Kvalitatív drogkutatások: a szerzői (kutatói) pozíció kérdése

Dr. Rácz József, Kaló ZsuzsaMTA Pszichológiai Kutatóintézet

Addiktológiai Kutatások Magyarországon

Tartalomjegyzék

• Irodalomtudományi hagyományok

• Nyelvészeti megközelítés

• Elemzések

• Nyelvi szint

• A kvalitatív kutatások története

• A „liminoid” szerző

• A megfigyelő szerző

• A résztvevő kutató és az értelmező szerző

• Pszichológiai szint

• Antropológiai - episztemológiai szint

• Összegzés

Irodalomtudományi hagyományok

Szerző – Mű – Befogadó

Jelentés

- az irodalomtudomány logikai tipológiája:

- premodern: szerző

- modern: műalkotás-objektum (formalizmus) Barthes: „a szerző halottá válik, az írás elkezdődik”

- posztmodern: befogadó (hermeneutika, dekonstruktivizmus)

Nyelvtudományi megközelítés

• Pragmatika• Retorika• Diskurzuselemzés

• Szövegnyelvészet

– A szöveg általános jellemzői– Endoforikus, exoforikus utalások– Személy-, hely- és időviszonyok– Nézőpont változásai: deiktikus centrum változása,

deiktikus kivetítés, fokalizáció, egyenes beszéd (függő vagy éppen függő)

– Elbeszélt/elbeszélő én személydeixisei

A nézőpont nyelvi jelölője: fokalizáció

„…a legnyilvánvalóbb mód, ahogyan a nyelv és a kontextus közötti kapcsolat magában a nyelvi rendszerben kifejeződik, a deixis jelenségében valósul meg” (Levinson 1983: 54 idézi Jobst 2000)

• Deiktikus centrum• Hely-, idő-, személy- és szociális deixis

• Nyelvi kifejezőeszközei:• Személyes névmások (pl.: én, te, mi stb.)• Főnévi és igei ragozás (pl.: birtokviszony jelölése)• Személyragos névutók (pl.: előttem, mögötted stb.)

• Rees-féle modell: névmási rendszer és a távolságtartás stratégiája:

én mi te egy te az ő ők

• Elemzés módszere: • Manuálisan• Nagy korpusz esetén: NooJ szoftver

Elemzés 1.: Angyalosi Eszter: „Egy éjszaka a föld alatt…” „A sűrű leírás antropológiai módszere lehetőséget nyújt arra, hogy egy eseményre összpontosítva, azt részletesen leírva, mutasson be a kutató egy közösséget. (…)

Én egy parti, az általam vizsgált közösség egyik központi szerepű rítusának, értelmezését kísérlem meg. (…) Felvetődhet a kérdés, hogy nevezhető-e a parti rítusnak. Én úgy gondolom, hogy igen. Nem pusztán azért, mert az előttem a témával foglalkozó kutatók is így nevezték, (…) hanem elsősorban azért, mert a közösség tagjai is e fogalom mentén próbálták leírni a számomra. (…)

Nyugati tér (…). Eleinte még csak néhányan ácsorgunk a megállóban – csak a rutintalanok érkeznek ilyen korán, persze, fogalmunk se volt róla, mikor indul a partibusz. (…)

A parti. (…) A fal mentén, a földön emberek ülnek. Beszélgetnek, mindenki mindenkivel, vagy csak nézik az elhaladókat.

Így megy egész éjszaka, a nagyterembe felpörögsz, és ha abból eleged van, átmész (…) megnyugodni.

Észre sem veszem, hogy vége a bulinak.

E/3,NP

E/1+

rag

Szem.r. névutó

T/1

Ált. fn. nm.T/3

E/2

E/1

jelen idő!

