1

A DZSINN SZABADULÁSATátrai Tibor-interjú

A DRUM AND BASS 20 ÉVE MAGYARORSZÁGONNemzetközi sikerek, válság és visszatérés

KURTÁG 90A FIGYELEM ZENESZERZŐJE

AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXV / I I . I www.artis jus.hu

dal+szerző

SZERETEK ELVESZNI A SZAVAKBAN MARSALKÓ DÁVID, HALOTT PÉNZ

AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXVI / I . I www.artis jus.hu

2

TARTALOM

HÍREK

LEMEZAJÁNLÓ

LEGALÁBB ZENEILEG NYITOTT }KÜLFÖLDI ZENÉSZEK MAGYARORSZÁGON

WÖRK PROFIL

MÖRK PROFIL

NEMZETKÖZI SIKEREK, VÁLSÁG ÉS VISSZATÉRÉSA MAGYAR DRUM AND BASS TÖRTÉNETE

SZERETEK ELVESZNI A SZAVAKBAN }MARSALKÓ DÁVID, HALOTT PÉNZ

2015 SZÁMOKBANADATOK ÉS ÁBRÁK

LISTÁKYOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG

A FIGYELEM ZENESZERZŐJE }KURTÁG GYÖRGY 90

MI FILMEKET CSINÁLUNK, NEM HANGOTZÁNYI TAMÁS, HANGMESTER

A MOZGÓKÉPI SZERZŐI JOGOKRÓLFILMJOGI KISOKOS

PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE

VAN (MOZGÓ)KÉPED HOZZÁJOGI ESETEK

A DZSINN SZABADULÁSA }TÁTRAI TIBOR-INTERJÚ

VIHARKÉNT TOMBOL MÁR A MESSZI TÁVOLVÁNDOR KÁLMÁN

TŐZSÉR ÁRPÁDIRODALOM

2

4

6

10

11

12

18

22

24

26

30

34

36

38

40

46

48

A 2016-os Artisjus-díjak átadásának em-lékezetes pillanata volt, amikor a magyar gyökerekkel rendelkező – és immár ma-gyar állampolgár! – sztárszerző, Desmond Child átvette életműdíját. De hadd áruljak el egy érdekes háttérinfót: amikor interjú-kat szerveztünk neki, az egyik legnagyobb életmód magazintól határozott elutasítást kaptunk. Az olvasó nem ismeri a nevét, tehát köszönjük, de nem érdekel minket.

Hiába mondtuk, hogy 70-nél több toplis-tás dala volt, olyan előadók ikonikus dalait írta, mint a KISS, Bon Jovi, az Aerosmith vagy Ricky Martin. A dalszerzőt nem látjuk a klipben, a koncerten. Olyan, mintha ő nem is létezne.

De az idei „év zeneszerzője”-díjazottunk is olyan dalszerző, aki előadóként nem vállal szerepet. Szabó Zé rengeteg magyar rádiós slágert írt, ráadásul az idei A Dal-győztes Freddie Pioneer című nótája is az ő nevéhez fűződik. Ehhez képest leggyak-rabban még a nevét sem tüntetik fel a da-lok mellett.

Vedd észre a dalszerzőt! A zenei üzlet teljes értékláncának legelső láncszeme a dal, a szerzemény, a zenemű. A dalszer-ző ad munkát az előadónak, a kiadónak, a koncertszervezőnek, a hang- és fény-technikusnak. De még a jegyszedőnek is. Ezért is fontos, hogy az alkotói szerepet egyre jobban tudatosítsuk minden zene-hallgatóban. n

A SZERk.

EDITORIAL

IMPRESSZUM

DAL+SZERZÔAz ARTISJUS negyedéves magazinjaMMXVI. első negyedév

kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.)

Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS)

Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

Ebben a számban közremûködtek: Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Fodor Klaudia Franciska, Gerényi Gábor, Hegyi György, Kalocsai Krisztina, Moldvai Márk, Nagy Kátya, Prieger Zsolt, Rónai András, Tóth Péter, Benjamin

Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu)

Címlapfotó:Nagyillés Szilárd

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

Értékesítési képviselet: Cser kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

Jogkezelés zölden:Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

A Dal+Szerző költségei:Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

6

AZ ÚJ GENERÁ-

CIÓNAK IS VANNAK

KÜLFÖLDI ZENÉSZEI AZ

ORSZÁGBAN – ÉS NEM

CSAK BUDAPESTEN

18

MARSALKÓ DÁVID

HALOTT PÉNZKÉNT

ROBBANT BE A KÖZTU-

DATBA 2013-BAN

40

ELEINTE MÉG AZ IS

ÓRIÁSI DOLOG VOLT,

HOGY BÉLA FELHÍVOTT

A SZÍNPADRA

GITÁROZNI.

26

KURTÁG ÚGY ÖRÖK

KORTÁRS, HOGY

KÖZBEN A LEGNAGYOBB

TRADICIONALISTA

2

átadták az idei artisjus-díjakatA szerzők, zenei alkotók legrangosabb ha-zai elismerésének számító díj odaítélésénél minden eddiginél nagyobb hangsúlyt ka-pott a nemzetközi szempont. Az Artisjus a Budapesten megrendezett World Music Expo szervezőinek, a Hangvető csapatá-nak ítélte az Év Könnyűzenei Produkciója címet. A Dalszerzői Életműdíjat a magyar származású sztárszerző, Desmond Child vehette át, aki többek között a KISS, az Aerosmith és Bon Jovi legismertebb dala-it írta. A magyar eurovíziós dal, a Pioneer szerzője, Szabó Zé vihette haza az Év könnyűzeneszerzőjének járó elismerést. Junior kategóriában az év könnyűzenei al-kotójának Jónás Verát, komolyzenei szer-zőjének pedig Balogh Mátét választotta a szakmai zsűri. Az Év Szövegírója díj Pajor Tamásé lett, az Év komolyzenei Műve díjat Sáry László vihette haza. A könnyűzenei junior jelöltek kiemelt elismerésben ré-szesültek – erről szóló oklevelet négyen vehettek át a díjátadón: Henri Gonzalez (Fran Palermo), Molnár Tamás, Antonia Vai és Vitáris Iván (Ivan & the Parazol). Az Év Magyarnóta-szerzője díjat idén Gyimóthi Elemér kapta.

Idén öt irodalmi díjat adtak át: két lí-rai kötet, egy regény, egy kritika valamint egy politika- és eszmetörténeti mű ré-szesült a szakma elismerésében. Erről az Euphorboszról beszélik című válogatás-kötetéért Tőzsér Árpád kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2016-ban. A további díjazottak Irodalmi Díjban részesültek, ők Bognár Péter, Gerőcs Péter, Beck András és Takáts József. Bognár köl-tészet kategóriában kapott elismerést A rodológia rövid története című köteté-ért. Gerőcs Pétert a Győztesek köztársa-sága című regényéért díjazta idén a zsűri. Beck András Szakítópróba című művéért részesült elismerésben esszé, kritika kate-góriában, míg Takáts József A megfelelő ötvözet című politikai eszmetörténeti ta-nulmánykötete alapján kapta a díjat.

A díjazottakról idén is az Artisjus –szer-zőkből álló- tíz tagú vezetősége döntött

zenei és irodalmi szakmai ajánlások alap-ján. A zeneiparban általában az előadók állnak a reflektorfényben, ők töltik meg a koncerthelyszíneket. Sikerük azonban más művészek – például dalszerzők, szöveg-írók – munkáját is dicséri. Az Artisjus-díj ez utóbbit, vagyis a kortárs magyar zene-művészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el immár 16 éve.

desmond child budapestenAz Egyesült Államokban élő, magyar-kubai származású dalszerző-producer személye-sen vette át Artisjus-díját Budapesten. Az immár magyar állampolgárságú világsztár az Artisjus szervezésében több szakmai programba is bekapcsolódott: workshopot tartott fiatal magyar zenészeknek és nyil-vános pódiumbeszélgetésen is részt vett. Mesélt életéről, a dalszerzői pályáról, arról, hogy miért kell négyezer dalt megírni egy örökzöld sláger megalkotásához; valamint elárult néhány szakmai fogást is.

Az egyik amerikai jogkezelő, az ASCAP vezetőségi tagjaként különösen fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben elis-merjék a zene értékét, és ezzel a dalszer-zők értékét is megbecsüljék. Az új, digitális ökoszisztémában a streaming szolgáltatók rendkívül alacsony összeget adnak a dal-szerzőknek, ez ellen pedig csak összefo-gással lehet tenni. „Ez személyes ügy” – mondta Desmond Child, Linda Perry-t idézve. Ha azt mondják, amit alkotsz, az nem ér semmit, akkor tulajdonképpen azt is mondják: te magad nem érsz semmit.

Desmond Child 2008 óta az amerikai Dal-szerző Hírességek Csarnokának tagja, és ezt az elismerést annyira fontosnak tartja, hogy Rudy Perezzel megalapították a La-tin Dalszerző Hírességek Csarnokát (www.latinsonghall.com) is. Szerinte ugyanis ez a kiemelt figyelem jár a zene alkotóinak, akik a közönség számára mindig az előadó mögött, a háttérben szerepelnek csak. Bu-dapesten többször elmondta azt a vágyát, hogy egy hasonló magyar kezdeményezés is megvalósuljon, hiszen a zeneipari érték-

lánc legelső és így legfontosabb láncszeme a dal, a dalszerző.

A workshop és a nyilvános pódiumbe-szélgetés összefoglalói egyaránt megta-lálhatóak a Dalszerzo.hu blogon.

egymillió fontos kérdésAz MR2 rádió Petőfi Extra műsorában hétről hétre a dalszerzőké, zenészeké a tér az éter-ben. Az Egymillió Fontos kérdés című rovat-ban az Artisjus stratégiai és kommunikációs vezetőjét kérdezi a műsorvezető Horváth Gergely szerzői jogi, zeneipari kérdésekről. Hétfőtől csütörtökig minden nap más és más téma kerül terítékre. Ízelítő: hogyan kaphat támogatást egy kezdő zenekar? Mikortól van szükség zenei menedzserre? Mi a dolga a producernek? Aki lemaradt a rádióadásról, a Petofilive.hu oldalon péntekenként egyben hallgathatja meg a heti termést.

újra madarász iván az elnökAz Artisjus év eleji tisztújító ülésén újabb két évre az eddigi elnök, Madarász Iván kapott bizalmat. A komolyzeneszerző számos szakmai elismerés (pl. Erkel Fe-renc-díj, Bartók-Pásztory-díj) birtokosa, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdem-rend lovag ke resztjével tüntették ki. Az Artisjus vezetőségében végzett munka mellett a Magyar Zeneszerzők Egyesüle-tének alapító és elnökségi tagja, valamint több zenei alapítvány kurátora. Az Artisjus 2016 januárjában megválasztott vezető-ségének további tagjai: Czutor Zoltán (könnyűzene), Malek Miklós (könnyű-zene), Szabó Áron (könnyűzene), Victor Máté (könnyűzene), Hollós Máté (ko-molyzene), Sugár Miklós (komolyzene), Tihanyi László (komolyzene), Szkárosi Endre (író), Universal Music Publishing EMB (zeneműkiadó).

a cstp a zenei sajtót támogattaAz üres hordozó díjakból finanszírozott Cseh Tamás Program tavaly év végén írta

HÍREK

d+sz hírek mmxvi.i

3

ki médiatámogatási pályázatát. A korábbi-aktól eltérően újságok, sőt, blogok indul-hattak rajta. A tervezett összeget túllépve, összesen 21,3 millió forintot osztott ki az NkA Ideiglenes kollégiuma.

21 pályázat érdemelte ki a támogatást a 23 jelentkezőből. Nehezebb olyan zenei lapot találni, amely nem kapott. Ilyen a na-gyok közül az Index zeneblogja, a Stenk, valamint a tematikus lapok közül például az Urbanplayer, a Shock!, a Nuskull, a Soundhead. A legnagyobb összeget, 2 millió forintot a Lángoló Gitárok nyerte; alig maradt el ettől a Recorder 1,9 mil-liója. A Hammerworld nyomtatott és online változata külön kapott támoga-tást, összesítve 1,6 millió forint értékben. A Dal+Szerző magazin és blog nem indult a pályázaton.

új nka kollégiumok és tagjaik2016. január 1-től átalakított formában működik tovább a Nemzeti kulturális Alap támogatási struktúrája. A mostantól elkülönített komolyzenei és könnyűzenei állandó kollégium mellett a Cseh Tamás Programot továbbra is egy harmadik, ide-iglenes kollégium tartja kézben. A Zene-művészeti kollégium vezetője Boronkay Antal zenetörténész, zenekritikus, a kön nyűzene kollégiumának vezetője pe-dig Dósa Richárd zenész lett. Az előbbi kollégium tagjai: Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, Vashegyi György karmester, Zádori Mária énekművész, Farkas Zsolt zongoraművész, ifj. Sapszon Ferenc karnagy. A könnyűzene kollégiumának további tagjai: Póka Egon zenész-zene-szerző, Spiegelhalter László zeneszerző, Zsoldos Béla zeneművész-zeneszerző, Kisszabó Gábor zenész, Tóth Szabolcs zenész. n

FOTó: FEGyVERNEky SÁNDOR (ARTISJUS)

HÍREK

d+sz hírek mmxvi.idesmod child

az immár magyar állampolgárságú világsztár több szakmai programba is bekapcsolódott

USEMEVILÁGVEVŐ

disc laptop

A Useme hihetetlen gyorsasággal és ener-giákkal született meg, igazi szupergroup. Tagjai Csongor Bálint és Anga-Kis Miklós a bizonytalan ideig szünetelő Subscribe-ból, Markó Ádám a Special Providence-ből, Szalkai Tibor az egykori The Idoruból és Varga Zoltán, akit eddig producerként ismerhettünk, ám az új formációban a billentyűkért felel. Bemutatkozó anyaguk Világvevő címen jelent meg, rajta 11 feszes dallal, vaskos, mégis dallamos gitárszóla-mokkal és meglepően lírai szövegekkel. A címadó Világvevő arra reflektál, hogy mennyire hagyjuk, hogy az internet és kü-lönböző médiumok befolyásolják a gondo-latainkat, az azt követő Felhővitorlás pedig azokat a pillanatokat idézi meg könnyed popba csomagolva, amikor minden jól alakul. A lemez egyik nagy érdeme, hogy a magyar szövegekkel Bálintnak sikerült közhelymentes, mégis kicsomagolható metaforákkal dolgozó világot megírnia, helyenként meglehetősen személyes hang-vételű dalokkal, mint amilyen a Gondolatok a kettőnk táncáról vagy a Hova tartunk?. És bár az egész formáció bevallottan in-kább a pop-rock felé közelít, azért még itt is bőven akadnak sorozó dobok és egészen hardcore gitárok, mint amilyen a záró …van miért-ben, így az „anyazenekarok” rajongó-inak sem kell búslakodniuk. n

mmm records

LEMEZAJÁNLÓ

SAVERNESAVERNE

laptop

A 2012 óta tevékenykedő zenekar bemu-tatkozó albuma igazi rockzenész-attitűd-del megírt elektro-rock lemez, rajta igazán elborult elektronikus darabokkal, drum and bass-ugrálással, dubstepes szeleteléssel, mellette igazi bulihimnuszokkal. Mint pél-dául a remek svunggal és gitártémával in-duló Hendrix is, mely a lemez nyitódarabja, a hozzá készült látványos videoklip pedig már a nemzetközi sajtó figyelmét is felkel-tette. A masszív potméter-tekergetések mellett azonban bőven jut hely a gitárnak is, a csapat elmondása szerint pedig az az erősségük, hogy a dalaik egy gitáron ugyanúgy meg tudnak szólalni, mint elekt-ronikusan. Erre lehet bizonyíték a Burn és a Mr. White dögössége, vagy a Moving Slow is – utóbbi egy kicsit lassabb, nyu-godtabb darab, finom lüktetéssel, szép harmóniákkal, csilingelő szintivel. Talán ez a nyolcszámos album egyetlen nyugodtabb pillanata az olyan energikus és pörgős fel-vételek mellett, mint amilyenek a Hijacked Nintendo-prüntyögésre emlékeztető hangjai vagy a fémes ízű, szaggatott alapú Shiny. A knock, knock hatalmas energia-bombaként zárja az albumot, mini „end show”, örvényszerűen bekebelező drum and bass-zúzásával garantáltan a csapat legizzasztóbbra sikeredett dala. n

am:pm kiadó

MURIEL FOUNTAIN OF FUN

laptop

Fountain Of Fun címmel jelent meg a Muriel második nagylemeze, rajta tizen-három elképesztően laza rockos-funkos-reggae-s számmal – mindehhez pedig kiválóan passzol Méhes Adrián orgánu-ma. A felvezető, Never Before funkos groove-val indul be, majd az azt követő Gabi’s Song című dalban már-már be is vadul, stadionrockra emlékeztető ének-témákkal, hogy a szám végére egy szál gitárral és énekkel tegye fel a pontot az i-re. A Deliver gyönyörű, igazán szerethe-tő egyszálgitáros dal, mint ahogy a Tigers and Stripes című kissé csendesebb, mégis talán az egyik leginkább rádióbarát darab. És bár az egész albumra jellemző a jó han-gulat és a móka, a legvidámabb dalokként a lendületes, közös csordavokállal végző-dő Tinyboppert, vagy egy képzeletbeli film főcímzenéjét idéző, kórussal is színesített, játékos Duckwalkot és a címadó Fountain Of Funt említhetjük. Utóbbi egyébként parádés albumzárónak is tekinthető kife-jezetten tini filmzenés hangulattal, a kö-zepén igazi vidám ugrabugrálós résszel. n

szerzői kiadás

5

LEMEZAJÁNLÓ

PETRUSKAKAPUNYITÓ

disc laptop

Petruska András második nagylemeze, a Kapunyitó összefoglaló, életértékelő album az énekes-dalszerző harmadik ikszbe lépé-se előtt. Ennek megfelelően a nyitó Jöttem, láttam, visszamennék egyfajta programadó szerzeménynek is tekinthető, a soron kö-vetkező tizenegy dal ugyanis mind egyfaj-ta visszatekintésként, vizsgálgatásként, önboncolgató látleletnek tekinthető: ön-magunk keresése, gyermekkori kétségek és emlékek, szerelem vagy akár maga a lét mind terítékre kerülnek. Teszi mind-ezt olyan műgonddal megírt szavakkal, melyek képzeletünk fehér vásznára gond nélkül skiccelik fel az olyan képeket, mint például a szívmelengető Nyár című dalban, ahol a furulya, a hegedű és a tamburin ad játékos ütemet. A Nem így képzeltem el betyáros hegedű-rockandroll világba kia-báló attitűddel, mely ördögi hegedűfuta-mokkal kerget táncba és méltán lehetne a most 30-ba lépő korosztály dala is - de ugyanez a táncos lendület jellemző a Miért pont én?-re is. A lemezen ezúttal a magyar nyelvű számok mellett angol dalszövegek is helyett kaptak, mint a szomorkás Roam vagy a Traveling Suitcase, de ide sorolha-tó az egészen a Dal döntőjéig jutott, kissé karcosabb, dögös Trouble in My Mind is, aminek hála, egy ország megismerhette a generációja krónikásaként is remekül helyt-álló Petruska Andrást. n

szerzői kiadás

TÓTH EVELIN TRIOMAYA

disc laptop

A Tóth Evelin Trio Tóth Evelin énekesnő, Szalai Péter cajunos, kalimbás és Kardos Dániel gitáros elektro-jazz triója. A hármas 2011-ben kezdett el együtt zenélni: kezdet-ben fado dalokat játszottak, majd a közös zenélés idővel alkotófolyamattá dagadt, így született meg Maya című albumuk is. Az alapötletet jelentő fado természe-tesen szintén helyet kap a lemezen két Madredeus-feldolgozással, a Guitarra és a Milagre című dalokkal, ám közel sem a por-tugál zene az egyetlen, amely megihlette a csapatot. Az egész dalcsokorra jellemző a kísérletezgetés: a Rózsámat áthatják az at-moszférikus hangok és maga Evelin éneke is túlvilági frekvencián szólal meg, melyet csak továbberősítenek a visszhangszerű vokálok és a vibrafon hangjai. A lemez közepén megbújó Papírhajó talán a legkü-lönlegesebb darab törékeny üvegszerű za-jaival, vízcseppszerű puffanásaival, drámai hangvételű énekével és költői szövegével. Egy biztos, a Maya – mely szanszkritül any-nyit tesz káprázat – futurisztikus, időnként folkos, a rejtélyes keletről és Portugáliából egyaránt merítő, máskor elektronikus, jazzszerű muzsikájával bőven rászolgált a címére. n

szerzői kiadás

GRAND MEXICAN WARLOCK III.

