864 jgször ki kell szimitani a tervteljesitési viszonyszâm okat:eErtékesftésl âtlagéry Ft 9 000 9 375 .

vetésteriilet tervtellesftése 80%Osszes term elésl koltség, Ft 7 560 000 7 560 000

j összes hozam tervteljesftése 96%' ' összes termelési érték tervteljesftése 100%Az adatok ismeretében kiszémfthatö még:

A term elési érték véltozésânak okai tehét:Me nevezés Terv FJn

Term ésâtlag, t/ha 5 6 1

Osszes termelésl érték, Ft 8 100 000 8 l00 000 80 1 00- kapacitésvéltozés hatâsa 8.10% - 1.620 EFtFallagos termelésl érték Ft/ha 45 000 56 250

100Fa la os term elésl koltsé , Ft/ha 42 000 52 500

Jovedelem , Ft 540 000 540 000

Fa lagos Jovedelem Ft/ha 3 000 3 750 96 80hozam vâltozâs hatâsa 8.10% =+1.296 EFt

100A termelési érték, a termelési költség és a iövedelem a tervhez viszonyftvanem véltozott! Ennek ellznére vizsgâlni kell, hogy em ögött m ilyen tényezök j()()

- 96Iltizödnak m eg. - ârvéltozâs hatâsa 8. 100x =+324 E Ft

100

I'llöször a termelési érték alakulésât vizsgâljuk meg. ' .A z összes term elési érték vâltozâsât összevontabban is elem ezhetliik. Ez eset-

Megnevezés Terv Këzbensô mutat6k Tény ben két tényezöre bontjuk fel a vâltozâst, igya* b** a kapacitésvéltozâs és

vctésterulet, ha 180 144 l44 144 a fajlagos termelési érték vâltozâs'rermésâtla , t/ha 5 5 6 6 hatését szémszerfisithetjiik. Nyilvânvalô a fajlagos termelési érték vâltozâsatla ér, Ft/t 9 000 9 000 9 000 9 375 é a jag és az jr vâltozéqâra vea thetö vissza

. Példânkballkét tényezöre a term sGszes term elési érték, EFt 8 100 6 480 7 776 8 100

a term elési érték alakulâsât a két tényezö a következök szerint befolylsolta:

kapacitâsvâltozâs hatésa- kapacitls vâltozâs hatisa 6 480 - 8 100 = - 1 620 eFt 36

x 45 000 = - 1 620 Eft- hozam vi' ltozâs hatésa 7 776 - 6 480 = + 1 296 eFt >- J' rvti' ltozl' s hatâsa 8 100 7 776 = + 324 eFt k éjt

ozésénak hatâsa. - fajlagos termelési érté vIbqqvliltesen: 0 eFt

' (56 250 - 45 0œ ) x 144 - - 1 620 EFt.

I Ebben az összegben a hozamvlltozâs 4s az érvéltozâs egyuttesen szerepel-

(j 296 + az4l* 'l'ényszlntl'e Iltlzlltt terv

'# 'I'él1y terlllelés lerv 4l'(1n -P

N

2 l (, - 2 1 7

A következökben vizsgâljuk meg a termelési költség alakulésât. A termelési Me neveza Terv Ka acitâs Termés tif/tz Onkoltsé Fgnköltség nagysâgât befolyâsolô tényezök: Vetésterulet, ha 180 36 144 144 l44

Term ésétla , t/ha 5 5 + l 6 6

Onköltség, Ft/t 8 400 8 400 8 400 + 350 8 750a) kapacités vâltozâs hatésaOsszes termelésil44 x 42 000 180 x 42 000

= - 1 512 EFt y 5(0 (s(j - j jja ()(m + j a(s 6(o + a()a 4(m y 56c (0 (jköltsé

b) fajlagos termelési költség vâltozâsânak hatâsa .t A jtxedelem nagységât befolyâsolô tényezök elemzésénél tehât megâllapithatô,/)144 x 52 500 - 144 x 42 000 = + l 512 EFt j

aogy az eltéréseket a term elési érték, illetve a term elési költség oldalâröl kell

közeliteni. Kiilön-kiilön kiszâmitjuk az eltérést okozö tényezök hatâsât, majdA bemutatott lâncbehelyettesftési mödszer mellett alkalmazhatjuk az abszoltît s jyâsolé tényezök hatésa összesithetö

. Példânkban ez aa vâltozâsokat bekiilönbözetek m 6dszerét is. k

yw etkezôk szerint történik:

KapaotKs Fajlagos term.ktq. jj ktaos csökkenésének hatésaXVZWVWY FPrP ltozKs /ItffJAa vtiltuztisénak lltlffzâu Tén' Z) 2 Vctésteriilet 20% -os. 24 ey,JVetésterulet, ha 180 36 144 144 ( 1 620 + 1 512) = 108 EFtFallagos termelési b) a term ésstlag 1 t/ha ra1 történt növekedésének hatésa + 1 296 EFt42 000 42 000

+ 1 0 500 52 500 stköltsé , Ft/ha c) az értékesftési âtlagâr 4, 16% os, 375 Ft/t növekedésének hatâsa + 324 E

osszes termelési d) fajlagos termelési költség 25% -os,7 560 000 1 512 000 + 1 512 000 7 560 000költsé , Ft ()() styjaa yo vekedésének hatâsa 1 5l2 EFt7 0

Egyûttesen.. 0 E FtLâthatjuk, hogy ez esetben a tényezök hatâsa közvetleniil is szâmszerfisithetö.

M int az összesitésböl is kitfinik, a termelési érték növekedése a jövedelmetA szïzalékos kiilönbözetek m Y szerének alkalm azâsâhoz ki kell szâm ftani az nts eli

, a term elési költség növekedése pedig csökkenti azt. N yilvânvalöan

összes tennelési érték vlltozâsânak indexét is. Példânkban ez 100% . A z egyes s rdftott helyzetben is ezen összeftiggések érvényesitlnek, az összefiiggéseket

tényezök hatâsa igy a következö: tatja a következö âbra:lnu- kapacitâsvâltozâs hatésa

100 Term elés' érték Megterme t eredm ény Terme ési kö tség80-7.56% 1.512EFt véltozàsa 0 EFT vé tozésa 0 EFT Véltozàsa

100

- fajlagos termelési költség vâltozâsânak hatâsaKaqacités vé tozàs Kajacltàs véltozlshatasa 1 620 E Ft hatasa - 1 512 E Ft

100-807.56% =+1.5l2EFt

100

'

'

Produkt vltés véltozés Faj agos koltségA tcrm elfxsi költség vizsgâlata sorén a fallagos term elési költség vâltozâsa jzt vàltozés hatésahatâsa + 1 296 E

csetlcg m élyebbcn ls clem ezhetö, ugyanls a tàllagos term elésl költség két , + 1 512 EFtx

k

téllyczöre lnthg lclbonthatts. Ezek a terlnésàtlag és az önköltség. E két tényezö ,

szlprzata adja a fajlagos költséget. Az abszoltit kiilönbözetek mödszerének -Ielllaszlltiltiskival vizsgl- ljtlk I'neg lnost fgy a terlnelési k'öltségek alakultisâ- t. Awàjtozàs hatàsa

etày

+ 324 E Ft

2 l B 2 l t)

%

> V W * * W W

A jövedelemvéltozésra hatô tényezök összesitése ûjabb elemzési feladatok j 6 A VALLALKOZASON BELULI GAZDALKODASI,'

tâsâra irényfthatjék figyelmiinket. Nyilvénvalö, hogy a kapacitâsvâltoz'is ) ELSZiM OLiSI E' S fTRDEKELTSfLGI RENDSZER JELLEM ZO'' Ivégrehaghatésa kiklönösen a növényterm elésben ûgy is m inösithetö, hogy m egvizs

gâljuk azt, hogy a kapacitésok hasznosfësénak véltozïsa - példâul vetésszerkezet véltozés önmagéban m ilyen hatâst gyakorol. osszefkggés kereshetö a 6.1 A véllalkozéson beliih gazdâlkodâsi, elszâm olési és érdekeltségi

termésé' tlag és a fajlagos termellsi költség alak' ull' sa között is. Kiilönösen olyan ' ' rendszer sziikségszerikxége, céljaiesetben van ennek nagy jelentösége, ha hozamfokoz6 râforditâsok keriiltekfelhasznélâsra példéul többletmfitrâgya - és ennek hatisét kivénjuk mérni. A makroszintû gazdasâgpolitikai célok, elvérâsok a vâllalkozâsokhoz a köz-

gazdasâgi szabâlyozôk elemein keresztiil jutnak el, s hosszabb idöszakotAz ârvâltozâs hatâsa olyan szempontb6l lehet vizsgâlat térgya, hogy részle- tekintve biztosftjék a nemzetgazdasâgi égazati és véllalkozési érdekek összteiben kutatjuk az érak vâltozâsainak okait. Természetesen a m inöség javulé- hangjât. A gazdasâgi szabâlyozék megfelelö kombinâciôja olyan vâllalkozöisa. vagy az értékesftés lrânyânak véltozésa stb. is hatéssal lehet az értékesftési ,,m agatartés'' (tevékenység) forma kialakftâsét ösztönzi, am ely leginkébb

âtlagârak vâltozésâra. szolgâlja a nemzetgazdaségi célok megvalösulâsât.A tulajdonosok részéröl alapvetö elvérâs a hatékony, jövedelmezö gazdil-

o sszefoglalöan az eredm ény alakulâsânak elem zése rendkfviil összetett fela- kodés folytatésa. A gazdâlkodö egységek tevékenységûk sorân az értékesftettdat, az elem zés âltalânos alkalm azhatö m 6dszerei m ellett bem utattuk a keres term ékek, végzett szolgâltatâsok âraiban realizâlödô vâllalkozés-szintfi tiszta

kedelmi, illetve a mezôgazdasâgi tevékenységnél elöfordulö speciélis teriiletek jövedelmet, nyereséget érhetnek el.elem zését is.

; A gazdâlkodâs hatékonysâga, jövedelmezösége szempontjâbôl meghatârozô,Kiilön is vizsgâlni szfikséges az önköltségvâltozés okait. Az elözö példa ada- hogy a vâllalkozés menedzsmentje feladatait, mödszereit miként tudja össze-tain keresztiil a következökben azt mutatjuk be. hangolni a vâllalkozâson belûli szervezeti egyqégek vezetôivel, dolgozöival,

tud-e a belsö hierarchia kiilönbözö szintjein azonos irânyba JIJ/J érdekeltséO nköltség véltozâsa ' get terem teni. E zt az elérendö célt hivatot't m egvalôsitani a belsô' szervezeti

52.500 42.000 egységek (M JPJ gazdâlkodâsi, elszâm olâsi J.ç érdekeltségi rendszere.- 8.750-8.400-350F:t növekedés

6 5 ,Szokâs - de nem helyesen - e rendszert véllalkozâson beliili önelszâm olésnak

A növekedés okai: , is nevezni. U tôbbi alatt ugyanis lényegesen sM kebb tevékenységet kell értentink.

1) Fajlagos költségek véltozâsânak hatâsa *' A gazdâlkodâshoz ugyanis nem elégséges csak elszâmolni, kimutatni(52 500 42.000 6

-,, az egyes szervezeti egységek tevékenységének jellemzö adatait, sziikség van'

- 10.500 8.400 2.100Ft/t a döntési hatéskörök helyes m egâllapitâsâra, a tervezési rendszer m egfelelö5 5

.kiépitésére, az utalvânyozâsi Jogkörök célszerû szabâlyozâsâra és m ég sok

m âs feladat összehangolâsâra. Az önelszâm olâs tehât csak egy része deb) Produktivitâs t/ezvagxtif/tzgl vâltozâsânak JIU/J-VU tlelsö szervei gazdâlkodâsi és

szikkséges és alapvetö elerne a vâllalkozâs

érdekeltségi rendszerének.52.500 52.500

- - 8- .750 10.500 -1.750Ft/t6 5 ' A gazdasâgfejlesztés intenzifikâlâsa, a normativitâs fokozâsa és a nyereségori-

' entâlt gazdâlkodâs erösödése nigym értékben elötérbe helyezte a vâllalkozéson. 1

.A lajlagos költségek növekedése (10 5* Ft/hal az önköltséget 2 1(X) Ft/t-val , beluli mechanizmusok korszerfisitését. Ennek egyik alapproblémâla a belsöIltsvelte. A term ésétlag növekedés (1 t/ha) hatâsâra azonban l 750 Ft/t-val .)

. (termelö és nem termelö) szervezeti egységek gazdâlkodàsi és érdekeltségicsfskkent a termék önköltsége. A két tényezö egyiittes hatéséra következett t rentlszerének tovâbbfejlesztése, ugyanis ennek szinvonala jelentösen befolyâ-be az lsnköltség 350 Ft/t-s növekedése. p,.. stllja a belsö tartalékok feltérâsât, a gazdâlkodâs hatékonysâgânak alakulâsât.

