A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK AKADÁLYMENTES ELÉRÉSÉT TÁMOGATÓ ELVEK ÉS FEJLESZTÉSEK ÁTTEKINTÉSEAbonyi-Tóth Andor, ELTE Informatikai Karhttp://abonyita.inf.elte.hu

VI. Oktatás-Informatikai Konferencia, ELTE Pedagogikum Központ – ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

2014. február 7-8.

VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK HASZNÁLATA, FELHASZNÁLÓI BÁZISAOktatásFoglalkoztatásSzórakoztatásEgészségügyKözösségi hálózat...

http://bit.ly/1ex7h14

3

A WEB 3.0 KAPP & O'DRISCOLL SZERINT

A Web 3.0-ban a virtuális világok dominálnak, amelyben úgy tudunk egymáshoz kapcsolódni, hogy egy erre kialakított virtuális környezetet használunk, és ez a tér szinte körbevesz minket. (KAPP & O'DRISCOLL, 2010)

3DWeb 2.0Web 1.0Hozzáférés Keresés Megosztás Közreműködés Együtt-

működés Közös építés

Kapcsolódás az internethez

Kapcsolódás az interneten keresztül

Kapcsolódás az interneten belül

Az internetevolúció három hullámának jellemzői KAPP & O'DRISCOLL szerint

Forrás: Saját szerkesztés (KAPP & O'DRISCOLL 2010) alapján

Fotók forrása: http://bit.ly/1aMCmjd

4

A WEB HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

"A web ereje annak egyetemességében, nyitottságában rejlik, lehetővé téve, hogy bárki hozzáférhessen az információs szupersztrádához a hardvertől, szoftvertől, nyelvtől, szolgáltatótól és az esetleges fogyatékosságától függetlenül"

Fotó forrása: http://bit.ly/1aMCDCK

Tim-Berners Leehttp://www.w3.org/WAI/

5

ESÉLYEGYENLŐSÉG A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEKBEN

A Virtuális környezetben senki sem fogyatékos, az avatároknak köszönhetően mindenki azonos képességekkel rendelkezik. Fórum hozzászólás (http://bit.ly/1elXjk5)

Ez valóban így lenne?

AVATÁR VÁLASZTÁSA A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN

Valós világ Virtuális világ

Fotók: http://bit.ly/MF1XzQ, http://bo.st/1be6XEf

Mindegyik esetre találunk példákat!

FUNKCIÓK ELÉRHETŐSÉGÉNEK PROBLÉMÁJA

Ha egy funkció nem érhető el a virtuális környezetben egy kerekesszéket használó számára, NEM mondhatjuk azt, hogy próbálja a funkciót használni kerekesszék nélkül!

Ez hasonló érzés lehet, mint a való világban, amikor azt gondolják a fogyatékossággal élő emberekről, hogy igazából bármit meg tudnak csinálni, csak erősebben kell akarniuk.

Fotók: http://bit.ly/MF1XzQ, http://bo.st/1be6XEf

A váltás nem olyan egyszerű, mint gondolnánk(lelki és nem technikai okokból)

8

TERVEZÉSI ELVEK AZ EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSÁRA

9

TERVEZÉSI ELVEK

Egyetemes tervezés (Universal Design) Tervezés mindenkinek (Design for All) Befogadó tervezés (Inclusive Design)

A tervezési módszertanok eltérőek, de a végcél minden esetben az, hogy a termék minél szélesebb rétegek számára legyen elérhető, használható (Pandula, 2006).

10

UNIVERSAL DESIGN (EGYETEMES TERVEZÉS)

"Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot..." (Pandula, 2006)

http://bit.ly/1edyUyKPandula András

11

EGYETEMES TERVEZÉS 7 ALAPELVE

Egyenlő mértékű használhatóságRugalmas (alkalmazkodó) használhatóságEgyszerű, intuitív, sokoldalú használhatóságKönnyen érzékelhető információHibatűrő képesség (tág használhatósági tartomány)Minimális erőkifejtésMegfelelő hely és tér a megközelítéshez és használathoz

AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS

Akadálymentesítés

Utólagos megoldás

Plusz költségekkel jár

Plusz adminisztráció

Technikai és egyéb nehézségek és akadályok

Esztétikai, szerkezeti hátrányok

Egyetemes tervezés

A tervezési folyamat szerves része

Nincs utólagos Költség Adminisztráció Adaptációs probléma

12Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)