disc laptop VINYL

Két évvel a Hell Sweet Hell után máris itt a Grand Mexican Warlcok cím nélkü-li harmadik nagylemeze. A nyolcszámos albumot egyben rögzítették a Super Size stúdióban, a zenekarba pedig Áron And-ris „Apey” is beszállt gitárosként. A csa-pat ezúttal sem könnyen emészthető popszámokat írt, az átlagosan hat perc hosszúságú dalok már-már többtételes zenei műként is értelmezhetők gyönyö-rűen építkező hangulatokkal. A kifinomult játék, a gyors váltások végig jellemzőek a lemezre, de az előző albumokhoz képest összességében nyugodtabb hangulatú dalcsokorról van szó olyan darabokkal, mint a kissé funkys, nyitó Main Stage vagy a finom, elringató Babou. A Vexed is zongorával és énekkel indít egészen a dal feléig, ahol beúszik a menetelő dob, az ének suttogóra tompul, rendszertelen szívverésként gyorsul fel a dob, morajlik a gitár, míg egyre masszívabbá és söté-tebbé nem válik a gitárszőnyeg. Bizonyára nagy koncertkedvenc lesz, ahogy a záró Disillusionig is harci dobokra emlékeztető dobolással, már-már szertartásos énekkel, hogy a végén megszaporázva az üteme-ket, felszabadító, bestiális üvöltésben tör-jön ki és tegyen erőteljes pontot a dalsor végére. n

pongo pongo collective

6

IAN O’SULL IVAN

7

FÓKUSZ

LEGALÁBB ZENEILEG NYITOTT

„Mostanában mintha valami kezdene felrobbanni Magyaror-szágon” – mondja a Mongooz And The Magnet basszusfelelős nagybőgőse és gitárosa, Ian O’Sullivan. 2009-ben költözött Írországból Pécsre, az orvosira. Tavaly diplomázott le, most orto-péd sebésznek tanul. Azt mondja, Magyarország visszagondolva teljesen magától értetődő választásnak tűnik. „Mindenfele csak jó bandák vannak, sokfélék is” – folytatja. „Nem tudok úgy fel-jönni Pestre, hogy este ne lépne fel egy vagy két olyan zenekar, akiket érdemes lenne meghallgatni. Szeretnénk mi is ehhez a – talán magyar újhullámhoz – csatlakozni.” O’Sullivan anno kisebb várost keresett, így jött Pécs, majd az első pár év után elkezdett folyamatosan ingázni Pest felé.

Nem csak a négypernégyA Mongoozt 2014-ben alapították egy norvég gitárossal (Magnus Måløy) és egy magyar dobossal (Imre Gábor) közösen. Blues ala-pokkal rockban és soulban mozognak. Őszintén vaduló, fejeket a helyükről lepattintó zenéjükben megvan a kellő dög. A felállás erősen indított: egy év alatt nyolcvanezer nézőhöz jutottak el youtube-on, kezd kialakulni a stabil közönségük. Tavaly tavasszal jött ki az első, igazi feelgood EP, a Juice, idén pedig bejutottak a Sziget produkció–Telekom–OTP–Petőfi tengely tehetségmu-tatójába, a Nagy-Szín-Padba. A lemezbemutatóval egybekötött koncert április 28-án lesz, addig pedig készül új klip, lesz pécsi és pesti buli is.

O’Sullivan azt mondja, szerinte a magyar közönség most kezdi érezni, hogy „nem feltétlen vágyik csak a négypernégyre. Arra, amire hajnalban háromkor vodka Red Bullal a kézben lehet pum-pálni az eget. Több tartalmat szeretnének az emberek. A nyugati, főleg az amerikai és a brit befolyás keveredése az itteni zenével olyasmi, amit sokan keresnek. Fejlődik az élő zene, létezik szoros közösség. Ehhez képest Írországban sokkal jobban elhatárolód-nak egymástól a stílusok és már pár év után a rádióban hallható bandák felét ismered személyesen is.” A Mongooz együtt játszik a Svédországban felnőtt Antonia Vai-jal, de O’Sullivan kiemeli még a Blahalouisanát, Hangácsi Mártont, az Ivan & the Parazolt, a Middlemist Redet.

Ehhez képest a gond szerinte az, hogy a mainstream rádiócsa-tornák megmaradtak a jellemzően konzervatív vonalakon. „A leg­több rádió ugyanúgy szól” – mondja. „Gyakran járok Amerikába, és ott, mikor vezetek, bármit megtalálok: ha éppen csak hiphopot szeretnék hallgatni, akkor azt. Itt ugyanolyan zenét hallok min-denhol. Mintha a döntéshozók allergiások lennének az újra, vagy félnének azt megmutatni. A közönség néz a szerkesztőkre, nem a szerkesztőknek kellene a közönség után mennie. Nem tudom, ki nyomja el ilyenkor a szabadságot. Mindenki kicsit túl sokat aggódik a számokon.”

Innen általában kitörni szeretnének a zenészek, de a fordított helyzetre is bő-ven akad példa. Ian O’Sullivan (Írország / Mongooz And The Magnet), Andrew Hefler (USA / kéknyúl, Random Trip) és Saïd Tichiti (Marokkó / Chalaban) egyszer Magyarországra jött, aztán itt is maradt. A híres szerb származású Sztevanovity Zorán-Dusán testvérpár vagy az ír Jamie Winchester mellett a közép- és az új generációnak is vannak külföldi zenészei az országban – és nem csak Budapes-ten.

KÜLFÖLDI ZENÉSZEK MAGYARORSZÁGON

IAN O’SULL IVAN

}

8

FÓKUSZ

Mikor a politika furaAndrew Hefler a Hammond-orgonás Kéknyúl és az A38 Hajó Random Tripjeinek erős hangú, kaliforniából ideszakadt énekese, a Grund Színház improvizációs társulatának vezetője. Ő is évről évre erősebbnek látja az itthoni zenei felhozatalt. „Az új gene-rációk kozmopolitábbak az előzőeknél. Kíváncsiak, és emellett sokkal nagyobb a hozzáférésük. Ez folyamatos változatosságot hoz. Imádom.”

Heflert egy „nagyon édes lány” hozta először Magyarországra. Mivel mindig is Európába szeretett volna költözni, Budapest adta magát. „Amikor először itt jártam, a város éppen havas volt, rej-télyes. Teljesen más, mint amihez egy huszonéves Los Angeles­i srác hozzászokott. Mit kezdtem volna magammal Amszterdam-ban vagy Londonban? LA­hez képest London esős kisváros. Budapest tele volt ígérettel a kilencvenes években. Barátnőt, munkát is találtam, de eleinte nem gondoltam, hogy pár évnél tovább maradok.” Most járunk 23-nál.

Hefler ’95-’97 táján a Merlin Színházban dolgozott, koncerte-ket, előadásokat szervezett. A Merlin a bezárt Tűzraktér vagy Kultiplex mellett az egyik szimbóluma az átalakult undergro-undnak. Az elmúlt 5-6 év folyamatait (a romcskomanegyed bulinegyeddé válása, a VIII. kerület erősödő civil-kulturális stá-tusza) végigélő színész-énekes ezzel kapcsolatban azt mondja, bárhol és bármikor erősödik is meg a jobboldal, ott erősödni fog a kulturális élet is. „Ha a művészeket sok minden frusztrálja,

megpróbálnak tenni ellene. A sokszínűség előtör, mikor a poli-tika fura. Szerintem ilyesmi történt itt is.”

Azzal kapcsolatban, hogy sokan szeretnének kilépni magyar keretek közül, Hefler azt mondja, a hírnév egyre kevésbé számít. „Kanadá-ban, Angliában, az USÁ­ban nem tudsz úgy eldobni egy döglött macskát, hogy az ne tehetséges zenészt találjon arcba. Rengeteg minden múlik a szerencsén. Van itthon néhány fantasztikus energiá-jú, csodásan profi zenekar, de van még belőlük a világban tizenkét-ezer ugyanilyen másik. Ha a hírnévért csinálod, sokat kell várnod. Ha a szeretetért és a szép közönségért, akkor kevesebbet. Nehéz ügy ez. A lényeg az őszinteség, és hogy relevánsat mondani.”

Hefler több lábon áll, ahogy a zenészek többsége itthon, de fő munkahelye a Grund és az improvizációs munka. „A Grund képzé-seit igyekszünk kinyitni például az oktatás szereplőinek is, szocio-lógusokkal, pszichológusokkal közösen dolgozva” – mondja erről. Énekesként a kéknyúl Hammond Band az ő beszállásával vett új irányt. „Tök jó, hogy szövegen, lemezen dolgoztunk, most valami nagyon jó dolog zajlik a zenekar körül.” A Random Trip-es fellépé-sekkel kapcsolatban az a tapasztalata, hogy az emberek sponta-neitást, nyers őszinteséget, természetes hibát szeretnének látni, érezni – ehhez pedig tökéletes hely az A38 hajó.

ANDREW HEFLER

}

9

FÓKUSZ

Honvágy Magyarország feléSaïd Tichiti Marokkóban született a berber zenei kultúra hagyományai közé. Családjában szinte mindenki autodidakta zenész. 1998-ban költözött Magyarországra. „2007­ben meg-szereztem a magyar állampolgárságot is. Talán mert szeretem a nehézségeket” – mondja. „Aktív felnőtt életem nagy részét itt töltöttem, beleszerettem Budapestbe. Három évvel ezelőtt visszamentem Marokkóba és ott béreltem lakást, ahol korábban egyetemistaként éltem. Aztán furcsa honvágyam lett Magyarország felé, úgyhogy visszajöttem. Most már van két magyar kisgyerekem, rajtuk keresztül sikerül megélnem, ami kimaradt a magyarsá-gomból: jártam velük táncházba, gyerekkoncertekre, hallgattam a népmeséket.”

A magyar közélettel kapcsolatban nemrég Facebookon csodálatos tömörséggel posz-tolt az Ákos-botrányra reagálva. „A nyugati kultúrában az európai értékek csábítanak: a demokrácia, a szólásszabadság, az egyenlőség, az emberi jogok. Marokkóban óriási a harc a tradicionális, konzervatív világ és a modern között. Én mindig az utóbbi mel-lett álltam. Sokkoló volt, mikor egy sikeres és népszerű európai művésznek ugyanaz a véleménye, mint egy konzervatív muzulmánnak. Főleg ennyire fiatal demokráciában.”

Először főleg színészként és szólista zenészként dolgozott, majd a magyar és balkáni népzene hatása alatt 1999-ben megalapította a Chalabant. „Pozitív világzenei hullám-ban kezdtünk, dinamikus, pörgős világban. A Ghymessel, a Besh o droM­mal teltházak előtt játszottunk. Jártuk az országot, a kiadásválság ellenére is megjelent öt nagyle-mezünk.” A Chalabannal Tichiti azóta is koncertezik. „Nem tudom, milyen volt itt az élet a nyolcvanas években, de a kilencvenes évek végén elképesztő nyitottságot tapasztal-tam. Legalábbis zeneileg.” n

INTERJÚ: BALKÁNYI NÓRA

FOTó: MóRUCZ ISTVÁN (MONGOOZ)

SAÏD T ICHIT I

„a jamie nem is magyar?”A Magyarországon kiugróan sikeres zenészek közül a szerb származású Sztevanovity testvérek története a legismertebb. A dalszövegíró, dra-maturg Dusán hároméves volt, mikor szüleivel és bátyjával, a nála három évvel idősebb Zoránnal Magyaror-szágra kerültek. A szülők a diplo-máciai szolgálat után nem tudtak

visszamenni Jugoszláviába. Dusán Zorán zenekarában, a Metróban írt, később szöveget szerzett az LGT-nek, Presser Gábornak (vele írta a Padlást), Kovács Katinak, Somló Tamásnak, Ge-rendás Péternek. Zorán a Metro után elképesztően sikeres szólókarrierbe kezdett, szorosan együttdolgozva Presserrel és öccsével. 2006-ban lett kossuth-díjas.

Jamie Winchester ír származású ze-nész, a legtöbben az anno még pan-nonos It’s your Life – az esős első csók – miatt ismerték meg a nevét, amit Hrutka Róberttel közösen írt. Belfastban született, családja először Dublinba, majd Bécsbe és végül Bu-dapestre költözött, Jamie pedig 1988-ban követte őket. Az itthoni sikeres projektek után (dolgozott például Gerendás Péterrel, Geszti Péterrel, Mester Tamással, Ákossal) 2012-ben költözött haza Írországba.

FOTó: FORTEPAN (METRO),

FÉNyES GÁBOR (JAMIE)

10

PROFIL

RITMUS, SpORT, GIMNASZTIKAWÖRK

Nagy Ádám neve a magas szintű hangszeres játékkal és precizi-tással összeforrott már az évek során, mégis ezt a Roy & Ádám Trióban közérthető, élvezhető stílusban mutatta meg a közönség-nek. Aktív gitáros-dalszerzőként sok olyan munkája gyűlt össze a fiókban, amiről tudta, hogy később még szeretne vele kezdeni valamit. „Nagyjából három éve kezdtem bele a munkába több ze-nész barátom bátorítására. Instrumentális szólóanyagnak indult, később avanzsálódott projekt anyaggá” – mesélt a Wörkről Ádám, aki a muzsikálást egy fantasztikus játéknak tekinti.

Sok éven át foglalkozott ezekkel a dalokkal, közben koncerte-zett, stúdiózott, gyakorolt, és szabadidejében formálta albummá meglévő elképzeléseit. Az első album 2015 tavaszán jelent meg azonos címmel. Bár a dalokat a Huszka Jenő-díjas zeneszerző írta, hangszerelte és a végső szerkezetet is ő döntötte el, ze-nésztársai hathatós segítségével érték el végső formájukat. Nagy segítséget nyújtott neki például Borlai Gergő, aki nemcsak ütő-hangszereken működött közre, de a hangszerelésben is nagy szerepet töltött be. Hiába egyszemélyes zenei kísérlet a Wörk, az alapfelállás koncepciója már régen összeállt Ádám fejében, utána pedig a dalokhoz illesztve keresett zenészeket, akikkel mind dolgozott már együtt valamilyen formában: Borlai Gergő dobol, Gátos Bálint basszusgitározik, Gátos Iván zongorázik és billentyűs hangszereken játszik, Ágoston Béla ütőgardonon és basszusklarinéton működik közre, néhány dalban DJ Q-Cee szkreccsel, Kardos-Horváth János és Maszkura énekel, utóbbi tangóharmonikán is játszik. A lemezen szerepel még Varga Pé-ter Bálint harsonás, Bille Gergő trombitás, Hoffer Miklós te-nor szaxofonos és Sélley Szabolcs alt szaxofonos (azaz a Junk zenekar fúvós szekciója), illetve egy dal erejéig Weisz Gábor csatlakozott hozzájuk bariton szaxofonon.

A kísérletező, izgalmas, progresszív hangvételű album Ádám szokásostól eltérő, művészibb oldalát mutatja meg. „Megpróbá-lom minden munkámba beletenni saját kreativitásomat, illetve ott ki is élni, de természetesen ez nem minden esetben lehetsé-ges. Hangszeres zenész vagyok, alkalmazkodnom kell az adott zenéhez, produkcióhoz, kívánalmakhoz. Ezen az albumon végül is ilyen értelemben azt csinálhattam, amit akartam. Ez azonban felelősség is. Rendkívül fontos a szellemi és fizikai értelemben

vett szabadság, és szerintem a zene is akkor jó, ha ez átjön” – fogalmazott első önálló lemezéről a zenész.

2015 szeptemberében jelent meg a Ritmus, sport, gimnasz-tika című számhoz készült erősen társadalomkritikus videoklip, amelyben Regős Ábel elképzelései valósultak meg. körülbelül másfél évig készültek a fázisrajzok a főszereplő, testképzavar-ral küzdő Olga nevű hölgy néhány napjáról, melyet Ádám festő-művész húga, Nagy Judit Borbála és Rontó Lili grafikusművész készített. A második klip az egyik vokális dalhoz készült, amely a Fekete madár címet viseli. A Maszkura és a Tücsökraj front-emberét eredetileg tangóharmonikázni hívta a zenész, de hamar kiderült, hogy születőben van egy dalszöveg is a számhoz, amely elsőre megihlette Maszkurát.

A lemezbemutató koncertre 2016 januárjában került sor, ahol Nagy Ádám Papp Szabival és Borlai Gergővel alkotott formációja, a Hazugmagazin vezette fel a hatalmas örömzenélést. A Wörk most egy kicsit szünetelni fog, hiszen a Roy & Ádám Trió munkái kerülnek előtérbe, ám Ádám elárulta, hogy nyárra már jó néhány koncertfel-kérést kapott, így biztosak lehetünk benne, hogy Nagy Ádám mo-dern, kísérletezőbb alteregóját láthatjuk még a jövőben. n

KALOCSAI KRISZTINA

FOTÓ: MOCZ ANDRÁS

A Wörk projekt a Roy & Ádám Trióból ismert Nagy Ádám nemrégiben életre hí-vott önálló szólóprodukciója, ahol ennek ellenére tizenhárom zenész állt a szín-padon a lemezbemutató koncerten, s a korongon is legalább ennyien dolgoztak. Ha el tudunk képzelni egy nagyszabású örömmuzsikálást, akkor ez az.