. ''

-)

124) . 22 l

p - W W ** W *

A Jövedelem vâltozâsra hatô tényezök összesitése l'ilabb elem zési feladatok 6 A V A LL A L K O ZA SO N B E L U L I G A ZD A L K O D A SI,'tâséra irânyfthatjâk tigyelmiinket. Nyilvénvalö, hogy a kapacitisvâltoz;s ELSZiM OLiSI E' S JERDEKELTS/GI RENDSZER JELLEM ZO'' lvégrehal

hatâsa kiilönösen a növényterm elésben ûgy is m inösithetö, hogy m egvizs- .

gâljuk azt, hogy a kapacitésok hasznosftésânak véltozïsa példâul vetésszer- 'kezet vâltozés önm agâban m ilyen hatâst gyakorol. osszefliggés kereshetö a 6.1 A véllalkozéson beliili gazdâlkodési, elszâm olési és érdekeltsfgi

termésâtlag és a fajlagos termelési költség alakuli' sa között is. Kiilönösen olyan , rendszer sziilkségszeriisége, céljaiesetben van ennek nagy jelentösége, ha hozamfokozô râforditésok keriiltekfelhasznâlâsra példàul többletmiitrâgya és ennek hatâsât kivénjuk mérni. A makroszintû gazdasâgpolitikai célok, elvârâsok a véllalkozâsokhoz a köz

gazdasâgi szabâlyozök elemein keresztiil jutnak el, s hosszabb idöszakotAz érvéltozâs hatâsa olyan szempontböl lehet vizsgâlat térgya, hogy részle- tekintve biztosftjâk a nemzetgazdaségi âgazati és véllalkozâsi érdekek össz-teiben kutatjuk az ârak véltozâsainak okait. Természetesen a minöség javulâ- hangjât. A gazdasâgi szabélyozék megfelelö kombinâciôja olyan vâllalkozéisa, vagy az értékesftéF irânyânak véltozâsa stb. is hatéssal lehet az értékesftési ,,m agatartâs'' (tevékenység) form a kialakftâsét ösztönzi, am ely leginkébbétlagérak vâltozâséra. szolgâlja a nemzetgazdasigi célok megval6sulâsât.

A tulajdonosok részéröl alapvetö elvârâs a hatékony, jövedelmezö gazdâl-osszefoglalöan az eredm ény alakulésânak elem zése rendkfviil összetett fela kodés folytatésa. A gazdélkodö egységek tevékenységitk sorén az értékesftettdat, az elem zés âltalânos alkalm azhat6 m 6dszerei m ellett Y m utattuk a keres term ékek, végzett szolgâltatâsok âraiban realizâlôdô vâllalkozâs-szintfi tiszta

kedelmi, illetve a mezögazdasâgi tevékenysér él elöfordul6 speciâlis teriiletek jövedelmet, nyereséget érhetnek e1.elem zését is.

A gazdâlkodâs hatékonysâga, jövedelmezösége szempontjâbôl meghatârozé,Kiilön is vizsgélni szùkséges az önköltségvâltozés okait. Az elözö példa ada- , hogy a vâllalkozés menedzsmentje feladatait, mödszereit miként tudja összetain keresztiil a következökben azt mutatjuk be. hangolni a vâllalkozâson beliili szervezeti egységek vezetôivel, dolgozéival,

tud-e a belsô hierarchia kiilönbözö szintjein azonos ïrtinll?tz hatô érdekeltsé-Onköltség véltozésa get terem teni. Ezt az elérendö célt hivatott m egval6sitani a belsö szervezeti

52.500 42.000 egységek (M J/IJ gazdélkodâsi, elszâm olâsi J.T érdekeltségi rendszere.- - 8.750-8.400-350FVt nëvekedés

6 5Szokâs de nem helyesen - e rendszert véllalkozâson bellili önelszâm olâsnak

A növekedés okai: is nevezni. U többi alatt ugyanis lényegesen sM kebb tevékenységet kell értentink.

a) Fajlagos költségek vâltozâsénak hatâsa ' A gazdâlkodâshoz upyanis nem elégséges csak elszâmolni, kimutatni52 500 42.000 az egyes Szervezeti egységek tevékenységének jellemzö adatait, sziikség van'

- 10.500 8.400-2.100F1t a döntési hatâskörök helyes m egâllapitâsâra, a tervezési rendszer m egfelelö5 5

-

.kiépitésére, az utalvânyozâsi Jogkörök célszerû szabâlyozâsâra és m ég sok

m âs feladat összehangolâsâra. Az önelszâm olâs tehât csak egy része deb) Produktivitâs (terméstitlag) vtsftvl-çlntzk hatâsa sziikséges és alapvetö elem e - a véllalkozâs belsö szervei gazdâlkodâsi és

érdekeltségi rendszerének.52.500 52.500

- 8.,75: 10.500 1.75()p.t/t ,6 5 A gazdaségfejlesztés intenzifikélâsa. a normativitâs fokozâsa és a nyereségori-

entâlt gazdâlkodâs erösödése nigym értékben elötérbe helyezte a vâllalkozâson

A f'ta jlagos költségek növekedése (10 5œ Ft/hal az önköltséget 2 1œ Ft/t-val beluli mechanizmusok korszerfisitését. Ennek egyik alapproblémâja a belsölllsvelte. A termésâ' tlag növekedés ( 1 t/ha) hatâsira azonban I 750 Ft/t vaI ,' (termelö és nem termelô) szervezeti egységek gazdâlkodési és érdekeltségicsökkent 11 termék önköltsége. A két tényezö egyilttcs hatâséra kövctkezctt rendszerének tovâbbfejlesztése, ugyanis ennek szinvonala jelentösen befolyâ-I3e az lsllkfsltség 354) I7t/t-s novckcdése.

. solja a belsö tartalékok feltârâsât, a gazdâlkodis hatékonységânak alakulésât.

))() . 22 l

Az éltalâban eltérö gyârtmânyszerkezetti és kiilönbözö gyértâsi struktûrâjti 'j 6.2 A véllalkozéson beliili gazdâlkodâsi rendszer szervezeti tagoz6dâsavéllalkozésainknâl a belsö egységek irényftési, elszâm oltatési és ösztönzési '

mechanizmusâhoz napjainkban is keressiik a legkorszerûbb formâkat: ehhez 6.2.1 ,4 vtiualkozâs belsôrgazdâlkodâsifeladatait c//J/g egvségek klrcközpontilag elkészitett esetleg kötelezö jellegfi sablonokat adni nem cél-szerû, hiszen összhangban kell lenniiik a véllalkozés adottségaival, sajâtossâ- t A belsô egységek tagozôdâsa:gaival, a vélszerfiell celltralizl' 1t, illet've decentralizl' lt döntési haté- skörökkel teriiletileg elkulonult egységek,

is. Elengedhetetlen ugyanakkor az egyes kollektfvék ösztönzése érdekében önéllö telepek, részlegek.

a velûk szem ben tâm asztott követelm ények, elvârâsok m egfogalm azâsa, elért uzem ek,

teljesftményeik kimutatâsa és ennek arânyâban dfjazésa. Ennek a feladatnak mfihelyek,egyrészt a vâllalkozâson beliili önelszém olés eszközrendszere felel m eg, a , - igazgatési

, funkcionélis lrânyftâsi feladatokat ellâtö egységek (anyagellâ-I'J' épftett anyagi érdekeltségi rendszerrel és kiegészftve a döntési szintek cél- '

, tés, értékesités, mûszaki fejlesztés, termelésirânyitâs, gazdasâgi igazgatâs,szerû m eghatérozâsâval tervezési és elem zési m ôdszedan kidolgozâsâval. szociélis ellâtés stb

.).

A :c/ust'r gazdâlkodâsi gcç érdekeltségi rendszer céljai: A véllalkozâs vezetésének minden szintjén fel kell ismerni, hogy a helyes iré-- a gazdâlkodés hatékonységânak növelése a belsö tartalékok feltârésival és nyfl közvetlen érdekeltség mozgösitôja a meglévö belsö tartalékokat, fokozza

m ozgösftâséval, a szervezettséget, engedi érvényesiilni az ötletességet, ösztönöz a szorgalm as,

- a véllalkozâson beliili szervezeti egységekkel szembeni elvârâsok, illetve tkgyelmezett és j(5 minöségfi munkâra, a hatâridök betartâsâra, a fajlagosteljesftmények rögzftése, rétbrditâsok csökkentésére, a rendelkezésre âll(5 eröfonésokkal valé ésszerûa felelösségérzet fokozâsa az önelszâm olé egységek vezetöinél és dolgo- takarékosségra

.

zöinâl egyarént,- :1 differenciélt, teljesltményektöl ftiggö anyagi ösztönzés megalapozâsa, 6.2-2 .4 vnllalkozâson beliili gazdâlkodâsi rendszer kialakitâsânakfeladataL- a vJ- llalkozést a környezete âltal ért hatésok tovâbbgyfirfiztetése a belsö

egységek szintjére, vagy éppen ilyen jellegû hatâsok érvényesitlésének A véllalkozéson beliili gazdélkodâs lényege ligy fogalmazhatö meg, hogy am eggâtolâsa m eghatârozott egységek esetében, véllalkozâs a feladatait valam ilyen m ödszerrel a belsö önelszâm olô egysé

- a gazdaségi - önelszém olé egység-szintû és központi döntések alâté- gekre (teriiletileg elkiilöniilt egység, iizem , m ûhely, tovâbbâ a funkcionâlisIXZSZtJSa. irényftâs szervezetei

, egységei) lebontja és annak teljesftését folyamatosanértékeli, ellenörzi és ösztönzi. Eszköztâra biztositja, hogy a teljesitmények

A vâ' I lalkozéson belûli önéllô elszâm olést tehât a belsö gazdâlkodâsi és érde (pl. bevételek) és az azzal kapcsolatos râfordftâsok, (p1. költségek) annâl azkeltségi rendszer alapvetö részeként kell kezelniink, eszközként tm elszém olö egységnél legyenek kim utatva, ahol keletkeztek, fiiggetleniil

egyrészt a belsö irânyftâsi m echanizm us helyes funkcionélésânak biztosf attöl, hogy a hasznos tevékenység eredményei a véllalkozés szintjén melyik

tJ' sâhoz (elenségek és hibék észlelése, operatfv intézkedés) (tâjékoztatâsi egységnél (p1. a végtermék kibocsétönâl) realizéltdtak.///??/c(-/J/),

- m àsrészt a belsö érdekeltségi rendszer hatékony mfiködéséhez (ösztönzési - A belsö gazdâlkodâsi rendszer kialakitâsa a vâllalkozâs vezetésének hatâskö-jltltk'l'itlll. rébe tartozô feladat, amelyet a tevékenység jellegétöl, a szervezeti felépités

A vkillalkozti' son beliili egységek elszém olâsi és ösztönzési kérdéseit nem cél- töl, teriileti tagoltsâgtöl fBggöen lehet m egoldani.

szerti (5l11ill(5an vizsgélni, feltétlenul a belsö irényitési m echanizm us részeként ..

értélkelendö és fqj Iesztelq dö. , . ,4 vezetés elkötelezettsége?A rendszer kialakitâséban és m ûködtetésében a gazdâlkodô egység szinte

A lllvl'lbbittlvb:lll clöször :1 viillalkozâson beltkli gazdâlkodâsi és érdekeltségi ty valamennyi dolgoz6ja érintett, ezért a villalkozés vezetés döntése sziikséges

;

lelltlszel' egyes egységeit, az tin. önclszsm olö egységek kialakfthat6sl' gJ' nak abban a vonatkozâsban, hogy m ely belsô egységek m ilyen rflértékben és for-

lclletïsstlgeit tlirgya l j llk. -

222 ' . 223

méban legyenek a rendszer részei, feladataikhoz milyen irânyftâsi, döntési és ) 6.2.3 A véllalkozâson beliili gazdâlkod6 egységek lehetséges szintjeiérdekeltségi elemek kapcsolödjanak. A vezetés elkötelezettsége azt jelenti, hogydifferenciélt teljesftményekhez ennek megfelelö mértékfi juttatésok, illet've A vâllalkozâson beliili mechanizmus a kiilönbözö formâtumû gazdâlkodöszankciôk jéruljanak, eltérö szinvonalfl munkavégzés esetén keriilni kell az egységek gyakorlatéban többlépcsös hierarclzikus rendszert alkot.egyenlösdi'' eloszu s kàros következm ényeit, m ert ez esetben a ,,m egm éretés'' Ezen beliil léteznek nagyobb önâllôsâggal rendelkezö és kevésbé önâllts

15

és az ösztönzés elveszftt hatékonysâgét és kom olységât. egységvk egyal/u nt, elöbbieket m agasabb szintë egységként, utôbbiakat ala-

csonyabb szintû szervezeti egységként célszerû kezelni a belsö gazdélkodâsi

Az önelszâmol6 egységek körének pzc.g/ztzftirtvgm , azok kt/elfpla e rendszer ldalakftésa szempontjâböl.önelszâm olô egységnek tekinthetö m inden olyan belsô szervezeti egység- am elyet felelôs vezetö irânyit, ' A m agasabb szintû egpylgc/c alatt azok a véllalkozâson beliili egységek érten-

- amelynek tevékenységejél köriilhatérolhaté, elkiilönbthetô, dök, amelyeknél:- amelynél a sajât teljesitmények mérhetök, a felmeriilö râforditâsok elhaté- a tevékenységek pontosan köriilhatârolhat6k, a teljesitményiik mérhetöek,

rolhat6k, és t a râforditâsok elkiilönithetôk,

amely a feladatellâtéséhoz sziikséges eröforrâsokkal (eszközökkel és munka ! a tevékenységek eredményessége, a feladatok ellétâsânak szfnvonala és aerövel) viszonylag önâllöan gazdélkodik. rendelkezésre éllé erôforrésokkal valé gazdélkodés hatékonységa értékel-

hetô,

önelszâmolô egységként kijelölhetök: az egységek termelési eredménye döntôen sajét tevékenységiik alakulésânak- a term elö tevékenységet folytatô vagy azt kiszolgélö szervezeti egység te- fiiggvényében véltozik,

ruletileg elkitlöniilt egység, fô-, segéd- és szolgéltatô fizem , valam int ezeken . az egységekkel szem ben m egfogalm azott elvérâsokat (term elési és ered-belul a mûhelyek), ményességi követelmények) azok vezetöi viszonylag önàllôan alakitjâk ât

- az irânyitést, ellenörzést végzö szervezeti egységek (ö11:11(5 mfiszaki fej konkrét feladattla s arra mindvégig isnJllö befolyâsuk van,lesztési, értékesftési, anyaggazdélkodisi stb. egységek). a teljesftmények nyomon követésére a szâmviteli rendszerbe val6 szerves

kapcsolôdés révén lehetôség van.

