Néhány nappal ezelõtt,szokásom szerint korareg-gel, rögtön az ébredés után,beindítottam a laptop kom-puteremet, s a nyitóoldalonegybõl szembetûnt a Forbesmagazin legújabb számá-ban felsorolt, az EgyesültÁllamokban élõ, 400 leg-gazdagabb ember névsora.Kíváncsi voltam, hogy talá-lok-e közöttük magyar szár-mazásút, és természetesenvoltak az elsõ százhétbenhárman, tovább nem is ke-resgéltem.

Lehetséges, hogy van-nak többen is, de a nevükés életrajzuk azonosításaután csak hármat mondha-tok biztosan született ma-gyarnak.

A lista hetedik helyénGeorge Soros nevét talál-tam, aki jelenleg 22 milliárddolláros vagyonnal rendel-

kezik. A nemzetközileg el-ismert tõzsdei befektetõ,sokak szerint spekuláns,Budapesten született 1930.augusztus 12-én, SchwartzGyörgy néven. A Vészkor-szakot 14 évesen élte át,majd 1947-ben kivándoroltaz Egyesült Királyságba,ahol 1956-ig élt, majd azEgyesült Államokba költö-zött. Itt eleinte filozófiávalfoglalkozott, majd sokáigegy tõzsdei vállalatnál találtalkalmazást.

1965-ben alapította mega Quantum Befektetési Ala-pot, és innen kezdõdnek hi-hetetlen mértékû üzleti si-kerei. Hírneves filantróp, az1983-ban létrehozott SorosAlapítvány segítségévelszámos tehetséges magyarfiatal – közöttük OrbánViktor miniszterelnök – ka-pott lehetõset a tudásuk to-vábbfejlesztésére valame-lyik nyugati országban. Azalapítvány magyar irodájanégy évvel ezelõtt bezárt.

A hatvanadik helyentöbbedmagával ThomasPeterffy nevére lettem fi-gyelmes, aki 5 milliárd dol-láros vagyonnal érte el amegtisztelõ pozíciót.

Péterffy Tamás 1944-ben, egy kórház óvóhelyénszületett Budapesten a leg-nagyobb bombázások kö-zepette. Pontos adatot aszületése idejérõl sehol

nem találtam az interneten,így a cikk írójának, vala-mint a kedves olvasóknak ismeg kellett elégedniük azévszámmal.

1965-ben hagyta el Ma-gyarországot, és Ameriká-ba, pontosan New Yorkbaemigrált. Elõbb egy mérnö-ki irodában dolgozott rajzo-lóként, majd áttért a számí-tógép-programozásra, vég-re az AMEX tõzsdén kapottalkalmazást.

Csekély angol nyelvtudá-sa és erõs magyar akcentu-sa miatt a zajos tõzsdénkomputerrel kommunikált.1983-ban elsõként vezettebe a hordozható kézi szá-mítógépet, az új gyakorlatotazután mások is átvették.Késõbb megalapította azInteractive Brokers Group,Inc. nevet viselõ befektetõtársaságot, amely a világegyik legsikeresebb bróker-cége lett.

A Forbes magazin száz-hetedik helyén StevenUdvar-Hazy nevét láttam,aki 3.2 milliárd dollár va-gyonnal került a leggazda-gabb amerikaiak közé.

Udvarházy Ferenc IstvánBudapesten született 1946-

ban, pontosabb dátummalitt sem tudok szolgálni, mi-után róla sem található bõ-vebb információ az inter-neten. Magyarországot szü-leivel és öccsével, 1956-ban,a forradalom bukása utánhagyták el, elõször Svédor-szágba mentek, majd on-nan 1958-ban érkeztek azEgyesült Államokba, NewYorkba.

Késõbb a család Kalifor-niába költözött, ahol Udvar-házy Los Angelesben köz-gazdaságtanból diplomá-zott a Kaliforniai Egyete-men. Ekkor már fõképp arepülés érdekelte, és mégmindig a '20-as éveibenjárt, amikor rájött, hogy apropelleres repülõgépekkorszaka lejárt, és helyet-tük a jet, a sugárhajtású re-pülõgépek következnek.

A méregdrága repülõ-gépeket az utazással fog-lalkozó cégek nehezentudták megvásárolni, ezértrepülõgéplízing céget ala-pított, a többi már üzleti si-kertörténet.

A három szupergazdagmagyar közül SorosGyörgy az egyetlen, akiszinte állandóan szerepela médiában. Sokszor igenértelmes közgazdaságinyilatkozatokat tesz köz-zé, sokszor pedig liberálispolitikai elfogultságróltesz tanúbizonyságot.

Példa az utóbbira, hogy2004-ben minden áronmeg akarta akadályozniGeorge W. Bush újravá-

lasztását, a programra közel40 millió dollárt áldozott. Atörténelembõl tudjuk, hogyanyagi áldozatvállalása nemvolt eredményes. Az ameri-kai választókat nem érdekel-te a milliárdos véleménye, ésmásképpen szavaztak,Bush lett az elnök.