11

PROFIL

NEM NAGYON RAGADUNK LEMÖRK

Először csak a jelüket hagyták ott mindenhol, egy karikát felette a vízszintes vonallal. Majd jöttek a néhol egy jó tripre, néha valami titkos spirituális rituáléra emlékeztető rövid videók, melyek jelez-ték, hogy itt valami nagy dolog van készülőben. Végül 2015 júni-usában első nyilvános improvizatív extrémkoncertjükre invitálták közönségüket, amelyet egy falmászó csarnokban tartottak.

Mind a négy tag komoly zenei múlttal rendelkezik. Zentai Márk énekestől megtudtuk, hogy a kodolányi János Főiskola Jazz Tan-szakán találkozott ifjabb Novai Gábor billentyűssel és Szabó Dá-niel Ferenc dobossal, és kezdtek el közösen zenélni, majd 2014-ben csatlakozott hozzájuk Szeifert Bálint basszusgitáros, hogy elkészítsék Márk diplomamunkáját. Annyira egymásra találtak, hogy folytatták a zenei kísérletezést, amiből úgy tűnik, mostanra kezd kialakulni egy konkrét hangzás.

„Mind a négyen már sok helyen és sok projektben gyűjthettünk tapasztalatokat, így amikor elkezdtünk együtt zenélni, volt mihez hasonlítani az élményt és nagyon hamar megszületett az az elha-tározás, hogy szeretnénk komolyan venni a közös munkát, mert nagyon jól működünk együtt. Ennél erősebb alapot én nem tu-dok elképzelni. Minden ebből indul, és ebből építkezünk nap mint nap.” Úgy tűnik tehát, a Mörk legalább annyira tudatos, átgondolt koncepció szüleménye, mint amennyire nem veszik komolyan sa-ját magukat sem. Még a névválasztásuk is egy véletlen, esetle-ges döntés volt, amin minden alkalommal tudnak egy jót nevetni, amiről így mesélt Márk: „Ezt meg nagyon szeretem, mert minden alkalommal behúz a jelenbe és erőteljesen emlékeztet ennek a te-vékenységnek a tisztaságára és kötetlenségére, és hogy ezt azért nem kell olyan komolyan venni.”

A Mörk zenéjében feloldódnak a műfaji határok, találhatunk benne funk, pop, jazz, rock, noise, breakbeat, hiphop, de még folk elemeket is. Mondták már rá, hogy stand-up jazz, sőt filozofikus pop. „Nem nagyon ragadunk le egy témával sok ideig, vannak társadalmi tematikájú dalok, érzelmi megnyilvánulások, spirituális megfejtések, kissé zagyva őrült sztorik és egyszerű életigazságok, sőt átlagos partydalnak tűnő számunk is van”, meséli az énekes.

2015 júniusban megjelent első, saját készítésű, kézműves, vagy ahogy még hívják, „épphogy” videoklipjük a Came For Nothing című dalhoz. közben nyáron és ősszel folytatták a furcsaságaikat,

és saját, vagy más, akár idegen emberek lakásait, szobáit foglalták el egy-egy családias hangulatú koncert erejéig, ahova még házi-gazdaként jelentkezni is lehetett. Nemrég már felfedezték őket a budapesti nagy klubok is maguknak, majd bekapcsolódtak egy próbafolyamatba a Generál együttessel, és indultak velük országos turnéra. Ezt az évet is erősen kezdték, hiszen 2016 februárjában ki-adták második klipjüket a you know It’s Good számhoz. A zenekar belső utazásához készült videót Nagyistók Máté jegyzi együtt-működve az énekessel, a dal pedig Vígh Arnold (Silverhill Studio) gondozásában készült, akiről úgy nyilatkoznak, sok tekintetben a zenekar tiszteletbeli ötödik tagja.

A zenekar a Cseh Tamás Program induló zenekarokat támogató pályázatán nyert az új évadban, lehetőséget kapva új számok fel-vételére. „A Cseh Tamás Programon keresztül olyan sok tervünk-nek tehetünk eleget, melyekhez a pályázat nélkül nagyon nehezen tudtunk volna eljutni. Egy nagy segítség, ami pozitívan befolyá-solja a jövőnket, mert azt támogatja, amit szeretnénk csinálni” – mondta Szabó Dániel Ferenc. „Mivel sok stílust és hangulatot keverünk, fontos, hogy legyen egy olyan vezérfonal, ami összeköti a dalokat és ad egy koncepcionális keretet” – összegez Márk. n

KALOCSAI KRISZTINA

FOTÓ: SAM MATYSEN

Ma a Mörknél izgalmasabb dolgot nehezen találunk a magyar könnyűzenében, és ezzel most nem túloztunk. Ha a tavalyi évben minden az Amoebáról szólt, akkor ennek az évnek erről a furcsa nevű formációról kell. Pedig látszólag a semmiből tűntek fel alig egy háromnegyed éve, mégis már kezdik uralni a fővárosi klubéletet.

12

INTERJÚ

STATIK ÉS VALDI

13

RIPORT

}

NEMZETKÖZI SIKEREK, VÁLSÁG ÉS VISSZATÉRÉS

Új stílus, legendás bulik – drum and bass 2011-igMár az első bulikon összeállt a drum and bassnek egy olyan 3-400 fős rajongóbázisa, amelyre alapozva lehetett partykat szervezni, a műfajban meghatározó DJ-ket Buda-pestre hozni. Eleinte nem volt sok buli: 1998-ban négy, 1999-ben hét – ebből ötöt az abban az évben indult Bladerunnaz szervezett. Így egy-egy buli sokáig emlékezetes maradhatott: vannak olyanok, amelyeket máig emlegetnek, például Ed Rush 1998-as Tilos Rádió Party-s fellépését. „Nyilván amikor új egy stílus, korábban nem hallott hangzásokkal, struktúrákkal, akkor van körülötte hájp” – mondta erről Valdinger Gábor. Egyes előadók rendszeresen visszajártak, egy-egy legendássá vált bulival megalapozták a hírnevüket, amely úgy is fennmaradt, hogy természetesen a közönség „a kemény magot leszámítva kétévente cserélődik”. Még olyanok is vannak, akik Ed Rush-t máig meghallgatják, pedig amúgy nem járnak partykra.

A Bladerunnaz és más – nem ilyen hosszú életű – szervezőcsapatok az azóta eltelt időkben is átfogóan foglalkoztak a műfajjal, így a drum and bassben nem volt jellemző az amúgy sokat emlegetett „lemaradás”: „mindig elhozta valaki a nagy neveket, az új reménységeket, mutattunk egy kicsit ebből, egy kicsit abból, keményebből, lágyabból” – mondta Valdinger Gábor. Vagyis a magyar közönség „megkapta az A-listát”, ahogy Erdősi Gábor fogalmazott. Sok esetben még a befutás előtt jutottak el hozzánk olyan előadók, akik később megha-tározóvá váltak. Ilyen volt például a Chase & Status duó, akik 500 euróért jöttek először; ők később még Rihannával is dolgoztak, gázsijuk pedig kb. százszorosára nőtt; vagy a Bad Company is (egyik tagja, DJ Fresh később rádiós slágereket is írt), később pedig Netsky, aki három évvel első budapesti klubbulija után már a VOLT Fesztivál nagyszínpadának műsorát

20 éve kezdődött a magyar drum and bass története. Pontosabban 1996 februárjában volt az első olyan party Budapesten, ahol DJ Palotai csak a műfajhoz tartozó lemezeket játszott, és ez jó kiindulópontnak tűnik. Az évforduló alkalmából a drum and bassben meghatározó buliszervező kol-lektíva, a 17 éve működő Bladerunnaz két tagjával tekintettük át az esemé-nyeket, elsősorban a szervezői szempontokra, valamint a magyar zenészek nemzetközi jelenlétére koncentrálva: Erdősi Gáborral (Statik) és Valdinger Gáborral (Valdi).

A DRUM AND BASS HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON

zárta. „Ezek olyan fegyvertények, amik utó-lag presztízst adnak, hitelesítenek” – mond-ta Erdősi Gábor.

Egészen 2011-ig nem volt gyengébb éve a drum and bassnek. Segített a műfajnak az is, hogy addig a partyk nagyjából két cso-portra voltak oszthatók, és a house-t, tech-nót sokan úgy könyvelték el, hogy „oda a Pumpa Gyurik és a plázacicák járnak”, így aki idegenkedett ettől, törvényszerű-en kikötött a drum and bass (egy időben a rokon breakbeat) mellett. „Sokszor ki-röhögtek, hogy én hallgatok house­t és technót is” – jellemezte Valdinger Gábor a – bevallottan kissé elitista – közönség mentalitását. A drum and bass népszerű-sége akkora lett, hogy a „legextrémebb, legelvetemültebb” ágát bemutató Therapy Sessions bulisorozat (amelyet még a műfaj egyes rajongói sem bírnak) 2008-9 körül háromezres közönségeket vonzott.

14

}

RIPORT

A magyar drum and bass-producereka nemzetközi színtérenA drum and bass népszerűvé válása azt is jelentette, hogy egy-re többen írtak Magyarországon ilyen zenét. Megjelentek ma-gyar kiadványok, és az 1999-ben indult drumandbass.hu oldalon (más nevén ImpulseCreator, IPC) fórumában, a Zene füleidnek topikban a feltörekvő producerek is mutogathatták egymásnak a számaikat, kritizálhatták, segíthették egymást. „Egy barátsá-gos, egymást segítő szcéna volt az álmunk annak idején, és ezt szerintem sikerült is valamilyen szinten megvalósítani” – mondta erről egy korábbi interjúban Chris.SU, a magyar drum and bass egyik máig meghatározó producere.

Szintén ő beszélt arról, hogy a magyar zenészek „szerencséje volt”: amikor a korábban nagyon angol központú műfaj elkezdett nyitni kifelé, akkor „a globalizációs folyamat első körébe bekerül-tünk”. A Bladerunnaz tagjai szerint a budapesti bulik is segítettek ebben: „nagyon sokan megfordultak itt, látták, hogy van itt élet, vannak producerek, kaptak demókat, CD­ket”, illetve ekkoriban már az internetes zeneküldözgetés is egyre fontosabb szerepet kapott a zeneiparban.

A kétezres évek elején-közepén volt a magyar drum and bass első nagy korszaka: Chris.Su, SKC és más producerek a műfaj vezető kiadóinál jelentettek meg zenéket, és a legnevesebb dj-k rendszeresen játszották ezeket. Magyarország felkerült a műfaj térképére; ha valaki magyarként küldött egy zenét egy kiadónak, akkor nem úgy néztek rá, mintha valami fura, egzotikus helyről jelentkezne.

Chris.SU száma volt az első, amely nemzetközi szinten sláger lettAz viszont kérdéses, hogy létezik-e speciálisan „magyar drum and bass” mint brand a nemzetközi zenészek tudatában. Chris.SU említett interjújában határozottan ezt állította: szerinte a me-lankólia, a keleti hatás, illetve a keményebb, „technoid” hangzás a meghatározó. A Bladerunnaz tagjai inkább kérdésesnek tartják, hogy van-e „Budapest sound”, de szerintük is ha van, akkor az a drum and bass keményebb ágához tartozik.

Míg az első hullámhoz tartozó előadóknak voltak emellett köny-nyedebb slágerei is, addig a második, ma is tartó sikerkorszakban egyértelműen a „nagyon kemény, nagyon szikár” ún. neurofunk a vezető magyar irányzat. A Jade által irányított Eatbrain kiadó (ahol más magyar producerek is megjelennek, például a vezető-höz hasonlóan régi motoros Mindscape) „biztosan ott van a mai top 10 drum and bass­kiadó között, de talán a top 5­be is bele-tartozik” – mondták róla a Bladerunnaz tagjai.

De emellett képviseli magyar előadó a nemzetközi színtéren a rádióbarát hangzást (Raise Spirit), az „atmoszférikus” drum and basst (Ghostwarrior), illetve a drum and bass bulisabb vonalát, az ún. jump-upot (Klay, Puppetz) is – rájuk például az irány-zat vezető dj-je, DJ Hype is odafigyel. Ezek viszonylag elkülönült zenészközösségek, amelyek közösen „taposták ki maguknak az utat”. Persze közben a korábban indult producerek többsége is aktív; igaz, SKC négy-öt éve befejezte a zenélést, de máig vissza-hallják a nevét a Bladerunnaz tagjai a nemzetközi közösségből, hogy ő volt az egyik legjobb.

A magyar producerek-dj-k rendszeresen járnak külföldre fellépni. Az európai országok mellett Észak- és Dél-Amerikában is rend-szeresen turnéznak, és különösen sikeresek Ausztráliában és Új-Zélandon. Míg korábban, mint arról szó volt, nyitott az angol központú műfaj, addig mára azt lehet mondani, hogy „már nem Anglia a drum and bass első számú felvevő piaca” – mondta Valdi. Fontosabb a hagyományosan a keményebb zenékre nyitott kelet-Európa, főleg a csehek, osztrákok, magyarok (bár a mi pi-acunk kisebb az előbbieknél); Ausztrália, Belgium, Németország, Hollandia. Nagyon komoly, és elsősorban a „kőkemény veretést” igénylő központ lett Portugália, Olaszország és Spanyolország is (ezeken a helyeken amúgy hajnali 2-kor kezdenek szállingózni a bulikba, és 4-5 körül jön a fő fellépő). Az Egyesült Államok is kezd

CHRIS SU

15

}

RIPORT

rátalálni a drum and bassre. Így például az egyik legnagyobb elektronikus zenei (EDM) fesztiválon, az Electric Daisy Carnevalon rendszeresen lépnek fel a műfajhoz tartozó dj-k – aminek az a háttere, hogy a szervező a drum and bassben indult, csak „rájött, hogy ebből nem lesz nyugdíja”, de meghívja azokat, akik korábban jártak nála.

A magyar drum and bassnek van tehát mire büszkének lennie – más kérdés, hogy a magyar zenei sajtóban ennek nem nagyon látszik a nyoma, miközben más műfajokban (amúgy joggal) ünnepelnek minden külföldi sikert. „Számunkra ezek annyira nem érde-kesek, mert már tíz­tizenöt éve megvoltak az olyanok, hogy egy magyar előadó számát a legfelkapottabb dj­k játszották” – mondta Erdősi Gábor. Az is igaz, hogy az Eatbrain kiadót Jade inkább a nemzetközi piacra tekintve menedzseli.

2011: dubstep, Facebook, West-Balkán – a magyar party -élet alapvető változásai2011-ben azonban egyszerre rengeteg minden történt, ami megakasztotta a lendületet, és a Bladerunnazt már-már az a veszély fenyegette, hogy „beleáll a földbe”, vagy leg-alábbis 200 fős klubokba szorul vissza. Az okokat érdemes részletesen áttekinteni, mert nemcsak a drum and basst, hanem a magyar partyszíntér egészét érintik.

1 A legismertebb, a magyar sajtóban alaposan feldolgozott esemény a 2011. január 15-én a West-Balkánban történt tragédia, illetve ennek következményei.

JADE

2 Megjelent vagy feléledt, új közön-séget szólított meg számos új műfaj: visszajött a hiphop, a house és techno hirtelen vonzóbbnak bizonyult sokak szá-mára, mint volt; jöttek a basszusnehéz, középtempós műfajok (bass music, garage stb.) és a nem táncos, inkább „szöszmötö-lős” elektronikus zenék. És ami a legfonto-sabb: a dubstep, ennek Skrillex-féle, Ame-rikából „visszajött” változata. Az irányzat hirtelen olyan népszerű lett, hogy Erdősi Gábor szerint 2011 telére 19 dubstep-bulisorozat futott Budapesten.

3 Hirtelen jött egy új generáció, ame-lyik nagyon fogékony volt a Facebookra, és elsősorban saját kortársai tudták el-érni, az idősebb partyszervezők nem. „Csinálhattunk mi is Facebook­eseményt a bulinknak, ők viszont a saját haverjai-kat tudták meghívni” – mondta Valdinger Gábor arról, hogyan volt lehetséges, hogy több ezer főt tudtak megmozgatni olyan

16

RIPORT

} rendezvények, amelyekhez nem készült plakát, szórólap, nem volt hirdetése a Pesti Estben; ráadásul a bevált nagy neveket a kisterembe tették, míg a nagyteremben laptopról játszottak dubstepet vagy electro-house-t a fiatal dj-k. Ennek volt aztán a kicsúcsosodása a West-Balkánban tragédiába torkollt tömeg-jelenet.

4 A zenefogyasztási szokások változása is nagyban alakítot-ta a buliszervezést. Míg korábban az „előremutató” új hangzáso-kat várták el egy-egy fellépő dj-től, addig most (túl azon, hogy a drum and bassnek már olyan múltja van, hogy egyre nehezebb újítani benne) már egy bulin nem lehet újat mutatni: akit érdekel a műfaj, az mindent megtalál a neten. Így már nem azt várják egy fellépéstől, hogy „hú, idejön és le fog játszani egy csomó új zenét”, hanem a dj-producer saját legnagyobb slágereit követe-lik. „Kihalt a közönségből, hogy arra cuppan rá, amit még nem hallott” – foglalta össze Erdősi Gábor.

5 Ekkoriban kezdődött a fesztiválok felfutása is, és ennek következményeként a dj-fellépések is „elfesztiválosodtak”: egy-másfél órásra rövidült a többségük, biztonsági szelekcióval, a legnagyobb durranásokra koncentrálva, kalandozások nélkül; nagyon leszűkült a spontaneitás tere. Ráadásul egyre inkább az a keresett dj, aki producerként népszerű számokat csinál, eset-leg jól menő kiadója is van – és a fellépésein is inkább ezekre koncentrál. Átalakultak a közönség egy részének szórakozási szokásai is: sokan vannak, akik „fesztiválra akarnak menni, ott minél több mindent megnézni, lehetőleg olyanokat, amikre le-het őrjöngeni” – mondta Valdinger Gábor. És miután nyáron „kitombolták magukat”, év közben már nem nagyon van erre igényük, legfeljebb egy-két koncertre, de nem hajnalig tartó partykra.

6 Ezzel párhuzamosan egyre többen inkább vágynak koncer-tekre, „hogy zenekart lássanak, ne csak egy vacak dj-t”; szinte már a minőség fokmérője lett, hogy élő a produkció. Nagyon kicsi az átjárás még a (részben) drum and bassként elkönyvelt, de koncerteket játszó Brains zenekar és a partyk közönsége között is. Valamint vannak, akik ha el is mennek egy partyba, a kedvencük meghallgatása után hazamennek, ami inkább a „kon-certközönség” jellemző viselkedése, nem a partyzóké. Valamint a magyar zenékre is egyre nagyobb az igény (általában magyar énekkel), szemben a korábbi hozzáállással, amikor sokan inkább a legfrissebb külföldi zenék iránt érdeklődtek.

