Bata János

Radnóti Miklós: Két karodban

Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak.

Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal átölellek s nem félek. Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem. Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem.

Vrabec Kíra József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom

kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,

napkeleten, napnyugaton - ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.

Veres Viktória

Barczi Ramóna, Hencz Vivien Nemes Nagy Ágnes: Madarak

Mennyi fényes szép madár! Nem tudod, hogy merre száll? Honnan jönnek? - Nem tudom. Merre mennek? - Nem tudom. Égre, földre, vízre szállnak? Nádba bújnak? - Nem tudom.

Mennyi fényes szép madár! -Isten áldjon, kishugom. Merre mennek, megtudom. Fára mászom, vízbe úszom, Nád bugáját széthúzom. Jaj, ne menj el, mért beszéltem, Megfázol az őszi szélben, - Meg se fázom, meg se érzem, merre mennek, megtudom, megtudom, És ha bírom, elmesélem.

Lévai Boglárka

Lévai Boglárka

Kovács Kamilla Nemes Nagy Ágnes: Fekete hattyú

Nyírfaágból volt a híd, azon álltam egy kicsit.

Egyszerre a híd alatt megláttam egy madarat.

Fehér hattyút vártam én - ez sötét volt, mint a szén.

Piros csőre, piros a lába, mint a láng és mint a szén; lába lángja, csőr-hegye:

fekete tulipán

belseje.

Úszott, úszott egyre messzebb, állj meg, állj meg, te vagy a

legszebb, fekete hattyú, szépnyakú-

És azóta szemlehúnyva minden este látom újra:

fényes hattyú, fekete hattyú úszik, úszik, ú...... ...... ......

Glökler Norbert

Boros Adrienn Nemes Nagy Ágnes: Láttam, láttam

Láttam, láttam lappantyút! Éjszaka, erdőn meglestem, róka-vadásszal kettesben.

Nem volt ottan lámpa, se ház, mentünk: én meg a rókavadász, akkor az égen, fekete égen valami röppent még feketébben, valami röppent: lappantyú! Két szeme lángja, két pici lámpa, gurgula-hangja úszik utána.

Ketten láttuk, senki más, ketten: én meg a róka-vadász.

Krempels Dóra

Krempels Dóra

Kis Rebeka Weöres Sándor: Ha a virág rigó lenne

Ha a világ rigó lenne, Kötényemben o fütyülne, Éjjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna.

De ha a világ rigó lenne, Kötényembe nem is férne, Kötényem is honnan volna, Ha egész világ rigó volna.

Cser Dávid Weöres Sándor: Buba éneke

Ó ha cinke volnék, Útra kelnék, Hömpölygő sugárban Énekelnék -- Minden este Morzsára, buzára Visszaszállnék Anyám ablakára.

Ó ha szellő volnék, Mindig fújnék, Minden bő kabátba Belebújnék -- Nyári éjen, Fehér holdsütésen Elcsitulnék Jó anyám ölében.

Ó ha csillag volnék Kerek égen, Csorogna a földre Sárga fényem -- Jaj, de onnan Vissza sose járnék, Anyám nélkül Mindig sírdogálnék.

György-Ambrus Bernadett

György-Ambrus Bernadett Weöres Sándor: A kutya-tár

Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár!

Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár!

Dobos Szabina

Dobos Szabina

Sztojka Johanna Weöres Sándor: A birka-iskola

Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Bácsi Márk Weöres Sándor: Szomszédok

I. "Adjonisten, szomszédasszony! Hova megy a szomszédasszony?" "Hát ide, aztán oda át, kéne egy kis hogyhíjják."

II. "Jobb lesz nálunk odaát, elzártuk már a kutyát!" "Oda sose mennék én már, a kuvasz a kertben sétál!"

III. "Hova indult Pál?" "Szélvészt kalapál!„ "Hova tűnt Erzsók?" "Vitték a rigók!"

György-Ambrus Bernadett, Károly Márk

Károly Márk Weöres Sándor: Kocsi és vonat

Jön a kocsi, fut a kocsi: Patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: Zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át!

Zim, zim, megy a gép, megy a gép, Fut a sinen a kerék, Forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, Fekete az alagút, A masina fut.

Károly Márk

Balogh Rita Gryllus Vilmos: KATICABOGÁR

Domború hátam, pöttyös a szárnyam, baktat a fűben hat pici lábam. Mászom a dombra szárnyamat bontva, ringat a szellő, ez csak a dolga. Szállok az égen, nap süt a réten, hét kicsi pöttyöm csillan a fényben, ámde megállok, rád ha találok, nyújtsd fel az ujjad: arra leszállok.

Balogh Rita

Tóth Annamária László Noémi: LÉPCSŐ-MESE

Merre visz az út? Lefele. Arra küld a lépcső teteje. Merre visz a lépcső? Egyre fel. Utamat az alján kezdem el.

Középen a lépcső mit csinál? Fentjéről lentjére álldogál. Középen a lépcső mit csinál? Fütyül a világra, fel-le jár.

Balczer Nikolasz Kovács András Ferenc:

HA EGYSZER NYUGDÍJAS LESZEK

Ha egyszer nyugdíjas leszek elnézem majd két lányom csúszdázik egy szivárványon Krisztina és a kicsiny Fanni életem nem sivár mákony sosem fogok kinyiffanni

Balczer Nikolasz

Kiss Ottó: NEM SZABAD CSÚNYÁN BESZÉLNI

Nem szabad csúnyán beszélni, tanít engem apa. Aki csúnyán beszél, annak mindig egy forintot kell adnia anyának, mert anya sosem beszél csúnyán, viszont sok egyforintosa van már apától.

