ŐSKOR„A paleolitikum festészetének egyik legjellemzőbb sajátossága az ábrázolások...

ŐSKOR

Australopitethecus

i.e. 4,5-5 millió

(Zdenek Burian művészi

rekonstrukciója)

ŐSKORföldtörténeti harmadidőszak vége és negyedidőszak

Kőkorszak – i.e. 2,4 millió – i.e. 4500

Paleolitikum – i.e. 2,4 millió – i.e.10-15000

pattintott kőkor, aurignaci kultúra

Mezolitikum – i.e. 15-10000 – i. e. 7-9000

utolsó jégkor, a crô-magnoni ember és művészete

Neolitikum – i. e. 7-9000 – i.e. 4500

csiszolt kőkorszak, földművelés kezdete, kerámia

Rézkor – i.e. 4500 – i. e. 3300

írás megjelenése, városállamok Mezopotámiában és Egyiptom

Paleolit horda

(Zdenek Burian művészi rekonstrukciója rekonstrukciója)

Pattintott kőszerszám obszidiánból

Homo erectus

(i.e. 800000-100000) fadárdával

(Zdenek Burian)

Medvevadászat

(Zdenek Burian)

Jégkorszaki

vadászat után

(Zdenek Burian)

Mágikus szertartás a Montespan barlangban (Zdenek Burian)

A drachenlochi barlang feltárási

dokumentációjának részletei

„Medvebarlang”

(Istvánfi Gyula művészi rekonstrukciója)

1. – A „montespani medve” – az állat agyagból mintázott teste (hossza 1,10 m)

2. és 3. – Macskafajta ragadozó agyagból mintázott alakja a Montespan barlangból

(hossza 1,60 m)

Agyagból megmintázott bölények a Tuc d’Audoubert barlangból (Franciaország)

a – az egész dombormű, b – a jobb oldali bölény oldalnézetben (0,61cm),

c – ugyanez előlnézetben

a b c

1 2 3

A „természetes makett” rekonstrukciója, miután medvebőrbe öltöztették, és az állat

fejével kiegészítették

Bölények (Tuc d’Audoubert)

i.e. 15 000-10 000

Az állat megtestesítésének alapvető genetikai láncszemei a

paleolitikumban:

Konkrét maradvány (jellegzetes részek: koponya, végtagok)

Természetes makett

Nagyméretű agyagszobor

Megtámasztott figura – zárt oldalnézet (dombormű jellegű ábrázolás intellektuális

és technikai feltételeinek kialakulása)

Dombormű jellegű ábrázolások

Kontúrrajz (először sík agyagfelületen, szigorúan profilból, „kétlábú” figurák)

durván geometrikus körvonal

elvontan általánosító kontúrrajz

részletező körvonal

mozgó állat művészi ábrázolása

Az aurignaci korra jellemző profilrajzok:

a bölény-ábrázolás egymást

követő modelljei

1 – durván geometrikus körvonal,

La Pena de los Hornos (agyagba

rajzolva, hossza: 0,42 m)

2 – elnagyoltan általánosító kontúrrajz,

Pair-non-Pair (sziklavéset,

hossza: 0,75 m)

3 – részletező körvonal,

La Gréze (mélyen a sziklába

vésve, hossza: 0,60 m)

Az állat (medve)

megtestesítésének

alapvető genetikai

láncszemei a

paleolitikumban:

a – természetes

makett

b – generalized

contour

c – mozgó állat

művészi ábrázolása

1

2

3

Durván geometrikus körvonal, Bölény,

La Pena de los Hornos (Spanyolország) i.e. 30000

Részletező körvonal Bölény, La Gréze (Franciaország)

i.e. 30000 körül

Elnagyoltan általánosító kontúrrajz

Pair-non-Pair (Franciaország) i.e. 30000 körül

Mamut a Rouffignaci barlangban

i.e. 13000 körül

A magdalénai kultúra „művésze”

(Zdenek Burian)

Rouffignaci barlang (Franciaország)

„Nagy plafon” részlete, Rouffignaci barlang i.e. 13000 körül

„Nagy plafon”, Rouffignaci barlang i.e. 13000 körül

A – ló B – bölény C1 – kecske C2 – mamut D – orrszarvú

Mammut, Rouffignac, i.e. 13000 körül

Ló, Rouffignac, i.e. 13000 körül (hossza 60-70 cm)

Orrszarvúk,

Rouffignac,

i.e. 13000 körül

A Lascaux-i barlang (Franciaország) i.e. 15 000-10 000

Bikák terme

(Salle des Tauraux)

Központi mélyedés

(Diverticule axiale)

Átjáró (Passage)

Hajó (Nef)

Apszis (Abside)

Gödör (Puits)

Lascaux

Lascaux

Ló, Lascaux, i.e. 15 000-10 000

Orszarvú-vadászat

(Zdenek Burian)

Lascaux

Altamira

barlang,

Spanyolország

i.e.

~16500-14000

…célszerű magát a „művészet” szót bizonyos megszorításokkal értelmezni,

emlékezetünkbe vésve, hogy a paleolitikum barlangfestményei , figurális plasztikája

vagy ornamensei csak olyan fokig tartoznak a művészet körébe, mint a ráolvasások,

a rituális cselekvések, a temetési szertartás, a csontmaradványok összegyűjtése

vagy a meditáció.”

„A paleolitikum festészetének egyik legjellemzőbb sajátossága az ábrázolások

„nyitottsága”, ami természetesen nem csak a keretnek, mint formai elemnek a

hiányában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az ábrázolás tárgya nem képes

megmutatni az ábrázolás határait” (közép, fenn-lenn, cselekvés iránya)”

V. N. Toporov

Elvben minden ábrázolás önálló (nagyon ritka a többalakos kompozíció), legfeljebb

mellérendelés, sorolás mutatható ki a pelaolitikum festészeti és nyelvi szövegeiben

is.