7 Az emberek „elfelejtették, mi az a partykultúra”, eltűnt Bu-dapestről a valódi, tehát elektronikus zenére szakosodott, rend-szeres klubestekkel jelentkező, komoly hangrendszerbe is befek-tető klubok jó része. Miközben a klasszikus dj-zés egyre inkább eltűnt, megjelentek a celeb dj-k: „aki lejátszott egymás után két zenét, már dj volt”. Valamint megjelent egy csomó olyan új lap-top-dj, akik „össze-vissza lopkodott, rossz minőségű” zenéket ját-

szottak – bár a hangrendszerek úgysem tudták volna visszaadni a jó minőségű zenék részleteit. (A Bladerunnaz tagjai szerint amúgy az is hozzájárult a rádióbarát, dallamos drum and bass előretöré-séhez, hogy ezek tudnak a laptophangszórókon érvényesülni, egy komolyabb, szinte csak dobra és basszusra épülő számmal „nem lehet mit kezdeni”.) A drum and bassben amúgy önszabályozó mó-don nem jellemzőek a lopott zenék: „aki ilyet merne csinálni, tudja, hogy többet nem fogjuk elhívni” – mondták a Bladerunnaz tagjai. A közönség tagjai viszont nem mindig tudják, miről szól a klasszi-kus értelemben vett dj-zés, például nem feltétlenül értik, hogy két zenét ott helyben kever össze a dj, és nem egy előre elkészített mashup szól. A „régi értékekhez” inkább ragaszkodó drum and bass-dj-k ügyességét értékelő közönség tehát csökkent.

8 Furcsa módon az is visszaütött, hogy a drum and bass ra-jongói megkapták az A-listát: az első tíz-tizenöt évben minden fontos előadó megfordult Magyarországon legalább kétszer, és „nem volt kit várni”. Hiába, hogy egy dj minden alkalommal újat tud mutatni, sokan úgy gondolták, hogy „jó, ezt már láttam”, és kipipálták, helyette mást néztek. A korábban Budapesten kevés-bé reprezentált műfajok viszont tudtak újat mutatni.

9 komolyan éreztette a hatását az ezekben az években kezdő-dött kivándorlási hullám, amely a bulikba, koncertekre járó réte-gekben az átlagnál jelentősebb volt, mint erről a magyar zeneipar több szereplője is beszélt már. A Bladerunnaznak is a második legtöbb Facebook-rajongója Londonban van; „arra hamar rájöt-tünk, hogy nem azért, mert ennyire szeretnek minket az ottani dj­k, hanem mert oda költözött a legtöbb ember, akinek ehhez a történethez köze volt” – mondta Valdinger Gábor. Némi „szoci-ológiai hátsó szándék” is volt abban, hogy tavaly előtt december 27-re szerveztek egy bulit, amikor a legtöbben hazajönnek. „Több száz ember megjelent, ölelgették egymást, hogy ’tíz éve nem lát-talak, én Londonban élek – én Alsó­Ausztriában.’”

Érezni kell, mire van igény, de a közön-ségnek sem szabad mindent elhinniMindez együttesen azt eredményezte, hogy a drum and bass kö-zönsége csak a kemény magra redukálódott, és úgy tűnt, nincs utánpótlás fiatalokból. Árulkodó, hogy a brazil Marky 2010-ben 1500-2000 főt vonzott, 2011-ben pedig 400-at; az év tavaszán volt olyan party, ahol öt jó nevű külföldi fellépő játszott 300 em-bernek. Másnap viszont Skrillex első budapesti fellépésén 3-4 ez-ren voltak. Lehet, hogy a többségük nem is ismerte őt korábban, de „bepörgött a közönség, hívták egymást, hogy gyere, mert ilyet még sose láttál” – emlékszik vissza Valdinger Gábor. Eljött az idő, hogy stratégiát dolgozzanak ki: „fel kellett állítani bizonyos szabályokat, meg kellett húzni bizonyos határokat”, egyszerűen azért, hogy az akkor 12 éves történet folytatódni tudjon. Sok olyat lehetett látni a magyar elektronikus színtéren, hogy egy-egy szer-vező két-három bulira tett fel mindent, és ha azok nem sikerültek,

17

RIPORT

akkor nem tudta folytatni. De ha az ember „tisztában van azzal, hogy mik a realitások nézőszámban, akkor kis túlzással mindent meg lehet csinálni egy bizonyos határ fölött.”

Persze nem lehet bulit statisztikai alapon szervezni. „Mindig érezni kell, hogy mire van igénye a közönségnek, és nem szabad mindent elhinni, amit az ügynökök, menedzserek mondanak. Mindig óriási vitáim vannak, amikor azt mondják: ’de ez Angliá-ban mennyire sikeres’. Azt szoktam mondani, hogy az Anglia, ez Magyarország, és hidd el, hogy én jobban tudom, itt mire van igény” – mondta Valdinger Gábor, amihez Erdősi Gábor hozzá-tette, hogy „a közönségnek sem szabad mindent elhinni”, vagy-is ha úgy látszik mondjuk a Facebookra írt kommentek alapján, hogy valamire hatalmas igény van, az lehet, hogy valójában csak tíz hangos ember igénye.

A Bladerunnaz 2012-13 körül „talált magára”. Becslésük szerint ma Budapesten 1000-2000 körül lehet a drum and bass komoly rajongóinak száma, és ehhez jönnek még sokan, akik egy sze-zonban egy-két partyba elmennek. Úgy látják, hogy az elektroni-kus zenében nagy, valószínűleg fenntarthatatlan túlkínálat van ma Budapesten; vannak hétvégék, amikor 10-15 külföldi fellépő is jön. De a drum and bass különféle irányait szinte csak a Bladerunnaz képviseli, ezért ők jó helyzetben vannak. A Petőfi is játszik egy-két slágeresebb előadót, illetve a Petőfi Mix sorozatban Chris.SU és

Jade fordul meg havi rendszerességgel. Jellemző, hogy 2015-ben a korábbiaknál is nagyobb, két helyszínes, majdnem dupla telt házas Electronic Beats mellett tudtak csinálni egy 1800 fős bulit. „Ami nekem valamennyire a szívfájdalmam, az a szerencsénk is: hogy a mi közönségünk nagyon elhivatott, és nagyon csak erre szeret menni. Csak azért szívfájdalmam, mert szeretem, ha valakinek tág a látótere” – mondta Valdinger Gábor.

A közönség elismerése mellett fontos a szakmai siker is. Mint Valdinger Gábor mondta: „olyankor érzi az ember, hogy azért valamilyen elismertséget elért ebben a szervezősdiben, amikor meg lehet fordítani egy dj­t a repülőtérről, hogy fellépjen valaki helyett, aki nem jött el; rá lehet venni, hogy jöjjön el autóval, mert nem járnak a repülők a vulkáni hamu miatt; amikor valaki-nek meghal az apja, és azt mondja, hogy ’akkor is eljövök hoz-zátok, mert megígértem’. Ezek nagyon szívmelengető élmények, és ebből érzi az ember, hogy jól csinálja.” n

RÓNAI ANDRÁS

FOTó: NAGyILLÉS SZILÁRD / DAL+SZERŐ (STATIk ÉS VALDI)

NAGy MÁRTON (BRAINS), POZSONyI ROLAND (CHRIS SU)

NEREA MORAGA (JADE)

A riport teljes változata a www.dalszerzo.hu oldalon olvasható.

BRAINS

18

INTERJÚ

19

INTERJÚ

SZERETEK ELVESZNI A SZAVAKBAN

D+SZ: Korábban sportoltál, majd Közgázon tanultál. Hogyan került be a zene vé-gül mégis az életedbe?

MD: Folyamatosan az életem része volt, mert apukámnál nagyobb Frank Zappa-rajongóval nem nagyon találkozhat az ember. Neki az a különleges képessége, hogy bármilyen témában, egy mondaton belül be tudja csempészni Frank Zappát. Így a zene abszolút az életem része volt gyerekkoromtól, az első gyerekkori emlékem is az, hogy ülök a Ladában az anyósülésen bekötve és nézem az apámat, aki olyan erővel üvölteti a Led Zeppelint, hogy az valami hihetetlen és közben magyarázza, hogy figyeljek a gitárszólóra és a dobra.

Úgyhogy a zene iránti alázat és kattantság abszolút meghatározó volt: például az is érdekes momentum volt, amikor kijött a Nirvana MTV Unplugged, anyukám azt kérte apukámtól karácsonyra és azt hallgattuk otthon. Emlékszem, amikor az iskolában me-sélték a többiek, hogy kinél mi szólt karácsonykor, már éreztem, hogy nálunk valami nem stimmel. Már középiskolában is írogattam szövegeket, illetve próbáltam zené-ket összetákolni zenésztársakkal, csak a sport sokáig nem engedte, hogy mélyebben foglalkozzam ezzel. Végül az egyetem elkezdésével kúszott jobban bele az életembe, 2004-ben találtam ki a Halott Pénz nevet magamnak és azóta ezt csinálom. közben az egyetemet is befejeztem, sőt én vagyok az egyik arca a pécsi közgáznak, ami eléggé megtisztelő.

D+SZ: Olvastam, hogy kisiskolásként verseket is írtál. Írsz még most is, vagy a rap szöveg az új vers?

MD: A rap egyfajta vers, szerintem modern költészet, a kettő nem feltétlenül sza-kad el egymástól. Talán annyiban, hogy más a tempó, a ritmizálás, a versben bizonyos szempontból nagyobb a szabadság, de alapvetően a kettő elég közel van egymáshoz. Általános iskolában néha írogattam verseket a lányoknak, volt egy ilyen érzékenység bennem. Szeretek elveszni a szavakban, szerintem van egyfajta belső világuk. Ez abból is érződik, hogy egy adott zenére nem lehet bármilyen szöveget írni, mert minden hang-nak van egy belső világa, gondolata, ami nem feltétlen passzol minden egyes zenéhez.

Marsalkó Dávid Halott Pénzként robbant be a köztudatba 2013-ban a Szólj anyunak, hogy a városban vagyok című harmadik albumával, ma már a Halott Pénz név azonban nemcsak a frontembert, hanem a teljes zenekart jelenti. Márciusban jelentetik meg új albumukat, az azt felvezető dalok klipjei pedig milliós nézettségeket produkálnak a youTube-on. A siker azonban nem jött ilyen gyorsan, Dávid 2004 óta írja a dalait, a zene pedig egész kicsi kora óta jelen van az életében.

MARSALKÓ DÁVID, HALOTT PÉNZ

Ez egy fontos érzékenység, hogy az ember érzi, melyek azok a szavak, amikkel el tud indulni.

D+SZ: Saját élmények, tapasztalatok alapján dolgozol?

MD: Nincs erre általános recept, hogy ak-kor most leülök és leírom, mi történt velem a múlt héten. Rengeteg érzés van az em-berben, amit valamilyen formában tök jó, ha mindenki ki tud adni magából. Én abban hiszek, hogy mindenki tehetséges valami-ben. kérdés, hogy élete során megtalálja-e. Mindenkinek szinte kötelezővé tenném, hogy válasszon valamilyen kreatív elfoglalt-ságot, mert nagyon szuper és jót tesz az embernek. Maga, a saját tapasztalat, egy érdekes dolog… Akár ha valaki csak elmegy A pontból B-be, találkozik a barátaival, rengeteg dolog elraktározódik benne ezek során, amiket egy zene, egy hangulat elő tud húzni. Sok olyan dolog van, ami nem feltétlen velem történt meg, de magamévá tudom tenni, átengedem magamon, keve-redve az engem ért hatásokkal.

D+SZ: Érzed, hogy miből lesz sláger? MD: Nem tudom. Az ember, eleve, amikor írja a dalt, nem úgy írja, hogy ebből most }

20

}

INTERJÚ

sláger lesz, hanem úgy próbálja összerakni, hogy neki tetsszen, és ha valamelyikből végül sláger lesz, az király, de nem feltétlen úgy áll hozzá, hogy tudja melyik lesz az. Persze, vannak megér-zései az embernek, például, hogy melyikre kéne klipet csinálni, de tudatosan vagy gépezet jellegűen nincs meg, csak megyek az érzéseim után.

D+SZ: Az, hogy most már a Halott Pénz tulajdonképpen a zenekart jelenti és nemcsak Marsalkó Dávidot rejti a név, azt is jelenti, hogy az alkotás inkább közösen zajlik már?

MD: A folyamat gerince nem változott. Nincsenek hivatalos elnevezések a zenekarban, de a zenében alapvetően Barni és Samu (Prifer Barnabás – gitár, vokál és Papp Samu – billentyű, a szerk.) a két fő társam, a szöveg pedig abszolút én vagyok. Az irányvonalak, a fő koncepció felelőse, a producer is marad-tam én, nyilván próbálom úgy alakítani a dolgokat, hogy nekem tetsszen.

D+SZ: Amikor számokat írtok, mi a kiinduló alap: még min-dig a szöveg, vagy most már zenekarként a dallam felől is el-indul a dalszerzés?

MD: Nem feltétlenül van erre jól bevett metódusunk. Ha el-indul egy hangulat zenével, az inspirál témát és szavakat, azaz a zene és a szöveg párhuzamosan fejlődik és épül fel – így sokszor a zenei alap és a refrén van meg először. Szövegíráskor

valamiért mindig a refrén születik meg nálam elsőként, míg a verze és a bridge a refrén szövegének egyfajta kiteljesedése.

D+SZ: Az előző lemezen inkább pop- és rockzenészekkel kooperáltatok, mint más rapperekkel. Ez stratégia volt, hogy mások legyetek?

MD: Ebben nem volt semmi stratégia, egyszerűen ők a ha-verjaink. Mi nem vagyunk rapzenekar, én nem vagyok rapper. Annyi a hasonlóság, hogy beszélek, mert nem tudok énekelni. Az első lemeztől kezdve se volt az. Nyilván egyszerűsíti a dol-gokat, a skatulyába való helyezést, ha Magyarországon valami-ben rap halható, az rapzene, de ez itt nem így van. Egyrészt a dalszerzésben sem, a szövegekben, a beszédben, az énekben, semmiben nem mondanám azt, hogy ez egy tipikus rap dolog, hanem, hogy ez egy zene, amelyet rengeteg hatás ért. Ugyan-úgy rock and roll, gitárzene, elektronikus zene, lírikus műfa-jok vagy alternatív popzene – rengeteg hatás ért bennünket. Ennek vegyülete a Halott Pénz. Stílusokról és műfajokról nem is szeretek vitatkozni, mert – ahogy Menyhárt Jenő mondta – nekem minden egyformán popzene.

D+SZ: Az új lemezen is várhatóak kollaborációk?MD: Lesz, de jóval kevesebb. Bérczesi Robi a hiperkarmából

lesz az egyik fő közreműködő.

21

INTERJÚ

MARSALKÓ DÁVID

Marsalkó Dávid 1984. január 11-én született Pécsett, édesapja Marsalkó Péter fotóművész. Ő és édesanyja zenerajongásán keresztül ragadt át rá is a zene szeretete. Ennek ellené-re csak viszonylag későn, az egyetem alatt kezdett el dalokat írni, ifjúkorát ugyanis a teniszezés töltötte ki, él-sportolóként ért el benne szép sikere-ket. Végül akkor hagyta abba, amikor elkezdte a pécsi közgazdaságtudomá-nyi kar marketing szakát. Dalait 2004 óta jegyzi Halott Pénzként, kezdetben egy négyes live act formációval jár-ta az éjszakát. 2009-ben jelent meg Fejjel lefelé című első albuma, amit egy évvel később a Fogyasztás előtt felrázandó követett. Első komolyabb sikereit az Angard című számnak kö-szönheti, amit a Petőfi Rádió és a Viva tévé is műsorára tűzött. A szólópro-jektből a 2013-as Szólj anyunak, hogy a városban vagyok lemezbemutató-jára lett zenekar, azóta a Halott Pénz név a hétfős zenekari felállást takarja. Emellett a Feltámad a tenger című dalával szerepelt a legelső Pilvakeren, a Wellhellóval közösen jegyzik a 2015-ös VOLT-himnuszt Emlékszem, Sopronban címmel, Rendes Pénz né-ven pedig a Punnany Massifból is-mert Rendben Mannel közös – eddig egyetlen számos – pro jektje megy. 2015-ben bekerült a For bes magazin 30 sikeres magyar 30 alatt listájára is. Idén jelenik meg új nagy lemezük, me-lyet belföldi és külföldi lemezbemuta-tó turné is követ.

D+SZ: Március 23-án jelenik meg a negyedik lemezetek. Lehet már tudni a címét?

MD: Ülni.örülni.megőrülni. Szerintem illik a sorba, mert a Halott Pénz-lemezek címei mindig kicsit furák és megfogha-tatlanok, talán a Szólj anyunak, hogy a városban vagyok volt a leginkább defi-niálható. Szerintem nem is kell definiálni, alapvetően ez hangulatfestés.

D+SZ: Rendben Mannel a szomszéd utcában laktatok, most is van egy közös projektetek Rendes Pénz néven. Ebből fakadóan a Punnany Massif hatott a Halott Pénzre vagy hatással vagytok egymásra?

MD: Nagyon régóta ismerjük egymást Mátéval és Wolfie-val. Rengeteg közös hatás ért minket, hiszen nagyjából egy helyen, egy világban nőttünk fel és ez azért nagyon meghatározza, hogy közel érezzük magunkat egymáshoz. Hasonló értékrenddel bírunk és hasonlóan állunk a zenéléshez is.

D+SZ: Két éve elsőkként kerültetek be a Nagy-Szín-Pad jelöltjei közé, ahol bár nem jutottatok tovább, egy évvel később azonban mégis felkerültetek a fesztiválok nagy-színpadjaira. Mi volt az, ami végül mégis átemelt titeket a nagyszínpados státuszba?

MD: Azt gondolom, hogy a Nagy-Szín-Pad egy jó lehetőség volt, de ez csak egy verseny, ami pár hétig tartott, nem az élet. Nem feltétlen van reláció a verseny és aközött, hogy utána a zenekar hogyan megy tovább. Mi nem sorsoltunk nyeremé-nyeket, minimálisan reklámoztuk magunkat, Facebookra is talán csak egyszer raktam ki. Nem úgy álltunk hozzá, hogy ezt mindenképpen meg kell nyernünk. Végül jól sült el, hogy egyáltalán nem nyomtuk magunkat. Bár mi nem jutottunk be a döntőbe, az emberek hordozni kezdtek minket a tenyerükön, és egész nyáron, több alkalommal is le kellett állnunk a koncerteken, mert percekig nagyszínpadozott a közönség. Pszi-chológiailag nagyon jól jöttünk ki abból, hogy a döntőbe se jutottunk be, és az, hogy végül eljutottunk a nagyszínpadig, abszolút a Halott Pénz közönségének az érdeme. Nálunk mindig a zene volt fókuszban, sosincs bulvár, igyekszünk ezt tartani, hogy csak a zenéről szóljon a zenekar.

