A Kossuth-kerti városi közfürdő épületének bemutatása

I. A Kossuth kert- rövid bemutató -

1898 “Kossuth kert”

1918 “Római Kert”

1945 “Néppark”

1976 “Pionírpark”

1990 “Római Kert”

2004 “Grădina Romei -

Kossuth kert”

Viselt nevek:

Az idők folyamán alőgyakorlatok, a feltételez-hető versenypályák miattfelmerült az épület környé-kének rendezése, vala-mintegy kert kialakí-tásánakszükségessége.

Már a XVIII. század végétőlnagy népszerű-ségnekörvendett a cél-lövészet apolgárság köré-ben.

Az úgynevezett Schuss-statt,a lövőhely, a céllövésgyakorlatán kívüllövészbálok, különbözőmulatságok és lövőver-senyek színhelye voltMonarchia-szerte.

A padokkal ellátottkertben épült fel alövőház, a városigőzfürdő, valamint egyvendéglő. A kerthez egykis tó is hozzá-tartozott,közepén “az ízléstszökőkút jelölte”.

A Lövölde-kert önálló léte1899-ben szűnt meg a várositanács egyik határozataalapján, mi-szerint alövészegye-sületetkitelepítette régi helyéről aKossuth-kert rendezésénekcéljával, amelynekmegálmodója Kiss Gedeon,aki 1896-tól a főlövőmestericímet viselte.

A kert kialakítását ahamburgi születésűJohann Heinra bízták,aki közel 300 kertettervezett, majd 1900-ban, a párizsi világ-kiállításon aranyérmetkapott kertterveiért.

A kor kritikái

„...Sajátságos, hogy úgyösszekaszabolják, metszik,vágják a népkert testét. A sokúttól elvész az út. Amindmegannyi kacska-ringós,puszedli alakú virág-ágyak, agirbegörbe beosz-tásánaképpen ellenségei nem vagyunk,de teljes elcsúfítását a kertnekmégsem lehet megen-gedhetőnek tartani...“

A kor kritikái

„A fák szükség-telenkivágatását nemajánljuk, hisz azokhelyét kelle-mesebbé tenniamerikai dió- éscitromfák ültetésé-vel nem lehet.“

1920-tól a kertet a románvezetőség Grădina Romei-ra(Római-kert) keresztelte.

A második bécsi döntés utánvisszakapta a Kossuth-kertnevet, a háború után viszont alegelső, Parcul Popular(Népkert, Néppark) nevettartották helyén-valónak.

1976-ban újabb név-cserekövetkezett: Parcul Pionierilor(Pionírpark), hiszen a kert adotthelyet a kommunistanépünnepélyek-nek.

1961-ben, a Pionír-házmegépítésével, a kerthatalmas séta- ésjátszótérré alakult,kisvasúttal, közlekedésitanuló-pályával, tóval,valamint fellépésekrealkalmas színpaddal.

2004-től, a városi tanács határozataalapján a kert a „Grădina Romei –Kossuth kert” elnevezést kapta,ahogyan azt a kapuban találhatókétnyelvű kövön is olvashatjuk.

KÉPEK A JELENBŐL

2000 őszén meg-

kezdődött a tófelújítása.

II. A városi közfürdő – az épület története

A közfürdő a Kossuth-kertdél-nyugati részéntalálható.

Az épület a kert rendezésitervének része, amelyet1900-1901 közöttépítettek.

A közfürdő tervezőjérőlnincsenek adataink,építőjét viszont ismer-jük.A város Hirsch Miklósvállalkozóval kötöttszerződést 1900-ban. Azépületet 1901 nyaránadták át.

A ma is álló városi gőz- és kádfürdő előzménye a Lövölde-kerti városi

gőzfürdő volt, amelyről annyit tudunk, hogy 1899-ben nagyon elhanyagoltállapotba került. Tekintettel arra, hogy a város nem tartotta érdemesnekfelújítását, úgy döntött, hogy inkább lerombolják, és újat építtetnek a helyére.

A fürdő a múlt század elsőéveitől kezdve zárva volt a hétfőinapokon, ti. ekkor tisztítottákvalamint fer-tőtlenítették ahelyiségeket. A programolyannyira bevált, hogy a 80-asévek végéig eszerint működtek.

A két váltásban működőgőzfürdőn kívül, amelyet aférfiak hetenként hat, a nőknégy alkalommal használ-hattak, léteztek első és másodosztályú kádfürdők, valaminthideg gyógyfürdők is.

