Szövegelemzési módszerekSzövegelemzési módszerek

MA Szöveg- és stíluselemzés2010. április 30-án

Elemzési módokElemzési módok

• explication de texte – close reading

• eszmetörténeti• hermeneutikai• strukturalista• műfajtörténeti

• narratológiai• szemiotikai• stilisztikai• grammatikai• kognitív

nyelvészeti

1. Explication de texte 1. Explication de texte

• francia formalista elemzési módszer• Gustave Lanson• elemzési szempontok:

a szerkezet, a stílus, a képvilág részletes, objektív elemzése

Explication de texte Explication de texte

• felépítése-lépései (1):– a mű keletkezési

körülményei (helye a kötetben, a szerző életművében és korszakában, a korban)

– a domináns témakör – szerkezeti felépítés– részletes elemzés:

tartalmi, formai, nyelvi-stilisztikai jegyek

– összegzés

• felépítése-lépései (2):– történések a műben (de

nem konkrétan, inkább átvitt értelemben)

– irodalmi forma és jellemzői

– a mű hangneme– irodalmi eszközök a

műben– összegzés

Close readingClose reading

• az explication de texte angolszász változata • rövidebb szöveg(részlet)etek elemzésére alkalmas• a részletest, egyedit helyezi az általános fölé• különös hangsúlyt helyez egyes szavak jelentésének

értelmezésére, mondatszerkesztésre stb. • pl. Jacques Derrida: Ulysses Gramophone

– 80 oldalas esszé : James Joyce Ulyssesének yes szaváról

Close readingClose reading

• 1. lépés: tények és részletek felfedezése, megfigyelése a szövegben– egy részletre vagy a szöveg egészére koncentrál– cél:

• minden jellemző leírása (retorika, szerkezet, kulturális kapcsolatok…)

• egy kiválasztott jellemző részletes leírása (pl. ellentétek, történeti vonatkozások)

• 2. lépés: elemzés, konklúzió

Close readingClose reading

• – 3 tipp (Patricia Kain, Harvard):

– 1. szövegolvasás ceruzával a kézben• kulcsszavak, -kifejezések aláhúzása, kiemelése• minden meglepő vagy releváns elem kijelölése• kérdéses szövegrészek megjelölése• széljegyzetek

– 2. a kijelöltekben kapcsolatok keresése • ismétlések, ellentétek, hasonlóságok

– 3. kérdések a kapcsolatokról• hogyan? és miért?

2. Eszmetörténeti elemzés2. Eszmetörténeti elemzés

• kötődik-e az alkotás a korábbi korszakok irodalmi, filozófiai gondolataihoz

• módosítja vagy kioltja azokat• elhelyezhető-e a mű alkotásának,

publikálásának jelen idejében

Wilhelm Dilthey Wilhelm Dilthey (1833–1911)(1833–1911)

• a szellemtudományokat a természettudományok mellé helyezi, de önálló módszertannal

• gondolkodás: nem idő fölötti jelenség, hanem változó és fejlődő (egyénben + közösségben)

• nincsenek abszolút szükségszerű, egyszer s mindenkorra meghatározott történelem feletti fogalmaink (filozófia, teológia, bölcsészettudományok)

• viszonylagosság: a történelmiség meghatározza az embert és gondolkodását

• a történelem annak a módnak a története, ahogyan az ember fölfogja és megérti világát

• a fejlődés nem oksági szükségszerűséggel fakad az előzményekből

DiltheyDilthey

• természettudomány – term. jelenségek

magyarázata– módszer: megfigyelés,

vizsgálat– a megfigyelőre nincs

lelki hatása

• szellemtudomány– kult. jelenségek

megértése– megértés: aktív átélés– a megértőt is

befolyásolja, az én átformálása is

– idegen szellemi tartalmak átvétele (is)

3. Hermeneutika3. Hermeneutika

• a szerző kitalál egy hőst, akivel narrátorként elmondat egy történetet: Esti Kornél Kosztolányi lenne vagy az alteregója?

• módszere a szövegből való kiindulás, a szerző személye (életrajza) ilyen szempontból nem fontos

HermeneutikaHermeneutika

• az értelmezés elmélete• minden egyes szó jelentését a szöveg(összefüggés)

adja meg • az irodalmi műfajt, a fejezetek beosztását,

a gondolatmenetet is figyelembe kell venni• utal a művek keletkezésének és befogadásának

társadalmi összetevőire is• jelentés: mindig kontextusfüggő, nem abszolút• hermeneutikai kör: az egyes az egészből következik,

az egész az egyesből

HermeneutikaHermeneutika

• Dilthey, Gadamer, Heidegger• 'szövegmagyarázó, -értelmező' • Hermész Triszmegisztosz, hellén bölcs módszeréből• a szöveghez az olvasó, az interpretátor felől közelít• a műalkotás akkor válik teljessé, amikor befogadják• állomásai:

