GYÖNGYÖS, A TÜZEK VÁROSA

Írott forrásaink már a XVII. századtól sorozatosan számolnak be a hol itt, hol ott fellobbanó, néha csak egy-egy házat, néha egész utcákat felperzselő lángokról. A szűk sikátorok, zsákközök, a házak zsúfoltsága, az építkezéshez használt rengeteg faanyag és nem utolsó sorban a vízhiány lehetetlenné tették az oltást, a tüzek megfékezését.

A bemutatót készítették a Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola diákjai:Horváth Virág, Lehotai Anett, Bozóky Máté, Katona Kornél.Felkészítő tanáraik: Bágyi Nóra, Hevesi Mária.

A város az 1917-es tűzvész előtt.

1917. május 21-én délután a kórház mosókonyhájának kéményéből kipattanó szikra meggyújtotta az épület tetejét és a tomboló szélviharban rövid idő alatt lángtengerré változtatta a várost.

A kórház mosókonyhája ma. A tűz idején ez a terület a város egyik legsűrűbben beépített része volt. Apró nád- vagy zsindelytetős házak zsúfolódtak össze a kórháztól Ny-ra a Petőfi utcáig, és D-i irányban a Kossuth utcáig.

A szűk zsellérközökön a tűz percek alatt elért Ny-i irányban a Petőfi utca házaihoz, D-i irányban pedig a Kossuth utcáig. Hamarosan már a Nagytemplomot és a Fő tér házait fenyegette.

A Fő tér keleti oldalának látképe a tűzvész előtt és után.

A Nagytemplom 1922-ben egyszerűbb toronysisakkal épült újjá.

A Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank székházának (1) leégése (2), majd későbbi átépítése (3). A tűzvész előtti épületből csak a „Rákóczi-kapu” maradt meg. (A csúcsos formájú, felül koszorús emléktáblában záródó márványkapu mindhárom fotón látható.)

1

32

A Hanák-ház (a mai házasságkötő terem) kiégett üzletei.

A Bruckner-szálloda égő épületéből kimenekített fotelokban kétségbeesett károsultak ülnek.

A Fő tér nyugati oldalának látképe épségben, majd a tűz után. A képeken balról jobbra: - a mai városháza épülete (akkor kereskedők tulajdonában volt, a földszintjén üzletekkel), - az Orczy-ház, - a mai Honvéd Kaszinó, - a Korona Szálló (a tűz után lebontották).

A mai Mátra Honvéd Kaszinó épülete az Általános Bank székhelye volt. Az 1920-as években tornyok nélküli egyszerűbb tetővel újjáépítették.

A Ny-i oldal házai a bankszékháztól É-ra. A tűz után a képen látható házakat lebontották.

Szamosi Armand újságíró: „És amikor már elvonult Gyöngyös felett a vész, csupán a nagy téren, talán a város legcsinosabb házában tombolni kezdett újból a tüzes pokol, és láttam tíz perc alatt rommá égni Kálmán ügyvéd kétemeletes házát.”

A Nagypatak melletti régi zsinagóga (ma a Gyöngyösi TV székháza) és a hagymakupolás „status quo” templom épületegyüttese a tűz előtt és után.

A status quo templom romjait

lebontották. Helyén épült fel a mai „zsidó templom” 1930-ban.

A Jókai utca (régi nevén Csapó vagy Csap utca) házai is elpusztultak. A baloldali képen látható kis templomot a tűz után lebontották.

Leégett 559 ház és 1400 melléképület, megégett 11 ember, 8000 lakos maradt hajlék nélkül (a lakosság 40%-a). A kár: 21 268 646 korona. A frontokról fél évre szabadságolták a tűzkárosult katonákat.

A KIRÁLYI PÁR LÁTOGATÁSAmájus 23.

Az alig néhány hónapja megkoronázott IV. Károly és felesége Zita királyné különvonaton látogatta meg a leégett Gyöngyöst. Kíséretében volt gróf Tisza István miniszterelnök is. Az uralkodót és kíséretét a vasútállomáson a megye, a város és a katonaság elöljárói fogadták. Kemény János polgármester vezetésével körbekocsiztak a katasztrófa sújtotta utcákon, beszélgettek a károsultakkal, segítséget ígértek a városnak.

A királyi pár és Kemény János a régi városháza udvarán. A régi városháza Nagytemplommal szembeni épületét a tűz után felújították, majd az 50-es években lebontották.

A TŰZOLTÓK HŐSIES HELYTÁLLÁSA„Tekintettel arra, hogy a város szárazság idején

vízhiányban szenved, a Tűzoltó Testület az ú. n. Kapitány-vizeshordó-rendszert szervezte, mely szerint minden háznál, éjjel-nappal, a tűzoltóság rendelkezésére kell állnia egy vízzel töltött másfél hektoliteres hordónak.” (Török Kálmán: Gyöngyös. 1909)Az intézkedés nem hozott kielégítő megoldást a vízhiányra.A tűzoltók a hagyomány szerint borral, illetve a Vámosgyörkről vasúton ide szállított vízzel próbálták megfékezni a lángokat. Az állomásról lajtoskocsikkalvitték a vizet a lángoló épületekhez.

Madár Lajos tűzoltó parancsnok

Korabeli tűzoltóeszközök és „rohamkocsik”.Hasonló lehetett a gyöngyösi tűzoltók felszerelése is.

Korabeli kiadványok a tűzvészről a városi könyvtár gyűjteményében.

Kerny István és Kiss Jenő képes kiadványt szerkesztettek a tűzvészről. Megjelent: 1917 v. 1918-ban.

Levelezőlap Kerny Istvántól Záboczky Gyulának, a gyöngyösi postafőnöknek, aki a kiadvány megjelenésének segítője volt.

A „Gyöngyösi Phőnix”-ben

híres művészek, politikusok írtak

Gyöngyösről. (Megjelent: 1918-ban.)

A kiadvány teljes bevételét a

tűzkárosultak segítésére

fordították.

Székely Jenő újságíró-szerkesztő sírja a gyöngyösi izraelita temetőben.

1918. augusztus 1-3.A képviselőház elfogadta a XXIII. törvényt Gyöngyös újjáépítéséről. Ez az utolsó törvény, melyet magyar király szentesített. A törvény kimondta, hogy állami költségen újjáépítik a várost, rendezik, korszerűsítik a település utcaszerkezetét, megépítik víz- és csatornahálózatát.

Akiknek Gyöngyös újjáépítését köszönhetjük:

Kemény János polgármester 1919-ig

Dr. Puky Árpád polgármester 1919-1942

Dr. Harrer Ferenc újjáépítési

kormánybiztos

Warga László várostervező építész

Török Kálmán országgyűlési képviselő

Dr. Puky Árpád

Dr. Harrer Ferenc Warga László

Kemény János

A gyöngyösi tűzoltóság mai épülete és korszerű felszerelése. A tűzoltólaktanya és a Nemzeti Bank épületegyüttesét Wälder Gyula tervei alapján 1924-25-ben építették.

A város korszerűsítésének és a tüzek elleni védekezésnek fontos állomása volt a víztorony és a vízvezeték hálózat megépítése. A torony Wälder Gyula tervei alapján 1926-27-ben épült.

A Gyöngyöst szimbolizáló főnixmadár a Mátra Művelődési Központ üvegablakán.