Embed Size (px)
Citation preview
A felnőttképzés iránti igény
A társadalom érdeke (lehető legszélesebb műveltség és szakképzettség)
A gazdaság érdeke (piacképes szakképzettség a legkisebb ráfordítással) piacképes
szakképzettség ráfordítása
Az egyén érdeke (legcélirányosabb karrier, a legmagasabb jövedelem mellett)
legcélirányosabb jövedelem mellett
FOLYAMATOS CÉL: A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA!
A nemzetgazdaság szerkezeti átalakulása
A rendszerváltás hatása: a foglalkoztatás radikális csökkenése és
a tömeges munkanélküliség megjelenése.
a gazdaság szerkezeti változása volt
A foglalkoztatottak összetételének alakulása ágazatonként
Piacgazdaság és munkaerő-kereslet a munkaerő foglalkoztatása a munkaerőpiacon
valóságos piaci viszonyok között realizálódik a munkaerő-kereslet és - kínálat átmenetileg nem
felel meg egymásnak Függ a munkavállaló szakmai képzettségétől és
elhelyezkedési (álláskeresési) képességétől, illetve potenciális tanulási képességétől.
A felnőttképzés komplex fogalma
széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti
Lehet: Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli szakképzés munkaerőpiaci képzések Egyéb képzések (nyelvi, általános vagy
hobbi)
A felnőttképzés társadalmi funkcióinak változása
A hiányos iskolai végzettség / szakmai képzettség pótlása – csökkenés → eredmény
A piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés, szakmaváltások – OKJ jegyzék növekedés →kihívás
A munkaadók által megkövetelt folyamatos képzési funkció – erősödés → kihívás
A felnőttképzés fő funkciói
A szakképzettség megszerzése – pótló funkció
Folyamatos szakmai képzés – fejlesztő képzés
Foglalkoztatottságot segítő képzésát- és továbbképzés
Kiegészítő képzések LLL, Life long learning
Társadalmi funkció változása
A hiányos iskolai végzettséget pótló funkciók csökkenése
A piacgazdaság által megkövetelt folyamatos képzési funkció erősödése
A felnőttképzés intézménytípusai
Gazdasági társasági formában működő képzési vállalkozások 53-60 %
Költségvetési/önkormányzati szervek vagy intézmények - Képzőközpontok 20-25%
Nonprofit szervezetek 9%
Az utóbbi évtized tapasztalatai a képzések és a részt vevők száma dinamikusan nőtt; a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési
intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon;
a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek,
egy része a szükségesnél drágább, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát;
Az idősebb generáció alulreprezentált Magasabb szintű képzéseket általában nem
támogatottak
A képzés szempontjából hátrányos helyzetűek
Alacsony iskolai végzettségűek Gyenge tanulási képességűek Szakképzetlenek Fogyatékkal élők GYES-ről, GYED-ről
visszatérők 50 év felettiek Hajléktalanok Roma származásúak
Rétegprogramok
Hátrányos helyzetű felnőtt rétegek Alacsony iskolázottsági szint és szociális
vagy egészségügyi problémák Halmozottan hátrányos helyzetűek:
összeadódó problémák, pl. romák esetében
A második esély koncepciója – alapozás, szakképzés és kompetencia fejlesztés egyidőben
Rétegprogramok
Megváltozott munkaképességűek képzése Testi fogyatékosság Értelmi fogyatékosság 4 EM
