Az időjárás és éghajlatAz időjárás és éghajlat

Az időjárásAz időjárás

Az időjárás elemei határozzák meg.Az időjárás elemei határozzák meg.

Napsugárzás

Hőmérséklet

Napsugarak beesési szögétől

Felhőzöttség mértékeTalaj Színe

+Csapadék

Esőhó

+

Szél

Az időjárás: az időjárás elemeinek Az időjárás: az időjárás elemeinek változásaváltozása

Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:De miért fontos?De miért fontos?

Fontos a mezőgazdaságbanA közlekedésben

A hétköznapi öltözködésben

Az időjárási adatok rögzítéseAz időjárási adatok rögzítése1. Vizsgálják a felhőzetet

2. Az ég borultságát

3. A csapadék fajtáit

Folyékony halmazállapot: esőÓnos eső,

Szilárd halmazállapot

4. Levegő hőmérsékletét

5. Légnyomást

Barométerrel

6. Szél irányát és sebességét

Szélmérő

Meteorológiai léggömbökMeteorológiai léggömbökA meteorológiai léggömb meteorológiai mérőeszközök, rádiószondák

szállítására alkalmazott eszköz. Mintegy 30 km magasságig képes emelkedni és a kezdetben, a talajon csaknem üresnek ható, héliummal

vagy hidrogénnel töltött léggömb ebben a magasságban kb. 12 m átmérőre duzzad. Maga a léggömb az esetek többségében latex-

anyagból készül, saját tömege csupán 200 g. Az időjárási szondák a léggömbre kerülnek felfüggesztésre, ügyelve arra, hogy az eszközök és a léggömb között elegendő távolság legyen, az árnyékoló hatást elkerülendő. A 30 km magasságig történő felemelkedés kb. 75-80

percig tart, ezen idő alatt a rádiószondák a mért adatokat a fogadó meteorológiai állomásra sugározzák. A célmagasság elérése után a

léggömb csaknem szabadesésben, illetve egy kis ejtőernyővel fékezve, kb. 20 perc alatt száll vissza a földfelszínre.

Az éghajlatAz éghajlatEgy terület átlagos időjárását ÉGHAJLATNAK hívjuk.

Elemei:1. Napsugárzás2. Hőmérséklet3. Csapadék4. Szél

Évszakok:Nyár=forró és szárazŐsz=enyhe és csapadékosTél=hideg és szárazTavasz=meleg és csapadékosÉves csapadékmennyiség: 700mmÉves középhőmérséklet: + 10’CÉves közepes hőingás: 24’C

Hazánk éghajlata:

NedvesKontinentális

Éghajlati térképekÉghajlati térképek(Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok (Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok

ezeket a kiegészítő térképeket)ezeket a kiegészítő térképeket)ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET

HAZÁNKBAN 1. Színekkel jelöl

2. A térkép mellett színkód látható

Olvassuk le, hogy melyik tájunk a legmelegebb és melyik a leghűvösebb?

Éghajlati térképek II.Éghajlati térképek II.

ÉVI CSAPADÉKMENNYISÉGSok csapadék:

•Nyugaton és a

hegységekben

Kevés csapadék:

• Alföld közepe

•Kelet-Magyarország

ASZÁLYOSTERÜLETEK

Aszály: hosszan tartó csapadékmentes időszak. (szabály)

Éghajlati térképekÉghajlati térképekÉves napfénytartamÉves napfénytartam

1. A legmagasabb középhőmérsékletű táj kapja a legtöbb napfényt.

2. A legcsapadékosabb tájunk a legkevesebb napfényt kapja

Éghajlati térkép IV. - SzéltérképÉghajlati térkép IV. - Széltérkép

Uralkodó szelek:

1. Hazánk nyugati és középső tájain: ÉNY

2. Hazánk keleti tájain főleg z ÉK-i szelek jellemzőek

3. A szelek az Alpok és Kárpátok között a Dévényi szélkapun tör be hazánk területére

ÉNY ÉK

NY-szél Dévényi-szélkapu (szoros)

ÉNYÉNY

Éghajlati diagram használataÉghajlati diagram használata

A csapadékleolvasásának

helye

A hőmérsékletLeolvasása itt

Itt találod a hónapokat

Olvasd le: (hőmérséklet ésCsapadékmennyiség)

Január:

Április:

Szeptember:

1. Számold ki az éves csapadékösszeget!

2. Számolj éves középhőmérsékletet!

3. Számolj éves közepes hőingást!

Összes hónap khm-t összeadjuk

12

Legmagasabb középhőmérsékletű hónap értékéből kivonjuk a legalacsonyabb értékét!

Magyarország éghajlataMagyarország éghajlataEgészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!Egészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!