Gyakori a ráfestés; palimpszeszt technika.

Bölény(ek) képe az Altamira barlangban, i.e. 16500-14000 körül

Altamira

A ló ábrázolásának fejlődése a felső paleolitikum folyamán:

1– primitív körvonal (véset Altamirában, hossza: 0,34 m)

2 – általánosított körvonal (véset, Pair-on-Pair, hossza kb.:

0,80 m)

3 – részletezett „kétlábú” körvonal ábrázolás, kidolgozott

részletekkel (véset, Les Combarelles, hossza: 0,85 m)

4 - Ló kontúrrajza agyagfelületen a Montespan barlangban,

a hát, a farok és helyenként a fej domborműszerű

modellálásának nyomaival (hossza: 0,68 m)

2

64

3

5

1

5 – álló „négylábú” művészi ábrázolása (rajz, Niaux, hossza: 0,70 m)

6 – mozgásban levő ló két színben való ábrázolása („freskó”, Lascaux, kb. 1,50 m)

Őskori ábrázolások (jelleg alapján)

Tematikus

Ritmikus, vagy ornamentális

Jelszerű, vagy szimbolikus

Vörös festékkel keretezett kézlenyomatok, vörös

körök („korongok”) és bölények oldalnézetből való

vonalrajza a Castillo barlangból (Spanyolország). A

fríz hosszúsága kb. 4,30 m

„Makaróni” – az Altamira barlang (Spanyolország)

jobb oldali termének agyagmennyezetére ujjakkal

rajzolt ábra. Az ábrázolás hosszúsága 5 m

Castillo, barlang (Spanyolország) i.e. 13000 körül

Kéznyomok

Castillo barlang

i.e. 13000 körül

(CA 014)

(CA 065)

Castillo barlang i.e. 13000 körül

Cueva las manos (Argentína), i.e. 7000 k.

„Makaróni” (finger fluttings, tectiform) a Rouffignaci és a Gargasi barlangban

Lascaux

Dolní Vestonice (Csehország)

Agyagból mintázott kis medvefigura (hossza: 0,07 m)

Sematikus női szobrocska (magassága: 0,09 m)

Női alak tematikus („realisztikus”) ábrázolása

Dolni Vestonice Vénusz, gravetti kultúra,

i.e. 29-25000 körül

A varázsló a „Dolni Vestonice Vénuszt”

formálja

(Zdenek Burian)

Dolni Vestonice Vénusz, gravetti kultúra, i.e. 29-25000 körül

Willendorfi Vénusz (Ausztria) 22-24000 éves, gravetti kultúra

Morva Vénusz Savignano Vénusz Grimaldi Vénusz

Lausseli Vénusz i. e. 23000 körül

A nő alakját megjelenítő elemi

ábrázolások egymásutánja:

a – szobor (a Willendorfi „Vénusz”)

b – dombormű (Laussel,

sziklaperem)

c – sík vésetek, karcok (La Marche)

Fej nélküli” nőábrázolások:

1-2 – Peterfels (függők)

3 – Pekárna (szobor, madárszerű

vonásokkal)

4-10 – La Roche (egyértelmű

madárszerű vonásokkal ábrázolt

antropomorf figurák)

11 – Hohlenstein

12 – Fontalés

A nőre utaló jelszerű ábrázolások:

1-3 – La Ferrassie lelőhely vésetei

4-5 – Mezin lelőhely vésetei

Mezini (Ukrajna) „madarak”

(a figurák magassága kb. 6 cm)

„…a mezini kis „madárfigurák” tárgyiasult

formában közvetítik a „madár-nő” bonyolult

és különös módon összefonódott

képzetét…” (A. D. Sztoljar)

Jelek: férfi és női szimbólumok a felső paleolitikumból

„Mindkét kompozíció fő szervező elemének megfelelése, az, hogy dramaturgiai

szempontból meghatározzák és kifejezik az ábrázolás szüzséjét, arra enged

következtetni, hogy az ábrázolások harmadik komponensének (Lascaux-ban a boton ülő

madár, El Pindalban a hat botból álló sor) szemantikai funkciója is rokon, és belső

értelmi asszociáció révén szervesen kapcsolódnak egymáshoz.” (A. D. Sztoljar)

Kompozíció az El Pindal barlangból

(együttes hosszúsága: 0,90 m)

Kompozíció a Lascaux barlangból

(együttes hosszúsága: 1,40 m)

Szalagkerámiás földművesek és állattenyésztők faluja, i.e. 7000 körül

(Zdenek Burian)

Mézgyűjtés, La Arana barlang (Spanyolország) i.e. 6000 körül

Motívumok az Almadén barlangból (Spanyolország) i.e. 6000 körül

a stilizált és dinamikus figurák lassanként absztrakt jelekké változnak

Neolitikum végi építmények 1. menhirek (Szardímia) 2. dolmen (Írország), 3.), (Mallorca), 4.

nouragh (Szardínia)

2

43

1

Kerámiaégetés a

bronzkorban

(Zdenek Burian)

Vénusz, Halaf kultúra, i.e. V. évezredFestett pohár, Szúza, Irán, i.e. IV. évezred

Korai Nagada-kultúra, i.e. 4. évezred

első feleKét női idol, Nagada I.,

i.e. 3800 körül, csont, 10,6 és 12 cm

Kerámia, Ciempozuelos, i.e. 3. évezred / A Rézkorban a közel-keletre inkább a festett, a nyugatra a

karcolt kerámiák jellemzőek, a spirálornamentika a bronzkorban hódít teret