XXI. századi könyvtári ellátás III. évezred!

A mozgókönyvtári szolgáltatás országos

helyzete napjainkban

Fehér MiklósÓfehértó,

2010. március 30.

A Könyvtár …Mi a könyvtár? Tudástranszfer-pont

Pusztán a hozzáférés ma már nem unikum. A nóvum a hozzáférés minőségébenés a hatás-kontrollban van. A tudás ugyanis minden esetben megbeszélendő dolog!

Hogyan illeszkedik a könyvtár a település,a régió jövőképhez? Támogat, menedzsel, irányt ad!Mert mindenkihez eljut, mert éppen a legfontosabbat, a tudást (elvárásokat, igényeket)közvetíti és mert folyamatos jelzője a közösség folyamatainak.

És mi a könyvtáros? Szolga is, szakmunkás is, miközben ennél sokkal több.

Óriási a szerep! Hiszen a könyvtáros tudástáros!

A könyvre kidobott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag. (Gárdonyi Géza)A könyvre kidobott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag. (Gárdonyi Géza)

A társadalmi megújulás részekénta könyvtári rendszermegújulása is tetten érhető

Cél:

Társadalmi esélyegyenlőség, hitelesség és pontosság - megkülönböztetés nélkül, az anyagi korlátok minimalizálásával - a könyvtári (társadalmi) információk piacán.

A megújulás területei:Szabályozás

Minőségi elvárások (mérések)

Szolgáltatások

Infrastruktúra – épület

Infrastruktúra – informatika

Humán erőforrás – az erőforrásról szóló ismeretek

Humán erőforrás – az erőforrás ismeretei

Integrált ellátás

Eredmények:Az ellátási rendszer szempontjából fontos valamennyi

könyvtár rendelkezik korszerű számítógépparkkal, helyi hálózattal, internet hozzáféréssel, integrált könyvtári rendszer-alkalmazásokkal.

A könyvtárak katalógusaik jelentős részét már elektronikusan is hozzáférhetővé tették. Kialakultak a közös katalogizálás (egy helyen feldolgozni, sok helyen hasznosítani) és egyéb együttműködések tárgyi és személyi feltételei.

A könyvtárak megjelentek az elektronikus szolgáltatások piacán, adatbázisépítőkké és tulajdonosokká váltak.

JövőképA prosperálás 7 kritériuma

Munkára épülő biztonság – kiszámíthatóság – tervezhetőség Hagyomány- és értéktisztelet Meleg, barátságos, informatív kulturális élet Stabil és minőségi oktatás – képzés Kényelmes egyben ösztönző sportélet Minőségi, tiszta, otthonos fizikai környezet Biztonságos, kiépített fizikai kapcsolat a nagyvilággal, annak

bármely szférájával

A továbblépés útja a partnerségben, az integrációban keresendő!

Az integráció során a könyvtári munkának át kell alakulnia. Kölcsönző, olvasó hely

helyett szolgáltatási központ

Jellemző folyamatok:

A könyvtár önmagáról alkotott képének átalakulása Szolgáltató, szolgáltatás centrikusság, minőség „Hagyományos” könyvtári tevékenységek eltűnése,

újak megjelenése Projektszemlélet Helyi érintettségű, tartalmú adatbázisok

felértékelődése

A könyvtár

Tanító

Szükséglet ismerő és kielégítő

Kapu a tudásalapú társadalomhoz Felzárkóztató, esélyteremtő intézmény Identitás és kultúraközvetítő

Küldetés három területen:

Esélyteremtés

Érték és hagyományőrzés

Új érték létrehozása

Az Integráció jelentése

Az erőforrások osztott és célszerű alkalmazása azért, hogy az egy helyen és egy alkalommal megteremtett tudások, termékek, szolgáltatások több helyen, többszörözött formában történő felhasználása lehetővé váljon.

Az integráció funkció alapon kell, hogy megvalósuljon. Minden funkciónak ugyanis saját, egyedi feltételrendszere van! A könyvtári funkciók a használói csoportok mentén alakulnak!

Az integráció főbb céljai

Fenntartói szempontból a költséghatékonyabb működés.