Madár Tímea

Hencz Vivien Barak László: Időbolt

Tegnapelőtt titokban időboltot nyitottam. Kapható volt minden nap: a holnapután s a tegnap... Hol van már a tavalyi hó? Nem gondoltam, hogy a boltban olyan lesz a forgalom, hogy a percek, másodpercek nyitás után mind elkelnek. Itt állok most idő nélkül, semmim, semmim sincsen - csak a születésnapom. Mi lesz akkor énvelem, Hogy ha azt is eladom?!...

Berkovits Gellért

Erdős Richárd Petőfi Sándor: Füstbement terv

Egész uton hazafelé Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is

Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...

Röpűlt felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanúl... Mint a gyümölcs a fán.

Koncz Gergely

Less Richárd

Száll az este. Hollószárnya Megrezzenti ablakom. Ereszkedik lelkem árnya, Elborong a multakon. Nézek vissza, mint a felhő Áthaladt vidékre néz: Oly komor volt, - oly zöldellő, Oly derült most az egész.

Boldog évek! - ha ugyan ti Boldogabban folytatok, - Multam zöld virányos hanti! Hadd merengek rajtatok. Bár panasszal, bár sohajjal Akkor is szám telve lőn: Kevesebbem volt egy jajjal... Hittel csüggtem a jövőn!

Arany János - A LEJTŐN

Kivágó Tamás

Kölcsey Ferenc: REBELLIS VERS

Zrínyi vére mosta Bécset, S senki bosszút nem állt; Rákóczi küzdött hazánkért, S töröknél lelt halált. Páris ígért szabadságot, Ti nem fogadtátok, Járom rátok, gyáva népek, S maradéktól átok.

Kivágó Tamás

Karadin Attila József Attila: Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen.

Kiss Szabolcs

József Attila

Marton Bianka Babits Mihály: Fekete ország

(részlet)

Fekete országot álmodtam én, ahol minden fekete volt, minden fekete, de nem csak kívül: csontig, velőig fekete, fekete, fekete, fekete, fekete.

Fekete ég és fekete tenger, fekete fák és fekete ház, fekete állat, fekete ember, fekete öröm, fekete gyász, fekete érc és fekete kő és fekete föld és fekete fák, fekete férfi, fekete nő és fekete, fekete, fekete világ.

... fekete az anyag rejtett lelke, jaj, fekete, fekete, fekete.

Marton Bianka

Pap Fruzsina Tóth Árpád: Körúti hajnal

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja : Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja.

Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse : egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a színek víg pacsirtái zengtek : Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő ; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre : Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...

Tóth Árpád: Körúti Hajnal

Fodor Vanessza

„Üveges szemmel aludtak a boltok”

„Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja”

„Egy sovány Akác részegen szítta be a drága

Napfényt”

„Zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány

Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.”

„Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő”

„Tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek”

„Bús gyársziréna búgott”

„Kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre”

„A Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére”

Sági Benedek

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé

S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.

Dobra Laura

Végh Attila: Holdutazás

Végre! Utazhatok én is a Holdra, vállamra csillagköpenyt leltem. Göncölszekerét, hogy ki tolta, tudtam a nevét, de elfeledtem. Utam sima volt, zökkenőmentes. Nem volt kátyú, csak égi törmelék. Félig a Hold között álomban merengve, Nem váltam eggyé már a Földdel én.

Majd megérkeztem, könnyedén landoltam. Sötétség várt. De hát hol van a Nap? Nem volt levegőm, csak csendet hallottam, kőkemény talaj a talpam alatt. Nem volt Anyaföld, kéklő óceán, erdő, rét, virág... Csak sivatag. De nézve az égre, látom a csodát, ragyog a Föld, és visszahívogat. Nincs maradásom. Mennék már haza. Van visszaút, hol melletted vagyok. Itt nem várt senki, a kötődés laza, Majd lentről nézzük a Holdat, mint ragyog.

Dobra Laura

Kun Benedek

Nagy Dániel Kosztolányi Dezső: Már néha gondolok a

szerelemre

Már néha gondolok a szerelemre. Milyen lehet - én Istenem - milyen? Találkoztam tán véle messze-messze, valahol Andersen meséiben? Komoly és barna kislány lesz. Merengő. A lelke párna, puha selyemkendő.

És míg a többiek bután nevetnek, virágokat hoz majd a kis betegnek. Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme. Halkan beszél, csak nékem, soha másnak. Fájó fejemre hűs borogatást rak. És kacagása hegedű-zene. Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló. Különös, titkos és ritkán mosolygó Az éjbe néző. Fáradt. Enyhe. Csöndes. Csak széttekint, és szobánkba csönd lesz.

Nagy Dániel

Már néha gondolok a szerelemre. Milyen lehet - én Istenem - milyen?

A négy éves Kosztolányi Dezső

Találkoztam tán véle messze-messze, valahol Andersen meséiben?

Komoly és barna kislány lesz. Merengö. A lelke párna, puha selyemkendö.

És míg a többiek bután nevetnek, virágokat hoz majd a kis betegnek.

Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme. Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.

Fájó fejemre hüs borogatást rak. És kacagása hegedü-zene. Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.

ABA NOVÁK Vilmos Kosztolányi Dezsőné és Gyermeke 1926

Különös, titkos és ritkán mosolygó Az éjbe nézö. Fáradt. Enyhe. Csöndes. Csak széttekint, és szobánkba csönd lesz.

A kamasz Kosztolányi Dezső

Pap Fruzsina, Antal Dániel Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet.

Ki lesz a 2 közönségdíjas?

SZAVAZZ!!!

Ki mondta szerinted

a legszebben a verset?

Kinek az illusztrációja

(rajz, montázs, ppt) tetszett neked a

legjobban?

Eredményhirdetés