Ipari balesetből szociális válság: a vörösiszap katasztrófa 3 éve a

médiában

Sarlós Gábor

PeppeR 21 PR Ügynökség, ügyvezető igazgatóIBS Budapest, tanár

ELTE Szociológia Doktori Iskola, PhD hallgató

Budapest, 2013. október 4.

... és számokban

PONTOSAN MA 3 ÉVE! 2010. október 4-én bekövetkezett Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája

700.000 m3 vörösiszap ömlött ki (az aluminium előállításának egyik melléktermékéről van szó)

10 ember meghalt, több mint 200-an megsérültek

3 falut teljesen, további 7-t részlegesen elöntött az ár, hatalmas terület vált mezőgazdaságra alkalmatlanná

a kutatás fókusza

milyen kulcs témák dominálták a médiát a krízis különböző szakaszaiban?

a média tükrében melyek a domináns érintetti csoportok és milyen krízis kommunikációs stratégiákat követnek?

szükség van-e a klasszikus krízis kommunikációs elméletek módosítására ahhoz, hogy egy elhúzódó szociális válságra is releváns keretezést tudjon adni?

elméleti alapok

krízis: egy társadalmi rendszer alapvető struktúráit és normáit fenyegető jelentős veszély (Rosenthal et al, 1989)

az ipari baleseteket gyakran a technológia kríziseinek tekintik (Ulmer et al, 2007; Lerbinger, 1997, Zaremba, 2010)

Fink (1986) 4 lépcsős és Barton (1993), Mitroff (1996) 5 lépcsős krízis modellje

Ullberg (2001) lényeges megjegyzése: egy környezeti krízis esetében nehéz megállapítani, mikor is van vége

Situational Crisis Communication Theory (SCCT) (Coombs, Holladay, 2002) fontos keretezést ad

módszertan

21 hónap / 2152 cikk és riport tartalomelemzése

kódolás a következő szempontrendszer szerint: kulcstéma, keretezés, hangvétel, információ forrása, média és érintetti csoport jelenléte

A média megjelenések intenzitása

A fókusz időszakonként változikfókusz 2010 okt-dec 2011 jan-jún 2011 júl-dec 2012 jan-jún TOTAL

helyi kezdeményezés 2 2 - 3 7turizmus vonatkozások 2 - 6 - 8közlekedés, szállítás 5 - - 7 12egyéb 1 - 23 1 25iszap kémiai összetétele,hatása

28 4 4 1 37

MAL vállalati kommunikáció 10 - 21 15 46visszaélések 1 4 40 2 47jővőre vonatkozó feladatok 4 9 31 9 53mezőgazdasági vonatkozások 4 3 22 34 63egyéni sorstörténet 26 11 19 9 65jövőre vonatkozó konkrét tervek

3 25 19 22 69

egészségügyi vonatkozások 20 4 12 40 76tapasztalatok és következtetések

16 19 37 4 76

mentés 72 4 7 4 87kármentesítés 62 5 36 7 110újjáépítés 3 11 76 29 119más, közösségi kezdeményezés

45 23 68 3 139

anyagi kár és megtérítés 33 32 83 22 170környezeti vonatkozások 31 9 55 90 185nyomozás 21 22 156 134 333általános, komplex, sok témájú