D+SZ: Nemcsak felkerültetek fesztiválokon a nagyszínpados zenekarok sorába, rendre telt házasok a koncertek és milliós megtekintésetek van YouTube-on, de a Fonogram-díjjal a szakma elismerését is kivívtátok. Ilyenkor hova tudtok tovább lép-ni Magyarországon?

MD: Ez egy érdekes dolog, mert tényleg az van, hogy nagyon sok mindent már el-értünk, amit itthon el lehet, és az egy fontos kérdés, hogy az ember próbáljon moti-vált maradni, mert az a lényege, hogy szeressük csinálni, amit csinálunk. Mindig az új kihívást keressük, próbálunk fejlődni a koncertműsorral, fejleszteni a show-t, mindig variálni rajta valamit. Most márciusban jönnek az új számok, az új lemez, kicsit új imidzs és új világ a borítóval, egy-két olyan új dolog, ami eddig nem volt – de nyilván az a legfontosabb, hogy próbáljunk motiváltak maradni és élvezzük mindazt, ami történik velünk és csináljuk, amíg lehet. n

INTERJÚ: NAGY KÁTYA

FOTó: NAGyILLÉS SZILÁRD / DAL+SZERZŐ

KONCERTFOTÓK: ORBÁN PÉTER

22

INTERJÚ

}

2015 SZÁMOKBAN

Forrás: artisjus Egyesület műbejelentési és szerzői regisztrációs adatai, 2005–2015.

ÖSSZES REGISZTRÁLT DAL

2015 SZÁMOKBAN

2015-ben regisztrált dalok műfaj szerint

11.218

2012

15.597

2013

15.687

2014

18.348

2015

POP23%

ROCK15%

ELECTRO,DANCE15%

KLASSZIKUS10%

ALTERNATÍV9%

FILMZENE7%

HIPHOP6%

EGYÉB5%

JAZZ3%

WORLDFOLK

7%

41%instru-mentális

59%szöveges

23Forrás: artisjus Egyesület műbejelentési és szerzői regisztrációs adatai, 2005–2015.

jogdíjpiramis 2015

Magyar-külföldi jogdíjak aránya Magyar jogdíjak aránya jogdíjnemenkéntjogdíjak aránya összesítve

2015-ben regisztrált dalok nyelve

52

80

656

589

3119

4147

8040< 500 Ft/HÓ

500–5000 FT/HÓ

5000–50.000 Ft/HÓ

50.000–100.000 Ft/HÓ

100.000–500.000 Ft/HÓ

500.000–1.000.000 Ft/HÓ

>1.000.000 Ft/Hó

Bruttó havi jogdíj összege / Szerzők és jogutódok száma

49%magyar

51%külföldi ÉLŐZENE

70%

Rádió

43%

tv

53%

hang-felvétel

59%

73%

2%

25%

MAGYAR angol egyéb

FŐ

ZENESZÖVEG-TOPLISTA

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

MR. MISSH BUDAPEST (FT. BURAI KRISZ)

HALOTT PÉNZ DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

MARGARET ISLAND ESŐ

WELLHELLO KÉSŐ MÁR

MAJKA ELÉGLESZ

SUPERSTEREO BENT A NEVED KARÁCSONYI DALOK MENNYBŐL AZ ANGYAL

KIS GRÓFO A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

KARÁCSONYI DALOK CSENDES ÉJ (TÖBB VÁLTOZAT)

AK26 BAJNOK

CHILDREN OF DISTANCE TÉVEDTEM (FEAT. KOVÁCS GYOPÁR)

ISMERŐS ARCOK NÉLKÜLED KARÁCSONYI DALOK KIS KARÁCSONY, NAGY KARÁCSONY

L.L. JUNIOR ÚGY SZERETNÉK HONEYBEAST HETES

QUIMBY MOST MÚLIK PONTOSAN

HORVÁTH TAMÁS VÉGÁLLOMÁS (FT. RAUL)

WELLHELLO APUVEDDMEG MR. BUSTA SEMMI BAJ (FT. TOMEGA) G.W.M NEM BECSÜLTÉL MEG

LISTÁK

1 YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

JAVÍTOTT RONTOTT nMARADT ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

A TOPLISTÁK A DECEMBER ÉS FEBRUÁR KÖZTI

IDŐSZAKOT FE DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI

ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS

ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ

MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG

MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

2016TÉL

HALOTT PÉNZ DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM 8 436 593

KIS GRÓFO MERT A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT 4 817 722 HORVÁTH TAMÁS & RAUL NÁLÁNÁ É 4 579 094

BYEALEX ÉS A SLEPP & LOFTI BEGI MÉG MINDIG... 4 479 334

MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI ELÉGLESZ 3 815 341

SUPERSTEREO BENT A NEVED 3 720 805

MR.MISSH FEAT. BURAI KRISZ BUDAPEST 3 606 706

PIXA & KIS GRÓFO BULIBÁRÓ 3 390 481 WELLHELLO KÉSŐ MÁR 3 332 374

NÓTÁR MARY KICSI SZÍVEM 3 045 122

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ EMLÉKSZEM SOPRONBAN 2 555 279 HALOTT PÉNZ VALAMI VAN A LEVEGŐBEN 2 530 081 CHILDREN OF DISTANCE FEAT. KOVÁCS GYOPÁR TÉVEDTEM 2 402 904

MAJKA CURTIS BLR BELEHALOK 2 388 305 MAJKA & PÁPAI JOCI MIKOR A TEST ÖREXIK 2 362 276 WELLHELLO APUVEDDMEG 2 302 432 JOLLY & KIS GRÓFO NO ROXA ÁJ 2 213 728 HORVÁTH TAMÁS HÁNYSZOR 2 128 733 HORVÁTH TAMÁS & RAUL TÁNCOL VELEM A VILÁG 2 085 622 HALOTT PÉNZ FEAT DIAZ MENTHA HELLO LÁNYOK 1 821 899

2

LISTÁK

3

5 6

4MAHASZ STREAMING TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

MAHASZ ALBUM TOPLISTA

1

11

1

2

22

2

3

33

3

4

44

4

5

5

5

6

6

6

7

7

7

8

8

8

9

9

9

10

10

10

11

11

11

12

12

12

13

13

13

14

14

14

15

15

15

16

16

16

17

17

17

18

18

18

19

19

19

20

20

20

HALOTT PÉNZ DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

MAJKA, CURTIS, BLR BELEHALOK MARGARET ISLAND ESŐ BYEALEX ÉS A SLEPP / LOTFI BEG MÉG MINDIG... WELLHELLO KÉSŐ MÁR

NÓTÁR MARY MARY MIX KIS GRÓFO MERT A NÉZÉSÉT, MEG A JÁRÁSÁT MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI ELÉGLESZ

MR.MISSH FEAT. BURAI KRISZ BUDAPEST

FREDDIE PIONEER

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ EMLÉKSZEM, SOPRONBAN HALOTT PÉNZ VALAMI VAN A LEVEGŐBEN MR.MISSH SOK A GOND KOWALSKY MEG A VEGA MIT MONDJAK MÉG?

HONEYBEAST HETES

JOLLY ÉS KIS GRÓFO NO ROXA ÁJ MAJKA, CURTIS, BLR FEAT. PÁPAI J. NEKEM EZ JÁR

ZAPOROZSEC AZON AZ ÉJSZAKÁN

SUPERSTEREO BENT A NEVED NÓTÁR MARY KICSISZÍVEM

TANKCSAPDA JUBILEUM 25 (FŐNIX KONCERT) n BËLGA DISCO!

ÁKOS DUPLA ARÉNA 2014

ROAD M.A.TT

ÁKOS MÉG EGYSZER 30Y BEST OF

TANKCSAPDA URAI VAGYUNK A HELYZETNEK

MUSICAL A JÁTÉKKÉSZÍTŐ

KIS GRÓFO BULIBÁRÓ

VAD FRUTTIK TUDOM MILYEN

ZANZIBAR MINDENT LEHET, MINDENT SZABAD! GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL TRIBUTE ALBUM RÚZSA MAGDOLNA TIZENEGY VÁLOGATÁS STRAND FESZTIVÁL MARGARET ISLAND EGYSZER VOLT n UDVAROS DOROTTYA MAJDNEM VALAKI

VÁLOGATÁS VOLT FESZTIVÁL HONEYBEAST BÓDOTTÁ

GHYMES MENDIKA

P. MOBIL 1976-1979 (VIKIDÁL ÉVEK)

BYEALEX ÉS A SLEPP & LOTFI BEGI MÉG MINDIG... FISH! NE IS FIGYELJ RÁM

ÁKOS MÉG EGYSZER RÚZSA MAGDOLNA TEJÚT

HALOTT PÉNZ DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

MARGARET ISLAND ESŐ LOTFI BEGI FEAT. MEZŐ MISI EGY SZÓ MIATT

KIRÁLY VIKTOR WAY BACK HOME

WELLHELLO KÉSŐ MÁR

SUPERSTEREO BENT A NEVED DENIZ CSODA WELLHELLO GYERE ÉS TÁNCOLJ ZSÉDA & VASTAG CSABA LEGYÉL A MÁSÉ KÁLLAY SAUNDERS BAND WHO WE ARE BALKAN FANATIK FELJÖTT A NAP INTIM TORNA ILLEGÁL ÖRÖKKÉ n HONEYBEAST MARADOK

JANICSÁK VECA KÖNNYEK AZ ESŐBEN BERMUDA LONDON

CARAMEL MÉG EGYSZER

HALOTT PÉNZ DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

MR. MISSH SOK A GOND

WELLHELLO KÉSŐ MÁR

MAJKA FT. KOLLÁNYI ZSUZSI ELÉGLESZ

2016TÉL

A MAHASZ STREAMING TOPLISTÁJÁRA EZÚTTAL 4 MAGYAR SZÁM

TUDOTT BEKERÜLNI. A HAZAI ZENÉK SZERÉNY SZEREPLÉSE A LISTÁN

ANNAK KÖSZÖNHETŐ, HOGY A SPOTIFY ADATAI IS SZEREPELNEK

A MAHASZ ÖSSZESÍTÉSÉBEN. EZ A TÖBBINÉL JÓVAL NÉPSZERŰBB

SZOLGÁLTATÓ A MAGYAR SZÁMOKNAK NEM AD KÜLÖN KIEMELÉST.

JAVÍTOTT RONTOTT nMARADT ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

26

27

A FIGYELEM ZENESZERZŐJE

később rájöttem, hogy a balatoni hazaút nem volt véletlen, mert művei valóban ellent-mondanak a fizikai törvényeknek, döbbenetes komplexitás és evangéliumi egyszerűség, bachi áhítat és matematikai áttetszőség lengi be kompozícióit. Sokan mondják, hogy nagy előadó csak ritkán nagy zeneszerző, de hogy mindezen attribútumokkal felfegy-verzett ember kiváló tanár is legyen, az meg maga az unikalitás. Ebben a speciális közös metszetben csak kurtág ül a zongoraszékén. Mint előadó-komponista-tanár, akiből csak egy van.

Mester, akivel lehetetlen tartani a tempót, ezt tanúsíthatják tanítványai Milánótól Szombathelyig. Sokan csak lassan szoknak hozzá ehhez a szerzetesi munkamódszerhez, ahogy kurtág órákon át képes elidőzni egy-egy hangon vagy ütemen, azzal a figyelem-mel, ahogy csak a gyerekek és igazán nagy guruk tudnak bíbelődni és koncentrálni. Roppant erős, kíváncsi személyiség, akiről tanítványai állítják, szóbeli beszámolókkal lehetetlen leírni azt a karizmatikus hatást, amit jelenlétével és kérlelhetetlen figyelmével kelt hallgatóiban. A figyelem meg nem más, mint szeretet, rángathatnánk ide Simone Weilt gyorsan, bár a tanítványok néha nagyon is hasznos szellemi inkvizícióról és meg-tisztulásról beszélnek a mester módszereiről szólván. Egy biztos, aki valaha munkakap-csolatba, diák-tanár-viszonyba keveredett vele, azóta nem igazán tud mást tenni, mint rajongani érte.

kurtág úgy örök kortárs, hogy közben a legnagyobb tradicionalista, művei pontosan le-vezethetőek abból az univerzális zenei hagyományból, amelynek alapkövei Bach, Hein-rich Schütz, Schumann, Beethoven és Bartók. E nagy nevek széles spektrumú örökségét avatatlan szemlélő számára nagyon törékenynek tűnő szerkezetekbe önti, és ebben az áttetsző formában képezi mindezt vulkanikus zenei anyaggá. Ne lepődjünk meg tehát többé azon, ha sok tisztelője szerint kurtág valójában nagyon is konzervatív zeneszer-ző, akinek a nagy európai tradíció teljes monstruma a kottáiban van, miközben mindezt a tudást ízig-vérig modernistaként kommunikálja.

KURTÁG GYÖRGY K ILENCVEN

Eötvös Péter szerint Kurtág igazából epig-ramma-szerző, aki rövid és tömör dara-bokban beszél hozzánk, de közben zenéje erősen artikulált, hovatovább „színpadias zene”, amelyben – méretétől függetlenül – minden gesztus fontos szerepet játszik. Ezt a látszólagos ellentmondást oldja fel műveiben, melyek gyakran nagyon erős irodalmi hatásokkal bírnak, hiszen a költé-szettel, a nyelvvel való szerelmes viszonya számos művét ihlette. Jellegzetesen dalíró komponista, a különböző kultúrákból ere-dő attitűdöket rendkívül érzékenyen tudja a szövegből a zenébe ültetni. A nyelvekkel való viszonya szintén nagyon bensősé-ges, s noha öt nyelven beszél, leginkább a gyermeki nyelvet érti és beszéli. Elég csak a Játékokra gondolnunk, mely mű a Bartók-előzmény fontosságát szintén hangsúlyozó Csalog Gábor első hallásra istenkísértésnek tűnő ítélete szerint pedagógiai szempontból jelentősebb, mint Bartóké, amelyet azonban kissé didaktikus jellege miatt a gyerekek nem igazán szeretnek. kurtág viszont a het-venes években, amikor elkezdte a sorozatát, olyasmit talált ki, ami hihetetlen szabadsá-got adott a tanulóknak. Teljesen mindegy, hogy e módszert pedagógiának vagy éppen

Sosem felejtem el, ahogy a Balatonról hazafelé, megállva egy tapolcai lemezbolt-nál, több más album társaságában apámtól tiniként kikönyörögtem A megbol-dogult R. V. Truszova üzenetei című művét. Apám orvosi meggyőződése szerint ha Mozart gyógyítja a fog- és fülfájást, a „modernek” talán csak nem növelik a fájdalmat. Akkor még nem tudtam érvelni kurtág György zenéjének gyógyító hatásával, mindenesetre megkaptam tőle a dalciklust. Feltettük a többi bakelit-lemezzel a családi autó kalaptartójába, aztán hazaérve tapasztaltuk, hogy a tűző napfényben minden lemez elolvadt, csak a kurtág nem. Már akkor is kisebbfajta csodaként éltem meg ezt az ügyet, kurtág csodáját.

}

KOMOLY

28

KOMOLY

} antipedagógiainak nevezzük Csalog szerint, mert a lényege nem más, mint hogy radi-kális egyszerűséggel kíván visszavezetni a „játék” igazi, eredeti értelméhez, és irtózik minden betanult és begyakorolt elemtől. „Ez a zongoratanárok nagy részének az első pillanatokban, valljuk meg, riasztó le-het, de aztán kiderül, hogy a gyerekek néha elképesztően jól és gyorsan reagálnak a darabokra”. Nem véletlenül, hiszen Kurtág nemhogy szégyellné a gyermekekkel való perfekt szóértését, hanem egyenesen úgy fogalmaz, hogy „egész életünk nem más, mint egyetlen zarándoklat, hogy visszasze-rezzük a bennünk elveszett gyermeket”.

Lehetne persze még írni a mester külön-leges zenei notációjáról, arról, ahogy két erdélyiként, Ligeti és ő is nekiindultak Pest-nek, mint a vándorlegények, hogy felkeres-sék Bartókot vagy arról a csodáról, ahogy feleségével-barátjával-munkatársával, Mártával kimennek a színpadra Bachot játszani, mert mindezt könnyedén és köny-nyesen ágyazhatnánk a hétköznapi szakra-litás kontextusába. Mert egyébként tényleg nincs annál szebb és tömörebb szerelmi vallomás, mint ahogy Kurtág beszél a fele-ségéről: „Ő az én kivetített szuper­énem”.

Arról is értekezhetnénk hosszan, hogy „hi-vatalosan” mennyire nem becsülik meg mi-felénk ezt az élő legendát, hogy mennyire nem biztosítottak neki itthon megfelelő munkakörülményeket, ezzel szoros össze-függésben arról is ömlenghetnénk, hogy miért él hosszú évek óta külföldön, hogy a tanítványokon, rajongókon és a műveit gondozó és a neki még budapesti szállást is biztosító BMC-n kívűl miért nem tolon-ganak körülötte, ha éppen nincs 90. szüle-tésnapja, amikor persze politikus, nagykö-vet és az összes fellelhető esemény-addikt is kötelezően tiszteletét teszi.

De most, ahogy az ünnephez illik, mi je-gyezzük le inkább a szikár tényeket: Kur-tág György, a zenei világirodalom alapvető alkotója, a jelenkor egyik legnagyobb ze-neszerzője 90 éves, és nehogy azt higgye bárki, hogy pihenget. Nem. Élete első ope-ráján dolgozik – mely a régi kedves szerző,

29

KOMOLY

Beckett művéből készül – a milánói Scala megrendelésére. Szerzőnk továbbra is aktív, vibráló, munkamániás, akárcsak 50 éve, úgyhogy tényleg nem illik hozzá egyetlen ke-sergő felvetés sem. Szerencsések vagyunk, hogy egy 90 éves alkotó életműve fejlődik a szemünk láttára, és tartogat nem akármilyen meglepetéseket, ahogy az az ünnepi BMC-s szakmai eseményen Hilary Summers interpretációjában mindez hallható is volt.