A kijelölés sorân figyelembe kell venni:- a szervezeti egység nagységrendjét és fontosségét a véllalkozés egészének llyen önelszâmol6 egységek a teriiletileg elkitlöniilt egységek, a tertiletileg is

m tiködése, illetve annak eredményessége szempontjâböl, elkiilöniilt önéllö részlegek, telepek lehetnek.a teljesftmények és réfordftâsok elhatérolhatöségét, azok tartalma, tervezése, Alacsonyabb szints eg-pâ-tfgnck kell tekinteni azokat a korlâtozott döntésimérése (elszâmolésa), elemzése, ellenörzése és az ösztönzési (felelösségi) jOggal és hatâskörrel rendelkezö egységeket, amelyeknél:rendszerrel valö összehangolhat6séga szempontlébél, az egységre bizott feladatok alapvetöjelentöségfiek,elôtérbe kell helyezni a m agasabb szintfi szervezeti egységeken belûl a ter- ' tevékenység irényftésa sorân gyakoriak a felsöbb szintfi beavatkozésok.

mclési teriiletek (iizemek, mfihelyek) önâllô gazdélkodésânak kialakitését,- a kialakitandé rendszer m fiködtetésének gazdaségossâgét; ez alatt az lde kell sorolni az egyes teriiletileg elkiilöniilt egységeken beliili term elts (1zc-

értendö, hogy a rendszer kialakftâsa és bevezetése következtében elért ' meket, részlegeket (esetleg mûhelyeket, brigâdokat), a termelést kiszolg/llt)ttsbblet-eredmény lényegesen haladja meg az önâllö gazdâlkodâsi rendszer Segédiizemeket.-.m fiködési'' költségeit,

- a Iklkozatossg, g és következetesség elvét'- a szervezeti egységek azon köré- ' K tilön kell vizsgâlni a vâllalkozâsi hierarchiéban az irânyltâsi, fJl:?c#fl/fJ$,/

rc k'ell kiteljeszteni, amelyeknél az elöfeltételek mér biztosftottak, a többi felqdatokat FPJ/J szervezeti dWl/xvé'dkzzdk az önâllô elszémolâsi és bclsö ér-cgység csctében csak a feltételek megteremtésével egyidejfileg. Ugyanakkor dekeltségi rendszerbe történö beépitési lehetöségét. Ezek az egységek értthkcki kell zlîrni a szubiektfv elemeket, többek között a .,tekintélyelv'' érvé- . Sitési, mûszaki fejlesztö anyagbeszevzési és ellâtâsi, igazgatâsi feladatokatIlycstlléséböl szlirlllazô Ilalogatfist, nlillillllîlis k'tsvetclllléllytàlnasztést, Istnak cl és fgy tevékenyen hozzâjérulnak az összvâllalkozâsi feladatok vég-lltislagt's illdl'klllatlltll kldrrckcilskat stb- rehajti. stihoz.

t

??-, j . 2c5

6.3 A véllalkozison beliili gazdâlkodis funkciöi p <.J.2 Tervezésifunkci6

Ahhoz, hogy a vâllalkozâson beliili szervezeti egysëg szintjén a gazdélkodés A vâllalkozâson beliili egységek gazdâlkodâsânak nélktilözhetetlen feltltele aval6s tartalmat kapjon. az alâbbi funkci6kat kell ellâtnia: tervezési rendszer kialakitésa, a vâllalkozâs-szintû tervekkel valö összehango-

a belsô szervezeti egység tevékenységéhez a gazdélkodés konkrét felada lâsa. U gyanakkor a tervezésnek követelm énytém asztö szerepe is van, hiszen

tainak tartalm i körulhatirolâsa (tartalm i funkciö), a tervtipusû érdekeltség m egteremtéséhez és m fiködtetéséhez a viszonyitâsitervezési funkciö, alapot terem ti m eg

. M ilyen tervekkel kell az önelszâm ol6 egységeknek ren-- döntési (utalvényozâsi) funkci6, delkezniiik?- elszâm olâsi f'unkci6,- elem zési, ellenörzési funkci6

, Erre a kérdésre kontos vâlaszt csak a konkrét tevékenység tartalmânak ism ere-- a gazdâlkodâsi feladatok teljesftéséhez következetesen kapcsolödö felelôs- tében adhatunk. összefoglal6an azonban vâzolhatjuk, hogy mindenkor az önel-

ségi- és ösztönzési rendszer (funkciö), s végiil, de nem utolsö sorban szâm olô egység tevékenységéhez igazodva a következö tervekre van sziikség:- fentiek összehangolt m egszervezése és a kialakftott rendszer m fiködtetése '

(szervezésl tunkci6). a) A tevékenység konkrét tartalm ét m eghatérozö term elési, fejlesztési.M

it isjelentenek ezek ahtnkciék? beszerzési és értékesftési tervre, programra, amely meghatérozza az e1-végzendö feladatok m ennyiségét, m eghatâxozza m inöségét, hatâridöit,

6.3.1 Tartalmifunkcié terjedelmét és - ha m6d van ré az értékét.

llnnek sorén kell tisztézni a belsô szervezeti egység Eajét tevékenységének b) A tevékenység végrehajtésa sorân felmeriilô költségek tervére: ide tartoznakterjedelmét, feladatait, a gazdâlkodâs lényegi vonatkozlsait, a teljesftmények a tevékenység közvetlen költségei és az önâllô gazdâlkodé egység mtikö-nck, azok réfordftésainak és eredm ényeinek m érési lehetôségeit

, a rendefke- . désének âltalânos költségei.zésre éllô eröforrâsok tartalm ât stb

. A tartalom meghatârozésa akkor fejezödhetbc, ha minden önâllöan gazdâlkodö (önelszémolö) egységre ismertek: c) Az önâlléan gazdâlkodé egység sajât eredményének tervére; ez elsösorban

a m agasabb szintû önelszâm olô egységek esetében prognosztizâlhatö.a) sajâ' t tevékenységének mennyiségi, minôségi és ha megéllapithatö, érték-

mtltatöi, d) Az eröforrésok nagysâgânak, összetételének, kihasznélâsinak terveire (gép-b) sajât tevékenységének költségei, megjelölve azok köziil, hogy mivel gazdél- kapacitâsok és terhelésiik, létszâm, munkaidôkihasznélâsi adatok, normaöra-kodhat sajât hatâskörben, melyiknél kell a központi szervek éltal elöirt normâ- ' kapacitâs, felhasznélhatö bértömeg, étlagbérkeret, szùkséges alapanyagok,kat betartani, van-e (és nlilyen feltételekkel) lehdôsége a ùorméktöl eltérni

, készletek, energiaigény stb.).c) tevékenység sajét eredményének mérési lehetösége (nyereség, fedezet

,

naturéliéban, értékben m eghatârozott norm éktöl történô eltérések stb.), e) A gazdâlkodô egység tevékenysége hatékonységânak, jövedelmezôségének

d) a rendelkezésre âllô eröforrésok keretei, ennek részeként: szinvonalât és fejlödését meghatérozô összefoglalé mutatôszâmrendszerrc:gépi kapacitâsok, ' term elékenység

, egy före vagy normaörâra jutô fedezet, egy forint bérrc- a felhasznâlhat6 m unkaerö és bér

, - jut6 sajât eredmény, âtlagbér, minöségi egyimhatô, ûtemesség stb.p

%

- az anyagellâtés és készletek Jellem zô m utatöi (köztiik p1. az energiael-lstésra vonatkozök is), 9 Végiil ha vârhatôan elkeriilhetetlen m egtervezendönek tarjuk az ön-

e) 117 t5n5llöan gazdâlkodö egység tevékenységénekjellemzö hatékonysé- gi és âll6an gazdâlkodd egység mér ismert veszteségforrâsainak csökkentését.itlvetlelnlcztsségi Intltattji,

I') az önlzil l(5an gazdl, l k k)dls egység tevékenységének ism ert veszteségforrâsai

(Iî1 Ilisitltsk. sclqit, htll ladék. viss/lirtl, balcsetck stb-), :1 nclyek k icluelkcdôenketlvczôt Iellck lk vli I l11 lktlzlis értleke s/enlptlllt

-jliblsl.

:2(3 . 227

- - - - -

-' ?' 5 ' 1% p ' I I k 'N ' I i 'E '* %' 71 %'n %k' Ik'I ' 1 %Y'i'''Y' % t: ' t' l ' '' *''' ** 'v'' ' ' ' '*-'& ' '*' ' '' ' % ' ' ' ' *' '* * '*' ' * * '*''' ** *@*'-*' * * -*'*' -- - -, ...- .... . , I- -

' ' tk'l 1,!1'tl, 11 Iltpl.l ltb belqts irjllyftàh i relldszer.A z egyt)s szervezeti ejpTységek feladatalnak tel

-jcsitése a sziikségcs urtslku'l /lN(Ik V lil lalkozl' saink tlsbbségénél az egyik legrégebbi strukturâlis m egoldâs

,

(gépi kapacitâsok, munkaerö, anyag, szerszâm stb.) megfelelö cltskthszllthqtsl, ,, #1 Iltllkt'iotltllis szervezeti /àlJ#l'/ëJ a gyakori, jellemzöit az informatikak

ellö idöben, m ennyiségben, m inöségben és a kivânt összetétclbcll tl$1 tthjlfs tllntlrgyblokk sorân m âr m egism erhették.

biztositisât követeli m eg. Tehât egyfelöl döntés sziikséges az elvégzeltllö ,

feladatok vonatkozâsâban (ez m ég a tervezési funkci6 keretébcn meg k(.11, . K icmelendönek tartjuk azq hogyh

ogy történjen), misfelöl pedig az erôforrésok felhasznélésât illetöen. A (llbI1 a hatéskörök kialakftésénél jellemzô a munkamegosztésra, valam int aztési jogköröket és hatésköröket az irényitési mechanizmus kiilönbözö szinticlll eröteljes szabâlyozottsâgra törekvés,Vi lâgosan, egyértelm ûen kell m eghatérozni. , .- a döntési jogkörök tfllnyomörészt centralizâltak, elsösorban a felsö veze

' téS Szintjére telepftettek,A/ ipari villalkozâsok gyakorlatéban a belsö irânyitâsi rendszerre a dirck t ts. ' - feltételezi

llldirekt elelnek egyiittes alkalmaH sa ajellemzô. . a viszonylag könnyen édekinthetô termelési tevékenységet,

@ a stabil piaci környezetet.A belsö szervezeti egységek önâllö gazdâlkodâsa szempontjâbôl a centrali

ziltség, illetve decentralizâltsâg fokét az alâbbi teriileteken fontos kiilönlss . A napj ainkban felgyorsult piaci környezetvéltozés, a termelési folyamatokbanteki

ntettel pontosftani'. sziikségszerfi technikai fejlesztés, ûj technolögiâk bevezetése feltétleniil kikény-t

erm elési szerkezet kialakftés kofszerûsftés, szerfti a strukturélis m egoldésok tovébbfellesztését. E'lenlârt'i véllalkozâsalnk->

.

- értékesftés, piackutatâs, ârm egéllapftâs.

, né1 mér megtalélhatö az tîn. dlvizionâlis. szervezetifelépl'tés. E Szervezeteknél- mtiszaki fejlesztés, '' a munkamegosztâs âltalâban termék (termékcsoport) elvf

.s eszerint alakitanak ki- anyagbeszerzés, anyaggazdélkodés,

szervezeti egységeket, ez elsösorban a termelö szervezetek megtkjitâsâtjelenti.- m unkaerö-gazdâlkodâs, A

véllalkozâs felsö vezetésének irânyitâsi, tervezési, koordinâciôs és el-- eszközgazdélkodâs, jenörzési feladatköre âtalak

ul.- term elés elôkészités, szervezés és irânyitâs

, valam int nem utolsö sorban a '- tervezési tevékenység stb. T

ovébbra is a központi vezetés feladata- a vâllalkozâs tevékenységének pontos köriilhatârolésaa a divizi6k kialald-A d

ecentralizâltsâg fokût valamennyi teriileten korlétozhatjék a véllalkozés ' tésa,

sajâtossâgai (p1. a termelô egységek teriileti elkiilönïiltségének mértéke, a ter- - a forrésok elosztâsa,

m elés töm egszerûsége, a vertikalitâs foka stb.), de az önelszémolô egységek ' - a hatékonysâgi és jövedelmezöségi kritériumok

, elvârâsok m eghatârozâsa,önâllösâgénak növelése

- központi szolgéltatô egységek mûködtetése (pénziigyi, tervezési, piacku-- jelentösen meggyorsitja a döntési folyamatot, tat6 egységek

, im portbeszerzés bonyolhâsa stb.),- teherm entesftheti a vsllalkozés vezetést az operatfv (sok esetben fonnélis)

- törzskari jellegû tanâcsadô egységek mûködtetése a stratégiai tervezés,feladatokjelentôs részétôl, fejlesztés teriiletén az optimélis döntéshozatal érdekében

.