Elemzés 2.: Fejér Balázs: A parti

Először belépve egy acidpartiba, nem látunk mást, mint embereket (…)

• Lassan értettem meg későbbi terepmunkám világát, melyben az egyedüli lehetséges viselkedés a bámészkodás maradt. Fokozatosan világossá vált, hogy nem én vagyok az egyetlen ilyen, s hogy lényegében mindenki bámészkodik (ha nem csukott szemmel táncol). A résztvevők körbe-körbe mozognak a partitérben (…)

• Ezekben a beszélgetésekben leíró-minősítő kategóriák születnek a parti világáról, a résztvevők neveket kapnak: úgy említik őket, mint (…)

• a parti terében a résztvevők a partivilághoz hagyományosan kapcsolódó fényrendszer (füst, stroboszkóp) hatására villanásszerűek, csupán sziluettek, azaz ottlétükkel csakis megidézhetnek valakit a többiek számára.

inkl. T/1

E/1

T/3 NP

T/3

jelen idő

Elemzés 3.: David Moore: Players

(…)Hammer tended to be used in private homes, unless the Playersconcerned were particularly experienced with the drug and felt able tomanage the behavioral and cognitive aspects of interaction in public settings under its influence. (…)

Newcomers to the Player group used drugs in a pasmodic,opportunisticway—taking the chance to use drugs when they were offered or easilyavailable but generally using them, on average, every other weekend orless. (…)Given this diversity of personal values and drug consumption,on whatbasis can we speak of a Player group? (…)Rather, what I observed throughout ethnographic fieldwork were thecontested claims that Players made about their drug use. If we imagineTwo poles on a continuum (…).

passzívNP

NP

múlt

Retorikai T/1

Angyalosy E. Fejér B. D. Moore

A szöveg általános jellemzői

Résztvevő kutató

beszámolója

Kvalitatív kutatói pozíció

Résztvevő kutató

beszámolója

Kvalitatív kutatói

pozíció

Résztvevő kutató

beszámolója

Kvalitatív kutatói

pozíció

A nézőpont változásai

explicit elbeszélő én; deiktikus centrum változásai: én > mi,

mi > ők, ők > te, te > én,

én > mi

az elbeszélő én

hiánya és megléte

váltakozik;

távolságtartás

az elbeszélő én

hiánya jellemzi, távolságtartás

Nyelvi kifejező-

eszközei

Személyes névmások

(explicit és morfológiai),

személyragos névutók,

általános főnévi

névmások (pl.: mindenki)

Időkezelés: leírás - jelen

Igeragozás,

főnévi frázisok (pl.: a résztvevők)

Időkezelés: leírás – jelen; E/1 megnyilatkozások - múlt

Névmások helyett főnévi frázisok (Players, Newcomers), igék passzív módban

Időkezelés: leírás - múlt

Összefoglaló táblázat – Nyelvi szint

Tartalomjegyzék

• Irodalomtudományi hagyományok

• Nyelvészeti megközelítés

• Elemzések

• Nyelvi szint

• A kvalitatív kutatások története

• A „liminoid” szerző

• A megfigyelő szerző

• A résztvevő kutató és az értelmező szerző

• Pszichológiai szint

• Antropológiai - episztemológiai szint

• Összegzés

A kvalitatív kutatások története

(Denzin és Lincoln, 2000)

1. tradicionális korszak: 1900-1950

• gyarmati etnográfia, Chicago-i iskola; • a Magányos Etnográfus mítosza

2. modernista vagy az „aranykor: 1950-1970

• módszertani finomodás (pl. Grounded Theory, etnometodológia),• A Kulturális Romantikus résztvevő megfigyelő mítosza: devianciák,

szubkultúrák

3. az elmosódó stílusok kora: 1970-1986

• Sűrű leírás (Geertz): az interpretáció interpretációja• a Szerző jelenléte az interpretatív szövegekben

4. a reprezentáció krízise: 1986-1990

• az írás és a terepmunka közötti különbség és a kettő egymásbavetülése• kritikai textualitás• kritikai, interpretatív, nyelvi, feminista, retorikai fordulat(ok)• (a szerző/kutató mint a Foucault-i tudás/hatalom középpontjának

megkérdőjeleződése)

