Auditív és vizuális megjelenítők

Készítette: Ásós Julianna Gabriella

Érzékszervi hatás

Megjelenítők csoportosítás szerint

Valóságos tárgyak és verbális, vizuális szimbólumaik

Makett, modell, metszet 3D-s megjelenítés Makett: építményeket, szerkezeteket, azok alaki

tulajdonságait mutatja be, kicsinyített vagy nagyított formában; csak a legfontosabb jellemzőket emeli ki, nem mutat meg minden részletet

Modell (3D): a valóságos tárgy méretarányosan kicsinyített vagy nagyított, rendszerint működő mása

Metszet: valóságos tárgyak, alakzatok egy síkkal történő elmetszése a belső struktúra bemutatása céljából

Faliképek Elterjedt, házilag is elkészíthető szöveges és rajzolt elemek Konvencionális jelhasználat Dekorációs cél frontális és csoportos munka segítése Fajtái: - egyszerű, szemléltető – egy-egy tanítási

témához kapcsoltak, cserélése célszerű- összefoglaló, összehasonlító – pl.: nyelvtani

táblázat- dekorációs célú – hangulatteremtés- poszterek – egy jól körülhatárolt téma teljes körű

tematikus feldolgozás

Nyomtatott ábrák, fényképek, rajzok, albumok

Elsősorban a kiscsoportos és az egyén ismeretszerzést szolgálják

Frontális foglalkozáson csak szükségmegoldás Felmutatva csak kis távolságból látható Kézbe adva nehéz a figyelemirányítás Nagyon gyors az elhasználódás

Kivetítés episzkóppal történhet→ episzkóp: nyomtatott anyagok közvetlen

kivetítésére szolgáló állóképvetítő

Applikációs eszközök, ábrák Papírból, fából, fémből, textilből stb. készített

különböző alakzatok, melyeket az anyaguknak megfelelő táblára lehet felhelyezni vagy írásvetítővel kivetíteni

Alsófokú oktatásban nagy a jelentőségük Előny: alakzatok síkbeli vagy térbeli

elhelyezésének rugalmas változtatása (halmazképzés, idegen nyelvi szituációk kialakítása, manipulációs készség fejlesztése)

Auditív információhordozók Meghatározó szerepet töltenek be az

információszerzésben → hogyan hallgathatunk pl. a rádióműsort vagy egy idegen nyelvi anyagot?

A hanginformációk feldolgozása eltér a képekétől: megjelenésében domináns az időtényező Megjelenési formájától függően a második

jelzőrendszerre, érzelmekre és a tudalattira is hatással van

Különbség van az élő hang és a „konzerv” műsorok között

→ az élő hangot metakommunikációs elemek is kísérhetik, így nagyobb hatású lehet

Fő fajtái: beszéd: elő vagy rögzített (alkalmazkodás, változtatási

lehetőségek: hangerő, hangszín) Zene: aláfestő jellegű Zaj: atmoszféra vagy tanítandó, megfigyelendő Hanglemez, CD lemez – zenei felvételek, szépirodalmi

alkotások, nyelvi anyagok → zenei aláfestés Rádióműsorok – rögzítés szükséges Magnófelvételek – más auditív információk

behelyettesítési; központi anyagok adaptálása; képanyagok hangosítása

Nyelvoktató anyagok: szövegfelvétel, dialógus, fonetikai, hallás utáni megértést és beszédkészséget fejlesztő, nyelvtani gyakorlatok...

Számítógéppel megjeleníthető, letölthető anyagok (hangos honlapok, webrádió, MP3)

Audiovizuális információhordozók

Szoros tartalmi kapcsolatban lévő kép- és hanganyag – szinkronizáció a két csatorna között

A két érzékelési csatornára hatás egyidejűsége – ha egymást megerősítol, hatékonyabbá válik a tanulás

Fajtái: Hangosított diasorozatok, diaporáma műsorok Filmek, videofelvételek Televízió műsorok

Hangosított diasorozatok, diaporáma

Hangosított diasorozat fajtái Oktatási célú, egyrészes: egy-egy rövidebb téma

kifejtése, részletes, tanulási célok Többrészes, többfunkciós: egy témakör több

témáját magába foglaló Tanulásirányító: programozott anyag (lejátszásához

automata diavetítő és magnó szükséges) Diaporáma: átmenet az álló- és mozgóképi megjelenítés

között, inkább művészi céllal készül (lejátszáshoz szinkronrendszerrel működő két diavetítő és magnó szükséges)

Filmek, videofelvételek AV kommunikáció előnyei: kép-hang-mozgás Valósághű bemutatás – tér- és időkorlátok átlépése Sokoldalú szemléltetés – technikai trükkök →

animáció, lassítás, gyorsítás, idősűrítés, képkivágások stb.

Oktatófilmek és fajtáik: többféle csoportosítás Jelenségfeltáró Komplex Ismeretterjesztő pl. Mindentudás egyeteme Tv-műsorokból, videofelvételekből

szerkesztett egyedi anyagok

AV eszközök és anyagokElőnyök: Előre elkészítettség,

dokumentumszerűség A megismerés határainak

kiterjesztése (tér- és időbeli korlátok átlépése)

Többszöri felhasználás és többszörözési lehetőség

Esztétikus megjelenítés, jó minőség

Tanári motiválás, rugalmas alkalmazkodás lehetősége

Hátrányok „konzerv jelleg” Sokszor bonyolult a technikai

előállítás, előkészítés és alkalmazás

Helyhez kötöttség Speciális, egyedi eszközök Zömében frontális- és

csoportmunka keretében alkalmazhatók

Zárt információs rendszer Nehéz individualizálni Gyakori a tanulói passzivitás

Az oktatásban audiovizuális médium, információ hordozó → audiovizuális

program, tanszer: a taneszközök speciális részcsoportja, amelynek elemeit hangsúlyosan az auditív és/vagy vizuális csatornákon történő információfelvételre tervezik és készítik

Ez a megnevezés, amelyet a 60-as években kezdtek elterjedten alkalmazni, összevontan magában foglalja az információ megjelenítéséhez szükséges oktatástechnikai eszközt (pl.: diavetítő, írásvetítő, televízió készülék, magnetofon), illetve a megjeleníteni kívánt információhordozót, médiumot (pl.: diakép, oktatófilm, hangfelvétel)

Megjelenésük már a két világháború között megkezdődött, bár ez a megnevezés még nem honosodott meg

Tankönyvek Még ma is az egyéni tanulás legfontosabb

eszközeinek tekinthetőek Milyen a jó tankönyv – tankönyvbírálati, értékelési

szempontok (tartalom, logikai-strukturális szerkezet, stílus, nyelvezet, motiválás, problémafelvetés és kérdések, feladatok stb.)

Közoktatási tankönyvjegyzék: http://tankonyv.lap.hu

Iskolai kommunikációs táblák

Ez v olt régen

Ez volt régen →

Köszönöm a figyelmet!