Amúgy is: Kurtágot hallgatni, Kurtágról beszélni kicsit olyan volt és lesz még sokáig, mintha az életet ünnepelnénk, mintha magunkat gyógyítanánk vagy az időtlenségre készülnénk ép-pen. Isten éltesse hát az embert, akinek még a forróság sem olvaszthatja meg a lemezeit. n

PRIEGER ZSOLT

ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA

FOTó: FELVÉGI ANDREA / BMC

A LEMEZ, AMI NEM OLVAD MEG

2001-ben, kur tág György 75. születés-napján Csengery Adrienne, ope ra énekes emlékezett vissza a Muzsika hasábjain A megboldogult R. V. Truszova üzene-teinek próbáira

„Valamikor 1980 őszén ismeretlenül felhívott telefonon – éppen nem voltam otthon, anyó-sommal beszélt –, szeretné megmutatni a legújabb, szoprán hangra írt mûvét, mert Mi-hály András szerint el tudnám énekelni. Akkor már ismertük Kurtág nevét, ott tapsoltunk férjemmel együtt a Zeneakadémián, az Új Zenei Stúdió tisztelgő koncertjén is, úgyhogy boldog voltam a megtiszteltetéstől. A megbeszélt időben felmentem hozzájuk, Kurtág le-ült a zongorához, s zongorakivonat nem lévén, partitúrából énekelte, játszotta a mintegy negyvenperces, kamaraegyüttessel kísért orosz nyelvû dalciklust, olyan hihetetlenül töké-letes előadásban, hogy abban a pillanatban elhatároztam, eléneklem, megtanulom, ha belehalok is. Kurtág előadásában a zene annyira magától értődően természetesnek hang-zott, olyan drámai, olyan sírnivalóan lírai, olyan gyönyörûséges volt, hogy nem is észleltem a nehézségeket. Otthon aztán kiderült, hogy nem elég a lelkesedés, az akarat, egyszerûen egy szót sem értettem a kottából. Először is a szöveg – pedig érettségiztem oroszból. Aztán a jelek a kottában, meg a hangközök, az extrém dinamika. Az egész, mint egy áthatolhatatlan kásahegy. Úgyhogy félre is tettem egy időre, amúgy is rengeteg egyéb kötelezettségem volt. Kurtág várt, várt türelmesen, aztán hallani akarta, hol tartok. A leg-első hangnál rájött, hogy sehol. S ekkor kezdődött számomra az alázat iskolája. Átadtam a hangom, mint egy fadarabot, hogy faragjon belőle hangszert a zenéjéhez. Soha ilyen csodálatos mesterem nem volt még. Márta, a felesége szerint Gyuri nem zenét csinál, ő maga a zene, belőle árad. Ezt éreztem én is, s a hitét, hogy tökéletességre késztet, s mind-ezt mondhatatlan türelemmel, tudással és szeretettel, hogy többre tart képesnek, mint amit valaha is reméltem magamról. Egyfajta beavatási szertartás részesévé váltam.” n

KURTÁG GYÖRGY(Lugos, 1926. február 19.)

Kétszeres Kossuth-díjas magyar zene-szerző, zongoraművész és kamaraze-ne-tanár. Zenei tanulmányait Temes-váron kezdte. 1946-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. 1951-ben szerezte meg zongora-művészi és kamarazenei diplomáját, négy évvel később pedig lediplomá-zott zeneszerzésből is. Ezután egy évet Párizsban töltött, ahol Marianne Stein tanítványa volt és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is. Magyarországra visszatérve 1960-tól kezdődően nyolc éven át volt a Budapesti Filharmóni-ai Társaság korrepetitora. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd ka-marazene-tanára lett. Többek között olyan, később nagy hírnevet szerzett előadóművészek is a tanítványai vol-tak, mint Kocsis Zoltán vagy Schiff András. 1971–1972 között egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretein belül. A következő évben tagjai közé vá-lasztotta a müncheni Bajor Szépmű-vészeti Akadémia és a Berlini Művé-szeti Akadémia. Még ebben az évben megkapta a Herder- és Feltrinelli-díjat is. 2001-ben tiszteletbeli tagjává vá-lasztotta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia, valamint meg-kapta a Hölderlin-díjat is. Ezt köve-tően feleségével Franciaországban tele pedtek le. közben meghívást ka-pott a Société Gaviniès-től, a hágai Royal Con servatorytól, az utrechti Mu ziekcentrum Vredenburgtól, az amszterdami Concertgebouw NV-től, a Ne derlandse Operától, a Schönberg En semble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettől, az Osiris Trió-tól és a Reinbert de Leeuw-től, hogy két évig Hollandiában dolgozzon.

2006-ban 80., idén pedig 90. szü-letésnapja alkalmából a zeneszerzőt többnapos, nagyszabású fesztivállal köszöntötte a Budapest Music Center.

KOMOLY

30

FILM

31

MI FILMEKET CSINÁLUNK, NEM HANGOT

D+SZ: Mint mindenki, mi is gratulálunk a Saul fia döbbenetes díjözönéhez és természetesen magához a filmhez is! Külön öröm (a társ-interjúkészítő Moldvai Márk maga is dolgozik filmekben mint zeneszerző, a szerk.), hogy a film hangja ilyen fokú mélta-tásban részesült és ilyen figyelmet kapott. Ez nem megszokott, a filmkészítés kissé alulértékelt területe ez, ahhoz képest külö-nösen, hogy az összhatás szempontjából mekkora a szerepe.

ZT: Igen, nem nagyon szokták kiemelni, mert ha egy filmben nagyon jól csinálod a dolgod, az gyakran általában észrevehetet-len, vagy nehezen megfogható. Főleg ha nem Mad Max-típusú akciódús, harsány, sokszor már kicsit öncélú dologról van szó, ahol folyamatos a piff-puff csitt-csatt hangi effektezés. Ezek persze technikai szempontból bravúrosak, de mi szeretjük példá-ul a csöndet, a finom dinamikákat, érzékeny textúrákat. Úgyhogy nagyon büszkék vagyunk az elismerésekre.

D+SZ: Ezek szerint nevezhetjük a Mad Max-típusú filmeket a hangmesterek, zajbrigádok pornójának? Valld be, titkon vágysz arra, hogy egyszer ilyet csinálj!

ZT: (nevet) Nem. Nem mintha lebecsülném, csak nekem ez ke-vésbé izgalmas feladat. Ha már, akkor a Gyűrűk Ura–Csillagok háborúja vonal kedvemre valóbb. Egyszerűen azért, mert ezek-ben a filmekben sokkal több szín van a hang szempontjából. kép-zeletbeli lények és helyszínek, különös atmoszférák. Ben Burtt például egy általam csodált és nagyra becsült sound designer,

aki az eredeti Csillagok háborúja ikonikussá vált hangjait alkotta (fénykard, Darth Vader, űrhajók hangjai stb.), de a WALL­E című animációs filmben is zseniális munkát végzett.

D+SZ: A Saul fia ellenben egy teljesen más történet… ZT: Így van. Nincsenek benne például ‚nemlétező’, képzeletbeli

effektek. Viszont fel kellett építeni egy egész világot hangok-ból, mivel a film vizuális tere meglehetősen korlátozott. Szintén koncepció volt, hogy nincs filmzene a szó klasszikus értelmében, csak néhány zenei textúra, de azt is beledolgoztuk teljesen a zörejekbe az atmoszféra egyik elemeként. A dialógusok mellett sok egyéb emberi hang, beszéd is hallható, de azok, mint mon-datfoszlányok, a tömegből hallatszódnak, szintén az atmoszféra részeként. Ritkán adódik ilyen lehetőség, amikor a hang ennyit tehet hozzá egy filmhez dramaturgiai szempontból is. Ennek kö-szönhetően annyi munkaórát tettünk bele, amit még egyetlen más filmünkbe se. Nagyon hálás vagyok Nemes-Jeles László rendezőnek, hogy ezt a lehetőséget megadtuk egymásnak.

D+SZ: Megnéztem Türelem című, szintén közös kisfilmeteket is, ami akár a Saul fia előtanulmányának is tekinthető. Szerin-tem mestermunka. Nem volt bennetek félelem, hogy ami ott nagyon működik 13 percben – kép-hang-feszültség-nézünk egy arcot –, esetleg nem lesz elég érdekes vagy kellően erős csaknem 2 órán át?

Zányi Tamás filmes hangmester pályafutása a 90-es évek végén indult, miután történelem-ének-zene szakon diplomázott, majd pár évvel később, egy hirtelen ötlettől vezérelve elvégezte a hangmester szakot is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Eddig legalább 100 nagy- és kisjátékfilm, tévéfilm, dokumentum-film, animáció vagy sorozat hangja fűződik a nevéhez, olyanoké, mint a Hukkle, a Moszkva tér, a Szezon, a Dealer, a Taxidermia, a Pánik, a Delta, a Szabadesés vagy az Aranyélet. Azonban amivel leginkább reflektorfénybe került az utóbbi hónapokban, az Oscar-díjat nyert Saul fia című alkotás. közvetlenül hazatérése után, még erős jetlegben fogadta a Dal+Szerző magazin stábját is.

ZÁNYI TAMÁS, HANGMESTER

32

DAL+SZERZŐFILM

ZT: Nem. Egyrészt a hasonlóságok ellenére szerintem a Saul fia teljesen más film. Másrészt amikor 2014 augusztu sában elkészült az első képvágás a Saul ból, amin még kizá rólag csak a hely színen rögzített hang volt – néhány csoszogás, egy ember bekiabál há-tul, röhejes vézna és sze gé nyes hangkulissza, olyan, mintha egy nagyzenekari mű ből csak a hegedűt, vagy a fuvolát hallanád –, már akkor éreztem, hogy ez a film nagyon visz, szívja be az em-bert, megy előre. Egy filmnek jónak kell lennie a hang nélkül is. kell hogy megragadjon, akár némán is. És akkor jössz te és a kis hangász csapatod, hogy ezen még emelni tudjál.

D+SZ: Csináltál már olyan nagyjátékfilmet 2002-ben, ahol a filmhang főszerephez jutott. Abban például beszéd nem volt. A Hukkléra gondolok.

ZT: Az elmúlt 15 évben itt nálam, a stúdióban több olyan film is készült, amelyekben erősen kísérleteztünk a hanggal. Akár az általad említett Pálfi Gyuri-filmben, a Hukkléban, vagy Fliegauf Bence Rengeteg és Dealer című filmjeiben. különösen Fliegauf volt a ren-dezők közül, akinek nagyon erős hang-víziói vannak, de Nemes-Jeles Lacinak is határozottak az elképzelései, hogy mit szeretne hallani.

D+SZ: Szóval megnézted a Saul első vágatát, érezted, hogy erős a film, majd mi következik ezután? Leültetek és megkap-tad a pontos instrukciókat? Hogy kell ezt elképzelni?

ZT: Egy minimális hangi koncepció mentén indultunk el, de azt, hogy ez pontosan hogy fog majd kinézni, természetesen nem lehetett előre tudni. Az első instrukciók a következők voltak a rendezőtől: ez egy gyár, egy halálgyár, folyamatosan működik, 24

órában, ezt mindig kell éreznünk, mindig rakják a kemencét, fű-tik, jönnek az új transzportok, folyamatosan kopácsolnak, építik az új barakkokat… Tehát egy periodikusság, ciklikusság jellemzi.

D+SZ: És gyakorlati oldalról nézve? ZT: Miután megkapjuk az első képvágást, átnézzük a helyszí-

nen rögzített hangot, hogy mi használható, mi nem. Aztán el-kezdjük a rétegeket szétboncolni és akkor azt mondjuk, hogy na nézzük meg az emberi hangokat! Jó, akkor képben látszik, beszél, ez fontos info, feliratozzuk is, na de mi van képen kívül? Jó lenne, ha itt suttognának lengyelül, ott görögül, mert ez egy többnyelvű tábor, vannak orosz katonák is… Hónapokig ment az emberi han-gok felvétele több helyszínen, leveleztünk közben német, lengyel színészekkel is, hogy ezt vagy azt fel kéne mondanotok az anya-nyelveteken, keressetek egy helyi stúdiót és küldjétek a hang-fájlokat. László pedig itt ült végig mellettem, figyelt, koordinált, közben vezette a kis Excel-táblázatát, amibe minden elhangzó szöveget, beszédfoszlányt beírt time-code szerint, illetve azok fordítását is magyarra és angolra, mert fontos a film feliratozása-kor. Párhuzamosan zörejeztünk is, cipőket válogattunk, lépked-tünk vele szinkronban, ajtókat csapkodtunk, korabeli vonat- és teherautóhangokat keresgéltünk, tehát egy többszólamú kom-pozíció felépítése történt. Ekkor már 250 hangsáv körül jártunk.

D+SZ: És volt még egy zenefelvétel is, bár ennek nyomaira nehezen bukkanni a filmben.

ZT: Többször nyilatkoztuk, hogy van a Saulban zene, de nem olyan. Melis László idehozott egy vonósötöst bőgővel, plusz egy klarinétot és tizenvalahány helyre zenei textúrákat vettünk fel. A rendező közben úgy döntött, hogy ez még mindig túl zenei, ezért elkezdtem manipulálni a felvételt – mélyíteni, nyújtani, megfordí-tani stb. – egészen addig, amíg teljesen bele nem olvadt az at-moszférákba, zajokba. Aki nagyon szemfüles, azért kihallja. Ehhez persze nem lett volna feltétlenül szükség hangszerekre, digitális eszközökkel is elérhettünk volna hasonló hatásokat. Mégis a ren-dezőnek nagyon fontos volt, hogy sehol ne legyen a hangforrás elektronikus, miként a film nyersanyaga se legyen digitális, hanem a hagyományos 35mm-es celluloidszalag. Más a lelke az anyagnak.

D+SZ: Említetted, hogy magyar viszonylatban irreálisan so-kat dolgoztatok a hangon. Ez tervezett volt? Ennyi időt akarta-tok szánni rá eleve vagy egyszerűen eddig tartott?

ZT: Nem volt tervezett, átlagos, 2–3 hónapos idővel számoltunk eleinte, aztán kiderült, hogy mindez kevés. Ráadásul – miután min-dent megcsináltunk – az egész túl sok, túl sűrű, túl bonyolult lett. Idő kellett ahhoz is, hogy letisztuljon, leülepedjen. Sok mindent újra-gondoltunk, kihagytunk. És azt se felejtsük el, hogy amíg egy nagy amerikai produkción 20–25 fős hangstábok dolgoznak – és ebben még nincs benne a zene –, mi összesen hárman-négyen voltunk. Egyszerűen nem tudtunk párhuzamosan annyi részfeladattal halad-ni. De szerencsére úgy alakult, hogy nem volt olyan kényszerítő kö-rülmény, ami miatt idő előtt ki kellett volna adni a kezünkből a filmet.

33

DAL+SZERZŐFILM

D+SZ: Azt szokták mondani, egy ilyen munkát nem lehet befejezni, csak abbahagyni.ZT: Valóban, de a Saul fiára nyugodt szívvel mondom, hogy befejeztük.

D+SZ: Említed a nagy amerikai hangstábokat szemben az itthoni néhány fős csapa-tokkal. Miben látod a fő különbséget az ottani munkamódszerek és az itthoni lehető-ségek között? Az egy profibb, olajozottabb gépezet, de ugyanennyivel lelketlenebb is? Itt közelebbi kontaktusban lehetnek az alkotók? Hátrányban vagyunk vagy előnyben?

ZT: Is-is. Ott mindenkinek van egy fix feladata. Joe csak lépeget, Jack csak vágja a lépése-ket, Jim meg csak kardsuhintásokat válogat. Őket supervisorok irányítják, akik küldik az anya-gokat a fő supervisornak, aki kapcsolatban van a hangkeverő emberekkel – mert abból is van három –, valamint a rendezővel, producerrel. Idejük van bőven, sokan is vannak, a munkaidő minden nap kényelmesen délután 5-kor befejeződik, nem gond gyerekért menni az oviba.

D+SZ: Ezzel szemben? ZT: Itthon mindenki mindent csinál. Ez nehéz, de élvezetes. Délelőtt még keverek, de dél-

után már a Római-partnál állok térdig a vízben és csobogást veszek fel, amit utána nem vesz ki a kezemből egy supervisor, hanem bejövök a stúdióba és magam vághatom a képre, amit a rendező itt helyben véleményez is. Ha tetszik neki, örül, én is örülök. Együtt alkotunk vala-mit. Nem pedig hetek múlva kapok egy e-mailt a supervisoromtól, hogy ez jó, az meg nem. Képzelj el egy orvost, aki csak a gerinceddel foglalkozik, azon belül is csak a 4-es csigolyával és majd értesít a problémákról, míg én mondjuk oda tudok figyelni az egész testedre, meg beszélgetek is veled kicsit műtét előtt, hogy érzed magad. Mint egy orvos-pszichológus.

D+SZ: Az, hogy tudásban, tehetségben mi is lehetünk a topligában, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megkaptad a cannes-i filmfesztivál technikai nagydíját a Saul hangjá-ért, valamint az amerikai MPSE (Motion Pictures Sound Editors) Golden Reel-díját is. Mi történik, ha ezek után holnap bekopogtat hozzád egy amerikai szuperprodukció?

ZT: Nem tudnánk elvállalni, bármennyi pénzt ígérnének. Egyszerűen azért, mert nincs annyi emberem. Sőt, az egész országban nincs annyi szakember. Mivel itthon nem készül-nek ilyen jellegű és költségvetésű filmek, ezért az iparág sem fejlődött ki ennek kiszolgá-lására és nem is tudnánk fenntartani egy négyszer-ötször ekkora stúdiót, mint ahol most vagyunk. De én jól érzem magam a kisstábos filmek meghitt világában, köszönöm.

D+SZ: Tanítod is a hangmesterséget a Színház- és Filművészeti Egyetemen. Mitől jó hangmester valaki? És miért nem hangmérnök?

ZT: A régi időkben az ezen a területen dolgozó szakemberek tényleg mérnökök vol-tak. A Műegyetemről vagy a kandóról érkeztek. Az akkori állapotok, az akkori technika ezt meg is követelte. Nekik nemcsak használni kellett a berendezéseket, hanem adott esetben javítani vagy építeni, ha nem állt rendelkezésre. Ez megváltozott. A technika felhasználóbarátabb lett, és az is tudvalévő már, hogy alapvetően ez mégiscsak egy mű-vészeti munka. Ma már fontosabb az ízlés, a hallás, az akusztikai ismeretek, a ritmusér-zék, mint az, hogy ki tudsz-e cserélni egy ellenállást vagy tudsz-e építeni egy erősítőt. Ezért próbáljuk a hangmérnök szó helyett meghonosítani a hangmester kifejezést a német tonmeister mintájára. Jobban tükrözi azt, amivel foglalkozunk. Persze, alapvető technikai ismeretek szükségesek, de nem kell hozzá villamosmérnöknek lenni.