Magyarország éghajlati térképei és a diagram a következőt mutatja: hazánkban a nyár és a tél hőmérséklete !

Emiatt az éves közepes hőingás . A csapadék éves

mennyisége viszonylag tavasszal és ősszel hullik,

nyáron és télen pedig . Nyáron sokszor kialakul hosszú

csapadékmentes időszak is, melyet hívunk. A csapadék

tehát oszlik el.

Az ilyen éghajlat messze a szárazföld belsejében alakul ki, ezért a neve is

ezt tükrözi: ( ) éghajlat.

MELEG HIDEG

NAGY

KEVÉS SOK

KEVÉS

ASZÁLYNAK

EGYENLŐTLENÜL

SZÁRAZFÖLDI KONTINENTÁLIS

Gyakorlás a témazáróraTanuld meg a szabályokat, majd klikkelléssel ellenőrizd, hogy jól

tudod-e!)

1. Milyen irányból melegszik a levegő? A levegő alulról, a talaj felől melegszik fel, azaz a Nap felmelegíti a

talajt, az pedig a felette levő levegőt.2. Mitől függ a felmelegedés? Napsugarak hajlásszögétől Felhőzöttség mértékétől A talaj színétől (Albedó)3. Napi középhőmérséklet Egy napon mért hőmérsékleti adatokat összeadjuk és elosztjuk

annyival, ahány adatunk van.

Pl. 12’C, 16’C, 14’C – ez a három adatunk van, akkor

12+16+14= 42 és ezt a számot elosztjuk 3-mal, vagyis 42:3= 14’C vagyis ezen a napon 14’C volt a napi középhőmérséklet.

Gyakorlás témazáróra 2.Gyakorlás témazáróra 2.

1.1. Havi középhőmérsékletHavi középhőmérséklet A napok középhőmérsékletének átlagaA napok középhőmérsékletének átlaga Összeadjuk a napok középhőmérsékleti adatait, majd elosztjuk a hónap Összeadjuk a napok középhőmérsékleti adatait, majd elosztjuk a hónap

napjainak számávalnapjainak számával2.2. Évi középhőmérsékletÉvi középhőmérséklet A havi középhőmérsékletek átlagaA havi középhőmérsékletek átlaga Összeadjuk a havi középhőmérsékletek adatait, majd elosztjuk 12-vel (mert Összeadjuk a havi középhőmérsékletek adatait, majd elosztjuk 12-vel (mert

hiszen ennyi hónap van egy évben)hiszen ennyi hónap van egy évben)3.3. Hőingás számolásaHőingás számolása A legmagasabb mért adat és a legalacsonyabb mért hőmérsékleti adat közti A legmagasabb mért adat és a legalacsonyabb mért hőmérsékleti adat közti

különbség.különbség.Pl. 2006- ban a következő havi középhőmérsékleteket regisztrálta az Országos Pl. 2006- ban a következő havi középhőmérsékleteket regisztrálta az Országos

Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)Jan: -2’C, febr: -2’C, márc: 2’C, ápr: 5’C, május: 11’C, jún: 17’C, júl: 22’C, aug: Jan: -2’C, febr: -2’C, márc: 2’C, ápr: 5’C, május: 11’C, jún: 17’C, júl: 22’C, aug:

21’C, szept: 16’C, okt: 12’C, nov: 5’C és dec: 1’C21’C, szept: 16’C, okt: 12’C, nov: 5’C és dec: 1’C

Legmagasabb hőmérséklet: július: Legmagasabb hőmérséklet: július: 22’C22’C és legalacsonyabb: január: és legalacsonyabb: január: -2’C-2’C

A két adat közti különbség: 24’C, azaz 2006.év éves közepes hőingása: A két adat közti különbség: 24’C, azaz 2006.év éves közepes hőingása: 24’C 24’C

A csapadék képződésének fázisaiA csapadék képződésének fázisai

1. A párolgás – a felszín és vízfelület állandóan párolog

2. A felszálló pára hőmérséklete 200 méterenként 1’C-kal csökken, vagyis lehűl!

3. A hűlő levegőből a pára porszemekre válik ki.

……………………………………..

4. A cseppek egyre nagyobbak lesznek és felhő képződik.

……………

5. Amikor a cseppek nagyra nőnek és legyőzik a gravitációtszépen kihullanak csapadék formájában

Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*************

Magasság és hőmérsékletMagasság és hőmérséklet

1000 méter + 5’C

2000 méter -

200 méter

1. 200 méterenként 1’C-kal változik a hőmérséklet

1000 méter a szint-különbség

1200 m = + 4’C

1400 m = +3’C

1600 m = + 2’C

1800 m = + 1’C

0 ‘C

800 métert kell lefelé haladni800 m= +6’C

600 m = + 7’C

400 m = + 8’C

+ 9 ’C