Felhasználói (azaz olvasói) szempontból jobb könyvtár. Jobb épület adottságok (állomány, szolgáltatások és a használat,

a hozzáférés számára) Hosszabb nyitva tartás Jobb állomány Több szolgáltatás Jobb könyvtár

A “jó”, vagy “jobb” könyvtár fogalmát persze eléggé nehéz meghatározni. Könnyebb “érezni” a kifejezés tartalmát. Ha mégis pontosítani szeretnénk, akkor az alábbi kritériumokat sorolhatjuk ide:

A jó könyvtár jellemzői: Nyugodt, barátságos légkör Hosszú nyitva tartási idő Önkiszolgáló elrendezés, rendszer Olvasói önállóság bátorítása szakértő felhasználó-támogatás mellett Széleskörű szakértelmű, barátságos, segítőkész könyvtárosok Kurrens dokumentumok széles választéka böngészéshez az olvasók felmért

igényeinek megfelelő válogatással Megújulásra kész működés, az olvasói – felhasználói igények változásának

mérése, követése Egyensúly biztosítása a nyomtatott és az elektronikus információ-források között Egyszerű és gyors eljárások, ügyintézés A könyvtár tereiben rengeteg számítógépes munkaállomás van nyomtatóval

felszerelve Könnyen használható, a könyvtár minden szintjéről, helyiségéből és otthonról is

elérhető katalógus mely egy felületen tartalmazza a könyvtár teljes anyagát Egyszerűen és olcsón használható másológépek, szkennerek a könyvtár minden

pontján, azaz bárhol tartózkodik a felhasználó, látótávolságban talál másológépet Vonzó és használható épület, használatot elősegítő olvasói terek, feliratok,

jelzések, nagy szabadidős övezetek (kávézó, könyvüzlet, találka pont) Személyre szabott szolgáltatások Hangsúlyosodó információ ellátás az információ hordozók hangsúlya helyett

Az integráció főbb céljai

A könyvtár szempontjából: Olyan erőforráshoz jutás, ami eddig csak a másik könyvtár

rendelkezésére állt, de most a közös működés révén lehetővé válik az erőforrás közös, racionális használata.

Mindez 3 alaptétel betartása mellett valósítható meg:

Integrálni kizárólag az előnyök érvényesülése esetén érdemes. Az előnyöknek meg kell jelenniük mindhárom érintett szereplő,

azaz a fenntartók, a felhasználók és a könyvtárak esetében is. Az egyik érintett szereplőnél megjelenő előny nem okozhat

ugyanakkor a másik érintett szereplőnek hátrányt, illetve amilyen mértékben hátrányt okoz, olyan mértékben előnynek sem tekinthető.

Mindezek alapján a könyvtáros feladatai - ma

A (potenciális) használók számbavétele Igénykutatás Szolgáltatások tértől független szervezése Együttműködés, Partnerség Helyi érintettségű, tartalmú adatbázis építése A helyismereti információk feldolgozása és szolgáltatása megoldott-

e? Tisztázott-e, hogy a közösség mit ért helyismereti információn? Annak tisztázása, hogy a teljesítményt kivel vetjük össze. Milyen

önértékelési szempontrendszert használunk? Ehhez hogyan gyűjtjük az adatokat?

A helyi közösség véleménye, szándékai visszacsatolása megoldott-e?

Tisztázott-e, kik a partnerek, akikkel integrációban lehet tevékenykedni?

Kik azok, akiktől átveszünk és kik azok, akiknek átadunk információt, szolgáltatást?

És mi a könyvtár feladata – ma? ?

• ?

?--------------- A fenntartó sikerességének szolgálata

A KSZR 5 évéről

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) néhány éves előkészítést követően 2005-ben született. Legalábbis a KSZR koncepciót a Kulturális Közlöny XLIX. évfolyam 7. száma

2005. március 7-én tette közzé.

2006-tól beszélhetünk megvalósult KSZR-ről.

A KSZR 5 évéről

A KSZR szakmai koncepció – nem azonos a megvalósult finanszírozási rendszer által támogatott többcélú kistérségi társulásban működő ellátási modellel.