5. a posztmodern, a kísérleti és az új etnográfiai korszak: 1990-1995

• a „grand narratíva” helyett lokális, kisléptékű leírások specifikus • problémákra és adott helyzetekre

6. a posztexperimentális kutatás: 1995-2000

• fikcionális etnográfia, • multimédiás kutatások

7. és a jövő, ami már elkezdődött: 2000-

• az interpretáció és a prezentáció politikája és művészete…• kvalitatív kutató mint bricoleur, aki bricolage-t, montázst, improvizációt

„barkácsol”, „fabrikál” (…Levy-Strauss)

A „liminoid” szerző (Angyalosy E.: A „transz kultusza”)

Én egy parti, az általam vizsgált közösség egyik központi szerepű rítusának,Értelmezését kísérlem meg. Egy közösség életében ugyanis a rítus az az alkalom, ahol a kultúra legtudatosabban reprezentálja önmagát (Turner 1997:673-712). Felvetődhet a kérdés, hogy nevezhető-e a parti rítusnak. Én úgy gondolom, hogy igen…• ALÁHÚZOTT: AZ OLVASÓ TRANSZPORTÁLÁSA (INDIREKT KÉRDÉS)

Tanulmányomban a leírásban megjelenő jelenségek értelmezésére teszek kísérletetinterjúim, tapasztalataim és a szakirodalom segítségével, valamint arra is, hogy megtaláljam ezeknek a jelenségeknek a helyét a közösség ’jelentéshálójában’.

Nyugati tér, 6-os busz megállója, hideg és sötét. Persze esik, többek állítása szerint • EPISZTEMOLÓGIAI VÁLTÁS • SZEPARÁCIÓ (Turner) Geertz, 1994: „jelen lenni”

Nowsound előtt mindig esik. Eleinte még csak néhányan ácsorgunk a megállóban –csak a rutintalanok érkeznek ilyen korán, persze, fogalmunk se volt róla, mikor indul a partibusz. Kiérünk a külvárosba, üres gyárépületek és üres mezők közé. A busz egy földútra kanyarodik, kacskaringózik még egy kicsit…

A parti… Mindenki kedves, mindenki szereti a másikat. A buli idejére nem igazán számít valójában ismerik-e egymást az emberek, lehet, hogy másnap az utcán meg se ismernék egymást, de ezekre az alkalmakra barátok. • LIMINOID HELYZETEgy másféle tudatállapot, amit mindenki eldönthet, hogyan ér el: a zene és a látvány adott, kábítószerrel vagy anélkül, a tömeg hatása által elragadva. Észre sem veszem, hogy vége a bulinak, egyszer csak hirtelen vége szakad a zenének és feloltják a villanyokat. Egy kis tolongás a ruhatárnál, aztán kilépünk a szabadba, már világos van, kis csoportokban indulunk, egyesek autóik és a várakozó taxik, mások a főút, a buszmegálló felé –visszafelé a partibusz már nem közlekedik. • REINTEGRÁCIÓ

• (Minta)szerző pozícionálása: átmeneti rítuson halad keresztül, • előttünk a „liminoid” szerző (+ megfigyelő, kívülálló olvasói

pozícionálás).

A megfigyelő szerző (Moore, D.: Players)

I made contact with the Players in 1990.' … I came to know weresociodemographically diverse…

• EPISZT. MODALITÁS

In other words, apart from their drug use Players were virtually indistinguishable from the non-users with whom they frequently interacted.

• EPISZT. MODALITÁS: JELENTŐS ÁLLÍTÁS • a Playerek egyre fokozódó elkülönítése a „normál” világtól + • a történetmondó egyre jobban belép a tört. világába (a Playerek

közé)

The diversity of Players was mirrored in their polydrug use, the activity that formed the primary basis for their association with one another as a group… Some Players argued that speed was an all-purpose drug.