13

EGYETEMES TERVEZÉS 1. ALAPELV

1. alapelv: Egyenlő mértékű használhatóság

Több szempontból is biztosítani kell! Virtuális tér egyenlő mértékű használatának biztosítása

Pl. virtuális terek megközelíthetősége, funkciók használhatósága kerekesszékkel

A VK kliens alkalmazás egyenlő mértékű használatának biztosítása Együttműködés képernyőolvasó programokkal (JAWS, NVDA),

kontraszt, betűméret állítás, alternatív beviteli eszközök használatának támogatása, alternatív szöveges információk biztosítása

14

VIRTUÁLIS TÉR EGYENLŐ MÉRTÉKŰ HASZNÁLATÁNAK BIZTOSÍTÁSA

15

EGYENRANGÚ HASZNÁLAT AKADÁLYAI AZ ÉPÍTÉSZETBEN

Akadálymentes építészeti terek hálózata, rendszere

Ezek meghatározzák, hogy mennyire tudunk bekapcsolódni a társadalmi, kulturális életbe

Vertikális akadályok pl. szintkülönbségek

Horizontális akadályok pl. szűk folyosó

Térbeli akadályok Nagyobb területigény

Ergonómiai akadályok Nyílászárók, kapcsolók, bútorok kialakítása

Antropometriai akadályok Különböző testhelyzetekből, egészségi

állapotból fakadó akadályok

Érzékelési akadályok Átlátható, tájékozódást segítő szimbólumok,

feliratok, stb.

Kulturális akadályok pl. Idegennyelvű feliratok

Jogi akadályok pl. rendezési terv, műemlékvédelmi

szabályozásDr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei http://bit.ly/1icSvO1

16

http://bit.ly/1elzRUc

Dr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei http://bit.ly/1icSvO1

17

KONTRASZTOK

A színek, a kontrasztok, a megvilágítás és ezek eltérő alkalmazása segíti a tér biztonságos és kényelmes használatát, a többféle eszköz együttes kiegészítő jellegű használata pedig elmélyíti az információt

Fal és padlóburkolat kontrasztja. Esély Centrum, Nyíregyháza (Fotó: Pandula A., 2008)

Dr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei http://bit.ly/1icSvO1

18

VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSÍTOTT AKADÁLYMENTES, SZÉLES BEJÁRAT, RÁMPÁVAL

(Smith, 2010)

19

FIZIKAI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK

A virtuális környezetekben áthághatók a fizikai törvényszerűségek.

Nem korlátozzák-e feleslegesen a valós világra vonatkozó tervezési elvek a virtuális környezetek tervezését?

Forrás: http://bit.ly/1f8PRc0

http://bit.ly/1dSsij6

http://bit.ly/LhLxvA

20

ÖNCÉLÚSÁG VS. PRAKTIKUM

Öncélú?

Föld felett lebegő tanterem (Végh, 2012)

Praktikus?

21

VIRTUÁLIS KÖRNYEZET TERVEZÉSI FOLYAMATA

Munkafolyamat leírása kollaboratív tanulást támogató virtuális környezet fejlesztéséhezForrás: Saját szerkesztés (SCHMEIL ET AL. 2010) alapján

22

SPECIÁLIS TÉRSZERVEZÉSI SZEMPONTOK (VÉGH, 2012) Föld felett lebegő termek

Nem hallatszik be a közeli avatárok beszélgetése

Fal nélküli, komplex objektumokat nélkülöző terek

Gyengébb teljesítményű számítógépnél is jó eredményt ad

Székek távolsága Avatárok interakcióba lépésének

határa (SL-ban 20 méter a szöveges chat határa)

Nagy belmagasság (4,5-5,5 méter) Megkönnyíti a mozgást, tájékozódást A virtuális kamera az avatár felett

helyezkedik el

Elegendő hely az objektumok számára pl. közös építés esetén

Elegendő szabad alapobjektum pl. 4 fal helyett kocka alkalmazása

23

A VK KLIENS ALKALMAZÁS EGYENLŐ MÉRTÉKŰ HASZNÁLATÁNAK BIZTOSÍTÁSA

24

TEXTSL – SL KLIENS

Parancsalapú, webes felület a gyengénlátó, illetve vak felhasználók számára Parancsok

Virtuális térben történő felfedezéssel, navigációval kapcsolatos (move, teleport, describe, where)

Kommunikációt segítő (pl. say, mute) Interakciót lehetővé tévő (pl. sit on, touch) Segítségkérésre vonatkoznak (pl. help, tutorial)

25

TEXTSL PROBLÉMA

Az objektumok feltérképezését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre a környezetben elegendő metainformáció az objektumok tulajdonságainak leírására (Folmer, 2009).