A mozgókönyvtári ellátásba bevont települések

A mozgókönyvtári ellátásba bevont települések szolgáltatók szerint

A KSZR 5 évéről112 kistérségben 1767 ellátott település (2009 évi adat)

Normatív támogatás révén 2006-ban mintegy 1,3 milliárd Ft 2007-ben mintegy 1,7 milliárd Ft 2008-ban mintegy 2,3 milliárd Ft

2009-ben mintegy 2,1 milliárd Ft került a könyvtári rendszerbe. A forrás hasznosulását a KI 2008-as vizsgálata alátámasztja. A KSZR könyvtári szolgáltatóhelyek sokkal jobb eredményt mutatnak fel:

Gyarapodás forint értéke terén Különbség 159 %Gyarapodás darabszáma terén Különbség 141 %Helyben használt dokumentumok száma terén Különbség

121 %Kurrens folyóiratok példányszáma terén Különbség 109 %14 év alatti helyben használt dokumentumok terén Különbség 70 %Kurrens folyóirat címek száma terén Különbség 59 %Internethozzáférések száma terén Különbség 59 %Személyes könyvtárhasználatok száma terén Különbség 37 %Számítógépek száma terén Különbség 15 %Nyitva tartás növekedése terén Különbség 12 %

A KSZR 5 évéről

Problémát jelent, hogy KSZR szolgáltatásra alkalmas települések könyvtárai – szabályozási és egyéb okok miatt – számos esetben nem válhattak KSZR szolgáltatókká, míg az arra nem alkalmas települési könyvtárak – forrásbevonás érdekében – sok esetben bevállalták ezt a funkciót.

Korszerűsítésen az általános tartalmakon túl az alábbiak

érthetők:

Szolgáltató könyvtár könyvtárinformatikai rendszerének fejlesztése Szolgáltató könyvtár szállító kapacitásának fejlesztése Szolgáltató-helyek fizikai megfelelőségének kialakítása Szolgáltató-helyek technikai, könyvtárinformatikai rendszere Állomány revízió Állomány-nyilvántartások, katalógusok digitalizálása, web-es

szolgáltatás bevezetése

KSZR és a Könyvtári StratégiaA stratégia az alábbi jövőképpel számolt :

„A kistelepüléseken és a kisvárosokban élők ugyanazt a könyvtári ellátást kapják, mint amit az ODR tagkönyvtáraiban.”

Mára egyértelművé vált, hogy a jövőképet célszerű módosítani. Nem „ugyanarról” az ellátásról kell beszélnünk, hanem arról, hogy a kistelepüléseken és a kisvárosokban élők ugyanolyan eséllyel kapják meg a számukra szükséges és általuk igényelt ellátást, mint amilyen eséllyel egy nagyvárosi polgár kapja meg azt a könyvtári rendszer nagyobb tagjaitól.

Az „ugyanaz” kifejezés ugyanis a szolgáltatások egységességére utal. Ennek létrejöttével azonban tovább kell lépnünk az „azonos esély” megvalósítására. Ez nem a technológiai azonosságot, hanem azt hangsúlyozza, hogy az adott tér és szolgáltatási hely azonos eséllyel képes az ott élők igényeit szolgálni egy másik tér szolgáltatási színvonalához képest.

KSZR és Szemléletváltás

A szemléletváltozás lényege, hogy nem könyvtári intézményben, hanem könyvtári ellátásban gondolkodunk. Az új rendszerben csökken a nyilvános könyvtárak száma. 2003-ban még 2071 nyilvános könyvtár volt, ez a szám 2008-ra 1312-re csökkent.

A KSZR rendszer a következő ellátási formákat támogatja a szolgáltatást fogadók és közvetítők szerint:

a) Önálló könyvtár fenntartása (3000–5000 fős településen)

b) Könyvtári szolgáltató helyek fenntartása (1000–3000 fős településen)

c) Könyvtárbuszos ellátás kiterjesztése (elsősorban 1000 fő alatt)

Szemléletváltás

Jó irányba mutat az, hogy több helyen a megújult könyvtár egyben információs központ, közösségi hely lett. Így a KSZR az UMVP keretében meghirdetett IKSZT fejlesztési programhoz is szervesen illeszthető. Ezek az intézmények el vannak látva számítógéppel (esetenként kapcsolódva az E-Magyarország vagy a Közkincs programokhoz), azaz alkalmasak arra, hogy telekunyhó, teleház, E-pont, közművelődési intézet, könyvtár helyett egyetlen többfunkciós intézmény lássa el az eddigiek feladatait.

Problémás területek – tovább dolgozunk!

Tulajdonviszonyok Vagyongazdálkodás Finanszírozás megosztás Működtetési szerződések tartalma Jogszabály-értelmezési problémák A szolgáltató könyvtár kritériumai Nyilvántartások A kapott szolgáltatások minőségellenőrzése Informatikai háttér feladatai, szerepe Statisztikai számbavétel, adatszolgáltatás

A végtelen útját járjuk. De most itt a

Kép a a Legenda c. diafilmből. Forrás: Neumann-Ház