Készítette: Mády Judit és Knerli Viktória

Az üzleti kommunikáció

Az üzleti kommunikációs modell és az általános kommunikációs modell közötti különbség az adó és a vevő, valamint a hír tartalmában van.

Az üzleti kommunikáció nem más, mint a hír üzleti célú áramoltatása gazdasági, üzleti környezetben.

Másképpen olyan folyamat, melynek során egy személy, csoport vagy szervezet (az adó) üzleti célzatú hírt ad át egy másik személynek, csoportnak, szervezetnek (vevőnek).

Az információ-átadás módja kétféle: közvetett – közvetlen.

Az üzleti tárgyalás sikere a kommunikáció hatékonyságára épül.

Jellemzők: manipulálás, titoktartás, elhallgatás, burkolt üzenet, hatáskeltés.

A közvetlen és közvetett kommunikációs formák rendszerezése

Az emberi kommunikáció sok csatornán, megfoghatatlan módon tartalmaz jeleket.

A közvetlen emberi kommunikáció két meghatározó csatornája a látás és a hallás.

A közvetlen emberi kommunikáció: az információáramlás személyes, több érzékszervi csatornán keresztül történik.

A közvetett kommunikáció: nincs személyes kapcsolat, csak technikai eszközök segítségével történik az információáramlás.

Az üzenet lehet: hiányos vagy pontos, konkrét vagy elvont, közlő, információtovábbító vagy felszólító jellegű.

A kommunikáció a közlő fél szándéka szerint lehet: célirányos, kifejező vagy spontán.

A kommunikáció lehet: verbális vagy non-verbális jellegű.

A kommunikáció irányultsága szerint, lehet egyirányú vagy kétirányú.

A társadalom szféráiban végbemenő kommunikáció típusai, lehetnek közvetlenek vagy közvetettek.

A közvetlen közlési formák

A kommunikáció szintjei

A kommunikációban, a résztvevő személyek száma szerint négy szintet különböztetnek meg.

Személyen belüli (intraperszonális) kommunikáció.

Személyek közötti (interperszonális )kommunikáció.

Csoportkommunikáció.

Tömegkommunikáció.

Ezek a kölcsönhatások mindig valamilyen személyi vagy tárgyi feltételek között zajlanak le.

A verbális kommunikáció

A verbális kommunikáció a nyelvből, és ennek alkalmazásából, a beszédből és az írásból áll.

A nyelv mindennemű emberi fejlődés egyik legfőbb tényezője, sőt feltétele.

A nem verbális kommunikáció

A nem verbális viselkedések részben ösztönösek, részben tanítottak, részben pedig utánzottak.

Kutatók szerint közléseink 2/3-a nem szóban, hanem testbeszéd által jut el másokhoz.

A jel- és gesztusbeszéd

A jel- és gesztusbeszéd: egyezményes (kódolt) jelekből álló kifejezésformák.

A magatartáskutatás kialakulása majd elterjedése fokozta az érdeklődést a jelzések és a gesztusok kutatása iránt.

A Palo Alto-i kommunikációkutató iskola

Minden kommunikatív aktusnak van egy tárgyszintje és van egy viszonyszintje.

Tárgyszinten információközlés zajlik, viszonyszinten pedig a kapcsolat által éltetett érzelmek és minősítések kommunikációja megy végbe.

Az érzelmek és minősítések kommunikációja három tényezőtől függenek:a) A közlés tartalmától.b) A közlés szituációjától.c) A közlés jellegétől, kulturális minősítésétől.

A metakommunikáció

Közléseink direkt tartalmát mindig kíséri egy indirekt kommunikáció.

A metakommunikáció jelzésfolyamata főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe.

A metakommunikáció nem szándékolt, nem tudatos jelzések, amelyek közleményeinket kísérik.

A nem verbális jelek használata, csak akkor tekinthető metakommunikációnak, ha az a közléseink nem tudatos és nem szándékos változata.

A metakommunikáció a mediális kommunikációs formákban is jelen van.

Metakommunikációs csatornák:- Vizuális, akusztikus, írott, lelki folyamatok.

A metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre.

A hatásos kommunikáció és akadályai

Mindennapi közléseink során egyidejűleg több kommunikációs csatornát veszünk igénybe.

Kongruens – inkongruens üzenetek.

Direkt, szándékolt közlések szférája, indirekt, nem szándékolt közlések.

A kommunikáció akkor meggyőző, ha tartalmazza az egyén tudatos törekvését.

A kommunikáció hatékonysága a kommunikátor és a befogadó viselkedése közötti megfelelés természetétől, a szándék és bekövetkező viselkedés közötti megfelelés fokától és a kommunikátor által vállalt feladat nehézségi fokától függ.

Jelek, amelyek a meggyőzés hatékonyságáról árulkodnak:a) Megváltozik a befogadó véleménye.b) Megváltozik az észlelése.c) Az érzelmi állapotában is változás áll be. d) A viselkedése is megváltozik.

Köszönjük a figyelmet!