Nyílt forráskódú, ingyenes könyvtári szoftverek

Takács Dániel (webkönyvtáros)

Moholy­Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára

Kaposvár, 2007. október 30.

   

Mi az, hogy „nyílt forráskód”?szoftver­fejlesztési módszer, amely 

● egyesíti a megosztott és egyidejű ellenőrzés és a munkafolyamat átláthatóságának előnyeit● jobb minőséget,● nagyobb rugalmasságot,● alacsonyabb költséget,● valamint a szolgáltatóktól való függés megszüntetését jelenti

   

Nyílt = ingyenes?

Free Software: szabad szoftver (nem ingyenes!)

jogosultság:● a futtatáshoz,● a működés vizsgálatához és az igényekhez való igazításához,● a nonprofit célból történő másoláshoz,● a fejlesztéshez, ennek megosztásához a nyilvánossággal (GNU)

ekvivalens a nyílt forráskód kifejezéssel

   

Most akkor ez jó?

nyílt forráskódú szoftver = csökkentett költség + nagyobb rugalmasság

a nyílt forráskód előnyei

­ közösségi támogatás­ szinte mindig ingyenes­ nincs a szolgáltatóhoz való kötöttség­ módosítható, flexibilis

a nyílt forráskód hátrányai

­ a projektek sokszor és könnyen halnak el, fagynak le­ sokszor platformfüggők­ a kereskedelmi alternatívák nagyobb szolgáltatási környezettel rendelkeznek­ a kiegészítők (dokumentációk, kezelési útmutatók) soha nem teljesek, vagy egyáltalán nincsenek

   

A NyF szoftverek evolúciója

Próbálkozások

Kiadások

Stagnálás - Eltűnés

Evolúció - Stabilitás

Közösség alapítása a projekthez

Béta / Prototípus

Ötlet - Szükség

Verziók

   

Mi közünk van nekünk ehhez?

Könyvtári alkalmazások területei:

● asztali alkalmazások (operációs rendszer, egyéb szoftverek)● webes alkalmazások (tartalomkezelő rendszer)● integrált alkalmazások (IKR – OPAC, repozitórium)

   

Integrált könyvtári rendszerek

új igények – OPAC­manifesztó (nyitás a közösségek felé)

önálló fejlesztésű IKR­ek, OPAC­ok, repozitóriumkezelők

legnevesebbek: Koha, Evergeen, Scriblio, D­Space, Greenstone

   

Koha – a nagyágyú

● komplett IKR● platformfüggetlen● abszolút testre szabható megjelenés● leginkább az OPAC lehetőségei miatt szeretik● inkább a kisebb max. száz könyvtárból álló rendszerekhez

   

Az élő példa

http://koha.org/

   

Evergreen – a klasszikus

● 2005 óta fejlesztik● listázható katalógus● beépített helyesírás­ellenőrző● keresési tippek (l. Google)● plusz tartalom (borító, recenzió stb.) hozzáadása● több 100 könyvtárból álló rendszerek kiépítésére alkalmas (szerver­kliens felépítéssel) – az első rendszer 252 könyvtárral indult (2006. november, Georgia Public Library Service) – 44 alrendszer, 8.8 millió tétel, 1.6 millió felhasználó

   

Scriblio (leánykori név: WPOPAC)

● blogmotorra épült – WordPress – így már a megjelenésekor nagyobb volt a felhasználótábora, mint az összes többinek együttvéve● nem igazi IKR, inkább csak OPAC, így nem helyettesít, hanem kiegészít● a katalógust ötvözi a WP interaktivitásával és flexibilitásával (megjelenítés, pluginek, testreszabhatóság)

   

Repozitóriumok

● elektronikus dokumentumszolgáltatás

● (felső)oktatás, önkormányzatok

● dokumentumok tárolása, kezelése, hozzáférése, szolgáltatása

   

D­Space

● itthon a DEENK használja● 2000­ben kezdte a HP Labs és az M.I.T. fejleszteni● megosztott (közös) munka támogatására is alkalmas (l. CMS­ek)● finoman hangolható hozzáférési szintek

   

Rajtunk múlik!

● Ingyenesek, így bárki bármikor kipróbálhatja, csak idő és vas kell hozzá● Szabadon lehet módosítgatni őket● Ingyenesen rendelkezésre áll a dokumentációjuk és a használói közösség tudása, tapasztalata

● CSAK AKARNI KELL!!!

   

Köszönöm a  figyelmet!

elérhetőségek:email/gtalk: daniel.takacs@gmail.com

blog: http://ek.klog.hu