• DEIKTIKUS KIVETÍTÉS: megszólalnak a Playerek, fontos állítás + episzt. modalitás

Newcomers to the Player group were more likely to begin their drug experimentation by snorting speed and by dropping Eckie and trips…Despite this, more experienced …Less experienced…

• Player csoportok: kinek a perspektívájából?

Given this diversity of personal values and drug consumption, on what basis can we speak of a Player group? What is shared in order for communication to be possible, without presuming homogeneity? Players shared an overarching set of practices known as playing the game (of drug use)…

• EPISZT. HORIZONT SZŰKÍTÉSE: nézőpont?

Rather, what I observed throughout ethnographic fieldwork were the contested claims that Players made about their drug use. If we imagine two poles on a continuum, at one pole were those Players who relished the game. ….At the other pole were those Players who despised the game…

• a szerző bevezet egy SAJÁT EPISZTEMOLÓGIAI KERETET: ismertté válik, kinek a nézőpontjáról van szó

First, there were two competing discourses regarding the "correct" interpretation of drug use. On the one hand. Players sometimes subverted what they perceived to be the Straight view of drugs… On the other hand.Player representations of drugs also mirrored those that they generally attributed to Straights. Drugs were held to be inherently dangerous substances…

• A Straight pozícionálásával a Player - Straight viszony EPISZTEMOLÓGIAI „MÉLYÉRE” jutunk

• A másság „mélyén” egy konfliktus áll, amelyhez a szerző perspektívaváltásokkal, nem tisztázott nézőpontból közelít: a Player – Straight viszony!

• Implikált szerző: a Straight hangján szólal meg – arra „utasít”, hogy a Playerekkel szemben vegyük fel a Straight pozícióját.

• Ugyanakkor: nem tudjuk, honnan ismeri a szerző a Straight-ek véleményét (ő is az?)?

• Mintaszerző: a három nézőpont bemutatásával célja a megismerés/megismertetés – mintaolvasó: megfigyelő, megismerő.

• Sem a szerző, sem az olvasó, sem a Playerek nincsenek „liminális”/”liminoid” térben ábrázolva: a társadalom integráns részei (szemben a parti-téridővel).

A résztvevő kutató és az értelmező szerző (Fejér B.: A parti)

Először belépvén • SZEPARÁCIÓ? (KÉSŐBBIEKBŐL KÖVETKEZTETVE) Geertz, 1994: „jelen

lenni”• A SZERZŐ MINT NARRÁTORegy acidpartiba, nem látunk mást, mint embereket, akiknek mozdulatai folytonosan

feldarabolódnak a stroboszkópok fényében, a teret néha sűrű füst árasztja el, miközben egyenletes ütemű zene szól fizikális értelemben is stimuláló hangerővel.

• EPISZTEMOLÓGIAI HATÁRÁTLÉPÉSA szóbeli interaktusok folyamatosan akadályba ütköznek, szinte csak mutogatni lehet, ezért az

emberek legtöbbször nem beszélnek, csak a legalapvetőbb közlésekre szorítkoznak, ugyanakkor nincsenek egyedül, hanem meghatározott körben együtt maradnak.

Lassan értettem meg • AZ OLVASÓ TRANSZPONÁLÁSA, A SZERZŐ MINT NARRÁTORkésőbbi terepmunkám világát, melyben az egyedüli lehetséges viselkedés a bámészkodás

maradt. Fokozatosan világossá vált, hogy nem én vagyok az egyetlen ilyen, s hogy lényegében mindenki bámészkodik (ha nem csukott szemmel táncol).

• EPISZTEMOLÓGIAI HATÁRÁTLÉPÉS: LIMINOID HELYZETA résztvevők körbe-körbe mozognak a partitérben, látszólag célirányosan, mintha éppen

keresnének valakit, de mikor tudatosan követni kezdtem egy-egy embert, mindig kiderült, hogy az nem egy konkrét személyt keres, hanem találkozások sorozatát. Néhány órás bámészkodás után az emberek sajátos benyomások alapján állnak össze bennem „személyiségekké”.