Néhány nappal ezelõtt, avilág gazdasági helyzetételemezve a következõ So-ros-nyilatkozatot olvastam:„A 2008-asnál is nagyobbválság fenyegeti a világot.Ha nem sikerül az európaiországoknak egy szorosabbpolitikai és költségvetésiuniót létrehozniuk, akkornem csak a kontinens, ha-nem az egész világ depresz-szióba süllyedhet.”

Csak remélni tudom,hogy Soros jóslásának ha-sonló sorsa lesz, mint hétévvel ezelõtt a politikai be-avatkozásának. Természe-tesen távol áll tõlem, hogyGeorge Sorost hülyének te-kintsem, de akármilyengazdag is, attól a politiká-ban még tévedhet. Azt vi-szont a javára írom, hogy ahárom dollármilliárdos kö-zül Soros volt az egyetlen,aki alapítványt létesítettazért, hogy tehetséges ma-gyar fiatalok, külföldi egye-temeken fejleszthessék ta-nulmányaikat.

Amikor a fenti cikkemetkezdtem írni, eszembe ju-tott, hogy évek óta szándé-komban volt arról a négymagyar származású gaszt-ronómiai szakember életé-rõl beszámolni, akik meg-változtatták az amerikai ésangol emberek étkezési szo-kásait.

Még a nyár eleje volt,amikor az újságok hírül ad-ták George Lang – LángGyörgy halálhírét. AzAlzheimer-kórban szenve-dõ vendéglõs, gasztronómi-ai és üzleti szakember, vala-mint szakácskönyvíró,Láng György 1924. július13-án született Székesfehér-váron, eredeti neveDeutsch György, amelyet aháború után változtatottédesanyja leánykori nevére.

Fiatalkorában hegedû-mûvész szeretett volna len-ni, de élete másként alakult,

1946-ban Ausztriába távo-zott, majd ugyanebben azévben lépett partra Ameri-kában, ahol rögtön az étte-remszakmába került. Az el-sõ állása egy New York-ivendéglõben krumplipu-coló volt.

Az intelligens fiatalem-ber hamarosan elkezdettemelkedni az újonnan vá-lasztott szakmai területén.Az 1971-ben megjelent kö-tete: The Cousine of Hun-gary kevés amerikai-ma-gyar háziasszony recept-könyvei közül hiányzik.1975-ben, New Yorkbanvendéglõs lett, megvette,majd 25 év múlva bezárta aCafé des Artistes híres étter-met. 1992-ban társtulajdo-nosa lett a patinás nevûGundel vendéglõnek a pestiVárosligetben, itt ismertemmeg feleségemmel együttegy sokfogásos ebéd alkal-mával. Az érdekes találko-zásról, a nagyszerû ebédrõlés a Gundel atmoszférárólegy késõbbi alkalommalkészülök visszaemlékezni.

A következõ ételszakér-tõ nevét jóval kevesebb ol-vasónk ismeri. Az Angliá-ban, 2010. június 12-én, 94éves korában elhunyt EgonRonay, született RónayEgon az angol séfek ma-gyar ételkritikusa, a jó éte-lek királya néven volt is-mert a hûvös Albionban.Az általa szerkesztett EgonRonay's Guide Angliábanméltó versenytársa lett afrancia Michelin Guide étte-remkritikai publikációnak.

A vendéglõs családbólszármazó Rónay 1946-banemigrált Londonba, miutána kommunisták államosí-tották a család vendéglõit,közöttük az egykor hírne-ves Hanglit, amely VigadóKávéház néven is ismerttévált. Édesapja és a családtönkrement.

A lexikonokban a családinév, mint Rónai szerepel,de a huszonéves Egon azipszilonos változatott tettehíressé Nagy-Britanniábanés a világon. Londonba ér-kezése után a fiatal emig-ráns a családi kapcsolatairévén került a vendéglõ-szakmába, a Picadillyn dol-gozott étteremvezetõként.A háború utáni angol gaszt-ronómiát sivárnak, sõtmegdöbbentõnek, élvezhe-tetlennek találta, éshamarosam 4000 fontoskölcsönnel Marquee névenéttermet nyitott a városegyik elõkelõ negyedében.

Az étterem új, franciásízeket hozott a rideg háborúutáni londoni életbe. Ko-moly háborút indított a sa-vanyú tojásban, fõtt krump-liban, ízetlen agyonpároltzöldségekben és húsokbanúszó angol konyha ellen. Azangol fõváros hírneves szí-nészeinek kedvenc éttermelett a Marquee, amelynek tu-lajdonosa hamarosan nevesétteremkritikussá avanzsált.