ésszerûsitheti és egyszerûsitheti az iigyviteli m unkét, csökkenhetnek az '

adatközlési és jelentési kötelezettségek. A divizionâlis szervezeti forma esetében a stratégiai és az operatfv feladatok

(hatâskörök) szétvâlnak.Nem decentralizélhatéak a fejlödést alapvetöen meghatârozö vâllalkozés po

litikai és stratégiai döntések, de érvényesfteni kell azt az elvet, hogy döntést

hozni azon a szinten kell, ahol a döntéshez sziikséges inform âci6k és feltételek

közvetleniil és teljes mértékben rendelkezésre éllnak, illetve beszerezhetök. .

* D ivfziö: nagyfokû önéllösâggal rendelkezö szervezeti egység.

'u

228 229

A központi vezetés kezében marad tovébbra is a vâllalkozâsi célok, valamint b) M eg kell hatirozni a normavâltozâsok rendjét, annak érdekében, hogy aa divfziö céljainak meghatârozâsa, âm a hatiskörök nagy hânyada a divfzi6 Végrehajtö egységek mâr a m6dosftott lin. folyönormâk alapjén vételezvezetök kezébe keriil, a döntések decentralizâcitja jellemzö. Igen lényeges hessenek, rendelkezhessenek az elvégzendö munkafeladatokröl.viszont az, hogy a divfziökon belul rendkfviil magas a döntési jogkörök cent- C) Szabâlyozni kell a folyé norméktöl val6 eltérések rendszerét, az ezzelralizâltsâga. A z ilyen tfpusû véllalkozâsoknâl kialaldthatö önelszém olâsi, kapcsolatos hatâsköröket. Legyen alapelv, hogy akinek hatâskört adunk,

belsö érdekeltségi tipusokjellemzöit a késôbbiekben térgyaljuk. annak felelössége és érdekeltsége is legyen a takarékosabb, a jobb munkaérdekében a m inöség védelmében. Kiilönös figyelmet igényel a selejttel,

A hatékony gazdélkodâs éppflgy, m int a felelösségi és érdekeltségi rendszer Selejtpötléssal, selejtjavftâssal kapcsolatos dlmtési és utalvânyozési jogkiépftése, m egköveteli a döntési a utalvânyozâsi J'tpg/ctyrtq/c gondos rtygz/fg-va szabélyozâsa.

és Jznztfnycyffa l/. El kell fogadnunk, hogy a véllalkozéson beliil önéllöan d) Ki kell alakitani a kiilsö kooperâciöba kiadandö m unkék döntési rendsze-gazdâlkod6 egységek érdekeltségi rendszerébe nem épithetôk be olyan elvé- rét. Kinek a hatâsköre a bérmunka târgyânak, dfjazâsânak, hatéridejénekrâsok, amelyeket azok befolyâsolni nem képesek. megâllapitésa, az ezzel kapcsolatos szerzödéskötés, a teljesités ellenörzése,

' a rendelkezésre bocsâtott anyaggal, szerszâm m al stb. kapcsolatos elszâ

A vâllalkozâs központi vezetése és a m agasabb szintû gazdâlkodö egységek m oltatâs? Ebben a feladatban is érvényesfteni kell a gazdaségossâg és a

közötti döntésmegosztésra, a mfiszaki fejlesztési, értékesitési, anyagbeszerzési, jövedelmezöség elvét, vagyis csak akkor és olyan âron szabad a bérmunkaterm elési stb. tevékenység decentralizéltsâgânak fokéra irânyelvek adhat6k, m egbizést kiadni, ha az elönyösebb a vâllalkozéson beliil végezhetö m unkâ

de alapvetöen a szervezeti, teriileti, söt a termelö tevékenység jellegéböl adôdô nâl. (Kivétel, ha nincs a Feladat végrehajtâsâra alkalmas belsö kapacités.)sajétossâgok hatârozzék meg. , A megfelelö bérmunkadijak kialakitâsa érdekében élni kell a versenyez-

tetés lehetöségeivel.

Tekintsiik most ét Jz alacsonyabb szintk t'jnti//titz?z gazdâlkodô (tmelszâmolo) e) M eg kell hatârozni a normlk alapjân közvetleniil nem utalvényozhat6egységek (icemek, mûhelyek stb.) fevëo nywlggrc vonatkozôan Jz utalvânyozâsi anyagok, munkék utalvânyozâsi rendszerét. Az ezzel összefiiggö jogkörö-jogkörök szabélyozâsânakfeladatait. . ket célszerfi a végrehajtô egység vezetöire bfzni a költségtervvel össz

hangban, de csak abban az esetben, ha érdekeltségtiket is megteremtjiikIsm ert, hogy az egyes eröforrésokkal az gazdâlkodik a leghatékonyabban, aki a takarékosabb, ésszerûbb gazdâlkodâsban.

l'endelkezik azokkal, akinek utasftési vagy utalvényozési joga van. A ltivéte- f) Tisztâzni szttkséges a târgyi eszközök fenntartés karbantartâsi, felûjftésiIczet't anyagért, szerszémért, munkéél't, pénzért a felelösséget az utalvânyozô tevékenységével összefuggö döntési és utalvânyozâsi jogköröket. Elöbbi-vlillalja. Az utalvényozottôl eltérö mennyiségfi, minöségii, értékfi felhaszné- eknél a végrehajtö egységek vezetôinek, ut6bbiaknâl a vallalkozés iizem-llisokért a végrehajtök tartoznak felelôsséggel, tartoznak elszémolni a râjuk fenntartési tevékenységét irényfté vezetônek célszerû a döntési és utalvâ-bizott értékekkel. Ezért kell szabélyozni gondosan az anyag , munka- stb. nyozâ' si jogot megadni. Ez utöbbi korlâ' tozhatö is bizonyos összeghatâ' rignorlnék készitését, érvényesitését, môdositâsét, a norméktöl történö eltérések a kiilsö vâllalkozéknak kiadandö feltijftâsok tekintetében.lehetséges eseteit, azok feltételeit és utalvinyozöit. Szabâlyozni kell a fonto-

sabb rezsi anyagok, a szerszâmok, a rezsi munkék stb. gazdélkodâsi feladatait, 6.3.4 E lszémolâsifunkciôutalvsnyozési jogkörét is. M indez a vâllalkozâs szerveivel összehangoltan .kcriilhet csak helyesen m egszervezésre. A hhoz, hogy az önâllöan gazdélkodö egységek részére a vâllalkozison beliili

ösztönzési rendszer keretében a m eghatârozott követelm ényeket idôszakonkénti.ï.

Az utalvânyozâsi rendszer keretében szabâlyozni sziikséges teendök közul az j. - élvkelni, elemezni és elismerni lehessen, mfiködésiikröl szervezetten szâmbaali' bbi feladatokat emeljiik ki: ' kell venni:

a) a tevékenység mennyiségére, m inôségére, összetételére, a teljesités idejérea) A közvetlen anyag- és bérfelhasznâlâs utalvényozésénak rendjét, amit lnin- és ha lehetséges értékére vonatkoz6 adatokat (ezek összegyûjtése a

den csetbcn a m ûszaki elökészités sorân elkészitett technolögiâra épitctt ' bizonylati rendszer éltal dokum entâlt statisztikai és szém viteli rendszer

brtltlö anyagfelhasznâ' lâ- si és m unkanormlkra kell alapozni. feladata),

)2 6 ( ) . 2 3 l

b) a tevékenységek tényleges költségeit a tervezéssel azonos tagozödâsban: a A véllalkozéson beliili gazdâlkodö egységek elszâm olâsi rendszere fentiek''' - '

.közvetlen költségeket termékenként, azon beliil költségtételek és fôbb ésszerii kombinécitàâval valôsithaté meg.költségelemek szerinti tagozödésban, valam int az önelszém olö egység A m agasabb szintii önelszâmold egységek (teriiletileg elkillöniilt egységek,közvetett költségeit a tervezés sorén megtervezett költségcsoportok sze- önâllô telepek) teljesitményei, râforditâsai, ,,saJ'it eredményei'' mérhetök,rinti tagozédésban (mindehhez megfelelô segitséget nyfljtanak a j(5l kiala hiszen ârbevételûk, pI. a gyiri szintû összes réforditâs (közvetlen, iizem i éskftott költséghely szlm rendszerek), az önelszâm olâsi egység irânyftâsi. igazgatâsi kozvetett koltsége, valam int

c) az önelszâmolö egység ,,saJ'ât eredményét'' a tervezéssel azonos tartalommal az egyéb bevételek és râfordftâsok) m egâllapfthatö a szâmvitel adataib6l, s(eredmény, fedezet, mennyiségben meghatârozott eltérések a norméktöl fgy a vâllalkozâsi szintfi nyereséghez valö hozzéjârulâs mértéke is.stb.), A hol az érbevétel a vertikâlis felépitettségböl adôddan közvetlen nem ha-

d) a tevékenység végrehajtâsa érdekében igénybe vett erôforrâsokat: térozhaté meg, célszerû t'm . belsö elszâmolô érakat kidolgozni és alkalmazni.a m unkaréfordftésokat (öréban, norm aörâban),a felhasznâlt gép6râkat (föbb gyâregységek, diviziék szerint), ', Az alacsonyabb szintii önelszémolô egységek esetében a megâllapithatô &-a felhasznâlt m unkabéreket (Y rszerkezet szerinti bontâsban: törzsbér. ki- tékm utaték elsösorban a réforditésokra értendök, a teliesitm ényeket célszertiegészitö fizetések, bérpôtlékokjogcimek szerint, prémiumokrjutalmak), . mennyiségi és minöségi adatok alapjân elszâmolni.a felhasznâlt fontosabb nyers- és alapanyagokat m ennyiségben, értékben,

a felhasznâlt energia költségét halmazâllapot szerint részletezve, 6.3.5 Elemzési-ellenôrrzésifunkciôa tervezett fontosabb készletek nyitö- és zârö adatait, '

a fontosabb târsiizemi szolgâltatâsok értékét, Az önelszémolé egységek célja a véllalkozâs hatékony és jövedelmezö mfi-e) a fentiek alapjin meg kell âllapftani az önelszâmolö egység tevékenységére ködésének megvalôsitâsa a laatâsköriikbe tartozô tevékenységek révén. Ebböljellemzô fontosabb hatékonysâgi és jövedelmezöségi mutat6kat (pl. fede szârmazik az elemzés feladata is.zeti hényad, egy före jutö fedezet, egy före jut6 termelés, anyagkihozatalimutaté (a szûk keresztmetszetet jelentö anyagféleségeknél) közvetlen ön- A vâllalkozâson beltil önâllöan gazdâlkod6 egységek tevékenységének elemköltség alakulâsa stb ), y zésekor elsö feladat a tényszâm oknak a tervszâm okhoz valö viszonyitâsa

t) ugyancsak összegyûjtendök a belsö egység ismert veszteség-forrâsainak révén a kiilönbözetek a megéllapttésa. Ezt követöen az elemzö feladata aztényszâmai (selejt, hulladék, minôségre jellemzö adatok, hatâridök betar- eltérések okainak és okoz6inak feltârâsa, ami ha sziikséges ellenörzésitésa, kötbérek, készletértékelések, engedmények, bekövetkezett éllâsidök, , munkât is igényel. Ennek révén az elemzés célja annak megâllapftâsa, hogybalesetek stb.). m ilyen eredmények keletkeztek rajtuk kivûl âllô töliik fuggetlen tényezök

hatâsâra. E szétbontâs és értékelés alapvetöen az ösztönzési rendszer hatékony

M indezek szervezett megtigyelése és összegyûjtése a szémviteli és statisztikai mûködtetése miatt szukséges!informéci6s rendszer feladata, kiegészitöjellegfi operatfv nyilvântartésokkal.

Ezt kûlönösen az alacsonyabb szintfi önelszémolô egységek esetében tartjukA szâmviteli informâciôs rendszer elnrnyei: ' ' fontosnak, hiszen tartalékaik kisebbek, s csak részfeladatokat végeznek, ki-- önm agât ellenôrzö zârt rendszer, em elt figyelm et azokra s nem a kiilsö hatésokra - kell forditaniuk. Egy

folyamatâban képes rögzfteni a teljesftmények és râfordftâsok értékadatait ' divfziö, teruletileg elkiilöniilt egység mâr komplex feladatot végez éltala(bevételeit, râfordftâsait, eredm ényeit), ,.s ' m egtervezett m ôdon, a kiilsö - begyfirfizödö hatésoktôl nem célszerfi elszi-

- megfelelô adatokat szolgâltat a következö évi tervezéshez, viszont csak )', '. getelni.értékadatokat gyfijt, részletezési lehetösége korlétozott. .

A vIatisztikai adatok, valam int a kiilön vezetett operatfv nyilvântartâsok (pI.*kz (jnclszl' mol(5 egység feladatvâltozésa m iatti korrekciök) gyors és rugalm as b

.

-

.

?'il1 I (1rInJ. cit'i biztosftâsa j(5l kiegészftik a szsnlvitel i elszlilllldllisllkat .

