A nyelv és a beszéd lélektana

Buda Béla munkássága

Buda Béla (Budapest, 1939– ) neves pszichiáter, akinek a kutatási területe: pszichoterápia, kommunikációelmélet, szociálpszichológia.Napjainkban a Nemzeti Drogmegelőzési és Módszertani Kutató Intézet tudományos vezetője, valamint az Országos Alkohológiai Intézet igazgatója.

A mai modern kommunikációs elméletek kiinduló pontjának tekinthető a klasszikus lélektanból:

• a) a nyelv és a beszéd lélektana• b) a jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata• c) az emocionális expresszió, az érzelmek

kifejeződésének szabályszerűségeit kutatók Darwin, és a Rudolf-féle képek

• d) a pszichoanalízis adalékai

Wilhelm Wundt munkássága

Wundt (1832-1920)német pszichológus és fiziológus. A nevéhez fűződik önmegfigyelés módszerének és fogalmának bevezetése. A XX. század fordulójára tehető a nyelv és a beszéd lélektanának kutatása, mely Európában kezdődött. Az introspektív irányzat megalapítója maga, Wundt volt. Ekkor kezdték el vizsgálni az európai pszichológusok a különböző nyelvekben kifejeződő pszichológiai sajátosságokat, valamint a beszéd jellegzetessége és beszélő személyisége közötti összefüggéseket. Behatóan foglalkoznak a nyelv és a beszéd lélektanával, de a társas vonatkozásokat elhagyták.

A pszichoanalitikus irányzat

Ez az irányzat elhagyta a szemtől-szembe kommunikációt, így a beteg nem látja a az orvost, és így kizárólag beszéd útján érintkezhetett az orvosával.

Beszéd

A pszichoanalitikus irányzat felfedezései

• A tudatalatti problémaköre• A szabad asszociáció• Az empátia• Identifikáció

Harry Stack Sullivan és az interperszonális elmélet

Harry Stack Sullivan 1892– 1949. Nem tartotta magát pszichianalitikusnak, de hatott rá, majd nézeteit Clara Thompson integrálta a pszichoanalízisbe.1922-től már pszichiáterként a szkizofrénia és kényszer kutatása, kezelése, pszichiátriai interjú interperszonális jellege érdekelte. 1929-től fogalmazza meg a személyközi viszonylatokról szóló elméletét.

Sullivan szerint a személyiség más személyiségekkel való bonyolult kapcsolatokon át fejlődik, esetleg torzul. Szerinte a személyiség interakciókban létezik és alakul. A világról kialakult értelmezéseinket állandóan mások értelmezéseinek fényében érvényesítjük.

A kommunikációelmélet Sullivantól adaptálta az interperszonális kapcsolatok folyamatának a kommunikáció szakkifejezéseivel való leírását.

A szociálpszichológia a kommunikáció interaktív voltát hangsúlyozta, és irányzatuk egyik megalakítója George Herbert Mead szerint a gyermeki személyiség olyannak tartja magát, amilyennek őt a környezete látja.

A szociálpszichológia irányzat a kommunikációt az interakció szintjére emeli, és kihangsúlyozza, hogy az ember nagy befolyást képes adni és kapni a humán szférában. A dinamikus személyiségelméletek és a szociálpszichológia fejlődésének egyik állomása volt az attitűd fogalmának a meghatározása.

Az attitűd vagy beállítódás olyan tartós viszonyulási mód tárgyak, helyzetek, illetve személyek iránt, amely tapasztalaton keresztül szerveződik, s amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyénnek e tárgyakkal, helyzetekkel illetve személyekkel kapcsolatos reagálására. (Hármas természete van: értelmi, érzelmi, cselekvéses.)

The End