D+SZ: Mi a legfontosabb, amit egy filmes hangmesternek tudnia kell?Z.T.: Az, hogy filmeket csinálunk, nem hangot. Nem lehet a munkánk öncélú. Ha egy

jelenet attól működik, hogy ott csönd van, akkor csöndnek kell lennie. n

INTERJÚ: MOLDVAI MÁRK, BIHARI BALÁZS,

FOTó: NAGyILLÉS SZILÁRD / DAL+SZERZŐ

ZÁNYI TAMÁS(1967.december 2., Székesfehérvár)

A hangmérnök, sound designer a szom bathelyi Berzsenyi Dániel Főis-kol a történelem–ének-zene tanár sza kán végzett, majd a Színház- és Film mű vészeti Főiskola (ma SZFE) hang mester szakának elvégzése után 1999-től a filmhangkészítés hely színi forgatási hangfelvételével és a stúdió hangutómunkájával is foglal-kozik. Több tucat kis-és nagyjátékfilm hangmérnöke volt, részt vett számtalan rövid animációs film elkészítésében is. Legjelentősebb munkái közé tartozik a Moszkva tér, Taxidermia, Rengeteg, Before Dawn. 2003-ban elnyerte a legjobb hangmérnöknek járó Magyar Filmkritikusok díját a Hukkle című, Pálfi György rendezte filmben nyújtott telje-sítményéért. kétszer jutalmazták Arany Mikrofonnal a Magyar Filmszemlén, 2004-ben (Dealer) és 2006-ban (Az élet vendége – Csoma legendárium). 2008-ban megkapta első külföldi elismerését, a 16. Chilei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb hang díját a Türelemért zse-belhette be. 2011-ben Balázs Béla-díjat kapott. Régóta foglalkozik a filmhang tanításával, kurzusokat, előadásokat és hangstúdió-gyakorlatot tart töb-bek között a BKF, ELTE, SZFE hallgatói számára, 2010 óta részt vesz a Filmtett alkotótáborokban. 2015 fontos év volt számára, hiszen a Cannes-i Filmfesz-tiválon neki adták a filmek technikai megvalósításáért járó Vulcan-díjat a Saul fiáért, 2016 elején Oscar-díjas lett.ugyanezen filmért. 2016 márciusában Érdemes Művész kitüntetést kapott.

34

SZOLFÉZS

35

JOGI ESETEK

FILMJOGI KISOKOS

KIKNEK VANNAK MÉG JOGAI? A színészeknek, akik a szerzői jog rendszerében előadóművész-nek minősülnek, tehát ha nincs is szerzői joguk, ahhoz nagyon hasonló, ún. szomszédos joggal rendelkeznek.

KI A FILM JOGTULAJDONOSA? Ilyen sok szerző és előadó, mind-mind külön, saját jogtulajdonnal? Így elég nehéz lenne a filmet értékesíteni...! Ezt a problémát úgy old-ja meg a szerzői jog, hogy a film előállítója, aki szerződést köt az ösz-szes résztvevővel, tőlük a filmre vonatkozó valamennyi vagyoni jogot megszerzi, teljes jogátruházással. Így pedig már egy kézből történhet a teljes filmjog értékesítése. És hogy ki az az „előállító”? Érdemes a kifejezés angol megfelelőjével, a „producerrel” óvatosan bánni, mert az amerikai gyakorlat olyan sokféle producert ismer, hogy könnyen összekeveredhetünk. A filmes jogtulajdon azt a céget vagy magán-személyt illeti, aki a film létrehozását anyagi és szervezési értelemben is kézben tartotta. (A régi magyar jogi kifejezés a „filmgyártó” volt, ami talán ma is jól érthetően jelzi, kiről is beszélünk.)

MI AZ A SYNC JOG? (ZENE A FILMBEN.) Ha valaki a filmben egy zeneművet akar felhasználni, ahhoz az ere-deti szerzők (vagy az őket képviselő zeneműkiadók) engedélyére van szüksége. A szerzőnek ezt a jogát hívják „synchronization”, azaz magyarul megfilmesítési jognak, röviden sync-nek. Egyébként ha a film céljára nem új felvétel készül a zenéről, hanem egy már létező hangfelvételt akarnak felhasználni, akkor a szerzői engedély mellett az előadói és hangfelvétel-kiadói engedélyre is gondolni kell.

MI AZ A MÉTERPÉNZ? Mint korábban láttuk, a filmelőállító minden filmes szerző és elő-adó vagyoni jogát megszerzi. Van ez alól egy fontos kivétel: a fil-mes zeneszerzők nem ruházzák át teljes jogukat. (Ez a különállás még abból az időből származik, amikor a film és a zene külön uta-kon járt, tehát a némafilmek világából.) Ennek következtében a film későbbi (pl. tévés, mozis) vetítései után is jár a zeneszerzők-nek külön jogdíj, amelyet a közös jogkezelő – Magyarországon az Artisjus – szed be és juttat el nekik. A „méterpénz” kifejezés a mozis filmvetítések után fizetendő ilyen zenei jogdíjat takarja, mert régen a fizetendő összeg a filmtekercs méterben számolt hosszától függött. (Ma a zenei jogdíj mértéke már százalékos: a nettó jegybevétel 1,5%-át kell megfizetni.)

FILMES HANGOK, ZÖREJEK JOGAI. A hangok, zörejek nem zenei vagy művészeti alkotások, ezért szerzői jogi védelem alatt soha nem állhatnak. Természetesen az ilyen hangokból készült hangfelvétel viszont jogi (pontosabban: szomszédos jogi) védelem alatt áll. Ennek a felvételnek tehát van hangfelvétel-jogtulajdonosa, de nincs sem előadója, sem szer-zője – ez a fontos különbség pl. egy könnyűzenei felvételhez képest. A nemzetközi egyezmények azonban kizárják a filmek hangsávját a „hangfelvétel” fogalom alól, tehát a filmes zörejek nem állnak önálló jogi védelem alatt.n

TÓTH PÉTER BENJAMIN

FOTÓ: KEVIN STANCHFIELD

kik a film szerzői? Míg az amerikai szerzői jog kizárólag a film producerét fogad-ja el szerzőnek, az európai megközelítés nagyobb figyelmet szán az alkotókra. A vonatkozó európai irányelv szerint legalább a film rendezőjét szerzőnek kell tekinteni, de az egyes országok ennél bővebben is meghatározhatják a kört. A magyar törvény épp így tesz: filmszerzőnek tekinti nemcsak a rendezőt, de az operatőrt, a forgatókönyvírót, a dialógusok szerzőjét, a film céljára írt zene szerzőjét is, sőt, mindazokat, akik „a film egészének kialakításához szintén al-kotó módon járultak hozzá”. Tehát a magyar jog szerint szerző lehet pl. a dísz-lettervező, a jelmeztervező, vagy éppen animációs film esetében a figura- vagy háttérrajzoló is.

A MOZGÓKÉPI SZERZŐI JOGOkRóL

PROGRAMAJÁNLÓ

táblán az arturia szoftverdobjaTíz dolláros indító áron tette közzé az Arturia az iSparkot, PC-n és Macen már futó szoftveres dobgépük iPad-verzióját. A gombok és a szekvenszer mögött ugyanúgy moduláris dobszinti ketyeg, mint a desktop változatokban, de fel van turbózva mindenféle iPad-extrával: AudioBus, Inter-App Audio, WIST, Link. Negy-ven dobkészletbe 640 különböző dobhangot pakoltak bele, meg persze rengeteg effektet, hogy jól meg lehessen bolondítani őket. Sajnos csak 64 bites szoftver-ben hozták ki, szóval az iPad 3-on még épp nem fut, csak az annál későbbieken.

a világ legjobb arpeggiatora ipadon is elérhetőKirnu Cream Mobile – jó hülye neve van, mégis ő a világ legjobb szoftveres arpeggiatora – a fejlesztője szerint legalábbis biztosan. Az eddig PC-s pluginban létező eszköz most önálló iPad appban is kapható, és ez annyiból is jobb nekünk, hogy kapott bónuszban beépítve egy kis saját szintit és dobgépet is, szóval megszólal magában. A tízdolláros ár egy sávot hagy programozni, további három sávot lehet még in-app formában venni hozzá, 5-5 dollárért. (A plusz sávokra külön beépített szintiket is kapunk!)

az abletonnal versenyez a garagebandkinn a GarageBand, az Apple zeneösszerakó szoftveréből készült iOS verzió új kiadása, benne egy meglepő húzással: Live Loops néven lemásolták az Ableton Live-jának Session View-ját, így megnyílt az út az egyszerű kis szoftver használó-inak az élő avagy live actozás felé. Lehet, hogy megváltozik ettől az elektronikus zene? Végre erős konkurenst kap az Ableton? Megannyi kérdés.

hangot streamel a telefonAudreio a neve annak az iOS szoftvernek, ami már a kettes verzióhoz ért most, és kiválóan képes streamelni nagyon jó minőségű hangadatfolyamokat tele-fonra, tabletre, és vissza is. Egy csomó hasznos dologra lehet ezáltal használni: számítógépünk virtuális stúdiójába így gond nélkül, digitálisan integrálhatjuk az iOS telefonon vagy táblán futó hangszereket és effekteket, streamelhetjük élő fellépésünket a világon bárhova, távoli zenészek felvételeit intézhetjük, de még arra is jó, hogy a számítógépen összerakott zenét a telefonunkon hallgassuk le, így ellenőrizve, hogy hogyan fog majd rajta megszólalni.

PROGRAMOK IPADREHASZNOS HOLMIK

Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével.

36

kirnu cream mobile

auderio

live loops

ispark

37

39

JOGI ESETEK

VAN (MOZGó)KÉPED HOZZÁ?Régóta ismertek azok a rossz felbontású animált képecskék, amikkel e-mailjeinket, honlapjainkat dobtuk fel a digitális kommunikáció megindulása óta. Ezek tovább-fejlesztett változata a fotókból, vagy filmek ismert jelenetéből készült rövid, vég-telenített mozgókép, azaz a GIF (graphic interchange format), ami akkor robbant be a köztudatba, amikor a tipikus élethelyzetekre kreált tréfálkozó képek, figurák, az ún. mémek mozgó változataként terjedtek el a közösségi hálón. Minek minő-sülnek szerzői jogilag? És történik-e szerzői jogsértés a létrehozásakor?

GIF ÉS A SZERZŐI JOG

Az eredeti módon, eleve gif céljára (például animáltgif-készítő okostelefon-alkalmazással) megalkotott mozgó fotó- vagy kép-sorozat esetében szerzői jogilag egyszerű a helyzet: amennyiben kellően kreatív, tehát egyéni-eredeti jellegű az alkotás, akkor (egyfajta audiovizuális műként) szerzői műnek fog minősülni.

A származékos módon megalkotott gif azonban egy már lé-tező audiovizuális mű néhány másodperces, néma részlete, ami végtelenítve ismétlődik. Ebben az esetben – függetlenül a tech-nológiától – egy film többszörözéséről beszélünk (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, azaz az Szjt. 18. §), és ennek inter-neten történő hozzáférhetővé tételéről (Szjt. 26. § (8) bekezdés), amihez a film jogosultjának engedélye lenne szükséges. Mivel az Szjt. szabad felhasználásként nem mentesíti a gifek létrehozását és megosztását (az idézés szabályai alá sem tudjuk besorolni), ezért engedély hiányában ezek a felhasználások lényegében jog-sértést valósítanak meg.

VÉGÜL IS MINDEGY, HISZEN BEVÉTELT ÚGYSEM SZEREZ-NEK A GIFEK MEGALKOTÓI, NEM?A kérdés visszavezet a „user generated content”, tehát az in-ternethasználók által előállított amatőr tartalmak szerzői jogi megítélésének vitájára. A userek kreatív hobbiként számtalan tartalmat hoznak létre és tesznek hozzáférhetővé a világhálón más zenéjével, filmjével, fotójával – általában engedély nélkül. Nekik ebből tipikusan nincs ugyan jövedelmük, azonban naivitás azt állítani, hogy a megosztásoknak semmi anyagi súlyuk nincs.

A kattintás-alapú reklámbevétel világában a honlapok üze-meltetői abból élnek, hogy a neten a felhasználók sok apró „cukiságot” nézegetnek és megosztanak. A közösségi olda-lak, online platformok erre alkalmas funkciókkal támogatják a gifek létrehozását és posztolását (pl. Buzzfeed, Facebook).

Az internetes közvetítő szolgáltatóknak (ISP-knek) elsődleges ér-dekük, hogy minél több tartalom jöjjön létre, hiszen nekik a meg-tekintésekből reklámbevételük származik. A jelenlegi szabályozás és gyakorlat azonban nem szorítja rá az ISP-ket, hogy megfelelően osztozzanak e bevételből a tartalmak eredeti jogosultjaival (például a filmelőállítókkal), sőt, szerzői jogsértés miatti felelősségre vonás esetén ők a törvény adta mentességükre hivatkoznak („ők csak postások, nem felhasználók, ők csak közvetítik a tartalmakat”).

ÉS MIT TEHETNEK A JOGOSULTAK?A többi „user generated contenthez” hasonlóan a gifes őrület-re is az jellemző, hogy a jogosultak jobbára megtűrik az ezzel kapcsolatos internetes jogsértéseket, mivel a userekkel szembeni igényérvényesítés költséges és népszerűtlen. Ezen túl még a köz-vetítő szolgáltatókkal szemben is – a törvényi mentességük, és a jogsértésekkel kapcsolatos felelősségük kérdésének országon-ként eltérő bírói gyakorlata miatt – csak kirívó esetekben lépnek fel, s akkor is inkább a tartalmak eltávolíttatására szorítkoznak.

A legnagyobb amerikaifutball-szövetség, az NFL például el-távolíttatta az USA-ban egyes – jellemzően gifeket posztoló – twitter-oldalakról a saját műsoraikat átdolgozó mozgóké-peket. Bár az intézkedés jogos volt, a userek nem fogadták megértéssel a népszerű oldal megszűrését.

Úgy tűnik tehát, hogy a gifözönnek a jogosultak nem szabnak gá-tat. Viszont a jogsértésekből keletkező reklámbevétel miatt és egy előremutatóbb jogalkalmazás érdekében a jogosultak talán gyak-rabban léphetnének fel a közvetítő szolgáltatókkal szemben. n

FODOR KLAUDIA FRANCISKA

FOTó:PEXELS.COM

40

41

}

ÖRÖKSÉG

A DZSINN SZABADULÁSA

Bár a könnyűzenében ma már egyáltalán nem szokatlanok az állami díjak és kitüntetések, mindig eszembe jut, hogy ezt a műfajt pár évtizede még épp csak tűrték. Ha visszanyúlunk a kezdetekhez, még élesebb a kontraszt. A Magyaror-szág Érdemes Művésze-díjjal frissen kitüntetett Tátrai Tibornál jártunk.

TÁTRAI T IBOR , G ITÁROS

Dal+Szerző: Mikor döntötted el, hogy gitáros leszel?Tátrai Tibor: Nagyon korán. Tizenhat évesen abbahagytam

az összes létező iskolát, mert úgy gondoltam, hogy ki vagyok mindenre képezve, amire szükségem van. A gimiből egyszerűen kiléptem másodikban – ugyanis megláttam a Radics Bélát gitá-rozni. Megismerkedtem vele, cipeltem a gitárját, és próbáltam a kommunikációs érzékemet latba vetve mind közelebb és közelebb kerülni hozzá. Amiből az lett, hogy nagyon jó barátok lettünk, a “fegyverhordozója” lettem. Akkoriban a Sakk-Matt minden nap próbált, hetente négyszer, a Danuviában, délelőtt. Az ilyen tisz-tességes csapat ma is ritkaság, talán csak a színházakban szokás az, hogy délelőtt próba, este előadás. Mindig ott voltam persze a többi fegyverhordozóval, és csakhamar csináltunk is egy road-zenekart: amikor a próbák után elpakoltunk, és a zenekar elment, mi mindig visszaszöktünk, és a raktárban próbáltunk a Sakk-Matt felszerelésén.

D+SZ: Nem bánták?TT: Amikor lebuktunk, abszolút nem volt leszúrás, hanem a

Radics annyira jó kedéllyel vette, hogy hetekig röhögött raj-ta. Sose gondolta volna, hogy a roadjai titokban muzsikálnak a cuccán.

D+SZ: De azt tudták, hogy ti is zenéltek?TT: Azt tudták, hogy gitározom. Én ‘68 őszén kerültem le elő-

ször a Dauviába, ez októberben lehetett valamikor. Ennek hatásá-ra azonnal el is kezdtem gitározni tanulni Csuha Lajostól – ugye a Radicsot még nem mertem megkérni, hogy tanítson. Így mikor Béla szilveszterkor kicsit kiütötte magát, és koncert helyett a Steinway zongorán pihengetett úgy éjfél magasságában, hirtelen én lettem az egyetlen bevethető ember. Persze akkor még nem

tudtam rendesen gitározni, bár némi gyakorlatom már volt a Béla gitárján… (nevet). De tudtam négy vagy öt Shadows-nótát, meg pár Beatlest, amikkel így-úgy elhúztunk egy kanyart. Aztán végül a Radics is feléledt, és minden mehetett tovább. később mindig fel is hívott a színpadra a koncerteken egy-egy Red House-ra vagy más nótára: a nyakamba akasztotta a gitárt, és játszhattam egy kicsit az újpesti proliknak vagy a csepeli dzsungáknak. Épp most jött a Facebookon komment egy olyan “sráctól”, aki ott volt és emlékezett rá, amikor a Béla először felengedett a színpadra a Danuviában. Ráadásul az ottani átlag huszonöt-huszonnyolcas korosztálynál egy jó tizessel fiatalabb is voltam, úgyhogy azok a srácok ma már nincsenek is olyan sokan.

D+SZ: Ma már szinte fel sem foghatjuk azt a világot, azt a környezetet, amit ez a zene kifordított a sarkaiból.

TT: Így van. Az a rémes egyformaság, az a szürkeség… Egy rendezőiroda, egy zenekar, egy Táncdalfesztivál, egy Ki mit tud?. Mindenki fehér ingen, nyakkendőben, még az Ifjúsági Parkban is. Tízezer öltönyös fiatal, képzeld csak el! (nevet) Persze a zeneka-rok addigra látták már az újságokban, hogy nyugaton hogy megy ez, hogyan öltözik mondjuk a Rolling Stones – akkoriban hord-ták ezeket a zsabós, középkorias cuccokat. Na, a hazaiak ennyi-re azért nem engedték el magukat, de elég hamar elszabadult a pokol: a zenészek átöltöztek, és ez persze magával hozta, hogy a közönség is kezdett lazulni. De amikor én elkezdtem a Danuviába járni, még keményen az öltöny-nyakkendő ment, a Sakk-Matt is úgy játszott. Aztán egyszer csak Béla szerzett egy virágos inget, aztán egy farmernadrágot, egy csizmát, és már majdnem a füle aljáig megnőtt a haja! (nevet) Ő volt az első, de nem csak az öltözködésben: egyedül ő tudott akkoriban shuffle-t gitározni. Mindenki nyolcadozott, de ő tudta a rock-and-roll lüktetést.