• A SZERZŐ MEGKONSTRUÁLJA ÖNMAGÁT ÉS POZÍCIONÁLJA MAGÁT A PARTIZÓKKAL • (A MINTAOLVASÓVAL IS?) SZEMBEN

…„ a drogszociológia megállapításával élve „ újfajta kontrollmechanizmusokat mozgósítanak a hagyományos kontroll összeomlása mellett:

• FAKTIVITÁS, EPISZT. MODALITÁS, HORIZONT SZŰKÍTÉS EGY FONTOS KÖZLÉSHEZ

a parti a meztelen táncoló testek, a drogok és a verbális némaság jelenlétében sem mondható ugyanaz a kontroll alól felszabaduló primer vágyak kielégítési terének, ehelyett inkább a társas lét és az egyedüllét közti átmenet, a tudattágító drogok keltette érzékelési relativizmus…, ahol a belső külsővé tétele (tánc) és a külső belsővé válása (bámészkodás) olyan kulturális teret hoz létre, melyben a kielégülés, a botrány, a bacchanália létrejötte lehetetlen. Számomra az első élményem idején éppen az volt meglepő, hogy amennyire (többségi értelemben) „kriminális” terület a parti, annyira ritka benne az erőszak, a nyílt konfliktus, esetleg a rosszullét, a pszichés vagy fizikai összeomlás.

• KUTATÓ ÉS SZERZŐ KÜLÖNBSÉGE

Első ottlétemkor nem értettem, honnan szól a zene. • A HORIZONT SZŰKÍTÉS, EPISZT HATÁRÁTLÉPÉS (A ZENE LESZ AZ EGYIK

KÖZÉPPONTI ELEM)zene ritmusa határozza meg a résztvevők mozgását, rajtuk keresztül válik

láthatóvá. A zene annyira domináns, előtérbe tolt tényezője, kontrollálója a parti világának, olyan fizikailag is stimuláló hangerővel szól, hogy addigi tapasztalataim alapján

• HORIZONTSZŰKÍTÉS

valamilyen színpadot kerestem, valami megvilágított centrális teret, ahol a zenét előállítják … A parti a korábbi populáris-nyilvános terekhez képest inverz tér, melyben az összes résztvevő a színpadon van... A zenész, a DJ … kormányzó-kontrolláló jelentősége mégis az első pillanattól egyértelmű.

A résztvevők az LSD esetében „trip”-nek, azaz utazásnak nevezett élménykomplexumban találkoznak egymással, ennek a találkozásnak rendszeres, éjszakai (azaz a nappali világhoz képest szimbolikus-inverz) tere az acidparti.

• DEIKTIKUS KIVETÍTÉS A PARTI TAGJAIRA (AZ Ő SZÓHASZNÁLATUK),• EPISZT HATÁRÁTLÉPÉS, A MÁSIK FONTOS KÖZLÉS A ZENE MELLETT AZ

LSD HASZNÁLAT JELENTÉSE…a tánc. Ebben zajlik a szubjektív és objektív elemekkel átszőtt nem verbális, de az

emberek közötti kapcsolatokra irányuló speciális együttlét, melyben sosem lehet biztosan megmondani,

• LÉNYEGES KÖZLÉS A PARTIRÓL (SEMMI SEM BIZTOS)• A KUTATÓ POZÍCIONÁLJA MAGÁT A PARTI TAGJAIHOZ, • POZÍCIONÁLJA AZ OLVASÓT EGY BIZONYTALAN HELYZETBENhogy valami ténylegesen megtörtént-e, vagy ténylegesen úgy történt-e meg,

ahogyan a résztvevők emlékeznek rá.

• A szerző mint narrátor – a szerző narrátorok, karakterek, szereplők hangján (kutató, acid parti résztvevő: bámészkodó, táncoló; drogszociológus stb.) szólalhat meg, több szereplőként konstruálhatja meg magát – polifónikus szöveg (Bahtyin)?