232 - 233

t

Az elemzésnek fel kell ölelnie az önelszâmolö egység tevékenységének jel- j Fentiek pontosftâsânak érdekében tekintsiink ât néhâny alkalmazhat6 belssIemzö adatait. Vagyis elemezni sziikséges: k érdekeltségip rmtu.l

a) a tevékenység mennyiségére, minöségére, összetételére, hatâridöinek be ) A belsö anyagi ösztönzés célja, tartalma, valamint m6dszere tekintetébentartésâra éS él-tékére Vonatkozö terv- és tdnyadatokat, többfajta érdekeltségi tipust kiilönböztethetûnk meg. A következökben néhâny

b) a tevékenység költEégeinek alakulését (közvetlen és közvetett költségek), alaptfpus jellemzôit vllutatjuk be.C) aZ önelszâmol6 egység N,saJ'ât eredm ényét'', ez az elem zés hangslilyos része,d) a költségeket okozo eröforrâs felhasznâlâsok jellemzö adatait, Elkiilönt-tett eredménycentrikus belss érdekeltség lrohtcenter)e) RZ önelszâmolö egység gazdâlkodâsânak összefoglalö hatékonysâgi és jö-

Vedelm ezöségi m utat6it, Valam int A véllalkozési nyereség növelésére ösztönzö érdekeltségi form a; itt a belsö

f) a teNfkenység Veszteségforrâsainak alakulâsât önelszémold egységek érdekeltségi irénya azonos a vâllalkozâs szintjén érvé-' ) rlyesiilovel, igy a kto gazdasigi szabilyozôk hatâsai a legkevesebb âttétellel

6.3.6 Felelô%ségi-ösztönzési (belsô' érdekeltségtlfunkcié ' jutnak el a kisebb egységekhez.

A jövedelmezö gazdilkodâs alapvetöen fontos segitöje napjainkban a villal A belsö gazdilkodô egységek szintjén meg kell âllapitani a teljesitmények éskOZiSOn beliili egységek felelösségi és érdekeltségi rendszerének (gyakoribb . ' réfordftésok kiilönbségeként azt az eredményt, amellyel hozzâjârulnak a vâl-Szöhasznilat-tal belsö érdekeltségi vagy ösztönzési rendszer) kiépftése és ha- ' lalkozés nyereségének keletkezéséhez és ennek mértéke (volumene) alapjântékony, következetes m fiködtetése. részesedhetnek az ösztönzési keretekböl.

A véllalkozéson beliili gazdllkodési rendszer eddig ism ertetett f'unkciök szerinti ..4 költségcsnkkentésre (az/ôuzt'r belsö érdekeltség (cost-center)

kidolgozisa Valôs alapot jelent a belsö érdekeltségi rendszer mtiködtetéséhez.Ugyanakkor a belsö ösztönzés céljai és mödszerei meghatérozzâk azokat ' Ez az érdekeltségi tfpus a költséggazdâlkodâs fejlesztését és az önköltség

êtZ öllelszimoli egységenkénti feladatokat, követelményeket, ,vmérôszâmokaf', csökkentést tekinti fö céljânak. Az önelszâmolô egységeket arra ösztönzi,amelyeket a vâllalkozâs vezetése ldvâlaszt az egységek tevékenységét legin- hogy a tényleges költségek volumene (vagy fajlagos összege) kisebb legyen ak2' bb motivâlö tényezôként. ' tervezettnél (norma szerintinél). Célszerfi alkalmazni az itzem i, mfihely szintû

A m agasabb Szintti egységekkel szem ben szintetizâltabb követelm ényeket önelszim olö egységeknél, ahol az elözö m ôdszer nem alkalm azhaté.

Célszerti timasztani (értékmutatök), az alacsonyabb szintû önelszâmolö egy- Hasznos azoknél a vâllalkozâsoknâl, aholSégcknél (iizem, mûhely, brigâd) a naturâliâkban megfogalmazott feladatok ' v az önelszâmolé egységek közvetlen piaci kapcsolata erösen korlâtokel l . hogy dqminâljallak. . ' zott, mind a beszerzést, mind az éflfkesitést illetöen,

k

'

miS BCISö egységekkel termelési kapcsolataik viszont (vertikalitâs)A Iapvetö kritérium az érthetôség, az egyértelm fiség, valam int az, hogy a m ()- széleskörûek

,

t ivlilth tényezök ' a profit-centerektöl eltérôen lényegesen korlâtozottabb hatâsköri és- aZ önelszimolisba beépithetôk, j(5l körûlhatârolhatôk, tervezhetök, mér- , ' felelôsségi rendszer a jellemzô.

Ilctök (elszâmolhatôk), elemezhetök legyenek, '- a termelö egységeknél a teljesitményekkel és a költséggazdélkodâssal , lerzf/ztiztl-çf központ tipusû belss érdekeltség (investment center)

szoros kapcsolatuk legyen, ,.

't

- 11 ncm term elö egységek tevékenységiik Jellegének m egfelelö elvârésokat Ez az ösztönzési form a a belsô gazdâlkodô egységeket az eredm ényérdekeltség

teljesftenek. ''' '. mellett an-a ösztönzi, hogy a râjuk bfzott vagyont (eszközöket) minél hatéko-'' nyabban mtiködtessék. Az egységek gazdâlkodâsânak értékelésekor a jöve-'

dellnezöség m inösitése összekapcsolhatô a tökebefektetés hasznossâgâval, a

tökebefektetés m egtériilésével. A vezetésnek a rendelkezésre âll(5 eszközök

2.34 . 235

(vagyon) irânti felelögsége, érdekeltsége hosszabb tâvfmak fogalmazhaté Ezek az egységek âltalâban önéll6 végtermék-elöâllitôk és -kibocsétök,meg, m int az elôzöekben jellemzett tipusoknâl. Ez a formula a fejletl ipari tevékenységtik befejeztekor a piac érték (âr) ftélete megjelenik. M és a helyzetorszâgok vâllalkozâsainak gyakorlatâban is kism értékben fordul m a m ég elö. . a vertikâlis term elési kapcsolatok dom inâlâsakor, hiszen a belsö egységek

j egy-egy mfivelet elvégzése, alkatrész, vagy részegység elkészitése utân aA ?zzz//tzftis,zlrptp/ct?z/ alapul6 belsô' érdekeltség a vâllalkozâs szâmâra fontos, ' szâmviteli elszâmolésok sorin - közvetlen (elöéllitâsi) önköltségen tovâbbftjâkaz önelszémolö egység tevékenységét jöl jellemzö, mennyiségi, minôségi és ) ,,teljesittnéllyeikd'', azok piaci z'i' ra, ârbevétvlv csak a végtermék elöéllitéértékmutatôk tervezett (vagy elözö évi) tûlteljesitésére isztönöz. Alkalmazâsa 1 önelszâmol6 egységnél jelenik meg, s a benne rejlö haszon is. AIII'IA érdekében,ott célszerti, ahol az egységek a vâllalkozâsi eredményhez valé hozzâjârulâsa hogy a közbeesö fâzisok munkâjénak értéke kimutathatô legyen, célszerii belss

nem éllapfthatô meg, vagy azt kiegészitendô kiemelt részcélok teljesitése ) elszâmol6 Jm/czzf kidolgozni.érdekében. Alkalmazésakor figyelembe kell venni, hogy a mutatöszémok (és ' A raïorditâsok /clztyff el kell szâmolni m inden olyan költséget, amelyrölcélok) nagy széma tompftja a kiemelt feladatok irânti érzékenységet. A muta- pontosan megéllapfthat6, hogy mely önelszâmol6 egységet terhelik. Vonatko-tök között gyakran talélkozunk a minôségalakulést, a termelés programszeo - zik ez az egyéb râfordftâsok között elszâmoltakra is. Nem tartjuk célszerfinekségétjelzö méröszâmokkal. . viszont azt a megoldâst, amikor a központi irânyftâs közvetett költségeit vâ-

. lasztott vetftési alap segftségével osztjék fel egységekre. Helyesebb szemléletA kapcsolt érdekeltség azonban az esetekben célszerfi, am ikor valam ely egység az, ha a központi egységek âltal végzett szolgâltatésokat is belsö elszâm olô

szâmâra önéllö érdekeltségi centrum nem hatârozhatö meg, vagy valamely , ârak alapjén terhelik az igénybe vevökre.m âs elsösorban term elö egységet szolgâl ki értékesitési, beszerzési, esz

A m agasabb szintû önelszém ol6 egységek eredm ényének m egâllapftésaközfenntartési stb. tevékenységével.

szerkezetét illetöen hasonlô a vâllalkozâs szintû eredm énykim utatâshozst âm term észetesen nem tartalm azza azokat a tételeket

, am elyek a villalkozésM ost tekintsiik ât a kiilönbözö szintfi önelszém olé egységek lehetôségeit.

' . .

szintlén Jelennek csak m eg.

M agasabb szintû ôpc/xçztirptp/ts egységek érdekeltsége . Egy lehetsy es séma a ktwetkezs.

.

1. divfzi6 2. divfziö 3. divfziöAz e kategöriâba sorolt divfziök (teriiletileg elkiilönftett egységek) esetében 1

. E'lu kesftés nett6 érbevétele

törekedni kell az elkiilönftett eredm énycentrikus érdekeltségi form a alkalm a- II. értékesftés közvetlen költségei

zâ' séra. 111. értékesftés bruttö fedezete

W . K özvetett költségekA m agasabb szintfi önelszâm olé egységeknél tovâbbi Jrfl/crrlu/tzfg/t szém ft- v

. E gyéb bevételekhatök és bekapcsolhat6k az érdekeltségi rendszerbe. llyenek: E gyéb réfordftâsok

brutt6 haszon (bruttö fedezeti összeg), v I. flzem i (tizleti) tevékenység eredm énye

anyagköltséggel csökkentett term elési érték,: .

viszonyitva egyes eröfbrrésok felhasznâlâsâhoz (munkaerö, bér, vagyon stb). ) ' Amennyiben a gazdâlkodés önâllösâga a pénziigyekre is kiterled, ligy a pénz-' iigyi mfiveletek eredménye is kimutathatô az önelszémolé egység szintjén.

A m agasabb szintfi önelszém olô egységeknél elvégzendö eredm ény-, illetve 'f,.

' D öntést igényel a rendkfviili bevételek és râfordftâsok egyes elem zéseinek. Iési érték m egéllapftâsénak m 6dszertana a korâbbi tanulm ânyokböl m â' r 1 decentralizâlâsa

, illetve lebontésa.tel m e

ismert, ezért ehhez csak néhâny megjegyzést ffizûnk. .Az értékesitési érbevétel önelszémolô- egység szintû kim utatâsât bclblyésolla

az, hogy önâllö-végterm ék elöâllitô és -kibocsétö-e az egység. A viszonylagAz ljnclszsm olö egység tevékenységei ârbevételének m eghatârozâsâra alap-

, y jm afa j,y yeupftettsgg esetén az értékesftés nett6 ârbevétele önelszémolöorvetöcn Iltlrizontâlisl

.felépitettségû önelszâmol6 eo wlge/c esetében a szâmviteli 'e egységenként nyom on követhetö, elkiilönithetö. H a erös a vertikalitâs, abban

llqfèlrllltld&v rendszer biztosltja az adatokat. ktuötti teljesftmények étadâsa a piaci ârakon nemaz esetben az egységek

2 5(# j . 237

m érhetô, eredm énytartalam nélkiil, elöéllftâsi önköltségen keriil tovâbb a k45- - ha az âtadé kiilsö piacra értékesitene, flgy az értékesitéssel kapcsolat-

vetkezö vertikumhoz a költséghalmoz6dâsok elkeriilése érdekében. Az egyes ban többletköltségek merûlnének fel (ezt a hatâst belsö elszâmolé âratönelszâmolô egységek ,,piaci szintû'' teljesitményének meghatârozâsa a szâm- csökkentö tényezöként célszerû figyelembe venni).viteli inform éciös rendszzr keretében m egoldhat6, erlnek eszköze lehet a belsô'elszâm olö ârak FJJIJ/CJ/JXJ és alkalm azâsa. Tekintsûk ét a belsö elszâm olô âr kialakitésât egy egyszerû szém szaki példén:

A belsö elszâm olö ér lehet: M e nevezés Félkésztermék Késztermék

Eladâsi (elszâmolö) ér Ft/db . ... .. ....... .. . 20 000

a) piaci tipusû belsö elszâmolô Jr Elöâllitâsi önköltsé Ft/db 1 400 12 000A bban az esetben alkalm azhatô, ha a belsö egység nem csak a vâllalkozâson

, 1 Fedezetl ossze Ft/db ............... . ... 8 000

beliil ad tovâbb teljesftményeket (félkésztermék, szolgâltatâs stb.), hanem , Jellemzö eröforrés- gö/db 2 20közvetleniil is értékesit piaci partnerek felé. A kiilsö félnek történô értéke felhasznâlés, é 'ra

sftési ér, tarifa lehet a kiindulési alap az elszâm olö ér kialakftâséra. H a Egy gépörârajutö fedezetl

a belsö egység nem értékesft kiilsö partnernek közvetleniil, de a piacon összeg

hasonlô termékjelen van, flgy annak ismert piaci érébél célszerû kiindulni.Ha elfogadhat6nak tekintjiik azt, hogy a végtermék és a félkésztermék azonos

b) kalkultm belss c/yztizzlèM âr lnél-tékfi hasznot ,,realizâljon'', akkor a félkésztermék indokolt fedezeti összegeHa a belsô egység csak tâtsegységeknek teljesit, a piaccal kapcsolata nincs, (2 gö/db x 400 Ft/gö) 800 Ft/db, a belsô elszémolö ér pedig (800 + 1 400)hasonlé termék sem fordul elö, vagy teljesen elfogadhatatlan (tûl magas) a 2 200 Ft/db lehet.