Az alacsonynövésû, demindig elegánsan öltözõRonay rendszeresen kifizet-te a számláit, nem lejmoltsehol. Az angolok igénye-sebbek lettek a gasztronó-miát illetõen, a minõsítettéttermek pedig büszkénhirdették a Ronay-

besorolást. Az erdélyi konyhá-

val kapcsolatos híresRónay-véleményt achicagói szakácsven-déglõs Szathmáry La-jostól hallottam elõ-ször: „A mai gasztro-nómiai történel-münknek valójábanhárom nagy konyhá-ja van: a francia-észak-olasz, amely amai nyugat-európaifõzéskultúra alapja, akínai konyha a magafantasztikus variáció-ival és ötezer évesmúltjával, s harma-diknak az erdélyikonyhamûvészet.”

Csorba, puliszka,

K Ö Z É L E T – 9. oldal2011. október 22. – 43. szám –

CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ

SARASOTAI PROGRAMAJÁNLÓ

Október 23-án, vasárnap de. 11 órakor, Szentmiseés utána ünnepély az 1956-os Forradalom 55. évfor-dulójára. Szent István Király templom.

Október 31-én, hétfõn este 8 órakor: Fischer Ivánkarnagy és a Budapest Fesztiválzenekar egyetlen chi-cagói fellépése. Symphony Center: 312-294-3000.www.cso.org

2011. Október 29-én, Cserkészcsapat alakuló ülése.2011. November 12-én, Szüreti bál.2011. November 19-én, Erzsébet Bál.

Az információkat Rádai Mária rendezõi munkatárs szolgáltatta.

Petõfi Klub õszi rendezvényei a Venice-i Magyar Házban:

CHICAGÓI KRÓNIKAHarmath István

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!

Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

KÖZÉRDEKÛ BÉRMENTES HIRDETÉS

Szupergazdagok és kivételes finomságok

székelykáposzta, mititei,kürtõskalács – az erdélyikonyha klasszikusai, s mel-lettük a sajátos friss fûsze-rek: kapor, zellerlevél, tár-kony, csombor és lestyán,hogy csak a mai napig hasz-nálatos, ismertebbeket em-lítsem. A Transylvaniakonyha népszerûségét azott élõ népek – magyar, szé-kely, szász, román, sváb,zsidó, szerb, cigány, ör-mény és ruszin – étkezésikultúrája tette különlegessé.A Ronay Guide-ok mellett is-mert könyve: TheUnforgettable Dishes of MyLife – Életem elfelejthetetlenétekei – érdekes és értékesolvasmánya a kifinomult íz-lésû ínyenceknek.

A chicagói SzathmáryLajos és a New York-i KöviPál méltó társai a fenti kétszakembernek, mindkettenhíres, kiváló vendéglõt ve-zettek, továbbá szakács-könyvekkel tették nevüketközismerté. Kettõjük közülSzathmáryt barátomnakkönyveltem, míg Kövi Pállalcsak egy alkalommal talál-koztam Budapesten, ami-kor az 1980-ban kiadott Er-délyi lakoma címû kötetétdedikálta.

Kövi, mint profi focista,1947-ben hagyta el Magyar-országot, és késõbb olaszelsõ osztályban szereplõ ASRoma játékosa lett. 1950-ben érkezett New Yorkba,ahol a hotel-, illetve a ven-déglõs szakmában dolgo-

zott, fõnöke, Margittai Ta-más késõbb társa lett, ami-kor 1966-ban megvették anagyhírû Four Seasons ét-termet.

Szathmáry Lajos 1963-ban nyitotta meg Chica-góban a The Bakery né-ven híressé vált vendéglõ-jét, amelyet 1989-ben zártbe, mondván: 70 éves va-gyok, megérdemlem a pi-henést. Lapunk 1996. ja-nuár 27-én közölte elsõírását, majd október 4-énbekövetkezett halála után,1997. január 4-én az utol-sót. Régi vágya volt, egymagyar nyelvû szakács-könyv elkészítése, az ame-rikai-magyar háziasszony-ok számára, az Észak-Amerikában található hoz-závalókból, fûszerekbõl, azitt használt mérõeszközö-ket, valamint mértékegysé-get használva.

A sütéshez, fõzéshez ahõfokot Celsiusban és Fah-renheitben is megadva írtareceptjeit, amelyhez min-dig csatolt egy-egy kedves,érdekes történetet. Késõbb2004-ben újraközöltükSzathmáry tárcáit, receptje-it, és úgy érzem, lenneigény a remek írásokra ésamerikai módra készítettmagyaros receptekre mostis. 15 és 7 év hosszú idõ, újolvasóink vannak, akik bi-zonyára nyitottak az új ízekután és szívesen olvasnák aszakember által kipróbáltrecepteket.

Soros György

Péterffy Tamás

Udvarházy Ferenc István

A The Cousin of Hungary címlapja

Láng György

Szathmáry Lajos híres szakácskönyve, The Bakery restaurant Cookbook borítója