1912-ben a városi tanácsErdélyi István városifőmérnököt bízza meg a fürdőfelújításával.

Az első világháború utánbővítették a szolgáltatásokat,bevezetve a kénes, szanitász- ésgyógyfürdőket, hidegvízkúrákat.

A 20-as évek végén derült ki,hogy a fürdő elhasznált vizét akert tavába engedték, ami télenmegolvasztotta akorcsolyapályát, veszélyez-tetvea pályán tartózkodókat. A fürdőszennyvizének elvezetése a 80-as évek végén találtmegoldásra.

A lakosság számánaknövekedésével, 1926-ban avárosi tanács úgy döntött,hogy egy új fürdőt épít aváros központjában, átadvabérleti jog fejében egymagánvállalkozónak.

A Kossuth-kerti közfür-dő1933-ig működött.

A második világháború pusztításai, fosztogatásai, valamint a tüzelőanyaghiánya, végül a közfürdő bezárásához vezetett.

Újbóli megnyitására 1946-ban került sor, mellyel egyidőben újra felvetődöttaz új, modern, központi közfürdő építésére irányuló szándék. Egy évvelkésőbb a Kossuth-kert rendezési tervében helyet kapott az új közfürdő is akert közepén, míg a jelenlegi épületet megyei múzeummá szerették volnaátalakítani. Ez a terv sohasem valósult meg.

A megnyitott fürdő igen nagy gondokkal és hiányosságokkal küszködött,majd 1947 februárjában, tűzifa hiányában, ismét bezárt. A közönségigényére való tekintettel, márciusban újra megnyitotta kapuit, de csak hidegvízzel tudott szolgálni a fürdőzni kívánóknak.

Amikor egy újságíró “Szatmárközegészség-ügyének egyiklegfonto-sabb és egybenlegelha-nyagoltabbintézményé-nek” nevezte aközfürdőt, valójában azelkövetkező 35 évre jellemezteazt.

A sorozatos helyreállítási ésjavítási munkálatok ellenérenem sikerült visszaállítani afürdő egykori fényét.

A modernebb, vízhálózattal,fürdőszobákkal ellátott lakásokmegjelenésével a közfürdőlátogatottsága jelentősen csökkent.

A 70-es években a megszokottszolgáltatások masszázzsal és pedikűrrelis bővültek, az emberek már nem arendszeres tisztálkodás igényévelkeresték fel a fürdőt, így annaküzemeltetése két szezonra tagolódott.Nyáron zárva volt, mivel sokkal inkábbtartották vonzóbbnak a strandot.

1986-ban a fürdő nagyonelhanyagolt állapotba került, majd a 90-es évek végére teljesen rommá lett, aminem csak az idő fogának, hanem asorozatos fosztogatá-soknaktulajdonítható.

1999-ben felmérték és rögzítették az épület állapotát, valamint kilátásba helyeztéka degradálódott tetőszerkezet helyreállítását, de végül nem került rá sor.

2005-ben a város Operatív Konzultatív Tanácsa a megyei könyvtárat szándékozott ittelhelyezni, de nem valósult meg. 2006-ban a Szatmár Megyei KörnyezetvédelmiÜgynökség a szatmárnémeti tanáccsal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeikörnyezetvédelmi hivatallal közösen kiírt pályázatban a közfürdő helyreállítását ésegy környezetvédelmi központ létrehozását tűzte célul.

A fürdő bezárásának pontos időpontjáról nem rendelkezünk adatokkal.

A Közfürdő épülete 2007-ben

III. Környezetvédelmi Nevelés és Levegőminőség Ellenőrzési

Központ

Határon átnyúló együttműködési program

Románia – Ukrajna 2004-2006

RO 2005/ 017-539.01.01.17

Románia Kormánya

• Megrendelő: Szatmárnémeti

Municípium

• Partnerek: - Szatmár megyei Környezetvédelmi Ügynökség

- Djakovo település

Polgármesteri Hivatala (Ukrajna)

• Pályázat időtartama: 14 hónap

• Pályázat értéke : 743.938 Euro

amelyből :

- 89,92% Európai Uniós pénzforrás a Román-Ukrán 2004-2006-os jószomszédsági program keretén belül

- 10,08% önrész a helyi költségvetésből

A felújított közfürdő épületeműemléknek számít, az országosműemlékvédelmi nyilvántartásban isszerepel az SM-II-m-B-05214 számmal.

A munkálatok folyamata .....

A munkálatok eredményei