piacon jelen lévö hasonlö termék éra, akkor célszerii a kalkulâcié môdsze-réhez folyam odni. T erm észetesen ez a târgyalâsokon a kiindulési alap lehet, a m egâllapodis m ;s

tényezôknek is g ggvénye. A belsô elszém olé érakat a tervezett adatok alapjânM ire kellfedezetet nylijtania az önelszémolô egység âltal érvényesitett belsö Célszerfi kialakitani, s azokat folyamatosan (félévenként, évenként) felul kellIszâm olô ârnak? A következökre feltétleniil: Vizsgâlni.e

- az elöâllitâs közvetlen költségére,- az önelszémolö egység m fiködési, irényftâsi (közvetett) költségeire, l Az alacsonyabb szintû tqnc/r ri/ptpîö egységek

az önelszâmolö egység hasznéra. E Szinten a fô- és segédiizemek (részlegek) értelmezhetök elsösorban. Tevé-kenységiik szfnvonalénak, gazdaségossâgânak m érésére elsôsorban a költség-

. p

Nem tartjuk célszeriinek a pcklékolé kalkulâciô médszerének alkalmazâsét, Usokkentésre ösztisrlzö belsö érdekeltségi tfpus Javasolhatö, kiegészftve amert ez esetben a teljesftményétadö egység esetleg indokolatlanul felme- mutatôszâmos belsö ösztönzés néhâny mutatôjâval. A termelö és kiszolgâlértilö közvetett költségeire is fedezetet biztositana, célszerûbb a közvetlen ikzemek tevékenységiik sorân befolyâsolhatjék a gyértés közvetlen és iizemi(eltsâllitési) önköltségböl kiindulé kalkulécié. Elfogadhaté az a m édszertan iltalânos költségeinek alakulisât egyarânt. A z alapos tervezö m unkâval elké-is. ha az cî' tadott (pl. félkésztermék) teljesftménynél a végtermékben realizélt Szftett költségtervek j6 viszonyftési alapot jelentenek a költségek ténylegcshaszon mértékét kalkuléljik. összegeinek értékeléséhez és a megtakarftésok amelyek a vâllalkoz4si

eredményhez valô hozzâjérulést jelentik érdekeltségi rendszerbe történtsl'gy javasoljuk a brutt6 fedezet mödszerének alkalmazâsét. beépftéséhez. Az önelszémol6 iizemekben felmeriilt közvetlen és iizelni ktjld

ségek értékelésekor ki kell szfirni azokat a hatâsokat, am elyek költségntivcltj

A bclsö clszlim olts àr kialakitésénél célszerti figyelem be venni azt, hogy ként az önelszâm olô egység tevékenységétöl toggetlentil következtek be (1,1.

l1il az fltvcvö egység kiilsö forrâsbôl szerezné be példti' ul az alkatrészt, - termelési feladat szerkezetvâltozâs, âr- és tarifa viltozâsok stb.).

akklll' a beszcrzésscl kapcsolatban ktsltségck' mertilnénck fel (ez növelné '11 beszcrzési linlt. s igy l'lfsvcl i 11 bclsts elszl'lllltdlt'l l'lnlt),

') I 84 . 2391

A mutatôszâmos érdekeltség kiegészitö vagy kizérôlagos alkalmazâsa sorân 6.3.7 Szervezésifunkci6néhâny, az #zcrnc/c tevékenységét jôljellemzs ?n?z/J/J kivâlasztésa alapvetöenfontos. llyen lehet: . Utoljâra emlitjiik, de elsö helyet érdemel a funkciôk között a szervezés. Szer-

a m inöség alakulâsa (selejt mértéke), vezés nélkûl a rendszer képtelen rendszerré, hatékony erövé vâlni. M égis- programszerfiség (kiilönösen vertikélis felépitettség esetén), utoljâra emlftettiik a szervezést a sorban, mégpedig azért, mert fgy akartunk

termelékenység stb. rémutatni arra, hogy a véllalkozéson belùli önéllö gazdélkodö szervek kijelö-lésénél, önéll; gazdâlkodâsi rendszer kiépitésénél és hatékony m fiködtetésé-

A z értékeléshez az inform éciökat a szâm viteli, statisztikai és operatfv nyil- nél a szervezök csak akkor képesek eredm ényes rendszert alkotni, ha ism erik

vântartâsok egyiittesen szolgâltatjâk. 4 és alkalmazni tudjâk a gazdâlkodâs nélkiilözhetetlen funkciöit.

:4 funkcionâlis feladatokat 'PJ/J szervezeti egységeknek a piaci kapcsolatok t A szervezöknek kell ugyanis megszervezni az önelszémolâsra, önâll; gazdél-alakitâsén (értékesitési szervezet), a termelés anyagi-mûszaki feltételeinek kodâsra érett vâllalkozéson beliili szervezeteket, azok egymâshoz és a köz-biztosftâsân (termeléqirényftâs. anyaggazdélkodés), valam int a term ékek kor- ponti szervekhez val6 kapcsolatait. Ennek sorân sorrendben a következö

szerfiségén (mûszaki fej lesztés) keresztûl jelentös befolyâsa van a véllalkozés j szervezési feladatokat kell elvégezni:eredm ényére. Az önelszém olés és ösztönzés rendszerébe történö bekapcsol- az egyes gazdâlkod6 egységek (önelszâm olö egységek) tevékenységeinekhatösâguk ato l fugg, hogy ez a hatâs szâm szerûsithetö-e, vagy csak a term elö tartalm i köriilhatérolésât,

tevékenységgel összeftiggésben, azzal egyiitt értelm ezhetô. a vâllalkozâson beluli tervezési rendszert,

iltalânossâgban a mutatôszâmos belsö érdekeltségjavasolhatô, de némely - a döntési, utalvânyozési jogköröket,esetekben pl. tervezett âron feliili exportértékesftés, a virtnâl olcsöbb anyag- az egyes önelszâm olö egységek tevékenységeinek bizonylati-, adatfeldol-

beszerzések az eredményre gyakorolt hatâs is .jutalmazhat6''. gozâsi , szâmviteli-, és statisztikai rendszerét,- az önelszâm ol6 egységek tevékenységének rendszeres elem zését, kiérté-

A belsö érdekeltség mfiködtetésének végsô célja az, hagy a vâllalkozâs-szintfi kelését és ellenörzését, végiilérdekeltség és az önelszém olö egységek ösztönzése azonos irényba hasson. a célszeriien kialakitott felelösségi és ösztönzési rendszert,

K idolgozâsa sorân a véllalkozâsi célokat szolgél6 irényli és intenzitésti ösztihn- - a m egfelelö inform éciôs rendszert kiépiteni.

zést kell megvalôsitani az önelszâmolô egységek kiilönbözö szintjein keresztiilyjj .az egyénig bezérölag. .

Ezek ism eretében m indenkor a helyi salétossâgokhoz igazodva létrehozhatök'

' és m fiködtethetök azok a véllalkozâson belûli önelszâm olô egységek, m elyckA z ösztönzési rendszer elem ei lehetnek'. iy vezetöi és kollektivâi a központi érdekkel azonos irânyban képesek gondol-

differenciâlt bérfejlesztés, . kodni és cselekedni, tevékenységûket a hatékonysâgi és jövedelmezöségi- célszerûen kialakitott prém ium -rendszer, . szem pontok érvényesftésével folytatni.- teljesftményekhez kötött jutalmazési rendszer,- nem anyagi elism arések.

Fontos, hogy az érdekeltségi és felelösségi rendszer érvényesitésekor m indig

elemzett tényszâmokra témaszkodjunk, s csakis az önelszémolö egység sajâttevpkenységétöl f'uggô eredm ények vagy eredm énytelenségek m egâllapitésa

utl' n tcgyiink javaslatot elismerésre vagy szankcionâlâsra.

7.1() .. 74 l

öSSZEFOGLALo- FELADAT

osszeéllftâsunkban egy vâllalkozâs éves beszâmolöjânak mérlegét és ered-m énykilputatésât ism erheti m eg, s ezekböl az inform âciökbél végezheti el:

, - a m érleg étfog6 elerrlzését,- a m érleg részletes elem zését,

ajövedelmezöség ésa hatékonysâg alakulâsénak értékelését.

!l

) A könyvben a vâzlatos megoldâs is megtalâlhatö.

. 243

Eredm e'nykim utata's összköltse'g ,,A '' va'ltozat 200. . . év Eredm eenykim utata's forgalm i költse'g ,,A '' vaeltozat 200. . . eAv

adatok ezer Ft lltrfn adatok e F/ /,d l1t

Sor - so1Megnevezés Elozo ev f érgyév M egnevezés Elözo év Târgyëv

sziîrn szém

1 0 l Belfoldl értékes ftés nettd Jrbevétele 450 000 485 000 j oj Belfbldl értékesftés nettö ârbevétele 450 000 485 00()7 0,7 Fv n tiurfgkeqftïq nfxffts .1l bev/lele 1 45 000 1 5() 000 z ()z Ex ortértékesftés nettö irbevétele 1 45 000 150 00(13 I A'rfté/ccxfltl.ç nettô fir/zcptlfc/e 595 000 635 000 ' 3 I srfgkysjfg

,ç nett6 Jrhepgfe/tj s#5 (*0 635 0004 07 Salât teI lnelesù keszletek allom anyvâltozasa 6 500 1 G00 4, 03 Ertékesftés elszâm olt kozvetlen onkbltsé e 317 000 351 50()

2) 04 Salat eloallltasû eszkozok aktlvalt erteke 9 000 (..1.$1() 5 :4. sadott firuk beszerzésl értéke 39 000 24 00()6 II. z1#fIvJ!/ sa tir tel e.çfn/ll/l ek t?rftjktr 1.5 jj!() ..1.J 5f)ï) () ()5 sladott (kèzvetftett) szol Zltatâsok értéke zl 000 6 00()7 lI1 E J/J bevételek 2,4

./*9 lj-j-jlt.!- 7 zz. Ertékesités kôzpdflcij kdltsé ef 3% 000 381 50()8 Ebbol vlsszalrl el-tekvesztes 2 000 2 .')(J0 8 gu swgjxyfttf

.y brutt6 crcgalén e (1-11.) 235 000 2.53 50119 05 An a koltsé 325 000 q.1.7 ()()() ' 9 ()6 Ertékesftésl, for alm azâsl koltsé ek 33. 000 43 00()

.y10 06 l tjn be vctt szalgtîltattîsok értéke 42 ()()0 -1- 47 (1()() 1: ().7 j az atjs: koltségek 91 000 94 500

5 C's't' % 1 1 08 E éb Jltalânos koltsé ek 21 000 23 500l l 07 E éb szol tîltatçîsok értéke 2. 5049 +l 2 08 Eladott tîl uk beszerzésl értéke $9 ()()() ,34 /)f)0 44 ()()() 1

.61 ()()(j1 2 IV A'r/é/ctlf/ë.ç kdzvetett lWlfl'ë el 11 3 09 F 1 ,1 cl ntf (k n z ve f 'f e f t) q z ol r'i f ,1 t 1 çl ok (1 r #ke 4 ( 10 'J #' 8

- - -- . - - . - - - - - - , - - $

1 .$ p' e, eb pepglt?lt?k 24 000 28 000l 4 I 1, ..1 13 pfl 'elle Ii- rl ordlrttisok :!.J :J. -AJ;C ) - ï ' (o a 5(0...... ... .w. . w = vv ..... . m. wx l 1 4 Ebbol vl sszall't értekvebztes 2 0l 5 10 Bélkoltsé J #h (/()(' -h / : (j()tj1 5 V1

. E tf!l ra oraitàsok 26 500 30l () 1 Szelntl Jellegtl egveb klflzetések 9 5f )() .) (h() ' 16 Ebbol m-tékvesztés 8 000 10 000l 7 l :! 13 d r cîl tllé lv ();u 2 Al)() D > ()C)()

.- - - :?, (,kjk)---. .1 17 x. tzswll tuzt-s-r'l 'rEvsxvxvsEs Em:ovlrxv,r ss st* 9t, s:el 8 1' Szetnél i elle Ii' rfi ol dittisok 76 01)t) .l 8 09 K

a ott Jrö) osztalék, részesedés .- 400 3 300l 9 Ff Ertékcgbokkenésl Jtdf? çis 31 f)01) 35 t)()()

- i 9 Ebbol ka csolt vâllalkczéstol ka ott 2 400 3 30020 VII E yJ!) rfi ordittisok 26 000 30 000 < )(j 50()

- 20 10 Részesedések értékesftésének ârfol am n eresé e2 l Ebbol ellékvesztes 8 000 i 0 000 () ()2 l Ebbol ka csolt vallalkczastôl kapott2.2 A. IJZEM I (UZLETI) TEVEKENYSEG EREDM ISNSXE 88 500 90 500 aa j j suoktetett énzu l eszközbk kam atal

, ârfol am n eresé e 0 027 l 3 Ka aott ârö) osztalék részesedés 2 400 7 300 ag Ebbol ka csolt vallalkczâstol ka ott 0 024 Ebbol ka csoz' vallazkozsstol ka ott 2 400 Q 300 u 24

. j g s. y ub ka ott alo) kalnatok es kamat elle rCl bevételek 3 200 2 70025 14 Részesedések éltékesfttjsének cirfol am n erestb 'f2 400 500 :

,5 Ebbol ka csolt villalkozastôl ka ott 0 02.6 Ebbol ka csolt vâllalkozâstél ka ott 0 0 2