26

IBM ABILITYLAB VW AUI

Virtual Worlds Accessible User Interface Firefox böngészőbe telepíthető bővítmény

A SecondLife környezettel való kommunikáció, az IBM szerverének közbeiktatásával történik

A felület billentyűzettel is használható és együttműködik a képernyőolvasó szoftverekkelhttp://ibm.co/KLgV6b

27

METABOLT

Nyílt forráskódú kliens alkalmazás

Szöveges elérés biztosítása (képernyőolvasó programokkal együttműködve)

Nagy felhasználói bázis (> 200 ezer fő)

Fejlett objektumkezelési lehetőségek

Kereshető térkép

Barátokkal, csoportokkal történő kommunikáció megkönnyítése

http://www.metabolt.net/

28

KLIENSALKALMAZÁS AKADÁLYMENTESÍTÉSE

A (mozgó) képi információknak nagyon nagy szerepe van, ezért az akadálymentesítés sem egyszerű.

AccessGlobe kliens A SecondLife, illetve OpenSim

virtuális környezetekhez került kifejlesztésre

Open Source Accessible 3D Virtual Learning Platform projekt keretében

http://www.communitywebs.org/3dvle/accessglobe.php

29

AKADÁLYMENTESSÉGI HIBÁK A SECONDLIFE KÖRNYEZETBEN (DENISE WOOD, 2010) A bejelentkezési képernyő, valamint az azonnali üzenetküldés (chat)

funkció nem akadálymentes a képernyőolvasó programot használók számára.

A SecondLife kliens alkalmazás nem akadálymentes a képernyőolvasó programot használók számára, valamint csak limitáltan használható az alternatív beviteli eszközöket használók számára.

A felhasználók által generált tartalmak nem érhetőek el a gyengénlátó, vak felhasználók számára.

Az egyes linkek (választási lehetőségek) bejárási útvonala nem logikus, ami megnehezíti a billentyűzetet használó felhasználók dolgát.

30

AKADÁLYMENTESSÉGI HIBÁK A SECONDLIFE KÖRNYEZETBEN (DENISE WOOD, 2010) Az avatárok közti kommunikáció esetén nem biztosított a hang alapú

üzenet funkció, és lehetővé kell tenni azt, hogy a felhasználók szöveges formában is értesüljenek a közelükben lévő más avatárokról, szöveges lista formájában.

Az objektumok elhelyezésénél lehetővé kell tenni, hogy azoknak deskriptív címkét (alternatív szöveget) lehessen adni, illetve biztosítani kell a hosszabb leírás megadásának lehetőségét.

A videók esetén nem megoldott a videófelirat szinkronizált lejátszása. A hangállományok esetén biztosítani kell a szöveges leírás

megadását.

31

KÉT FŐ KOMPONENS

1. Az AccessGlobe keretrendszerbe integrált szövegfelolvasó rendszer, amely kiegészült azon vezérlőkkel, amelyek az alkalmazást immáron képernyőolvasó programok által is használhatóvá teszi.

2. A kliens alkalmazás fejlesztése mellett kialakításra került egy olyan Web 2.0-s portál, amely – azon felhasználók számára, akik a 3D-s környezetet nem képesek használni – alternatívát biztosít azzal, hogy a főbb funkciókat webportál funkciókkal helyettesíti.

32

VIRTUAL GUIDEDOG PROJECT

Virtuális vakvezető kutyaSzöveg => beszéd átalakítóVisszajelzés az avatárt

körülvevő környezetrőlFelhasználó elnavigálása a

kívánt helyszínrehttp://bit.ly/LK9rAs

33

HAPTIKUS VISSZAJELZÉS

Blind Walk, illetve Blind Vision modul (M. de Pascale et al.,2008) erő-visszacsatolásos botkormány

az objektumokkal történő találkozást/ütközést az eszköz jelzi.

