A könyvnyomtatás és annak kiterjesztett

formája, a sajtóCsiszár Balázs

2016EKE

Mozgóképkultúra és médiaismeret BA

Ahhoz, hogy az emberiség első könyve realizálódjon, olyan eseménysorozatok következménye kellett, hogy megtörténjen, mint például: iskolák, egyetemek elterjedése, világi tudományok és műveltség kiterjesztése, értelmiségi réteg gyarapodása, stb. Egy szóval a társadalom nagyarányú változásokon ment keresztül.

Könyvnyomtatás

A első könyv nyomtatása Johannes Gutenberg nevéhez fűződik, aki már az 1430-as évek elején kísérletezett a nyomtatással de azt csak az 1440-es években teljesedtek ki. Az általa készült kiadványok eleinte kis terjedelműek voltak.(kalendáriumok, búcsúlevelek, latin nyelvkönyvek, imádságok)

És az első könyv….

1450-1456 között készült el fő műve az a biblia, amely máig a legszebbként számon tartott nyomdai mű.A biblia, kézi festéssel gazdagon díszített, 42 soros mű volt, melynek globális következménye

lett, hogy találmánya a nyomda, Európa számos országában

megjelent.

Fő műve, a biblia

De ami talán a legnagyobb változást igényelte, hogy az írás tudok létszáma megnövekedett és az írott szöveg terjesztése szükségserűvé vált és ezzel már, a kézi másolók nem tudtak lépést tartani. Ekkor vált fontossá Gutenberg találmánya amivel, már nagy példányszámban voltak képesek terjeszteni az írott szöveget.

Évszázadokon át a nyomtatvány előállítása során a legfontosabb munkamenet az ólombetűk előállítása és azok kiválasztása volt. Ennek a dolognak az volt a lényege, hogy azonos betűket, (Betűtípus) sokszorosan tudják papírra vinni és ezekből szöveget alkotni, majd a sajtón keresztül több példányszámban terjeszteni.

Szöveg…

És akkor már meg is jelent a nyomtatott könyv, ami sokkal több helyre tudta eljuttatni az információt vagy akár a tudás azon részét, ami papíron van, ezzel a műveltség is egyre több helyen mutatkozott. És ez a mai napig igényeltetik is, hiszen politikai, társadalmi, kulturális vagy a vallásos mozgalmak ezen keresztül terjesztik nézeteiket a „sajtó” segítségével.

(Bár a mai világból kiindulva és vagy, a jövőbe tekinteni az online felületek vagy maga az internet, a digitális megjelenítők segítségével egy idő után talán háttérbe szorítja majd a nyomtatást és interneten keresztül történik majd a terjesztés.)

(egy esetleges jövő)

Viszont mielőtt tovább haladnánk….

Fontos megemlíteni egy másik „eszközt”, ami felváltotta a pergament, és ami nélkül nem biztos, hogy ilyen egyszerű lenne terjeszteni és nagy számban előállítani az írott, vagyis a nyomtatott szöveget.

A papír

Ez pedig a papír, ami kínai föltalálását követően először Keleten terjedt el, majd arab közvetítéssel Észak-Afrikán át spanyol közreműködéssel jutott el Európába. Az első papírmalmok a mór (1140), majd a keresztény (1260) Spanyolországban működtek. Magyarországon a külföldről behozott papír használata az 1310-es évektől kimutatható, az első saját előállítású papírmalom működése az 1530-as év előttről ismert.

A legfontosabb előnye a papírnak az az, hogy olcsó előállítani könnyen kezelhető, valamint mindig azonos a mérete. Viszont kicsi ellenállósága miatt akkor még csak egyszer tudták azokat felhasználni. Napjainkban viszont már erre a célra fent tartott Újrahasznosító Üzemek vagy akár a radír segítségével képesek vagyunk többszöri felhasználásra. A papírnak két változata létezett az írás számára készített egyenletes vastagságú és enyvezett, viszont drágább, valamint a vékonyabb nyomópapír, amelyet simítottak és nem enyveztek és az előzővel szemben olcsóbb is volt.A papírgyártáshoz igen sok víz kellett és erre, mint hajtóerőre is szükség volt a gyártási folyamatban, ezért a már említett papírmalmokat folyók mellé építették.

Miután megjelent ez az új információhordozó, a nyomtatás rendkívül gyorsan terjedt el Európában, legelőször Olaszországban. Mai ismereteink szerint 1500-ig 18 ország 260 városában 1125 nyomda működött és az általuk megjelentetett művek száma 40.000 körülire tehető.

Elterjedés

A hazai könyvnyomtatás már igen korán a 15. században két nyomdában történt,(Buda, Pozsony)Ezzel megelőzve jó néhány európai országot. Rövid életű volt az „ősnyomda” nálunk, ami csak a 16. században teljesedett ki ismételten. Akkor viszont már a királyi Magyarországon 29 nyomdahely volt, de abból csak 18 volt aktív.

Magyarországon

A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott még a rotációs gép feltalálása is. A találmány a sajtó szerepének addig elképzelhetetlen növekedéséhez vezetett, hiszen a kinyomtatható példányszámot megsokszorozta, ami óránként kb. 4000 példány jelentett és ezután a sajtó tömegkommunikációs eszközzé vált.

A rotációs gép szerepe

A könyvnyomtatással párhuzamosan annak kiterjesztett változata a sajtó is fokozatosan

fejlődött.

Sajtó

„referáló sajtó”- korszak (1609-1780)Csak híreket tartalmazott, melyet inkább az arisztokrácia és a nagypolgárság olvasott.„vélemény sajtó” - korszak (1780-1860)A polgárság, középrétegnek készülő véleményeket tartalmazó újságok voltak.„tömegsajtó” - korszak (1860-tól napjainkig)Középrétegnek íródott, tartalmilag széles spektrumú. Bele tartozott, tartozik a hír, reklám, vélemények összessége.

Korszakokra bontva

Az első újság úgynevezett kéziratos újság volt, amely 13. században, Angliában jelent meg.(News Letters)Csak hírközlő leveleket tartalmazott.

1609-ben, Strassburgban jelent meg az első rendszeres újság, melynek stílusa „referáló” volt.

Vissza a kezdetekhez..

A sajtószabadság, amikor valaki a saját nézeteit, meglátását, gondolatait vagy eszméit hirdetheti a hírközlés segítségével bármiféle előzetes hatósági vizsgálat, korlátozás vagy valamilyen engedély hiányában. A mai napokban az egyik legfontosabb megnyilvánulása a sajtószabadságnak az az internet.

„Sajtószabadság”

Az első sajtószabadságot 1695-ben Angliában jegyezték fel, melyet Magyarország csakaz 1848-as szabadságharccal vívta ki magának.

Köszönöm a figyelmet…