,6 j g pénzu y l m uveletek e 'yéb bevetelel 600 20027 15 Befektetett él'lzu 1 eszkozok kam atal tîrfolvaplln ercsd e 0 0 e t; y()a 6 7(j(j' 11 Zfff #W lC& Pi m lkueletek IItII/W CICI28 Ebbol ka csoll vallalkozâstél ka ott 0 0 ' zg )4

, seo ktetett énzii yi es rkozök érfolyam vesztcsé e 600 20029 1 6 E web ka ott Jal o) kalnatok es kamatlelle ytl beN etelek 3 200 2 700 () 2

.(029 Ebbôl ka csolt vâllalkozésnak adott30 Ebbol ka csol! vallalkozastôl ka ott 0 0 f dftasok 1 t 200 8 70070 1 5 Flzetendo kam atok és kam at ellc u ra or3 1 1 7 Penzue l Intlveletek e ryeb bevetele 600 200 () ()! 1 Ebbol ka solt vallalkozâsnak adott

32. VH L ptfazll I nltîrveletek bevételet 6 600 6 700 é k érték a frok, bankbetétek értékvesztése : 000 042 l 6. Részesed se ,

33 18 Betektetett énz;u yl eszközok tirfol am vesztesé e 600 200 a,l j y punzu j m uvcletek e éb raforditâsal 800 30034 Ebbol ka csolt vallalkozasnak adott 0 200 .34 ;.h; zvazly j ntgva etek rtj ardtu sai 1

.3 6(j0 k zo()35 l 9 Flzetendo ka natok es ka nat elle yu rafolditâso v l l 200 8 700 1 : rj M I

-TV ELETy.K ER EO M EN V E .7 ()0(j J, 5(je35 B. PEN ZL G A

36 Ebbol ka csolt vallalkozasnak adott 0 0 g g s()() gg ()()()36 C SZO K SO S VA LLA LK O ZA SIER EDM EN Y77 20 R észesedések. jl ték a f, ok bankbetétek é1 tékktlsztésc i 000 0

- 37 X Rendklvilli bevételek 1.3 500 19 001)38 ') l Penztk r lnuveletek e vvéb rafoldltasa, 800 300 .38 XI R

crllkfpgll r ordltâsok 6 000 14 00039 IX J'tfazl? i plllk-pE'& /t!/f râ t/rfàktis'fl/ 13 600 9 200

39 D . REN D K IV ULI ER EDM EN Y 7 500 5 00040 B. PENZLGYI M UVELETEK EREDM ENS'E 7 000 - 2 500 i 40

E. A D O ZA S ELO TTI ER ED M ENY 8p 000 93 00041 C. SZO K A SO S V ALLA LK O ZA SI EREDM EN Y 81 500 88 000 41

XII. A #l Izetési kstelezettsé 17 656 17 48342 Ar Rendkivtilt bevételek 13 500 19 000 42 F

. A D ZO TT ERED M EN Y 71 344 75 51843 XI. Ae/?#kfpl//l rl orditiisok 6 000 14 000 :$

43 1 8 Eredm én taru lék I én bevétele oszu lékra, részesedlsre 0 044 D . REN D K IVU LI EREDM EN Y 7 500 5 000 îa

e 44 19. Jévtiha ott osztalék, részesedés 53 800 54 80045 E Ao o zA s EI-O TII ER LDM EN N' 89 ef)0 93 0(3() >>'

- - - - f 45 G. M ERLEG SZERINTI EREDM ENY 20 544 20 718.16 XII A#J tzeth t kotelezettsé 17 656 17 483 ?G

47 F. AD OZO TT EREDM EN Y 71 344 75 518

48 22 Eredm én artalék l én bevétele osztalékra 1 tész-cs 'ttésl c () ()

49 2.3 Jtsviha ott osztalék részesedés 50 80() 54 84)()

5() G . M E R LE G SZE R IN T I E R ED M E N Y 2(è 544 2/(h 7 18

),$;j . (!:j j;

' ,, . . M eerleg , ,A ' ' va* ltozatMerleg ,,A valtozat 200. . . ev decem ber 31.

adatok ezer Ft banJt C/:/ tll Jr : m? ' />':f/7

=r

. ... , s orSorszânz Rle nevezés Elizg év i tnytl: éna slegnevezés Elözô év Târgyévt 2 sz

1 A. BEFEKTETETT ESZKOZOK 241 200 2t)() ..(?i( gss 46z- - - - 53 D. SAJA T TO K E 335 044

2 1 .lpymllftlrfti/d.ç 'avak 15 500 17 At!j)., 54 l Je zett toke 280 000 280 000'! 1 A Ia 1ta% atszervezes dktlvalt ertéke l 00(J b

..,j / 55 Ebbol vlsszavasarolt tula Elonl részesedés névérteken 2 000 6 0004 2 Kfsérletl fe lesztés aktlwî/t Jrtdke 1 400 1 1 2t? 56 11 Je zett

, de be nem flzete Lt töke 0 05 3 Va r onl érteku o ok 4 500 5 (2,

.9..12.- 57 I1I Töketartalék 3 500 5 7006 4 Szellem l termékek 8 600 10 8 l 3 58 1V

. Eredrnén tartalék 16 000 29 0447 5 U zletl va cé érték 0 0 59 V Lekötott tartalék 15 000 20 000

8 6 Im m atenalls avakra adott elole rek 0 0 60 V l Ertékelésl tartalék 0 0

9 7 lmm aterllîlls avak értékhel esbftése 0 0 61 V I1 M érle szenntl eredm én 20 544 20 7 1 8

10 11 FJr i eszközdk 176 700 196 000 'l 62 E. CELTA RTALEK 19 500 17 800

l 1 1 In zatlanok és a ka csolddo va on1 él4éku lotm k 53 000 55 000 ' jtartalék a vérhat6 kotelezettsé elu'e 17 000 l 5 000, 63 1 cé12 2 M ( szakl berendezések, e ek, Iarm uvek 85 000 97 000 , t 4 r) cjjtartalék a ovöbenl koltsé ekre 2 500 2 800

z 6l 3 3 E > eb berendezésekv felszereleseka 1ar nuvek 22 000 20 500 65 3 E y éb cfltartalék 0 0

l 4 4 -1 en észâllatok 0 0 66 F. K O TELEZETTSEG EK 192 056 1 :6 483

l 5 5 BeI uhézzîsok. fzltî fttisok 14 600 22 $00 67 1. H âtrasorolt ktkelezefly/ ek 0 0

16 6 BertLhftzasokra adott elole ek 2 100 1 000 68 1 H étrasorolt kötelezettsé ek ka csolt vâllalkozâssal szem ben 0 017 7 TJr 1 eszkozok értékhel esbftése 0 0 69 2 Hatrasololt kötelezettsé ek e eb rész vlsz lévö véll sa1 szemben 0 0

1 8 III Be e/cfefell énzu t eszkozbk 49 000 46 5qjj () g jutyasorolt kthelezettsé ek e éb azdûlkodöval szemben 0 0719 l Tartös részesetés ka csolt vâllvtlkozésban 1 8 000 1 8 0Ot .--- 7 1 II

. H osszû le fir/z/fi kbtelezettsé ek 6 040 15 20020 2 Tartdsan adott kolcson ka solt vfillalkoztisban 1 7 000 1 6 000

- 72 l Hosszt'i Ie âratra ka ott kölcsonok 6 040 5 20021 3 E éb tartös részesedés 4 000 4 (J09 73 2 A tvâltoztathatd kötvén ek 0 022 4 Tartösan adott kolcson e éb részesedésp vlszon ban 111t) véll ban 0 0 L 74 3 Tartozâsok kötvén klbozsétésbdl 0 023 5 E tjb tart6san adott kolcson 6 000 '-i <3j(' .( 75 4 Beruhâzésl és fe lesztésl hltelek 0 024 6 Tartos hltelvlszonyt m egtesteslto eltek a il 4 000 () 0C ., 76 5 E éb hosqzli le iratti hitelek 0 02.5 7 Befektetett énzu 1 eszkozok trtékhel esbftése 0

..)- - -- 77 6 Tart6s kotelezettsé ek ka csolt véllalkozéssal szemben 0 10 00026 B. FORGOESZKOZOZOK 288 00tl .iU. 2 f .- - - :.-- 78 7 Tart6s kotelezetts: ek e éb rész vlsz levo véll sal szcm ben 0 0

27 1. Készletek 64 0($ F 4 i*' '-.. -.--- -.- -,. 79 8 E Jb h/sszli le ératti kotelezettsl ek 0 028 1 An a ok 99 ()Jy 8() ggg. ayyyju jjy .tjratû joxjnafjyj vk jjjty (j16 j,ylj zaa29 2 Befe ezetlen termelés és félkész termékek 1 2 0t)Z - ' )t) l# 8 l 1 Rövld le ârattâ kölcsönök 840 84030 3 N ovendék , hfz6 és e éb Jllatok 0 ()

- - 82 Ebbol az étvâltoztathatô kotvén ek 0 031 4 Készterm ékek 5 (104) 8 4f)0 83 2 Rövld le ératli lutelek 8 200 18 50032 5 Aruk 7 500 () r&(kf )

- 84 3 Vevöktôl kapott elole ek 2 200 3 00033 6 Keszletre adott elole rek 500 8t)0 85 4 Kötelezettsé ek âruszâllftésb6l és szol âltatésböl (széllft6k) ç 8 000 83 00034 11 Kovetelh ek 128 000 122. ()00 86 5 Vllt6tartozésok 3 600 2 500

35 l Kovetelések éruszallltasbol es szol yaltatasbol (vevok) 88 000 92 000 vtjvjt.f je grufg kotelezetjq/ ek ku cçolt vâllalkozlqqal çzemben 41 700 45 00087 636 2 Kovetelések ka csolt vrillalkozéssal szem ben 40 000 6 000 88 7 Rövld lelératt'i kötelezetrségek egyéb rész vlsz levo vâll sa1 9 l00 9 800

37 3 Kovetelesek e ryeb reszesedésl vlszon ban levo v tîll sal szembtan j 0 () be ''yj- - ..- Szem

38 4 Vfltökoveteldszk 1 2 000 4 000 89 g E jb rovid le'ftratlî kötelezettsé ek 22 376 8 643

79 5 E éb kovetelések 8 000 20 000 9: c px sszlv IDO BELI ELH A TA RO LA SO K 1 400 2 700

40 III Frllk a frt?k j 4 004) 21 500 91 - j swételek asszfv ldébell elhatarolésa 300 70041 1 Részesedés ka csolt vâllalkozlsban ) s00 l l 000 ju J, xoltsé ek, râforditésok assziv ldöbell elhatârolésa l 100 2 00042 2 E éb részesedés 0 0 j)a g H au sztott bevételek 0 0

43 3 Sa Jt rlszvln ek, sa Jt uzletrlszek 2 000 ti 000 94 FO RR ASO K O SSZESEN 548 000 S62 44544 4 Folgatésl celfl hltelvlszonyt m e esteslto értek a irok l 500 4 500

45 IV JvzlzeyzlWzèk 92. 000 82, 745 y46 l Pénztâr. csekkek l 20 45 ' è '

47 2 Bankbetétek t? l 880 82 704)

48 C . A K T IV ID O BELI ELH A TA R O LA SO K 18 800 1 9(j()

49 1 Bevetelek aktiv ldöbell elhatarelâsa -1 ()()() 8()()

50 2 K oltsé ek raforditésok aktfv ldobell elhatârolâsa 5 843() l 1 (1t)

51 3 H alasztott nifol dfttisok I () ()()('1 ()

52 ESZKO ZO K O SS7ESEN q48 (11)(1 562 445

24724t, .

1. A vagyoni helyzet alakulisénak elem zése z. A pénziigyi helyzet âtfog6 értékelése

a tôkeszerkezeti m utaték alapjén (a szémités képlete csak elôzô évnél)a) tzt/tû,ssdgti/lt/r/lfinnyl/ kapcsolatos YI//J/tQ

M utat6k Elözö év Tér év V âltozâs

Tökeerösség, % Elözö Tirgy . V âlto. 335.044 61,14 63,20 + 2,06 év év zâs

548.000 adösségâllom âny arénya, %K ötelezettségek arânya, % 6.040 1,77 4, 10 + 2,33

192.056 35,05 33.16 1,89 6.040 + 335.044

548.000 sa'j.t töke arén a, % 98.23 95,90 2,33

C éltartalékok arânya. % adusségszolg. fed. m utatö

19.500 3,56 3, 16 0,40 (kiegészitö adattal szâm ithatö:

548.000 a hosszd lejâratli tartozâsok esedékesB efektetett eszközök fedezete, % törlesztö részlete 8 000 EFt a târgyév-

335.044 138,91 136,56 2,35 , ben, elözö évben 6 000 EFt). szûkitett

241.200 form ula, addzott eredm énnyel szém olva:

Sajit töke növ. mértéke, % 71.344+31.000 17,05 13,81 -3,2420.544 6

,13 5,83 0,30 ()()()6.