haptikus interfész egyfajta szonárként funkcionál, ahol a

tárgyak közelsége, jellege különböző frekvenciájú rezgéseket közvetít a felhasználó számára

http://bit.ly/1eEV22O

http://bit.ly/1fAUDiT

34

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK

Evett et al. (2008) Nintendo Wii vezérlőjének

használataHaptikus és auditív visszajelzés

Agy-számítógép interfészek (BCI: brain–computer interface)

http://bit.ly/1dlI5qR

http://bit.ly/1esBoHZ

35

AUTOMATIKUS JELNYELVI TOLMÁCSOLÁS

SiSi (Say It Sign It) Angol nyelvű

beszéd => angol jelnyelv

IBM fejlesztéshttp://mqtt.org/

projects/sisi

36

OPENQWAQ KÖRNYEZET

A szakirodalmi kutatások alapján – még nem beszélhetünk olyan kliens alkalmazásról, amely az akadálymentes hozzáférhetőséget támogatná.

A funkciók egy része elérhető webportálon történő bejelentkezés útján, így például webböngészőben elérhető felületen nyomon lehet követni, hogy ki, milyen állományokat töltött fel.

37

A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK AKADÁLYMENTESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

38

AKADÁLYMENTESSÉGI ELLENŐRZÉS

Több szinten, dimenzióban szükséges Virtuális tér akadálymentességi ellenőrzése

szakemberek bevonásával A Web-es felület akadálymentességének

ellenőrzése (WCAG irányelvek alapján) Kliensalkalmazás ellenőrzése

Tesztelés speciális alkalmazásokkal (pl. képernyőolvasó), felhasználói tesztelés az érintettek bevonásával

39

KONKLÚZIÓ

40

KONKLÚZIÓ

Rendelkezésre állnak szabványok, irányelvek a virtuális tér kialakításához, de a már elvégzett VK kísérletekből fontos, egyedi irányelvek is meghatározhatók

Kézikönyv szükségessége a fogyatékossággal élő felhasználók számára (környezet beállításai, kliens alkalmazások)

VK objektumok metainformációinak (ontológia alapú) gazdagítása (szemantikus web és virtuális környezetek összekapcsolása)

A szűkített funkcionalitású megoldások helyett egy az egyetemes tervezés stratégiáját követő kliensalkalmazás fejlesztése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!Abonyi-Tóth Andor, ELTE Informatikai Karhttp://abonyita.inf.elte.hu

42

FORRÁSOK

Barry, Jamela (2010): A New Path of Liberation: Choosing to be Disabled on Second Life – Artifacts Journal - University of Missouri. URL: http://bit.ly/1bk8Mfu Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Evett, L., Brown D., Battersby S., Ridley A., Smith P. (2008): Accessible virtual environments for people who are blind – creating an intelligent virtual cane using the Nintendo Wii controller. In: Proc. 7th ICDVRAT with ArtAbilitation, Maia, Portugal, 2008 URL: http://bit.ly/18T5ulr Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Folmer, E. (2009): Textsl: a screen reader accessible virtual world client for second life. URL: http://slidesha.re/1dWXEtb Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Kapp, K.M., O'Driscoll, T. (2010): Learning in 3D. Adding a New Dimension to enterprise learning and collaboration. San Francisco. Pfeiffer.

Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, 2012. URL: http://bit.ly/1fqmEZq Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Pandula A. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, 2006.

de Pascale, M., Mulatto, S., Prattichizzo, D. (2008): Bringing Haptics to Second Life? In Proc. of the Workshop on Haptic in Ambient Systems 2008 (HAS2008) Quebec City, Feb. 14 2008. URL: http://bit.ly/1eVcEWs Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

43

FORRÁSOK

Pataki M., Abonyi-Tóth A. (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8

Ruttkay-Miklián Á. (2010): A befogadó tér - Belsőépítészet és akadálymentesség. Elektronikus tananyag. Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. URL: http://bit.ly/KFNQse Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Smith, K. (2010): The Use of Virtual Worlds Among People with Disabilities. Interaction10 Conference. URL: http://bit.ly/1hmyJz6 Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Végh L. (2012): Informatikai tantárgyak oktatásának lehetőségei a virtuális világokban. IV. Oktatás-Iinformatikai Konferencia. URL: http://bit.ly/1dXth66 Hozzáférés ideje: 2014. január 23.

Wood, D. (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: Telecommunications Journal of Australia. Volume 60, No. 2, 2010.URL: http://bit.ly/1hRkWUj Hozzáférés ideje: 2014. január 23.