42

ÖRÖKSÉG

} D+SZ: Ti is valamiféle áttörésnek éltétek meg ezt a korszakot?TT: Épp most olvastam egy könyvben egy Kádár Jánosnak tulajdonított mondást:

„Nem baj, ha a fiatalok megnövesztik a hajukat, csak mossák!” Ez egy nagyon jól hang-zó, és könnyen megjegyezhető mondat, de kiderül belőle, hogy a rendszer urai is meg-értették, hogy ezt a zenét sehogy sem lehet visszatartani. Ha betiltják, csak kiássák a csatabárdot, és maguk ellen fordítják a fiatalokat. Úgyhogy kinyitották egy kicsit a szelepet – csak nem tudták, hogy amit kiengednek, az maga a Dzsinn, és nem akar majd visszamenni. (nevet) Hiszen végül is már bőven benne vagyunk a huszonegyedik században, és még mindig tart az a folyamat, ahogy a világot egyre jobban eluralja ez a fajta könnyű muzsika.

D+SZ: Mikor érezted először azt, hogy készen állsz a saját zenédet is megmutatni?TT: ó, az sokkal-sokkal később volt. Eleinte még az is óriási dolog volt, hogy Béla fel-

hívott a színpadra gitározni. Akkoriban már nem gitároztam rosszul – igaz, hogy még jól sem, de szerencsére azon a hangszeren minden jól szólt. Jellemző, hogy neki volt először ilyen jó gitárja az országban… A második értékes gitárt egyébként a Faragó Judy kapta a Danyi Atillától: vett neki egy fehér Statocastert. A harmadik meg az enyém volt, egy Epiphone Casino, ugyanolyan, amilyenen John Lennon is játszott. Úgy jutottam hozzá, hogy egy magyar srác nyugaton vendéglátózott, és így hozhatott haza hangszert eladásra: azonnal lecsaptam rá. Persze nem volt annyi pénzem, de szerencsére az illető öccse ismert engem, tudta, hogy megbízható vagyok és így megkaptam részletre. 22 500 forint volt

a gitár, ami akkoriban óriási pénz volt, so-kaknak egy évi fizetésük volt ennyi. Nekem volt talán hat-hétezrem, és vállaltam havi ötszáz forintos törlesztést, ami pont annyi volt, amennyit egy hónapban össze tudtam zenélni – így a nagymamám tartott el, amíg végül ki nem fizettem a gitárt.

D+SZ: Ha már a pénzről van szó: ké-sőbb azért lehetett már gitározással az átlagnál jobban is keresni.

TT: Persze, de sok munkával. Amikor például a Syriussal két és fél hónapig a Szovjetunióban voltunk egy ORI szervez-te kísérőműsorral, akkor kerestem annyit, hogy venni tudtam egy száz wattos Mar-shall erősítőt és egy ládát, ami olyan negy-venezer forintba került akkoriban. Viszont ezért napi három-négy előadást csinál-tunk, és pár naponként felültünk az IL-18-as, légcsavaros repülőgépre, és mentünk a

SYRIUS , DVTK STADION (1973)

43

ÖRÖKSÉG

TÁTRAI TIBOR(1952.április.05., Budapest)

Az angyalföldi születésű Liszt Fe-renc-díjas zeneszerző, gitáros ti-zenhat évesen döntött a hangszer mellett, pedig előtte bokszolt. Ra-dics Béla roadjaként ismerkedett a rockzenével, iskolai zenekarokban játszott, majd a tehetséges fiatalt Harmath Albert bevette a Kárpátia (nem azonos a jelenleg ezen a néven futó zenekarral) formációba, így ez lett Tátrai első igazi zenekara. Ezt követően lett tagja a Tűzkeréknek, következő állomás a Juventus volt, majd OrszáczkyJackie a legendás-ként tisztelt Syrius együttesbe hívta el játszani. Ezután csupa olyan zene-karban fordult meg, amelyek addigra vagy vele futottak be. Csatlakozott Török Ádám Minijéhez, beszállt Hor-váth Charlie-hoz, akivel aztán együtt ment a Generálhoz, ahol egészen az 1979-es feloszlásig tag maradt. később Frenreisz károly megkere-sésére közösen létrehozzák az Új Skorpiót, ahonnan 1983-ban a Hobo Blues Bandbe vándorolt. Miután sok éven át csak zenekari tagként műkö-dött, 1987-ben megalapította saját együttesét, a Tátrai Bandet, olyan zenészekkel közreműködésével, mint Charlie, Pálvölgyi Géza, Solti János és Papp Tamás. A ma is aktív zenész jelenleg is több zenekarban érdekelt, így a Magyar Atom, a Boom Boom, a Latin Duó, a Tátrai Band és a Tátrai Trend alapítói között tudhatjuk. 2016 márciusában Magyarország Érdemes Művésze lett.

következő városba. Tél volt, köd és rossz idő, így szerencsére Minszkben ragadtunk pár nap pihenőre… (nevet)

D+SZ: Az viszont elég hamar kiderült, hogy számodra jó döntés volt a gitározásért otthagyni a gimnáziumot.

TT: Nagyon nagy szerencsém volt! Megadta hozzá a sors a tehetséget, és rette-netesen szorgalmas is voltam. És van valami tehetségem abban is, hogy kapcsolatot teremtsek emberekkel, és ez már tizenhat-tizenhét éves koromban is működött. És sokszor volt szerencsém, tényleg. Az újjáalakuló Juventus együttesben például min-denki annyira Beatles-mániákus volt, hogy amikor megtudták, hogy nekem “Lennon-gitárom” van, azonnal automatikusan felvettek. (nevet) De az a hangszer akkoriban tényleg nagyon nagy dolog volt. Ráadásul én elég feltűnően, erőszakosan gitároztam, nem lehetett nem észrevenni. ‘69-ben álltam először rendes színpadon igazi zenekar igazi gitárosaként, magunk válogatta repertoárral – és majdnem elájultam, úgy hajtot-tam. Ez egyébként a kárpátia zenekar bemutatkozó koncertje volt, amit a Sakk-Mattból kitett Harmath Albert alapított. Eljött a fél szakma is megnézni, hogy mit tudunk, hiszen mégiscsak az egyik legmenőbb zenekarból kirúgott énekes új bandájáról volt szó. Szóval őrülten hajtottam, ugráltam, rohangáltam – ha ma megnézed a Foo Fighters-t, az kábé olyan. (nevet) És ez persze feltűnt mindenkinek. Az itt-ott hiányos tudásomat így kiegészítettem egy kis testmozgással, bár a show-businessben ez gyakori trükk. (nevet) De visszatérve a kérdésre: abban az évben, amikor amikor az egykori gimnáziumi osztálytársaim érettségiztek, mi megnyertük a Táncdalfesztivált Kovács Katival és a Juventus együttessel. Mondhatjuk, hogy addigra egy “first class” bandában gitároztam.

És akkor megint jött egy nagyon szerencsés pillanat: akkor jöttek haza Syriusék Ausztráliából. Szinte azonnal mentek is volna vissza, de az ausztrálok ragaszkodtak hozzá, hogy legyen a zenekarban gitáros. Végül is micsoda zenekar az, amiben nincs gitáros? Legalább öt jelölt biztosan volt erre a posztra. Végül én lettem a befutó, és ebben a feltűnő, erőszakos gitározásnak nagy szerepe volt, bár csak később értettem meg, hogy Orszáczky Jackie mennyire az összképben gondolkodott. Ott volt a bandá-ban a montreaux-i díjas Ráduly Misi a free-jazz szaxofonozással; ott volt maga Jackie, aki úgy énekelt, mint Ray Charles vagy Steve Winwood, ráadásul Zappát hallgatott, és azt a vonalat is követte a zeneszerzés terén; ott volt Pataki Laci, aki fantasztikusan harmonizált; és ott volt Veszelinov Andris, aki úgy muzsikált a dobokon, abban a felfogásban, ahogy mondjuk Steve Gadd játszik. És ebbe a képbe kellett egy vadmarha, aki szőrös, vicsorít a torzítós gitárjával és rángatja a tremolókart. Akkortájt éppen ez volt a „trendy”. korábban a Shadows, a Beatles, sőt még Clapton is szép tisztán gitáro-zott és csak Hendrixszel jött el a gitár újrafelfedezésének ez a korszaka. A nekem való gitározást ő találta fel.

D+SZ: De végül nem ment vissza ez a megálmodott Syrius Ausztráliába.TT: Nem, nem mentünk. Valami balhé történt, de ahhoz én kisfiú voltam, hogy meg-

tudhassam. Lehet, hogy valakik valamit elkombináltak, mert ketten ki akarták vinni a feleségüket – de az is lehet, hogy az Interkoncertnél tett valaki keresztbe a dolognak. Maradtunk itthon, és pillanatok alatt szétesett a Syrius. Jackie visszament Ausztráliába, Ráduly Misi elment a Berkley-re, Pataki kiment Bécsbe – és ebben a pillanatban meg is szűnt a zenekar. Maradt a Baronits Zsolt meg a Veszelinov Andris, és ők csináltak egy új, sok fúvósos Syriust. Ami egyébként szintén nagyon jó muzsikusokból állt, és jó zenét játszott, hiába nevezett minket a szakma “ergya-syriusnak” a hátunk mögött. (nevet) Ebben az időszakban volt az, hogy hol Török Ádámmal játszottam a Miniben három-négy hónapot, hol átmentem a Syriusba és ott is játszottam három-négy hónapot. Aztán megint vissza Minibe. Amikor megcsináltuk a Syriussal a Széttört álmok lemezt, utána megint Ádámhoz mentem, mert nagyon érdekelt az a fajta zene. Szólista alka- }

44

45

ÖRÖKSÉG

tú gitárosként egy hatfúvósos zenekar kevésbé volt vonzó, mint egy olyan kvartett, ahol egy fuvola, egy bőgő meg egy dob mel-lett én lehettem a harmóniahangszer, és a hangszerelés lényegét én csinálhattam. Ráadásul Ádámmal mindketten nagyon szere-tünk egyfajta repetitív, építkezős, minimál zenét játszani, amit aztán később a Tátrai-Török Tandemben is műveltünk. Volt egy eset egy kisebb színpadon, amikor nagyon elmélyülten, csukott szemmel játszottam ezt a zenét, de egyszerre csak elhallgatott a gitárom. kinyitottam a szemem, és ott volt az arcomtól öt centire egy rendőrsapka napellenzője, miközben a szerv a gumibotjával némította el húrokat… (nevet) Túl hangos volt a produkció!

D+SZ: Van olyan pályaszakaszod, amire egyfajta aranykor-ként tekintesz?

TT: Van egy pár. Az egyik biztosan az, amikor a Hobo Blues Bandben játszottam, és már mellette létezett a Tátrai Band is. A HBB fantasztikus volt: a Földes Laci elég brutálisan fogalmaz és ír, mi pedig a Pókával valami emelkedett módon írtunk zenét hozzá. És erős volt, bár persze más: a Tátrai Band is. Ott a di-namizmusom találkozott Pálvölgyi Géza hallatlan nyugalmával és széles látókörével! Ezért mondhatjuk aranykornak például azt, amikor Dorozsmai Peti stúdiójába kimentem márciusban, és ok-

tóberben jöttem be. közben csináltunk egy tripla Tátrait és egy dupla Hobot. Az öt teljes nagylemez, egyhuzamban!

D+SZ: Hogy a kitüntetéshez is kapcsolódjunk: szerinted mi teszi érdemessé a művészt?

TT: A gyakorlás! (nevet) Nevetünk, pedig ez nem vicc! Pont erről beszélgettünk Lendvay József hegedűművésszel, aki szin-tén most kapta a díjat: gyakorlás nélkül nem megy. Azt mesél-te, hogy a nyolcvanöt éves édesapja még mindig napi négy órát gyakorol. Végső soron nem tudom, hogy mást mi és hogyan tesz érdemessé. Én imádok gitár ozni, és úgy tűnik, hogy engem a napi 4-6-8 óra gyakorlás tesz azzá. Végül is gitáros vagyok. n

INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY

FOTó: SOMAy MÁRk / kELLEGy.HU,

SyRIUS-FOTó: FORTEPAN / URBÁN TAMÁS

}

46

47

DAL+SZÖVEG

Az első nagy szerelem elég korán érkezett, márpedig a sportot nyugodtan nevezhetjük annak, hiszen Vándor Kálmán gyerekkorá-tól kezdve focizott, megjárta az NB II-t, az újságíró válogatottat, sőt háromszor is játszott százezer néző előtt – bár amire egész életében a legbüszkébb volt, egy benidormi edzőmérkőzés, ahol 57 évesen beállhatott a magyar válogatottba, sőt kapufát is lőtt.

A sport mellé íráskészség és nyelvérzék is párosult – 1942-ben sportújságíróként kezdett dolgozni: először a Nemzeti Sport tudósítójaként, később a Népsportnál, a Friss Újságnál, a Ma-gyar Rádió olasz szerkesztőségében, a Képes Sportnál dolgozott, majd 1956 szeptemberétől a Népszavánál. Több száz válogatott mérkőzést tudósított, olimpiákról, labdarúgó-világbajnokságokról jelentkezett be, sőt az MLSZ sajtófőnökeként is tevékenykedett.

Ilyen életmód mellett szinte hobbiként jelentkezett a dalszö-vegírás. A magyaron kívül öt nyelven beszélt, persze a legnagyobb szerelme az olasz volt. A kiejtés javítása és eredendő rajongása miatt olasz dalokat, slágereket gyűjtött hangszalagokon. Egy alkalommal vendégeket várt, akik utolsó pillanatban le akartak mondani a vendégséget, mert mások bejelentkeztek hozzájuk. Vándor azt javasolta, hogy hozzák át az ő vendégeiket is, bőven elférnek. A két plusz vendég Bágya András zeneszerző és Hol-lós Ilona, az ünnepelt táncdalénekesnő volt. Vándor brahiból meglepetést eszelt ki, a Ciao, ciao, bambina kezdetű sláger első hat sorát lefordította magyarra és megmutatta Hollóséknak. A fordítás nagy sikert aratott, Hollós és Bágya nagy nehezen, de rábeszélte Vándort, hogy a teljes fordítást adja be a Magyar Rádiónak. Évtizedekkel később a San Remó-i dalfesztivál is ki-tüntette Vándort mint az olasz popzene legsikeresebb külföldi képviselőjét.

Szinte a teljes magyarra fordított olasz slágerrepertoár neki kö-szönhető: hogy a hatvanas évek olasz slágermániája (mely bőven átnyúlt a hetvenes évekbe is), amely folyamatosan szólt a táncze-nei koktélokból, a rádióból, a táncdalfesztiválokból, leginkább hoz-zá köthető. Hollós Ilona, Korda György, Szécsi Pál, Poór Péter, Aradszky László, Payer András, Kovács Kati, Koós János, és kvázi a teljes táncdalénekes-élvonal az ő dalait énekelte. kevésbé ismert, de nemcsak olasz dalokat magyarított, saját dalszövege-ket is írt és angol fordításai közül akadnak is emlékezetesek, így például a My Way és a Delilah magyarul szintén Vándornak kö-szönhető. Artisjusnál bejelentett műveinek száma százötvennégy. Ezek közül talán a legismertebb a Szécsi Pál által előadott A tá-vollét (La lontanzana), amely az énekes egyik legnagyobb slágere, a Kovács Kati által sikerre vitt Mit remélsz (Che sará), Úgy, mint a violák (Come le viole)/Szécsi Pál, Egy érzés (Feelings)/Máté Péter, Mamma Maria/korda György–Balázs Klári, illetve a szerelmes dalok sorából l kissé kilógó kacsatánc/Záray Márta– Vámosi János.

Újságíróként számos kitüntetést kapott, dalszövegírói munkás-ságát is elismerték. 2008-ban megkapta a Magyar köztársasági Arany Érdemkeresztet. n

AJM

ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA

VIHARKÉNT TOMBOL MÁR A MESSZI TÁVOL

Sport. Zene. Olaszország. Ha valaki e három fogalmat valóban képes volt össze-kötni, az Vándor kálmán maga. Sportújságíró, az olasz zene szerelmese, dalszö-vegíró és fordító. A nagy dalszövegíró generáció utolsó és kizökkenthetetlenül jó kedélyű képviselője, számos díj mellett a Magyar köztársasági Arany Érdemkeresz-tének tulajdonosa, életének kilencvennegyedik évében távozott el közülünk.

VÁNDOR KÁLMÁN (1922–2016)

48

IRODALOM

(miután az agyonnyilaztatását túlélte és börtönbe zárták)

Ne panaszkodj! Máskor más, most meg ezadatott neked feladatként.Börtön? Jó, de az ablak ad fényt,s néha kikattan a földi retesz.

Élj, ahogy a szélütött hold neszezcsillagok hideg rostélya mögött!Oly mindegy, most épp mi a börtönöd,ne panaszkodj: máskor más, most meg ez.

S halgass! Még szádban válogasd szét a sírást s a csendet, s csak azzal érvelj,hogy ne valld be, amit nem követtél el.Most ez adatott feladatként.

A mártír-kínban éppen az szép:nyakadból esendőn áll egy fanyíl ki,s nyitva a mell – s a száj nem tud kinyílni.Börtön? Jó, de az ablak ad fényt.

S ahogy a tekintet ki-kirepes:a vers ablakán kihajolva fölnyujtózkodsz egy égi sorba, kikattan halkan a földi retesz.

S végül majd kikattan minden retesz,és addig börtönablak ad fényt.Most ez adatott feladatként:ne panaszkodj! Máskor más, most meg ez.

TŐZSÉR ÁRpÁD

tőzsér árpád

2016-ban vette át az Artisjus Irodalmi Nagydí-jat Erről az Euphorboszról beszélik című válo-gatáskötetéért. A kossuth-díjas és József At-tila-díjas szlovákiai magyar író, költő a kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alko-tója. Egyik méltatója így beszélt róla: az első magyar író, akinek helye van a modern magyar irodalom klasszikusai között. Az Artisjus-díjas Erről az Euphorboszról beszélik című váloga-táskötet a szerző 1963 és 2012 között szüle-tett verseit mutatja be. Az összegzés az 50 éve folyamatosan épülő, mindig új és új elemekkel gazdagodó költői életmű áttekintése.

Báthori Csaba költő az Artisjus-nagydíj át-adásakor így fogalmazott: „Tízezer titokkal gazdagított művészi teljesítmény ez, amely szókészletét a legmélyebb létkérdések nyel-vi forrásvidékéről meríti. És amit a tömörség szűkmenetében is ajánlatos meghálálnunk Tőzsér Árpádnak, az az a belátás, hogy amo-lyan lopakodó rendkívüliség vonásait vési a mai magyar költészet sokszor kietlennek rémlő tablójára. Hát ezért díjaztuk őt. Ha egyetlen ilyen költő van, akkor a költészet nem lehet halott.”

FOTó: FEGyVERNEky SÁNDOR (ARTISJUS)

SEBASTIANUS MONDJA

49

50