• A kutatói pozíció (lassan kezdtem megérteni, első alkalommal…) és a szerzői („beavatott”) pozíció/szerep megkülönböztetése.

• Implikált szerző: mire „utasít” minket? – Az olvasó kerül „liminoid” helyzetbe (de nem kell felvennie semmilyen, a szövegben előforduló vagy implikált szereplő pozícióját sem).

• Mintaszerző: a sűrű leírás szövegalkotási stratégiáján keresztül a mintaolvasó számára befogadhatóvá, átélhetővé válik a másság: a (minta)olvasó számára felkínálja a megfigyelő pozíció mellett a „láthatatlan résztvevő” pozícióját is.

• (- utalás a „láthatatlan kutató” megismerői modellre)

Angyalosy E. Fejér B. D. Moore

Szerzői identitás transzformált – „liminoid”

kutató + szerző (narrátor)

megfigyelő, kívülálló

Történetmondás Geertz-i jelenlét távoli viszony (műfaj!)

Geertz-i jelenlét

Episztemológiaihatárátlépés

a narrációval(sűrű leírás)

perspektíva váltásokkal,az episzt. horizont szűkítésével,hozzáférhetőségi relációkkal

a narrációval(sűrű leírás)

Az olvasó megfigyelő/kívülálló

megfigyelő, a többségi társadalommal azonosuló

„láthatatlan résztvevő”

Összefoglaló táblázat

Pszichológiai szint

• Szerzői funkciók: szerzői identitás: identitás transzformáció (Tátrai, 2002; László, 2005)

– Kérdés: miért éppen akkor érzi a szerző, hogy meg kell szólalnia (azaz nem megszólalni, hanem szerzői funkcióit jól láthatóan működtetni).

– A szerző és a történet világa közötti „realisztikus” viszonyulást kell bemutatni.

– (Minta)szerző – (minta)olvasó közötti pozícionálás: felfedező, határátlépő szerző – társutazó olvasó…

• A történetmondó és a történet világa (Tátrai, 2002, László, 2005)

– Hitelesség/realisztikusság: episztemológiai horizont szűkítése (episztemológiai modalitás, faktivitás, a Geertz-i „jelenlét”)

Antropológiai - episztemológiai szint• Episztemológiai határátlépések – az olvasó transzportálása (pl.

megszólítás, deiktikus sodrás) (Segal, 1995; Duchan et al., 1993; Bühler, 1990)

• A szerző viszonya a „másnak”, „idegennek” tételezett történet világához és megismerés világához: kijelöli az olvasó viszonyát is a szerzőhöz, illetve ehhez a világhoz. Jelen lenni a szövegben = jelen lenni a kultúrában (Geertz, 1994).

• A szerzői funkciókkal átlép egy episztemológiai küszöböt, transzportálja az olvasót a „másság” egy újabb rétegébe. Amikor episztemológiai határátlépés történik, megkérdőjeleződik a „mi” világunk, akkor a szerzőnek a hitelességét („ottjártát”) bizonyítania kell, ekkor fordul a korlátozó relációkhoz (Petőfi S.).

• Implikált szerző „utasítja” az implikált olvasót egy, a szövegben tárgyiasult olvasói/megismerői szerep elfogadására.

Összegzés

• a szerzői (kutatói) pozíció nyílttá tétele: kutató és szövegíró megkülönböztetése

• reflektálttá tétele• nyelvi eszközök alkalmazása és tanulmányozása• pszichológiai és episztemológiai eszközök, eljárások

alkalmazása és tanulmányozása• az olvasó megismerő helyzete, pozíciója? – további

kutatási program

Elemzett szövegek

• Fejér Balázs (1997): A Parti. MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetek, 48. Budapest.

• Angyalosy Eszter (2002): „Egy éjszaka a föld alatt…” Az underground technozene köré kialakult csoportkultúra antropológiai elemzése.

• David Moore (2004): Beyond "subculture" in the ethnography of illicit drug use. Contemporary Drug Problems 31.

Köszönjük a figyelmet!