– megértés (esztétikai olvasás)– értelmezés (retrospektív olvasás)– alkalmazás 'ami nekünk szól' (történeti olvasás)

HermeneutikaHermeneutika

• Gadamer: az értelmező legyen:– nyitott– tudatában a saját előítélet-

sruktúrájának– párbeszédre képes– reflexív hozzáállású

4. Strukturalista módszer 4. Strukturalista módszer

• a szöveget zárt rendszerként kezeli• az elemei egymástól is és a rendszer

egészétől is egyszerre meghatározottak• a szöveg az alkotóelemek

összefüggésrendszeréből áll össze• az elem → rész → egész viszonyát

vizsgálja• formalizált leírás

Strukturalista módszer Strukturalista módszer

• a zárt struktúra rétegekből áll• a rétegek között szerves kapcsolat van: ez a mű

strukturális egysége• vizsgálhatjuk ezek hierarchikus szerkesztettségét,

illetve lineáris felépítettségét • a legkisebb vizsgálandó elem a közlésegység: a

szintagmától a mondatig terjedő kifejezési egység• Ferdinand de Saussure, Roman Jakobson,

Hankiss Elemér (Strukturalizmus I-II.)

5. Műfajtörténeti elemzés5. Műfajtörténeti elemzés

• például: novella– műnem – kisepikai ∼ rövidtörténeti műfajok– narratív struktúra > cselekmény– novellatípus: anekdotikus, leíró, metaforikus,

esszé-…– a szereplők viszonyrendszere– az esztétikai értékrend és értékhierarchia– nyelvi szintek– a valószerűség foka

6. Narratológiai elemzés6. Narratológiai elemzés

• az elbeszélői tevékenység vizsgálata• a történetek struktúrájával foglalkozik: drámai

felépítés, cselekmény, szereplők jellemzése, a színhelyek kialakítása, a narratív szövegek műfajai és a történetmondás irodalmi technikái

• narratív struktúra > cselekmény; szüzsé ‘motívum’• szerzői nézőpont

– pl. lírai én (nem a szerző), E/1., E/3., mindentudó elbeszélő, megbízhatatlan elbeszélő

• Propp, Gerard Genette, Bahtyin, Orosz Magdolna

7. Szemiotikai elemzés7. Szemiotikai elemzés

• szemiotika 'jeltudomány‘: a szöveg mint jelegyüttes

• jeltipológia: ikon, index, szimbólum (Peirce)

• denotáció + konnotáció • jelek a szövegben:

– szintaktika (jel – jel)– szemantika (jel – jelentés)– pragmatika (jel – jelhasználó)

8. Stilisztikai elemzés8. Stilisztikai elemzés

• képrendszer• hangulat, hangnem• stilisztikai formák, eszközök • szóképek és alakzatok • rímek, alliterációk• (vers)forma, (vers)ritmus• a korstílus, a stílusirányzat, illetve azok jegyei• Szathmári István, Szikszainé Nagy Irma, Kocsány

Piroska, Szabó Zoltán…

9. Grammatikai elemzés9. Grammatikai elemzés

• nem műelemzés, hanem sajátos szempontú elemzéstípus

• a mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)

• pl. morfológiai elemzés, szintaktikai elemzés…

10. Kognitív nyelvészeti elemzés 10. Kognitív nyelvészeti elemzés

• nem csak irodalmi szövegek• a szöveg szerkezet és művelet

egyben – létrehozás és produktum • nézőpont, referenciaviszonyok• Lakoff – Johnson, Tolcsvai Nagy

Gábor, Kövecses Zoltán

(Kognitív) fogalmi metafora(Kognitív) fogalmi metafora

• absztrakt jelenség leírása konkréttal(forrás- és céltartomány)

• pl. a jó dolgok fent, a rosszak lent vannak

• pl. a szerelem utazás: együtt értek révbe, nem haladunk semerre…

. . .

ForrásokForrások

• Explication de texte. http://en.wikipedia.org/wiki/Explication_de_Texte [2010. 04. 26.]

• Patricia Kain 1998: Close reading. Harvard University. http://www.fas.harvard.edu/~wricntr/documents/CloseReading.html

• http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/filozofia/filozofia15.html

• http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/13het/esztetika/esztetika13.html

• Gagyi Ágnes, Rajkó Andrea: Narráció, narratológia. http://ktnye.akti.hu/index.php/Narr%C3%A1ci%C3%B3%2C_narratol%C3%B3gia

• Cseke Zsuzsa Anikó: Így él a vers. http://www.hhrf.org/korunk/9806/6k19.htm• Szabó Zoltán: Nyelv és stílus.

www.c3.hu/~nyelvor/period/1281/128103.pdf• Tolcsvai Nagy Gábor 2001: A magyar nyelv szövegtana. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó.