1

VállalkozásfejlesztésVállalkozásfejlesztés

Dr. Imreh Szabolcs

SZTE GTK

2

Kis- és középvállalkozások az Kis- és középvállalkozások az Európai Unióban - történetEurópai Unióban - történet

3

KezdetekKezdetek

● A kisvállalkozások megjelenése: az 1970-es évek az első és második olajválság időszakára tehető

● Korábban: a kis cégeket az elmaradottság jelének tekintették, a nagyvállalatok és a tömegtermelés a gazdaságos

● Nagyvállalatok megrendülnek

4

80-as évek80-as évek

● Az EU-n belül tevékenység-kihelyezés (outsourcing)

● A 80-as évektől ismerik fel igazán a jelentőségüket

● Európai Bizottság: „a KKV-k döntő szerepe az új munkahelyek kialakításában”

● Durván 90-es évek elejéig főként foglalkoztatási kérdés

5

90-es évek közepe90-es évek közepe

● Folyamat: nem csak foglalkozatás, hanem egyre inkább összetettebb kérdés

● KKV-k kedvező hatást fejtenek ki társadalmi és gazdasági szempontból is: a) Munkaalkalmat teremtenek – a munkahelyek kétharmadát

biztosítják b) Erősítik a versenyt – változatossá teszik a gazdasági

tevékenységetc) Speciális igényeket elégítenek kid) Rugalmasak és könnyen tudnak alkalmazkodni a megváltozott

környezetheze) Ösztönzik a vállalkozói szellemet

6

NapjainkNapjaink

● Világosan látható, hogy nincs egészséges nagyvállalati szektor jó kis- és középvállalkozások nélkül.

● Gyakran pontosan ezek a cégek jelentik a fejlődés motorját

● Következmény: jelenleg már a kis- és középvállalkozások támogatása leginkább versenyképességi kérdés!!!

7

Maastrichti Szerződés Maastrichti Szerződés

● Rögzítette a vállalkozáspolitika jogi alapjait● Európai Unió politikailag és gazdaságilag

egyaránt nagyhatalommá váljon…● a Szerződés előírja a kis- és középvállalkozások

támogatását, a versenyképesség közösségi szintű javítását

● 157. cikkely: az Unió kötelezettsége a vállalkozások, az ipar és az innováció segítése

8

Jelentések a szektorról (1992)Jelentések a szektorról (1992)

● The European Observatory for SMEs● A jelentéssorozatból 1993 és 2004 között

nyolc kötet jelent meg.● A jelentések létrejöttének két célja:

● adatokat szolgáltassanak a döntéshozóknak, kutatóknak a kis- és középvállalkozásokról,

● valamint a KKV-k gazdasági teljesítményének ellenőrzési mechanizmusát javítsák Európában.

9

Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás a XXI. Században (Fehér Könyv 1993)a XXI. Században (Fehér Könyv 1993)

● Az európai gazdaság gyengeségeinek okait próbálta feltárni

● Először kezeli úgy a kis-és közepes méretű cégeket, mint kiemelt célcsoportot

● Alkalmazkodás és együttműködés● Nemzeti politika része: javaslatok

egyszerűsítésre és kedvező változásokra

10

Integrált Program (1994)Integrált Program (1994)

● „Közös Lépések” ● együttműködést célozza meg a tagállamok, illetve a

tagállamok és a Bizottság között● Gyakorlatok bemutatása valamint átvétele

● „Minden területre kiterjedő oordináció”:● Egyrészt a KKV-k érdekei is helyet kapjanak a

közösségi politikák terén (kedvezmények a kis- és középvállalkozásoknak),

● másrészt növekedjen a szektor részvétele az uniós programokban

11

Lisszabon: Foglalkoztatás, gazdasági Lisszabon: Foglalkoztatás, gazdasági

reform és társadalmi kohézióreform és társadalmi kohézió ● Lisszaboni stratégia: melynek célja az, hogy 2010-

re a kibővülő Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasági társulásává váljon

● Európa: szociális tekintetben jobban védett munkahelyek létrehozása, valamint az Unió minden polgárára kiterjedő szociális kohézió fenntartása.

● A Bizottság elfogadta, hogy a 4. többéves vállalkozói program feleljen meg a globalizáció és a tudásalapú gazdaság elvárásainak…

12

Az Európai Unió fejlesztési Az Európai Unió fejlesztési gyakorlatagyakorlata

13

KKV-k az Európai UnióbanKKV-k az Európai Unióban

● A 80-as évektől ismerik fel igazán a jelentőségüket

● Európai Bizottság: a KKV-k döntő szerepe az új munkahelyek kialakításában

● Piaci rések, kifinomult igények● Fő célok:

1. Alapítást és működést segítő környezet

2. Versenyképesség javítása

3. Tagállamok politikájának közelítése konkrét akciókkal

14

Az Unió fejlesztési politikájaAz Unió fejlesztési politikája

● Nem helyettesíti a nemzeti támogatásokat!● A fejlesztési források nagysága tekintetében is

nagyságrenddel kisebb, mint amennyit a vállalkozások fejlesztésére kell(ene) szánni

● Gyakran iránymutatások, tanácsok formájában jelenik meg, orientáló jelleggel

● Nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve, de praktikus hozzá igazodni

● A tagállami politikák között nagy különbségek vannak

15

A fejlesztési beavatkozások A fejlesztési beavatkozások területeiterületei

● Ajánlások és állásfoglalások● Kis- és középvállalkozások támogatása

különféle alapokon keresztül● A kis- és középvállalkozásokat érintő

közösségi programok

16

A III. Többéves KKV Program 1A III. Többéves KKV Program 1

● 1996. december 9.● 1997-től 2000-ig volt érvényben● Fő cél a KKV-k fejlesztése, mögöttes cél a

munkanélküliség csökkentése● Összesen 127 millió euró● Túl sok kísérleti projektet támogatott● A legsikeresebbek a „jó gyakorlatok

azonosítását támogató tevékenységek”

17

A III. Többéves KKV Program 2 A III. Többéves KKV Program 2 (célterületek)(célterületek)

● Az adminisztrációs és jogszabályi környezet egyszerűsítése és fejlesztése

● A vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése

● Az információszolgáltatás fejlesztése● A KKV-k versenyképességének erősítése● A vállalkozói szellem és kultúra erősítése● A vállalkozásfejlesztési politika javítása

18

Kisvállalkozások Európai Chartája 1Kisvállalkozások Európai Chartája 1

● 2000. június 20.● 10 pontból álló „ajánlás-csomag” a tagállamok

vállalkozásfejlesztési politikájának orientálására● Különösen az alkalmazott eszközrendszerre

koncentrál● Fontossága: 2001 végére minden tagállam

elkészíti az első jelentést a célkitűzések megvalósításáról

19

Kisvállalkozások Európai Chartája 2 Kisvállalkozások Európai Chartája 2 (ajánlások)(ajánlások)

● A vállalkozói ismeretek minél korábban megkezdett oktatása

● Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásalapítási eljárások

● Hatékonyabb szabályalkotás● Élethosszig tartó ismeretelsajátítási

lehetőségek● On-line csatlakozási lehetőségek

20

Kisvállalkozások Európai Chartája 3 Kisvállalkozások Európai Chartája 3 (ajánlások)(ajánlások)

● Információs és üzleti tevékenységeket támogató rendszerek kiépítése

● Adó és finanszírozási rendszerek „legjobb gyakorlata”

● Technológiai kapacitások erősítése (transzferek, hálózatok)

● Sikeres e-business modellek kimunkálása● Kisvállalkozói érdekek hatékonyabb képviselete

21

Többéves program vállalkozások és vállalkozók számára 1

● IV. többéves KKV program● A III. sikeres részeit folytatják● 2001-től 2005-ig● Évi 100 millió euro, amelynek kb. 70%-a

pénzügyi konstrukciókra fordítható

22

Többéves program vállalkozások és Többéves program vállalkozások és vállalkozók számára 2 (irányelvek)vállalkozók számára 2 (irányelvek)

● A középpontban az életképes, illetve potenciálisan fejlődőképes KKV-k

● Vállalkozói szellem erősítése, induló vállalkozások kiemelt támogatása

● Speciális csoportok társadalmi integrációjának előmozdítása

23

Többéves program vállalkozások és Többéves program vállalkozások és vállalkozók számára 3 (célterületek)vállalkozók számára 3 (célterületek)

● Az üzleti versenyképesség és növekedés fokozása egy tudásalapú gazdaságban

● Vállalkozások ösztönzése● Adminisztrációs és szabályozási környezet

egyszerűsítése● A finanszírozási környezet javítása● Könnyebb hozzáférés biztosítása a

Közösség támogatási szolgáltatásaihoz

24

Vállalkozások EurópábanVállalkozások Európában(Green Paper)(Green Paper)

● “A Charta egy szilárd alapot biztosít, amire a Zöld Könyv építhet”

● Alulról szerveződés, társadalmi vita● Három szint:

● Feladatok az egyének szintjén ahhoz, hogy több vállalkozó legyen (csökkenteni kell a piacra lépés különböző korlátait, a kockázatvállalást honorálja nagyobb eredmény, az oktatás és képzés növelje a vállalkozói kapacitásokat és tudást, speciális célcsoportok vállalkozásainak elősegítése stb.).

● Feladatok a vállalatok szintjén növekedésük elősegítésére (jobb szabályozási környezet és adóztatás, finanszírozás, innováció, a vállalkozások nemzetközivé tétele stb.).

● Feladatok a társadalom szintjén: (vállalkozók nagyobb társadalmi megbecsülése, elfogadása annak a ténynek, hogy a vállalkozások természetes velejárója az esetleges kudarc előfordulása stb.).

25

Az „alapokban” rejlő lehetőségekAz „alapokban” rejlő lehetőségek

● Alapok esetén jobbára a megfelelő nemzeti elosztási rendszeren keresztül történik az elosztás

● Európai Szociális Alapot (ESZA)● Európai Regionális Fejlesztési Alapot

(ERFA)● Kohéziós Alap (egyedi nagyprojektek)

26

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!