95 62 120 148 425

TOTAL 484 251 835 584 2152

érintetti csoport reprezentáció: a kormánytagok interjúi dominálnak

érintetti csoport interjúk száma interjúalany pozíció interjúk száma

kormány 20 Orbán Viktor miniszterelnök 9

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 8

Pintér Sándor belügyminiszter 3

katasztrófavédelem 2 Bakondi György kormánymegbízott 2

más politikusok 4 Jávor Benedek LMP, fenntartható fejlődés biz eln 2

Lajos Kepli Jobbik, vizsgálóbizottság elnök 2

helyi közösségek 11 Toldi Tamás polgármester, Devecser 5

Tili Károly polgármester Kolontár 4

Kerezsi Loránd alpolgármester, Gulács 2

civilszervezetek 4 Szegfalvi Zsolt igazgató, Greenpeace 2

Simon Gergely mcs vezető, Greenpeace 2

szakértők 4 Farkas Béla igazgató, Tatai Környezeti ZRt. 2

Turi Attila építész 2

TOTAL 45 45

A kormányt idézik legtöbbször, a MAL is megjelenik

érintetti csoportok és üzenetek

kormány: “szándékosság” keretezés - a felelősség kizárólag a vállalatot terheli “egy magántulajdonban lévő cég hanyagsága és felelőtlensége miatt következett be a súlyos baleset”

önkormányzatok: “áldozat” keretezés - más érintetti csoportok szimpátiáját és támogatását keresik“egyensúlyozás a a különböző érintetti csoportok között, a fókusz a helyi közösségek szükséglegleteire irányul”

vállalat (MAL): “baleset” keretezés - a természeti katasztrófa fényében a vállalat nem tehetett volna többet vagy mást“a vállalat mindig a lehető legkörültekintőbben járt el, követte a felelős vállalatirányítás szabályait, tevékenységét rend ellenőrizték a hatóságok”

érintetti csoportok és üzenetek (2.)

katasztrófavédelem: alacsony presztizsű hatóságból jelentős érintetti csoporttá és véleményformálóvá válik. Vezetőjének kettős szerepe megzavarja a helyzetet

civilek: Az összes csoport közül ők már jóval az vörösziszap ömlés előtt felhívták a figyelmet a vezsélyekre. Forráshiány és a média jelenlét korlátai akadályozták ennek felszínre kerülését.

1 évvel később - a krízisnek nincs vége

elvándorlás: 3-szorosára nőtt a régióból

súlyos egészségügyi problémák jelentkeznek, különösen a gyerekek körében: az asztma 50%-kal, a mentális- és viselkedészavarok 75%-kal, a magas vérnyomás betegség és a keringési problémák 200%-kal növekednek

a felnőttek körében az alkohollal összefüggő mentális- és vielkedészavarok 200%-kal, az endokrin megbetegedések pedig 250%-kal nőnek*

* forrás:A vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatásvizsgálata Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeken, Monitor Társadalomkutató Intézet, 2013. május

2 évvel később - a krízis súlyosbodik

az elhúzódó perek következtében, a függőben lévő kártérítési és környezeti bírság összege meghaladja a 120 milliárd forintot, ami egyértelműen a MAL csődjét jelenti. A vállalat a régió legjelentősebb munkaadója.

az aktuális időjárási viszonyok jelentős mértékben befolyásolják a levegő, talaj és víz szennyezettséget.

3 évvel később - az igazi krízis kitör (?)

2013. július 23: a gyár részleges bezárása, 400 munkahely megszüntetése. A munkanélküliség a régióban várhatóan 6,7%-ról 22%-ra ugrik

mi lesz a megmaradt többszáz dolgozóval?

következtetések - a média és az érintettei csoportok között az erő dönt

a napirend elméletnek megfelelően a média dönti el, mi válik az uralkodó narratívává

a szereplők média befolyásolási képességétől függően dől el, melyik klaszter válik dominánssá. Ebben az esetben a kormányzati narratíva (“szándékosság” klaszter)* válik elfogadottá

* a kormányzati narratíva esélyeit növeli, ha a kormány amúgy is erős média

befolyással bír

következtetések - egy elhúzódó krízis megváltoztathatja a formáját

a krízis nem követi a klasszikus ciklikus modellt. A ciklus kiegészül az elhúzódó szakasszal

az ipari / környezeti krízis szociális krízissé válik

kitett technológiai körülmények között bármelyik krízis formát válthat

Köszönöm a figyelmet!

www.peppersauce.hu ┃www.pepperpr.hu ┃+36.30.941.5951

Sarlós Gábor@ Linkedin

SARLÓS GÁBORgabor.sarlos@pepperpr.hu