335.044 é e sajétadössâgéllominy fedezetts gTökem ultiplikâtor töké

vel548. 000 1,64 1

,58 0,06 335.:44 55,4g g,g,g9 gJ.,()8

335.044 6 .040

eladdsodottsâg fokaL'rtékelés: 1qz .:56 35,:5 33,1: 1,89

A vâllalkozâs vagyoni helyzetének alakulâsa kedvezönek m inösithetö. N ôtt at) 548.000tökeerösség

, annak szintje is megfelelö. A céltartalékképzés alacsonyabb .#mértékti elsösorban a vârhatô kötelezettségek csökkenése m iatt. A befektetett t'. kötelezettségek arényâvall)

,j (Vegyiik észre, hogy ez ut6bbi mutat6 azonos acszközök stabilan finanszirozhatôk a sajât tökéböl, s a jelentösen emelkedö v.,

osztalékfizetés mellett rninimâlis mértékkel (- 0,30) csökkent a sajit töke Y'rtékelés:llövekedésének iitem e

. Az egységnyi sajât tökével mozgatott eszközvagyon fj képet nyl,jt, és az elözöA vâllalkozés ad6ssâgâllom ânya m egnyugtat

csökkenése nem szâm ottevö.évhez képest em elkedés tapasztalhatö.

A fedezettség kiemelkedöen jônak m inösithetö.

248 . 249

b) lï/cvïlfrtl.s alakulâsa bérarânyosjövedelmezöség, %- uzem i (uzleti) eredm ény =

Elözö év Tér év V âltozés 88.500 196,67 158,77 - 37,90

- likviditési m utatö 1. 45.000288.000 1,55 1,75 + 0,20 89.000

adôzâs elötti eredm ény = 45.000 197,78 163,16 - 34,62186.016

ikviditési mutatö II. eszközarânyos jövedelmezöség- l88.500 46,05 42,33 3,72224

.000 1,20 1,32 + 0,1215.500 + 176.700186

.016

készletarényos =Xrtékelés.. 88

.5(0 138,28 122,30 - 15,98

A likviditâsi mutatdk elérik a biztonsâgosnak minösithetö mértéket, s javulô , 64.0(0t

endenciât jeleznek.

befekt. eszk. és készletarânyos89.000 29,16 27,82 1,34

3. A jövedelm ezôség alakulâsénak elem zése ' 241.200 + 64.000

eröforrâs-arânyos (komplex)Jövedelmezôsé i mutaték Elözö év Târ év Véltozâs. 89.000 25,4 1 23,77 1

,64étlagos fedezeti hânyad %

241.200 + 64.000 + 45.000235.000

39,50 39,92 + 0,42595.

000 j (E mutatök szémfthat6k a teljes eszközâllomânyra is.)ârbevétel-arânyos jövedelmezöségiizem i eredm ény =

88.50014,30 13,65 0,65595

.000424.000

- szokâsos vâllalk. eredm ény =

81.500 13 03 13,14 + 0,11

595.000+24.000+6.600

adôzâs elötti eredm ény

89.000 13,93 13,50 - 0,43 j639.100

tôkearényos jövedelmezôség %szokésos véllalk. eredm ény =

81.500 24,33 24,76 + 0,43

335.044adôzâs elötti eredm ény 26,56 26,16 - 0,40

- adözott eredm ény = 21,29 21,25 0,04- m érleg szerinti eredm ény = 6,12 5,83 - 0

,29

25() . 25 I

4. A lm tékonysâg alakulésânak elem zése v utatök Elôzô év Târ év V âltozâs

- B érhatékonysâgE lözö év T ér év V éltozés

a) Bruttö term elési érték 567 500 617 500 108,81% ,I, :(,4).

54): '

ért.nettö ârbevétele 595 000 am - 4 46 a,pa :,54

Akt. sajât telj. ért. + 15 500 B 45.000 '+- ELXB; 39 000közv.szol . 4 000 H0é 196.000 4 36 g 84

- (),5:b) Anyagmentes ternxért. 200 500 223 500 111,47% B 45.000

B ruttö term .ért. 567 500 E szközhatékonysâg

A n a költsé 325 000 befekt. eszk.re szélnftva

lgénybe vett anyagjell.szol éltatâs 42 000 V ruttô 567. 500

c) Nettö term elési érték 169.500 . 188 500 111,21% bef .eszk. 241.200 2.35 2,37 + 0,02A nyagm entes term .ért. 200 500 - K észletekkelzrtékcsökkenési lefrés 31 000 567.500

d) H ozzâadott érték 196 000 219 000 111,73% 64.000 8,87 8,34 - 0,53

Személyi jell. râf. 76 000 , Tôkearânyos cash flow %értékcsökk. lefrés 31 000 20.544 + 31.000 15,38 15,67 + 0,29A d6zâs elötti eredm én 89 000 , 335.044

7(Létszémadatok hisnyâban az 1 före jutô termelésiérték-adatok nem szâmit- Tenlvszetesen több mutat6 is szâmfthat6, s a hatékonysâgi mutat6k véltozé-hat6k.) sai szâzalékos m ërtékben is m eghatârozhatök.

E néhâny mutat6 alapjén is megâllapfthatö, hogy a javulö termelésiérték-m utat6k véltozâsénak m értéke elm arad a bér- és a készletnövekedés iktem é-

töl, csak a befektetett eszközök dinamikéjét haladjâk meg. Ezek a jelenségekérzékelhetök a hatékonysâgi m utatôk alakulâsâban is. A tôkehatékonység

'

t viszont nem em elkedik szâm ottevöen az elözö évhez képest.

252 253

5. Egyes mérlegtételek alakulâsénak értékelése M euegyzések:a relatfv eltérések m ödszerével

1) az érukészlet nem tartalm az tovébb nem szém lâzott eladott (közM utatök Elözô év Târ év Véltozés Vetftett) szolgâltatâst

Pénzeszközök (nap) 2) a kapcsolt véllalkozéssal szem beni tételek közitti vevököveteléselözö évben 15 000 Eft

92.000 târgyévben 3 000 Eft

595.000 56 4 47,6 - 8,8 Szâllftöi tartozâs 0 Ft- 1.630 EFt / nap '

365 Felhfvjuk a figyelmet arra, hogy a beszémolö mérleg- és eredménykimutatés

- K észletek forgâsi sebessége595 a()() o a 8,6 çv adataiböl a korébbiakban ism ertetett m utat6k nem m indegyike volt szâm ft-

@ ''''' v v ...

#' y hatô, a kiegészitö m ellékletbôl is sziikségiink lenne adatokra (létszâm , export64

. 000adatok stb.)Atl

agos anyagtârolâsi idö (nap)39.000 43,8 48,4 + 4,6 a szém itésokböl érzékelhetö, hogy a vâlasztott eredm énykim utatés m édszere

325.000/ 365 is korlétozhatja az elemzési lehetöségeket. Példânkban a mérleg- és ered-Aruk étlagos tsrolési ideje (nap) ménykimutatâs ,,B'' véltozataival nem foglalkoztunk.

7.500 70,2 146,0 + 75.8

39.000 / 365 Az elemzési feladatok természetesen magukban foglaljék a kiértékelés fézisâtBefejezetlen term. futamideje (nap) iS. A mutatök elméleti ismertetésének tijraâttekintése alapjân készftsen ha-

12.000 sonl6 szöveges értékelést önâllöan!

(317.000 + 6.500) / 365 13,5 9,5 4,0

(a 6.500 a készletvâltozâsl)Késztermékek térolési idö (nap) 5,6 8,7 + 3,1

- Atlagos vevöfutamidö (nap)(XFA kiilön kigyûjt've 25% )

(88.000 + 15000)x0,8 50,6 43,7 6,9# .

1.630EFt/nap

Atlagos szâllitôi futamidö (nap)(/FA 25+)

98.00+ 0,8 69,4 56,5 12,9

412.500/365

254 255

IRODALOM JEGYZéK lo.M arosi M iklös:A célszerfi vâllalati szervezet

K JK 1981.

1. A 2000. évi C . törvény a szém vitelrôlll.dr. lllés M éria: V ezetöi gazdasâgtan

2. PM Szâm viteli Fôosztély m k: K ossuth K ladô 1997.

A Szâm viteli törvény és az éves beszém ol6

SA LD O 1995.12.dr. N agy Im re: C ash flow kim utatés

3. B frA l-larangozöné-Fridrich K resalek-M itr6: A uditinf6 1997.

Szâm viteli K ézikönyv

UNIU 2001.l3. R obert S. K aplan-D avld P. N orton: B alanced Scorecard

4. dr. B frö Tibor-dr. Pucsek Jözsef-dnsztan6 lm re: K özgazdasâgi és Jogi K önyvkiadö, 1998.

A véllalkozâsok tevékenységének kom plex elem zése

PE R FEK T 1997.

5. Röth-Adorjén-Lukâcs-veit: Szâmviteli esettanulmânyokM K V K 2001.

6. D r. B éhm lm re:

V âllalkozâsok m egftélésének m 6dszerei

N O V O R G 1993

7. Peter H orvâth:

C ontrolling a sikeres vezetés eszköze

K JK 1991.

8. Dr. Körmendi Lajos Halmos LészlöC ontrolling

Pénziigyi és Szâm viteli Föiskola 2000.

9. D r. Pucsek J6zsef:

Cash flow elem zés, portfoliö m ödszerek

Pénziigyi és Szâm viteli Föiskola 1992.

256 257

?

/.t x

t ' --''''-er e . $ -# t'iw' )

' * .4.k 'w

<. * #

0n ':II (m (11144 .'

:5 9-P/2992 596/2:91

. , sau' zur Lasa;' ne' dr zr suawq bwxalek Peter (11' Pucsek Jezsef (k. jw kljvaf,

# / # # V V V

' e a a v ozaFo tozaso iteve enyj

'

, ., . . .,

teve' enpe'ee-ne t) ex 8 t'ene i p a8 e e oe.f

'

/F

e e e80 eZ. $.! a

qjs

. . ï mz s

. '.(. j:'

' c , (,

A ) .<

a % .

'..p

@ (t-?11% 1

Santl' or 1a' ub'ne' tlr tk szt'irg 1mre& Puoek Jtv.d tlr IkrberlbnaTA acvle' d zullrt 8 ek Peter'

Y Bau 1ckaYvv 4 ax x. # #

'

# #

'

'

. ,s-- - ' e atar a N' (qastjY 4z>=

.. t .t3 ttjye elly8()yeI1e k j as*'jyy w i y xA ,s.

a'z z z

z n

. Yz .'

-.- v m-. .... ,p,,s e e e!e 0Z -> . -f q.'- * ' < z a y trz-a

.x, w .vw ayx'ô g-toy4,ht-: '' *avnw = f<> ur =

xuayya upzv *, v'tx . = * . *

$ 9.4 y$- a bit/n's hx ow es

X' *. *

.' kYz , pg''- , eg; g u < 'Y1 w. . VT k :< ='lzos ë $ zrrw .i . : stuuk.m v.)f. .

v t'j't v a* 4 ( a '''J.S -: X. e . % (u y. ''SJw> a.k . v (t a..j,j$ >. wo ex .w-

- -y ,,- $-- k. -. - - ,l!F: : y,' - -kr ylljjy-?r-î-î-:, '>ë' - . ëll'ë r ' N' ?t4-- <y. v s

s u 4 z .j. '.k '.- n , .. a s n...t- j). .G âx J- 'z

x.txz.()j kyh jss. û( .x w c s .ry p.

.a j m .>' 4a v y .jj vq yù k 't tzg . -;.'.! ,r.# x , ''y

rjy w < se . j :y- kzu t ,..p w z i..f . x

r, 'jf'z51 ;'.v.

>. y* w

o x , k ..' :y.,

'''

;ù. (jr ... '# nr' e , z kt > 4 'b'..,.(%' aO'.J o e li., m 'y u . ) xsw.,se zyji c'y'>,...y 4.7 n o .p t. z hj js y .e b .r .t ,. .$ la. r )' .h;l'

-, .' 'C.X .1' '' ''zz '' x '- k

....' h *., ux $ i.z z'tt s RAce ,u k & f. $% .

.j *è< 6 ,E) x , a ,'p ,! yo) .J.7e . u'.J è x..j w' /T :y * )> x '? b f vv''yeoa 'T.w, vrq % -.% ?. :.*> ..f1, rz ....% ,. e'' f * v p:z s.zt yvyy's .d ..j.e z v.,4 s'tue .,' tv z . x .!'' .. . t; 'z > t s p* h'

w Y xi-' *5/1 s % k w.. w v, !. pï p z ,= a?eker.qv 4 qttj x :.

':.''q %=q a. , z.. v) J . volh .(.j.h p''p '* %. %' r w a .OLSA; 'v s %) ..t' r' u r k

rf,w xîsw % . f4, ''T . p wq.b 'v'zu * .4:.%w ..'.q. .. lj.. vv xyx y ;e .,.'. x...jy ..4 z ux ; .,Y.;m.'j.) o.? .b t f'.t v t ; - v? ao', . o''.t',y /..,4..5-* C sr*'b) - '. ex v'..u y.u ...> .cx m xv .s ..jk j)z ..xs1L. < ..w . %è & x

.,4 ' '. ...,. e? 'Pz ) !J. 1% a 5 &': .4 u k tyy xu .'xh :4 x.......w

k'%e% .'z. 2) )' ''j .;r4b-/12u. v .

v su 4 '

k/.. w % 'T

4 V xer u .,4aCx

. yto,rs i3 N 9 6 a 3 9 4 4 2 s o - z - y, ojk?u y y yvzy

l l -* ù'1*'v x h4 tl y..>+ zv ,S>#: ws vY

.;x s x'p v..j$ '' Y Lp'S an' t'./ Z>

'

hx. . 4f G'S l y *

'

o > T.p o .j z

'

h ' z g g 791) o ' j w.f G<. a L u-ix.l ..d o kem ? ) ;' w'..yIA .k * . = Jk x. : t

x't< .' v ?X.) > J V VMV .., tb s zz''C'

U ' ? '..Y f ')ph x .t N yj#

'

) l b sk..w- u